Nemsokára a Bartók Rádióban hallhatjuk a befejező részt:

21:05 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József énekverseny

IV/4. rész

I.  A III. korcsoport – Döntő

Pjotr Csajkovszkij: Anyegin - Tatjana levéláriája (Molnár Tímea, zong. km: Harazdy Miklós)

Szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)

II. Díjkiosztó gálaest

Km.: Nagy Márta (zongora),

Szegedi Szimfonikus Zenekar, vez.: Gyüdi Sándor

1. Liszt Ferenc: A Rajnánál - dal (Papp Viktor - I. korcsoport, I. díj, zong. km.: Nagy Márta), 

2. Wolfgang Amadeus Mozart: Exsultate jubilate K. 165. - Alleluja (Koncz Regina - II. korcsoport, megosztott III. díj), 

3. Georges Bizet: Carmen - Seguidilla (Pánczél Klaudia - II. korcsoport, megosztott III. díj),

4. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély - Rosina kavatinája I. felv. (Banai Sára - III. korcsoport, III. díj), 

5. Giuseppe Verdi: A trubadúr - Azucena áriája (Kiss Judit Anna - II. korcsoport, II. díj), 

6. Gaetano Donizetti: Don Pasquale - Norina kavatínája (Josipa Bilic - II. korcsoport, I. díj), 

7. Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia - Edgardo áriája (Ninh Duc Hoang Long - III. korcsoport, megosztott I. díj), 

8. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi - Olimpia áriája (Antonia Dunjko - III. korcsoport, megosztott I. díj)

(Szegedi Nemzeti Színház, április 29.)

(Ism. augusztus 17.,14.05)

A Bartók Rádióban  ma este hallgathatjuk meg:

21.06 – 22.00
X. Nemzetközi Simándy József énekverseny

IV/3. rész

III. korcsoport – Döntő

1. a) Giacomo Puccini: Pillangókisasszony - Pinkerton áriája III. felv.,

 b) Kodály Zoltán: Katona vagyok én (Bocskai István, zong. km.: Kerényi Mariann), 

2. a) Erkel Ferenc: Hunyadi László - Gara Mária áriája,

 b) Eduard Drízga: Hiányzol - dal (Pavla Flamová, zong. km.: Harazdy Miklós), 

3. Wolfgang Amadeus Mozart: c-moll mise K. 427. - Ária (Antonia Dunjko, zong. km.: Kerényi Mariann), 

4. a) Georg Friedrich Handel: Alcina - Ruggiero áriája,

b) Rudolf Kelterborn: Julia - ária (Kádár Viktória, zong. km.: Harazdy Miklós), 

5. a) Maurice Ravel: Öt görög dal - Légy víg!,

b) Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni - Elvira áriája II. felv. (Sóti Erika, zong. km.: Kerényi Mariann), 

6. a) Antonio Vivaldi: Bajazet - ária,

b) Benjamin Britten: Lucretia meggyalázása - Lucretia áriája (Banai Sára, zong. km.: Koczka Ferenc)

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)

(Köv. rész: vasárnap, 21.05)

(Ism. augusztus 15., 14.06)

Bartók Rádió, ma este:

21:11 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József Énekverseny

IV/2. rész

III. korcsoport – Döntő

1. a) Richard Strauss: Ámor - dal,

b) Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Az Éj királynőjének áriája II. felv. (Bódi Zsófia, zong. km.: Cseh Dalma), 

2. Gioacchino Rossini: Tell Vilmos - Tell Vilmos áriája III. felv. (Chun Ting Lam, zong. km.: Harazdy Miklós), 

3. a) Georges Bizet: Carmen - Michaela áriája III. felv.,

 b) Ruggiero Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal I. felv. (Ferenczy Orsolya, zong. km.: Klebnitzky György), 

4. a) Charles Gounod: Faust - Valentin imája I. felv.,

 b) Modeszt Muszorgszkij: A papnövendék - dal (Fülep Máté, zong. km.: Bizják Dóra), 

5. a) Richard Strauss: Ajánlás - dal,

b) Richard Wagner: Tannhäuser - Csarnokária II. felv. (Kaján Katalin, zong. km.: Harazdy Miklós), 

6. Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt (Havár-Ferenczy Anna Vivien, zong. km.: Harazdy Miklós), 

7. a) Jules Massenet: Werther - Osszián dala III. felv.,

 b) Giacomo Puccini: Bohémélet - Rodolfo áriája I. felv. (Ninh Duc Hoang Long, zong. km.: Cseh Dalma)

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, 2018. április 27.)

(Köv. rész, holnap, 21.06)

(Ism. augusztus 14., 14.11)

Kapcs. 524., 523. sorszámok

Bartók Rádió, ma este: 21:10 – 22.00

X. Nemzetközi Simándy József Énekverseny

IV/1. rész

II. korcsoport – Döntő

1. Giuseppe Verdi: Lombardok - Pagano áriája I. felv. (Endrész Ferenc, zong. km.: Rózsa Gábor), 
2. Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága - Rózsaária (Josipa Bilic, zong. km.: Kerényi Mariann), 
3. a) Jules Massenet: Werther - Charlotte áriája III. felv.,

 b) Gaetano Donizetti: A kegyencnő - Leonóra áriája III. felv. (Kiss Judit Anna, zong. km.: Pogány Imola), 
4. Giuseppe Verdi: Az álarcosbál - Amelia áriája III. felv. (Vivien Erndt-Sallerbec, zong. km.: Olga Vojevogyina), 
5. Kodály Zoltán: Árva vagyok (Hajdú Zsuzsa, zong. km.: Koczka Ferenc), 
6. Claudio Monteverdi: Orfeo - Ária (Aron Ottó Jóhanson, zong. km.: Kerényi Mariann), 
7. Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Képária (Erdős Róbert, zong. km.: Szabó Ferenc János), 
8. Giuseppe Verdi: Rigoletto - Gilda áriája I. felv. (Koncz Regina, zong. km.: Koczka Ferenc), 
9. Gioacchino Rossini: Stabat Mater- Ária (Mányoki-Kántor Bence, zong. km.: Kerényi Mariann), 
10. Leonard Bernstein: Candide - Az öreg hölgy áriája (Pánczél Klaudia, zong. km.: Koczka Ferenc)

(Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, április 27.)

(Köv. rész: holnap, 21.11 - 22.00)

(Ism. augusztus 13., 14.10)

Simándy József portréja a balatongyöröki strand melletti parkban - Fotó Győrffy Árpád

Múltidéző

2006.07.30-án, a 17086. sorszám alatt írtam a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című  topicba az alábbi bejegyzésemet.  Átmásolom  ide az akkori szöveget: a nagy magyar tenorista emlékére létrehozott topicjában is legyen meg a nyoma.

„Ami a Simándy- évfordulót illeti itt egy MTI-Panoráma összeállítás az idei év kapcsolódó eseményeiről. Benne a mai nap szívet melengető megemlékezésről. Hozzá teszem, három napja lent voltam Györökön és felkutattam Simándyék házát, csakhogy \"képben\" legyek, s lefotóztam elölről és hátulról is. Nekem ez a fotó is egy dokumentum Simándyról, amit archiválok. 

Jubileumi év eseményeiről Simándy József felesége, Hegedűs Judit balettművész tájékoztatta az újságírókat, aki egyben a művész emlékének ápolására alakult Simándy Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke.

Simándy Józsefné beszélt a fiatal tehetségek támogatásának szükségességéről, amelynek jegyében a társaság ez év áprilisában immár ötödik alkalommal rendezett énekversenyt: ezúttal 67-en kaptak bemutatkozási lehetőséget.

2006. július 30-án Balatongyörökön, ahol a művész nyaralója volt, a Simándy József nevét viselő sétányon avatják fel az operaénekes mellszobrát, Kelemen Kristóf szobrászművész alkotását. A szobor eredetije az Operaházban látható - ennek alapján öntötték ki újból bronzból. A szoboravatás után szabadtéri emlékműsort tartanak.

1997 márciusában bekövetkezett halála óta minden nyáron a Simándy Baráti Társaság Keszthelyen emlékkoncert keretében idézi meg a nagy tenort. Nem lesz másképp a jubileumi évben: augusztus 25-én Bátori Éva, Pánczél Éva, Andrejcsik István, Berczelly István és Nyáry Zoltán operaénekesek, valamint a szegedi Simándy József Énekverseny több helyezettje lép a nagyérdemű elé.

Szeptember 10-én az Operaházban tartanak ünnepi koncertet, amelyen a szegedi Simándy Énekverseny több helyezettje, valamint azok lépnek fel, akik megkapták a Simándy család „Fiatal tenoristákért" című emlékplakettjét.

Szeptember 18-án, a művész születésnapján a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol a híres tenor operaénekesi pályafutása kezdődött, rendeznek emlékestet.

Simándi Péter, az énekes fia arról beszélt, hogy Kistarcsán, a művész szülővárosában tervezik felállítani egészalakos, Bánk bán-jelmezes bronzszobrát - Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A szobrot szeptember 17-én Simándy József egykori szülőháza közelében avatják fel, már amennyiben elhárul minden akadály. Az önkormányzat ugyan ingyenesen biztosította a területet, a szobor azonban gyakorlatilag közadakozásból és jótékonysági koncertek bevételéből készül.

A híres tenor 90-ik születésnapja tiszteletére jelenik meg a Főszerepben Simándy József- CD: a lemezen Simándy Donizetti, Wagner, Puccini, Leoncavallo, Csajkovszkij, Mascagni operáiban hallható.”

És fogunk még sokszor gyönyörködni Simándy nemes tenorjában  és művészetében hangfelvételeinek bejátszásait hallgatva a Dankó Rádióban;  Kemény szerzeményei mellett Lehár, Kálmán, J. és O. Straus(s), Zeller, Huszka, Kacsóh  stb. műveinek rádiófelvételei (ahogyan az operett közé olykor "becsempészett" operarészlet is Vele)  gazdag kincsestár a rádió hangarchívumából - Nagy Ibolya eddigi jó szokását megtartva és ismerve őt,  erről gondoskodni fog! E felől bizonyosak lehetünk. 

Simándy József hangjában és előadásában ma is gyönyörködhettünk!

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:

-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...”, Hadics László valamint a Földényi Férfikórus

 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus

-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra..." , Gózon Gyula

-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József

-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 

Rádiódaljáték 

Főszerepben:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

Amálka - Petress Zsuzsa

továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László

A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Simándy József Emlékest 2018

 2018. augusztus 4. 8313 Balatongyörök

Simándy József operaénekesre, világhírű tenorra emlékezünk, aki Balatongyörököt tekintette második otthonának. A Balaton-parton, a móló melletti sétányon, csodálatos természeti környezetben rendezzük meg két évente az emlékkoncertet, ahol a híres operaáriák mellett operett-részletek, népdalok és versrészletek is elhangzanak a műsorban.

Tervezett fellépők

Baracska Judit
A vajdasági származású fiatal énekesnő 1992-ben született Verbászon. Hét évig hegedülni tanult, majd a szakközépiskolát Szabadkán végezte zeneelmélet és magánének szakon. 2017-ben szerezte meg Operaének-művész diplomáját Szegeden. Jelenleg a Szegedi Nemzeti Színházban játszik.

Denk Viktória
Énektanulmányait szülővárosában Egerben kezdte, majd Budapestre került a Szent István Konzervatóriumba. 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész-tanár szakán. Énekesi pályáját a Budapesten a Nemzeti Színházban kezdete, majd közreműködött több vidéki színházban opera és operett előadásában. Színpadi munkái mellett a Pest Magyar Színiakadémia hangképző tanára.

Temesi Mária
A Magyar Állami Operaház Bartók- Pásztory Ditta-, Székely Mihály-, Juventus-, Artisjus és Liszt díjjal kitüntetett művésznője. Énektanári diplomája mellett jeles zongoratanári diplomát is szerzett szülővárosában Szegeden, ahol már főiskolás korában elnyerte az Athéni „Maria Callas Nemzetközi Énekverseny” Különdíját. A Budapesti Zeneakadémia Opera szakán kitüntetéses diplomával végzett, dal és oratórium szakon a Weimari Franz Liszt Musikhochschule-n és a Salzburgi Mozarteumban képezte magát. Aktív operaénekesi pályája mellett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának professzora, magánének tanszékvezetője. 2003-ban doktori címet szerzett a Budapesti Zeneművészeti Egyetemen.

Berczelly István
Berczelly István (basszbariton), az Operaház magánénekese énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965 és 1970 között a Debreceni Csokonai Színház tagja, ahol első jelentős alakítása Mozart Don Giovannija volt. 1970-ben szerződött az Operaházba, melynek azóta is tagja. Az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős bariton és basszus szerepét énekelte.

Harazdy Miklós
1959-ben született Budapesten. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, amelynek 1980-tól tanára is. Karmesterként és korrepetitorként működött a Szegedi Nemzeti Színházban, 2001 óta pedig a Magyar Állami Operaház korrepetitora. Karmesterként több koncerten lépett fel Tokody Ilonával, Gregor Józseffel és Rost Andreával.

Kautzky Armand
Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész. Jelenleg a Madách Színház és a Körúti Színház tagja. A Retro Rádió, a Juventus Rádió és a Helikon Rádió, tévécsatornaként az HBO hangja.

Koczka Ferenc
A Szegedi Nemzeti Színház karmestere és a Szegedi Tudomány Egyetem Zene Művészeti karának tanára.

Zsigmond Géza
Magánénekes. A Magyar Állami Operaház tagja.

Simándi Péter
A Magyar Állami Operaház énekkari művésze.

Hajdú Zsuzsa és Koncz Regina
A 2018-as Szegedi Simándy József Énekverseny győztesei

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részleteket hallhattunk 

Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő A cárevics című operettjéből - benne:

- Volga-dal (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András)

„Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."

A délelőtti adást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.

1978. október 8., Kossuth Rádió 20.43 -21.09

Simándy József nótákat énekel

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Bolberitz Tamás

1. Hubay Jenő – Szabolcska Mihály: Minek turbékoltok búgó vadgalambok?

2. Sas Náci – Bodrogi Zsigmond – Behár György feldolg.: Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma

3. Bánffy György – Kazaliczky Antal - Behár György feldolg.: Kék nefelejcs

4. Serly Lajos - Behár György feldolg.: Széles  árkon keskeny palló

5. Szerdahelyi József – Szakáll Lajos - Behár György feldolg.: Magasan repül a daru

6. Szénffy Gusztáv – Lévay József - Behár György feldolg.: Keskeny utcán muzsikaszó

7. Erkel Gyula - Behár György feldolg.: Húzzad, csak húzzad keservesen

8. Erkel Gyula - Behár György feldolg.: Nincsen annyi tengercsillag az égen

9. Dankó Pista – Lévay Ede - Behár György feldolg.: Lemondás

10. Szénffy Gusztáv – Czuczor Gergely - Behár György feldolg.: A szerelem, kis méhecske

11. Dankó Pista –Behár György feldolg.: Hamis a rózsám

(„Mezei bokréta” – 1977, Qualiton, SLPX 10144)

A Dankó Rádió operettadásának ismétlése hamarosan kezdődik:  18 órától újra meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott műsort. Benne:  

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó   - részletek

A daljáték a rádió számára készült, 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta

• Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)

„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”

• Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Éduska és Palkó kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                               Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                   Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                      Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám mennyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                      Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                   A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)

Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,

                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,

                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,

                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!

Tyukodi / kar:                           Az nagy uraság mézes szókat hány,

                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,

                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,

                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!

Palkó / kar:                              Bort kupámba, bort Embert a gátra!

                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!

                                               Verjük által az labancot a másvilágra!

                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!

Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének rádiófelvételéről is felcsendül egy dal:  Szu-Csonga dala ("Egy dús, virágzó barackfa ágán") - énekli  Simándy József (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1971

1976. november 15.,  Petőfi Rádió, 19.10

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Verdi: A trubadúr – hangversenyszerű előadás

Négyfelvonásos opera

Szövegét Salvatore Cammarano írta. Hevesi Sándor fordításának felhasználásával Lányi Viktor fordította.

Vezényel: Fischer Ádám

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Szereposztás:

Leonóra – Moldován Stefánia

Manrico – Simándy József

Luna gróf – Miller Lajos

Azucena – Komlóssy Erzsébet

Inez – Takács Klára

Ferrando – Gregor József

Ruiz, Hírnök – Horváth József

Öreg cigány – Póka Balázs

Akkor minden rendben részedről - és részemről is.

A hiba javítását kértem.

Gondolom, a témát túltárgyaltuk...

Netes keresésnél a bejegyzésed előjöhet a hibával együtt, ez a baj. 

A hibákat eddig is kijavítottuk, amikor észrevettük.

A Kemény Egon-topicban leírtad. A helyesbítés itt pedig részedről megtörtént.  Ha a későbbiekben újra adásba kerül ez a részlet, akkor nyilván ott a jó címet és szövegidézetet fogom hozni. 

Én inkább már László Margit vasárnap esedékes, lehetséges újabb operettfelvételei foglalkoztatnak.

Rendben, ha kéresedre a  hibásan hallott mondatot a Szerkesztőség kijavítja bejegyzésedben, a szerzők műve tiszteletben tartása erre kötelez, az olvasók hibátlan idézetet kapjanak. Simándy nem énekelte volna el azt a mondatot, amit leírtál, nem is értem, hogy fordulhatott elő.

Köszönöm. Elég ha itt ezt jelezted nekem.

Kedves Búbánat!

Sajnos hiba csúszott a bejegyzésedbe,  kérlek javítsd ki.

A mai műsorban két részletet hallottunk a rádiódaljátékból

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965):

Búcsú - Ámeli (László Margit) és Fazekas Mihály (Simándy József) kettőse ("Ha egyszer véget ér ez a vétkes háború...") majd  az "Ámeli dal" (Simándy József)

ezt követte a "Rózsa- kettős".

Előre is köszönöm. s.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, László Margit operaénekesnővel beszélget, város közeli otthonában.

Az elhangzott beszélgetésből kiemelem László Margit visszaemlékezését kedves énekes-partnerére, Simándy Józsefre; amikor együtt léptek fel, éneklésük közben olykor testközelből figyelhette meg Simándy „szájpadlását”: hogyan csinálja, miként szólal meg orgánumán a gyönyörű hang - tudván róla, volt idő, mikor hangszalagjainak betegsége következtében sokáig nem énekelt, kényszerpihenőre szorult – de felépülve a bajból, régi hangszépségében tért vissza és tudta folytatni a pályát; beszélt arról is, Simándy milyen rendkívüli eleganciával, milyen különleges technikával énekelte a virágáriát a Carmenből: utolérhetetlen volt, ahogyan az ária végén a crescendóból decrescendóba vált át. Ezt senki nem tudta úgy csinálni, mint ahogyan ő.

A mai adásban Simándy József és László Margit több rádiófelvétele, közös énekük is, helyet kapott a felhangzó részletekben:

Bizet: Carmen – Virágária (Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kórodi András)

Oscar Straus:  Legénybúcsú - Stella és Hans kettőse: "Van úgy, néha olyan fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…” (László Margit, Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 Dalszöveg fordítása: Gábor Andor; Romhányi József összekötőszövegével. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32-22.00

Kemény Egon -  Messzetűnt kedves – történelmi daljáték

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte, és a verseket írta: Erdődy JánosA Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A szereposztásból:

Fazekas Mihály (a "Lúdas Matyi" költője) - Simándy József (próza: Darvas Iván)

Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya) - László Margit (próza: Domján Edit)

László Margit és Simándy József énekében csendültek fel most: 

• Rózsa-kettős: „- Messzi földről jött egy jó magyar huszár, - távoli határból, hol madár se jár…”
• Még egy kettőst hallottunk: „Ha egyszer véget ér  ez a vétkes háború…”  Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.  Vezényelt: Bródy Tamás.

A továbbiakban Lehár, Offenbach és Ránki György műveiből is összeállított operettadás ismétlését ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

A jövő operasztárjait ünnepelték: átadták a nagyszínházban a X. Simándy József Énekverseny díjait - galéria, videó

HZ. ZS.  - DÉLMAGYARORSZÁG

2018.04.29. 21:11

Szeged - A jubileumi X. Simándy József Énekverseny díjait vasárnap este adták át a nagyszínházban megrendezett gálakoncerten. A három korcsoport győztesei: az elsőé Papp Viktor tenor, a másodiké Josipa Bilic szoprán, a harmadiké - megosztva - Ninh Duc Hoang Long tenor és Antonia Dunjko koloratúrszoprán.

A szegedi szimfonikusok közreműködésével, a zsűritag Gyüdi Sándor színigazgató vezényletével rendezték meg vasárnap a nagyszínházban a jubileumi, X. Nemzetközi Simándy József Énekverseny díjátadó gáláját.

A névadó operaénekes özvegye, Simándy Józsefné Jutka asszony felidézte a legendás tenorista szegedi indulását, pályafutását és gondolatait, köszönetet mondott a verseny megszervezéséért  Temesi Mária professzornak és a városnak. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója és a nemzetközi zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a viadalt, és azt kérte a döntéshozóktól, szponzoroktól is: szeressék ezt az énekversenyt, és a jövőben támogassák nagyvonalúbban.

Kezdődik a jubileumi Simándy-énekverseny

Fidelio/MTI - 2018.04.20. 10:52

Hétfőn kezdődik a tizedik Nemzetközi Simándy József Énekverseny, a klasszikus énekes tehetségkutatón három kategóriában, 36 éves korig mutatkoznak be a magyar és külföldi tehetségek.

A versenyre több mint százan jelentkeztek, a legtöbben Magyarországról és a határon túli magyar zenei intézményekből, de érkeznek versenyzők Szegedre Európa országai mellett Mexikóból, Indiából és a Távol-Keletről is.

A legfiatalabbaknak, a zeneművészeti szakgimnáziumok növendékeinek az elődöntőben egy szabadon választott dalt, vagy áriát, a döntőben pedig két különböző stílusú művet kell előadniuk. A felsőfokú tanulmányaikat folytató alap-, illetve mesterképzésben résztvevő hallgatók, valamint a 36 esztendősnél fiatalabb művészek már három fordulóban mutatkoznak be, az elődöntőben egy, a középdöntőben és a döntőben három művel.

A produkciókat értékelő nemzetközi zsűrit Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója vezeti. A verseny díjkiosztó gálahangversenyét – melyen az ifjú énekestehetségeket a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri Gyüdi Sándor vezényletével – vasárnap este rendezik a Szegedi Nemzeti Színházban.

A Simándy József emlékét őrző versenyt 1998-ban – egykori szegedi főiskolai énektanárával – Sinkó Györggyel együtt Temesi Mária alapította. Az elmúlt húsz év során a megmérettetés Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező énekversenyévé vált, és olyan tehetségek mutatkoztak be rajta, akik azóta hazai és nemzetközi karriert futottak be.

Bartók Rádió, ma este: 19:00 – 19.30

Összhang

- a zenei élet aktualitásai

I. 10. Simándy József Énekverseny

II. Beethoven Budán Fesztivál

Szerk.-mv.:Veisz Gábor

(Ism. holnap, 9.30)

A DEBRECENI KOLLÉGIUM

Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:10

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljáték

Magyar Rádió

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston:  "Hatvani diákjai"

című daljátékából csendültek fel zeneszámok.

Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59,  22:15-23:08

Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György

- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)

- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)

- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)

- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)

- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…”  (Petress Zsuzsa, Simándy József)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Március 4.-e: Petress Zsuzsa és Simándy József is ezen a napon hunyta le örökre a szemét - rájuk emlékezett egy-egy operettdaluk felidézésével a Dankó Rádióban Nagy Ibolya; megtehette volna - és titkon reménykedtem benne -, hogy a Hatvani diákjai rádiófelvételéről beszerkeszti egy közös számukat az operettműsorába.  De majd legközelebb...

Simándy József és Petress Zsuzsa emlékére...

Ez a szerepe volt az első, amelyet Simándy József a Magyar Rádióban, daljátékban énekelt, 1955-ben.

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Szerenád - Petress Zsuzsa és Simándy József televízió-felvételen

Simándy József ma 21 éve hunyt el (1916. szeptember 18. - 1997. március 4.)

Simándy József operaénekes életét Péter fia elevenítette fel .

„Simándy József operaénekesről, a Bánk bán megszemélyesítőjéről tartott előadást és rendhagyó tárlatvezetést Simándi Péter, a művész fia a Katona József Emlékházban.”

Simándy Józsefre emlékezve a Dankó Rádióban ma egy operett-áriát hallhattunk tőle: nemes tenorján a Volga-dal csendült fel Lehár Ferenc A cárevics című operettjének egyik stúdiófelvételéről.

 (Aljosa, a cárevics dala, II. felv.): 

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

Egyedül! Újra egyedül!
Magam mint mindig! 
Az ifjúságom elrepült!
A szív magánya vesz körül. 
Úgy fáj e bús, e zord magány,
Aranykalitka ez csupán! 

A Volga vizénél őrszem áll. 
Mint fészkét őrző sas madár.
A pusztaságon éj és csend!
Nincs holdsugár, se csillag fenn. 
Mozdulatlan néma táj. 
Kozáklegény szíve fáj. 
Mert a szív megérti ez mit jelent.
Ha az ember elhagyott, 
Így zokog, így eseng: 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! 
Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul!
Kérek egyet az én páromul! 
Trónod körül annyi angyal virul!
Küldj le egyet az én páromul! 

Nézz rám az égből, teremtő Atyám! 
Úgy vágyom már én is egy szív után! 
Trónod körül annyi angyal virul!
Küldj le egyet az én páromul! 

Ezt a dalt újra meghallgathatjuk Simándyval a 18 órakor kezdődő ismétlőműsor első részében: „Túl az Óperencián” – a Dankó Rádió operettadásában.  

Kapcs. 505. sorszám

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10
 

A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

E rádiófelvétel hanganyaga szolgált alapul a Magyar Televízióban 1975. február 8-án bemutatott Friderika-operettrészleteknek!

„SZOMBAT ESTE…’

MTV, 20.15 – 20.35 óra

Lehár Ferenc: Friderika

Énekelnek: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara 

Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara

Koreográfus: Geszler György

Díszlettervező: Drégely László

Jelmeztervező: Szekulesz Judit

Vezetőoperatőr: Szabados Tamás

Szerkesztő: Semsei Jenő

Rendező: Csenterics Ágnes

• Magyar Nemzet, 1953. december 18.

Az Ifjú Gárda opera bemutatója előtt

„A szünet még tart.  A folyosókon gépfegyveres katonák, német tisztek, odébb öreg bányászok sétálnak. Kissé távolabb, piros sapkában, könnyed, nyárias ruhában Házy Erzsébet, az egyik női főszereplő: Kláva Kovaljeva megszemélyesítője áll.

— Alig egy-két éve, hogy az Operaház tagja vagyok —i mondja a fiatal művésznő —, mégis elég sok szerepet alakítottam. De szerepformálásban talán ez a legnehezebb. Hiszen tudom, hogy amit én a színpadon játszom, az a valóságban megtörtént. S ehhez még kapcsolódik az is, hogy maga a dráma roppant izgalmas, a légkör feszített. Nem egy próbán például megtörtént — különösen eleinte —, hogy egy-egy megrendítő jelenet után szünetet kellett tartani, érzéseinkre annyira hatott az illető rész, egyszerűen nem tudtunk tovább énekelni.”

Simándy József Oleg Kosevoj alakítója várja a szünet végét.

— Izgalmas, sajátos feladat ez a szerep. Oleg mindössze 16 éves Kamasz, még hozzá a javából, aki nem gyerek, de még nem is felnőtt... Ezt a fiút nem lehel nagy mozdulatokkal és gesztusokkal alakítani. Sok minden más kell hozzá. Elolvastam ezért Fagyejev regényét, Oleg anyjának emlékezését fiára s megpróbáltam magam beleélni a 16 éves fiú lelkivilágába. Persze, ez elmondva egyszerűen hat, de megvalósítani nagyon nehéz volt. S hogy ez mennyire így van, azt más szerepeimben is, remélem, észre lehet majd venni: úgy érzem, színészi fejlődésemben nagy lépés Oleg Kosevoj szerepe.

        
Már délután van, mikor a próba véget ér. Kint az utcán csípős, hideg az idő. S arra a fagyos létre gondolunk, Krasznodon hőseire, akiknek hőstetteit most az Operaház művészei kelták életre.

Simándy József: „Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem volt...”

- kiállítás Kőbányán

Országos Színháztörténeti Mózeum és Intézet

"Simándy a 20. századi operajátszás kiemelkedő alakja volt, gyönyörű orgánuma, színpadi játéka, az 1945 utáni diktatórikus politikai környezetben tanúsított magyarsága a magyarországi és a határokon túl élők számára is erőt és bátorítást adott a nehéz időkben.

A születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi vándorkiállításunk nagyszámú fotó felhasználásával, személyes visszaemlékezések és korabeli kritikák segítségével igyekszik teljes képet adni Simándy életéről: a nehézségekkel teli gyermek- és ifjúkorról, az autószerelő-műhelyben eltöltött évekről, a zenei tanulmányokról, illetve a szegedi, majd a budapesti Operaházban induló és kiteljesedő operaénekesi karrierjéről. Bemutatjuk repertoárját az olasz, német, francia és magyar operákban, oratóriumokban és további számtalan műfajban.

A kiállítás megtekinthető: 2018. február 5. - március 5.

Helyszín: Kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Központ (X. Budapest, Szent László tér 7-14.)

A kiállítás ingyenesen megtekinthető!"

Hanglemezfigyelő

Népszava, 1980. április 19.

Operettrészletek Simándy József előadásában

Ha csak a hangját hallja az ember — lírai vagy spinto-tenornak érzi Simándyt. Ha látja is — nyomban hőstenornak érzi, annyira daliás a megjelenése.
Olyan énekes ő, aki egész lényével énekel. Ha rádióban vagy hanglemezen a puszta énekhangját halljuk csupán, akkor is rögtön „beugrik” a személyiség egésze. Minden frázisához arckifejezések, tekintetek és gesztusok emlékképe szegődik, Simándy énekművészete tehát csak teljességében, a művész egyéniségének összes jellemzőivel együtt érvényes.
Nem volt formabontó, pályájának ívében sem, végigjárta a kötelező „szamárlétrát”: huszonnégy esztendős volt, amikor 1940-ben felvették az Operaház kórusába. Szólót Szegeden énekelhetett először, 1946-ban. Ám ott úgy énekelte el Don José szerepét a Carmenben, hogy a budapesti Operaház hamarosan „visszaszippantotta” volt kóristáját, de már korántsem kóristának: 1947- től, harmincegy esztendős korától szinte töretlenül az élvonalhoz tartozott, három hosszú évtizeden át. És tartozik most is, nyugdíjasan, hatvannégy esztendősen. Mert hangja még most is szépen cseng, termete ma is szálfa, nem hajlította meg hátát az évek súlya, még az alattomosan nehézkedő, kritikus éveké sem annak idején ...

Három esztendeje Horváth Ádám felvette vele a teljes Otellót a televízióban. Épp a bosszú-kettős ment, amikor egy ismerősünk betévedt a IV-es stúdió vezérlőjébe. Egy darabig nézte a monitorokat, aztán így szólt:

— Jó dolog ez a play-beck. Simándy rátátoghat a saját, tíz-valahány évvel ezelőtti hangjára.
— Tévedsz, a zenei felvétel nem annyira régi.
— Hát mikor készült?
— Két héttel ezelőtt.
Ismerősünknek leesett az álla. Talán még most  sem hiszi, hogy egy hatvanegy esztendős tenoristából olyan „sértetlen” hang jött elő ...

Az a három esztendő, ami a felidézett televíziós felvétel óta eltelt, semmit sem változtatott a helyzeten: ma is ünnep, ha Simándy olykor-olykor felbukkan nagy szerepeinek valamelyikében, akár mint Otelló, akár mint Bánk bán, vagy éppenséggel Don José. Persze, ez a felsorolás teljesen önkényes. Fogalmam sincs, hogy mely szerepek voltak az igazi nagy szerepei Simándynak.

Mint minden nagy művész, ő sem rangsorolta a műfajokat. Ha színpadon nem is, de a Rádió Dalszínházában gyakorta vállalta klasszikus operettek bonviván-szerepeit, igen szép például A mosoly országának vagy a Marica grófnőnek teljes felvétele, amely vele készült. És kiragadott részleteket is gyakran énekelt a különféle operettekből hangszalagra.

Ezekből: Simándy József legsikerültebb rádiós operettfelvételeiből állított össze egy szép lemezt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.

Két részlet Lehár A mosoly országa című — operai igényű — daljátékából, ugyancsak két részlet egy másik Lehár- operettből: a Friderikából, Ádám híres dala Zeller Madarászából, három részlet Kálmán Marica grófnő kettő pedig Oscar Straus Legénybúcsú című operettjéből —
 

íme, ez a lemez kínálata. A Magyar Rádió és Televízió ének- és zenekara — Sebestyén András vezényletével — mind a kilenc esetben méltó „partnere” Simándynak.

Lám, neki sem esett le az ujjáról a gyűrű, hogy operettek éneklésére „vetemedett”!
Mert csak annak esik le az ujjáról a gyűrű, akit nem illet meg.
Mivelhogy nagyobb, mint az ujja.

Baranyi Ferenc

Simándy József és a Hatvani diákjai rádióoperett kapcsán érdemes még visszanézni előző, további sorszámoknál írt bejegyzéseimet: 197., 198.,199., 248., 369., 370., 454.

Dankó Rádió      ismétlés: 18:40

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )

Az ismétlésben újra elhangzik: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala,  Gózon Gyula

"Oh miért vagy ilyen édes-kedves..." - kettős,  Petress Zsuzsa (Amálka) és Simándy József (Máté) 

"Még azt mondják nem illik, a tánc a magyarnak..." - Kapocs dala, Hadics László és a Földényi kórus férfikara

"Hatvani diákjai"

Daljáték

Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

A szereposztásból: 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Bankós professzor – Kovács Károly

Domokos professzor – Bárdi Ödön

Varja rektor – Kővári Gyula

diákok: 

Kerekes Máté – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássi – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító – Tompa Sándor

Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek – Dénes György

Elmira – Mezei Mária, 

Pfutsch – Pethes Sándor

Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Magyar Rádió, Kossuth Rádió

1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)

Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc)

- http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Hatvani_di%C3%A1kjai -

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

X. NEMZETKÖZI SIMÁNDY JÓZSEF ÉNEKVERSENY 2018. ÁPRILIS 23-29. SZEGED

A fennállásának huszadik jubileumi évét ünneplő énekversenyt az EMMI támogatásával a HAZÁM, HAZÁM TE MINDENEM Művészeti és Oktatási Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara rendezi. A verseny győztesei 

2018. ÁPRILIS 29-ÉN, VASÁRNAP ESTE

DÍJKIOSZTÓ GÁLAHANGVERSENY

keretében vehetik át díjaikat a Szegedi Nemzeti Színház színpadán. A díjazott énekestehetségeket ezúttal is a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri, Gyüdi Sándor karmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója vezényletével. A versenyről és a Díjkiosztó Gálahangversenyről az MTVA Bartók Rádió, valamint a Szeged Városi Televízió is tudósít. 

ZSŰRI     

A zsűriben elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyek foglalnak helyet: Kiss B. Atilla operaénekes, a Simándy szakmai örökség továbbvivője, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára,   Miklósa Erika, operaénekes,  Lídija Dunjko, horvát operaénekes, a Zágrábi Zeneakadémia tanára,  Gyüdi Sándorkarmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Bátor Tamás, operaénekes, a Müpa koprodukciós programigazgatója, Vincent Monteil, francia karmester, énekmester, a Strasbourgi Operaház Opera Studio zeneigazgatója, Prof. Dr. Temesi Mária, operaénekes, a Magyar Állami Operaház énekmestere és operanagykövete, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanszékvezető egyetemi tanára. A zsűri elnöke az előző évekhez hasonlóan Ókovács Szilveszter, operaénekes, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A versenyről Dr. Klaus Billand, a bécsi Der Neue Merker operakritikusa is tudósít.

JELENTKEZÉS

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ:    2018. MÁRCIUS 1. éjfél 

Bővebb információ a link megnyitásával olvasható el a honlapról.

Aki tudta, biztosan meghallgatta az ismétlést.

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.

Lsd.:

2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23

Ámeli 

(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.

A Dankó Rádió imént véget ért Túl az Óperencián című műsorában hallhattuk többek közt:

 KeményEgon: Messzetűnt kedves

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse – Az első szerelem dala:  „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsaés Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

(Megjegyzem, legutóbb 2017. október 13-án sugározta a rádió ugyanezt a három számot)

Ezt a műsort délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlés során a Dankó Rádióban.

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika (1928)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10
A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

Erről a rádiófelvételről  most két részlet szólalt meg a Dankó Rádióban ma délelőtt 9 és 10 óra között elhangzott operettműsor második felében (a Friderika előtt Szirmai Mézeskalács c. daljátékából hangzanak fel dalok):

- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):

 „Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../-  Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon  az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"

- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):

 „- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem!  Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”

(E blokk elején még egy dal csendült fel az operettből - egy másik felvételről,  Kovács József énekli: "Óh, lányka, ó, lánykám, imádlak én!..."  - km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)

A Túl az Óperencián adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorában Lehár Ferenc A mosoly országa című művéből szólaltak meg részletek - mégpedig arról a rádióban készült teljes stúdiófelvételről, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1971. november 11-én,  a Kossuth adón 19.35 – 21.29 óra között. /operett két részben/
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

A műsorban felhangzott részletek:

- Szu-Csong dala a 2. felvonásból: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy…” (Simándy József)  - ezt a dalt később külön is felvették a tenorral egy Oscar Straus, Lehár, Kálmán, Karl Zeller- operettrészletekből összeállított új rádiófelvételéhez (Km. az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)

- Kórus és Liza belépője az 1. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”…”Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /Bók, csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá…/”Szív, szív mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Lótuszvirág! Érted élek csupán…/Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? (szívkettős) ”(Házy Erzsébet, Simándy József)
- Mi és Hatfaludy Feri kettőse a 2. felvonásból: „Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt…” „Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis Te rád vár…” (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

Ezen a héten Esztergályos Cecília a vendég a stúdióban. A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

A délelőtti adást ma a szokott időben, a 18 órai hírek után ismétli meg a Dankó Rádió.

A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott  az operettműfaj képviselőjének. 

Bevezetőjében elmondta: 

"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.

Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala  meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.

Így írtak róla:

'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülrő fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba.'

Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."

Ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949 ), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.

A "Hatvani diákjai" című daljáték e műfaj egyik remeke. 

Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) -  a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.

Házy Erzsébet és Simándy József - Puccini: Manon Lescaut (1961)

Ma,  Dankó Rádió  ismétlés: 18.10

KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)

A mai műsorban elhangzott:

- Nyitány

- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József

- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László

Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.

A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió

 Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!

Simándy József meséli a Gardelli betanításában az Operában bemutatott (1961)  Manon Lescaut Des Grieux-szerepéről:

„A harmadik felvonás végén, a kapitány előtt, abban az áriában a magas h hangot nem egyszer sírva énekeltem. Utána jöttek hozzám a kollégák, a kórustagok, kérdezték: hogyan lehet azt sírva énekelni, hogyan csinálom?

Mit tudom én! – válaszoltam. Des Grieux-t kérdezzétek, mert akkor ő sírt és ő énekelt. Az a szenvedő, fiatal lovag…

Hát tudom is én, hogyan énekeltem akkor, mert az már elmúlt; talán a legközelebbi előadáson fog ugyanúgy létrejönni…

Csakugyan: lehet azt tudni?! Ha ésszel akartam volna megoldani, ha elhatározom, hogy sírni fogok, akkor az Istennek sem jött volna ki egy hang sem a torkomból… Ez: a színpad! Ez: a színpad őrületes varázsa; az embert olyan extázisba hozza, olyan különleges fizikai és lelki állapotba viszi bele, mintha merő narkózisban volna! Amit a privát életben meg nem tudnék csinálni, azt a színpad – elköveti velem! Megcsináltatja velem! Amit máshol és másképp nem lehet, azt ott: lehet! Itt egy újabb bizonyíték, Des Grieux!”

/Simándy József: Bánk bán elmondja… - Krónikás: Dalos László/

A "NAGYOK" éppen attól lettek nagyok, hogy miden tekintetben azonosulni tudtak a szereppel és nem mellékesen alkalmazkodni tudtak az adott kor, rendező, karmester stb, követelményeihez, elvárásaihoz. A nevezett nagy karmesterek mindent ki tudtak hozni az énekesekből, nyilván a mai hasonló formátmú karmesterek is sokat ki tudnak hozni a kezük, bocs pálcájuk alatt dolgozó művészekből. Nekem az jutott eszembe, mit tennének az ilyen formátumú rendezők a mai "önmegvalósító rendezők" koncepcióival?

Ami Pavarottit illeti, van a tubuson néhány felvétel, pár évvel korábban és pár kilóval kevesebbel! Tessék megnézni egyet kettőt, mind énekben, mind színészi alakításban kiváló.

Az igaz,hogy komplex műfaj. Csak a "hozzávalók százalékértékeit"látjuk elérő súlyúnak. I van mindjár két korszakos énekes.Caballé és Pavarotti. Nem voltak ördöngős színészi vénával megáldva,amit tudtak,az mégis teljesértékű.

Simándy József kitűnő színész is volt.Aki látta a Carmenben vagy Canioként,de lírai szerepben pl Lenszkij .vagy hőstenor szerepben Radamesként vagy Otelloként nem mondhat mást .És akkor nem írtam Bánk bánjáról.

Nem védeni akarom László Boldizsárt, de ez nem összehasonlításként mondta. Simándy talán tényleg nem a színészi tehetségéről volt közismert. Saíjnos, nem tudok azzal egyetérteni, hogy x méterről mindegy. Nekem, mint nézőnek, nagyon nem mindegy az se, ki hogy játszik. Az opera komplex műfaj, ebben van a szépsége, aki csak egy szegmensét tudja adni, az nem lesz teljes értékű.