vissza a cimoldalra
2018-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Élő közvetítések (7397)
Kimernya? (2751)
Ilosfalvy Róbert (811)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1064)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4335)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: smaragd
Leírás:
Honlap:
   


smaragd (4561 hozzászólás)
 
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14802018-09-21 19:40:03

 



A "Krisztina kisasszony"  dalait,  nyitányát Nagy Ibolya szerkesztésében újra és újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában. Most a színházi előadás egyik felvétele került nyilvánosságra:





Krisztina kisasszony - KOMLÓSSY  TERI



 



Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) 



A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban 



Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. 



Igazgató: Jákó Pál Rendezte: Orosz György Karnagy: Virágh Elemér. 



Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri 


Franz Schmidt • 31832018-09-21 19:39:14

 



Kedves Carillon!



Élvezet volt fordulatos beszámolód minden apró részletét olvasni. Mindnyájunk nevében köszönöm.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14792018-09-20 13:08:22

 



Nagy Ibolya mai műsorában is gyönyörködhettünk Simándy József előadásában. A pár nappal ezelőtti évforduló természetesen rajongói körében is ünnepelt esemény, de igazán akkor örül szívünk, ha hangját halljuk. Sikeres, szép és emlékezetes rádiófelvételek őrzik Kemény Egon műveit is, amelyeket Simándynak, az ő hangjára komponált, barátságuk idején.


Franz Schmidt • 31812018-09-20 13:04:29

 



         



 



A verseny legfrissebb eseményeit nem a hivatalos honlapon közlik, egyéb közösségi oldalon...


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14782018-09-17 08:30:44

 



Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”



Magyar Rádió, 1949. május 1. Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. 



Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György 



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. 



A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.



Majorossy Aladár karmester 



Középiskoláit Szombathelyen, a zeneszerzési tanulmányokat a Zeneművészeti Főiskolán, Siklós Albertnál végezte. Évekig a berlini Lindström hanglemezgyár hangszerelője volt. 1939-től az Operaház tagja, 1947-től 1956-ig a Magyar Rádió karmestere volt. 1956-ban elhagyta az országot és New Yorkban lett zenetanár és zeneszerző.



https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/majorossy-aladar


Franz Schmidt • 31802018-09-17 08:24:20

 



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019



 



7. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB 2018



14. - 22. SEPTEMBER 2018  WIEN



https://www.mdw.ac.at/franz-schmidt-orgelwettbewerb-2018



Egy héten keresztül Franz Schmidt legkedvesebb hangszere, az orgona kerül középpontba a zeneszerző életművét ezen a téren ápoló, róla elnevezett nemzetközi orgonaversenyen.



Az első fordulón már túljutottak a fiatal tehetségek. Nagy öröm lenne, ha Carillon fórumtársunk időt tudna szakítani egy rövid helyszíni bejelentkezés erejéig. Addig is figyelem a neten elérhető oldalakat, remélve hogy néhány honfitársunk is lesz a versenyzők között és a közönség soraiban is, a zsüriben Kovács Róbert orgonaművészünket üdvözölhetjük.



https://www.wien-event.at/de/veranstaltungstipps/page/3/event/7-internat-franz-schmidt-orgelwettbewerb-preistraegerinnenkonzert-und-preisverleihung



7. INTERNAT. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB - PREISTRÄGERINNENKONZERT UND PREISVERLEIHUNG



22.09.2018



16:00



Schottenkirche - Unserer Lieben Frau zu den Schotten



www.schottenpfarre.at



Vom 14.-22. September 2018 findet in drei Kirchen der Wiener Innenstadt (St. Ursula, Jesuitenkirche, Schottenkirche) der 7. Internat. Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb statt, für den sich 25 Nachwuchstalente aus 15 Nationen qualifiziert haben. Alle Veranstaltungen des Wettbewerbs wie auch die einzelnen Runden sind öffentlich bei freiem Eintritt.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14772018-09-10 07:06:19



"Karády Katalin legkedvesebb dalai"



KEMÉNY EGON - Lantos Olivér dr.: "Tiszavirág a mi szerelmünk" (1947)



Dal és slowflox



szerepel a Zeneműkiadó Hamvadó cigerattavég - "Karády Katalin legkedvesebb dalai" című kottakiadványában is.



Lantos Olivér előadásában itt / YT.Talán megtaláljuk majd Karády Katalinnal is ezt a felvételt, korabeli rádióműsorokban vagy lemezen...


Franz Schmidt • 31792018-09-10 07:02:59

 



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019



60. Luzerner Bühnenjubiläum der Berliner Philharmoniker - Kirill Petrenko



Franz Schmidt: 4. Symphonie in C-dur (1932-1933)



https://www.br-klassik.de/programm/radio/ausstrahlung-1495510.html



A koncertközvetítés felvételén 1:31-nél riportot hallhatunk Kirill Petrenkoval, itt kezdődik Franz Schmidt  4. szimfóniája.



Meglepő, hogy milyen tájékozatlan a riporternő, ami az utolsó mondatát illeti...nem tételezem fel, hogy szándékosan hallgatja el Franz Schmidt korabeli magas zenei rangját, elismertségét és közkedvelt személyét, mint zeneművész és mint a bécsi Zeneakadémia igazgató-rektora. Lehet ,hogy a koncert előtt "kifutott az időből", de ettől függetlenül a szerkesztőség Franz Schmidt életművéről közre adhatott volna hallgatói részére egy rövid, ám színvonalas ismertetőt.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28862018-09-10 07:01:28

 



Megtaláltam MAJOROSSY ALADÁR  (1908 - 1983) karmester, zeneszerző elhalálozási adatát az alábbi oldalon:



Aladar Nicholas Majorossy



BIRTH6 Dec 1908 



Szombathely, Szombathelyi járás, Vas, Hungary



DEATH9 Dec 1983 (aged 75)



Ealing, London Borough of Ealing, Greater London, England



https://www.findagrave.com/memorial/149939225/aladar-majorossy


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28852018-09-09 07:28:07

 



Annak ellenére, hogy a 2865  számú bejegyzésedben kiemelten szerepeltetted továbbá korábban én már megemlítettem és bejegyeztem -  lsd. 2864 ill. 2874 - ismét kimaradt MAJOROSSY ALADÁR karmester neve, aki a rádiótörténeti jelentőségű, a XX. századi magyar könnyűzene (mai szóhasználattal: szórakoztatózene / Unterhaltungsmusik) zenetörténeti szempontból is jelentős, utat nyitó, első rádióoperettet vezényelte, KEMÉNY EGON: "Májusfa" című művét, 1949. Tekintettel arra is, hogy az "Operett a magyar rádióban" elnevezésű fórum éppen ehhez a műhöz kapcsolódik az 1949-es évszámmal, remélhetőleg módot találsz arra, hogy (Lehel György helyett) Majorossy Árpád nevét felvedd a karmester listára ill. mint tudod, utólag a Szerkesztőség segítségével ki lehet javítani ezt a hibát, így egyben marad majd összeállításod.



Bejegyzendő:



MAJOROSSY ALADÁR (Szombathely, 1908. decembet 6. - ismeretlen)



Kemény Egon: Májusfa (1949)



KEMÉNY EGON műveinél szintén javítandó adatok a rádiófelvételek évszámai az itt olvasható pontos adatok szerint:



A messzetűnt kedves  (1965)



Valahol Délen (1956 és 1957)



Továbbá kiegészítés a lemezfelvételekekhez:



Hópehelykeringő - Kemény Egon: "Talán a csillagok"



Lemezfelvétel: Gencsy Sári, karmester Lehel György, Rádiózenekar, 1955


Operett, mint színpadi műfaj • 36922018-09-07 19:07:16

 



"A kottatárral és a zenei archívummal is lesznek teendőink"



 



Kemény Egon nagyoperettjeivel kapcsolatban 



Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929)



Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér A táncokat betanította: Rott Ferenc Karmester: Ábrahám Pál 



Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946)



Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Somogyi Nusi, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád Rendező: Tihanyi Vilmos Karnagy: Endre Emil Díszlet: Bercsényi Tibor, Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek Revükoreográfia: Rudas-fivérek 



Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)



Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás



wikipediaoldaláról https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon 



megadhatom Bozó Péter kutatási eredményeit, az alábbi linkeken olvasható



http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Adatlap.asp?id=00363



http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Kem%C3%A9ny+Egon



hogy mi maradt meg....akkor, vajon van-e még kottája az Operettszínháznak ezekből a sikeres művekből most...?



Fájdalmas ez a helyzet...mégis örülök az őszinte helyzetfelmérésnek és talán most már rendben lehet vezetni az intézményt, az egykori, nagymúltú Fővárosi Operettszínházat.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14762018-09-07 17:31:36

 



A 1147 számú bejegyzéshez kapcsolhatjuk most már a néhány hete megjelent új KEMÉNY EGON: "Ma éjjel" videót is. "Fekete liliom" (1946) főszereplője KARÁDY KATALIN, Zia spanyol grófkisasszony  - itt .


Franz Schmidt • 31782018-09-07 17:28:41

 



Franz Schmidt 1., 2. és 4. szimfóniájának partituráját és zenéjét/ YT az alábbi bejegyzésekben adtam közre:



 



3156, 3157, 3163


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28742018-09-05 09:27:50

Rendben, időközben a 2861 és 2862 kettévált...:-), örülök, hogy azután megjelent Majorossy Aladár neve.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14752018-09-05 09:16:24

 



"Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária....énekelt."



"Ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet, Kemény Egon: Májusfa című művét."



Ezt a két gondolatot és vele együtt a "Májusfa-keringő"-t emelem ki ebből az érdekes cikkből. 



Ez így volt igaz, mindaddig, amíg az említett alkotók éltek, nem felejtették el azt az óriási sikert, amelyet az első rádióoperett keringője már a Rádióban a próbák alatt, majd a bemutató után elért: mindenkit felvidított, aki csak hallotta dúdolta, fütyülte az utcán. (Hol van ez már, ki fütyül még slágereket és hallani-e az utca zajában?)



Szomorúan teszem hozzá, hogy Rácz György szeretetteli emlékeit Kemény Egon 1979-ben már nem olvashatta, ám életében szinte körüllengte ez a keringőslágere is, az 1945 utáni új magyar rádiós műfaj első darabja  évtizedekre megalapozta, kivívta a hallgatók érdeklődését és munkalázban tartotta a rádiós műsorkészítőket, alkotókat. 



Szomorú, hogy a felsorolásból két alkotó kimaradt. Romhányi József neve és karrierje, akit Kemény Egon vezett be a magas, rádiós körökbe. Szerzőtársi munkájuk a Magyar Rádióban 1948-ban kezdődött, a zeneszerző egyik kedvelt műfajával a chansonnal, a fiatal tehetség verseivel.



Szintén hiányzik a karmester Majorossy Aladár említése, ő vezényelte a "Májusfa"-'t. A Fővárosi Operettszínház zenekara játszott.



Elszorul az ember szíve, amikor az egykori Magyar Rádió szakmai dicsőségéről olvas és felrémlik a most már szinte teljesen kiürített Bródy Sándor utca 5-7... sokunknak csodálatos épülete - az egykori,  elviselhetetlenül tömény cigarettafüstös Pagodával -, és ugyanakkor jó érzés feleleveníteni a nagyszerű művészi alkotásokat, ahogy később Ruitner Sándor említette: a műfajjal, a rádióoperettekkel és rádiódaljátékokkal a hallgatóknak kívántak örömet szerezni.


Franz Schmidt • 31772018-09-05 09:16:01

Visszatérek Kovács Róbert orgonaművészünk tavaly decemberi koncertjére, amelynek felvételét a napokban fedeztem fel a YT-on: 



Robert Kovács -  Terra Sancta Organ Festival 2017


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28642018-09-01 17:33:20

 



"Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária....énekelt."



"Ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet, Kemény Egon: Májusfa című művét."



Ezt a két gondolatot és vele együtt a "Májusfa-keringő"-t emelem ki ebből az érdekes cikkből. 



Ez így volt igaz, mindaddig, amíg az említett alkotók éltek, nem felejtették el azt az óriási sikert, amelyet az első rádióoperett keringője már a Rádióban a próbák alatt, majd a bemutató után elért: mindenkit felvidított, aki csak hallotta dúdolta, fütyülte az utcán. (Hol van ez már, ki fütyül még slágereket és hallani-e az utca zajában?)



Szomorúan teszem hozzá, hogy Rácz György szeretetteli emlékeit Kemény Egon 1979-ben már nem olvashatta, ám életében szinte körüllengte ez a keringőslágere is, az 1945 utáni új magyar rádiós műfaj első darabja  évtizedekre megalapozta, kivívta a hallgatók érdeklődését és munkalázban tartotta a rádiós műsorkészítőket, alkotókat. 



Szomorú, hogy a felsorolásból két alkotó kimaradt. Romhányi József neve és karrierje, akit Kemény Egon vezetett be a magas, rádiós körökbe. Szerzőtársi munkájuk a Magyar Rádióban 1948-ban kezdődött, a zeneszerző egyik kedvelt műfajával a chansonnal, a fiatal tehetség verseivel.



Szintén hiányzik a karmester Majorossy Aladár említése, ő vezényelte a "Májusfa"-'t.



Elszorul az ember szíve, amikor az egykori Magyar Rádió szakmai dicsőségéről olvas és felrémlik a most már szinte teljesen kiürített Bródy Sándor utca 5-7... sokunknak csodálatos épülete - az egykori,  elviselhetetlenül tömény cigarettafüstös Pagodával -, és ugyanakkor jó érzés feleleveníteni a nagyszerű művészi alkotásokat, ahogy később Ruitner Sándor említette: a műfajjal, a rádióoperettekkel és rádiódaljátékokkal a hallgatóknak kívántak örömet szerezni.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14742018-09-01 17:24:59












 



Köszönettel olvastam és Kemény Egon fórumában is elhelyezem:



Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)



2861   Búbánat • előzmény1065


  2018-08-31 22:09:59

Kapcs. 1065. sorszám



1979. május 7-13. RTV Újság



„30 éves a rádióoperett”



/Rácz György/



1949. május 1-én került adásba az első ’rádióoperett’, amely – legalábbis a külföldi rádiók műsorát is jól ismerő Tamássy Zdenkó szerint – nem is csak hazánkban volt e nemben az első. Amikor külföldi rádiósoknak elmondta, hogy mi két éven át minden héten ’termeltünk’ egy-egy ilyen zenés játékot, eléggé kétkedően és hitetlenkedve néztek rá…



Jómagam egyike voltam a műfaj életrehívóinak (mint a Rádió akkori dramaturg-főrendezője), de hozzám hasonló részt szerzett abban Szász Péter, a dramaturg (akit később a Filmgyár hódított el a műfajtól), Lehel György (aki itt tette meg első karmesteri lépéseit), hogy aztán végképp Beethovenhez, meg a többi klasszikusokhoz és annyi modern magyar zeneszerzőhöz pártoljon) és Tamássy Zdenkó, a zenei lektor és dramaturg (őt viszont a tévé meg a film sok kísérőzenéje foglalta le később csaknem teljesen). És nem hagyhatom ki a sorból a műfaj két első ’forgatóját’: Gyenes Györgyöt (ma a szórakoztató osztály főmunkatársa) és Palásti Pált (aki a TV zenei forgatócsoportjának lett a vezetője), meg az első ügyelőt, Bodnár Istvánt, aki később megérdemelten adásrendezővé lépett elő.



Szóval: ilyen sokan voltunk, akik 1949. május 1-én létrehoztuk az első rádióoperettet: Kemény Egon Májusfa című művét, hogy azután sorra következzenek Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Hajdú Júlia, meg a többiek alkotásai, amelyek felépítésükben csaknem teljesen elszakadtak a bécsi operett (s annak felhígult változatai) sémáitól: a bonviván-primadonna, szubrett-táncoskomikus pároktól éppúgy, mint a II. felvonásbeli kötelező bonyodalmaktól (néha még a hepiendtől is), s amelyekben bugyuta grófok és lokálkirálynők helyébe dolgozó emberek léptek.



Most mindannyian meghatottan emlékezünk a kezdet két évére és elérzékenyülve hallgatjuk az archívumokból előkerülő felvételeket, amelyeken Gyurkovics Mária és Sárdy János, sőt még Lukács Margit és Sennyei Vera, meg Apáthi Imre és Gáti József is énekelt.



Franz Schmidt • 31762018-09-01 17:19:39

 



95 évvel ezelőtt született Wolfgang Sawallisch karmester, emlékére teszem közzé ismét ezt a csodaszép videofelvételt:



Intermezzo



Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904) 



Oper



A Musikverein a zeneszerző és a karmester zenei karrierjének egyaránt jelentős helyszíne volt.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14732018-08-31 09:54:09

 



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 



Most hallható! Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.54



KEMÉNY EGON:  " Tango" (1954)



A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28582018-08-30 05:38:40

 



Kicsit korán volt még...pótolom, a "Fekete liliom" verseit Halász Rudolf írta.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28572018-08-30 04:28:41

 



Kiegészítésként a 2855 számú bejegyzéshez, Kemény Egon nagyoperettjeiből válogatva, rádiófelvéteken is hallható egy részük:



Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre: "Fekete liliom " (1946)



Madonnám - fandangó



Őrmester úr - amerikai katonanóta (induló-fox)



Ne kérj - dalkeringő



Bocsánatot kérek - francia keringő itt hallható



Diszkrét legénylakás - foxtrot



Ma éjjel - tangódal 



Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen " (1956)



(A bemutatót a Magyar Rádió közvetítette a Fővárosi Operett Színházból)



Légy enyém  - tango



A vágyakozás - bolero



Egy szót se szólj - lassú fox



Árván vártam - dalkeringő



Tőled a fejem szédülhet - paso doble



Még nincsen senkim sem  - foxtrot  itt hallható


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28542018-08-29 07:19:24

 



Tetszik a két lista - lsd. 2853, 2852 - ...:-) és legnagyobb örömünkre ezeket a digitalizált felvételeket gyakran hallhatjuk Nagy Ibolya műsorában.



Hozzáteszem:



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)



Magyar Rádió, daljáték 2 részben



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 



Zenei rendező: Ruitner Sándor 



Rendező: László Endre



 



Kar- és kórusdalok a "Komáromi farsang" - ban:



Üldözők kara - itt



Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő



Színész kórus -  Bájligeti és a Kar



Kelemen-induló - Kar



Létra-kórus



Zárókórus



Közreműködött a 43 tagú Rádiózenekar és a 40 tagú Földényi kórus.



A reménybeli digitalizálás után majd újra meghallgathatjuk...


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14722018-08-28 18:38:35

 



Örülök, hogy beírtad. Én is hallottam, pont a 1470 számú bejegyzésemet írtam és a balatoni szellő dallamai keringőztek még a gondolataimban  :-)



Mindjárt kezdődik:https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



Dankó Rádió     



KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Krisztina kisasszony " (1959)



Magyar Rádió, rádióoperett - Nyitány



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14702018-08-28 09:50:11

 



KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949) 



 



A Zeneműkiadó a "Csodálatos Balaton" című kiadványában is megjelentette:




Franz Schmidt • 31752018-08-28 09:44:35

 



Karl Böhm karmester születésnapja mai évfodulóján:



Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904)



Oper, Intermezzo



 



   


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14692018-08-25 19:53:48

 



Az internet jelentősége...lehetőségeit érdemes igénybe venni.



Hogy miért nem játszották Kemény Egon  darabjait Nyugaton, annak oka sem személyében, sem zenéjében nem keresendő, talán sorsszerű. Egy biztos, sikeres zenei életművet alkotott, elismert művész és szeretett ember volt hazájában, és mindenhol, ahol műveit bemutatták.


Franz Schmidt • 31742018-08-25 19:53:20

Most már csak a koncert videófelvételét szeretnénk látni és meghallgatni.... :-)


Franz Schmidt • 31722018-08-24 14:26:50

 





Bravo Budapestről! Szívből gratulálok!



Kovács Róbert tegnap esti koncertje nagy sikert aratott, amint az várható is volt, a közönséget bámulatba ejtette, elkápráztatta játékával.



Részleteket a már ma meg is jelent, fényképpel illusztrált koncertbeszámolóban olvashatunk:



https://www.moedling.at/23_08_Orgelsommer_mit_Robert_Kovacs



Robert Kovács begeisterte in St. Othmar



Zweites Konzert des beliebten Mödlinger Orgelsommers.



Am 23. August gastierte der gebürtige Ungar Robert Kovács auf der Walcker Orgel in St. Othmar. Trotz der großen Hitze ließen sich interessierte Orgelfreunde dieses Auftritt nicht entgehen lassen. Heidi Wimmer gestaltete diesmal nicht nur die Begrüßung sondern hielt auch eine Einführung in die Werke.  Kovacs gab Werke von Felix Mendelssohn Bartholdy, Franz Liszt und Franz Schmidt zum Besten und begeisterte die Gäste mit seinem makellosen Spiel restlos. Mit großem Applaus dankten die BesucherInnen für diesen wunderbaren Konzertabend. 



Der von Ewald Donhoffer kuratierte Mödlinger Orgelsommer geht heuer bereits in seine 35. Auflage und hat sich zum Ziel gesetzt, hoch qualitative Orgelmsusik mit jungen MusikerInnen nach Mödling zu bringen. Die bisherigen Konzerte mit Hannes Marek und Robert Kovács haben diesen Anspruch bereits eindrucksvoll unterstreichen können.



Képaláírás:



Robert Kovács konzertiert in St. Othmar und freute sich mit Heidi Wimmer und Registrant Peter Tiefengraber auf das Konzert auf der Walcker-Orgel.



Nagyon várom, hogy előadásában én is mielőbb meghallgathassam Franz Schmidt Toccata C-dur című művét, hátha elhozza Budapestre...


Franz Schmidt • 31712018-08-23 09:09:24

 



Kedves Carillon, nagyon örülök Neked, köszönöm, hogy beírtad a részletes programot, előzetesben a 3133-ban már jeleztem.



Kívánom,  hogy sokan hallgassák meg ezt a csodálatos műsort, zeneértő közönséget és sok sikert!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14672018-08-23 08:20:09

 



Újdonság a Wikipédián: 



KEMÉNY EGON kétszeres Erkel-díjas zeneszerző német nyelvű élet- és pályarajza, rövidített összefoglalás a magyar nyelvű oldal alapján - Egon Kemény .


Franz Schmidt • 31692018-08-23 08:08:29

 



És ismét egy új YT felvétel:



Franz Schmidt: "Vier kleine Präludien und Fugen" (1928)    -  itt



 



Gerben Budding, hoofdorganist Grote Kerk Gorinchem en Stadsorganist van Gorinchem



Bätz-Witte orgel (1853) Grote Kerk Gorinchem



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14662018-08-21 09:09:32

 



KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Balaton-keringő" (1949)



 



A "Balaton-keringő"-t a rádiófelvételen Gyurkovics Mária énekelte, nagy sikerrel, évtizedeken át, azaz még ötven év múlva is nevezetes és igen kedvelt volt a hallgatók és a zenei szakma körében.



Ez az oka annak, hogy ez a hangulatos, gyönyörű zene és finoman megírt vers számos korábbi nyomtatott kiadvány után még 2002-ben is megjelent, az Editio Musica Budapest válogatásában. 





A "Balaton-keringő"  először 1949. május 1-én hangzott fel a Magyar Rádióban, az első rádióoperettben, a "Májusfa"-' ban.


Franz Schmidt • 31682018-08-21 08:58:47

 



Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" (1930-1931)





 



https://www.discogs.com/Arriaga-Franz-Schmidt-Hans-Bauer-New-Philharmonia-Orchestra-Symphony-In-D-Major-Variations-On-A-Huss/release/6357937


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28372018-08-19 12:57:45

 



Isten éltesse sokáig születésnapján mai ünnepeltünket, NAGY IBOLYÁT!



 



                       



 



Az a szép az a szép, akinek a szeme  k é k !      :-) 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14652018-08-18 17:45:54

 



Éteri asszociáció....



Nagy Ibolya szerkesztőként és műsorvezetőként nemcsak figyelmességéről nevezetes - eddigi vendégeinek születésnapjairól, nagy művészegyéniségek életrajzi, -pályabeli évfordulóiról emlékezik meg, hanem ettől függetlenül beleérző képessége is többször feltűnt már nekem.



Ma ünnepeljük családunk egykori kedves baráti körének szellemileg is jó karban levő hölgytagja 90. születésnapját. Kemény Egont személyesen ismerte, így a délelőtti adásban felhangzó "Ritka madár a szerelem" hallgatóként hozzá születésnapi köszöntésként is szólt...



Kemény Egon elhangzott angol-keringője után Blaskó Bernadett operettprimadonna a hét vendégeként egy történetet mesélt el arról a 98 éves hölgyről, akinek műsoruk célt adott  99. életéve megéléséhez ...azt éreztem, hogy ez a műsor sokszor, mint ma is, olyan "kerek", mint maga az egész élet, amikor éppen nagyon szép...



Gencsy Sári operaénekesnő Kemény Egon koloratúr keringőit énekelte, aki ezek közül nemegyet az ő számára komponált, egyszer-egyszer már hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban is: "Szél, könnyű szél", "Óra-keringő"című nagy sikerű rádiófelvételeket. Tegnapelőtti születésnapi évfordulóján a két csodálatos primadonna, Nagy Ibolya és Blaskó Bernadett elevenítette fel emlékét.



(Nemrég szerettem volna Gencsy Sári sírjára virágot vinni, de sajnos a Wikipédián olvasható adat pontatlan, ha valaki tudja, hol található, kérem szépen adja meg pontosan.)



Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 04



KEMÉNY EGON: "Ritka madár a szerelem" (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte,  a Magyar Rádió felvétele 1958-ban készült.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Franz Schmidt • 31672018-08-18 17:40:58

 



Franz Schmidt: "Toccata C-dur" 



A művet Schmidt 1924-ben komponálta, az ősbemutató 1925-ben volt.



A YT-on pár nappal ezelőtt megjelent felvételen David Baskeyfield előadásában hallhatjuk, itt megtekintés előtt elolvashatjuk a videóhoz tartozó leírást.



Még nem hozták nyilvánosságra az ez évi Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb versenyzőinek névsorát.



A szeptemberi Finálé első darabja a fenti mű lesz:



FINALE – 21. September 2018



Schottenkirche, 1010 Wien



Mathis 1995, III/49



a.Franz Schmidt, Toccata C-Dur



b.Antonio Vivaldi / Joh. Seb. Bach, Concerto d-Moll, BWV 596



c.Paul Hindemith, Sonate I



http://www.orgelwettbewerb.at/Franz-Schmidt-Orgelwettbewerb/Wettbewerb_2018.html


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14642018-08-14 14:32:58

 



Karády Katalin dalok ●  YT-ra készített videó: itt



KEMÉNY EGON - Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek" francia-keringő a "Fekete liliom" című nagyoperettből (1946)  


Franz Schmidt • 31662018-08-14 14:19:48

 



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019



CONCERT | Stefan Donner 



Sunday, August 19, 20186:00 PM  9:00 PM 



Basilica of the National Shrine of the Immaculate Conception



400 Michigan Avenue Northeast Washington, DC, 20017 United States



On August 19, 2018 the young Austrian organist Stefan Donner will perform at the Basilica of the National Shrine of the Immaculate Conception as part of the Summer Organ Recital Series.



The program will feature works by Johann Sebastian Bach, Louis Vierne, Josef Friedrich Doppelbauer and Franz Schmidt. Stefan studied organ at the University of Music in Vienna, the Amsterdam Conservatory and concluded his training at the Eastman School of Music (USA) as a Fulbright scholar. He recieved various awards and has performed all over Europe, in Israel, in the US and Australia.



PROGRAM



J. S. Bach (1685–1750)



Prelude and Fugue E flat Major, BWV 552



Louis Vierne (1870 - 1937) 



Pièces de Fantaisie, 3e Suite, op. 54, 1. Dédicace



Friedrich Doppelbauer (1918 - 1989)



Sonatine für Orgel (1956) Joseph, 3. Rondo



Pièces de Fantaisie, 4e Suite, op. 55 Louis Vierne, 4. Naïades



Franz Schmidt (1874 - 1939)



Vier kleine Präludien und Fugen (1928) , Prelude and Fugue E flat Major



ABOUT STEFAN DONNER



Stefan Donner, born in 1987, began his training at the University of Music and Performing Arts Vienna, where he studied organ with Peter Planyavsky and Martin Haselböck and piano with Antoinette Van Zabner. He earned degrees in organ and piano and a MA degree in organ performance from the Conservatory of Amsterdam in the studio of Jacques van Oortmerssen. In addition to his studies, Stefan attended organ master classes with James David Christie, Alexander Fiseisky, Hans Davidsson and Olivier Latry. Stefan won various awards including the first prize Daniel Herz Organ Competition (Italy), first prize Franz Schmidt Organ Competition (Austria) and third prize in the prestigious Dublin International Organ Competition (Ireland). He received a Fulbright grant to study organ and harpsichord at the Eastman School of Music in Rochester, NY, with Edoardo Bellotti. As a concert organist Stefan has performed all over Europe, in Israel and in the US. Stefan is currently working as an organist at St. Leopold’s and St. Peter’s in Vienna.



http://acfdc.org/events-2018/concert-stefan-donner


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 3002018-08-13 18:09:01

Köszönöm szépen!


Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 2992018-08-13 18:03:40

Szellemi felüdülésként hatott rám ez az írás az augusztusi hőségben.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14632018-08-10 10:15:06

 



Megjelent az MTI Fotoarchívumából  az alábbi fényképfelvétel, amely a "Komáromi farsang" rádiófelvételén készült, akárcsak 1103 számú bejegyzésben látható kép.





KOROMPAI VALI  ÉS  ZENTHE FERENC



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 



Daljáték 2 részben 



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc



Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali



további szerepekben:



Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 



Zenei rendező: Ruitner Sándor 



Rendező: László Endre


Franz Schmidt • 31652018-08-10 10:09:22

 



Franz Schmidt: "Streichquartett in G-dur " (1929)



 





 



   


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28332018-08-07 14:57:00

 



IBOLYA napját tartjuk ma és ehhez a szép női névhez már 5 éve NAGY IBOLYA primadonna, énekművésznő és felelősszerkesztő-műsorvezető személye is kapcsolódik mindannyiunk életében, akik "Túl az Óperencián" című műsorát hallgatjuk a Dankó Rádióban.



További sok sikert kívánva köszöntöm fel, tisztelettel, így az interneten át, gondolatban egy nagy csokor gyönyörű virágot küldve!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14622018-08-07 14:47:42

 



Így igaz, Kemény Egon: "Ma éjjel" című tangója több helyen is elérhető a YT-on, de eddig sajnos a szerzők neve és egyéb műadatok nélkül jelentek meg a videók.



Ezért is köszönöm a híres szerzőtársak "fotoalbumát", amit elkészítettél és természetesen bejegyzésedet.



Ezen az új Kemény Egon - videón az eredeti Durium gramofonfelvétel hallható (1947), amelyet később a Hungaroton is megjelentett.


Franz Schmidt • 31642018-08-07 14:44:43

 




Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14602018-08-05 23:24:31

 



Az 1950 - es évszám a "Májusfa" -'val (1949) indult rádióoperettekre majd daljátékokra vonatkozik Kemény Egon életművében, akiről mint a Rádió háziszerzőjéről is említést tettek rádiós műsorkészítő kollégái, példaként Tamássy Zdenkó. 



Műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara már szalonzenekari indulásakor - miként a kezdetről hétfőn Boros Attila megemlékezett - játszotta, a Rádió Szalonzenekara néven. 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a gazdag életműben mondhatni "számtalan" alkalommal, majd utoljára a "Messzetűnt kedves" című daljátékban működött közre Kemény Egon zeneművei előadásában és rádiófelvételein, 1965-ben.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28292018-08-05 23:21:54

 



Az 1950 - es évszám a "Májusfa" -'val (1949) indult rádióoperettekre majd daljátékokra vonatkozik Kemény Egon életművében, akiről mint a Rádió háziszerzőjéről is említést tettek rádiós műsorkészítő kollégái, példaként Tamássy Zdenkó. 



Műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara már szalonzenekari indulásakor - miként a kezdetről hétfőn Boros Attila megemlékezett - játszotta, a Rádió Szalonzenekara néven. 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a gazdag életműben mondhatni "számtalan" alkalommal, majd utoljára a "Messzetűnt kedves" című daljátékban működött közre Kemény Egon zeneművei előadásában és rádiófelvételein, 1965-ben.


Franz Schmidt • 31632018-08-05 23:16:02

 



Franz Schmidt: 1. Symphonie in E-dur (1896-1899)



Értékes képi megjelenítéssel, a partiturával hallható : YT 



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14592018-08-04 18:01:04

 



Dankó Rádió     mai ismétlés kb. 18.10



 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállásának 75. évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az első 40 évről Boros Attilával a Magyar Rádió egykori - és meglátásom szerint tiszteletbeli - zenei szerkesztő-műsorvezetőjével készített emlékhetet. 



A Rádiózenekarról készült válogatásba méltán került be Kemény Egon zeneszerző is, akinek 1950-től játszotta műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.



(1949-ben a "Májusfa" c. és a "Talán a csillagok" c.  rádióoperetteket még a Fővárosi Operettszínház Zenekara adta elő a Magyar Rádióban.)



Most  - a holnapi Krisztina-nap előestéjén - Nagy Ibolya bevezetőjét követően, szinte keresztmetszetszerűen, meghallgathatjuk az alábbi dalfelvételeket, ami a napoleoni időket idézve...mégis vidám hangulatot hoz délutánunkba -  Erdődy János szellemes humorral költött verseivel is és természetesen az ünnepi adáshéten a Rádiózenekar játékát is élvezhetjük:



Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 



Magyar Rádió, 1959 



Rádióoperett 2 részben 



Közreműködött a Földényi kórus



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 



Zenei rendező: Ruitner Sándor 



Rendező: Cserés Miklós dr.



 



Főszerepben:



Krisztina kisasszony - Petress Zsuzsa



 



-  Blanche dala - Gyenes Magda, Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  A francia huszárok dala - Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Ha madárka dalol az ágon... - Petress Zsuzsa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Záporeső - duett, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Ha én egyszer tereád szemet vetek... Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



 



A „Krisztina kisasszony” sikerére jellemző, hogy színpadi változata is elkészült, a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére, ahol a 3 felvonásos operettet 1961-ben mutatták be.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28262018-08-04 17:44:25

 



Dankó Rádió     mai ismétlés kb. 18.10



 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara fennállásának 75. évfordulója alkalmából Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az első 40 évről Boros Attilával a Magyar Rádió egykori - és meglátásom szerint tiszteletbeli - zenei szerkesztő-műsorvezetőjével készített emlékhetet. 



A Rádiózenekarról készült válogatásba méltán került be Kemény Egon zeneszerző is, akinek 1950-től játszotta műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.



(1949-ben a "Májusfa" c. és a "Talán a csillagok" c.  rádióoperetteket még a Fővárosi Operettszínház Zenekara adta elő a Magyar Rádióban.)



Most  - a holnapi Krisztina-nap előestéjén - Nagy Ibolya bevezetőjét követően, szinte keresztmetszetszerűen, meghallgathatjuk az alábbi dalfelvételeket, ami a napoleoni időket idézve...mégis vidám hangulatot hoz délutánunkba -  Erdődy János szellemes humorral költött verseivel is és természetesen az ünnepi adáshéten a Rádiózenekar játékát is élvezhetjük:



Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 



Magyar Rádió, 1959 



Rádióoperett 2 részben 



Közreműködött a Földényi kórus



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 



Zenei rendező: Ruitner Sándor 



Rendező: Cserés Miklós dr.



 



Főszerepben:



Krisztina kisasszony - Petress Zsuzsa



 



-  Blanche dala - Gyenes Magda, Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  A francia huszárok dala - Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Ha madárka dalol az ágon... - Petress Zsuzsa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Záporeső - duett, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla,  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



-  Ha én egyszer tereád szemet vetek... Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 



A „Krisztina kisasszony” sikerére jellemző, hogy színpadi változata is elkészült, a Miskolci Nemzeti Színház felkérésére, ahol a 3 felvonásos operettet 1961-ben mutatták be.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Franz Schmidt • 31622018-08-04 17:38:48

 



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019



Sun 17 Feb 2019 at 15:00



Queen Elisabeth Hall, Antwerp



Zemlinsky, Sinfonietta, Op.23



Strauss R., Vier letzte Lieder (Four Last Songs)



Schmidt, Notre Dame: Intermezzo



Hindemith, Mathis der Maler Symphony



Agneta Eichenholz, Soprano



Symfonisch Orkest Opera Vlaanderen



Dmitri Jurowski, Conductor


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14582018-08-02 12:10:02

 



Megrendített a Prágai Magyar Hírlap írása!



Köszönöm szépen, hogy bejegyezted. Néhány ponton majd hozzáfűzök dolgokat, most például azt, hogy fontos dokumentumról van szó, akárcsak az előző írásban/1444 olyan apró részletek merültek fel, amelyek pl. a teljesen elfeledett Érczkövy László művészetét is felvillantják. Korhű leírást olvashatunk Kemény Egon sikereiről, a Rott Kis Komédiáról is, "Malvin"-ról írtunk már itt a fórumban, ezekkel a sorokkal teljes a kép. Fájlalom, hogy Kassa látensen vidéki...státuszt kapott, és a történelmi helyzet is érzékletesen jelenik meg.  Egyszóval ki fogom jegyzetelni magamnak is a cikkben mint  kincses adattárban rejlő értékeket.


Franz Schmidt • 31612018-08-02 12:02:22

 



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019



 



Fri 15 Feb 2019 at 20:00



De Bijloke Muziekcentrum, Ghent



Zemlinsky, Sinfonietta, Op.23



Strauss R., Vier letzte Lieder (Four Last Songs)



Schmidt, Notre Dame: Intermezzo



Hindemith, Mathis der Maler Symphony



Agneta Eichenholz, Soprano



Symfonisch Orkest Opera Vlaanderen



Dmitri Jurowski, Conductor



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14562018-07-30 18:01:36

 



"Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne."



Ehhez a bekezdéshez Kemény Egon személyiségének odaadó vonásai tartoznak:



Ahogy a  725 számú bejegyzésben már megjelent



 725   smaragd • előzmény7242017-01-19 00:24:04



Kemény Egon és a 32. gyalogezred zenekara



A 714 számú bejegyzésben olvashatunk arról, hogy Kemény Egon - a bécsi Akadémia elvégzését követően, és talán már az előtt is - Kassán műkedvelő előadásokon saját szerzeményeivel tűnt fel.



Emellett karmesterként is bemutatkozott, ezt követően utazott le Budapestre, ahol a Fővárosi Operettszínház szerződtette.



Kétnyelvű plakát részlete, évszám nélkül, feltehetőleg 1926; Kassa:



Košice város szociális ügyosztálya 



a karácsonyi gyermekfelruházási akció javára 



december hó 19-én szombaton du. 3 órai kezdettel



magyar nyelvű nagy jótékonycélú



műkedvelő előadást rendez a 



Városi Színházban.



Színre kerül:  A nóta vége



Operett 3 felvonásban. Írták: Bús Fekete és Zerkovitz



Karmester: Kemény Egon



A 32. gyalogezred zenekara játszik.



1926-ban lehetett, megmutatkozott szakmai önzetlensége, kassai dalkörök zenei támogatójaként is, jótékonysági dalest (1925) közreműködőjeként (zongorán) amely minden bizonnyal Budapesten a Kövessy Vár dísztagságával folytatódott majd Dr. Huszka Jenő, akivel a szerzői jogvédelem kiterjesztésén és főleg érvényesítésén dolgoztak.



A Magyar Zeneművészek Szövetsége alapító tagjaként a zeneszerzők érdekvedelme, szociális biztonságuk létrehozása volt egyik célkitűzésük.



"A Kövessy Vár":



Kövessy Albert (1860–1924), a boldog emlékű színigazgató, színművész, író és melegszívű emberbarát hívei, akiket élete utolsó esztendőiben maga köré vonzott, akik szerettek tartalmas, szellemes tréfálkozás közepette, délutáni New York kávéházbeli asztalánál, társaságában szellemi felfrissülést nyerni, és hálából segíteni őt abban az emberbaráti munkában, hogy az esztendő legszebb ünnepén, karácsonykor, az öreg munkaképtelen színészek néhány napi gondtalanságra valóval legyenek megajándékozva; elhatározták, hogy Kövessy Albert elköltözése után is, szellemét tisztelve, együtt maradnak szoros kapcsolatban, és megalapították baráti egyesülésüket, melyet Kövessy Várnak neveznek” (A Kövessy Vár életrendje, 1929). 



  



https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=430&Itemid=842



 



Sarkadi Aladár, aki a "Kikelet ucca 3" egyik főszereplője volt, aktívan részt vett a gyűjtésben, Wikipédia oldalán találjuk:



"Ekkor alakult meg a Kövessy-vár, amely az elaggott színészek megsegítésére szolgáló jótékonysági intézmény volt. A Kövessy Albert által alapított asztaltársaság azt tűzte ki célul, hogy pénz- és természetbeni adományokat gyűjt, amelyeket karácsonykor adtak át a New York Kávéházban. Ennek a társaságnak az egyik legaktívabb tagja Sarkadi volt. Ő nem sajnálta az időt és fáradságot: adománykérő céllal sorra járta mindazokat a kollégákat, barátokat, ismerősöket és ismeretleneket, gyárakat, üzleteket, akiktől segítséget remélt. Már kora ősszel megkezdte munkáját, hogy minél több téli ruhaneműt, élelmiszert és édességet gyűjtsön össze. Nem ritkán úgy körbehízelegte az adakozásra kiszemelt áldozatát, hogy az többet adott, mint eredetileg szándékában állt. Sarkadi ha kellett, viccet mesélt vagy drámaian körülírta a bajba jutott kollégák helyzetét, de legtöbbször elegendő volt személyes megjelenése és híres közvetlensége, és máris megnyíltak a pénztárcák, s megtelt ajándékokkal a mindig nála lévő üres táska. Karácsonykor aztán a New York Kávéház nagyasztala köré gyűltek a színészvilág ismert és kevéssé ismert alakjai, hogy a Kövessy-vár tagjai egyetlen estére boldogságot varázsoljanak a szegény kollégák szívébe. Sarkadi Aladárnak sikerült ezt a jótékonysági akciót évtizedeken át életben tartania páratlan népszerűségének, utánozhatatlan bájának, és kiapadhatatlan humorának köszönhetően. Karitatív munkájában a felesége, Verber Olga is segített neki. Támogatásukat az Országos Színészegyesület és a nyugdíjasok hálával emlegették."


Franz Schmidt • 31602018-07-30 17:57:10

 



Dankó Rádió     mai ismétlés  18.04 óratól



Az első műsorszámok között az alábbi Franz Schmidt életéhez annyiban kapcsolódik, hogy pozsonyi gimnáziumi barátja, Dohnányi Ernő zenedarabját egykori zeneakadémiai tanítványa, a pozsonyi születésű Rajter Lajos vezényli:



Dohnányi Ernő: "Pierrette fátyla"  



Keringő



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14552018-07-28 20:40:15

 





Franz Schmidt híres szivarozó portréja a lemezborítón



 



"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút..." 



"Istenadta zenei tehetsége" szószerint így jellemezte Ruitner Sándor zenei rendező is beszélgetesünkben 2000 körül Kemény Egon adottságait.



A Prágai Magyar Hírlap, 1929 cikkéből idéztem - 1444  számú bejegyzés - dúskál az érdekesebbnél érdekesebb részletekben is. Néhány ezek közül, amelyek korábbi bejegyzéseinkre utalnak :



Itt Franz Schmidt rektor, professzor és magyar tanítványa, Kemény Egon első személyes találkozásáról - 1923 - olvashatunk, hiteles forrásból, aprólékosan lejegyezve (ami egyedülálló, máshol nem található) sőt a portréról ismert szivarozás már-már megelevenedett életképként is említésre került... 



A hivatalos fölvételi vizsga nehézségét Rajter Lajos professzor, pályatárs, karmester, aki Kemény-művet is vezényelt, elbeszéléséből ismerjük, a Franz Schmidt fórumban található a vele készült teljes interjú.



Dr. Kövér Dezső a Kassai Zeneiskola igazgatója volt.



Küry Klára visszatérése a színpadra a "Kikelet ucca 3" bemutatójára volt tervezve, ezek szerint a próbákat el is kezdte. Nem tudjuk, hogy végül  miért nem ő játszotta el a szerepet, az életkorát biztosan palástolni tudta volna. Kedves lehetett neki ez a szerep, annnál is inkább, mert a Franzstadt (lsd 724 számú bejegyzés) kedvelt lakóhelye volt.



Nem tudtam, hogy az Operettszínházban vették fel  gramofonra a "Kikelet ucca 3" slágerszámait:  "a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is."



 


Franz Schmidt • 31592018-07-28 20:37:42












 














     



Franz Schmidt híres szivarozó portréja a lemezborítón




 



Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)



1455   smaragd • előzmény1452


  2018-07-23 11:21:38

A Prágai Magyar Hírlap, 1929 cikkéből idéztem - 1444  számú bejegyzés - dúskál az érdekesebbnél érdekesebb részletekben is. Néhány ezek közül, amelyek korábbi bejegyzéseinkre utalnak :



Itt  Franz Schmidt rektor, professzor és magyar tanítványa, Kemény Egon első személyes találkozásáról - 1923 - olvashatunk, hiteles forrásból, aprólékosan lejegyezve (ami egyedülálló, máshol nem található) sőt a portréról ismert szivarozás már-már megelevenedett életképként is említésre került... 



A hivatalos fölvételi vizsga nehézségét Rajter Lajos professzor, pályatárs, karmester, aki Kemény-művet is vezényelt, elbeszéléséből ismerjük, a Franz Schmidt fórumban található a vele készült teljes interjú.



1444   Ardelao



Kemény Egonra emlékezve, halálának 49. évfordulóján



Prágai Magyar Hírlap, 1929.02.22.:



KIKELET UCCA 3 

Kemény Egon csodálatos karrierje Kassától, Bécsen át Pestig „Egy új Jacoby született“ — A magyar operett új csillaga

Kassa, február 21. (Saját tudósítónktól.) A napokban közölték a pesti lapok, hogy a „Fővárosi Operettszínház" megkezdte a Kikelet ucca 3 c. új operett próbáit, melynek szövegét Harmath Imre írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. A színház tavaszi slágernek szánta a darabot, de a színház meteorológusai azt jövendölgetik, hogy a jövő szezon elejére is el vannak látva ezzel a darabbal. 

Kemény Egon kassai fiú. Paulusz mestertől hallottam a nevét többször, mint kedvenc tanítványáét, évekkel ezelőtt jósolgatta, hogy ebből a fiúból lesz valami. Az idő csalékonyan rohan manapság, a gyerekek nyakunkra nőnek, mégsem lehet több az Egon gyerek 22—23 évesnél. Ha csakugyan „befutott”, valami egészen különös és szokatlan előretörésről lehet szó, járjunk a végére. 

Igy tudtam meg kedves fogorvosomtól, Kemény Albert dr.-tól ennek a mesébe illő karriérnek a históriáját, érdemes megírni, muszáj is, hiszen erre minálunk úgy is az a nagy hiba, hogy a saját értékeinket soha nem becsüljük meg, csak akkor csóváljuk a fejünket: „Hát mégis?!“ — mikor magasra lendültek — másutt. 

Kemény Egon Bécsben született, 1905 okt. 13-án. Kassán végezte el a gimnáziumot s mellette Paulusz Ákos vezetése mellett hegedűt, Kövér Dezsőtől zongorát és zeneszerzést tanult. Istenadta zenei tehetsége nagyon korán megnyilatkozott, ötéves kora óta élte a maga külön, második életét a zongora mellett s ha elvégezte a napi gyakorlás penzumát, színes zeneálmok keltek ujjai alól a fehér -feket billentyűkből. 

A családi hagyomány az orvosi pályára vitte, apja is az volt, Kemény Dezső dr., bátyja is az. Egon beiratkozott a bécsi egyetemre, elvégzett négy félévet, kitüntetéssel letett hat szigorlatot. A bizonyítvánnyal hazajön édesapjához és kijelenti, hogy semmi kedve az orvosi pályához, kéri, hogy engedjék muzsikussá lenni. És az áldott lelkű, ma már csak áldott emlékű apa, gyermekeinek megértő jóbarátja, nem ellenkezik. Másnap már viszi a vonat vissza Bécsbe, egyenesen a zeneakadémia rektorához, Schmidt professzorhoz, adja meg ő a feleletet Kemény Egon nagy kérdőjelére. 

Itt történt Kemény Egon életében az első csoda. A hivatalos „fölvételi“ tananyagon egy félóra alatt átesik. Jön az örök zene örök Rubikonja, a kontrapunkt, a zenei tudomány logaritmusa. Schmidt rektor úr rágyújt egy szivarra. Akik ismerik, azt mondják, hogy nála ez a legnagyobb megelégedés jele. Végtelen jóindulattal megkérdezi, szokott-e komponálni. Féltízkor hangzik el a kérdés, lesz tíz, tizenegy és Kemény Egon magafeledten még mindig játszik, egyik zenekölteményt a másik után. Schmidt professzor úr, akinek valószínűleg a könyökén jön ki minden muzsika, hallgatja mosolyogva. Déli harangszóra tér magához a két rokonlélek s könnyesen megszorítja egymás kezét. A nagy zeneoroszlán melegen gratulál a fiatal zseninek és kijelenti: 

— Uram, ön elvégezte ez idő alatt a négy zeneakadémiai évet és a kétévi mesteriskolát. Ezt írásban adom. Hivatalos bizonyítványt, sajnos, nem adhatok, mert törvényeink írják elő, hogy legalább egy teljes évet hallgatnia kellene érte az akadémián, arra meg önnek nincs ideje. Menjen, az élet hívja. 

A kassai meleg családi körben nagy a boldogság, — de csak rövid időre, mert árnyba borítja a jó édesapa hirtelen-váratlan halála. 

„Az élet. várja” — de hol keresse meg a hozzávezető utat szegényen, apátlan-árván? Egyetlen támasza a bátyja, aki az apa helyettesítésére vállalkozik ugyanolyan megértő szeretettel, mint az „öregúr”. 

Egy félévig álmodozik Egon, végre, valószínűleg sok gyötrődés után, elébe áll a jó bátyának: 

— A fejem tele van melódiákkal, nincs szövegem. 

Arra a kérdésre, hogy (kitől szeretne szöveget kapni, hosszas habozás után egy nevet mond ki: 

— Harmath Imre. 

Talán elérhetetlen vágynak gondolta, ábrándnak, ami soha meg nem valósulhat és valósággá vált a második csoda. Egy levélre két nap múlva megérkezik egy tangószöveg a világ egyik legmelegebb szívű poétájától. Reggel nyolckor jön a levél és Kemény Egon délután háromkor kiröppen a családi meleg fészekből, egyetlen látható vagyona a megzenésített Harmath Imre-dal. Szállt, mint egy sasfiók, neki az ismeretlennek, a megtáruló messzeségnek. 

Harmath Imre hűvös udvariassággal fogadja, de amikor zongorához ül az ismeretlen fiatalember, megismétlődik a Schmidt rektor esete. A vége az, hogy a poéta megöleli az új csillagot, autóba kapja s akinek minden órája ezreket jelent pengőben, maga alkudozik a kiadóval s atyailag gondoskodik arról, hogy ennek a gordiusi csomónak fölvágásából megmaradt szálak ne kössék meg a fiatal muzsikust. Igy született az első Harmath-Kemény-dal, a „Szerettelek” c. tangó. Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberty előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is oda viszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: 

— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom! 

Kemény Egont fölkapják Pesten. Jön a „Kövessi-Vár”, a Newyork művészasztala, melynél disztaggá avatják, a Fővárosi Operettszínház — egyelőre kenyeret ad neki, a színház első korrepetitora és III. karmestere lesz, hogy egy rövid év leforgása alatt beltaggá fogadja Szabolcs Ernő. Harmath Imre egy szép napon kijelenti, hogy csak Kemény Egonnal akar ezentúl operettet írni s egy félév múlva kitűzik a „Kikelet-ucca 3“ c. első Harmath—Kemény-operett próbáit. A legjobb magyar operettegyüttes szívvel-lélekkel készül a sikerre, mert hogy az lesz a vége, senki nem kételkedik benne. 

Kemény Egon a színház dédelgetett kedvence, mert a hirtelen hírnév sem kapatja el. Igénytelen, szerény, munkás ember, szótlan, mosoly nem játszik az ajkán. Mindenütt ott van, mindent tud, de mintha szellem volna, sehol se látják, semmit el nem árul. Ruhája egyszerű, mindig sötét, mégis kifogástalan eleganciájú. Pontos, mint az óra, gyors, mint a villám. 

El lehet képzelni, milyen lázasan s milyen szeretettel készül a színház, Szabolcs, Faludi igazgatókon kezdve, át a rendezőkön, a színészeken (Gaál Franci, Fejes Teri, Szokolay Oly, Dobos Annus, Fried Böske, Küry Klára, Sarkady Aladár, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay Imre) a kulisszafestőkig, muzsikusokig a dédelgetett kedvenc nagy sikerére. 

— Megmutatjuk a mi kedves Egonunknak — adta ki a programot Szabolcs igazgató —, mit tudunk nyújtani annak az embernek, aki a legtöbbet alkotta a színház érdekében. 

Sok megható részlete van ennek a belsőséges életnek, — mely jóformán oázis a színházi üzlet-világban, — hosszú lenne mind elmondani. Az operett már sajtó alatt van s amíg a színpadon folynak a próbák, a festőtermekben festik a ragyogó díszleteket, írják a zenekar részére a szólamokat a partitúrából, szóval a munka lázában ég minden ember, — a zenetermekben a „His Masters Voice”, a legnagyobb londoni gramofon-cég veszi föl az operett nyolc legszebb slágerszámát, hogy megossza a hasznot és dicsőséget berlini, bécsi és pesti vállalatokkal is. 

Mesébe illő ez a lendület, operettben szoktak teljesedni így az álmok. Egy huszonhároméves kassai fiú csodás karriérjéről talán érdemes volt — egyelőre — ezzel a pár szóval megemlékezni. Szinte idekívánkozik a végére: „Folytatása következik”.



És a folytatás:  Kemény Egon zeneszerző - Wikipédia

 



Házy Erzsébet művészete és pályája • 43192018-07-27 06:50:40

Fontos téma, amit taglalsz. Manapság már divatkövetés is lehet, ami ízlés kérdése is, pl. ízléstelen (polgárpukkasztó, stb, nem térek ki erre) ám méregdrága holmikat is felvesznek az emberek, bárhol megjelenve.



Elsősorban a bennünk lakó valakit, önmagunkat tiszteljük meg tiszta, ápolt testünkkel és az alkalomhoz illő viselettel. Önbecsülés, megbecsülés, erről van szó.


Simándy József - az örök tenor • 5392018-07-26 21:11:11

 



Simándy József hangjában és előadásában ma is gyönyörködhettünk!



Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:



-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...”, Hadics László valamint a Földényi Férfikórus



 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus



-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra..." , Gózon Gyula



-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József



-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 



Rádiódaljáték 



Főszerepben:



Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc



Kerekes Máté – Simándy József



Amálka - Petress Zsuzsa



továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László



A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  



 



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14542018-07-26 18:06:44

 



http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:



-    Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” ,Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus



 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" , Földényi Férfikórus



-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula



-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József



-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 



Rádiódaljáték 



Főszerepben:



Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc



Kerekes Máté – Simándy József



Amálka - Petress Zsuzsa



továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László



 



A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  



 


Franz Schmidt • 31582018-07-26 17:59:49

 





 



 



NOTRE-DAME - 3 RECORD SET - vinyl lps. BERRY - MIGENES - HOPFERWIESER - GUTSTEIN - UHL - SCHNEIDERHAN



 



SCHMIDT, FRANZ



MRF RECORDS, 1981. 



MRF-174-S (3) - MONO - 33 1/3 R.P.M.



Notes:Opera in two acts ; opera excerpts.



Sung in German.



Libretto of the 1st work by Leopold Wilk and the composer based on the novel by Victor Hugo.



Durations: 1:58:42 ; 0:36.



In container; manual sequence.



Libretto in German with English translation by Richard Arsenty (48 p., ill.)--and background notes by Barry Brenesal (6 p., ill) laid in container.Performer(s):In the 1st work: Julia Migenes, soprano ; Josef Hopferwieser, Fritz Uhl, tenors ; Ernst Gutstein, baritone ; Walter Berry, bass ; with supporting soloists ; Orchestra and Chorus of the Vienna Volksoper ; Wolfgang Schneiderhan, conductor. In the 2nd work: Inge Borkh as Mona Fiordalise ; with supporting soloists and orchestra ; Robert Heger, conductor.Event notes:The 1st work recorded in Vienna, December, 1975 ; the 2nd work recorded in 1952.Description:3 sound discs (155 min.) : analog, 33 1/3 rpm, stereo. ; 12 in.



https://www.ebay.com/itm/Franz-Schmidt-Notre-Dame-3-LP-Set-Julia-Migenes-Inge-Borkh-Schneiderhan-/272231942722


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28162018-07-26 17:54:56

 



http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



Mindjárt kezdődik a délelőtti  adás ismétlése, Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:



- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” , Hadics László valamint a Földényi Férfikórus



 -  Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus



-   Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula



-   "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse , Petress Zsuzsa és Simándy József



-    Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) 



Rádiódaljáték 



Főszerepben:



Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc



Kerekes Máté – Simándy József



Amálka - Petress Zsuzsa



továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László



A Magyar Rádió 64 tagú  Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14532018-07-26 09:35:37

 



Most hallható, Dankó Rádió



http://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



 



KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai"



Magyar Rádió, daljáték



Részletek



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14512018-07-25 17:55:58

 



Mindjárt kezdődik a mai műsor ismétlésében Kemény Egon művének részlete, előtte még van idő az előzményben Ardelao bejegyzését elolvasni, a zeneszerző pályájának indulásáról...



Kedves Ardelao, köszönöm szépen.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14502018-07-25 09:07:12

 



Most hallható: Dankó Radió    



(ismétlés 18.00-kor, a műsor elején)



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben" (1955)



Az első tételt sugározta a mai adás.



A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Franz Schmidt • 31572018-07-25 09:04:23

 



Ismét egy '"kottás videó"! /YT



PAAVO JÄRVI



hr Sinfonie Orchester Frankfurt



A zenekar nyilvánosságra hozta a felvételt: YT



Franz Schmidt: 4. Symphonie in C-dur (1932-1933)


Operett, mint színpadi műfaj • 36492018-07-24 05:11:22


  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.





Nem hal meg, kire emlékeznek...”



Kemény Egon jubileumai



Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.



Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.



Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.



Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:



Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28142018-07-24 05:10:31


  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.





Nem hal meg, kire emlékeznek...”



Kemény Egon jubileumai



Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.



Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.



Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.



Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:



Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14492018-07-24 05:09:10


  • Magyar Nemzet, 1999. május 8.





Nem hal meg, kire emlékeznek...”



Kemény Egon jubileumai





Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.



Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.



Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.



Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:



Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi Zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 28112018-07-23 18:06:37

 



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  



 





KEMÉNY EGON



Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:



a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON



a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.



Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták. Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”



emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.



A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.



A Dankó Rádió 2012évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:



„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3” volt, Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.



Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.



Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.



Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.



És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.



De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”



Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:





  • Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György




  • Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert




  • Valahol Délen...Dal, Melis György




  • A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária




  • Nézd, hogy ragyog ránk a rét... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)




  • Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert





Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14462018-07-23 16:55:18

 





Nagy veszteség érte a nemes magyar könnyűzenét:



a közelmúltban elhunyt KEMÉNY EGON



a kitűnő komponista. Bécsben született, édesapja éppen ott folytatott orvosi praxist. Mindvégig Schubertet vallotta példaképének – de legszívesebben szép magyar verseket zenésített meg. Különösen Juhász Gyula-dalai sikerültek remekbe. Ifjúkorában hangszerelte az Ábrahám Pál-operetteket. Már a felszabadulás előtt is voltak jelentős zeneszerzői sikerei, de munkássága teljes gazdagságában csak 1945 után bontakozhatott ki. Ő írta az első rádióoperett, a „Májusfa”, később pedig a „Talán a csillagok” népszerű muzsikáját. Magyaros hangvételű rádiódaljátékai közül a „Komáromi farsang”, ez a Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító, romantikus mű emelkedett ki.



Színpadi alkotásai közül a „Valahol Délen” aratta a legnagyobb sikert; a Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták.Szovjetunió jó néhány színpadán is bemutatták Kemény Egon sokat írt az ifjúságról és az ifjúságnak; maga is - megrendítő, váratlan haláláig - megőrzött valamit a szellemi fiatalság fölfedhetetlen titkaiból...”



emlékezett a Film- Színház- Muzsika 1969. augusztus 2-i számában.



A Magyar Rádióban elsősorban Tamássy Zdenkó a pályatárs és rádiós vezető munkatárs valamint Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező ápolta elhunyta után Kemény Egon zeneszerző életművét - nem hagyták feledésbe merülni sem zenedarabjait sem a zenei életben betöltött elismert szerepét, rangját.



Dankó Rádió     mai ismétlés  18. 00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



A Dankó Rádió 2012 évi indulása óta a „Túl az Óperencián” című műsora követte ezt a szándékot és azóta újra és újra műsorra kerülnek a Zenei Archívumban megőrzött Kemény Egon-rádiófelvételek. Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető megemlékezését a mai adás elején hallhattuk:



„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyrabecsült sebészfőorvos volt tanulmányait KassánKassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3”Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.



Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.



Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.



Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.



És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.



De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”



Kemény Egon - Erdődy János: „Valahol Délen” - a Magyar Rádió felvételei:





  • Egy szót se szólj....Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György




  • Még nincsen senkim sem...Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert




  • Valahol Délen...Dal, Melis György




  • A vágyakozás („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária




  • Nézd, hogy ragyog ránk az fény... kettős a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György)




  • Ha az este leszáll...Foxtrot, Rátonyi Róbert





Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió



Ismételten köszönöm a "Café Momus" szerkesztőinek és kedves fórumtársaimnak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművének átfogó megismertetéséhez az internet adta lehetőségekkel hozzájárultak, kezdeményezésemet támogatták és felkutatták a fellelhető internetes adatbankok dokumentumainak tekintélyes részét.



Személy szerint úgy érzem, hogy Kemény Egon zenéje ma is itt van közöttünk, amit a mai rádióadás is példáz. Gondolhatnánk, hogy műveit ma ritkánt játszák, zenei lexikonokban kevés azaz nem teljes műadat található. Mindez a jelen, nem végleges, tovább bővülhet a nyilvánosságra hozatal és az előadások száma. Zeneművei csodálatos kompozíciók – klasszikus muzsikán és a magyar népzenei alapokon a gershwini szimfonikus könnyűzene jegyein alapulva bontakozott ki a XX. századi magyar u.n. szórakoztató zene egyik legjelentősebb tehetségének, Kemény Egon alkotói nagysága.



Az elkövetkező években halálának 50.és születésének 115.évfordulója is lehetőséget ad arra, hogy a Kemény Egon Wikipédia és fórumunk, fórumaink mellé újabb előadások, lemezek, zenetörténeti munkák, elemzések kapcsolódjanak, - bár korunk ennek látszólag kevésbé kedvez - amelyek nagy előadóink a zeneszerző életében, műveivel aratott sikerei után után ismét reflektorfénybe állítják Kemény Egon szép muzsikáját, mesteri, magas szintű, ezáltal egyáltalán nem könnyen előadható kiváló zenéjét. Minél közelebb kerülünk hozzá, annál vonzóbb.


A díjakról általában • 10312018-07-22 11:10:13

 



Ügyesen kimaradt... az előzmény-sorozatból 1028 sz. bejegyzésem, most ideírom újra, ha valaki az egészet látni szeretné:



1028   smaragd • előzmény10272018-07-19 06:06:07



Egy tisztán maradt, szellemi értéket mindenek fölé helyező látásmódot ismerünk itt meg, néhány percben. Van még ilyen is...



Szerintem jó lehetőség, hogy nyilatkozni lehet, elfogadja-e a kitüntetésre felterjesztett honfitársunk a társadalmi, állami megbecsülés szimbólumát, vagy nem fogadja el.



Ez a döntés személyes ügy. Talán az a meglepő, hogy nyilvánosságra került, talán rá volt kényszerülve, hogy elmondja - a kitüntetésre jelölt korábban polgármesterként is lehetőséget kapott élethivatása, elkötelezettsége, hazaszeretete kibontakoztatására. 



(Az, hogy mivé kígyózhatott némely eset, az ezzel a videóval közvetlenül nem függ össze.)



 

Operett, mint színpadi műfaj • 36462018-07-21 15:54:15

 



Színpadképek a "Valahol Délen" - ből:





Rátonyi Róbert (Don Rodrigo) és a görlök, a caracasi "Magyar Csárda" táncosnői



 





Sennyei Vera (Gonzales) és Rátonyi Róbert (Rodrigo)



 





Mezei Mária (Lolita/YT) és Borvető János (Péteri)



 



KEMÉNY EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 



Nagyoperett 3 felvonásban 



Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház)



1956. március 30.



Főszereplők: Petress Zsuzsa, Bán Klári, Mezei Mária, Kiss Ilona, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor



Rendező: Dr. Székely György 



Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas 



Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas 



Karmester: Bródy Tamás



 



Fényes Szabolcs igazgató a "Valahol Délen" -t Gáspár Margit bemutatóját követő 1956-os sikerszériája után - amelyet a politikai események szakítottak meg  -  1957-ben felújította.



Az 1957-es Pesti Műsorban olvashatjuk, hogy például a szeptember 13 - 17. műsorhéten



pénteken, szombaton, vasárnap du, szerdán, csütörtökön a "Valahol Délen" - t játszották, kezdete 7, vége 1/211 - kor és



vasárnap a  "Luxemburg grófja"



kedden a "Csárdáskirálynő"



szerepelt a Fővárosi Operett Színház műsorán.



A "Valahol Délen" - ről ezen a fórumon is sok korabeli dokumentumból idéztünk, most, ezek közül választottam néhányat, lsd előzmény, továbbá  https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14432018-07-21 11:45:12

 





SENNYEI VERA ÉS RÁTONYI RÓBERT



KEMÉNY  EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 



Nagyoperett 3 felvonásban 



Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor



Rendező: Dr. Székely György 



Díszlet: Fülöp Zoltán  Kossuth-díjas 



Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas 



Karmester: Bródy Tamás



Gonzales......Sennyei Vera



Rodrigo........ Rátonyi Róbert



Fényes Szabolcs igazgató a "Valahol Délen" -t  Gáspár Margit igazgató bemutatóját követő 1956-os sikerszériája után - amelyet a politikai események szakítottak meg  -  1957-ben felújította.



Az 1957-es Pesti Műsorban olvashatjuk, hogy például a szeptember 13 - 17. műsorhéten



pénteken, szombaton, vasárnap du, szerdán, csütörtökön a "Valahol Délen" - t játszották, kezdete 7, vége 1/211 - kor és



vasárnap "Luxemburg grófja"



kedden "Csárdáskirálynő"



szerepelt a Fővárosi Operett Színház műsorán.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



A "Valahol Délen" kapcsolódik Dr. Winkler Gábor professzor úr mai mondataihoz, ugyanis ez a nagyoperett éppen az 50-es években "válságban levő operett" megújítását célozta meg. Nagy sikerrel...



Túl az Óperencián - Nagy Ibolya  műsora  - Dankó Rádió   ismétlés 18 órától


Franz Schmidt • 31562018-07-21 11:42:19

 



A napokban jelent meg a YT-on



Franz Schmidt: 2. Symphonie in Es-dur (1911-1913) 



műve felvétele, amelyen az ismert hangfelvételhez a zeneszerző kézírásával készült partiturát látjuk, lapról lapra - itt!


A díjakról általában • 10282018-07-19 06:06:07

 



Egy tisztán maradt, szellemi értéket mindenek fölé helyező látásmódot ismerünk itt meg, néhány percben. Van még ilyen is...



Szerintem jó lehetőség, hogy nyilatkozni lehet, elfogadja-e a kitüntetésre felterjesztett honfitársunk a társadalmi, állami megbecsülés szimbólumát, vagy nem fogadja el.



Ez a döntés személyes ügy. Talán az a meglepő, hogy nyilvánosságra került, talán rá volt kényszerülve, hogy elmondja - a kitüntetésre jelölt korábban polgármesterként is lehetőséget kapott élethivatása, elkötelezettsége, hazaszeretete kibontakoztatására. 



(Az, hogy mivé kígyózhatott némely eset, az ezzel a videóval közvetlenül nem függ össze.)



 

A díjakról általában • 10262018-07-18 08:45:53

 



"Az igazi elismerés..." / YT


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14422018-07-17 21:11:13

 





 



KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom " (1946)



Nagyoperett 3 felvonásban



Korabeli kritikákból:



"Fekete liliom



Bemutató az Operettszínházban



Nóti Károly és Földes Imre fordulatokban bővelkedő darabjával operettszínházunk letért a családi operettek hagyományos útjáról.



Az első felvonás egyik része ugyanis egy bordélyházban játszódik le, és ez, hogy úgy mondjuk mind a három felvonásra rányomja a bélyegét.



A zenéje csupa ritmus és kitűnően hangszerelt. Szerző: Kemény Egon.



Az előadás előtt bejelentették, hogy Latabár Kálmán meghűlt, de azért eljátsza szerepét. A népszerű Latyi ez alkalommal mint suttogó humorista mutatkozott be.



-  Karády -  Karády! Száz színben pompázik búgó hangja. Nagy István, Gozmány György, a kitűnő humorú Gombaszögi Ella, a temperamentumos Fejes Teri, a mindig kitűnő Somogyi Nusi, a pikáns Németh Marica, Partos Gusztáv, Zentay Ferenc, Vándory Gusztáv játszák a főszerepeket."


Franz Schmidt • 31552018-07-17 21:03:29

 



Franz Schmidts monumentales Oratorium



Das Buch mit sieben Siegeln



Aus dem Konzerthaus Kopenhagen 



Der Österreicher Franz Schmidt, geboren 1874, hat unter anderem zwei Opern und vier Sinfonien geschrieben, doch im musikalischen Bewusstsein ist er vor allem mit seinem monumentalen Oratorium nach der biblischen Offenbarung des Johannes präsent geblieben.



Das mag damit zusammenhängen, dass Schmidt sich hier, in der christlichen Bilderwelt, besonders zu Hause fühlte, obwohl sein geistiger und musikalischer Horizont weit darüber hinausreichte und er sich zum Beispiel auch für die Musik Arnold Schönbergs und seines Kreises interessierte. Mit seiner Verwurzelung in der Welt des Katholizismus wirkt der gebürtige Pressburger wie ein Nachläufer Anton Bruckners, dem er auch durch sein langjähriges Wirken als Instrumentalist (Bruckner brillierte auf der Orgel, Schmidt auf dem Cello) und sogar physiognomisch ein wenig ähnelt.



Freilich ist Schmidts Klangsprache gerade in dem fast zweistündigen, 1937 vollendeten Oratorium schroffer, kahler und weniger üppig als die Bruckners, der seine Meisterwerke ein halbes Jahrhundert früher in einem ganz anderen weltpolitischen wie ästhetischen Umfeld schuf. Doch zumindest in seinem geistigen Anspruch nimmt der Jüngere diese wie jede andere Traditionslinie mutig an, denn es gibt kaum ein herausfordernderes (und reizvolleres!) Thema für einen Komponisten als die in der Johannes-Offenbarung niedergelegte Schilderung der Apokalypse: eine Vision, in der eine ganze Welt untergeht, um Platz zu machen für eine neue und dann alle Zeiten überdauernde Glaubens- und Geistesgemeinschaft. Bei solcher Musik gibt es kaum einen Mittelweg: entweder man wird rundum ergriffen oder bleibt total gleichgültig. Die Kopenhagener Aufführung mit ihrem hochkarätigen Interpretenensemble bietet zumindest gute Ausgangsbedingungen, dass diesmal Variante Eins eintritt.



Konzerthaus Kopenhagen



Aufzeichnung vom 21.12.2017



Franz Schmidt:



"Das Buch mit sieben Siegeln",



Oratorium nach der Offenbarung des Johannes für Soli, Chor, Orgel und Orchester



Herbert Lippert, Tenor - Johannes



Franz-Josef Selig, Bass - Die Stimme des Herrn



Simona Šaturová, Sopran



Marianna Pizzolato, Alt



Mauro Peter, Tenor



Tareq Nazmi, Bass



Michael Schönheit, Orgel



DR Koncertkoret



DR SymfoniOrkestret



Leitung: Fabio Luisi



https://www.deutschlandfunkkultur.de/franz-schmidts-monumentales-oratorium-das-buch-mit-sieben.1091.de.html?dram:article_id=407824


Operett, mint színpadi műfaj • 36322018-07-16 16:51:06

 



Tegnap, talán a hagyományos naptár szerint német nyelvterületen július 15-én tartott Egon névnaphoz (Egon - Wikipédia: itt) kapcsolódva... három eredeti képdokumentummal bővült Kemény Egon Wikipédia oldala/ itt, a "Fekete liliom" c. romantikus nagyoperettje (1946) szinlapja:





 



  



KARÁDY KATALIN címlapfotókon, a "Fekete liliom" című nagyoperett főszerepében, Zia spanyol grófkisasszony



 A "Feket liliom" nagyoperettről természetesen ezen a fórumon is már többször írtunk, Fényes Szabolcs felkérésére komponálta Kemény Egon, akinek tehetségébe és operettszerzői rátermettségébe vetette bizalmát a színházigazgató zeneszerzőkolléga, remélve, hogy Kemény Egon új operettje bevétele megmenti az Operettszínházat a teljes anyagi csődtől,  -  és így lett, a nagy siker pénzt hozott az Operettszínháznak, ki tudták fizetni a számlákat és fűthető lett a nézőtér...





Ez a plakát már korábban is szerepelt Kemény Egon Wikipédia lapján.



Néhány korábbi bejegyzés  - Kemény Egon fórumából  - a tegnapihoz kapcsolódva:



"BÁRD FERENC ÉS FIA ÉS VIOLIN ZENEMŰKIADÓK KÖZÖS KIADÁSA



Fekete liliom



OPERETT



Írták:



NÓTI KÁROLY ÉS FÖLDES IMRE



Zenéjét 



HALÁSZ RUDOLF



verseire szerzette



KEMÉNY EGON



BOCSÁNATOT KÉREK...francia keringő



MA ÉJJEL...tango dal



DISZKRÉT LEGÉNYLAKÁS...slowflox



ÁDÁMNAK ÉVA KELL...foxtrot"



a "Ma éjjel" ajánlással:



"Karády Katalinnak igaz nagyrabecsüléssel, őszinte szeretettel    KEMÉNY EGON"



464   Ardelao • előzmény 459 2016-11-14 01:16:11



MOZI ÉLET, SZÍNHÁZ-RÁDIÓ, FILM, SZíNHAZ ÉS RÁDIÓ HETILAP - I. évfolyam, 14. szám, 1046. december 27. 



A címlapon: 



„KARÁDY KATALIN - Fővárosi Operettszínház: FEKETE LILIOM (Foto: Fekete)” 



„Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri -, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiállású új színész: Zentay Ferenc, - Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány.” 



„Mit játszanak a színházak



December 27 – 1947. január 2-ig.



……………………….



Fővárosi Operett: egész héten (7 előadás) Fekete liliom"



Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket a „képtávirat” kísérőszövegében közölt rövid, de Kemény Egon zenéjét jellemző, lényeges megállapítás: „az operett kereteiből kilépő muzsika”.



459   smaragd • előzmény 446 2016-11-11 17:47:29



KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946)



nagyoperett 3 felvonásban



Rátonyi Róbert jól ismert "Operett" ( Zeneműkiadó, 1984)  könyve részletesen foglakozik a "Fekete liliom" bemutatójával, a zenére vonatkozó részt emelem ki:



"Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. 



Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott  "Kikelet utca 3" című darabjával.



A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon  muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."



( A "Kikelet ucca 3" bemutatója valóban az Operettszínház felkérése és a partitura azonnali elkészítése utánra, még 1928. évre volt tervezve, de színházbeli okok miatt 1929. tavaszára tűzték ki és sikert aratott.)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14412018-07-15 19:19:05

 



A hagyományos naptár szerint - német nyelvterületen még most is -  ma, július 15-én Egon névnap van.



EGON - Wikipédia: itt



Ezen a napom, azaz ma bővült Kemény Egon Wikipédia oldala a "Fekete liliom" c. romantikus nagyoperettje (1946) újabb képeivel. Főszerepben KARÁDY KATALIN, Zia spanyol hercegkisasszony:





 



          


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14402018-07-14 16:54:58

 



Az előző bejegyzéshez:





Koncertadatbázis



Budapesti hangversenyek 1900-tól napjainkig



 



MTA BTK Zenetudományi Intézet - http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=13932


Franz Schmidt • 31542018-07-14 16:41:23

 



Az előző bejegyzéshez:



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019





HERBERT LIPPERT





 



http://herbertlippert.com/info/gesang/das-buch-mit-sieben-siegeln.html



Das Buch mit sieben Siegeln ist ein 1937 vollendetes und 1938 in Wien uraufgeführtes Oratorium des österreichischen Komponisten Franz Schmidt nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes. Am 23. Februar 1937 schrieb Franz Schmidt die letzte Note seines Oratoriums in seinem Heim in Perchtoldsdorf und setzte das Datum darunter. Nun wurde es am 21. Dezember 2017 in Kopenhagen mit dem Dänischen Symphonieorchester unter dem Dirigenten Fabio Luisi wieder aufgeführt. Mit dabei: Herbert Lippert.



Hozzáteszem, hogy a bemutató időpontja feltehetően ismét, a régi tisztelettel és nagyrabecsüléssel Franz Schmidt iránt, születésnapja évfordulójához kötődött.


Erkel Színház • 94152018-07-13 11:40:31

Úgy van, a meleg levesről szól.


Erkel Színház • 94132018-07-13 10:19:17

Akinek nem inge nem vegye magára a "tessék..." kezdetű mondatrészt ebben - 9411-  a bejegyzésben, ugyanis nem erről volt szó ( lsd. 9406).


Erkel Színház • 94102018-07-13 09:06:42

Nem minden nyelv vette át a szó fordítását... nem kötelező -  a lényeget már leírtam, amit én anyanyelvi szempontból fontosnak tartok.


Erkel Színház • 94082018-07-13 08:01:58

Kedves IVA!



Én nem így gondolom, remény az mindig van, és még fontosabb a tudatosság.



Amit leírtál, arról nekem pl. nincs ismeretem, tehát nem tudok róla. Nem is érdekel. Egy csoport megállapodott valamiben. Szerintem ebben az esetben is lehet az eredeti, idegen szót használni, ízlés szerint lehet válogatni.



Hozzászólásodat természetesen köszönöm.



A tudatos magyar nyelvhasználatra hívtam fel a figyelmet.


Erkel Színház • 94062018-07-13 06:01:07

Az ember lassan már a levesre sem mondhatja jó érzéssel, hogy meleg, ha a magyar média közelébe kerül és hallja ezt a szót.



Jó érzésű magyar emberek ezt a szót csak eredeti értelmében használják, mert anyanyelvünk megtartása és tisztaságának megőrzése nemcsak természetes dolog, hanem  erkölcsi kötelességünk is.



Remélhetőleg az elferdített szóhasználat is múló, mint minden.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14392018-07-11 14:16:00

 



Kedves fórumtársunk fedezte fel -  azaz én eddig nem ismertem  - a Zenetudományi Intézet koncert-adattárát és elküldte nekem Kemény Egon zeneszerző fórumába az alábbi műsort.



Bevallom jólesett ez a fórumtársi figyelmesség és ezúton is köszönöm szépen.



Kemény Egon  első megzenésített költemény kompozícióját 1937-ben mutatták be. A közönség, a hallgatóság kedvelte az e műfajban alkotott dalait is, zenei körökben elismerést kaptak, ill kapott a zeneszerző.



A Neményi Lili dalesten - Kemény Egon elhunyta előtti évben -  szereplő itt megjelentetett három megzenésített költeményt már részben ismertettük a rádióelőadásoknál:



KEMÉNY EGON - Robert Burns  -  Szabó Lőrinc: "John Anderson, szivem, John " (1946)



KEMÉNY EGON -  Langston  Hughes - Kosztolányi Dezső: "Honvágy" (1947)



KEMÉNY EGON -  Langston  Hughes - Kosztolányi Dezső: "Költemény " (1947)



Neményi Lili mellett több híres, nagy művész is énekelte: Rácz Vali, Ányos Irén, Wargha Lívia, Anday Piroska és Lantos Olivér.



A Huges költeményeket Kemény Egon kisérte zongorán a Rádióban.



Országos Filharmónia Kamaraterme



(1968.02.17. 19:30)



Neményi Lili előadóestje



ID_13932



jelleg: dalest



forrás: Filharmónia műsorfüzet



szervező: 



visszhang: 



sorozat: 



megj.: A műsorlapon minden zeneszerző mellett jelölve van a megzenésített vers költője. 



ellenőrizve: igen 



 



 1. Reinitz Béla: Őrizem a szemed  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Ady Endre 



2. Reinitz Béla: Az utolsó mosoly Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Ady Endre 



3. Kerekes János: Milyen volt szőkesége  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Juhász Gyula 



4. Kardos István: Én öngyilkos leszek  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Kosztolányi Dezső 



5. Kelen Hugó: Tiszaparton  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Szép Ernő 



6. Kerekes János: Két karodban  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Radnóti Miklós 



7. Reinitz Béla: Mama  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  József Attila 



8. Reinitz Béla: Betlehemi királyok  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  József Attila 



9. Kerekes János: Az vagy nekem  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  William Shakespeare 



10. Kemény Egon: John Anderson  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Burns 



11. Kerekes János: A hársfaágak  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Walter von der Vogelweide 



12. Respighi, Ottorino: Viharos a tenger  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Neri 



13. Respighi, Ottorino: Párbeszéd  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Maeterlinck 



14. Kemény Egon: Költemény  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Hughes 



15. Kemény Egon: Honvágy  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Hughes 



16. Hans Eisler: A kereskedő dala  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Bertold Brecht 



17. Hans Eisler: Ballada  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Bertold Brecht 



18. Kosma, Joseph: Régi Párizs  Neményi Lili (szoprán)



Arató Pál (zongora)



  Sartre 


Franz Schmidt • 31532018-07-11 14:08:05

 



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019



2017-18



DR SymfoniOrkestret



Franz Schmidt: "Das Buch  mit sieben Siegeln" (1935 -1937)



 



Fabio Luisi-interjú: itt



A nagy sikerrel előadott koncert videófelvétele megjelent a YT-on: itt


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14382018-07-08 09:05:13

 





 



KEMÉNY EGON-Kristóf Károly:  "Nyári szerenád " (1952)



Dalkeringő



Nagy sikerrel játszotta a Magyar Rádió. Talán sikerül korabeli rádióműsorokban az előadókat megtalálnunk, Melis Györggyel is készült felvétel.


Franz Schmidt • 31522018-07-08 09:00:39

 





Köszönöm bejegyzésedet. 



Rajter Lajos mindvégig sokat tett Franz Schmidt életművének gondozása és felelevenítése terén is, tények és részletek fórumonkon több helyen olvashatók. Tanítványként mesterétől nyilvánvalóan alapos ismereteket kapott a négy szimfóniáról, csodálatos lehet a képen látható lemezfelvétel.



1944-ben volt Franz Schmidt halálának 5. évfordulója,  szinte biztos, hogy Rajter Lajos  híres és kedvelt művének műsorra tűzésével idézte fel egykori professzora emlékét.



(Kerestem a YT-on azt a felvételt, amelyet már fórumunk indulásakor felfedeztél és amit azóta olyan sokszor meghallgathattunk itt, nagy élmény volt Hans Knappertsbusch vezényletével, lemezen lsd 2930 számú bejegyzés, sajnos már nincs ott.)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14372018-07-06 00:41:06

 



KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 



Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján



Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 



Korábban már ismertettem, hogy a "Komáromi farsang" a  Győri Színház bemutatója lett volna, művészi okok miatt mégsem tudták színre vinni.



Így a Magyar Rádió érdeklődési körébe került és a 3 színpadi felvonást 2 részre dolgozták át szerzői, a Rádiószínház mutatta be. 



A 43 tagú Rádiózenekart Lehel György vezényelte, a 40 tagú Földényi kórus még néhány magánénekessel bővült.



Feljegyzésekben megtalálható, hogyan formálódott a szereposztás. Lilla szerepére eredetileg Petress Zsuzsa neve került szóba, Csokonainál Simándy Józsefé, Bessenyei Ferenc mellett ők voltak a "Hatvani diákjai" (1955) főszereplői is. Könnyen lehet, hogy a rendezők mégis úgy döntöttek, hogy két új operaénekes főszereplőt választanak - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert -, egyebek mellett azért, hogy lehetőséget kapjanak Kemény Egon-daljátékban énekelni. Erről a tényről, miszerint  az énekesek megköszönték Kemény Egonnak, hogy zenéjével sikert arathattak Ruitner Sándor zenei rendező tett említést egyik műsorában. Hasonlóképpen köszönetet mondott egyik vele készült riportban Kemény Egon is a Rádiónak, hogy a legkiválóbb művészek adták elő zeneműveit.



Kemény Egon koloratúr áriáját a "Komáromi farsang" báljelenetében Lehoczky Éva énekelte (mint a bálba meghívott vendég, olasz operaénekesnő, azután ez a szál bonyolódott, Kőmívesné...), ezt megelőzően Romváry Gertrúd neve merült fel erre a szerepre.


Franz Schmidt • 31502018-07-06 00:36:09

 



FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019



 



Haydn, Mozart, Schmidt



Auditorium di Milano Fondazione Cariplo Largo Gustav Mahler, Milan, Lombardy, 20136, Italy



2019 January 11 20:00, January 13 16:00



PROGRAMME



Haydn, Joseph (1732-1809)Piano Concerto in D major, Hob XVIII:11



Mozart, Wolfgang Amadeus (1756-1791)Piano Concerto no. 21 in C major, K467



Schmidt, Franz (1874-1939) Symphony no. 4 in C major



PERFORMERS



Orchestra Sinfonica di Milano Giuseppe Verdi 



Alexandre Tharaud  Piano



Claus Peter Flor  Conductor



https://bachtrack.com/concert-listing/auditorium-di-milano-fondazione-cariplo/haydn-mozart-schmidt/11-january-2019/20-00


Ilosfalvy Róbert • 8052018-07-04 19:04:01

Apróság, de fontos, nyilván elütés volt (804 sz. bejegyzés), azért ideírom pontosan:



Kemény Egon: "Komáromi farsang"


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14362018-07-04 18:13:51

:-)  és most hallgassuk!...


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 14342018-07-04 18:06:21

 



Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15



 



KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 



Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 



Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 



Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 



Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 



Zenei rendező. Ruitner Sándor



Rendező: László Endre



Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:



Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  



 


Ilosfalvy Róbert • 8032018-07-04 18:02:41

 



Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15



 



KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 



Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 



Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 



Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 



Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 



Zenei rendező. Ruitner Sándor



Rendező: László Endre



Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:



Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfónikus Zenekara



A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  



 



 



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 27902018-07-04 17:55:59

 



Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15



 



KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 



Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 



Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 



Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 



Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 



Zenei rendező. Ruitner Sándor



Rendező: László Endre



Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:



Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  



 


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gran Duo Italiano:
Mauro Tortorelli (hegedű), Angela Meluso (zongora)
LISZT: Gran duo concertant sur la romance ʻLe marinʼ
LISZT: Romance oubliée
LISZT: Die Zelle in Nonnenwerth
SIVORI: Variazioni sul Faust di Gounod
SIVORI: 2 Romanze senza parole, op. 23 – 1. (Esz-dúr) románc
SIVORI: Fiori di Napoli, op. 22
PAGANINI: Variazioni sul tema del Carnevale di Venezia

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csáki András (gitár)
Anima Musicae Kamarazenekar
Ars Sacra Fesztivál
BECCHERINI: Éjjeli őrjárat Madridban
ALBENIZ: Spanyol szvit
CASTELNUOVO-TEDESCO: Gitárverseny
ANTON ARENSKY: Kamaraszimfónia

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balogh Ádám (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"A Semmelweis emlékév ünnepi koncertje"
ERKEL: Bánk bán - nyitány
LISZT: A-dúr zongoraverseny
MOSONYI: Ünnepi zene
BRAHMS: 2. (A-dúr) szerenád, Op.16

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Baráti Kristóf, Jakub Jakowicz (hegedű)
"Szeryng 100"
J.S. BACH szonátái és partitái szólóhegedűre
g-moll szonáta, No. 1, BWV 1001
h-moll partita, No. 1, BWV 1002
a-moll szonáta, No. 2, BWV 1003
C-dúr szonáta, No. 3, BWV 1005
d-moll partita, No. 2, BWV 1004
E-dúr partita, No. 3, BWV 1006

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
18:00 : Debrecen
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

MODEM/12 - Koncertek
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)