vissza a cimoldalra
2017-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6255)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11195)
A csapos közbeszól (94)

Kolonits Klára (1015)
Bartók Béla szellemisége (233)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6422)
Erkel Színház (8507)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1175)
Franz Schmidt (2953)
Verdi-felvételek (530)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (363)
Élő közvetítések (6678)
Kocsis Zoltán (640)
Operett, mint színpadi műfaj (3346)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2414)
Zenei témájú könyvek (92)
Nagy koncertek emlékezete (32)
Barenboim (70)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (25163 hozzászólás)
 
Olvasói levelek • 111952017-11-18 19:08:26

Segítség: ilyen esetben érdemes elsőre csak a bemásolandó szöveg mondjuk első sorát begépelni. Ez "átmegy". Ezt követően a "szerkesztés"-re kattintani: felhozza a bemásolt kis szöveget és ehhez még hozzámásolandó a "maradék" szöveg, amivel ugyancsak nem lesz gond a "mehet"-et követően. Így lehet ide és a többi topicba is a teljes szöveget bevinni: tehát két részletben - amiből aztán egy teljes szövegű bejegyzés keletkezik.



 



Ugyanilyen módszerrel lehet linket, képet is betennni a szövegbe - aki akar...



 



Lényeg: a "szerkesztés" alkalmazás használata!


Verdi-felvételek • 5292017-11-18 18:57:34

Mindjárt kezdődik a Bartók Rádióban:



19.00 – 21.31 A New York-i Metropolitan Operaház archívumából 



Verdi: Otello



Négyfelvonásos opera



Szövegét - Shakespeare drámája nyomán - Arrigo Boito írta



Vezényel: Zubin Mehta



Km. a Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara



Szereposztás:



Desdemona - Montserrat Caballé (szoprán)



Otello - James McCracken (tenor)



Jago - Tito Gobbi (bariton)



Emilia - Shirley Love (mezzoszoprán)



Cassio - Ermanno Lorenzi (tenor)



Rodrigo - Carelli Gábor (tenor)



Montano - Clifford Harvuot (basszus),



Lodovico - Raymond Michalski (basszus),



Hírnök - Russell Christopher (bariton)



(1967.március 11.)


Kocsis Zoltán • 6392017-11-18 08:35:05

A Bartók Rádió  ma délután közvetíti a Müpában elhangzott emlékkoncert hangfelvételét :12.36 – 13.57



A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye

- Kocsis Zoltán emlékére



Vezényel: Hamar Zsolt és Dobszay Péter



Km. Gyenisz Kozsukin (zongora)



1. Liszt: Három gyászóda - a) A holtak No. 1., b) Az éj No. 2., c) Tasso gyászünnepe No. 3.,



2. Beethoven: G-dúr zongoraverseny (Kozsukin),



3. Sáry László: Sinfonia concertante - In memoriam Zoltan Kocsis,



4. Bartók - Kocsis: a) Burleszk Op. 8/c, No.3., b) Burleszk Op. 8/c, No.1., c) Második ábránd, d) Scherzo



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2017. november 6.

 



(A múlt hétfői adás ismétlése)


Operett, mint színpadi műfaj • 33452017-11-18 08:25:18

Ma délután Ismét láthatjuk a televízióban a Csárdáskirálynő című Kálmán-operett magyar mozifilm-változatát (1971):



Duna TV, 15.10 - 17.00



Fsz. René Kollo, Anna Moffo, Karl Schönböck, Dagmar Koller, , Psota Irén, Németh Sándor, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Huszti Péter



Rendező: Szinetár Miklós


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24132017-11-18 08:17:45

A mai napon a következő Kálmán Imre-operettekből hallunk majd részleteket a  Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában:



A bajadér; Marica grófnő; A cirkuszhercegnő



de.: 9.00 - 10.00



du. 6.00 - 7.00 (ismétlés)


Kolonits Klára • 10032017-11-17 21:37:21

A KULT50 bemutatja: Kolonits Klára



Nem csupán a régen-most szembeállítás miatt kell őt újra és újra megnézni, hanem amiatt a kíváncsiság és elsöprő játékszenvedély miatt is, ami nála estéről estére tapasztalható. Kolonits Klára portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.



/Papp Éva - Fidelio. hu, 2017.11.04. 16:00/


Kocsis Zoltán • 6382017-11-17 21:23:43

Csodálatos videót tett közzé apjáról Kocsis Krisztián



Fidelio.hu, 2017.11.07. 12:36



A legnépszerűbb videómegosztón elérhető felvételen Kocsis Zoltán fiát tanítja zongorázni Bartók egykori zongorájánál.



A videó 2006-ban készült, amikor Kocsis Krisztián kilenc éves volt, és Bartók zongorájánál apja Bartókra tanította. A felvételen a Mikrokozmosz második füzetéből a "Párhuzamos mozgás kis hatodhangközökben" című darab hallható.



 


Bartók Béla szellemisége • 2312017-11-17 21:21:10

Csodálatos videót tett közzé apjáról Kocsis Krisztián



Fidelio.hu,  2017.11.07. 12:36



A legnépszerűbb videómegosztón elérhető felvételen Kocsis Zoltán fiát tanítja zongorázni Bartók egykori zongorájánál.



A videó 2006-ban készült, amikor Kocsis Krisztián kilenc éves volt, és Bartók zongorájánál apja Bartókra tanította. A felvételen a Mikrokozmosz második füzetéből a "Párhuzamos mozgás kis hatodhangközökben" című darab hallható.


Momus társalgó • 62512017-11-17 20:44:12

Varnus Xavér tagadja a szexuális zaklatás vádját



 Fidelio.hu, 2017.11.17. 14:05



A Hit Rádió egyik műsorában egy neve elhallgatását kérő betelefonáló vádolt meg szexuális zaklatással egy világhírű orgonistát. Pár nappal később Varnus Xavér is megszólalt az ügyben, és arra kérte a vádlót, Mérei Tamás csellóművészt, álljon elő. Az ügy azóta tovább bonyolódott.


Zenei témájú könyvek • 912017-11-17 20:35:13

Angster József: Életrajzom



Új Ember – Mértékadó - Kulturális Melléklet



2017. november 13-19.



Angster József naplója



Angster József (1834–1918) magyar orgonakészítő mester és dinasztiaalapító a horvátországi Kácsfaluban született, egy Alsó-Ausztriából áttelepült, német ajkú gazdálkodócsaládban. Tizenhárom testvére közül ő volt a legidősebb. Őseivel ellentétben nem kívánt a földeken dolgozni, iparos szeretett volna lenni. Eredetileg Eszéken tanult asztalosmesterséget, majd bejárta szinte egész Európát, hosszú vándorlásai során eljutott Bécsbe, Prágába, Lipcsébe, Kölnbe, Luzernbe, Versailles-on keresztül a világváros Párizsba. Ő az egyetlen magyar orgonaépítő, aki a francia fővárosban, a világ leghíresebb műhelyében Aristide Cavaillé-Collnál dolgozott három éven át. Itt a Cologny-kastély, a Notre-Dame és a Sainte-Trinité-templom orgonáinak felépítésében segédkezett. Bár marasztalták, inkább hazagyalogolt, hogy immáron alapos és érett tudását hazájában kamatoztassa.

Angster 1867-ben telepedett le Pécsett, neve és munkássága összeforrott a Baranya megyei székhellyel. Egyre bővülő üzeme az Osztrák–Magyar Monarchia legjelentősebb orgonaépítő gyára volt. Nevéhez fűződik többek között a pécsi zsinagóga, a kalocsai székesegyház, a fasori református templom, majd fiaiéhoz a budapesti bazilika, a szegedi fogadalmi templom orgonájának megépítése. Angster József írta meg az orgonáról az első átfogó magyar nyelvű szakkönyvet Az orgona története, lényege és szerkezete címmel, 1886-ban. Szakértők szerint ő minden idők legjelentősebb magyar orgonaépítője.

Naplóját hatvannyolc éves korában, 1902-ben kezdte tollba mondani a családjának saját jegyzetei, visszaemlékezései alapján. Ekkorra már háromszáz orgonát épített meg, és feleségével együtt hat gyermeket nevelt fel. A gyár további működését és fejlődését két fiára hagyta, ő maga pedig a naplóírással foglalatoskodott. Nagy segítségére volt mindebben, hogy miután felszabadult a tanonclétből, második vándorlása során tíz éven keresztül feljegyezte a mindennapi eseményeket, élményeket. A bécsi évek alatt 1857-től noteszfüzetébe írt, majd 1861-től, berlini útjától jegyezte le részletesen naplójába, hogy mikor mit csinált, min dolgozott, milyen előadásokat hallgatott a katolikus Kolping egyletben, amelyhez csatlakozott, és ahol hatalmas szorgalommal igyekezett pótolni mindazt a tudást, amit gyermekként a falusi iskolában nem kaphatott meg. Később a történeteket kiegészítette gyermekkora eseményeivel, bemutatja nagy- és dédszüleit, valamint természetesen a szüleit is. Édesapjára úgy emlékszik, mint aki a gazdálkodás mellett szeretett és tudott is hegedülni, klarinétozni. Öt-hat emberből álló bandáját gyakran hívták táncmulatságokba és lakodalmakba, messze vidékre is. Édesanyja pedig „igen egyszerű, különös műveltség nélküli tisztességes jó falusi házi asszony volt. Dolgaiban jártas, sokat imádkozott, és ami a fő, gyermekeit jól tudta nevelni, a Jóisten fizesse meg neki most fáradságát.” Angster József pécsi életének ismertetéséhez cégének dokumentumai, számlakönyvei nyújtottak segítséget. Ahogy idősödött, a cég életének bemutatása mellett nagy hangsúlyt kaptak a családi életről szóló beszámolók is.



Naplóját egészen haláláig, 1918-ig vezette. Bejegyzéseiből egy gyermekkorától kezdve állandóan tudásra szomjazó, önmagát folyamatosan képező személyiség rajzolódik ki. Egész életében hű volt a Katolikus Egyházhoz, és ez nem csupán külsőségekben nyilvánult meg, a szívébe is befogadta Krisztust. Minden ügyét az isteni gondviselésre bízta. Vándorlásai során gyakran mulatott, szórakozott barátaival, de soha nem feledkezett meg lelkének pallérozásáról, ami nála egyet jelentett hitének elmélyítésével. Rendszeresen imádkozott, gyónt és áldozott. Az erőszakot kezdettől fogva elutasította. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy asz­ta­los­ta­noncként a mestere – aki egyébként a legjobb és legműveltebb asztalos volt – állandóan verte őt. Az inas Angster József ezt bejelentette a városházán, emberi bánásmódot követelve. A huszonötmillió ember halálát okozó I. világháború idején, 1917 végén így fohászkodik: „Adja a Mindenható meghallgatva az ő kiválasztottjai és angyalai közbenjárását nekünk, szegényeknek, az oly rég sóvárgott világbékét, hogy ezen új esztendőt mint az első békeesztendőt köszönthessük.”



Az alacsony sorból, Isten kegyelméből rendkívüli képességeinek céltudatos kibontakoztatásával igen magasra jutott Angster József gazdag életútjáról



Ady Endre

Az Értől az Oceánig című verse juthat eszünkbe:



Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,

Pocsolyás víz, sás, káka lakják.

De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna

Oceánig hordják a habját.



S ha rám dől a szittya magasság,

Ha száz átok fogja a vérem,

Ha gátat túr föl ezer vakond,

Az Oceánt mégis elérem.



Akarom, mert ez bús merészség,

Akarom, mert világ csodája:

Valaki az Értől indul el

S befut a szent, nagy Oceánba.



A naplóhoz Udvardy György pécsi megyéspüspök és Fekete Károly református püspök írtak ajánlót. A kötetet Hajdók Judit adta közre, s szintén ő írta a jegyzeteket és a bevezetőket. Így fogalmaz: „Ez a Napló, amelyet Angster József haláláig vezetett, kultúrtörténeti ritkaság. Kincsesbánya. Egy többnyelvű, sokat utazó, világlátott orgonakészítő mester önéletrajza, amely betekintést enged a XIX–XX. század fordulójának nyelvekben, nemzetiségekben, kulturális hagyományokban bővelkedő, színes Magyarország világába. (…) Egy kicsike faluból indult kicsike ember nagyívű élete (…) rendkívül gazdag forrásanyag a múlt kutatói számára. Filmre, folytatásos sorozatra kívánkozó dús élettörténet.”



/Bodnár Dániel /



(Angster József: Életrajzom – Egy XIX. századi orgonaépítő naplója. Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2017)



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33442017-11-17 11:08:43

Közel félmillió forint gyűlt össze az Operettszínház és az Ernst Galéria árverésén



Operett.hu, 2017-11-06



"A Budapesti Operettszínház új darabja, a Luxemburg grófja című Lehár-operett bemutató előadása teremtett alkalmat arra, hogy a színház összefogjon az Ernst Galériával, és közös árverésen találjon gazdát négy, a darabban játszó színész számára kedves és értékes tárgy. Az igazi "műkincseket" Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Somogyi Szilárd rendező és Korani Eleni - az Ernst Galéria egyik tulajdonosa - kutatta fel az Ecseri Piacon. Szendy Szilvi rókaprém gallért kapott darabbéli partnerétől, Dolhai Attila egy szecessziós ihletésű nyakláncot vásárolt Fischl Mónikának, Somogyi Szilárd egy századfordulós kínáló tálcát talált Frankó Tündének, míg Korani Eleni egy régi szipkát vélt stílszerű ajándéknak a Sir Basilt megformázó Kálloy Molnár Péternek. A tárgyak licitjéből származó bevételt a Budapesti Operettszínház az Ódry Árpád Művészotthon lakóinak ajánlotta fel, ahol a teátrum egykori művésznője, Arányi Adrienn is él."


Operett, mint színpadi műfaj • 33432017-11-17 11:03:59

Kérdés,  kérdőjelek...- az idő (és a szakma)  eldönti ezeket.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24122017-11-17 10:24:22

Folytatja Kálmán Imrére való emlékezést Nagy Ibolya a Dankó Rádióban - a zeneszerző idén 135 éve született, Siófokon. A szerkesztő-műsorvezető a  most délelőtt elhangzott operettadásban a következő operettrészleteket tűzte műsorra:



Kálmán Imre - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony (külföldön a darab átdolgozott változata, más librettóra: A farsang tündére) operettjéből hallhattunk három számot más-más felvételekről:




  • Zsuzsi dala:  „Sétál a korsón a szende kislány, a nap fénye szétomlik hullámos haján,…/ Légy az icipici párocskám! Páratlannál szebb a páros szám…” (Koltay Valéria, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

  • Dal: „Rózsákat himbál a szél... /Holdfényes, illatos nyáréjszakák, hűs kert ölén, szép rózsafák… Hol vagytok nyáréjszakák…” ( Kövecses Béla, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós ) 

  • Péterfi dala, I. felv.: „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen…, hej, cicám…jaj, jaj, jaj! Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám! Egy pici csók kellene ám!...” (Peller Károly)



Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (magyar szöveg: Gábor Andor)




  • Szilvia belépője, I. felv.: „Hajhó! Hajhó! Messze délen, zordon hegyek ölén, hajhó…” (Németh Marika, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara)

  • Bóni dala, I. felv.: „Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad…/ Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…” (Rátonyi Róbert)

  • Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Táncolnék a boldogságtó, lelkem lánggal ég…/Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még…” (az 1955ös élő, operettszínházi produkcióból hallottunk részletet, Koszó István előadásában)

  • Feri bácsi és Bóni kettőse és együttes, I. felv. „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi…/a jányok, a jányok, a jányok angyalok, a férfiakkal csak komédiáznak…” (Palócz László,  Rátonyi Róbert,  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1968. évi rádiófelvételről)

  • Szilvia, Bóni, Feri  bácsi jelenete, III. felv.  „Nem él jobban Kínában  sem a kínai császár, mint mikor a szívemre a búbánat rászáll…/Hajmási Péter, Hajmási Pál, a barométer esőre áll. Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér …” (Honthy Hanna, Homm Pál, Feleki Kamill – az 1963as élő, operettszínházi produkcióból hallottunk részletet)



Kálmán Imre: A hollandi menyecske - a dalszöveget magyarra fordította: Kulinyi Ernő)




  • Nyitány (a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarát Richard Bonynge vezényelte)



Három részlet következett a Magyar Rádió 1967. évi új felvételéről (km.: Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád, Korondy György, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó.)




  • Jelenet: „ Annyi nő van a világon, izgató, mind tetőtől-talpig álomszépek…/- Lángra gyúl mindig új változatban, máma ez, holnap az, száz alakban…” (Korondy György, Kishegyi Árpád, az MRT Énekkarának Férfikara)

  •  Kettős: „Csodaszerű nekem ez, mily boldoggá tesz a szesz, hold és csillag együtt táncol: örvendez. Minden körben lengedez, én vagyok csak egyenes, minden egyes csinos lány az kettő lesz…./ Egy jó kis bor, kis szerelem, kis nótaszó, ennyi mindenkinek kapható, csókra-dalra mindig még egy korty….La-la-la-la-la…” (Kishegyi Árpád, Koltay Valéria) 

  • Hármas: „ …Majd hordok hollandi fapapucsot, minden férfi papucs ott…./ Ez már tetszik nékem, erre vágyom éppen, jó mulatság, cifra ez, de nékem izgat ez, sejti azt az emberét, egy kis nőcske mily merész, hogy halkan, és egy nap, férfit kézbe kap.” (Koltay Valéria, László Margit, Kishegyi Árpád) 



 



A délelőtti, Túl az Óperencián adása végén még dallamok csendültek fel a Marica gófnőből (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte  - részlet egy élő, koncertfelvételről.) 



A szokásos ismétlés ma 18 és 19 óra között hangzik el a Dankó Rádióban. (De online az interneten is elérhető az adás; a visszahallgatás lehetőségével ugyancsak)


Nagy koncertek emlékezete • 312017-11-16 17:05:15

Berliner Symphoniker  - Konzerthaus



Elmúlt péntek és hétfő között négy napot töltöttem Berlinben, és azalatt volt alkalmam egy szép komolyzenei hangversenyre is eljutnom a híres Berliner Symphoniker igen attraktív Konzerthaus palotájába, ahol  egy-egy Dvořák- és Mozart-mű szerepelt a vasárnap délutáni koncerten. 



Óriási élmény volt számomra, nemcsak maga a sok zenei szépséggel való találkozás, azok befogadása, a hangzás és a látvány együtt, de - életemben először -  benn lenni ebben a fantasztikus akusztikával bíró és építészetileg is különleges formájú hangversenyteremben, és ott átélni mindazt, ami rám hatott, kevés arra a szó...



Ideírom a zsúfolt nézőtér előtt hatalmas sikert aratott koncert műsorszámait és a közreműködőket:



Berliner Symphoniker; Hansjörg Albrecht conductor; Hyunah Park cello



Sophie Klußmann soprano; Marie Henriette Reinhold mezzo-soprano; Colin Balzer tenor; Simon Bailey bass; Carl-Philipp-Emanuel-Bach-Chor Hamburg



 Antonín Dvořák:



Concerto for Violoncello and Orchestra in B minor, op. 104



Hyunah Park cello



 



Wolfgang Amadeus Mozart:



Requiem in D minor, K. 626



Carl-Philipp-Emanuel-Bach-Chor Hamburg



Sophie Klußmann soprano,



Marie Henriette Reinhold mezzo-soprano,



Colin Balzer tenor,



Simon Bailey bass



 


Pantheon • 21322017-11-16 13:34:09

Cseke László (Ekecs Géza)


Kedvenc magyar operaelőadók • 10082017-11-16 12:26:25

Rohonyi Anikó



Rohonyi Anikó operaénekes


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 5572017-11-16 12:25:09

Rohonyi Anikó operaénekes



Rohonyi Anikó operaénekes


Kedvenc magyar operaelőadók • 10072017-11-16 12:21:40

Csoda este héttől tízig- INTERJÚ ROHONYI ANIKÓVAL  – aki ma ünnepli 75. születésnapját.



„HA SEGÍTENI KELL ÉS TUDOK, AKKOR MEGTESZEM”



Breuer Csilla – Magyar idők, 2017. november 16.



[…]



„– A visszavonulása után mintegy tíz éven keresztül volt műsora a Katolikus Rádióban. Erre hogyan került sor?

– Juhász Judit alelnök asszony keresett meg, hogy volna-e kedvem egy műsort csinálni, és akkor találtam ki Az opera világát, amelyben adásonként egy órán keresztül beszélgettem a meghívott fiatal művészekkel. Sok kollégámat ekkor ismertem meg jobban, tudtam meg, milyen kapcsolatuk van a hittel. Hetvenéves koromban hagytam abba, mert úgy éreztem, elég volt, át kell adnom a helyem a következő generációnak.” […]



„– És vállalt egy kultúrmissziót is. Miről van szó pontosan?

– A megpályázott és elnyert támogatásnak köszönhetően Miller Lajos operaénekessel felelős szerkesztőként működtem közre abban, hogy Erkel remekművének, a Bánk bánnak egy kivonatát eljuttassuk olyan falvakba, ahonnan az emberek nem tudnak eljönni Budapestre az Operába.



– Három éve a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Ennek is különös története van.

– Nagyon meglepődtem, amikor felhívott Marton Éva, a színművészeti tagozat vezetője, hogy „megszavaztunk és felvettünk”. De hova? – kérdeztem. Kiderült, hogy a már említett Miller Lajos baritonista javasolt, és a teljes tagság megszavazta a felvételemet. Pedig alapszabály, hogy Kossuth-díjasnak, kitüntetettnek kell lenni, tehát úgymond le kell tenni valamit az asztalra. Miller Lajos elmondta, hogy milyen szakmai múltam van, milyen nehéz szerepeket énekeltem, de a származásom miatt még a Liszt Ferenc-díjat is csak 1990-ben kaptam meg. Ezért nincsenek hangfelvételeim sem, de ő úgy érzi, hogy igenis, ott a helyem.”



 


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 5562017-11-16 12:19:08

Csoda este héttől tízig- INTERJÚ ROHONYI ANIKÓVAL  – aki ma ünnepli 75. születésnapját.



„HA SEGÍTENI KELL ÉS TUDOK, AKKOR MEGTESZEM”



Breuer Csilla – Magyar idők, 2017. november 16.



[…]



„– A visszavonulása után mintegy tíz éven keresztül volt műsora a Katolikus Rádióban. Erre hogyan került sor?

– Juhász Judit alelnök asszony keresett meg, hogy volna-e kedvem egy műsort csinálni, és akkor találtam ki Az opera világát, amelyben adásonként egy órán keresztül beszélgettem a meghívott fiatal művészekkel. Sok kollégámat ekkor ismertem meg jobban, tudtam meg, milyen kapcsolatuk van a hittel. Hetvenéves koromban hagytam abba, mert úgy éreztem, elég volt, át kell adnom a helyem a következő generációnak.” […]



„– És vállalt egy kultúrmissziót is. Miről van szó pontosan?

– A megpályázott és elnyert támogatásnak köszönhetően Miller Lajos operaénekessel felelős szerkesztőként működtem közre abban, hogy Erkel remekművének, a Bánk bánnak egy kivonatát eljuttassuk olyan falvakba, ahonnan az emberek nem tudnak eljönni Budapestre az Operába.



– Három éve a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Ennek is különös története van.

– Nagyon meglepődtem, amikor felhívott Marton Éva, a színművészeti tagozat vezetője, hogy „megszavaztunk és felvettünk”. De hova? – kérdeztem. Kiderült, hogy a már említett Miller Lajos baritonista javasolt, és a teljes tagság megszavazta a felvételemet. Pedig alapszabály, hogy Kossuth-díjasnak, kitüntetettnek kell lenni, tehát úgymond le kell tenni valamit az asztalra. Miller Lajos elmondta, hogy milyen szakmai múltam van, milyen nehéz szerepeket énekeltem, de a származásom miatt még a Liszt Ferenc-díjat is csak 1990-ben kaptam meg. Ezért nincsenek hangfelvételeim sem, de ő úgy érzi, hogy igenis, ott a helyem.”



 


Zenei események • 9882017-11-16 12:04:00

Ma délután, a MOM Kulturális Központjában



BENEDEKFFY KATALIN OPERAÉNEKES ÉS KISS B. ATILLA KOSSUTH-DÍJAS OPERAÉNEKES KONCERTJE



18:00 - 19:00 KUPOLATEREM

 



AZ ÉRZELMEK HULLÁMAIN | "KLASSZIKUSOK KÖNNYEDÉN" KONCERTSOROZAT



/www.momkult.hu/



„A koncertsorozat célja a komolyzene népszerűsítése. Az első koncerten fülbemászó dallamok, ismert zeneművek hangzanak el, a továbbiakon kevésbé ismert, de zenetörténetileg fontos művek megszerettetése a cél. Benedekffy Katalin koloratúrszoprán énekhangja mellett különböző hangszerek szólistái szerepelnek a koncerteken, illetve kis zenei tehetségek is fellépnek majd.



 A szerelem, a hűség, az ármány és féltékenység éppúgy megjelenik az előadott zeneművekben, mint a hazaszeretet, az önfeláldozás, a cselszövés, vagy éppen a boldog beteljesülés és a szomorú vég.



Verdi, Puccini és Erkel Ferenc műveiből a legnépszerűbb áriák kerülnek előadásra."



Közreműködnek: Benedekffy Katalin operaénekes



Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes



Harazdy Miklós zongoraművész



Műsorvezető: Lukácsházi Győző,  tubaművész, zenei ismeretterjesztő,  a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetője


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24112017-11-16 10:46:58

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettadása mától vasárnapig Kálmán Imre műveiből sugároz részleteketidén ünnepeljük a zeneszerző születésének 135. évfordulóját. A műsorvezető, Nagy Ibolya  szerkesztésében csendülnek fel a Kálmán-operettek legismertebb dalai:



Kálmán Imre – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Tatárjárás




  • Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli - 1967)

  • Dal a kis Juliskáról: „A kis Juliska azt kívánja tudni módfelett: belül egy nagy huszárkaszárnya, jaj, milyen lehet?…/Adj egy édes csókot drága kis babám, így kívánja ezt a huszár regruta …” (Zentai Anna, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó - 1967)

  • Kettős:„Óh, holdas este…”  (Gencsy Sári és Svéd Sándor felvételéről, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.) 

    – megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

  • Treszka dala: „Hajrá előre, a sík mezőre…”  - élő,koncertfelvételről (Kukely Júlia, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és Énekkara,vezényel Breitner Tamás - Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3. – „Kálmán Imre- operett est”)



Kálmán Imre – Bakonyi Károly: Az obsitos




  •  Andris dala, románc: Száll a fekete éjbe’ egy sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, Kerekes János vezényelt)



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: Cigányprímás




  • Rácz Laci és Juliska kettőse: „Száll, száll, tovaszáll a nyár… Gingalló, mint a pillangó..” (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor - Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel: Breitner tamás  - 1965)

  • Rácz Pali dala - Stradivári dal:  „Mi a jobb és mi a szebb:  hegedű vagy asszony?…Szól a nóta csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke... /Az ócska Stradivári egy árva szót sem szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol…” (Svéd Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)

  • Sári dala: „Sohasem tudtam volna, Istenem… /Nádfedelű kicsi falú rózsája…” (Koltay Valéria, az MRT Gyermekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó – 1964)

  • Vidám négyes: „Köszönöm, köszönöm, ez a perc nagy öröm… /Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/Egy király, egy király….Én vagyok ma a bálkirály…áll ma a bál, Rácz a király…”  (Koltay Valéria, Németh Marika, Kishegyi Árpád, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó – 1964)



A mai operettműsor zárásául a Csárdáskirálynőből hangzott el a Keringő (Philharmonia Hungarica zenekara, vezényel: Doráti Antal)



Ismétlés ma 18 órától a Dankó Rádió műsorán.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 41012017-11-15 23:35:43

Mihály András: Együtt és egyedül



Mihály András: Együtt és egyedül - Lány – 1966. november 5. Bemutató -  Magyar Állami Operaház


Marton Éva • 7222017-11-15 22:50:13

Marton Éva: A művészetnek és a szerelemnek éltem



Orgio.hu - VÁGI BARBARA 2017.11.14. 21:07



[…] „Talán egyetlen egyszer kellett elmennem orvoshoz, amikor nagyon megfáztam, és este énekelnem kellett. De soha többé. Ez az egyik, amit a diákjaimnak tanítok. A másik pedig a precizitás. Jól ki kell dolgozni a darabot. Apró mozaikokra kell szedni tanulás közben, aztán összerakni újra. Minden hangot, minden szótagot technikailag ki kell dolgozni, meg kell úgy tanulni, hogy a színpadon már jó értelemben vett automatizmussá váljon. Ne kelljen technikai problémákkal küzdeni az előadás közben, hanem csak a kifejezéssel kelljen foglalkozni. A Turandot előtt én 17 különböző előadást hallgattam meg, hogy tudjam, hol jön el a holtpont, ahol különösen kell figyelni. Minden egyes új darab előtt fontos volt, hogy ezeket megtanuljam. Azért egy öt és fél órás Istenek alkonyát végigénekelni nem könnyű, kell hozzá állóképesség, szufla, és tudni kell, hol szükséges tartalékolni az erőt. A mai énekesek nagy részének például nincs középfekvésük - vagy ahogy mi mondjuk, mezzo voce-jük. Mindig ezt mondom a tanítványoknak, hogy a középfekvésből élünk, a magas hangokért pedig fizetnek.



… Mindenesetre a lényeg az, hogy a középhang kevésbé fáraszt, ez ugyanis az ember normál hangja. Ezt kell használni, ha dinamikáról beszélünk. Ez ma nagyon ritka. Vagy kiabálnak, vagy suttognak az énekesek, minden átmenet nélkül. Arra következtetek, hogy a pedagógusok sem tudják megtanítani a középfekvés fontosságát. Nem tudnak egy pianissimóból csengőhangot képezni az énekesek, nem tudják, hogyan kell kiegyenlíteni a magánhangzókat, hogy ugyanazon a helyen szólaljon meg az ő, e, á, é, í, ó, ú, ami egyébként az egyik alapja az éneklésnek. Nem tudják, hogy hogyan kell egy frázist befejezni vagy letenni. Nem ismerik a legatót. Azt látom, hogy az énekesek többsége hangokat énekel. Nem fűzi azokat dallammá, mint egy gyöngysort. Nem tudja, hogy milyen a barokk, és milyen a romantikus éneklés, és többségüknek fogalma sincs, hogyan nyúljon egy mai, modern darabhoz. Tisztelet persze a kivételnek. Mi az akadémián rengeteg modern darabbal foglalkozunk a tanítványaimmal. A diákjaim úgy olvassák a kottát, mint a könyvet. Sok külföldi fiatal alig tudja elolvasni a kottát, a zongorán pötyögteti a dallamot – ez elkeserítő. Állítom: a Budapesten tanult énekesek sokkal képzettebbek a külföldi énekeseknél.



Amikor a világ legnagyobb rendezőivel dolgozott, Jonathan Millerrel, vagy Franco Zeffirellivel, mindig együtt dolgozták ki a szerepeket, átrágták hangról hangra, mozdulatról mozdulatra?



Nem, egyáltalán nem. A munka úgy kezdődött, hogy a karmesterrel és a zenekarral többször összeénekeltük a darabot egy teremben. A karmester korrigált, ha szükséges volt. Ezután mentünk fel a színpadra, és ott kezdett el dolgozni a rendező. Most minden fordítva van, és ez nem jó. Tudja, én nem a rendező elképzeléseit szeretném a színpadon megmutatni, hanem elsősorban a zeneszerzőét, aztán a rendezőét. Ma ez teljesen máshogy működik. Azt veszem észre, hogy a rendezők a saját sérelmeiket próbálják a színpadra vinni – nem pedig a zeneszerző által írt darabot. Persze, ne értsen félre senki, egyáltalán nem akarom, hogy mindig ugyanazt mutassák be, ugyanúgy. Dehogyis. Nagyon szeretem a modern színjátszást is. De hogy a különböző rendezői sérelmeket az énekesnek kell megoldania a színpadon, és ne azt adja elő, amit a zeneszerző megírt, azt nem tartom jónak.



Önnek voltak konfliktusai a rendezőkkel hasonló gondok miatt?



Ó, persze. Például Nizzában. Éppen a Turandot-ot játszottuk. A rendező úgy képzelte el, hogy én egy nagy fekete zongorán ülök – afféle Marlene Dietrich-stílusban -, felsliccelt szoknyában, hosszú, szipkás cigarettával, és éneklem Turandot áriáját: „In Questa Reggia"! A rendező elképzelése szerint a darab Puccini otthonában játszódott, és a szereplők nem az ajtón jöttek be, hanem a kandallón keresztül. Gondolkodtam azon, hogy ezt a darabot visszadobom. De aztán úgy gondoltam, hogy ha így tennék, másnap az olasz és francia sajtó tele lenne azzal, hogy Marton Éva visszadobta a szerepet, és ezzel még nagyobb reklámot kreáltam volna a darabnak, és magamnak pedig inkább rosszat tennék vele. Így végiggondoltam: ha ez a rendező egy Marlene Dietrich típust akar, akkor legyen így. De nem tudom elképzelni, hogy Puccini ezt gondolta volna.



Ezt akkor mondta a rendezőnek is?



Természetesen. Mondtam neki, hogy megcsinálom, de nem fogadom el a koncepcióját.



Néhány hónapja készítettem egy interjút Molnár Levente operaénekessel, aki azt monda, hogy az ön férje azt mondta neki, soha ne foglalkozzon a kritikákkal. Ezt Molnár Levente be is tartja, és nagyon hálás a férjének. Önnek mi a véleménye a kritikákról, kritikusokról?



A kritikák különböző érzéseket ébreszthetnek az énekesekben. A jó kritikától el lehet szemtelenedni. A rossztól pedig meg lehet halni. Befolyásolja az énekest, ez biztos. Ha az első előadás után kapja az ember, megzavarhatja, és az befolyásolhatja a következő előadásokat is. Ráadásul ma már kevés kritikus van, akik igazán értenek a hangokhoz, és nagyon meg tudják sebesíteni az embert. Ne felejtsük el, hogy a művészek sokkal érzékenyebbek. Nagyon hamar megbillenhet az önbizalmuk. Én egyszer olvastam el egy kritikát Salzburgban rögtön az előadás után, és akkor elhatároztam, hogy soha többé, csak ha befejeződött a sorozat. Miért hagyjam, hogy befolyásoljon bárki, egy vadidegen ember? Ő is csak egy a közönség soraiból. A cikket az újságnak írja, nem nekem. Tájékoztatja az olvasókat, hogy mit hallott, mit látott. Az lehet jóindulatú vagy rossz. Nekem azt nem kell elfogadni. Barátoktól, kollégáktól meghallgatni a véleményt, persze, teljesen más. Nekem is van néhány barátom, akiktől szívesen veszem az észrevételeiket. Ami a legfontosabb – ha kritikáról beszélünk -, az önkritika, ami mindenkinek van. Más kérdés, hogy az egészséges, vagy sem. Nekem pedig hatalmas szerencsém van a férjemmel, aki mindig ott volt mellettem, és én tőle azonnal megkaptam a kritikát – a jót és a rosszat is. Minden előadás után megmondta, hogy mi volt a jó, mi volt a rossz.



Mindig hallgatott a férjére?



98%-ban mindig. Igen.”



[…]


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601202017-11-15 22:48:33

Made in Japan, 2017



2017. november 14., kedd, 14:31



Ókovács szerint az opera – 2/49. levélária



/www.origo.hu/


Miklósa Erika • 12082017-11-15 22:45:49

Andalúz Fiesta – Flamenco és Spanyol Királyi Lovasiskola – december 2-3.



/www.flamencoportal.hu/



A programhoz világhírű operaénekesnőnk, a Kossuth-díjas Miklósa Erika is csatlakozik, aki Carmenként, lóháton jelenik meg a különleges színházi előadásban. Partnere a szintén Kossuth-díjas Kiss B. Atilla.



Az előadásban 50 ló és lovasaik, valamint az őket kísérő táncosok lépnek színpadra, december 2-án és 3-án a Budapest Papp László Sportarénában.

A fellépőket és az énekeseket szimfonikus zenekar kíséri, vezényel Déri András.



A produkció a szépséges spanyol lovak, a fülbemászó zene és a világsztár énekesek mellett, olyan különlegességekkel is szolgál, mint az Aréna légterében lebegő flamenco táncosok.



A lovasszínházi előadás magyar fellépői között láthatjuk a Koltai Polett vezette 8 gyönyörű fekete paripával bemutatott dámalovas karusszelt és a Szegedi Gábor világbajnok fogathajtó által vezetett négylovas hintót.



Bizet: Carmenjének megelevenedő operaképeiben Escamillo-t, a legyőzhetetlen torreádort Bakonyi Marcell és Szegedi Csaba énekli.



A kétrészes előadás rendezője: Meskó Zsolt


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24102017-11-15 22:38:21

Igen, folyamatosan vásárolom a 90 perces magnókazettákat, s amikor televan zenével, nekem átírják CD-kre a tartalmat. A számítógépes rögzítéshez nem értek - bár többen próbáltak e téren segíteni -, maradtam a jól bevált hagyományos eszköznél. 



Én továbbra is a legszívesebben a rádióban hallgatom az operettet, és az operát is. A magnókazetta + CD lejátszásra is alkalmas rádióban pedig visszahallgatni is ott szeretem a felvételeimet.


Gioacchino Rossini • 9882017-11-15 14:58:27

Bartók Rádió  19.00-19.30 



Összhang - a zenei élet aktualitásai



Rossini: Olasz nő Algírban - bemutató az Erkel Színházban (2017. november 18.)



Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta



(ism. holnap, 9.30)


Wagner • 25872017-11-15 14:53:53

Hamarosan bemutatásra kerül az Erkel Színházban az Íphigeneia Auliszban című Gluck-opera Richard Wagner-féle átdolgozása - koncertszerű előadásban, egyetlen alkalommal.  



Időpont: 2017. november 27



Az Opera műsorkalendáriumából idézem az alábbi sorokat:



Richard Wagner egész élete – legalább egyik olvasatában  az opera reformjáról szól. Miközben ifjúságában és egzisztenciális problémái közepette több, számára értékes darabot betanít, elvezényel vagy feldolgoz, a kevésszámú tisztelt előd egyike Christoph Willibald Gluck – és az ő korai operareformja. 1847-ben Wagnert oda ragadja a rajongás, hogy a drezdai színház számára átiratot készít Gluck korai, ún. auliszi Íphigeneiájából, maga tanítja be, és maga is vezényli a mű premierjét.



A dramaturgiailag és hangszerelésében is wagneri verzió mára feledésbe merült, most azonban eljátsszuk, mert szeretnénk látni és jobban érteni a Tetralógia alkotó zsenijét.



Koncertszerű operaelőadás három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal



François Gand Le Bland du Roullet francia librettóját német nyelvre átdolgozta: Richard Wagner



Karmester: Alpaslan Ertüngealp



Agamemnón - Haja Zsolt



Akhilleusz - Rab Gyula



Kalkhász - Palerdi András



Klütaimnésztra - Gál Erika



Íphigeneia - Fodor Gabriella



Artemisz -Töreky Katalin



Arkász - Kőrösi András



Az Operaház Énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)



A Műsorkalendáriumban olvasható, hogy a Győri Filharmonikus Zenekar játszik.


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 5542017-11-15 14:46:45

Kétszázharminc évvel ezelőtt, 1787-ben, ezen a napon - november 15. -  halt meg  Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714. július 2.)



Christoph Willibald Gluck



Hamarosan bemutatásra kerül az Erkel Színházban az Íphigeneia Auliszban című Gluck-opera Richard Wagner-féle átdolgozása - koncertszerű előadásban, egyetlen alkalommal.  



Időpont: 2017. november 27



Az Opera műsorkalendáriumából idézem az alábbi sorokat:



Richard Wagner egész élete – legalább egyik olvasatában  az opera reformjáról szól. Miközben ifjúságában és egzisztenciális problémái közepette több, számára értékes darabot betanít, elvezényel vagy feldolgoz, a kevésszámú tisztelt előd egyike Christoph Willibald Gluck – és az ő korai operareformja. 1847-ben Wagnert oda ragadja a rajongás, hogy a drezdai színház számára átiratot készít Gluck korai, ún. auliszi Íphigeneiájából, maga tanítja be, és maga is vezényli a mű premierjét.



A dramaturgiailag és hangszerelésében is wagneri verzió mára feledésbe merült, most azonban eljátsszuk, mert szeretnénk látni és jobban érteni a Tetralógia alkotó zsenijét.



Koncertszerű operaelőadás három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal



François Gand Le Bland du Roullet francia librettóját német nyelvre átdolgozta: Richard Wagner



Karmester: Alpaslan Ertüngealp



Agamemnón - Haja Zsolt



Akhilleusz - Rab Gyula



Kalkhász - Palerdi András



Klütaimnésztra - Gál Erika



Íphigeneia - Fodor Gabriella



Artemisz -Töreky Katalin



Arkász - Kőrösi András



Az Operaház Énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)



A Műsorkalendáriumban olvasható, hogy a Győri Filharmonikus Zenekar játszik.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24072017-11-15 14:04:49

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a rádióban minden elhangzott zeneszámot korábban már felvettem magnókazettára és így minden "izgalom" nélkül tudom hallgatni azokat az  ismétlések során - pusztán belefelejtkezve a melódiák szépségébe, újra és újra.


Edita Gruberova • 30342017-11-15 13:13:40

LUCIA DI LAMMERMOOR Edita Gruberova 12 November 2017



Published on Nov 13, 2017 Osaka, Japán



EDITA GRUBEROVA in her last staged Lucia di Lammermoor performances - all of Lucia's scenes complete LUCIA DI LAMMERMOOR



Dramma tragico in tre atti di Gaetano Donizetti.



Libretto di Salvatore Cammarano tratto da un romanzo di Walter Scott.



 



Lord Enrico Ashton: Zoltán Kelemen



Lucia di Lammermoor: Edita Gruberova



Edgardo di Ravenswood: Péter Balczó



Lord Arturo Bucklaw: Zoltán Megyesi



Raimondo Bidebent: István Kovács



Normanno: Gergely Újvári



Alisa: Éva Várhelyi



Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara



Karmester: Peter Valentovic



12 November 2017, Osaka, Japán



 



(1:31:52)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24052017-11-15 12:55:41

Én is köszönöm, a kiegészítésed.


Marton Éva • 7212017-11-15 12:11:33

A Bartók Rádió hamarosan kezdődő műsora lesz:



12.36 - 13.52 A Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar hangversenye



Vez. Héja Domonkos



 Km. Marton Éva - ének



I. Berlioz: Római karnevál – nyitány



II. Mahler:



 1. Egy vándorlegény dalai - a) Hogyha a rózsám, b) Réten jártam hajnalkor, c) Szívemben izzó kés van, d) Az a drága szempár (Marton)



 2. Öt dal Friedrich Rückert verseire - a) Ne tekints be dalaimba, b) Hársfaillatot éreztem, c) Éjfélkor, d) A nagyvilágnak én búcsút mondtam, e) Szereted a szépséget (Marton)



 III. Liszt: Tasso - szimfonikus költemény



 IV. Berlioz: Faust elkárhozása - Rákóczi induló



 



(Zeneakadémia Nagyterem, 2003. szeptember 20.)

 


Edita Gruberova • 30302017-11-15 11:00:08

Japán – Desszert: Lucia Gruberovával



http://mimi.blog.hu/2017/11/10



Ókovács Szilveszter rendhagyó írás



„A Bunka Kai-Kan, Tokió büszkesége számomra a világ legjobb akusztikájú operaterme. Egyszerűen nincs párja: se a Scalában, se a Metben, se Berlinben vagy Párizsban, Münchenben vagy Zürichben, vagy végképp Bécsben: sehol se lehet így hallani.



[...] Az őrjöngés, amely Gruverovát fogadja, nemcsak a mai estének szól. Nem annak a teljesítménynek, pedig hihetetlen vokális pillanatok születnek, az alakítás pedig egészében érinti meg az embert. A taps, a kiáltozás egy 50 esztendős pályafutásé, fachváltás nélkül, fél évszázadon át csalogánynak megmaradni… egészen hihetetlen! És az is, milyen kovásza tud lenni egy ilyen különleges alkalom a mi szólistáinknak is! Ma nem Erika csapata énekel, hanem a másik szereposztás: Kelemen Zoltán, Kovács István, Megyesi Zoli 120 százalékon teljesítenek, azt pedig megkockáztatom, hogy Balczó Petit így még sosem hallottam énekelni. Nagyon meg is gratulálom, mert nem remegett meg a lába a világ legjobb Luciájával, egy igazi legendával egy színpadon állni, szerelmespárt alakítani.



Az énekkar majd felfalta a szemével Gruberovát, látom rajtuk, beszéljük is, hogy többen, mint én, ifjúkori példaképüket, a tökéletes énekesnőt látják benne, aki nem egyszerűen ugyanazon színpadon van velük (most már nem is először, de először igazi, jelmezes előadásban), de magyarul szól hozzájuk, és allűrmentes, kedves. A parókájának nagyon örült, a mi műszakunk igen gondos valóban, és onnan, ahova én jegyet kaptam, negyvenes énekesnőnek tűnik, esetében semmi nem zavarja az illúziót – igen ám, de ennek az előnynek csakis a hang a fedezete. Ha nem lenne annyira maximalista és versenyló-alkat is egyben, hogy mindenáron, minden eltervezettet elénekel, tökéletes volna az este, de van pár jelenetvégi keményebb hang, ami miatt szeplős.



De hát tud egy szeplő jól is állni, meg aztán sose árt magunkat, mindenkit emlékeztetni arra, miért is hagytak hibát az iniciálékban a középkor buzgó kódexmásolói. A legendák világa megközelíthetetlen ugyan, de csak a Jóistennél a tökéletesség.”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24032017-11-15 10:46:36

Idén 125 éve született Ábrahám Pál, a jazz-operett műfajának megteremtője.  Hétfőn, kedden és ma is a zeneszerző munkássága állt és áll a Dankó Rádió operettműsorának középpontjában.



Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (a szöveg és versek magyarra fordítói: Heltai Jenő és Harmath Imre)




  •  Daisy-Musztafa kettőse – archív, német nyelvű felvételről;  egy magyarra fordítása: „Kocsma, bár és lokál, minden este megcsodál…/ Oh, Mr. Blú nagyszerű fiú, és Lady Blő elragadó nő…” (Bársony Rózsi és Dénes Oszkár)

  • Tangolita belépője: „A szívem jég, de vérem ég…/Az én nevem La Bella Tangolita, La Tangolita de Santa Fee. A népimádó Bella Tangolita, oh bella Tangolita…” (Karády Katalin)

  • Daisy belépője: „Karnevál, az élet tarkabarka karnevál…” (Felföldy Anikó)

  • Madeleine és Aristid kettőse: „A férjed szerelmes beléd, letérdel rajongón eléd...A férjed csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..." (Házy Erzsébet és Melis György, km.  a MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Magyar Rádió 1963-as stúdiófelvételéről.



Ábrahám Pál - Harmath Imre - Szilágyi László - Kellér Dezső: 3:1 a szerelem javára




  •  „Álmaimban már láttalak” (Németh Marika, km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrád Zenekara, vezényel Bródy Tamás)

  • „Beleszerettem magába, remegve kérem magát ma, legyen az én négy öt hat gyermekemnek édes mamája…” (Zentay Anna, km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrád Zenekara, vezényel Bródy Tamás)

  • „Ma este egy boltban valcert hallgattam” (Paudits Béla)



Az utolsó blokkban archív felvételekről Ábrahám Pál-slágerek csendültek fel Dénes Oszkár, Kabos Gyula, Szedő Miklós, Latabár Kálmán („Hallod te ló, hogy búsulni nem jó, hát akármilyen zabos vagy is, ne búsulj te ló!”) énekfelvételeiről.



Utolsó zeneszámkánt Kemény Egon Szerencsés utazás című operettjének előjátéka hangzott el (km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György).



Holnaptól vasárnapig Kálmán Imrére emlékezik operettfelvételeinek sugárzásával a Túl az Óperencián műsora; idén ünnepeltük a zeneszerző születésének 135. évfordulóját.



A délelőtt elhangzott adást délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Balett-, és Táncművészet • 54122017-11-14 22:30:31

Czank Lívia: A függöny mögött



A szerző a kötetről:



"2017. márciusában a Manon alatt az öltözőkben beszélgettem a balerinákkal olyan intim témákról, amelyekről nem lehetett csak úgy ‘dumcsizni’ a büfében. Táplálkozás, súlyproblémák, szerelem és csalódás a színház falain belül, anyaság, terhesség, sérülések. Tulajdonképpen ezek azok a témák, amelyek mindenkit érdekelnek a balett titkos világából, főleg, amióta a Black Swan című film lement a mozikban.



Az évad is hozott magával mindenféle történetet és élethelyzetet, komoly sérüléseket, szakításokat, várandósságot stb. És igen, voltak olyan szituációk is, amelyek után hónapoknak kellett eltelnie, hogy beszélgetni tudjak az érintett balettművésszel egy bizonyos esetről. Éppen ezért a könyv felépítése nem fejezetekre van bontva, hanem gondolatokra, amelyeket csillaggal választok el egymástól. Az egyik pillanatban még az öltözőben beszélgetek a balerinákkal, a következő részben már a díszletműhelyben figyelem a munkát, megint egy másik gondolatban már egy balettművész mesél elcsukló hangon arról, hogyan élte meg a Spartacus előadásait úgy, hogy a premier előtt két nappal megsérült a lába és nem táncolhatott a társaival a színpadon.



Csodáltam az őszinteségüket és a bizalmukat felém. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy nélkülük ez a könyv nem jöhetett volna létre!"


Balett-, és Táncművészet • 54112017-11-14 22:25:43

Függöny mögött – a balett titkos világa.


Balett-, és Táncművészet • 54102017-11-14 22:23:25

Függöny mögött – a balett titkos világa -



 FÜGGÖNY MÖGÖTT – A BALETT TITKOS VILÁGÁBA AVAT BE CZANK LÍVIA KÖNYVE



Szinhaz.org., 2017 NOVEMBER 14. KEDD, 9:00



Czank Lívia egy évadot töltött a Magyar Nemzeti Balett együttesével az Operaházban. A függöny mögött – a balett titkos világa című könyv bepillantást enged a táncosok mindennapjaiba, sikereikbe és kudarcaikba, valamint őszintén mesélnek szerepálmokról, karrierről és magánéletről is. A művészekkel, a balettmesterekkel és az alkotókkal folytatott beszélgetései azelőtt ismeretlen mélységeiben mutatja be a balett zárt világát.



MEGJELENÉS: 2017. december.



 



 


Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 5292017-11-14 22:15:31

Az Opera Facebook oldaláról



AZ OPERA KÓRUS AZ EGZOTIKUS JAPÁNBAN



Az október 25-én kezdődött japán turnéból az Operaház 

Énekkara is jócskán kiveszi a részét, hiszen a Lammermoori 

Luciában és A denevérben is szinte minden nap színre 

lépnek. Szabadnapjukon azonban felfedezték a felkelő nap 

országának lenyűgöző tájait, s még a szeles tengerpart sem 

tudta őket eltántorítani egy kis mókától.  - fotósorozat


Lehár Ferenc • 5882017-11-14 21:44:41

Lehártól; Lehárnak; Lehárról; Lehárra – levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből



(LVI.)



Folytatom Otto Schneidereit Lehár című életrajzi könyvében olvasható, a zeneszerző életútját és a művészi pálya fontosabb állomásait, történéseit leíró - dokumentált  forrásokból származó -  közlések idézését.



Miután kiderült a „turpisság”: az álinterjú szerzőjének kiléte, Lehár nem tehetett egyebet, még egyszer meginterjúvoltatta magát, ezúttal már komolyan. A Neues Wiener Journal munkatársának [Karl Marilaun: Bei Lehár (Lehárnál) – Bécs, 1920. III.7.] a kósza szóbeszédeket cáfolva a következőket nyilatkozta:



…1919 ősze óta „itt is, ott is elhangzott ellenem a vád, hogy elhagyom Bécset, és felveszem a cseh állampolgárságot. Légből – méghozzá nem is valami jó levegőből – kapott szemrehányás, hiszen jómagam sohasem dédelgettem ilyesfajta terveket.



…Nem vagyok bécsi, hanem Komáromban születtem, Prágában jártam a konzervatóriumba, s apám révén német-cseh vagyok. Soha életemben nem törődtem ezzel a hivatalos illetőséggel; a legtöbb ember osztráknak tekintette magát, s ott volt otthon, ahol dolgozott; jómagam, jócskán véletlenszerű cseh illetőségem ellenére, húsz esztendeje meglehetősen jó bécsi polgárnak tekintettem magamat… Abból a tényből, hogy megváltozott körülöttünk a világ, s hogy apám révén olyan okmánnyal rendelkezem, amelyik egyik napról a másikra külföldit csinált belőlem, aligha lehet vádat kovácsolni ellenem. Már csak azért sem, mert sohasem titkoltam, mily sokat köszönhetek Bécsnek, s mily jól érzem magamat itt; még olyan körülmények között is, amelyek éppenséggel nem könnyítik meg annak a szándéknak a megvalósítását, hogy bécsi legyek s az is maradjak.”



A Neues Wiener Journal újságírója arra is kíváncsi volt, vajon mire véljék az olvasók, hogy Lehár neve rajta volt a bécsi operett-komponistáknak azon a listáján, akiket egy terepszemlére érkezett New York-i impresszárió ugyancsak szívesen elvitt volna magával Amerikába?



„Ami ennek az úrnak a tárgyalásait illeti: nem tudtam, mire szánták el, mire kötelezték el magukat a kollégáim. Csak annyit hallottam, hogy szó esett Oscar Straus, Leo Fall és Kálmán Imre amerikai turnéjáról. Nekem is felajánlották, hogy odaát vezényeljem el a műveimet, s hogy ebből a célból utazzam egyelőre New Yorkba, ami az itteni több évi idegeskedés után korántsem tűnhetett nemkívánatos változatosságnak. Kötelező megállapodásra azonban nem tudtam rászánni magam… Soha eszembe nem jutott, hogy feladjam bécsi otthonomat; mivel azonban a háborús viszonyoknak addigra többé-kevésbé vége volt, a külföld pedig érdeklődött a bécsi zeneszerzőknek az elmúlt években keletkezett művei iránt, érthető, ha mi is vágytunk arra, hogy ennyi idő után ismét körülnézzünk kissé a nagyvilágban. Úgy hírlett, odaát a háború idején is volt érdeklődés a bécsi operett iránt, méghozzá nem is csak plátói érdeklődés. Jómagam – akkoriban, 1920-ban – nem tudtam, előadtak-e valamit a munkáim közül Amerikában, s ha igen, mit. Nem is volt ellenemre, hogy az amerikainak nem bojkottálták a zenémet. Annyira megörültem minden egyes művem előadásának, hogy nemigen fájdítottam a fejemet az odaátról esetleg elmaradt tantiemek miatt. S valószínűleg a kollégáim sem igen vélekedtek másképp erről, elvégre elégtételül szolgálhatott az a tudat, hogy legalább a bécsi zene nem került a világháború veszteséglistájára. Meglehetős szükségünk is volt erre az elégtételre, hisz bármekkora sikerünk volt is édes hazánkban, mégis nap mint nap azt hallottuk, hogy a bécsi operett-műfaj művészi szemszögből nem veendő komolyan, mert csupán néhány spekuláns fércműve… Bizony jól jött nekünk, mind a zeneszerzőknek, mind a szövegkönyvíróknak, ha a külföld rehabilitált bennünket, s újjáélesztette öntudatunkat. Mert hát olyan nagyon művészietlenek, ötlettelenek és minden szellem híján valók mégsem lehettek azok a művek, ha az egész világon kiharcolták maguknak a jóakaratú megítélésre és figyelemre való jogot.”



(Folytatni fogom)


Miklósa Erika • 12062017-11-14 13:38:27

Vlagyimir Szergejev,

az Oroszországi Föderáció rendkívüli

és meghatalmazott magyarországi nagykövete



és

a Roszatom állami atomenergetikai konszern

tisztelettel meghívja Önt



2017. november 20-án a Nagyszínház

és a Mariinszkij Színház csillagainak

“La Opera Gala–2017” 



gálakoncertjére.



A koncert helyszíne:



Budapesti Operettszínház 

Nagymező utca 17.



AZ EST PROGAMJA:



18:30-19:30

Érkezés, welcome drink



19:30-21:00 

Gálakoncert



A Budapesti OperettSzinházban 2017. november 20-án gálakoncerten lépnek fel a Bolsoj – a moszkvai Nagyszínház valamint a szentpétervári Mariinszkij Színház operaénekesei Miklósa Erika koloratúrszoprán társaságában.

A nézők világhírű szólistákat hallhatnak – Venera Gimadijeva szopránt, Miklósa Erika koloratúrszopránt, Mihail Petrenko basszust és Szergej Szemiskur tenort. Az esten a MÁV szimfonikusokat Alim Sah karmester vezényli.



KONCERT PROGRAMJA



Pjotr Iljics Csajkovszkij

Polonéz a Jevgenyij Anyegin című operából

előadja: a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Alim Sah



Pjotr Iljics Csajkovszkij

Lenszkij áriája a Jevgenyij Anyegin című operából

előadja: Szergej Szemiskur



Luigi Arditi

Csók-keringő

előadja: Venera Gimadijeva



Wolfgang Amadeus Mozart

Figaro áriája a Figaro házassága című operából

előadja: Mihail Petrenko



Léo Delibes

Virág-duett a Lakmé című operából

előadja: Venera Gimadijeva és Miklósa Erika



Lehár Ferenc

Szu Csong áriája A mosoly országa című operettből

előadja: Szergej Szemiskur



Gaetano Donizetti

Lucia áriája a Lammermoori Lucia című operából

előadja: Miklósa Erika



Giuseppe Verdi

Violetta nagyáriája a Traviata című operából

előadja: Venera Gimadijeva



Giuseppe Verdi

Violetta és Alfréd duettje a Traviata című operából

előadja: Venera Gimadijeva és Szergej Szemiskur



Charles Gounod

Mefiszto rondója a Faust című operából

előadja: Mihail Petrenko



Wolfgang Amadeus Mozart

Az Éj királynőjének áriája a Varázsfuvola című operából

előadja: Miklósa Erika



ifj. Johann Strauss

Vadászat-polka

előadja: a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Alim Sah



ifj. Johann Strauss

Adél Kacagó dala A denevérből



George Gerhswin

Summertime

előadja: Venera Gimadijeva



Nápolyi népdal

A szerelmes katona ('O surdato 'nnammurato)

előadja: Szergej Szemiskur



Orosz népdalok

'Ocsi Csornije'

'Vdol' po pityerszkoj'

előadja: Mihail Petrenko



Giuseppe Verdi

Bordal a Traviatából

előadja: Venera Gimadijeva, Miklósa Erika, Szergej Szemiskur, Mihail Petrenko és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói



 


Zenei események • 9872017-11-14 13:35:40

Vlagyimir Szergejev,

az Oroszországi Föderáció rendkívüli

és meghatalmazott magyarországi nagykövete



és

a Roszatom állami atomenergetikai konszern

tisztelettel meghívja Önt





2017. november 20-án a Nagyszínház

és a Mariinszkij Színház csillagainak

“La Opera Gala–2017” 



gálakoncertjére.



A koncert helyszíne:



Budapesti Operettszínház 

Nagymező utca 17.



AZ EST PROGAMJA:



18:30-19:30

Érkezés, welcome drink



19:30-21:00 

Gálakoncert



A Budapesti OperettSzinházban 2017. november 20-án gálakoncerten lépnek fel a Bolsoj – a moszkvai Nagyszínház valamint a szentpétervári Mariinszkij Színház operaénekesei Miklósa Erika koloratúrszoprán társaságában.

A nézők világhírű szólistákat hallhatnak – Venera Gimadijeva szopránt, Miklósa Erika koloratúrszopránt, Mihail Petrenko basszust és Szergej Szemiskur tenort. Az esten a MÁV szimfonikusokat Alim Sah karmester vezényli.



KONCERT PROGRAMJA



Pjotr Iljics Csajkovszkij

Polonéz a Jevgenyij Anyegin című operából

előadja: a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Alim Sah



Pjotr Iljics Csajkovszkij

Lenszkij áriája a Jevgenyij Anyegin című operából

előadja: Szergej Szemiskur



Luigi Arditi

Csók-keringő

előadja: Venera Gimadijeva



Wolfgang Amadeus Mozart

Figaro áriája a Figaro házassága című operából

előadja: Mihail Petrenko



Léo Delibes

Virág-duett a Lakmé című operából

előadja: Venera Gimadijeva és Miklósa Erika



Lehár Ferenc

Szu Csong áriája A mosoly országa című operettből

előadja: Szergej Szemiskur



Gaetano Donizetti

Lucia áriája a Lammermoori Lucia című operából

előadja: Miklósa Erika



Giuseppe Verdi

Violetta nagyáriája a Traviata című operából

előadja: Venera Gimadijeva



Giuseppe Verdi

Violetta és Alfréd duettje a Traviata című operából

előadja: Venera Gimadijeva és Szergej Szemiskur



Charles Gounod

Mefiszto rondója a Faust című operából

előadja: Mihail Petrenko



Wolfgang Amadeus Mozart

Az Éj királynőjének áriája a Varázsfuvola című operából

előadja: Miklósa Erika



ifj. Johann Strauss

Vadászat-polka

előadja: a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel Alim Sah



ifj. Johann Strauss

Adél Kacagó dala A denevérből



George Gerhswin

Summertime

előadja: Venera Gimadijeva



Nápolyi népdal

A szerelmes katona ('O surdato 'nnammurato)

előadja: Szergej Szemiskur



Orosz népdalok

'Ocsi Csornije'

'Vdol' po pityerszkoj'

előadja: Mihail Petrenko



Giuseppe Verdi

Bordal a Traviatából

előadja: Venera Gimadijeva, Miklósa Erika, Szergej Szemiskur, Mihail Petrenko és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24012017-11-14 10:24:26

A Dankó Rádió mai, Túl az Óperencián c operettműsorában a következő zenék csendültek fel:



A délelőtti műsort Ábrahám Pál dallamai vezették fel.



A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  Kútvölgyi Erzsébet színésznőt köszöntötte születésnapján, egy musicale-ben játszott szerepére emlékezésként annak néhány dalfelvételével:



Dés László – Békés Pál – Geszti Péter: A dzsungel könyve (km. Kútvölgyi Erzsébet, Méhes László,  Borbiczki Ferenc, Reviczky Gábor, km. a Vígszínház énekkara és zenekara. (1996)



BESZÉL A SZÉL - Kútvölgyi Erzsébet 



A TIGRIS ÉJSZAKÁJA - Méhes László és Kútvölgyi Erzsébet 



MIT ÉR A FARKAS? - Borbiczki Ferenc 



HA BEINDUL A NAGY POFONOFON - Reviczky Gábor, Dányi Krisztián, Kútvölgyi Erzsébet 



Ábrahám Pálra emlékezik ma is Nagy Ibolya. Tegnap már hallottunk részleteket a zeneszerző Zenebona és Az utolsó Verebély lány című első operettjeiből, ma - folytatva a rá emlékezést -, ezúttal is két operettjéből hallottunk szép dalokat és kettősöket:



Ábrahám Pál - Földes Imre - Harnath Imre: Viktória




  • Feri gróf és Lia San vidám kettőse, II. felv.: „Mauzi, te édes kisegér…Mauzi, mi volt az éjjel ma, mondd?..” (Bársony Rózsi és Kazal László)




  • Koltay gróf és Viktória kettőse: „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Good night” (Házy Erzsébet és Melis György, km.: a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Esztrád Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

  • Feri gróf és Lia San vidám kettőse, I. felv.: „Édes mamám, magát is a papám csókkal csalogatta tán” (Teremi Trixi és Bozsó József)

  • John Cunlight dala: „Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Gencsy Sári és Svéd Sándor) 



Ábrahám Pál – Harnath Imre: Hawaii rózsája




  •  „My golden baby,my beautiful baby…” (Zentay Anna és Rátonyi  Róbert) 

  •  Jim Boy néger dala, I. felv.: „Egy Johnny vagyok, semmi egyéb…” (Básti Lajos)

  •  Indulódal: „Zúg a szél, száz poklon át fut a hajó…” (Radnai György, km. a Magyar Rádió és Televízió Férfikara és Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel)

  • Bessy dala: „Ittam egy kis pityót – pityókát…” (Zentay Anna)



Ábrahám Pálra és műveire való visszapillantás holnap zárul a rádió műsorában.



A mai zenei összeállítás Offenbach - Rosenthal Párizsi vidámságok című művének dallamaival ért véget. (a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart Ormándy János vezényli)



Az adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein is.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24002017-11-13 21:17:34

Pótlásként



A Cárevicsből - a Közzene mellett - ezek a dalok hangzottak el a Dankó Rádió mai operettadásában:




  • Volga-dal: „ Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő atyám!...”  (Kovács József és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara,  Pál Tamás vezényel) 

  • Cárevics és Szonja kettőse: „Itt maradj, szép virág!... Ne kérdezd tőlem, tudnék-e még így szeretni mást…” (Tokody Ilona, Kovács József)  

  • Szonja dala, I. felv. „Jön majd egy férfi…” (Kalocsai Zsuzsa, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, Váradi Katalin vezényel)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11252017-11-13 20:53:19

Mindjárt kezdődik az M5 csatotnán



21:15 - 22.20  Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök - Armel operák 2017



A bécsi MuTh (Musik&Theater) Színházban 2017. július 1-jén 19.30 órai kezdettel Gaetano Donizetti Il giovedi grasso (Farsangi kalamajka) című darabját mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház, Toronykőy Attila rendezésében. A Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte.



Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök (eredeti címén A farsang csütörtökje, amelyet 1829. február 26-án mutattak be Nápolyban a Teatro del Fondóban) Gaetano Donizetti egyfelvonásos, romantikus vígoperája, amely dacára annak, hogy a történet kissé halovány, a szegedi feldolgozás nagyon szórakoztatóra sikeredett.



A Farsangi kalamajka a romantikus vígjátékok klisésnek ható elemeit tartalmazza; egy szerelmespár, akik nem lehetnek együtt, egy szórakoztató manipulátor, aki úgy megkeveri a szálakat, hogy a néző büszke lehet magára, ha az előadás végéig nyomon tudja követni, és persze a boldog vég, amelyhez nyilván egyszerűbb és unalmasabb út is vezethetett volna.



A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata rendkívüli sikerrel mutatta be fesztiválprodukcióját, Donizetti pár éve a szegedi repertoárban Farsangi kalamajka címen játszott vígoperáját, az Il giove di grasso-t. Toronykőy Attila rendező olasz nyelven újította fel a produkciót, tekintettel arra, hogy döntőbe jutott versenyzőként francia operaénekes, MorganeHeyse alakította Nina szerepét, és a nemzetközi közönség - valamint az internetes közvetítés révén a nagyvilág - számára az eredeti nyelven való előadás nyilvánvalóan könnyebbé teszi a befogadást.



A fergeteges mókázást és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével zajlott, Gyüdi Sándor által dirigált virtuóz zenei megvalósítást a közönség kirobbanó lelkesedéssel fogadta."



Szereposztás:



Nina – Morgane Heyse



Ernesto -  Balczó Péter



Camilla - Laczák Boglárka



Cola - Szélpál Szilveszter



Sigismondo -  Cseh Antal  



Ezredes - Dani Dávid,



Teodoro - Doszpod Kristóf



Stefanina - Himmer Veronika



A fergeteges sikert aratott előadás ma, hétfőn este 21 óra 15 perces kezdettel az M5 Televízióban tekinthető meg.


Edita Gruberova • 30292017-11-13 19:34:48

KI SÚG GRUBEROVÁNAK?



Komódi Judit a turnén szerzett élményeiről és a szlovák világsztárral való közös munkáról is mesélt az Opera kamerájának.



 



(Az Operaház Facebook oldaláról)


Edita Gruberova • 30282017-11-13 19:30:41

EDITA GUBEROVÁ ÉLMÉNYEI A JAPÁN TURNÉN



 



Vasárnap este az Osaka Festival Hall színpadán aratott nagy sikert a magyar felmenőkkel is rendelkező operaénekes a Lammermoori Lucia címszerepében. Az előadás szünetében az Opera Zenekart és a magyar kollégákat is méltatta a világhírű művész.



 



(Opera Facebook oldaláról)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23982017-11-13 17:56:46

A rádióújság szerint mától Berkes Gabriella színésznő-énekesnő lett volna a vendég a Dankó Rádióban; a „Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője a műsorába rendszerint meghív a színház- és a zenevilág hazai prominens személyiségei közül egy művészt, akivel az adott műsorhéten beszélget és a rádióhallgatók a témájukhoz kapcsoltan hallgathatnak beszerkesztett zenéket : részleteket operettekből, daljátékokból, zenés játékokból,  vagy egyéb könnyű- és komolyzenét, de tematikus napok is előfordulnak, amikor egy-egy születésnap, évforduló jegyében zajlik a műsor - akár egész héten át.



 Nagy Ibolya ma délelőtt – a kiadott műsortól eltérően, pontosabban az előzetesen jelzett  művésznő helyett, mást jelentett be: azzal vezette fel  mondandóját, hogy az Ábrahám Pál- és Kálmán Imre-évfordulókra tekintettel állította össze az adás tematikáját úgy, hogy az első napokban Ábrahám Pál (1892. november 2.,Apatin, Szerbia -1960. május 6.,Hamburg, Németország) alkotásai kerülnek a középpontba. Így is történt, a délelőtti operettműsor első felében a zeneszerző korai műveiről szólott a szerkesztő, majd részletek csendültek fel a




  • Zenebonából (több szerzővel közös mű) (szövegkönyv: Lakatos László és Bródy István) (1928. március 2., Budapesti Operettszínház)

  • Az utolsó Verebély lányból (1928) (szövegkönyv: Drégely Gábor Kisasszony férje c. vígjátékából , dalszövegek: Harmath Imre) (1928. október 13., Budapesti Operettszínház) - .énekelt mások mellett Zentai Anna és Rátonyi Róbert.



Az adás második részében Lehár Ferenc A cárevics című operettjéből hallottunk részleteket: sorrendben az MRT Szimfonikus Zenekarának tolmácsolásában a közjátékot (vezényel: Bródy Tamás), majd Kovács József, Tokody Ilona és Kalocsai Zsuzsa felvételeit.



Az ismétlés perceken belül kezdődik a Dankó Rádióban. (18.00 - 19.00)



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 41002017-11-13 12:59:42

Puccini: A Nyugat lánya



Puccini: A Nyugat lánya - Házy Erzsébet és Jámbor László



A sorsdöntő kártyajáték - póker -  Minnie és Jack Rance, seriff között – próbán készült felvétel (az előadáson nem ezt a ruhát viselte Böbe)



Forrás: Házy Erzsébet emlékezetes szerepei – nyilvános Facebook oldal


Pantheon • 21312017-11-13 12:12:38

November 16-án 15 órakor az Erkel Színházban búcsúztatják Kukely Júliát, november 17-én 17 órakor a Fasori Evangélikus Templomban pedig búcsúztató istentiszteletet tartanak.



Az énekesnőtől végső búcsút november 18-án 11 órakor vesznek, szülőfaluja, Sámsonháza evangélikus templomában és temetőjében, evangélikus szertartás szerint.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11242017-11-09 21:15:16

M3 csatorna, 2017. november 9. csütörtök 22:20 - 23:25



Marton Éva portré



Portréfilm (2004)



(65')



Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Marton Évával, a Kossuth-díjas operaénekesnővel, ezért most a 2004-ben készült adással mutatjuk be pályáját, óriási sikereit, hitvallását. Közben láthatjuk nagy operákban és nagy szerepekben, többek között: Puccini - Tosca, - Turandot; Giordano - Andrea Chénier; Richard Strauss - Elektra; Wagner - Lohengrin; Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára; Erkel Ferenc - Bánk bán.


Marton Éva • 7202017-11-09 21:12:50

M3 csatorna, 2017. november 9. csütörtök 22:20 - 23:25



Marton Éva portré



Portréfilm (2004)



(65')



Örökös tagság sorozatunkban sajnos nem készült portré Marton Évával, a Kossuth-díjas operaénekesnővel, ezért most a 2004-ben készült adással mutatjuk be pályáját, óriási sikereit, hitvallását. Közben láthatjuk nagy operákban és nagy szerepekben, többek között: Puccini - Tosca, - Turandot; Giordano - Andrea Chénier; Richard Strauss - Elektra; Wagner - Lohengrin; Bartók Béla - A kékszakállú herceg vára; Erkel Ferenc - Bánk bán.


Plácido Domingo • 6812017-11-09 21:11:10

Nekem a Tell Vilmos a szívem csücske - bárkivel, bármikor, bárhol, bárhonnan...


La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1332017-11-09 12:08:56

Ma délutáni műsor a Bartók Rádióban



13.57- 15.06: Leontyne Price ária-, és dalestje a New York-i Carnegie Hallban



Zongorán közreműködik David Garvey



1. Händel: Julius Caesar - Cleopátra fisz-moll áriája II. felv.,



2. Mozart: Idomeneo - Elektra áriája III .felv.,



3. Marx: a) Öröm az erdőn, b) Mária dal,



4. R. Strauss: a) Tavasz úr, b) Szabadon, c) Szeretlek,



5. Verdi: A végzet hatalma - Leonóra áriája IV. felv.,



6. Poulenc: Kékség,



7. Berlioz: Villanelle,



8. Duparc: Extázis,



9. Johnson feld.: Lovagolj tovább, Jézus király - spirituálé,



10. Puccini: Pillangókisasszony - Cso-cso-szán áriája III. felv.,



11. Gershwin: Porgy és Bess - Nyáridő,



12. Puccini: Tosca - Tosca imája II. felv.,



13. Bonds feld.: Fény az éjszakában - spirituálé,



14. Puccini: A fecske - Magda áriája,



15. Johnson feld.: A tanú – spirituálé



 



(1991. január 26.)

 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23972017-11-09 10:58:06

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának ma délelőtt sugárzott zenéi voltak:



ifj. Johann  Strauss:  A bajadér-polka (Bécsi Filharmonikus Zenekar, vezényel:  Georges  Prétre)



Zerkovits Béla, Lajtai Lajos, Seress Rezső dalai Götz Anna, Böröndi Tamás énekfelvételéről szólaltak meg



Oscar Straus: Legénybúcsú  - három részlet következett az operettből



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00

Dalszöveget Gábor Andor fordította, km.: az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András.



- Hans dala (I. felv.) „ Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett…/ Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még…” (Simándy József)



- Stella és Hans kettőse (No.13): „Van úgy, néha oly fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek, és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk, viola sugarát lesünk…/ - Egy vicces-spicces óra, az kéne, még, az ám, a bortól és a csóktól hadd égjen jól a szám!.../ Van úgy, néha oly fényes az álmom…” (László Margit, Simándy József)



- Hans dala (II. felv.) „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó …” (Simándy József)



Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül Baba



A 2014-es új Huszka-rádiófelvételről – melyen a komponista ismert dalműveiből 32 szép részletet rögzítettek (lásd. 1046. sorszámnál) –hangzottak el részletek most,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli. 



- Gábor diák dala, I. felv.: „Nem tudom én, hol születtem… /Jártam, kóboroltam… „ (Balczó  Péter)



- Leila keringője, I. felv. „Valahol messze, nem tudom, hol…./egy tünemény, bánatos arcú ifjú legény, arca fehér volt, karja kemény..” (Fischl Mónika)



- Gábor diák dala, I. felv.: „Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek. A haláltól én nem félek, a bakóval szembenézek…/Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Boncsér Gergely)



- Még egy részlet hangzott el Huszka operettjéből - Mujkó dala, II. felv.: „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll….”  - a felvételen Peller Károly énekel.



Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy: Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságtól, megfizetünk mindenért, minden pillanatért…” (Derzsi György )



Lehár Ferenc: Báli szirének  (keringő-egyveleg A víg özvegyből) - a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli.



A Dankó Rádió délelőtt elhangzott adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.


Lehár Ferenc • 5872017-11-08 21:45:50

Lehártól; Lehárnak; Lehárról; Lehárra – levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből



(LV.)



Lehár álinterjút ír.



/Forrás:  Otto Schneidereit: Lehár;  Zeneműkiadó, 1988/



Az I. világháború befejezését követően magasba szökő infláció járta, ami Bécs város lakosságát sem kímélte. Aki teheti, más országba utazik és ott telepszik le addig, amíg átvészeli ezeket a nehéz időket. Mendemondák terjengtek arról, hogy Lehár is otthagyja Bécset és élhetőbb országba teszi át otthonát, már csak azért is, mert a háborús évek és az azt követő első esztendők gazdasági problémái az osztrák lakosságot és ezáltal őt is érzékenyen érintették: a szén hiányában Bécs didergett,  a színházak hidegek maradtak, Lehár lakása is fűtetlen maradt és a zeneszerző megfázott. A sajtó is felkapta ezt a hírt. 1920 januárjában Lehár kényszermegoldáshoz folyamadott. Mivel senki nem állt melléje, egymagában lépett a nyilvánosság elé. Álinterjút írt egy meg nem nevezett beszélgetőpartnerrel, s meg is jelentette a Wiener Allgemeine Zeitungban. Nem létező partnerével „mesternek” szólíttatta magát, s elmondatta vele, hogy ő – Lehár - „Bécs legnagyobb operettkomponistája”.



Mivel a cáfolat köztudomásúan a közlés legdiszkrétebb formája, Lehár cáfolta azt a rémhírt, hogy el akarja hagyni Bécset. Abban reménykedett, hogy e fenyegetésnek szánt álhír révén javíthat valamit szorongatott helyzetén. Hiszen nem csak arról volt szó, hogy lakását nem tudta fűteni; éjszakára még a villanyt is kikapcsolták! Márpedig Lehár éjszaka dolgozott, s e korlátozás az elevenébe vágott.



 Lehár így folytatja:



„Egyelőre mégis Bécsben maradok – közölte a képzelt riporterrel -, elvégre megszerettem ezt a sárfészket. Akkor is, ha az utóbbi időben roppant barátságtalanul néz ki, s ha a körülmények egyre vigasztalanabbak is; akkor is, ha a bécsiek, az alacsonyrendű giccs alapján ítélkezvén, még mindig nem tekintik az operettet művészetnek; akkor is, ha a szellemi munka valutájának értéke napról napra csökken! Mindaddig, amíg Bécsre nem potyognak mennykövek az égből, s amíg akad a munkástanácsnak olyan tagja, aki az én melódiáimat fütyüli, addig itt maradok. Külföldön persze…! Micsoda csábos ajánlatok érkeznek onnan, a földi paradicsomot kínálják a fűtetlen lakás helyett, kitüntetéseket és sok más egyebet. Egyelőre Bécsben maradok…”



Az álinterjú során szót ejtett későbbi terveiről is, s néhány egyértelmű figyelmeztetéssel arra igyekezett rábírni Karczagot, hogy a Pacsirta mellett műsoron lévő, más szerzőktől származó operetteket igyekezzék minél hamarabb átvinni a Raimund-Theaterbe, hogy jusson hely Lehár következő műve számára.



Ezt írja többek között:  



„Készen áll a Kék mazur. Hogy hol fogják játszani? Egyelőre még bizonytalan. Netán Bécsben? Vagy előbb még valahol máshol? Akárcsak a Pacsirtát annak idején Budapesten! Mindenesetre jön, jön, jön az új Lehár, „az” operett, nem egyszerűen „egy” operett… S van még egy kínai operett is, amelyet már csak hangszerelni kell. Meg egy spanyol tárgyú, amelynek készen van a zongorakivonata.”



Persze az Allgemeine Zeitungban  közölt nyilatkozat (Bécs, 1920. január 29.) nem sokat segített. Bosszantó baleset történt: a szedő az álriport végére odatette a kéziraton olvasható „F.L.” monogramot. Lehár nem tehetett egyebet, mint hogy még egyszer meginterjúvoltassa magát – ezúttal már komolyan…



(Folytatom)


Operett, mint színpadi műfaj • 33412017-11-08 16:44:02

Lőrinczy György: "Én sem hinném el, hogy nem tudtam róla" - interjú



 



/Fidelio.hu/


Marton Éva • 7192017-11-08 16:39:38

Márciusig lehet jelentkezni a III. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre



A Zeneakadémia harmadik alkalommal hirdette meg az énekversenyt, melyre legkésőbb 2018. március 14-ig jelentkezhetnek a megmérettetés honlapján a 18–32 éves hölgyek, illetve 18–35 éves urak.



 


Momus társalgó • 62202017-11-08 16:35:37

Lőrinczy György: "Én sem hinném el, hogy nem tudtam róla"



(Fidelio.hu)


Palcsó Sándor • 1832017-11-08 16:28:48

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hangzott el:



A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándort köszöntötte az éter hullámhosszán abból az alkalomból, hogy a kétszeres Liszt - díjas tenorista, az Operaház örökös tagja, ma ünnepli 88. születésnapját! – hozzá teszem, Palcsó Sándor 2014. augusztus 18 -24-ig, egy héten át, a  Dankó Rádió operettműsorának - Nagy Ibolyának - a vendége volt.



Az Ő tiszteletére csendült most fel három részlet operettfelvételei közül:



- Offenbach: A sóhajok hídja - Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem lelke vándorolt, mint a falevél, ha fúj a szél.  Ó, milyen édes volt az álom!...”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – magyar szöveg: Romhányi József; A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13)



- Franz von Suppé: Boccaccio – Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)



- Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska -   Marcsa és Miska kettőse, III. felv.:  Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Zentay Anna és Palcsó Sándor km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00)



A  „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlését 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban  ill. az internetes elérhetőségein.



 



Palcsó Sándor köszöntése és felvételeinek sugárzása 18.40 után kezdődik.



 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 38512017-11-08 16:21:32

Az M5 csatornán láthatjuk ma 21.15 – 23.25 óra között a képernyőn:



MüpArt Classic koncertek



Dmitrij Hvorosztovszkij áriaestje (www.operavilag.net beszámolója a koncertről)



„A világ egyik vezető baritonja, a krasznojarszki születésű orosz operaénekes, Dmitrij Hvorosztovszkij  2016 tavaszán a Müpában szülőföldje vezető zenekarával és karmesterével lépett fel. A New York-i Metropolitan Opera ünnepelt sztárja áriaestjén az orosz és az olasz operarepertoár legnagyobb bariton szerepeiből válogatott műsorral érkezett, melyet a magyar közönség is hatalmas ovációval köszönt meg.”



(130 perc)


Pitti Katalin • 7512017-11-08 16:10:46

Mikor leírtam, már tudtam, hogy ez a poén bekövetkezik... már vártam... így van rendjén: a feladott labdát, le kell ütni!



 


Erkel Ferenc • 10322017-11-08 12:13:13

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:jn5BwlFxSGMJ:https://mapasapp.com/satelite/rua-franz-erkel/+&cd=27&hl=hu&ct=clnk&gl=hu



Nem is tudtam, hogy Brazíliában, São Pauloban  közterületet (utcát) neveztek el Erkel Ferencről…



 R. Franz Erkel - Jardim Orly



R. Franz Erkel - Jardim Orly, São Paulo - SP, Brasil



 


Pitti Katalin • 7472017-11-08 12:07:31

Nem bánnám, ha visszatérnénk Pitti Katalin művészetére...


Pitti Katalin • 7452017-11-08 11:35:51

Komlóssy Erzsébet Eboli szerepét nem vállalta a Don Carlosból - csak  koncerten énekelt áriát belőle; egyik interjúban úgy fogalmazott: "mindig lerekedtem tőle, túl magas fekvései voltak az én hangomhoz. Egyébként ezért nem szerettem A végzet hatalmát sem, s az utolsó években már kértem, hogy erre ritkán tűzzenek ki."   Különben négy férje volt - csaknem annyi, mint Pitti Katalinnak...


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23962017-11-08 11:04:24

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában elsőként



Robert Stolz Két szív háromnegyed ütemben c.  darabjának nyitányát hallottuk.



Eisemann Mihály és Lajtai Lajos dalai („János legyen fenn a János-hegyen…”  „Legyen a Horváth kertben, Budán…”) Götz Anna és  az adás vendége, Böröndi Tamás felvételeiről  szólaltak meg..



Ábrahám Pál - Harmath Imre: Bál a Savoyban



Az elhangzott dalok előadói voltak: a Stúdió 11, Várkonyi Szilvia, Dániel Gábor, Ágoston Edit, Peller Károly, Psota Irén



Jerry Bock - G. Dénes György magyar szövegével: Hegedűs a háztetőn  - Tevje dala: „Ha én gazdag lennék…” (Bessenyei Ferenc)



A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándort köszöntötte az éter hullámhosszán abból az alkalomból, hogy a kétszeres Liszt - díjas tenorista, az Operaház örökös tagja, ma ünnepli 88. születésnapját! – hozzá teszem, Palcsó Sándor 2014. augusztus 18 -24-ig, egy héten át, a  Dankó Rádió operettműsorának - Nagy Ibolyának - a vendége volt.



Az Ő tiszteletére csendült most fel három részlet operettfelvételei közül:



- Offenbach: A sóhajok hídja - Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem lelke vándorolt, mint a falevél, ha fúj a szél.  Ó, milyen édes volt az álom!...”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – magyar szöveg: Romhányi József; A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13)



- Franz von Suppé: BoccaccioLotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …(Palcsó Sándor, km. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)



- Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska -   Marcsa és Miska kettőse, III. felv.:  Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Zentay Anna és Palcsó Sándor,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00)



Pazeller Jakab Mátyás zenéjének dallamai csendültek fel a műsor legvégén.



A  „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlését 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban  ill. az internetes elérhetőségein.


Palcsó Sándor • 1822017-11-08 08:47:45

Isten éltesse Palcsó Sándort 88. születésnapján!



Palcsó Sándor az öltözőben



Palcsó Sándor az öltözőben


Erkel Színház • 85042017-11-08 00:04:19

Hungarian State Opera makes a strong case for Verdi's Stiffelio



By David Karlin, 31 October 2017



https://bachtrack.com/review-verdi-stiffelio-badea-mendoza-bakonyi-hungarian-state-opera-october-2017


Momus társalgó • 62092017-11-07 23:53:15

Előbb haza kellene jönnie Szentpétervárról....- voltak idők, amikor az okosabbak haza sem jöttek, miután fontolás tárgyává tették, mi várhatna rájuk... 



 


Kodály Zoltán • 3452017-11-07 23:39:12

Így láttuk Kodályt – Nyolcvannyolc emlékezés. Szerk. Bónis Ferenc,



(Budapest, Balassi Kiadó – Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, 2017)



„Egy árnyalt portré”



szerző: Petrőczi Éva



Új Ember Hetilap - 2017.11.05



Beszédesek a számok: Bónis Ferenc méltán nagy hírű Kodály-kisportré-válogatása először 1979-ben jelent meg, s akkor még csak harmincöt emlékezésből állt. Ez a szám 1982-re már ötvennégyre, 1994-re pedig nyolcvanra bővült. Most, 2017-ben,



Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. esztendejében így vallott a számukban ismét gyarapodó visszaemlékezések kompozícióvá, egységes portrévá rendezője: „Negyedik alkalommal lát napvilágot ez a memoárgyűjtemény: azok emlékezése, akik hosszabb vagy rövidebb időn át, közelről vagy távolabbról látták Kodályt: megjegyezték mondásait, gesztusait, cselekedeteit. A negyedik kiadás ténye örvendetes: azt mutatja, hogy Kodály jelen van. Nemcsak zenéje él, hanem az embersége iránti érdeklődés is. (…) Amit egykor az olvasóval csaknem egyidejű riportként lehetett olvasni, az mára zenetörténeti tanúságtétellé vált. Visszatekintéssé a magyar muzsika históriájának egykori küzdelmes-diadalmas fejezetére, építőanyaggá e história egy, bizonyosan eljövendő, újabb nagy korszakához.”



Hadd kezdjem azzal, ami számomra és megannyi pécsi vagy onnan elszármazott zenebarát számára sokat jelent: Tillai Aurél pécsi zeneszerző-karnagy és Ivasivka Mátyás szereplésének felidézésével, aki e sorok írójának nagyon szeretett zenetanára, a pécsi kórusmuzsika egyik avatott gazdája volt, többek között a Janus Pannonius Gimnáziumban. „Matyi bácsi” a nagy zenetörténeti eseményeknek kijáró lendülettel beszélt – többek között – az utolsó Kodály-kórusműpremierről, a Mohács című vegyes kari alkotás 1965-ös bemutatásának politikai hátteréről. Azokról a nagy pillanatokról, amelyeket a Keszthelyi Helikon, e rangos művészeti diákverseny közönsége élhetett át a Balatoni Múzeum előcsarnokában.

Egy másik visszaemlékezés borostyánjai – Antal György pécsi karnagy, kórusvezető szavai – a Psalmus Hungaricus pécsi előadásai köré fonódtak, több jóízű, anekdotikus közjátékkal megfejelve a komoly témát… Az egész kötetre jellemző egyébként ez a nagyon rokonszenves egyensúlyi helyzet. Az, hogy a cél nem Kodály „istenítése”, szobortalpra emelése volt, hanem szeretetre feltétlenül méltó, de nem könnyen szerethető, mert a végsőkig igényes és szigorú egyéniségének élethű, hiteles felidézése.



Még néhány nevezetes név a visszaemlékezők impozáns sorából: Ádám Jenő, ifj. Bartók Béla, Eősze László (aki Kodály-monográfiát is írt!), Gulyás György, M. Katanics Mária, Palló Imre (az örök Háry János!), Rajeczky Benjámin, Szabolcsi Bence, Szokolay Sándor és Weöres Sándor.



A szövegeket rendkívül változatos képanyag egészíti ki: találkozhatunk egy szép nyári napon a fűben énekkari próbát tartó békéstarhosi diákokkal (amíg élek, nem felejtem el azt a tarhosi hangversenyt, amelyen még Gulyás György, e nevezetes békési zenei műhely „lelke” vezényelte a Pünkösdölőt!) éppúgy, mint családi-tanítványi fotókkal, kottákkal, plakátokkal. És Kodály dallamosan szép kézírását felidéző levelekkel, lapokkal.



A könyv célközönsége: mindenki, akihez közel áll Kodály Zoltán zenéje, s aki értékelni tudja zenepedagógusi munkásságát is. A konzervatóriumok, zenei tagozatok könyvtáraiból pedig egyszerűen nem hiányozhat ez a páratlan gyűjtemény.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 40992017-11-07 16:27:29

Házy Erzsébet és Melis György filmdalokat énekel a televízióban



Házy Erzsébet és Melis György filmdalokat énekel a televízióban


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9312017-11-07 16:07:32

A Magyar Opera Napján



Bartók Rádió közvetíti ma este



19.00 Prológ

Ránki György: Pomádé király új ruhája



A mikrofonnál: László Ferenc



 Szerk.: Katona Márta 



19.35 – 21.06  Ránki György: Pomádé király új ruhája



Meseopera két felvonásban



Szövegét - Andersen meséje nyomán - Károlyi Amy írta.



Vezényel: Oberfrank Géza



Km. a Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Pomádé király - Gregor József (basszus),



Dani, furfangos csodatakács - Palcsó Sándor (tenor),



Béni, furfangos csodatakács - Dene József (basszbariton),



Jani - Korondy György (tenor),



 Rozi, Jani kedvese - László Margit (szoprán),



Garda Roberto, királyi ruhamester - Bende Zsolt (bariton),



Nyársatnyelt Tóbiás, udvarmester - Palócz László (bariton),



Dzsufi, udvari bolond - Andor Éva (szoprán),



Mesemondó - Herczku Annamária (gyerekszoprán),



Kapitány és Kikiáltó - Nádas Tibor (basszbariton),



Pereces kofa - Katona Lívia (mezzoszoprán),



Mézesbábos - Sólyom-Nagy Sándor (bariton),



Lacikonyhás - Katona Lajos (bariton),



 Miniszter - Michels János (basszus)



 Kisinas - Zeitler Zoltán (próza).



(1968-as, átdolgozott változat, a felvételt rendezte: Ruitner Sándor - MR 6-os stúdió, 1968. december 2-12.)


Kocsis Zoltán • 6372017-11-07 15:54:05

KOCSIS ZOLTÁNRÓL NEVEZI EL PRÓBATERMÉT A PANNON FIHARMONIKUSOK



A Pannon Filharmonikusok a megújulásától számítva több mint egy évtizeden keresztül élvezhette Kocsis Zoltán szakmai mentori támogatását. Az állandó vendégkarmesterként minden évadban fellépő dirigens koncertjei teltházat vonzottak, az utolsó, zongoraművészként adott koncertjére sorban állt a közönség a jegyekért. A zenekar művészei, bár nehéz próbaperiódusokat tudhattak mindig maguk mögött, tisztelettel csodálták a művész zenei intellektusát, zeneiségét és fáradhatatlanságát. A rendkívül intenzív és tartalmas közös munkák emlékére, a tisztelet jeleként 2017. november 9-én a Pannon Filharmonikusok Pécs Megyei Jogú Város vezetőivel egyetértésben Kocsis Zoltánról nevezi el zenekari próbatermét. Az ünnepélyes teremavatásra 2017. november 9-én délután 18.00 órakor kerül sor dr. Páva Zsolt polgármester jelenlétében.​



 



A tavaly elhunyt Kocsis Zoltánról szóló megemlékezésekben a legtöbben úgy fogalmaztak, hogy „űrt hagyott maga után”. Személye valóban pótolhatatlan veszteség, zseniális tehetsége és elkötelezettsége egyedülálló volt a magyar zenei életben.  Az űr ablakot nyithat a zene világára, hiszen Kocsis Zoltán muzikalitása, zenei tudása, preferenciái mindannyiunk számára iránymutatásként szolgálhatnak az egyetemes zene megismerésére.


Erkel Ferenc • 10292017-11-07 15:44:40

Bartók Rádió mai műsora:



21.06 – 22.00 Kassai István zongoraestje



Km. Sawada Aya (hegedű)



I. Erkel: Változatok Bartay Endre Csel című operájának témájára



II. Mosonyi:



1. Két gyöngyszem - a) Harmatos rózsa, b) Harmatozó szemek,



2. Pusztai élet - fantázia,



III. Erkel: Duo brillant - magyar fantázia hegedűre és zongorára,



ráadás,



Erkel: Magyar fantázia hegedűre és zongorára - részlet



 



 (Tiszadob - Református templom, 2012. augusztus 9.)


Operett, mint színpadi műfaj • 33402017-11-07 15:30:04

Előadásfotók a Luxemburg grófjából


Operett, mint színpadi műfaj • 33392017-11-07 15:16:18

Villanófényben - Földes Tamás



Operettszínhaz.hu 2017-11-06



"A legújabb szereped a Luxemburg grófjában Sir Basil szerepe. Milyen érzésekkel vágtál bele ebbe a feladatba?



Mindig félek az operett szerepektől. Biztos azért is, mert előttem vannak azok a példák, ahogy ezt a műfajt nagyon nagy színészek játszották, nagyon-nagyon jól. Magamról pedig tudom, hogy én nem vagyok olyan, mint ők. Nem tudom, hogy az a fajta színészet, amit én művelek képes-e arra, hogy működjön az operett műfajában. Hála Istennek, Somogyi Szilárd most a Luxemburg grófjában engedi, hogy önmagam legyek. Nekem fontos, hogy találjak magamban valamit, ami én vagyok egy szerepben, onnantól kezdve tudom megformálni a karaktert."


Operett, mint színpadi műfaj • 33382017-11-07 15:12:22

Közlemény (2017.11.07.)


Momus társalgó • 61942017-11-07 15:08:14

Közlemény (2017.11.07.)



A Budapesti Operettszínház Igazgatósága kijelenti, hogy a Kerényi Miklós Gáborral kapcsolatban hétfőn este felmerült konkrét ügy kapcsán azt a döntést hozta, hogy a vasárnap nyugdíjazását kérő művészeti vezetőt azonnali hatállyal felmenti a munkavégzés alól, és belső vizsgálatot indít.



Továbbá ezúton ismételten kinyilvánítja, hogy a leghatározottabban elítéli a fizikai bántalmazás minden formáját, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyek hatalommal való visszaéléssel együtt valósulnak meg. Kijelenti, hogy elkötelezett az ilyen ügyek felderítésében, a zaklatást vagy fizikai bántalmazást elszenvedett áldozatok minden lehetséges eszközzel történő megsegítésében, továbbá kéri, hogy az érintettek az igazság törvényes keretek között történő tisztázása végett a megfelelő lépéseket tegyék meg.



A döntéssel kapcsolatos művészeti kérdések megválaszolásában időt kér, de kijelenti, hogy a repertoár és a meghirdetett műsor zavartalan lebonyolítását a társulat minden erejével biztosítja, ezért kéri a sajtó és a közvélemény segítségét és együttműködését a zavartalan munka folytatása érdekében.



Egyúttal azonnali hatállyal megkezdte egy olyan belső etikai és bejelentési protokoll és szabályzat kidolgozását, amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére. Ennek érdekében kapcsolatba lépett hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel és nemzetközi színházetikai ügyekben is tapasztalt jogászokkal.



Korábbi közleményünknek megfelelően ismételten kiemeljük, hogy a Színház felvette a kapcsolatot az Előadóművészi Jogvédő Irodával, és tájékoztatta a társulatot a bejelentési lehetőségekről.



Az Operettszínház ezúton megerősíti korábbi nyilatkozatát, hogy mindent megtesz és együttműködik az áldozatok megsegítésében, felderítésében és az igazság tisztázásában.



a Budapesti Operettszínház Igazgatósága


Bartók Béla szellemisége • 2262017-11-07 14:51:26

„EBÉD HARMINC CENTBŐL”



/Ozsda Erika – Magyar Idők, 2017. november 5./



Sir Solti György egy interjúban elmondta, hogy Bartók Bélát nem emberként, hanem istenként tisztelték. Sok évvel később Solti végiggondolta az együtt töltött néhány napot, amíg zongorázni tanult nála, és rájött: Bartók egy angyal. Ez a földre szállt, különleges ember azért járt itt, hogy az emberiséget szolgálja. Sipos József Bartók című dokumentumfilmjét nemrég mutatták be a mozikban.



Sipos József rendezőként és producerként már többször foglalkozott Márai Sándor műveivel. Az 1945-ös naplóját lapozgatva talált rá egy bejegyzésre, amely szerint az író tudomására jutott, hogy meghalt a legnagyobb magyar, Bartók Béla.



– Nagyon meglepődtem, mert legnagyobb magyarként eddig mást aposztrofáltunk – meséli a rendező –, s mivel mindig erősen bíztam Márai ítéletében, elkezdtem kutakodni Bartók után. Sok könyvet olvastam róla, amelyekben érdekes leírások voltak a bartóki művészetről, de hogy valójában milyen ember, arról alig valamit. Rudolf Péterrel, akivel sok filmben dolgoztunk már együtt, kezdetben játékfilmet szerettünk volna készíteni. Egy 1946-os kiadványban találtam rá Bartók Béla levelezésére. A levelek főleg az édesanyjának szóltak, később második feleségének, Pásztory Dittának vagy a gyerekeinek, akiknek érdekes pillanatairól számolt be. A több száz oldalas gyűjteményt egy éven keresztül minden este olvasgattam. Ekkor már halványan körvonalazódott számomra egy kép a zeneszerzőről, akit nem csak a zene, sok minden más is érdekelt, de ez az anyag még kevés volt.



Kutatásaim során egyre közelebb jutottam a személyiségéhez, és egyre mélyebbre a bartóki világban, de ez még mindig nem volt elég egy hiteles filmhez.



A HARMADIK LEVÉL UTÁN



Nagyon óvatosan kellett és kell bánni a témával, mert Bartók Béla valóban nemzeti kincs.



A zenetörténészek és azok, akik könyveket írtak róla, óvják, őrzik.



– Nem is nagyon akart senki beszélni, bár én mindenkit megkérdeztem. Elég zárt közeg – állítja Sipos József.



– Nem engedik kiszolgáltatni a bartóki hagyatékot, aminek az lehet az oka, hogy féltik a zeneszerzőt. Akik ismerik és szeretik, pontosan tudják, hogy semelyik politikai oldalhoz nem tartozott, mindig a tisztesség és az emberek szeretete vezérelte. Ugyan mindkét oldallal volt konfliktusa, de egyik mellé sem állt. Akik viszont vele foglalkoztak, mind közel kerültek hozzá. Mind! És Bartóknak még mindig van kisugárzása, pedig 75 éve nincs közöttünk.



Tavaly nyáron Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője azt kérdezte a rendezőtől, hogy miért nem keresi fel Bartók fiát Amerikában. Sipos József levelet írt a megadott e-mail címre, ahonnan hosszú ideig nem érkezett válasz. A harmadik levél után valaki az iránt érdeklődött, hogyan és miért szeretnének Bartók fiával találkozni. Végül hosszabb levélváltás után azt az üzenetet kapták, hogy a 93 éves Bartók Péter vállalja a beszélgetést, de rossz tapasztalatai miatt feltételekhez köti. Siposék mindent vállaltak, és szinte azonnal elindultak Amerikába. Arra se volt idejük, hogy bárkitől pályázati pénzt kérjenek, vagy finanszírozót találjanak. Feleségével, a film producerével, Détár Krisztinával úgy döntöttek, az út egyben a nyaralásuk is lesz.



Bartók Péter idősek otthonában él Floridában. Segítségre szorul, mert kilencvenéves korában csípőprotézist kapott, nehezen jár, és rosszul lát. Ennek ellenére vállalta a forgatást.



TÖPÖRTYŰS POGÁCSA



– Nagyon érdekes volt az együtt töltött néhány nap – emlékszik vissza a rendező. – Egy idő után a beszélgetésünk monológgá változott, ahogy egyre mélyebbre merült az emlékeiben. Talán már nem is nekünk beszélt… Írt egy könyvet Apám címmel, de a forgatáson sokkal több emléket elevenített fel. A végén úgy éreztük, hogy már nemcsak nekünk fontos ez a találkozás, hanem neki is. Olyan szuggesztíven mesélt, hogy a második napon eldöntöttem, ennél jobb játékfilmet nem lehet készíteni. Akkor változott át dokumentumfilmmé.



Az utazás előtt nagy talány volt, hogy Bartók Péter hogyan beszéli nyelvünket. A nagy magyar zeneszerző fia nem beszélhet angolul a nemzeti hősről, de rossz kiejtéssel vagy erős akcentussal sem! Miután bemutatkoztak, Bartók Péter első kérdése az volt: „Elhozták a töpörtyűs pogácsát?” Még mindig az a kedvence, és azt ott nem lehet kapni. Mindjárt odaadták neki, amelyhez egy korty magyar pálinkát is ivott. Siposék az első három perc után megkönnyebbültek: Bartók fia tökéletesen tud magyarul.



– Péter nyolc éve senkihez sem szólt az anyanyelvén, ezért is csoda, hogy ilyen gyönyörűen és tisztán beszél – mondja Sipos József.



Már a film első perceiben kiderül, hogy Bartók Péter egész életében az apja bűvöletében élt, azt a munkát folytatta, amelyet ő kezdett el, persze nem zeneszerzőként. A konfliktusokat is vállalva a Bartók-hagyaték megőrzésének szentelte életét. Hiszen a zeneszerzőt Magyarországon többször megbántották, életében olykor ellenségként kezelték, előfordult, hogy letiltották. Aztán posztumusz Kossuth-díjat adtak neki…



Bartók Bélának Amerikában nagyon megfogyatkoztak a bevételei. Több helyen kellett adóznia, és betegsége miatt nem tudott fellépni. A családtagjain kívül másnak nem panaszkodott, csak a fiának írta meg, hogy harminc centből ebédelt. Senki sem tudta, hogy milyen szegényen él, hogy nincs mit ennie. Amerikában nem árulta el, hogy ő az a nagy művész, akit a világon mindenhol ismernek. Senkitől sem kért semmit, a családjában is ő tartotta a lelket, pedig akkor már halálos beteg volt.



Mielőtt a Bartók házaspár elindult Amerikába, fiukat itthon gyámra bízták, de rövid időn belül dönteni kellett a sorsáról, mert hadköteles korba lépett. Péter a filmben elmeséli, milyen kalandos körülmények között jutott ki Amerikába, majd New Yorkban hogyan találkozott véletlenül az apjával az utcán. A fiatalembert besorozták, és amerikai haditengerészként a Panama-csatornához küldték. A háború után a katonákat nyugdíjazták, így 21 éves korától pár száz dollárból nyugdíjasként élt. Később hangmérnök lett, és elkezdte az apja gyűjtéseit, felvételeit rögzíteni.



– Bartók Péterrel négy óra rögzített anyag készült – mondja Sipos József. – Sok történetet mesélt az édesapjáról, az egyik kedvencem sajnos időhiány miatt nem került be a filmbe: Bartók és Kodály Zoltán együtt folytattak népzenekutatói munkát, amelyhez pénz kellett. Bartók azt mondta, jelentkezik a párizsi Rubinstein-zongoraversenyre, megnyeri, és majd abból fizetik az utazás költségeit. Megírta a kottákat, elküldte Párizsba, elhívták a versenyre, de előző este a zsűri közölte vele, hogy nem jó a partitúra, mert bizonyos hangnemek nem stimmelnek. Bartók próbált érvelni, de hiába. Megkérdezte, hogyan lenne jó. Mondták, úgy, ha ebbe és ebbe a hangnembe áttenné a harmincperces zenekari művet. „Rendben, holnapra megcsinálom.” Holnapra?!



Háromheti munka!” Bartók zongora nélkül, éjszaka fejben áthangszerelte és másnap benyújtotta a partitúrát. Nem akarták elhinni, azt hitték, volt egy másik példánya. Hiába adta elő óriási sikerrel a darabot, a versenyt nem ő nyerte meg. Rosszkedvűen találkozott az egyik magyar zsűritaggal, aki azt mondta, ne keseregjen, a győztes egy fillért sem kap, mert a zsűri ellopta a pénzt! Ekkor belépett a kávézóba egy férfi nagy kalapban, nyakán sállal, és odament hozzájuk. „Melyikük Bartók Béla? Maga? Ön a XX. század legnagyobb művésze! Engedje meg, hogy bemutatkozzam,



Maurice Ravel vagyok.” A francia zeneszerző is vigasztalta, mondván, ne törődjön a versennyel, őt még zsűritagnak se akarták bevenni. Itthon Bartók szomorúan mesélte el Kodálynak, hogy nem sikerült pénzt szereznie, aki viszont mosolyogva közölte, hogy neki igen!



Így hát elutazhattak.



NEMZETI ÜGY



Népdalgyűjteményünk gazdagságát tekintve a világ élvonalába tartozunk. Eddig kétszázezer magyar népdalt gyűjtöttek és rendszereztek. Miután a friss diplomás Bartók Gerlicepusztán meghallotta a székelyföldi, kibédi szolgálólány, Dósa Lidi énekét, eldöntötte, dokumentálja a magyarországi és erdélyi falvak örökségét. El is indult, felkereste a parasztokat, akik kezdetben nem akartak megnyílni. Féltek a hangfelvevő géptől, a fonográftól. Bartók már akkor tudta, hogy egy nép zenei múltjával foglalkozni nemzeti ügy. „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni, a magyar nemzet és a magyar haza javát” – írta egy levelében. Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes már többször ellátogatott Dósa Lidi sírjához, ahol elénekelte azt a dalt, amelyet Bartók először hallott tőle. A zeneszerző művészete és tudományos munkássága korszakalkotó jelentőségű. Kacsóh Pongrác az elsők között méltatta 1904-ben. „[…] ez a kolosszális tehetségű és imponáló tudású ifjú ember Liszt Ferenc szimfonikus talentumának egyenes örököse. Az első tiszta magyar szimfonikus.”



– Bartók büszke volt arra, hogy magyar – fűzi hozzá a rendező. – Nagyon jó lenne, ha ma azok az emberek, akik nemzeti érzésekről beszélnek, példaként őt állítanák. Számunkra azóta is csoda, hogy Bartók Béla fiával beszélgethettünk! Miután elkészült a film, izgultam, hogy Péter mit szól hozzá. Nekem érzelmesnek tűnt, hiszen a felvételeket még mi is végigbőgtük. Aztán az egyik munkatársa, Peter Hennings üzent, hogy hívjam fel, mert már háromszor le kellett neki vetíteni a filmet, annyira szereti. „Magát az apám küldte a mennyországból, hogy beszélgessünk, hogy el tudjam mondani, amit még szeretnék, és mindez eljusson a magyar emberekhez, és az egész világ megtudja, milyen ember volt Bartók Béla” – mondta a telefonba. Alig hittem a fülemnek. Nagyon büszke vagyok, úgy érzem, már ezért érdemes volt elkészíteni a filmet Bartókról, amelyhez a fotókat, a zenei felvételeket, mindent a fia adott.



Az alkotás egyik különlegessége, hogy az összes zongorabetétet Bartók és Pásztory Ditta játssza. Az operatőr két családi albumból olyan fényképeket vehetett fel, amelyeket eddig médiában soha senki nem láthatott. Bartók Péter a hagyatékot az irodájában őrzi. Sok mindent még nem küldött el a bázeli archívumba, ahol a világ legnagyobb művészeinek a kéziratait őrzik, s ahová Péter segítségével a stáb is bejuthatott. Ennek a biztonságos, föld alatti gyűjteménynek a fenntartását egy gyógyszergyár azzal a céllal finanszírozza, hogy az emberiség kultúrájának egy részét minden körülmények között megőrizzék.



– Bár Péterrel nem beszéltünk róla, de szerintem a még nála lévő hagyatékot Bázelba küldi majd el, pedig jobb lenne, ha itthon őriznék – jelenti ki Sipos József. – Örömmel segítenék, ha ez ügyben Magyarországról hivatalosan is megkeresnék őt. Bartók Péter ugyanúgy szereti a hazáját, ahogy az édesapja, egész életében a hagyatékkal foglalkozott, amiért megérdemelne állami kitüntetést.



Biztos vagyok abban, hogy szívesen venné.


Bartók Béla (1881-1945) • 1962017-11-07 14:50:41

 



„EBÉD HARMINC CENTBŐL”



/Ozsda Erika – Magyar Idők, 2017. november 5./



Sir Solti György egy interjúban elmondta, hogy Bartók Bélát nem emberként, hanem istenként tisztelték. Sok évvel később Solti végiggondolta az együtt töltött néhány napot, amíg zongorázni tanult nála, és rájött: Bartók egy angyal. Ez a földre szállt, különleges ember azért járt itt, hogy az emberiséget szolgálja. Sipos József Bartók című dokumentumfilmjét nemrég mutatták be a mozikban.



Sipos József rendezőként és producerként már többször foglalkozott Márai Sándor műveivel. Az 1945-ös naplóját lapozgatva talált rá egy bejegyzésre, amely szerint az író tudomására jutott, hogy meghalt a legnagyobb magyar, Bartók Béla.



– Nagyon meglepődtem, mert legnagyobb magyarként eddig mást aposztrofáltunk – meséli a rendező –, s mivel mindig erősen bíztam Márai ítéletében, elkezdtem kutakodni Bartók után. Sok könyvet olvastam róla, amelyekben érdekes leírások voltak a bartóki művészetről, de hogy valójában milyen ember, arról alig valamit. Rudolf Péterrel, akivel sok filmben dolgoztunk már együtt, kezdetben játékfilmet szerettünk volna készíteni. Egy 1946-os kiadványban találtam rá Bartók Béla levelezésére. A levelek főleg az édesanyjának szóltak, később második feleségének, Pásztory Dittának vagy a gyerekeinek, akiknek érdekes pillanatairól számolt be. A több száz oldalas gyűjteményt egy éven keresztül minden este olvasgattam. Ekkor már halványan körvonalazódott számomra egy kép a zeneszerzőről, akit nem csak a zene, sok minden más is érdekelt, de ez az anyag még kevés volt.



Kutatásaim során egyre közelebb jutottam a személyiségéhez, és egyre mélyebbre a bartóki világban, de ez még mindig nem volt elég egy hiteles filmhez.



A HARMADIK LEVÉL UTÁN



Nagyon óvatosan kellett és kell bánni a témával, mert Bartók Béla valóban nemzeti kincs.



A zenetörténészek és azok, akik könyveket írtak róla, óvják, őrzik.



– Nem is nagyon akart senki beszélni, bár én mindenkit megkérdeztem. Elég zárt közeg – állítja Sipos József.



– Nem engedik kiszolgáltatni a bartóki hagyatékot, aminek az lehet az oka, hogy féltik a zeneszerzőt. Akik ismerik és szeretik, pontosan tudják, hogy semelyik politikai oldalhoz nem tartozott, mindig a tisztesség és az emberek szeretete vezérelte. Ugyan mindkét oldallal volt konfliktusa, de egyik mellé sem állt. Akik viszont vele foglalkoztak, mind közel kerültek hozzá. Mind! És Bartóknak még mindig van kisugárzása, pedig 75 éve nincs közöttünk.



Tavaly nyáron Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője azt kérdezte a rendezőtől, hogy miért nem keresi fel Bartók fiát Amerikában. Sipos József levelet írt a megadott e-mail címre, ahonnan hosszú ideig nem érkezett válasz. A harmadik levél után valaki az iránt érdeklődött, hogyan és miért szeretnének Bartók fiával találkozni. Végül hosszabb levélváltás után azt az üzenetet kapták, hogy a 93 éves Bartók Péter vállalja a beszélgetést, de rossz tapasztalatai miatt feltételekhez köti. Siposék mindent vállaltak, és szinte azonnal elindultak Amerikába. Arra se volt idejük, hogy bárkitől pályázati pénzt kérjenek, vagy finanszírozót találjanak. Feleségével, a film producerével, Détár Krisztinával úgy döntöttek, az út egyben a nyaralásuk is lesz.



Bartók Péter idősek otthonában él Floridában. Segítségre szorul, mert kilencvenéves korában csípőprotézist kapott, nehezen jár, és rosszul lát. Ennek ellenére vállalta a forgatást.



TÖPÖRTYŰS POGÁCSA



– Nagyon érdekes volt az együtt töltött néhány nap – emlékszik vissza a rendező. – Egy idő után a beszélgetésünk monológgá változott, ahogy egyre mélyebbre merült az emlékeiben. Talán már nem is nekünk beszélt… Írt egy könyvet Apám címmel, de a forgatáson sokkal több emléket elevenített fel. A végén úgy éreztük, hogy már nemcsak nekünk fontos ez a találkozás, hanem neki is. Olyan szuggesztíven mesélt, hogy a második napon eldöntöttem, ennél jobb játékfilmet nem lehet készíteni. Akkor változott át dokumentumfilmmé.



Az utazás előtt nagy talány volt, hogy Bartók Péter hogyan beszéli nyelvünket. A nagy magyar zeneszerző fia nem beszélhet angolul a nemzeti hősről, de rossz kiejtéssel vagy erős akcentussal sem! Miután bemutatkoztak, Bartók Péter első kérdése az volt: „Elhozták a töpörtyűs pogácsát?” Még mindig az a kedvence, és azt ott nem lehet kapni. Mindjárt odaadták neki, amelyhez egy korty magyar pálinkát is ivott. Siposék az első három perc után megkönnyebbültek: Bartók fia tökéletesen tud magyarul.



– Péter nyolc éve senkihez sem szólt az anyanyelvén, ezért is csoda, hogy ilyen gyönyörűen és tisztán beszél – mondja Sipos József.



Már a film első perceiben kiderül, hogy Bartók Péter egész életében az apja bűvöletében élt, azt a munkát folytatta, amelyet ő kezdett el, persze nem zeneszerzőként. A konfliktusokat is vállalva a Bartók-hagyaték megőrzésének szentelte életét. Hiszen a zeneszerzőt Magyarországon többször megbántották, életében olykor ellenségként kezelték, előfordult, hogy letiltották. Aztán posztumusz Kossuth-díjat adtak neki…



Bartók Bélának Amerikában nagyon megfogyatkoztak a bevételei. Több helyen kellett adóznia, és betegsége miatt nem tudott fellépni. A családtagjain kívül másnak nem panaszkodott, csak a fiának írta meg, hogy harminc centből ebédelt. Senki sem tudta, hogy milyen szegényen él, hogy nincs mit ennie. Amerikában nem árulta el, hogy ő az a nagy művész, akit a világon mindenhol ismernek. Senkitől sem kért semmit, a családjában is ő tartotta a lelket, pedig akkor már halálos beteg volt.



Mielőtt a Bartók házaspár elindult Amerikába, fiukat itthon gyámra bízták, de rövid időn belül dönteni kellett a sorsáról, mert hadköteles korba lépett. Péter a filmben elmeséli, milyen kalandos körülmények között jutott ki Amerikába, majd New Yorkban hogyan találkozott véletlenül az apjával az utcán. A fiatalembert besorozták, és amerikai haditengerészként a Panama-csatornához küldték. A háború után a katonákat nyugdíjazták, így 21 éves korától pár száz dollárból nyugdíjasként élt. Később hangmérnök lett, és elkezdte az apja gyűjtéseit, felvételeit rögzíteni.



– Bartók Péterrel négy óra rögzített anyag készült – mondja Sipos József. – Sok történetet mesélt az édesapjáról, az egyik kedvencem sajnos időhiány miatt nem került be a filmbe: Bartók és Kodály Zoltán együtt folytattak népzenekutatói munkát, amelyhez pénz kellett. Bartók azt mondta, jelentkezik a párizsi Rubinstein-zongoraversenyre, megnyeri, és majd abból fizetik az utazás költségeit. Megírta a kottákat, elküldte Párizsba, elhívták a versenyre, de előző este a zsűri közölte vele, hogy nem jó a partitúra, mert bizonyos hangnemek nem stimmelnek. Bartók próbált érvelni, de hiába. Megkérdezte, hogyan lenne jó. Mondták, úgy, ha ebbe és ebbe a hangnembe áttenné a harmincperces zenekari művet. „Rendben, holnapra megcsinálom.” Holnapra?!



Háromheti munka!” Bartók zongora nélkül, éjszaka fejben áthangszerelte és másnap benyújtotta a partitúrát. Nem akarták elhinni, azt hitték, volt egy másik példánya. Hiába adta elő óriási sikerrel a darabot, a versenyt nem ő nyerte meg. Rosszkedvűen találkozott az egyik magyar zsűritaggal, aki azt mondta, ne keseregjen, a győztes egy fillért sem kap, mert a zsűri ellopta a pénzt! Ekkor belépett a kávézóba egy férfi nagy kalapban, nyakán sállal, és odament hozzájuk. „Melyikük Bartók Béla? Maga? Ön a XX. század legnagyobb művésze! Engedje meg, hogy bemutatkozzam,



Maurice Ravel vagyok.” A francia zeneszerző is vigasztalta, mondván, ne törődjön a versennyel, őt még zsűritagnak se akarták bevenni. Itthon Bartók szomorúan mesélte el Kodálynak, hogy nem sikerült pénzt szereznie, aki viszont mosolyogva közölte, hogy neki igen!



Így hát elutazhattak.



NEMZETI ÜGY



Népdalgyűjteményünk gazdagságát tekintve a világ élvonalába tartozunk. Eddig kétszázezer magyar népdalt gyűjtöttek és rendszereztek. Miután a friss diplomás Bartók Gerlicepusztán meghallotta a székelyföldi, kibédi szolgálólány, Dósa Lidi énekét, eldöntötte, dokumentálja a magyarországi és erdélyi falvak örökségét. El is indult, felkereste a parasztokat, akik kezdetben nem akartak megnyílni. Féltek a hangfelvevő géptől, a fonográftól. Bartók már akkor tudta, hogy egy nép zenei múltjával foglalkozni nemzeti ügy. „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni, a magyar nemzet és a magyar haza javát” – írta egy levelében. Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes már többször ellátogatott Dósa Lidi sírjához, ahol elénekelte azt a dalt, amelyet Bartók először hallott tőle. A zeneszerző művészete és tudományos munkássága korszakalkotó jelentőségű. Kacsóh Pongrác az elsők között méltatta 1904-ben. „[…] ez a kolosszális tehetségű és imponáló tudású ifjú ember Liszt Ferenc szimfonikus talentumának egyenes örököse. Az első tiszta magyar szimfonikus.”



– Bartók büszke volt arra, hogy magyar – fűzi hozzá a rendező. – Nagyon jó lenne, ha ma azok az emberek, akik nemzeti érzésekről beszélnek, példaként őt állítanák. Számunkra azóta is csoda, hogy Bartók Béla fiával beszélgethettünk! Miután elkészült a film, izgultam, hogy Péter mit szól hozzá. Nekem érzelmesnek tűnt, hiszen a felvételeket még mi is végigbőgtük. Aztán az egyik munkatársa, Peter Hennings üzent, hogy hívjam fel, mert már háromszor le kellett neki vetíteni a filmet, annyira szereti. „Magát az apám küldte a mennyországból, hogy beszélgessünk, hogy el tudjam mondani, amit még szeretnék, és mindez eljusson a magyar emberekhez, és az egész világ megtudja, milyen ember volt Bartók Béla” – mondta a telefonba. Alig hittem a fülemnek. Nagyon büszke vagyok, úgy érzem, már ezért érdemes volt elkészíteni a filmet Bartókról, amelyhez a fotókat, a zenei felvételeket, mindent a fia adott.



Az alkotás egyik különlegessége, hogy az összes zongorabetétet Bartók és Pásztory Ditta játssza. Az operatőr két családi albumból olyan fényképeket vehetett fel, amelyeket eddig médiában soha senki nem láthatott. Bartók Péter a hagyatékot az irodájában őrzi. Sok mindent még nem küldött el a bázeli archívumba, ahol a világ legnagyobb művészeinek a kéziratait őrzik, s ahová Péter segítségével a stáb is bejuthatott. Ennek a biztonságos, föld alatti gyűjteménynek a fenntartását egy gyógyszergyár azzal a céllal finanszírozza, hogy az emberiség kultúrájának egy részét minden körülmények között megőrizzék.



– Bár Péterrel nem beszéltünk róla, de szerintem a még nála lévő hagyatékot Bázelba küldi majd el, pedig jobb lenne, ha itthon őriznék – jelenti ki Sipos József. – Örömmel segítenék, ha ez ügyben Magyarországról hivatalosan is megkeresnék őt. Bartók Péter ugyanúgy szereti a hazáját, ahogy az édesapja, egész életében a hagyatékkal foglalkozott, amiért megérdemelne állami kitüntetést.



Biztos vagyok abban, hogy szívesen venné.


Erkel Ferenc • 10272017-11-07 14:35:03

  • Békés Megyei Hírlap, 1993. február 20-21 / 43. szám



1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti  opera megteremtője  Budapesten. A századik évfordulón országszerte  rangos  eseményekkel emlékeznek a zeneszerzőre, aki 1810. november 7-én  született Gyulán.  A szülővárosban 1989-ben megalakult az Erkel Ferenc Társaság, elnöke dr.  Bonis Ferenc zenetörténész.



— Elnök úr, a hatvanas években könyve jelent meg Erkelről. Korábban is foglalkoztatta a zenetörténészeket személye?



— Kötetem első része Erkellel foglalkozik, másik része pedig, ha szabad így kifejezni, az  Erkelhez  vezető  utakkal. Történeti    szükségszerűség hozta létre mint jelenséget, és megvolt az előzménye a magyar zene történeti fejlődésében.  Az első Erkel-életrajzot Ábrányi  Kornél  írta,  a  zeneszerző halála után egy évvel adták   ki.   1910-ben   Erkel születésének  centenáriumára jelent meg Fabó Bertalan Erkel-emlékkönyve. Scherer Ferenc az 1940-es években írt új életrajzot. Ezt követte Németh Amadé munkája a Kis Zenei Könyvtár sorozatban. Jelentősebb  Erkel-tanulmányok  jelentek meg a Szabolcsi Bence és  Bartha Dénes  által közreadott  Zenetörténeti  tanulmányok sorozatban.



— A közvéleményt ugyanígy foglalkoztatta Erkel művészete?



— A Pesti Magyar Színház megnyitása  után  néhány  hónappal, 1838-ban a színház első  karmestere.  Amikor  első operáját, a Bátori Máriát 1840. augusztus 8-án bemutatták, attól a naptól hívják a színházat Nemzeti  Színháznak.  Erkel főzeneigazgató, addig, amíg a Nemzeti Színház az opera műfajának  is  otthont  adott.  Az Operaház  1884-es  megnyitásától ott főzeneigazgató. Erkel operabemutatói  az  István  király kivételével mind a Nemzeti  Színházban  voltak.  Az 1840-es években divatba jött a népszínmű. Erkel többnek kísérőzenéjét írta népdalok, népies  műdalok  felhasználásával. Ez akkor hihetetlenül fontos  volt:  hozzájárult  a  még nem túlságosan magyar főváros azzá válásához. A Nemzeti Színházban  mutatták  be  a Himnuszt is, mellyel pályázatot nyert 1844-ben. Erkel mindenképpen népszerű volt.



— Később? Hiszen operáit átírták...

—  Az  átírás  azt  mutatja, hogy amit ki akart fejezni, napirenden volt. Csak esetleg a kor másképpen akarta olvasni, mást  látott  benne  vagy  úgy gondolták,  a  kor  követelményeihez kell igazítani. A Bátori Mária című operában például olyan hangszerek fordulnak elő, amelyek a későbbi zenekari  gyakorlatban  nincsenek. Ezeket pótolni kellett. A zenei matériát másképpen formálták például 1940-ben Palló Imre kedvéért. Bánk bán szerepét átírták baritonra.  Az  opera olasz eredetű műfaj. Az olasz operában mindig tenor a hős, ez így honosodott meg nálunk is. Természetes volt, hogy Bánk bán, minthogy hős, nem is lehetett más, mint tenor. Később azt mondták: elképzelhetetlen, hogy Magyarország nagyura bajusszal és szakállal, kucsmában  és  karddal  tenor hangon csiviteljen. Csakis bariton lehet! Ilyen alakja éppen volt  a  magyar  operajátszásnak, Palló Imre, a korszakalkotó baritonénekes.



— Szövegeket  ugyancsak átírtak.

— A XIX. század másként kezelte  a  magyar  prozódiát. Századunk   sokkal   érzékenyebb, hála Kodály munkásságának, kinek elve volt: a magyar nyelvben rejlő dallamot kell a zenének  is kifejezni, a magyar   nyelv   természetes hangsúlyai  nem  ellenkezhetnek a zenével. A Hazám, hazám ária az eredeti, Erkel által megzenésített  verzióban  így kezdődött: „Miként vándor, ki téved ez...” Gyönyörű jambus,

csak éppen nem felelt meg a zenének,  amit ráírtak.  Nádasdy Kálmán  írt ugyancsak jambusokat, amelyek nem törték meg a zenét: „Mint száműzött, ki vándorol...” Az, hogy valakit  átírnak,  nem  jelenti, kevésbé  népszerű,  kevésbé tisztelik. Hogy  jól  csinálják vagy sem, hűségesek vagy hűtlenek, más kérdések. Van, aki azt  mondja:  engem  ez  mind nem  érdekel,  ahhoz  akarok visszatérni, amit a szerző megálmodott... Ezek mind lehetséges dolgok, melyeken míg világ a világ, vitatkozni fognak. Addig azonban Erkel mindig aktuális lesz...



— Sokan  úgy  vélik,  Erkel mégis csak,,poros”.

— Az a tény, hogy korunk mind több művét fedezi fel, az ellenkezőjét  mondja.  Az  a tény,  hogy  az  Operaház  két slágere  a  Varázsfuvola  és  a Bánk bán — melyeknek mindig,  bármikor  műsorra  tűzik nagy  látogatottsága  van  — sem ezt bizonyítja. A közönség igenis igényli a régit is! És igényli, hogy Erkel munkásságának egy-egy újabb fejezetét megismerhesse.    Ismeretlen operáit, felfedezett  zongoraműveit, népszínműveit. Erkel nem  magányos  mester  volt. Ezért szenteljük neki és korának a nyári gyulai tudományos ülésszakot.  Kortársai,  Liszt Ferenctől Mosonyi Mihályig, mind megpróbáltak elérni valamit a magyar zenében. Néha hasonlót, néha pontosan az ellenkezőjét. Ez volt a XIX. század  magyar  zenéjének  igazi története. Erkel művészete él és azt gondolom, még nagyon sokáig. Meglepetéseket tartogat a magyar muzsika barátainak.





Az emlékév fölött védnökséget vállaltak az ország vezetői, a hazai tudományos és művészeti élet vezető személyiségei.  Erkel-operákat  mutatnak  be  színházak,  a  Magyar Rádió valamennyit sugározza, a televízió is többet közülük. 1993  talán  minden eddiginél teljesebben nyújtja át azt, amit tudnunk kell a magyar zenekultúra megálmodójáról.



/Szőke Margit /

 



 


Erkel Ferenc • 10252017-11-07 14:20:10
Erkel Ferenc • 10232017-11-07 14:01:46

Erkel Ferenc a nemzeti romantikus opera megteremtőjének születésnapja



2013 óta a Magyar Opera Napja.



ECHO tévé (2017)



Vendég: Ókovács Szilveszter igazgató, Magyar Állami Operaház 



(video időtartam: 11:14 perc)



 


Erkel Ferenc • 10222017-11-07 13:58:03

NOVEMBER 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810


A nap képe • 19852017-11-07 13:56:51

NOVEMBER 7. – ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1810


Zenei témájú könyvek • 902017-11-07 13:49:23

Angster József naplója


Zenei témájú könyvek • 892017-11-07 13:46:20

Angster József: Életrajzom – Egy XIX. századi magyar orgonaépítő naplója címet viselő, csaknem 600 oldalas, korabeli fényképekkel és rajzokkal is illusztrált könyvet a pécsi önkormányzat közgyűlési termében mutatták be.



 



(A fotón Hajdók Judit orgonaművész tartja kezében az új könyvkiadványt.)


Joan Sutherland - La Stupenda • 1052017-11-07 13:30:00

Joan Sutherland Conversation


Joan Sutherland - La Stupenda • 1042017-11-07 13:28:52

Dame Joan Alston SutherlandOMACDBE (7 November 1926 – 10 October 2010)



 Joan Sutherland in 1975



Joan Sutherland in 1975


Zenetörténet • 2012017-11-07 12:52:00

„…de legszebb virág a haza szent szerelme!”| Arany János-dalest



Kevesen tudják, hogy egyik legnagyobb költőnk Arany János csodálatos prózai költeményei mellett dalokat is írt. Kodály Zoltán úgy vélekedett, hogy „… nemcsak Aranyt, a kort sem érthetjük meg e dalok ismerete nélkül".



Az esten fiatal operaénekesek szólaltatják meg ezeket a műveket, kiegészítve Kodály, Ligeti, Mosonyi és Mihalovich szerzeményeivel, valamint két új dal ősbemutatóját is meghallgathatja az érdeklődő közönség.

 



Az Arany évforduló kapcsán Arany versek megzenésítései hangzanak el november 12-én  1/2 8 -kor a Vigadó Sinkovits-termében.



Szép kortárs művekkel indul a koncert, majd szünet után Mosonyi után Arany saját szerzeményű dalaiból adunk ízelítőt.



Az est csúcspontja Mihalovich Toldi operájának részlete.



Részletes műsor:



ARANY JÁNOS – 200

 

2017. november 12-én 19.30 órakor

a Vigadó Sinkovits-temében

 

Művészeti vezető:

Marton Éva

A Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, professor emerita, ks. a Szent István-rend kitüntetettje, a nemzet művésze

 

Közreműködik:

Horti Lilla – szoprán  

Megyimórecz Ildikó – szoprán

Erdős Attila – bariton

Pataki Bence – basszus





Virág Emese – zongora

 

Műsorvezető:

Kovács Sándor zenetörténész



 



Műsor:



Vajda János: Öt dal Arany János verseire – az első két  és az ötödik dal hangzik el közülük.  (Erdős)



                 No.1. Névnap 



                 No.2. Az elkésett



                 No.3. Végpont



                 No.4. Még egy



                 No.5. Mindvégig



Csemiczky: Duettbemutató



Kodály Zoltán: Haja haja  (Megyimórecz)





      Ligeti György: Öt Arany-dal                                 




  1. Csalfa sugár (Megyimórecz)

  2. A legszebb virág  (Megyimórecz)

  3. A csendes dalokból  (Erdős)

  4. A bujdosó (Erdős)

  5. Az ördög elvitte a fináncot (Erdős)



      Hollós Máté–Tóth Árpád: Arany János ünnepérebemutató  (Pataki)





      Olsvay Endre: Őszi sorok  (Erdős)





      Nógrádi Péter: Mátyás anyja – bemutató Horti



s z ü n e t





     Mosonyi Mihály: Mátyás anyja  (Horti)





     Arany János három dala:




  1. A hegedű száraz fája  (Erdős)

  2. Kondorosi csárda mellett (Horti)

  3. Igyunk, biz azt egy-egy kicsit  (Pataki)



      Tóth Péter: Csendes bordal – bemutató (Pataki)



                          

      Mihalovich Ödön: Toldi szerelme



      Piroska és Erzse duettje a 2. felvonásból   (Horti, Megyimórecz)


Kodály Zoltán • 3442017-11-07 12:06:49

„ÍGY LÁTTUK KODÁLYT”



Szerkesztette: Bónis Ferenc



„A népszerű könyv negyedik, bővített, átdolgozott kiadása nyolcvannyolc visszaemlékezést tartalmaz, abban a sorrendben, ahogyan az emlékezők kapcsolatba kerültek Kodállyal. Tanítványai, kollégái, művésztársai, kortársai egyaránt sokszínű és tanulságos történetekben idézik fel a Mester alakját. A könyv a visszaemlékezések mellett több mint száz fényképet és dokumentumot tartalmaz. A Kodály Emlékév - születésének 135. és halálának 50. évfordulója - jó alkalom arra, hogy az újabb nemzedékek is megismerkedjenek a nagy zeneszerzővel és kortársaival.”



Balassi Kiadó, 2017-11-07



640 oldal, gazdagon illusztrált


Pitti Katalin • 7082017-11-07 11:56:20

https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1986_05/?pg=89&layout=s



 


Pitti Katalin • 7072017-11-07 11:54:43

Az elmondottakhoz  kapcsolható  ez a cikk is...


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9302017-11-07 11:18:47

Magyar Opera Napján



Bartók Rádió: 12.36 – 15.06.



 Erkel Ferenc: Bátori Mária - opera két felvonásban



(hangversenyszerű előadás)



Szövegét - Dugonics András színműve alapján - Egressy Béni írta



Vezényel: Kocsár Balázs



Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara



Karig.: Strausz Kálmán



Szereposztás:



Kálmán, Magyarország királya - Palerdi András (bariton)



István, a fia, trónörökös - László Boldizsár (tenor)



Árvai, királyi tanácsadó - Kelemen Zoltán (bariton)



Szepelik, királyi tanácsadó - Geiger Lajos (bariton)



Bátori Mária, nemes hölgy - Kolonits Klára (szoprán)



Miklós, Mária fivére - Csiki Gábor (tenor)



Hírnök, kém, Szepelik bizalmasa - Fülep Máté (bariton)



Bakó - Szvétek László (basszus)



 



(Erkel Színház, 2016. november 6.)


Erkel Ferenc • 10212017-11-07 11:18:00

A Magyar Opera Napján



Bartók Rádió: 12.36 – 15.06.



 Erkel Ferenc: Bátori Mária - opera két felvonásban



(hangversenyszerű előadás)



Szövegét - Dugonics András színműve alapján - Egressy Béni írta



Vezényel: Kocsár Balázs



Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara



Karig.: Strausz Kálmán



Szereposztás:



Kálmán, Magyarország királya - Palerdi András (bariton)



István, a fia, trónörökös - László Boldizsár (tenor)



Árvai, királyi tanácsadó - Kelemen Zoltán (bariton)



Szepelik, királyi tanácsadó - Geiger Lajos (bariton)



Bátori Mária, nemes hölgy - Kolonits Klára (szoprán)



Miklós, Mária fivére - Csiki Gábor (tenor)



Hírnök, kém, Szepelik bizalmasa - Fülep Máté (bariton)



Bakó - Szvétek László (basszus)



 



(Erkel Színház, 2016. november 6.)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23952017-11-07 10:59:02

A Magyar Opera Napján a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából a Palotás felvételével indított.  (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Ferencsik János)



Fényes Szabolcs dalait énekelte Götz Anna és Böröndi Tamás



Fényes Szabolcs - Békeffy István: Rigó Jancsi  - a rádiófelvétel részleteiben Korondy György, Kalmár Magda, Csákányi László, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert énekelt, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényelte)



Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám” (más szöveggel hallottuk egy koncertfelvételről) (Kállay Bori, Böröndi Tamás énekel – „Interoperett’, vezényel: Fajth Tibor)



Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta (Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)



Részletek:



- Bevezető kar és kettős: „Véget ért az aratás… /Nézz reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég?…”  (Bende Zsolt, László Margit,  énekkar)



- Induló és palotás (Km.  László Margit, Bende Zsolt és Énekkar)  - No. 7.



- Dal: „Pali, drágám, pattanj lelkem, mondta jó anyám, vajat, mézet hozz de menten, szóval, szaporán …./Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint…” (Bende Zsolt, énekkar női kara)



- Kettős: „Festőművész, legnagyobb már most is én vagyok…/Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek!... /Nézd ott azt az asszonyt, de pompás… a férje a nagyszerű festő…/Megvolt nékem mindenem, sok ékszerem, ruhám… (László Margit, Rozsos István) -  No.10.



Fényes Szabolcs – Szenes Iván dalai:



„Papíron túl vagyok az ötvenen…”  (Mensáros László)



„Ajánlom magamat” ( Márkus László)



Kemény Egon zenéjének zenekari dallamaival ért véget a mai műsor.



 



A szokásos ismétlést délután hat és hét óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán, és online az internetes elérhetőségeken is.


Lisztről emelkedetten • 8752017-11-07 09:10:51

Bartók Rádióban rövidesen kezdődik: 



9.30 – 10.00 Kritikus füllel





Liszt: Operaátiratok



(Farkas Gábor - zongora)



 A kiadványról Mácsai János, Molnár Szabolcs és Ujházy László beszélget.



 Szerkesztő: Katona Márta


Pitti Katalin • 6962017-11-06 16:00:32

Pitti Katalin: „Ha tiszta szívedből bánsz valamit, mindig feloldást kapsz, és mindig kaphatsz egy új lapot, amit most onnantól kezdve fogsz teleírni.”



 



A műsorban elhangzott utolsó mondata - önvallomásából.


Erkel Színház • 85032017-11-06 15:31:49

A hugenottákról. Tegnap este néztem meg a második szereposztással az előadást, így most mindkét garnitúrával láthattam ezt a ragyogó operát! 



Meyerbeer egyébként mindig is nagy kedvencem volt; a francia "grand opera" és annak képviselői;  a romantika korszakának ez a válfaja lebilincsel, odacövekel engem a rádió készüléke mellé, ha ilyen operazenéket közvetítenek – legyen az francia, olasz, német…; a Operában, Erkel Színházban, bárhol ha ilyen operához eljutok, a zene, a dráma, a misztikum, az ábrázolt kor és benne a történeti szálak, a cselekmény fordulatai, a rendezés hatást keltő elemei és a zenét, éneket közvetítő közreműködő énekesek interpretálásában kibontakozó dráma a  székemhez szegez; a hatáskeltő elemek, mind a zenében, mind a színpadon kötelező kellékek; de a zene önmagában is bámulatos, és ha jó énekesek állnak rendelkezésre, akkor megoldható a színrevitelük. A francia bel canto ugyanúgy közel áll hozzám, mint az olasz vagy a német: Auber, Adam, Meyerbeer, Halevy művei, ahogy Spontini Vesztaszűze, Rossini Tell Vilmosa, Bellini és Donizetti ilyen alkotásai, Wagner Rienzije, de Verdi fiatalkori operái közül is egynéhány idetartozik, s persze, más stílusban, később is keletkeztek olyan nagy telítettségű operák, amelyek közel állnak hozzám: A szicíliai vecsernye, Don Carlos.  Meyerbeer összes operáját szívesen hallgatom, s mondhatni az ő műveit is "rongyosra" hallgattam már gyerekkoromban a rádióban sugárzott operarészletek és/vagy teljes operák közvetítései által. 



Úgyhogy nekem nem volt ismeretlen A hugenották zenéje sem, hiszen pl. Joan Sutherland stúdiófelvétele is sokszor ment a rádióban, később pedig megszereztem a DVD-felvételen a Sydney Opera előadásának felvételét is, ahogy megvan  Deutsche Opera új verziója, német nyelvre átültetve. Értékelem Ókovács Szilvesztert és csapatát, hogy volt merszük ezt a gigászi, történelmi operát a romantika korából kiemelni, kiállítani, és a repertoárba tenni,  2017-ben, a reformáció 500 éve jegyében  bemutatni a magyar közönségnek az Erkel Színházban – amit több mint nyolcvan éve nem játszották nálunk.



Olvasom, a franciáknál A hugenották a Faust mellett a másik nemzeti operájuk, amit több mint ezerszer adtak elő. Hozzáteszem, a háború előtt nálunk is ment 280-szor. Úgyhogy magam is nagy kíváncsisággal ültem be mindkét előadásra. És nem csalódtam várakozásomban!!!  Óriási produkció ez. Még így is, kissé meghúzva a zenei anyagot, de minden fontos zene benne maradt: a hatkor kezdődő előadás tíz órakor ér véget, két szünettel három részben látható az ötfelvonásos opera, francia nyelven (az első és második, ill. a negyedik és ötödik felvonás összevonva, de minden felvonás között függöny van, amikor színpadkép-változás történik). 



Sokszereplős darabról van szó, hatalmas kórus, és táncosok a balettben (igaz, csak az ötödik felvonásban, mivel a többi balettképet kihúzták a produkcióból, bánatomra...) 



Mindkét szereposztásban vannak jók, nagyon jók, és kevésbé jók... Az első szereposztásnak kétségkívül nagy nyeresége Kolonits Klára: ő  a drámai koloratúra felől közelíti meg szopránjával Margit királyné szerepét és varázslatos egyéniségével,  bámulatos, tündöklően ragyogó alakításával megörvendeztet valamennyiünket, akik elragadtatással  hallgatjuk énekét, vastapssal honorálva a második felvonásbeli nagy jelenetét: a kétrészes áriát, és kettősét Raoul-lal, Boncsér Gergely partnereként – akire ebben az operában a közismerten magas énekhangokra (is) kihegyezetten, nem kis feladat vár; akárcsak Kolonits, ő is biztosan viszi át a „magaslatokat”: Boncsér fölényes biztonsággal énekli ki a magas C-ken felüli hangokat is, hangja könnyedén veszi az „akadályokat” – de ugyanakkor színpadi játéka kissé egysíkú, és visszafogott.



Velük szemben a  második szerepgárdából Rőser Orsolya Hajnalkának a koloratúr szopránját dicsérhetem, minden magas hangja a helyén van, talán kicsit éles, de "üzemképesen" szól, ugyanakkor nincs színpadi kisugárzása, a drámai szituációkkal nem tud mit kezdeni, és nem emelkedik ki, nem tűnik ki a többi szoprán szerep megformálói közül.



 Boncsér Gergely lírai alakításával szemben László Boldizsár spinto hangja jobban érvényesül, a kiállása is erőteljesebb kollégáénál, viszont a kényesen magas hangok helyén falzettben énekel, ami rontja az élvezetet, az én fülemnek kissé kellemetlen, de ezt leszámítva produktumával remekül helytáll Raoulként a színpadon, és mind R.O.H. királynéja, mind Valentine megformálója, Kriszta Kinga szerelmeseként szép alakítást nyújt. Kriszta Kinga szopránját hallva az a benyomásom, még nem teljesen kész a szereppel: a színek hiányoznak énekléséből, és szinte alig él a dinamika eszköztárával: végig túl hangos. Megnyerő külső, szép termet, elmélyülés a szerepben, de hiányolok bizonyos összeszedettséget, és hiányzik vokális kifejezőkészségből  még valami, talán olyasmi, amit akkor érzek, amikor megindítania kellene engem a Raoul iránt érzett szerelem- féltés-odaadás nyújtásakor, – mind az, amit megtalálok Létay Kiss Gabriella megformálásában, az első szereposztás Valentine-jeként a színpadon. Mert utóbbi éneke tele van szenvedéllyel, hullámzó érzelmi hőfokokkal, amelyeknek kifejezést tud adni jeleneteiben. Szoprán szólamait egyenletes színvonalon, érzelmi oldalát is jobban megmutatva abszolválja, színészi játékával együtt csak dicsérni tudom alakítását.  



Marcelt mindkét szereposztásban Bretz Gábor énekelte - alakította, meggyőzően, annyi észrevételt azért megkockáztatok,  hogy hiányolom basszushangjának a mélységeit; amiről nem tehet, hiszen ő basszbariton énekes. De ezt tudván akkor az a kérdés merül fel bennem, miért basszbariton énekesre testálták ezt az amúgy basszushangra írt és kívánkozó fontos szerepet?! 



Az első szereposztást és a másodikat szembeállítva egymással még néhány szereplőről szólok: Balga Gabriella (Urbain, apród), Cseh Antal (Saint-Bris gróf), Haja Zsolt (Nevers gróf) alakítását erősebbnek tartom Heiter Melindáénál, Busa Tamásénál, Sándor CsabáénálSándor Csaba: utóbbi Erdélyből érkezett magyar operaénekes,  Nevers gróf szerepében ugyancsak kellemes benyomásokat tett rám; most fedeztem fel őt, tekintve, hogy eddig nem igen hallhattuk még az Operában énekelni, hiszen a Kolozsvári Magyar Opera művészeként lépett most fel A hugenottákban.



 A kórus sokrétű, hatalmas feladatát biztosan látta el az Operaház Énekkara! A hol derűs, hol megrendítő jelenetekben bővelkedő kartételekben  egyformán biztosan "üzemelnek".



Az Opera zenekara játéka mesterien szól a vendég karmester,  Oliver von Dohnányi irányítása alatt.



A rövidke balettbetétben szép táncokat láthattunk, kár, hogy csak ennyit...



A színpadi látvány olykor szegényesnek "üresnek" hat, olykor viszont a látható kevés elem is elégséges ahhoz, hogy megidézze a történelmi kort, benne a fényűző udvartartást,  a vidéki, nemesi palotabelsőt, a természeti környezetet, a párizsi palotabelsőt, ahogyan bemutatja a városban történteket, a szörnyű, véres események ábrázolását.



 Némi dramaturgiai döccenőket leszámítva, és a produkció egy-egy rövid üresjáratától eltekintve (ami a húzások következménye is), az előadás alatt végig kellő feszültséget teremt, érdeklődést kelt a szereplők sorsa iránt, egy pillanatnyilag sem unalmas, amit látunk -hallunk-kapunk; a cselekmény, a felépítés, a dráma, következetesen halad a kifejlődés útján, ami elvezet a végső tragédiához;  oda összpontosul, kulminál minden, amit a színpadon az első függöny felmenésétől fogva az utolsó függöny lehullásáig ott történik és lezajlik.



Meyerbeer operája mestermű, amit nagyra becsülök, és köszönöm az Opera vezetésének, hogy több mint 80 év után újra bemutatta és a repertoárra vette. Megérdemli. Függetlenül a reformáció jegyétől és szellemétől, már itt volt az ideje, hogy végre ismét legyen "Hugenottánk", és Szikora János rendező munkája megérdemelt közönségsiker!



Számomra a reveláció élményével hatott úgyis, hogy a darabot jól ismerem, úgy ültem be az előadásokra, hogy a zenéjének minden szépséges részlete a fülemben volt már, mielőtt megszólalt volna itt - hiszen mint említettem rengetegszer meghallgattam a rádióban és lemezeken is hozzáférhettem. Az, hogy most élőben, színpadra varázsolva is láthattam ezt a monumentális, katarzisos remekművet, úgy éltem meg, mint valami csodát - amelynek valamiképpen én is mint befogadó a részese lehettem! 


Giacomo Meyerbeer • 6472017-11-06 15:31:09

A hugenottákról. Tegnap este néztem meg a második szereposztással az előadást, így most mindkét garnitúrával láthattam ezt a ragyogó operát! 



Meyerbeer egyébként mindig is nagy kedvencem volt; a francia "grand opera" és annak képviselői;  a romantika korszakának ez a válfaja lebilincsel, odacövekel engem a rádió készüléke mellé, ha ilyen operazenéket közvetítenek – legyen az francia, olasz, német…; a Operában, Erkel Színházban, bárhol ha ilyen operához eljutok, a zene, a dráma, a misztikum, az ábrázolt kor és benne a történeti szálak, a cselekmény fordulatai, a rendezés hatást keltő elemei és a zenét, éneket közvetítő közreműködő énekesek interpretálásában kibontakozó dráma a  székemhez szegez; a hatáskeltő elemek, mind a zenében, mind a színpadon kötelező kellékek; de a zene önmagában is bámulatos, és ha jó énekesek állnak rendelkezésre, akkor megoldható a színrevitelük. A francia bel canto ugyanúgy közel áll hozzám, mint az olasz vagy a német: Auber, Adam, Meyerbeer, Halevy művei, ahogy Spontini Vesztaszűze, Rossini Tell Vilmosa, Bellini és Donizetti ilyen alkotásai, Wagner Rienzije, de Verdi fiatalkori operái közül is egynéhány idetartozik, s persze, más stílusban, később is keletkeztek olyan nagy telítettségű operák, amelyek közel állnak hozzám: A szicíliai vecsernye, Don Carlos.  Meyerbeer összes operáját szívesen hallgatom, s mondhatni az ő műveit is "rongyosra" hallgattam már gyerekkoromban a rádióban sugárzott operarészletek és/vagy teljes operák közvetítései által. 



Úgyhogy nekem nem volt ismeretlen A hugenották zenéje sem, hiszen pl. Joan Sutherland stúdiófelvétele is sokszor ment a rádióban, később pedig megszereztem a DVD-felvételen a Sydney Opera előadásának felvételét is, ahogy megvan  Deutsche Opera új verziója, német nyelvre átültetve. Értékelem Ókovács Szilvesztert és csapatát, hogy volt merszük ezt a gigászi, történelmi operát a romantika korából kiemelni, kiállítani, és a repertoárba tenni,  2017-ben, a reformáció 500 éve jegyében  bemutatni a magyar közönségnek az Erkel Színházban – amit több mint nyolcvan éve nem játszották nálunk.



Olvasom, a franciáknál A hugenották a Faust mellett a másik nemzeti operájuk, amit több mint ezerszer adtak elő. Hozzáteszem, a háború előtt nálunk is ment 280-szor. Úgyhogy magam is nagy kíváncsisággal ültem be mindkét előadásra. És nem csalódtam várakozásomban!!!  Óriási produkció ez. Még így is, kissé meghúzva a zenei anyagot, de minden fontos zene benne maradt: a hatkor kezdődő előadás tíz órakor ér véget, két szünettel három részben látható az ötfelvonásos opera, francia nyelven (az első és második, ill. a negyedik és ötödik felvonás összevonva, de minden felvonás között függöny van, amikor színpadkép-változás történik). 



Sokszereplős darabról van szó, hatalmas kórus, és táncosok a balettben (igaz, csak az ötödik felvonásban, mivel a többi balettképet kihúzták a produkcióból, bánatomra...) 



Mindkét szereposztásban vannak jók, nagyon jók, és kevésbé jók... Az első szereposztásnak kétségkívül nagy nyeresége Kolonits Klára: ő  a drámai koloratúra felől közelíti meg szopránjával Margit királyné szerepét és varázslatos egyéniségével,  bámulatos, tündöklően ragyogó alakításával megörvendeztet valamennyiünket, akik elragadtatással  hallgatjuk énekét, vastapssal honorálva a második felvonásbeli nagy jelenetét: a kétrészes áriát, és kettősét Raoul-lal, Boncsér Gergely partnereként – akire ebben az operában a közismerten magas énekhangokra (is) kihegyezetten, nem kis feladat vár; akárcsak Kolonits, ő is biztosan viszi át a „magaslatokat”: Boncsér fölényes biztonsággal énekli ki a magas C-ken felüli hangokat is, hangja könnyedén veszi az „akadályokat” – de ugyanakkor színpadi játéka kissé egysíkú, és visszafogott.



Velük szemben a  második szerepgárdából Rőser Orsolya Hajnalkának a koloratúr szopránját dicsérhetem, minden magas hangja a helyén van, talán kicsit éles, de "üzemképesen" szól, ugyanakkor nincs színpadi kisugárzása, a drámai szituációkkal nem tud mit kezdeni, és nem emelkedik ki, nem tűnik ki a többi szoprán szerep megformálói közül.



 Boncsér Gergely lírai alakításával szemben László Boldizsár spinto hangja jobban érvényesül, a kiállása is erőteljesebb kollégáénál, viszont a kényesen magas hangok helyén falzettben énekel, ami rontja az élvezetet, az én fülemnek kissé kellemetlen, de ezt leszámítva produktumával remekül helytáll Raoulként a színpadon, és mind R.O.H. királynéja, mind Valentine megformálója, Kriszta Kinga szerelmeseként szép alakítást nyújt. Kriszta Kinga szopránját hallva az a benyomásom, még nem teljesen kész a szereppel: a színek hiányoznak énekléséből, és szinte alig él a dinamika eszköztárával: végig túl hangos. Megnyerő külső, szép termet, elmélyülés a szerepben, de hiányolok bizonyos összeszedettséget, és hiányzik vokális kifejezőkészségből  még valami, talán olyasmi, amit akkor érzek, amikor megindítania kellene engem a Raoul iránt érzett szerelem- féltés-odaadás nyújtásakor, – mind az, amit megtalálok Létay Kiss Gabriella megformálásában, az első szereposztás Valentine-jeként a színpadon. Mert utóbbi éneke tele van szenvedéllyel, hullámzó érzelmi hőfokokkal, amelyeknek kifejezést tud adni jeleneteiben. Szoprán szólamait egyenletes színvonalon, érzelmi oldalát is jobban megmutatva abszolválja, színészi játékával együtt csak dicsérni tudom alakítását.  



Marcelt mindkét szereposztásban Bretz Gábor énekelte - alakította, meggyőzően, annyi észrevételt azért megkockáztatok,  hogy hiányolom basszushangjának a mélységeit; amiről nem tehet, hiszen ő basszbariton énekes. De ezt tudván akkor az a kérdés merül fel bennem, miért basszbariton énekesre testálták ezt az amúgy basszushangra írt és kívánkozó fontos szerepet?! 



Az első szereposztást és a másodikat szembeállítva egymással még néhány szereplőről szólok: Balga Gabriella (Urbain, apród), Cseh Antal (Saint-Bris gróf), Haja Zsolt (Nevers gróf) alakítását erősebbnek tartom Heiter Melindáénál, Busa Tamásénál, Sándor CsabáénálSándor Csaba: utóbbi Erdélyből érkezett magyar operaénekes,  Nevers gróf szerepében ugyancsak kellemes benyomásokat tett rám; most fedeztem fel őt, tekintve, hogy eddig nem igen hallhattuk még az Operában énekelni, hiszen a Kolozsvári Magyar Opera művészeként lépett most fel A hugenottákban.



 A kórus sokrétű, hatalmas feladatát biztosan látta el az Operaház Énekkara! A hol derűs, hol megrendítő jelenetekben bővelkedő kartételekben  egyformán biztosan "üzemelnek".



Az Opera zenekara játéka mesterien szól a vendég karmester,  Oliver von Dohnányi irányítása alatt.



A rövidke balettbetétben szép táncokat láthattunk, kár, hogy csak ennyit...



A színpadi látvány olykor szegényesnek "üresnek" hat, olykor viszont a látható kevés elem is elégséges ahhoz, hogy megidézze a történelmi kort, benne a fényűző udvartartást,  a vidéki, nemesi palotabelsőt, a természeti környezetet, a párizsi palotabelsőt, ahogyan bemutatja a városban történteket, a szörnyű, véres események ábrázolását.



 Némi dramaturgiai döccenőket leszámítva, és a produkció egy-egy rövid üresjáratától eltekintve (ami a húzások következménye is), az előadás alatt végig kellő feszültséget teremt, érdeklődést kelt a szereplők sorsa iránt, egy pillanatnyilag sem unalmas, amit látunk -hallunk-kapunk; a cselekmény, a felépítés, a dráma, következetesen halad a kifejlődés útján, ami elvezet a végső tragédiához;  oda összpontosul, kulminál minden, amit a színpadon az első függöny felmenésétől fogva az utolsó függöny lehullásáig ott történik és lezajlik.



Meyerbeer operája mestermű, amit nagyra becsülök, és köszönöm az Opera vezetésének, hogy több mint 80 év után újra bemutatta és a repertoárra vette. Megérdemli. Függetlenül a reformáció jegyétől és szellemétől, már itt volt az ideje, hogy végre ismét legyen "Hugenottánk", és Szikora János rendező munkája megérdemelt közönségsiker!



Számomra a reveláció élményével hatott úgyis, hogy a darabot jól ismerem, úgy ültem be az előadásokra, hogy a zenéjének minden szépséges részlete a fülemben volt már, mielőtt megszólalt volna itt - hiszen mint említettem rengetegszer meghallgattam a rádióban és lemezeken is hozzáférhettem. Az, hogy most élőben, színpadra varázsolva is láthattam ezt a monumentális, katarzisos remekművet, úgy éltem meg, mint valami csodát - amelynek valamiképpen én is mint befogadó a részese lehettem! 


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

"A hangszerek világa" – MVM Koncertek
Vigh Andrea hangszerbemutató koncertje gyerekeknek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"Vokális univerzum"
KODÁLY: Liszt Ferenchez
KODÁLY: Akik mindig elkésnek
KODÁLY: Öregek
KODÁLY: Jézus és a kufárok
KODÁLY: Mátrai képek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Várjon Dénes, Roman Rabinovich (zongora)
Veronika Eberle (hegedű), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/4"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
SCHUMANN: Fantáziadarabok, Op.88
SOSZTAKOVICS: 9. (Esz-dúr) vonósnégyes, Op. 117
SCHUMANN: Meseképek, Op.113
SMETANA: g-moll zongoratrió, Op.15

11:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Énekeljen mindenki!"
KODÁLY: Háry János

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Parázsfuvolácska

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Bodó Antónia, Illési Erika, Molnár Noémi, Nagy Gabriella (hegedű),
Gálfi Csaba, Juhász Barna, Yamamoto Nao (brácsa), Kertész György,
Mód Orsolya (cselló), Jóföldi Anett (fuvola), Szitka Rudolf (klarinét),
Polónyi Ágnes (hárfa), Teraszova Brigitta (zongora)
"Vasárnapi Kamarazene"
ENESCU: F-dúr hangversenydarab brácsára és zongorára
MOZART: A-dúr klarinétkvintett, K.581
BAC: Elegiac Trio
DVOŘÁK: Esz-dúr vonósnégyes, Op.51, No.10

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Juhász István (tenorharsona), Veér Mátyás (basszusharsona)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Dobszay-Meskó Ilona
KODÁLY: Galántai táncok
HIDAS: Florida - kettősverseny
LAJTHA: VI. szimfónia, Op.61

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Környei Miklós (gitár), Pregun Tamás (zongora)
BEETHOVEN: G-dúr szonáta (Op.49, No.2)
TÁRREGA: Traviata fantázia
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
RAHMANYINOV: Etudes-Tableaux (Op.33)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Megyesi Zoltán (tenor), Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian (brácsa), Perényi Miklós (cselló)
Klenyán Csaba (klarinét), Radovan Vlatković (kürt)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/5"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
BRAHMS: Változatok egy Schumann-témára, Op.23
SCHUMANN: A költő szerelme, Op.48
WOLF: Olasz szerenád
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Cimbalom és tárogató, hagyomány és megújulás"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Kemény Krisztina és tanítványai (gordonka)
Fauré, Glazunov, Popper, Klengel, Csajkovszkij és Dvořák művei

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Solymári Tímea (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Musica Nostra Nőikar, Szekér Bernadett (zongora)
vez.: Mindszenty Zsuzsánna
Meláth Andrea (mezzoszoprán), Szabó Ferenc János (zongora)
Vass Lajos Kamarakórus, Baja Mónika (zongora)
vez.: Darázsdi Zita és Somos Csaba
Kolonits Klára, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Budapesti Monteverdi Kórus
Erdődy Kamarazenekar (koncertmester: Szefcsik Zsolt)
vez.: Kollár Éva
"A KÓTA ünnepi hangversenye Orbán György 70. születésnapja alkalmából"
ORBÁN GYÖRGY: Missa sexta
ORBÁN GYÖRGY: Kilenc dal Weöres Sándor verseire
ORBÁN GYÖRGY: Prédikátor-ének
ORBÁN GYÖRGY: Liber scriptus
ORBÁN GYÖRGY: Tószunnyadó
ORBÁN GYÖRGY: Zsoltárváltozat
ORBÁN GYÖRGY: Tavaszi szél
ORBÁN GYÖRGY: Stabat Mater
10:00 : Tatabánya
A Vértes Agorája

Tatai Ütőegyüttes:
Májer Dániel, Wéber Péter, Molnár Szabolcs
Szerkesztő, műsorvezető: Ocskai Gabriella
"Ráhangoló"
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)