2143 villő 2004-04-14 15:52:04
MIndig nagy érdeklődéssel és lenyűgözve olvasom az eszmefuttatásaitokat, melyek valóban hihetetlen opera-operaéleti tájékozottságról tanúskodnak. Őszintén. De muszáj valamit megkérdeznem: mi alapján ítélitek meg az énekesek teljesítményét? Ott voltam a Parsifalon, tényleg szép előadás volt, a zenekar minden szereplőt felülmúlóan összeszedte magát és Kovács Janó valóban zseniális. Polgárnak gyönyörű a hangja, (ezért én is elnézőbb vagyok vele) de könyörgöm, szinte végig rettenetesen hamis volt! A többiek (Molnárt leszámítva) szintúgy csak időnként találkoztak a kottában leírtakkal. Ti ezt tényleg nem halljátok??? Ui. tényleg nem akarok senkit megbántani ezzel a kérdésemmel!
MIndig nagy érdeklődéssel és lenyűgözve olvasom az eszmefuttatásaitokat, melyek valóban hihetetlen opera-operaéleti tájékozottságról tanúskodnak. Őszintén. De muszáj valamit megkérdeznem: mi alapján ítélitek meg az énekesek teljesítményét? Ott voltam a Parsifalon, tényleg szép előadás volt, a zenekar minden szereplőt felülmúlóan összeszedte magát és Kovács Janó valóban zseniális. Polgárnak gyönyörű a hangja, (ezért én is elnézőbb vagyok vele) de könyörgöm, szinte végig rettenetesen hamis volt! A többiek (Molnárt leszámítva) szintúgy csak időnként találkoztak a kottában leírtakkal. Ti ezt tényleg nem halljátok??? Ui. tényleg nem akarok senkit megbántani ezzel a kérdésemmel!
2142 operátor 2004-04-13 20:20:06
én azt hiszem nagyon jól fogok szórakozni ezen a lohengrinen, már alig várom... wise, mikor fogjátok \"kihallgatni\" katharina wagnert? aki nem tagja a wagner társaságnak az is elmehet? (én úgy 10 éve becsöngettem egy házba, ahol a társaság neve volt kiírva a csengőre, de kijött egy néni az erkélyre és elzavart) ha mondjuk angolul lenne a foglalkozás, akkor érdekelne a dolog - németül sajnos csak az operaszövegeket értem... :(
én azt hiszem nagyon jól fogok szórakozni ezen a lohengrinen, már alig várom... wise, mikor fogjátok \"kihallgatni\" katharina wagnert? aki nem tagja a wagner társaságnak az is elmehet? (én úgy 10 éve becsöngettem egy házba, ahol a társaság neve volt kiírva a csengőre, de kijött egy néni az erkélyre és elzavart) ha mondjuk angolul lenne a foglalkozás, akkor érdekelne a dolog - németül sajnos csak az operaszövegeket értem... :(
2141 Orfeusz 2004-04-13 00:38:34 [Válasz erre: 2139 operátor 2004-04-12 23:56:30]
Hú, operátor túl hosszú volt a Parsifal?:)
Hú, operátor túl hosszú volt a Parsifal?:)
2140 operátor 2004-04-13 00:01:10
amúgy meg polgár ma szerencsére nem sotto voce, hanem rendesen dalolászott, azaz úgy 2x hangosabban, mint pénteken. kovács jánosnak most már ki kéne állítani a \"nemzetköri nagymester\" igazolványt wagner dirigálásból - ha lenne ilyen.
amúgy meg polgár ma szerencsére nem sotto voce, hanem rendesen dalolászott, azaz úgy 2x hangosabban, mint pénteken. kovács jánosnak most már ki kéne állítani a \"nemzetköri nagymester\" igazolványt wagner dirigálásból - ha lenne ilyen.
2139 operátor 2004-04-12 23:56:30
összegyűjtöttem pár időadatot a parsifalról, bár már magam sem tudom minek. a nyitány, az első felvonás hossza, a kettő aránya egyes lemezfelvételeken és a mai kovács jános parsifalon: boulez 10\'17 1h35 10,82% kna\'(62) 12\'02 1h48 11,11% kovács(04) 13\'20 1h38 13,6% ferencsik 12\'38 1h43 12,26% barenboim 13\'45 1h52 12,27% levine(94) 14\'02 1h51 12,61% karajan 14\'14 1h49 13,05% levine(85) 16\'23 2h 13,65% néhány történelmi adat bayreuthból (csak i. felv): Levi 1882 1h47m - nyilván ez a wagner által \"hitelesített\" Fischer 1882 1h50m , Muck 1901 1h56m , S. Wagner 1909 1h49m , Kaehler 1924 1h59m , Toscanini 1931 2h06m , Strauss 1933 1h46m , Von Hoesslin 1934 1h44m , Furtwängler 1936 1h52m , Knappertsbusch 1951 1h56m
összegyűjtöttem pár időadatot a parsifalról, bár már magam sem tudom minek. a nyitány, az első felvonás hossza, a kettő aránya egyes lemezfelvételeken és a mai kovács jános parsifalon: boulez 10\'17 1h35 10,82% kna\'(62) 12\'02 1h48 11,11% kovács(04) 13\'20 1h38 13,6% ferencsik 12\'38 1h43 12,26% barenboim 13\'45 1h52 12,27% levine(94) 14\'02 1h51 12,61% karajan 14\'14 1h49 13,05% levine(85) 16\'23 2h 13,65% néhány történelmi adat bayreuthból (csak i. felv): Levi 1882 1h47m - nyilván ez a wagner által \"hitelesített\" Fischer 1882 1h50m , Muck 1901 1h56m , S. Wagner 1909 1h49m , Kaehler 1924 1h59m , Toscanini 1931 2h06m , Strauss 1933 1h46m , Von Hoesslin 1934 1h44m , Furtwängler 1936 1h52m , Knappertsbusch 1951 1h56m
2138 kalahari 2004-04-12 23:19:09
Na és a galambok? A Parsifal végéről? Tavaly volt egy Schicchi, abban két fehér galamb üldögélt Sólyom Nagy vállán. Nem lehetett volna megkérni őket, hogy most Molnár Andris vállára üljenek? :-) Egyébként remek volt a mai Parsifal.
Na és a galambok? A Parsifal végéről? Tavaly volt egy Schicchi, abban két fehér galamb üldögélt Sólyom Nagy vállán. Nem lehetett volna megkérni őket, hogy most Molnár Andris vállára üljenek? :-) Egyébként remek volt a mai Parsifal.
2137 cilike 2004-04-12 19:09:25
Amennyit a Lohengrinről tudok, kb. ugyanazt csinálja belőle K.W., mint a Bolygóból. Tehát Lohengrin kábítószerrel teli táskával érkezik, Elza odaköp az őt \"kihallgatók\" lába elé, mint afféle úrinő. A Telramund és L. közti párbaj szavazás képében zajlik. Állítólag L.egy részt valami toalettfélén ülve énekelget.Tehát a Grál-lovag, aki mint az elbeszélésben elmondja, az ártatlanokat és gyengéket gyámolítja,lecibáltatik a piedesztálról.
Amennyit a Lohengrinről tudok, kb. ugyanazt csinálja belőle K.W., mint a Bolygóból. Tehát Lohengrin kábítószerrel teli táskával érkezik, Elza odaköp az őt \"kihallgatók\" lába elé, mint afféle úrinő. A Telramund és L. közti párbaj szavazás képében zajlik. Állítólag L.egy részt valami toalettfélén ülve énekelget.Tehát a Grál-lovag, aki mint az elbeszélésben elmondja, az ártatlanokat és gyengéket gyámolítja,lecibáltatik a piedesztálról.
2136 Norma 2004-04-12 18:36:44
Az első mondatom értelmetlen: Wise (rag nélkül gondoltam)
Az első mondatom értelmetlen: Wise (rag nélkül gondoltam)
2135 Norma 2004-04-12 18:35:24 [Válasz erre: 2132 Hangyász 2004-04-12 17:56:28]
Nem tudom, Wise-nek melyik Zeffirelli-rendezéstől kap hidegrázást, jó lenne, ha megírná. Az alapkoncepcióval vagy csak részmegoldásokkal van problémája (pl. vizuális orgia?). Az említett Traviata-film egészében véve nagyon jó (talán Stratas nem mindig, bár fene tudja). Amíg nem ismertem a filmet, zseniálisnak tartottam Békés András rendezését a MÁO-ban, de a filmet látva észrevettem, hogy igencsak támaszkodik a filmre. Nem ártott volna feltüntetni, mint pl. a Falstaff műsorfüzetben: \"Vámos László filmje alapján\". legügyesebb húzásnak azt tartom a filmben, hogy Zeffirelli ügyes trükkel az eredeti regényhez (és nem a drámához) nyúl vissza, s ezáltal még katartikusabbá teszi az egész történetet. Aki látta a filmet, tudja, miről beszélek. A Hollandi beszámolót köszönöm, nagyon átélhetően fogalmaztál, valami olyasfélét írtál, amire én a képek alapján számítottam. A legjobb mondat (bocs a pontatlan idézésért): A szereplők mellett felvonul még néhány KW által kitalált figura. Most mondanám, hogy nem szeretem ezt a Hollandit. Két okból nem teszem: 1. Nincs primer élményem, s operátor az orromra koppint, ha enélkül ítélkezem - joggal, igaza van. Az újság beszámolója, pláne fordításban (ki tudja, Hangyász milyen munkát végzett) nem lehet mérvadó. De ha elmegyek és megnézem ezt a produkciót, a kocsma biztos kocsma marad, Daland is biztos letépi Senta blúzát, és Senta is pinkben nyomul majd. 2. Van alapkoncepció, és biztos minden ötletnek megvan a magyarázata.
Nem tudom, Wise-nek melyik Zeffirelli-rendezéstől kap hidegrázást, jó lenne, ha megírná. Az alapkoncepcióval vagy csak részmegoldásokkal van problémája (pl. vizuális orgia?). Az említett Traviata-film egészében véve nagyon jó (talán Stratas nem mindig, bár fene tudja). Amíg nem ismertem a filmet, zseniálisnak tartottam Békés András rendezését a MÁO-ban, de a filmet látva észrevettem, hogy igencsak támaszkodik a filmre. Nem ártott volna feltüntetni, mint pl. a Falstaff műsorfüzetben: \"Vámos László filmje alapján\". legügyesebb húzásnak azt tartom a filmben, hogy Zeffirelli ügyes trükkel az eredeti regényhez (és nem a drámához) nyúl vissza, s ezáltal még katartikusabbá teszi az egész történetet. Aki látta a filmet, tudja, miről beszélek. A Hollandi beszámolót köszönöm, nagyon átélhetően fogalmaztál, valami olyasfélét írtál, amire én a képek alapján számítottam. A legjobb mondat (bocs a pontatlan idézésért): A szereplők mellett felvonul még néhány KW által kitalált figura. Most mondanám, hogy nem szeretem ezt a Hollandit. Két okból nem teszem: 1. Nincs primer élményem, s operátor az orromra koppint, ha enélkül ítélkezem - joggal, igaza van. Az újság beszámolója, pláne fordításban (ki tudja, Hangyász milyen munkát végzett) nem lehet mérvadó. De ha elmegyek és megnézem ezt a produkciót, a kocsma biztos kocsma marad, Daland is biztos letépi Senta blúzát, és Senta is pinkben nyomul majd. 2. Van alapkoncepció, és biztos minden ötletnek megvan a magyarázata.
2134 Norma 2004-04-12 18:07:43
Az ősbemutatón valóban nem hangzott el az Alfano-féle befejezés, de úgy gondolom, ennek a szerző iránti kegyelet egyszeri megnyilvánulásának kellett volna maradnia. Akkor és ott indokolt volt, nyilván mélyen megérintette e gesztus az ősbemutató közönségét. Van is ebben valami hátborzongató. A következő este azonban már a befejezéssel együtt ment a mű, hiszen Puccini is be akarta fejezni, vázlataiból kiderül, hogy Turandot és a herceg egymásra találását szándékában állt megzenésíteni de tudjuk, a sors másképp döntött). Ez tehát a szerzői koncepció, és ehhez kell ragaszkodni mindig. Kérdés nincs.
Az ősbemutatón valóban nem hangzott el az Alfano-féle befejezés, de úgy gondolom, ennek a szerző iránti kegyelet egyszeri megnyilvánulásának kellett volna maradnia. Akkor és ott indokolt volt, nyilván mélyen megérintette e gesztus az ősbemutató közönségét. Van is ebben valami hátborzongató. A következő este azonban már a befejezéssel együtt ment a mű, hiszen Puccini is be akarta fejezni, vázlataiból kiderül, hogy Turandot és a herceg egymásra találását szándékában állt megzenésíteni de tudjuk, a sors másképp döntött). Ez tehát a szerzői koncepció, és ehhez kell ragaszkodni mindig. Kérdés nincs.
2133 Hangyász 2004-04-12 17:58:45 [Válasz erre: 2128 orlandofurioso 2004-04-12 15:27:30]
Én befejezve adatnám a Turandotot. Ez kb. olyan, mintha Bartók III. zongoraversenyét ott hagynák abba, ahol Serly \"közbeavatkozása\" nélkül, a szó szoros értelmében befejezetlenül szakadna meg.
Én befejezve adatnám a Turandotot. Ez kb. olyan, mintha Bartók III. zongoraversenyét ott hagynák abba, ahol Serly \"közbeavatkozása\" nélkül, a szó szoros értelmében befejezetlenül szakadna meg.
2132 Hangyász 2004-04-12 17:56:28 [Válasz erre: 2127 WiseGentleman 2004-04-12 15:25:44]
Én nagyon régen Zeffirelli Bohémélet-rendezését láttam Bécsben; nos, Z. nem csinált a hősökből bőségben dúskáló szibaritákat, nem hagyta életben Mimit. A Traviata filmjében is ragaszkodott az \"eredetihez\", így Violetta nem gyógyult meg a végén.
Én nagyon régen Zeffirelli Bohémélet-rendezését láttam Bécsben; nos, Z. nem csinált a hősökből bőségben dúskáló szibaritákat, nem hagyta életben Mimit. A Traviata filmjében is ragaszkodott az \"eredetihez\", így Violetta nem gyógyult meg a végén.
2131 Hangyász 2004-04-12 17:52:59 [Válasz erre: 2126 operátor 2004-04-12 13:48:40]
Jó, akkor Kesselyák nem értelmezte át úgy a DG-t, hogy ő a pozitív/üldözött hős és mindenki más hülye/gazember.
Jó, akkor Kesselyák nem értelmezte át úgy a DG-t, hogy ő a pozitív/üldözött hős és mindenki más hülye/gazember.
2130 Hangyász 2004-04-12 17:50:56
Nos, a www.omm.de beszámolója kivonatolva: Jóllehet Katharina Wagnernek a műsorfüzetben kifejezetten „würzburgi változat” néven hirdetett Hollandijára Harry Kupfer gyakorolt befolyást, aki ugyancsak nem hisz a szerelmesek megváltásában, a rendezőnő messze túlmegy a nagynevű pályatárs felfogásán. KW mindent kihagy, aminek a legcsekélyebb köze is van a „romantikához”, a babonához és a fantáziához. A tengerrel kapcsolatos képzettársításokat mindössze a háttérben megbújó aprócska hajómodell, néhány hajtogatott papírhajó és (a rendezőnő külső megjelenésére ironikusan utaló) sellőfarkas szőke Barbie-baba teszi lehetővé. Ehelyett olyan, a mában játszódó józan darabot alkot, amelyet az emberi hidegség, mások lenézése és a kegyetlenség jellemez. KW gyakorlatilag előre menekül, hogy elkerülje a partitúra tartalmának elmondását és túlzottan beható illusztrálását. Habár az utóbbi A bolygó hollandi „szerelmeseinek” elismerésével és tetszésnyilvánításával, ám a kritikusok és „értelmiségek” egyidejű alapos fejmosásával járt volna. Ez a lényeg!! Nos, menjünk végig a cselekményen: Daland tengerészei egy lepusztult (kikötői?) kocsma kártyázással és pornófüzetek „olvasásával” foglalatoskodó, sört vedelő törzsvendégei. Vezetőjük állandóan rágógumit szopogató ellenszenves, dicsekvő alak. A csehóba belépő gyámoltalan, félénk, üldözési mániás idegen zsebeiből dollárkötegek kandikálnak ki. Meglepő módon „egyetlen éjszakára szóló fedélre” fáj a foga; érdeklődése az új környezetnek szól, amiben minden bizonnyal kevés öröme telik, hiszen Daland emberei azonnal ellenséges fogadtatásban részesítik. A műszaki oktatókabinetként berendezett fonóban fecsegő és a Bravo füzeteit lapozgató szőke parókás, divatos feliratokkal (pl. Szexbomba, Szőke nő) díszített pulóveres tinicsajok ülnek. Senta, aki arról álmodozik, bárcsak különb lenne náluk, nyilvánvalóan primitívnek találja, amiért a többiek érdeklődése kizárólag a lapokban szereplő izompacsirtáknak szól. Walkmannal a fején karaoke formájában énekli el a minden szereplő számára a slágerlista révén közismert balladát. A falon függő körözési plakát iránti érdeklődésnek kevés köze van a szerelmes rajongáshoz vagy a gyermekes lelkendezéshez, inkább a kötelességteljesítés látszatát kelti. Az idegent leányához bekísérő Daland feltépi Senta blúzát, majd kedvetlenül odébbáll, az utóbbi pedig nem nagy lelkesedéssel tekint arra a férfira, akinek megmentését saját hibájából vállalta. A zavart viselkedésű emberke, fején rosszul álló álcázásul felhúzott parókájával, egyetlen pillantást sem vet a fiatal nőre. A harmadik felvonásban ismét az első jelenetből megismert díszes társaság vedel az ivóban. A szomszéd asztalnál idegen testként helyet foglaló művelt polgárok mindegyike teát iszik és bizonyára igényes könyvbe temetkezik. Amikor a kíséretével együtt belépő Erik, a tábori csendőr [RW-nál Erik vadász, azaz Jäger; a cikkben Feldjäger áll, KW tehát kihasználja a Jäger szó összetételének jelentését] haragosan a földhöz vágja az idegenek előbb ellenőrzött útleveleit, tettlegességre kerül sor, amíg a könyvbarátok nem terülnek el egytől egyig a padlón. A verekedős Erik maga intézi el a később belépő „hollandiai menedékkérőt”. Végkifejletként a baseballütőkkel felszerelt bőrruhás, kopasz fejű alakok láttán Senta le akarja szúrni magát, de az apa kikapja leánya kezéből a kenyérvágó kést. Erik és Daland érthetően cselekszenek; Daland hűvösen számító használtautó-kereskedőként, a gyengeségét dögös ruhákba bújtató Erik féltékenységből. Senta látszólag keveset érez meg abból az erőszakból, ami megesik vele: Erik kínos udvarlása és apja stricihez illő magatartása alól nem képes kivonni magát, és amikor önmagára emel kezet, apja oly könnyedén veszi el tőle a kést, ahogyan gyermektől a veszélyes játékot. A szereplőket néhány KW által kitalált figura egészíti ki, így a bármixer, aki teljes közönnyel rak rendet a verekedés után. A mű végén a „Hollandit” is szemeteszsákba rakják és valószínűen nyomtalanul eltüntetik. A www.omm.de recenzense kisebb fenntartásai dacára méltatja KW rendezését: „Nem akkor a legigazabb-e a művészet, nem akkor áll a legközelebb önmagához, amikor az emberek az izgalomtól visszafojtják a lélegzetüket és az anyagban való jártasságuk ellenére alig sejtik, hogyan folytatódik tovább? Ezt a produkciót ilyen telitalálatnak tartjuk, amelyet legfeljebb a meiningeni Ringgel lehet összevetni. A 24 éves Katharina Wagner első művével hatalmas bátorságról tett tanúbizonyságot és igencsak sokat követelt meg az énekesektől. Anélkül, hogy mértéktelenül belenyúlna az előzménybe és így mintegy megfosztaná dédapját [annak szellemi tulajdonától], olyan szempontokra hívja fel a figyelmet, amelyeket ilyen világosan még senki sem szemléltetett; ennek során jogosan hivatkozhat a legrégebbi értelmezési kezdeményezésekre, amelyek magától a mestertől származnak vagy amelyeket Heine fogalmaz meg a maga előzményében: az óceán bolygó zsidójára. Az a körülmény, hogy ezt az ősi történetet továbbadása során már többszörösen átértelmezték (Dahlhaus), először tragédiából paródiába, majd maga Richard Wagner nemesítette vissza, további legitimációt kölcsönöz az itt bemutatott értelmezésnek a két elem kongeniális szintéziseként.”
Nos, a www.omm.de beszámolója kivonatolva: Jóllehet Katharina Wagnernek a műsorfüzetben kifejezetten „würzburgi változat” néven hirdetett Hollandijára Harry Kupfer gyakorolt befolyást, aki ugyancsak nem hisz a szerelmesek megváltásában, a rendezőnő messze túlmegy a nagynevű pályatárs felfogásán. KW mindent kihagy, aminek a legcsekélyebb köze is van a „romantikához”, a babonához és a fantáziához. A tengerrel kapcsolatos képzettársításokat mindössze a háttérben megbújó aprócska hajómodell, néhány hajtogatott papírhajó és (a rendezőnő külső megjelenésére ironikusan utaló) sellőfarkas szőke Barbie-baba teszi lehetővé. Ehelyett olyan, a mában játszódó józan darabot alkot, amelyet az emberi hidegség, mások lenézése és a kegyetlenség jellemez. KW gyakorlatilag előre menekül, hogy elkerülje a partitúra tartalmának elmondását és túlzottan beható illusztrálását. Habár az utóbbi A bolygó hollandi „szerelmeseinek” elismerésével és tetszésnyilvánításával, ám a kritikusok és „értelmiségek” egyidejű alapos fejmosásával járt volna. Ez a lényeg!! Nos, menjünk végig a cselekményen: Daland tengerészei egy lepusztult (kikötői?) kocsma kártyázással és pornófüzetek „olvasásával” foglalatoskodó, sört vedelő törzsvendégei. Vezetőjük állandóan rágógumit szopogató ellenszenves, dicsekvő alak. A csehóba belépő gyámoltalan, félénk, üldözési mániás idegen zsebeiből dollárkötegek kandikálnak ki. Meglepő módon „egyetlen éjszakára szóló fedélre” fáj a foga; érdeklődése az új környezetnek szól, amiben minden bizonnyal kevés öröme telik, hiszen Daland emberei azonnal ellenséges fogadtatásban részesítik. A műszaki oktatókabinetként berendezett fonóban fecsegő és a Bravo füzeteit lapozgató szőke parókás, divatos feliratokkal (pl. Szexbomba, Szőke nő) díszített pulóveres tinicsajok ülnek. Senta, aki arról álmodozik, bárcsak különb lenne náluk, nyilvánvalóan primitívnek találja, amiért a többiek érdeklődése kizárólag a lapokban szereplő izompacsirtáknak szól. Walkmannal a fején karaoke formájában énekli el a minden szereplő számára a slágerlista révén közismert balladát. A falon függő körözési plakát iránti érdeklődésnek kevés köze van a szerelmes rajongáshoz vagy a gyermekes lelkendezéshez, inkább a kötelességteljesítés látszatát kelti. Az idegent leányához bekísérő Daland feltépi Senta blúzát, majd kedvetlenül odébbáll, az utóbbi pedig nem nagy lelkesedéssel tekint arra a férfira, akinek megmentését saját hibájából vállalta. A zavart viselkedésű emberke, fején rosszul álló álcázásul felhúzott parókájával, egyetlen pillantást sem vet a fiatal nőre. A harmadik felvonásban ismét az első jelenetből megismert díszes társaság vedel az ivóban. A szomszéd asztalnál idegen testként helyet foglaló művelt polgárok mindegyike teát iszik és bizonyára igényes könyvbe temetkezik. Amikor a kíséretével együtt belépő Erik, a tábori csendőr [RW-nál Erik vadász, azaz Jäger; a cikkben Feldjäger áll, KW tehát kihasználja a Jäger szó összetételének jelentését] haragosan a földhöz vágja az idegenek előbb ellenőrzött útleveleit, tettlegességre kerül sor, amíg a könyvbarátok nem terülnek el egytől egyig a padlón. A verekedős Erik maga intézi el a később belépő „hollandiai menedékkérőt”. Végkifejletként a baseballütőkkel felszerelt bőrruhás, kopasz fejű alakok láttán Senta le akarja szúrni magát, de az apa kikapja leánya kezéből a kenyérvágó kést. Erik és Daland érthetően cselekszenek; Daland hűvösen számító használtautó-kereskedőként, a gyengeségét dögös ruhákba bújtató Erik féltékenységből. Senta látszólag keveset érez meg abból az erőszakból, ami megesik vele: Erik kínos udvarlása és apja stricihez illő magatartása alól nem képes kivonni magát, és amikor önmagára emel kezet, apja oly könnyedén veszi el tőle a kést, ahogyan gyermektől a veszélyes játékot. A szereplőket néhány KW által kitalált figura egészíti ki, így a bármixer, aki teljes közönnyel rak rendet a verekedés után. A mű végén a „Hollandit” is szemeteszsákba rakják és valószínűen nyomtalanul eltüntetik. A www.omm.de recenzense kisebb fenntartásai dacára méltatja KW rendezését: „Nem akkor a legigazabb-e a művészet, nem akkor áll a legközelebb önmagához, amikor az emberek az izgalomtól visszafojtják a lélegzetüket és az anyagban való jártasságuk ellenére alig sejtik, hogyan folytatódik tovább? Ezt a produkciót ilyen telitalálatnak tartjuk, amelyet legfeljebb a meiningeni Ringgel lehet összevetni. A 24 éves Katharina Wagner első művével hatalmas bátorságról tett tanúbizonyságot és igencsak sokat követelt meg az énekesektől. Anélkül, hogy mértéktelenül belenyúlna az előzménybe és így mintegy megfosztaná dédapját [annak szellemi tulajdonától], olyan szempontokra hívja fel a figyelmet, amelyeket ilyen világosan még senki sem szemléltetett; ennek során jogosan hivatkozhat a legrégebbi értelmezési kezdeményezésekre, amelyek magától a mestertől származnak vagy amelyeket Heine fogalmaz meg a maga előzményében: az óceán bolygó zsidójára. Az a körülmény, hogy ezt az ősi történetet továbbadása során már többszörösen átértelmezték (Dahlhaus), először tragédiából paródiába, majd maga Richard Wagner nemesítette vissza, további legitimációt kölcsönöz az itt bemutatott értelmezésnek a két elem kongeniális szintéziseként.”
2129 WiseGentleman 2004-04-12 16:23:14 [Válasz erre: 2128 orlandofurioso 2004-04-12 15:27:30]
Annyi a kiegészítés, hogy tudtommal az ősbemutatón sem hangzott el a hepiend (Toscanini letette a pálcát azzal, hogy \"itt halt meg a Maestro\")... ...just for the record...
Annyi a kiegészítés, hogy tudtommal az ősbemutatón sem hangzott el a hepiend (Toscanini letette a pálcát azzal, hogy \"itt halt meg a Maestro\")... ...just for the record...
2128 orlandofurioso 2004-04-12 15:27:30 [Válasz erre: 2125 Hangyász 2004-04-12 13:44:54]
Kedves Hangyász! Egy provokatív kérdés. Te hogy játszatnád a Turandotot? Befejeznéd, vagy hagynád annyiban, hogy Liu meghalt, szétesett a világ, és nem áll helyre - ha mégoly álságos is, mint azt egyes koncepciók próbálják kvázi árnyaltan bemutatni, ez véleményem szerint a dolgok túlragozása - az erkölcsi világrend. Eddig Nuria Espert merte megcsinálni, hogy ott van vége, ameddig Puccini meghangszerelte. Ez számomra (itt lép be a szubjektív értékrend) minden befejezősdi koncepciónál merészebb, radikálisabb, tisztább olvasat. Megjegyzem amúgy se szeretem a kínaizáló Turandotokat, másmilyet meg még nem láttam. További rendezéseit figyelembe véve, ma már Kovalik is lemondana a kínai falatról.
Kedves Hangyász! Egy provokatív kérdés. Te hogy játszatnád a Turandotot? Befejeznéd, vagy hagynád annyiban, hogy Liu meghalt, szétesett a világ, és nem áll helyre - ha mégoly álságos is, mint azt egyes koncepciók próbálják kvázi árnyaltan bemutatni, ez véleményem szerint a dolgok túlragozása - az erkölcsi világrend. Eddig Nuria Espert merte megcsinálni, hogy ott van vége, ameddig Puccini meghangszerelte. Ez számomra (itt lép be a szubjektív értékrend) minden befejezősdi koncepciónál merészebb, radikálisabb, tisztább olvasat. Megjegyzem amúgy se szeretem a kínaizáló Turandotokat, másmilyet meg még nem láttam. További rendezéseit figyelembe véve, ma már Kovalik is lemondana a kínai falatról.
2127 WiseGentleman 2004-04-12 15:25:44
Szerintem (csupán egy apró megjegyzés, edgeways), az is nagyon fontos tényező, hogy a rendezői koncepció \"pozitívan interferáljon\" az eredeti szerzői szándékkal (azaz ne oltsa ki azt), a befogadó érezze úgy, hogy a rendezés az eredeti mű egyik lehetséges, természetes következménye, továbbfejlesztése. Ez természetesen nem esik egybe a modern - konzervatív ellentéttel, példának okáért Zeffirelli egynéhány \"konzervatívnak\" ítélhető rendezése láttán kiráz a hideg (sorry, Zeffirelli-rajongók), ugyanakkor, Harry Kupfer eddig személyesen látott produkcióit teljesen el tudtam fogadni, csakúgy, mint a budapesti Macbeth-rendezést, hiszen pszichodrámák esetén, mint amilyen az Elektra (lásd pl. Klytemnestra pszichoszomatikus tüneteit, az óvatosan, félősen felcsúszó dallamvonalat az \"es wohnt in jedem ganz sicher... eine Kraft\") és a Macbeth is, a klasszikus, konzervatív színpadkép a \"Hol a színpad, kint-e vagy bent\" alapkérdés szerint már eleve elcsépeltnek hat.
Szerintem (csupán egy apró megjegyzés, edgeways), az is nagyon fontos tényező, hogy a rendezői koncepció \"pozitívan interferáljon\" az eredeti szerzői szándékkal (azaz ne oltsa ki azt), a befogadó érezze úgy, hogy a rendezés az eredeti mű egyik lehetséges, természetes következménye, továbbfejlesztése. Ez természetesen nem esik egybe a modern - konzervatív ellentéttel, példának okáért Zeffirelli egynéhány \"konzervatívnak\" ítélhető rendezése láttán kiráz a hideg (sorry, Zeffirelli-rajongók), ugyanakkor, Harry Kupfer eddig személyesen látott produkcióit teljesen el tudtam fogadni, csakúgy, mint a budapesti Macbeth-rendezést, hiszen pszichodrámák esetén, mint amilyen az Elektra (lásd pl. Klytemnestra pszichoszomatikus tüneteit, az óvatosan, félősen felcsúszó dallamvonalat az \"es wohnt in jedem ganz sicher... eine Kraft\") és a Macbeth is, a klasszikus, konzervatív színpadkép a \"Hol a színpad, kint-e vagy bent\" alapkérdés szerint már eleve elcsépeltnek hat.
2126 operátor 2004-04-12 13:48:40 [Válasz erre: 2124 Hangyász 2004-04-12 13:38:06]
\"a rendező nem hamisította meg a darab (dg) végkimenetelét vagy alapkoncepcióját\" - miért te tudod mi az? és honnan tudod? a dolgok bonyolultabbak annál, hogy \"távirányítóval\" ítélkezzél jobbra-balra.
\"a rendező nem hamisította meg a darab (dg) végkimenetelét vagy alapkoncepcióját\" - miért te tudod mi az? és honnan tudod? a dolgok bonyolultabbak annál, hogy \"távirányítóval\" ítélkezzél jobbra-balra.
2125 Hangyász 2004-04-12 13:44:54 [Válasz erre: 2123 operátor 2004-04-12 13:35:30]
KW a würzburgi előadásban erőszakot tett a darabon, azt még a korszellemnek megfelelő kritikus is elismeri, hogy logikátlan a a 3. felvonásban a Hollandi legénységének felvételről való énekeltetése. Aki operába megy, elsősorban a zene miatt teszi; a Lohengrin szövegében katarzist vagy mögöttes mondanivalót keresni szvsz túlzás; én éppen ezt tartom a MESTER leglehetetlenebb sztorijának. Az előbbiektől függetlenül kedvenc műveim közé tartozik a Hattyúlovag bús története.
KW a würzburgi előadásban erőszakot tett a darabon, azt még a korszellemnek megfelelő kritikus is elismeri, hogy logikátlan a a 3. felvonásban a Hollandi legénységének felvételről való énekeltetése. Aki operába megy, elsősorban a zene miatt teszi; a Lohengrin szövegében katarzist vagy mögöttes mondanivalót keresni szvsz túlzás; én éppen ezt tartom a MESTER leglehetetlenebb sztorijának. Az előbbiektől függetlenül kedvenc műveim közé tartozik a Hattyúlovag bús története.
2124 Hangyász 2004-04-12 13:38:06 [Válasz erre: 2119 operátor 2004-04-12 11:59:46]
Szinetár koncepciójába illik A csavar fordul egyet bemutatása is! A Don Giovanni Kesselyák-féle rendezését láttam, nem voltam tőle elragadtatva, de a rendező nem hamisította meg a darab végkimenetelét vagy alapkoncepcióját, azaz a kormányzó és a címszereplő \"második összecsapásából\" nem az utóbbi került ki győztesen; Kesselyáknál D. G. elsüllyedt (?), nem pedig megdicsőült és nem a pokolba/elmegyógyintézetbe helyezte a záró szextettet. A kritika megmondta a véleményét a D. G-ról, de ez a produkció nem erősítette meg/betonozta be Szinetár pozícióját. Ugyanakkor ha nagy ravaszul beengedi KW koncepcióját a MÁO-ba, egyes énekesek lázadását kockáztathatja. Tudom persze, hogy főnökként ő van \"helyzetben\", de lehet, hogy az összes vagy több főszereplő fellázad.
Szinetár koncepciójába illik A csavar fordul egyet bemutatása is! A Don Giovanni Kesselyák-féle rendezését láttam, nem voltam tőle elragadtatva, de a rendező nem hamisította meg a darab végkimenetelét vagy alapkoncepcióját, azaz a kormányzó és a címszereplő \"második összecsapásából\" nem az utóbbi került ki győztesen; Kesselyáknál D. G. elsüllyedt (?), nem pedig megdicsőült és nem a pokolba/elmegyógyintézetbe helyezte a záró szextettet. A kritika megmondta a véleményét a D. G-ról, de ez a produkció nem erősítette meg/betonozta be Szinetár pozícióját. Ugyanakkor ha nagy ravaszul beengedi KW koncepcióját a MÁO-ba, egyes énekesek lázadását kockáztathatja. Tudom persze, hogy főnökként ő van \"helyzetben\", de lehet, hogy az összes vagy több főszereplő fellázad.
2123 operátor 2004-04-12 13:35:30
szerintem semmi értelme nincs bármiféle véleményt formálni az alapján, hogy \"az újság kritika is megírta, hogy szar az egész és ki is fütyülte az ultrakonzerv közönség\". ha az embernek nincsen primer élménye egy rendezésről, miről beszél egyáltalán? ugyanígy korlátoltság arról beszélni, hogy egy rendezésben ilyen vagy olyan extrém eszközök fordulnak elő - ráadásul ezt is hallomásból, mindenféle primer élmény nélkül. ahogy sesto is mondta ez teljesen lényegtelen és értelmetlen ilyeneken rágódni - bármilyen extrém elem értelmes lehet bármiben. a kérdés az, hogy van-e koncepció mögötte, van-e a dolgoknak miértje és ezt mindenkinek saját szemével primer élmény alapján kell eldönteni. azért ennyi alapintelligencia szerintem minden olyan embertől elvárható lenne, aki elmegy egy operaszínházba.
szerintem semmi értelme nincs bármiféle véleményt formálni az alapján, hogy \"az újság kritika is megírta, hogy szar az egész és ki is fütyülte az ultrakonzerv közönség\". ha az embernek nincsen primer élménye egy rendezésről, miről beszél egyáltalán? ugyanígy korlátoltság arról beszélni, hogy egy rendezésben ilyen vagy olyan extrém eszközök fordulnak elő - ráadásul ezt is hallomásból, mindenféle primer élmény nélkül. ahogy sesto is mondta ez teljesen lényegtelen és értelmetlen ilyeneken rágódni - bármilyen extrém elem értelmes lehet bármiben. a kérdés az, hogy van-e koncepció mögötte, van-e a dolgoknak miértje és ezt mindenkinek saját szemével primer élmény alapján kell eldönteni. azért ennyi alapintelligencia szerintem minden olyan embertől elvárható lenne, aki elmegy egy operaszínházba.
2122 Hangyász 2004-04-12 13:29:11
Megindult az agyam és leírom néhány ötletemet, tessék tetszés szerint folytatni őket! :))) Fidelio: Don Pizarrot, a nemes lelkű férfiú alattomos ellensége, Florestan és annak kígyótermészetű felesége, Leonora ármányainak köszönhetően ártatlanul börtönbe vetik a darab végén. Alternatív megoldás: A végéig hagyományos megoldás, de Florestan inkább a sitten marad, na jó, beéri egy világos cellával, mert elege van b. nejéből. Otello: Jago, az önzetlen hős hiába próbálja megmenteni Desdemonát az elmeháborodott Otello bosszújától. Falstaff: A címszereplő a nimfomániás nők áldozata.
Megindult az agyam és leírom néhány ötletemet, tessék tetszés szerint folytatni őket! :))) Fidelio: Don Pizarrot, a nemes lelkű férfiú alattomos ellensége, Florestan és annak kígyótermészetű felesége, Leonora ármányainak köszönhetően ártatlanul börtönbe vetik a darab végén. Alternatív megoldás: A végéig hagyományos megoldás, de Florestan inkább a sitten marad, na jó, beéri egy világos cellával, mert elege van b. nejéből. Otello: Jago, az önzetlen hős hiába próbálja megmenteni Desdemonát az elmeháborodott Otello bosszújától. Falstaff: A címszereplő a nimfomániás nők áldozata.
2121 Hangyász 2004-04-12 13:23:41 [Válasz erre: 2115 Norma 2004-04-12 10:59:29]
Nos, megrágtam a Rheinischer Merkurban közölt cikket és az omm.de kritikáját. A hölgy a Rh. M. alapján teljesen \"normális\", szülei igen bölcsen nem mint az emberiség krémjébe tartozó család privilegizált tagját nevelték. Katharina nagyon rokonszenvesen nem szarik bele valamelyik férfi rokonához (sajnos nincs itt nálam a Wagnerek családfája) hasonlóan a családja képébe és nem \"határolódik el\" egyes családtagok (elsősorban nagyanyja, Winifred) viselt dolgaitól, de ez nagyjából minden pozitív vele kapcsolatban. A würzburgi színházat 2002-ben a bezárás réme fenyegette, gondolom csekély művészi minősége és látogatottsága miatt. Hiába, Würzburgba NEM az opera/prózai színház miatt zarándokolnak a turisták! :))) A színháznak tehát sürgősen sikeres előadással kellett előrukkolnia. Az ultrakonzervatív helybeli /alsófrankföldi Wagner-szövetség fennálásának jubileumát ünnepelve 20000 euróval járult hozzá a Hollandi bemutatójának költségeihez, ám a premiert kifütyülték. Persze bizonyos szempontból ez is siker, de engem inkább a Huckleberry Finn \"Királyi Nonpluszultrájára\" emlékeztet. Meglehet, hogy messzi földről is a würzburgi színházba jött a közönség, hogy röhögjön vagy bosszankodjon a rendezésen, de ezt még egyszer nem lehet elsózni.
Nos, megrágtam a Rheinischer Merkurban közölt cikket és az omm.de kritikáját. A hölgy a Rh. M. alapján teljesen \"normális\", szülei igen bölcsen nem mint az emberiség krémjébe tartozó család privilegizált tagját nevelték. Katharina nagyon rokonszenvesen nem szarik bele valamelyik férfi rokonához (sajnos nincs itt nálam a Wagnerek családfája) hasonlóan a családja képébe és nem \"határolódik el\" egyes családtagok (elsősorban nagyanyja, Winifred) viselt dolgaitól, de ez nagyjából minden pozitív vele kapcsolatban. A würzburgi színházat 2002-ben a bezárás réme fenyegette, gondolom csekély művészi minősége és látogatottsága miatt. Hiába, Würzburgba NEM az opera/prózai színház miatt zarándokolnak a turisták! :))) A színháznak tehát sürgősen sikeres előadással kellett előrukkolnia. Az ultrakonzervatív helybeli /alsófrankföldi Wagner-szövetség fennálásának jubileumát ünnepelve 20000 euróval járult hozzá a Hollandi bemutatójának költségeihez, ám a premiert kifütyülték. Persze bizonyos szempontból ez is siker, de engem inkább a Huckleberry Finn \"Királyi Nonpluszultrájára\" emlékeztet. Meglehet, hogy messzi földről is a würzburgi színházba jött a közönség, hogy röhögjön vagy bosszankodjon a rendezésen, de ezt még egyszer nem lehet elsózni.
2120 Hangyász 2004-04-12 13:10:41 [Válasz erre: 2116 Sesto 2004-04-12 11:17:56]
És esküvőt is tartottak? Addig még elképzelem, hogy beérkezik az I. felvonásban a címszereplő, aki ELzával párban eláztatja szegény Fricit és Ortrudot, de hogy vág vissza az utóbbi? A végén Lohengrinékat vagy Telramundékat csapják ki a tanodából?
És esküvőt is tartottak? Addig még elképzelem, hogy beérkezik az I. felvonásban a címszereplő, aki ELzával párban eláztatja szegény Fricit és Ortrudot, de hogy vág vissza az utóbbi? A végén Lohengrinékat vagy Telramundékat csapják ki a tanodából?
2119 operátor 2004-04-12 11:59:46
szerintem katharina wagner meghívása szinetárék részéről valószínűleg inkább rosszindulatú számítás mint a nyitottság jele. szinetár többször lenyilatkozta azt, hogy utál mindent, \"regietheater\" név alatt fut - az más kérdés, hogy a következő mondatában azt mondta, hogy egy rendezés lehet \"hagyományosan\" és \"modernen\" nagyon jó. szinetár ezzel is szokásához híven mondatonként önmagának ellentmondva agonizál látván az általa képviselt művészi elképzelések menthetetlen avittságát. tehát azzal, hogy éppen az ultrakonzervatív magyar wagneriánusok képébe nyom egy - jobb híjján most így nevezem: - \"regietheatert\", azzal eleve bebiztosítja a botrányt és megerősíti az ő általa képviselt \"hagyományos értékeket\", maga mellé állítja a közvéleményt, hiszen hallani fogjuk majd, hogy \"ennél még szinetár is jobb.\" mivel a wagneriánusok nem fognak gondolkodni csak köpködni, mindegy, hogy k. wagner egy ostoba liba, aki infantilis marhaságokat hord össze rendezés címén - bár a \"szinetári összhatás\" szempontjából mégjobb ha az - vagy éppen ha kezdő is, de használható koncepcióval rendelkező rendező. kesselyák don giovanni-jának \"engedélyezése\" mögött is ugyanez a szinetári lejárató szándék volt szerintem. ha tényleg a nyitottság és a jó szándék vezérelte volna, akkor egy pl. egy peter konwitschny-t hívott volna meg, hogy biztosra mehessen. \"megmenteni a jó hagyományos magyar operajátszást a német regietheater mocskától\" - olvassuk majd szinetár visszaemlékezésében, mint működésének végső stádiumának egyetlen célkitűzését.
szerintem katharina wagner meghívása szinetárék részéről valószínűleg inkább rosszindulatú számítás mint a nyitottság jele. szinetár többször lenyilatkozta azt, hogy utál mindent, \"regietheater\" név alatt fut - az más kérdés, hogy a következő mondatában azt mondta, hogy egy rendezés lehet \"hagyományosan\" és \"modernen\" nagyon jó. szinetár ezzel is szokásához híven mondatonként önmagának ellentmondva agonizál látván az általa képviselt művészi elképzelések menthetetlen avittságát. tehát azzal, hogy éppen az ultrakonzervatív magyar wagneriánusok képébe nyom egy - jobb híjján most így nevezem: - \"regietheatert\", azzal eleve bebiztosítja a botrányt és megerősíti az ő általa képviselt \"hagyományos értékeket\", maga mellé állítja a közvéleményt, hiszen hallani fogjuk majd, hogy \"ennél még szinetár is jobb.\" mivel a wagneriánusok nem fognak gondolkodni csak köpködni, mindegy, hogy k. wagner egy ostoba liba, aki infantilis marhaságokat hord össze rendezés címén - bár a \"szinetári összhatás\" szempontjából mégjobb ha az - vagy éppen ha kezdő is, de használható koncepcióval rendelkező rendező. kesselyák don giovanni-jának \"engedélyezése\" mögött is ugyanez a szinetári lejárató szándék volt szerintem. ha tényleg a nyitottság és a jó szándék vezérelte volna, akkor egy pl. egy peter konwitschny-t hívott volna meg, hogy biztosra mehessen. \"megmenteni a jó hagyományos magyar operajátszást a német regietheater mocskától\" - olvassuk majd szinetár visszaemlékezésében, mint működésének végső stádiumának egyetlen célkitűzését.
2118 Sesto 2004-04-12 11:30:40 [Válasz erre: 2117 operátor 2004-04-12 11:25:44]
Annyiban azért mégis kettösséget érzek a téma mögött: mig Hamburgban simán elénekelte Marton Ortrud-ot ilyen kontextben is, addig mintha óvatosabbnak mutatozna neki a dolog a MÁO-szinpadán... \"No risk, no fun!\"... ;-)
Annyiban azért mégis kettösséget érzek a téma mögött: mig Hamburgban simán elénekelte Marton Ortrud-ot ilyen kontextben is, addig mintha óvatosabbnak mutatozna neki a dolog a MÁO-szinpadán... \"No risk, no fun!\"... ;-)
2117 operátor 2004-04-12 11:25:44
...és a mostani lohengrinről marton pedig azt mondja: \"Kíváncsian várom a közös munkát, biztos vagyok benne, hogy nagyon modern előadás születik, amely valószínűleg vitákra fog ingerelni sokakat.\" http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=9340
...és a mostani lohengrinről marton pedig azt mondja: \"Kíváncsian várom a közös munkát, biztos vagyok benne, hogy nagyon modern előadás születik, amely valószínűleg vitákra fog ingerelni sokakat.\" http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=9340
2116 Sesto 2004-04-12 11:17:56 [Válasz erre: 2112 Hangyász 2004-04-12 07:15:28]
...ez egy hamburgi Lohengrin volt pár éve, ahol éppen MARTON ÉVA(!) volt a \"gonosz\" iskoláslány, sötét egyenruhában és matrózgalléros blúzban + copfos frizurával!... ;-)
...ez egy hamburgi Lohengrin volt pár éve, ahol éppen MARTON ÉVA(!) volt a \"gonosz\" iskoláslány, sötét egyenruhában és matrózgalléros blúzban + copfos frizurával!... ;-)
2115 Norma 2004-04-12 10:59:29
Köszi az információt, Orlando! Hangyász összefoglalóját kíváncsian várom.
Köszi az információt, Orlando! Hangyász összefoglalóját kíváncsian várom.
2114 Hangyász 2004-04-12 07:43:40 [Válasz erre: 2097 Norma 2004-04-11 00:44:43]
A cikkeket kinyomtattam, röpke belenézés után katasztrofális baromságot művelt KW. Estére összefoglalom a tartalmát és beírom ide. A würzburgi Hollandi a rendezőnő első \"éles\" munkája. Nem csodálom, hogy kifütyülték. Egyetlen mentsége lehet: A nem meghökkentő, hanem ostoba művészkedésre tódulnak a nézők a korábban csaknem bezárásra ítélt vidéki színházba, így virágoztatván fel a nemzetközileg sehol sem jegyzett intézményt. Persze lehet, hogy Marton Éva vagy bármelyik főszereplő fellázad és akár a szerződésszegést is vállalva otthagyja a \"projektet\".
A cikkeket kinyomtattam, röpke belenézés után katasztrofális baromságot művelt KW. Estére összefoglalom a tartalmát és beírom ide. A würzburgi Hollandi a rendezőnő első \"éles\" munkája. Nem csodálom, hogy kifütyülték. Egyetlen mentsége lehet: A nem meghökkentő, hanem ostoba művészkedésre tódulnak a nézők a korábban csaknem bezárásra ítélt vidéki színházba, így virágoztatván fel a nemzetközileg sehol sem jegyzett intézményt. Persze lehet, hogy Marton Éva vagy bármelyik főszereplő fellázad és akár a szerződésszegést is vállalva otthagyja a \"projektet\".
2113 Hangyász 2004-04-12 07:37:17 [Válasz erre: 2076 Norma 2004-04-10 15:04:45]
Mivel Katharina egy lebujba helyezi a Hollandit, jó esély van arra, hogy a Lohengrin helyszíne is valami hasonló legyen. Nem tudja valaki, kinek az ötlete volt KW meghívása? Nekem a 8-ikai előadásra van jegyem, így felcsigázva megyek az Erkelbe.
Mivel Katharina egy lebujba helyezi a Hollandit, jó esély van arra, hogy a Lohengrin helyszíne is valami hasonló legyen. Nem tudja valaki, kinek az ötlete volt KW meghívása? Nekem a 8-ikai előadásra van jegyem, így felcsigázva megyek az Erkelbe.
2112 Hangyász 2004-04-12 07:15:28 [Válasz erre: 2105 WiseGentleman 2004-04-11 12:11:40]
A mai \"operarendezések\" eredményeképpen a helyszín vagy az atomháború által elpusztított táj jelenik meg a közönség előtt, ahol az emberiség maradéka nagyjából Madách eszkimójának anyagi és szellemi szintjén vegetál, avagy egy szeméttelep, ill. elmegyógyintézet/falanszter/kadétiskola/koncentrációs tábor/ börtön, ill. ezek kombinációja. Hallottam már olyan Lohengrinről, amely egy (Wagner korabeli) iskolai tanteremben játszódott és ahol a király volt a tanító bácsi (a hirdető gondolom a pedellus), és a stréberek, azaz Lohengrin és Elza bemószerolták a jó Fricit és Ortrudot. (NB: Wagner idejében még nem volt koedukált oktatás, de hát ez bagatell). Az ilyen, a darab lényegét kiforgató rendezői koncepciók hatására beindul az agyam. Elképzelem pl. hogy ha operarendező lennék, a hecc kedvéért egyszer úgy állítanám színpadra a Rigolettót, hogy abban a címszereplő kivételével mindenki púpos, oszt\' röhögnék magamban, mit hord erre össze a sok marha kritikus. Ugyanígy meg lehet fordítani a Macbethet úgy, hogy a címszereplő és hitvese Banquo és Macduff karriervágyának áldozatai. Ehhez képest apró módosítás, hogy a Hollandi végén Senta nem ugrik a tengerbe, legfeljebb bánatosan néz a távolodó remek parti után, esetleg egy hirtelen változással a falu bolond vénlányaként jelenik meg a függöny lehullása előtt. Emlékezetem szerint Bp.-en is voltak katasztrofálisan megbukott külföldi vendégrendezések, pl. egy francia által színre állított Carmen.
A mai \"operarendezések\" eredményeképpen a helyszín vagy az atomháború által elpusztított táj jelenik meg a közönség előtt, ahol az emberiség maradéka nagyjából Madách eszkimójának anyagi és szellemi szintjén vegetál, avagy egy szeméttelep, ill. elmegyógyintézet/falanszter/kadétiskola/koncentrációs tábor/ börtön, ill. ezek kombinációja. Hallottam már olyan Lohengrinről, amely egy (Wagner korabeli) iskolai tanteremben játszódott és ahol a király volt a tanító bácsi (a hirdető gondolom a pedellus), és a stréberek, azaz Lohengrin és Elza bemószerolták a jó Fricit és Ortrudot. (NB: Wagner idejében még nem volt koedukált oktatás, de hát ez bagatell). Az ilyen, a darab lényegét kiforgató rendezői koncepciók hatására beindul az agyam. Elképzelem pl. hogy ha operarendező lennék, a hecc kedvéért egyszer úgy állítanám színpadra a Rigolettót, hogy abban a címszereplő kivételével mindenki púpos, oszt\' röhögnék magamban, mit hord erre össze a sok marha kritikus. Ugyanígy meg lehet fordítani a Macbethet úgy, hogy a címszereplő és hitvese Banquo és Macduff karriervágyának áldozatai. Ehhez képest apró módosítás, hogy a Hollandi végén Senta nem ugrik a tengerbe, legfeljebb bánatosan néz a távolodó remek parti után, esetleg egy hirtelen változással a falu bolond vénlányaként jelenik meg a függöny lehullása előtt. Emlékezetem szerint Bp.-en is voltak katasztrofálisan megbukott külföldi vendégrendezések, pl. egy francia által színre állított Carmen.
2111 tosca 2004-04-12 00:03:20
Hogy visszakapcsoljak a rendezésekhez: egyszer volt szerencsém egy holland Trubadúrhoz. Luna gróf és csapata a Pokol Angyalai színeiben virítottak, Manrico, Azucena és a cigánytábor hippik voltak á la Woodstock, Leonora pedig valami filmsztár. Ha valaki elmagyarázza nekem a koncepciót, azt Nobel-díjra terjesztem fel... Ami a rendezéseket illet, az olyan erőteljesen történelmi környezetbe helyezett operáknál mint a Tosca, Andrea Chénier, Roberto Devereux, stb. óvatosnak kell lenni az aktualizálással, a különféle korokba helyezéssel. Az olyan, inkább mítikus-szimbolikus operáknál, mint a Ring, Trisztán, Parsifal, Pelléas, Varázsfuvola, Kékszakállú etc., sokkal nagyobb lehet a rendező szabadsága. Amúgy a prózai színház és az opera között van egy hatalmas különbség. Tegyük szívünkre a kezünket: hányszor álltunk fel teljes elégedettséggel egy-egy előadás végén a katasztrofális rendezés dacára - ha a zenekari, karmesteri, énekesi produkció nagyszerű volt. Tosca
Hogy visszakapcsoljak a rendezésekhez: egyszer volt szerencsém egy holland Trubadúrhoz. Luna gróf és csapata a Pokol Angyalai színeiben virítottak, Manrico, Azucena és a cigánytábor hippik voltak á la Woodstock, Leonora pedig valami filmsztár. Ha valaki elmagyarázza nekem a koncepciót, azt Nobel-díjra terjesztem fel... Ami a rendezéseket illet, az olyan erőteljesen történelmi környezetbe helyezett operáknál mint a Tosca, Andrea Chénier, Roberto Devereux, stb. óvatosnak kell lenni az aktualizálással, a különféle korokba helyezéssel. Az olyan, inkább mítikus-szimbolikus operáknál, mint a Ring, Trisztán, Parsifal, Pelléas, Varázsfuvola, Kékszakállú etc., sokkal nagyobb lehet a rendező szabadsága. Amúgy a prózai színház és az opera között van egy hatalmas különbség. Tegyük szívünkre a kezünket: hányszor álltunk fel teljes elégedettséggel egy-egy előadás végén a katasztrofális rendezés dacára - ha a zenekari, karmesteri, énekesi produkció nagyszerű volt. Tosca
2110 orlandofurioso 2004-04-11 21:26:31 [Válasz erre: 2103 Norma 2004-04-11 11:17:00]
A Berlini Staatsoperben. Ponnelle egykori jelmeztervezője, Pet Halmen rendezte. Addig engem is érdekelt, amig csak képeket láttam róla. Azonban miután beléptünk a múzeumba, áthatotta az egész előadást az ifj. Sherlock Holmes nyomoz fíling. Nem lehetett komolyan venni. Szerintem még ma is fut a produkció. Annál komolyabban lehetne venni, amit operátor ír - megjegyzem szemérmesen - a Tituszról.
A Berlini Staatsoperben. Ponnelle egykori jelmeztervezője, Pet Halmen rendezte. Addig engem is érdekelt, amig csak képeket láttam róla. Azonban miután beléptünk a múzeumba, áthatotta az egész előadást az ifj. Sherlock Holmes nyomoz fíling. Nem lehetett komolyan venni. Szerintem még ma is fut a produkció. Annál komolyabban lehetne venni, amit operátor ír - megjegyzem szemérmesen - a Tituszról.
2109 Sesto 2004-04-11 19:53:12 [Válasz erre: 2108 Caligula 2004-04-11 19:10:52]
...ha emlékezetem nem csal, akkor az a változat megy a MÁO-ban, ami még a ´90-es évek elején készült, talán pont az akkori Mozart-év körül, és anyagi problémákra hivatkozva, már akkor is csak félig lett szcenirozva és részben \"koncertánsan\" bemutatva(=Boschán Daisy rendezte,...talán...) Az akkori szereposztásokból még rémlik is egy pár név: * Titus: Molnár András, Daróczy Tamás * Vitellia: Kincses Veronika, Temesi Mária, és késöbb Maria-Teresa Uribe * Sesto: Komlósi Ildikó, ? (=talán Németh Judit?) * Annio: Bokor Jutta * Servilia: Verebics Ibolya * Publio: Szüle Tamás(?) ... ja és a narrátor még Mensáros László volt... Nem egy egetverö értelmezése(=tk. nincs is \"értelmezve\"/megrendezve) a darabnak, igy inkább próbáltam a zenére koncentrálni, azért az sok helyen kárpótolt!...
...ha emlékezetem nem csal, akkor az a változat megy a MÁO-ban, ami még a ´90-es évek elején készült, talán pont az akkori Mozart-év körül, és anyagi problémákra hivatkozva, már akkor is csak félig lett szcenirozva és részben \"koncertánsan\" bemutatva(=Boschán Daisy rendezte,...talán...) Az akkori szereposztásokból még rémlik is egy pár név: * Titus: Molnár András, Daróczy Tamás * Vitellia: Kincses Veronika, Temesi Mária, és késöbb Maria-Teresa Uribe * Sesto: Komlósi Ildikó, ? (=talán Németh Judit?) * Annio: Bokor Jutta * Servilia: Verebics Ibolya * Publio: Szüle Tamás(?) ... ja és a narrátor még Mensáros László volt... Nem egy egetverö értelmezése(=tk. nincs is \"értelmezve\"/megrendezve) a darabnak, igy inkább próbáltam a zenére koncentrálni, azért az sok helyen kárpótolt!...
2108 Caligula 2004-04-11 19:10:52 [Válasz erre: 2107 Sesto 2004-04-11 18:58:38]
Hát nem is tudom, amit én a MÁO-ban láttam, az maga volt a dögunalom.
Hát nem is tudom, amit én a MÁO-ban láttam, az maga volt a dögunalom.
2107 Sesto 2004-04-11 18:58:38 [Válasz erre: 2106 operátor 2004-04-11 17:02:47]
...semmi esetre nem érzem dilettánsnak eszmefuttatásodat a Titus-szal kapcs., eleve egy roppant érdekes és sokrétü, összetett darab...îgy operátor gyakrolatilag egy rendezöi koncepciót foglaltál össze tömören!...(=nekem pl. a kedvenc Mozart-darabom!...) ;-)
...semmi esetre nem érzem dilettánsnak eszmefuttatásodat a Titus-szal kapcs., eleve egy roppant érdekes és sokrétü, összetett darab...îgy operátor gyakrolatilag egy rendezöi koncepciót foglaltál össze tömören!...(=nekem pl. a kedvenc Mozart-darabom!...) ;-)
2106 operátor 2004-04-11 17:02:47
azt hiszem jobb ha az ember az marad, ami - esetemben műkedvelő, azaz dilettáns. amúgy is csak hülye ötleteim lennének, pl. a clemenza di tito-t rendezést nem titusz nagylelkűségét középpontba helyezve képzelném el, aki annyira szereti barátait, hogy még a gyilkossági kísérletet is megbocsátja nekik. ugyanis titusz bármit csinál az olyan, mint elefánt a porcellánboltban: valakit jól kicsinál vele. mindenkinek jót akar, de senkit sem ismer, pedig barátság a másik ismeretét feltételezi. nem tudja, hogy szenved vitellia, sesto, servillia és annio \'baráti\' gesztusaitól. de nem is úgy képzelném el, mint állítólag kusej salzburgban, aki titusz nagylelkűséget ugyanolyan zsarnoki fegyverként tekinti, mint a kegyetlenséget, csak éppen a nagylelkűség még manipulatívabb, zsarnokibb eszköz, hiszen azért hálásnak is kell lennie az alattvalóknak. szerintem inkább tito és sesto kapcsolatának természetét lehetne középpontba állítani, ami könnyen lehet, hogy több, mint \'baráti\', amivel persze a szereplők maguk sincsenek tisztában. tito meglepően könnyen dobja a nőket, először berenicét - akit állítólag igazán szeret - a népakaratnak engedve küldi el. és ezután a következő császárné jelöltje éppen sesto húga, servilia azaz sesto \'női kiadása\'. de amint servilia visszautasítja, mert ő már anniot szereti, tito azonnal majd kicsattan az örömtől (\'ah se fosse\'). az egész műben az egyedüli érzelmet (ami állítólag \'mély baráti\') sesto iránt táplálja - akit manapság nő, de a prágai premieren egy kasztrált \'signore bedini\' énekelt. még nem hallottam mai kontratenorral a szerepet, de akár azzal is meg lehetne próbálkozni a \'koncepció\' jegyében. sestora térve az ő \'irányultsága\' kettős, valódi vonzalom fűzi vitelliahoz, azonban a titonak énekelt áriai sem kevéssé bensőségesek a vitelliához szólóakénál, végig a két azonos természetű vonzalom között őrlődik. azt is meg kéne még nézni, hogy mazzola pontosan milyen módosításokat eszközölt metastasio eredeti librettójában, aminek következtében mozart azt írta műjegyzékébe, hogy mazzola csinált \'igazi operát\' a clemenzából. zeneileg azt kéne \'megnézni\', hogy sesto vitelliának és titonák énekelt áriáinak tónusa mennyire teszi lehetővé a mély barátság és szerelem elkülönítését. bár az is tény hogy mozart egy operájában sem zenésíti meg a barátságot tudomásom szerint – a szerelmet annál inkább. ez a \'jerry springer dramaturgia\' ha másra nem, de legalább arra jó lenne, hogy nálunk a félházas - ráadásul bérletesen félházas – titusz előadásokból egész házasakat csináljunk... azt nem tudom, hogy milyen adekvát színpadi eszközzel lehetne azt az extatikus pontot érzékeltetni, amikor vitellia rondója átvált a zárójelenet kórusába. az a zene parsifali szóhasználattal élve maga a \'höchsten heiles wunder\', ha valaki nem érzi közben szent teréz extázisát, az igyon meg egy üveg pezsgőt előtte, úgy menni fog. az ária és kórus összekötésére már volt példa az idomeneoban is elettra áriája után, de itt a zene kétszeresen lep meg: az áriának mintha szabályos vége lenne, de mégsincs, miközben mégis van egy pillanatnyi feszültségnövelő szünet. mintha egy másik dimenzióba lépnénk...
azt hiszem jobb ha az ember az marad, ami - esetemben műkedvelő, azaz dilettáns. amúgy is csak hülye ötleteim lennének, pl. a clemenza di tito-t rendezést nem titusz nagylelkűségét középpontba helyezve képzelném el, aki annyira szereti barátait, hogy még a gyilkossági kísérletet is megbocsátja nekik. ugyanis titusz bármit csinál az olyan, mint elefánt a porcellánboltban: valakit jól kicsinál vele. mindenkinek jót akar, de senkit sem ismer, pedig barátság a másik ismeretét feltételezi. nem tudja, hogy szenved vitellia, sesto, servillia és annio \'baráti\' gesztusaitól. de nem is úgy képzelném el, mint állítólag kusej salzburgban, aki titusz nagylelkűséget ugyanolyan zsarnoki fegyverként tekinti, mint a kegyetlenséget, csak éppen a nagylelkűség még manipulatívabb, zsarnokibb eszköz, hiszen azért hálásnak is kell lennie az alattvalóknak. szerintem inkább tito és sesto kapcsolatának természetét lehetne középpontba állítani, ami könnyen lehet, hogy több, mint \'baráti\', amivel persze a szereplők maguk sincsenek tisztában. tito meglepően könnyen dobja a nőket, először berenicét - akit állítólag igazán szeret - a népakaratnak engedve küldi el. és ezután a következő császárné jelöltje éppen sesto húga, servilia azaz sesto \'női kiadása\'. de amint servilia visszautasítja, mert ő már anniot szereti, tito azonnal majd kicsattan az örömtől (\'ah se fosse\'). az egész műben az egyedüli érzelmet (ami állítólag \'mély baráti\') sesto iránt táplálja - akit manapság nő, de a prágai premieren egy kasztrált \'signore bedini\' énekelt. még nem hallottam mai kontratenorral a szerepet, de akár azzal is meg lehetne próbálkozni a \'koncepció\' jegyében. sestora térve az ő \'irányultsága\' kettős, valódi vonzalom fűzi vitelliahoz, azonban a titonak énekelt áriai sem kevéssé bensőségesek a vitelliához szólóakénál, végig a két azonos természetű vonzalom között őrlődik. azt is meg kéne még nézni, hogy mazzola pontosan milyen módosításokat eszközölt metastasio eredeti librettójában, aminek következtében mozart azt írta műjegyzékébe, hogy mazzola csinált \'igazi operát\' a clemenzából. zeneileg azt kéne \'megnézni\', hogy sesto vitelliának és titonák énekelt áriáinak tónusa mennyire teszi lehetővé a mély barátság és szerelem elkülönítését. bár az is tény hogy mozart egy operájában sem zenésíti meg a barátságot tudomásom szerint – a szerelmet annál inkább. ez a \'jerry springer dramaturgia\' ha másra nem, de legalább arra jó lenne, hogy nálunk a félházas - ráadásul bérletesen félházas – titusz előadásokból egész házasakat csináljunk... azt nem tudom, hogy milyen adekvát színpadi eszközzel lehetne azt az extatikus pontot érzékeltetni, amikor vitellia rondója átvált a zárójelenet kórusába. az a zene parsifali szóhasználattal élve maga a \'höchsten heiles wunder\', ha valaki nem érzi közben szent teréz extázisát, az igyon meg egy üveg pezsgőt előtte, úgy menni fog. az ária és kórus összekötésére már volt példa az idomeneoban is elettra áriája után, de itt a zene kétszeresen lep meg: az áriának mintha szabályos vége lenne, de mégsincs, miközben mégis van egy pillanatnyi feszültségnövelő szünet. mintha egy másik dimenzióba lépnénk...
2105 WiseGentleman 2004-04-11 12:11:40 [Válasz erre: 2103 Norma 2004-04-11 11:17:00]
Nekem azért még hiányoznak olyan rendezések, vagy felfogások, ahol például a Hunyadi Lászlóban Cillei a tragikus, pozitív hős, vagy például érdekes lenne a Bánk bán megrendezése Biberach szempontjából... :)
Nekem azért még hiányoznak olyan rendezések, vagy felfogások, ahol például a Hunyadi Lászlóban Cillei a tragikus, pozitív hős, vagy például érdekes lenne a Bánk bán megrendezése Biberach szempontjából... :)
2104 WiseGentleman 2004-04-11 11:55:11 [Válasz erre: 2095 operátor 2004-04-10 23:33:52]
Miért mondanád, hogy neked késő? Kint az USA-ban számos alkalommal találkoztam nyugdíjaskorú egyetemistával, és, gondolom, te még messze vagy a nyugdíjaskortól...
Miért mondanád, hogy neked késő? Kint az USA-ban számos alkalommal találkoztam nyugdíjaskorú egyetemistával, és, gondolom, te még messze vagy a nyugdíjaskortól...
2103 Norma 2004-04-11 11:17:00 [Válasz erre: 2099 kalahari 2004-04-11 02:24:46]
Pedig Scarpia volt már Gestapo-főnök! Nem nálunk, hál\' Istennek! Úgy emlékszem, Marton Éva ezért nem vett részt a produkcióban. Az Aidát is játszatták már a II. VH-ban. A Rigoletto nálunk sem úszta meg, a Mantuai hercegből maffiózó lett. Pár éve olvastam viszont egy Aidáról, amely v. melyik híres egyiptomi kiállítás múzeumtermeiben játszódik, talán a British-ben vagy a Kairói Múzeumban. Ez az előadás azért érdekelne. Hol adták ezt, tudja valaki?
Pedig Scarpia volt már Gestapo-főnök! Nem nálunk, hál\' Istennek! Úgy emlékszem, Marton Éva ezért nem vett részt a produkcióban. Az Aidát is játszatták már a II. VH-ban. A Rigoletto nálunk sem úszta meg, a Mantuai hercegből maffiózó lett. Pár éve olvastam viszont egy Aidáról, amely v. melyik híres egyiptomi kiállítás múzeumtermeiben játszódik, talán a British-ben vagy a Kairói Múzeumban. Ez az előadás azért érdekelne. Hol adták ezt, tudja valaki?
2102 Sesto 2004-04-11 08:17:30 [Válasz erre: 2095 operátor 2004-04-10 23:33:52]
operarendezö-képzés(=\"zenésszinház rendezö\"), csupán egy párat kiemeleve: * Bécs (=tandíj kb. 2X 380 Euro) * München * Hamburg A német képzés tandijait nem ismerem! Sorry!-bár azt tudom, hogy eddig a magyar hallgatók németnyelvterületen általában tandijmentesek voltak, DE május 1. után-\"Willkommen in der EU!\"-legalábbis Ausztriában-megszünik a magyar diákok tandijmentessége... Operator, lehet, hogy elsö hallomásra \"naivnak\" hangzik, DE nem feltétlen kritérium DIPLOMÁT szerezned az EU-n belül, hogy operarendezö legyél-tudom ez magyar mentalitás-\"bumázska nélkül semmi nem megy\"-az lényegtelen, hogy értesz-e vmit. a témához vagy sem, az a lényeg a papir meglegyen! DE hidd el nekem, a legtöbb manapság ismert operarendezö sem végzett ilyen szakot!(=Konwitschny, Krämer, Flimm etc...)-nyilván most ez nem minöségi felsorolás, hanem tények! Viszont, ha beszélsz nyelveket, próbálj meg rendezögyakornoki status-t keresni vkinél, az EU-n belül,....ez máj. 1. után nem okozhat hatalmas problémát! S talán igy el indulhatsz ezen az úton! A kor alapvetöen nem probléma, hidd el! ;-)))
operarendezö-képzés(=\"zenésszinház rendezö\"), csupán egy párat kiemeleve: * Bécs (=tandíj kb. 2X 380 Euro) * München * Hamburg A német képzés tandijait nem ismerem! Sorry!-bár azt tudom, hogy eddig a magyar hallgatók németnyelvterületen általában tandijmentesek voltak, DE május 1. után-\"Willkommen in der EU!\"-legalábbis Ausztriában-megszünik a magyar diákok tandijmentessége... Operator, lehet, hogy elsö hallomásra \"naivnak\" hangzik, DE nem feltétlen kritérium DIPLOMÁT szerezned az EU-n belül, hogy operarendezö legyél-tudom ez magyar mentalitás-\"bumázska nélkül semmi nem megy\"-az lényegtelen, hogy értesz-e vmit. a témához vagy sem, az a lényeg a papir meglegyen! DE hidd el nekem, a legtöbb manapság ismert operarendezö sem végzett ilyen szakot!(=Konwitschny, Krämer, Flimm etc...)-nyilván most ez nem minöségi felsorolás, hanem tények! Viszont, ha beszélsz nyelveket, próbálj meg rendezögyakornoki status-t keresni vkinél, az EU-n belül,....ez máj. 1. után nem okozhat hatalmas problémát! S talán igy el indulhatsz ezen az úton! A kor alapvetöen nem probléma, hidd el! ;-)))
2101 Orfeusz 2004-04-11 07:54:19
Egy Toscát vagy egy Manon Lescautot nem is kell átteni a mai korba, anélkül is lehet újszerű egy rendezés..lehet pl. univerzálissá emelni az egész történetet, bizonyos tényezőket, jellemket felnagyítani, kortalanná emelni megfelelő díszletekkel. Valóban nincs itthon operarendezői képzés, de azt nem is tudtam, hogy ez még Szinetár akaratán is múlik, hogy kit tanít...ez nonszensz, hogy ember döntse el, így akkor már nem sok esélyem maradt, nem hiszem, hogy megfelelnék Szinetár elvárásainak. Miér késtél le róla Operátor?? Még ki lehet menni Bécsbe is tanulni:) A színházrendzés tulajdonképp engem se érdekel, akkor inkább filmrendezés, de lehet hogy oda se férnék be,mert biztos teljesen más filmeket csinálnék, mint a mai kortárs magyar filmrendezők...
Egy Toscát vagy egy Manon Lescautot nem is kell átteni a mai korba, anélkül is lehet újszerű egy rendezés..lehet pl. univerzálissá emelni az egész történetet, bizonyos tényezőket, jellemket felnagyítani, kortalanná emelni megfelelő díszletekkel. Valóban nincs itthon operarendezői képzés, de azt nem is tudtam, hogy ez még Szinetár akaratán is múlik, hogy kit tanít...ez nonszensz, hogy ember döntse el, így akkor már nem sok esélyem maradt, nem hiszem, hogy megfelelnék Szinetár elvárásainak. Miér késtél le róla Operátor?? Még ki lehet menni Bécsbe is tanulni:) A színházrendzés tulajdonképp engem se érdekel, akkor inkább filmrendezés, de lehet hogy oda se férnék be,mert biztos teljesen más filmeket csinálnék, mint a mai kortárs magyar filmrendezők...
2100 Sesto 2004-04-11 07:21:13 [Válasz erre: 2093 WiseGentleman 2004-04-10 23:12:38]
...tehát Hanna Schwarz,...neki valóban \"altosabb\" hangszine van(=mégha nem is egy Ewa Podles-ses \"KONTRAALT\"), mint pl. Marjana Lipovsek-nek, aki elötte nekem az utolsó Klytämnestra volt,...mégis Lipovsek pasztózusabb orgánummal, és érdekés módon erösebb mélységekkel birt, mint most H.Sch. Biztos technikára alapozva-szerencsére-egyiküknek sem kellett helyenként \"Sprechgesang-ba\" menekülnie: voltak tartalékok. Az igazat megvallva nem tudnék dönteni, \"ki volt a jobb\", mert két egyenrangú alakitást kellene véleményezni... Egyéni izlés kérdése,...talán annyi, hogy Lipovsek szinte öniróniával füszerezett, és tragikomikus vonásoktól sem mentes alakitása élénkebb volt... Nem vonom kétségbe, hogy Polaki kemény(=TALÁN TÚL KEMÉNY!) évadot tud maga után-ebben vhol. azért ö is \"bünös\", legutóbb-vagyis nem tegnap- salzburgi Ariadne-ként láttam, ott nagyon jó volt, itt viszont Elektra-ként-önmagáhot képest-\"csak elment\". Katartikus élményt semmi képpen nem nyújtott.
...tehát Hanna Schwarz,...neki valóban \"altosabb\" hangszine van(=mégha nem is egy Ewa Podles-ses \"KONTRAALT\"), mint pl. Marjana Lipovsek-nek, aki elötte nekem az utolsó Klytämnestra volt,...mégis Lipovsek pasztózusabb orgánummal, és érdekés módon erösebb mélységekkel birt, mint most H.Sch. Biztos technikára alapozva-szerencsére-egyiküknek sem kellett helyenként \"Sprechgesang-ba\" menekülnie: voltak tartalékok. Az igazat megvallva nem tudnék dönteni, \"ki volt a jobb\", mert két egyenrangú alakitást kellene véleményezni... Egyéni izlés kérdése,...talán annyi, hogy Lipovsek szinte öniróniával füszerezett, és tragikomikus vonásoktól sem mentes alakitása élénkebb volt... Nem vonom kétségbe, hogy Polaki kemény(=TALÁN TÚL KEMÉNY!) évadot tud maga után-ebben vhol. azért ö is \"bünös\", legutóbb-vagyis nem tegnap- salzburgi Ariadne-ként láttam, ott nagyon jó volt, itt viszont Elektra-ként-önmagáhot képest-\"csak elment\". Katartikus élményt semmi képpen nem nyújtott.
2099 kalahari 2004-04-11 02:24:46 [Válasz erre: 2097 Norma 2004-04-11 00:44:43]
A Manon épp nincs repertoáron, talán a következő években újrarendezi valaki. Hátha... De igaz: történelmi eseményekhez, tényekhez kötődő operákat nem szabad áthelyezni más korba. Képzeljünk el egy Toscát, mondjuk 20. századi környezetben, amint berohan az illetékes szereplő, és közli: \"Bonaparte vincitor\" Komikus lenne...
A Manon épp nincs repertoáron, talán a következő években újrarendezi valaki. Hátha... De igaz: történelmi eseményekhez, tényekhez kötődő operákat nem szabad áthelyezni más korba. Képzeljünk el egy Toscát, mondjuk 20. századi környezetben, amint berohan az illetékes szereplő, és közli: \"Bonaparte vincitor\" Komikus lenne...
2098 miketyson 2004-04-11 02:20:48 [Válasz erre: 2096 operátor 2004-04-10 23:51:12]
Joseph Volpe, aki ma a Met igazgatója, díszletmunkásként kezdte a színháznál. És még a gyűlölt és megvetett McDonald\'snál is követelmény, hogy akármilyen sokra is viszo valaki, egy ideig kell pultosnak lennie, hogy tudja, miről van szó.
Joseph Volpe, aki ma a Met igazgatója, díszletmunkásként kezdte a színháznál. És még a gyűlölt és megvetett McDonald\'snál is követelmény, hogy akármilyen sokra is viszo valaki, egy ideig kell pultosnak lennie, hogy tudja, miről van szó.
2097 Norma 2004-04-11 00:44:43
Olvastam értékes hozzászólásaitokat, mégis meggyőződésem a régi: a szerzői szándéknak megfelelő időben és térben (hagyományos, konzervatív stb. színház) is lehet jó rendezői ötletekkel igazi drámát teremteni, én erre lennék kíváncsi, csak sajnos kevés rendező képes erre. Operaénekeseink közül azért néhányan igen. Az említett Macbeth nekem is tetszik, bár nem realisztikus a tér (maga a történet sem minden szálában), de a szereplők öltözete (az arcfestés, vörös paróka stb.is) ellensúlyozza, sőt jól kiegészíti a mű borongós, sötét alaphangjának megfelelő színpadi világot. A Jenufa szintén tetszett jelzésszerű színpadával. Felfordul a gyomrom a Manon Lescaut láttán. Mit keres ez a rendezés a repertoáron? Pedig ott aztán igazán pompázatos a színpad. Csak éppen durván beleavatkozik a mű világába. Mi volt a rendezői szándék? Miért hozta egy századdal közelebb hozzánk a cselekményt? A \"lever\" szertartásának rizsporos parókás jelenete tökéletesen elvesztette értelmét. Se modern nem lett, s a hagyományokat is semmibe vette. Ez az öncélúság dühít. Egyébként megnéztem a Katharina Wagner rendezte Hollandi képeit, a cikket sajnos nem értem, nem tudok németül. De a fonó miért lett kocsma? Senta miért egy Barbie baba és egy altesti munkásnő keveréke? Ő vár az \"Erlösung\"-ra? Mi köze ennek a műhöz? Egy-két mondatban valaki összefoglalhatná magyarul a cikket. Köszi.
Olvastam értékes hozzászólásaitokat, mégis meggyőződésem a régi: a szerzői szándéknak megfelelő időben és térben (hagyományos, konzervatív stb. színház) is lehet jó rendezői ötletekkel igazi drámát teremteni, én erre lennék kíváncsi, csak sajnos kevés rendező képes erre. Operaénekeseink közül azért néhányan igen. Az említett Macbeth nekem is tetszik, bár nem realisztikus a tér (maga a történet sem minden szálában), de a szereplők öltözete (az arcfestés, vörös paróka stb.is) ellensúlyozza, sőt jól kiegészíti a mű borongós, sötét alaphangjának megfelelő színpadi világot. A Jenufa szintén tetszett jelzésszerű színpadával. Felfordul a gyomrom a Manon Lescaut láttán. Mit keres ez a rendezés a repertoáron? Pedig ott aztán igazán pompázatos a színpad. Csak éppen durván beleavatkozik a mű világába. Mi volt a rendezői szándék? Miért hozta egy századdal közelebb hozzánk a cselekményt? A \"lever\" szertartásának rizsporos parókás jelenete tökéletesen elvesztette értelmét. Se modern nem lett, s a hagyományokat is semmibe vette. Ez az öncélúság dühít. Egyébként megnéztem a Katharina Wagner rendezte Hollandi képeit, a cikket sajnos nem értem, nem tudok németül. De a fonó miért lett kocsma? Senta miért egy Barbie baba és egy altesti munkásnő keveréke? Ő vár az \"Erlösung\"-ra? Mi köze ennek a műhöz? Egy-két mondatban valaki összefoglalhatná magyarul a cikket. Köszi.
2096 operátor 2004-04-10 23:51:12 [Válasz erre: 2094 WiseGentleman 2004-04-10 23:14:20]
az ilyesmi persze nekem is nagyon visszatetsző. tavaly pl. valamelyik kerényi, talán a \'miklós gábor\' undorodva ecselte a rádió operaműsorában, hogy amikor neki ki kellett mennie amerikába, akkor elősször mindenféle \'alantas munkákat\' kellett végeznie a színházban, mint pl. díszletmester, és minden egyéb mesterséget mire rendezhetet. egy ilyen embernek feltételezem, hogy a karmester és az énekesek is alantas munkát végeznek - kivéve őt magát. ezek után nem is mentem el a gödöllői julius caesar rendezésére.
az ilyesmi persze nekem is nagyon visszatetsző. tavaly pl. valamelyik kerényi, talán a \'miklós gábor\' undorodva ecselte a rádió operaműsorában, hogy amikor neki ki kellett mennie amerikába, akkor elősször mindenféle \'alantas munkákat\' kellett végeznie a színházban, mint pl. díszletmester, és minden egyéb mesterséget mire rendezhetet. egy ilyen embernek feltételezem, hogy a karmester és az énekesek is alantas munkát végeznek - kivéve őt magát. ezek után nem is mentem el a gödöllői julius caesar rendezésére.
2095 operátor 2004-04-10 23:33:52 [Válasz erre: 2092 Orfeusz 2004-04-10 22:52:28]
azért a túl sok \'alázat\' - a színházcsinálás végül is nem katonai kiképzőtábor :) - könnyen muzeális produktumokhoz vezethet, a műveket a befogadó mindig \'saját korának szemüvegén\' keresztül nézi és értelmezi. a másik dolog meg az, hogy nem minden mű alkotójának akarata, lehet hogy a \'mű maga az akarat\', tehát csak a mű értelmezéséből érdemes kiindulni és nincs értelme annak a kérdésnek, hogy \'mit szólt volna az alkotó ha ezt látja\'. de tényleg a műről kell szólnia a dolognak, akkor is ha látszólag \'megerőszakolja\' azt. \'operarendezőnek lenni szép álom\' - valóban az, mondjuk nekem már késő, de mégis itthon hogy lesz az az ember? én úgy tudom, hogy itthon operarendezői szak egyáltalán nincsen, ami van az a színház- és filmművészeti főiskolán egy 5 éves \'színháztudományi\' szak, ami 3 évente indul 10-15 emberrel, amivel prózai színházi rendező lehet aki elvégzi. és ott tanít többek között szinetár miklós és ha neki tetszik valaki, az kap lehetőséget operarendezésre, más út nincsen - gondolom én. tehát nagy szerencsével lehet valaki prózai rendező és ezután jó kapcsolatokkal operai is. engem speciel a prózai színház nem igazán érdekelt soha, de úgy látszik anélkül nem lehet operarendezőnek lenni. hogy külföldön mi van, azt nem tudom.
azért a túl sok \'alázat\' - a színházcsinálás végül is nem katonai kiképzőtábor :) - könnyen muzeális produktumokhoz vezethet, a műveket a befogadó mindig \'saját korának szemüvegén\' keresztül nézi és értelmezi. a másik dolog meg az, hogy nem minden mű alkotójának akarata, lehet hogy a \'mű maga az akarat\', tehát csak a mű értelmezéséből érdemes kiindulni és nincs értelme annak a kérdésnek, hogy \'mit szólt volna az alkotó ha ezt látja\'. de tényleg a műről kell szólnia a dolognak, akkor is ha látszólag \'megerőszakolja\' azt. \'operarendezőnek lenni szép álom\' - valóban az, mondjuk nekem már késő, de mégis itthon hogy lesz az az ember? én úgy tudom, hogy itthon operarendezői szak egyáltalán nincsen, ami van az a színház- és filmművészeti főiskolán egy 5 éves \'színháztudományi\' szak, ami 3 évente indul 10-15 emberrel, amivel prózai színházi rendező lehet aki elvégzi. és ott tanít többek között szinetár miklós és ha neki tetszik valaki, az kap lehetőséget operarendezésre, más út nincsen - gondolom én. tehát nagy szerencsével lehet valaki prózai rendező és ezután jó kapcsolatokkal operai is. engem speciel a prózai színház nem igazán érdekelt soha, de úgy látszik anélkül nem lehet operarendezőnek lenni. hogy külföldön mi van, azt nem tudom.
2094 WiseGentleman 2004-04-10 23:14:20 [Válasz erre: 2092 Orfeusz 2004-04-10 22:52:28]
Teljesen igazad van, azért is megmagyarázhatatlan számomra az a rendezői felfuvalkodottság, amikor valaki azt mondja, hogy \"nekem fut egy darabom, a Faust az Erkel Színházban\"...
Teljesen igazad van, azért is megmagyarázhatatlan számomra az a rendezői felfuvalkodottság, amikor valaki azt mondja, hogy \"nekem fut egy darabom, a Faust az Erkel Színházban\"...
