Az előbbi bejegyzésem folytatása:

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer,  április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Külön szólnom kell az Operettszínház Lehár-gálán közreműködő Énekkaráról, Zenekaráról, Balettkaráról és Táncegyütteséről, akik produkciójukkal a klasszikus operett nívójához méltó színvonalon járultak hozzá a grandiózus operettest sikeréhez, és nem utolsó sorban említem meg Pfeiffer Gyula főzeneigazgatót, aki a fellépett kiváló szólisták és a művészi együttesek parádés zenei irányításával tette igazán ünnepivé és rangossá a gálát, méltóan Lehár Ferenc szelleméhez! Felejthetetlenül.

Hihetetlen, hogy ugyanazon a napon előbb délután - a Lehár-est előtt – már nagyszerű Huszka-gálát tartottak a színházban, nagyrészt ugyanazokkal az előadókkal, és a karmesterrel, akiket megneveztem.  Mindkét napon. Mivel a Huszka-gálakoncerten is jelen voltam, állíthatom, hogy professzionális szinten teljesített a Budapesti Operettszínház társulata a két nagy magyar komponista életműve előtt tisztelegvén. Minden elismerést megérdemelnek! 

És most magáról a gáláról.

Nem egyszerűen csak egymást váltották a színpadon az énekesek, a már ismert számokat elénekelve; a rendezés szerint volt egyféle dramaturgia és idea a műsor mögött. Ionel Pentea rendező – ahogyan interjújában elmondta,  többletet valósított meg: koncepciójában a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál voltunk egy fogadáson. Ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adta; mintha maga Lehár is jelen volna velünk. Vetítés is volt sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig a kulisszák mögül hangszórón át Földes Tamás idézte meg a zeneszerzőt.  A rendező arra is törekedett, hogy minél teljesebben mutassa meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, például a Pacsirta, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendültek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzottak el, Pentea igyekezett köréjük egy kis történetet is rendezni.

Ezekután felsorolom az operett-betétdalokat, de nem elhangzásuk sorrendjében, mert úgy áttekinthetetlenné, rendszertelenné válna, ha a színpadi rendezői koncepció és a látvány mentén venném sorra elejétől a végéig, ki mit miből énekelt. Inkább a művek felől közelítem meg és ismertetem, mit hallottunk a kétrészes gálaesten.

Az énekszámok alatt a remek tánckar is folyamatosan közreműködött, amit itt külön nem említek meg.

I. Arany és ezüst – keringő (1902)  (balettkar)

II. A cárevics (1927)

– Volga-dal, I. felv.: „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!  Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! ..”  (Vadász Zsolt)

– Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” (Bojtos Luca és Laki Péter)

III. Luxemburg grófja (1909)

– Juliette és Armand Bissard „Bohém-kettőse”, I. felv.: „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk, tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…”  (Bojtos Luca és Kerényi Miklós Máté)

IV. Cigányszerelem (1910)

– Ilona csárdása, I. felv.: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő...Volt, nincs, fene bánja...” .(Fischl Mónika)

– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok...Átok ül a szívemen.../Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…” (Dolhai Attila)

V. Pacsirta (1918)

–  Margit /Juliska/ belépője, I. felv.: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…én is, énis szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel...” (Lukács Anita)

– Török Pál dala, I. felv.: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám. Vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán ……/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír!  Palikám, kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Laki Péter, énekkar)

– Borcsa és Pista kettőse: „Menjünk a faluba vissza, ott lesz jó! Házunk kicsike, de tiszta, mint a hó. Nem fog érni sose vád. Végre hazamehetünk. Jobb a falun a világ. Pap elébe léphetünk....” (Bojtos Luca és Laki Péter, énekkar)

VI. A három grácia (1923)

– Bouquet és Marietta Toutou „apacskettőse, III. felv – „Gigolette”.: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér. Későre jár, az óra már, a gigolette kacéran prédájára vár.../Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacslegény. Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány...” (Széles Flóra és Kerényi Miklós Máté)

VII. Paganini (1925)

– Archív filmbejátszás: Lehár Ferenc otthonában a zongoránál ül, beszél majd hangszerén kíséri Richard Tauber énekszólamát: „Gern hab’ ich die Frau’n geküsst” (Kulinyi Ernő magyar szövegével: „Volt, nem egy de száz babám”)

– Maria Anna Elisa dala: „Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált../Szép álom szállj a szívembe, szent égi tűz! Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz!...” (Fischl Mónika)

VIII. Friderika (1928)

 – A költő (Goethe) dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen...” (Vadász Zsolt)

IX. A mosoly országa (1929)

– Kínai balettszvit - négy tételben, a „Sárga kabát”-szertartás jelenetéből  (Balettkar)

– Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá...” (Kiss Diána, énekkar)

– Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után...” (Ninh Duc Hoang Long)

– Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „- Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Lukács Anita és Vadász Zsolt)

– Mi és Feri kettőse, II. felv.: „Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár. Világosan beszél a tény, a sok beszéd kár. Mert ahol van egy leány, meg egy legény, az egy pár....” (Bojtos Luca és Laki Péter)

X. Giuditta (1934)

– Octavio belépője, I. felv.: „Élni, barátaim, élni jó! .../Ó signora, ó signorina, forró szívem téged hív ma...”  (Ninh Duc Hoang Long, énekkar)

–  Giuditta dala, II. felv.: „Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül!…/ Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám….” (Kiss Diána, énekkar)

XI. A víg özvegy (1905)

– Danilo belépője, I. felv.: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám,
tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek! Lolo, Dodo, Jou-Jou, Clo-Clo, Margot, Frou-Frou.  A hazaszeretetnél szerelmük többet ér!” (Dolhai Attila)

– Hanna belépője, I. felv.: „Uraim, elég!.../Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok...” (Kiss Diána, énekkar)

– Hanna Vilja-dala, II. felv.: „Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát a tündérlányról, aki szép s Viljának hívja őt a nép. Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, meglátta egy jámbor, egy ifjú legény.../ Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el ne bocsáss!...” (Lukács Anita, énekkar)

– Camille de Rosillon áriája és a Pavillon-duett (Camille és Valencienne kettőse), II. felv.: „Májusban nyílnak a rózsák! Pompázva színesen. A szerelem virága bimbózik szívemen!.../ Nézd ! ez a kicsi pavillon, Az istenke küldte őt nekünk! Lásd, ez a kicsi pavillon lesz szerelmetes búvóhelyünk!...”) (Ninh Duc Hoang Long és Lukács Anita)

– Olga /Valencienne/ Grisette-dala, II. felv.: „Ritantouri, tantire” (Széles Flóra, énekkar)

– Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „„Ajk az ajkon, úgy sóhajtom: jöjj, szeress!..(Másik dalszöveggel: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!”) (Fischl Mónika és Dolhai Attila)

– Mars-szeptett, II. felv. - Asszonydal: „Asszonynéppel hogy kell bánni?../ Bár az asszonyokhoz senki sem ért: De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!....” (Előbb a férfi-, majd a nő szereplők, és mindnyájan együtt éneklik) – ez egyúttal a Lehár-gálaest fináléja.

Óriási közönségsiker – a gála-előadás végén álló ováció és vastaps - fogadta a produkciót és mindkét esten fellépett művészeket.  Számomra ez nem is volt meglepetés, azonban egy nevet mindenképpen meg - és ki - kell emelnem a többi kitűnő művész közül: Ninh Duc Hoang Long! Már nem először van hozzá szerencsém: nagyszerű tenor, aki bonvivánként is meggyőző alakítást nyújt, immár magyar nyelven is!  Korábban is elragadtatottan dicsértem kiváló alakítását Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettjének (Szu-Csong herceg) tenorfőszerepében. Ezen a gálán a Giuditta, A mosoly országa és A víg özvegy nagy hatású tenor áriáival tovább erősbítette „hírnevét”:  az önálló darabrészletek eléneklésénél is tudja ragyogó képességeit kamatoztatni, képes a fényes, szépen csengő énekhangján magas hőfokú szenvedélyt ábrázolni, vagy akár édesbús érzelmeket kelteni. Hozzáteszem: magyar nyelven tisztán, érthetően deklamál (alig észrevehető kis akcentussal). Ninh Duc Hoang Long nagy nyeresége az operettműfajnak (is), a hazai operettjátszásnak már nemcsak egyik jövőbeli ígérete lehet.... A Magyar Állami Operaház is foglalkoztatja: egyelőre kis szerepeket kap a Dalszínházban, jelenleg Verdi Simon Boccanegra című operájában Az íjászok kapitánya szerepében láthatjuk a fiatal, tehetséges vietnámi származású énekművészt.

A bejelentett ígéret szerint minden évben várhatunk hasonló Lehár-gálákat a Budapesti Operettszínházban, de igazán annak örülnék, ha a következő évadokban újabb és újabb Lehár-művek kerülnének színpadra. Remélhetőleg, jövőre a már korábban jelzett Giuditta-bemutató tényleg megvalósul!

„GÁLAKONCERTTEL EMLÉKEZETT A VILÁGHÍRŰ KOMPONISTÁRA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ”

„Lehár 152 – Komáromból a világhírig”

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer, április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Nem  tudnám jobban szemléltetni - összefoglalni a látottakat, az élményt, mint ahogyan Lengyel Emese teszi a Magyar Nemzet online oldalán közzétett írásában (április 30.)

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban. Operai igényességgel megírt operettjei ma is megállják helyüket a világ zenés színpadain, több művéből készült film. A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem itthon jól ismert darabok. 

A kétfelvonásos műsor ívét a Lehár-életmű adja, s az alkotók azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi történne, ha a komponista 2022-ben szólna hozzánk.

A színpad egy fogadást idéz meg, ahol a házigazda maga a zeneszerző, aki Földes Tamás hangján szól a vendégekhez. Fényképen keresztül és egy korabeli filmfelvétel által ismerhetjük meg jobban, miközben műveiről, motivációjáról, valamint az opera és az operett műfajához fűződő viszonyáról szintén sok érdekes részletet tudhatunk meg. Az említett videón Richard Tauber osztrák tenorista, Lehár barátja énekel, miközben a szerző kíséri zongorán. Lehár számos dalt, operettet írt a tenornak, éppen ezért a Paganini, A cárevics, A mosoly országa vagy éppen a Giuditta című műveket szokás Tauber-operetteknek is nevezni.

Az első és a második felvonás első jelenetében a balettkar kap bemutatkozási lehetőséget, mely az Arany és ezüst keringőre, majd A mosoly országa kínai balettszvitjére készült koreográfia.

„Szüntelen kapom a vastapsot. A zenémmel tudom meghálálni a szeretetet” – mondja egyszer csak Lehár a vendégeknek, s kezdetét veszi a nagy ünnepség, amelyre az Operettszínház sztárjai hivatalosak: a primadonnák és szubrettek (Fischl Mónika, Kiss Diána, Lukács Anita, Bojtos Luca és Széles Flóra), valamint a bonviván és a tánckomikus szerepkörökben hódító művészek (Dolhai Attila, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté és Laki Péter). Sorra csendülnek fel a legnépszerűbb Lehár-dallamok, mint például Danilo és Hanna szívszorító, szerelmes duettje, az Ajk az ajkon (A víg özvegy). De a Paganini ritkán játszott és egyben az est címét adó Szép álom, szállj a szívemre című dal is felejthetetlen pillanatokat szerez.

A művészeknek is különleges alkalom e gála, hiszen a kánonból kikerült művekből énekelhetnek csodálatos részleteket, s e dalok egytől egyig különleges zenei csemegék.

Rögtön kitűnik, hogy Lehár folyamatosan kereste a megújulási lehetőséget, s kereste az operett műfajának a szerepét a zenés színházon belül. A Pacsirta című művében például a szerkezeti újításra tett kísérletet, hiszen a megszokott egy szubrett és egy primadonna felosztás helyett két egyenrangú primadonnát álmodott színpadra. Az esten Margit gyönyörű belépőjét Lukács Anita tolmácsolásában hallhatta a közönség. 

Ionel Pantea rendezőként figyelt arra, hogy az andalító Lehár-melódiákon kívül a közönség átfogó képet kaphasson az 1948 októberében, Bad Ischlben elhunyt zeneszerző pályaképéről és az operettirodalomban betöltött pozíciójáról. Van mire emlékeznünk és büszkének lennünk, hiszen ahogy egyik méltatója írta – s ez elhangzik az előadásban is –,

A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!

Eddig az idézet.

(Következő bejegyzésben folytatom)

A Budapesti Operettszínháztól tudtam meg, hogy sajnos csak 2022. júniusában lesz meg a jövő évad műsorterve. Egyenlőre kilátásba sincs, hogy mik lesznek az új előadások, mik maradnak műsoron, mivel a Covid óta merőben megváltozott a közönség igénye, más előadásokra ülnek be az emberek.

Ionel Pantea: „A rendező nem úr, hanem szolga a színházban”

Papageno.hu - Papp Timea,  2022. április 26.

1870. április 30-án született Lehár Ferenc. Az ő kivételes életművét ünnepelte a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsora, amelynek címét a komponista Paganini operettjének egyik népszerű dalából kölcsönözték. A Szép álom szállj szívemre bemutatója   április 29-én volt  a Nagymező utcában. Az est során a legismertebb slágerek mellett igazi csemegéket is hallhatott a közönség.

A gálát Ionel Pantea álmodta színpadra.

[...]

„– A román színházi világban hol az operett és Lehár helye?

– Bár van Bukarestben operettet és musicalt is játszó színház, de leginkább az operaházakban tűzik műsorra Lehár darabjait. És ez nem véletlen, már csak azért sem, mert Lehár tulajdonképpem mindig is operát akart írni. De ennek nem az az oka, hogy lenézte volna az operettet. Úgy érezte, az I. világháború hatalmas trauma volt mindenkinek, művészeknek, hétköznapi embereknek egyaránt, és alapjaiban megváltoztatta az életüket, a kapcsolataikat, az egzisztenciájukat, sőt tönkretette a világot. Ez minden alkotó- és előadó-művészeti műfajra rányomta a bélyegét. Ne menjünk messzire, nézzük csak a zenét: ekkor születik a dodekafónia, ami a káoszt próbálta megfogalmazni egy új nyelven. Ennek az új rendnek nem a könnyed operett volt a megfelelő műfaja. Lehár úgy érezte, az operett célja nem csak a mulattatás, a kacagtatás, hanem a közönség nevelése. Valami olyat akart a nézőknek adni, ami az előadás után el tudnak gondolkodni. Így született meg az a forradalmi dramaturgiai újítás, hogy az operettjei nem tiszta happy enddel érnek véget. Még A víg özvegyben sem igazán felszabadult a boldogság. Ekkor születtek az olyan művei, mint például A mosoly országa. Ezzel együtt pedig az énekeseknek hangilag nagyon komoly adottságokat, operai kvalitásokat igénylő szólamokat írt. Ha már A mosoly országa: Szu-Csong gyakorlatilag végig jelen van a színpadon. Egy tenor szerep, de nem olyan tenort kíván, mint egy operett bonvivánja. De elmondhatjuk A víg özvegy Danilójáról, és a nagy női primadonnaszerepekről is, amelyekben a szopránoknak egészen más magasságokkal és dallamvilággal kell megküzdeni, mint egy operettben. És mivel ezeket az énekeseket legtöbbször az operaházakban találták meg szerte a világon, Lehár darabjai a nagyvilágban általában az operaszínpadokat hódították meg.”

[...]

„– És hogyan kell rendezni egy gálát?

– Van egy olyan út, amit én egyáltalán nem szeretek, és ebben nincs is komoly rendezés. Ez az, amikor egymást váltják színpadon az énekesek, a már ismert számokat eléneklik, de semmiféle dramaturgia vagy idea nincs a műsor mögött. Én szeretnék valami többletet adni a közönségnek, ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adja. Szeretném, ha úgy érezné a közönség, Lehár is jelen van velünk, ezért fogunk vetíteni a sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig Földes Tamás által idézzük meg őt. Arra is törekszem, hogy minél teljesebben mutassuk meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendülnek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzanak el, igyekeztem köréjük egy kis történetet is rendezni.

– Ha jól értem, Lehár életét követjük végig kronologikusan. Az elhangzó darabrészletek ezt illusztrálják, vagy teljesen asszociatívan követik egymást?

– Annyit elárulok, hogy mindannyian, a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál leszünk egy fogadáson. Remélem, hogy kellemes vendégség lesz!”

[...]

Ezeket csak érdekességből tettem fel, tudom, hogy sokan kinevetnek emiatt, de én hiszek az ilyesmiben. Ha érdekel valakit, megpróbálok másokra is rákeresni.

Skorpió nap és kos hold híresség Bill Gates, Alain Delon, Charles de Gaulle, Habsburg Otto, Meg Ryan is.

Kálmán Imre nem volt fent, így én tettem be egy programba a születési helyét és idejét

1882. október 24. 23. 58 perc Siófok

Oroszlán aszcendens

Nap a Skorpióban

Hold a Kosban

Merkúr a Mérlegben

Vénusz a Nyilasban

Mars a Skorpióban

Jupiter a Rákban

Szaturnusz a Bikában

Uránusz a Szûzben

Neptunusz a Bikában

Plútó a Bikában

Ábrahám Pál, Apatin, 1892. november 2. sajnos az időpont nincs meg

Planet positions:

Sun  10°33’ (skorpió)

Moon 

 2°41’(00:00) (kos)
10°04’(12:00)
17°32’ (23:59)

Mercury  25°38’(skorpió)

Venus  29°02’ (szűz)

Mars  26°13’ (vizöntő)

Jupiter  17°14’ R (kos)

Saturn  7°46’ (mérleg)

Uranus  6°40’ (skoprió)

Neptune  10°40’ R (ikrek)

Pluto  9°20’ R (ikrek)

Node (M)  7°39’ R (bika)

Lilith (M)  12°58’ (skorpió)

Chiron  2°06’ (szűz)

2022 - A Magyar Operett Éve A színház fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. A centenáriumon túl ebben az évben ünnepeljük Kálmán Imre születésének 140. és Ábrahám Pál születésének 130. évfordulóját. Műveiknek műsorra tűzésével, valamint 21 Budapesti Operettszínház A nemzeti dalszínház – főigazgatói pályázat Kiss-B. Atilla nagyszabású gálakoncerttel kívánok tisztelegni Kálmán Imre, illetve Ábrahám Pál művészete előtt. Bemutatom Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című revü-operettjét. A már nemzetközivé vált operettfesztiválra, amely karmesterversennyel és énekversennyel egészül ki, a résztvevőket a két szerző műveivel várom. Kálmán Imre eredeti szándékait megvalósítandó, a színház a Fővárosi Nagycirkusszal együttműködve a Cirkuszban mutatja be a Cirkuszhercegnőt. 2022/23 Nagyszínpad 1. Ábrahám: Bál a Savoyban 2. Millöcker: Madame Dubarry 3. Szörényi: Atilla 4. Kander: Chicago Teátrum Tolcsvay: Lúdas Matyi Raktárszínház magyar zenés darab ősbemutató.

Különösen érdekes a két operettszerző horoszkópja, nagyon hasonló. Mindketten skorpió jegyében születtek és a holdjuk pedig a kosban állt. Egy ilyen egybeesés irtó ritka.

Erre csak annyit mondanék, reméljük mindez meg is valósul. Ráadásul a Cirkuszhercegnőnek a helye tényleg a Nagycirkuszban van. Nekem az a kedvenc Kálmán operettem, láttam is pár éve, de sajnos az az előadás nem sok cikruszi elemet tartalmazott.

Akkor remélhetőleg a tévé is leadja a két gálát.

Elvileg idén októberben Kálmán Imre gála és novemberben Ábrahám Pál gála volt tervezve, reméljük mind a kettő meg lesz tartva.

Jacobi halálának 100. évfordulója sajnos teljes feledésbe merült, még csak meg sem lett említve, pedig ennél kerekebb már nem igen lehet semmilyen évforduló.

1992-ben különben tartottak egy emlékkoncertet az Interoperett rendezésében Ábrahám Pál emlékére a Madách Színházban, de sajnos a NAVA még nem tette fel.

1982-es Kálmán 100 gála viszont fent van a youtube-n.

Ezeket láttátok?

Mind a Lehár-, mind a Huszka-gálán hét darab televízíós kamerát számoltam meg. 

Most megy éppen a Huszka-emlékest - péntek, szombat délután után ez a harmadik (utolsó) előadás! Hamarosan vége lesz.  Erről a produkcióról is beszámolok majd. (Én a tegnap délutáni koncerten voltam ott.) 

Mai napra esik Fényes Szabolcs születésének 110. évfordulója és Lehár Ferenc 152. évfordulója. Érdekes, hogy pont egy napon születtek.

A műsort felírtad? Felveszi a televízió?

Tegnap este óriási siker volt a Lehár-gála az Operettszínházban, ma este még egy előadás lesz. (Még előtte, ma du. Huszka-gála is!)  Beszámolómat későbbre hagyom...

Az Operettszínház honlapjáról

Legendás operettszerzőink emlékére két gálát is szervez a hétvégén az Operettszínház.

I. Operettgála Lehár Ferenc emlékére. 

(2022. április 29., 30. - 19.00 óra)

A mosoly országa, A Víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem - csak néhány cím a világhírű művek listájáról, amelyeket Lehár Ferencnek köszönhetünk. A magyar operettjátszás egyik legmeghatározóbb zeneszerzője 1870. április 30-án született, az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. A Szép álom szállj a szívemre című gálaest során felcsendülnek részletek a szerző legnépszerűbb műveiből, valamint rejtett kincsnek számító Lehár - gyöngyszemek is elhangzanak színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Széles Flóra és Vadász Zsolt.

Lehár Ferenc hangja Földes Tamás. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli.

II. Operettgála Huszka Jenő emlékére.

(2022. április 29., 30. - 15.00 óra, május 1. - 19.00 óra)

Szabadság, szerelem címmel Huszka Jenő életműve előtt tisztelegve fergeteges gálaműsort állítunk színpadra, ezzel indítjuk a májust színházunkban. Huszka Jenő az egyik legismertebb magyar operettszerző, nevéhez olyan művek fűződnek, mint például a Bob herceg, a Lili bárónő vagy épp a Mária főhadnagy. Az est során népszerű operettslágerekkel szórakoztatja közönségünket Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Széles Flóra, Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter és Vadász Zsolt.

A gála rendezőjeként Homonnay Zsolt debütál. Vezényel Pfeiffer Gyula.

„KIKELET UCCA 3.” BEMUTATÓJÁNAK MAI ÉVFORDULÓJÁN

Két korabeli színházi tudósítással idézem fel Kemény Egon első nagyoperettjének bemutatóját.

A Fővárosi Operettszínház 1928-ban kötötte le a darabot, majd címéhez igazították a premiert, 1929 tavaszára. Számos előzetes cikk adott hírt a készülő operettről, a fiatal Kemény Egon zeneszerzőt is méltatva, aki akkor már szerződtetett korrepetitor és másodkarmester volt a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházban, mindenki ismerte, mindenki szerette.

A főszerepet Somogyi Erzsitől néhány előadás után Eggerth Márta vette át, a későbbi világsztár alakította.

A zeneszámok közül hatot már a bemutató előtt felvett gramofonra Schachmeister Efim tánczenekara, közülök öt darabot gyűjteményében őriz az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára, így a "Ma éjjel" című CD-n meghallgatható!

• Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám

„Kikelet ucca 3.”

A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje

Bemutató: szombat, április 27.

A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta.

A "Kikelet ucca 3" nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal.

Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a "Kikelet ucca 3."

Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol.

Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak.

Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény.

Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest.

Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája.

Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész — ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz.

Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát.

A zenekart Ábrahám Pál vezényli.

A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovits Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.

• Tolnai Világlapja, 1929.05.08.

„Kikelet ucca 3.

A Fővárosi Operettszínház újdonsága

Egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, barátnőjével künn szórakozik gyönyörű májusi napon a ligetben. Betévednek persze a híres ligeti fényképészhez is.

Ide követi őket két nagyon elegánsan öltözött fiatalember, gróf Szentirmay László és a barátja, akik már az egész ligeten keresztül „üldözték" a leányokat, de megismerkedniük velük mindezideig nem sikerült.

A ligeti fényképész azonban mégis csak összehozza a párokat.

Az ismeretséget hamarosan nyomon követi a szerelem. Különösen gróf Szentirmay László szíve fog tüzet a szép Preselmayer Annuska iránt.

Csakhogy óriási társadalmi különbség választja el őket egymástól. Preselmayer Annuska egy egyszerű ferencvárosi kocsmáros leánya, aki nem is álmodhat arról, hogy grófi feleség legyen. A fiatal gróf már az ismeretség kezdetén óvatosan elhallgatta származását s amikor a leányka foglalkozása iránt érdeklődött, egy ötlettől megkapatva így vágta ki magát:

- Bárzongorista vagyok.

Valóban volt is köze a foglalkozáshoz, mert éjjelenként lumpolás közben — passzióból sokszor odaült a bárzongorához.

A gróf annyira beleszeret Annuskába, hogy fölhasználván szigorú édesapjának külföldi távollétét, titokban el is jegyzi magának.

A jövendőbeli após, az öreg Preselmayer mindenáron látni akarja azt a bárt, ahol leendő veje zongorázik. A gróf nagy zavarban van, de a barátja megmenti. A grófi palotának egyik termét átalakítják bárnak, táncosnőket és zenészeket „hozatnak" ide s ebbe a rögtönzött bárba hívják meg aztán az öreg kocsmárost és leányát. A szemfényvesztés tehát sikerült, de váratlanul megérkezik az apa, aki szétrobbantja az egész társaságot.

A kis Annuska szíve össze van törve. Nem is akar többé tudni vőlegényéről, akiről íme kiderült, hogy gróf, tehát nem hozzá való s így nyilván csak bolondította. A fiatal gróf szerelme azonban annyira komoly, hogy még a szigorú, gőgös apát is meglágyítja.

A ligeti ismeretségből házasság lesz, Hiába minden gőg, az egyszerű ferencvárosi kislányt mégis csak oltárhoz vezeti gróf Szentirmay László.

Bródy István és Harmath Imre írták ezt a szöveget, amely „Kikelet ucca 3" címmel a Fővárosi Operettszínházban került bemutatóra. Régi, kipróbált operettszövegírók mind a ketten s ez meglátszik legújabb munkájukon is, amely tele van sok kedves mókával, szentimentális és mulatságos szituációkkal.

Az operett muzsikáját Kemény Egon, egy huszonhárom éves fiatalember szerzette. Első darabját, íme, az Operettszínház hozta ki, de méltó volt a bizalomra, mert friss, invenciózus, színes muzsikát komponált.

A Fővárosi Operettszínház szép kiállításban mutatta be a darabot. Külön meglepetést keltett a grófi palota márványterme.

A fő női szereplő Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház naivája, aki most mutatkozik be szubretti minőségben. Megállapíthatjuk, hogy amilyen kedves naiva, olyan vérbeli szubrett is. Finoman énekel, és jól táncol. Fejes Teri (a barátnő), Szokolay Olly, Kertész Dezső (a fiatal gróf), Halmay Tibor (a barátja), Szirmay (az öreg gróf), Kabos Gyula (a kocsmáros), Felhő Rózsi (kocsmárosné), Sarkadi Aladár (fényképész), Radó Sándor mind-mind pompás alakításokat produkáltak s igen nagy részük van abban, hogy az operett — a főpróbán — sikert aratott. Szabolcs Ernő rendezése nagyon jó.”

Értem, lehet megnézem.

Ti láttátok a Ninet, Jekyll és Hide-ot, La Mancha lovagját, Hegedűs a háztetőnt, Marica grófnőt, Csárdás királynőt, vagy mást, ami az Budapesti Operetttszínházba megy? 

La Mancha lovagját láttam, szép előadás volt, kellemes zenével és vicces történettel. Ez már kb. 2 éve volt, még a Covid intézkedések alatt. 

Az Operettben tavaly ősszel bemutatott A mosoly országa e rendezésben  talán a legjobb és legemlékezetesebb Lehár-produkció, amit én a teátrumban az elmúlt évtizedekben láttam. Csak biztatni tudlak, hogy menj el az egyik előadásra és nézd meg. 

Az elmaradt előadások jegyeiről Búbánat fórumtársunk hasznos bejegyzése (5064) szól. Az Eiffel körül itt olykor szenvedélyes vita zajlik, mert vannak, akik szerint jó helyen van és príma a közlekedés is arrafelé. No comment. Nem lehet vitás, hogy az Erkelt nem képes pótolni vagy ha igen, az nagyon szomorú lenne. Az Erkel körül teljes zűrzavart észlelek: egyik nap még nagyívű tervek, aztán másnap bezárják, legalábbis az opera- és balettelőadások elől és odaadják egy -finoman szólva- hullámzó tehetségű színész-rendező-tévés celeb kezébe. Gothár klasszikusát idézve: jó, akkor itt kell élnünk.

What’s on - GöteborgsOperan - GB

Märchen im Grand-Hotel

Pál Ábrahám (1892–1960) komikus operettje két felvonásban. Librettó Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Alfred Savoir darabja után. Fredrik Fischer és Linnea Sjunnesson új svéd fordítása. Bemutatjuk a Josef Weinberger Limited társasággal való megegyezés alapján.

Egy hollywoodi cselekmény happy enddel.

Svédországi premier egy lengő zenés crackerhez, káprázatos táncjelenetekkel és pofonegyszerű rutinokkal.

Az amerikai Marylou inkognitóban utazik a Francia Riviérára, hogy egy cannes-i luxusszállodában meggyőzze az elitet, vegyenek részt egy hollywoodi kasszasiker filmben. Őszinteséget keres – igazi embereket! –, és Izabella hercegnő is csatlakozik kereséséhez. Együtt felfedezik a szállodában élők hamis sorsát és valódi érzéseit. Sok fordulat után a történetnek boldog vége van.

Mirja Burlin rendező lengő zenés roppanója az 1920-as évek hangulatával tölti meg a színpadot, és gazdagságról, csillogásról és szerelemről álmodik. Vannak káprázatos táncjelenetek szteppel, tangóval, menüettekkel és fodrászattal – valamint pofonegyüttesekkel.

Amikor 1934-ben a berlini Paul Abraham – az 1930-as évek elejének egyik nagy operaszerzője – megírta stílusos vígjátékát, a Märchen im Grand-Hôtel (A göteborgi opera produkciójának neve Det var en gång på Grand Hôtel) már száműzetésben élt. zsidó származása miatt. A művet Bécsben mutatták be, majd a feledés homályába merült. Az elmúlt években ez a „jazz-operett” reneszánszát élte Németországban. Most itt az ideje, hogy Marylou, a hercegnő és más karakterek megrohanják Svédországot.

A Märchen im Grand-Hôtel és az idei szezon látványos zenés Kabaréja nagyjából egy időben játszódik. Pedig alapvetően különböznek egymástól. Míg a Cabaret elmerít bennünket a sötétségben, amely az 1930-as évek nácizmusával borította be Európát, a Märchen im Grand-Hôtel az 1920-as évek végének lendületes pezsgését mutatja be.

MUSICAL 

Märchen im Grand-Hotel

Comic operetta in two acts by Paul Abraham (1892–1960). Libretto Alfred Grünwald and Fritz Löhner-Beda after a play by Alfred Savoir. New Swedish translation by Fredrik Fischer and Linnea Sjunnesson. Presented by arrangement with Josef Weinberger Limited. 

A Hollywood plot with a happy ending.

Swedish premiere for a swinging musical cracker with dazzling dance scenes and slapstick routines.

Marylou, an American, travels incognito to the French Riviera to convince the elite at a luxury hotel in Cannes to take part in a Hollywood blockbuster movie. She’s looking for genuineness – real people! – and is joined in her search by Princess Isabella. Together, they discover all the false fates and genuine feelings of the people at the hotel. After many twists and turns, the story has a happy ending.

Director Mirja Burlin’s swinging musical cracker fills the stage with 1920s flair and dreams of riches, glamour and love. There are dazzling dance scenes with tap, tango, minuettes and barbershop – as well as slapstick routines.

When Berliner Paul Abraham – one of the great opera composers of the early 1930s – wrote his stylish comedy Märchen im Grand-Hôtel in 1934 (The Göteborg Opera’s production has been renamed Det var en gång på Grand Hôtel), he was already living in exile because of his Jewish origin. The work was premiered in Vienna, and then fell into oblivion. In recent years, this ‘jazz operetta’ has enjoyed a renaissance in Germany. Now it’s time for Marylou, the Princess and other characters to take Sweden by storm.

Märchen im Grand-Hôtel and this season’s spectacular musical Cabaret are both set around the same time. Yet they are essentially different. While Cabaret immerses us in the darkness that enveloped Europe with the onslaught of Nazism in the 1930s, Märchen im Grand-Hôtel portrays the buoyant effervescence of the late 1920s.

Season 2022/2023 - What’s on - GöteborgsOperan - GB

A Göteborgi Operaház kellemes meglepetésre jövő évadban műsorra tűzi Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. operettjén. A listán itt musicalnek írják, valójában annak is lehet nevezni, mert már Rátonyi Róbert is úgy emlegette a könyvében a darabot, hogy az 1934-es a bécsi Theater an der Wienben bemutatott darab zenéje már az operett és musical határán van. 

Ez az operett mostanában került elő több német ill. egy svájci színházban. A liberettója különösen vicces és groteszk, Alfréd Savoir (lengyel születésű francia izraelita vígjátékíró) Nagyhercegnő és a szobapincér c. szatíráját dolgozta át a Grünwald-Beda páros. A magyar librettót pedig a nagyszerű Heltai Jenő írta hozzá. 1936-ban Magyarországon is bemutatták az operettet Ágay Irén főszerepével a Kamara Színházban Budapesten ill. Szegeden.

Märchen im Grand-Hotel - Season 2022/2023 - What’s on - GöteborgsOperan - GB

Ilyenkor mi történik az aznapi jegyekkel? Átteszik másik előadásra? 

Az Erkel Színház szinte minden előadása így ment, mivel irtó sok ott a szék, emiatt gyakran 1/4-ed ház volt. Nem csodálom, hogy nem lesz már ott több előadás, elég nekik az Eifel, de az meg irtó rossz helyen van. A Miklósa gálát láttam ott, remek volt az előadás, szép az épület, de a környék az nagyon nem megfelelő. Legalább már a járdát tennék rendbe előtte és a villamosmegállót. Az 1-es villamostól sétáltam el, és hát cipőtörőnek minősült az út.

Az Operettben (és talán a Madáchban) szokásos a többes szereposztás pl. így lehet egy nap két előadást tartani és/vagy hosszú szériákat szünnap nélkül játszani. Attól tartok, A mosoly országa esetében nincs ilyesmiről szó. "Technikai okokból" , ha egyébként van/lenne helyettesítő művész (cover), többnyire gyér érdeklődés miatt marad/nak el előadás/ok.

https://konzerthaus.at/concert/eventid/57793

Nem értem ezt a hármas szereposztást, teljesen felesleges, hisz 2 vagy 1 is elég lenne. A németeknél sok darab 1 szereposztással megy, mondjuk itt viszont az a probléma, ha valaki beteg lesz, elmarad az előadásl. 

Hát ha így folytatódik, jövőre már lekerül a Mosoly országa a repertoárról. Szerintem a Nine sem lesz, pedig azt láttam a Dolhais szereposztással és tetszett a történet és a dalok nagy része is.

A Jekyll és Hide viszont nem jött be. valahogy a liberttó érdektelen volt, sőt időnként idegesített, sőt elborzasztott. A zene a darab elején nem jött be, de később voltak benne szép dalok. Egyszer meg lehetett nézni. Szerencsére ingyen kaptam a jegyet, a Nine-t pedig féláron vettem a jegy.hu-n a Valentin napi akció keretében. A Mosolyt még nem láttam.

Ezt a darabot is többes szereposztásban játsszák. Ugyan milyen "technikai okok" miatt marad el pont a széria első és utolsó előadása és hogy-hogy már most közlik a hírt? A köztes előadások egyikénél-másikánál erősen foghíjas nézőtereket látva felmerül a kérdés: játszhat-e szerepet a konkrét produkció vagy a műfaj iránti általános érdektelenség a két előadás elillanásánál?

A Budapesti Operettszínház a honlapján közleményt adott ki:

 Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének 2022. május 4-én és 10-én 19 órára meghirdetett előadásai technikai okok miatt elmaradnak.

A megváltott jegyek és bérletek beválthatóak A mosoly országa május 5. – 17 órai, május 6. – 18 órai, május 7. – 19 órai, május 8. – 19 órai és május 9. – 17 órai kezdettel műsorra kerülő előadásaira vagy bármely más előadásukra május 20-ig.

Németországban is van egy érdekes előadás különböző operettszerzők dalaival. Ezt is linkelem érdekességből. 

DIE SCHÖNEN
Musiktheater im E-Werk
Ferdinand-Weiß-Str. 6a
79106 Freiburg
Info-Telefon: +49 (0)761 – 31514
info@dieschoenen.com

OPERETTE SICH WER KANN
Ein Spiel mit der leichten Muse

„Operette sich wer kann“ spielt mit der Absurdität der Operette und präsentiert vorbehaltlos, was an gehobenem Unsinn und frechen Anzüglichkeiten in ihr steckt. So wird die Operette wieder zu dem, was sie ursprünglich war: eine vitale und vitalisierende Kunstform, welche die Lage der Welt mit süffisanter Leichtigkeit kommentiert – gestern so wie heute.

In der bewährten und bekannten Handschrift der „Schönen“ entfaltet sich ein Spiel mit der leichten Muse. Ohne falsche Scham wird die Seele der Operette genommen und in einen neuen, springlebendigen Körper gesetzt.

Serviert werden die Lieder und Szenen von drei charmanten jungen Musikern. Katrin Mayer (Sopran), Rubén Olivares (Tenor) und Max Langer (Klavier) gehen mit Herzschmerz, Witz, Ironie und Kitsch auf eine musikalische Reise zwischen Waikiki, Berlin, Wien und Varazdin. Mit dabei als charmanter und schlagfertiger Operettenführer ist Klaus Gülker, langjähriger Redaktionsleiter Unterhaltung im SWR Studio Freiburg.

Lehnen Sie sich zurück und lassen Sie Ihre Phantasie an die diversen Schauplätze entschweben. Genießen Sie die wunderbare Musik! Und geben Sie sich getrost den großen Gefühlen und dem Lachen hin.

PROGRAMM

Zu Hilfe! Zu Hilfe!
W.A. Mozart „Die Zauberflöte“

Operette sich wer kann – Medley

Kann nicht küssen ohne Liebe
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“

Strahlender Mond
Paul Linke „Der Vetter aus Dingsda“

Dein ist mein ganzes Herz
Franz Lehár „Das Land des Lächelns“

Meine Mama war aus Yokohama
Paul Abraham „Viktoria und ihr Husar“

Loca
Chico Trujillo

My Little Boy
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“

Im Weißen Rössl – Medley
Ralph Benatzky „Im Weißen Rössl“

Es ist so schön am Abend bummeln zu geh´n
Paul Abraham „Ball im Savoy“

Ganz ohne Weiber geht die Chose nicht
Emmerich Kálmán „Die Czardasfürstin“

Grisetten Lied
Franz Lehár „Die Lustige Witwe“

Meine Lippen, sie küssen so heiß
Franz Lehár „Giuditta“

Warum soll eine Frau kein Verhältnis haben
Oscar Straus „Eine Frau, die weiß, was sie will“

Weißt du es noch
Emmerich Kálmán,„Die Csardasfürstin“

Wiener Schmarrn
Friedrich Holländer

Ich lade gern mir Gäste ein
Johann Strauß „Die Fledermaus“

Mein Herr Marquis
Johann Strauß, „Die Fledermaus“

Jaj Mamam, Bruderherz
Emmerich Kálmán, „Die Csardasfürstin“

 BESETZUNG

Katrin Mayer – Sopran
Rubén Olivares – Tenor
Klaus Gülker – Conférencier

Musikalische Leitung
Max Langer

Regie / Bühnenbild
Herbert Wolfgang

Konzeption / Regiemitarbeit
Leopold Kern

Choreographie
Stefanie Verkerk

Kostüme
Norbert Wild

Technik – Paulo da Silva / Rolf Schlecker
Schneiderei – Helga Schollenberger
Fotos – Doreen Eich

Die Produktion wird gefördert im Impulsprogramm „Kunst trotz Abstand“ des Ministeriums für Wissenschaft, Forschung und Kunst Baden-Württemberg.

Wir bedanken uns bei unseren weiteren Förderern: Stadt Freiburg, Land Baden-Württemberg, Regierungspräsidium Freiburg, Sparkasse Freiburg-Nördlicher Breisgau und Guzzoni-Federer Stiftung

Ein ganz besonderer Dank geht an unsere privaten Förderer, mit deren ungemein großzügiger Unterstützung nicht nur dieses Programm entstehen konnte, sondern die Durchführung der Spielzeit 20/21 überhaupt erst ermöglicht wurde.

Az prágai előzetes fordíása

Állami operakórus
Állami Operazenekar

A sarkalatos epizód egy bálban bontakozik ki, ahol Aristide egy régi lánggal, a táncos Tangolitával kap megbízást. Mégsem sejti, hogy felesége, Madeleine felkapta a szándékát, és úgy döntött, hogy egy közeli barátjával, Daisy-vel is részt vesz a bálon, aki nemrég tért vissza Amerikából. Senki sem tudja, hogy Daisy a híres zeneszerző, Pasodoble. Mustapha Bey, a török ​​attasé beleszeret Daisy-be, míg Célestint, a félénk fiatal ügyvédet elbűvöli Madeleine...

Mindezeket a szövevényes helyzeteket a szédületes zene ellenállhatatlan tónusai, magával ragadó dallamok és jazz ritmusok, magyar táncok, bécsi keringő és klezmer kísérik. A kifinomult, szórakoztató modern revüoperettet Martin Čičvák színigazgató és Jan Kučera karmester adaptálja. Az Állami Operaház, korábban Neues deutsches Theater, 1933-ban mutatta be a Ball im Savoy-t, ezt követően Brünnben, Ostravában, Opavában, Olmützben és Teplicében, valamint a prágai Karlín Zenei Színházban is bemutatták.

Kilenc évtized után az operett a Musica non grata projekt részeként most tér vissza az Állami Operaházba.

Nagy örömmel tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években Ábrahám Pál operettjei ismét számos operaház és operettszínház műsorára felkerülnek, főként német ajkú színházakban (Németország, Ausztria, Svájc). Ezek mellett máshol is játszották, főként a Bál a Savoybant pl. Balti államok, Románia (Viktória), Olaszország, Szerbia, Bulgária stb., sőt USA (Hawaii rózsája) - ban is.  

Meglepetésre feltette a 2022/23-as évadban a Prágai Állami Operaház műsorára a Bál a Savoybant, már csak azért is nagy dolog ez, mivel ott csak ritkán játszák ezt a műfajt. 

A cseh operettszerzők kevésbé ismertek külföldön, talán Oscar Nebdal neve mond párunknak valamit. 

2022. 09. 16-án lesz a Bál a Savoyban premierje a cseh fővárosban.

Ball im Savoy (narodni-divadlo.cz)

Születésnapján köszöntötte Oszvald Marikát a Budapesti Operettszínház

/operettszinhaz.hu/

Oszvald Marika hetvenedik születésnapját ünnepli

Origo - SZILLÉRY ÉVA - 2022.04.12. 10:35

"Tudok örülni, azt hiszem, ez is egy adottság, amit gyermekkoromból megőriztem, az életet pedig szenvedélyesen szeretem. Azt hiszem, önazonos vagyok, a civil életben is nagyjából olyan, mint a színpadon – mondta az Origónak korábban egy videóbeszélgetésben Oszvald Marika, Kossuth-díjas operett-énekesnő. A művész, aki a teljes operettirodalom lényegesebb szubrettszerepeit eljátszotta, ma ünnepli hetvenedik születésnapját."

Szirmai Albert: Mézeskalács - Szív küldi szívnek szívesen - Házy Erzsébet, Melis György

Rádiófelvétel - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara

Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 1. szám · / · Figyelő

Lányi Viktor: Mézeskalács

Emőd-Szirmai daljátéka a Király-színházban.

Mézeskalács... mézeskalácsszív... szerelmi szimbólum és egyben gasztronómiai objektum. Azt hiszem, tipikusan magyar dolog. "Az urad szívéhez a gyomrán át férkőzöl a legkönnyebben" - oktatja a magyar anya főkötő alá kerülő leányát. És a paraszt-erotika egészséges materializmusa, a legény nyelvcsettentő, bajuszsodrító, hegyeset sercentő, "eszem a zúzádat" kurjantó lapockatapogató széptevése a leány étvágycsiklandó, harapnivalókat riszáló maga-kelletése élesen rámutat a szerelmi érzések és az evés-ösztönök ős-szomszédságára. Talán ez is egyik oka, hogy Emőd Tamás mézeskalács-szimbolikája ebben a magyar mesejátékban oly üde, természetes és originális zamatú. Emőd stilizáló fantáziája megérezte a paraszti vásárfia-ínyencség eszményében rejlő naiv romantikát, a körülötte lebegő napsugaras meseködből lepárolta a magyar szív-mítoszt, költői naturalizmussal meglátott magyar operettalakokat teremtett a színpadra (katona és kiscseléd, mézeskofa és csizmadia) s másfelől a tündérmese-elemeket operett-elemekké értékelte át (királykisasszony, bohóc). Bonyolult feladat s aki oly tiszta egyszerűséggel, oly ihletett közvetlenséggel oldja meg, mint a Mézeskalács írója, az igaz művész. Aminthogy csak igaz művész teremthette meg ezt a minden operett-helyzetre, érzelmesre, vígra, bohókásra egyformán találó, könnyeztetésre és kacagtatásra egyformán képes, a népnyelv és népköltészet cikornyáiból filológusi gonddal és költői ráleléssel mozaikba rakott színpadi nyelvet, amelynek tömérdek tősgyökeres élce, fordulata, híme, ríme, muzsikája, minden egyes alakot megkülönböztető jellegzetessége: se nem nyers folklore, sem pedig teremtettés szalón-magyarkodás, hanem valódi, ép és artisztikus színpadi beszéd - operettálcás irodalom.

Álruhát visel Szirmai Albert muzsikája is. Finom kultúrájú, szkeptikus művész Szirmai s csak sok szemérem-gátláson keresztül tud egyszerű, szívhezszóló, poéta lenni. A Mézeskalácsban a zenealkalmak nem oly gyakoriak mint operettekben és daljátékokban megszoktuk. Szirmai irodalomtisztelő szerénysége még a fölkínált alkalmakkal is tartózkodóan él. Néha mintha túlságba is vinné ezt a puritánságot. De ha a hatáspatronok egy részét sutba dobta Szirmai, annál finomabban és művészibben kezeli a nemes, bensőséges hangulatok finom ecsetjeit. A Mézeskalács dalai, kupléi sanzonjai egyszerűek, de művészien konstruáltak, van bennük valami áhítat, a túlkomplikált városi lélek meghatott leborulása a romlatlannak érzett néplélek szépségei előtt.

Külön öröme a kritikusnak, hogy ezt a szép, artisztikus művet, két igazi művész nemes törekvésű alkotását nem kell a félreismertség lomtárából előkeresnie és az elismerés smirglipapírjával fényesre csiszolnia. A Mézeskalács őszinte, meleg és tartósnak mutatkozó sikert aratott és így a színházüzleti ethika értelmében is "értékes" darab: a reáfordított fáradságért és költségért kamatostul fizet. Ebben a Király-színház előadásának is sok része van. A játék és a siker középpontjában Kiss Ferenc ellenállhatatlan, férfias grandezzával viseli a bujdosó magyar katona gúnyáját, vállvető iszákját. És gyönyörűen énekel. (Ilyen szépen, ily művészi természetességgel magyarul énekelni a háború előtt nem tudtak. A magyar dal a cigány árnyékában, kávéházak, kocsmák gőzében, duhaj dilettantizmus levegőjében tengődött. Talán a háború, a fogolytáborok sok szenvedése, parasztoknak és intellektueleknek bajban, szenvedésben való testvéri elegyedése termelte ki a magyar nótának újra-nemesedését, amelyet manapság egynéhány művészünk és művésznőnk, főleg Nagy Izabella és Kiss Ferenc művészete reprezentál.) A két primadonnaszerep, Petráss Sári kis cseléde és Honthy Hanna Encella-királykisasszonya jó kezekben van és kivált az utóbbi találta el azt a cizellált mesehangot, azt az apart humort, amely Emődnek egyik legjobb trouvaille-a. Rátkai régi értékeit viszi az új feladatba. T. Halmi Margit paraszt-anyája tökéletes. Hogy a színháznak a csizmadia és a kofa asszony szerepére oly kitűnő erői akadtak, mint Latabár és Simon Marcsa, ez mutatja, hogy még eleven a János vitéz tradíciója és azzal biztat, hogy a magyar daljátéknak még van talaja és jövője a Király-színháznál. És ezzel biztat Tihanyi Vilmos intelligens, megértő és gazdag formaleleményű rendezői munkája is.

Szirmai Albert: Mézeskalács - Ne menj el. ne menj el - Andor Éva, Melis György

Szirmai Albert: Mézeskalács – És mégis, mégis furcsa egy dolog - Andor Éva

Rádiófelvétel - (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara

Esti Hírlap, 1958. december 24.

A 83 éves Huszka Jenő moszkvai sikeréről és emlékeiről

A könnyűzene budapesti hívei az elmúlt nyáron igen sokat tapsoltak az Aranyvirágnak, Moszkvából pedig olyan hírek érkeznek, hogy a Lili bárónő estéről estére táblás házakat vonz. Erről beszél Huszka Jenő.

 A moszkvai bemutatóra néhány balettszámmal, egy palotással, a bonviván számára egy nagyáriával bővült a zenei anyag. Akik már látták, elmondják, hogy ragyogó kiállításban került színre a Lili bárónő. Kár, hogy a moszkvai televízió hullámai még nem érnek el hozzánk.

Az Aranyvirág sikerét hozzuk szóba:

— Az Aranyvirág egy kicsit mindig az ifjúságomra, s ami ezzel szorosan összefügg: a Balatonra emlékeztet. A Bob herceg 1902. évi bemutatója után történt, hogy Beöthy László, a Király Színház akkori igazgatója a következő őszre darabot rendelt tőlem. A téma: Nápoly és a tenger volt. Soha nem jártam ekkor még tengerparton, hisz annyi pénzem sem volt, hogy zongorát vehettem volna.
A Bob herceget is úgyszólván hangszer nélkül írtam meg. Valamiféle tengerélményre azonban mindenképpen szükségem volt, ezért, leutaztam a Balaton mellé, Fonyódra. Éppen naplementekor érkeztem a tóhoz, a víz vadul hullámzott. Estére már csak úgy zsongtak bennem a melódiák, így lett a Balaton „társszerzőm“. Fonyódot különösen megszerettem, talán éppen hangulati gazdagsága miatt. A Lili bárónő dallamainak legtöbbjét itt komponáltam, a Mária főhadnagyot pedig teljes egészében.

— Sokszor és sokan kérdezik tőlem, hogy mi indított el a zeneszerzői pályán. Furcsának tűnik, de egy nyolcéves koromban szerzett élményemet tartom e tekintetben a legdöntőbbnek. Akkor voltam életemben először színházban. Offenbach: Orfeusz a pokolban című operettjét játszották. A zene leírhatatlan hatást tett rám. Valósággal átalakította benső énemet. Offenbachot ma is nagyon szeretem.

A bécsi operettiskola például soha, semmiféle hatással nem volt rám. Offenbachtól tanultam meg, hogy a jó operettmuzsikának lírainak és drámainak kell lennie egyszerre.

Muzsikám fő erejének a magyar levegőt, a magyar jelleget tartom. Budapestet a századforduló idején importoperettekkel árasztották el. Akkoriban az angol táncoperett dívott. Váratlanul hatott, hogy egy fiatal zeneszerző magyar zenét mert írni.

— További tervek? ... Ezzel mindig tele a tarsolyom. Füredi barátaim szüntelenül kérnek, hogy komponáljak egy Füredi emlék című dalt. Bevallom, mostanában állandóan ez a téma foglalkoztat, mert valami olyan dalt szeretnék írni, ami méltó ehhez a kedves hangulatú, patinás fürdőhelyhez, ahol — ifjúságomban és idősebb koromban egyaránt — olyan sok szép órát töltöttem el — fejezi be visszaemlékezéseit a nyolcvanhárom éves mester.

H. L.

Szegedi Nemzeti Színház – Operettgála két részben

Ideje: 2022. április 16, 19.00  óra

A Szegedi Nemzeti Színház tavaszköszöntő operettgáláján Huszka Jenő, Lehár Ferenc,  Kálmán Ime, Szirmai Albert, Johann Strauss műveiből csendülnek fel részletek.

Szereplők:

Cseh Antal, Horák Renáta, Kónya Krisztina, Máthé Beáta, Szélpál Szilveszter, Sziládi Hajna, Rétfalvi Tamás, Tötös Roland, Vajda Júlia, Varga Anna.

Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar.

Vezényel: Koczka Ferenc, Hermann Szabolcs, Flórián Gergely, Kardos Gábor

Konferál: Szívós László

Zenei vezető és szerkesztő: Koczka Ferenc

Koreográfus: Hajdu Anita

Rendező: Czene Zoltán

(Forrás: A Szegedi Nemzeti Színház honlapja)

Kapcs. 1102. sorszám

Másfél évtizeddel ezelőtt beszámoltam itt a fórumon Offenbach nagyoperettjének („Párizsi élet”) az Operettszínházban bemutatott produkciójáról – a második szereposztásban látott előadásról.

Azóta felkerült a YouTube oldalára az operett első szereposztásban bemutatott előadásának teljes video-felvétele. Nem jó képminőség, de azért nézhető a darab az alábbi két linkre kattintva:  

Jacques Offenbach: Párizsi élet – Budapesti Operettszínház – 2007. – I. rész

I. Rész  1:11:01

Jacques Offenbach: Párizsi élet – Budapesti Operettszínház – 2007. – II. rész

II. Rész  1:34:40

Szereposztás:

Gardfeu, párizsi aranyifjú – Homonnay Zsolt

Bobinet, Gardfeu barátja – Szabó P. Szilveszter

Gondremark báró – Földes Tamás

Gondremark báróné – Kalocsai Zsuzsa

Metella – Szendi Szilvi

Quimper Karadek grófnő, Bobinet nagynénje – Lehoczky Zsuzsa

Juliette Verdun, Karadek grófnő unokahúga – Náray Erika

Frick, cipészlegény – Vadász Dániel

Gardfeu inasa – Faragó András

Vezényel: Makláry László

            
                 Mezey Mária (Lolita) és Borvető János (Péteri György)

      Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

Kemény Egon három nagyoperettet komponált a Budapesti Operettszínház (akkori nevén Fővárosi Operettszínház) igazgatóinak felkérésére.

• Ma a "Valahol Délen" premierjének, ősbemutatójának évfordulójáról emlékezem meg igen röviden és lényegre törően:

           a darab kasszasikert aratott!

* https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-fo-muvei

Előzmény 5049

Tisztázzuk: végig Ábrahám jazz-hangszereléséről szóló hírt vontam kétségbe az említett operában. Ettől még hangszerelhette, ám ismétlem: kétlem. Az itt leírtak alapján nem egyértelmű az sem, hogy Berlinben Ábrahám jazz-hangszerelésében játszották.

Aki felvetette, az keresse meg a Városi Színház műsorát :-), nem én voltam! 

Kétségem oka az a tény, hogy ilyen feldobott hírek (kacsa) gyakran előfordultak, szándékosan gyártották őket a közönség részére. :-).

Pesti Napló 1931. 06. 16. 

(*) Négy társszerző, akiket három országhatár választ el egymástól. Ábrahám Pál, Földes Imre, Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda operettje, a Hawai, tehát mégis csak a lipcsei Operaházban kerül színre legelőször július 25-ikén. A legelső terv is az volt, hogy ugyanott lesz a premier, ahol a Viktória premierje volt, tehát Lipcsében, későbben úgy döntöttek, hogy a bemutató a berlini Mctropol Theaterbcn lesz, még későbben úgy, hogy a bemutató Bécsben és legvégül, hogy Budapesten lesz. Most azonban, hogy Dénes Oszkár a londoni vendégszereplés helyett elvállalta a számára írt szerepet, a Hawai bemutatója mégis Lipcsében lesz. Négy szerző írta az operettet. A négy szerző közül Ábrahám jelenleg Berlinben lakik, Grünwald és Beda Bécsben, Földes Imre pedig Budapesten. Hogyan dolgozhattak ezek együtt ugyanazon a librettón. Ezt mondja el Földes Imre a következőképpen:
— Hát bizony nem volt könnyű feladat. Folyton érintkezésben voltunk egymással: telefonon, táviratokban és repülőpostán küldött levelekben. No meg aztán állandóan egymáshoz utazgattunk: vonaton és repülőgépen. Négy szerző együttműködése még egy és ugyanabban a városban is nehézkes dolog, hát még amikor három országhatár választja el őket egymástól. Hogy egy kis képet rajzoljak az egészről, a dolog ott kezdődik, hogy a zeneszerző és a két librettista konferenciára ült össze Berlinben és hosszú töprengés után kieszelt egy jó operettcimet, amely ilyeténképpen hangzott: »Hawai rózsája«. Ezt a címet aztán letelefonálták nekem Pestre, azzal a meghagyással, hogy próbáljak ehhez a gombhoz egy frakkot varrni. Megpróbáltam.• Gombhoz frakkot varrni, operettnyelven annyit jelent, mint szcenáriumot írni egy címhez.
— Negyvennyolc órát kaptam erre a munkára. Elkészítettem a - vázlatot, amelyet alaposan átvizsgáltunk, megtárgyaltunk és kiegészítettünk most már mind a négyen Bécsben. Közben az történt még, hogy Fritz Beda Berlinbe utazott és ott írta a verseket a darabhoz, Ábrahám statisztált neki, máskor Ábrahám utazott Bécsbe Bedához és azután mind a hárman ideutazlak hozzám, Pestre és itt elkészítettük a darab harmadik formátumát. Ebben a formátumban fog színre kerülni a darab július 25-ikén Lipcsében.

Érdekes ez a riport, mindenesetre a Hawaii rózsája librettója 2 nap alatt született volna meg. Nyilván nem, csak a vázlat. Mindenesetre akkoriban még nagyobb volt a munkatempó jóval, mint napjainkban. 

Miért veszi, hogy kacsa mindkét cikk? Meg kell keresni a Városi Színház műsorát és abból kiderül. A cikk alapján mindketten hangszerelték a darabot, de a kezdeti előadásokon Ábrahám berlini Offenbach hangszerelése ment, később Szántó Mihály lett a karmester és a ő a saját hangszerelését használta. Ezek szerint mindketten hangszerelték a 4 dalt.

Ábrahám amíg Budapesten volt addig vezényelhette az előadást. (Ezt én mondom, meg kell még keresni. Az ADT-n erre nincs információ. Arra van előfizetésem.)

"A jazzesitett Szép Heléna csak nálunk újdonság, Berlinben már játszották igy, meglehetősen szép sikerrel. A Városi Szinház igazgatósága azonban nem a berlini hangszerelést használja a mostani előadáson, hanem Szántó Mihállyal, á színház kitűnő képzettségű karmesterével jazzesitette a darabot. "

Berlinben is ment a darab, ott Ábrahám hangszerelésében.

Ismét az Előzmény 5045 és 5037 alatt olvasható szövegekhez:

Tehát mégis kacsa volt a hír, azaz nem Ábrahám Pál hangszerelte a jazz számokat (Offenbach: Szép Heléna), hanem Szántó Mihály karmester.

Megjegyzem még, hogy nincs az a biográfia, ami nem "hiányos", már csak terjedelmi okból fakadóan is.
Klaus Waller Paul Abraham könyve korrekt, és megbízható adatokat tartalmaz.

Előzmény 5045

"Klaus Waller könyve is hiányos még, szóval érdemes lenne ezt az információt is eljuttatni hozzá. Mivel nem tud magyarul, emiatt a fordítás elég nehézkes neki."

Klaus Waller már az első kiadásban is jelezte, hogy könyve nem teljes biográfia és bőven akad még kutatni való.
Szenzációs munka! Óriási energiával állította össze mindazt, ami eddig senkinek sem sikerült, azaz ő az első szerző, akinek könyvében nyomon követhetjük Ábrahám Pál életét. Nemcsak kutatása mennyisége lenyűgöző, hanem körültekintő, alapos feldolgozási módja is, amely pontos adatokat bocsát rendelkezésünkre, ahol csak lehetséges, ahol nem, arra kitér.
Nincs kizárva, hogy Ábrahám Pál betétdal hangszerelései az említett darabban eljutott hozzá, és nem válogatta be a könyvébe valamely ok miatt.
Magyarul - még :-) - nem beszél, de már az első kiadásban is világos volt, hogy nem okozott nehézséget lefordíttatnia a magyar nyelvű szövegeket.

Itt pedig egy másik kuriózum, ez sajnos elveszett, de egy kis részlet elő került a Hallo Budapest c. filmből Bársony Rózsi főszerepével. A zeneszerző Fényes Szabolcs is látható a filmben:

Tudom, hogy van neki részlet a Halló Budapest! című filmből 1935 YouTube x5syeutWIC0 - YouTube

Tudom, hogy van neki részlet a Halló Budapest! című filmből 1935 YouTube x5syeutWIC0 - YouTube

Szóval ennyi van sajnos csak meg a filmből, de hát ennek is örülünk, hogy előkerült.

Tudtok még olyan filmet, amelyben valamelyik jeles operettszerzőnk látható személyesen?

Lehár és Tauber zongorajátékát már közöltük korábban.

Sternberg-Tanzorchester, Refrain Vajda Károly, Tudom hogy van neki, Foxtrot, Budapest, 1935 - YouTube

Sőt az osztrák rádiómúzeumból is elő szoktak kerülni magyar ritkaságok....

Ábrahám állandóan utazgatott, mert szerette maga vezényelni premierjeit. Azt nem tudom, hogy bemutatták e az ő hangszerelésében a Hoffmann meséit valahol, érdemes utánajárni.

Ezt találtam még

Esti Kurír, 1928. október 16.

«Az utolsó Verebélylány4* bemutatója.
Drégely Gábor, Harmath Imre és ÁbrahámPál operettje a Fővárosi Operettszínház szombati bemutatóján nagy és meleg sikert aratott. A közönség szinte viharos lelkesedéssel ünnepelte Ábrahám Pált, a kitűnő zeneszerzőt és a szereplőket: Gaál Franciskát, Fejes Terit, Szokolay Ollyt, Kertész Dezsőt, Kabos Gyulát, Sarkadi Aladárt, Rubirtyi Tibort, Radót, Vertdreit. Külön, forró sikere volt a fiatal Egyért Mártának, Gervay Erzsi tanítványának, aki a harmadik felvonás egy rövid szerepében adta tanujelét egyrészt pompásan fejlődő, tiszta és értékes koloratúr-hangjának, másrészt máris kiforrott színészi készségének.
* A karmester a jazzre hangszerelt Szép Helénáról. Ismeretes, hogy a Városi Színház Péchy Erzsivel a címszerepben szombaton este színre hozza Offenbach szépségekkel téli klasszikus operettjét, a Szép Helénát Az Offenbach-operettnek külön érdekessége, hogy a színház a muzsika nagy részét jazzre hangszereltette és a szombat esti bemutatón igy is hozza színre. A jazzesitett Szép Heléna csak nálunk újdonság, Berlinben már játszották igy, meglehetősen szép sikerrel. A Városi Szinház igazgatósága azonban nem a berlini hangszerelést használja a mostani előadáson, hanem Szántó Mihállyal, á színház kitűnő képzettségű karmesterével jazzesitette a darabot. Szántó Mihály az új Szép Helénáról a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának:
— A jazzesitett Szép Heléna itt Budapesten készült. Nem használjuk a berlini partitúrát, összesen négy számot hangszereltem át jazzre, még pedig négy betétszámot. Az egyik a Trapezunti hercegnő címü Offenbach-operettből való, Péchy Erzsi fogja énekelni. A másik a Gerolsteini nagyhercegnő címü Offenbach-operettből, ezt is Péchy Erzsi énekli. A harmadik betétszám a Fortuna dala címü Offenbach- operettből származik, ezt Péchy Erzsi, ÉrezIövy és Békássy éneklik majd. Ennek a számnak külön érdekessége, hogy a vége átmegy a Hofmann meséi-nek nagy keringőjébe, majd divatos charleston-ná változik. A negyedik betét Ugyancsak a Trapezunti herccgnőböl származik. Ez a híres kán-kán, amelyet a görlök táncolnak majd. Számomra ez a munka nem jelentett nagy nehézséget, mert Berlinben az Orfeuszt egy alkalommal már áthangszercltem jazzre. Offenbachnál egyébként sem nehéz a jazzesités. Az ő dallambő muzsikája, különösen a sanzonoknál, egyenesen Kívánja ű szakszofont és.igen sok alkalmat ad a jazz izgalmas hangszereinek a munkára.

Ezek szerint az Offenbach darabot a Városi Színház mutatta be és nem az Operettszínház, ezért nem találtad meg a jegyzékben. Köszi a pontosítást, mert így legalább kiderült.

Klaus Waller könyve is hiányos még, szóval érdemes lenne ezt az információt is eljuttatni hozzá. Mivel nem tud magyarul, emiatt a fordítás elég nehézkes neki.

A Kán Kán jazzesített verziója pici részlete különben elhangzik részben a Lila akácok c. filmben is, melyben lehet látni Ábrahámot hátulról, amint vezényli a zenekart. 

Ágay Irén a Lila akácokban - YouTube

Ez a dal tulajdonképpen egy kán-kán, ha jól megfigyeljük, táncolják is a végén. 

Lila ákác 1934 - YouTube

Itt a film végig.