43   Sesto • előzmény41  • Válasz erre

2004-07-28 17:14:18

...köszönöm a kiegészitést, akkor ezek szerint csak úgy ahogy helyén volnánk Denevér-ügyben, s ha most már végképp ´egy TV-s felvételröl beszélünk, akkor azt hiszem Melis is benne volt(?)...

Egyébként nem is olyan régen hallottam-csak már azt meg nem mondom, hol és milyen apropóból, Házy "Csárdás"-felvételét a "Denevérböl",...hmmm...tudott nagyon, roppant tüzes volt és magabiztos, bár ami virtuóz-kifejezést illeti, ott inkább maradok "Favoritomnál"!...

:-)))

42   Búbánat • Válasz erre

2004-07-28 17:13:29

Kedves Sesto!. Tudsz-e róla, hogy Lehár Giudittájából a ZDF-ORF produkciójában operettfilm készült? Sikerült egy ismerőstől a napokban másolatot készíttetnem a videokazettáján levő filmről. Ez egy régi, de már színes film, amelyen szép andalúziai környezetben vették filmre az operettet olyan művészekkel, mint Tereza Stratas, Rudolf Schock és Tiboldi Mária. A zenei felvétel nyilván stúdióban készült: km. Berlini Szimfonikus Zenekar, a Rios Kammerchor, vezényel: Wolfgang Ebert, a filmet rendezte: Günther Ebert.
A film gyártási éve nem derül ki a felvételről.

41   Búbánat • előzmény39  • Válasz erre

2004-07-28 17:03:38

Sesto, biztos vagyok benne, hogy jól emlékezel, mert én is emlékszem Moldován Stefániára a Denevérből, a TV-ből. Rádiófelvételen viszont arról a két Lehel Gy. által vezényelt produkcióról tudok, amelyikből az egyiket Te, a másikat én hoztam szóba. Azokon, a legjobb tudomásom szerint Moldován nem szerepel.
Az a baj, hogy több felvétel is készült egykor a Denevérből, és valóban, az ember ezeket már kavarja, az idő távlatában.

Pl. A Csínom Palkónak és A három a kislánynak is készült pár év különbséggel rádiófelvétele. Ez utóbbiból jobban ismerjük az Ilosfalvy, László, Réti, Bende, Melis, Várhelyi, Külkey, Maleczky, Palánkay, Neményi énekesekkel, Fischer Sándor karmesterrel, az Állami Hangversenyzenekarral és az MRT Énekkarával 1963-ban felvett daljátékot (ez egy komplett darab), mint a pár évvel korábban rögzítettet, amelyen csak részletek szólalnak meg ugyancsak László, Ilosfalvy, Várhelyi, Maleczky közreműködésével, de a többi művész már különbözik a későbbi felvételen szereplőktől: Orosz Júlia, Budanovits Mária, Somogyvári Lajos, Radnai György. Ezen a felvételen Bródy Sándor a karmester, aki a Magyar Állami Operaház Zenekarát vezényli. ( Ha már Bródyt, a kitűnő zeneszerzőt emlegettem, akivel tömérdek operettet rögzített a rádió, és aki több operettet is komponált, aki sokáig vezényelt az Operettszínházban és aki az Operában is kapott alkalmanként lehetőséget dirigálni, már régen nincs köztünk; a minap olvastam az újságok gyászrovatában a hírt, hogy nemrég elhunyt az özvegye, Kiss Ilona, aki egykor az Operettben játszott.)

40   Búbánat • előzmény38  • Válasz erre

2004-07-28 16:39:52

Kedves Judit! Ami I.R. és Házy kettősét illeti, az operában sajnos ritkán láttam őket együtt. Az ötvenes években még nem jártam operába, a hatvanas évek közepén meg Ilosfalvy külföldre távozott. De azért később, amikor jött vissza „vendégszerepelni” akkor egy egy közös előadásukon már ott voltam. Házyt korai haláláig még volt alkalmam a színpadon többször látni. Aztán hazajött I.R., de akkor már sajnos nem élt Házy. Még szerencse, hogy annyi közös hang- és képfelvétel maradt utánuk. Ilosfalvynak - a nyolcvanas és kilencvenes években - gyakorlatilag minden előadásán ott voltam. Nem tudom, emlékszel-e rá, amikor hazajött, operettet is elvállalt; talán két nyáron át szerepelt az óbudai Zichy-kastély udvarán: Szu Csongot énekelt Lehár Mosoly országában. Mellette Pitti Katalin volt Lisa. Ez azért is érdekes, mert I.R. színpadon, teljes operetteket korábban nem igen énekelt, de még a rádiószínházi felvételeken is a prózát színész mondta, ő csak a zenei részekben volt hallható. Számomra élmény volt a szövegmondása is, bár akkortájt volt még egy kis német akcentusa, és ezt sokan felrótták neki.

Említetted a Paganinit, és idézted abból a híres dal szövegét. Valóban, nemcsodálom, hogy megragadt Benned, ez a dal és szövege. Az egyik legcsodálatosabb Lehár-szerzemény. Nekem a Rádió által közvetített operett-keresztmetszet van meg Szabó Miklóssal, amelyen Orosz Júlia a primadonna. Duettjeik is nagyon szépek.

Meg tudlak érteni, hogy nem jársz már az Operettbe. Én is már csak elvétve fordulok meg ott. Hiába, ahogy fogalmaztál: „a régi gárda nagyon hiányzik” - nekem is.

Az előző leveleimben főleg az ötvenes és a nyolcvanas évek közötti korszakból merítettem élmény anyagomat, de az élet nem áll meg: a rádió a későbbiekben is készített operettfelvételeket – még ha nagyságrendileg kisebb számban, mint az előző évtizedekben tette. Ezek legtöbbje olyan operett, amiből korábban felvétel még nem készült, vagy csak töredékes, keresztmetszetformában. És így már az újabb operaénekes nemzedék is elmondhatta, hogy van operettfelvétele a rádióban. Néhány cím és név a jelenből: Lehár: Giuditta, Paganini, Cigányszerelem, Kacsóh: János vitéz, Kálmán: Marica grófnő, Montmarte-i ibolya, Cirkuszhercegnő, Josephine császárné, Huszka: Lili bárónő, Szirmai: Alexandra, Offenbach: Párizsi élet, Millöcker: A koldusdiák…És készültek szintén szóló lemezek operettekből.
Ezeken a felvételeken találkozhattunk először: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Mészöly Katalin, Tokody Ilona, Pitti Katalin, Pászthy Júlia, Csengery Adrienne, illetve Rozsos István, Gregor József, Gulyás Dénes, Kelen Péter, Molnár András, Póka Balázs, Kováts Kolos, Sólyom Nagy Sándor…

Bevallom, ezeket az énekeseket is tisztelem és becsülöm,ma nagyra értékel(t)jük, de az élmény megközelítőleg sem ugyanaz, mint amelyre gyermek (ifjú) koromból emlékszem vissza - az akkori nagyságokkal összevetve a „maiakat”, ugyanazokban az operettekben. Ég és föld!

Úgyhogy nekem is marad inkább a nosztalgia, és a régi generációval készült felvételek (újra)hallgatása. És az operába járás, és persze - főleg a romantika korszakából - a hangversenyek látogatása, hallgatása.
De még ne búcsúzzunk el egymástól...

39   Sesto • előzmény34  • Válasz erre

2004-07-27 23:23:17

Nem tudom, hogy ez a "másik" Lehel-es "Denevér" ua. lenne, amelyikböl még nagyon régen láttam fekete-fehér részleteket az MTV-n? Tudom, hogy Házy is hires Rosalinde volt, de most már végképp´ nem ugrik be, hogy pl. azon a TV-s részleten Moldován Stefánia volt-e Rosalinde és kivételesen Házy mint Adele, vagy már keverem, és Moldován Stefánia+László Margit voltak a Hölgyek...
(...most töprengek egy kicsit, bár régen volt!...)

38   Judit • Válasz erre

2004-07-27 21:26:25

Kedves Búbánat!
Kinyomtattam a topik leveleit és alaposan áttanulmányoztam.
Mielött bármire reagálnék-régi tartozásom van-szeretném megköszönni, hogy megosztottad velem,(velünk)Huszka Jenővel kapcsolatos nagyon érdekes emlékedet. Az Új tények birtokában ismét el fogom olvasni a könyvet. Köszönöm továbbá a kedves miskolci kórháztörténetet, ja a Bob herceg csodákra képes!
Nos az operett....
Szinte mindent "elírtál" előlem, de így van jól mert ilyen mélységű tudással nem rendelkezem. Sajnos nincs egyetlen rádiófelvételem és szinte egyetlen lemezem sem. Csak az emlékeim. A körülmények hozták így.
Ennek ellenére bátran állitom,mindent ismerek amiről szót ejtettél rendkívül fogékony voltam abban a korban és ez a téma érdekelt legjobban a világon!
Néhány kiegészítés, a Víg özvegy német nyelvü felvétele nekem is megvan _kivételesen-amelyen azt a bizonyos pavillon kettősben Ilosfalvy R. énekel. Sokat hallgattam nagyon tetszik.
Szólni akartam én is a Bányamesterről Kelen Tibor miatt, akinek úgy tudom talán egyetlen felvétele. Egy barátom látta őt a "Végzetben" nagyon tetszett neki.
Végül a szívem csücskében ül egy dal amelyről talán nem írtál Paganini: Volt nekem már száz babám....Személyes emlék fűz a dalhoz,(persze nem voltam egy a száz közül!)
Végül kicsit hosszabban arról,hogy
járok-e szinházba manapság.
Nos az Operettszinházba már évek óta nem, a régi gárda nagyon hiányzik, vidékre soha.
Kedves fővárosi rokonaim annak idején izlésemet finoman az opera irányába terelték, nem sikertelenül.
Ahogy először szinpadon láttam kedves énekeseimet I.R. és Házy személyében többé nem tettem ki a lábam az operából. Büszke vagyok arra ,hogy minden előadáson ott voltam amelyben szerepeltek és azon is amelyben csak I.R. Előfordult, hogy a 2. felvonásra mentem be jegyszedő barátnőm foglalt nekem helyet, csodálatos idők voltak. Azóta változott a világ és már csak igen ritkán ,néha 1-1 Tokody-Kelen előadást megnéztem ,esetleg Domingo-t az Aidán Vámos László mellettem ült egy sámlin!!Ősszel többször , megnéztem Vargast, ja és az új kedvencemet Miklósát mindig, az Ő Gildája és Luciája megérint.
Jelenleg bérletem van a ZAK-ra imádom a romantikusokat nagyon de számomra a VOCE
marad mindig az igazi szerelem. Judit.

37   Búbánat • Válasz erre

2004-07-27 14:37:51

A mai napra már csak egy érdekes, Lehárral kapcsolatos "anyagom" maradt.

Egy posztumusz operettje, "Az első szívdobbanás". Lehár hagyatékában húga találta meg. Ő adta át 1950-ben a Rádió Dalszínházának, amiből elkészült a felvétel is. Erről lemez is készült, és a szerkesztők ezt kivitték Párizsba ajándékba a testvérnek. Amikor Lehár húga hallgatta egy szálloda halljában, könnyekre fakadt az emlékezéstől, a meghatottságtól. A zenére és a könnyező hölgyre felfigyelt a párizsi Chatelet Színház véletlenül ott tartózkodó igazgatója, s azonnal elhatározta, hogy ő is bemutatja saját színpadán. A párizsi premiert követően, La rose noel (Karácsonyi rózsa) címmel az egész francia nyelvterületen sorozatban játszották a darabot.

Sajnos, ennél többet nem tudok erről a posztumusz operettről. Itthon nem igen játsszák, valószínűleg nem érte el a korábbi világsikerek nívóját, ezért feledésbe szorult. Jó lenne, ha a Magyar Rádió ezt az archív felvételt valahonnan az archívumából elővarázsolná, ha egyáltalán még meg van, és sugározná. De úgy emlékszem, hogy egy szoprán dal néha-néha felcsendült belőle régen, de meg nem mondom,hogy kinek az énekével.

34   Búbánat • előzmény29  • Válasz erre

2004-07-27 14:16:37

Bizony, a tegnapi kapkodásomba becsúsztak ezek a tévedések. Köszönöm a kiigazítást.

Nehéz választani a sok Denevér- felvételem között, amelyek között épp úgy megtalálható a Kleiberes (videón), mint pl. az említett Lehel György vezényletével lemezre vett operett. De itthoniakkal készült egy másik Denevér felvétel is, amelyből részleteket ismerek Házy, Szőnyi Ferenc, Melis és mások közreműködésével, ha jól emlékszem, azt is Lehel vezényelte.
Igazad van, magam sem igen tudnék dönteni a szebbnél szebb felvételek között.

2004-07-26 22:16:46

32   Marcsi • Válasz erre

2004-07-26 22:01:45

Kedves Búbánat!

Úgy érzem nevet kéne változtatnod, mert ehhez a hihetetlen tudásanyaghoz amit élvezettel olvastam nem illik ilyen szomorú név. Nem fogok többet írni, de biztos, hogy továbbra is olvasni fogom történeteidet. Külön köszönöm, hogy Judittal törődsz, mert Ő nagyon fontos a számomra. Nagyon szeretem Őt ezért örömmel tölt el ha boldognak látom.
Köszönöm!

29   Sesto • előzmény27  • Válasz erre

2004-07-26 18:34:28

Hogy csak témánál maradjunk "Denevér" az emlitett Kleiber-es felvétel mellett megvan a Domingo által dirigált és egyben Alfred szerepében is ö énekel amelyben Popp(=már mint Rosalinde!) Eva Lind mint vérszegény Adél, A. Baltsa mint temperamentumos Orlovsky,-ill. az urak: Brendel, Seiffert, Rydl hallhatók, emellett természetesen nem maradhat ki a magyar felvétel sem a diszkográfiából, vagyis a Lehel György által dirigált felvétel: Ágai, László, Bende, Udvardy, Külkey etc. közremüködésével.
Bevallom, nem tudnék dönteni, melyik felvétel a favorit!

:-)))

28   beckmesser • előzmény27  • Válasz erre

2004-07-26 17:00:49

A Boskowsky Denevér CSÚCS. "Glückich ist, wer vergisst"---- stb. Mese!

27   Búbánat • Válasz erre

2004-07-26 16:35:56

Annyi felvételem van, hogy már magam sem igen tudom, hogy mi abból a komplett, mi csak részletek. Most búvárkodtam egy kicsit a dolgaimban, s a következőket találtam. Pontosabban csak az érdekesebbeket sorolom fel itt:
Ezek mind részletek, amiket a rádióból vettem fel. Csupa "nagyágyúk":

Geddával még találtam a Víg özvegyen és a Mosoly országán kívül – ugyancsak Otto Ackermann és a Philharmonikai Zenekar és Énekkar közreműködésével – a Csárdáskirálynő, a Cigánybáró, a Bécsi vér, az Egy éj Velencében felvételén. Ezeken olyan partnerekkel - a már említett Schwartzkopf mellett - , mint Erich Kunz, Emmy Loose, Erika Köth, Renata Holm, Annaleise Rothenberger, Erich Kunz, Hermann Prey, Rudolf Holm, Heinz Zednik, Walter Berry, Waldemar Kmentt, Carl Dönch.
Aztán találtam Denevért is, kettőt is, amelyen Gedda szerepel: Boskovsky vezényletével km. még Holm, D.F.Dieskau, Prey, Várady, Popp, Kollo, Weikl. A másik felvételen Karajan dirigál, ott Schwartzkopf, Streich, Christ, Kunz működik közre.
Aztán van egy másik Denevér –részletek is, amelyen nem Gedda, hanem Kmentt énekli Eisensteint. Partnerei Gueden, Köth, Resnik, Berry. Ezt is Karajan vezényelte.
Aztán találtam Offenbach-t is:
A párizsi élet: Plasson, a Toulouse-i Capitol Színház ének és zenekara - Crespin, Sénéchal, Crespin, Mesplé, Masson;
A gerolsteini nagyhercegnő: Plasson, u. az a zenekar és énekkar – Crespin, Vanzo, Burles, Massard, Mesplé;
La Périchole – Alain Lombard a karmester, km, Créspin, Vanzo, Bastin.
És a másik nagy kedvenc zeneszerzőm Sullivan, tőle eredeti nyelvű felvételem, pontosabban csak részletek, három van, amelyen neves operaművészek működnek közre. A fruska ,és a Mikádó mellett A gondolások. Ez utóbbit talán jobban szeretem a Mikádónál is:
A Glyndebourne Fesztivál Kórusát és Zenekarát Sir Malcolm Sargent vezényli. A felvételen énekel Sir Geraint Evans, Alexander Young, Monica Sinclair, Edna Graham, Richard Lewis, John Cameron. Ezt a művet pár éve játszották Londonban is az Albert Hall-ban, koncertszerűen, amit a Mezzo is közvetített. Felvettem ezt is. Most fejből nem tudom a szereposztást, majd később pótolom. S ha már Sullivan. Van egy ötfelvonásos operája is, az Ivanhoe. Walter Scott regénye nyomán készült a librettója, s máig bánt, hogy, amikor Londonban jártam, nem vettem meg, pedig ott volt a kirakatban az orrom előtt, csak hát be kellett osztanom azt a kis zsebpénzem; Bécsben is láttam néhány éve audio kazettán, gyári csomagolású dobozban, de akkor sem sikerült meg vennem. Ez nagyon bosszant máig…
Most kicsit kapkodva írok, mert mindjárt leszerelem a gépet és viszem a szervizbe. Úgyhogy néhány napig takarékon leszek.

21   Szilgyo • előzmény20  • Válasz erre

2004-07-26 13:47:49

Nicolai Gedda nagy operettes, érdekes, hogy ezt is jól csinálja:))) Az EMI 100éves jubileumi gáláján, Glyndebourne-ben épp a Víg özvegyből énekelt. 1997-ben volt mindez, ahhoz képest, hogy akkor már 80 körül járt, bámulatosan egyben volt a hangja.

20   Búbánat • előzmény19  • Válasz erre

2004-07-26 13:43:41

Kedves Sesto! Köszönöm híreid. Amit említesz, valóban etalon. A lemez nincs meg nekem, de a korabeli felvételét ismerem, amiből a rádió a hatvanas években és azóta is többször részleteket sugárzott. Kompletten soha nem hallottam. Örülök, hogy most megjelent, gondolom, digitális rögzítéssel CD-n is. Nagyon szerettem ezeket az énekeseket....És, valóban, ilyen művészekkel szabad(na) csak klasszikus operetteket lemezre venni...

19   Sesto • előzmény16  • Válasz erre

2004-07-26 12:00:13

Kedves Búbánat, Te is említed a nemzetközi énekesgárda korábbi Titánjaival elkészült operettfelvételeket...
Nos az EMI jóvoltából szerencsére újra piacon egy duplaalbumon, Lehár két remekműve, a "Mosoly országa" és a "Vig özvegy", a felvételek magas színvonalat olyan nevek mint Elisabeth Schwarzkopf(=már Liza-ként helyenként zavaróan modoros, affektált, hangilag viszont tökéletes!) vagy az akkoriban még pályakezdő Nicolai Gedda és a híres buffo-basszbariton Erich Kunz fémjelzik: ez is egy szép darab operett-történet!
Igy kell/szabad/lehet operettet csinálni, igy van értelme,...ha legalábbis a dolog zenei oldalánál maradunk!


;-)))

18   gondola • Válasz erre

2004-07-25 20:54:57

Megkapó Judit és Búbánat szép, meleg lírájú beszélgetése. Búbánat (Melankólia!) csodálatosan sokat tud az operettről és ez manapság ritka. Nagy műfaj, persze elsősorban színházként, tényleg beszélgetésre érdemes.
Ezzel vissza is vonulok, és átadom a szót az ifjú párnak.

2004-07-25 20:36:23

16   Búbánat • Válasz erre

2004-07-25 11:06:30

Ez most még hosszabb lesz az előzőnél, de nem szeretem megbontani, több részre szabdalni a mondókáimat, folytatásokat készíteni. Inkább folyamatosan írom, úgy, ahogy a gondolataim ide-oda repdesnek:

Eszembe jutott, hogy Lehár, akinek egyes művei már az operett és az opera közötti határmezsgyébe tartoznak, nem véletlenül írt több olyan darabot, amelyeknek nincs happy endje, nincs boldog befejezésük, helyette a lemondás, a csalódás, bizonyos kötelesség, kötelezettség teljesítése vár a főhősre, ami előrébb való a személyes boldogságánál. Az ilyen szövegkönyvre írt témákra is mesteri zenéket komponált Lehár (pl. A mosoly országa, Friderika, Paganini, Cárevics és az utolsó műve a Giuditta). A Rádió Dalszínháza pl. a Mosoly országát kétszer is felvette, előbb keresztmetszet formában, majd a teljes operettet. Érdekességük, hogy mindkettőben szerepel Házy Erzsébet: az előbbiben még csak Mi-ként, Udvardy, Osváth Júlia és Melis partnereként, a későbbi változatban már ő volt Liza, oldalán Simándyval, Kalmárral és Bendével. A két karmester Bródy Tamás és Sebestyén András volt.
A rádióban felvett két legutolsó Lehár-operett egyébként a Szép a világ és a Tavasz volt: Németh Marika, Lehoczky Éva, Andor Éva, Korondy György és Bende Zsolt énekelték a ezekben a főbb a szerepeket.

Ha meg Huszka, akkor mindenképpen szólnom kell még az Erzsébet operettjéről. (Érdekes, hogy ugyanilyen címmel Erkel és a Doppler-fívérek közösen operát írtak. Hiába, a királyné szépségétől, műveltségétől, de leginkább a magyarok iránt érzett rokonszenvétől meghatottan a zeneszerzők sem vonhatták ki magukat, amikor az ő személyiségét állították egy-egy művük középpontjába.) Huszka művében megzenésítette Petőfi versét, a Szeptember végén-t, de a legismertebb részlet belőle a „Délibábos Hortobágyon…..” kettős, amit én Kishegyi Árpád és Zentai Anna tolmácsolásában szeretek hallgatni.
Ugyancsak Huszkától sűrűn hallhatóak részletek a Mária főhadnagyból is . Biztosan ismered a „Szabad –e remélnem…” (László, Melis), „Némán várni egy boldog percet” (László, Korondy), „A bugaci határon…” (Zentai, Kishegyi) stb. Itt is Sebestyén vezényelte a MR. Szimfonikus Zenekarát. Ez a zenekar működött közre a legtöbb operett felvételén, érthetően. És a rádió kórusa is nagyon sok felvételen szerepel. De emlékszem még régebbi rádiós felvételekre, amelyen a Földényi Kórus énekel. Pl. Polgár Tibor vezényletével a János vitézen is ők énekelnek.
Polgár Tiborra került rögzítésre az általad említett Lecocq operett, Az Angot aszony lánya. Ez is egy klasszikus felvétel olyan neves közreműködőkkel, mint Házy Erzsébet, Geszty Szilvia, Németh Marika, Kiss Manyi (kupléja szenzációs), Szabó Miklós, Rátonyi Róbert.

Nem került még szóba Zellertől A bányamester, amely véleményem szerint még a Madarásznál is invenciósabb zenéket tartalmaz, s ebben nagy szerepe van kórusnak is. Különlegessége a felvételnek (Nem teljes mű), hogy benne a tenor főszerepet Kelen Péter bátyja, a hatvanas évek népszerű énekese, Kelen Tibor énekli Házy Erzsébet oldalán. Csodálatosak a kettősök, a kóruskíséretes szólók, a nagy keringők stb.

Említetted A víg özvegyből a „pavillon-duettet”. Hát ez nekem is nagy-nagy kedvenc. Az itthoni felvételről hallgatom a legszívesebben: Kövecses Béla és Koltay Valéria előadásában.

Még egy érdekesség: Ilosfalvy Róbert, a nagy kedvencem, akinek fiatalsága idején számtalan operettfelvétetel készült a rádióban, egyetlen Lehár operettben sem szerepel! Csak idős korában, mikor végleg visszatért haza, Magyarországra, készített vele a rádió egy válogatást, összeállítást népszerű operettrészletekből, s eközött szerepel egy dal a Mosoly országából. Ja, és németországi időszakában kint felvettek vele lemezre németül részleteket A víg özvegyből Erika Köth partnerével. Ennyi.

Egyébként nem csak magyar nyelvű operettfelvételeim vannak. Szívesen hallgatom én is a klasszikus operettrészleteteket külföldi nagy énekesek tolmácsolásában is. Látjuk, ugye, hogy Geddának, Schreiernek, Schwartzkopfnak, Rothenbergernek, Erika Köthnek, Anday Piroskának, Réthy Eszternek, del Monaconak, Erich Kunznak, Rudolf Schocknak, Sutherlandnek, Domingonak, Carrerasnak, Pavarottinak, Mattilanak, Hampsonnak….folytathatnánk…..soha nem volt degradáló operettekben fellépni vagy részleteket lemezre felvenni. És hát azt is tudjuk, hogy a J.Strauss, Lehár, Kálmán műveiben a premiereken is olyan korabeli nagy nevek énekeltek, mint Girardi, Richard Tauber és Alpár Gitta. Sőt, Lehár egyenesem Taubernak írta a Paganini, Friderika, Cárevics, A mosoly országa, Giuditta műveit. Ahogy a hazai prominens operaénekeseink színe-java is mindig szíve ügyének érezte és boldogan vállalt feladatokat az operettfelvételeken és/vagy a színházban.
Mégis azt mondom, Lehárt és Kálmánt, nekünk magyaroknak elsősorban magyarul kell hallgatnunk, magyar énekesekkel. A Frasquita c. Lehár operettnek nagy „slágere” : „Kicsikém, ne tétovázz, szűk uccában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?” Ezt a gyönyörű rímelésű anyanyelvünkön ismert strófát hallgatva mondjuk az utolérhetetlen Udvardy Tibor hangjánál szebben semmilyen külföldi sztárénekes, nem tudja elénekelni. Akárcsak a „Hej, cigány….” dalt a Marica gófnőből Simándy tolmácsolásában, a Vilja-dalt A Víg özvegyből Házy Erzsébet, a Szu-Csong dalát a „Vágyom egy nő után…”-t akár Udvardy, akár Simándy előadásában. Erre legyünk nagyon büszkék!

Judit, kérdezem, Tőled, hogy körülményeid megengedik-e, hogy időnként benézz a Budapesti Operettszínház vagy a vidéki színházak egy-egy operett előadására is? Vagy már csak a rádió közelben élvezed ezeket a szép darabokat?

Kedves Judit, ne várakoztass sokáig….mert még sok a mondandóm, gondolom, Neked is!

15   Búbánat • Válasz erre

2004-07-24 23:16:49

Folytatom. Ott vannak a régi Szabó Miklós felvételek. Emlékszel a Madarászra? „Nagyapám még húsz sem volt….” Azon a régi felvételen Szabó utolérhetetlenül énekli ezt a híres dalt. Később Simándyval, Ilosfalvyval is felvette a Rádió ezt, de számomra Szabó Miklósé a pálma. Vagy a Milka belépőjére? A postáskisasszony dalára? Fábry Editre és Kazal és Hlatky vidám kettőseire, Rátonyi számára?
Vagy nagyon szerettem a szovjet –érából Dunajevszkij operettjét, a Szabad szelet. A Dohányon vett kapitány már kevésbé hozott lázba. Miljucsintól is van egy, amit annak idején kedveltem: A nyugtalan boldogság. Vagy Kerekestől a Boci, boci tarka: Ebben van egy szenzációs buffó kettős Zentay és Rátony előadásában hangszalagra rögzítve.
Vagy Farkas Ferenctől a Csínom Palkó, hasonló szerelem: Simándy, Palócz, Házy, Szabó Ernő, Andor, Komlóssy. Karmester: Lehel György.
J. Strausstól A királynő csipkekendője (Orosz Júlia! is énekel azon, bizony), vagy Ziehrertől A csavargók (László, Korondy, Bartha stb.)
Egyetlen olyan operett felvételt ismerek, amelyen Melis és Radnay, a két nagy bariton szerepel: J. Strausstól a Bécsi vér. S mellettük Kincses, Fülöp. Breitner Tamás a karmester.
Csajkovszkij-Klein Diadalmas asszony: ebből is sok felvétel készült: Pl. Szabó és Udvardy, vagy Osváth Júlia – Neményi Lili, de Sass Szilvia, Miller, Ilosfalvy is énekelt belőle részleteket.
Ott van Kacsóh kissé háttérbe szorított daljátéka a Rákóczi. Ebből a „Rákóczi megtérése” dal Udvardy előadásában szívet melengető…
Jacobi Leányvására Udvardyval, Házyval, Németh Marikával, Palcsóval, Bilicsivel szintén a kedvenceim egyike. Remek karmester Sebestyén András. De vele az ász: Lehárnak A víg özvegy c. operettfelvétele (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey)
Külkeytől legjobban a Fall Pompadúrja (kettőse Házyval felejthetetlen) tetszett, de Kálmán Marica grófnőjében is sziporkázik a vidám kettősökben. („Szép város Kolozsvár….)
Ilosfalvy mindhárom klasszikus Huszka-felvételen szerepel: Bob herceg, Gül Baba, Lili bárónő.

Udvardy és Ilosfalvy a két kedvenc. Akárcsak az operában. Simándy nálam csak a harmadik befutó. Bár csak ma is lenne nekünk három ilyen, a művészete teljében lévő hasonló kvalitásokkal rendelkező „szupersztárunk”!!!

Holnap folytatom.

14   Búbánat • Válasz erre

2004-07-24 22:40:47

Kedves Judit!

Örülök, hogy újra itt vagy. Írod, hogy olvastad Kálmán Vera könyvét férjéről. Én is olvastam. Érdekfeszítően írta le a kort, amelyben férje működött, a találkozásukat, és az egyes művek születésének a titkaiba is beavatott. Tudod mi jutott eszembe: Huszka, Lehár, Kálmán , a három nagy magyar - magukat kereszténynek valló - komponista mindegyike zsidó származású feleséget választott magának, és mind három feleség mennyi áldozatot hozott férjük sikeréért, ami kölcsönös volt! Hiszen, a második világégés vérzivatara egyiküket sem kímélte. Mind a három zeneszerző sokat tett, fáradozott azokban a korabeli nehéz időkben azért, hogy a feleségeik élete ne forogjon veszélyben; felhasználva hírnevüket, ha kellett még megmaradt kevéske vagyonkájukat, mentve a menthetőt, összeköttetéseik révén sikerült is megmenteni őket a bizony nagyon komoly, életüket fenyegető veszélytől. Lehárnak megírt élettörténete legalább olyan érdekes, izgalmas, mint a másik két pályatársé…


Remek, hogy Te is annyi sok operettet láttál és ismersz! Bizony, a mai fiatalság zöme nem érti, hogy mit lehet szeretni az operetten. S hiába magyarázzuk, sőt, a zenékkel illusztráljuk, akár a falra hányt borsó. Én már nem erőltetem ezt….Továbbra is állítom, hogy ami érték, az nem tűnhet el végleg - ez az operára is igaz - , az idő kirostálja a rosszat, s divatok jönnek, mennek, talán vissza is térnek. Én optimista vagyok az operett műfajának életképességében, létjogosultságában, s nem hiszem, hogy idővel végleg a múzeumban lenne a helye, mint egy letűnt kor rekvizitumának.

Nekem az operák mellett rengeteg operettfelvételem van, amit mind a rádióból vettem fel. Ez nem volt nehéz, mert egy időben nagyon sok operettműsor volt adásban: teljes operettek, keresztmetszetek vagy részletek, és különböző tematikájú sorozatok (zeneszerző, évforduló, énekes egyéniség, dokumentum történet stb.). Ezekből sokat profitáltam, és hát a különböző könyvek, lexikonok. Onnan is sokat merítettem. De a legfontosabb, hogy sokat hallgattam, és ha tehetem ma is hallgatom ezeket a népszerű dallamokat. Ez a szerelem is olyan, mint az opera. Életem végéig elkísér.

13   Judit • Válasz erre

2004-07-24 19:18:11

Folyt. köv.Bocs el kell mennem.

12   Judit • Válasz erre

2004-07-24 19:16:36

Kedves Búbánat, megpróbálom folytatni,
-Lehár Ferenc nekem Huszka után jön de akkor azonnal.
A Luxemburg grófja -Operettszinházban -Petressel és Baksayval, A Cárevics a Volga dal miatt!/Udvardy!!!/és a Mosolyországa Szu Csong miatt. Ehhez egy emlék:a kaposvári Csiky G, szinházba jártam sokat akkor szerződött oda egy ifjú tünemény Lehoczky Zsuzsa ,ő volt MI. Persze én a Szu Csong miatt mentem, hogy jól kisírjam magam A belépőjén és persze a finálén.
Huszka Jenő nekem is a Bob-bal költözött a szívembe de nem a belépővel, hanem a "dal az első csókról " amit érdekes módon Petressel hallottam először és később csak Ilossal!
A Kard és.... valóban Kerekes lehet akkoriban sokat irt, és igazádiból nekem az Állami...is tetszett.
/bocs a sok hibáért meleg van!/
A "Szabadság Szerelemről annyi jut eszembe, hohy a női főszereplőt Juditnak hivják és azt is Petress alakította. Akkoriban rajongója voltam még dedikált is nekem.
Imádom még a Lili bárónöböl a cigaretta duettet/ Lehet, hogy azért szoktam rá?/
A Víg özvegyből pedig a "pavilon duettet szeretem. Van egy lemezem Anneliese Rothenbergerrel és Geddával.

11   Judit • Válasz erre

2004-07-24 18:23:21

Bocsánat fogom majd folytatni de amint látod a végét ismét vadul a gépem. Bocs!!!

10   Judit • Válasz erre

2004-07-24 18:21:04

Kedves Búbánat!
.Elnézésedet kérem a hosszú hallgatásért rajtam kívülálló okok miatt történt.
Örömmel olvastam, hogy közben Megén is bekapcsolódott!
Köszönöm rendkívül érdekes és számomra s
ok újdonságot tartalmazó soraidat. Lebilincselő, szinte lexikális tudásod minden topikon, elképeszt. Olvastam, hogy aktívan műveled a zenét, jómagam csak ifjúkori emlékeimre támaszkodhatom, s bár a zene mélységesen bennem él csak "hobby""-ból hódolhatok eme szenvedélyemnek.
Visszatérve eredeti témánkhoz
-Straus nevét véletlenül írtam rosszul.
-Köszönöm a sok kiegészítést, én csak a főszereplők nevét jegyeztem meg.
-Hihetetlen, hogy Nádor Babavásárát rajtam kívül is szereti valaki./ Kicsi lány, kicsi tündéri lány..../
-A Sztambul rózsája eredetileg László Margit és Ilosfalvy felvétele, nem a teljes operett, de keresztmetszet/ "csak valcert járj csak azt, mert a valcer hoz tavaszt...../Réti csak Achmed belépőjét vette műsorára.
-nagy kedvenceim még a francia szerzők operettjei: Nebántsvirág Lili, Angot asszony lánya, stb.
-Elvált asszony /hálókupé Zentaival/
Pompadour, /oh József..../,Dubarry/Házyval/
-Imádom O. Sraus Búcsúkeringőjéből a "Rózsa dalt Petressel. Később Kalmár Magda is énekelte de én maradok az eredetinél.
Nem tudom miért, de Kálmán nemigazán áll közel hozzám/ most olvastam egy könyvet Kálmán Vera életéről/ talán csak a Montmartrei ibolya, de az nagyon.

9   Búbánat • előzmény8  • Válasz erre

2004-07-22 18:48:27

Én örömmel társalgok Veled is ezekről a régi és nem annyira régi témákról...

8   Megén • előzmény7  • Válasz erre

2004-07-22 13:11:43

Nem, én Megén vagyok mindig, mindenhol, csak engedelmetekkel belekotyogtam ebbe a személyes beszélgetésbe. Abban pedig lehet igazad, hogy Gyenes Magda volt és nem Raskó. Én annak örülök, hogy néha ilyen régi dolgokról is lehet beszélgetni valakivel, felfrissítendő az emlékezetünket.

7   Búbánat • előzmény6  • Válasz erre

2004-07-22 12:15:20

Köszönöm, akkor ezek szerint Te vagy alias Judit?

Annyi bizonyos, hogy Kard és szerelem címmel Huszkának nincs operettje, de viszont van Kerekes Jánosnak, aki egykor az Operaház karmestere is volt, s mellesleg több operettet, daljátékot, zenés játékot komponált. Az 1957-ben bemutatott operettjének Romhányi József és Semsei Jenő voltak a librettistái. A rendezője meg atyuskánk, Szinetár volt. S valóban, a történet Spanyolországban játszódik az 1500-as években, így a felidézett emlékeid jó nyomon járnak. Az első bemutatón, tudomásom szerint Sárdy, Petress, Baksay Latabár Kálmán, Horváth Tivadar játszott, a későbbi reprízben pedig Borvető János, Gyenes Magda, Kiss Ilona, Csikós Rózsi. Lehetséges, hogy a későbbiekben beálltak még az általad említett Hadics és Raskó is.
Hadics László különben abban az időben nagyon sok darabban benne volt, így a Huszka Szabadság, szerelemjében is, de hát, az a darab az 1848-as szabadságharcnak állít emléket, semmi köze a spanyolhonban játszódó történethez.
Örülök, hogy segítségeddel akkor ez a kérdéskör mindhármunk számára kölcsönös megelégedésre tisztázódhatott. Álmatlan éjszakáim emiatt már nem lesznek… Nektek se legyenek.

6   Megén • előzmény2  • Válasz erre

2004-07-22 08:03:07

A Kard és szerelem operett volt az Operettszínházban, én láttam, kosztümös darab volt, és Raskó Magda, Hadics László akikre emlékszem a darabból. Semmi másra. Spanyol vagy olasz helyszín volt, talán még ennyire emlékszem........ és egyes férfi szereplők fején fekete kalózkendő volt... erőlködni kellene még, hogy valamit összehozzak.

5   Búbánat • Válasz erre

2004-07-22 00:00:53

Kedves Judit! Nem mondtad, hogy ilyen sokáig távol leszel...Pedig még annyi mondanivalónk lenne egymás számára...Akkor ezzel itt be is fejezhetjük? Remélem, hogy azért még előkerülsz, az sem baj, ha más néven...

4   Búbánat • Válasz erre

2004-07-18 12:13:11

Hadd elevenítsek fel egy epizódot édesapám és Huszka Jenő kapcsolatából.
Ez azért is lényeges, mert Huszka Jenőné Arányi Mária férje életrajzi könyvében (Szellők szárnyán...sajtó alá rendezte Rácz György, Zeneműkiadó,1980. második kiadás) kicsit - talán a költői szabadsággal élve - másképpen adja elő az 1944. december 13. napjának történéseit. Megfordítja a tényeket: könyvében úgy állítja be, hogy férjét tartóztatták le a nyilasok és hurcolták el a Kapás utcai gyűjtőbe, s ekkor megpróbált egy ügyvéd útján utána érdeklődni és tenni valamit az érdekében: 230-231. oldal.
Ezzel szemben apám (az a bizonyos ügyvéd) visszaemlékezéseiben leírta a tényeket:

„…Ugyancsak 1944-ben több zsidó üldözöttet sikerült megmentenem. Így többek között a híres Huszka Jenő zeneszerző feleségét és annak húgát /Arányi Máriát és Elzát/. Őket ugyanis a Kapás utcai nyilas börtönbe vitték a „sárga” csillag nem viselése miatt, zsidó kinézésük folytán. Dr. Huszka Jenő személyesen bízott meg engem – ajánlásokra – a nyilas börtönben való közbenjárással, azzal, hogy felesége és annak húga „mentesek” a zsidótörvény hatálya alól. Ugyanis az átadott fotókópiák bizonyítása szerint a férje /Dr. Huszka Jenő/ őskeresztény származású, tehát mentes a felesége és annak húga a csillag viselése alól. A nyilas börtön vezetője elkérte tőlem a honvédségi védői igazolványomat és közölte velem, hogy „Nem szégyelli-e magát, hogy keresztény létére zsidó ügyet vállal el?” Majd hozzáfűzte, hogy másnap menjek el hozzá a döntésért. Egyúttal az igazolványomat visszatartotta. Másnap remegve mentem fel a börtön igazgatójához a döntése megtudakolása céljából. Ekkor meglepetésemre közölte, hogy visszaadja igazolványomat, mert ügyfeleimet azonnal szabadon bocsátja. Beszélgetési engedélyt kértem a foglyokkal. Ezt is megadta. Lementem a cellába és közöltem velük a kedvező hírt. Védenceim ezekután arra kértek, hogy a szabadon bocsátásukkor kísérjem őket a lakásukig. /A foglyok elengedése rövidesen megtörtént./ Azt is kérték még, hogy belém kapaszkodhassanak az úton, nehogy újra lefogják őket. Ennek is eleget tettem, s a Fő utcai lakásukig kísértem el őket. Másnap megjelent irodámban Dr. Huszka Jenő, kultuszminiszteri tanácsos, a zeneszerző. Megköszönte eredményes tevékenységemet, s átadott egy családi aranyórát, valamint 40 svájci frankot, mondván, hogy ’a pengőnek most nincs sok értéke….’

Eddig a visszaemlékezés. Természetesen én ezt a változatot hitelesebbnek érzem, mint a könyv szerzőinek írását. Apám az aranyórát abban a nehéz időkben és később is megőrizte egészen az ötvenes évekig, amikor aztán pénzzé tette. Még egy dokumentumot őrzök, amit Huszka halála után, 1960-ban az özvegy küldött a családunknak, egy fekete szegélyes felébe hajtott kis kártyát. Elülső oldalán a keze írásával a címzés, és bélyeg, és a feladó, a belsejében a nyomtatott szöveg: A mélységes gyászunkban kifejezett részvétet hálásan köszöni:
1960. február hó” Hozzá kézzel írta még: „Együttérző szavait emlékeim között megőrzöm. Szeretettel Huszka Jenőné”.

Ezek a családi vonatkozású emlékeim is talán megmagyarázzák, hogy miért az egyik legkedvesebb operett komponistám Huszka. És úgy gondolom, hogy a történeti igazságot is szolgáltam azzal, amikor feltártam a régmúlt történéseinek egy valós epizódját, ami talán más megvilágításba helyezi a Huszka-család életének egy sorsdöntő pillanatát, mint amit – az özvegy és a szerkesztő közreműködésével – az említett életrajzi könyv feldolgoz és elmesél.

Más.
A hatvanas években Salgótarjánban laktam, és gyerekként kórházba kerültem. Talán tízéves lehettem és már kívülről fújtam az operetteket, de nagy élvezettel forgattam az Operák könyvét is, amelyet megőriztem, hiszen benne van apám dedikációja, amit karácsonyra kaptam tőle. A kórházi ágyon olvasgattam, amikor új beteget helyeztek el kórteremben. Emlékeim szerint egy középkorú férfi volt az illető, aki folyamatosan ugyanazt a Huszka- dallamot dúdolta, fütyülte, amit akkortájt a Petőfi rádióban is sűrűn hallani lehetett: Bob herceg belépőjét Ilosfalvy tolmácsolásában. (Akkor készült el ugyanis a Rádió Dalszínháza részéről Rácz György vagy Bitó Pál ? szerkesztésében az operett új teljes rádiófelvétele.) Persze, hogy megismertem. Mondtam is a betegtársamnak, hogy nagyon örülök a szerencsének, mert ugyan nagy köztünk a korkülönbség, de gyerek létemre én is ezt a slágert fújom éjjel és nappal, örülök, hogy idekerült, van közös témánk, amiről beszélgetni tudunk. Ezen a betegtárs úgy meglepődött, hogy szinte elállta a lélegzete, de aztán nagyon gyorsan összebarátkoztunk, s amig ott volt mellettem, alaposan kitárgyaltuk Huszkát és a Bob herceget. Nagyon őszinte, tiszta szeretettel emlegette az akkor pár éve elhunyt nagy magyar zeneszerzőt, a magyar operett legendás megteremtőjét.

3   Búbánat • Válasz erre

2004-07-18 10:43:46

Bocsánat, helyesbítek: 1955.

2   Búbánat • Válasz erre

2004-07-18 10:43:08

Engedj meg még annyi pontosítást, hogy Huszka legutolsó műve eredetileg a Szabadság, szerelem (1959), de lehet, hogy amit említettél a Kard és szerelem egy film címe? Ebben én is bizonytalan vagyok.

1   Búbánat • előzmény0  • Válasz erre

2004-07-18 10:30:38

Kedves Judit! Tőlem itt is folytathatjuk, ha itt jobban ki tudsz bontakozni....
Szóval, a "házaló dal" nem a Varázshegedűben van, hanem a 66-os számban, Radnay utolérhetetlen előadásában; de később mások is énekelték, mint Melis, Miller.
Offenbachtól említetted a Fortúnió dalát. Nekem is nagy kedvencem, talán a legelső Offenbach operett, amit hallgattam. Ebben is énekel Házy és Ilosfalvy, s még olyan nagyságok, mint Maleczky, Palánkay (aki a Boccaccióban is benne van), Kishegyi, Bende stb.

Az Egy éj Velencében nem Külkey, hanem Kishegyi szerepel.

Huszkát nagyon örülök, hogy említetted, mert a magyar operett atyjaként tisztelhetjük:
Bob herceg, 1902
Csak később jött az első Lehár siker, a Drótostót, 1903. Kálmán Imre is a Tatárjárással csak 1908-ban jelentkezett.

Ilosfalvy persze benne van a Bob hercegben de ott van mellette, Németh Marika, Ágai Karola, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László.

A Boccacciot is említetted. Valóban, Ilosfalvy, László, Ágai, Maleczky, Palcsó, Bende, Külkey (a Hordó-dalt sokkal jobban adja elő, mint Melis egy későbbi felvételen) stb. Suppétől nagyon szeretem még a Pajkos diákokat Palcsó, Várhelyi, Bende, Szirmai, Erdész, Bartha közreműködésével, vagy Az esküdtszéki tárgyalást László, Réti és Melis felvételében.

Oscar Straus (ő egy s-sel írja a nevét) Varázskeringője mellett a Legénybúcsú a másik kedvencem Simándyval és Palcsóval. De a Varázskeringőben felejthetetlen a Piccolo -kettősben Várhelyi és Petress.

Sullivan Mikádójában brillírozik Komlóssy, Kovács Péter, Réti stb. Millöcker Koldusdiákjában a Legénybúcsú mellett másik "komoly" szerepében Palcsó, s olyan partnerekkel, mint Palócz, Neményi, Szilvássy, Vámos Ágnes.
Falltól a Pompadur (Házy, Korondy, Külkey), és különösen Az elvált asszony (Kövecses, Zentai, Bilicsi, Németh Marika és Rátonyi) még a Sztambul rózsája (László, Réti, Kishegyi és Koltay).
Nagy kedvencem Nádortól a Babavásár (Udvardy, Andor, Koltay, Kishegyi,Palcsó).
Kálmántól a Marica grófnő Simándyval és Németh Marikával, persze a Csárdáskirálynő is, amelynek két komplett felvétele is ismert (az elsőben Németh Marika, a másodikban Házy Erzsébet tündököl a többi nagyszerű partner mellett). De a legnagyobb szerelmem Lehár. Az összes rádiófelvételét ismerem. Egy ritkaság a Kék Mazúr: Udvardy egyik legcsodálatosabb felvétele szólal meg. Udvardy különben Lehárnak az egyik legkedvesebb művésze volt, még életében több darabjában játszott. A legtöbb Lehár-felvételnek ő a bonvivánja. A primadonna pedig Házy volt. Kettősük ideálisan A víg özvegyben kulminált. Az volt a csúcs!

0   Judit • Válasz erre

2004-07-18 09:24:57

Nem találtam meg nyitottam egyet.
Nagyon lelkes lettem, visszatért az ifjúságom egy igen kedves időszaka.
Az 50-60-as években nálunk csak rádió volt sem mozi sem szinház, igy hát a rádióval éltem éjjel nappal.
A műsorban aláhúzogattam az operetteket és álmodozva boldogan ittam minden hangját. Akkoriban Szabó Miklós Petress, Németh M., és Zentai voltak a kedvenceim.
Később áttértem Házyékra.
Próbáljuk meg összerakni mi az ami még emlékeinkben megmaradt:
Teljes operett felvételek valóban a Cigánybáróra utaltam,
Egy éj Velencében: Házy, Ilosfalvy, Udvardy, Zentai, Külkei?
Leányvásár: Németh M. Udvardy
Szép Heléna: Házy, Réti.
Varázshegedű? László M, Radnai, Ilosfalvy
Ebben van a házaló?
Most több nem jut eszembe, de részletek
a Sztambul rózsája, Alexandra, Szép Galatea, ja a Boccaccio is teljes volt, Ágai László Ilosf. Ja és a nagy kedvencem a Fortunio dala.
Ezeken kívül szerettem nagyon Oscar Strauss Búcsú- és Varázskeringőjét, és nekem is a legnagyobb Huszka Jenő volt!!!!
A szép Juhásznét és a Kard és szerelmet már láthattam az operettben kislányként!
Légy szíves kiegészíteni nehogy teljesen feledésbe merüljenek!
Üdvözlet Judit.