Honnan tudod mi kerül képernyőre? Valaki elküldte a műsorfüzetet fotón, azt írtam be, azért elég hosszú volt, de legalább megvan. Fogalmam sincs mi lesz ebből a tévében is...

Köszönöm. Ez a közzétett műsorösszeállítás  nagyjából azonos a  4852. sz. alatt részletezett címekkel és szereplőkkel.  De legalább most már tudjuk, mi kerül a képernyőre is a tévében, augusztus huszadikán. 

Ha jól számolom 11 Kálmán Imre dal volt "mindössze" a műsoraban, és hát a többsége már volt párszor. 

Emellett még volt 4 dal a Kacsóh János vitézéből, 4 dal Johann Strauss Cigánybárójából, 2 dal Vince Ottótól, 1-1 dal Lehár Ferenctől és Ábrahám Páltól, meg pár opera részlet és a szokásos Szirmai dal, (mármint ami tőle menni szokott minig).

Budavári Palotakoncert, 2021. 2. rész

1. Dobbanás- Lénárt Gábor koreográfiája, balettkar

2. Kacsóh Pongrác: Jancsi belépője (János vitéz) Dolhai Attila

3. Vincze Ottó: Boleró Lukács Anita

4. Kálmán Imre: Hurrá, hurrá (Csárdáskirálynő) mindenki

5. Erkel Ferenc: Cabaletta (Hunyadi László) Süle Dalma

6. Strauss: Barinkay belépője (Cigánybáró) Homonnay Zsolt, énekkar

7. Állatos egyveleg - Oszvald Marika és a balettkar

8. Kacsóh Pongrác: Egy rózsaszál (János vitéz) Erdős Attila

9. Piassola: Yu soy Maria (Maria de Buenos Aires) Fishl Mónika, balettkar

10. Vincze Ottó: Haragszom rád (Boci, boci, tarka) Széles Flóra, Dénes Viktor

11. Kacsóh Pongrác: Szép a huszár (János vitéz) Zábrádi Annamária, Dolhai Attila, Pete Ádám, énekkar, balettkar

12. Kálmán Imre: Emlékszel még - Szilvia és Edvin duettje (Csárdáskirálynő) Kiss Diána, Homonnay Zsolt

13. Ábrahám Pál: Do-do (Viktória) Szendi Szilvi, Laki Péter, balettkar

14. Kálmán Imre: Hej cigány (Marica grófnő) Vadász Zsolt

15. Szirmai Albert: Cintányéros cudar világ (Mágnás Miska) Összes szereplő, énekkar, balettkar 

Budavári Palotakoncert 2021. műsora

1. Kálmán Imre: Palotás (Ördöglovas c. operett) Balettkar 

2. Rossini: Mackaduett  Lukács Anita, Süle Dalma

3. Kálmán Imre: Ne szólj kicsim (Marica grófnő) Fishl Mónika, Vadász Zsolt

4. Kálmán Imre: Pucikám (Marica grófnő) Szendi Szilvi, Laki Péter

5. Lehár Ferenc: René belépáje (Luxemburg grófja) Dolhai Attila, énekkar, balettker

6. Strauss: Ki esketett (Cigánybáró) Lukács Anita, Vadász Zsolt, énekkar 

7. Kacsóh Pongrác: Francia királylány dala (János vitéz) Zábrádi Annamária, balettkar

8. Strauss: Zsupán kuplé (Cigánybáró) Pete Ádám, énekkar

9. Kálmán Imre: Marica belépője (Marica grófnő) Fishl Mónika, énekkar, balettkar

10. Kálmán Imre: Te rongyos élet (Csárdáskirálynő) Széles Flóra, Dénes Viktor

11. Kálmán Imre: Mr. X belépője  - Egy drága szempár (Cirkuszhercegnő) Homonnay Zsolt

12. Kálmán Imre: Odett belépője (Bajadér)  Kiss Diána, énekkar

13. Strauss: Homonnay belépője (Cigánybáró) Erdős Attila, énekkar, balettkar

14. Kálmán Imre: Ringó vállú (Marica grófnő) Összes szereplő, balettkar, énekkar

cikk

"Égi-földi ragyogásban… – Találkozás Lehoczky Zsuzsával, a nemzet színészével"

magyarkurir.hu - 2021. augusztus 1., vasárnap | 17:58

/Lőrincz Sándor/

Lehoczky Zsuzsa az alakításaival kitörölhetetlenül beírta magát az operettek és a musicalek történetébe. Több mint hét évtized köti a színpadhoz – már tizenegy esztendősen fellépett Szegeden –, s ebből csaknem hatvan év a Fővárosi Operettszínházhoz, amelynek tánc-, ének- és zenekarát a legkiválóbbnak tartja ma is. A művésznő – Törőcsik Mari halálát követően – a közelmúltban lett a nemzet színésze.

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. július 25-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.

Mágnás Miska

felvételek válogatott videókról

Sajnáolm, hogy ezt tapasztaltad. Nehéz idők után vagyunk, etc...

Marad a DANKÓ RÁDIÓ! :-) Természetesen semmi akadályát nem látom - bárcsak az MTVA vezetősége is így látná -, hogy a BARTÓK RÁDIÓ vagy a KOSSUTH RÁDIÓ is műsorára tűzze a kiváló XX. századi rádiófelvételeket.

Nem először láttam színpadon a Mágnás Miska c. Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor-operettet, ami garantáltan mindig siker, ahogyan a Budapesti Operettszínházban immár csaknem húsz éve vissza-visszatérően látható Verebes István-féle rendezés is az.   A 2002-ben bemutatott (felújított)  új Mágnás Miska produkció mit sem veszített humorából, játékosságából, amiről most újra meggyőződhettem, hiszen egy két évvel ezelőtti előadás felvételét sugározta tegnap éjjel az M5 csatorna.

Nem először fogalmazom meg azt a meglátásomat, ami a népszerű operett zenei megvalósítását illeti, hogy az Operettszínház előadóapparátusa nem nyújt(hat)ja azt az ének-zenei hangzó élményt,  mely a megismert stúdiófelvételekről már gyermekkoromban „rögzült” a fülemben és azóta is „cseng”; a   rádiófelvételeken javarészt operaénekesek szólaltatják meg az igényes énekszólamokat – és nálam az összehasonlításban mindig ez marad a mérce:

• 1969. április 5. , Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00 – Sebestyén András – Andor Éva, Zentay Anna, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.

•  1961. május 30., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.30 – Bródy Tamás – Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Szabó Miklós, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György.  (keresztmetszet)

Bármennyire becsülöm is az Operettszínház kitűnő művészeit, az énekprodukciójuk – tisztelet a kivételeknek - többnyire hiányérzetet keltenek bennem.

A másik meglátásom Verebes István rendezésében, az operett zenéinek (be)szerkesztésére vonatkozik. Szinte minden ismert, népszerű dalszám elhangzik – egy kivételével:

Rolla és Marcsa fontos kettőse a II. felvonásból kimarad:

„Vedd fel a finom, a drágaruhámat, a férfi csak ezt kívánja. Rakd fel a tornyos magas frizurámat, hogyha senki sem bánja… s érted epednek az összes apró grófocskák!  /- Ó suhogó selyemszálak, csipkeruhácska, csodás, angyali dalt muzsikálnak, elhal a szívdobogás. Gyöngyök, ezüstkanalak, jaj, ettől a szem cifrázik, ettől a fény villázik. Gyöngyök, aranysugarak, jaj, milyen előkelő egy grófi nő!...”

Pedig ebben a jelenetben öltözteti fel Rolla grófkisasszony a mosogatólány Marcsát álgróflány ruhába, hogy mindketten „bosszút álljanak”, pontosabban „megbüntessék” hűtlennek vélt kedvesüket: Baracs Iván mérnököt, illetve a csak a darab végén megjelenő „igazi” Eleméry gróf maskarájába bújtatott Miska lovászfiút.

Kár, hogy ez a pompás énekkettős kimarad a darabból - miközben prózában és játékban belevan szőve a produkcióba, és később az előadás folyamán megtörténik e cselekményszál kacagtató kifejlődése...

E kettős elhagyása azért is érthetetlen számomra, mert a zenék sorát ugyanakkor más Szirmai-operettekből átvett dalok tovább „szaporítják”/gazdagítják: elhangzanak például a „Gróf Rinaldó”- ból a „Rózsikám, rózsikám” vidám kettősnek dallamai (itt Miska és Marcsa karaktere éneklik)  vagy a Karmester-kettős a „Táncos huszárok”-ból (itt: a kleptomániás Zsorzsi nagymama belépője Lehoczky Zsuzsa kedves, humoros alakításában – ezt a szerepet az eredeti szövegkönyv nem tartalmazza.) Egy harmadik Szirmai-operettből is hallunk egy részletet: az „Alexandrá”-ból szólal meg a  „Florida-duett” (Korláthy-gróf és felesége, Stefánia éneklik: Faragó András és Kalocsai Zsuzsa alakítása, majd más szereplők is énekre fakadnak a refrénben)

Tehát mindezek tükrében, nem értem, miért kellett elhagyni az operett fent említett, eredeti betétszámát.

A Mágnás Miska operettprodukció rendezője: Verebes István (2019) 

745 üres hely maradt végül a Viktórián 21.00-kor, direkt megnéztem. A többi darabot korábban kezdik valamivel. 

A wolksoper 3:1 a szerelem javára előadásaira már árulják a jegyeket, sőt már fotók is vannak a próbákról. Szép színes díszletek.

Roxy und ihr Wunderteam (Operette von Paul Abraham) - Volksoper Wien

Az Ábrahám Pál Viktóriája az nemzetközileg is játszott operett, és annak a Premierje Budapesten volt, és hát a szerzők Ábrahám mellett Földes Imre és Harmath Imre.

Önnek - mint mindig - tökéletesen igaza van. Én sajnos csak a Wikipédia Lehár cikkét néztem, ahol a 36 művének ősbemutatójaként egyetlen helyen sem tüntettek fel magyar színházat.

Elnézését kérem, hogy általánosítóan fogalmaztam a "magyar operett" nem magyar helyszíni ősbemutatókkal és nem osztrák szövegírókkal kapcsolatban. Tényleg ven világszerte ismert magyar szerzőnek, magyar szövegíróval, magyar színházban ősbemutatója. (Megjegyzem, az Ön által hivatkozott cikk szerint, nem Lehár Ferenc Pacsirta című művét viszik Amerikába és Kanadába.)

Az M5 csatorna mai műsorán

2021. július 31., 21.05 – 00.05

video-ajánlás

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

A Budapesti Operettszínház előadása (2019)

Szereposztásból:

Miska, lovász: Peller Károly

Marcsa, mosogatólány: Peller Anna

Rolla grófnő: Lukács Anita

Baracs István: Vadász Zsolt

Alsótrécsei Trécsei Mixi: Csere László

Felsőrécsei Récsei Pixi: Csonka András

Zsorzsi nagymama: Lehoczky Zsuzsa

Közreműködik: A Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara

Karmester: Rónai Pál

Most nézem, 20.42 kor a Viktóriára még 753. szabad hely van.

Különben úgy nézem a többi operettnél is hasonló a jegyeladási arány, bár ott még van idő a jegyeladásra. Víg özvegy, Egy csók és más semmi, Sissi. Ezek mennek még. A Lehár remekműre 829 eladó jegy van még, igaz augusztus 19-ig még van idő...

Mondjuk engem érdekelne, de hát nem lehet hazajutni Budapestre, mivel este 9-kor kezdik.

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929)

Pesti operett

nagyoperett 3 felvonásban, Történik: 1929-ben. Színhely: Budapest, a Ferencvárosban (Franzstadt) és a Ligetben.

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27.

Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.
„Kikelet ucca 3

• Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói

Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”

Lehár nem mert sokáig magyar operettet írni, ezt olvastam valahol. Az első próbáálkozás a Cigányszerelem volt, de az se annyira magyar, inkább roma nem?

A Wolksoper 2021. őszi bemutatója Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára c. operettjének német változata lesz, a Roxy és a csodacsapata.

Emellett megy még ott a Marica grófnő, Csárdáskirálynő Kálmántól és Lehártől Víg özvegy és Mosoly országa, meg egyéb osztrák német operettek, mint a Denevér, Axel a menyországban (Benatzky), Der Teufel auf Erden (Suppe).

Igazság az, hogy sem Lehár, sem Kálmán nem tekinthető magyar operett szerzőnek, mivel mindenütt bécsi operettkomponisták között tartják nyilván őket, Ábrahám Pál meg ugye berlini, bár ő inkább tartott Magyarországon operettbemutatókat, de azért első nála is Berlin, Lipcse és Bécs volt.

Aki magyar operettkomponistának tekinthető, az talán Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác.

Ott van Jacobi, hát ő meg angol nyelvterület felé vette az irányt.

Eisemann, Zerkovitz és a többiek, Márkus, Gyöngy Pál.... hát ők meg nemzetközileg nem jegyzett szerzők, meg hát inkább a budapesti "városi polgárság" (izraelita, német) zenei izlését követték.

Lehár Ferenc Martos Ferenc librettójára írt Pacsirta című operettjének ősbemutatója Budapesten, a Király Színházban volt, 1918. február elsején. 

A sikeres magyar bemutató után Lehár bécsi szövegírói rohamléptekkel németre fordították a szövegkönyvet és a következő hónap végén már Wo die Lerche singt címmel színre is került a Theater an der Wien-ben.  Ugyancsak nagy sikerrel. 

Hm…

Remélhetőleg nem lesz a turnénak olyan „kirobbanó sikere”, mint néhány évvel ezelőtt az Operaház New York-i előadásainak.

Egyébként az amerikai emberek viszonylag jól ismerik a cikkben említett operetteket. A Metropolitan több alkalommal bemutatta a Denevér és a Víg özvegy című darabokat, hasonlóan más amerikai zenés színházakhoz is.

El lehet egy kicsit gondolkodni a cikkben szereplő Kiss-B. Attila Főigazgató Úr szavain: (idézem) „hogyha valaki a magyar operettről hall, akkor annyira természetesnek érezze az összefüggéseket, mintha az orosz balettről lenne szó”

Egyáltalán nem értek a baletthez (sem), de szerintem a ténylegesen létező „orosz balett” kifejezés egy klasszikus, hagyományokon alapuló balettiskola tudásának legjavát jelenti, az adott produkcióban.

Míg a Főigazgató Úr által használt „magyar operett” kifejezésnek nincs ilyen vagy bármilyen tartalma.

Az említett operettkomponisták többnyire osztrák szövegírók műveire készítették később világhírű szerzeményeket, melyeknek ősbemutatói még véletlenül sem voltak Budapesten.

Igaz, az utóbbi időben Bécsben hanyatlott az operett iránti érdeklődés. A Volksoper évadonként 1-1 művet a műsorára tűz, de azokat már eleve csak meghatározott számú előadásban játszák. Más nincs.

A budapesti Operettszínház klasszikus „magyar operett” jelenlegi játszásáról ezen fórumon inkább ne essék szó.

Akkor mitől „hungarikum”?

OPERETT AZ ORSZÁGIMÁZSÉRT

Cikk

2021. JÚLIUS 30. PÉNTEK 07:50  - MNO.Hu - Csejk Miklós

"Amerikába viszik nagyszerű nagykövetünket, a hungarikumok királynőjét"

„A kulturális hungarikumok királynője, az operett fog jövő ősszel bemutatkozni egy amerikai–kanadai turnén – hangzott el szerdán a Pesti Vigadóban tartott sajtótájékoztatón, ahol arról is szó volt, hogy a turné előtt a PBS amerikai közszolgálati televízió a Budapesti Operettszínház művészei­nek produkcióit vetíti, amelyeket a pandémia idején rögzítettek."

[...]

„Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója kiemelte, hogy azért dolgozik, hogyha valaki a magyar operettről hall, akkor annyira természetesnek érezze az összefüggéseket, mintha az orosz balettről lenne szó. Fontosnak tartotta, hogy a magyar operettművészet ismertsége növekedjen a leendő turné és az amerikai televíziókban vetített felvételek révén.

A sajtóanyag tájékoztatása szerint a múlt esztendőben az élő koncertek elmaradása arra késztette a szervezőket, hogy a nagy hírű, több évtizedes és több tíz millió nézőt vonzó, amerikai és kanadai múltra visszatekintő Saluta to Vienna koncertsorozatot kiterjesztik Magyarországra, és ezzel előkészítik az Amerikai Egyesült Államok és Kanada több nagyvárosának legnívósabb hangversenytermeiben tervezett turnét is, fókuszálva az operett és ezen belül a magyar operett mint hungarikum műfajára.”

Sajnos, ráadásul ma tették ki a szerzők nevét, a szereplőket és a tartalmat. Nem tudom, de nem is hirdették meg sehol. Ez a szervezők hibája, hogy ennyire kevés jegy kelt el.

Rákattintva a hozzászólásban levő linkre: a holnapi előadásra még van 790 db (!!!) jegy, egységesen 4.900 Ft-os áron. Elkelt eddig kb. 110 db jegy.

(A nemzeti összetartozás évadjában, Trianon 100. évfordulójára emlékezve).

VIKTÓRIA – operett
a Békéscsabai Jókai Színház előadása

2021. július 31.

Romantikus történet, mindent legyőző szerelem, csodálatos zene, halhatatlan slágerek – mindezt együtt kínálja Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettje.

Ábrahám Pál háromfelvonásos operettjének szövegkönyvét azonos című színdarabja alapján Földes Imre írta, a dalszövegeket Harmath Imre. Az előadás Békéscsabán - a nemzeti összetartozás évadjában, Trianon 100. évfordulójára emlékezve - Nemlaha György dramaturg átdolgozásában kerül színpadra. A Viktória nemcsak csodás történet az igaz szerelemről, kalandokkal és humorral fűszerezve, hanem a zenéje is különleges, hiszen az amerikai dzsessz, a keleti motívumok és a magyar népzene nagyszerű ötvözete.

John Webster nagykövet szerepét Kelemen Csaba játssza, Viktória, a felesége kettős szereposztásban Benedekffy Katalin és Vörös Edit lesz. Koltay László huszárfőhadnagyként Domoszlai Sándort, Jancsiként Bozsó Józsefet láthatja a közönség. Puskás Dániel, Nádra Kitti, Steinkohl Erika, Tomanek Gábor játszik többek között az előadásban, fellépnek a színház fiatal művészei és táncosként a Színitanház hallgatói, koreográfus Bozsó József.

Viktória - Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. | Jegy.hu

Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály

kurier.plus

Lehár Ferenc egy 1906-ban készült fényképen. (Forrás: Wikimedia Commons)

"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."

"Lehár Ferenc az ausztriai Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én életének hetvennyolcadik esztendejében. Több mint harminc operettet és operát írt a legkülönbözőbb változatokban – a könnyű vidám operettektől kezdve az olyan fennkölt monumentális operai igényű művekig, amelyek még magának Verdinek is dícséretére válnának. A magyar zeneszerző és karmester előkelő helyet foglal el a zene történetében, mint az egyik legkiválóbb operettszerző. Hatása a műfajra annyira jelentős volt, hogy nem túlzás azt mondani, hogy ő alkotta meg a modern operettet. Ismert az egész világon, a legnépszerűbb zeneszerzők egyike. Lehárt leghíresebb operettje, A Víg özvegy tette halhatatlanná, maga a mű pedig 1905-ös premierje óta folyamatosan jelen van a világ zenei színpadain. Az operett dalait tartalmazó lemez a mai napig több tízmillió példányban kelt el."

Lehár emlékműve a bécsi Stadtparkban (Forrás: Wikimedia Commons)

Sajnos a Palotakoncert teljes műsorát még mindig nem sikerült kideríteni, de azt, igen, hogy a kocerten ott volt személyesen Kálmán Imre lánya Yvone is, aki mint tudjuk eddig a Covid miatt nem jelent meg színházi eseményeken.

Kacsóh Pongrác: János vitéz

Strázsamesternek nincs önálló dala

• Az I. felv. elején megjelenik a színen Bagó, aki reménytelenül szerelmes Iluskába. Bagó bánatában túl sokat ivott, ezért a strázsamester elkergeti.
• Jelenet és kórus, az I. felvonás fináléja: „A haja színarany”.../ „Strázsamester uram, kérem”.../”Mindenünk e zászló”
• Kórus, I. felv.: „Megjöttek a szép huszárok”

János belépője és együttes, II. felv.: „Szép huszárok”... „Szép a huszár, ha lóra pattan”

Homonnay Péter az egyik szerep A cigánybáróban  - a szövegkönyv egy későbbi átdolgozásában benne van. Simándy József is alakította  színpadon.

Idézek a darab cselekmény-leírásából (II. felvonás): 

"huszárok élén Homonnay ezredes vonul be, hogy Mária Terézia császárnő hadseregébe toborozzon katonákat. Carnero bepanaszolja Homonnaynak Barinkayt, mondván,hogy kincset rejteget a hatóság elől, azonban torkára fagy a szó, amikor Barinkay önként beszolgáltatja vagyonát Mária Terézia hadserege javára. Carnero azonban tovább vádaskodik: elpanaszolja, hogy a földesúr hagyta magát elcsábítani egy cigánylány által. Czipra nem állja tovább a szitokszavakat, és előad egy írást, amelyből kiderül: Szaffi valójában nem az ő, hanem a temesi basa leánya, vagyis született hercegnő! Homonnayval elvonulnak a frissen toborzott katonák: a letaglózott Barinkay a cigányokkal, valamint Zsupán és Ottokár is, akik vesztükre ittak a toborzóborból, így muszáj hadba vonulniuk."

Előzmény 4849

Kemény Egon (Bécs,1905 - Budapest,1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának mai, 52. évfordulójáról és pályaívéről a Dankó Rádió Facebook oldalán, majd az "Az a szép című" műsorban Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető emlékezett meg.

Kálmán Imre (A bajadér; Ördöglovas; A csárdáskirálynő; A bajadér; Marica grófnő):

1. Hurrá, hurrá - sokszor volt már

2. Te rongyos élet - mindig van

3. Palotás az Ördöglovasból

4. Pucikám

5. Hej cigány - kissé uncsi már

6. Ne szólj kicsim - szinte mindig van

7. Miszter X belépője - sokszor volt már

8. Emlék duetet - ez is volt már

9. Marica belépője -ez is volt már sokszor

Johann Strauss: A cigánybáró

1. Zsupán dala - végre valami jó, ami eddig kimaradt

2. Ki esketett  - ez is remek és nem igen volt

3. Homonnay belépője... ez létezik? nem elírás?

4. Barinkai belépője - talán volt már

Szirmai Albert: Mágnás Miska

1. Citnányéros cudar világ - mindig megy szinte, Szirmai ez az egy dal?

Ábrahám Pál: Viktória

1. Do-do dal - ez most volt először és a Viktória előadásban sem szerepelt

Kacsóh Pongrác: János vitéz

1. Szép a huszár

2. Részletek (passz melyik)

3. Strázsamester dala - kezdősor?

4. Bagó dala

5. Francia királylálny dala - ez is volt már egyszer

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

1. René belépője

Vince Ottó: Boci-boci tarka; Bolero

1. Haragszom rád - ez most passz, hogy volt-e, de talán most volt először

2. Bolero dal - ez tuti nem volt

Eisemann Mihály

1. Egyveleg: Bőg a tehén”, „Paplak mellett lakik a Katika”, „Pénz beszél”

OPERÁK

Erkel Ferenc: Hunyadi László

Gioachino Rossini: Macskaduett

Astor Piazzolla: Maria de Buenos Aires 

A felsorolt dalokon kívül volt még valami?

Nagyon egysíkú, beszűkült, unalmas koncertprogramnak tűnik,  számomra kevéssé vonzó ez az  ismertetett operettműsor,  fent a Várban.  Idén inkább kihagyom.

Hiszen túlteng Kálmán Imre zenéje (öt operettjéből tíz dalszám), míg a többi (kevés számú) komponistától alig egy-két dal csendül fel:

Kálmán Imre (A bajadér; Ördöglovas; A csárdáskirálynő; A bajadér; Marica grófnő)

Johann Strauss: A cigánybáró

Szirmai Albert: Mágnás Miska

Ábrahám Pál: Viktória

Kacsóh Pongrác: János vitéz

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

Vince Ottó: Boci-boci tarka; Bolero

Erkel Ferenc: Hunyadi László

Gioachino Rossini: Macskaduett

Astor Piazzolla: Maria de Buenos Aires 

Egyveleg Oszvald Marika előadásában

Hol vannak Lehár Ferenc? , Franz von Suppé, Johann Strauss, Oscar Straus, Zeller, Millöcker,  Fall, Offenbach, Planquette, Sullivan, Jones, Lecocq,   sok-sok remekműve? Schubert-Berté, Huszka, Jacobi, Szirmai szépséges darabjainak részletei? stb.

Ezeket hiányolom. Nélkülük egy igazi operettgála szegényes, szürke, beszűkült.

Még van lehetőség a közölt műsor személyes élvezetére ma este!

A „Ma este színház” oldalán féláron (+kezelési költség) kapható 16 db jegy 18.750 Ft-ért, 15 db jegy 10.000 Ft-ért, és 2 db jegy 7.500 Ft.

kapcs. 4851. sorszám

A Palotakoncerteken (július 23., 24.) fellépő művészekkel készített előzetes interjúkból (papageno.hu) ismeretes a műsor java:

Széles Flóra:

• Vincze Ottó Boci-boci tarka című operettjéből énekli Dénes Viktorral a „Haragszom rád”-duettet

• Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – a Hurrá, hurrá című dalban /együttes/ és a közös fináléban is énekel, másokkal együtt.

Dénes Viktor:

• Vincze Ottó Boci-boci tarka című operettjéből énekli Széles Flórával a „Haragszom rád”-duettet

• Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – "Te rongyos élet"

Oszvald Marika:

• Egyveleg: „Bőg a tehén”, „Paplak mellett lakik a Katika”, „Pénz beszél”

Zábrádi Annamária

• Kacsóh Pongrác: János vitéz – a francia királylány dala illetve a

• „Szép a huszár”  dalban működik közre.

Kálmán Imre: Ördöglovas 

• Palotás (balett-tánc)

Dolhai Attila:  

• Kacsóh Pongrác: János vitéz – részletekben

• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Renée belépője

Laki Péter:

• Kálmán Imre: Marica grófnő – „Pucikám”

• Ábrahám Pál: Viktória – a „Dodo” dalt adják elő Szendy Szilvivel

Szendy Szilvi:  

• Ábrahám Pál: Viktória - a „Dodo” dalt adják elő Laki Péterrel

• Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – „Hurrá, hurrá” dal együttesében énekel, másokkal közreműködve

 Pete Ádám:

• J. Strauss: A cigánybáró – Zsupán dala

• Kacsóh Pongrác: János vitéz – Strázsamester szerepében énekel;  jelenet a daljátékból (km.  Zábrádi Annamária és Dolhai Attila)

Süle Dalma:

• Gara Mária áriája  (cabaletta)  Erkel  Hunyadi László című operájából

• Rossini: Macskaduett – Lukács Anitával közösen

Lukács Anita

• Vincze Ottó: Bolero-dal

• Johann Strauss: A cigánybáró – „Ki esketett?” (Vadász Zsolttal)   

Vadász Zsolt: 

• Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej cigány”

• Johann Strauss: A cigánybáró –  „Ki esketett?” (Lukács Anitával)   

• Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ne szólj, kicsim” duettben

Erdős Attila

• Johann Strauss: A cigánybáró – Homonnay belépője

• Kacsóh Pongrác: János vitéz – Bagó dala

• Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Cintányéros cudar világ”  (közreműködik)

Homonnay Zsolt:

• Johann Strauss: A cigánybáró  – Barinkay belépője

• Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Mister X belépője

• Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Emlék-duett-ben Kis Diánával

Kiss Diána:

• Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Emlék-duett-ben Homonnay Zsolttal

• Kálmán Imre: A bajadér – Odette belépője

Fischl Mónika:

• Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője

• Astor Piazzolla: Yo soy Maria című dal a zeneszerző Maria de Buenos Aires című tangó-operájából.

Az idei palotakoncert műsora megvan valakinek? Érekelne többünket is...

MAGYARORSZÁG „NAGY ÖREGEI"

HUSZKA JENŐ

• Népszabadság, 1957. szeptember 22.

A klasszikus magyar operett műfajának egyetlen ma is köz­tünk járó kiformálója, HuszkaJenő, a Bob herceg, Aranyvirág, Gül baba, Tündérszerelem, Lili bárónő, Mária főhadnagy, Sza­badság-szerelem ünnepelt kom­ponistája körül majdnem nyolc évtizede halmozódik fel a siker.

— Valahogyan úgy alakult az életem — emlékezik ifjúságára —, hogy számomra még a mások nagy szomorúságának napjaiban is kijutott az örömből. A nyilvá­nosság előtt például először a szegedi nagy árvíz évében, 1879-ben szerepeltem. A károsultak javára rendezett műkedvelő elő­adáson én is felléptem, bár alig voltam ötéves. Hegedülni tanul­tam s 11 esztendős koromban mármint a jövő nagy ígéretét emle­getett a Szegedi Híradó tudósító­ja. Hat évvel később csatlakozott szegedi kritikusom véleményéhez Hubay Jenő is, amikor felvett a Zeneakadémiára.

A fiatal Huszka nemcsak he­gedülni tanult, beiratkozott a zeneszerzői tanszakra és a  jogtudományi egyetemre is. Tanul­mányai végeztével, huszonegy éves korában doktori diplomával foglalta el az első hegedűs he­lyét Párizsban, Lamoureux hír­neves zenekarában.

— Diplomáim mellé — moso­lyog ifjonti nekibuzdulásán — két szerzeményem kinyomtatott kottáját is magammal vittem, hogy meghódítsam Párizst: a Jo­gász-csárdást, s Martos Ferencnek A Hétben megjelent Bob herceg című versére szerzett kí­sérő zenét.

Mi tagadás, a francia főváros zenei világa nem figyelt fel a Jo­gász-csárdásra. Sőt dr. Huszka másik zeneművére sem, amely pe­dig Pesten nagy sikert hozott szer­zőjének. Török Irma, a Nemzeti Színház kiváló fiatal művésznője adta elő 1895-ben az Otthon Kör­ben, az írók klubjában s annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy az első kottákat szétkapkodták, s új meg új kiadásban jelen­tette meg a kiadó. S ha Párizs nem is tárta fel kapuját a Bob herceg előtt, hét évvel később a magyar főváros közönsége a melo­dráma sikerétől inspirált diadal­mas operett szerzőjét és prima­donnáját ünnepelte.

— A siker pillanatában minden­ki ellenállhatatlan — vall a Bob herceg egy csapásra beérkezett ifjú szerzőjének érzéseiről a nyolcvankét éves mester. — Én is ellenállhatatlannak éreztem ma­gam akkor, a siker szédületében, s nagyon meglepett volna, ha a Király Színház megnyitására nem tőlem, a huszonhét éves kompo­nistától, kért volna operettet Beöthy László igazgató. Úgy is történt, mint vártam, s megszüle­tett második operettem, az Aranyvirág. Ennek sikerét csak a har­madik, a Gül baba homályosította el. Ma ötvenkét év után is játsszák, éneklik, sőt legutóbb filmre is vitték.

A siker ezután is hűséges ko­mondorként járt a melódia-gaz­dag komponista nyomában. Tün­dérszerelem című daljátékát fő­városi bemutatója előtt ötven es­tén játszották vidéken. A Nemtudomka bemutatója után kitör a világháború s elhallgat Husz­ka múzsája; a diadalmas élet­öröm. Csak a Tanácsköztársaság reményteljes napjaiban csendül­nek fel újra a forró melódiák, a Lili bárónő emlékezetes sikerű premierjén, kétszáz táblás ház nyitányaként. A Lili bárónőt az Erzsébet, a Gyergyói bál, majd a Mária főhadnagy 260 előadása kö­veti, a felszabadulás után pedig a Szép Juhászné és a Szabadság­ -szerelem áradó kedvű melódiái.

— Jó szerencse kísért s mindvégig ki is tartott mellettem — summázza életét Huszka Jenő. — Ha irigység, rosszakarat keresztez­te az utamat, az is hasznomra vált. Amikor annakidején a kul­tuszminisztérium művészeti osztá­lyáról, ahol évekig dolgoztam, a vakok intézetébe helyeztek át, megszerveztem a vakok Homeros énekkarát. Úgy lehet, nem szíve­sen látták, hogy „száműzetésem” helyén is kedvvel és eredménye­sen dolgozom, mert kisvártatva nyugdíjba küldtek. De ez a fordu­lat is szerencsésnek bizonyult szá­momra. Most már minden szabad időmet a Szövegírók és Zeneszer­zők Szövetkezetének az ügyeire fordíthattam, amelyet még 1907-ben alapítottunk. Harcoltam a szerzői jogok védelméért, mert ta­pasztalatból tudtam, hogy egyes külföldi államokban szabad pré­dának tekintették a magyar szer­zők műveit. A Bob herceget pél­dául Prinz Vagabund cím alatt amerikai szerzők operettjeként játszották az Egyesült Államokban.

— A felszabadulás óta — álla­pítja meg elégedetten — hivata­losan és erélyesen képviselik a szerzők jogvédelmét is. Ez a gon­doskodás is hozzájárul, hogy jól találom magam az úi világban, melynek eszmevilágából főleg az igazi demokráciára való törekvés ragadott meg. Ifjúságomban szü­leim kedvéért közhivatali állást vállaltam, ott mindig igyekeztem demokratikus felfogásomat ér­vényre juttatni. Ez a szempont vezetett szövegkönyveim megvá­lasztásánál is. Nem is tehettem volna másként, hiszen nyolcéves korom óta, mikor szüleim elvit­tek az Orfeusz a pokolban elő­adására, szenvedélyesen hiszek az operettben, mely a legdemok­ratikusabb műfaj, mert a közön­ség legszélesebb rétegeihez szól.

Ha felkattintjuk a rádiót, a Szív küldi... műsorában szinte naponta felcsendülnek a „London­ban, hej”, az” Ott túl a rácson”, az „Egy kis cigaretta valódi finom” szívet melegítő dallamai. Míg gyönyörködve hallgatjuk, szere­tettel gondolunk a nyolcvankét éves zeneszerzőre, aki a könnyed melódiák szárnyán küld szívhez szóló szépséges üzenetet.

Lengyel István

Huszka Jenő, Csikós Rózsi, Honthy Hanna, Szeleczky Zita

Most hallható a Dankó Rádióban az emlékezés, Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető szép és méltó szavaival. (Forrás: Dankó Rádió Facebook)

Zenei illusztrációként a kasszasikert aratott "Valahol Délen" részlete szerepelt a műsorban.

https://kemenyegon.hu/

Ha már említetted a "Kadétszerelem" operettet Gyöngy Páltól, átmásolom ide a Házy-topicba korábban felvitt két bejegyzésemet: 

Szeretlek, Budapest! - kotta

GYÖNGY PÁL VÁLOGATOTT DALAI. ÉNEKSZÓLAM, ZONGORAKÍSÉRETTEL

SZERZŐ: Gyöngy Pál
SZERKESZTŐ: Vas Gábor

Zeneműkiadó (Budapest) - 1959

Ragasztott papírkötés , 49 oldal

ELŐSZÓ

„Ebben az albumban ismerős dallamokat talál a könnyű muzsika minden híve. Valamennyi dal örökzöld sláger: válogatás Gyöngy Pál eddigi életművéből. Témái tiszták, zenei gondolatokban gazdagok, világosak. A lassú dalok líraiak, zsongítóak, a gyorsak erőteljesek és lendületesek. Gyöngy Pál zenéje bécsiesen kedélyes, franciásan pajkos, angolosan elegáns. És mégis: jellegzetesen magyar töltésű. Ennek köszönheti itthoni és külföldi sikereit. Több mint négy évtized munkásságából tizenhét dal...

A válogatás igazolja Georges Bizet híres megállapítását még zenekritikus korából: „Nem ismerek, csak kétfajta zenét: jót és rosszat; csak kétfajta zeneszerzőt: tehetségest és tehetségtelent."

A hetvenesztendős, alkotói tevékenységében töretlen Gyöngy Pál tizenhét száma ebben az albumban bizonyítja, hogy jó zenét ír. Tehetségét nemzetközi sikerei fémjelzik.

Már első színpadi műve, a „Kadétszerelem" megalapozta népszerűségét a magyar operett azóta eltűnt fellegvárában, a Király Színházban. A darabot hamar átvették a külföldi színpadok, és nyitva állt az út a többi előtt is. A Theater an der Wientől, az osztrák főváros patinás dalszínházától a zürichi Schauspielhauson keresztül a párizsi Théatre du Chateletig színpadot kaptak operettjei, zenés vígjátékai: az „Őméltósága sofőrje", „Három ember a hóban", „Zöld béka", „Éva a paradicsomban".

Zenéje oly módon kapcsolódott a korszakok táncmuzsikájához, hogy a divatossága mellett mindig fel tudott mutatni egyéni színeket is. Ezért váltak művei maradandóvá.

A felszabadulás után újult erővel fogott neki a munkának, s kevesen tudják, hogy Gyöngy Pál komponálta az első magyar musicalek egyikét, a Blaha Lujza Színház „Narancshéj" című darabját. A Német Demokratikus Köztársaság színházai, a csehszlovák, lengyel zenés színházak szívesen játszanak Gyöngy-operetteket, musicaleket, zenés bohózatokat. Így kedvezően fogadták az „Igazolatlan éjszaka" című zenés játékát is, amely eredetileg a rádió részére készült.

A Rádió Dalszínháza által sugárzott művei
(„Minden jegy elkelt, „Muzsikáló kastély", „Romantika pedig nincs") tették teljessé dalainak népszerűségét. A róla szóló televíziós portréfilm pedig bemutatta magát a művészt, mint embert és zeneszerzőt.

Komoly feladatot vállalt Gyöngy Pál a filmzenében is. Emlékezetes filmje a
„Légy jó mindhalálig" , a „Nászút féláron" és az „Ez a villa eladó" .

De nem maradt ki Gyöngy Pál azoknak a zeneszerzőknek a sorából sem, akik a sanzon-irodalmat gazdagítják. Kompozícióit mindig a legkiválóbb interpretátorok vitték sikerre. A régiek közül Csortos Gyula, Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Rátkai Márton, Titkos Ilona, a maiak közül Neményi Lili, Zsolnay Hédy, Ráday Imre, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Zentay Anna. De ki győzné a neveket felsorolni?

A műveiből készült nagylemezen és rádiófelvételein nem kisebb művészek énekelnek, mint Melis György, Palcsó Sándor, Korondy György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet és Szabó Rózsa, Operaházunk jeles tagjai.

Széles, a harmincas évektől napjainkig tartó alkotói skála. Kicsendül belőle a szerző Budapest iránti szeretete: itt ül fel a Göncöl-szekérre; itt ül be egy kis budai Heuriger-be; itt peches nő a Sári; itt énekel a szerelemről. De dalol Kecskemétről, a domboldalon álló öreg nyárfáról, a mandulafa virágjáról is.

Gyöngy Pál könnyed muzsikája emberi érzelmekben gazdag, ez kelt rezonanciát mindenkori hallgatóságában, s ez biztosítja továbbélését.”

/Kristóf Károly/

TARTALOM

Budán, kint,van egy kis Heuriger 26
Domboldalon áll egy öreg nyárfa 49
Felülünk a Göncölszekérre 44
Ha találsz egy mást 46
Hol az a dal? 16
Ír majd 29
Kecskemét az híres város 18
Kislány, úgy szeretem én Magát 13
Madonna, drága 10
Mandulavirág 21
Másról szeretnék beszélni 35
Mire vársz? 7
Mondja, volt-e már?... 32
Peches nő Sári 24
Romantika pedig nincs 41
Szeretlek, Budapest 4
Úgy érzem 38

„MINDEN JEGY ELKELT” – GYÖNGY PÁL dalaiból

Qualiton – 1971
LPX 16572

Énekelnek:

HÁZY ERZSÉBET, Szabó Rózsa, Zentay Anna, Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Korondy György, Melis György, Palcsó Sándor, Vámosi János.

Közreműködik:

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

A másik "operett"-topicba korábban beírtam, hogy Bécsben is játszották a Mayát:

Sajtóhíradás a bécsi bemutató előadásról.

Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya

Neue Freie Presse -  Nr. 25569 (16. november 1935 ),  [Német nyelvű bemutató előadás a Theater an der Wienben]; Nr. 25570 (17 november 1935) [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

Wiener Zeitung - Nr. 318.  (17. november 1935)  [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

Szerencsére 2 dalt felénekelt Alpár Giitta a Szerelmes királynőből lemezre, egyiket magyarul is. Annyira szép....

Alpár Gitta - Szívemből egy zengő keringő zenél - YouTube

Gitta Alpar - Loneliness- Verliebte Königin - Brodszky - YouTube

Bár valójában ez a darab eleve csak Ausztriában mehetett, mivel ott 1937-ig játszhatták származási alapon. Utána nálunk is felkerült a Városi Színház műsorára, és hát Alpár Gitta énekelte telt házakkal.

Bécsben a 3  új Ábrahám operett is ment 1933 után a Theater an der Wien-ben A Mese a Grand Hotelben, Dzsaniah - A lány a táncházból. Ez volt az utolsó  bemutatott operett, mielőtt bezárták a színházat. Viszonylag nagy volt a sikere. Bécsben ment a 3:1 a szerelem javára is 1937-ben, de csak nagyon rövid ideig (német címe Roxy und ihr Wunderteam) utóbbi épp idén szeptemberben kerül fel ismét a Volksoper műsorára.

Paul Abrahams „Dschainah“ in Berlin 2019 (Hörfunk-Ausstrahlung) - YouTube

Paul Abraham: Märchen im Grand Hotel (DLF Kultur 2017) - YouTube

Abraham - Roxy und ihr Wunderteam (2019) - YouTube

Igazából ebben a 3 operettben is vannak csodálatos dalok, amik vagy feledésbe merültek, vagy nagyon ritkán hallani azokat. Különösen a 3:1 a szerelem javára kedves nekem, 1.18. 14-nél lévő dal nagyon mélyen hat az érzelmekre. Akár a Mese a Grand Hotelben csodás címadó dala Talya Lieberman: Titelsong aus „Märchen im Grand Hotel“ (Paul Abraham) - YouTube

Gyöngy Pál Kadetszerelem c. operettje is ment Bécsben 1933-1937 között, meg más magyar izraelita szerzőké.

Kadétszerelem: Hol az a dal - YouTube

Kadétszerelem: Ferenc Jóska bakája - YouTube

 Kecskemét az híres város - a Kadétszerelem című operettből - YouTube

Kislány, úgy szeretem én magát - a Kadétszerelem című operettből - YouTube

Kadétszerelem: Én imádok, felség, egy kis bécsi nőt - YouTube

Igazából ez a Kadétszerelem is egy remek operett azok közül, amik feledésbe merültek...

Később a Maya sikerrel futott a svédeknél, de másról nem tudok. Utána kell járni.

1933. februárja után már semmilyen külföldi darabot nem néztek jó szemmel. 

Harmath személye e szempontból lényegtelen, mert ő a magyar dalszövegeket írta. Itt inkább a szövegkönyvíró az érdekes.

Pl. Földes Imre is nem kivánatos lett származási alapon, ő Ábrahám Viktóriáját és Hawaii rózsáját írta, meg Brodszky Szerelmes királynőjét, utóbbi 1935-ös nem mehetett a németeknél, mivel Brodszky is izraelita volt.

Köszönöm, tehát Hitler és a nácik hatalomrajutása idején. Ez azért különös, mert Fényes Szabolcs származása nem lehetett akadálya a Maya műsorra tűzésének. A szövegíróé, Harmath Imréé (wiki szócikke szerint) igen, de őt, az ő nevét a németek könnyen eltüntethették volna a színlapról, ahogyan tették azt 1938 után sok mindenkivel itthon. Különben is, a nyilván német nyelvű szöveghez Harmathnak vajmi kevés köze lett volna. Később sem tűzték ki sehol?

Berlinben 1933. elején.

Hol, mikor maradt el a Maya bemutatója?

Igen, ez a 200 Ábrahám melódia eltünése nekem is érdekes, szóval ezek szerint inkább 2 tucat lehetett, de még ott voltak a fiatalkori komolyzenei művek, állítólag azok is a döbozban voltak, legalábbis részben. Pl. nem lehet tudni, mi lett az Etelka szive báboperával, amit ugye be is mutattak Mohácsi Jenő szövegkönyvével.De ez még régen történt, kérdés meg van e még valahol, de én semmi nyomát nem találtam, hogy meglenne a Széchenyi Könyvtában.

Az is érdekes, hogy utólag egy dal se lett meg ezekből, pedig jó lenne hallani. Mindenesetre egy Ábrahám operett oda lett, a Nem vagy az esetem. Passz, de nem tudni mi lett ennek a dalaival és a szövegkönyvével.

Ha jól tudom, Fényes Szabolcs Maya-ja is bemutatásra várt, de hát a politikai helyzet miatt elmaradt.

Rátonyi Róbert özvegye 94 éves lett

Tegnap, itt a Galériában láthattuk  ezt a diszlettervet a  Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1953-as, Három a kislány produkciójából.

Ideírom az alkotókat és a szereposztást: 

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - 1953. július 12. és július 18.

Szövegíró: Alfred Maria Willner

Magyar fordítás: Harsányi Zsolt

Rendező: Nádasdy Kálmán

Koreográfus: Harangozó Gyula

Díszlettervező: Fülöp Zoltán

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Karmester: Kulka János

Karigazgató: Pless László

Megjegyzés:

Zenéjét Franz Schubert műveinek felhasználásával összeállította: Berté Henrik
Újrahangszerelte és átdolgozta: Polgár Tibor

Társszövegíró: Heinz Reichert,

A fordítást átdolgozta: Innocent Vincze Ernő
Szabadtérre alkalmazta: dr. Kenessei Ferenc
 

Először a Margitszigeten!

Egyes szerepeket kettős szereposztásban játszották:

Szereplők:

Franz Schubert, zeneszerző – Rösler Endre/Fehér Pál
Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár
Tschöllné, a felesége – Budanovits Mária
A Tschöll leányok:
Édi – Koltay Valéria
Hédi – Cserhát Zsuzsa/Gáncs Edit
Médi – Gyurkovics Mária/Páka Jolán
Franz Schober báró, költő – Reményi Sándor
Grisi Lucia, énekesnő – Dobay Lívia/Szilvássy Margit
Vogl, operaénekes – Angyal Nagy Gyula

Schwind, festő – Kassai János
Gumpelwieser, rajzoló – Rissay Pál
Binder Nándor, postahivatalnok – Kövecses Béla

Bruneder Antal, nyergesmester – Katona Lajos/Nádas Tibor
Scharntorff, dán követ – Koszó István
Novotny titkosrendőr – Fekete Pál

Házmesterné – Szathmáry Aranka/Megyaszay Hajnal
Kocsmáros – Perényi Kálmán

Seiler, karmester – Göndöcs József/ Lux Tibor
Cukrászné – Máté Eta
Sáni, pikkolófiú – Koltay László

A táncokat előadták: Kálmán Etelka, Balogh Ágoston, Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor

Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből

Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2021

Sorozat: Musica Scientia 

Ismertető:

1872 áprilisában az épp Pesten tartózkodó Jacques Offenbach megtekintette a Tannhäuser egyik előadását a Nemzeti Színházban. A Fővárosi Lapok így tudósított az eseményről: "Egy földszinti páholyban ült Offenbach is, az operettek termékeny szerzője. A lepke meglátogatta az oroszlánt, de hatalmas hangját nem sokáig állta ki, s csak másfél felvonást hallgatott meg Wagner zenéjéből, mely a zenevilágban csaknem ellenkező sarokpontot képez, mint az övé."

A magyar közönség számára persze Offenbach mindig is "az operettek termékeny szerzője", "a zene Arisztophanésze" és "a zenei farce-ok nagy mestere" maradt; a csellóvirtuózról és -pedagógusról, vagy a Lafontaine állatmeséit megkomponáló dalszerzőről senki nem tudott. De vajon minek köszönhető, hogy Offenbach műveit oly gyakran állították szembe az "oroszlán", Wagner zenéjével? Hogyan lett ebből a muzsikusból, akinek egyes operettjeit a 19. században még "a zenei pornográfia" alkotásainak tekintették, a 20. század elejére klasszikus szerző? És miként kerültek darabjainak 1950-es évekbeli előadásain olyan mozzanatok a szövegkönyvekbe, mint a Fehér Ház és az amerikai alvilág kapcsolata, a Marshall-segély vagy éppen egy imperialista összeesküvés? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ Bozó Péter könyve, amely a budapesti sajtóban megjelent kritikák és a színházi előadások fennmaradt előadási anyagai alapján mutatja be Offenbach változó magyarországi megítélését, a műveinek megjelenését követő, közel egy évszázadnyi időszakban, nemzetközi kitekintéssel, az angol, francia és német nyelvű szekunder irodalom legfrissebb fejleményeit sem tévesztve szem elől.

Bozó Péter zenetörténész. PhD doktori fokozatát a budapesti Zeneakadémián szerezte 2010-ben, egy Liszt dalainak szentelt, weimari forrástanulmányokon alapuló értekezéssel. Disszertációjának könyvváltozata, amely A dalszerző Liszt címmel a Rózsavölgyi és Társa kiadónál jelent meg 2017-ben, elnyerte a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György Plakettjét. 2006 óta az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa, ahol OTKA, NKFIH, TÁMOP és Bolyai János posztdoktori ösztöndíjasként az operett párizsi kezdeteiről és magyarországi gyakorlatáról folytatott kutatásokat. A Studia Musicologica című nemzetközi zenetudományi folyóirat főszerkesztője, emellett rendszeresen tart kurzusokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájánál.

Most jelent meg a könyv:

Jákfalvi Magdolna - Kékesi Kun Árpád : "Hát újra itt..." - Operettkánon és -műfaj

/Theatron Műhely Alapítvány, 2021/

„A populáris kultúra iránt az utóbbi években megélénkült az egyes tudományágakban, aldiszciplínákban az érdeklődés, ebbe a kultúratudományos vonulatba kapcsolódik be a jelen tanulmánykötet, mely a magyar kulturális emlékezet szempontjából komoly téttel bíró operetteket veszi górcső alá.”                  

„A kötet zeneszerzők, librettisták, történészek, szakírók és színházcsinálók írásait tartalmazza, olyan szövegeket, melyekben itt, e színháztörténeti pillanatban pozícionálják viszonyukat az operett műfajához. A magyar operett világhírű, ezt a Lehár-Kálmán-Huszka-bemutatók igazolják, de mind a szerzők, mind életművük értékelése igen hiányos. Kötetünk mégis reprezentál egy új kíváncsiságot, amely (Gombrowicz-csal szólva) az "operett ravaszkás idiotizmusa körül" kialakult. Továbbá rámutat arra, hogy ki mit hall egyáltalán operettnek, ki mit ért egy zenés színházi műfaj kemény szabályai alatt. Hiszen van, akinek az operett csak az I. világháború előtti arisztokráciát bemutató könnyed muzsika, van, aki csak Honthy Hannához és Latabár Kálmánhoz köti, és van, aki örömmel látja a realistább értelmezések, például az egykori kaposvári színrevitelek megjelenését.”

/Rózsavölgyi és Társa, 2021/