Arra a listára, melyen nyilvántartják azokat a nézőket, akik az elmúlt évadban a legtöbbször látogattak el az Operettszínházba, s amiből kiderült és ismeretessé vált, hogy Bors Ilonáé a dicsőség: ő vehette át az Évad nézője díjat. Megoszthatnák erről a listáról (nyilvántartásukból) - én kíváncsi volnék rá - vajon ki volt a második és a harmadik "helyezett"! Ők ugyanúgy megérdemlik - s elismerésre méltók -, hogy a képzelt "dobogó" alsóbb fokaira odaért személyükről név szerint tudomást szerezhessen a színházba járó publikum.
Milyen listázás? Nem értem ezt most.
Egyetértek. Maximálisan megérdemli ő és megérdemelné a sorban utána következő második és harmadik helyezett is - legalább a nevüket megemlíteni, ha már ilyen listázás is ismeretes az Operettszínházban.
Azt nem tudom hogy hogyan vásáról azt viszont igen hogy a díjat maximálisan megérdemelte mert szinte mindegyik előadáson ott van darabtól függetlenül. Ha hat előadásos az adott blokk, akkor hatszor nézi meg. Ezt egyébként nehez lenne bárkinek is leköröznie :D
A magyar
operett napjához (október 24.) kapcsolódó Kálmán-Lehár-gálán az Operettszínházban
idén is díjakat adtak át, amelyek egyikét – a Musica Hungarica Kiadó
életműdíját – Mága Zoltán hegedűművész kapta, aki személyesen külföldi
tartózkodása miatt nem tudott eljönni, helyette lánya érkezett a színpadra és
vette át a díjat az alapító kiadó tulajdonosától, Éliás Tibortól.
Érdekesség, hogy Mága Zoltán
- aki éppen Washingtonban koncertezik
- videóüzenetben jelentkezett be és
fejezte ki köszönetét díjáért:
Gondolom, bérletes néző az illető, vagy online vált jegyet. Mert aki mondjuk naponta a pénztárban készpénzzel vesz magának jegyet előadásra, róla nem lehet tudomást szerezni - számba venni az "év nézőjeként". Tehát a színház ezzel bevallatlanul a bankkártyás vásárlást ösztönzi, és természetesen a bérletváltást, amivel nyomon követhető a személyazonosság is, és tudható ki hányszor ül be előadásra a színházban.
Az évad nézői díj egy jó ötlet, de mivel az idei nyertest személyesen is ismerem, felmerült bennem a kérdés, hogy mégis mi alapján fogják eldönteni hogy ki kapja a díjat? Listát fognak vezetni hogy ki hányszor látogatta meg a színházat?
Az Adventi illetve a Requiem és musical gála műsorát meg lehet találni a színház oldalán, szóval ennyi erővel a többi gálához tartozó műsort is megoszthatnák ott. Idén Huszka Gála is lesz majd április vagy májusban ezt még nem tudni csak annyit hogy lesz. Itt Vadász Zsolt több dalban is énekelt :(
Budapesti Operettszínház földszinti csarnokában egy tablón a 100 éve született Zentai Annára emlékező sorokat olvashatunk el.
A Színház Facebook oldaláról pedig az alábbi megemlékezést ide másolom:
100 éve született Zentai Anna
Fordítsuk
meg az idő kerekét és tekintsünk vissza kissé, egészen pontosan a 100 évvel
ezelőtti Budapestre, amikor Zentai Anna, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
megszületett. A zene szeretete és az éneklés iránti vonzalma már kislányként
kialakult a később legendává vált művészben.
Ifjúsága talán az egyik legnehezebb történelmi
korszakra esett, mégis, ha rá gondolunk, elsőként az örök derű jut eszünkbe
róla. Pedig éppen az első világégés közepén, 1942-től kezdte meg tanulmányait a
Színművészeti Akadémián a magyar színművészet két ikonikus színésze, Makay
Margit és Lehotay Árpád növendékeként, hogy később már róla mondják: az
operettjátszás fényes csillaga. Mint akkoriban minden végzett színművész,
vidékre, Szegedre került, ahol számos műfajban és szerepben kipróbálhatta
magát. Talán kevesebben tudják, hogy Rosinaként is színpadra lépett Rossini A
sevillai borbély című operájában, de Cherubino szerepében is láthatta őt a
nagyérdemű Mozart Figaro házasságában. 1950 és 1979 között a Fővárosi
Operettszínház tagja volt, ahol számos – jórészt – szubrett és naiva-primadonna
szerepben bűvölte el a közönséget. Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Stázit és
Cecíliát is eljátszotta, Lehár Ferenc A mosoly országa című nagyoperettjében Mi
szerepében csillogtatta meg egyedülálló humorát és őszinte tekintetű, tiszta
szívű Iluskaként is sokan emlékezhetnek rá Kacsóh Pongrác János vitéz című
daljátékából. Számos kitűnő szerepformálásából mások mellett kiemelkedik Éduska
alakja Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékából.
Zentai Anna
1979-től az Operaház vendégművésze volt. Visszavonulása után számos felkérést
kapott, hogy visszatérjen a színpadra, de tartotta magát fogadalmához és nem
lépett többé a közönség elé színházi szerepben, hogy a legjobb formájában
emlékezzenek rá. Zentai Anna, Kálmán Imre-emlékplakett-tel, a Magyar
Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és az Operett Életmű díjjal is
kitüntetett színművész, a Budapesti Operettszínház Örökös tagja életének 92.
évében, 2017. január 24-én hunyt el. Hogyan is énekli Éduska Csínom
Palkónak?... „Jó éjszakát, jó éjszakát, az álom ringasson el…”
Rádió- és hanglemezfelvételek sokasága készült Zentai Annával.
Kigyűjtöttem egy válogatást:
Jacques
Offenbach: A banditák
Leo Fall:
Sztambul rózsája, Az elvált asszony
Johann
Strauss: Egy éj Velencében
Szirmai
Albert: Rinaldo, Mágnás Miska
Robert Planquette:
A corneville-i harangok
Lehár
Ferenc: Éva, Paganini, A cárevics, Luxemburg grófja (2 felvételen is), Vándordiák
(Garabonciás)
Kálmán Imre:
Marica grófnő, Csárdáskirálynő, A bajadér, Tatárjárás, Zsuzsi kisasszony
Huszka Jenő:
Lili bárónő, Szabadság-szerelem
Miljutyin:
Nyugtalan boldogság
Iszaak
Dunajevszkij: Fehér akácok
Kacsóh
Pongrác: János vitéz
Vincze Zsigmond:
Az Anna-bál, A hamburgi menyasszony
Váry Ferenc:
Tékozló fiatalok
Zerkovitz
Béla: Csókos asszony, Aranymadár
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban, 3:1 a szerelem javára, Viktória, Zenebona
Fényes Szabolcs: Két szerelem, Vén diófa, Fehér akácok
Vincze Ottó:
Párizsi vendég
Farkas Ferenc:
Zeng az erdő
Eisemann
Mihály: Bástyasétány 77, Füredi Anna-bál
Kerekes
János: Állami Áruház
Sárközi
István: A szelistyei asszonyok
Polgár
Tibor: A lepecsételt asszony
Csajkovszkij
– Klein: A diadalmas asszony
Jean
Gilbert: A bíborruhás asszony
Gyöngy Pál:
Kadétszerelem
Ránki
György: Hölgyválasz
"Átadták a Budapesti Operettszínház díjait (forrás: origo.hu)
A magyar operett napján a díjakat Kiss-B. Atilla főigazgató, valamint Éliás Tibor, a Musica Hungarica Kiadó alapítója adta át.
- Az évad operettszínésze: Lóránt Nagy
- Az évad musicalszínésze: Nikolett Füredi
- Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat Kelemen Fanni kapta.
- A Musica Hungarica Kiadó életműdíjasa: Mága Zoltán
- A Musica Hungarica Kiadó nagydíjasa: Fischl Mónika
- A Bársony Rózsi Emlékgyűrűt Luca Bojtos kapta.
- Az évad nézője díjat Bors Ilona vehette át.
A teljes műsort és közreműködőket
kiírtam, tehát ne fáradj, nekem is rendelkezésre áll a lista. Lesz még két
előadás (ma és holnap), talán az egyiken a televízió is jelen lesz. Van
lehetőség a kontrolra. De ha nem, már nem fogok kardinális kérdést csinálni
abból, hogy az egyik-másik dal előadóiként ki mit énekelt. Mindketten
leírtuk, de ezek mellékesek ahhoz képest, hogy a 2023-as produkciót kaptuk
újra, és tapsolhattunk a fellépett szopránoknak és tenoroknak szép
énekszámaikért. Nyilván az volt a színház szempontja: ha tavaly jól sikerült a
gála, és a közönség jól fogadta, azt meg kell ismételni, még akkor is ha az
operett szerelmesei többre vágynak, esetleg unják azt. Hiszen Kálmán és
Lehár gazdag életművéből lehetett volna többet meríteni és mást is választani -
mint az egészet „újrázni.” Persze a gazdaságosság vetülete is szerepet
játszhat a döntéshozatalban, ám szerintem ennél fontosabb gondolat vezérelhette
őket: akik 2023-ban, valamely oknál fogva nem tudtak fellépni, most lehetőséget
kaptak rá, és vártuk is vissza a színpadra Fischl Mónikát és Kiss Diánát, hogy
ami elmaradt számukra tavaly, azt most bepótolhassák. Megérdemelt sikerük volt
és még lesz is bizonyára. Említettem Vadász Zsolt fájó hiányát, aki 2023-ban
még velünk lehetett a gálán, utána egy szomorú űr maradt...
Megismétlem,
nagyon szerencsés lenne a gálák műsortartalmáról részletes anyagot kinyomtatni,
hogy a nézőnek már előre ismerete legyen, mit fog hallani és kiket fog látni az
adott műsorszámban. Ha az előadáson a színpad felett feliratozást kapunk,
annak nyilván van írásos lenyomata, amit a közönségnek oda kell adni, hogy már
előre tájékozódhasson, és mint dokumentumforrást kezelheti, megőrizheti. Ne
csak a színház bennfentesei archiválják saját maguknak.
Különben volt erre már jó példa tavaly,
amikor a színház centenáriumi gálájának teljes műsorát közzétették. (2022. december 23-án és 2023. február 10. és
12. között a teátrum nagyszabású gálakoncerttel emlékezett meg a jeles
évfordulójukról.) A
színház előcsarnokába kitették a táblát, így a koncert előtt már
elolvashattuk a teljes programot és azt is, hogy kik éneklik az elhangzó
dalszámokat. Ezt a kezdeményezést kellene folytatni - ne csak egyszeri
alkalom maradjon - és rendszeres gyakorlattá tenni a Budapesti
Operettszínházban, elkerülendő az utólagos találgatásokat (vagy csupán a
"jólértesültségre" hagyatkozni).
Csütörtökön ott voltam a gálán, szóval biztosan tudom hogy Attila nem énekelte a Vágyom egy nő utánt, csak Long illetve Zsolt.
Megleptél, mert én továbbra is másként emlékszem a tavaly énekelt számok és a mostani dalok előadóira (ebben a feliratozás is segít); az eltérésekről írtam, mert a 2023-as gálán elhangzottakról írt beszámolómhoz pontosító megjegyzéseket fűztél (de úgy látszik, hogy akkor kihagytál még további helyesbítést is, ami most jól jött volna nekem az összehasonlításokhoz), és melyekre figyeltem az előbb írt bejegyzésemben nevezett szereplőknél, mégpedig hogy kik énekeltek akkor és kik énekelnek most a csaknem egyező műsorszámokban. Lásd a linket, amit betettem az előző bejegyzésem tetejére. Így Veled ellentétben határozottan emlékszem, hogy az egyre fakóbban éneklő Dolhai Attila most mit adott elő. Például harmadik tenorként ő is énekelte bizony a Vágyom egy nő után dalt, és az Ördöglovas c. operettben tavaly ki énekelt és mit, illetve mit nem? A csárdáskirálynő Álom, álom, édes álom c. szám előadóiként megnevezett énekesek személyét ha tévedtem, akkor mea culpa. De most is hiszem, hogy nem tévedhettem. Fischl Mónikát azért említettem meg, mert tavaly nem lépett fel a gálán és jeleztem, akkor ki énekelt helyette. Kiss Diána akkori egészségügyi állapotáról nem lehetett tudni, hogy miért nem énekelt, ezért külön nem hoztam szóba, csak most, hogy örömünkre őt is énekelni hallhattuk ezen a gálán, dalokban, melyeket a tavaly más művészkollégáinak az előadásában kaptuk.
Egyébként ezúttal szigorúan jegyzeteltem,
és a színpad feletti feliratról másoltam ki magamnak az adott énekszámban
előforduló művészek nevét, akik közül csak azokra tértem ki a mai beszámolómban,
akik a 2023-as gálán nem énekeltek, de most itt vannak, és fordítva: akik akkor
énekeltek és idén nem. Ezt tükrözi a változásokat, eltéréseket számba vevő
felsorolásaim.
Mivel nem tértél ki előző beírásodban
arra a változásra, hogy a Frasquita spanyol tánca helyett idén a Pacsirta
palotását hallottuk, ezért ezt is szóba kívántam hozni – gondolom, Te sem bánod.
Egyébként semmi baj, több szem
többet lát – a fül többet hall...
Mindez a polémia elkerülhető lenne, ha az Operettszínház gondoskodna arról, hogy a pontos műsort részletezné, a gálákon elhangzó dalok, jelenetek előadóit is megnevezné - ahogyan sok-sok évvel ezelőtt tették, mert ez gyakorlat volt azokban az időkben: a jegykezelésnél a kezünkbe nyomták a teljes műsorlapot, rajta megnevezve az előadáson elhangzó dalokat és hogy kik az előadói. KERO idején kezdődött ennek a gyakorlatnak a megszüntetése. A mai időkben sokkal egyszerűbb lenne online, internetes oldalakon ezt leközölni – vállalva, hogy esetleg váratlan betegség, vagy műsorváltozás miatt az előadás kezdetére ebben valami változás következhet be. Javaslom az Operettszínház vezetésének, hogy gondolkozzanak el ezen, és újra tegyék közzé egy-egy operettgála részletes kibontását, miben kit hallhat majd énekelni a közönség azon az esten. Szeretünk „felkészülni”, ne találgassuk a műsorösszetételt és az előadásra kerülő dalszámok előadóit, akiket most csak akkor tudunk azonosítani, ha a színpadra érkeztek és a nevüket kiírják feliratozva. Már csak azért is, mert a műsorban szereplő mintegy két-tucat zeneszám címét és azok előadóit nem mindig jegyzi meg a néző, vagy keveri és mint az előbbiek bizonyítják, utóbb kénytelen-kelletlen pontosításokat, helyesbítéseket teszünk, pedig lehetne mérvadó beszámolót is tenni a látottakról. Nem pedig egymástól várni ehhez segítséget, olyasvalakitől, akiről feltételezhetjük, hogy szintén jelen volt és ugyancsak megosztja majd infóit a produkcióról. Jól vagy rosszul. Vagy megerősít igazunkban, akár tévedéseinkben. (Nyilván most is van előzetes műsorlap a bennfenteseknek, de belátható, sokszor, mire a színpadon elkezdődik az a program, több mindenben már fals lesz, ami rá van írva...) De vállalom azt is ha rosszul emlékszem valamire-valakire, hiszen a másik "bemondására" mégis csak jóhiszeműen hagyatkozhatom.
Kicsit javítanék ha nem bánod.
Kapcs. 5604., 5603-as sorszámok
Valóban, a Budapesti Operettszínházban október 24-én, tegnap este – a Magyar Operett Napján – bemutatott operettgálán („Álom, álom, édes álom... Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveiből”) elhangzott műsor csaknem megegyezett a tavaly ilyenkor előadottéval.
Ebben
mindössze két változás volt: Lehár Ferenc Frasquita
című
operettjének Spanyol tánca helyébe a zeneszerző
másik operettjének, a Pacsirtának a Palotása lépett. Kálmán Imre Az Ördöglovas című operettjéből a 2023-as gálán Sándor
Móric dalaként, II. felv. a „Ma önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom”
hangzott el Ninh Duc Hoang Long előadásában, míg most Sándor Móric I. felvonásbéli dalát - „Egy kislányért a szívem úgy fáj!” - hallottuk Dolhai Attila tolmácsolásában.
Ugyanakkor az ismét
műsoron lévő egyes dalok előadóinál több eltérés történt a 2023-as
operettgálán ugyanezen műsorszámokban fellépett művészekhez képest.
(Megjegyzem, Fischl Mónika énekelt, akit tavaly betegsége miatt Bordás Barbara helyettesített - ő tegnap nem volt a szereplők közt -, továbbá kiegészült a szopránok köre - Bojtos Luca, Lévai Enikő, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Széles Flóra - Kiss Diánával!)
Részbeni változások:
Kálmán
Imre: Marica grófnő
– Marica belépőjét – „Húzd, mint régen!...” – Kiss Diána énekli (2023-ban Bordás
Barbara énekelt).
–Taszilo dala: „Hej, cigány” (A férfi szólisták - Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long - köréből hiányzik a fájdalmasan korán elhunyt Vadász Zsolt, aki tavaly még együtt énekelt a többiekkel.)
Kálmán
Imre: A csárdáskirálynő
– Szilvia és Edvin kettőse, II. felv. „Emlékszel még?” (Összes férfiszólista énekli – 2023-ban Vadász Zsolt is velük volt.)
– Szilvia és Edvin kettőse,
II. felv.: „Álom, álom, édes álom” (Az este összes fellépője énekel –
2023-ban Vadász Zsolt is velük volt.)
Lehár
Ferenc: Paganini
– Anna-Elisa keringődala: „Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz!” (Fischl Mónika énekli (2023-ban Lukács Anita énekelt).
Lehár
Ferenc: A mosoly országa
– Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Ninh Duc Hoang
Long, Homonnay Zsolt és Dolhai Attila - ő
most Vadász Zsolt helyébe lépett).
Lehár
Ferenc: Giuditta
– Giuditta dala, 3. kép: „Olyan
forró ajkamról a csók” - Kiss Diána
énekli (2023-ban Bordás Barbara énekelt).
Lehár
Ferenc: Cigányszerelem
– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok.../Messze hív a
nagyvilág...” - Dolhai Attila énekli (2023-ban Vadász Zsolt énekelt).
Idézem
itt
a 2024-es operettgálán a Magyar Operett Napja díjainak átadását felvezető köszöntők
közül Kiss-B.
Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a
színház főigazgatója által megfogalmazott
gondolatait:
„Kálmán
Imre és Lehár Ferenc két zseniális alkotó, életművük és további szerzőtársaik
életműve kötelez bennünket. Elsősorban arra kötelez, hogy a műveiket műsorra
tűzzük és a lehető legmagasabb színvonalon megszólaltassuk, sikerre vigyük.
Ahhoz, hogy a műveket sikerre vigyük, tehetséges művészekre is szükség van,
ebből hála Istennek, az Operettszínházban nincs hiány.”
„Nagy elődeink
által ránk hagyott nemzeti kulturális örökségünk jelentős részét képezi a
magyar operett, az az értékes, összművészeti zenés színházi műfaj, amelyben
világelsők vagyunk. Világelsők a szerzők sokaságában, életművük gazdagságában,
a műfaj több mint százéves töretlen hagyományhű művelésében, és ezzel egy
időben a műfaj a modern kor elvárásai mentén való megújításában egyaránt.”
"Kiss-B.
Atilla végül köszönetet mondott Éliás Tibornak, a Musica Hungarica Kiadó tulajdonosának, aki a díjak mellé saját vagyonából
biztosítja az átadásra kerülő műtárgyakat."
Az operettgála további előadásai:
Október 25.
– 19:00
Október 26.
– 19:00
Október 27. – 14:30
Álom, álom,
édes álom - Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére
Helyszín: Budapesti Operettszínház
Dátum: 2024.
október 24. (19:00)
"Kálmán Imre születésének, illetve Lehár Ferenc halálának napját, október 24-ét a szerzők iránti tisztelet jeléül a Magyar Operett Napjává nyilvánították. Az emléknapot a Budapesti Operettszínház művészei hagyományosan minden évben nagyszabású gálaműsorral ünneplik, amely a centenáriumi évadban különös hangsúlyt kap. Világszerte elismerik, hogy egyedül a magyarok éneklik-játsszák az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncelemekkel, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Az előadás során elhangoznak az operettirodalom két legendás szerzőjének legnagyobb slágerei."
Ez csak saját gondolat, nem benfentes információ. Én azt tapasztaltam hogy amíg annak idején egy Rómeó és Júliára várolistát kellett írni, olyan sokan akarták látni, addig a mai darabokra már mindenféle akciót kell hirdetni hogy az emberek vegyék meg rá a jegyeket.
Én is csatlakozom azokhoz, aki szerint az ami az Operettszínházban napjainkban zajlik, a nulla felé közelít. Igazából a La Mancha lovagja és a Nine tetszett, sőt nem rosssz a János vitéz se, és elmegy még az Orfeum mágusa, de őszintén szólva a Hegedűs a háztetőn, a Csárdákirálynő (tévében láttam), a Mosoly országa... hát enyhén szólva nem üti meg az elvárásaimat, unalmas, vontatott, humor mentes ebben a feldolgozásban, persze lehetne jobb is. Ide tartozik a Jekyll is... hát a Monte Christo grófját még nem láttam, de hát nem egy világverő darab az se, van benne talán pár hallgatható dal.
Úgy emlékszem, valahol azt írtad le, hogy csak pár éve közeledtél az operetthez mint műfajhoz. Ebből arra következtetek, hogy a Kerényi Miklós Gábor /KERO időszakából nem sok emléked lehet. Róla tudjuk, 2014-ben milyen dicstelenül ért véget vezetői-irányítói munkája, azonban még Kiss-B. Atilla előtt öt évig az ugyancsak dicstelen körülmények között regnáló Lőrinczy György igazgatta az Operettet, és ő is a "süllyesztőbe" került. KERO időszakában már nem annyit jártam operettelőadásokra, mint hajdan és tény sok jó, teltházas produkciónak tapsoltam ekkor is (operettnek és nem musicalnek!), de voltak sikertelen darabok is a műsorpalettán, kevés nézővel. Kifogtam ilyeneket is. Visszamehetek az időben egészen Szlovák László igazgatásának utolsó éveiig amikor már rendszeresen ott ültem az Operettszínház operettelőadásain, őt követően sorra átéltem Dr. Malonyai Dezső, Keszler Pál, Németh Sándor, Szinetár Miklós és Halasi Imre igazgatók működésének korszakát is, az ő idejük alatt sem volt mindig teltház. Pedig akkor jártam a legtöbbet az Operettszínházba (a rádióban még sugároztak jó és klasszikus operetteket is, tudtam, mire vagyok kíváncsi, mi ösztönöz oda): volt hogy egy hét alatt kétszer-háromszor is beültem, és hétről hétre válogathattam az engem érdeklő operettdarabok között; többet fordultam meg az Operettben, mint az Operában, pedig az Opera már akkor is jobban vonzott, csak onnan a belépőjegyek "riasztó" ára tartott vissza attól hogy a látogatásom arányaiban kövesse az Operettszínházét. Tehát, ez az "elkötelezett operettjárásom" a mához közeledve egyre csökkent. Szinetár Miklós vezette színházba is még heti egyszer váltottam jegyet, Halasi Imre időszakában két-három hetente voltam jelen előadásokon, míg KERO-nál és Lőrinczy Györgynél ez havi egy-egy előadásra redukálódott. Kiss-B. Atilla 2019 óta irányítja a Budapesti Operettszínházat - ez az utolsó időszak a legrosszabb a saját statisztikámban: olyan kevés az új operettbemutató (értem ezalatt régi híres darabok elmaradását, kevés klasszikus operett hiányát, ellentétben a musical-bemutatók gombaszaporulatával), ami nem vonz be a színházba - jó ha fél évente egyszer jelen vagyok egy-egy operettpremieren, de a gálák is már untatnak a sok, ismétlődő dalszám miatt). Engem nem a színész-énekes láthatása-hallhatása csábít be a színházba!!! Hanem maga a darab, a zeneszerző műve, a kapott produktum összessége. Esetleg a rendező személye is. Aztán én eldöntöm, jó előadást láttam-e vagy sem. A nézőközönség létszáma pedig abszolút nem érdekel - hogy mennyien vannak jelen az adott előadáson, s nem hiszem, hogy a látogatottság számából mennyire érdemes levezetni az igazgató megítélését - de a műsorpolitikájára kivetülhet persze ez, a mindenkori közönség inkább erre figyel oda és dönt, hogy a kevéske operett és a sok musical között/közül mit választ, mire ül be. Úgyhogy mára nincs összehasonlítási módom, ami alapján az igazgatói érákra elmondhatnám reálisan,melyikre jellemző a több vagy kevesebb teltházas minősítés. Ugyanakkor ha bennfentes vagy, hozzájuthatnál a belső adatbázishoz, melyből feketén-fehéren kiviláglik, a nézők mennyire méltatták jelenlétükkel az adott előadásokat. Általánosítani nem szerencsés. Magam is kíváncsi lennék az Operettszínház hivatalos statisztikáira visszamenőleg, mennyi néző váltott jegyet mondjuk 1971-ben, 1979-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2001-ben, 2014-ben, 2019-ben és 2023-ban. És a kapott statisztikai adat hogyan átlagolható és miképp oszlik meg az operett és a musical arányában. (Vélhetően, KERO igazgatásától kezdve a nézettség aránya fokozatosan a musical felé tendál.)
Szóval azóta lett a legjobb színház, hogy Kiss B Attila ott van? Azért ez kicsit vicces. Az Kero idejében volt a legjobb, mióta Kiss B az igazgató azóta jóval több a színvonalon aluli darab, a nézőszám drasztikus csökkenése és a kiváló művészek távozása. Ezzel bezzeg egyik sem dicsekszik.
A Kontextus vendége: Homonnay Zsolt
Ezen a héten a Kontextus YouTube-csatornáján Homonnay Zsolt
színész-énekessel beszélgetett Andor Éva.
"A szocialista katonaiskolában eltöltött kemény éveiről is
beszélt Homonnay Zsolt színész-énekes, a Budapesti Operettszínház művészeti
vezetője a Kontextuson Andor Évának. De szóba került a nemzeti gondolkodás, a
régi, úgynevezett Kero-korszak és a Kiss-B. Atilla vezetésével alapjaiban
megújított, az ország egyik legjobb színházává lett Operettszínház is."
(1:49:28)
Nem írtam azt, hogy A víg özvegy magyar témájú operett -:) Más kontextusban említettem Huszkát és Lehárt, s szóltam az "ezüstoperett"-érában betöltött szerepükről. "A víg özvegy" forradalmasította a műfajt, egyfajta "origója" az operettirodalom második jelentős korszakának!
A Víg özvegyet nem lehet magyar témájú operettnek mondani, hanem a bécsi operettek közé tartozik.
Johann Strauss két operettjében (A denevér és A cigánybáró) felhasznált, azokba "beleszőtt", magyar tematikát illetve "magyaros" motívumú dallamokat - és csak ezután következtek Huszkával és Lehárral az első híres magyar operettek amelyek már az operett "ezüstkorszakának" részét képezik - élen A víg özvegy Strauss utáni világszerte vitathatatlan sikersorozatával - nem meglepő módon, szintén az osztrák-magyar monarchia "fellegvárából", Bécsből kiindulva a világhódító útjára.
A Denevérre szerintem többen mentek, de mindenképpen a második napjainkban is a Víg özvegy. Persze nem itt Magyarországon, hiszen itt a Csárdáskirálynő és Mágnás Miska vezet.
Nem volt zenés darab, amely ennél a magyar operettnél több pénzt termelt volna
kultúra.hu – Papp Timea - 2024.
október 17.
„Egy 1970-ben megjelent Lehár-életrajz szerzője, Bernard Grün úgy számolta,
hat évtized
alatt szerte a világon mintegy félmilliószor került színpadra A víg
özvegy, a lemez- és kottaeladások több tízmilliós bevételt termeltek.
Beindult a merchandising is az árukapcsolásokkal, piacra dobtak fűzőtől csokoládéig igen sokféle terméket A víg özvegy márkára építve. John Kenrick színháztörténész szerint az 1960-as évekig nem volt prózai vagy zenés színdarab, amely több bevételt termelt volna, mint a Lehár-operett.”
Juga Péter írása a tiszatajonline.hu oldalon a Miskolci Nemzeti Színház Csókos asszony produkciójáról.
Leányvásár - Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház | Jegy.hu
Próbáltam, de ez a méret lett. Normál betüméretre állítottam. Van más ötleted?
Érdemes lenne használnod a képek linkelésénél a kicsinyítés technikáját...
A produkció februárban lesz, még négy hónap addig... várjuk ki.
Klaus Waller: Az operettkirály-rajongó
Klaus Waller sportújságíró, forgatókönyvíró és író – © közlegényEgyes főszereplők jól ismertek, mások kevésbé. Akár ismert, akár kevésbé ismert: Bárki, aki elolvassa portréit, valószínűleg személyesen is meg akarja ismerni egyiket vagy másikat. Dr. Matthias Dohmen újságíró és író eddig Uwe Blass, Dorothea Brandt, Klaus Burandt, Christine Flunkert, Uwe Flunkert, Peter Klassen, Heidemarie Koch, Werner Kleine, Johannes Nattland, Josa Oehme, Willfried Penner, Reiner Rhefus, Klaus Saalmann, Erika Schneider, Ingrid Schuh, Hermann Schulz, Klaus Schumann, Michael Walter és Wolf von Wedel Parlow műveit mutatta be ugyanazon a helyszínen.
Október 12-én a "Mesék a Grand Hotelben" című operett utolsó előadását a közönség mennydörgő tapssal ünnepelte a Deutsche Oper am Rhein produkciójaként. Ezt Duisburgból jelenti Klaus Waller szerző, aki különleges kapcsolatban áll az operett zeneszerzőjével.
Néhány évvel ezelőtt bemutatta Paul Abraham első életrajzát, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a náci korszakban száműzött zenész még mindig vannak olyan művei, amelyeket még soha nem adtak elő Németországban. Ezek közé tartozik a "Mese a Grand Hotelben", amely ma a német operaházak repertoárjának egyik leggyakrabban játszott operettje, és ott ünnepli a diadalokat. Csakúgy, mint most Duisburgban, ahol két szezonon keresztül játszották.
Paul Abraham operettszerző – © közkincsAbraham életrajzírója, Klaus Waller szakmai pályafutását a düsseldorfi Sportinformációs Szolgálatnál (SID) kezdte. Összesen tíz évig dolgozott sportújságíróként, tudósított az 1968-as grenoble-i és mexikóvárosi olimpiai játékokról, valamint az 1972-es szapporói és müncheni olimpiai játékokról. 1971-től a DKP központi szerve, az "Unsere Zeit" (UZ) sportosztályának vezetője volt, és továbbra is szabadúszóként dolgozott a SID számára.
Később a "Buchmarkt" magazin könyviparának szakszerkesztőjeként dolgozott. 1983-tól Klaus Waller tizenkét éven át szabadúszó szerkesztőként és szerkesztőként a Rowohlt Verlag "rororo tomate" című puhakötésű sorozatáért volt felelős, amelyben mintegy 180 cím jelent meg. A sorozat legsikeresebb szerzője Elke Heidenreiche volt, aki első könyveit Klaus Wallerrel közösen adta ki, és az Else Stratmann kötetekkel évekig vezette a puhakötésű bestsellerlistát.
Szerzőként Waller maga is több mint egy tucat ismeretterjesztő könyvet adott ki olyan kiadókkal, mint Eichborn és Heyne. Első jelentős életrajzi munkáját Volker Herres televíziós újságíróval együtt írta 1998-ban az Econban az SPD akkori kancellárjelöltjéről, Gerhard Schröderről.
Klaus Waller Paul Abraham operettkirályról megjelent életrajzának borítója – © CsillaggyümölcsA magyar származású operettzeneszerző, Paul Abraham első európai életrajzával (2014) Waller hozzájárult művei reneszánszának kezdetéhez. A könyv 2021-ben jelent meg bővített és illusztrált változatban "Paul Abraham. A jazz-operett tragikus királya".
Klaus Waller kutatásai képezték az alapját a Dortmundi Opera "Hawaii virága" című operettje (2016/2017-es évad) és a 2018-as Bad Ischl-i Lehár Fesztivál produkcióinak, valamint Dirk Heidicke "Ábrahám" című darabjának (még: "Paul Abraham – Berlin operettkirálya") előadásainak.
Klaus Waller televíziós forgatókönyveket és reklámszövegeket is írt. Több kisebb kiadóvállalat (társ)tulajdonosa is volt. Testvére Jürgen Waller festőművésznek, aki tizenkét évig rektorként vezette a Brémai Művészeti és Zeneművészeti Egyetemet.
Klaus Waller Witten/Ruhr-vidéken él. Nővére és egyik lánya Wuppertalban élnek.
Szöveg: Dr. Matthias Dohmen
Ezt a szerepet fogja játszani Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde illetve Vásári Mónika lesznek a váltói :)
A Cirkuszhercegnőben ez a szerep eredetileg: Carla Schlumberger - Liptai Imre (dialógusok), Kulinyi Ernő (versek) - a magyar fordításban: Slukkné, a Károly Főherceg (más leírásban: István Főherceg) szálló tulajdonosa. Alt szólam! Az ő fia, Toni (tenor buffo - táncoskomikus, aki Mabel Gibson, szubrett párja). Kíváncsi vagyok, Kalocsai Zsuzsa, szoprán énekhangján kit-mit fog megjeleníteni/előadni/énekelni.
Reménykedem, talán még más - főleg Lehár - operettszámokkal is kiegészülhet a tavalyi műsorösszeállítás.
Vasárnap egyébként kiderítettem hogy Kalocsai Zsuzsa is szerepelni fog a Cirkuszhercegnőben, Karla Schumberg szerepében(ő azt hiszem a tánckomikus anyja).
Ugyanaz a műsor lesz mint tavaly is, annyi különbséggel, hogy a Vad cigánylegényt már ugye nem Vadász Zsolt, hanem Dolhai Attila fogja énekelni.
Megnéztem, de valahogy így tévén keresztül kissé untam. Valahogy a librettó nem köt le, van benne kb. 4 szép dal, szép a rendezés is, a díszletek, de nem tudtam rajta nevetni, egyáltalán nem volt humoros, bár talán nem is annak írták. Kiss Diána is nagyon rideg volt benne, nem túl szimpatikus, bár talán nem is az volt a szerepe.
Ha más előadásra nem, de erre az Operettgálára én is készülök. Hagyománnyá vált Lehár Ferenc halálának és Kálmán Imre születésének ugyanazon a napján, október 24-én - amit korábban Magyar Operett Napjává nyilvánítottak - megkülönböztetett tisztelettel emlékezni a két kiváló operettkomponistánkra és műveikből összeállított gálakoncertet tartani (amit azon a hétvégén további három előadás követ).
Én különben elég keveset járok mostanában oda, legközelebb a jövőheti Operett napi gálára vettem jegyet. Inkább előnyben részesítem most a Madách színházat, ezen a héten is oda megyek.
Na erről lemaradtam, de most nézem, hogy a Vodafone box-on visszanézhető, lehet megnézem. Egyszer már láttam élőben, de a másik szereposztásban.
Az M5 csatornán 2024. október 12-én, szombaton, 21 órától láthattuk Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének televíziós felvételét.
A Budapesti Operettszínház előadása, 2024. május 03.
Az operett szövegét Ludwig Herzer és Fritz Löhner-Beda írta.
Fordította: Harsányi Zsolt
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Koreográfus: Bajári Levente
Rendező: Stephen Medcal
Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara (karigazgató: Szabó Mónika), Zenekara és Balettkara
Karmester: Pfeiffer Gyula
Szereposztás:
Szu-Csong herceg – Ninh Duc Hoang Long
Liza – Kiss Diána
Hatfaludy Ferenc gróf – Erdős Attila
Mi, a herceg testvére – Bojtos Luca
Csang, a herceg nagybátyja – Langer Soma
Lichtenfels gróf, táborszernagy – Bardóczy Attila
Amália – Vásári Mónika
Főeunuch – Földes Tamás
Fu-Li, követségi titkár – Balogh Bodor Attila
Tábornok – Altsach Gergely
Valóban érdekes, izgalmas, hiánypótló kötet lehet ez a német nyelven megjelent Ábrahám Pál életrajzi könyv. Talán valamelyik hazai kiadó lát benne fantáziát és "eladhatóságot" és lefordíttatja és kiadatja - hozzáférhető/elérhető áron.
Nekem nincsen meg a könyv, de ha lenne digitális változat, az szivesen megvenném, majd fordítóprogrammal lefordítanám, mivel nem tudok németül.
Tanár/nő. „Hölgyeim és uraim, íme a minta, ilyeneket alkossanak majd az elkövetkező évtizedekben!”
Karin Meesmann: Pál Ábrahám - Zwischen Filmmusik und Jazzoperette. Hollitzer Wissenschaftsverlag, Wien, 2023. július. 548 oldal, Kemény kötés. ISBN 978-3-99094-017-4
Karin Meesmann a Hochschule für Musik Detmold, Institut Münster és a Kunstuniversität Graz diákja, 1987 és 1996 között pedig a Mario Traversa-Schoener Orchestra fuvolaművésze volt. Azóta zeneoktatóként és szabadúszó zenei újságíróként dolgozik. 2021-ben zenetudományból doktorált a tübingeni Eberhard Karls Egyetemen.
Meesmann könyvét 2023 nyarán a bécsi Hollitzer kiadó jelentette meg, s amely a korábbi, számos, német nyelvű Ábrahám Pál kötet után jóval tágabbra nyitotta a kaput az Ábrahám-életrajzok területén. Karin Meesmann kötete az eddigi legmélyebb és a legcsodálatosabban illusztráltabb tanulmány. Külcsínben és a minőségi illusztrációkban (színes és fekete-fehér kottaborítók, plakátok, reklámok, folyóirat-borítók, újságok kottamellékletei, művészfotók. karikatúrák) a magyar rendszerváltás előtti Corvina Könyvkiadó azon gyönyörű kiadványaira emlékeztet, amelyek anno jobbára a magyarországi karácsonyi könyvvásár méltán keresett/vásárolt kiadványai voltak.
A szerző hölgy valamikor 2008-ban találta meg a K.u.K. Ragtime – The Ragtime Era of the Austro-Hungarian Monarchy című kötetemet az azt árusító egyetlen bécsi üzletben. Az azóta eltelt másfél évtizedben kiderült, hogy doktorit ír Ábrahám Pálról és hogy az anyagot szeretné kötetben is megjelentetni. Még 2009 áprilisában kért is néhány képet az archívumomból, amelyek korábban a K.u.K. kötetben kerültek publikálásra. Sok év telt el, nekem közben évi 1-2-3 könyvem is megjelent s nem igazán értettem, hogy a hatalmas német nyelvű piacra miért nem került már ki a sokak által nagyon-nagyon várt kiadvány.
Azután végre megtört a jég. 2023 júliusában el kellett ballagnom a helyi postahivatalba. Nem sejtettem, hogy a réges rég várt Ábrahám Pál életrajz lesz a séta végeredménye. Nem csoda, hogy a postás kisasszony nem hozta ki a súlynehéz művet. A kemény kötésű, 552 oldalas könyv minden tekintetben monumentális. Mind 30x21,5x4 cm-es mérete, mind a nem kevesebb mint 1800 grammos súlya eleve csak az íróasztalon való olvasásra predesztinálja.
A kötetnek már a tartalomjegyzéke is sokat mondó: 15 fő fejezetének címe, a számos alfejezettel pontosan felsorolva, önmagában majd’ öt oldal. Mindezekből már önmagában a fő címek tételes felsorolása is csemege, hiszen már itt is felsejlik, hogy mely csodás területek kapui nyíltak abszolút tágra az olvasók előtt. Íme:
I. Kindheit in der Baćka (Gyermekkor Bácskában)
II. Kulturelles Kaleidoskop Budapest (Budapesti kulturális kaleidoszkóp)
III. Das Ende einer Jugend: Erster Weltkrieg (Az ifjúság vége: I. világháború)
IV. Wege aus der Krise (Kiutak a válságból)
V. 1927 Entstehung der Jazzoperette Zenebona (1927: A Zenebona című jazz-operett megalkotása)
VI. Jazz: Massel oder Schlamassel (Jazz: rendetlenség vagy slamasztika)
VII. Stummfilm und Grammophon: Medienverbund Tonfilm (Némafilm és gramofon: médiaszövetségben a hangosfilmmel)
VIII. „Mit Augen und Ohren der Kamera dichten“ („Komponálás a kamera szemével és fülével”
IX. Viktória, „mein Name wird gemacht“! (Viktória, „a nevem forgalomba került”!
X. Im Glanz des Erfolgs (A siker csillogásában)
XI. Fette Jahre: Eine Premiere jagt die nächste (Gazdag évek: premier premier után)
XII. Ábrahám, ein Glückspilz (Ábrahám, egy szerencsés ember)
XIII. Ball im Savoy: ein Tanz auf dem Vulkan (Bál a Savoy-ban: tánc a vulkán felett)
XIV. Schaumkronen auf braunen Wellen: Austrofaschismus (Habkorona a barna hullámokon: ausztrofasizmus)
XV. Exodus mit „Protestnoten” (Exodus a „tiltakozás kottáival”)
Az egyes fejezetek mélységét mi sem mutatja jobban, mint a II. fejezet, a Budapesti kulturális kaleidoszkóp nem kevesebb mint 12 alfejezete:
Das Kaffeehaus: seine Gäste und seine kulturelle Tradition (A kávéház: vendégei és kulturális hagyományai)
Millenniumsausstellung in Budapest 1896 (Az 1896-os Millenniumi Kiállítás Budapesten)
Jüdische Emanzipation in Ungarn (A zsidó emancipáció Magyarországon)
Tischtuch als Leinwand – Lichtspieltheater – Café New York (Abrosz mint mozivászon – Filmszínház – New York Kávéház)
Der Begabte zwischen Mutter und Vater (A tehetség az anya és az apa között)
Gesellschaftstanz kontra Cakewalk (A társastánc a cakewalk ellenében)
Oper und Konzertleben kontra Operette und Orfeum (Opera- és koncert-élet az operett és az orfeum ellenében)
Von der Jargonposse zur Operette (A zsargon bohózattól az operettig)
Coon-Song, Vaudeville, schwarze Exotik und Nachtigall (Coon dal, vaudeville, fekete egzotika és csalogány[1])
Industrialisierung der Unterhaltung: vom Zylinder zum Eufon (A szórakozás iparosítása: a fonográfhengerektől az Eufonig[2])
Musik der Roma: Verbunkos (A romák zenéje: verbunkos)
EXKURS: Analyse des Verbunkos im Werk Ábraháms (KIRÁNDULÁS: A verbunkos vizsgálata Ábrahám művében)
A keménykötésű kiadás kb. 28-29 ezer Ft körüli magyarországi beszerzési ára valószínűleg csak azokat riasztja meg/el, akik egyébként is sajnálják a minőségi szakkönyvekre való pénzköltést. Megjegyzem, hogy a kiadó a napokban .pdf formátumban, e-könyvként is ugyanezért az összegért lehetővé tette a kötet megvásárlását. A 75.61 MB nem igazán megterhelő egy komolyabb számítógépnek. Ezzel a kötet immár azoknak is kívánatosabb lehet, akik nem teljes mértékben uralják a német (szak)nyelvet. Az immár ingyenes, 98-99 %-osan megbízható internetes fordítóprogramok segítségével igen gyorsan magukévá tehetik nem csak egy-egy fejezet anyagát, hanem akár az egész kötetet teljes egészében. Ezek a fordítóprogramok ugyanis gyorsabbak mint a komoly szakkönyvek magyar nyelvű megértéséhez szükséges olvasási gyorsaság. És a végén ráadásul rendelkezésünkre áll, komoly kereshetőséggel(!) a teljes kötet is. Németül is, magyarul is. Szuper! A magyar olvasóknak ráadásul a rengeteg magyar nyelvű hivatkozást nem is kell visszafordítani németről magyarra, hiszen az Arcanum Digitális Tudománytár jóvoltából otthon, a fotelben ülve, kényelmesen elolvashatjuk a eredetieket is, majdnem az összeset.
Hozzáteszem, hogy magyar szerzőtől, magyar kiadónál, magyar nyelven kiadva már csak a lényegesen alacsonyabb kiadási példányszám miatt is, ez akár 40-50 %-kal is drágább lehetne. De csak akkor, ha a szerző magyar lenne! A szerző azonban nem magyar. Amit letett az asztalra az viszont annyira fajsúlyos, mind a szöveganyagát, mind az illusztrációs anyagát tekintve, hogy a kezdő magyar zenetörténészeknek mindjárt a legelső óra legelején kézbe kellene venniük. A tanár/nő pedig közölhetné: „Hölgyeim és uraim, íme a minta, ilyeneket alkossanak majd az elkövetkező évtizedekben!”
Simon Géza Gábor
Kemény Egon zeneszerző emlékoldalán (facebook.com) találtam egy márciusi bejegyzést, amelyben a zeneszerző lánya - Kemény Anna Mária - megosztja infóját: fogadta Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, akivel „áttekintették a zeneszerző, édesapja életművét és átadta emlékül a Kemény Egon CD-sorozat eddig megjelent öt albumát.” A találkozásukat egy fotó is megörökíti. A találkozás apropója volt: 95 évvel ezelőtt mutatta be a Fővárosi Operettszínház Kemény Egon Kikelet ucca 3 című, első nagyoperettjét.
Ott van még Jules Massenet számomra ugyancsak ismert és kedvelt operája: Cendrillon (Hamupipőke - tündérmese négy felvonásban), 1899, Párizs.
