Igen, ezek is benne vannak. Most épp Ankarába utaztak néhányan a társulatból, illetve lesz ugye Margitszigeten a Mária Főhadnagy is. Aztán meg készülni kell a következő évadra is, mert sajnos Vadász Zsolt helyett keresniük kell bonvivánt a Csárdás Királynő-Marica Grófnő-Mosoly Országa-Mágnás Miska illetve a Cirkuszhercegnőbe is
A másik dolog: vélhetően a projekt egyik tótumfaktuma, dr. Vadász Dániel kissé elkedvetlenedett, megcsömörlött...tavaly óta folyamatosan... Ennél még valószínűbb ok a várpalota komoly építkezési munkálatai miatti akadályoztatás.
Várható volt, szerintem ez lett volna az utolsó dolog ami most érdekelte volna a színház vezetőségét, amilyen fejetlenség van ott az utóbbi időben.
Úgy hírlik, idén sem lesz a Budai Várban Palotakoncert. A projekt eddigi tizedik koncertje 2022 augusztusában volt az Oroszlános Udvarban.
Tegnap este Fischl Mónika és Sándor Peti egy latin estet tartottak, amit rögtön egy nagy bejelentéssel indítottak, még pedig hogy szeptembertől Peti újra az Operettszínházban fog játszani, az eddig szerepeit mind játszani fogja.
Napsütéses Kataságok - 2021.03.02. – hatoscsatorna
Vendégek: Vadász Zsolt és Lukács Anita
Vadász Zsoltot a Budapesti Operettszínház, posztumusz örökös tagjává nyílvánította. Szomorú hohy ilyen körülmények között kapta meg ezt a díjat, a színház részéről viszont nagyon szép gesztus.
Ma délután elsétáltam az Operettszínházhoz. Természetesen, fekete zászló van kitűzve az épület homlokzatára.
Én is. Hosszú éveket éltek le együtt, gyakorlatilag egymásért éltek. Remélem lesz ereje hogy felülemelkedjen a gyászon és nem roppan bele :(
Most aggódom az özvegyért is....
Igen sajnos tudtam erről :(
Ez a cikk felfedi a döbbenetes tragédia okát, körülményeit.
Az M5 csatorna sugározta, 2024. június 22-én (21.00 - 22.45)
„Bécsi elegancia, magyar virtus”
- nyáresti hangverseny a Gödöllői Királyi Kastély díszudvarán
ifj. J. Strauss, C. Millöcker, C. M. Ziehrer, Lehár F., Kálmán I., Huszka J., Szirmai A. és Huszka J. műveiből
Közreműködnek:
Rőser Orsolya Hajnalka - szoprán
Lukács Anita - szoprán
Vadász Zsolt - tenor
Fülep Máté – bariton
A gálaműsor tánckara
Koreográfus: Sebestyén Csaba
A műsorban elhangzó zeneművek a Gödöllői Szimfonikus Zenekar előadásában, vezényel Rácz Márton:
(Vastag betűkkel kiemeltem azokat a számokat, amelyekben Vadász Zsolt énekelt.)
- ifj. Johann Strauss: Mirtuszkoszorúk, Op. 154.
- ifj. Johann Strauss - Richard Genée - Fischer Sándor: A denevér: Csárdás (Lukács Anita)
- ifj. Johann Strauss - Ignaz Schnitzer - Fischer Sándor: A cigánybáró: Barinkay belépője (Vadász Zsolt)
- Carl Millöcker - Julius Bauer - Aczél András: A szegény Jonathán: Ó, mi szegény primadonnák (Rőser Orsolya Hajnalka)
- ifj. Johann Strauss: Könnyű vér: Gyorspolka, Op. 319
- Carl Millöcker - Ignaz Michael Welleminsky - Szenes Andor: Dubarry grófnő: Mindegy nekem, mi lesz velem (Lukács Anita)
- ifj. Johann Strauss - Richard Genée - Fischer Sándor: A denevér: Óra-duett (Rőser Orsolya Hajnalka, Vadász Zsolt)
- Carl Michael Ziehrer: Üdvözlet Pestnek, Op.140
- ifj. Johann Strauss - Richard Genée: Tavaszi hangok: Keringő, Op. 140 (Rőser Orsolya Hajnalka)
- ifj. Johann Strauss - Richard Genée - Fischer Sándor: A denevér: Pezsgő-dal (Lukács Anita, Rőser Orsolya Hajnalka, Fülep Máté, Vadász Zsolt)
- Kálmán Imre: Falusi gyermek: Keringő a Cigányprímás témáira
- Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő: Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket (Vadász Zsolt)
- Kacsóh Pongrác - Heltai Jenő - Bakonyi Károly: János vitéz: Egy rózsaszál (Fülep Máté)
- Szirmai Albert - Gábor Andor: Mágnás Miska: Mink mostan nem várunk (Lukács Anita, Rőser Orsolya Hajnalka, Fülep Máté, Vadász Zsolt)
- Lehár Ferenc - Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem: Messze a nagy erdő (Lukács Anita)
- Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda - Paul Knepler - Harsányi Zsolt: Giuditta: Olyan forró ajkamról a csók (Rőser Orsolya Hajnalka)
- Huszka Jenő - Martos Ferenc: Lili bárónő: Tündérkirálynő (Lukács Anita, Vadász Zsolt)
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy: Palotás
- Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő: Szent Habakukk (Lukács Anita, Vadász Zsolt)
- Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Kubinyi Ernő: A bajadér: Odette belépője (Rőser Orsolya Hajnalka)
- Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba: Bordal (Vadász Zsolt)
- Kálmán Imre - Jenbach Béla - Gábor Andor: Csárdáskirálynő: Emlékszel még (Lukács Anita, Rőser Orsolya Hajnalka, Fülep Máté, Vadász Zsolt)
- Kálmán Imre - Jenbach Béla - Gábor Andor: Csárdáskirálynő: Hurrá! Hurrá! (Lukács Anita, Rőser Orsolya Hajnalka, Fülep Máté, Vadász Zsolt)
Közreműködők:
Deme Gábor (színházi rendező)
Hara Lilla (szerkesztő)
Kalbert Erzsébet (vezető operatőr)
Komlós András (rendező)
Meghatottság nélkül nem lehetett most ezt az
operett-összeállítást újranéznem:
Vadász Zsolt ideje korán bevégzett életpályájára
gondolva, elhunytának szomorú aktualitása miatt érzett bánattal a szívünkben tekinthettük
meg tegnap éjjel a Gödöllői Királyi Kastély díszudvarában két évvel ezelőtt megtartott
operettkoncert televíziós felvételének
ismételt sugárzását az M5 csatornán.
Az alábbi videóban ifj. Johann Strauss A denevér c. operettből ismert Pezsgő-dal
hallható Lukács Anita, Rőser Orsolya Hajnalka, Fülep Máté és Vadász
Zsolt előadásában. Közreműködött a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a karmester: Rácz
Márton
A facebook oldalán a görgető sávon keresni kell a video indításához: innen elérhető
És éppen a Lili bárónő Tündérkirálynő-duettjét éneklik Lukács Anitával ... abszolúte megrendítő.
Az M5 csatornán épp megy az operett-összeállítás (21.00 - 22.45)
Gödöllői Királyi Kastély – Díszudvar
"Bécsi elegancia, magyar virtus"
a Gödöllői Szimfonikus Zenekar ingyenes nyárköszöntő gálakoncertje (2022)
ifj. J. Strauss, C. Millöcker, C. M. Ziehrer, Lehár F., Kálmán I., Huszka J., Szirmai A. és Huszka J. műveiből
Közreműködnek:
Rőser Orsolya Hajnalka - szoprán
Lukács Anita - szoprán
Vadász Zsolt - tenor
Fülep Máté - bariton
A gálaműsor tánckara
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Vezényel: Rácz Márton
Dancs
Annamari (szoprán/szubrett), az Operettszínház művésze, frissen közzétett,
saját emlékeit osztotta meg szeretett kollégájáról, Vadász Zsoltról:
Forrás: https://szinhaz.online/elhunyt-vadasz-zsolt-szinmuvesz/
„Felfoghatatlan … ma egy nagyon jó ember, egy nagyon jó kolléga távozott az égi színpadokra …. Vadász Zsolttal számos előadást, gálát, turnét játszottunk, énekeltünk végig, a Csárdáskirálynőtől a Marica Grófnőn keresztül a Sybillig, Szentpétervártól Tokióig… Tiszta lelkű ember volt, aki a feleségének és színpadnak élt. Első találkozásunk majdnem napra pontosan 14 éve volt, amikor egy gálapróba szünetében meghallgatott Kerényi Miklós Gábor. Énekeltem Júliát, énekeltem Stázikát, aztán egy adott pillanatban a direktor úr felkérte a színpadra Zsoltit, hogy énekeljen velem egy Fecske-duettet (Túl az Óperencián-t). Nem ismertem a dal új szövegét, de olyan nyugalommal és szépen énekelte az első refrént szólóban, hogy a másodiknál már én is magabiztosan énekeltem vele a számomra vadiúj szöveget … Ilyen volt mindig: nyugodt, felkészült, jó energiákat árasztó. Utoljára februárban énekeltünk együtt a Huszka gálában, a Gül Babából … “ Ott, túl a rácson, egy más világ van…”Hiányozni fogsz drága Zsolti, dalolj, énekelj továbbra is, ott fent, a Mennyországban! És biztos vagyok benne, hogy ott is figyelni fogsz mindig a frizurádra, hogy mindig tökéletes legyen!” – írta közösségi oldalán Dancs Annamária
:-(
Hatalmas veszteség, a színházban ő volt az utolsó klasszikus bonviván. Két hete még színpadon állt ereje teljében a drága feleségével és a Mária Főhadnagyot játszották.
Sajnos rettenetes és felfoghatatlan hír érkezett. Elhunyt Vadász Zsolt 51. évesen.
Én is láttam a tegnapi előadást, meglepően jó volt. Akiket nagyon szerettem, az Fischl Mónika, Erdős Attila, illetve Kocsis Dénes. Homonnay Zsolt egészen jó volt a Mágus szerepében, bár nekem Dolhai Attila a kedvencem ebben a szerepben, eddig csak vele láttam(5 alkalommal).
Érdekes, én nem hallottam jókat a Fekete Péterről. Pár éve láttam a szabadkaiak előadásában a városmajorin, az egész jó volt. Állítólag a Centrálos Fekete Péter nagyon rövid, kb. 2*45 perc, és a dalokat is megvágták. Emiatt nem néztem meg, mivel eléggé lejárták.
Ok, ez tényleg kb. ekkora lista úgy nagyjából. Azért a Zeller Madarász... hát az végig jó zene, azt mindenképp a listába tenném.
Most jöttem haza épp az Orfeum mágusáról, valaki megajándékozott egy jeggyel, így egyedül mentem. 22.45-ig tartott, de még 5 perc taps volt, a végén már én is álltam. Aztán mivel elég elől és eléggé a közel a széléhez ültem, gyorsan ki tudtam menni a teremből.
Szóval, lehet ide-oda rakosgatni a címeket, kinek mi a kedvence és nézete. Lásd még a Top 10 - kedvenc operettek (daljátékok) című topicba írtakat is.
Dettó, rostálni, ld. ez alatt :-) a többi felejtős. A My Fair Ladyt kitünő és a Fekete Pétert jó előadásban pár méterrel odébb megnézheted a Centrál Színházban. A nagyszerű Tompos Kátyát már nem láthatod Elizaként, de Ágoston Katalin is jó. Alföldi-kaliberű színészt pedig úgysem találsz az Operettben.
Majd én szűkítem a tiédet :-)
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája; Bál a Savoyban
Fényes Szabolcs: Maya
Hervé: Nebáncsvirág
Huszka Jenő: Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; (max. egyenként, szép sorban, lassacskán)
Jacobi Viktor: Leányvásár;
Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya
Lehár Ferenc: Giuditta
Millöcker: Dubarry;
Offenbach: Orfeusz az alvilágban
Planquette: Rip van Winkle (??)
Oscar Straus: Varázskeringő (??)
Johann Strauss: Egy éj Velencében
Sullivan: A mikádó (??)
Suppé: Boccaccio
...és az ezek iránti közönségigény is erősen billegne vagy szóródna. A ??-eké különösen.
Szűkíteni a listát, én is megpróbáltam,
de mindenképpen benne hagyom azokat a kedvenceimet, azokat a minálunk kevésbé
ismert és játszott műveket is, amelyekből kitűnő magyar rádiófelvételek vannak és ismeretük alapján tanúsíthatom, invenciózus zenék, értékes darabok, helyük
lenne az Operettszínház repertoárján is.
Persze tudom, a realitás talaján maradva, kevés az esély bemutatásukra, hiszen a tények és az álmodozás, az ábrándozás két külön világ, de ezzel a címlistával legalább jelzem azt, ami akár valóság is lehetne szebb időkben, ha a színházi berkek – elsősorban a Budapesti Operettszínház – döntéshozói között olyanok felelnének a műfajért, akik gyermekkoruktól fogva az operett elbűvölő világában nevelkedhettek, és rendszeresen odatelepedtek a rádiókészülék mellé és hallgatták az operettirodalom színe-javát, és abbéli zenei-színházi élményeikből indulnak ki, amikor az évadterveket meghatározzák. Akkor nem kellene most azzal szembesülnünk, hogy a jelenlegi garnitúra mennyire nem odavaló; hogy rádöbbenjünk, köztük mennyire és milyen hiányos, felületes az ismeretük magáról a műfajról, így a kiváló külföldi és hazai szerzők életművéről is; mennyire egyoldalú a döntéshozataluk: a kiválasztás, a műsorra tűzés, az előadásszám – ami persze a kellő anyagi feltételeken túl a szegényes meg hiányos műismeretükből is fakad; a szűk fantáziával összeállított évadterveket tukmálják ránk – vagy csereberélik – évről évre, és ezáltal a közönséget megfosszák attól, hogy kitáguljon a szemléletük, kitekintsenek, hogy rácsodálkozzanak, mennyi minden szépség, érték, kincs rejtőzik még az elcsépelt Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Mágnás Miska és más, unos-untalan, már sokszor érdektelen, ismétlődően színpadra állított darabokon túl is... Pedig "lehetne más - másképp is"!
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája; Bál a
Savoyban
Buttykay Ákos: Az ezüstsirály;
Fall: Sztambul rózsája;
Az elvált asszony
Fényes Szabolcs: Maya
Hervé: Nebáncsvirág
Huszka Jenő: Bob herceg; Aranyvirág;
Gül baba; Lili bárónő;
Jacobi Viktor: Leányvásár;
Jones: Gésák
Kacsóh Pongrác: Rákóczi
Kálmán Imre: Cigányprímás; A
montmartre-i ibolya
Kemény Egon: Valahol Délen
Lecocq: Az Angot asszony
lánya
Lehár Ferenc: Éva; Pacsirta, Friderika;
Paganini; Giuditta
Millöcker: A koldusdiák; Dubarry;
Nádor Mihály: Babavásár
Offenbach: Orfeusz az alvilágban;
La Périchole; A gerolsteini nagyhercegnő;
Planquette: A corneville-i
harangok; Rip van Winkle
Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság
Oscar Straus: Legénybúcsú; Varázskeringő;
Johann Strauss: Egy éj Velencében; A
királynő csipkekendője
Sullivan: A mikádó; A
gondolások; A cornwalli kalózok
Suppé: Pajkos diákok; Boccaccio
Szirmai Albert: Alexandra; Gróf Rinaldó;
Zeller: A madarász; A
bányamester
Ziehrer: A csavargó
Javaslom, erősen tovább szőkíteni szűkíteni ezt a listát is!
Hát ez azért nagyon tág lista...
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Hawaii rózsája; 3:1 a szerelem javára és még ott a Mese a Grand Hotelben (ami félig már musical)
Schubert - Berté: Három a kislány
Buttykay Ákos: Az ezüstsirály
Dunajevszkij: Szabad szél
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77; továbbá Fekete Péter
Fall: Madame Pompadour; Sztambul rózsája
(Farkas Ferenc: Csínom Palkó - ez volt nemrég, emiatt törlöm)
Fényes Szabolcs: Maya (ez is volt nemrég, de csak 1 évadot, ha még megvannak a díszletek, vissza lehetne tenni)
Hervé: Nebáncsvirág
Heuberger: Az operabál
Huszka Jenő: Bob herceg; Gül baba
Jacobi: Leányvásár (Sybill volt nemrég)
Jones: Gésák
Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony; A montmartre-i ibolya
Kemény Egon: Valahol Délen
Kerekes János: Állami Áruház
Künneke: Lady Hamilton
Lehár Ferenc: Giuditta
(Loewe: My Fair Lady - ez mint musical jó lenne)
Millöcker: A koldusdiák; Dubarry
Nádor Mihály: Babavásár
Offenbach: Orfeusz az alvilágban; La Périchole; A szép Heléna; (Kékszakáll; A párizsi élet -ezek voltak nemrég) A gerolsteini nagyhercegnő
Planquette: A corneville-i harangok
Polgár Tibor: A lepecsételt asszony
Oscar Straus: Varázskeringő
Johann Strauss: (Egy éj Velencében - ez is volt)
Sullivan: A mikádó; A cornwalli kalózok
Suppé: Pajkos diákok; Boccaccio
Szirmai Albert: Alexandra; Gróf Rinaldó
Vincze Ottó: Boci-boci tarka
Zeller: A madarász; A bányamester
Ziehrer: A csavargó
Továbbá:
Gyöngy Pál: Kadetszerelelem, Őméltósága sofőrje
Budai Dénes: Csárdás
Ralph Benatzky-Robert Stolz: Fehér ló
Paul Lincke: Luna asszony
Robert Stolz: Salome
Charles Lecocq: Angot asszony lánya
Nico Dostal: Clivia
Az alanti listából kifelejtettem:
Charles Lecocq: Angot asszony lánya
Hiányolom az Operettszínház palettájáról a következő címeket is – széles választék, meríteni kellene belőlük, hogy változatosabb és több darab jusson el a közönséghez, hogy megismerhesse a mai nemzedék is a régi, nagy sikereket. (Kissé vissza kellene szorítani a musicale-bemutatók és előadások számát.)
Vannak köztük, amelyek már-már operai nívót képviselnek, de azért nem megoldhatatlan feladat egy olyan jó zenekarnak, és képzett, énekes-technikás énekes-gárdának, amely a színház rendelkezésére áll – kioszthatók:
Aldobolyi Nagy György: Charley nénje (zenés játék)
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Hawaii rózsája; 3:1 a szerelem javára
Schubert - Berté: Három a kislány
Buttykay Ákos: Az ezüstsirály;
Olivia hercegnő
Dunajevszkij: Szabad szél
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77;
Fall: Pompadour; Sztambul
rózsája; A spanyol csalogány; Az elvált asszony
Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Zeng az erdő
Fényes Szabolcs: Maya; Rigó Jancsi; Fekete csillag
Friml: Rose Mary
Hervé: Nebáncsvirág
Heuberger: Az operabál
Huszka Jenő: Bob herceg; Aranyvirág; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Szabadság, szerelem; Szép Juhászné
Jacobi: Leányvásár; Sybill, Jánoska
Jones: Gésák
Kálmán Imre: Az obsitos; Kis király;
Tatárjárás; Cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; A hollandi menyecske,
A montmartre-i ibolya
Kemény Egon: Valahol Délen
Kerekes János: Kard és szerelem; A
majlandi tornyok; Házasodj, Ausztria!; Palotaszálló; Állami Árúház
Csajkovszkij - Josef Klein: A diadalmas asszony
Kókai Rezső: Lészen ágyú
Künneke: Lady Hamilton
Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok; Éva; Pacsirta,
A hercegkisasszony; A kék mazúr;Tavasz; Frasquita; Friderika; Paganini; A
cárevics; Giuditta; Szép a világ
Loewe: My Fair Lady
Messager: Nászéjszaka
Miljutyin: Nyugtalan boldogság
Millöcker: A koldusdiák; Dubarry; Gasparone; Szegény Jonathán,
Nádor Mihály: Babavásár
Offenbach: Orfeusz az alvilágban; La Périchole; A sóhajok hídja; Az elizondói lány; A
varázshegedű; A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; Piaci
dámák; Brabanti Genovéva; Fortunio dala; A szép Heléna; Kékszakáll; A párizsi
élet; A gerolsteini nagyhercegnő; Banditák; Szökött szerelmesek
Planquette: A corneville-i harangok; Rip van Winkle
Polgár Tibor: A lepecsételt asszony;
Szél kerekedik; Szókimondó asszonyság
Oscar Straus: Legénybúcsú; Varázskeringő; Búcsúkeringő
Johann Strauss: Egy éj Velencében; A királynő csipkekendője
Sullivan: A mikádó; A gondolások; Esküdtszéki tárgyalás; A cornwalli kalózok; A
Fruska
Suppé: Pajkos diákok; A szép
Galathea; Boccaccio
Szirmai Albert: Alexandra; Rinaldó; A mexikói lány; Tabáni legenda
Vincze Ottó: Boci-boci tarka
Zeller: A madarász; A bányamester
Ziehrer: A csavargó
Visszatérve az Operettszínházra, emlékszem még a felsoroltakon kívül, a nem túl távoli időkből ezekre a játszott, vagy most is a repertoáron tartott darabokra is:
Johann Strauss: Egy éj Velencében,
Leo Fall: Pompadour
Farkas Ferenc: Csínom Palkó
Kálmán Imre: A Bajadér
Jacobi Viktor: Sybill
Jacques Offenbach: A párizsi élet; Kékszakáll
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
- És még más címeket is sorolhatnék, továbbá a legutóbbi időkben a repertoáron
volt: A mosoly országa, A víg özvegy, a
Luxemburg grófja, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Mágnás Miska, a Mária
főhadnagy, a Lili bárónő, János vitéz stb. mellett.
Mint korábban leírtam: mindez kevés és beszűkült repertoár része, évről évre csereberélődnek a darabok, kevés köztük az újdonság, most jövőre egy ilyen lesz: a Cirkuszhercegnő – amit nem is olyan régen, más rendezésben, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szintén láthattunk már.
Én főleg azt tartom szégyennek, hogy a nagy hagyományokkal bíró Budapesti (korábban
Fővárosi) Operettszínházban - most
nemcsak az utolsó tíz évre visszatekintve - a musicalek térhódítása miatt az
operett mint műfaj mintha háttérbe szorulna - mind a bemutatók száma, mind előadásszámuk
tekintetében. A vidéki teátrumoknál nem várható el, hogy
élen járjanak az operettek kitűzésében, bár ott is látszik a „hanyatlás” és az egyoldalúság
a választékot is tekintve – ami évről évre kifejezésre jut.
A MÜPA azért besegített – bemutatták: Franz von Suppé: A szép Galathea; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban.
A Margitszigeten láthattuk egyebek közt Lehár Ferenc: A víg özvegy; Luxemburg grófja, Kálmán Imre: A csárdáskirálynő; Cirkuszhercegnő. Még régebben: Offenbach: Szép Heléna, Kacsóh: János vitéz, Schubert - Berté: Három a kislány, Johann Strauss: A cigánybáró, Sullivan: A királynő kalóza
A Szegedi Szabadtéri Játékokon hasonló címek fordultak elő, de volt ott Lehár: A mosoly országa, Farkas Ferenc: Csínom Palkó, sőt 1984-ben Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátéka is bemutatásra került.
Erkel Színházban a hatvanas években bemutatták: Carl Millöcker: A koldusdiák, míg a kilencvenes években Lehár Ferenc: Cigányszerelem operetteket, sőt korábbról még Schubert-Berté Három a kislány c. daljátéka is a repertoár része volt. Kacsóh János vitéze, Johann Strauss Cigánybárója és Denevérje időközönként felújítva, ugyancsak színen volt – és van.
Szintén régen, a Kaposvári Színházban bemutatták például Offenbachtól a Szép Helénát, Fényes Szabolcstól a Mayát is.
Való igaz: a vidéki színházakban is visszaszorult az operettjátszás, van ahol egyáltalán nem lesz semmi a következő évadban ebből a zenés műfajból (pl. Eger, Nyíregyháza, Kaposvár, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Szolnok, Pécs, Sopron, Szombathely)
Persze azt megértem, hogy a kis vidéki színházak ének-zenei apparátusa nem vállalkozhat nagyszabású klasszikus nagy operettek előadására.
Huszka Jenő és Lehár Ferenc operett-premier elég sok volt az utóbbi időben, emiatt nincs most új. Most a Csókos asszony lett a sláger, az ment sok helyen az idei és jövő évadban.
Még a műsoron marad is ide illene:
Áttekintve a megismert
címeket, a bemutatni tervezett darabokat: hát nagyon szegényes és szűk
választék. Kevés is. Az is meghökkentő,
hogy csak magyar szerzők darabjai ezek (Ábrahám, Eisemann, Jacobi, Kálmán,
Lehár, Szirmai, Zerkovitz).
Egyetlen külföldi név
szerepel a listán: Johann Straussé, viszont A cigánybáró az Erkel Színházban nem
bemutató. Lehártól a Luxemburg grófja
sem új rendezés, a másik műve pedig - mesejáték: „Péter és Pál kalandjai
Lustaországban” - zenéjében és hangszerelésében jelentősen átdolgozásra került,
ahogyan szüzséjében, dramaturgiájában és a szövegében is erősen eltér az
eredeti zenés színpadi alkotástól: tavaly Felvidéken már bemutatták a darabot, most
az a rendezés kerül át a tervek szerint a Békéscsabai Jókai Színházba.
Nincs új Huszka-bemutató
sem, de a fenti komponisták sok-sok ismert operettje közül is elvétve egy-két
darab kerül a képbe, nem is mindig a legjelentősebbek - mely utóbbiak évtizedek
óta nem kerülnek nálunk a színpadra. Hasonló a helyzet a külföldi szerzők
esetében: a bécsi klasszikus operett képviselőitől (Suppé, Fall, Millöcker,
Zeller, Oscar Strauss, Ziehrer, Robert Stolz, Heuberger) vagy az angol operett (Sullivan, Jones), a francia operett (Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq) jeles komponistáitól sem fognak játszani semmit a színházaink! Néhány kivételtől eltekintve, időtlen idők
óta elhanyagolják, figyelmen kívül hagyják őket/ezeket. Elég méltánytalannak
tartom a teátrumaink részéről ezt a „kicsinyes szemléletű” hozzáállást a gazdag
műfajhoz és értékes, megismerni való
darabokkal szembeni tartózkodásukat - akármilyen indokkal.
A 2024/25-ös színházi évad operettbemutatóinak listáját "összeraktuk". Ezt még kiegészítem ezzel:
Jászai Mari Színház, Tatabánya
Eisemann
Mihály: Én és a kisöcsém (rendező: Király Attila)
(folytatom...)
(folytatás)
Így van, a ritkán játszott Ábrahám Pál Viktória (alsó-ausztriái Bhüne Baden Niederösterrichben és németországi Theater Chemnitz is lesz egy-egy városban) és a mégritkábban játszott (külföldön napjainkban elfeledett, a szerző életében Londonban sikerre vitt, itthon régebben népszerű) Jacobi Viktor Leányvásár Kecskeméti Katona József Színház.
Megelőztél a hírekkel.
Vígjátékokkal, musical-ekkel, operettel és operákkal, valamint Szabó Magda: Tündér Lala című mesejátékával is várja közönségét a következő, 2024/2025-ös évadban a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen. 15 bemutató, 14 műsoron maradó előadás, 4 vendégjáték és 2 fesztivál színesíti a színház kínálatát – hangzott el az új évad műsorát bejelentő sajtótájékoztatón.
....
Visszatér az operett is a Csokonai Teátrum színpadára: Ábrahám Pál nagysikerű darabját, a Viktóriát a nagyváradi Szigligeti Színházzal koprodukcióban mutatjuk be 2025. április végén, Novák Eszter rendezésében.
Ez igazán remek hír.
Fertőrákos – Barlangszínház - 2024
A Soproni Petőfi Színház és Kvártélyház Szabadtéri Színház együttműködésében július 27-én és 28-án lesz látható a Hair című musical, míg augusztus 2-án szintén a Rátonyi Róbert Színház produkciójaként adják elő a Sybill című operettet.
A Csárdáskirálynő című nagyoperettet július 5-én és 6-án játsszák a Rátonyi Róbert Színház produkciójaként.
Bevallom, Fischl Mónikáért nem vagyok annyira oda.... soha nem voltam. Elismerem tehetségét, játékát, művészetét s mint vezető primadonna privilégiuma megkérdőjelezhetetlen, mégis nem a kedvencem. Meglátjuk idővel, milyen két, három szereposztásban gondolkozik Homonnay. Egyébként ezzel kapcsolatbam semmi elvárásom nincs. Legyen jó, nézhető produkció.
Én a rendezéstől nem tartok, ellentétben a szereposztásokkal, nem tudni még teljesen kikben gondolkodik és mivel azt biztosan lehet tudni, hogy Fischl Mónika a Hamupipőkében játszani fog így az ő szerepe erősen kérdéses a Cirkuszhercegnőben
Persze, az új Cirkuszhercegnő-produkciót sem hagyom ki, egyszer bizonyosan megnézem a bemutatót követő egyik előadását - nem csak Homonnay Zsolt rendezésére kíváncsi figyelemmel.
Anno Jankovits Jòzseffel làttam. Az se tegnap volt ...
Az Operettszínház utoljára 2014-ben 10 évvel ezelőtt mutatta be a darabot, akkor Homonnay Zsolt játszotta Mr X szerepét, most rendezőként dirigálja majd a darabot.
