Az Operettszínház utoljára 2014-ben 10 évvel ezelőtt mutatta be a darabot, akkor Homonnay Zsolt játszotta Mr X szerepét, most rendezőként dirigálja majd a darabot.
Hat évvel ezelőtt (2018 nyarán), a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is láthattuk a Cirkuszhercegnőt: a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös bemutatója volt a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével, a produkciót Szabó Máté rendezte. Ez egy jól sikerült bemutató-előadás volt - Videó-összeállítás
Az operettből rádió- és hanglemezfelvételek készültek nálunk is, kiemelem ezt a két stúdiófelvételt:
·
Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton,
1965) – Bródy
Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Rátonyi
Róbert, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, az MRT Szimfonikus
Zenekara.
·
Kálmán Imre - Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (keresztmetszet, 1976.
augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28) – Bródy Tamás – Németh Marika,
Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara
és Szimfonikus Zenekara.
DIE ZIRKUSPRINZESSIN | Trailer | Landesbühnen Sachsen (youtube.com)
Robert Planquette legismertebb
operettje "A corneville-i harangok", de a másik operettje is ismert és jelentős alkotás,
invenciózus zenéje van, a rádióban egykor gyakran felcsendültek belőle szép részletek,
sőt, a teljes rádiófelvétele is sokszor adásba került. Itthon a Budapesti Operettszínház
egykor játszotta ezt az operettet is:
Rip van Winkle
Operett
két részben
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 –
22.00
Szövegét Washington
Irwing két elbeszélése nyomán Henri Meilhac, Philippe Gille és Henry
Brougham Farnie írta.
Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József
Vezényel:
Breitner Tamás
Km. az MRT Szimfonikus
Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Cserés
Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Rip van Winkle – Melis György (Sinkovits Imre)
Nelly, a felesége – Petress Zsuzsa
Lowna, a gyermekük – Nagy Rita (Lázár Márti) és 20 évvel később: Erdész Zsuzsa
(Gombos Katalin)
Derrick, polgármester – Palócz László (Bessenyei Ferenc)
Jack, a fia –Szabó Józsi (Béres Erzsébet) és 20 évvel később: Réti József
(Fodor Tamás)
Jácint, a konyhalány – Andor Éva (Földi Teri)
Nick, a kocsmáros – Palcsó Sándor (Agárdy Gábor)
Kata, a lánya – Barlay Zsuzsa (Szemes Mari)
Ichabod, orvos – Kishegyi Árpád (Deák B. Ferenc)
Hudson – Gregor József
Kapitány – Képessy József
Kikiáltó – Rónaszéki András
Ismert részletek:
-
Kórus és négyes: „A csók csattan újra…” (Andor
Éva, Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, km. az Énekkar férfikara)
- Rip dala: „Vígan
gyertek velem… /Röpke szó, elillanó, szeretem az éjszaka csókos álmát…” (Melis
György, Énekkar)
- Rip bordala (Melis
György, Énekkar)
- A II. felvonás fináléja: „Húsz év után felébredsz talán… Ne hagyj itt…” (Gregor József, Melis György, km. Réti József és az Énekkar)
- Kuplé (Barlay
Zsuzsa, Kishegyi Árpád)
-
Visszhang-dal (Melis György)
- Az I. felvonás
fináléja (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó
Sándor, Melis György, Palócz László, énekkar)
-
Levél-ária (Andor Éva)
-
Nick dala (Palcsó Sándor)
- Lámpás tercett
(Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa)
- Kate kupléja
(Barlay Zsuzsa)
Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operett hol mehetett?
Köszi, ez elég impozáns lista. Messager Fortunio--- ez meglep, hogy játszották. A Planquette darabról még nem is hallottam, neki nem ez a sláger operettje. Ezek szerint a Mikado is volt ill. a Koldusdiák és az Angot asszony lánya, ezek alap operettek.
Operettet - A denevér és A cigánybáró kivételével - manapság nem favorizál a Magyar Állami Operaház. A János vitéz daljáték tűnik fel még alkalmanként a repertoárban. Pedig tudható, hogy a műfaj nem volt idegen itt sem, játszották anno:
Egy évvel ezelőtt az Operett maratonon az Ódry Színpadon (két részben), majd az Eiffel Műhelyházban (egy részben) elhangzott Sullivan Mikakdója, valamint másik négy operett, Strauss Cigánybáró, Offenbach Szép Heléna, Lehár Víg özvegy és Ábrahám Bál a Savoyban c. operettek rövid 70-80 perces kivonatai. Nekem kétszer s szerencsém volt megnézni az elődást, igaz az Eiffel-ben másodjára lemaradtam a Cigánybáróról, de így is rendkívül hosszú volt ezt végighallgatni.
Igen, Sullivan klasszikus operettjei, de Sidney Jones Gésákja is, az angol operett legjava, melyet számon tartok, a magyar rádiófelvételeknek is hála. Sajnos, nálunk méltatlanul háttérbe került a műfaj ezen vonulata, nem játsszák Sullivan műveit (sem); sok évvel ezelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban bemutatták egyik darabját, amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is láthattunk (más címmel előadva). "A királynő kalózai" - a nálunk A cornwalli kalózok címre fordított eredeti operetthez képest úgy átírták, dramatizálták, a zenei anyagot is annyira áthangszerelték, hogy szinte felismerhetetlenné és számomra, értékelhetetlenné vált.
A Stuttgart-i Állami Operaház 2024. júni 22- júli 24. egy "Hotel Savoy" c. hibrid operette tűz műsorára, emléket állítva a II. világháború alatt meghurcolt zsidó művészeknek.
Joseph Roth korai regényében a szálloda annak a világnak a metaforájává válik, amely az első világháború miatt szétesett. A száműzetés és az elhagyatottság tapasztalatai szerepelnek a szövegben. Megfeneklett megélhetési lehetőségek, katonák, csődbe jutottak, gonosz és egyéb nyerészkedők, valódi és hamis művészek, valamint prostituáltak telepedtek le ott. Mindannyian várják a szállodatulajdonos és milliárdos Bloomfield érkezését Amerikából – mint a Messiás. Mindenekelőtt a háborúból visszatérő Gabriel Dan. De Bloomfield valami másra gondol a látogatásával, mint a Hotel Savoy és vendégeinek megmentésére...szálaként szolgál. Az Ezüstoperett-korszak szinte minden zeneszerzőjének közös története van: a nemzetiszocialisták kizárták őket. Ennek eredményeként a könnyűzene művészete is eltűnt a német nyelvterületről – ezt a veszteséget az európai klasszikus világ a mai napig nem tudta ledolgozni. Paul Abraham sorsa a Weimari Köztársaság számos sikeres zenészének szenvedését jelképezi: őrületbe kergetve irányítja a forgalmat a Times Square-en. Ezeket az élettörténeteket ismerve az operettzene másképpen és izgalmasan is hallható, egyik fülünket úgymond hátrafelé, a másikat pedig úgymond a távoli jövőbe. Ebben az új olvasatban az 1900 és 1935 közötti időszak legnagyobb slágereit szerkeszti és komponálja újra zeneileg a Musicbanda Franui.
Látom örömet okoztam neked, hogy megosztottam a Gondolásokat, és még magyar felirattal is megnézhetjük, tényleg remek hír.
Az operett magyar nyelvű rádiófelvételén Pepitát a kiváló operaénekes, Koltay Valéria énekli. Ragyogóan.
„A Magyar Rádió új felvételének bemutatója”
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete
A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította
Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Sebestyén András
Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál
Zenei rendező: Fejes Cecília
Szerkesztő: Bitó Pál
Egy kis orosz operett, egész jó dal és éneklés.
Más helyen is hoztam infókat az operettről: "A gondolások" rádiós sugárzásáról osztottam meg ismereteket a Magyar Rádió adástörténetéből. Lásd Az „Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)” topikban az 5222. sorszámnál: itt.
Ez viszont tényleg operett hangzású... különben egész jó, talán Zerkovtis Béla tipusú dal. Különben szerintem tangó.
Ohh jaj, akkor itt van most már tényleg, a Lajos, te Lajos
Operettmuscal...
Ez a két link ugyanaz. Mindenesetre nem az én izlésem, nem tetszik, olyan eröltetett és nyálas zene. Próbál népdalt bele tenni, mindegy lehet valakinek tetszik, de én mást szoktam hallgatni. Neked tetszik? Persze többször meg kell hallgatni, utána azért valamivel jobban tetszik, de nem egy slágerzene az biztos és tartom, hogy erőltetett zene, nem ihletre jött.
Ha esetleg valaki meghallgatná milyen is egy operettmusical(jó lenne eldönteni melyik).
THE GONDOLIERS Gilbert & Sullivan – Scottish Opera (youtube.com)
Ismét megrendezik a nemzetközi operettfesztivált Lehár Ferenc
szülővárosában
A Lehár Ferenc Polgári Társulás Klemen Terézia
irányításával 2023-ban hívta életre nagyszabású nemzetközi operettfesztiválját
Révkomáromban, melynek hétvégéjén az érdeklődök a workshopok és a kiállítások
mellett az operett műfaját népszerűsítő gálákkal és színházi előadásokkal is
találkozhattak. A fesztivál sikerét látva az eseménysorozatot idén is
megrendezik, ezúttal három napon keresztül, augusztus 29. és 31. között várják
a látogatókat.
A
nemzetközi operettfesztivál fővédnöke a tavalyi évhez hasonlóan Szinetár Miklós
Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színházi és filmrendező lesz, aki
maga is tart majd előadást a Tiszti pavilonban, elmélyedve a zenés színház
történetében. A rendezvény idején a városba látogató érdeklődők
megismerkedhetnek a modern színpadokon meg-megújuló, reneszánszát élő operett
műfajával, jellegzetes karaktereivel. Kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és
filmvetítések mentén képet kaphatnak a zenés színházról, az egymásba fonódó
műfajokról, sőt a szervezők arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a
nagyközönség felpróbálhassa a hagyományos primadonna- és
bonviván-kosztümöket.
Színpadi produkciókból sem
lesz hiány, mindhárom este felcsendülnek majd a 20. század legismertebb
operettszerzőinek alkotásai olyan művészek tolmácsolásában, akiket a közönség a
Magyar Zenés Színházból és a Budapesti Operettszínházból már jól ismerhet, de a
nézők egy új előadás születésébe is betekintést nyerhetnek. A második nap nagyszabású
operettgálája a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar közreműködésével valósul meg.
Zenés színházi műfajok
kavalkádja
A népszerű
színészek mellett bemutatkozik a fiatal generáció is, akik kikacsintanak a
modern zenés színpadi műfajok – például a showtánc, a modern tánc vagy a
musical – irányába. Emellett a szervezők a program összeállításakor gondoltak a
jövő színháznézőire, így a műsorban olyan produkciók is helyet kapnak, amelyek
kifejezettek a gyerekeket célozzák meg.
Az operettfesztivál helyszínéhez
és a Lehár Ferenc Polgári Társulás törekvéseihez illően kiemelt figyelmet kap a
város szülötte, Lehár Ferenc, akinek olyan népszerű operetteket köszönhet a
színházi világ, mint A víg özvegy, A Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, vagy A
mosoly országa. A gazdag életmű előtt kiállítással és filmvetítéssel
tisztelegnek a szervezők, de megidézik a kort is: a Magyar Veterán Autósok
Szövetsége jóvoltából a 20. század autócsodái járják majd az utcákat.
Forrás: mno.hu –Kultúra. 2024. június
30.
Hát az volt Eisemann harmadik operettje 1931-ben. Ilyen alapon Ábrahám Az utolsó Verebély lány c. darabját is elővehetnék.... egyik sem egy csúcs alkotása a zeneszerzőnek.
Az Újszínházban a jövő évad bemutatóinak sora a Zsákbamacska című zenés játékkal indul. Eisemann Mihály és Szilágyi László című operettjét Éry-Kovács András rendezi, aki elmondta, hogy az előadásban a legfontosabb a zene, nagyszerű slágerek hangzanak el, fantasztikus duettek, táncos jelenetek láthatók.
Sajnos igazad van, a gálák sem érdekesek már, mert mindig ugyanaz a pár dal.... de ott van Kero társulata, a Monarchia Operett, talán azokat kéne rávenni, hogy újítsanak fel operetteket, mint tette a Huszka Erzsébettel.
Most nézem a jövő évadot. A Cikruszhercegnőt sejtettem, hogy felteszi, kedvenc Kálmán operettem, de váram egy másik operettet is. Csak Kálmán Imre van, Lehár és Huszka (jő még ott a Kacsóh János vitéz) ?
Van abban valami amit mondasz, a gáláknál egyet értek maximálisan. Nekem a Hamupipőke zeneu világa egyébként tetszik, a tegnapi nap folyamán előadott három dal kifejezetten hallgatható. Hamupipőke dala a csángói népdalokra emlékeztet, a jótündér dala musicales, a mostoha és lányai pedig operett dallamú számot énekeltek, ezért nevezték el gondolom operettmusicalnek, hogy mindkét műfaj zenei világa megjelenik benne.
Mondhatjuk: ez van, ezt kell szeretni - vagy nem szeretni. Ezt kapjuk. Tudomásul vesszük. Én maradok a rádiónál, meg a CD-, video- és DVD-felvételeimnél. Meg ott vannak a videomegosztó-tartalmak a YouTube-on. El leszek az Operettszínház nélkül is, ahogyan eddig is meg- és elvoltam...
Mindenki mást várt, ellenben a Családok Évada szlogenhez ezek bizony illeszkednek. Mondjum hogy miért kell még egy balett előadás azt nem igazán tudom.
Hát ez nem sok. A Cirkuszhercegnő is volt már nem olyan régen. S persze megint csak egy Kálmán-operettet halásznak elő, amikor annyi más klasszikus (hazai és külföldi) szerző klasszikus és nem klasszikus de időtálló darabjai időtlen idők óta nem kapnak esélyt, parlagon hevernek...
Megtörtént a nagy bejelentő az Operettszínházban.
„A csillagok bolondja” ("Der Sterngucker") Lehár legtöbbször átdolgozott műve, amely már
bemutatását megelőzően bonyodalmat okozott létrehozói számára. Dr. Winkler Gábor
írja Operett könyvében, hogy előbb a címével, majd a színrevitelére vállalkozó
színházak felkészültségével gyűlt meg a szerzők baja, később újszerűsége, operettszínpadokon szokatlan zenei megoldásai miatt kellett Lehárnak
magyarázkodnia.
Milánóban is bemutatták az operettet, ezúttal az olasz Carlo Lombardi, író, zeneműkiadó, színházi intendáns vadonatúj szövegkönyvére, a címe:
„La danza delle Libellule” – nálunk A három grácia címen játszották.
A milánói premier után színre került Párizsban, majd németre visszafordított változata ("Libellentanz") Bécsben és Berlinben is. Még egy későbbi, ugyancsak olasz nyelvű átdolgozását is jegyzik a krónikák –ez a „Gigolette”, fogadtatása azonban nem érte el az előző olasz változatét.
A csillagok bolondja című Lehár-operett világelső lemezfelvétele a CPO kiadó gondozásában készült el (2001). Amikor tervbe vették a Lehár-életmű megjelentetését, derült ki, hogy az eredeti változatnak egyáltalán nem maradt fenn hiteles partitúrája, csak néhány részletének zongorakivonata, s hiányosan maradt fenn az átdolgozott bécsi verzió zenei anyaga is. Ezekből rekonstruálták a végül CD-n világelsőként megjelentetett teljes felvételt. Kiadása 2004-ben történt meg.
("Természetesen" nekem megvan ez a lemez, ahogy a CPO Lehár-életműkiadásában eddig megjelent összes operett - az egyéb instrumentális és vokális művek mellett.)
Igen, Ábrahám Pál Mese a Grand hotelben (2024. júlus 6-tól) c. elfelejtett és újra elővett operettje. 1943-ben játszották Bécsben, 1936-ban Szegeden és Budapesten. Emellett persze kisebb helyszinekre is eljuttott.
Lehár Ferenc: Der Sterngucke
operett három felvonásban
A cselekmény helyszíne és ideje: egy bécsi leánynevelő intézet (I. felv.), Franz Höfer, csillagász lakása (II. felv.), Höfer magánobszervatóriuma (III. felv.( - az 1900-as évek elején
Valószínűleg
ez a legfinomabb és leggyönyörűbb zene, amit Lehár írt eddig” – így kommentálta
az egyik kritikus a „Csillagnéző” című operett 1916-os ősbemutatóját. Ennek
ellenére az operett feledésbe merült, és ma alig szerepel a repertoáron.
A darab
Lehár zenei zsenialitása mellett jellegzetesen vidám, romantikus cselekményt
áraszt:
A bécsi leánykollégium éves bálját hagyományosan a felsőbb
rétegek lányai házassági piacának tartják. Kitty, Lilly, Mizzi és Isolde az
évad első keringőjével nyit. Paul von Rainer építész és Lilly között már
megkötött eljegyzés azonban hamarosan meghiúsul, mert Paul szerelmes Kittybe.
Lilly csak akkor engedi el Pault, ha talál neki megfelelő helyettesítőt
házassági jelöltként. Kitty bátyja, a csillagászként ismert Franz is ellátogat
a bálba, mert aggódik a nővére miatt. Franz hirtelen eljegyez három nőt, az
este folyamán kialakuló félreértések miatt, ám azonnal beleszeretett Lillybe.
Az este végén minden kiderül, és semmi sem áll a happy end útjában.
A Bad Ischl
Lehár Fesztivál félig színpadra állítva, csúcsszínészi alakítással mutatja be
ezt a régóta rejtegetett zenei kincset.
a 23 éves bécsi Sebastian Kranner fogja rendezni. Úgy
áradozott a zenéről, mint a keringő eksztázisáról, de elismerte, hogy kihívás
volt az operettet félig színpadra állítani. „Tiszteletteljes módon leporoltuk a
munkát, ami a félig színpadias szempontot szolgálta” – magyarázta, aki
2010-ben, a Fidelen Bauer „Heinerle”-jeként debütált Bad Ischlben, de már 13
évesen tudta, hogy rendező akart lenni.
| Der Sterngucker | A csillagok bolondja | operett | Fritz Löhner-Beda | 1916. január 14. | Bécs Theater in der Josefstadt | 1916. október 10. | Budapest, Népopera |
Én úgy hallottam a következő évadban nem csak a megszokott egy nagyszínpados operett és egy musical lesz, hanem lesznek kis színpados bemutatók is. Az egyiket már júniusban láthatja a közönség, ez egy gyermekdarab a Túl a maszathegyen, amit Dénes Viktor a színház művésze rendez és a Pesti Broadway Stúdio növendékei játszák majd.
Lili az nem azonos a Lili bárónéval, mert az egy Hervé klasszius operett... erre figyelj az említésnél.
Ha mindent levesznek, akkor nem elég 2 nagyszínpadi premier és 0 kisszínpad (itt most a Kálmán Imre Theatrum-ra gkondolok, mert szerintem a másikat lehet be akarják zárni). Az goldoltam a Nine is búcsúzik... de mégsem fog szerintem mert tele van a nézőtér, még egy évad lesz belőle.
Már annyiszor leírtam ide: A Lili bárónőnek a Nagyszínpadon van a helye (lenne). Máig nem értem, miért a pici Raktárszínhàzban játszották annyi éven át mindössze egy szál zongorakísérettel.
A Pendragon Legenda, a Jövőre Veled itt illetve a Virágot Algernonnak biztosan lekerül a Lili mellett. Bezárni még nem fogják mivel a Szegény Dzsoni és Árnika állítólag még repertoáron marad.
Ha jól tudom, a Virágot Algernonnak is lekerül... tudsz még búcsúzókról?
Ma este utoljára nyit ki az Illésházy birtok a Budapesti Operettszínházban. 19 év után lekerül a repertoárról a Lili Bárónő. A darab amire egy-két nap alatt az összes jegyet elkapkodták :( Magát a rendezőt, Béres Attilát sem értesítette a színház vezetősége arról, hogy tervezik levenni a darabot.
Külföldi operettek is érdekesek lehetnének, de nem nagyon vannak fent magyarul. Persze németül, franciául is izgalmas lehet.
Örülök, hogy az Opera on Video oldalt behoztad. Lehet tovább csemegéznünk... Köztük van, amit a Magyar Televízió is sugárzott: pl. A cigánybáró előadása
Nem gondoltam, hogy a Ábrahám Viktória operettje ilyen hosszú, és ilyen rengeteg zene van benne. A budapesti operettszínház előadása erősen megvágott volt, viszont bele tették a Lila akácokat és az Ittam egy kis pityókát (Hawaii rózsája) dalt, sajnos kivágtak másokat pl. Do do... pont egyik kedvenc dalom a darabból és a japán/kínai lány belépőjét is és más kórus részleteket. Láttam még a Fedák Sári Színházban hosszabb és rövidített koncert verzióban, illetve Veszprémi Petőfi Színház előadásában, de ezek rövidebb verziók. Illetve online még a Mörbisch ausztriai előadását is láttam, ill. covid alatt a München Gratnerplpatz Theater előadását, utóbbi eléggé más volt, legalábbis a librettó.
Barbe-bleue or Kékszakáll Budapest 2018 - Opera on Video
Ball im Savoy (Abraham) Szeged 2017 - Opera on Video
Közsi az infót. Kolozsváron is ment az Ábrahám Bál a Savoyban, sőt a más előadások is pl. Huszka Lili bárónő.
Viktória a Kolozsvári Magyar Operában – Interjú Bori Tamás rendezővel
TV Cluj (2018) – Ábrahám Pál operettjének bemutatóját
megelőző sajtótájékoztatón.
Találtam egy oldalt, ahol egész operettek és operák vannak feltöltve. Tudsz róla csemegézni, mert már levett előadásokat is megnézhetsz.
"Túl az Óperencián" - Peller Károly podcast
A Dankó Rádió Túl az
Óperencián című műsorának vendége 2023. augusztus 28. és szeptember 3. között
Peller Károly színművész, operetténekes, táncos-komikus, a Budapesti
Operettszínház művésze volt. Felidézzük a beszélgetések legizgalmasabb,
legérdekesebb pillanatait miközben felcsendülnek az operettirodalom nagy
slágerei.
Szerkesztő-műsorvezető:
Czikora László
(53:04 perc)
Az adás
visszahallgatható: itt
A beszélgetések közt az alábbi énekszámok csendülnek fel a rádióműsorban:
- Fényes Szabolcs – Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi - Lisette és Ficsúr kettőse, II, felv.: „Ejnye, de huncut az élet… Szerelem van ezer változatban…” (Németh Marika, Rátonyi Róbert)
- Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy - „A bugaci határon, van nekem egy cigányom” (Kékkovács Mara és Peller Károly)
- Ábrahám Pál - Harmath Imre - Földes Imre: Viktória - Riquette és Jancsi kettőse: „Ahol az ember felmászik a fára s a turulmadárra, ott van Budapest” (Szendy Szilvi és Peller Károly)
- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska - Marcsa és Miska kettőse: „Így mulatok, úgy mulatok.../Cintányéros cudarvilág, iszunk egy kortyocskát...” (Oszvald Marika és Peller Károly) - koncertfelvétel
- Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz - Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” (Peller Károly)
- Zerkovitz Béla: Doktor úr – „Bukj-el” szoknya (Lehoczky Zsuzsa és Peller Károly)
