Én is láttam a tegnapi előadást, meglepően jó volt. Akiket nagyon szerettem, az Fischl Mónika, Erdős Attila, illetve Kocsis Dénes. Homonnay Zsolt egészen jó volt a Mágus szerepében, bár nekem Dolhai Attila a kedvencem ebben a szerepben, eddig csak vele láttam(5 alkalommal).
Érdekes, én nem hallottam jókat a Fekete Péterről. Pár éve láttam a szabadkaiak előadásában a városmajorin, az egész jó volt. Állítólag a Centrálos Fekete Péter nagyon rövid, kb. 2*45 perc, és a dalokat is megvágták. Emiatt nem néztem meg, mivel eléggé lejárták.
Ok, ez tényleg kb. ekkora lista úgy nagyjából. Azért a Zeller Madarász... hát az végig jó zene, azt mindenképp a listába tenném.
Most jöttem haza épp az Orfeum mágusáról, valaki megajándékozott egy jeggyel, így egyedül mentem. 22.45-ig tartott, de még 5 perc taps volt, a végén már én is álltam. Aztán mivel elég elől és eléggé a közel a széléhez ültem, gyorsan ki tudtam menni a teremből.
Szóval, lehet ide-oda rakosgatni a címeket, kinek mi a kedvence és nézete. Lásd még a Top 10 - kedvenc operettek (daljátékok) című topicba írtakat is.
Dettó, rostálni, ld. ez alatt :-) a többi felejtős. A My Fair Ladyt kitünő és a Fekete Pétert jó előadásban pár méterrel odébb megnézheted a Centrál Színházban. A nagyszerű Tompos Kátyát már nem láthatod Elizaként, de Ágoston Katalin is jó. Alföldi-kaliberű színészt pedig úgysem találsz az Operettben.
Majd én szűkítem a tiédet :-)
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája; Bál a Savoyban
Fényes Szabolcs: Maya
Hervé: Nebáncsvirág
Huszka Jenő: Bob herceg; Gül baba; Lili bárónő; (max. egyenként, szép sorban, lassacskán)
Jacobi Viktor: Leányvásár;
Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya
Lehár Ferenc: Giuditta
Millöcker: Dubarry;
Offenbach: Orfeusz az alvilágban
Planquette: Rip van Winkle (??)
Oscar Straus: Varázskeringő (??)
Johann Strauss: Egy éj Velencében
Sullivan: A mikádó (??)
Suppé: Boccaccio
...és az ezek iránti közönségigény is erősen billegne vagy szóródna. A ??-eké különösen.
Szűkíteni a listát, én is megpróbáltam,
de mindenképpen benne hagyom azokat a kedvenceimet, azokat a minálunk kevésbé
ismert és játszott műveket is, amelyekből kitűnő magyar rádiófelvételek vannak és ismeretük alapján tanúsíthatom, invenciózus zenék, értékes darabok, helyük
lenne az Operettszínház repertoárján is.
Persze tudom, a realitás talaján maradva, kevés az esély bemutatásukra, hiszen a tények és az álmodozás, az ábrándozás két külön világ, de ezzel a címlistával legalább jelzem azt, ami akár valóság is lehetne szebb időkben, ha a színházi berkek – elsősorban a Budapesti Operettszínház – döntéshozói között olyanok felelnének a műfajért, akik gyermekkoruktól fogva az operett elbűvölő világában nevelkedhettek, és rendszeresen odatelepedtek a rádiókészülék mellé és hallgatták az operettirodalom színe-javát, és abbéli zenei-színházi élményeikből indulnak ki, amikor az évadterveket meghatározzák. Akkor nem kellene most azzal szembesülnünk, hogy a jelenlegi garnitúra mennyire nem odavaló; hogy rádöbbenjünk, köztük mennyire és milyen hiányos, felületes az ismeretük magáról a műfajról, így a kiváló külföldi és hazai szerzők életművéről is; mennyire egyoldalú a döntéshozataluk: a kiválasztás, a műsorra tűzés, az előadásszám – ami persze a kellő anyagi feltételeken túl a szegényes meg hiányos műismeretükből is fakad; a szűk fantáziával összeállított évadterveket tukmálják ránk – vagy csereberélik – évről évre, és ezáltal a közönséget megfosszák attól, hogy kitáguljon a szemléletük, kitekintsenek, hogy rácsodálkozzanak, mennyi minden szépség, érték, kincs rejtőzik még az elcsépelt Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Mágnás Miska és más, unos-untalan, már sokszor érdektelen, ismétlődően színpadra állított darabokon túl is... Pedig "lehetne más - másképp is"!
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája; Bál a
Savoyban
Buttykay Ákos: Az ezüstsirály;
Fall: Sztambul rózsája;
Az elvált asszony
Fényes Szabolcs: Maya
Hervé: Nebáncsvirág
Huszka Jenő: Bob herceg; Aranyvirág;
Gül baba; Lili bárónő;
Jacobi Viktor: Leányvásár;
Jones: Gésák
Kacsóh Pongrác: Rákóczi
Kálmán Imre: Cigányprímás; A
montmartre-i ibolya
Kemény Egon: Valahol Délen
Lecocq: Az Angot asszony
lánya
Lehár Ferenc: Éva; Pacsirta, Friderika;
Paganini; Giuditta
Millöcker: A koldusdiák; Dubarry;
Nádor Mihály: Babavásár
Offenbach: Orfeusz az alvilágban;
La Périchole; A gerolsteini nagyhercegnő;
Planquette: A corneville-i
harangok; Rip van Winkle
Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság
Oscar Straus: Legénybúcsú; Varázskeringő;
Johann Strauss: Egy éj Velencében; A
királynő csipkekendője
Sullivan: A mikádó; A
gondolások; A cornwalli kalózok
Suppé: Pajkos diákok; Boccaccio
Szirmai Albert: Alexandra; Gróf Rinaldó;
Zeller: A madarász; A
bányamester
Ziehrer: A csavargó
Javaslom, erősen tovább szőkíteni szűkíteni ezt a listát is!
Hát ez azért nagyon tág lista...
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Hawaii rózsája; 3:1 a szerelem javára és még ott a Mese a Grand Hotelben (ami félig már musical)
Schubert - Berté: Három a kislány
Buttykay Ákos: Az ezüstsirály
Dunajevszkij: Szabad szél
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77; továbbá Fekete Péter
Fall: Madame Pompadour; Sztambul rózsája
(Farkas Ferenc: Csínom Palkó - ez volt nemrég, emiatt törlöm)
Fényes Szabolcs: Maya (ez is volt nemrég, de csak 1 évadot, ha még megvannak a díszletek, vissza lehetne tenni)
Hervé: Nebáncsvirág
Heuberger: Az operabál
Huszka Jenő: Bob herceg; Gül baba
Jacobi: Leányvásár (Sybill volt nemrég)
Jones: Gésák
Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony; A montmartre-i ibolya
Kemény Egon: Valahol Délen
Kerekes János: Állami Áruház
Künneke: Lady Hamilton
Lehár Ferenc: Giuditta
(Loewe: My Fair Lady - ez mint musical jó lenne)
Millöcker: A koldusdiák; Dubarry
Nádor Mihály: Babavásár
Offenbach: Orfeusz az alvilágban; La Périchole; A szép Heléna; (Kékszakáll; A párizsi élet -ezek voltak nemrég) A gerolsteini nagyhercegnő
Planquette: A corneville-i harangok
Polgár Tibor: A lepecsételt asszony
Oscar Straus: Varázskeringő
Johann Strauss: (Egy éj Velencében - ez is volt)
Sullivan: A mikádó; A cornwalli kalózok
Suppé: Pajkos diákok; Boccaccio
Szirmai Albert: Alexandra; Gróf Rinaldó
Vincze Ottó: Boci-boci tarka
Zeller: A madarász; A bányamester
Ziehrer: A csavargó
Továbbá:
Gyöngy Pál: Kadetszerelelem, Őméltósága sofőrje
Budai Dénes: Csárdás
Ralph Benatzky-Robert Stolz: Fehér ló
Paul Lincke: Luna asszony
Robert Stolz: Salome
Charles Lecocq: Angot asszony lánya
Nico Dostal: Clivia
Az alanti listából kifelejtettem:
Charles Lecocq: Angot asszony lánya
Hiányolom az Operettszínház palettájáról a következő címeket is – széles választék, meríteni kellene belőlük, hogy változatosabb és több darab jusson el a közönséghez, hogy megismerhesse a mai nemzedék is a régi, nagy sikereket. (Kissé vissza kellene szorítani a musicale-bemutatók és előadások számát.)
Vannak köztük, amelyek már-már operai nívót képviselnek, de azért nem megoldhatatlan feladat egy olyan jó zenekarnak, és képzett, énekes-technikás énekes-gárdának, amely a színház rendelkezésére áll – kioszthatók:
Aldobolyi Nagy György: Charley nénje (zenés játék)
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Hawaii rózsája; 3:1 a szerelem javára
Schubert - Berté: Három a kislány
Buttykay Ákos: Az ezüstsirály;
Olivia hercegnő
Dunajevszkij: Szabad szél
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77;
Fall: Pompadour; Sztambul
rózsája; A spanyol csalogány; Az elvált asszony
Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Zeng az erdő
Fényes Szabolcs: Maya; Rigó Jancsi; Fekete csillag
Friml: Rose Mary
Hervé: Nebáncsvirág
Heuberger: Az operabál
Huszka Jenő: Bob herceg; Aranyvirág; Gül baba; Lili bárónő; Erzsébet; Szabadság, szerelem; Szép Juhászné
Jacobi: Leányvásár; Sybill, Jánoska
Jones: Gésák
Kálmán Imre: Az obsitos; Kis király;
Tatárjárás; Cigányprímás; Zsuzsi kisasszony; A hollandi menyecske,
A montmartre-i ibolya
Kemény Egon: Valahol Délen
Kerekes János: Kard és szerelem; A
majlandi tornyok; Házasodj, Ausztria!; Palotaszálló; Állami Árúház
Csajkovszkij - Josef Klein: A diadalmas asszony
Kókai Rezső: Lészen ágyú
Künneke: Lady Hamilton
Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok; Éva; Pacsirta,
A hercegkisasszony; A kék mazúr;Tavasz; Frasquita; Friderika; Paganini; A
cárevics; Giuditta; Szép a világ
Loewe: My Fair Lady
Messager: Nászéjszaka
Miljutyin: Nyugtalan boldogság
Millöcker: A koldusdiák; Dubarry; Gasparone; Szegény Jonathán,
Nádor Mihály: Babavásár
Offenbach: Orfeusz az alvilágban; La Périchole; A sóhajok hídja; Az elizondói lány; A
varázshegedű; A 66-os szám; Eljegyzés lámpafénynél; A férj kopogtat; Piaci
dámák; Brabanti Genovéva; Fortunio dala; A szép Heléna; Kékszakáll; A párizsi
élet; A gerolsteini nagyhercegnő; Banditák; Szökött szerelmesek
Planquette: A corneville-i harangok; Rip van Winkle
Polgár Tibor: A lepecsételt asszony;
Szél kerekedik; Szókimondó asszonyság
Oscar Straus: Legénybúcsú; Varázskeringő; Búcsúkeringő
Johann Strauss: Egy éj Velencében; A királynő csipkekendője
Sullivan: A mikádó; A gondolások; Esküdtszéki tárgyalás; A cornwalli kalózok; A
Fruska
Suppé: Pajkos diákok; A szép
Galathea; Boccaccio
Szirmai Albert: Alexandra; Rinaldó; A mexikói lány; Tabáni legenda
Vincze Ottó: Boci-boci tarka
Zeller: A madarász; A bányamester
Ziehrer: A csavargó
Visszatérve az Operettszínházra, emlékszem még a felsoroltakon kívül, a nem túl távoli időkből ezekre a játszott, vagy most is a repertoáron tartott darabokra is:
Johann Strauss: Egy éj Velencében,
Leo Fall: Pompadour
Farkas Ferenc: Csínom Palkó
Kálmán Imre: A Bajadér
Jacobi Viktor: Sybill
Jacques Offenbach: A párizsi élet; Kékszakáll
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
- És még más címeket is sorolhatnék, továbbá a legutóbbi időkben a repertoáron
volt: A mosoly országa, A víg özvegy, a
Luxemburg grófja, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Mágnás Miska, a Mária
főhadnagy, a Lili bárónő, János vitéz stb. mellett.
Mint korábban leírtam: mindez kevés és beszűkült repertoár része, évről évre csereberélődnek a darabok, kevés köztük az újdonság, most jövőre egy ilyen lesz: a Cirkuszhercegnő – amit nem is olyan régen, más rendezésben, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szintén láthattunk már.
Én főleg azt tartom szégyennek, hogy a nagy hagyományokkal bíró Budapesti (korábban
Fővárosi) Operettszínházban - most
nemcsak az utolsó tíz évre visszatekintve - a musicalek térhódítása miatt az
operett mint műfaj mintha háttérbe szorulna - mind a bemutatók száma, mind előadásszámuk
tekintetében. A vidéki teátrumoknál nem várható el, hogy
élen járjanak az operettek kitűzésében, bár ott is látszik a „hanyatlás” és az egyoldalúság
a választékot is tekintve – ami évről évre kifejezésre jut.
A MÜPA azért besegített – bemutatták: Franz von Suppé: A szép Galathea; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban.
A Margitszigeten láthattuk egyebek közt Lehár Ferenc: A víg özvegy; Luxemburg grófja, Kálmán Imre: A csárdáskirálynő; Cirkuszhercegnő. Még régebben: Offenbach: Szép Heléna, Kacsóh: János vitéz, Schubert - Berté: Három a kislány, Johann Strauss: A cigánybáró, Sullivan: A királynő kalóza
A Szegedi Szabadtéri Játékokon hasonló címek fordultak elő, de volt ott Lehár: A mosoly országa, Farkas Ferenc: Csínom Palkó, sőt 1984-ben Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátéka is bemutatásra került.
Erkel Színházban a hatvanas években bemutatták: Carl Millöcker: A koldusdiák, míg a kilencvenes években Lehár Ferenc: Cigányszerelem operetteket, sőt korábbról még Schubert-Berté Három a kislány c. daljátéka is a repertoár része volt. Kacsóh János vitéze, Johann Strauss Cigánybárója és Denevérje időközönként felújítva, ugyancsak színen volt – és van.
Szintén régen, a Kaposvári Színházban bemutatták például Offenbachtól a Szép Helénát, Fényes Szabolcstól a Mayát is.
Való igaz: a vidéki színházakban is visszaszorult az operettjátszás, van ahol egyáltalán nem lesz semmi a következő évadban ebből a zenés műfajból (pl. Eger, Nyíregyháza, Kaposvár, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Szolnok, Pécs, Sopron, Szombathely)
Persze azt megértem, hogy a kis vidéki színházak ének-zenei apparátusa nem vállalkozhat nagyszabású klasszikus nagy operettek előadására.
Huszka Jenő és Lehár Ferenc operett-premier elég sok volt az utóbbi időben, emiatt nincs most új. Most a Csókos asszony lett a sláger, az ment sok helyen az idei és jövő évadban.
Még a műsoron marad is ide illene:
Áttekintve a megismert
címeket, a bemutatni tervezett darabokat: hát nagyon szegényes és szűk
választék. Kevés is. Az is meghökkentő,
hogy csak magyar szerzők darabjai ezek (Ábrahám, Eisemann, Jacobi, Kálmán,
Lehár, Szirmai, Zerkovitz).
Egyetlen külföldi név
szerepel a listán: Johann Straussé, viszont A cigánybáró az Erkel Színházban nem
bemutató. Lehártól a Luxemburg grófja
sem új rendezés, a másik műve pedig - mesejáték: „Péter és Pál kalandjai
Lustaországban” - zenéjében és hangszerelésében jelentősen átdolgozásra került,
ahogyan szüzséjében, dramaturgiájában és a szövegében is erősen eltér az
eredeti zenés színpadi alkotástól: tavaly Felvidéken már bemutatták a darabot, most
az a rendezés kerül át a tervek szerint a Békéscsabai Jókai Színházba.
Nincs új Huszka-bemutató
sem, de a fenti komponisták sok-sok ismert operettje közül is elvétve egy-két
darab kerül a képbe, nem is mindig a legjelentősebbek - mely utóbbiak évtizedek
óta nem kerülnek nálunk a színpadra. Hasonló a helyzet a külföldi szerzők
esetében: a bécsi klasszikus operett képviselőitől (Suppé, Fall, Millöcker,
Zeller, Oscar Strauss, Ziehrer, Robert Stolz, Heuberger) vagy az angol operett (Sullivan, Jones), a francia operett (Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq) jeles komponistáitól sem fognak játszani semmit a színházaink! Néhány kivételtől eltekintve, időtlen idők
óta elhanyagolják, figyelmen kívül hagyják őket/ezeket. Elég méltánytalannak
tartom a teátrumaink részéről ezt a „kicsinyes szemléletű” hozzáállást a gazdag
műfajhoz és értékes, megismerni való
darabokkal szembeni tartózkodásukat - akármilyen indokkal.
A 2024/25-ös színházi évad operettbemutatóinak listáját "összeraktuk". Ezt még kiegészítem ezzel:
Jászai Mari Színház, Tatabánya
Eisemann
Mihály: Én és a kisöcsém (rendező: Király Attila)
(folytatom...)
(folytatás)
Így van, a ritkán játszott Ábrahám Pál Viktória (alsó-ausztriái Bhüne Baden Niederösterrichben és németországi Theater Chemnitz is lesz egy-egy városban) és a mégritkábban játszott (külföldön napjainkban elfeledett, a szerző életében Londonban sikerre vitt, itthon régebben népszerű) Jacobi Viktor Leányvásár Kecskeméti Katona József Színház.
Megelőztél a hírekkel.
Vígjátékokkal, musical-ekkel, operettel és operákkal, valamint Szabó Magda: Tündér Lala című mesejátékával is várja közönségét a következő, 2024/2025-ös évadban a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen. 15 bemutató, 14 műsoron maradó előadás, 4 vendégjáték és 2 fesztivál színesíti a színház kínálatát – hangzott el az új évad műsorát bejelentő sajtótájékoztatón.
....
Visszatér az operett is a Csokonai Teátrum színpadára: Ábrahám Pál nagysikerű darabját, a Viktóriát a nagyváradi Szigligeti Színházzal koprodukcióban mutatjuk be 2025. április végén, Novák Eszter rendezésében.
Ez igazán remek hír.
Fertőrákos – Barlangszínház - 2024
A Soproni Petőfi Színház és Kvártélyház Szabadtéri Színház együttműködésében július 27-én és 28-án lesz látható a Hair című musical, míg augusztus 2-án szintén a Rátonyi Róbert Színház produkciójaként adják elő a Sybill című operettet.
A Csárdáskirálynő című nagyoperettet július 5-én és 6-án játsszák a Rátonyi Róbert Színház produkciójaként.
Bevallom, Fischl Mónikáért nem vagyok annyira oda.... soha nem voltam. Elismerem tehetségét, játékát, művészetét s mint vezető primadonna privilégiuma megkérdőjelezhetetlen, mégis nem a kedvencem. Meglátjuk idővel, milyen két, három szereposztásban gondolkozik Homonnay. Egyébként ezzel kapcsolatbam semmi elvárásom nincs. Legyen jó, nézhető produkció.
Én a rendezéstől nem tartok, ellentétben a szereposztásokkal, nem tudni még teljesen kikben gondolkodik és mivel azt biztosan lehet tudni, hogy Fischl Mónika a Hamupipőkében játszani fog így az ő szerepe erősen kérdéses a Cirkuszhercegnőben
Persze, az új Cirkuszhercegnő-produkciót sem hagyom ki, egyszer bizonyosan megnézem a bemutatót követő egyik előadását - nem csak Homonnay Zsolt rendezésére kíváncsi figyelemmel.
Anno Jankovits Jòzseffel làttam. Az se tegnap volt ...
Az Operettszínház utoljára 2014-ben 10 évvel ezelőtt mutatta be a darabot, akkor Homonnay Zsolt játszotta Mr X szerepét, most rendezőként dirigálja majd a darabot.
Hat évvel ezelőtt (2018 nyarán), a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is láthattuk a Cirkuszhercegnőt: a Szabad Tér Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közös bemutatója volt a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével, a produkciót Szabó Máté rendezte. Ez egy jól sikerült bemutató-előadás volt - Videó-összeállítás
Az operettből rádió- és hanglemezfelvételek készültek nálunk is, kiemelem ezt a két stúdiófelvételt:
·
Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (részletek, Qualiton,
1965) – Bródy
Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Rátonyi
Róbert, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, az MRT Szimfonikus
Zenekara.
·
Kálmán Imre - Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (keresztmetszet, 1976.
augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28) – Bródy Tamás – Németh Marika,
Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara
és Szimfonikus Zenekara.
DIE ZIRKUSPRINZESSIN | Trailer | Landesbühnen Sachsen (youtube.com)
Robert Planquette legismertebb
operettje "A corneville-i harangok", de a másik operettje is ismert és jelentős alkotás,
invenciózus zenéje van, a rádióban egykor gyakran felcsendültek belőle szép részletek,
sőt, a teljes rádiófelvétele is sokszor adásba került. Itthon a Budapesti Operettszínház
egykor játszotta ezt az operettet is:
Rip van Winkle
Operett
két részben
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 –
22.00
Szövegét Washington
Irwing két elbeszélése nyomán Henri Meilhac, Philippe Gille és Henry
Brougham Farnie írta.
Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József
Vezényel:
Breitner Tamás
Km. az MRT Szimfonikus
Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Cserés
Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Rip van Winkle – Melis György (Sinkovits Imre)
Nelly, a felesége – Petress Zsuzsa
Lowna, a gyermekük – Nagy Rita (Lázár Márti) és 20 évvel később: Erdész Zsuzsa
(Gombos Katalin)
Derrick, polgármester – Palócz László (Bessenyei Ferenc)
Jack, a fia –Szabó Józsi (Béres Erzsébet) és 20 évvel később: Réti József
(Fodor Tamás)
Jácint, a konyhalány – Andor Éva (Földi Teri)
Nick, a kocsmáros – Palcsó Sándor (Agárdy Gábor)
Kata, a lánya – Barlay Zsuzsa (Szemes Mari)
Ichabod, orvos – Kishegyi Árpád (Deák B. Ferenc)
Hudson – Gregor József
Kapitány – Képessy József
Kikiáltó – Rónaszéki András
Ismert részletek:
-
Kórus és négyes: „A csók csattan újra…” (Andor
Éva, Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, km. az Énekkar férfikara)
- Rip dala: „Vígan
gyertek velem… /Röpke szó, elillanó, szeretem az éjszaka csókos álmát…” (Melis
György, Énekkar)
- Rip bordala (Melis
György, Énekkar)
- A II. felvonás fináléja: „Húsz év után felébredsz talán… Ne hagyj itt…” (Gregor József, Melis György, km. Réti József és az Énekkar)
- Kuplé (Barlay
Zsuzsa, Kishegyi Árpád)
-
Visszhang-dal (Melis György)
- Az I. felvonás
fináléja (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Palcsó
Sándor, Melis György, Palócz László, énekkar)
-
Levél-ária (Andor Éva)
-
Nick dala (Palcsó Sándor)
- Lámpás tercett
(Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Petress Zsuzsa)
- Kate kupléja
(Barlay Zsuzsa)
Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operett hol mehetett?
Köszi, ez elég impozáns lista. Messager Fortunio--- ez meglep, hogy játszották. A Planquette darabról még nem is hallottam, neki nem ez a sláger operettje. Ezek szerint a Mikado is volt ill. a Koldusdiák és az Angot asszony lánya, ezek alap operettek.
Operettet - A denevér és A cigánybáró kivételével - manapság nem favorizál a Magyar Állami Operaház. A János vitéz daljáték tűnik fel még alkalmanként a repertoárban. Pedig tudható, hogy a műfaj nem volt idegen itt sem, játszották anno:
Egy évvel ezelőtt az Operett maratonon az Ódry Színpadon (két részben), majd az Eiffel Műhelyházban (egy részben) elhangzott Sullivan Mikakdója, valamint másik négy operett, Strauss Cigánybáró, Offenbach Szép Heléna, Lehár Víg özvegy és Ábrahám Bál a Savoyban c. operettek rövid 70-80 perces kivonatai. Nekem kétszer s szerencsém volt megnézni az elődást, igaz az Eiffel-ben másodjára lemaradtam a Cigánybáróról, de így is rendkívül hosszú volt ezt végighallgatni.
Igen, Sullivan klasszikus operettjei, de Sidney Jones Gésákja is, az angol operett legjava, melyet számon tartok, a magyar rádiófelvételeknek is hála. Sajnos, nálunk méltatlanul háttérbe került a műfaj ezen vonulata, nem játsszák Sullivan műveit (sem); sok évvel ezelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban bemutatták egyik darabját, amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is láthattunk (más címmel előadva). "A királynő kalózai" - a nálunk A cornwalli kalózok címre fordított eredeti operetthez képest úgy átírták, dramatizálták, a zenei anyagot is annyira áthangszerelték, hogy szinte felismerhetetlenné és számomra, értékelhetetlenné vált.
A Stuttgart-i Állami Operaház 2024. júni 22- júli 24. egy "Hotel Savoy" c. hibrid operette tűz műsorára, emléket állítva a II. világháború alatt meghurcolt zsidó művészeknek.
Joseph Roth korai regényében a szálloda annak a világnak a metaforájává válik, amely az első világháború miatt szétesett. A száműzetés és az elhagyatottság tapasztalatai szerepelnek a szövegben. Megfeneklett megélhetési lehetőségek, katonák, csődbe jutottak, gonosz és egyéb nyerészkedők, valódi és hamis művészek, valamint prostituáltak telepedtek le ott. Mindannyian várják a szállodatulajdonos és milliárdos Bloomfield érkezését Amerikából – mint a Messiás. Mindenekelőtt a háborúból visszatérő Gabriel Dan. De Bloomfield valami másra gondol a látogatásával, mint a Hotel Savoy és vendégeinek megmentésére...szálaként szolgál. Az Ezüstoperett-korszak szinte minden zeneszerzőjének közös története van: a nemzetiszocialisták kizárták őket. Ennek eredményeként a könnyűzene művészete is eltűnt a német nyelvterületről – ezt a veszteséget az európai klasszikus világ a mai napig nem tudta ledolgozni. Paul Abraham sorsa a Weimari Köztársaság számos sikeres zenészének szenvedését jelképezi: őrületbe kergetve irányítja a forgalmat a Times Square-en. Ezeket az élettörténeteket ismerve az operettzene másképpen és izgalmasan is hallható, egyik fülünket úgymond hátrafelé, a másikat pedig úgymond a távoli jövőbe. Ebben az új olvasatban az 1900 és 1935 közötti időszak legnagyobb slágereit szerkeszti és komponálja újra zeneileg a Musicbanda Franui.
Látom örömet okoztam neked, hogy megosztottam a Gondolásokat, és még magyar felirattal is megnézhetjük, tényleg remek hír.
Az operett magyar nyelvű rádiófelvételén Pepitát a kiváló operaénekes, Koltay Valéria énekli. Ragyogóan.
„A Magyar Rádió új felvételének bemutatója”
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – az operett keresztmetszete
A dalszöveget Innocent Vincze Ernő és Romhányi József fordította
Közreműködik: Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, valamint
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Sebestyén András
Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál
Zenei rendező: Fejes Cecília
Szerkesztő: Bitó Pál
Egy kis orosz operett, egész jó dal és éneklés.
Más helyen is hoztam infókat az operettről: "A gondolások" rádiós sugárzásáról osztottam meg ismereteket a Magyar Rádió adástörténetéből. Lásd Az „Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)” topikban az 5222. sorszámnál: itt.
Ez viszont tényleg operett hangzású... különben egész jó, talán Zerkovtis Béla tipusú dal. Különben szerintem tangó.
Ohh jaj, akkor itt van most már tényleg, a Lajos, te Lajos
Operettmuscal...
Ez a két link ugyanaz. Mindenesetre nem az én izlésem, nem tetszik, olyan eröltetett és nyálas zene. Próbál népdalt bele tenni, mindegy lehet valakinek tetszik, de én mást szoktam hallgatni. Neked tetszik? Persze többször meg kell hallgatni, utána azért valamivel jobban tetszik, de nem egy slágerzene az biztos és tartom, hogy erőltetett zene, nem ihletre jött.
Ha esetleg valaki meghallgatná milyen is egy operettmusical(jó lenne eldönteni melyik).
THE GONDOLIERS Gilbert & Sullivan – Scottish Opera (youtube.com)
Ismét megrendezik a nemzetközi operettfesztivált Lehár Ferenc
szülővárosában
A Lehár Ferenc Polgári Társulás Klemen Terézia
irányításával 2023-ban hívta életre nagyszabású nemzetközi operettfesztiválját
Révkomáromban, melynek hétvégéjén az érdeklődök a workshopok és a kiállítások
mellett az operett műfaját népszerűsítő gálákkal és színházi előadásokkal is
találkozhattak. A fesztivál sikerét látva az eseménysorozatot idén is
megrendezik, ezúttal három napon keresztül, augusztus 29. és 31. között várják
a látogatókat.
A
nemzetközi operettfesztivál fővédnöke a tavalyi évhez hasonlóan Szinetár Miklós
Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színházi és filmrendező lesz, aki
maga is tart majd előadást a Tiszti pavilonban, elmélyedve a zenés színház
történetében. A rendezvény idején a városba látogató érdeklődők
megismerkedhetnek a modern színpadokon meg-megújuló, reneszánszát élő operett
műfajával, jellegzetes karaktereivel. Kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és
filmvetítések mentén képet kaphatnak a zenés színházról, az egymásba fonódó
műfajokról, sőt a szervezők arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a
nagyközönség felpróbálhassa a hagyományos primadonna- és
bonviván-kosztümöket.
Színpadi produkciókból sem
lesz hiány, mindhárom este felcsendülnek majd a 20. század legismertebb
operettszerzőinek alkotásai olyan művészek tolmácsolásában, akiket a közönség a
Magyar Zenés Színházból és a Budapesti Operettszínházból már jól ismerhet, de a
nézők egy új előadás születésébe is betekintést nyerhetnek. A második nap nagyszabású
operettgálája a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar közreműködésével valósul meg.
Zenés színházi műfajok
kavalkádja
A népszerű
színészek mellett bemutatkozik a fiatal generáció is, akik kikacsintanak a
modern zenés színpadi műfajok – például a showtánc, a modern tánc vagy a
musical – irányába. Emellett a szervezők a program összeállításakor gondoltak a
jövő színháznézőire, így a műsorban olyan produkciók is helyet kapnak, amelyek
kifejezettek a gyerekeket célozzák meg.
Az operettfesztivál helyszínéhez
és a Lehár Ferenc Polgári Társulás törekvéseihez illően kiemelt figyelmet kap a
város szülötte, Lehár Ferenc, akinek olyan népszerű operetteket köszönhet a
színházi világ, mint A víg özvegy, A Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, vagy A
mosoly országa. A gazdag életmű előtt kiállítással és filmvetítéssel
tisztelegnek a szervezők, de megidézik a kort is: a Magyar Veterán Autósok
Szövetsége jóvoltából a 20. század autócsodái járják majd az utcákat.
Forrás: mno.hu –Kultúra. 2024. június
30.
