1758 Haandel 2010-08-30 16:51:12
[url]http://www.amazon.de/Bettelstudent-Streich/dp/B000005GRJ/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1283151628&sr=8-1;Carl Millöcker: Der Bettelstudent[/url] (Žebravý student) Pondělí 30. 08. 2010 | 20:00-22:00 | [url]http://www.rozhlas.cz/audio/vysilani/;Vltava[/url] Web/Astra 23.5°E Opereta o třech dějstvích, libreto Friedrich Zell a Richard Genée. Osoby a obsazení: Palmatica, hraběnka Nowalska (Gisela Litz), Laura a Bronislawa, její dcery (Rita Streich a Renate Holm), plukovník Ollendorf, místodržící v Krakowě (Hermann Prey), major von Wangenheim, velitel (Horst Sachtleben), poručík von Schweinitz, poručík (Peter Brand), Jan, kapitán hrabě Opalinski (Gerhard Unger), Symon Rymanowicz (Nicolai Gedda) a Enterich, žalářník (Karl H. Bennert). Zpívá sbor Bavorského rozhlasu, hraje Symfonický orchestr Graunke, řídí Franz Allers. Nahrávka z let 1967 a 1973, v Bürgerbräu v Mnichově. Připravil a uvádí Libor Dřevikovský. (120min.) [url]http://www.opera-guide.ch/libretto.php?id=223&uilang=de&lang=de;Libretto[/url] [url]http://www.musicaltheatreguide.com/composers/millocker/bettelstudent.htm;The Guide to Light Opera & Operetta[/url] [url]http://www2.rozhlas.cz/program/html/2010-08-30;Vltava - Program[/url]
[url]http://www.amazon.de/Bettelstudent-Streich/dp/B000005GRJ/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1283151628&sr=8-1;Carl Millöcker: Der Bettelstudent[/url] (Žebravý student) Pondělí 30. 08. 2010 | 20:00-22:00 | [url]http://www.rozhlas.cz/audio/vysilani/;Vltava[/url] Web/Astra 23.5°E Opereta o třech dějstvích, libreto Friedrich Zell a Richard Genée. Osoby a obsazení: Palmatica, hraběnka Nowalska (Gisela Litz), Laura a Bronislawa, její dcery (Rita Streich a Renate Holm), plukovník Ollendorf, místodržící v Krakowě (Hermann Prey), major von Wangenheim, velitel (Horst Sachtleben), poručík von Schweinitz, poručík (Peter Brand), Jan, kapitán hrabě Opalinski (Gerhard Unger), Symon Rymanowicz (Nicolai Gedda) a Enterich, žalářník (Karl H. Bennert). Zpívá sbor Bavorského rozhlasu, hraje Symfonický orchestr Graunke, řídí Franz Allers. Nahrávka z let 1967 a 1973, v Bürgerbräu v Mnichově. Připravil a uvádí Libor Dřevikovský. (120min.) [url]http://www.opera-guide.ch/libretto.php?id=223&uilang=de&lang=de;Libretto[/url] [url]http://www.musicaltheatreguide.com/composers/millocker/bettelstudent.htm;The Guide to Light Opera & Operetta[/url] [url]http://www2.rozhlas.cz/program/html/2010-08-30;Vltava - Program[/url]
1757 Búbánat 2010-08-27 22:28:00
Kolonits Klára nem lett hűtlen az operett műfajához, ismét a daljátékkal kacérkodik, amikor elvállalta Huszka Jenő Erzsébetjének női főszerepét a Kaposvári Csiky Gergely Színház most induló évadjában. Az Erzsébetet az Operaház és a Budapesti Operettszínház vendégművészei, köztük az említett Liszt-díjas Kolonits Klára közreműködésével mutatja be a színház. A 2010. október 1-jén bemutatásra kerülő Huszka-darab rendezője Babarczy László. Erről is szólt az évadnyitó társulati ülésen Rátóti Zoltán színész, a kaposvári teátrum napokban kinevezett új igazgatója.
Kolonits Klára nem lett hűtlen az operett műfajához, ismét a daljátékkal kacérkodik, amikor elvállalta Huszka Jenő Erzsébetjének női főszerepét a Kaposvári Csiky Gergely Színház most induló évadjában. Az Erzsébetet az Operaház és a Budapesti Operettszínház vendégművészei, köztük az említett Liszt-díjas Kolonits Klára közreműködésével mutatja be a színház. A 2010. október 1-jén bemutatásra kerülő Huszka-darab rendezője Babarczy László. Erről is szólt az évadnyitó társulati ülésen Rátóti Zoltán színész, a kaposvári teátrum napokban kinevezett új igazgatója.
1756 Búbánat 2010-08-26 18:21:24
Lehár Ferenc: A víg özvegy - Szegedi Szabadtéri Játékok - 2011 Olvasom az előzetest: A szabadtéri program második bemutatója Lehár egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű – hallatlan sikere mellett – zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra.
Lehár Ferenc: A víg özvegy - Szegedi Szabadtéri Játékok - 2011 Olvasom az előzetest: A szabadtéri program második bemutatója Lehár egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű – hallatlan sikere mellett – zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra.
1755 Búbánat 2010-08-23 22:25:24 [Válasz erre: 1753 nora83 2010-08-23 08:19:13]
Ezen a linken talán megnyitható [url] http://www.gkrte.hu/public/magazin.php?id=2080&kat_id=0; Csárdáskirálynő Gödöllőn [/url]
Ezen a linken talán megnyitható [url] http://www.gkrte.hu/public/magazin.php?id=2080&kat_id=0; Csárdáskirálynő Gödöllőn [/url]
1754 Búbánat 2010-08-23 22:21:35 [Válasz erre: 1752 IVA 2010-07-27 01:02:44]
Ez nagyon tetszik nekem! Ha tudtam volna erről a Jamboree-produktumról, én is odamerészkedtem volna közéjük! A Moszkva téren szinte naponta megfordulok. Kár, hogy ezt a lehetőséget akkor és ott elszalasztottam!
Ez nagyon tetszik nekem! Ha tudtam volna erről a Jamboree-produktumról, én is odamerészkedtem volna közéjük! A Moszkva téren szinte naponta megfordulok. Kár, hogy ezt a lehetőséget akkor és ott elszalasztottam!
1753 nora83 2010-08-23 08:19:13
[url]http://https://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=bc221661a0&view=att&th=1291f048889c93d7&attid=0.2&disp=inline&zw;Csárdáskirálynő,Gödöllő[/url]
[url]http://https://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=bc221661a0&view=att&th=1291f048889c93d7&attid=0.2&disp=inline&zw;Csárdáskirálynő,Gödöllő[/url]
1752 IVA 2010-07-27 01:02:44
[url]http://www.youtube.com/watch?v=VJjEth3cKek;Az első magyar énekes flashmob[/url] a Moszkva téren, 2010 áprilisában
[url]http://www.youtube.com/watch?v=VJjEth3cKek;Az első magyar énekes flashmob[/url] a Moszkva téren, 2010 áprilisában
1751 Haandel 2010-07-24 09:13:40
[url]http://spielfilm.zdf.de/ZDFde/inhalt/27/0,1872,1020923_idDispatch:9801150,00.html?dr=1;Der Csárdáskönig[/url] Musikfilm, D 1958 Sonntag, 25.07.2010 | 13:50 | ZDF (Astra 19.2°E) Gerhard Riedmann (Emmerich Kálmán), Rudolf Schock (Janos), Elma Karlowa (Ilonka), Sabine Bethmann (Helene), Marina Orschel (Vera), Hubert von Meyerinck (Szegedy), Richard Häußler (Graf Riedern) Harald Philipp inszenierte einen Lebensabschnitt aus der frühen Schaffensperiode des berühmten Komponisten Emmerich Kálmán (1882-1953) mit vielen seiner melodischen Evergreens und dem unverwechselbaren Zeitkolorit der k.u.k.-Monarchie. [url]http://www.rtv.de/detailansicht.php?sendungs_id=20082978;zur Bildgalerie[/url]
[url]http://spielfilm.zdf.de/ZDFde/inhalt/27/0,1872,1020923_idDispatch:9801150,00.html?dr=1;Der Csárdáskönig[/url] Musikfilm, D 1958 Sonntag, 25.07.2010 | 13:50 | ZDF (Astra 19.2°E) Gerhard Riedmann (Emmerich Kálmán), Rudolf Schock (Janos), Elma Karlowa (Ilonka), Sabine Bethmann (Helene), Marina Orschel (Vera), Hubert von Meyerinck (Szegedy), Richard Häußler (Graf Riedern) Harald Philipp inszenierte einen Lebensabschnitt aus der frühen Schaffensperiode des berühmten Komponisten Emmerich Kálmán (1882-1953) mit vielen seiner melodischen Evergreens und dem unverwechselbaren Zeitkolorit der k.u.k.-Monarchie. [url]http://www.rtv.de/detailansicht.php?sendungs_id=20082978;zur Bildgalerie[/url]
1750 Búbánat 2010-06-26 16:43:16
Ma lenne 85 éves [url] http://www.mommo.hu/kep/popup/51781/b6485b5755; Németh Marika [/url] , az Operettszínház egykori legendás primadonnája. Az érdemes és kiváló művész 1996-ban hunyt el.
Ma lenne 85 éves [url] http://www.mommo.hu/kep/popup/51781/b6485b5755; Németh Marika [/url] , az Operettszínház egykori legendás primadonnája. Az érdemes és kiváló művész 1996-ban hunyt el.
1749 Búbánat 2010-06-17 22:53:18
Számomra nem közömbös - operettel kapcsolatos - hír, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház következő évadjának bemutatói között szerepel az idén ötven éve elhunyt Huszka Jenő ritkán játszott operettje, az 1939-ben komponált ERZSÉBET is, melyet a nagyszínpadon Ács János rendezésében állítanak színpadra. A rádióban és koncerteken időnként felcsendülnek ennek a daljátéknak népszerű dallamai („Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Délibábos Hortobágyon…” ), de végre most alkalom kínálkozik a teljes darab megismerésére is.
Számomra nem közömbös - operettel kapcsolatos - hír, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház következő évadjának bemutatói között szerepel az idén ötven éve elhunyt Huszka Jenő ritkán játszott operettje, az 1939-ben komponált ERZSÉBET is, melyet a nagyszínpadon Ács János rendezésében állítanak színpadra. A rádióban és koncerteken időnként felcsendülnek ennek a daljátéknak népszerű dallamai („Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Délibábos Hortobágyon…” ), de végre most alkalom kínálkozik a teljes darab megismerésére is.
1748 Búbánat 2010-05-09 15:38:19
Szegedi Szabadtéri Játékok 2010 Operett-Opera Gála Dóm tér 2010. július 24. A két műfaj zeneirodalmának esszenciáját hallhatja és láthatja a közönség: áriákat, duetteket, tercetteket, táncbetéteket. A hagyományos koncertkeretektől eltérve, úgynevezett szcenírozott változatban színre kerülő produkciókban közreműködnek a Budapesti Operettszínház művészei valamint jeles operaénekesek. Olyan népszerű melódiák hangoznak majd el többek között, mint a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Bál a Savoyban, Cigányszerelem, A víg özvegy, Bánk bán, Traviata, Carmen, Varázsfuvola, A sevillai borbély, Parasztbecsület részletei. Az esemény kapcsolódik a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz. OPERETT-OPERA GÁLA Fellépők: Sztárvendég: Miklósa Erika Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Oszvald Marika Kállay Bori Szendy Szilvi Vadász Dániel Vadász Zsolt Csere László Peller Károly Faragó András Közreműködik: a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor KERO® Rendező: Béres Attila
Szegedi Szabadtéri Játékok 2010 Operett-Opera Gála Dóm tér 2010. július 24. A két műfaj zeneirodalmának esszenciáját hallhatja és láthatja a közönség: áriákat, duetteket, tercetteket, táncbetéteket. A hagyományos koncertkeretektől eltérve, úgynevezett szcenírozott változatban színre kerülő produkciókban közreműködnek a Budapesti Operettszínház művészei valamint jeles operaénekesek. Olyan népszerű melódiák hangoznak majd el többek között, mint a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Bál a Savoyban, Cigányszerelem, A víg özvegy, Bánk bán, Traviata, Carmen, Varázsfuvola, A sevillai borbély, Parasztbecsület részletei. Az esemény kapcsolódik a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz. OPERETT-OPERA GÁLA Fellépők: Sztárvendég: Miklósa Erika Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Oszvald Marika Kállay Bori Szendy Szilvi Vadász Dániel Vadász Zsolt Csere László Peller Károly Faragó András Közreműködik: a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor KERO® Rendező: Béres Attila
1747 Búbánat 2010-05-09 15:32:40 [Válasz erre: 1746 Haandel 2010-05-08 17:36:48]
Jellemző, ezt a nagyon fontos forrásgyűjteményt nem mi magunk, a komponista honfitársai állítottuk össze, hanem a tengerentúliak...
Jellemző, ezt a nagyon fontos forrásgyűjteményt nem mi magunk, a komponista honfitársai állítottuk össze, hanem a tengerentúliak...
1746 Haandel 2010-05-08 17:36:48
[url]http://etd.lsu.edu/docs/available/etd-06142005-160600/unrestricted/Martin_thesis.pdf;A Survey of the Operettas of Emmerich Kálmán[/url]
[url]http://etd.lsu.edu/docs/available/etd-06142005-160600/unrestricted/Martin_thesis.pdf;A Survey of the Operettas of Emmerich Kálmán[/url]
1745 colored 2010-05-03 21:34:50
Kedves fórumozók! Szeretném segítségüket/segítségeteket kérni. Elsősorban azokét, akik láttak már operettet. Nagyon megköszönném, ha készülő szakdolgozatomhoz hozzájárulnátok egy kérdőív kitöltésével. A kérdések az operett műfajjal és a Budapesti Operettszínház operett előadásaival kapcsolatosak. Köszönöm! Link: http://ripet.hu/feedback.php?kid=foszjrz4rf4z4y1p
Kedves fórumozók! Szeretném segítségüket/segítségeteket kérni. Elsősorban azokét, akik láttak már operettet. Nagyon megköszönném, ha készülő szakdolgozatomhoz hozzájárulnátok egy kérdőív kitöltésével. A kérdések az operett műfajjal és a Budapesti Operettszínház operett előadásaival kapcsolatosak. Köszönöm! Link: http://ripet.hu/feedback.php?kid=foszjrz4rf4z4y1p
1744 Búbánat 2010-05-01 16:45:42 [Válasz erre: 1742 Búbánat 2010-05-01 01:59:24]
Lemaradt a beszámolómból, pedig nagyon fontos tényezője volt a Madame Pompadour-bemutató előadás zenei megvalósításában: a péntek esti premiert az Operettszínház fiatal zenei munkatársa vezényelte: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:trO2BBbz68EJ:www.operettszinhaz.hu/operett.php%3Fpid%3Dartist%26szId%3D40950+balassa+kriszti%C3%A1n&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Balassa Krisztián [/url] élt a lehetőséggel, vitathatatlan, elismerésre méltó érdemei voltak a bemutató-előadás sikerében. Ennek maga a direktor, Kerényi Miklós Gábor is hangot adott az előadás végeztével, mikor a produkció összes közreműködőit, a darab alkotóit egyenként méltatta. A finálé után Balassa Krisztiánnak a színpadon mellette álló Kalocsai Zsuzsa külön gratulált az előadás zökkenőmentes zenei irányításáért. Azt hiszem, a fiatal tehetséges művész még sokra viszi a zenei életben!
Lemaradt a beszámolómból, pedig nagyon fontos tényezője volt a Madame Pompadour-bemutató előadás zenei megvalósításában: a péntek esti premiert az Operettszínház fiatal zenei munkatársa vezényelte: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:trO2BBbz68EJ:www.operettszinhaz.hu/operett.php%3Fpid%3Dartist%26szId%3D40950+balassa+kriszti%C3%A1n&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Balassa Krisztián [/url] élt a lehetőséggel, vitathatatlan, elismerésre méltó érdemei voltak a bemutató-előadás sikerében. Ennek maga a direktor, Kerényi Miklós Gábor is hangot adott az előadás végeztével, mikor a produkció összes közreműködőit, a darab alkotóit egyenként méltatta. A finálé után Balassa Krisztiánnak a színpadon mellette álló Kalocsai Zsuzsa külön gratulált az előadás zökkenőmentes zenei irányításáért. Azt hiszem, a fiatal tehetséges művész még sokra viszi a zenei életben!
1743 Haandel 2010-05-01 08:09:27
Apropos Operette: [url]http://oe1.orf.at/programm/236208;Paul Abraham - zum 50. Todestag des Komponisten[/url] Samstag 01. Mai 2010 15:05-16:00 [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] Web/Astra Ausschnitte aus: a) Viktoria und ihr Husar; b) Blume von Hawaii; c) Ball im Savoy; u. a. Solist/Solistin: Sylvia Geszty, Erzsébet Házy, u.a.
Apropos Operette: [url]http://oe1.orf.at/programm/236208;Paul Abraham - zum 50. Todestag des Komponisten[/url] Samstag 01. Mai 2010 15:05-16:00 [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] Web/Astra Ausschnitte aus: a) Viktoria und ihr Husar; b) Blume von Hawaii; c) Ball im Savoy; u. a. Solist/Solistin: Sylvia Geszty, Erzsébet Házy, u.a.
1742 Búbánat 2010-05-01 01:59:24 [Válasz erre: 1740 Búbánat 2010-04-21 19:59:35]
Megvolt a premier. Hónapra és szinte napra pontosan, éppen negyven évvel a legutóbbi bemutatója után, tegnap este újra tapsolhatott a pesti publikum a "Madame Pompadour"-nak! Leo Fall híres operettje ismét hosszú sikerszériára számíthat az Operettszínházban! Nagyszerű jelenetek, együttesek vannak a darabban, megtűzdelve sláger-számokkal, szép áriákkal és vidám duettekkel. A remek zenékben pompás táncok is helyet kaptak, melyhez méltó koreográfia társult. Szinetár Miklós rendezése a régi szép időket hozza vissza, mikor még az Operett direktoraként rendezett a teátrumban kiváló darabokat. A produkció a szentpétervári színházzal koprodukcióban jött létre, a rokokó kort idéző gyönyörű színpompás jelmezek alkotói oroszok. Szereposztás a következő volt: Kalocsai Zsuzsa - Madame Pompadour Oszvald Marika - Belotte, a komorna Csere László - Calicot, a költő Huszti Péter - XV. Lajos, király Vadász Zsolt - René, egy nemes úr Kékkovács Mara - Madeleine, egy nemes asszony Faragó András - Rendőrminiszter Peller Károly - "Róka", rendőr spicli Langer Soma - Hadnagy Benkóczy Zoltán - Kocsmáros Kalocsai Zsuzsa láthatóan élvezi a primadonna-szerepet és a körítést, ami ezzel jár. Vadász Zsolt tenorja karcsú, kellemes, a magasságok is megvannak, Kalocsaival remek párost alkotnak. Huszti Pétert kitüntető taps fogadta, bár csak két rövid jelenete van az operettben, amit rutinosan megold, de szerintem erre a szerepre a társulat saját erőből is kiállíthatott volna valakit, aki nála jobban énekel; a magyar rádiófelvételen Külkey László remekül oldotta meg ezt a feladatot. Ami még igazán tetszett, három fergeteges jelenet: az egyik a bibliából „kölcsönvett” nevezetes Putifárné, ahogyan elcsábítaná Józsefet… Itt Pompadour próbálja ugyanezt tenni – bosszúból - Calicot-val, a költővel, aki róla gúnyverseket fabrikál a nép körében. A másik ugyanennek a paródiája, az udvari bálon, ahol Oszvald Marika és Peller Károly játssza, táncolja, komédiázza végig a jelenetet, melyhez mondani sem kell, fergeteges ritmikájú zene járul, s ami nekem a legjobban tetszett, egy másik Fall- operettből ide áthozott zenéjére kiagyalt jelenet („Az elvált asszony”): a Rendőrminiszter (Faragó András), a titkos ügynöke, a Róka (Peller Károly) és a rendőrspiclik (férfi tánckar) közös ének-tánc jelenete talán a legnagyobb sikert aratták az est folyamán. Fall operettjét a múlt század húszas éveinek elején komponálta, tele szebbnél-szebb dallamokkal. Fülbemászó, vérpezsdítő zenéjébe már bele-belecsempészett az amerikai jazz stílusvilágából is; a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi – történelmi – köntösbe ágyazott romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba oltotta. A játszott egy szem Offenbach-operett (A párizsi élet) mellett javarészt Kálmán-Lehár- Huszka- Jacobi - Szirmai- Zerkovitz vonulat után éppen ideje volt elővenni a bécsi „ezüst-kor” egyik nagysikerű darabját. Jó volt végre látni-hallani egy más szellemiségű, bécsi „franciás” mintájú nagyoperettet a Nagymező utcában!
Megvolt a premier. Hónapra és szinte napra pontosan, éppen negyven évvel a legutóbbi bemutatója után, tegnap este újra tapsolhatott a pesti publikum a "Madame Pompadour"-nak! Leo Fall híres operettje ismét hosszú sikerszériára számíthat az Operettszínházban! Nagyszerű jelenetek, együttesek vannak a darabban, megtűzdelve sláger-számokkal, szép áriákkal és vidám duettekkel. A remek zenékben pompás táncok is helyet kaptak, melyhez méltó koreográfia társult. Szinetár Miklós rendezése a régi szép időket hozza vissza, mikor még az Operett direktoraként rendezett a teátrumban kiváló darabokat. A produkció a szentpétervári színházzal koprodukcióban jött létre, a rokokó kort idéző gyönyörű színpompás jelmezek alkotói oroszok. Szereposztás a következő volt: Kalocsai Zsuzsa - Madame Pompadour Oszvald Marika - Belotte, a komorna Csere László - Calicot, a költő Huszti Péter - XV. Lajos, király Vadász Zsolt - René, egy nemes úr Kékkovács Mara - Madeleine, egy nemes asszony Faragó András - Rendőrminiszter Peller Károly - "Róka", rendőr spicli Langer Soma - Hadnagy Benkóczy Zoltán - Kocsmáros Kalocsai Zsuzsa láthatóan élvezi a primadonna-szerepet és a körítést, ami ezzel jár. Vadász Zsolt tenorja karcsú, kellemes, a magasságok is megvannak, Kalocsaival remek párost alkotnak. Huszti Pétert kitüntető taps fogadta, bár csak két rövid jelenete van az operettben, amit rutinosan megold, de szerintem erre a szerepre a társulat saját erőből is kiállíthatott volna valakit, aki nála jobban énekel; a magyar rádiófelvételen Külkey László remekül oldotta meg ezt a feladatot. Ami még igazán tetszett, három fergeteges jelenet: az egyik a bibliából „kölcsönvett” nevezetes Putifárné, ahogyan elcsábítaná Józsefet… Itt Pompadour próbálja ugyanezt tenni – bosszúból - Calicot-val, a költővel, aki róla gúnyverseket fabrikál a nép körében. A másik ugyanennek a paródiája, az udvari bálon, ahol Oszvald Marika és Peller Károly játssza, táncolja, komédiázza végig a jelenetet, melyhez mondani sem kell, fergeteges ritmikájú zene járul, s ami nekem a legjobban tetszett, egy másik Fall- operettből ide áthozott zenéjére kiagyalt jelenet („Az elvált asszony”): a Rendőrminiszter (Faragó András), a titkos ügynöke, a Róka (Peller Károly) és a rendőrspiclik (férfi tánckar) közös ének-tánc jelenete talán a legnagyobb sikert aratták az est folyamán. Fall operettjét a múlt század húszas éveinek elején komponálta, tele szebbnél-szebb dallamokkal. Fülbemászó, vérpezsdítő zenéjébe már bele-belecsempészett az amerikai jazz stílusvilágából is; a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi – történelmi – köntösbe ágyazott romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba oltotta. A játszott egy szem Offenbach-operett (A párizsi élet) mellett javarészt Kálmán-Lehár- Huszka- Jacobi - Szirmai- Zerkovitz vonulat után éppen ideje volt elővenni a bécsi „ezüst-kor” egyik nagysikerű darabját. Jó volt végre látni-hallani egy más szellemiségű, bécsi „franciás” mintájú nagyoperettet a Nagymező utcában!
1741 Búbánat 2010-04-22 22:27:49
Egy évvel ezelőtti interjú, de most sem érdektelen elolvasni. Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-marik-peter-operett-szinesszel 2009.03.20. Szívből énekelni! Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. – Ki fedezte fel gyermekkorában hangi adottságait? – Kicsiny gyermekkoromtól kezdve, mikor jó kedvem volt, énekelgettem, így a nagy karácsonyi összejöveteleken is. Mostohanagyapám, a híres színész, Rajnai Gábor – nekem csak Gabi bácsi – volt. Emlékszem arra a Csókos asszony c. darabra, melyben ő volt a főszereplő, a báró, s Németh Marika játszotta Katókát. Ismeretségi körébe olyan nevek tartoztak, mint Fekete István, Herczeg Ferenc. Ilyen híres emberek voltak nálunk vendégségben a ’40-es évek elején, mikor karácsonykor elénekeltem a Mennyből az angyal-t kristálytiszta hangon. Erre mindenki felfigyelt. Később – ahogy felcseperedtem – nagyon szerettem zenét hallgatni, főleg operákat. Apámnak nagyon jó és szép lemeztára volt. Egyik nagybátyám – akit Wágnernak hívtak – rajongott a névrokon zeneszerzőért. Nagyon sok Wagner-operát hallgattam vele. Így már kisgyerekként énekeltem a walkűrök lovaglását. Amikor megkérdezték tőlem, mi akarsz lenni, azt feleltem, hogy operaénekes. Mikor érettségi előtt álltam, akkor is azt mondtam: zeneakadémiára szeretnék jelentkezni. Otthon megvolt nekünk Benjamino Gigli több lemeze, s én a híres operaénekest utánoztam, ami később igen nagy bajt jelentett számomra, mert a saját hangomat ezzel elnyomtam kissé. Gabi bácsi még 14-15 éves koromban elhívta hozzánk Oláh Gusztávot, az Operaház rendezőjét, hogy hallgasson meg engem. Oláh Gusztáv azt tanácsolta: tanuljak zenetörténetet, összhangzattant és keressek fel egy énektanárt. A zeneművészeti főiskola egyik korrepetitora tanított zongorázni, s a Kertész utcai gyakorlóiskolában foglalkoztak velem. Felvettek énekművész tanárnak, s az utolsó két évben én is a Kertész utcai iskolában folytattam gyakorlati tanítást. Az opera szakra már nem vettek fel… Nem volt hozzá elég jó hangom. Ezután végeztem el a művésztanárképzőt. – De mégis az Operaházhoz került, igaz nem énekesként, hanem mint ügyelő. – Amikor művésztanárképzős lettem, Mikó András, az Operaház főrendezője megkért arra, hogy az egyik operavizsgán az adott jelenetben énekeljem be Kalaf szerepét. Mikó megkérdezte tőlem: elvállalnám-e az egyik megüresedett ügyelői állás betöltését. Azt mondta nekem: én is így kezdtem. Rendezőt akart belőlem faragni, s ki is neveztek idővel segédrendezőnek. Egyszer Vámos László Turandotot rendezett az Erkel Színházban, s én voltam a segédrendezője. Akkor kérdezte meg tőlem: átjönnék-e az Operettbe a Pompadourba. – Hol látta és hallotta önt előtte a legendás főrendező? – Miközben ügyelőként dolgoztam, énekelni tanultam. Először Réti Józsefnél akartam énekelni, majd Bende Zsoltnál, s ők tanácsolták, hogy dr. Sípos Jenőhöz, a kor híres énektanárához menjek. Tehát Jenő bácsi tanított engem, s ő beszélt rá arra, hogy ne operaénekes, hanem operett-színész legyek. Az Operettszínháznál úgyis nagy bonvivánhiány van. Vámos pedig egyszer Sípos tanár úr lakásán hallgatott meg. – Az Operaház ekkor élte fénykorát: Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Melis és Simándy, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet, Osváth Júlia és időnként Svéd Sándor szerepelt a világot jelentő deszkákon. Ezek a művészek felértek egy mesterkurzussal? – Sok mindent lestem el tőlük. Még diákként rajongtam Simándy Jóskáért, sok operaszereplését megnéztem. De mégsem őt utánoztam, hanem Giglit. A főiskolán problémás voltam hangi szempontból. Mikó Wagner-tenorként képzelt el. Mások pedig Mozartot erőltettek rám. Azon vitatkoztak, hogy hős- vagy lírai tenor vagyok. Erre megszólalt Révhegyi Ferencné, a legendás énektanárnő: inkább azt vizsgáljuk, hogy tenor, vagy bariton a fiú. – A Víg özvegy Danilóját lírai baritonok is énekelték… – Így van. Ezért is kaptam meg ezt a szerepet, miután leszerződtem az Operettszínházhoz. Addig Bende Zsolt, az Operaház baritonistája énekelte vendégként ezt a szerepet, de neki a „szolgálati helyén” voltak elfoglaltságai, s a másik Danilo, Baksay Árpád, pedig akkor az USA-ban énekelt. Így „biztosítékként” kaptam meg a szerepet. Ekkor Németh Marika felment az igazgatóhoz, s azt mondta: „ne tegyétek ezt velem. Ezzel a zöldfülűvel raktok össze!” Akkor voltam 33 éves, de sokkal fiatalabbnak gondoltak. – Az Operettben ismerkedett meg későbbi feleségével, Németh Marika primadonnával. – Így van. Mikor a színházhoz szerződtem, véget vetettem előző kapcsolatomnak, annyira megbűvölt Marika személye. 1970 szeptemberében kezdtük el próbálni a Víg özvegyet, s októberben álltam be a szerepre. Szeptemberben van két Mária-nap is. Ez egy jó alibi volt, hogy Németh Marikát – egy kis társasággal együtt – meghívjam koccintani. Utána is folyton kerestem a lehetőséget, hogy próba után igyunk meg valamit. Úgy ügyeskedtem, hogy másokat is elhívtam: ne tűnjön fel, hogy csak Marika miatt teszem mindezt. Öreg korrepetitorunk, Csató Bandi egyszer ezt mondta Marikának: „nem veszed észre, hogy ez a fiú szerelmes beléd? Bármit mond, játszik, énekel, csak rád figyel.” Ezt követően a randevúk megsokszorozódtak, s végül az év karácsonyán Marikához költöztem, de az esküvőig – 1971. július 14-éig – várni kellett, míg el nem vált görög férjétől. – Ki tanította meg a színészmesterségre? – Igaz, ilyet a főiskolán nem tanultam. A rendezések, a próbák alatt sajátítottam el a színpadi mozgást. Ezt valahogyan ösztönösen bennem volt. – Tudtommal Marikával együtt szerepeltek a Keleti Márton által rendezett Fuss, hogy utolérjenek c. filmvígjátékban. Ezen kívül más filmben is látható volt? – Ennek a filmnek Fényes Szabolcs szerezte a zenéjét. Egy jelenetben – amit az Operettszínházban vettek fel – a színpadon Marika volt a primadonna, s én meg a bonviván. A szokásos második felvonásbeli összeveszési részt tették be a filmbe. Tudtommal más filmben nem szerepeltem. – Ebben a filmben a nagy, híres színészek lenézik a kezdőket, fiatalokat. Ön megtapasztalta ezt a valóságban? – Nem. Amikor vendégként Leo Fall operettjébe bekerültem, partnereim, Lehoczky Zsuzsa, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert mind elfogadtak. Nem hoztak zavarba a színpadon. Bizonnyal megérezték, hogy ígéretes tehetség vagyok. – Lehet, hogy kissé kellemetlen a kérdés, de önt Marik Péterként emlegették régebben, vagy a Németh Marika férjeként? – Ismertek már Marik Péterként is, de a legtöbbször azt mondták: itt jön Németh Marika férje. Ez megmaradt Marika halála után is. Megállítanak az utcán azzal: „magát ismerem, az Operettben játszik. Tudom már! A Németh Marika férje!” Ez nem bántó, pedig elég sűrűn szerepeltem a színházban, az egyik darabot követte a másik. – Akkoriban is téma volt a lapokban a művészek magánélete? – Előfordult, hogy magánéletünkről kérdeztek az újságírók. Feljöttek hozzánk, fényképeztek, de kellemetlen kérdéseket nem tettek fel. Bulvárosabb cikk rólunk nagyon sokáig nem született. Többen el sem hitték, hogy példás és gyönyörű házasságban éltünk. Akkor írtak csipkelődő, bántó dolgokat, mikor Marika halálát követő második évben összeköltöztem mostani feleségemmel. Azt írták: Marik, a víg özvegy. Arról is cikkeztek, hogy alkoholista lettem. A színház egyik tagja adta a valós és hamis információkat a pletykalapoknak. – Tudtommal nagyon szerette volt felesége főztjeit. Pl. a zöldborsós csirkét… – Ez igaz. Marika nagyon szerette a különlegességeket. Olyanokat készített itthon, amit világjáró körútjain kóstolt. Így megismerhettem a görög, a német és az ausztrál konyha remekeit is. Néhány receptjét még az újságok is leközölték. – Azt el lehet mondani, hogy Németh Marika sztár volt. Vannak még sztárok az operett egén? – Vannak, de már nem olyan nagy egyéniségek, mint régebben voltak. Ettől függetlenül számomra a primadonnák közül Kalocsai Zsuzsa az, aki még egyéniség és sztár is. Sztárnak tartom még Dolhai Attilát, Janza Katát, Mészáros Árpit és Szabó P. Szilvesztert is. Igaz, őket nem sztárolják annyira. Régebben a színész, énekes sokat szerepelt a televízióban. Ez mára megszűnt. A színészeket pedig a tv-nézők nem egy-egy darab kapcsán ismerik meg. – Régebben több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. Ön szerint miért változott meg a műsorpolitika? – Gondolom a bevétel miatt, s az is tény: a musicalekre jobban bejönnek a fiatalok. Ma szinte önellátóak a színházak, mert az állami támogatásokat minimálisra csökkentik. Kerényi Miklós Gábor hozta be a musicaleket, melyek nem rosszak, igaz egy más, egy hangosított műfajról van szó. Az operettet még nem hangosítják, pedig kéne, mert a színháznak nem jó az akusztikája. Ez lehet az oka annak, hogy a régi színészek sokszor kirívóan a nézőtér felé játszottak. Az is egy ügyes húzás, hogy tehetséges musical-sztárokat szerepeltetnek operettekben. Így erre a műfajra is be lehet csalogatni a fiatal generáció tagjait. – Mit szól ahhoz, hogy ma több operettet modernizálnak? – Ha a modernizáció nem megy a zene és a játék rovására, akkor nincs gond. Akkor van baj, ha egyesek valami fura késztetés miatt mindent mai környezetbe akarnak átültetni. Azt sem tartom jónak, ha öncélúan ordenáré beszédet adnak a színészek szájába. – Nem tartja gondnak, hogy manapság egy valóságshow szereplőjét jobban ismernek, mint egy híres színészt? – Dehogynem. Nincsenek tv-játékok, s színházakba egyre kevesebben járnak. Egy, a média által felkapott figura így válik közismertté, míg aki estéről estére hatalmas sikert arat, csak a szakmai lapokban látja viszont nevét. – Ön szerint a gazdasági válság mennyire érintheti a kulturális életet? – Akinek nincs pénze kenyérre, az nem ad színházért pénzt, s a magánember éppen úgy kulturális szükségletein kezdi a leépítést, mint akár a közösség, legyen az állam, vagy városi önkormányzat…Ettől nagyon rettegünk, bár szerencsére az Operettszínház a jó marketing miatt teltházas darabokat játszik. Igaz, nemcsak a szegénység, hanem a túlgazdagság is durvít, nemcsak a kereset hiánya, hanem a könnyű és korlátlan kereseti lehetőség is, ami műveletlen rétegeket emel a társadalomban felszínre, erkölcsileg értéktelenebb csoportok kezére játssza a vezetést. – Amikor a pályára lépett, a pénz, vagy a politika szólt bele jobban a színházak életébe, s mi most a helyzet? – Pályafutásom elején a politika, s most pedig a pénz, a támogatás és a bevételek. Emlékszem: milyen nagy dolog volt, mikor a munkásmozgalmi témájú zenés játékok – mint a Szabad szél – után végre Kálmán Imrét és Lehárt játszhattak az Operettszínházban. – Jól látom, hogy Fényes Szabolccsal kihalt a magyar operett-szerzés? – Jól. Sajnos jól. Kortársai közül néhányan írtak még operettet, de azokat nem játszották olyan nagy sikerrel, mint a Fényes-darabokat. Vannak most is jó zeneszerzők a könnyebb műfajban, de ők nem operettet, hanem musicalt írnak. – Ennyire hűséges típus, hogy majd’ 40 éve nem váltott színházat? – Az vagyok. Vendégként nagyon sok helyen játszottam, s ha kellett, betegség miatt beugrottam egy-egy darabba. – „Ma nem divat operettszínésznek lenni, nem nagyon van ilyen képzés a főiskolán sem. A véletlen folytán lehet belekerülni. Az utánpótlás is kevés, mert a rockopera, a musical, a zenés játék, s mindaz divat, amihez elektronikus zene kell és mikrofon. Az operett pedig nem mikrofonzene, a színházban át kell énekelni egy 40 tagú zenekart is.” – nyilatkozott Kállay Bori. Egyetért vele? – Abszolúte. Ehhez még hozzátartozik, hogy nálunk egy rossz akusztikájú színházban kell áténekelni a zenekart, ami nehezebb. Arra is vigyázni kell, ne énekeljünk hátrafelé, amikor erősen szól a zenekar. – Farkas Bálint bonviván nyilatkozta a lapunknak: az operett hungarikum. – Így van – ahogy a pálinka és a tokaji is az – s ez igazgatónk véleménye is. Jó a bécsi operett is, de más, mint a magyar. Nagyon sok külföldi szereti a magyar operettet, s ezért is támogatni kéne. Ha ezt a műfajt gyengítik, akkor velünk is ezt teszik. – Önben mi tartja a hitet a színház iránt? – Szükségem van a színpadra. Ameddig hanggal és fizikailag bírom, addig játszom a színházban. Öt évvel ezelőtt még főszerepeket játszottam, most meg karakterfigurákat. Ez nem bánt engem, mert bármit is játszom, azt szívből teszem. Medveczky Attila
Egy évvel ezelőtti interjú, de most sem érdektelen elolvasni. Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-marik-peter-operett-szinesszel 2009.03.20. Szívből énekelni! Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. – Ki fedezte fel gyermekkorában hangi adottságait? – Kicsiny gyermekkoromtól kezdve, mikor jó kedvem volt, énekelgettem, így a nagy karácsonyi összejöveteleken is. Mostohanagyapám, a híres színész, Rajnai Gábor – nekem csak Gabi bácsi – volt. Emlékszem arra a Csókos asszony c. darabra, melyben ő volt a főszereplő, a báró, s Németh Marika játszotta Katókát. Ismeretségi körébe olyan nevek tartoztak, mint Fekete István, Herczeg Ferenc. Ilyen híres emberek voltak nálunk vendégségben a ’40-es évek elején, mikor karácsonykor elénekeltem a Mennyből az angyal-t kristálytiszta hangon. Erre mindenki felfigyelt. Később – ahogy felcseperedtem – nagyon szerettem zenét hallgatni, főleg operákat. Apámnak nagyon jó és szép lemeztára volt. Egyik nagybátyám – akit Wágnernak hívtak – rajongott a névrokon zeneszerzőért. Nagyon sok Wagner-operát hallgattam vele. Így már kisgyerekként énekeltem a walkűrök lovaglását. Amikor megkérdezték tőlem, mi akarsz lenni, azt feleltem, hogy operaénekes. Mikor érettségi előtt álltam, akkor is azt mondtam: zeneakadémiára szeretnék jelentkezni. Otthon megvolt nekünk Benjamino Gigli több lemeze, s én a híres operaénekest utánoztam, ami később igen nagy bajt jelentett számomra, mert a saját hangomat ezzel elnyomtam kissé. Gabi bácsi még 14-15 éves koromban elhívta hozzánk Oláh Gusztávot, az Operaház rendezőjét, hogy hallgasson meg engem. Oláh Gusztáv azt tanácsolta: tanuljak zenetörténetet, összhangzattant és keressek fel egy énektanárt. A zeneművészeti főiskola egyik korrepetitora tanított zongorázni, s a Kertész utcai gyakorlóiskolában foglalkoztak velem. Felvettek énekművész tanárnak, s az utolsó két évben én is a Kertész utcai iskolában folytattam gyakorlati tanítást. Az opera szakra már nem vettek fel… Nem volt hozzá elég jó hangom. Ezután végeztem el a művésztanárképzőt. – De mégis az Operaházhoz került, igaz nem énekesként, hanem mint ügyelő. – Amikor művésztanárképzős lettem, Mikó András, az Operaház főrendezője megkért arra, hogy az egyik operavizsgán az adott jelenetben énekeljem be Kalaf szerepét. Mikó megkérdezte tőlem: elvállalnám-e az egyik megüresedett ügyelői állás betöltését. Azt mondta nekem: én is így kezdtem. Rendezőt akart belőlem faragni, s ki is neveztek idővel segédrendezőnek. Egyszer Vámos László Turandotot rendezett az Erkel Színházban, s én voltam a segédrendezője. Akkor kérdezte meg tőlem: átjönnék-e az Operettbe a Pompadourba. – Hol látta és hallotta önt előtte a legendás főrendező? – Miközben ügyelőként dolgoztam, énekelni tanultam. Először Réti Józsefnél akartam énekelni, majd Bende Zsoltnál, s ők tanácsolták, hogy dr. Sípos Jenőhöz, a kor híres énektanárához menjek. Tehát Jenő bácsi tanított engem, s ő beszélt rá arra, hogy ne operaénekes, hanem operett-színész legyek. Az Operettszínháznál úgyis nagy bonvivánhiány van. Vámos pedig egyszer Sípos tanár úr lakásán hallgatott meg. – Az Operaház ekkor élte fénykorát: Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Melis és Simándy, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet, Osváth Júlia és időnként Svéd Sándor szerepelt a világot jelentő deszkákon. Ezek a művészek felértek egy mesterkurzussal? – Sok mindent lestem el tőlük. Még diákként rajongtam Simándy Jóskáért, sok operaszereplését megnéztem. De mégsem őt utánoztam, hanem Giglit. A főiskolán problémás voltam hangi szempontból. Mikó Wagner-tenorként képzelt el. Mások pedig Mozartot erőltettek rám. Azon vitatkoztak, hogy hős- vagy lírai tenor vagyok. Erre megszólalt Révhegyi Ferencné, a legendás énektanárnő: inkább azt vizsgáljuk, hogy tenor, vagy bariton a fiú. – A Víg özvegy Danilóját lírai baritonok is énekelték… – Így van. Ezért is kaptam meg ezt a szerepet, miután leszerződtem az Operettszínházhoz. Addig Bende Zsolt, az Operaház baritonistája énekelte vendégként ezt a szerepet, de neki a „szolgálati helyén” voltak elfoglaltságai, s a másik Danilo, Baksay Árpád, pedig akkor az USA-ban énekelt. Így „biztosítékként” kaptam meg a szerepet. Ekkor Németh Marika felment az igazgatóhoz, s azt mondta: „ne tegyétek ezt velem. Ezzel a zöldfülűvel raktok össze!” Akkor voltam 33 éves, de sokkal fiatalabbnak gondoltak. – Az Operettben ismerkedett meg későbbi feleségével, Németh Marika primadonnával. – Így van. Mikor a színházhoz szerződtem, véget vetettem előző kapcsolatomnak, annyira megbűvölt Marika személye. 1970 szeptemberében kezdtük el próbálni a Víg özvegyet, s októberben álltam be a szerepre. Szeptemberben van két Mária-nap is. Ez egy jó alibi volt, hogy Németh Marikát – egy kis társasággal együtt – meghívjam koccintani. Utána is folyton kerestem a lehetőséget, hogy próba után igyunk meg valamit. Úgy ügyeskedtem, hogy másokat is elhívtam: ne tűnjön fel, hogy csak Marika miatt teszem mindezt. Öreg korrepetitorunk, Csató Bandi egyszer ezt mondta Marikának: „nem veszed észre, hogy ez a fiú szerelmes beléd? Bármit mond, játszik, énekel, csak rád figyel.” Ezt követően a randevúk megsokszorozódtak, s végül az év karácsonyán Marikához költöztem, de az esküvőig – 1971. július 14-éig – várni kellett, míg el nem vált görög férjétől. – Ki tanította meg a színészmesterségre? – Igaz, ilyet a főiskolán nem tanultam. A rendezések, a próbák alatt sajátítottam el a színpadi mozgást. Ezt valahogyan ösztönösen bennem volt. – Tudtommal Marikával együtt szerepeltek a Keleti Márton által rendezett Fuss, hogy utolérjenek c. filmvígjátékban. Ezen kívül más filmben is látható volt? – Ennek a filmnek Fényes Szabolcs szerezte a zenéjét. Egy jelenetben – amit az Operettszínházban vettek fel – a színpadon Marika volt a primadonna, s én meg a bonviván. A szokásos második felvonásbeli összeveszési részt tették be a filmbe. Tudtommal más filmben nem szerepeltem. – Ebben a filmben a nagy, híres színészek lenézik a kezdőket, fiatalokat. Ön megtapasztalta ezt a valóságban? – Nem. Amikor vendégként Leo Fall operettjébe bekerültem, partnereim, Lehoczky Zsuzsa, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert mind elfogadtak. Nem hoztak zavarba a színpadon. Bizonnyal megérezték, hogy ígéretes tehetség vagyok. – Lehet, hogy kissé kellemetlen a kérdés, de önt Marik Péterként emlegették régebben, vagy a Németh Marika férjeként? – Ismertek már Marik Péterként is, de a legtöbbször azt mondták: itt jön Németh Marika férje. Ez megmaradt Marika halála után is. Megállítanak az utcán azzal: „magát ismerem, az Operettben játszik. Tudom már! A Németh Marika férje!” Ez nem bántó, pedig elég sűrűn szerepeltem a színházban, az egyik darabot követte a másik. – Akkoriban is téma volt a lapokban a művészek magánélete? – Előfordult, hogy magánéletünkről kérdeztek az újságírók. Feljöttek hozzánk, fényképeztek, de kellemetlen kérdéseket nem tettek fel. Bulvárosabb cikk rólunk nagyon sokáig nem született. Többen el sem hitték, hogy példás és gyönyörű házasságban éltünk. Akkor írtak csipkelődő, bántó dolgokat, mikor Marika halálát követő második évben összeköltöztem mostani feleségemmel. Azt írták: Marik, a víg özvegy. Arról is cikkeztek, hogy alkoholista lettem. A színház egyik tagja adta a valós és hamis információkat a pletykalapoknak. – Tudtommal nagyon szerette volt felesége főztjeit. Pl. a zöldborsós csirkét… – Ez igaz. Marika nagyon szerette a különlegességeket. Olyanokat készített itthon, amit világjáró körútjain kóstolt. Így megismerhettem a görög, a német és az ausztrál konyha remekeit is. Néhány receptjét még az újságok is leközölték. – Azt el lehet mondani, hogy Németh Marika sztár volt. Vannak még sztárok az operett egén? – Vannak, de már nem olyan nagy egyéniségek, mint régebben voltak. Ettől függetlenül számomra a primadonnák közül Kalocsai Zsuzsa az, aki még egyéniség és sztár is. Sztárnak tartom még Dolhai Attilát, Janza Katát, Mészáros Árpit és Szabó P. Szilvesztert is. Igaz, őket nem sztárolják annyira. Régebben a színész, énekes sokat szerepelt a televízióban. Ez mára megszűnt. A színészeket pedig a tv-nézők nem egy-egy darab kapcsán ismerik meg. – Régebben több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. Ön szerint miért változott meg a műsorpolitika? – Gondolom a bevétel miatt, s az is tény: a musicalekre jobban bejönnek a fiatalok. Ma szinte önellátóak a színházak, mert az állami támogatásokat minimálisra csökkentik. Kerényi Miklós Gábor hozta be a musicaleket, melyek nem rosszak, igaz egy más, egy hangosított műfajról van szó. Az operettet még nem hangosítják, pedig kéne, mert a színháznak nem jó az akusztikája. Ez lehet az oka annak, hogy a régi színészek sokszor kirívóan a nézőtér felé játszottak. Az is egy ügyes húzás, hogy tehetséges musical-sztárokat szerepeltetnek operettekben. Így erre a műfajra is be lehet csalogatni a fiatal generáció tagjait. – Mit szól ahhoz, hogy ma több operettet modernizálnak? – Ha a modernizáció nem megy a zene és a játék rovására, akkor nincs gond. Akkor van baj, ha egyesek valami fura késztetés miatt mindent mai környezetbe akarnak átültetni. Azt sem tartom jónak, ha öncélúan ordenáré beszédet adnak a színészek szájába. – Nem tartja gondnak, hogy manapság egy valóságshow szereplőjét jobban ismernek, mint egy híres színészt? – Dehogynem. Nincsenek tv-játékok, s színházakba egyre kevesebben járnak. Egy, a média által felkapott figura így válik közismertté, míg aki estéről estére hatalmas sikert arat, csak a szakmai lapokban látja viszont nevét. – Ön szerint a gazdasági válság mennyire érintheti a kulturális életet? – Akinek nincs pénze kenyérre, az nem ad színházért pénzt, s a magánember éppen úgy kulturális szükségletein kezdi a leépítést, mint akár a közösség, legyen az állam, vagy városi önkormányzat…Ettől nagyon rettegünk, bár szerencsére az Operettszínház a jó marketing miatt teltházas darabokat játszik. Igaz, nemcsak a szegénység, hanem a túlgazdagság is durvít, nemcsak a kereset hiánya, hanem a könnyű és korlátlan kereseti lehetőség is, ami műveletlen rétegeket emel a társadalomban felszínre, erkölcsileg értéktelenebb csoportok kezére játssza a vezetést. – Amikor a pályára lépett, a pénz, vagy a politika szólt bele jobban a színházak életébe, s mi most a helyzet? – Pályafutásom elején a politika, s most pedig a pénz, a támogatás és a bevételek. Emlékszem: milyen nagy dolog volt, mikor a munkásmozgalmi témájú zenés játékok – mint a Szabad szél – után végre Kálmán Imrét és Lehárt játszhattak az Operettszínházban. – Jól látom, hogy Fényes Szabolccsal kihalt a magyar operett-szerzés? – Jól. Sajnos jól. Kortársai közül néhányan írtak még operettet, de azokat nem játszották olyan nagy sikerrel, mint a Fényes-darabokat. Vannak most is jó zeneszerzők a könnyebb műfajban, de ők nem operettet, hanem musicalt írnak. – Ennyire hűséges típus, hogy majd’ 40 éve nem váltott színházat? – Az vagyok. Vendégként nagyon sok helyen játszottam, s ha kellett, betegség miatt beugrottam egy-egy darabba. – „Ma nem divat operettszínésznek lenni, nem nagyon van ilyen képzés a főiskolán sem. A véletlen folytán lehet belekerülni. Az utánpótlás is kevés, mert a rockopera, a musical, a zenés játék, s mindaz divat, amihez elektronikus zene kell és mikrofon. Az operett pedig nem mikrofonzene, a színházban át kell énekelni egy 40 tagú zenekart is.” – nyilatkozott Kállay Bori. Egyetért vele? – Abszolúte. Ehhez még hozzátartozik, hogy nálunk egy rossz akusztikájú színházban kell áténekelni a zenekart, ami nehezebb. Arra is vigyázni kell, ne énekeljünk hátrafelé, amikor erősen szól a zenekar. – Farkas Bálint bonviván nyilatkozta a lapunknak: az operett hungarikum. – Így van – ahogy a pálinka és a tokaji is az – s ez igazgatónk véleménye is. Jó a bécsi operett is, de más, mint a magyar. Nagyon sok külföldi szereti a magyar operettet, s ezért is támogatni kéne. Ha ezt a műfajt gyengítik, akkor velünk is ezt teszik. – Önben mi tartja a hitet a színház iránt? – Szükségem van a színpadra. Ameddig hanggal és fizikailag bírom, addig játszom a színházban. Öt évvel ezelőtt még főszerepeket játszottam, most meg karakterfigurákat. Ez nem bánt engem, mert bármit is játszom, azt szívből teszem. Medveczky Attila
1740 Búbánat 2010-04-21 19:59:35
Közeledik a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=583; Madame Pompadour [/url] bemutatója a Budapesti Operettszínházban: április 30.
Közeledik a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=583; Madame Pompadour [/url] bemutatója a Budapesti Operettszínházban: április 30.
1739 Búbánat 2010-04-21 19:37:29 [Válasz erre: 1738 Haandel 2010-04-20 17:55:23]
Nagyon jók a Suppéról, Lehárról és Huszkáról írt fejezetek! De szinte minden témakörben találtam sok érdekes és elgondolkoztató írást. Nagyon értékelem, hogy ezt a linket ide felraktad, és hogy erre a negyedévente megjelenő kulturális folyóíratra felhívtad a figyelmünket!
Nagyon jók a Suppéról, Lehárról és Huszkáról írt fejezetek! De szinte minden témakörben találtam sok érdekes és elgondolkoztató írást. Nagyon értékelem, hogy ezt a linket ide felraktad, és hogy erre a negyedévente megjelenő kulturális folyóíratra felhívtad a figyelmünket!
1738 Haandel 2010-04-20 17:55:23 [Válasz erre: 1737 Haandel 2010-04-20 17:41:33]
[url]http://api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf;Magyar Művészetterápia[/url]
[url]http://api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf;Magyar Művészetterápia[/url]
1737 Haandel 2010-04-20 17:41:33
[url]api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf; Magyar Művészetterápia[/url] (Ez egy kereshető pdf, pl. Find: ‘operett‘, ‘Lehár‘, ...) [url]http://asmmtt.ning.com/;Magyar Művészetterápiás Társaság[/url]
[url]api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf; Magyar Művészetterápia[/url] (Ez egy kereshető pdf, pl. Find: ‘operett‘, ‘Lehár‘, ...) [url]http://asmmtt.ning.com/;Magyar Művészetterápiás Társaság[/url]
1736 Búbánat 2010-04-16 22:43:56 [Válasz erre: 1735 Haandel 2010-04-15 19:19:21]
A Lehár-topicban korábban már érintettem műveinek újszerűségét, az úgynevezett "lehárizmust", amely sikereinek titka volt. Most A mosoly országa miskolci bemutatója kapcsán érdemes ezt a gondolatot más oldalról is megvilágítani. Leghelyesebb, ha ennek megértéséhez, ennek a titoknak a mibenlétéről magát a komponistát idézem: "Az operett nem halt ki, csak azok pusztulnak el, akik nem tudnak mit kezdeni vele; a klisé-írók és a majmolók. Minden igaz művész tunelrobbantó, aki hegyek sötétségén át a túloldalon napvilágra tör. Új anyag, új emberek, új formák kellenek! Én a jelen embere vagyok és az egész jelen nem más, mint egy nagy kísérleti műhely a jövő nemzedék számára. A jelen átgyúrta a drámát, átgyúrta a regényt és a vígjátékot, miért ne gyúrhatná át az operettet is?" /Sopron város tanácsának jegyzőkönyve 1940. május 15./ És még valami, amiben utolérhetetlen volt Lehár. Nemcsak invenciójában és struktúrájában adott újat az operettszínpadnak, hanem zenei formavilága is új volt. Művészetére az jellemző, hogy harmonikusan egyesíti francia könnyedséget, bécsi álmodozást, a szláv érzelembőséget és a magyar temperamentumot - állapítja meg a korabeli szakíró. Otto Schneidereit Lehár-könyvében írja a következőket: "Adjunk most egy leltárszerű összegzést - a térképre vetítve - Lehár hihetetlen mozgékonyságáról! 1937-ben, tehát 67. életévében a következő körutazást tette: Bécsből Berlinbe ment, ahol a Luxemburg grófját vitte színpadra. Berlinből Brüsszelbe utazott, a Cárevics előadására; "Brüsszelből Párizsba mentem, hogy eldirigáljam gyermekoperámat a 'Péter és Pál Bergengóciában' címmel. Ezután elhagytam Európát és Afrikába mentem. Algírban tavasszal nemzetközi orvoskongresszus ült össze, és ennek alkalmával bemutatták A mosoly országát, amit én vezényeltem. Algírban egyébként még két hangversenyre is sor került az én műveimből. Nem tartózkodhattam sokáig Afrikában, hiszen április 15-én ismét Párizsban kellett lennem, hogy elvezényeljem a Giuditta ottani premierjét. Párizsból Londonba vitt az utam; ott a Paganinit mutatták be.” Lehár Ferenc noha már hetven elmúlt, még nem akar pihenni. Sőt, 1940-ben ismét Párizsban találjuk, ahol ismét vezényel. Párizsi szerepléséről, valamint a vele folytatott beszélgetésről számol be a Nemzeti Újság munkatársa. Az igen érdekes találkozásról a Komáromi Lapok is megemlékezik. Ebből a tudósításból idézek egy rövid részletet: „[…] Lehár még néhány napig Párizsban marad. Percnyi ideje sincs… - Melyik operettje ment a mesternek A mosoly országa előtt, Párizsban? – kezdjük a beszélgetést: - Majdnem mindegyik… A legtöbb nagyon tetszett a párizsi közönségnek… - A mai viszonyok között tudja-e, hogy hol melyik művét játsszák? – Pontosan nem tudom… Sokszor csak utólag értesülök magam is róla. Azt tudom, hogy Berlinben most megy A víg özvegy, Chemnitzben a Giuditta, Zürichben a Friderika, Drezdában két hónapja A víg özvegy. – Melyik művével volt a legnagyobb sikere? – Azt hiszem, A víg özveggyel… Harminc éve adják, de már húsz évvel ezelőtt huszonkétezer előadást ért meg. De úgy látszik, A mosoly országa versenyre kel vele, talán meg is javítja a rekordot… /Ez az idézett interjú teljes terjedelmében olvasható Szénássy Zoltán „Lehár” című könyvében, amit a Madách-Posonium kiadó jelentetett meg Pozsonyban 1995-ben, a zeneszerző születésének 125. évfordulójára./
A Lehár-topicban korábban már érintettem műveinek újszerűségét, az úgynevezett "lehárizmust", amely sikereinek titka volt. Most A mosoly országa miskolci bemutatója kapcsán érdemes ezt a gondolatot más oldalról is megvilágítani. Leghelyesebb, ha ennek megértéséhez, ennek a titoknak a mibenlétéről magát a komponistát idézem: "Az operett nem halt ki, csak azok pusztulnak el, akik nem tudnak mit kezdeni vele; a klisé-írók és a majmolók. Minden igaz művész tunelrobbantó, aki hegyek sötétségén át a túloldalon napvilágra tör. Új anyag, új emberek, új formák kellenek! Én a jelen embere vagyok és az egész jelen nem más, mint egy nagy kísérleti műhely a jövő nemzedék számára. A jelen átgyúrta a drámát, átgyúrta a regényt és a vígjátékot, miért ne gyúrhatná át az operettet is?" /Sopron város tanácsának jegyzőkönyve 1940. május 15./ És még valami, amiben utolérhetetlen volt Lehár. Nemcsak invenciójában és struktúrájában adott újat az operettszínpadnak, hanem zenei formavilága is új volt. Művészetére az jellemző, hogy harmonikusan egyesíti francia könnyedséget, bécsi álmodozást, a szláv érzelembőséget és a magyar temperamentumot - állapítja meg a korabeli szakíró. Otto Schneidereit Lehár-könyvében írja a következőket: "Adjunk most egy leltárszerű összegzést - a térképre vetítve - Lehár hihetetlen mozgékonyságáról! 1937-ben, tehát 67. életévében a következő körutazást tette: Bécsből Berlinbe ment, ahol a Luxemburg grófját vitte színpadra. Berlinből Brüsszelbe utazott, a Cárevics előadására; "Brüsszelből Párizsba mentem, hogy eldirigáljam gyermekoperámat a 'Péter és Pál Bergengóciában' címmel. Ezután elhagytam Európát és Afrikába mentem. Algírban tavasszal nemzetközi orvoskongresszus ült össze, és ennek alkalmával bemutatták A mosoly országát, amit én vezényeltem. Algírban egyébként még két hangversenyre is sor került az én műveimből. Nem tartózkodhattam sokáig Afrikában, hiszen április 15-én ismét Párizsban kellett lennem, hogy elvezényeljem a Giuditta ottani premierjét. Párizsból Londonba vitt az utam; ott a Paganinit mutatták be.” Lehár Ferenc noha már hetven elmúlt, még nem akar pihenni. Sőt, 1940-ben ismét Párizsban találjuk, ahol ismét vezényel. Párizsi szerepléséről, valamint a vele folytatott beszélgetésről számol be a Nemzeti Újság munkatársa. Az igen érdekes találkozásról a Komáromi Lapok is megemlékezik. Ebből a tudósításból idézek egy rövid részletet: „[…] Lehár még néhány napig Párizsban marad. Percnyi ideje sincs… - Melyik operettje ment a mesternek A mosoly országa előtt, Párizsban? – kezdjük a beszélgetést: - Majdnem mindegyik… A legtöbb nagyon tetszett a párizsi közönségnek… - A mai viszonyok között tudja-e, hogy hol melyik művét játsszák? – Pontosan nem tudom… Sokszor csak utólag értesülök magam is róla. Azt tudom, hogy Berlinben most megy A víg özvegy, Chemnitzben a Giuditta, Zürichben a Friderika, Drezdában két hónapja A víg özvegy. – Melyik művével volt a legnagyobb sikere? – Azt hiszem, A víg özveggyel… Harminc éve adják, de már húsz évvel ezelőtt huszonkétezer előadást ért meg. De úgy látszik, A mosoly országa versenyre kel vele, talán meg is javítja a rekordot… /Ez az idézett interjú teljes terjedelmében olvasható Szénássy Zoltán „Lehár” című könyvében, amit a Madách-Posonium kiadó jelentetett meg Pozsonyban 1995-ben, a zeneszerző születésének 125. évfordulójára./
1735 Haandel 2010-04-15 19:19:21
MusicalCriticism.com [url]http://www.musicalcriticism.com/opera/miskolc-smiles-0410.shtml;Lehár: Das Land des Lächelns[/url] National Theatre of Miskolc, Hungary, 15 April 2010 [url]http://translate.google.com/translate?js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=1&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.musicalcriticism.com%2Fopera%2Fmiskolc-smiles-0410.shtml&sl=en&tl=hu;Google Translate[/url]
MusicalCriticism.com [url]http://www.musicalcriticism.com/opera/miskolc-smiles-0410.shtml;Lehár: Das Land des Lächelns[/url] National Theatre of Miskolc, Hungary, 15 April 2010 [url]http://translate.google.com/translate?js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=1&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.musicalcriticism.com%2Fopera%2Fmiskolc-smiles-0410.shtml&sl=en&tl=hu;Google Translate[/url]
1734 Haandel 2010-03-28 18:51:56 [Válasz erre: 1733 Haandel 2010-03-28 18:30:35]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;The Ohio Light Opera – 2010 Season [/url] [url]http://maps.yahoo.com/#mvt=m&lat=40.811266&lon=-81.934194&zoom=7&q1=1189%20Beall%20Avenue%20Wooster%2C%20OH%2044691;Wooster, OH 44691[/url]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;The Ohio Light Opera – 2010 Season [/url] [url]http://maps.yahoo.com/#mvt=m&lat=40.811266&lon=-81.934194&zoom=7&q1=1189%20Beall%20Avenue%20Wooster%2C%20OH%2044691;Wooster, OH 44691[/url]
1732 Haandel 2010-03-28 18:29:36 [Válasz erre: 1730 Búbánat 2010-03-28 16:42:20]
[url]http://www.operettafoundation.org/oarchives.htm;Kálmán-különlegességek[/url]
[url]http://www.operettafoundation.org/oarchives.htm;Kálmán-különlegességek[/url]
1731 Haandel 2010-03-28 18:29:05 [Válasz erre: 1571 Haandel 2008-07-01 17:16:45]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;Ohio Light Opera – 210 Season[/url]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;Ohio Light Opera – 210 Season[/url]
1730 Búbánat 2010-03-28 16:42:20 [Válasz erre: 1728 Haandel 2010-03-13 09:00:15]
Ez a Kálmán-különlegesség megvan nekem DVD-n, a bécsi Volksoper előadásában. Deborah Riedel és Richard Bonynge karmesternek nem ez az első közös produkciójuk. Szintén DVD-n megvásároltam Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének (The Gypsy Princess) Sydney Operában felvett előadását,hol Riedel alakítja Sylviát, Bonynge vezényli az előadást (Opus ARTE Faveo sorozata)
Ez a Kálmán-különlegesség megvan nekem DVD-n, a bécsi Volksoper előadásában. Deborah Riedel és Richard Bonynge karmesternek nem ez az első közös produkciójuk. Szintén DVD-n megvásároltam Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének (The Gypsy Princess) Sydney Operában felvett előadását,hol Riedel alakítja Sylviát, Bonynge vezényli az előadást (Opus ARTE Faveo sorozata)
1729 Haandel 2010-03-27 08:48:23
[url]http://sites.radiofrance.fr/francevivace/prog/;L'Art d'Adolphe Sibert [/url] Samedi 27 Mars 2010 [url]http://www.listenlive.eu/france.html;France Vivace[/url] 13:17 Karl Millöcker L'Etudiant pauvre, opéra comique en 3 actes d'après Scribe [Enregistré à la maison de Radio France en 1972] Anne-Marie Sanial, Laura Huguette Boulangeot, Martha Lina Dachary, Palmatica Albert Voli, Simon Bernard Plantey, Jan Henri Bedex, Puffendorf Michel Hamel, Dindonnet Solistes, choeur et Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F Adolphe Sibert, direction réf : INTEGRAL INT 221.134 14:29 Franz Lehar Fantaisie sur Paganini pour violon et orchestre [Enregistré en 1928] Adolphe Sibert, violon Orchestre de Radio Vienne Adolphe Sibert, direction réf : SONY 5030782 14:37 Johann Strauss Fils Le Galop des Bandits Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F. Adolphe Sibert, direction réf : SONY 5030782 14:40 Johann Strauss Fils Le Baron Tzigane, opéra comique en 3 actes sur un livret de Ignaz Schnitzer Lina Dachary, Saffi Janine Capderou, Czipra Claudine Collart, Arsena Michel Caron, Sandor Barinkay Henry Bedex, Zsupan Dominique Tirmont, Carnero Michel Hamel, Ottokar Aimé Donat, Homonay Solistes, choeur et Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F Adolphe Sibert, direction réf : INTEGRAL INT 221.136
[url]http://sites.radiofrance.fr/francevivace/prog/;L'Art d'Adolphe Sibert [/url] Samedi 27 Mars 2010 [url]http://www.listenlive.eu/france.html;France Vivace[/url] 13:17 Karl Millöcker L'Etudiant pauvre, opéra comique en 3 actes d'après Scribe [Enregistré à la maison de Radio France en 1972] Anne-Marie Sanial, Laura Huguette Boulangeot, Martha Lina Dachary, Palmatica Albert Voli, Simon Bernard Plantey, Jan Henri Bedex, Puffendorf Michel Hamel, Dindonnet Solistes, choeur et Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F Adolphe Sibert, direction réf : INTEGRAL INT 221.134 14:29 Franz Lehar Fantaisie sur Paganini pour violon et orchestre [Enregistré en 1928] Adolphe Sibert, violon Orchestre de Radio Vienne Adolphe Sibert, direction réf : SONY 5030782 14:37 Johann Strauss Fils Le Galop des Bandits Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F. Adolphe Sibert, direction réf : SONY 5030782 14:40 Johann Strauss Fils Le Baron Tzigane, opéra comique en 3 actes sur un livret de Ignaz Schnitzer Lina Dachary, Saffi Janine Capderou, Czipra Claudine Collart, Arsena Michel Caron, Sandor Barinkay Henry Bedex, Zsupan Dominique Tirmont, Carnero Michel Hamel, Ottokar Aimé Donat, Homonay Solistes, choeur et Orchestre Lyrique de l'O.R.T.F Adolphe Sibert, direction réf : INTEGRAL INT 221.136
1728 Haandel 2010-03-13 09:00:15
[url]http://www.amazon.de/Die-Herzogin-von-Chicago-Gesamtaufnahme/dp/B000026CPU/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1268466911&sr=8-1;Emmerich Kálmán: Die Herzogin von Chicago[/url] 2010-03-13, Apré Opera (time approximate, starts after Metropolitan Opera Broadcast), [url]http://www.publicbroadcasting.net/womr/ppr/index.shtml;WOMR[/url] Deborah Riedel, Endrik Woltrich, Monica Groop, Brell Polegato, Peter Menzel Radio Berlin Symphony Orchestra Conductor: Richard Bonynge (approx. 3 hrs.)
[url]http://www.amazon.de/Die-Herzogin-von-Chicago-Gesamtaufnahme/dp/B000026CPU/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1268466911&sr=8-1;Emmerich Kálmán: Die Herzogin von Chicago[/url] 2010-03-13, Apré Opera (time approximate, starts after Metropolitan Opera Broadcast), [url]http://www.publicbroadcasting.net/womr/ppr/index.shtml;WOMR[/url] Deborah Riedel, Endrik Woltrich, Monica Groop, Brell Polegato, Peter Menzel Radio Berlin Symphony Orchestra Conductor: Richard Bonynge (approx. 3 hrs.)
1727 bemaria 2010-02-15 18:18:49 [Válasz erre: 1726 törpekirály 2010-02-15 17:42:16]
köszönöm, hogy ezt megírtad, tudtam, hogy valahonnan ismerős az a keringő, de nem bírtam rájönni honnan
köszönöm, hogy ezt megírtad, tudtam, hogy valahonnan ismerős az a keringő, de nem bírtam rájönni honnan
1726 törpekirály 2010-02-15 17:42:16
Csak a tisztesség kedvéért:az első felvonás tánc betétje Lehár:Éva c.operettjének keringője.A második felvonás kinai balettje (négy részből álló) benne van a darabban,bár van egy olyan változat is,a nyitóképre,ahol ezt húzzák,gondolom a tánckar nélküli tárulatokban.
Csak a tisztesség kedvéért:az első felvonás tánc betétje Lehár:Éva c.operettjének keringője.A második felvonás kinai balettje (négy részből álló) benne van a darabban,bár van egy olyan változat is,a nyitóképre,ahol ezt húzzák,gondolom a tánckar nélküli tárulatokban.
1725 Búbánat 2010-02-14 21:16:13
Köszönöm a beszámolókat. Szívesen ott lettem volna veletek...
Köszönöm a beszámolókat. Szívesen ott lettem volna veletek...
1724 bemaria 2010-02-14 16:31:43
Én szombaton a második szereposztással láttam A mosoly országát. A főbb szerepekben: Szu-Csong - Balczó Péter Liza - Miksch Adrienn Feri - Hagymási Sándor Mi - Pohly Boglárka Az előadás rendkívül látványos volt, leszámítva a nyitányt. Igazság szerint én szeretem ha a nyitány alatt a függöny le van engedve, mert én imádom a nyitányokat hallgatni, de azt már nem, hogy a nézőtéren sokan ekkor még cseverésznek, ugyanis számukra nem történik még semmi. A darab most is tele volt táncbetétekkel (akárcsak A denevér) és nekem ezek a táncbetétek nagyon tetszettek. Ahogy a díszlet is, a különbség Bécs és Kína között, igazán látványos volt. Az énekesek közül nekem Pohly Boglárka tetszett a legjobban Mi szerepében. Szerintem mind prózában mind éneklésben ő volt a legjobb ezen az estén, és a végén a tapsnál úgy tűnt ezzel nem voltam egyedül. Balczó Péter a második felvonásra már egész szépen énekelt, pedig az első felvonásban kicsit aggódtam mi lesz a Vágyom egy nő után-nal, de teljesen rendben volt. Miksch Adrienn prózában remekelt, viszont énekhangjától már Fiordiligiként se voltam elragadtatva. Az előadás kellően vicces és kellően komoly is volt, ahogy ezt az operett megköveteli, a végén elégedetten álltam fel a nézőtérről.
Én szombaton a második szereposztással láttam A mosoly országát. A főbb szerepekben: Szu-Csong - Balczó Péter Liza - Miksch Adrienn Feri - Hagymási Sándor Mi - Pohly Boglárka Az előadás rendkívül látványos volt, leszámítva a nyitányt. Igazság szerint én szeretem ha a nyitány alatt a függöny le van engedve, mert én imádom a nyitányokat hallgatni, de azt már nem, hogy a nézőtéren sokan ekkor még cseverésznek, ugyanis számukra nem történik még semmi. A darab most is tele volt táncbetétekkel (akárcsak A denevér) és nekem ezek a táncbetétek nagyon tetszettek. Ahogy a díszlet is, a különbség Bécs és Kína között, igazán látványos volt. Az énekesek közül nekem Pohly Boglárka tetszett a legjobban Mi szerepében. Szerintem mind prózában mind éneklésben ő volt a legjobb ezen az estén, és a végén a tapsnál úgy tűnt ezzel nem voltam egyedül. Balczó Péter a második felvonásra már egész szépen énekelt, pedig az első felvonásban kicsit aggódtam mi lesz a Vágyom egy nő után-nal, de teljesen rendben volt. Miksch Adrienn prózában remekelt, viszont énekhangjától már Fiordiligiként se voltam elragadtatva. Az előadás kellően vicces és kellően komoly is volt, ahogy ezt az operett megköveteli, a végén elégedetten álltam fel a nézőtérről.
1723 bermuda 2010-02-14 10:56:31 [Válasz erre: 1718 macskás 2010-02-14 09:27:34]
G.J. egy őstehetség!Én egy őstehetetlenség.... Bekapcsolni én is be tudom-egyedül-de azonnal el is rontom. Most pl. emilt tudok kapni de küldeni nem enged:-((( mármint az out-lookon... a többin igen. Egy barátném az 5. tanfolyamra jár, de ő se tud többet:-((
G.J. egy őstehetség!Én egy őstehetetlenség.... Bekapcsolni én is be tudom-egyedül-de azonnal el is rontom. Most pl. emilt tudok kapni de küldeni nem enged:-((( mármint az out-lookon... a többin igen. Egy barátném az 5. tanfolyamra jár, de ő se tud többet:-((
1722 törpekirály 2010-02-14 10:38:55
ocsánat,gépi miatt met el többször!
ocsánat,gépi miatt met el többször!
1721 törpekirály 2010-02-14 10:38:11
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.
1720 törpekirály 2010-02-14 10:38:01
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.
1719 törpekirály 2010-02-14 10:37:19
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.
Lezajlott a két bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Szinházban,A mosoly országa c. operett két szereposztása nem vallott szégyent.Igazi különleges énekesi produkciókat hallhattunk.Vadász Zsolt megérett a szerepre,gond nélkül,teljes intenzitással énekelte végig,a másik Szu Csong,Balczó Péter a kezdeti elfogódottság után,igazán szépen produkált,persze érződött,ez az első ilyen szerepe,prózában még tanulnia kell,de az érzelmi töltés megvan.Eperjesi Erika szép fejlődést mutat,minr éneklésben,mint szinpadi játékban,Miksch Adrienn pedig ,mint operettpimadonna,óriási meglepetés,hiszen a Cosi van tutte c.opera Fiordiligieként ,mint énekes,már bizonytotta,hogy mindentudó énekművész,de most azt is,milyen kiváló szinésznő is és milyen nagyszerű megjelenésű primadonna. A többi szereplő is derekasan helytáll,de ebben az operettben a szerelmeseké a főszerep,nemcsak a történetben,hanem az énekelnivaló mennyiségében is.Figyelemreméltó Kis Domonkos Márk,mint Hadfaludy,igaz,nagyon fiatal,de szép hang van a torkában,ami buffoknál ritka.A zenekar kiváló teljesitményt nyújtott ,érződött,hogy a könnyű műfaj is komolyan van véve,Váradi Katalin betanitásában.A kórus rendben volt,ellenben a szinház tánckara nem nyújtotta a maximumot,ők kcsit kilógak a sorból. A nagy siker megérdemelt volt mindkét napon,remélhetőleg a továbbiakban is megmarad az előadás ilyen feszesnek,zeneileg kiválónak.
1718 macskás 2010-02-14 09:27:34 [Válasz erre: 1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22]
Gluck Judit fórumtársunktól kéne infókat szerezni a gépezés rejtelmeiről:))) Én azé a saját láptopomat be bírom kapcsolni:)
Gluck Judit fórumtársunktól kéne infókat szerezni a gépezés rejtelmeiről:))) Én azé a saját láptopomat be bírom kapcsolni:)
1717 Haandel 2010-02-13 18:45:33
[url]http://www.musik-theater-schoenbrunn.at/english/steiger_besetzung.htm;Carl Zeller: "Der Obersteiger"[/url] 2010-02-13, 19:30, Ö1 (Web/Astra) Am 13. Februar 2010 von 19:30 bis 22:00 Uhr wird im Radio-Sender Ö1 eine Gesamtaufnahme der Operette "Der Obersteiger" von [url]http://www.carlzeller.at/?menu=61&lang=1&id=22;Carl Zeller[/url], aufgenommen bei einer konzertanten Aufführung im August 2009 im Schlosstheater Schönbrunn, gesendet.
[url]http://www.musik-theater-schoenbrunn.at/english/steiger_besetzung.htm;Carl Zeller: "Der Obersteiger"[/url] 2010-02-13, 19:30, Ö1 (Web/Astra) Am 13. Februar 2010 von 19:30 bis 22:00 Uhr wird im Radio-Sender Ö1 eine Gesamtaufnahme der Operette "Der Obersteiger" von [url]http://www.carlzeller.at/?menu=61&lang=1&id=22;Carl Zeller[/url], aufgenommen bei einer konzertanten Aufführung im August 2009 im Schlosstheater Schönbrunn, gesendet.
1716 macskás 2010-02-12 12:27:19 [Válasz erre: 1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22]
Jajj, hogy tudnám??? :)
Jajj, hogy tudnám??? :)
1715 nibelung 2010-02-12 11:05:11 [Válasz erre: 1712 macskás 2010-02-11 22:47:09]
Regisztrálj a www.twitter.com-on, és akkor majd meglátod.
Regisztrálj a www.twitter.com-on, és akkor majd meglátod.
1714 bermuda 2010-02-12 10:39:33 [Válasz erre: 1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22]
Ja, kicsit szemeztem az Ory grófjával-de Te nem birod a magasságokat:-)))) s kben sincs rá jegy. (M.H: megnemjön)
Ja, kicsit szemeztem az Ory grófjával-de Te nem birod a magasságokat:-)))) s kben sincs rá jegy. (M.H: megnemjön)
1713 bermuda 2010-02-12 10:35:22 [Válasz erre: 1712 macskás 2010-02-11 22:47:09]
Szerintem az operában sem fogjuk tudni mi az a twitter...vagymi. Keresgélem ám a nekünk való előadást:-)) Ja én még mossem tudom mi az fájlmegosztás, meg letöltés meg ilyesmik.Te tucc ilyet?
Szerintem az operában sem fogjuk tudni mi az a twitter...vagymi. Keresgélem ám a nekünk való előadást:-)) Ja én még mossem tudom mi az fájlmegosztás, meg letöltés meg ilyesmik.Te tucc ilyet?
1712 macskás 2010-02-11 22:47:09 [Válasz erre: 1707 bermuda 2010-02-11 20:45:24]
:) Akkor Te se tudod, mi lehet a twitter? Végre valaki béna rajtam kívül:))) Majd az operában megbeszéljük:)))
:) Akkor Te se tudod, mi lehet a twitter? Végre valaki béna rajtam kívül:))) Majd az operában megbeszéljük:)))
1711 bemaria 2010-02-11 20:56:24 [Válasz erre: 1710 bemaria 2010-02-11 20:54:54]
Jajj ezt így akartam: Úgy tűnik. :-) A :-) lemaradt. :-)
Jajj ezt így akartam: Úgy tűnik. :-) A :-) lemaradt. :-)
1710 bemaria 2010-02-11 20:54:54 [Válasz erre: 1709 bermuda 2010-02-11 20:46:37]
Úgy tűnik. Amúgy a szereposztás: Fürst Ypsheim-Gindelbach - Harald Serafin Balduin Graf Zedlau - Rainer Trost Gabriele, seine Frau - Noemi Nadelmann Fürst Metternich - Freddy Schwardtmann Franziska Cagliari - Margareta Klobucar Pepi Pleininger - Renee Schuttengruber (Emlékszem nekem ő különösen tetszett) Josef - Daniel Serafin Kagler - Alexander Grill
Úgy tűnik. Amúgy a szereposztás: Fürst Ypsheim-Gindelbach - Harald Serafin Balduin Graf Zedlau - Rainer Trost Gabriele, seine Frau - Noemi Nadelmann Fürst Metternich - Freddy Schwardtmann Franziska Cagliari - Margareta Klobucar Pepi Pleininger - Renee Schuttengruber (Emlékszem nekem ő különösen tetszett) Josef - Daniel Serafin Kagler - Alexander Grill
1709 bermuda 2010-02-11 20:46:37 [Válasz erre: 1706 bemaria 2010-02-11 20:45:11]
Egyszerre fogtunk tollat:-)
Egyszerre fogtunk tollat:-)
