Nem tudom érdekel e titeket de úgy tűnik elkezdődtek az Orfeum Mágusa jelmezes próbái, Kiss Diána meg is osztott egy képet amin Carola Cecíliaként látható Dolhai Attilával, aki a címszereplőt alakítja
Leo Fall:
Die Rose von Stambul (Sztambul rózsája)
Operett három felvonásban
Bemutató: 1916. december 2., Bécs, Theater an
der Wien
Nálunk a Király Színház 1917. június 27-én
mutatta be Fall új operettjét, a Sztambul rózsáját. Julius Brammer és Alfred
Grünwald szövegkönyvét Gábor Andor fordította magyarra.
A Magyar Rádió Dalszínháza 1965. szeptember
11-én mutatta be az operett rádióváltozatát (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00). A
verseket Szabó Miklós dolgozta át. A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta.
Vezényel:
Sebestyén András. Közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara
Főbb szereplők:
Kemál pasa - Zách János (próza)
Kondzsa Gül, a leánya -
László Margit (szoprán) – Domján
Edit (próza)
Midili Hanum - Koltay
Valéria (könnyű szoprán, szubrett) - Örkényi
Éva (próza)
Ahmed bej – Ilosfalvy
Róbert (tenor) – Körmendi János
(próza)
Id. Müller úr Hamburgból – Várhelyi Endre (basszus),
Müller Flórián – Kishegyi
Árpád (tenor buffo) – Márkus László
(próza)
Madame Desirée, társalkodónő – Kiss Manyi (próza)
Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (próza)
Kondzsa barátnői – a pasa háremhölgyei: Güzela, Fatime,
Durlane, Emine és Sobejde (szopránok); Bül-bül (mezzoszoprán), Dzsamileh (alt) . a magyar rádióváltozatban szerepeik
beépültek az MRT Énekkarának Női Kar szólamába.
Az első két felvonás Konstantinápolyban (Törökország), a harmadik felvonás Svájcban játszódik.
I. felvonás: A női szalon Kemál
pasa házában
II. felvonás: Díszszoba Ahmed bej palotájában
III. felvonás: „A három mézeshéthez” címzett szálloda
terasza egy svájci gyógyhelyen
Idő: 1914 előtt
Rövid tartalom
Ahmed bég felvilágosult fiatal török és nagyon
nyugati gondolkodású. A feje tele van a török társadalmi rend megreformálásának
terveivel. Mivel azonban édesapja tekintélyes államminiszter, nem merik valódi
nevén publikálni elképzeléseit. Irodalmi tehetségének és jó francia
nyelvtudásának köszönhetően az a gondolata támadt, hogy írjon egy
izgalmas regényt és abban fejtse ki a gondolatait. Szerzőként az André Léry álnevet használja. A könyv gyorsan
bestseller lett, amely különösen népszerű volt a modern török nők körében.
Kamek pasa az egyik legelismertebb török úr, és
még mindig mélyen gyökerezik az oszmán családi hagyományban. Lánya, Kondzsa Gül egészen más. Nála André Léry szinte forradalmi
elképzelései termékeny talajra hullanak. Kettejük között kiterjedt levelezés
alakul ki, amelyben megtanulják egymást egyre jobban becsülni.
Kondzsa Gül
még gyermeklány volt, amikor apja Ahmed bég feleségének szánta. Most, hogy
férjhez menő korban van, hamarosan meg kell kötnie a házasságot. Kondzsát ez
mélyen elszomorítja; de tudja, hogy hiábavaló lázadni ez ellen a hagyomány
ellen. Azt is megtiltották neki, hogy az esküvő előtt találkozzon leendő
férjével. Még ha eljegyezték is egymást, a pár csak paravánon keresztül
beszélgethet egymással. Ahmed tudja, ki a menyasszonya. Ő is őszintén szerelmes
belé, de nem mondja el neki, hogy ő André Léry.
A
nászéjszaka botrányhoz vezet: Kondzsa Gül bevallja férjének, hogy a családi
hagyomány miatt ment hozzá, de nem érez iránta semmit és elárulja, hogy igaz
szerelme André Léry francia író, aki után fog menni ismeretlen tartózkodási
helyére. Amikor Ahmed bevallja, hogy ő maga a szerző, egy szavát sem hiszi el.
Kondzsa Gül,
miután – egymástól elválasztott fal mögött eltöltött – nászéjszakájukon
meghallotta férjétől, hogy André Lérynek Svájcban kell lennie, török barátnőjével, Midilivel és a már „európai módon” megismert és
megszeretett vőlegényével, a női
ruhába öltöztetett Müller Flóriánnal (
aki német nagykereskedő fia és éppen európai körúton volt, hogy menyasszonyt
keressen), másnap együtt mindhárman megszöknek
és Svájcba tartanak; ott abban a fogadóban találnak menedéket, ahol a
Kondzsával folytatott levelezés szerint az író korábban többször is megfordult.
Kondzsa lázasan keresi Léryt. A szálló recepcióján érdeklődik az író felől, megtudja,
hogy egy Léry-házaspárt várnak lefoglalt lakosztályba. Ez a hír szinte
összetöri a szívét. Azonnal távozni akar,
de hirtelen megpillantja Ahmedet, aki feléje tart. Most lehull a fátyol a
szeméről: boldog meglepetéssel ismeri fel, hogy férje és az író egy és ugyanaz
a személy. A fiút az adott szó köti:
négy hétig nem gyakorolhatja a házastársi jogokat. Ezen a találékony asszony
könnyen segít: maga tépkedi le a naptár lapjait, s gyorsan betuszkolja a
meglepett fiatalembert a hálószobába...
Flórián is
révbe jut. Az öreg Müller, aki hogy
a cégének örököse legyen, saját jelöltjét, egy csúnyácska, de gazdag hölgyet
tukmálna fiára, ezért mindenhová követi, ám amikor rátalál és felelősségre
vonná, meglátja Midilit: a fiataloktól ígéretet kap, hogy hamarosan nagypapa
lehet és egy helyes fiúunokát dajkálhat majd, megbékél...
Leo Fall, a
hírneves osztrák zeneszerző, kapellmeister (Olmütz,
1873. február 2 – Bécs, 1925. szeptember 16.), az „ezüst operettek kora egyik
legfontosabb képviselője (tbk. a Dollárkirálynő, Az elvált asszony; A
császárnő; A spanyol csalogány és a Pompadour szerzője) ebben az operettjében
is ötletes, szebbnél szebb, fülbemászó, vérpezsdítő, magával ragadó zenéket
komponált.
Érdekesség,
hogy a Sztambul rózsája talán leghíresebb betétszáma – Ahmed bej dala (keringő)
- mindhárom felvonásban felhangzik:
először szólóban, azután a mű zenei tetőpontjának számító esküvői jelenetben,
majd a darab végén, Ahmed és Kondzsa duettjében.
Az operett főbb betétszámai:
- Együttes (László Margit,
Koltay Valéria)
„Ezt
mondják mindenütt a nagy világban.../ Pompázó virágom, te drága szép!
Seherezádom te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség!
Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét!... Szeretlek én,
te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl! S reá kívül csak ez kerül: két
szív és ezer gyönyör!...”
- Esküvői jelenet – „Kondzsa Gül Ahmed házába érkezik” (László Margit, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
- Midili és Flórián Csókkettőse – „Flórián, a bajszod jaj de szúr” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)
-
Kondzsa és Ahmed kettőse – „Járjunk a
szerelem útján” (László Margit,
Ilosfalvy Róbert)
- Midili és Flórián vidám kettőse – „Mondd azt, hogy kis bocikám” (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád)
-
Kondzsa és Ahmed kettőse, III. felv.: „- Vágysz-e néha messze szállni,
csillagodra rátalálni, tűzzel ég a láng! Vidd a táncba ifjú párod, s minden
álmod megtalálod, véle mennyben jársz! Ámde egyet tudni illik, hogyha bár a
menny kinyílik, téged Ahmed táncba hoz, míg a szíved földobog, egy a fődolog, - egy a fődolog, - egy a
fődolog! /- Csak valcert járj, csak azt, mert a valcer hoz tavaszt, mert a
valcer a lélekben, pezsgő véredben száz vidám/mámoros nótát fakaszt! A
valcer kincset ér, … /de csakis a valcer, de csakis a valcer, de csakis a valcer,
semmi más!..../- Mennybe visz, ha úgy kívánod, megmutatja majd a párod, mindig
néki élj...” (László Margit, Ilosfalvy
Róbert)
Egy archív felvételről:
- Ahmed
keringődalát mások mellett (Ilosfalvy Róbert, Szabó Miklós, Kovács József) 1976-ban Réti Józseffel is felvette a rádió:
Magyarországon emlékezetes Sztambul rózsája-bemutatók voltak (pld.: Kecskeméti Katona József Színház, 1959; Miskolci Nemzeti Színház, 1965; Pécsi Nemzeti Színház, 1969; Szolnoki Szigligeti Színház, 1970; Szegedi Nemzeti Színház, 1982; A Fővárosi (Budapesti) Operettszínházban utoljára valamikor az 1940-es években adták elő Leo Fall operettjét. Sajnos, az utóbbi évtizedekben ezt a bécsi operettet nem játszották nálunk a színházak. Nagy hiánya ez is, a mai operettjátszásnak!
Diana Damrau-nak korábban jelent már meg egy operett- musical válogatása, tehát nem idegen neki egyik műfaj sem. Azon az albumon 21 dal volt.
(1) Friederike, Act 2: "Warum hast du mich wachgeküsst?" (Friedrike) - YouTube
A cikk azért szerencsére sok számot megemlít. Ezeket most megpróbálom összegyűjtni:
1. "Komm mit mir ins Chambre separée" Richard Heuberger Opernballjából
Hát mindenesetre nem kapott valami nagy dicséretet. Természetesen minket az érdekel, hogy milyen dalok is vannak ezen a cd-n. Úgy nézem, decembertől lesz kapható. Majd ha meglesz a dalok listája, természetesen mellékelem.
Tehát itt van végre: Diana Damrau operettalbuma, amelyet a műfaj "életölelő oldalának" szentelt, és ez a "vágyakozás, boldogság, komédia és mulatozás". Ez egy lemez Robert Stolz, Franz Lehár, Emmerich Kálmán, Theo Mackeben és még sokan mások zenéjével. Ernst Theis kíséri a Münchner Rundfunkorchestert, Jonas Kaufmann pedig kéznél van a duetteknél, köztük a "Komm mit mir ins Chambre separée" Heuberger Opernballjából.
Az alcím így szól: "Operette. Bécs, Berlin, Párizs". Maga az album pedig a "Du sollst der Kaiser meiner Seele sein" című Stolz-számmal kezdődik, amelyet Lucia Popp is énekel híres EMI operettalbumán, Sir Neville Marriner vezényletével.
A két hangot összehasonlítva azonnal kiderül, hogy Damrauból hiányzik az az érzelmi melegség, amelyet Popp hozott az ilyen számokba, és másokba is, amelyek mindkettő szavalatában szerepelnek, pl. "Schlösser, die im Monde liegen" Lincke Frau Luna-jából vagy "Warum hast du mich wachgeküsst?" Lehár Friederike-jéből.
Bár Damrau hasonló repertoárban indult, mint Popp, és némileg hasonló soubrette hanggal, elvesztette korai éveinek könnyű előadásmódját, és mindenben feszültnek hangzik, ami a stave fölé megy – a hang elveszíti a fókuszt és kellemetlenül egyenetlenné válik. Amikor Alpár Gitta néhány számával (Dubarry és az "In meinen weißen Armen" Abraham Ball im Savoy-jából) egészen a csúcsig felkapaszkodik, a hang nemcsak egyenetlenül hangzik, hanem pozitívan élesedik.
A spektrum másik végén olyan dolgok állnak, mint a "Wär' es auch nichts als ein Augenblick" Lehár Évájából. Amikor meghallja a Daumrau által itt bemutatott szinte Disney-szerű "hamis" ártatlanságot, és összehasonlítja Lotte Lehmann-nal, aki ezt a számot énekli, rájön, mi az, ami sajnos hiányzik: bármilyen dráma vagy érzelmi részvétel. Minden könnyű, csiripelő, értelmetlen. Szóval ne is gondoljunk Elisabeth Schwarzkopfra, aki szintén osztozik ennek az abumnak néhány címén, és duettpartner nélkül énekel egy összességében elbűvölőbb "Chambre separée"-t.
A mélység hiányát okozhatja, hogy Ernst Theis mindent – legyen szó Johann Straussról, Benatzkyról, Ábrahámról, Stolzról vagy Lehárról – úgy vezényel, mintha ezek az 1950-es évek Mantovani-feldolgozásai lennének, de a Mantovani-varázslat nélkül. Ez különösen nyilvánvaló az Im weißen Rössl "Mein Liebeslied muss ein Walzer sein" keringőjében, amelyben Kaufmann bűntársként szerepel.
Számomra azok a számok működnek a legjobban, amelyek kevésbé ismertek más német szoprán szólóestekről (és ebbe beletartoznak az Ingeborg Hallstein albumokkal való kedvezőtlen összehasonlítások is). Így különösen élvezetesnek találtam a "Ça fait tourner la tête"-t Lopez Andalousie-jából, még akkor is, ha a részeg nevetés végig görcsös. A Messager Monsieur Beaucaire-től származó "Rossignol, tout comme autrefois" is speciális számnak számít. Vagy a "Bien chapeautée" Christiné Phi-Phi című művéből.
Damrau dikciója végig kristálytiszta, ami nagyszerű. De igazából nincs mondanivalója, ami nem olyan nagyszerű, és ami az utolsó dalban válik nyilvánvalóvá: "Ich bin eine Frau, die weiß, was sie will" Oscar Straus Fritzi Massary-nak írt operettjéből. Ha hallottad, hogyan énekli ezt Massary (vagy Dagmar Manzel), csodálkozni fogsz, hogy egy olyan intelligens modern szoprán, mint Damrau, miért nem tud többet kihozni ezekből a nagyvonalú szövegekből, különösen azért, mert olyan ígéretesen kezd itt.
Ha ritkaságokra vágyik, van egy pattogó duett Kaufmann-nal Korngold/Strauss Das Lied der Liebe ("Ein Kleiner Flirt") című művéből, van Faschingsfee-szám ("Liebe, ich she'n mich nach dir"), és van a híres Rosen aus dem Süden keringő a Das Spitzentuch der Königin szövegével.
Damrau jövőre ezzel a programmal turnézik, 2024 tavaszán és nyár elején Hamburgban és Brémában, Essenben és Badenben is koncerteznek. Ezt megelőzően Diana Damrau decemberben debütál Rosalinde-ként a Bayerische Staatsoperben, egy Fledermaus produkcióban, Barrie Kosky rendezésében. Hogy mire képes egy olyan énekessel, akinek ennyire kevés érzéke van a műfaj szubtextusához, és kissé megkérdőjelezhető hangja van, az még nem derült ki.
A Holland Nemzeti Operával koprodukcióban készült, az Arte élőben közvetíti a tévében. Vladimir Jurowski vezényel. És nem, Jonas Kaufmann nem szerepel a szereplők listáján. De talán meglepetésvendégként jelenik meg a 2. felvonásban – Andrey Nemzerrel Orlowsky szerepében.
Ha dicsőséges szoprán operettalbumokat keres, akkor érdemes ragaszkodni Popp és Schwarzkopf kipróbált és bevált albumaihoz, akár Hallstein különféle ajánlataihoz vagy Joan Sutherlandhez, akinek sokkal jobb a felső hangja és pazarabb módja az Éva keringő éneklésének. (De azt mondanám, hogy Lotte Lehmann továbbra is az első számú választás.)
Damrau éneke – messze – jobb, mint amit az ischli cpo felvételeken (pl. az új Wiener Frauen) kapunk. De mivel olyan számokat kínál itt, amelyeket oly sok legendás előd rögzített, kissé aggasztó, hogy nem tudott időt szakítani arra, hogy jobban felkészüljön, és ezt a zenét valóban egyedivé tegye - "saját" interpretációként, nem csak egy újabb hétköznapi verzióként. Ez sok operetténekesnek szól 2023-ban? (Talán nem Ernst Theis a legjobb karmester, aki ilyen csodákat tesz.)
Ha csalódott vagyok ezen az albumon, az azért van, mert úgy emlékszem Damrau-ra, mint egy hatalmas ígéretű fiatal énekesnőre, olyan bájjal à la Erika Köth a hangjában. Szomorú rájönni, hogy ezek az idők elmúltak. És ahelyett, hogy intelligensen közelítenénk az operetthez – mert nincs szükség tökéletes hangra ahhoz, hogy maximális hatást érjünk el a műfajban – ez nem más, mint egy kísérlet arra, hogy könnyen eladható albumot hozzunk létre könnyen hallgatható zenével. Elvileg nincs ezzel semmi baj, de azt gondolhatnánk, hogy ennyi "ébredési" idő után mindenféle dolog után nem fogjuk újrahasznosítani az 1950-es és 60-as (és 70-es) évek "legrosszabbját". Újra!
További információkért és a pálya részleteiért kattintson ide.
A "hamis" Disney hercegnő: Diana Damrau operettet énekel
Kevin Clarke Operettkutató Központ
A következő cikket úgy döntöttem, inkább fordító programmal fordíttatom le, hosszúsága miatt.
Korábban már szó esett arról, hogy Diana Damrau operett koncertet ad jövőre a Müpában. Most viszont Operetta Reserch Center arról számol be, hogy Damrau egy cd-t adott ki operett dalokból.
Az operettkirály – Lehár Ferencre emlékezünk
MTI- Kultúra.hu – 2023.10.24.
Hetvenöt
éve, 1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, az egyik legnépszerűbb magyar
operettszerző, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem
komponistája. 2020-ban az Operettkirály címmel jelent meg életrajza.
Lehár Ferenc 75 éve halt meg
Cultura –
MTI/2023. október 24.
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera,
operett – és Lehár”
1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, a
magyar operett egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.
„Lehár
Ferenc óriási sikerei”
Hát tényleg aggasztó az állapota...pár éve láttam nagyon messziről, amikor Balatonfüredre látogatott az Anna bálra. A Grand Hotel oldalán álltunk.
Kálmán Yvonne, Kálmán Imre 87 éves lánya szerdán Siófokra látogatott, hogy megemlékezzen édesapja halálának 70. évfordulójáról. Ezek a képek ott készültek róla:
Kálmán Yvonne, édesapja emléktáblájánál - galéria, 2023. október 25., Siófok
Úgy tudom, hogy nincsen unokája Kálmán Imrének, annak ellenére, hogy három gyereke is volt. Ez nem biztos, de gondolom, ha lenne azt tudnánk. Charles-nak van két nevelt gyereke, azok viszik majd tovább az örökséget....persze reméljük, még elél egy darabig Ivonne, ilyenkor már lassan terjed a rák....
Sajnos valamilyen daganatos betegség lehet, szinte alig volt haja szegénynek :(
A dalok stimmeltek azok voltak amiket te is leírtál. Egyébként Barbinak tényleg dícséret jár amiért ilyen jól helytállt bár azt meg kell jegyeznem, nekem az Emlékszel Még Fischl Mónikával erőteljesebb, ellenben a Marica belépőjét nagyon szerettem tőle.
Köszönöm az egyes dalok előadóinál a pontosításodat. Írtam is, hogy a gálán elhangzott számokat igyekeztem emlékezetből összeszedni (azzal nem volt gondom, sőt, a dalcímekkel kiegészítettem), mivelhogy a színház vezetésének rossz hagyománya: nincs kísérő füzet vagy egy bővített színlap, amely feltüntetné a dalokat és azok előadóit.
Paul Abraham "Dokumentation" - YouTube
Ő a legnagyobb rajongója Kálmán Imrének. Minden Kálmán előadáson ott van. Még akkor is ott volt, amikor az egyik német színházban egy női ruhába öltözött férfi színész alakította Sylviát a Csárdáskirálynőben. Különben mi baja van szegénynek? Már a legutóbb, amikor mutatták, a Kálmán Imre gálán is nagyon betegnek tűnt.
Köszönöm az összefoglalót viszont ha nem haragszol meg picit pontosítanék a dalok előadóinál:
Álom, álom, édes álom - Operett gála Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveiből
Már hagyománnyá vált a Budapesti Operettszínházban, hogy minden év október 24-én - Kálmán születésének és Lehár halálának erre a közös napra eső évfordulóján - gálahangverseny keretében emlékezik meg a két nagy magyar operettszerzőről, ismert darabjaikból népszerű részleteket tűzve műsorra. Ez idén sem volt másképp, október 20. és 24. között összesen öt alkalommal került színpadra ez a gálaműsor, én a tegnapi – a szerzők tiszteletére a Magyar Operett Napjaként számontartott - ünnepi gálára vettem meg a jegyemet.
Most utólag visszatekintve, még mindig az élmény hatása alatt állok, különös tekintettel arra, hogy a produkciót jelenlétével megtisztelte Kálmán Imre leánya, a külföldön élő Yvonne, aki előtt a színház vezetése a „kötelező” rajongó tisztelettel adózott. Ez a gesztus abban is megmutatkozott, hogy a szünet utáni második rész alatt a hat tenor mindegyike rózsával a kezében a színpadon illetve a két proscenium páholyból őfelé fordulva énekelték közösen az egyik nagy Kálmán-slágert; konfetti-eső hullott rá a magasból, miközben tust húzott a zenekar, aztán Ninh Duc Hoang Long kezében egy hatalmas virágcsokorral felsietett hozzá, akitől egy mikrofont is kapott, majd felemelkedve kissé törve a magyar szavakat, hálásan, meghatottan mondott köszönetet a megrendezett ünnepi estért. Egyébként még e kedves jelenetet megelőzően, Kiss-B. Atilla főigazgató ünnepi beszédében kihangsúlyozva jelezte a közönségnek, hogy itt van köztünk a nagy zeneszerző leánya. Már akkor mindenki meglepetéssel fordult hátra, nézett fel a karzatra és tapsainkkal köszöntöttük Yvonne-t.
A nagyszabású gálaműsor a centenáriumi évadban különös hangsúlyt kapott, és ebből az alkalomból a főigazgató ünnepi gondolatait is megosztotta a jelenlévőkkel, így fogalmazott: „Ez a nagyszabású intézmény igazolja immár teljes évszázada, hogy a magyar operett nemzeti kulturális örökségünk egyik fényesen csillogó ékköve. Úgy gondolom, minden adott ahhoz, hogy a magyar operett ismét világhódító útra induljon, és újra meg újra bebizonyítsa, hogy ebben az összművészeti színpadi műfajban világelsők vagyunk."
A magyar operett napján (életmű)díjakat is átadott Kiss-B. Atilla, valamint Éliás Tibor, a Musica Hungarica Kiadó alapítója az operett és musical műfajokban kimagasló érdemeket szerzett művészeknek.
Amúgy a nagyszabású gálaest műsora szinte egy az egyben a 2022. évben már sikerrel színpadra állított rendezésben és dramaturgiában került most újra bemutatásra. Az alkotói folyamatról tavaly ezt mondta a rendező, Homonnay Zsolt: „Ahogy kutattam Kálmán Imre és Lehár Ferenc pályáját rájöttem, hogy sok közös pont, átfedés van az életükben. Kitalálta, egy fiktív helyzetet: a két zeneszerző valahonnan a mennyből vagy a paradicsomból visszatekint a magánéletére és a zeneszerzői karrierjére, és eközben felfedezik a párhuzamosságokat.”; Homonnay Zsolt rendezői ötlete nyomán mindkét operettszerző jelen volt a színpadon. Lehár Ferencet Kiss Zoltán, Kálmán Imrét pedig Földes Tamás alakította (prózában: négy monológ és párbeszéd) – a két világhírű komponista felidézte életük és hallhatatlan életművük fontos kapcsolódási pontjait, gondolataik, dalszövegrészleteik izgalmas asszociációs láncokat alkottak az előadásban.
Az art deco-s díszleten – amelyet Cziegler Balázs díszlettervező álmodott színpadra – vetített, eredeti archív anyagokból készült fényinstallációk (Ádám János Dávid és Bodor Ákos munkája) emlékeztettek a korra, amelyben a két világhírű komponista élt és alkotott.
A gálakoncerten felléptek a színház szólistái, Bojtos Luca, Lévai Enikő, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Széles Flóra és – a megbetegedett Fischl Mónika és Kiss Diána helyett beugró – Bordás Barbara, továbbá Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt, valamint a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara. A zenekart Pfeiffer Gyula főzeneigazgató vezényelte.
Koreográfus: Kárpát Attila, Lénárt Gábor, Lőcsei Jenő, Szőllősi Krisztina. Díszlet: Cziegler Balázs. Jelmez: Jenei Petra.
Az alábbiakban igyekeztem összeszedni, milyen ének- illetve zenekari számokat hallottunk az operettgálán, aminek belső arányát tekintve az előző évekéhez hasonlóan, Leháréval szemben Kálmán melódiái voltak túlsúlyban:
Kálmán
Imre:
Az ördöglovas
–
Palotás (balettkar)
– Sándor Móric dala: „Ma
önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom” (Ninh
Duc Hoang Long)
A bajadér – „Jönne velem nagysá’d shymmit járni?” (Bojtos Luca, Szendy Szilvi, Dénes Viktor, Laki Péter)
A cirkuszhercegnő – Fedóra belépője: „Mindig a régi dal /Toujours pour ’l’amour” (Lévai Enikő)
A chicagói hercegnő – Kisfinálé (Dolhai Attila, Homonnay Zsolt)
Marica grófnő
- Marica belépője, I. felv.: „Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide,
vén cigány” (Bordás Barbara)
- Zsupán
és Marica kettőse: „Szép város,
Kolozsvár” (Szendy Szilvi, Dénes Viktor,
Laki Péter)
- Tasziló dala: „Hej, cigány”(Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Ninh Duc
Hoang Long, Vadász Zsolt )
A csárdáskirálynő -
- Szilvia belépője, I. felv.: „Hajhó, hajhó...Messze délen, zordon hegyek
ölén” (Lukács Anita)
- Bóni és Feri bácsi kettőse,
I. felv.: „Lányok, a lányok, a lányok
angyalok” (Dénes Viktor, Laki Péter)
- Szilvia és Edvin kettőse, II.
felv.: „Emlékszel még?” (Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay
Zsolt, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt )
- Szilvia és Edvin kettőse, II.
felv.: Álom, álom, édes álom”
- Szilvia, Boni és Feri bácsi
jelenete, III. felv.: „Hajmási Péter,
Hajmási Pál” (Szendy Szilvi)
- Finálé – „Jaj, mamám, de gyönyörű szép a világ” (Összes szereplő)
Lehár Ferenc
A cárevics – Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám” (Bojtos Luca, Dénes Viktor)
Paganini –Anna-Elisa keringődala, „Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz” (Lukács Anita)
A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Ninh Duc Hoang Long, Dolhai Attila, Vadász Zsolt)
Giuditta – Giuditta dala, 3. kép: „Olyan forró ajkamról a csók” (Bordás Barbara)
Cigányszerelem
- Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok...Átok ül a
szívemen... Forr a vérem, kerget, egyre csábít.../Messze hív a nagyvilág, nincs
hazám, sem párom...” (Vadász Zsolt)
- Ilona csárdása, III. felv.: „Messze a nagy erdő.../Volt, nincs, fene
bánja...” (Lévai Enikő)
A víg özvegy
- Olga dala a grizettekkel,
III. felv.: „Ritantouri, tantire” (grizettdal)
(Bojtos
Luca, Széles Flóra)
- Hanna és Danilo szerelmi
kettőse, III. felv.: „Ajk az ajkon”
(korábbi ismert fordításban: „Minden
vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress!” (Lévai
Enikő, Ninh Duc Hoang Long)
Frasquita – Spanyol tánc (balettkar
Homonnay
Zsolt az egyik műsorszám alatt tréfás szavaival előrevetítette azt, ami valóban
bekövetkezett, mondván: „gálánkon szűnni nem akaró álló vastapsot kaptak a
művészeink!” Igaza volt: úgy lett!
„Ridikül” - A
magyar operett napján
2023.10.24., 16.00 óra, Duna TV, 50 perc
Az adás visszanézhető a MédiaKlikk oldalán: itt
A Duna TV
Ridikül című műsorában Dióssy Klári műsorvezető a hatalmas sikerekről,
emlékezetes előadásokról beszélget vendégeivel, illetve arról, hogy vajon mitől
tud ilyen sikeres lenni a műfaj világszerte? Szó esik arról, hogy milyen
körülmények között és hogyan született a Csárdáskirálynő darabja. Felmerül az a
kérdés is, hogy mennyire tud XXI. századi lenni a műfaj, s mennyire népszerű a
fiatal generáció számára. A Ridikülben ezen kívül is számos érdekesség szóba
kerül (Lehár kapcsolata Kálmánnal; Lehár operai vénája, Puccini műveivel való
párhuzama; Huszka Jenő mint a magyar klasszikus
operett megteremtője; Kodály nem ismerte fel népdalgyűjtése során Huszka egyik
nótává nemesült operettrészletét; Huszka Mária főhadnagy című operettjéről is
szó esik, akárcsak Lehár Víg özvegyének Vilja-dala előadásmódjáról;.a
közelgő új magyar operett – „Az Orfeum mágusa” bemutatójának előkészületeiről.)
A
műsorba meghívott vendégek: Drahos Evelin, Fischl Mónika, Dolhay Attila,
Homonnay Zsolt
A Dankó Rádió Túl az
Óperencián című műsorának vendége október 23-29. között Kiss-B. Atilla
operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója.
Vendégével minden nap 18:04-től a szerkesztő-műsorvezető, Czikora László beszélget, de a műsorban ismert operettslágerek is elhangzanak.
bocsánat nem küldön díj hanem életműdíj
Kapcs.: 5596. sorszámú bejegyzésemhez
Szu-Csong A mosoly országa több szakaszos fináléjának középső jelenetében feltartóztatja és elfogja a kínai császári palotából a tőle szökni próbáló, benne
csalódott Lizát: előzőleg, a herceg kettősükben - az ének-zeneszövetbe ágyazva prózában - ingerülten e szavakat vágja a megdöbbenő tényekkel szembesült, őt elhagyni szándékozó feleségéhez:
"- Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha
gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát? Szólj!... "
(A végső búcsújelenetben - a szökés felfedezése után - váratlan fordulatként, már érzelmesebb, gyengédebb, megengedőbb, egyúttal keserűen lemondó hangot használ Szu-Csong, majd szabadon távozni engedi Lizát...S az ugyancsak szerelmi csalódáson átesett Mi húgával, búsan engedik át magukat kimondhatatlan szívbeli fájdalmuknak...)
A librettó és partitúra thrilleri fordulatait feloldó, operai igényű, drámai operettfináléval ér véget Lehár klasszikus alkotása.
És a Viktória is úgy kezdődik, hogy meg akarják ölni Koltay-t az orosz fogságnban... aztán megszökik a hegedűjéért cserébe....
Thriller-elemekkel találkozhatunk Huszka Jenő Gül baba, Offenbach Kékszakáll vagy Sullivan A mikádó című operettjeiben is. Ezekben az operettekben (is) próbálnak/terveznek gyilkosság(ok)ra kísérletet tenni - sikertelenül...
Az idei évad egyik nagy produkciója
Lehár Ferenc A víg özvegy című alkotása, melynek rendezője Vidákovics Szláven. A
produkció a 2023/2024-es évad őszi szezonját nyitja, mely a műfaj
népszerűségén, a közönség szórakoztatásán túl, a társulat számára remek szakmai
kihívást is jelent.
Egyébként az M5 csatornán már többször láthattuk ismételve erről az operett-előadásról készült televíziós felvételt.
2023. október 21. m5 23.45
Majd elmesélem mert ott leszek a premieren, kettőn is :D De biztos állótaps lesz, máskérdés hogy a többi előadáson is az lesz e XDDDDD
Egy biztos: engem nem érdekel, nem vagyok rá kíváncsi a darabra, a zenéjére talán igen: de borítékolom, mindenféle zenei stílusból-műfajból merít/vegyít. A hangoztatott "klasszikus operettzenét" nem várok; anakronizmus is lenne a darabhoz olyan zenét komponálni, de szeretném remélni, hogy a zeneszerző belátja: művében nem törekszik zanzásított megoldásokra, de arra sem, hogy "Makót közelebb hozza Jeruzsálemhez"...
A Somossy-nagyoperett tombolò, àllva tapsolò sikere màris garantàlt ... protokoll-premieren, origon ès tsain.
Ez olyan koridegen próbálkozás. Mindent a maga korában. Olyan mintha Kálmán Imre barokk zenét próbált volna írni. Ő se tette meg. Ma más már a zenei izlés, emiatt erőltetett dolog az egész. Az operettszerzők is mindig követték az ő jelenkoruk zenéjét. Pl. 30-as években már jazzel keverték a hagyományos műfajt.
Remélem az Orfeum Mágusa jobb lesz mint amit a Maricával és a János Vitézzel művelt. Nem tenném tűzbe érte a kezem, de reménykedem.
Bozsik Yvette: Az operettnek rend a lelke
/mno.hu - 2023.10.11., Lengyel Emese/
Több évtized után páratlan dolog történt a magyar zenés színházi szcénában: a Budapesti Operettszínház vezetősége új operettet rendelt kortárs szerzőktől. A Somossy Károly életét bemutató darab Az Orfeum mágusa címet kapta, s rendezője és egyben koreográfusa nem más, mint Bozsik Yvette Kossuth-díjas táncművész, koreográfus és rendező, akit már igen jól ismer az Operettszínház társulata és közönsége is. Bozsik Yvette egyebek között a rendezői koncepciójáról és az operett létjogosultságáról beszélt.
„Én nem teszek különbséget a műfajok között. Szerintem sosem a műfajokkal van a probléma, minden műfajban lehet csodát művelni.”
„És az operett zeneileg hasonlóan magas színvonalú műfaj, mint az opera, éppúgy komoly énektudást igényel.
„Az operett történetei pedig mindig a szerelemről, a szeretetről szólnak, olyan egyetemes témákról, amiket elegánsan, mélységgel, odafigyeléssel érdemes megcsinálni.”
„Fontos, hogy a közönséget nem szabad lenézni, hanem úgy kell minőséget hozni, hogy egyszerre elégítse ki a műfaj múltjából adódó nézői elvárásokat, s közben mélysége is legyen. Szórakoztatva is lehet mély érzelmeket, gondolatokat átadni.”
„Az operettben az is nagyon jó, hogy bár vannak benne konfliktusok, a végén minden a helyére kerül. Tehát rend van benne. Az operettnek rend a lelke.”
„– Mit mondana azoknak, akik lesajnálják és egy letűnt kor műfajaként gondolnak az operettre?
– Jöjjenek el, nézzenek meg egy előadást, mert e mostani igazgatás alatt csodálatos művek születtek. Én a pályámat az Operettszínházban kezdtem, s mindig magával ragadott az operettek zenéje.”
„Ezek gyógyító zenék,
magas a rezgésük.”
„Operai színvonalú hang szükséges elénekelni a
dalokat Az Orfeum mágusában is. És mindig csodálatos operettszínészeink voltak,
hiszen az operett egy magyar unikum, s büszkék lehetünk rá, hogy ilyen
csodálatos színházi műfajunk van.”
Ha ezt gondolja, akkor komoly bajok lehetnek nála odabent. Ha az neki siker, hogy alig vannak előadások, a jegyek csak nagy nehezen fogynak el hát akkor fordítva van bekötve...
Meghallgatta, de ebben inkább magánéletéről mesél, opera szerepeiről, nem a pályázatáról. Mindenesetre úgy gondolja, hogy sikerre vitte az Operettszínházat.
Műsorvezető: Andor Éva
(1:14:43)
A teljes interjú rendkívül izgalmas, a legérdekesebb részletek itt találhatók:
0:02:00 – Korai árvaság
0:06:14 – Világsikerek
0:07:18 – Bánk bán
0:14:37 – Különleges találkozások
0:19:55 – Wagner-buktatás Gyurcsányék idején
0:26:48 – Dráma Erdélyben
0:29:09 – Borzalmas élet Ceausescu alatt
0:34:53 – Rátérdelt a szadista román rendőr
0:39:06 – Vallatás és beszervezési kísérlet
0:43:33 – Megfélemlítés
0:46:03 – A magyarság helyzete Erdélyben
0:47:56 – Budapest és Erdély
0:50:32 – Lerománozták a franciák
0:52:28 – Megbüntették Gyurcsányék a Bánk bánért
1:01:35 – SZFE-hisztéria
1:05:46 – Operettszínház
Azt nem tudom, hogy ki találta ki, de Jókai gyakorta használta.
Szamóca kissé vakbuzgó, de nem rossz fiú.
Ez valahogy nem vonz, így a tévedés jogát fenntartva vélekedem úgy, hogy ez Alcsúti József Ferenc Amerika felfedezéséről szóló színművére "hajaz". (Aki az utóbbi szörnyszülött szót kitalálta, az... Inkább nem folytatom.)
Nem az a lényeg, kik lesznek színházigazgatók, hanem hogy kiknek köpött a szemébe a Fidesz
Hála pár naivitást színlelő szent őrültnek, 2023 őszén újabb és a szokottnál valamivel mélyebb betekintést kaphattunk abba, hogyan is működik Orbán Viktor és a Fidesz kultúrharca. Illetve nem is a mélység most a lényeg, hanem az árnyalatok: nem egyszerűen az derült ki újra, amit rég tudunk, hogy valójában semmiféle szakmai alapú pályáztatás nem előzi meg a kinevezéseket, hanem az, hogy mire tartja a Fidesz a saját választóit. Meg a magyar családokat, akik megvédésénél papíron semmi nem fontosabb – papír alatt persze a propagandamédia nyomtatott kiadványait értve. Kiderült pár dolog a színházak belső szavazásairól, és ez nagyon sokat elárul.
Szerda este megnevezték ugyanis azt a két leendő színházigazgatót, akikről mindenki pontosan tudta, hogy meg fogják nevezni őket: Kiss-B. Atillát a Budapesti Operettszínházban, és az Eperjes Károllyal közösen pályázó Nagy Viktort a Pesti Magyar Színházban. Olyan előzmények után, amelyek nemcsak vérlázítóak, de amúgy teljesen feleslegesek is voltak – hiszen ebben az országban, amelynek az általános apátia az államformája, senki se várt semmiféle előzményt, ahogy eddig se nagyon került sor ilyesmire. (hvg.hu)
Őszintén, engem ezek után hidegen hagy Kiss B pályázata. Egy ilyen embert inkább el kéne zárni mert káros az emberekre mint azt a mellékelt cikkben is olvasható.
Jó, akkor megnyugodva felsóhajtottam. Pejtsik Péter-Orbán János Dénes nagyoperettje csúcsszuper lesz. Az Operettszínház is jobban teljesít. Nagy Viktor (ál)név pedig valójàban Eperjes Károly. Hajrá Szamóca!
Én szóltam ... ld. 5546. De miért érdekesek a pályázatok? Operaházi pályàzatok számítottak? Na ugye.
