Félelem uralkodik az Operettszínházban Kiss-B. Atilla újraválasztása után - Blikk
Hajdanán nem okozhatott volna gondot egy külföldről
jött sztárénekesnőnek, hogy akár magyar operaénekes kollégát fogadjon el maga
mellé - legyen bár operetthangversenyén közreműködő partner. Sorolhatom a
neveket, akik az opera, oratórium mellett szívesen léptek fel operettekben vagy
operettgálákon, ahogyan a rádióban, vagy hanglemezfelvételeken is gyakorta foglalkoztatták
őket e műfajban (is):
Udvardy Tibor, Szabó Miklós, Simándy József,
Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bartha Alfonz, Korondy György, Molnár András, Gulyás Dénes... (tenorok) vagy
Melis György, Radnay György, Bende Zsolt... (baritonok).
Ma, sajnos, nem találunk az operaénekeseink között hozzájuk fogható kaliberű, hangfenomén énekes-nagyságokat, és szerintem mostanság Nyári Zoltánt, Kovácsházi Istvánt, Boncsér Gergelyt vagy Balczó Pétert sem tudnám elképzelni (ők is mind énekeltek operettet itthon), hogy kvalitásban Diana Damrau szintjére emelkedjék, a szopráncsillaghoz méltó tenor-társ legyen klasszikus operettek bonvivánjaként - de még részletekben, duettekben sem bizonyulnának elfogadhatónak e műfaj reprezentánsaként színpadon/pódiumon, koncerteken... Igaz, Damrau csillaga is már leszálló-ágban van, nem véletlen, hogy az utóbbi években már szinte csak koncertezik...
Emlékeztetőül:
Kiss-B. Atilla 2018. évben közzétett pályázata akkor ezen a linken volt elérhető, de az Operettinfo.hu oldalán is olvasható volt.
https://www.scribd.com/document/457982930/kiss-b-attila-palyazata
https://www.operettinfo.hu/ezeket_a_bemutatokat_tervezi_az_operettszinhaz_uj_igazgatoja_1008
Ezt az infót korábban
a HVG és az Index tette közzé – a közleményben foglaltak is, talán befolyásolhatták
a döntéshozatalt a pályázatok elbírálásánál:
„Egy másik pályázóról, Szente Vajk zenés
színházi rendezőről és színészről pedig 2021-ben írta
meg az Index:
2020-ban jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélték, két évre felfüggesztve, egy
költségvetési ügy miatt, amelyben több tettestárs is érintett, akik szintén
felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Szente Vajk akkor azt nyilatkozta:
számviteli hibákról volt szó, de a kárt megtérítették, a bíróság pedig
mentesítette őt a jogkövetkezmények alól, így erkölcsi bizonyítvánnyal is
rendelkezik.”
Nem találom sehol a pályázatát, de a másik kettőt sem.
Feltéve ha nyílvánosságra hozzák, nem lepne meg ha nem hoznák nyílvánosságra.
Ezek után kíváncsian várom a főigazgatói pályázat nyilvános közzétételét, hogy megismerjük a következő évadok műsortervét, milyen operettbemutatókra számíthatunk és kikre épül a társulat. Félek, ahogyan az első ciklusának ígéreteiből szinte alig valósult meg valami, úgy a jövőben sem lesz ez másképp. Bár ne legyen igazam... ne legyek kishitű...
Az egész egy komédia volt. Nagy baj lenne ha nem gratulálnék nekik ehhez? Ja és az operettszínház kedvesen minden kommentet törölt és korlátozta is azt a bejegyzést ami ugye ezzel kapcsolatos, mert hát szabad országban élünk, elmondhatjuk a véleményünket...ja nem, mégsem
Csák János mindkét győztesnek (Nagy Viktor - Pesti Magyar Színház;
Kiss-B. Atilla – Budapesti Operettszínház) „sikeres munkát kívánt és arra kérte
őket, hogy a budapesti, a magyarországi és az egész Kárpát-medencei magyar
közösség számára építő, bátorító és optimista színházat hozzanak létre”.
Bocsánat, csak most bukkantam erre a bejegyzésre. Emlékszem Nikolai Schukoff meglehetősen gyenge Parsifal produkciójára a Müpában. Meg is ijedtem akkor, hogy ezentúl netán ő lesz, de szerencsére soha többet nem hívták. Szegény Damrau nem tudott jobb partnert találni?
... èèès mindenki megnyugodhat: a kiemelkedően sikeres Kiss-B. Atilla ùjabb ciklusra megkapta az Operettszìnhàzat. Igen, a tàrsulat nem kevesebb, mint 1/3-ànak azaz egyharmadànak lelkes tàmogatàsàval. Hurrà!
Mindenki megnyugodhat és lesz igazi nagyoperett a Nagymező utcában:
"Az operettnek mindig lesz közönsége
A Budapesti Operettszínház november 17-én, 18-án és 19-én bemutatja Pejtsik Péter–Orbán János Dénes Az Orfeum mágusa című nagyoperettjét. Interjú Dolhai Attilával, Somossy Károly szerepének megformálójával." Itt. Pejtsik Péter ugyan még nem Kálmán Imre-, Lehár- vagy Ábrahám Pál-ismertségű, de a szövegíró nem más, mint hazánk egyik vezető költője kultúrharcosa, Orbán János Dénes (OJD). OJD míves költői vénájáról hosszabb tanulmány itt. Az óriási, álló tapsos siker borítèkolható. Origoéknál legalábbis biztosan. A közönség ... számít az?
A Pesti Magyar Színházban, ahol szintén játszanak zenés darabokat, hasonló vagy még rosszabb a helyzet. Az igazgató (Zalán János) idő előtt lemondott és minden pályázat érvénytelen vagy "nem rúg labdába" ... kivéve, mit ad Isten, Eperjes Károly(ék)é! Ugyan mit vársz az Operettben, az Operett-pályázattól, Írjon bele bárki mármit is. Egyébként ajánlom neked is, másoknak is 5555 számú (számmágia!) bejegyzésemet. Tetszik, nem tetszik, az van, az lesz. A Nagymező utcában is. És mit számít, hogy Kiss-B. a társulatnak mindössze 1/3-ának kapta meg a bizalmi szavazatát?!
Valami ürügyet muszáj volt nekik kitalálni, hogy még véletlenül se lehessen ő az igazgató. De nyílván ez már előre meg volt hogy marad Kiss B csak látszat volt az egész :(
Ha a hírek igazak, Szabó P. Szilvesztert kizárták az igazgatói posztra pályázók közül....
A
Szabadság, szerelem című daljáték Huszka Jenő utolsóként komponált darabja, a Fővárosi
Operettszínházban 1955. április 2-án volt az ősbemutatója. Az ekkor már 80 éves
Huszka Jókai Mór Politikai divatok (1864) című regénye nyomán Háy Gyula
szövegkönyvére és Fischer Sándor verseire komponálta meg utolsó, teljes, zenés
színházi művét. De műveinek sorában nem az utolsó bemutató volt ez, mivel az
előző év végén a rádió számára komponált (Rádió Dalszínháza: 1954. december 19-én először
elhangzott) Szép Juhászné című daljátékának átdolgozott, három felvonásos
változatát a Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be 1955. május 8-án – tehát
egy hónappal később, mint a Budapesten bemutatott Szabadság,
szerelem-daljátékot.
A daljáték keresztmetszet-felvételének
a bemutatója: 1955. június 25., Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00
Közreműködik: Petress Zsuzsa, Zentay Anna,
Jámbor László, Kishegyi Árpád, Csákányi László,
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,
a Földényi-kórus Férfikara.
Vezényel: Várady László
- Nyitány
- Szabadságdal: „Felvirradott a hajnal, a népek
hajnala” (Jámbor
László és férfikar)
- Erzsók és Andris kettőse: „Nem kívánok egyebet, egyebet,
mint egy ilyen ici-pici csókocskát…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
- Judit belépője: „Száll, száll a tavaszi
remény” (Petress Zsuzsa)
- Béla dala: „Szabadság, szerelem, e kettő kell
nekem!" - (Petőfi Sándor megzenésített
verse) (Jámbor László és férfikar)
- Erzsók és Andris kettőse – „Játék-kettős”: -„Csók csak kettesben jó, ajkad
másnak nem tartható” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
- Honvédek dala: „Virradóra” (Jámbor
László és férfikar)
- Béla dala – „Bujdosó-dal”: - „A bujdosó, a bujdosó bolyong
magában elhagyatottan” (Jámbor László és férfikar)
- Judit dala: „Párja után száll a madár” (Petress
Zsuzsa)
- Judit és Béla szerelmi kettős: „- Ó, csakhogy hazaértem,
boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod ajakad”!... „- Áldom az ég
urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várvi rád, most érzem, mily
szép az élet!... (Petress Zsuzsa és Jámbor László)
- Melchior dala: ”Társtalanul járogat az
orvos” „Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi
László)
- Palotás - a II. felvonás nyitó tánca
Kétségtelen, a daljáték legnépszerűbb énekszáma a "Doktor úr", amit máig gyakorta hallhatunk a rádióban Csákányi László énekével - aki a Szinetár Miklós rendezte, Márk Tivadar korhű jelmezeivel, Forrai Gábor impozáns színpadképeivel, parádés szereposztásban bemutatott előadás szereplője volt. A felejthetetlen színművész előadásában nemzedékek számára fogalmazta meg az orvosi hivatás természetét, az orvos mint köz- és mint magánember kettősségének dilemmáját. Ehhez még hozzáteszem, hogy a daljáték szerelmi kettőse is a legcsodálatosabb Huszka-melódiák közé tartozik!!! A Szabadság, szerelem egyik legszebb dala a címadó Petőfi-vers, a „Szabadság, szerelem”. Ennek dallamai szólnak már a nyitányban, ez volt a hős belépője és ez a melódia bontakozik ki a daljáték nagyfináléjában is.
Huszka zenéje még egyszer felvillantotta a magasrendű nagyoperett nemes hagyományait csodaszép dallamaival és közvetlenül ható stílusával.
A daljáték tartalmáról röviden:
A daljáték története - Jókai műve nyomán - arról szól, hogy egy fiatal lány, Hargitay Judit Pestre szökik, hogy színésznő lehessen. 1848. március 15-én már fel is lép a Nemzeti Színházban. Szülei ezért kitagadják a lányt, akinek kezét megkéri Lévay Béla, az ismert író. Judit hozzámegy Lévayhoz, akinek a világosi fegyverletétel után bujdosnia kell. Judit megtudja, hogy Komárom védőinek menlevelet adnak, ezért férje honvédruhájában elutazik Komáromba, ahol megszerzi a mentesítő okmányt, mellyel megmenti férjét az elfogatástól. Fertőy, Judit gyámja, meg akarja szerezni a Lévay fejére kitűzött vérdíjat és fel akarja jelenteni az írót. Erről tudomást szerez Melchior doktor, a család orvosa, akinek alkalma volt éveken át meggyőződni arról, hogy Fertőy miként csapta be és károsította meg gyámleányát. Melchior megakadályozza Fertőy aljas tervét és Judit és Lévay boldogságának már nincs akadálya.
A cselekmény helyszíne:
- egy pesti fogadó nagyterme (I. felv., 1. kép);
- a pesti színház színpada mögött (I. felv., 2. kép)
- a pesti színház öltözősora (II. felv., 1. kép)
- a harctéren, a magyar honvédség tábora (II. felv., 2.
kép)
- Judit öltözője a pesti színházban (II. felv., 3. kép)
- szoba a kapitulált Komárom várában (II. felv., 4.
kép)
- Judit pesti lakása (III. felv.)
A cselekmény ideje:
Az I. felv., 1. képe 1848-ban, közvetlenül a forradalom
kitörése előtt, 2. képe és a II. felv. 1. képe 1848-ban, a forradalom idején, a
II. felv. 2-3. képe 1849-ben, a zajló szabadságharc alatt, 4. képe a szabadságharc
utáni napokban, a III. felv. néhány nappal, a II. felv. 4. képében történtek
után játszódik.
Szereplők:
Özvegy Lévainé –
prózai szerep
Lévay Béla, a fia (bariton)
Hargitay Judit (szoprán)
Blumné, Judit nagynénje (mezzoszoprán)
Kolbay, nyugalmazott cs. és kir. őrnagy (bariton - kis
énekesi feladat együttesekben)
Melchior, orvos (bariton)
Fertőy, Judit gyámja (tenor buffo – kis énekesi feladat
együttesekben)
Bárzsing, ügyvéd (tenor buffo - kis énekesi feladat
együttesekben)
Orkán Gida, színész (tenor buffo)
Jellemfi, színész
Erzsők, cseléd a színháznál (könnyebb szoprán, szubrett)
Kapor András, postakocsis (tenor buffo)
Súgó (prózai szerep)
Színészek: Széplelki
(tenor), Széplelkiné (szoprán), Bódiné (mezzoszoprán), Szeréna (mezzoszoprán) –
mind kis énekesi feladat együttesekben
Venczel, karmester (tenor - kis énekesi feladat
együttesekben)
Fogadós; Panni, pincérlány; Pista, csaposlegény; Bizottsági tiszt; Segédtiszt (mind prózai szerepek)
Ének- és tánckar: színészek, színháziak, fogadószemélyzet, a postakocsi utasai, diáko, honvédek, osztrák tisztek és katonák.
Megemlítem még Bozó Péter „esszéjét” ,- zenetörténészi alapossággal körbejárja Huszka Jenő Szabadság, szerelem című daljátékának
keletkezését, történeti vonatkozásait, a darab játszását, részletezi a cselekményt is.
Már nem azért de Kalocsai Zsuzsa egy olyan szerepért kapta meg a díjat, ami összesen 15 percet volt jelen...
Jellemző és sokat mond, hogy az idén negyedik alkalommal átadott, Honthy Hanna operettprimadonnáról elnevezett díjakat - egy személy kivételével - nem az operettműfajban kifejtett kiváló teljesítményeket produkáló művészek kapták, hanem olyanok részesültek elismerésben, akik a maguk területén, a musical-bemutatóknak voltak a részesei az előző színházi évadban.
A díjakat hat területen adták át a Budapesti Operettszínház színház dolgozóinak:
A 2022/2023-as évad
- férfi karakterszínésze: Csuha Lajos (Monte Cristo grófja című musicalben Faria abbét formálta meg
- női
karakterszínésze: Kalocsai Zsuzsa (Mária főhadnagyban Simunichnét alakította)
--női főszereplője: Füredi Nikolett (Monte Cristo grófja
című musicalben Mercedes szerepét alakította)
- férfi főszereplője Szomor György (Monte Cristo grófja
című musicalben Edmond Dantes megformálásáért)
- színházi alkotója: ugyancsak Szomor György (Monte Cristo
grófja című musical zenéjéért és dalszövegeiért)
- backstage szakembere: Jenei Petra, jelmeztárvezető
Teljes cikk (mno.hu)
Mindenkinek:
Sziasztok, egy kéréssel fordulok hozzátok. Tegnap az M5 újra adta a Szabadság Szerelem Huszka Gálát, nekem pedig nagon megtetszettek a Szabadság Szerelem dalai amit előadtak. Viszont magáról az operettről szinte semmit sem találtam. Esetleg valaki tudna mesélni, a történetről, a dalokról meg úgy az egész operettről?
Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár, Derkovits Művelődési Központ
3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 2
lírai zenés játék
két felvonás 140 perc
Ábrahám Pál, a bácskai Apatinból indult el világhódító művészi útjára, hogy egy nagyon nehéz, véres és veszélyekkel teli korban könnyed dalokkal szórakoztassa a közönségét, a bajban reményt adjon, a katasztrófában jókedvet gerjesszen. A különleges hangulatú életjáték számba veszi életének fontos állomásait. Megízleljük vele az éhezést és a nyomort, a kitartást és munkamániát, az alkotás gyönyörét és rabszolgaságát, a szédítő sikereket és a hihetetlen vagyont, a csalódásokat és árulásokat, a kényeztetést és az életveszélyt.. Olyan nagyszerű operettek dallamai csendülnek föl, mint a Bál a Savoyban, a Hawaii rózsája, a Viktória, a 3:1 a szerelem javára, a Mese a Grand Hotelben, a Történnek még csodák…
Szereposztás
Ábrahám Pál.............................................................................. Madarász Máté
Sári............................................................................................. Dégner Lilla
Apa, Orvos................................................................................. Bocsárszky Attila
Anya, Ápolónő........................................................................... Varga Lívia
1. Hirdetőoszlop......................................................................... Rubóczki Márkó
2. Hirdetőoszlop......................................................................... Bencsík Stefánia m.v.
Borisz, Főkomornyik, Jancsi...................................................... Nádasdi Péter
Harmath Imre, Iván Herceg, Herzfeld, 1. Cimbora..................... Ollé Erik
Zsoldos, 2. Cimbora................................................................... Richtárcsik Mihály m.v.
Auguszt Főherceg, Marton Sándor, 3. Cimbora......................... Illés Oszkár
Nagyhercegnő Szabadi.............................................................. Emőke Katalin
Gudrun, Anna Tartakova Grófnő................................................ Nagy Kornélia
Amália Hercegné, Leonóra Főhercegné.................................... Varga Anikó m.v.
Viktória, Izidóra Hercegkisasszony............................................. Lax Judit
Alkotók
Dramaturg: Brestyánszki Boros Rozi m.v.
Díszlet: Ondraschek Péter m.v.
Jelmez: Őry Katalin m.v.
Koreográfia: Gyenes Ildikó m.v.
Koreográfus asszisztens: Kántor Kata
Zenei vezető, korrepetítor: Klemm Dávid m.v.
Light design: Majoros Róbert m.v.
Rendező asszisztens: Széles Aranka
Az angyal álma - Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtár | Jegy.hu
Rendezte: László Sándor m.v.
Talán Peller Károlynak kellett volna pályáznia, mint tette ezt Szegeden. Ott igaz nem nyert, de programjában rengeteg operett premier szerepelt.
Sajnálom,
hogy az ismert nevek mellett nem adott be pályázatot az Operettszínház
főigazgatói posztjára egy olyan kompatibilis személy, aki az operettet előnyben
részesítené a manapság divatos, felkapott musicalek térhódításával szemben - aki
ezt az örökbecsű, akár leporolandó operettműfajt szíve kincsének tekintené és
kihívásnak érezné „feltámasztani” halódó porából, ami a jelen állapot, és ami a
teátrumnak igazi feladata kell(ene) hogy legyen: minél több operettbemutatót
tartani az évszázados múltú, nagy hagyománnyal bíró Nagymező utcai zenés
színházban.
Sajnos, Szabó P. Szilveszter színművész ismertetett elképzelései ugyancsak egyirányúak: neki is inkább a musical van a látóterében, hiszen, mint az Index újabb cikkében olvashatjuk , az Operettszínház művésze azon túl, hogy változást akar, ezt olyan emberekkel kívánja elérni, mint az egykori Rock Színházhoz és a musicalek világához egyaránt kötődő Várkonyi Mátyás zeneszerző, szövegíró vagy Somogyi Szilárd, akinek nevéhez köthető például a Mozart!, az Ének az esőben, a Veled, Uram, az Abigél. Semmi közük nincs - nem volt - az operetthez!
Csodálkozom, hogy az operettet hungarikumként számon tartó Budapesti Operettszínház képtelen (klasszikus) operettjátszásban érdekelt vezető személyiséget maga mellé állítani/hívni, olyan valakit, aki célirányosan törekedne arra, hogy visszahódítsa a süllyesztőben lévő operettel együtt az operettre kíváncsi de elmaradozó nézőket, azok újabb generációját is, aki szívét-lelkét beletenné és elkötelezné magát, hogy a műfaj visszakapja rangját és ismét hódítson, sokakat megnyerjen újabb és újabb Lehár-, Huszka-, Jacobi-, Kálmán-, Ábrahám- vagy Fényes-bemutatóknak, de a jelentős francia, angol, német és osztrák komponisták klasszikussá nemesedett darabjai közül is mind többet színpadra kiállítson és megismertesse az operettrajongókkal; ne külföldre utazzunk ki értük, ha valami jó operetteket szeretnénk látni, ne csak a YouTube-ról meg egyéb médiumok útján (DVD, CD, rádió) tájékozódjunk az operett értékei iránt/felől.
Azon meg pláne meglepődtem, hogy az Operettszínház társulata saját maga sem tud(ott), nem képes „megkörnyékezni” a kozmopolita ismeretségi köréből (vagy nem talált belülről) olyan személyt, akiről biztosan tudni lehet, hogy rajong az operettért és örömmel engedne a megtisztelő felkérésnek elvállalni jelölését főigazgatónak, s aki számíthatna a szakma és a pályázatot kiíró minisztérium egyöntetű támogatására. De ezen már felesleges elmélkednem, lezárult a pályázati határidő, ismeretesek a „képbe került nevek” – akik múltjából, „történetéből” semmi jóra nem számítok, ami nálunk az operettjátszást egy fokozattal magasabb szintre emelné.
Örömmel olvasom, hogy a Szegedi Nemzeti Színház december 15-én bemutatja
Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét! A zeneszerző operai igényeket támasztó népszerű művét Harangi Mária rendezésében
játsszák.
A főszerepekben:
Szu-Csong herceg – Tötös Roland
Liza – Kónya Krisztina/Máthé Beáta
Hatfaludy gróf – Szélpál Szilveszter
Mi – Horák Renáta
Ha jól emlékszem, Szegeden legutoljára elég régen, 1989-ben, játszották A mosoly országát, igaz az nem a Nemzeti Színház saját produkciója volt, mivel a Szabadtéri Játékok keretében mutatták be Ruszt József rendezésében, Ilosfalvy Róbert, Pitti Katalin, Póka Balázs és Zempléni Mária operaénekesekkel a főbb szerepekben.
Úgyhogy, akkor az évadban a Budapesti Operettszínház mellett a Szegedi Nemzeti Színházban is látható lesz Lehár híres operettje!
Mit ért az alatt, hogy klasszikus operett? A jazz-operettek mostanában ismét divatba jöttek külföldön, főként német nyelvterületen. Azokat is illene elővenni, ráadásul azoknak modernebbb a zenéje, így a fiatalok is előbb megnéznék.
Hát nekem egyik se jön be, ha csak ők hárman maradnak akkor az alapján döntök, hogy mi van a pályázatukban. Az évi 2 operett bemutatóhoz én is ragaszkodom, esetleg még egy felújításhoz. Az nem probléma, ha az egyik operett csak a Kálmán Imre theatrumban megy, lehet kamara operett is akár. Természetesen 2 musical premier is jöhet. Igazából külföldön egy musical vagy operettszínház legalább évi 5-6 premiert produkál... igazából ez sajnos nem csak az igazgatón múlik, hanem a költségvetésen is... meg a támogatásokon, amit kapnak.
Én a magam részéről Szabó P Szilvesztert és az ő elképzeléseit támogatom. Vajk inkább maradjon a musicalek rendezésénél, ő ebben erős. Bár még neki is több esélye van, lévén hogy úgyis megint a politikai érdekek fognak dönteni sajnos.
"Szente Vajkot támogatja az Operettszínház társulata
/INDEX - Sümegi NOÉMI - 2023.10.04.
07:39/
Az operett magyar műfaj, és a Budapesti Operettszínháznak kellene lennie az európai központjának, mondja Szente Vajk, aki megpályázta az intézmény igazgatói székét. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház főrendezője szerint rengeteg olyan történetünk van, amire kíváncsi a világ, így miért ne születhetne zenés darab Polgár Juditról és Karikó Katalinról is.
Rátaláltam a meglepő hírre én is. A Müpa oldalán olvasom még, hogy ezen a jövő
évi operettesten fellépő Diana Damrau
műsorának mottója idézet Lehár Paganini
című operettjének egyik áriájából: Liebe,
du Himmel auf Erden - Szerelem, te földi mennyország.
A műsorban Lehár
Ferenc és Kálmán Imre mellett ifj. Johann Strauss, Robert Stolz, Paul Lincke és
André Messager műveiből hallunk részleteket...
Az
énekesnő partnere ez alkalommal Nikolai Schukoff, a grazi születésű
hőstenor, aki salzburgi tanulmányai befejeztével Párizstól Bécsen át New Yorkig
aratja sikereit évtizedek óta, és aki
2009-ben a Parsifal címszerepét énekelte a Budapesti Wagner-napokon a
Müpában. Az est karmestere, az osztrák Ernst
Theis nagy tapasztalattal rendelkezik az operettműfaj területén - ugyanez a
Magyar Állami Operaház Zenekaráról
is elmondható.
Diana Damrau is "lemegy operettbe" ld. MüPa-koncert.
"Megelevenedő történelem"
Újra életre kel Mária főhadnagy története az Operettszínház színpadán
Huszka Jenő történelmi tematikájú, mégis emberi érzelmekkel és drámákkal teli darabja szeptember 28-tól ismét látható lesz a Budapesti Operettszínház színpadán. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legkülönlegesebb alakjáról, Lebstück Máriáról szóló operett, a Mária főhadnagy a történelem viharai közepette örök érvényű emberi sorsokat és érzelmeket jelenít meg a színpadon.
/MNO-hu - 2023. 09.28. - TUKÁCS ORSOLYA/
"Az előadásról Homonnay Zsolt rendezővel beszélgettünk, aki kiemelte, hogy nem muzeális hangulatú darabot szerettek volna létrehozni. Mint mondta, a történelmi hitelességű, valós szereplőket és eseményeket is felvonultató történet örök érvényű emberi konfliktusokat, mindannyiunk számára ismerős vágyakat, érzelmeket, köztük a szerelmet és a kétséget tárja a nézők elé."
Időről időre előfordulnak olyan színházi élmények, amelyeken bármennyire is keresnénk, egyszerűen nem találunk fogást. Ilyen benyomást keltett a Víg özvegy nagyoperett premierje, amelyet a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadára alkotott meg Vidákovics Szláven.
/bama.hu – 2023.09.25. - MOHAY RÉKA/
Ízekben és színekben gazdag élményt kínál
Egyedüli negatív benyomást talán az okozhat a nézőben, hogy a cselekmény által felvázolt koordináta-rendszerben adott, hogy minden házas nő magától értetődően félrelép, de persze a férfiakat sem kell félteni ilyen tekintetben... Ám, ha ezen felül tudunk emelkedni – és érdemes –, akkor a múlt század elején íródott történet minden perce minőségi élményt adhat nézőinek. A sikerhez persze óriási mankót jelent Lehár kiváló muzsikája, de a zenészek, a szereplők és a rendezés is a maximumot hozták ki a hálás témából.
(Búbánat: költői kérdés - a szeptember 23-i pécsi bemutató előadásra vajon hányan lehettek kíváncsiak a városban épp aznap zajlott PRIDE büszke felvonulói köréből?...)
AZ ARANYVIRÁG CÍMŰ OPERETTEL NYITOTTA MEG KAPUIT A KIRÁLY SZÍNHÁZ 1903-BAN
„A legterhesebb feladatok
közé tartozik a közönség ízlésének kielégítése”
Nem
is oly rég, százhúsz évvel ezelőtt a Király utca 71. szám alatt megnyílt a
főváros hetedik nagy kőszínháza, a legendás Király Színház. A Beöthy László
irányította színházi vállalkozás az operett műfaját volt hivatott szolgálni, ám
az áttörő sikerre csaknem egy évadot kellett várnia. Habár a teátrum a János
vitéz daljáték bemutatójával írta be magát a magyar színháztörténetbe, érdemes
megemlékezni az 1903. november 6-i indulásról is, azaz Huszka Jenő zeneszerző
és Martos Ferenc librettista Aranyvirág című operettjéről, és egyben a színház
indulásáról is.
Happy end dömping
Valceres
tündérmesétől az orfeumi forró revühangulatig – a Színház- és Filmművészeti
Egyetem végzős zenés osztálya délutántól estig operetteket játszott.
Ez nagyszerű hír, remélem jelentkezik. Nagyon jó volt az operett-maraton.
Selmeczi György akár jelentkezhetne – lehet, hogy ő is beadta pályázatát? - az Operettszínház főigazgatói posztjára…
Aki olyan céltudatosan megfogalmazza gondolatait az operett műfajáról, és a SZFE-n mint vezető tanár törekszik az egyetemen tanuló növendékeinek mindazt a tudást-ismeretet átadni, amit a mai világban a (korszerű)operettjátszásról tudni kell és érdemes, úgy akár miért ne lehetnének ilyen nagyívű ambíciói is a kiváló zeneszerző-karmester-rendezőnek? De - jól belegondolva - mégsem hiszem, hogy ilyen tervek foglalkoztatnák, hiszen úgy visszavetné egyéb, meglévő fontos feladataitól és lássuk be, azért már rendesen benne jár a korban, meg erre a posztra mégis inkább egy menedzserszemléletű személy kerestetik, aki teljes munkaidőben csak a színházának él, és megpróbálná az Operettszínházat profiltisztítással (több operett - kevesebb musical) megerősíteni és hungaricumunkat újra a nemzetközi operett-vérkeringésbe beáramoltatni.
Idemásolom a teljes cikket:
Selmeczi Györggyel,
az ötödéves zenés színművész osztály osztályvezetőjével beszélgettünk az
Operett-maraton különleges kihívásáról.
/SZFE.hu - B. Török
Fruzsina – 2023. szeptember 7./
Különleges kihívás előtt áll a végzős zenés színművész
osztály. Miről is van szó pontosan?
Körülbelül
15-18 éve a zenés színész osztályokban az SZFE-n mindig is volt kutatómunka,
egyfajta pragmatikus kutatása egy műfajnak, jelen esetben az operett műfajának
elmélyült kutatásáról beszélünk. Az operett egy olyan különleges műfaj, ami
nagyon erősen beágyazódott a magyar színháztörténeti hagyományba és amely
bővülése borzasztóan kétarcú. Tudjuk jól, hogy színházlátogatóknak egy része
irtózik tőle, míg a másik része rajong érte. Itt állunk egy hallatlanul
tehetséges zenei anyaggal és az esetek elég nagy részében izgalmas, érdekes és
vonzó dramaturgiai felépítéssel és mégse tudunk vele igazából mit kezdeni.
Kettős
tanulságot tudunk a tényekből levonni: egyrészt a műfaj valóban megújulásra
szorul, és ez vitathatatlan. Másrészt látszólag ellentmondó következtetés, hogy
a műfajt saját stílusának a megértése és rekonstrukciója nélkül nem lehet
megújítani. Az utóbbi 2 – 3 zenés színész osztály, melyek zsúfolva voltak
különleges tehetségű fiatalokkal, eljutottak oda, hogy alternatívákat
állítsanak a színházi gyakorlat elé. A cél, hogy megújulást kínáljanak, olyan
stiláris és művészi megoldásokat, amelyek közelebb hozzák korunkhoz az operett
műfajának formanyelvét. A most végzős osztály különösen nagy dologra vállalkozott,
hiszen operett típusokat raknak egymás mellé. Öt emblematikus operettet: a
bécsi operett egyik csúcsát a Cigánybárót, a francia operett egyik csúcsát a
Szép Helénát, az angol operett csúcsát a Mikádót, a Bécs- Budapest operettnek
az egyik sztár darabját a Víg özvegyet, és a Bál a Savoyban című
Ábrahám-operettet, melynek érdeme a jazz beemelése a zenei anyagba.
Pontosan milyen új formát kell elképzelnünk?
Mindegyikből
készült egy olyan szerkesztett sűrítmény 70- 80 percben, amelyek tartalmazzák
az összes jelentős jelenetét és mozzanatát az operettnek, de mégsem az egész
darabról van szó. Ezzel a felpörgetett cselekményvezetéssel mégiscsak
közönség elé tudják vinni az egész történetet. Maraton – szerűen egymás
után végig nézheti bárki szeptember 17-én az Eiffel Műhelyházban. Manapság
ezeknek a maratonoknak nagy divatja van különösen a komolyzene körében,
gondoljunk csak a Beethoven, a Csajkovszkij vagy a Mozart maratonokra. Mi most
teszünk egy kísérletet az operett műfajában. Ez kiváló lehetőség arra, hogy
ezeket a különleges tehetségű fiatalokat meg tudjuk mutatni a közönségnek és a
szakmának. Rendkívül fontosnak érzem, hogy ezek után a viharos évek után,
amelyek mögöttünk vannak, végre kiegyensúlyozott módon tudjunk kapcsolatba
lépni a színházi vezetőkkel, rendezőkkel és karnagyokkal.
Az
operettek többnyire tehetséges műalkotások, ezért nagy hibának tartom, ha
elengedjük ennek a műfajnak a kezét. Sokszor éri az a vád a műfajt, hogy maga a
történet gyakran butácska, ugyanakkor gondoljunk csak Mozart Varázsfuvolájára,
amit szintén ez a véd ért, s mégis gyönyörűen működik. Többnyire az
operettek történetei nagy mesterségbeli tudással vannak megírva. Nem véletlen,
hogy a saját korukban felfoghatatlan sikerszériákat értek el. Pórul járnak,
akik egyszerűen csak a megújulásra koncentrálnak anélkül, hogy ténylegesen a
darab értékeit, elsősorban a stílusát vennék alapul. Ez az, ami a leginkább
megbosszulja magát a későbbiekben. A darab, a szerző, a korszellem stílusának
pontos megjelenítése együttesen fontos és ez lehet a kulcsa ennek a
megújulásnak. Az emberi vonatkozások, a szereplők közötti viszony is
modellértékű tud lenni napjainkban is. Leginkább a modern teleregényekhez, vagy
sorozatokhoz, pláne a kosztümös sorozatokhoz tudnám hasonlítani, melyekről tudjuk,
hogy korunk igen kedvelt műfajai. Ezekhez hasonló, ugyanakkor egyszerű
megújulást képzelek el az operett világában is, ami újra vonzó lehet.
Köszönöm, ezekkel el leszek egy darabig :D
Nézd a Viktóriát itt megnézheted:
Amit viszont meg akarok majd nézni az a Kero féle új Csárdáskirálynő Oszvald Marikával, illetve a Sissi operettet, a dalok között van benne Mária Főhadnagyos is, ami már eleve pirospont nálam :D
A Mayát nagyon szívesen megnézném, tetszik a története, nem az a klasszikus operettes, bár a zenéi nem annyira tetszenek. Ellenben a Gül babáé nagyon tetszenek, csak ott meg a történet az ami nem nyűgöz le XDDDD A Bob Herceget is megnézném ha adnák, a filmet láttam az nagyon tetszett
Nagyszerű, aztán még alapmű a Strauss Cigánybáró (m5-ön ment az Erkel Színházi előadás), Ábrahám Bál a Savoyban (az tavaly novemberben és idén májusban ment az m5-ön), Jacobi Leányvásár, Fényes Szabolcs Maya, Huszka Güll baba, Eisemann Fekete Péter (ezt láttam a Városmajorin).
https://www.youtube.com/watch?v=UdOzfJlXhn4
Én ezeket az operetteket láttam.
Ismerem a darabot, a zenéit sokszor hallgatom de látni valóban nem láttam még. Nekem a Csak egy Kislány... Dolhai Attilától, illetve a Nem Forog Már Dorozsmán... Lévai Enikőtől a kedvencem benne❤️❤️❤️
A Fedák Sári Színházban Soroksár főterén is megnézhetnéd az Ábrahám Pál Viktória c. jazzoperettjét, talán nem is ismered, pedig nagyszerű slágerek vannak benne: Honvéd banda szól a Stefánián, Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Mauzi, 32-es baka vagyok én, Amikor az ember felmászik a fára, a Turul madárra, ott van Budapest, Pardon Madame, Lesz-e úgy mint valamikor rég.... és még sok más remek dal és Földes Imre vicces librettója, ami vegyül a magyaros, kínai és orosz zenével és a jazz-es is természetesen.
A Madarász itt is fog menni premierbe de nem tudom mikor. A Gaertnerplatz theaterbe megyünk mi, ott lesz a Madarász is, meg megy a Varázsfuvola is
München-ben ment, talán megy is még a magyar operettek közül a Kálmán Cikruszhercegnője. Régebben Ábrahám Viktóriája is ment. Természetesen ment Lehár Víg özvegye, meg a Strauss Denevér is. Persze olyan operettek is mennek, amiket nálunk senki sem ismer, viszont Németországban népszerű. Pl. Benatzky Fehér ló c. darabja, vagy Paul Lincke Frau Luna-ja. Ott ezek alap darabok. Ilyen Carl Zeller Madarásza, Millöcker Koldusdiákja.... meg sok más
Azt még nem, de tervezem megnézni, sok jót hallottam már róla. Nálam most újabban a Monte Cristo Grófja a nagy kedvenc, most fogom oktoberben ötödször megnézni. A Mária Főhadnagyra meg jövőhéten háromszor is megyek, egymás utan ráadásul XDDD
Láttad a Centár Színházban a My fair ladyt? Tényleg nagyon jó...
