Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


3058 Búbánat 2017-02-24 10:53:46 [Válasz erre: 3057 Búbánat 2017-02-24 10:45:18]
A Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrum néven nyitja meg az egykori [url] http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/osszenyitjak-az-operettel-a-megujulo-moulin-rouge-t; Moulin Rouge-t [/url] a Nagymező utcában. A neves operett szerzőről elnevezett teátrumban operett és musical mellett számos izgalmas előadás látható lesz. A Kálmán Imre Teátrum nyitó előadása a legismertebb és legkedveltebb Kálmán operett a 100 éves Csárdáskirálynő Broadway változata a Riviéra girl lesz. Szereposztás: Sylvia Vareska, varieté-énekesnő: Lévai Enikő Gustave, a Varietészínház és kaszinó tulajdonosa: Vasvári Csaba Charles Lorent, ifú német nemes: Barkóczi Sándor Victor: György Rózsa Sándor Kemény Ferenc, báró, egykori nagykövet: Németh Attila Michael Lorenz gróf, Charles Apja: Szabó P. Szilveszter Sam Springer, Fishburg városkából: Kerényi Miklós Máté Birdie Springer, a felesége: Szendy Szilvi Clarie Keméy, a báró lánya: Kardffy Aisha Pincér: Szajkó Gábor Jegyző: Aczél Gergő

3057 Búbánat 2017-02-24 10:45:18
[url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2017/01/05/hamarosan-nyilik-kalman-imre-teatrum-lorinczy-gyorgy-falat-bontott/; HAMAROSAN NYÍLIK A KÁLMÁN IMRE TEÁTRUM – LŐRINCZY GYÖRGY IS FALAT BONTOTT [/url] 2017 JANUÁR 05. CSÜTÖRTÖK, 7:17 „Kalapácsot ragadott Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. A színháztörténeti pillanatokba fotókon keresztül leshetünk be. Hamarosan nyílik a Kálmán Imre Teátrum, már bontják a falakat. Méghozzá azokat a falakat, melyek 1922 óta állnak az egykor Somossy Orfeumként alapított [url] http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/osszenyitjak-az-operettel-a-megujulo-moulin-rouge-t Moulin Rouge [/url] és a Budapesti Operettszínház között. Áprilistól a jegypénztárral szemben már a Télikert Bisztró bejárata várja a látogatókat, és innen nyílik az új kamara játszóhely, ahol musical, operett és opera produkciók mellett, a budapesti szórakoztatás legszebb hagyományai elevenednek majd meg. De minden titkot még nem árulnak el. Kezdődik a Kalandok évének legnagyobb durranása…”

3056 Edmond Dantes 2017-02-24 08:52:38 [Válasz erre: 3052 Búbánat 2017-02-23 14:48:11]
Igen, az ötlet jó! Tudomásom szerint a háború és a vészkorszak (!) idején is (Fitz József főigazgató utasítására) az OSzK-ban megőrizték azaz megmentették az indexen lévő könyv- kotta- és mindenféle állományt. Tehát az érdeklődő(k)nek érdemes arrafelé kutakodni.

3055 zenebaratmonika 2017-02-23 23:53:53
2 perc 10 mp-nél kezdődik a dal Ezek szerint Chappy feldolgozta ezt a dalt a tánczenekarával. Azért plágiumot nem feltételezek tőle, legalábbis szeretem Chappy dalait, azért lett ismerős amikor a filmet elkezdtem nézni.

3054 zenebaratmonika 2017-02-23 23:49:57
[url] https://www.youtube.com/watch?v=rlQDYMz5lkA;Mesekirogeprol [/url] Szomaházy István Mesék az írógépről c. regényét többen is megzenésítették. 1927-ben Lajtai Lajos, erről nem találtam filmfelvételt, majd 1931-ben a németek is megvásárolták a regényt és megfilmesítették, és a zeneszerzőnek Ábrahám Pált kérték fel. Ez a film nagy sikert aratott, később Angliában is megfilmesítették. Sajnos az eredeti német verzió megsemmisült (ez Magyarországon is ment a mozikban, de gondolom tudnának róla, ha meglenne a copy), de az angol megmaradt, szintén Renáta Müllerrel a főszerepben. 1931-es film, egyidős a Hippolittal. Érdekes, hogy a mű zenéje emlékeztet Orlay Chappy Tedd ide tedd oda c. számára, hát nem tudom, de az egy későbbi dal, most nem tudom ezt a dalt akarta e esetleg feldolgozni, akkor viszont szerző Ábrahám is, hiszen az övé a korábbi verzió. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZIi-9uPtsjM;Teddide [/url]

3053 zenebaratmonika 2017-02-23 21:54:25 [Válasz erre: 3052 Búbánat 2017-02-23 14:48:11]
Sajnos ez a hangfelvételekre még fokozottabban igaz, nézegettem régi újságokat és figyeltem az 1930-as évek rádióadásait, rengeteg operett dalt leadtak mára elfeledett operettekből, kérdés mi lett a sorsuk, jó lenne ha meglennének, egyrészt a darabok miatt, másrészt hallhatnánk a korabeli énekeseket is. Pl. Lábass Juci, Somogyi Nusi, Bársony Rózsi, Ágai Irén, Szedő Miklós.... hát nem sok dal maradt fent tőlük. Szerencsére azért egyre több előkerül, a másik feladat ezek beazonosítása. A legbiztosabbak ilyen téren a régi filmdalok, 1931 után már egyre több sláger ilyen formában megmaradt legalább, és így meghallgathatjuk, hisz ezek fent vannak a youtuben (sok film külföldről került elő) de az operettdalok már nehezebben beszerezhetők.

3052 Búbánat 2017-02-23 14:48:11 [Válasz erre: 3051 zenebaratmonika 2017-02-21 22:33:50]
Sajnos, erről nincs adatom; talán érdemes a témában kutatnod még az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. Ott elvileg minden "köteles példány" fellelhető. Persze a XX. századi vérzivataros esztendők időszakában a kotta-libretto állományban keletkezhettek érzékeny, felbecsülhetetlen károk, hiányok - függetlenül is a szerzők vallási hovatartozásától...

3051 zenebaratmonika 2017-02-21 22:33:50 [Válasz erre: 3049 Búbánat 2017-02-18 13:06:16]
Arról van e információd, hogy a II. világháborúban semmisültek e meg operettek, itt elsősorban az izraelita szerzők művét fenyegette veszély, de persze másokét is. A Színművészeti Egyetem könyvtárában megőrzött operettlibrettók tartalmazzák a zenét is, vagy csak a szövegkönyvet és a dalszöveget. Néztem egy listát a neten, de sajna ez alapján ezt nem tudom eldönteni.

3050 IVA 2017-02-19 04:45:18 [Válasz erre: 3049 Búbánat 2017-02-18 13:06:16]
Ilyen előadásokról olvasva mindig felsóhajtok: de jó lett volna látnom ezeket! Ha akkor éltem volna, már és még színházjáró életkorban... Aztán rádöbbenek: pár év múlva végig kellett volna élnem (vagy nem végigélnem) a világháborút, Budapest ostromát. Inkább örülök annak, hogy legalább olvasni lehet róluk, és remélem, szép élménye volt a korabeli közönségnek. Köszönöm az érdekes kritikákat!

3049 Búbánat 2017-02-18 13:06:16 [Válasz erre: 3048 IVA 2017-02-18 04:39:16]
Erről az említett Margitszigeti Három a kislány előadásról (1941. július 24-31., augusztus 1-18; 20-24; 25-31.) így írt a korabeli sajtó: „A Három a kislányban (…) a fin du siécle romantikája Nádasdy Kálmán rendező jóvoltából ízléses este keretében búcsúzik: az előadás mozgalmas, színes, vidám, de nem hiányzik belőle a kegyelet és kiábrándulás fanyar elegyének zamata sem, miközben a szakmai kivitelezés profizmusát olyan közreműködők biztosítják, mint Pataky Kálmán, Honthy Hanna, Hámory Imre, Ajtay Andor, Medgyaszay Vilma, Barabás Sári és az előadás vezérkarának többi főfunkcionáriusa: Paul Tibor karmester, Vaszy Viktor karigazgató, Fülöp Zoltán díszlet-. Márk Tivadar jelmez- és Kornay János világítástervező.” /Forrás: Koltai Tamásné: A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938-1990, Szabad Tér Kiadó, Budapest - kézirat / „Tündérszép előadás, - páratlanul ötletes rendezés, a schönbrunni díszletek még a szigeti természetes díszleteket is megszégyenítik, olyan káprázatosan gyönyörűek. Különösen szemet gyönyörködtető az utolsó felvonásba beállított két nagy balettjelenet. Ez a rész, rendezésben és kiállításban egyaránt vetekszik a nagy amerikai revüfilmek hasonló jeleneteivel. Pataky Kálmán tökéletes Schubert, hangra és alakra egyaránt. A félszeg, pápaszemes zeneköltő figurájára aligha találtak volna Patakynál alkalmasabbat. A közönség honorálta is a hibátlan alakítást. A női főszereplők közül elsősorban Honthy Hannát kell kiemelnünk, aki ragyogó hangjával, stílusos játékával és nem utolsósorban a női körökben felszisszenést keltő pompás toalettjeivel – igazi Honthy-sikert arat. S még valakiről: Barabás Sáriról, erről az ibolyaszerénységű, bájos, szőke kislányról, aki eddig is felfedezgettek időnként s mintegy vállveregetésként havonta nagy jövőt jósoltak neki, most azonban: beérkezett." /Forrás: Hétfő, 1941. július 28. A fenti idézeteket a Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938-1993 (Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1995) kiadványból vettem át.

3048 IVA 2017-02-18 04:39:16
[u]Érdekességek a Három a kislány egykori előadásainak szereposztásaiból[/u] Alighanem a maga idejében is rendkívüli sztárparádénak számított – és mai szemmel is az – a darab [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=25139&kr=A_10_%3D%22H%C3%A1rom%20a%20kisl%C3%A1ny%22;1941. július 24-i előadása a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon[/url], Nádasdy Kálmán rendezésében, Fülöp Zoltán díszleteiben és Márk Tivadar jelmezeivel. Schubertet Pataky Kálmán énekelte, mellette Hámory Imre, Ajtay Andor, Szabó Miklós, Bánhidy László nevét én is hírességként ismertem meg. A női szereplők szereposztási sorrendjének hagyományán változtatva a Grisié szerepel az élen, nyilván megformálója, Honthy Hanna okán. De Médi alakítójának nevét sem kalapból sorsolhatták ki, amikor a fiatal primadonnára, Barabás Sárira osztották, aki később európai színpadok operacsillaga lett. A Tschöllnét éneklő Medgyaszay Vilma nevét és hangját az egész ország ismerhette, sokan ismerik ma is. Amint az még a szigeti színpad 1950-es, 1970-es gyakorlatában is hagyomány maradt, a táncbetétekben az Operaház élvonalbeli és legdekoratívabb balettművészei táncolták a szólókat: Szalay Karola, Goll Beatrix, Sallay Zoltán és az egyben koreográfus Brada Rezső. A [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=23083&kr=A_10_%3D%22H%C3%A1rom%20a%20kisl%C3%A1ny%22;Szegedi Állami Nemzeti Színház 1947. február 2-i bemutatóján[/url] (kerek 70 évvel ezelőtt) a nemrég elhunyt Zentai Anna énekelte Médi szerepét. Schwind, a festő alakítója, Nádas Tibor később az Operaház énekművésze volt.

3047 Búbánat 2017-02-10 12:14:56
„Az operettműsorok felfrissüléséről” Rádióújság, 1959. december (A cikk szerzőjét nem tünteti fel a lap.) „Ha valami népszerű, az mindig szélsőséges vitákat fakaszt, - a nagyobb érdeklődés mögött sokfajta vélemény csatája húzódik meg. Így van ez a városban és falun egyaránt népszerű operett-műfajjal is. Az alábbi sorok csupán az operettek rádióbeli előadásaival kapcsolatos néhány kérdésről szólnak. Mert a rádióban is gyakran vannak viták s ezek most már nem annyira mennyiségi problémákról folynak, hanem inkább minőségiekről, azaz, hogy elég változatosak-e pl. az operettrészleteket sugárzó adások, kielégítőek-e a közvetítések művészi és felvételtechnikai körülményei. A kérdésekre a választ az az elhatározás adja meg, amely szerint a Rádió zenei osztálya revízió alá fogja a meglevő operettfelvételeket, fokozatosan kiiktatja a műsorból az elavultakat és a tervek szerint 2-3 éven belül egyrészt korszerű felvételekkel pótolja a selejteseket, másrészt pótolja a klasszikus operettirodalom egyes hiányzó részleteit. Miért tart ez ilyen soká? – kérdezhetné valaki. A viszonylag hosszú időtartamra azért van szükség, mert az új felvételek elkészítése jelentős költséget igényel, hisz az operett elemi követelménye a színes, dús hangzás, ez pedig nagy zenei apparátusok (nagyzenekar, kórus stb.) felhasználását teszi szükségessé. Másfajta előkészítést igényel a századeleji és különösen az 1920-30-as operett-termés feldolgozása. Itt ugyanis a legtöbb esetben hangszerelési és harmonizálási avultságokat kell kiküszöbölni, vagyis a zenei anyag megtartja eredeti és népszerű dallam-vázát, de új, csillogóbb köntösben jelenik meg. Bizonyos, hogy a helyes célkitűzések megvalósítása döntően áll vagy bukik az új felvételek előadóművészeinek kiválasztásán is. Nem lehet elhallgatni ugyanis, hogy több év művészileg ellenőrizhetetlen ún. esztrádműsora olcsó eszközök alkalmazására késztette még azoknak a jelentősebb művészeknek egyikét-másikát is, akiknek különben jelentős érdemei voltak az operett népszerűsítése terén. Sajnos, az ilyen kétes hatások jónéhány rádiófelvételen is tapasztalhatók. Bár maga az operett-műfaj a vidámság jegyében fogant és éltető eleme a humor, a gúny, a móka, - még színpadi előadáskor is az alapvető zenei koncepciónak kell alávetni minden más műfaji elemet. Természetes, hogy ez különösen vonatkozik a rádióelőadásra. A lényeg mindig a zenei megjelenési forma, - az előadó számára egyetlen lehetőség a zenei anyagban kifejezésre jutó karakter-elemek megragadása. Egy szerelmi duett érzelmessége a mikrofonban nem teremtődik meg semmiféle érzelgős-giccses elnyújtásokkal… A karmester szerepe pedig egyenesen azonos értékű az operáéval. A Rádió tapasztalata az, hogy nem feltétlenül ’speciális operettkarmesterek’ kellenek, akik rossz hagyományok lerakódásait olcsó patronok segítségével ültetik át egy esetleg százszor leforgatásra kerülő felvételre, hanem a műfajt érzékelő, értő olyan muzsikusok, akik az operett-formán belül mindennek ismerik a helyes arányát és helyét. Mivel a Rádiónk rendelkezik a megfelelő feltételekkel – kitűnő szimfonikus zenekar és kórus, nagyot fejlődött felvételi technika és sok-sok ’személyes’, a művészekkel kapcsolatos tapasztalat – a hallgató sokat remélhet az operettműsorok küszöbönálló felfrissítésétől.”

3046 zenebaratmonika 2017-02-10 01:22:03
Mint tudjuk, az operett megosztó műfaj, az 1960-as években nem igen volt népszerű. Egy vélemény ebből az időből: A Hét 1967/2 Pesti o p e r e t t November közepén a Kultúra és Pihenés Parkjában vendégszerepelt a budapesti Fővárosi Operettszínház. Nem előszőr és aligha utoljára. Magyarlakta vidékünkön az operettnek legendája és hatalmas közönsége van. Erről tanúskodik a pestiek legutóbbi nyolc vendégjátéka is, amely mintegy tízezer főnyi közönséget mozgatott meg ötven vagy száz?) kilométeres körzetből Vegig a nagy sztárok közül csak a „nagy Latyť‘ volt Itt, Honthy, Rátonyi, Feleky, Sárdy hiányzott. Igaz, itt volt Fónay meg Zentay Anna, Mednyánszky Agi meg Lehoczky Zsuzsa, no meg a „kis látyi“ hogy csak néhány nevet említsünk a második garnitúrából. De minden névnél jobban vonzotta a közönséget maga az operett, mégpedig az operettnek az a válfaja, amelyet általában „magyar operett" névvel szokás jelölni. Őszintén be kell vallanom, a Kálmán- muzsikából én jóformán csak az „Obsitos"-beli Andris dalát szeretem — azt, amelyet a közönség a legkevésbé ismer. Az operett nyárspolgári műfaj, s én az idetartozó muzsikusok megválogatásában stílszerűen nyárspolgár vagyok: lokálpatrióta. Mint valamikori komáromi kisdiák Lehár Ferencet kedvelem a leginkább, s mint a harmincas évek egy nagysikerű „Gül-baba“-előadásának gyereknézője Huszka Jenőt. A többiek csaknem mind hidegen hagynak: Kálmán Imre „magyaros“ dallamvilágát erőszakoltnak, torznak, hígnak, porcukrosnak érzem, csak ritkán ragad meg belőle egy-egy foszlány; Jacobi „Leányvásár“-ja és „Sybill“-je is hasonlóan hat rám; a dzsessz felé kacsíngató Ábrahám Pálban van valami, ami fölfigyeltet, de az a valami éppen nem magyar; Szirmai Albert néhány kedves melódiája sem zsong vissza bennem sokáig .. . A pestiek Kálmán „Marica grófnő"-lével és a francia Hervé „Lili" című operettjével jőttek. A szervezők tudták, ml kell a jónépnek, s hogy a Kultúra és Pihenés Parkja óriást esztrádtermét minél jobban megtöltsék, a „Maricá"-t hétközben, a „Lili'-t pedig szombaton és vasárnap tűzték műsorra. Kálmán operettjét így is sokkal többen nézték meg, mint a Hervé-darabot, noha ez utóbbiban mind a két Latabár szerepelt, míg a „Maricá"-ban csak az ifjabb. Vendég szereplő együttes és a megelégedettségtől tomboló közönség nemigen szokta meg az ilyen hangú színházt levelet. Nem is akarok én ünneprontó lenni; egyszerűen meg kellett írnom, ami az operettel és az operett-publikummal kapcsolatban hosszú évek óta nyomja a szivemet. A pestiek vendégjátéka engem is iól elszórakoztatott. A színészgárda nem annyira a hangjával, mint inkább temperamentumos, lelkes játékával, tréfacsináló kedvével bizonyította be, hogy érti a mesterségét, hogy az olykor giccs-ízü papírfigurákból is telivér alakokat képes formálni. Az együttes egyik-másik tagja igazán nagy művész, aki a saját egyéniségét a darab kínálta szereppel ötvözve maradandó élményt nyújt a nézőnek. Még a magamfajta operett-allergiás nézőnek ts. All ez elsősorban a két Latabár Kálmánra, az idősebbre, aki a „Lili“ öreg grófját alakította ellenállhatatlan humorral, s az ifjabbra, aki a „Marica grófnő" Zsupán-szerepében volt egészen kiváló, valamint a „Lili“ Mademoiselle jét alakító Zentay Annára. A főszereplők csaknem kivétel nélkül a fiatalabb gárdához tartoztak, s megnyugtató, hogy a nagy sztárok helyébe nem kevésbé tehetséges primadonnák, szubrettek, bonvivánok és táncoskomikusok lépnek Megnyugtató, mert az operettnek minálunk előreláthatóan még évtizedekig lesz közönsége, s ha így igaz, nem kívánhatunk egyebet, mint hogy a néző ezt a könnyed műfajt a pestiekéhez hasonló, könnyed, charme-mal teli tolmácsolásban élvezhesse. Mikóts I. Róbert

3045 Búbánat 2017-02-08 11:58:16
1978. június 11. - Népszava Zenés színház a televízióban "A Zenés Tv Színház tegnap esti adása, Suppé: Boccaccio című operettjének televíziós változata a műfaj néhány általános kérdéséhez, ellentmondásához juttat — jó alkalom kínálkozik kifejtésükre. Eldöntöttnek tekinthető a dolognak az a része, hogy film vagy televíziós változat esetében szükséges és hasznos a mű dramaturgiai átalakítása a műfaj követelményei szerint. Ez egyaránt igaz zenés és nem zenés drámai művek esetében — ha egyszer nem a mű színházi közvetítéséről, hanem műfaji változatáról van szó. Suppé Boccacciójának e mostani verziója a tizenhét év előtti, emlékezetes operettszínházi felújítás folytatása. Operettjátszásunk megújulásának egyik gyökere nyúlik vissza ahhoz az előadáshoz. A televíziós változat (Kardos G. György forgatókönyve, Seregi László rendezése — s engedtessék meg a népes alkotó- csoport többi tagja nevének mellőzése ezúttal) érdekesen, szellemesen bontja fel a színpadi dramaturgiát képi dramaturgiává. Ennyiben nem vét az elsődleges érték, a zene ellen — a képekké bontás általában nem okoz zenei szétzilálást. Ennyiben — nem. Mert egyébként vét, s nem első ízben. Meglehet, világszerte általános (operafilmektől átvett) szokást követünk — mégis éppen ez ellen kívánok szólni. Ideje volna átadni a múltnak ezt a mind kevésbé indokolható gyakorlatot. Az értékelőnek nem feladata a szereposztás — itt azonban tartalmi lényeghez érkeztünk. Helyes megítélés csakis zenei alapállásból elképzelhető — és a műfajnál (a televíziós műfajnál) gyakran itt történik a legtöbb hiba. Képi, drámaátszerkesztési, játékmegfontolásokból keresgélik össze az ernyőn megjelenő színészegyéniségeket (hozzáteszem: meglehetősen közhelyes, fantáziaszegény módszerekkel), majd a figurák vélt színészmegfelelői mögé alkalmazzák hol a színészek, hol a figurák vélt énekes megfelelőit, megoldhatatlan szinkronnehézségekkel terhelve a megvalósítást. Azt feltételezik, hogy jó játékillúziókat keltenek — észre sem véve közben, hogy tönkrerombolják a zenei illúziókat, zavarják a zenei élményt. Nem azt veszítjük el a réven, amit a vámon megőrizni kívántunk, hanem sokkal többet. Ráadásul még ez a gyakorlat is többszörösen következetlen.Elsőrendű színész-operaénekeseket hangháttérnek pazarolunk el; énekes színészeket még jobb énekesekkel pótolunk, másokat — nehezen megérthető döntések szerint — saját hangon szólaltatunk meg; végül zeneileg a legkevésbé sem meggyőző, kiváló és kevésbé kiváló prózai színészeket alkalmazunk elsőrendűen zenés feladatokra. (Természetesen nem sorolom az ellentmondások közé, hogy operettben, esetleg operában is adódó prózai szerepet jó prózai színészre bíznak.) Tesszük mindezt ma, amikor zenés színházainkban mind nagyobb a hangsúly a meggyőző játékon és megjelenésen és — jó érzéssel mondhatjuk — énekművészeink sokasága játékban és megjelenésben teljes értékű, illúziókeltő. Ugyan miért szükséges megalkudnunk a televízió inspekciós bájképviselőjével Fiametta operai igényű szerepében? Valakivel, akinek az énekes gesztusvilágról, az éneklés közbeni meggyőző magatartásról halvány sejtelme nincs. Miért kell e műben egyáltalán találkoznunk, amikor, szerencsére, rendelkezünk mindenben a szerepre termett, alkatban, hangban kiváló, szép, fiatal énekművészekkel? (Arról azután már nem a színésznő tehet, hogy forró csókban forr össze partnerével, magyarán be van fogva a szája, miközben duettje — zeneileg — éppen kitartott magas hangnál tart.) Kérdések özöne kínálkozik: miért láthatatlan egy olyan ismerten jó színész -operaénekes, mint Palcsó Sándor, egy neki tökéletesen megfelelő szerep mögött. A személyükben is megjelenő opera- és operettművészek (Lehoczky Éva, Nádas Tibor, Maros Gábor vagy az éneklésben otthonos Tímár Béla és mások) meggyőzően bizonyítják, hogy zeneileg összehasonlíthatatlanul jobb megoldás kínálkozik énekes színészekkel. (A zeneileg képzett, énekhez értő művészt önmagával szinkronizálni azután tökéletesen lehetséges — a hallgató-néző élményének rontása nélkül. Ez egyébként, sokadjára, a Boccacciónál is bebizonyosodik.) Nem egy sok megoldásában rokonszenves klasszikus operettverziót, hanem egy hibássá vált megrögzöttséget kívántam bírálni. Miért éppen most? Mert kiváló és gyengébb előzmények után, körülbelül most vált időszerűvé. Most rendelkezünk megfelelő erőkkel a javasolt megoldáshoz, és most vált a korábbi módszer fölösleges automatizmussá. Egy bizonyos: a Zenés Tv Színház alapállása is csak zenei lehet. Pontosabban: lehet más is — de csak a mű és élvezői kárára." /Rajk András /

3044 zenebaratmonika 2017-02-07 18:26:01 [Válasz erre: 3043 szálkák 2017-02-07 18:17:44]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w;Hawaii [/url]

3043 szálkák 2017-02-07 18:17:44 [Válasz erre: 3042 szálkák 2017-02-07 18:16:04]
'Keresd meg a hibát' topik van?

3042 szálkák 2017-02-07 18:16:04 [Válasz erre: 3041 zenebaratmonika 2017-02-07 17:38:13]
Nekem sem sikerült mindig. Ha jól fejtettem meg, az első kísérletnél az első 'url' után van egy betűköz a szögletes zárójel előtt, a másodiknál egy szögletes zárójel hiányzik, a harmadiknál nem írtál kattintható szöveget (talán).

3041 zenebaratmonika 2017-02-07 17:38:13
Már megint nem stimmel az átküldés, megváltoztatták?

3040 zenebaratmonika 2017-02-07 17:37:27
[url]https://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w[/url]

3039 zenebaratmonika 2017-02-07 17:36:39
[urlhttps://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w[/url]

3038 zenebaratmonika 2017-02-07 17:34:59
[url ]http://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w;Hawaii [/url] Német felvétel a Hawaii rózsája c. világhírű Ábrahám operettből

3037 Búbánat 2017-02-07 13:34:55
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színházak világából: Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet. Dinyés Dániel a zeneszerzője a [url] http://fidelio.hu/tanc/2017/02/05/osszmuveszeti_darab_keszult_frida_kahlo_eleterol/; Frida [/url] című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban. Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel: [url] http://nullahategy.hu/dinyes-daniel-jo-operaeloadas-jelen-ideju/; Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű” [/url] nullahategy.hu, 2016. június 9. CSETE BORBÁLA – 061.hu „Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.” „- Milyen számodra a szabadúszó lét? - Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”

3036 smaragd 2017-02-05 14:47:01 [Válasz erre: 3034 Búbánat 2017-02-05 12:13:08]
KEMÉNY EGON - Békés István: " Szabad szivek" (1960) Operett 2 részben, színpadi változat Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120' A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart.... Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman... Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne  szerepét,  és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is. A címlapképet én is ismerem, sokat igérő fotó a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal. Majd visszatérek ennek a darabnak az ismertetésére.

3035 zenebaratmonika 2017-02-05 12:37:14
Látta közületek valaki ezt a darabot? 8 órai újság 1937. 07. 04. A rendező az új Ábrahám-operettről, a „Hawai rózsájá-ról“ Lipcséből írja a S órai Újság tudósítója: Az itteni Operaházban világsiker készül: az új magyar operett, amelynek most folynak a próbái, azzal kecsegtet, hogy be fogja járni Európa és Amerika minden operettszínpadát. Ez az új magyar operett: Ábrahám Pál és Földes Imre müve: a „Hawai rózsája próbákat szigorúan zárt ajtók mellett tartják, a 8 órai Újság tudósítójának mégis sikerült bejutnia a nézőtérre és ott hosszabb beszélgetést folytatnia Préger Miksa igazgatóval, a német operett-színpadok legkitűnőbb rendezőjével, aki a „Hawai rózsája"-t rendezi : az új magyar operettről. — Ilyen tehetséges munka még sohasem volt a kezeim között, — kezdte a direktor. — Földes Imre librettója kitűnő, Ábrahám Pál zenéje pedig •— különösen az első és a második felvonás fináléja, — olyan művészi és olyan grandiózus, hogy Lehár mesteren kivül éppen csak Ábrahám Pál tudta ezt megcsinálni. Képzelhető etek után, hogy milyen kedvvel fogtam neki a „Hawai rózsája" rendezésének; milyen büszke voltam magyar barátaimra, a világ legtehetségesebb fajtája. De ami még fokozta boldogságomat: az Bársony Borsi, A legbájasabb, legtehetségesebb operettszínésznők egyike. Sőt: talán az egész világon nincsen senki, aki szebben, művésziebben, szenzációsabban táncolna nálánál, vagy csak úgy táncolna, mint ő. Nehéz a dolga itt, hiszem: Rita Georg, Jerger, Kurt Preger, Fritz Steiner, Harald Paulsen, Mitkowitz és mások: a német opera és operett kiválóságai játszatva!; kívüle a darabban, de amint a próbákból látom: nagyszerűen bírja az iramot és kolosszális sikere lesz neki is. Négy magyar készíti elő ezt a világsikert és négy magyarnak lesz része lennie: Ábrahám Pál, Bársony Rózsi, Földes Imre és a legszerényebb: Préger Miksa, A „Hawai rózsája' lipcsei ősbemutatója július 27-én lesz.

3034 Búbánat 2017-02-05 12:13:08 [Válasz erre: 2682 Búbánat 2016-08-07 21:15:18]
Kiegészítés a 2.682. sorszám alatti beírásomhoz A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem. Idéztem az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában található interjú-cikkből is („Daljáték a felszabadulásról”): a rádiófelvételt követi majd az operett színpadra állítása a Debreceni Csokonai Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban; Békés István az újságírók előtt beszél a darab történetéről, cselekményéről, közben a zeneszerző néhány számot zongorán játszik kompozíciójából. Hangot adtam annak, jó lenne, ha a Dankó Rádióban a mostanság többször is hallható Hatvani diákjai, Valahol Délen, Krisztina kisasszony, A messzetűnt kedves, stb. részletei mellett felcsendülnének Kemény Egon Szabad szívek című operettjéből is valami hangzó anyag a rádiófelvételéről. Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra: 1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz. 2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban: "„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért."

3033 Eusebius 2017-02-04 22:32:25
Javítás: a főszereplő helyesen: STÉPHANIE D'Oustrac (mezzoszoprán, nadrágszerep)

3032 Eusebius 2017-02-04 22:24:56 [Válasz erre: 3020 Búbánat 2017-01-28 11:00:24]
Chabrier: L´Étoile (A csillag) Megörültem „Búbánat” 3020 alatti bejegyzésének, jómagam is nagy kedvelője vagyok Chabrier eme korai darabjának (opera? operett? nehéz egyértelműen meghatározni a műfaját). Az említett rádiófelvételt sajnos nem volt alkalmam meghallgatni. Első alkalommal a Mezzo Tv-n láttam egy színházi előadás felvételét (Opéra Comique, Párizs), majd ennek hatására sürgősen beszereztem az említett dupla CD-t, amit azóta is gyakran meghallgatok. Egyébként ugyanerről a lemezről -Zéta- fórumtársunk is írt pár éve egy -ugyancsak lelkesen dicsérő- bejegyzést, amit most teljes terjedelmében idemásolnék: CHABRIER: L'Étoile Colette Alliot-Lugaz, Georges Gautier, Gabriel Bacquier, Francois Le Roux, Antoine David, Ghyslaine Raphanel, Magali Damonte Chorus and Orchestra of the Opéra de Lyon John Eliot Gardiner EMI 2 CD 3 58688 2 Mit tegyen a zenerajongó a rekviemekkel és grandiózus Mahler-opusokkal túlzsúfolt időszakban, ha egy esős és depressziós vasárnap délelőtt zenére vágyik? Javaslom, tegye föl a lemezjátszójára Emmanuel Chabrier operettjét, A csillagot! S ha nincs még meg, hát ízibe vegye meg! Nem, nem tévedés - egy operettet ajánlok. Magam sem gondoltam volna néhány hete, de hát lássuk be, az élet tartogat olykor vaskos meglepetéseket mindannyiunk számára. A produkció a Lyoni Opera előadása a 80-as évek közepéről. Nagyszerű hely lehetett akkoriban az a Ház, annyi szent, hiszen mostanság egymást érik az abban a korszakban készült jobbnál jobb felvételek. Legutóbb A három narancs szerelmesének örvendezhettünk, s most egy újabb ritkaságot kaparinthatunk meg - éppoly kitűnő előadásban. Ha Chabrier-ről eddig keveset tudtunk, ajánlatos felfrissíteni az információkat. A francia komponista eredetileg a belügyminisztérium tisztviselője volt, míg ki nem rúgták, mert elhanyagolta hivatalát a muzsika kedvéért. A harmincas évei elején a különc fiatalembert a legenda szerint Wagner babonázta meg, a Trisztánt megismerve megszűnt számára a korábban oly rendben lévőnek látszó világ. Lázas tanulmányokba fogott (behozni a lemaradásokat), s ennek az első komolyabb eredményét tehetjük most a CD-lejátszónkba. Az operettrajongók (vagy inkább a -komponisták?) kettéosztották a világot. Így a hódolók egyik fele a bécsi operettet dicsőíti, nálunk - nyilván földrajzi okokból - ez nyert teret. (Hogy mégis lehetett volna másképp, az megérne egy külön tanulmányt.) Ám a francia operettet sem szeretik kevesebben. Ez a tábor Jacques Offenbach nevét tűzte zászlajára. A Mester kereken százkét (!) színpadi művet alkotott, melyeknek többsége az operett és az opera határmezsgyéjén mozog, s csak a kajla utókor minősítette őket (az egy Hoffmann meséi kivételével) operettnek. Offenbach elképesztő hatással volt a kortársakra, környezete - s így Chabrier is - egyszerűen nem tudta kivonni magát ez alól. De a hosszú locsogás után tegyük be végre a lejátszóba lemezünket! A csillag lenyűgözően friss és üde muzsika. Szellemes és vidám, pont egy ilyen nyűgös, nyálkás, rosszkedvű vasárnapra való. A mű pörgős tempójú, cselekménye fordulatokban gazdag, a hangszerelése pedig egyenesen zseniális. S ami fontos: egy pillanatig sem érezzük, hogy az operett alacsonyabb rendű műfaj lenne. Chabrier változatos és gyönyörű dallamokkal tűzdeli tele a művét. Ráadásul minden dallamnak fontos funkciója van, hűen kifejezni az adott figurát vagy szituációt. Számomra a komponista legnagyobb érdeme az egész darabon áthúzódó mértéktartás, azaz számos effektusa pontosan kiporciózott hatással bír. Tudja, mikor kell valamit abbahagyni, s ez ritka kincs (és nemcsak ebben a műfajban). Bár Chabrier nem tűnik Offenbach-epigonistának (a laza könnyedséget nem tekintem annak), a lemez hallgatása során mégis több ízben eszembe jutott a Kékszakáll című operaparódia. Talán nem véletlenül, ugyanis Offenbach művét bő évtizeddel korábban ugyanabban a Bouffes Színházban mutatták be, mint A csillagot. A L'Étoile is telis-tele van parodisztikus elemekkel. Két jelenete is a Rigoletto összeesküvő-kórusát idézi, a bordalban a Traviata pezsgőduettjére ismerhetünk, de van még benne tüsszentős kuplé is. Kedvencem az ifjú király (Ouf) és csillagásza (Sirocco) duettje, melyben az álomszép tenorrománc második strófáját a bariton két oktávval mélyebben ismétli, s teszi ezzel végtelenül mulatságossá. Különösen, hogy a vetélytárs Lazuli kihallgatja mindezt. (Állítólag Debussy is ettől a jelenettől olvadt el teljesen.) Lazuli szólama egyébként nadrágszerep, ez csak tovább kuszálja az amúgy sem könnyen kibogozható szálakat. Az előadás pedig egyszerűen elragadó. Lazulit Colette Alliot-Lugaz énekli, végtelen könnyedén, a kényes nehézségeket is finom eleganciával oldva meg. Hozzá hasonlóan bravúros alakítást nyújt Ouf király szerepében Georges Gautier. Tenoristáknál ritka stílusérzékkel és muzikalitással ugrándozik a különféle helyzetek között. A produkció öreg rókája, a királyi csillagászt alakító Gabriel Bacquier. Szólama viszonylag könnyű, így inkább játékmesteri szerepét domborítja nagyszerűen. Laoula hercegnőt (akiért ezek a pasik küzdenek) Ghyslaine Raphanel énekli, szépen és ízlésesen. Az előadás motorja - és gyanítom, hogy a minőség legfőbb őre - John Eliot Gardiner. Számos felvétele ismeretében ezúttal is megállapíthatjuk: bármi arannyá válik a kezei között, és fantasztikus érzékkel keresgél a zeneirodalom ismeretlen tájain - mindannyiunk örömére. Csak így tovább Sir! A „L´Étoile”-t az utóbbi évtizedekben elég sok zenés színház tűzte műsorára, kigyűjtöttem egy párat (internetes források segítségével). A jelentősebbek közül érdemes megemlíteni a fentiekben ismertetett dupla CD alapjául szolgáló Lyoni Opera és a 3020. szám alatt említett londoni Covent Garden, azután (a bevezetőmben említett) párizsi Opéra Comique, a Berliner Staatsoper, az Amsterdam Nemzeti Opera, a londoni Royal Opera House, a New York City Opera előadásait. Játszották még Montreal, Montpellier, Genf, Bergen, Augsburg, Frankfurt zenés színházaiban. Az amszterdami előadás teljes felvétele megtalálható az interneten: [url]http://www.youtube.com/watch?v=jg_XtB3Ba8E&t=132s;L'Étoile (teljes)[/url] Az amszterdamiak sok francia énekest „importáltak” , köztük van a főszerepet (Lazuli) alakító Stéphane d'Oustrac is, aki már az Opéra Comique színpadán is kitűnő énekes és színészi alakítást nyújtott ebben a szerepben.

3031 Búbánat 2017-02-03 17:40:52
Kissé „elbújtatva” szerepel A víg özvegy-bemutató előzetes híradásában: Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Mint tudjuk, Dinyés Dániel zongoraművész- zeneszerző- tanár -betanító korrepetítor- karmester - Kolonits Klára művésznő elválaszthatatlan, hű társa - nemcsak a magánéletben, hanem az opera területén is.

3030 zenebaratmonika 2017-02-03 17:32:42 [Válasz erre: 3029 Búbánat 2017-02-03 17:28:02]
Elég sok személy távozott a színháztól mostanában, karmesterek, színészek...

3029 Búbánat 2017-02-03 17:28:02 [Válasz erre: 3027 zenebaratmonika 2017-02-03 15:57:38]
Úgy látom, hogy az Operettszínház kettős (főigazgató-menedzser; művészeti vezető) irányításának már kezd megmutatkozni valami előbbre mutató irányvonala; az Operettszínház menedzsmentjében K.M.G. korábban egyeduralkodó szelleme megtörik, és ez így van rendjén. Persze, hogy maga a társulat miként vélekedik minderről magukban, nem tudhatjuk...

3028 zenebaratmonika 2017-02-03 16:38:50 [Válasz erre: 3023 Búbánat 2017-02-03 12:14:08]
Ezzel egyetértek, mert egy nagyon jó operett a Hawaii rózsája, a librettót pedig lehet maivá alakítani itt is. A Chicagoi hercegnőt is átírták alaposan és most sikere van, pedig az annak idején nem volt népszerű Magyarországon.

3027 zenebaratmonika 2017-02-03 15:57:38
Kero kialakított magának egy sajátos operettképet, ezt sugallja mindenhol, az se zavarja, ha nem fedi a valóságot.

3026 zenebaratmonika 2017-02-03 15:46:13 [Válasz erre: 3024 Búbánat 2017-02-03 12:14:59]
Ez butaság, hogy a külföld klasszikus operettet vár tőlünk magyaroktól. Németországban, Ausztriában is modernizálják az operett-előadásokat, a jazz-operetteket előszeretettel teszik műsorra és azokat a musical felé tolják el, a szövegkönyveket is átírják, maivá teszik. A Víg özvegy az klasszikus operett, akár a Denevér, a Cigánybáró vagy a Csárdáskirálynő vagy akár a Madarász, Koldusdiák, Madamme Pompadour, Egy éj Velencében. Szóval Kero rosszul gondolja, hisz a Chicagoi hercegnő, a Fehér ló, a Bál a Savoyban, a Hawaii rózsája, Viktória a Lady Hamilton stb. jazzoperettek mennek külföldön is folyamatosan. Amit Kero az utóbbi időben beszél az nem fedi a valóságot, hisz a Csárdáskirálynőt mondja a világ legtobbet játszott operettjének, pedig a Víg özvegy, Denevér sokkal népszerűbb szinte minden más országban ahol operettet játszanak. Lehár Víg özvegye az pár éve lekerült az Operettszínház repertoárjáról, most visszateszik, ezek szerint főként amiatt, mert külföldön is elő tudják adni, mert van rá igény.

3025 Búbánat 2017-02-03 12:15:39 [Válasz erre: 3024 Búbánat 2017-02-03 12:14:59]
Budapesti Operettszínház – készül A víg özvegy: [url] http://retromuzsika.hu/budapesti-operettszinhaz-keszul-vig-ozvegy-video-az-olvasoprobarol/; videó az olvasópróbáról. [/url] A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át – Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.

3024 Búbánat 2017-02-03 12:14:59
[url] http://www.operett.hu/cikkek/ferfi-bunok-az-operettszinhaz-szinpadan-elkezdodtek-a-vig-ozvegy-probai/1270; Férfi bűnök az Operettszínház színpadán - elkezdődtek A víg özvegy próbái [/url] Operettszinhaz.hu 2017-01-31 Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért. Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége és súlya van az Operettszínház életében minden olyan alkalomnak, amikor műsorára tűzi A víg özvegyet. 10 év után kerül ismét a színház repertoárjára a darab, melyhez, mint azt a főigazgató tréfásan megjegyezte, nem kell más, mint "egy humoros, jó szövegkönyv, egy szuper szereposztás, egy látványos díszlet, csodás jelmezek és egy szellemes, sziporkázó, mai rendezés, amelyben Szabó Máté Sybill rendezése után joggal bízhatunk. Ebben az esetben minden adva van tehát, hogy az előadás nagy siker legyen." Lőrinczy György hozzátette, hogy a produkció már előzetesen meghívást kapott Japánba, Németországba és Olaszországba. A színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, milyen hatalmas kihívást és komoly feladatot jelent a társulat számára ez a bemutató, hiszen "valamennyien tudjuk, hogy a magyar közönségnek nem ez az operett a legnagyobb kedvence, miközben külföldön imádják. Azt is tudjuk, hogy miközben mi évek óta a műfaj - a hagyományos értékeket is megőrző - megújításán dolgozunk, amire jó példa a Marica grófnő, a Sybill vagy A chicagói hercegnő, a külföld klasszikus operettet vár tőlünk. Most egy harapófogóba kerülünk: mai, modern, feszes, életszerű, konfliktusokban gazdag előadást kell csinálnunk, amely közben megfelel a külföldi producerek elvárásainak is, és a legfontosabb, hogy magas zenei színvonallal készül. Iszonyú nagy a felelősségünk." Az előadás rendezőjét, Szabó Mátét régóta foglalkoztatja A víg özvegy, különösen az a fájdalom és az az erő, ami szerinte érezhetően megjelenik mind a történetben, mind a muzsikában. Mi az az irtózatos erő - tette fel a kérdést a rendező -, ami miatt Leo Stein szövegíró a saját pénztárcájába nyúlva, a színészek az ingyenes, éjszakai próbákat vállalva kiálltak Lehár zenéje mellett, hogy végül 1905. december 30-án bemutathassák a művet a bécsi Theater an der Wienben. Szabó Máté kiemelte, hogy két olyan "irgalmatlanul erős" személyiség jelenik meg a darabban Glavári Hanna és Danilovics Daniló személyében, akik képesek "ripityára robbantani" azt a társadalmat, melynek alapeleme a saját magunk vagy a társunk elárulása. A rendező szerint fájdalmas szembesülni azzal a "rettenetes" képpel is, amit a mű a férfiakról fest. "Mire összegyűlnek a darab végén szeptettet énekelni, morálisan már teljesen leszerepeltek. Minden momentuma ismerős ezeknek a férfiaknak vagy a saját vagy mások életéből." Épp ezért úgy gondolja Szabó Máté, hogy ezeket a részeket muszáj nagyon komolyan venni, miközben persze rengeteg humorra, játékra és kikacsintásra is lehetőség kínálkozik. Ebben jelent nagy segítséget a szöveget gondozó, és mai színpadra alkalmazó Lőrinczy Attila munkája, aki egy teljesen új fordítást készített a műnek. Ezzel együtt teszik teljessé a darab kiállítását Tihanyi Ildi erőteljes, expresszív, elegáns, 30-as évekbeli ruhái és Czigler Balázs sokfunkciós, Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge) világát idéző díszletei. A víg özvegy címszerepében tavasztól Fischl Mónika és Bordás Barbara látható, hozzájuk később csatlakozik majd Vermes Tímea. Daniló grófot Homonnay Zsolt és Dolhai Attila formálja meg, a másik szerelmes párt, Valenciennet és Rosillont Lukács Anita és Vadász Zsolt illetve Zábrádi Annamária és Boncsér Gergely kelti életre, Zéta Mirkó nagykövet bőrébe Földes Tamás és Ottlik Ádám bújik, Nyegusként Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly csillogtathatja meg ismét komikusi vénáját, idővel Laki Péter is lehetőséget kap majd. Mellettük ott vannak még olyan nagynevű művészek, mint Oszvald Marika, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Csere László vagy Faragó András. Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Koreográfus Lőcsei Jenő. Karigazgató Drucker Péter.

3023 Búbánat 2017-02-03 12:14:08 [Válasz erre: 3022 zenebaratmonika 2017-02-01 01:33:38]
Nagy Ibolya, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, mielőtt a délelőtti operettműsorában felkonferálta volna a Hawaii rózsája részleteit éneklő énekművészeket, megnevezett egy "Monika" nevű, nála facebookon bejelentkezett rádióhallgatót, aki arról panaszkodott neki, milyen régen - közel harminc éve - nem játsszák Magyarországon Ábrahám Pál egyik legismertebb operettjét; Nagy Ibolya reméli, hogy legalább a műsorban felcsendülő dalokkal részben sikerül enyhíteni bosszúságát. (A műsor ismétlését 18 órától lehet meghallgatni a rádióban.)

3022 zenebaratmonika 2017-02-01 01:33:38
A 8 órai újság közöl egy érdekes cikket a két legjobb operettkarmester zeneszerzőről, Konti Józsefről és Ábrahám Pálról. Szerintem érdemes itt közölnöm, mert különleges figurái voltak az akkori világnak (1929.04.07.): Néhai jó Konti József, a „Suhanc", az ,(Eleven ördög", a „Királyfogás", és más híres operettek komponistája, a Blaháné kedves „vörös német"-je, a szellemes, vidám bohém volt az első színészkarmester Budapesten, úgy kell ezt érteni, kérem, hogy Konti mester külön színészt produkciót végzett a karmesteri pulpituson: ö is játszott, nemcsak a színészek; ö is „alakított" és a közönség bizony élvezettel nézte a játékot és nem egy premieren konstatálta, hogy Konti Pepi bácsi is kitűnő 'volt. A „vörös német" nagyszerű muzsikus és nagyszerű karmester volt; de akármilyen furcsán hangzik is ez, elsőrangú színész is. Éppen a szinészkedésével tudta a zenekart és — a közönséget szuggerálni és egy-egy premieren az első, vagy főleg: a sorsdöntő második finálé előtt, amint felállt, karját magasra emelte, testét ritmikusan himbálta, maga is dúdolva a melódiát: az egész publikum rája figyelt, az egész publikum tudta, hogy most jön a siker. És jött is; mert Konti akarta, hogy jöjjön!... ...Azóta, hogy a „vörös német" eltűnt a pesti színházi életből: most akadt megint színészkarmesterünk Áhrahám Pál az százszázalékosan. Amint fakkosan, fehér kesztyűsen megjelenik a karmesteri pulpituson: az az ember benyomása mindjárt, hogy ö az est főszereplője, ö is partitúra nélkül dirigál, mint valamikor Konti József, betéve-tudja a partitúrát, de nemcsak azt, hanem az egész darabot, együtt is mondja a szereplőkkel a szöveget és amikor dirigál: hol bonviván, hol táncos kémikus* hói meg éppen: énekes primadonna, vagy szubrett. Hihetetlenül nagy a szuggesztiv ereje ennek a színészkedésnek és ennek az eredménye, hogy a zenekar nem úgy játszik, mint egy masina; hanem — főszereplőjévé lesz a darabnak a színészkarmester által. Mindez fokozottan tapasztalható a Riviéra Expressz előadásain; ahol azonkívül még más érdekességek egész sora is a néző elé tárni. így: az új operett szenzációs táncai. Ilyen tánc-produkciók talán még nem is voltak pesti színpadon. Halmay Tibor, Fejes Teri, Szokolay Olly olyan táncosok, amilyenek alig akadnak a világ bármely operettszínpadán. Minden táncuk: akrobatamutatvány egybeír és a közönség nemcsak hogy többszörösen megismételteti produkciójukat, hanem: bele is tapsol a táncukba. És közben: Ábrahám Pál is táncol a karmesteri pulpituson.

3021 Búbánat 2017-01-31 16:43:52
Operettszínház honalapján olvasható közlemény szerint 2017. február 1-jére meghirdetett Lili bárónő előadás, Dolhai Attila betegsége miatt elmarad. A jegyek 2017. február 28-ig visszaválthatók vagy becserélhetők a 2017. március 4-én 19 órakor kezdődő Sybill, vagy a 2017. március 5-én 19 órakor kezdődő A chicagói hercegnő előadások akár drágább jegyeire is, melyek férfi főszereplője Dolhai Attila lesz.

3020 Búbánat 2017-01-28 11:00:24
[url] http://playliszt.reblog.hu/uff-en-franciaul-beszeltem-egy-wagnerianus-operettje; Emmanuel Chabrier: L’Étoile - „egy wagneriánus operett” [/url] Bartók Rádió sugározza az este: 19.00 – 21.06 Chabrier: L´Etoile (A csillag) Háromfelvonásos vígopera London, Covent Garden, a 2016. február 20-ai előadás hangfelvétele Szövegét Eugene Leterrier és Albert Vanloo írta Vezényel: Mark Elder Km. a Londoni Covent Garden Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: I. Ouf király - Christopher Mortagne (tenor), Siroco, asztológus - Simon Bailey (basszus), Hérisson de Porc-Epic herceg, a Mataquin udvar nagykövete - François Piolino (bariton), Tapioca, a titkára - Aimery Lefevre (tenor), Lazuli - Kate Lindsey (mezzoszoprán), Laola hercegnő - Hélene Guilmette (szoprán), Aloes, Hérisson felesége - Julie Boulianne (mezzoszoprán), Patacha - Samuel Sakker (tenor), Zalzal - Samuel Dale Johnson (bariton) Rendezte: Mariame Clément Egy soha nem létezett birodalom királya minden évben bizarr módon ünnepli születésnapját; nyilvánosan kivégeztetett valakit. Ezúttal egy vándorkereskedő, Lazuli lesz a kiszemelt áldozat, aki szerelmi felindultságában „pokolba a kormányzattal” felkiáltással felségárulást követett el. Szorult helyzetből az udvari asztrológus menti ki. A bölcs tudós figyelmezteti a királyt, hogy csillaga oly közeli kapcsolatban áll a kivégzendőével, hogy félő, Lazuli halála után a király egy napon belül követi őt. Az 1877-ben komponált, az opera és az operett határmezsgyéjén álló, rendkívül szellemes darabot Franciaország határain kívül is jól fogadták. Szabó Ferenc János írt elemzést egy korábban kiadott L´Etoile -CD-hez, az interneten is megtalálható írásából idézek: „A történet összefoglalva alig valamit adhat vissza a művet át- és átszövő nyelvi és zenei humorból, helyzetkomikumból. Már a zenei számok közt is rengeteg szellemes kikacsintást találunk. A szereplők nevei sorra beszédes nevek: Ouf király (ejtsd: Uff) asztrológusa a keleti homokviharra emlékeztető Siroco, Lazuli egy – magyarul Lazurit néven ismert – ásvány neve, de találkozhatunk Tapioca, Oasis, Aloès és más különleges nevű szereplővel (személyes kedvencem Hérisson de Porc-Épic, aki a tarajos sül és a sündisznó között félúton foglal helyet). Az első felvonásban csiklandozó trió, a másodikban csókkvartett, míg a harmadikban „Green Chartreuse kettős” kapott helyet, s nem lehet nem észrevenni a „Couplets de la Rose” utalását Mozart Figarójának Rózsaáriájára, vagy éppen azt, hogy a lelkes wagneriánus Chabrier „Romance de L’Étoile”-t ír a partitúrába, amikor Lazuli a szerencsecsillagához énekel. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Stravinsky apró mesterműnek tartotta a L’Étoile-t, s Debussy és Ravel is kedvelte (Debussy kedvenc jelenete az uralkodó és udvari asztrológusának bel canto duettet parodizáló ivókettőse volt).” „Bár napjainkban nem játsszák itthon, nem minősülne magyarországi bemutatónak, ha a L’Étoile mégis színpadra kerülne. 1878-ban (az ősbemutató után egy évvel!), az alig néhány éve megnyílt Népszínház első operettújdonságaként hirdették A csillag című operettet. A sikere nem volt nagy, Verő György, a Népszínház történetírójának jellemzése szerint „hulló csillag: pompás szöveg, gyönge zene.” A gyöngének talált zenét – akárcsak Londonban 1899-ben – átírták, és 9 év elteltével, 1887-ben Bátor Szidor és Hegyi Béla közös, Uff király című operettjeként mutatták be ugyanebben a színházban. A krónikás szerint e szelídített alakján már gond nélkül kacaghatott a budapesti közönség.” „nehezen érthető, miért találtatott gyöngének az operett zenéje Budapesten. Kellemes, szórakoztató, igazi nemes „könnyűzene”, a szó offenbachi értelmében.”

3019 Búbánat 2017-01-27 10:05:12
Életének 92. évében [url] https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2017/01/26/elhunyt-zentai-anna-az-operett-mufaj-egyik-legendaja/; ELHUNYT ZENTAI ANNA, AZ OPERETT MŰFAJ EGYIK LEGENDÁJA [/url] A Színiakadémia elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházban prózai szerepekben, operettben, valamint operában is láthatta játszani a közönség. 1950 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, később szabadfoglalkozású művésznőként dolgozott. 2003-ban erről így mesélt: "Mint prózai színésznő Goldonit, Moliére-t játszottam a szegedi teátrumban, majd váltottam, operaénekesnő lettem, de 1950-ben a Fővárosi Operettszínház direktorának, Gáspár Margitnak nem tudtam nemet mondani, átszerződtem a fővárosba. Akkoriban formálódó, utolérhetetlen nagy csapatnak: Sárdynak, Németh Marikának, Feleki Kamillnak, Latabár Kálmánnak, Honthy Hannának, Petress Zsuzsának, Rátonyinak én is társa lettem a színpadon. Amikor Hannuska már csak néhanapján lépett színpadra, egy alkalommal így nyilatkozott: 'Utánam csak a kis Zentai játszhatja Cecíliát a Békeffy-Kellér-féle Csárdáskirálynőben.' Úgy is lett." Kiváló szubrett, illetve naiva-primadonna volt, gyakorta vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban és külföldön is. Számos rádióoperett főszerepét alakította. Sokoldalúságát magyar nótaénekesként is ismerte a közönség. 33 évesen Jászai Mari-díjat, 1968-ban Érdemes művész-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Álmában állt meg a szíve a legendás magyar színésznőnek Forrás: Szinhaz.org; Femina.hu

3018 Búbánat 2017-01-25 14:38:24
Kovácsházi István, operaházi tenorunk a vendég a Dankó Rádió e heti operettműsorában. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a művésszel és sorban előjönnek azok a témák, melyek tizenhárom évvel ezelőtt itt a fórumon közzétett Kovácsházi-interjúban már egyszer olvashattunk: [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=1874; „...senki nem vigyáz rám, ha én nem vigyázok magamra." (Kovácsházi István) [/url] Café Momus, Ádám Tünde, 2004-05-03 [ Interjúk ] Persze, azóta sok minden történt a tenor életében, de amit akkor megfogalmazott magának, ma is vallja. Most ebből az interjúból idemásolom Kovácsházinak az operett műfajára vonatkozó 'vallomását' - és amiről nyilván beszélni fog később, a Dankó Rádió élő műsorának vendégeként is. „Édesapám a Budapesti Operettszínház örökös tagja, és ő is szólistaként kezdte a pályáját Debrecenben. Érdekesség, hogy ő basszus, a nagyapám pedig tenor volt. Nagyapám amatőr szinten művelte az énekesi pályát, nem választotta hivatásának. Amikor édesapám az Operettszínházba került, az akkor élte a fénykorát. Honty, Feleki, Sárdy voltak a vezető énekesek, a legendás Csárdáskirálynő-előadásban édesapám is szerepelt. Végül neki nem sikerült Pesten a szóló karrier, így kórusénekesként innen ment nyugdíjba. Én szinte ott nőttem fel az Operettszínházban. Ha tehettem, mindig bejártam, és végignéztem az összes előadást, ami létezett, nem egyszer, többször is. Meghatározó volt, hogy már akkor megéreztem a színház varázsát. Aztán, ahogy cseperedtem, kiderült, hogy nekem is az átlagosnál jobb hangi adottságaim vannak, és ezzel érdemes lenne foglalkozni. - Innen egyenes út vezetett volna az operett felé... - Vezetett volna. De először a Honvéd Férfikarhoz kerültem, és sok más pályatársamhoz hasonlóan, nekem is ez volt a Zeneakadémiám. Hála Istennek, a kórus a mai napig működik, és nagyon szurkolok, hogy fennmaradjanak, mert egy fantasztikus társaság, és nagyon jó műhelymunka folyik ott. Majd ezután én is, mint édesapám a debreceni operatársulathoz szerződtem, majd Szinetár Miklós igazgató úr hívott az Operettszínházba. Onnan két év után szerződtem az Operaházhoz. Itt a Három a kislány című Schubert-daljátékban, Schubert szerepében debütáltam az Erkel Színházban. - Visszatértél tehát az operához. Könnyen ment? - Nagyon nehéz volt ide kerülnöm. Teljesen más világ az Operettszínház és az Operaház világa. Átjárás a kettő között csak egy irányban működik - gondolják ezt sokan. Vagyis, aki operettet játszik, az nehezen tud átjönni az opera világába, fordítva viszont könnyebb. Szerintem ez nem ilyen egyszerű, ennél sokkal összetettebb. Engem is "onnan jött" emberként kezeltek nagyon sokáig, és hosszú éveken keresztül kellett bizonyítanom a színpadon, hogy ne az operettből jött énekes legyek, hanem saját magam miatt fogadjanak el. - Ebben az is benne van talán, hogy mostanában az operett nem a legnépszerűbb műfaj, és divatos lenézni. - Azt gondolom, mindig is divatos volt lenézni. - A hőskorban, a nagyszüleid idejében még nem. - Persze, az teljesen más volt. Sokat járom a világot operettel is és operával is, és azt tapasztalom, hogy az operett műfaját mi, magyarok nagyon-nagyon különleges módon tudjuk művelni. Van egy olyan kisugárzása a magyar operettszínészeknek, -énekeseknek, ami páratlan a világon. Az a fajta temperamentum, ahogy mi ezt játsszuk - megkockáztatom - utánozhatatlan, hiszen ez a mi vérünk, ezek a szerzők - Kálmán, Lehár stb. - magyarok voltak. Ezt mi nagyon tudjuk, értjük és kár lenne lenézni, főleg nekünk, magyaroknak, mert nagyon vevők rá Európában és a világon mindenhol. Ez egy összetett műfaj, ahol prózát kell mondani, énekelni kell, táncolni kell, színésznek kell lenni, mindent egyszerre kell csinálni. Én szívügyemnek tekintem, és nagyon szeretem, de sajnos, egyre kevesebbet művelem a műfajt. Ennek megvannak a technikai okai. - Ezt azt jelenti, hogy nem tesz jót a hangodnak? - Hosszú távon nem. Volt egy időszak, amikor párhuzamosan énekeltem operettet és operát, de tudomásul kellett venni, hogy egy Csárdáskirálynő-előadás után nem lehet tökéletesen elénekelni pl. Mozart Cosí fan tuttéjét, mert más igénybevételt kíván a hangtól egy operettelőadás. Annak ellenére, hogy én azt vallom, az operettet és az operát is ugyanazzal a hanggal kell énekelni, csak a stílus egészen más. A kettő nehezen egyeztethető össze, ezt mára már belátom."

3017 smaragd 2017-01-24 06:31:51 [Válasz erre: 3016 smaragd 2017-01-24 06:29:46]
FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ VI. NAGYMEZŐ-UTCA 17. A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE VALAHOL DÉLEN 50 Nagyoperett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Írta: TABI LÁSZLÓ Versek: ERDŐDY JÁNOS Vezényel: BRÓDY TAMÁS Rendezte: DR. SZÉKELY GYÖRGY Játékmester: SZILÁGYI BEA Péteri...Borvető János Anna...Petress Zsuzsa Bodzás...Hadics László Krizsán bácsi...Peti Sandor Jutka...Gaál Éva m.v. Bandi...Szabó László Főpincér...Heltai Andor Pincérlány...Szécsy Vilma Lolita...Mezey Mária Gonzales...Sennyei Vera m.v. Rodrigo...Rátonyi Róbert Gál, mulató tulajdonos...Balázs István Serna újságíró...Antalffy József I. detektív...Bánffy György II. detektív...Romhányi Rudolf Szállodatitkár...Sárosi Gábor Szólótáncosok: Molnár E., Mikola P., Garai N., Lerner Á., Gyürky G., Warsch V. Díszlet: FÜLÖP ZOLTÁN Kossuth-díjas, érdemes művész Koreográfia: ROBOZ ÁGNES Jelmez: MÁRK TIVADAR Kossuth-díjas Karigazgató: VIRÁNYI LÁSZLÓ A színlapon - 1956. június -  a szereplők két oszlopban vannak feltüntetve úgy, hogy a jobb oldali tetején  Lolita szerepében Mezei Mária neve olvasható.

3016 smaragd 2017-01-24 06:29:46 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE 1956 június FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ VI. NAGYMEZŐ-UTCA 17. VALAHOL DÉLEN 50  Nagyoperett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Írta: TABI LÁSZLÓ Versek: ERDŐDY JÁNOS KÁLMÁN IMRE: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 325 1956. JÚNIUSI MŰSOR 1.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 2.szombat VALAHOL DÉLEN 3.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 3.vasárnap VALAHOL DÉLEN 4.hétfő nincs előadás 5.kedd VALAHOL DÉLEN 6.szerda VALAHOL DÉLEN 7.csütörtök VALAHOL DÉLEN 8.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 9.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 10.vasárnap VALAHOL DÉLEN 11.hétfő ZENG AZ ERDŐ 12.kedd VALAHOL DÉLEN 13.szerda VALAHOL DÉLEN 14.csütörtök VALAHOL DÉLEN 15.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 16.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 16.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 17.vasárnap VALAHOL DÉLEN 17.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 18.hétfő nincs előadás 19.kedd CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 20.szerda CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 21.csütörtök CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 22.péntek VALAHOL DÉLEN 23.szombat VALAHOL DÉLEN 24.vasárnap VALAHOL DÉLEN 24.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 25.hétfő nincs előadás 26.kedd VALAHOL DÉLEN 27.szerda VALAHOL DÉLEN 28.csütörtök VALAHOL DÉLEN 29.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 30.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (Színlap, plakát, 1956 június) A fesztivál egy hete alatt - 1956. június 7-13 - a VALAHOL DÉLEN-t 4 estén át játszották.

3014 Búbánat 2017-01-19 22:24:45
1962. július 28, szombat - Népszabadság A [url] http://www.europeana.eu/portal/hu/record/2022111/urn_axmedis_00000_obj_65461016_6c2d_4a82_96ac_5ff050e99f93.html; Hölgyválasz [/url] előadásával vasárnap fejezi be az Operettszínház moszkvai vendégjátékát Moszkva, 1962. július 27. (Kiküldött munkatársunktól.) Harmadszor is kedvező hírrel kezdhetem a beszámolót: a Hölgyválasz előadása is jól sikerült. A bemutatóra nagy gonddal, felelősségtudattal, és valljuk be utólag — szorongva —, izgatottan készült az Operettszínház együttese. Igaz, főként az operett zenéje, Ránki György muzsikája tetszett a közönségnek. (Olyannyira, hogy a nézők az első rész végén felállva, hosszasan ünnepelték a zenekart és karmesterét, Bródy Tamást.) Mert ami a librettót illeti, a Hölgyválasz alighanem a leleményes muzsika ellenére sem vívta volna ki a sikert Moszkvában, ha a közönség jobban megérti a történetet és a dialógusokat. A szövegkönyv ugyanis rendkívül sovány, sőt, silány; ilyennek látni egy mai termelőszövetkezetet, és egyáltalán a falusi embereket — optikai virtuskodás. Az előadás egyébként igen jó volt, a Fővárosi Operettszínház három moszkvai produkciója közül a Hölgyválaszban láttuk a legkiegyenlítettebb színészi játékot. Horvai István rendezése könnyed felépítésű, gyors, mozgalmas. Fónay Márta jókedvű, széles gesztusokból összerakott, harsány, de mindig ízléses alakítása őszinte elismerést keltett. Németh Marika ezúttal nemcsak szép hangjával, hanem vonzó játékával is megnyerte a közönséget; Hadics Lászlóval közösen előadott kettőseik nagy sikert arattak. A tsz-elnök szerepében Homm Pál igyekezett többet nyújtani, mint amennyit a szöveg engedélyez — tiszteletre méltó színészi küzdelem. Rátonyi Róbert ismét kiválóan szerepelt; tetszés fogadta Zentay Anna kedves jeleneteit, de dicséret illeti az együttes többi tagjának, Csákányi Lászlónak, Rajnai Ellinek, Márkus Ferencnek és Garamszegi Máriának az alakítását is. Varga Mátyás kifejező, ötletes díszletei, Horányi Mária jelmezei jól hatottak a moszkvai operettszínház nagyméretű színpadán is. * D. Kuznyecov elvtárssal, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterének első helyettesével beszélgettünk csütörtökön a vendégszereplésről. Őszinte elismeréssel szólt a színház munkájáról, a Csárdáskirálynő, a Leányvásár és a Hölgyválasz moszkvai bemutatójáról; meleg szavakkal emlékezett meg Honthy Hanna, Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Rátonyi Róbert és a többi művész játékáról. Azt mondotta, jó lenne a jövőben még tartalmasabb, közvetlenebb kapcsolatot teremteni a moszkvai és a budapesti operettszínház között, hisze mindkét együttes a korszerű zenés műfaj új útjait keresi. * Igen nagy sikere volt csütörtökön a második üzemi fellépésnek. A művészek az 1905-ös forradalom nevét viselő villamossági gyárban rendeztek egyórás műsort A gyár munkásai — valamennyien tagjai a Szovjet—Magyar Barátság Társaságának — szeretettel fogadták a színészeket, a műsor után bensőséges ünnepséget rendeztek a tiszteletükre, ajándékokat adtak át. Péntek délután a Szovjet—Magyar Barátság Társasága moszkvai szervezetében találkozón vettek részt a vendégszereplő budapesti művészek, szombaton a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma és a moszkvai magyar nagykövetség ad fogadást az együttes tiszteletére. Ezzel lényegében be is fejeződött a Fővárosi Operettszínház társulatának második moszkvai vendégszereplése. Még három előadás van hátra a már bemutatott darabokból: egy szombat este, kettő vasárnap. Az együttes tagjai két különrepülőgépen indulnak haza hétfő este és kedd délelőtt. /Tamás István /

3013 Búbánat 2017-01-19 21:20:27
Hrennyikov operettet írt Moszkva, 1960. július 25. (TASZSZ) Tyihon Hrennyikov, a népszerű szovjet zeneszerző, több opera komponistája alkotómunkásságának 27. évében megírta első operettjét, amelynek címe: Száz ördög, egy kislány. Az operett, amelynek szövegét Iván Satunovszkij ismert nevű újságíró írta, kigúnyolja a szektásságot, és a vallási előítéleteket. Hrennyikov operettjét a Moszkvai Operettszínház elfogadta, s előreláthatólag október végén mutatja be. /Népszabadság, 1960. július 26./

3012 Búbánat 2017-01-18 10:58:52
M3 csatorna délutáni műsorán szerepel: 14.20- 15.10 "A" Rátonyi Zenés dokumentumfilm (1985) (50') Operatőr: Abonyi Antal Rendezte: Bilicsi Erzsébet " Ha valaki úgy érzi, hogy árnyékban van - az élete során - akkor az egyben azt jelzi, hogy van helye a nap alatt, mert árnyékban csak az lehet, aki már látta a napot? " (Rátonyi Róbert) A műsorban a népszerű művész mesél életéről, pályájáról. A portréfilmben megszólalnak Rátonyi Róbert családtagjai is. Az interjút ismert melódiák felvételei színesítik. [url] http://dunakiado.hu/hu/szerzo/ratonyi-robert.html; Rátonyi Róbert (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) [/url] magyar színművész, konferanszié, színházi rendező; író, publicista. Gyermekei: Rátonyi Hajnal színésznő; ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész.

3011 zenebaratmonika 2017-01-17 19:24:29
Az Est 1917.05.13. hirdetése: A Rónai Dénes vezetése alatt működő Magyar Bábszínház irodalmi értékű műsorral kedden, 15-én délután 4 órakor tartja megnyitó-eiőadaát a Modern-Színpad helyiségében (IV , Koronaherceg-utca 6.) A műsorban Balázs Béla, Harsányi Zsolt, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső darabjai szerepelnek, továbbá Ábrahám Pál — Mohácsi Jenő operája. A bábukat Fejérvári Erzsébet készítette.

3010 zenebaratmonika 2017-01-17 18:27:01
Budapesti Hirlap 1908.09.06. arról számol be, hogy: Szirmai Albert Az erdő csöndje cimü balletje bemutatásra kerül a következő évadban az Operaházban. Úgy nézem ez a bemutató végül valósult meg, és Szirmai inkább kabarédalokat írt és kuplékat.

3009 zenebaratmonika 2017-01-17 18:19:39
Az operettszerzők közül többen operák, komolyzenei művek írásával kezdték több-kevesebb sikerrel. Ábrahám Pál világhírű jazz-operettszerzőnk 1916-ban végzett a Zeneakadémián Herzfeld Viktor, Siklós Albert tanítványaként kitűnő eredménnyel. Első bemutatott szinpadi műve egy egyfelvonásos bábopera volt. Hát manapság nem igen látni ilyet, találtam róla egy rövid beszámolót érdekességként: Pesti Napló 1917. 05. 16. A műsor... A második részben Ábrahám Pál „Etelka szive" cimü kis operáját mutatták be, amelynek szövegét Mohácsi Jenő irta. Az egyfelvonásos opera első nagyobbszabású munkája a fiatal zeneszerzőnek, akinek néhány kisebb kompozícióját már a zeneakadémiai vizsgahangversenyeken is szívesen méltányolta a kritika. Ábrahám Pál inkább kísérő zenét irt Mohácsi szövegéhez, mint színpadi muzsikát, dolgozási módja is inkább szimfonikus, de kompozíciója mindig modern, invenciózus és sok lirai erő van benne. Az opera szerepeit Demény Artúr, Turay Margit és Vágó Boriska énekelték. Boriska énekelték. Végül Balázs Béla mesejátékát, „A varázsló kertjét" adták elő. Ugy ebben, mint a többi darabban a színművészeti Akadémia növendékei mondták el a szerepeket. A közönség, amelynek sorai közt természetesen nagyon sok gyermek volt, zsúfolásig megtöltötte a Modern Szinpad nézőterét és meleg tapsokkal honorálta a kiváló szerzők és a közreműködők, valamint Fejérváry Erzsi munkáját. (k. e.)

3008 zenebaratmonika 2017-01-16 08:37:27 [Válasz erre: 3007 Haandel 2017-01-15 16:34:05]
A képek alapján ez nekem sokkal jobbnak tűnik, mint amit a Budapesti Operettszínházba láttam pár éve, ott a librettó jó volt és a dalok is, de a Cirkusz hangulatát nem sikerült megidéznie, semmiféle mutatvány, bűvész, artista, bohóc nem volt benne.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.