155 Búbánat 2005-10-11 17:56:40 [Válasz erre: 145 Cilike 2005-10-10 16:47:10]
Örülök neki, hogy Te is így gondolod. Talán nem meglepő módon, közülük Dr.Huszka Jenő az, aki a leginkább a szívemhez nőtt. Miért? Mert az említett négy komponista közül egyedül ő maradt mindvégig idehaza. Nem engedett a csábításoknak. Pedig mehetett volna ő is Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, vagy akár Amerikába is, mint Lehár, Kálmán, Ábrahám, Szirmay (Jacobi rövid életének utolsó két évét Amerikában élte le.) Megtehette volna ezt már akkor, amikor a magyar operett első világhíres darabját, az 1902-ben bemutatott Bob hercegét - a magyar operettek közül elsőként külföldön bemutatták. Huszka csak itthon érezte jól magát, s nem lett hűtlen a jogi pályához sem. Mint minisztériumi tanácsos akkor alkotott, amikor hivatali munkája ezt lehetővé tette. A szabad idejében. Leszámítva azt a röpke egy évet, amit fiatalkorában Párizsban töltött a nagyhírű Lamureux Zenekarnál, mint csellista - fizetés nélküli szabadságot vett ki - sohasem hagyta el hazáját, amihez jóban- rosszban (két világháború, forradalmak) haláláig kitartott. Ezért is példaképem. Pedig mekkora karriert, világhírt szerezhetett volna magának ő is? Melódiái, gazdag invenciója a legnagyobb operett- komponisták közé sorolja őt így is.
Örülök neki, hogy Te is így gondolod. Talán nem meglepő módon, közülük Dr.Huszka Jenő az, aki a leginkább a szívemhez nőtt. Miért? Mert az említett négy komponista közül egyedül ő maradt mindvégig idehaza. Nem engedett a csábításoknak. Pedig mehetett volna ő is Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, vagy akár Amerikába is, mint Lehár, Kálmán, Ábrahám, Szirmay (Jacobi rövid életének utolsó két évét Amerikában élte le.) Megtehette volna ezt már akkor, amikor a magyar operett első világhíres darabját, az 1902-ben bemutatott Bob hercegét - a magyar operettek közül elsőként külföldön bemutatták. Huszka csak itthon érezte jól magát, s nem lett hűtlen a jogi pályához sem. Mint minisztériumi tanácsos akkor alkotott, amikor hivatali munkája ezt lehetővé tette. A szabad idejében. Leszámítva azt a röpke egy évet, amit fiatalkorában Párizsban töltött a nagyhírű Lamureux Zenekarnál, mint csellista - fizetés nélküli szabadságot vett ki - sohasem hagyta el hazáját, amihez jóban- rosszban (két világháború, forradalmak) haláláig kitartott. Ezért is példaképem. Pedig mekkora karriert, világhírt szerezhetett volna magának ő is? Melódiái, gazdag invenciója a legnagyobb operett- komponisták közé sorolja őt így is.
154 Búbánat 2005-10-11 09:30:38
Ma 19:05-kor kezdődik a Bartókon: Offenbach: Orfeusz az alvilágban Kétfelvonásos daljáték Szövegét Hector Crémieux és Ludovic Halévy írta. Vez. Marc Minkowski. Km. a Lyoni Nemzeti Opera Zenekara, a Grenoble-i Kamarazenekar és a Lyoni Nemzeti Opera Énekkara. Karigazgató: Alan Woodbridge Euridike – Natalie Dessay, Jupiter – Laurent Naouri, Ariszteusz – Jean-Paul Fouchécourt, Orfeusz – Yann Beuron, Közvélemény – Ewa Podles, Cupido – Patricia Petibon, Diana – Jennifer Smith, Vénusz – Veronique Gens, Juno – Lydie Pruvot, Styx Jankó – Steven Cole, Merkur – Etienne Lescroart, Minerva – Virginie Pochon ( 71, 42 p.)
Ma 19:05-kor kezdődik a Bartókon: Offenbach: Orfeusz az alvilágban Kétfelvonásos daljáték Szövegét Hector Crémieux és Ludovic Halévy írta. Vez. Marc Minkowski. Km. a Lyoni Nemzeti Opera Zenekara, a Grenoble-i Kamarazenekar és a Lyoni Nemzeti Opera Énekkara. Karigazgató: Alan Woodbridge Euridike – Natalie Dessay, Jupiter – Laurent Naouri, Ariszteusz – Jean-Paul Fouchécourt, Orfeusz – Yann Beuron, Közvélemény – Ewa Podles, Cupido – Patricia Petibon, Diana – Jennifer Smith, Vénusz – Veronique Gens, Juno – Lydie Pruvot, Styx Jankó – Steven Cole, Merkur – Etienne Lescroart, Minerva – Virginie Pochon ( 71, 42 p.)
153 Búbánat 2005-10-11 09:27:19 [Válasz erre: 148 frushena 2005-10-10 23:29:25]
Ezt is köszönöm. Ezen még elgondolkozom.
Ezt is köszönöm. Ezen még elgondolkozom.
152 Búbánat 2005-10-11 09:26:19 [Válasz erre: 150 frushena 2005-10-11 07:38:59]
Köszönöm Frushena. Én jártam a Lehár-villában. Csodálatos élmény volt! Nem lehet kihagyni, aki Bad Ischlben tartózkodik feltétlenül menjen el oda. (Persze a Kaiser-villa sem utolsó!) Azt a filmet nem láttam, jó lenne, ha egyszer megismételné a tévé.
Köszönöm Frushena. Én jártam a Lehár-villában. Csodálatos élmény volt! Nem lehet kihagyni, aki Bad Ischlben tartózkodik feltétlenül menjen el oda. (Persze a Kaiser-villa sem utolsó!) Azt a filmet nem láttam, jó lenne, ha egyszer megismételné a tévé.
151 Búbánat 2005-10-11 09:20:46 [Válasz erre: 149 egy kívülálló 2005-10-11 01:48:37]
Most vettem meg Lehár művészetének kevésbé ismert oldalát bemutató Lehár sorozatot (10 cím 14 CD-n). Egy katalógusból rendeltem meg, olyannyira friss, hogy még ki sem csomagoltam. Van közöttük dalciklus, nyitányok, keringők, katonaindulók, hegedűverseny, egyéb szimfonikus művek, balettzenék stb. Van egy válogatás, amelyen maga vezényli és zongorázza saját szerzeményeit. Van a már említett Tatjána operája két CD-n, továbbá a Tavasz című operettje is. Azt hiszem, egy holland kiadó jelentette meg ezt a sorozatot. Ezen kívül A Mosoly országát is megvettem. A legendás karmester, Otto Ackermann vezényletével felvett stúdiófelvétel az ötvenes évekből Schwarzkopf, Gedda és mások közreműködésével. Igen, a Paganini és a többiek, korabeli, Lehár-időkben készült felvételek az akkor élt neves muzsikusokkal, énekesekkel - nem egy közülük állandó munkatársa volt Lehárnak (pl. Tauber)- igen értékes kincsek, ma is, a Lehár-hívők számára.
Most vettem meg Lehár művészetének kevésbé ismert oldalát bemutató Lehár sorozatot (10 cím 14 CD-n). Egy katalógusból rendeltem meg, olyannyira friss, hogy még ki sem csomagoltam. Van közöttük dalciklus, nyitányok, keringők, katonaindulók, hegedűverseny, egyéb szimfonikus művek, balettzenék stb. Van egy válogatás, amelyen maga vezényli és zongorázza saját szerzeményeit. Van a már említett Tatjána operája két CD-n, továbbá a Tavasz című operettje is. Azt hiszem, egy holland kiadó jelentette meg ezt a sorozatot. Ezen kívül A Mosoly országát is megvettem. A legendás karmester, Otto Ackermann vezényletével felvett stúdiófelvétel az ötvenes évekből Schwarzkopf, Gedda és mások közreműködésével. Igen, a Paganini és a többiek, korabeli, Lehár-időkben készült felvételek az akkor élt neves muzsikusokkal, énekesekkel - nem egy közülük állandó munkatársa volt Lehárnak (pl. Tauber)- igen értékes kincsek, ma is, a Lehár-hívők számára.
150 frushena 2005-10-11 07:38:59
Akkor leírom ide! Búbánatnak már lógok vele kb. 3.hete. Akkor volt ugyanis egy műsor az M1-en vasárnap délelőtt. Nem tudom pontosan mi volt a címe, de olyan kis utazgatós, tájbemutatós, ismeretterjesztős film volt. Egy elég béna műsorvezető nővel. Szerintem fogalma sem volt arról, hogy hol van és miket beszél. Amire felkaptam a fejem : \"Salzburg! Hát igen. Hogy hangzana mondjuk, hogy Mozart Lehár.\" Itt kezdett érdekessé válni a dolog. Már csak azért is, mert nem tudom, hogy a két szerzőnek mi köze van egymáshoz. Mindenesetre elkalauzoltak bennünket Salzburgba és \"bemutatták\" Mozartot! (Elég kevéssé, de az idő szűke miatt gondolom én.) Majd következett Bad Ischl! Itt \"bemehettünk\" Lehár Ferenc otthonába. Micsoda környezetben és micsoda házban élt. Gyönyörű volt, igazán tetszett! Minden érintetlenül hagyva, még a naplója is amit vezetett az is az asztalon volt, az utolsó bejegyzésekkel. Majd ismertették műveit és mentünk tovább ... Érdekes rövidfilm volt. Egy \"szakavatott\" műsorvezetőt viszont igényelt volna az adás.
Akkor leírom ide! Búbánatnak már lógok vele kb. 3.hete. Akkor volt ugyanis egy műsor az M1-en vasárnap délelőtt. Nem tudom pontosan mi volt a címe, de olyan kis utazgatós, tájbemutatós, ismeretterjesztős film volt. Egy elég béna műsorvezető nővel. Szerintem fogalma sem volt arról, hogy hol van és miket beszél. Amire felkaptam a fejem : \"Salzburg! Hát igen. Hogy hangzana mondjuk, hogy Mozart Lehár.\" Itt kezdett érdekessé válni a dolog. Már csak azért is, mert nem tudom, hogy a két szerzőnek mi köze van egymáshoz. Mindenesetre elkalauzoltak bennünket Salzburgba és \"bemutatták\" Mozartot! (Elég kevéssé, de az idő szűke miatt gondolom én.) Majd következett Bad Ischl! Itt \"bemehettünk\" Lehár Ferenc otthonába. Micsoda környezetben és micsoda házban élt. Gyönyörű volt, igazán tetszett! Minden érintetlenül hagyva, még a naplója is amit vezetett az is az asztalon volt, az utolsó bejegyzésekkel. Majd ismertették műveit és mentünk tovább ... Érdekes rövidfilm volt. Egy \"szakavatott\" műsorvezetőt viszont igényelt volna az adás.
149 egy kívülálló 2005-10-11 01:48:37 [Válasz erre: 146 Búbánat 2005-10-10 17:42:39]
Nekem is nagy kedvencem Lehár. A nyáron jutottam hozzá ahhoz a Paganini-felvételhez, amit ő maga vezényel. Micsoda nagyszerű muzsika, és micsoda nagyszerű énekesek (Réthy Eszter, Karl Friedrich)! Az albumban ezen kívül A mosoly országa egy 1930-ban készült felvétele is megvan Tauberrel, Paul Dessau vezényletével - gyanítom, ez az ősbemutató szereposztása lehet, sajnos azonban erről semmi sem tájékoztat. Mindamellett hiába nagyszerű és népszerű, műveiből viszonylag kevés a hozzáférhető felvétel, és azokra is csak ritkán lehet rábukkanni. Az említett Tatjánáról pl. most hallok először - mármint arról, hogy létezik belőle felvétel.
Nekem is nagy kedvencem Lehár. A nyáron jutottam hozzá ahhoz a Paganini-felvételhez, amit ő maga vezényel. Micsoda nagyszerű muzsika, és micsoda nagyszerű énekesek (Réthy Eszter, Karl Friedrich)! Az albumban ezen kívül A mosoly országa egy 1930-ban készült felvétele is megvan Tauberrel, Paul Dessau vezényletével - gyanítom, ez az ősbemutató szereposztása lehet, sajnos azonban erről semmi sem tájékoztat. Mindamellett hiába nagyszerű és népszerű, műveiből viszonylag kevés a hozzáférhető felvétel, és azokra is csak ritkán lehet rábukkanni. Az említett Tatjánáról pl. most hallok először - mármint arról, hogy létezik belőle felvétel.
148 frushena 2005-10-10 23:29:25
[url]http://www.szinhaz.hu/data/files/forum/154278.jpg;Operettgála két részben[/url]
[url]http://www.szinhaz.hu/data/files/forum/154278.jpg;Operettgála két részben[/url]
146 Búbánat 2005-10-10 17:42:39
Hadd pontosítsak. Lehár haláláig magyarnak vallotta magát. Magyarul beszélt és írt. A német mellett. Apja morva volt, anyja magyar. Budapesten járt iskolába, tízéves koráig csak magyarul tudott. Bécsben tanult meg németül. Ifjúsága vándorlással telik: Kolozsvár, Pozsony után Prágában Dvoraknál tanult tovább csellót. Kitűnően zongorázott. A Monarchia majd összes államában megfordult kezdetben apja, az idősebb Lehár Ferenc karmester oldalán, majd már mint maga is katonakarmesterként utazott helyőrségről helyőrségre, így a haditengerészet karmestere volt két évig Pulában. Ezután Losonc gyalogezrede következett, aztán Trieszt, Esztergom és Bécs. Ekkor már zongorakíséretes dalokat komponált majd J. Strauss nyomdokain haladva keringőivel aratta a sikereit (Arany és ezüst). Következtek a kisebb simfonietták, kamaradarabok, újabb dalok, nyitányok, színpadi kísérőzenék, két hegedűverseny, egy szonáta és még mindig nem az operett jő. Egy pályázati kiírásra barátja szövegkönyvére megírja első operáját, a Rodrigot, amivel nem nyer, be sem mutatták. Pulában írja az orosz környezetben játszódó, Kukuschka című operáját (bemutató: Lipcse, Stadttheater, 1896). Librettóját ismét katonatiszt szolgáltatja: Felix Falzari korvettkapitány. Ezt később átdolgozta a híres bécsi zenekritikus, Max Kalbeck, Lehár pedig átdolgozta a partitúrát, és Tatjána új címmel fölújítja az Operaház. Kálmán Imre, aki a Pesti Napló zenekritikusa volt, 1907. április 30-án megjelent cikkében ezt írja: A \"Tatjána\" olyan munka, melyre azt lehet mondani, hogy a szíve vérével írta az alkotója. Nem hiába ontotta a \"Víg özvegy\" népszerű komponistája a szíve vérét A \"Tatjána\" úgy végződik, hogy lassan-lassan hull a hideg hó, és megdermeszti a szerelmesek lelkét, eloltja a lélegzetük melegét. A hóviharból aranyeső lett. S most hull az arany a \"Víg özvegy\" népszerű szerzőjére. Alig győzi összesöpörni a sok aranyat a derék Lehár Ferenc. Ez az opera megjelent CD-n, épp a múlt héten vettem meg. Magyarságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi sorok: „Nagyméltóságú Belügyminiszter Úr! Alólírott Lehár Ferenc cs. és kir. katonakarmester és neje Krisztina törvényes fia, aki 1870. évi április 30-án Komáromban születtem s Magyarországon nevelkedvén - bár sorsom hosszabb rövidebb ideig elvont is hazámtól s jelenleg is Wienben tartózkodom - magamat 1879. évi L. tc. 19. szakasza alapján eddig is magyar állampolgárnak tartottam, és mindig arra törekedtem, hogy mint magyar művész hazámnak becsületet szerezzek. Szerzeményeim: \"Tatjána\", \"Pesti nők\", \"Drótostót\", \"Mulató istenek\" legtöbb helyen előadattak. Legfőbb óhajom - miután hírnevet szereztem magamnak - a legrövidebb időn belül hazámba visszatérni. Nem óhajtom azonban, hogy magyar állampolgárságom kétségesnek tekintessék, azért a csatolt községi bizonyítvány melléklésével tisztelettel az iránt folyamodom: Méltóztassék az 1874 évi L. tc. értelmében - mely szerint mindaddig, míg idegen honosságuk be nem bizonyosíttatik, magyar állampolgárnak tekintendők, akik a magyar korona országain belül születtek - kimondani s az erre vonatkozó okiratot is kiadni, hogy én komáromi születésem és illetőségem után magyar állampolgár vagyok. Komárom, 1905. március 31. Lehár Ferenc.” És ugyanabban az esztendőben, Bécsben, következett z első világsiker: A víg özvegy. Élete felváltva Bécs, Bad Ischl és Budapest között zajlott., 1948-ban, halála évében is megfordult Budapesten. Archív film- híradófeltételekkel rendelkezem, amelyeken időskorában is szépen magyarul beszél, nyilatkozik terveiről, koncertjeiről. Van egy felvételem, amelyen a már idős komponista maga vezényli utolsó művét, a Cigányszerelem átdolgozását Garabonciások címen a budapesti operaházban az 1943. évi ősbemutatón. Szó le nem írhatja azokat a megható pillanatokat, amint a kamera pásztázza az alkotót, a mestert munkája közben, amint átszellemülten vezényli zenekarát s haljuk felcsendülni a a jól ismert lehári dallamokat. Büszkének kel lennünk a nagy magyar komponistára, ugyanúgy, mint Erkelre, Lisztre, Bartókra és Kodályra… Éppen ezért Lehár nem csak a miénk, hanem az egyetemes zenekultúra része.
Hadd pontosítsak. Lehár haláláig magyarnak vallotta magát. Magyarul beszélt és írt. A német mellett. Apja morva volt, anyja magyar. Budapesten járt iskolába, tízéves koráig csak magyarul tudott. Bécsben tanult meg németül. Ifjúsága vándorlással telik: Kolozsvár, Pozsony után Prágában Dvoraknál tanult tovább csellót. Kitűnően zongorázott. A Monarchia majd összes államában megfordult kezdetben apja, az idősebb Lehár Ferenc karmester oldalán, majd már mint maga is katonakarmesterként utazott helyőrségről helyőrségre, így a haditengerészet karmestere volt két évig Pulában. Ezután Losonc gyalogezrede következett, aztán Trieszt, Esztergom és Bécs. Ekkor már zongorakíséretes dalokat komponált majd J. Strauss nyomdokain haladva keringőivel aratta a sikereit (Arany és ezüst). Következtek a kisebb simfonietták, kamaradarabok, újabb dalok, nyitányok, színpadi kísérőzenék, két hegedűverseny, egy szonáta és még mindig nem az operett jő. Egy pályázati kiírásra barátja szövegkönyvére megírja első operáját, a Rodrigot, amivel nem nyer, be sem mutatták. Pulában írja az orosz környezetben játszódó, Kukuschka című operáját (bemutató: Lipcse, Stadttheater, 1896). Librettóját ismét katonatiszt szolgáltatja: Felix Falzari korvettkapitány. Ezt később átdolgozta a híres bécsi zenekritikus, Max Kalbeck, Lehár pedig átdolgozta a partitúrát, és Tatjána új címmel fölújítja az Operaház. Kálmán Imre, aki a Pesti Napló zenekritikusa volt, 1907. április 30-án megjelent cikkében ezt írja: A \"Tatjána\" olyan munka, melyre azt lehet mondani, hogy a szíve vérével írta az alkotója. Nem hiába ontotta a \"Víg özvegy\" népszerű komponistája a szíve vérét A \"Tatjána\" úgy végződik, hogy lassan-lassan hull a hideg hó, és megdermeszti a szerelmesek lelkét, eloltja a lélegzetük melegét. A hóviharból aranyeső lett. S most hull az arany a \"Víg özvegy\" népszerű szerzőjére. Alig győzi összesöpörni a sok aranyat a derék Lehár Ferenc. Ez az opera megjelent CD-n, épp a múlt héten vettem meg. Magyarságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi sorok: „Nagyméltóságú Belügyminiszter Úr! Alólírott Lehár Ferenc cs. és kir. katonakarmester és neje Krisztina törvényes fia, aki 1870. évi április 30-án Komáromban születtem s Magyarországon nevelkedvén - bár sorsom hosszabb rövidebb ideig elvont is hazámtól s jelenleg is Wienben tartózkodom - magamat 1879. évi L. tc. 19. szakasza alapján eddig is magyar állampolgárnak tartottam, és mindig arra törekedtem, hogy mint magyar művész hazámnak becsületet szerezzek. Szerzeményeim: \"Tatjána\", \"Pesti nők\", \"Drótostót\", \"Mulató istenek\" legtöbb helyen előadattak. Legfőbb óhajom - miután hírnevet szereztem magamnak - a legrövidebb időn belül hazámba visszatérni. Nem óhajtom azonban, hogy magyar állampolgárságom kétségesnek tekintessék, azért a csatolt községi bizonyítvány melléklésével tisztelettel az iránt folyamodom: Méltóztassék az 1874 évi L. tc. értelmében - mely szerint mindaddig, míg idegen honosságuk be nem bizonyosíttatik, magyar állampolgárnak tekintendők, akik a magyar korona országain belül születtek - kimondani s az erre vonatkozó okiratot is kiadni, hogy én komáromi születésem és illetőségem után magyar állampolgár vagyok. Komárom, 1905. március 31. Lehár Ferenc.” És ugyanabban az esztendőben, Bécsben, következett z első világsiker: A víg özvegy. Élete felváltva Bécs, Bad Ischl és Budapest között zajlott., 1948-ban, halála évében is megfordult Budapesten. Archív film- híradófeltételekkel rendelkezem, amelyeken időskorában is szépen magyarul beszél, nyilatkozik terveiről, koncertjeiről. Van egy felvételem, amelyen a már idős komponista maga vezényli utolsó művét, a Cigányszerelem átdolgozását Garabonciások címen a budapesti operaházban az 1943. évi ősbemutatón. Szó le nem írhatja azokat a megható pillanatokat, amint a kamera pásztázza az alkotót, a mestert munkája közben, amint átszellemülten vezényli zenekarát s haljuk felcsendülni a a jól ismert lehári dallamokat. Büszkének kel lennünk a nagy magyar komponistára, ugyanúgy, mint Erkelre, Lisztre, Bartókra és Kodályra… Éppen ezért Lehár nem csak a miénk, hanem az egyetemes zenekultúra része.
145 Cilike 2005-10-10 16:47:10
Azért Lehárt a magyarokhoz soroltam magamban,egyik főkedvencem. Tehát Kálmán, Huszka, Jacobi, Lehár, ők azok, akiket szeretek. Igen, az Offenbachokban is van jó, de egész más stílus, Strausstól is van, amit szeretek, de kedvenceim ezek.
Azért Lehárt a magyarokhoz soroltam magamban,egyik főkedvencem. Tehát Kálmán, Huszka, Jacobi, Lehár, ők azok, akiket szeretek. Igen, az Offenbachokban is van jó, de egész más stílus, Strausstól is van, amit szeretek, de kedvenceim ezek.
144 Sesto 2005-10-10 16:11:23 [Válasz erre: 143 Búbánat 2005-10-10 16:05:57]
...éppen ez az: tehát marad Lehár a kozmopolita kategóriában?!... :-) Ami a \"müfaji besorolást\" illeti Lehár esetében, nem érdemes, nem lehet és nem is szabad egy fiókba beszoritani, attól az ö munkássága sokkal szinesebb, tartalmasabb(volt).
...éppen ez az: tehát marad Lehár a kozmopolita kategóriában?!... :-) Ami a \"müfaji besorolást\" illeti Lehár esetében, nem érdemes, nem lehet és nem is szabad egy fiókba beszoritani, attól az ö munkássága sokkal szinesebb, tartalmasabb(volt).
143 Búbánat 2005-10-10 16:05:57 [Válasz erre: 142 Sesto 2005-10-10 14:52:35]
Lehárral az a helyzet, hogy méltatói szerint „van az opera, az operett és Lehár”. Nem én mondtam!!! Puccini a dolgozószobájának íróasztalán haláláig őrizte a Lehártól kapott dedikált fényképét, akihez különben személyes jó barátság is fűzte Nagy tisztelői voltak egymásnak. Lehár kicsit olyan mint Liszt. Kozmopolita. Senkié és mindenkié. Így nekünk magyaroknak, a miénk is.
Lehárral az a helyzet, hogy méltatói szerint „van az opera, az operett és Lehár”. Nem én mondtam!!! Puccini a dolgozószobájának íróasztalán haláláig őrizte a Lehártól kapott dedikált fényképét, akihez különben személyes jó barátság is fűzte Nagy tisztelői voltak egymásnak. Lehár kicsit olyan mint Liszt. Kozmopolita. Senkié és mindenkié. Így nekünk magyaroknak, a miénk is.
142 Sesto 2005-10-10 14:52:35 [Válasz erre: 141 Cilike 2005-10-10 14:33:50]
...hmmm,...akkor most mit is nevezünk magyar operettnek??? Lehárral mi a helyzet???... :-))) Személy szerint nagyon szeretem,...nevezzük igy a a hanyatló K.u.K-birodalomban készült alkotások egyes darabjait(=komponistától függetlenül is, hiszen vannak müvek a standardrepertoáron kivül is amelyek meglepöen jól sikerültek!), vagy a pikánsan-frivol, kritikai éllel nagyvonalúan \"játszadozó\" Offenbach-ot is: de ezekhez a darabokhoz kivétel nélkül elsörangú ÉNEKESEKRE van szüskég!...
...hmmm,...akkor most mit is nevezünk magyar operettnek??? Lehárral mi a helyzet???... :-))) Személy szerint nagyon szeretem,...nevezzük igy a a hanyatló K.u.K-birodalomban készült alkotások egyes darabjait(=komponistától függetlenül is, hiszen vannak müvek a standardrepertoáron kivül is amelyek meglepöen jól sikerültek!), vagy a pikánsan-frivol, kritikai éllel nagyvonalúan \"játszadozó\" Offenbach-ot is: de ezekhez a darabokhoz kivétel nélkül elsörangú ÉNEKESEKRE van szüskég!...
141 Cilike 2005-10-10 14:33:50
Én nagyon szeretm a magyar operetteket, de egyetértek Búbánattal, csak jó énekesekkel élvezhető. A régi rádiófelvételek, pl. a Csárdáskirálynő Házyval és Korondyval, még a Cigányszerelem is, Gulyással és Kincsessel, Molnár Andrással, az igen!
Én nagyon szeretm a magyar operetteket, de egyetértek Búbánattal, csak jó énekesekkel élvezhető. A régi rádiófelvételek, pl. a Csárdáskirálynő Házyval és Korondyval, még a Cigányszerelem is, Gulyással és Kincsessel, Molnár Andrással, az igen!
140 Sesto 2005-10-10 14:18:30 [Válasz erre: 138 Sesto 2005-10-10 14:14:00]
...jaj már megint elütve-sorry-ciki!...hát persze, hogy az elöbb E. Wächter-röl volt szó!...
...jaj már megint elütve-sorry-ciki!...hát persze, hogy az elöbb E. Wächter-röl volt szó!...
139 Búbánat 2005-10-10 14:16:50 [Válasz erre: 138 Sesto 2005-10-10 14:14:00]
Ezekkel szívből egyetértek! Frankót viszont még nem hallottam a Denevér kivételével teljes operettben énekelni. Csárdáskirálynőként nehezen tudom elképzelni. Lehet, hogy énekelte vendégként nálunk az Operettszínházban is. Férje ott a direktor. Semmi sem lehetetlen...
Ezekkel szívből egyetértek! Frankót viszont még nem hallottam a Denevér kivételével teljes operettben énekelni. Csárdáskirálynőként nehezen tudom elképzelni. Lehet, hogy énekelte vendégként nálunk az Operettszínházban is. Férje ott a direktor. Semmi sem lehetetlen...
138 Sesto 2005-10-10 14:14:00 [Válasz erre: 137 Búbánat 2005-10-10 14:09:37]
...VOP operettben szerepelt nem is olyan régen FRANKÓ TÜNDE is (=Die Csárdásfürstin)-csak magyar vonatkozást is kiemelve... DE nekem a \"mérce\", ha már a legendáknál maradunk szintén Bécs és VOP \"Die lustige Witwe\" L.Popp-pal és E.Lächter-rel a föbb szerepekben,...ahol még Praskowja comprimaria-szerepében olyan operacsillag lépett szinpadra, mint az egykoron nagyszerü L. Wellitsch! :-) Vagy ne hagyjuk ki a legendás \"Fledermaus-szereposztást\" sem(=igaz az már STOP) L.Popp, E.Gruberova, B.Fassbaender, B.Weikl, W.Berry etc.) szerencsére ezt már DVD-n is kapható!
...VOP operettben szerepelt nem is olyan régen FRANKÓ TÜNDE is (=Die Csárdásfürstin)-csak magyar vonatkozást is kiemelve... DE nekem a \"mérce\", ha már a legendáknál maradunk szintén Bécs és VOP \"Die lustige Witwe\" L.Popp-pal és E.Lächter-rel a föbb szerepekben,...ahol még Praskowja comprimaria-szerepében olyan operacsillag lépett szinpadra, mint az egykoron nagyszerü L. Wellitsch! :-) Vagy ne hagyjuk ki a legendás \"Fledermaus-szereposztást\" sem(=igaz az már STOP) L.Popp, E.Gruberova, B.Fassbaender, B.Weikl, W.Berry etc.) szerencsére ezt már DVD-n is kapható!
137 Búbánat 2005-10-10 14:09:37 [Válasz erre: 136 Sesto 2005-10-10 13:56:07]
Nekem legutolsó osztrák (bécsi) operett-élményem a Volksoper Mosoly országához fűződik, amelyben Botha énekelte-játszotta Szu Csongot. Erről videó feévétel is készült. Ragyogó produkció volt. Nálam itt kezdődik a mérce.
Nekem legutolsó osztrák (bécsi) operett-élményem a Volksoper Mosoly országához fűződik, amelyben Botha énekelte-játszotta Szu Csongot. Erről videó feévétel is készült. Ragyogó produkció volt. Nálam itt kezdődik a mérce.
136 Sesto 2005-10-10 13:56:07 [Válasz erre: 135 Búbánat 2005-10-10 13:52:41]
...nos \"papirforma szerint\" EZEK mind ún. feltörekvö, \"tehetséges\" OPERAénekesek lennének!... :-((( \"Összetákolt\": az idei évad operettpremierja a Landestheater-ben,...tehát nem egy ad hoc kezdeményes,...bár lehet, hogy akkor különb buli lett volna???!!!
...nos \"papirforma szerint\" EZEK mind ún. feltörekvö, \"tehetséges\" OPERAénekesek lennének!... :-((( \"Összetákolt\": az idei évad operettpremierja a Landestheater-ben,...tehát nem egy ad hoc kezdeményes,...bár lehet, hogy akkor különb buli lett volna???!!!
135 Búbánat 2005-10-10 13:52:41 [Válasz erre: 134 Sesto 2005-10-10 12:55:53]
Én már eleve el sem megyek ilyen összetákolt előadásokra, még akkor sem, ha a szerelem örök. Nálam kizárólag operai nívójú énekesek jöhetnek szóba. Sajnállak, hogy ilyen rosszat fogtál ki.
Én már eleve el sem megyek ilyen összetákolt előadásokra, még akkor sem, ha a szerelem örök. Nálam kizárólag operai nívójú énekesek jöhetnek szóba. Sajnállak, hogy ilyen rosszat fogtál ki.
134 Sesto 2005-10-10 12:55:53
...sokszor tett és elcsépelt kijelentés: \"haldoklik az operett\" stb.,...nos amit jelenleg a Salzbruger Landestheater \"Der Zigeunerbaron\" cimen prezentál ahhoz csak annyi hozzáfüznivalóm lenne: \"...remélem nem haldoklik, hanem már régen kihalt ez a müfaj\"legalábbis ezen formában(!)-mert az ott látottak a \"krikikán aluli\" megjegyzést sem érdemlik meg!... Az elsö benyomás még roppant pozitiv, hiszen egy rendkivül temperamentumos, eneregikus és roppant üde, FIATAL(!) szereplögárda áll a szinpadon,...DE az elsö(=és sajnos nem utolsó, hanem \"sorozatos\"!) HIDEGZUHANY Barinkay belépöjével éri utól a Nagyérdemüt!... Katasztrófa! Ennyi képzetlen, rossz hangot-konzervatórium felvételi vizsga-szinten, na persze ott sem a \"jobbak közül\"-egy csokorba füzve még nem éltem meg-itt minden van/hallható, amitöl \"az ember hátán feláll a nemlétezö ször\",-ill. leginkább füldugóval ülné/szenvedné(?) végig az elöadást: \"ki tud jobban préselni, pardon orditani?!\"-dagadjon a Vena jugularis externa,...elvégre támaszról még nem hallottunk... Jöhet a ronda és kontrolálaltlan mekegö vibrato-, szeretném hinni, hogy az \"énekesek\" korára és szakmai múltjáravaló tekintettel még (remélhetöleg) nem tremolóról beszélhetünk,...bár ki tudja?!... Minden magashang elérése-tiszta intonációról kérem már ne is beszéljünk-elvégre minden \"túl alacsony\" ami valóban nem csoda,...és differenciált dinamikáról már ne is beszéljünk-persze erre nem is volt szükség, mivel a zenekari árokból hallottak is éppenséggel csupán a mezzoforte, forte és forte-fortissimo-tartományban lettek tálalva etc. Szóval lehetne még részeletesen ecsetelni egy igen csak rossz elöadás anomáliáit,...de azt hiszem jobb lesz mindent hamarosan elfelejteni... Szomorú tény, mert ez sajna mindig is igy volt: mig a Salzburger Festspiele elöadásai ezért vagy azért, de a Világ egyik legjelentösebb eladásai cimen futnak, addig a Landestheater zenésszinházi produkció gyakran a siralmas kategóriát képviselik... Ez van!... :-( Minden esetre azt hiszem most egy jó ideig nem vágyom operett elöadásra,...az biztos!...
...sokszor tett és elcsépelt kijelentés: \"haldoklik az operett\" stb.,...nos amit jelenleg a Salzbruger Landestheater \"Der Zigeunerbaron\" cimen prezentál ahhoz csak annyi hozzáfüznivalóm lenne: \"...remélem nem haldoklik, hanem már régen kihalt ez a müfaj\"legalábbis ezen formában(!)-mert az ott látottak a \"krikikán aluli\" megjegyzést sem érdemlik meg!... Az elsö benyomás még roppant pozitiv, hiszen egy rendkivül temperamentumos, eneregikus és roppant üde, FIATAL(!) szereplögárda áll a szinpadon,...DE az elsö(=és sajnos nem utolsó, hanem \"sorozatos\"!) HIDEGZUHANY Barinkay belépöjével éri utól a Nagyérdemüt!... Katasztrófa! Ennyi képzetlen, rossz hangot-konzervatórium felvételi vizsga-szinten, na persze ott sem a \"jobbak közül\"-egy csokorba füzve még nem éltem meg-itt minden van/hallható, amitöl \"az ember hátán feláll a nemlétezö ször\",-ill. leginkább füldugóval ülné/szenvedné(?) végig az elöadást: \"ki tud jobban préselni, pardon orditani?!\"-dagadjon a Vena jugularis externa,...elvégre támaszról még nem hallottunk... Jöhet a ronda és kontrolálaltlan mekegö vibrato-, szeretném hinni, hogy az \"énekesek\" korára és szakmai múltjáravaló tekintettel még (remélhetöleg) nem tremolóról beszélhetünk,...bár ki tudja?!... Minden magashang elérése-tiszta intonációról kérem már ne is beszéljünk-elvégre minden \"túl alacsony\" ami valóban nem csoda,...és differenciált dinamikáról már ne is beszéljünk-persze erre nem is volt szükség, mivel a zenekari árokból hallottak is éppenséggel csupán a mezzoforte, forte és forte-fortissimo-tartományban lettek tálalva etc. Szóval lehetne még részeletesen ecsetelni egy igen csak rossz elöadás anomáliáit,...de azt hiszem jobb lesz mindent hamarosan elfelejteni... Szomorú tény, mert ez sajna mindig is igy volt: mig a Salzburger Festspiele elöadásai ezért vagy azért, de a Világ egyik legjelentösebb eladásai cimen futnak, addig a Landestheater zenésszinházi produkció gyakran a siralmas kategóriát képviselik... Ez van!... :-( Minden esetre azt hiszem most egy jó ideig nem vágyom operett elöadásra,...az biztos!...
133 Búbánat 2005-10-09 19:59:20 [Válasz erre: 132 Cilike 2005-10-09 19:03:23]
Részben azért, mert társával, Mercédesszel szakmailag elváltak útjaik. Továbbá, mert a kicsiny Belvárosi Szinház (a volt Brodway mozi - filmmúzeum épülete)színpada kicsiny - ez mégsem a Pesti Vígadó, amely viszont egy-két évig zárva tart. Lehetnek persze más szempontok is:magas költségek, nem rendtábilis a produkció, anyagi és honorálási nehézségek, a TV érdektelensége és /vagy fizetőképtelensége, jogdíjak, egyebek...
Részben azért, mert társával, Mercédesszel szakmailag elváltak útjaik. Továbbá, mert a kicsiny Belvárosi Szinház (a volt Brodway mozi - filmmúzeum épülete)színpada kicsiny - ez mégsem a Pesti Vígadó, amely viszont egy-két évig zárva tart. Lehetnek persze más szempontok is:magas költségek, nem rendtábilis a produkció, anyagi és honorálási nehézségek, a TV érdektelensége és /vagy fizetőképtelensége, jogdíjak, egyebek...
132 Cilike 2005-10-09 19:03:23
Ti tudjátok,miért nincs már két éve újévi gála? Az a Kovács Józsi-féle? Azt imádtam, volt benne sok nagyon vicces, de azért jó is.
Ti tudjátok,miért nincs már két éve újévi gála? Az a Kovács Józsi-féle? Azt imádtam, volt benne sok nagyon vicces, de azért jó is.
131 Búbánat 2005-10-09 19:01:52 [Válasz erre: 130 frushena 2005-10-09 17:33:17]
Nem a legjobb, így van. Pedig tudjuk, az ígényes operett muzsikához, ígényes zenekari szólamok is kell hogy társuljanak! De azért még lehetnek csodák. Hallottam már ezt a zenekart \"komolyabb\" darabokban is játszani, amelyekben egész szépen elmuzsikáltak.
Nem a legjobb, így van. Pedig tudjuk, az ígényes operett muzsikához, ígényes zenekari szólamok is kell hogy társuljanak! De azért még lehetnek csodák. Hallottam már ezt a zenekart \"komolyabb\" darabokban is játszani, amelyekben egész szépen elmuzsikáltak.
130 frushena 2005-10-09 17:33:17 [Válasz erre: 129 Búbánat 2005-10-09 16:13:04]
Így igaz! Mondjuk a zenekar nem épp a legjobb!
Így igaz! Mondjuk a zenekar nem épp a legjobb!
129 Búbánat 2005-10-09 16:13:04
Klasszikus operettestet rendez a BM Duna Palota. A november 24-én 19 órakor kezdődő Kálmán, Lehár, Huszka és J. Strauss műveiből összeállított műsor közreműködői: González Monika, Balatoni Éva, Bándi János, Káldi Kiss András, valamint a BM Duna Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Deák András.
Klasszikus operettestet rendez a BM Duna Palota. A november 24-én 19 órakor kezdődő Kálmán, Lehár, Huszka és J. Strauss műveiből összeállított műsor közreműködői: González Monika, Balatoni Éva, Bándi János, Káldi Kiss András, valamint a BM Duna Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Deák András.
128 Búbánat 2005-10-04 09:21:00 [Válasz erre: 127 bermuda 2005-10-03 19:01:56]
Örülök, hogy Neked is tetszett. Ma már egyre inkább az ilyen ritkaságokra vadászom. És ilyenkor mindig rácsodálkozom, hogy mennyi minden szépség és érték van a zeneirodalomban, amiről addig nem hallottam, pedig illet volna tudnom. Sokszor azt hisszük a szerzőről, hogy már mindent tudunk róla, műveit jól ismerjük, aztán kiderül, hogy még mennyi minden vár felfedezésre és megismerésre. Hiszen a sokszor játszott, hallott, szinte elcsépelt darabokban is lehet új szépségeket találni, olyasmit, ami korábban elkerülte a figyelmünket. És ilyenkor rácsodálkozik az ember. Hát még, ha olyan komponista kerül a látómezőnkbe, akit elkönyveltünk egy műfaj avatott apostolának, aztán kiderül róla, hogy más műfajokban is \"otthon\" van, azokban is tud valami újat és maradandót nyújtani, s ezzel egész más világításba kerül személye. Ilyenkor szoktam Revídiálni véleményemet, átértékelni meglévő megrögzött ismereteimet valakiről vagy valamiről. Ez lehet pozitív vagy negatív irányú kifejlet. Szerencsémre, többnyire örömteli folyamatok zajlanak le ilyenkor bennem, ami nemritkán a felfedezés erejével párosul és hat. Ez következett el nálam Sullivan Ivanhoe-ja meghallgatása alatt és utána.
Örülök, hogy Neked is tetszett. Ma már egyre inkább az ilyen ritkaságokra vadászom. És ilyenkor mindig rácsodálkozom, hogy mennyi minden szépség és érték van a zeneirodalomban, amiről addig nem hallottam, pedig illet volna tudnom. Sokszor azt hisszük a szerzőről, hogy már mindent tudunk róla, műveit jól ismerjük, aztán kiderül, hogy még mennyi minden vár felfedezésre és megismerésre. Hiszen a sokszor játszott, hallott, szinte elcsépelt darabokban is lehet új szépségeket találni, olyasmit, ami korábban elkerülte a figyelmünket. És ilyenkor rácsodálkozik az ember. Hát még, ha olyan komponista kerül a látómezőnkbe, akit elkönyveltünk egy műfaj avatott apostolának, aztán kiderül róla, hogy más műfajokban is \"otthon\" van, azokban is tud valami újat és maradandót nyújtani, s ezzel egész más világításba kerül személye. Ilyenkor szoktam Revídiálni véleményemet, átértékelni meglévő megrögzött ismereteimet valakiről vagy valamiről. Ez lehet pozitív vagy negatív irányú kifejlet. Szerencsémre, többnyire örömteli folyamatok zajlanak le ilyenkor bennem, ami nemritkán a felfedezés erejével párosul és hat. Ez következett el nálam Sullivan Ivanhoe-ja meghallgatása alatt és utána.
127 bermuda 2005-10-03 19:01:56 [Válasz erre: 124 Búbánat 2005-10-03 10:33:45]
Kedves Búbánat, köszönöm a részletes beszámolót.Én is hallgattam ill.véletlenül csöppentem bele,nem is tudva mit hallgatok de annyira tetszett,hogy ott ragadtam.Kíváló (számomra ismeretlen)énekesek remek áriák ,nagyon élveztem. Mikor kiderült,hogy Sullivan gondoltam is-na Búbánat biztosan hallgatja. Üdv.Bermuda
Kedves Búbánat, köszönöm a részletes beszámolót.Én is hallgattam ill.véletlenül csöppentem bele,nem is tudva mit hallgatok de annyira tetszett,hogy ott ragadtam.Kíváló (számomra ismeretlen)énekesek remek áriák ,nagyon élveztem. Mikor kiderült,hogy Sullivan gondoltam is-na Búbánat biztosan hallgatja. Üdv.Bermuda
126 Búbánat 2005-10-03 10:53:32 [Válasz erre: 125 Momo 2005-10-03 10:52:13]
Ez pontosan így van, ahogy mondod!
Ez pontosan így van, ahogy mondod!
125 Momo 2005-10-03 10:52:13 [Válasz erre: 124 Búbánat 2005-10-03 10:33:45]
Hát gratulálok Búbánat. Nekem nem is tudom mikor volt utoljára több évtizedes álmom. Akkor remélem, ma vidám vagy, és legalább 10 centivel a föld fölött repkedsz... :-)
Hát gratulálok Búbánat. Nekem nem is tudom mikor volt utoljára több évtizedes álmom. Akkor remélem, ma vidám vagy, és legalább 10 centivel a föld fölött repkedsz... :-)
124 Búbánat 2005-10-03 10:33:45 [Válasz erre: 114 Búbánat 2005-08-19 23:21:03]
Végre, tegnap este egy több évtizedes álmom teljesült! A Bartók Rádió és Bánkövi Gyula szerkesztő jóvoltából meghallgathattam Arthur Sullivan egyetlen operáját, a háromfelvonásos Ivanhoe-t. A komponista oeuvre-jéből és életének utolsó évtizedéből – túl a legendás operetteken - mindenképpen kiemelkedik az 1891-ben komponált grandiózus műve, amelynek jelenleg ez az egyetlen teljes lemezfelvétele létezik a világon. Ezt a felvételt már a nyolcvanas években megvehettem volna Bécsben kazettán, de amikor ott jártamban-keltemben szinte csodaként rábukkantam az Opera előtti aluljáró zeneboltjában. Akkor már éppen a kiköltekezés határán voltam, és nagy fájdalommal, sajnálattal a polcon kellett hagynom a szép gyári csomagolású kazettás dobozt.. Azóta is keresem a lemezboltokban és mindmáig nem bukkantam rá. Ezért is csillant fel a szemem hetekkel ezelőtt, amikor a rádió elkezdte sugározni Összkiadás cím alatt Sullivan összes operettjét és színpadi művét bemutató sorozatát, amelynek függelékeként tegnap tényleg megkaptuk a ráadást, a desszertet. Nagyszerű zenei anyag. Ez tényleg egy komoly opera. A Walter Scott ismert regénye nyomán komponált mű több mint három óra hosszú tiszta zenei anyag. A zeneszerző hangszerelése olyan, mint ha Elgart hallgatnék (pl. Gerontius álma oratóriumával tudnám ebből a szemszögből egybevetni), a számomra kevéssé ismert énekesek nagyszerű hangok. A melódiák – mert azért vannak benne, pl. Tuck barát II. felvonásbeli jelenete, de Rebecca. Lady Rowena vagy Oroszlánszívű Richard király énekelni valói vagy a női kar-, vegyeskar belépései, és a drámai hatású finálék mind roppant nagy mesterségbeli tudásról tanúskodnak. A vadregényes történelmi és mesebeli szálak hangulatát is jól tükrözi a partitúra a maga sejtelmes, borongós, olykor egész komor világával, a szereplők találóan vannak jellemezve, önálló karakterük van. Első hallásra szinte semmi nem emlékeztet Sullivan operáját megelőző könnyedebb darabjainak vidám, csipkelődő, szatirikus pompázatos dallamaira, a jól énekelhető számaira, táncos muzsikájára, bár az időben előrehaladva már egyre választékosabb, „komolyabb” a zenei szövet, egyre igényesebb a szövegkönv, és néhol már operai szinten mozog a zene. De azért megmaradt operett-komponistának. Itt egy monumentális, igazi komoly operával van dolgunk, amely énektechnikailag rendkívül igényes, invencióban gazdag, végig átkomponált mű – alig találunk benne önálló áriát, zárt számot; a felhangzó jelenetek egymásba fonódnak. Sullivan az Ivanhoeban igen magas követelmények, elé állítja az énekeseket, énekkart és zenekart. Az összes közreműködő perfekt, kiváló a felvételen. Itt már nincs visszaút, ám több operával mégsem kísérletezett a szerző. 1900-ban bekövetkezett halála előtt még visszakanyarodott az operetthez, de az utolsó két-három műve kevés sikert hozott számára – állandó sikeres szövegírója, Gilbert is külön utakon járt már, egészségi állapota is fokozatosan romlott… Sullivanról tényleg elmondhatjuk, mint Lehárról is, hogy egyetlen operás operettszerző, aki világsikerét mégis csak a könnyedebb, de operai igényű nívós műveivel aratta. Kuriózum az Ivanhoe az életműben, de mesteri mű. Tegnaptól, kazettán őrzöm, megbecsült darabja lesz opera-operett-gyűjteményemnek. Sullivan: Ivanhoe – háromfelvonásos opera Szövegét Walter Scott azonos című regénye alapján írta Julian Sturgis Vezényel: David Lyle Közreműködik: a Prince Consort Ének- és Zenekar, az Edinburgh-i Kórustársaság Szereposztás: Oroszlánszívű Richárd - Richard Bourjo, János herceg - David Blackwood, Sir Brian de Bois Guilbert - Ivor Klayman, Maurice de Bracy - Walter Anderson, Lucas de Beaumanoir - Scott Cooper, Cedric, a szász - Bruce Graham, Wilfred, Ivonhoe lovagja - Alan Borthwick, Friar Tuck - Scott Cooper, Isaac of York - Simon Boothroyd, Locksley - Bruce Graham, De Bracy´s Squire - George McHollan, Lady Rowena - Rachel Cowan, Ulrica - Frances McCafferty, Rebecca - Irene Drummand (185 perc) Nem süllyesztem el, egymás után többször meghallgatásra érdemes.
Végre, tegnap este egy több évtizedes álmom teljesült! A Bartók Rádió és Bánkövi Gyula szerkesztő jóvoltából meghallgathattam Arthur Sullivan egyetlen operáját, a háromfelvonásos Ivanhoe-t. A komponista oeuvre-jéből és életének utolsó évtizedéből – túl a legendás operetteken - mindenképpen kiemelkedik az 1891-ben komponált grandiózus műve, amelynek jelenleg ez az egyetlen teljes lemezfelvétele létezik a világon. Ezt a felvételt már a nyolcvanas években megvehettem volna Bécsben kazettán, de amikor ott jártamban-keltemben szinte csodaként rábukkantam az Opera előtti aluljáró zeneboltjában. Akkor már éppen a kiköltekezés határán voltam, és nagy fájdalommal, sajnálattal a polcon kellett hagynom a szép gyári csomagolású kazettás dobozt.. Azóta is keresem a lemezboltokban és mindmáig nem bukkantam rá. Ezért is csillant fel a szemem hetekkel ezelőtt, amikor a rádió elkezdte sugározni Összkiadás cím alatt Sullivan összes operettjét és színpadi művét bemutató sorozatát, amelynek függelékeként tegnap tényleg megkaptuk a ráadást, a desszertet. Nagyszerű zenei anyag. Ez tényleg egy komoly opera. A Walter Scott ismert regénye nyomán komponált mű több mint három óra hosszú tiszta zenei anyag. A zeneszerző hangszerelése olyan, mint ha Elgart hallgatnék (pl. Gerontius álma oratóriumával tudnám ebből a szemszögből egybevetni), a számomra kevéssé ismert énekesek nagyszerű hangok. A melódiák – mert azért vannak benne, pl. Tuck barát II. felvonásbeli jelenete, de Rebecca. Lady Rowena vagy Oroszlánszívű Richard király énekelni valói vagy a női kar-, vegyeskar belépései, és a drámai hatású finálék mind roppant nagy mesterségbeli tudásról tanúskodnak. A vadregényes történelmi és mesebeli szálak hangulatát is jól tükrözi a partitúra a maga sejtelmes, borongós, olykor egész komor világával, a szereplők találóan vannak jellemezve, önálló karakterük van. Első hallásra szinte semmi nem emlékeztet Sullivan operáját megelőző könnyedebb darabjainak vidám, csipkelődő, szatirikus pompázatos dallamaira, a jól énekelhető számaira, táncos muzsikájára, bár az időben előrehaladva már egyre választékosabb, „komolyabb” a zenei szövet, egyre igényesebb a szövegkönv, és néhol már operai szinten mozog a zene. De azért megmaradt operett-komponistának. Itt egy monumentális, igazi komoly operával van dolgunk, amely énektechnikailag rendkívül igényes, invencióban gazdag, végig átkomponált mű – alig találunk benne önálló áriát, zárt számot; a felhangzó jelenetek egymásba fonódnak. Sullivan az Ivanhoeban igen magas követelmények, elé állítja az énekeseket, énekkart és zenekart. Az összes közreműködő perfekt, kiváló a felvételen. Itt már nincs visszaút, ám több operával mégsem kísérletezett a szerző. 1900-ban bekövetkezett halála előtt még visszakanyarodott az operetthez, de az utolsó két-három műve kevés sikert hozott számára – állandó sikeres szövegírója, Gilbert is külön utakon járt már, egészségi állapota is fokozatosan romlott… Sullivanról tényleg elmondhatjuk, mint Lehárról is, hogy egyetlen operás operettszerző, aki világsikerét mégis csak a könnyedebb, de operai igényű nívós műveivel aratta. Kuriózum az Ivanhoe az életműben, de mesteri mű. Tegnaptól, kazettán őrzöm, megbecsült darabja lesz opera-operett-gyűjteményemnek. Sullivan: Ivanhoe – háromfelvonásos opera Szövegét Walter Scott azonos című regénye alapján írta Julian Sturgis Vezényel: David Lyle Közreműködik: a Prince Consort Ének- és Zenekar, az Edinburgh-i Kórustársaság Szereposztás: Oroszlánszívű Richárd - Richard Bourjo, János herceg - David Blackwood, Sir Brian de Bois Guilbert - Ivor Klayman, Maurice de Bracy - Walter Anderson, Lucas de Beaumanoir - Scott Cooper, Cedric, a szász - Bruce Graham, Wilfred, Ivonhoe lovagja - Alan Borthwick, Friar Tuck - Scott Cooper, Isaac of York - Simon Boothroyd, Locksley - Bruce Graham, De Bracy´s Squire - George McHollan, Lady Rowena - Rachel Cowan, Ulrica - Frances McCafferty, Rebecca - Irene Drummand (185 perc) Nem süllyesztem el, egymás után többször meghallgatásra érdemes.
123 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-09-22 23:56:26 [Válasz erre: 120 frushena 2005-09-22 17:17:50]
Ilyen külvárosi kávéházba nem járnak az úri népek.
Ilyen külvárosi kávéházba nem járnak az úri népek.
121 Búbánat 2005-09-22 17:24:00 [Válasz erre: 120 frushena 2005-09-22 17:17:50]
Így van, azért átadom neki az üdvözleted!
Így van, azért átadom neki az üdvözleted!
120 frushena 2005-09-22 17:17:50 [Válasz erre: 119 Búbánat 2005-09-22 10:51:44]
Jól itthagyott bennünket, de megértem! Üdvözlöm!!!
Jól itthagyott bennünket, de megértem! Üdvözlöm!!!
119 Búbánat 2005-09-22 10:51:44
Kedves B.I.! Ha itt vagy valahol és olvasod e sorokat, szeretném, ha tudnád, nagyon készülök a hétvégi operett-házimuzsikáláshoz! Lehár minden mennyiségben!
Kedves B.I.! Ha itt vagy valahol és olvasod e sorokat, szeretném, ha tudnád, nagyon készülök a hétvégi operett-házimuzsikáláshoz! Lehár minden mennyiségben!
118 bermuda 2005-09-20 17:16:05
[url]c:\\aler.jpeg;Ez az úr énekli szép helénában Parist[/url]
[url]c:\\aler.jpeg;Ez az úr énekli szép helénában Parist[/url]
117 Búbánat 2005-09-20 16:55:22
Lehár Ferenc- kézirat kalapács alatt! A Honterus Antikvárium soros, október 1-jén 10 órakor a Művészetek Palotájában rendezendő könyv-és kézirat aukcióján a 164. sorszámú tétel alatt Lehárnak egy kéziratos kottája kerül elárverezésre. Népdalrészlet (2 sor) lekottázva, Lehár kézírásával. Kelt: Budapest, 1940.II.7. 1 tintával beírt oldal, Lehár fejléces levélpapírján, jó állapotban. Kikiáltási ár: 20.000 Ft. Egyébként most rendeltem meg egy tizenkét CD-ből álló Lehár-sorozatot, benne olyan különlegességekkel, mint a Tatjana című operáját vagy a Tavasz című teljes operettjét. De a válogatás tartalmazza a dalirodalom Lehár nevéhez fűződó zongora- és zenekarkíséretes darabjait, a balett-, keringő- és egyéb szimfonikus műveket,s a losonci katonakarmester korszakából való első próbálkozásokat. Mind-mind kuriózum a javából.
Lehár Ferenc- kézirat kalapács alatt! A Honterus Antikvárium soros, október 1-jén 10 órakor a Művészetek Palotájában rendezendő könyv-és kézirat aukcióján a 164. sorszámú tétel alatt Lehárnak egy kéziratos kottája kerül elárverezésre. Népdalrészlet (2 sor) lekottázva, Lehár kézírásával. Kelt: Budapest, 1940.II.7. 1 tintával beírt oldal, Lehár fejléces levélpapírján, jó állapotban. Kikiáltási ár: 20.000 Ft. Egyébként most rendeltem meg egy tizenkét CD-ből álló Lehár-sorozatot, benne olyan különlegességekkel, mint a Tatjana című operáját vagy a Tavasz című teljes operettjét. De a válogatás tartalmazza a dalirodalom Lehár nevéhez fűződó zongora- és zenekarkíséretes darabjait, a balett-, keringő- és egyéb szimfonikus műveket,s a losonci katonakarmester korszakából való első próbálkozásokat. Mind-mind kuriózum a javából.
116 frushena 2005-09-08 08:01:06 [Válasz erre: 115 frushena 2005-09-08 07:59:48]
[url]http://www.operettszinhaz.hu/Images/picture.php?fileid=22803&nyelvid=1;?[/url] Komolyan gondolták ezt a címet? Nem semmi ...
[url]http://www.operettszinhaz.hu/Images/picture.php?fileid=22803&nyelvid=1;?[/url] Komolyan gondolták ezt a címet? Nem semmi ...
115 frushena 2005-09-08 07:59:48
[url]http://www.operettszinhaz.hu/Images/darabpic.php?picid=1061?[/url] Komolyan gondolták ezt a címet? Nem semmi ...
[url]http://www.operettszinhaz.hu/Images/darabpic.php?picid=1061?[/url] Komolyan gondolták ezt a címet? Nem semmi ...
114 Búbánat 2005-08-19 23:21:03 [Válasz erre: 113 Búbánat 2005-08-19 22:58:26]
Még annyit, hogy az összkiadás vállaltan felöleli Sullivan összes operettjének és szimfonikus műveinek (szímfónia, kantáta, balett, színpadi kísérőzene, önálló nyitány, dalok) közrebocsátását részben teljes felvételeket bemutatva. Nagyon várom az utolsóként sugárzásra kerülő operáját is, a Walter Scott nyomán komponált ötfelvonásos Ivanhoe-t.
Még annyit, hogy az összkiadás vállaltan felöleli Sullivan összes operettjének és szimfonikus műveinek (szímfónia, kantáta, balett, színpadi kísérőzene, önálló nyitány, dalok) közrebocsátását részben teljes felvételeket bemutatva. Nagyon várom az utolsóként sugárzásra kerülő operáját is, a Walter Scott nyomán komponált ötfelvonásos Ivanhoe-t.
113 Búbánat 2005-08-19 22:58:26
Még mindig zsong a fejem a meseszép dallamoktól. Alig másfél órája fejeződött be a rádióban Sullivan kevésbé ismert operettjének, a Patience-nek (ejtsd: Pésansz)a sugárzása. Minden elismerésem Bánkövi Gyula szerkesztőjé, aki kitalálta ezt a tizenkét részes Sullivan-összkiadást, amely immmár elérkezett a nyolcadik részhez. Mellesleg az EMI hozta ki a sorozatot, amely döntően a Malcolm Sargent dirigálta Glyndenbourne-i Fesztivál kórusának és a Pro Arte Zenekarának az összmunkáján meg egy jól bevált, összeszokott, neves angol operaénekesekből álló csapat produkcióján nyugszik. Ezek a felvételek a hatvanas években készültek, tökéletes sztereó- és HIFI-minőségben élvezhetőek. A Magyar Rádió dalszínháza a hatvanas-hetvenes években több Sullivan operettet ültetett át magyar nyelvre, amelyeket aztán az akkori, de közülük még sokan ma is köztünk élő hazai kedvenc operaénekesekkel rögzítettek a stúdióban: Mikádó, Az esküdtszéki tárgyalás, Fruska, A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja. Videón meg van még A gondolások, amely szerintem az előbbieken is túltesz a pompás zenei ötletekben és a gazdag szövetű énekelnivalókban. Azonban a most hallott Patience talán ezeken is túltesz a szerzők (Gilbert az állandó librettista társ) szinte kimeríthetetlen fantáziája és Sullivan eddigieknél is invenciózusabb, nagyszerűbb, sodró erejú vagy éppen líraian hullámzó, a kórusnak is nagy szerepet juttató dallamokkal teli áriákban, dalokban és jelenetekben. Néha táncra járt a lábam a zenét hallgatva, máskor pedig a széles melódiák bódítottak el. A Patience kétfelvonásos operett, amelyet 1881-ben mutattak be a londoni Opera Comique Theatre-ban. Története arról szól, hogy a címszereplő vidéki szegény fejőslány fejét miként próbálja elcsavarni egy \"ábrándos költő\", aki tulajdonképpen nem is szereti igazán, csak a társasága előtt pózol; a lány bizonyos szánalomból és tombolajegy tárgynyereményeként megszánva őt elfogadná mégis, ám közvbeszól húsz más epedő leány és a faluba bekvártélyozó 35-ös dragonyosok, valamint egy felbukkanó gyermekkori ismerős, akiről most mint igazi költőről beszélnek. Ő is szerelmes lesz a lányba, de csak akkor kaphatja meg Patiencet, ha leveszi a fennkölt maszkját és marad az egykori vidéki egyszerűségű és így már \"rangban\" hozzáillő társa. S mivel nem esik nehezére, hogy eme feltételt teljesítve ismét lemenjen a közönségesbe, így aztán a vége happy end. Azaz, a másik \"költő\" hoppon marad, mert a sok-sok lány is inkább a dragonyosok közül választ párt magának. A bugyuta, de frappáns szövegekhez mesteri zene párosul. Ajánlom ezt a felvételt minden zenebarátnak sürgősen beszerezni vagy a rádió hangarchívumából gyorsan letölteni.
Még mindig zsong a fejem a meseszép dallamoktól. Alig másfél órája fejeződött be a rádióban Sullivan kevésbé ismert operettjének, a Patience-nek (ejtsd: Pésansz)a sugárzása. Minden elismerésem Bánkövi Gyula szerkesztőjé, aki kitalálta ezt a tizenkét részes Sullivan-összkiadást, amely immmár elérkezett a nyolcadik részhez. Mellesleg az EMI hozta ki a sorozatot, amely döntően a Malcolm Sargent dirigálta Glyndenbourne-i Fesztivál kórusának és a Pro Arte Zenekarának az összmunkáján meg egy jól bevált, összeszokott, neves angol operaénekesekből álló csapat produkcióján nyugszik. Ezek a felvételek a hatvanas években készültek, tökéletes sztereó- és HIFI-minőségben élvezhetőek. A Magyar Rádió dalszínháza a hatvanas-hetvenes években több Sullivan operettet ültetett át magyar nyelvre, amelyeket aztán az akkori, de közülük még sokan ma is köztünk élő hazai kedvenc operaénekesekkel rögzítettek a stúdióban: Mikádó, Az esküdtszéki tárgyalás, Fruska, A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja. Videón meg van még A gondolások, amely szerintem az előbbieken is túltesz a pompás zenei ötletekben és a gazdag szövetű énekelnivalókban. Azonban a most hallott Patience talán ezeken is túltesz a szerzők (Gilbert az állandó librettista társ) szinte kimeríthetetlen fantáziája és Sullivan eddigieknél is invenciózusabb, nagyszerűbb, sodró erejú vagy éppen líraian hullámzó, a kórusnak is nagy szerepet juttató dallamokkal teli áriákban, dalokban és jelenetekben. Néha táncra járt a lábam a zenét hallgatva, máskor pedig a széles melódiák bódítottak el. A Patience kétfelvonásos operett, amelyet 1881-ben mutattak be a londoni Opera Comique Theatre-ban. Története arról szól, hogy a címszereplő vidéki szegény fejőslány fejét miként próbálja elcsavarni egy \"ábrándos költő\", aki tulajdonképpen nem is szereti igazán, csak a társasága előtt pózol; a lány bizonyos szánalomból és tombolajegy tárgynyereményeként megszánva őt elfogadná mégis, ám közvbeszól húsz más epedő leány és a faluba bekvártélyozó 35-ös dragonyosok, valamint egy felbukkanó gyermekkori ismerős, akiről most mint igazi költőről beszélnek. Ő is szerelmes lesz a lányba, de csak akkor kaphatja meg Patiencet, ha leveszi a fennkölt maszkját és marad az egykori vidéki egyszerűségű és így már \"rangban\" hozzáillő társa. S mivel nem esik nehezére, hogy eme feltételt teljesítve ismét lemenjen a közönségesbe, így aztán a vége happy end. Azaz, a másik \"költő\" hoppon marad, mert a sok-sok lány is inkább a dragonyosok közül választ párt magának. A bugyuta, de frappáns szövegekhez mesteri zene párosul. Ajánlom ezt a felvételt minden zenebarátnak sürgősen beszerezni vagy a rádió hangarchívumából gyorsan letölteni.
112 frushena 2005-08-04 08:26:53
[url]http://www.szinhaz.hu/index.php?id=1&cid=5011;Istentelen operett[/url] Csárdáskirálynő
[url]http://www.szinhaz.hu/index.php?id=1&cid=5011;Istentelen operett[/url] Csárdáskirálynő
110 janomano 2005-08-01 20:08:35 [Válasz erre: 98 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 16:55:09]
Van valami metaforikus hasonlóság, nem?
Van valami metaforikus hasonlóság, nem?
109 álmodó 2005-08-01 17:52:08 [Válasz erre: 107 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 17:43:13]
Nálam a politizálással nem sokra mész... :-))
Nálam a politizálással nem sokra mész... :-))
108 álmodó 2005-08-01 17:46:42 [Válasz erre: 107 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 17:43:13]
Szivem: én csak én vagyok. Nyugodtan gyürjetek ha ettől jobban lesztek... :-) attól még poénkodjatok, nem nagy baj... :-) Ti vagytok a tágabb csládom, s az ember mit el nem néz a rokonainak? :-))))))
Szivem: én csak én vagyok. Nyugodtan gyürjetek ha ettől jobban lesztek... :-) attól még poénkodjatok, nem nagy baj... :-) Ti vagytok a tágabb csládom, s az ember mit el nem néz a rokonainak? :-))))))
107 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 17:43:13
(Érdekes, a lamperthmónikát meg hízelgésnek vette! Ki érti ezt?)
(Érdekes, a lamperthmónikát meg hízelgésnek vette! Ki érti ezt?)
106 álmodó 2005-08-01 17:38:29 [Válasz erre: 105 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 17:36:46]
Na, azért! :-) És bocs.. :-)))
Na, azért! :-) És bocs.. :-)))
