422 mauscherika 2006-05-05 20:48:22 [Válasz erre: 417 Búbánat 2006-05-05 13:12:40]
Hallottam erről a felvételről, de nem tudom megszerezni sehogysem. DVD-n nagyon kellene, nincs meg neked véletlenül??? Annyira szeretném látni/hallani...
Hallottam erről a felvételről, de nem tudom megszerezni sehogysem. DVD-n nagyon kellene, nincs meg neked véletlenül??? Annyira szeretném látni/hallani...
421 The Pertő 2006-05-05 20:10:19
Kedves Búbánat! Nagy örömöt okozott a szereposztás. Köszönöm! Minden erőmmel azon leszek ezután, hogy valahogy megnézzem, sőt, mi több, megszerezzem a felvételt! Jó egészséget kívánok mindenkinek, aki szereti az operetteket! És azoknak is, akik nem kedvelik. Ismételten köszönöm.
Kedves Búbánat! Nagy örömöt okozott a szereposztás. Köszönöm! Minden erőmmel azon leszek ezután, hogy valahogy megnézzem, sőt, mi több, megszerezzem a felvételt! Jó egészséget kívánok mindenkinek, aki szereti az operetteket! És azoknak is, akik nem kedvelik. Ismételten köszönöm.
420 Búbánat 2006-05-05 19:44:41 [Válasz erre: 419 The Pertő 2006-05-05 18:12:17]
Íme: Offenbach - Kristóf Károly: Banditák Nagyoperett két részben FF archív felvétel Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez: Márk Tivadar Rendező: Simon Zsuzsa Vezényel: Bródy Tamás Fővárosi Operett Színház produkciójának felvétele 1962. Szereplők: Don Moszkito, spanyol nagykövet - Latabár Kálmán Falsacappa, rablóvetér - Csorba istván Fiorella, a lánya - Petress Zsuzsa A granadai hercegnő - Zentay Anna Fragoletto, katona - Oszvald Gyula Lorenzo, uralkodó herceg - Csajányi György Malacca, márkinő - Kiss Ilona Pietro, alvezér - Hadics László Domino, rabló - Kiszely lajos Barbavano, rabló - Börzsönyi Mihály Cinella - Halasi Marika Hortensia, udvarhölgy - Vámos Piri Alcobacca, udvarhölgy - Novák Ilona Antonio, miniszter - Sárosi Gábor Campotasso, főkapitány - Csanaki József Táncosnő - Balogh Edina MTV Televideo Kiadó 1994
Íme: Offenbach - Kristóf Károly: Banditák Nagyoperett két részben FF archív felvétel Díszlet: Fülöp Zoltán Jelmez: Márk Tivadar Rendező: Simon Zsuzsa Vezényel: Bródy Tamás Fővárosi Operett Színház produkciójának felvétele 1962. Szereplők: Don Moszkito, spanyol nagykövet - Latabár Kálmán Falsacappa, rablóvetér - Csorba istván Fiorella, a lánya - Petress Zsuzsa A granadai hercegnő - Zentay Anna Fragoletto, katona - Oszvald Gyula Lorenzo, uralkodó herceg - Csajányi György Malacca, márkinő - Kiss Ilona Pietro, alvezér - Hadics László Domino, rabló - Kiszely lajos Barbavano, rabló - Börzsönyi Mihály Cinella - Halasi Marika Hortensia, udvarhölgy - Vámos Piri Alcobacca, udvarhölgy - Novák Ilona Antonio, miniszter - Sárosi Gábor Campotasso, főkapitány - Csanaki József Táncosnő - Balogh Edina MTV Televideo Kiadó 1994
419 The Pertő 2006-05-05 18:12:17 [Válasz erre: 416 Búbánat 2006-05-05 13:06:34]
Kedves Búbánat! Köszönöm, várom. Korábban hallottam róla, hogy létezik a tv felvétel videováltozata, de el is feledkeztem róla. Annak idején, jó párszor láttam azt az előadást, meg 61-től 66-ig, szinte mindent az Operettben. Ha szerepel rajta, akire gondolok, mindent meg fogok tenni, hogy láthassam!
Kedves Búbánat! Köszönöm, várom. Korábban hallottam róla, hogy létezik a tv felvétel videováltozata, de el is feledkeztem róla. Annak idején, jó párszor láttam azt az előadást, meg 61-től 66-ig, szinte mindent az Operettben. Ha szerepel rajta, akire gondolok, mindent meg fogok tenni, hogy láthassam!
418 bemaria 2006-05-05 13:38:33 [Válasz erre: 415 Búbánat 2006-05-05 13:03:38]
Ezt természetesen ismertem magyarul. Köszönöm, hogy beírtad.
Ezt természetesen ismertem magyarul. Köszönöm, hogy beírtad.
417 Búbánat 2006-05-05 13:12:40 [Válasz erre: 410 mauscherika 2006-05-04 23:12:16]
Ha Rostért ennyire lelkesedsz, ajánlom figyelmedbe a Bad Ischlben pár éve megtartott Lehár-koncertjének videó vagy DVD felvételét. A Kaiser villa előtt szabadtéren Domingo, Carreras, Hampson és Eva Lind társaságában egy fantasztikus hangulatú és nívós operett-gálán énekelt, csúcsformában.
Ha Rostért ennyire lelkesedsz, ajánlom figyelmedbe a Bad Ischlben pár éve megtartott Lehár-koncertjének videó vagy DVD felvételét. A Kaiser villa előtt szabadtéren Domingo, Carreras, Hampson és Eva Lind társaságában egy fantasztikus hangulatú és nívós operett-gálán énekelt, csúcsformában.
416 Búbánat 2006-05-05 13:06:34 [Válasz erre: 412 The Pertő 2006-05-04 23:29:40]
Utánanézek ennek, meg van a videókazetta, menni fog a dolog.
Utánanézek ennek, meg van a videókazetta, menni fog a dolog.
415 Búbánat 2006-05-05 13:03:38 [Válasz erre: 409 bemaria 2006-05-04 16:45:19]
Felraktam egy dalt a Marica grófnőből. Kíváncsi vagyok véleményedre.
Felraktam egy dalt a Marica grófnőből. Kíváncsi vagyok véleményedre.
414 mauscherika 2006-05-04 23:42:50 [Válasz erre: 409 bemaria 2006-05-04 16:45:19]
Köszönöm az üzenetet, meg is nézem a lapod!
Köszönöm az üzenetet, meg is nézem a lapod!
413 mauscherika 2006-05-04 23:39:23 [Válasz erre: 411 janomano 2006-05-04 23:15:38]
Bocsi, talán rosszul mondtam? Na mindegy, úgy látszik ma harapós hangulatodban vagy....
Bocsi, talán rosszul mondtam? Na mindegy, úgy látszik ma harapós hangulatodban vagy....
412 The Pertő 2006-05-04 23:29:40 [Válasz erre: 408 Búbánat 2006-05-04 15:55:38]
Jó estét! Teljesen új vagyok itt, ma estig nem is tudtam, hogy létezik ez a honlap. Kedves Búbánat! Segítene abban, hogy annak a bizonyos - szerintem a 60-as években készült - Fővárosi Operettszínházi Banditák-nak leírná a szereposztását? Nagyon fontos lenne! Előre is köszönöm! Ugyanis, ezt kerestem a neten, amikor rábukkantam az Önök társalgójára.
Jó estét! Teljesen új vagyok itt, ma estig nem is tudtam, hogy létezik ez a honlap. Kedves Búbánat! Segítene abban, hogy annak a bizonyos - szerintem a 60-as években készült - Fővárosi Operettszínházi Banditák-nak leírná a szereposztását? Nagyon fontos lenne! Előre is köszönöm! Ugyanis, ezt kerestem a neten, amikor rábukkantam az Önök társalgójára.
411 janomano 2006-05-04 23:15:38 [Válasz erre: 410 mauscherika 2006-05-04 23:12:16]
>\"Emlékszel még\" kezdetű duett... Az Csepregi Éva, meg a valamilyen Ádám. Csomószor hallottam a Sztár-rádióban... :-DDD
>\"Emlékszel még\" kezdetű duett... Az Csepregi Éva, meg a valamilyen Ádám. Csomószor hallottam a Sztár-rádióban... :-DDD
410 mauscherika 2006-05-04 23:12:16
Hát szóval én az operettel sosem barátkoztam, mert a musicalekkel kezdtem a zenét... Aztán hirtelen az operák között találtam magam, egy bizonyos Rost Andrea jóvoltából. Aztán elmentem a Domingo koncertre és beleszerettem pár operett részletbe. Utána volt ugye az operettest a Művészetek Palotájában, amiről mindenkinek megvan a véleménye, hallottam már kígyót-békát, hát nekem baromira nagyon tetszett és akkor teljesen beleszerettem a műfajba is meg még jobban az Andreába is. Aztán azóta elvagyok már az operettekkel is, bár kevés részletet ismerek, szívesen hallgatom... Például nagy kedvencem az \"Emlékszel még\" kezdetű duett...
Hát szóval én az operettel sosem barátkoztam, mert a musicalekkel kezdtem a zenét... Aztán hirtelen az operák között találtam magam, egy bizonyos Rost Andrea jóvoltából. Aztán elmentem a Domingo koncertre és beleszerettem pár operett részletbe. Utána volt ugye az operettest a Művészetek Palotájában, amiről mindenkinek megvan a véleménye, hallottam már kígyót-békát, hát nekem baromira nagyon tetszett és akkor teljesen beleszerettem a műfajba is meg még jobban az Andreába is. Aztán azóta elvagyok már az operettekkel is, bár kevés részletet ismerek, szívesen hallgatom... Például nagy kedvencem az \"Emlékszel még\" kezdetű duett...
409 bemaria 2006-05-04 16:45:19
Te minden operettnek ismered a magyar szövegét, én csak kevésnek. Ezek egyike a Marica grófnő, és mivel ez a kedvencem is, ezért néhány dalt kedvtelésből lefordítottam saját szavaimmal is, persze nem rímelnek, de az értelmük megegyezik az eredetivel, vagy legalább is igyekeztem.
Te minden operettnek ismered a magyar szövegét, én csak kevésnek. Ezek egyike a Marica grófnő, és mivel ez a kedvencem is, ezért néhány dalt kedvtelésből lefordítottam saját szavaimmal is, persze nem rímelnek, de az értelmük megegyezik az eredetivel, vagy legalább is igyekeztem.
408 Búbánat 2006-05-04 15:55:38 [Válasz erre: 407 bemaria 2006-05-04 14:40:20]
Segítségedre leszek. Van otthon egypár operett kottám, magyar énekszöveggel. Majd keresgélek.
Segítségedre leszek. Van otthon egypár operett kottám, magyar énekszöveggel. Majd keresgélek.
407 bemaria 2006-05-04 14:40:20
A honlapomra feltettem már néhány saját nyers fordítást a Maricából. Ezzel azt szerettem volna reprezentálni, hogy mennyiben tér el egymástól az eredeti szöveg és a fordítás.
A honlapomra feltettem már néhány saját nyers fordítást a Maricából. Ezzel azt szerettem volna reprezentálni, hogy mennyiben tér el egymástól az eredeti szöveg és a fordítás.
406 Búbánat 2006-05-04 14:08:03 [Válasz erre: 405 mauscherika 2006-05-04 12:43:38]
És milyen operetteket szeretsz és ismersz még? Teljes egészében mit láttál-hallottál a műfajt reprezentáló népszerú zenés színpadi darabok közül? És mi azokról a véleményed?
És milyen operetteket szeretsz és ismersz még? Teljes egészében mit láttál-hallottál a műfajt reprezentáló népszerú zenés színpadi darabok közül? És mi azokról a véleményed?
405 mauscherika 2006-05-04 12:43:38
Köszönöm nagyon!!! Igazából nem láttam sosem A víg özvegyet, csak néhány részletet ismerek belőle és nagyon szeretem! Ez a Vilja dal például az egyik kedvencem...
Köszönöm nagyon!!! Igazából nem láttam sosem A víg özvegyet, csak néhány részletet ismerek belőle és nagyon szeretem! Ez a Vilja dal például az egyik kedvencem...
404 Búbánat 2006-05-04 12:05:21 [Válasz erre: 403 bemaria 2006-05-02 07:45:38]
Hát nem tudom, nekem a magyar fordításban sokkal érthetőbb...ebből következően, érzelmileg is közelebb áll a szívemhez ez a dal - különösen, ha Házy Erzsébet tolmácsolásában hallgatom meg. Ez nem jelenti azt, hogy ne kedvelném azokat a felvételeket, amelyeken németül, franciául, angolul éneklik a szöveget. Kiváló külföldi előadók közreműködésével készült stúdiófelvételek és élő produkciók hang-és képfelvételeinek ismeretében jócskán van alkalmam az összehasonlításra. Bár ennek nincs igazán értelme, mert mindegyik felvételnek van valami poétikussága, varázsa vagy különlegessége, találok bennük kedvemre valót. Nincs két egyforma előadás, egyforma felvétel. Mivel A víg özvegynek sok nagyszerű interpretálása létezik, lehetőségem van világhírű operaénekesek előadásában is hallgatni vagy nézni ezt a Lehár nagyoperettet. De aztán mindig visszatalálok a klasszikus magyar rádiófelvételhez, melyen Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses hangja hallható. Hiába, a gyermekkori befogadó szívnek ez marad a mérce mindhalálig.
Hát nem tudom, nekem a magyar fordításban sokkal érthetőbb...ebből következően, érzelmileg is közelebb áll a szívemhez ez a dal - különösen, ha Házy Erzsébet tolmácsolásában hallgatom meg. Ez nem jelenti azt, hogy ne kedvelném azokat a felvételeket, amelyeken németül, franciául, angolul éneklik a szöveget. Kiváló külföldi előadók közreműködésével készült stúdiófelvételek és élő produkciók hang-és képfelvételeinek ismeretében jócskán van alkalmam az összehasonlításra. Bár ennek nincs igazán értelme, mert mindegyik felvételnek van valami poétikussága, varázsa vagy különlegessége, találok bennük kedvemre valót. Nincs két egyforma előadás, egyforma felvétel. Mivel A víg özvegynek sok nagyszerű interpretálása létezik, lehetőségem van világhírű operaénekesek előadásában is hallgatni vagy nézni ezt a Lehár nagyoperettet. De aztán mindig visszatalálok a klasszikus magyar rádiófelvételhez, melyen Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses hangja hallható. Hiába, a gyermekkori befogadó szívnek ez marad a mérce mindhalálig.
403 bemaria 2006-05-02 07:45:38
Inkább beteszem ide. Villa Lied HANNA Ich bitte hier jetzt zu verweilen, Wo allsogleich Nach heimatlichem Brauch, Das Fest des Fürsten so begangen wird, Als ob man in Letijne wär daheim. CHORUS Mi velimo dase dase Veslimo! Mi velimo dase dase Veslimo! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Mi velimo dase dase Veslimo! Hei! HANNA Nun lasst uns aber wie daheim Jetzt singen unser\'n Ringelreim Von einer Fee, die wie bekannt Daheim die Vilja wird genannt! Es lebt\' eine Vilja, ein Waldmägdelein, Ein Jäger erschaut\' sie im Felsengestein! Dem Burschen, dem wurde So eigen zu Sinn, Er schaute und schaut\' auf das Waldmägdlein hin. Und ein niegekannter Schauder Fasst den jungen Jägersmann, Sehnsuchtsvoll fing er still zu seufzen an! Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, woods-maiden, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! CHORUS Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! HANNA Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! Das Waldmägd\'lein streckte die Hand nach ihm aus Und zog ihn hinein in ihr felsiges Haus. Dem Burschen die Sinne vergangen fast sind, So liebt und so küsst gar kein irdisches Kind. Als sie sich dann satt geküsst Verschwand sie zu derselben Frist! Einmal hat noch der Arme sie gegrüsst: Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! CHORUS Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! HANNA Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! CHORUS Mi velimo dase dase Veslimo! Mi velimo dase dase Veslimo! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Mi velimo dase dase Veslimo! Hei!
Inkább beteszem ide. Villa Lied HANNA Ich bitte hier jetzt zu verweilen, Wo allsogleich Nach heimatlichem Brauch, Das Fest des Fürsten so begangen wird, Als ob man in Letijne wär daheim. CHORUS Mi velimo dase dase Veslimo! Mi velimo dase dase Veslimo! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Mi velimo dase dase Veslimo! Hei! HANNA Nun lasst uns aber wie daheim Jetzt singen unser\'n Ringelreim Von einer Fee, die wie bekannt Daheim die Vilja wird genannt! Es lebt\' eine Vilja, ein Waldmägdelein, Ein Jäger erschaut\' sie im Felsengestein! Dem Burschen, dem wurde So eigen zu Sinn, Er schaute und schaut\' auf das Waldmägdlein hin. Und ein niegekannter Schauder Fasst den jungen Jägersmann, Sehnsuchtsvoll fing er still zu seufzen an! Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, woods-maiden, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! CHORUS Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! HANNA Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! Das Waldmägd\'lein streckte die Hand nach ihm aus Und zog ihn hinein in ihr felsiges Haus. Dem Burschen die Sinne vergangen fast sind, So liebt und so küsst gar kein irdisches Kind. Als sie sich dann satt geküsst Verschwand sie zu derselben Frist! Einmal hat noch der Arme sie gegrüsst: Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! CHORUS Vilja, o Vilja, Du Waldmägdelein, Fass\' mich und lass\' mich Dein Trautliebster sein! HANNA Vilja, O Vilja, was tust Du mir an? Bang fleht ein liebkranker Mann! CHORUS Mi velimo dase dase Veslimo! Mi velimo dase dase Veslimo! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Lasst uns jauchzen und lasst uns singen! Lasst uns tanzen und lasst uns springen! Mi velimo dase dase Veslimo! Hei!
402 bemaria 2006-05-02 07:42:01 [Válasz erre: 401 mauscherika 2006-04-28 17:16:46]
Persze! Nemsokára elküldöm!
Persze! Nemsokára elküldöm!
401 mauscherika 2006-04-28 17:16:46
Valaki el tudná nekem küldeni a Vilja dal német dalszövegét??? Valahogy meghálálom...
Valaki el tudná nekem küldeni a Vilja dal német dalszövegét??? Valahogy meghálálom...
400 Búbánat 2006-04-27 15:30:27
400
400
399 Búbánat 2006-04-27 15:30:18
A tegnapi sikerese zeneakadémiai \"Romantikus operaest\" után a BM Duna Szimfónikus Zenekara Deák András vezényletével egyebek között operettgálára is készül: a Musica Humana Az emberi zene bérlet meghirdetett programsorozatból sok szép hangverseny, operaműsor (pl. Don Carlos- keresztmetszet Lukács Évával,Balatoni Évával, Wendler Attilával, Kálmándi Mihállyal és Berczelly Istvánnal, vagy Balatoni Éva és Gonzalez Mónika zenekari áriaestje) mellett szerepel egy \"operett farsangi\" gála is. A 2007. február 22-ére kitűzött műsorban fellépnek: Balatoni Éva, Sáfár Orsolya, Bándi János, Kálmándi Mihály.
A tegnapi sikerese zeneakadémiai \"Romantikus operaest\" után a BM Duna Szimfónikus Zenekara Deák András vezényletével egyebek között operettgálára is készül: a Musica Humana Az emberi zene bérlet meghirdetett programsorozatból sok szép hangverseny, operaműsor (pl. Don Carlos- keresztmetszet Lukács Évával,Balatoni Évával, Wendler Attilával, Kálmándi Mihállyal és Berczelly Istvánnal, vagy Balatoni Éva és Gonzalez Mónika zenekari áriaestje) mellett szerepel egy \"operett farsangi\" gála is. A 2007. február 22-ére kitűzött műsorban fellépnek: Balatoni Éva, Sáfár Orsolya, Bándi János, Kálmándi Mihály.
398 bemaria 2006-04-24 15:27:41 [Válasz erre: 397 Búbánat 2006-04-24 14:49:35]
Tényleg nagyon jó, hogy te ennyi mindent meg tudtál hallgatni a Rádióban! Én sajnálom, hogy most már nem játszanak teljes felvételeket! Magyar nyelvű felvételeket nem nagyon lehet kapni, csak részleteket. Az idegen nyelvúű felvételekért, pedig kicsit borsos tanulópénzt kell fizetnünk (persze aki tudja honnan és mit lehet letölteni az előnyben van!), de én nem sajnálok rájuk egyetlen forintot sem. Minden egyes CD, DVD amit megvettem megérte az árát! A legötbb felvétel tényleg színvonalas, jó énekesek adják elő az operetteket. Szerintem is sajnálatos, hogy ha meg akarunk nézni egy színvonalas operett-előadást egy magyar szerzőtől, akkor azért külföldre kell utaznunk! Még jó hogy egyes előadások felvételeit a tévében megnézhetjük, vagy megvásárolhatjuk.
Tényleg nagyon jó, hogy te ennyi mindent meg tudtál hallgatni a Rádióban! Én sajnálom, hogy most már nem játszanak teljes felvételeket! Magyar nyelvű felvételeket nem nagyon lehet kapni, csak részleteket. Az idegen nyelvúű felvételekért, pedig kicsit borsos tanulópénzt kell fizetnünk (persze aki tudja honnan és mit lehet letölteni az előnyben van!), de én nem sajnálok rájuk egyetlen forintot sem. Minden egyes CD, DVD amit megvettem megérte az árát! A legötbb felvétel tényleg színvonalas, jó énekesek adják elő az operetteket. Szerintem is sajnálatos, hogy ha meg akarunk nézni egy színvonalas operett-előadást egy magyar szerzőtől, akkor azért külföldre kell utaznunk! Még jó hogy egyes előadások felvételeit a tévében megnézhetjük, vagy megvásárolhatjuk.
397 Búbánat 2006-04-24 14:49:35 [Válasz erre: 395 bemaria 2006-04-24 13:02:31]
Nem emlékezhetsz rá, a Rádió Dalszínháza égisze alatt a hatvanas-hetvenes években, de még a nyolcvanas évek első felében is, sorozatban vették fel a rádió stúdiójában a hazai és külföldi operett termés színe javát. Szinte nem volt hónap, hogy ne került volna adásba egy klasszikus vagy „kortárs” operett, daljáték, zenés játék teljes vagy keresztmetszet formájú előadása. Ez azt jelentette, hogy a komplett felvételeknél – külföldi darabok esetében - a dialógusok is elhangzottak; sok olyan felvétel készült, melyen az operaénekesek nemcsak énekelnek, hanem az átkötő szövegeket is saját hangjukon mondják, más esetben külön vették fel a dialógusokat neves színészekkel, és összevágták azt az előzőleg vagy utóbb az énekesekkel felvett zenei anyaggal. Így állt össze a színpadi mű rádiósváltozata, melynek bemutatója és későbbi ismétlései nekem, mint a műfaj és a legendás énekesek iránt egyre rajongóbb érdeklődéssel közelítő ifjúnak, tengernyi élményt jelentettek a műfajjal való ismerkedés során. (Mindez párhuzamosan az operával.) Emlékszem a ma már kissé megmosolyogtató „szovjet operettekre” is, főleg a szinopszis és a dalszövegek okán; némelyik egészen behízelgő zenéjű és jól hangszerelt alkotás volt mint pld. Dunajevszkij, Scserbacsov vagy Miljutyin egyes darabjai (Szabad szél, Dohányon vett kapitány, Nyugtalan boldogság). .De készültek saját, ún. „rádiós operettek” is - főleg az ötvenes-hatvanas évek alatt készült Farkas Ferenc, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Kerekes János, Vincze Ottó darabjaira gondolok (de még Fényes Szabolcstól is), melyeknek szövegkönyve, versezete az akkori kor eszméit tükrözte, igaz, néhol frappáns rigmusokban, amelyhez esetenként egész jó muzsika járult. Ez utóbbiak nagy része mára eltűnt a rádió műsorkínálatából. Néha egy-egy részlet itt-ott talán még felcsendül…. A Rádió Dalszínháza bemutatói a nyolcvanas évek végére kifulladtak, részben költségvetési okok miatt, részben talán „más idők, más megfontolások” mottó jegyében kerültek partvonalra: azóta nem készülnek új felvételek, de sajnos, a meglévő régieket sem sugározzák. Legalábbis a felvett – dialógusokkal együtt rögzített - teljes műveket nem. Szerencsénkre a rádió két közszolgálati adóján (Kossuth, Petőfi) továbbra is vannak állandó műsorhelyei az operett-daljáték műfajnak, így nem maradunk le annak élvezetéről. De: csak részletek csendülnek fel, a teljes mű nem szólal meg. És ezt bánom. (Biztosan vannak, akik nem bánják.) Nekem nagyon hasznos volt, hogy gyerekkoromban a rádió jóvoltából magyarul hallhattam a francia, osztrák, angol operettek színe javát, és a magyar repertoárt is felfedezhettem magamnak; bennük örökbecsű műveket ismerhettem meg, nem beszélve az adott kor zenei irányzatának, stílusának behatóbb tanulmányozásáról. Egyszóval – az opera mellett – megtanultam az operettirodalmat is, amelyet nekem a rádió hozott a közelembe, s amit nem pótol semmilyen kézikönyv, tartalom ismertetőfüzet. Ezek számomra legfeljebb alkalmi segédeszközök, kiegészítők voltak. S mivel akkor alaposan fejembe vertem a szöveget is, ma már egy-egy részlet hallgatásakor mondhatnám azt is, nem hiányzik az átkötő szöveg, a dialógus, mert a fejembe van vésve az egész cselekmény és a „forgatókönyv”. Egyből el tudom helyezni a librettóban az énekelt dalt, jelenetet. Viszont, akinek nincs olyan operettes-rádiós „előélete”, mint nekem, azoknak nyilván sokkal nehezebb a helyzetük. Marad számukra az Operettszínház, a hakni társulatok fellépései és a CD-k. És apró segítségként az eredeti nyelvű felvételekhez mellékelt kis ismertető kiadványok. És az is nyilvánvaló, az előbbiekből következik, hogy a mai fiatalok többsége, ha meghall valahol egy operettrészletet a rádióban, felfigyel a szép dallamokra, harmóniákra, de a szövegből egy kukkot sem ért, és fogalma sincs egyáltalán a darabról. Elismeri, hogy valami fülbemászó dallam, s ha szán rá időt és pénzt, és érdekli komolyan a folytatás, akkor elindul a zenei könyvtárakba kutatni, vagy az interneten „vadászni”, esetleg letölteni. S ha pénztárcája bírja, külföldre is mehet jó, színvonalas előadásokat látni, mert itthon – ilyen-olyan színvonalon – egész évben talán összesen öt operettelőadás nézője lehet. S ez a „repertoár” nálunk, sajnos, már évek óta befagyott. Azért nem könnyű ezt végig gondolni Lehár, Kálmán, Huszka…. hazájában.
Nem emlékezhetsz rá, a Rádió Dalszínháza égisze alatt a hatvanas-hetvenes években, de még a nyolcvanas évek első felében is, sorozatban vették fel a rádió stúdiójában a hazai és külföldi operett termés színe javát. Szinte nem volt hónap, hogy ne került volna adásba egy klasszikus vagy „kortárs” operett, daljáték, zenés játék teljes vagy keresztmetszet formájú előadása. Ez azt jelentette, hogy a komplett felvételeknél – külföldi darabok esetében - a dialógusok is elhangzottak; sok olyan felvétel készült, melyen az operaénekesek nemcsak énekelnek, hanem az átkötő szövegeket is saját hangjukon mondják, más esetben külön vették fel a dialógusokat neves színészekkel, és összevágták azt az előzőleg vagy utóbb az énekesekkel felvett zenei anyaggal. Így állt össze a színpadi mű rádiósváltozata, melynek bemutatója és későbbi ismétlései nekem, mint a műfaj és a legendás énekesek iránt egyre rajongóbb érdeklődéssel közelítő ifjúnak, tengernyi élményt jelentettek a műfajjal való ismerkedés során. (Mindez párhuzamosan az operával.) Emlékszem a ma már kissé megmosolyogtató „szovjet operettekre” is, főleg a szinopszis és a dalszövegek okán; némelyik egészen behízelgő zenéjű és jól hangszerelt alkotás volt mint pld. Dunajevszkij, Scserbacsov vagy Miljutyin egyes darabjai (Szabad szél, Dohányon vett kapitány, Nyugtalan boldogság). .De készültek saját, ún. „rádiós operettek” is - főleg az ötvenes-hatvanas évek alatt készült Farkas Ferenc, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Kerekes János, Vincze Ottó darabjaira gondolok (de még Fényes Szabolcstól is), melyeknek szövegkönyve, versezete az akkori kor eszméit tükrözte, igaz, néhol frappáns rigmusokban, amelyhez esetenként egész jó muzsika járult. Ez utóbbiak nagy része mára eltűnt a rádió műsorkínálatából. Néha egy-egy részlet itt-ott talán még felcsendül…. A Rádió Dalszínháza bemutatói a nyolcvanas évek végére kifulladtak, részben költségvetési okok miatt, részben talán „más idők, más megfontolások” mottó jegyében kerültek partvonalra: azóta nem készülnek új felvételek, de sajnos, a meglévő régieket sem sugározzák. Legalábbis a felvett – dialógusokkal együtt rögzített - teljes műveket nem. Szerencsénkre a rádió két közszolgálati adóján (Kossuth, Petőfi) továbbra is vannak állandó műsorhelyei az operett-daljáték műfajnak, így nem maradunk le annak élvezetéről. De: csak részletek csendülnek fel, a teljes mű nem szólal meg. És ezt bánom. (Biztosan vannak, akik nem bánják.) Nekem nagyon hasznos volt, hogy gyerekkoromban a rádió jóvoltából magyarul hallhattam a francia, osztrák, angol operettek színe javát, és a magyar repertoárt is felfedezhettem magamnak; bennük örökbecsű műveket ismerhettem meg, nem beszélve az adott kor zenei irányzatának, stílusának behatóbb tanulmányozásáról. Egyszóval – az opera mellett – megtanultam az operettirodalmat is, amelyet nekem a rádió hozott a közelembe, s amit nem pótol semmilyen kézikönyv, tartalom ismertetőfüzet. Ezek számomra legfeljebb alkalmi segédeszközök, kiegészítők voltak. S mivel akkor alaposan fejembe vertem a szöveget is, ma már egy-egy részlet hallgatásakor mondhatnám azt is, nem hiányzik az átkötő szöveg, a dialógus, mert a fejembe van vésve az egész cselekmény és a „forgatókönyv”. Egyből el tudom helyezni a librettóban az énekelt dalt, jelenetet. Viszont, akinek nincs olyan operettes-rádiós „előélete”, mint nekem, azoknak nyilván sokkal nehezebb a helyzetük. Marad számukra az Operettszínház, a hakni társulatok fellépései és a CD-k. És apró segítségként az eredeti nyelvű felvételekhez mellékelt kis ismertető kiadványok. És az is nyilvánvaló, az előbbiekből következik, hogy a mai fiatalok többsége, ha meghall valahol egy operettrészletet a rádióban, felfigyel a szép dallamokra, harmóniákra, de a szövegből egy kukkot sem ért, és fogalma sincs egyáltalán a darabról. Elismeri, hogy valami fülbemászó dallam, s ha szán rá időt és pénzt, és érdekli komolyan a folytatás, akkor elindul a zenei könyvtárakba kutatni, vagy az interneten „vadászni”, esetleg letölteni. S ha pénztárcája bírja, külföldre is mehet jó, színvonalas előadásokat látni, mert itthon – ilyen-olyan színvonalon – egész évben talán összesen öt operettelőadás nézője lehet. S ez a „repertoár” nálunk, sajnos, már évek óta befagyott. Azért nem könnyű ezt végig gondolni Lehár, Kálmán, Huszka…. hazájában.
396 Búbánat 2006-04-24 13:03:13 [Válasz erre: 388 Búbánat 2006-04-21 19:09:07]
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy mindkét versben a refrén ismétlésének első két sorát - \"Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss\" - csak az énekkar és zenekar adja elő. A refrén harmadik-negyedik sorában - \"Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet\"- kapcsolódik be újra a szoprán. Mindkét versben. Viszont a második versszak utolsó sorát: \"Néked adom éltemet!\" a szoprán és az énekkar már együtt énekli - mégpedig oly\' módon, hogy miközben az énekkar az utolsó szónál (éltemet) továbbra is eredeti fekvésben énekel és zárja le, a szólóhang az első szótagról két lépcsőben egy oktávot ugrik felfelé. Roppant hatásos.
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy mindkét versben a refrén ismétlésének első két sorát - \"Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss\" - csak az énekkar és zenekar adja elő. A refrén harmadik-negyedik sorában - \"Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet\"- kapcsolódik be újra a szoprán. Mindkét versben. Viszont a második versszak utolsó sorát: \"Néked adom éltemet!\" a szoprán és az énekkar már együtt énekli - mégpedig oly\' módon, hogy miközben az énekkar az utolsó szónál (éltemet) továbbra is eredeti fekvésben énekel és zárja le, a szólóhang az első szótagról két lépcsőben egy oktávot ugrik felfelé. Roppant hatásos.
395 bemaria 2006-04-24 13:02:31 [Válasz erre: 394 Búbánat 2006-04-24 11:19:38]
Mindezzel csak egyetérteni tudok! Én nem értek annyira a zenéhez mint te, de hasonlóan gondolkodom! Számomra is a zene és az ének a fontos az operettben és nem a próza. Ezért szeretem az olyan CD felvételeket, amin nics dialógus. Persze az operettel való ismerkedéshez nagyon hasznos volt, hogy kb tudtam miről van szó, és végig tudtam vezetni a cselekményt, de később már egyre terhesebbé válik a szöveg, és át is ugrom azt minden esetben. Bár még csak most ismerkedem ezzel a műfajjal, mégis meg tudom különböztetni az értékes előadást, a többitől, és igyekszem csak ilyeneket hallgatni és nézni. Számomra az operett igényes zenét és éneklést jelent, és ez az amit szeretek ebben a műfajban. Számomra az operettet nem sok választja el az operától és ezért mindkettőt tudom élvezni ha színvonalas a produkció.
Mindezzel csak egyetérteni tudok! Én nem értek annyira a zenéhez mint te, de hasonlóan gondolkodom! Számomra is a zene és az ének a fontos az operettben és nem a próza. Ezért szeretem az olyan CD felvételeket, amin nics dialógus. Persze az operettel való ismerkedéshez nagyon hasznos volt, hogy kb tudtam miről van szó, és végig tudtam vezetni a cselekményt, de később már egyre terhesebbé válik a szöveg, és át is ugrom azt minden esetben. Bár még csak most ismerkedem ezzel a műfajjal, mégis meg tudom különböztetni az értékes előadást, a többitől, és igyekszem csak ilyeneket hallgatni és nézni. Számomra az operett igényes zenét és éneklést jelent, és ez az amit szeretek ebben a műfajban. Számomra az operettet nem sok választja el az operától és ezért mindkettőt tudom élvezni ha színvonalas a produkció.
394 Búbánat 2006-04-24 11:19:38 [Válasz erre: 393 bemaria 2006-04-24 07:59:34]
Az operettnél maradva, továbbra is tartom, s látom Te is hasonlóképpen vélekedsz erről, különbséget kell tennünk az igénytelenség, a silányság és az értékes művészetet reprezentáló, az ihletetten invenciózus, „klasszikus”, ám könnyedebb színpadi alkotások között. Elsősorban a minőséget nyújtó ének-zene, a magyar dalszöveg és a hangszerelés milyensége szerint osztályozom a darabokat: tetszik - nem tetszik. Vesszőparipám, hogy igenis meg lehet és meg kell(ene) követelni a színpadra állítóktól és a megvalósítóktól (előadóművészek, énekesek, zenekar, énekkar, tánckar) a nívót. Az ”olcsóság” nem az én asztalom. Ezért is szívesebben veszem, ha az operettben operaénekes működik közre. Engem soha nem az énekelt zártszámokat összekötő próza vonzott és máig vonz az operettbe, az operetthez, hanem – mint az operában – az ária, a duett, a tercett, a kvartett, az együttesek, táncok, kórusos részek és a finálék egymásutánisága, azok nagyszerűsége. Persze ehhez kellenek a csodálatos melódiák, a kitűnő és igényes énekelnivalók, a lehetőleg gazdag hangszerelés, a megfelelő létszámú és minőségi zenekar. Az ilyen operettek megkövetelik az egyéniségeket, a színpadi rátermettséget, csak az a baj ritkán találtatik olyan énekes-színész, aki egyformán otthon van az énekben és a prózában. Ennek a követelménynek érthetően nagyon kevesen felelnek meg; pl. az Operettszínházban sok tehetséges művész dolgozik, de az operai igényű alkotásokkal zenei téren képtelenek megbirkózni; nekem kevés, ha pusztán színészek és jól táncolnak. A ripacskodásból sem kérek. Ezért is nem igen járok el már operett-előadásokra. Én jobban élvezem a szép és nagy operai igényű hangokat, amelyben ha szín és érzelem is benne foglaltatik, azonnal levesz a lábamról; az ilyen képességekkel és kultúrával bíró énekeseknél eltekintek a szövegmondás és a színpadi alakítás hiányosságaitól, a játékuk korlátaitól. Számomra fontosabb volt látni-hallani mondjuk húsz esztendeje az óbudai Zichy-kastély udvarán Ilosfalvy Róbertet Szu Csongként, vagy hat-hét évvel ezelőtt a Margitszigeten Kolonits Klárát Saffi megszemélyesítőjeként: nem érdekelt, hogyan oldották meg az összekötőszöveg elmondását, milyen volt a prózájuk, a színpadi mozgásuk, játékuk a szereptársaikkal való közös jelenetekben. Cserébe viszont olyan hangokat kaptam, amelyeknek volt magasságuki, mélységük, árnyalatuk, de volt erejük is. És nem maradtak adósak egyéniségük kisugárzásával és bájával sem. Ezeket a tulajdonságokat, kifejezőeszközöket többre értékeltem - s általában többre értékelem - bármilyen operettszínházi produkció összetett, amúgy profi, csapatmunkájánál. Schellenberger sokoldalú, képzett művész. Operaénekes, aki operettet is ugyanolyan magas színvonalon hozza, énekli. S kivételes szerencse: nem csak énekelni tud eladhatóan...
Az operettnél maradva, továbbra is tartom, s látom Te is hasonlóképpen vélekedsz erről, különbséget kell tennünk az igénytelenség, a silányság és az értékes művészetet reprezentáló, az ihletetten invenciózus, „klasszikus”, ám könnyedebb színpadi alkotások között. Elsősorban a minőséget nyújtó ének-zene, a magyar dalszöveg és a hangszerelés milyensége szerint osztályozom a darabokat: tetszik - nem tetszik. Vesszőparipám, hogy igenis meg lehet és meg kell(ene) követelni a színpadra állítóktól és a megvalósítóktól (előadóművészek, énekesek, zenekar, énekkar, tánckar) a nívót. Az ”olcsóság” nem az én asztalom. Ezért is szívesebben veszem, ha az operettben operaénekes működik közre. Engem soha nem az énekelt zártszámokat összekötő próza vonzott és máig vonz az operettbe, az operetthez, hanem – mint az operában – az ária, a duett, a tercett, a kvartett, az együttesek, táncok, kórusos részek és a finálék egymásutánisága, azok nagyszerűsége. Persze ehhez kellenek a csodálatos melódiák, a kitűnő és igényes énekelnivalók, a lehetőleg gazdag hangszerelés, a megfelelő létszámú és minőségi zenekar. Az ilyen operettek megkövetelik az egyéniségeket, a színpadi rátermettséget, csak az a baj ritkán találtatik olyan énekes-színész, aki egyformán otthon van az énekben és a prózában. Ennek a követelménynek érthetően nagyon kevesen felelnek meg; pl. az Operettszínházban sok tehetséges művész dolgozik, de az operai igényű alkotásokkal zenei téren képtelenek megbirkózni; nekem kevés, ha pusztán színészek és jól táncolnak. A ripacskodásból sem kérek. Ezért is nem igen járok el már operett-előadásokra. Én jobban élvezem a szép és nagy operai igényű hangokat, amelyben ha szín és érzelem is benne foglaltatik, azonnal levesz a lábamról; az ilyen képességekkel és kultúrával bíró énekeseknél eltekintek a szövegmondás és a színpadi alakítás hiányosságaitól, a játékuk korlátaitól. Számomra fontosabb volt látni-hallani mondjuk húsz esztendeje az óbudai Zichy-kastély udvarán Ilosfalvy Róbertet Szu Csongként, vagy hat-hét évvel ezelőtt a Margitszigeten Kolonits Klárát Saffi megszemélyesítőjeként: nem érdekelt, hogyan oldották meg az összekötőszöveg elmondását, milyen volt a prózájuk, a színpadi mozgásuk, játékuk a szereptársaikkal való közös jelenetekben. Cserébe viszont olyan hangokat kaptam, amelyeknek volt magasságuki, mélységük, árnyalatuk, de volt erejük is. És nem maradtak adósak egyéniségük kisugárzásával és bájával sem. Ezeket a tulajdonságokat, kifejezőeszközöket többre értékeltem - s általában többre értékelem - bármilyen operettszínházi produkció összetett, amúgy profi, csapatmunkájánál. Schellenberger sokoldalú, képzett művész. Operaénekes, aki operettet is ugyanolyan magas színvonalon hozza, énekli. S kivételes szerencse: nem csak énekelni tud eladhatóan...
393 bemaria 2006-04-24 07:59:34
Ja és még tudnám folytatni a sort! Mármint ami az operákat illeti. 2004-ben Poulanc Karmeliták beszélgetéseiben debütált a Milánói Scala-ban Blanche szerepében, majd R. Strauss Rosenkavalier c. operájában volt a marsallné. Ezzel kapsolatban készült vele egy interjú, amit a neten találtam és nagyon érdekes volt számomra! Ugyanitt játszotta Tschaikovszky Pique Dame c operájában Lisa szerepét.
Ja és még tudnám folytatni a sort! Mármint ami az operákat illeti. 2004-ben Poulanc Karmeliták beszélgetéseiben debütált a Milánói Scala-ban Blanche szerepében, majd R. Strauss Rosenkavalier c. operájában volt a marsallné. Ezzel kapsolatban készült vele egy interjú, amit a neten találtam és nagyon érdekes volt számomra! Ugyanitt játszotta Tschaikovszky Pique Dame c operájában Lisa szerepét.
392 bemaria 2006-04-24 07:53:58
Nekem egyébként több CD-m is megvan, amin énekel, köztük Lehártól a Tatjana, valamint Orff-tól a Catulli Carmina, Trionfo di Afrodite. Ez utóbbi elég érdekes zenei élmény volt számomra, lehet, hogy ha korábban hallom nem veszem meg. Tény hogy a szopránnnak nem sok szerepe van egyik műben sem, de azt a néhány sort varázslatosan énekli Dagmar Schellenberger!
Nekem egyébként több CD-m is megvan, amin énekel, köztük Lehártól a Tatjana, valamint Orff-tól a Catulli Carmina, Trionfo di Afrodite. Ez utóbbi elég érdekes zenei élmény volt számomra, lehet, hogy ha korábban hallom nem veszem meg. Tény hogy a szopránnnak nem sok szerepe van egyik műben sem, de azt a néhány sort varázslatosan énekli Dagmar Schellenberger!
391 bemaria 2006-04-24 07:45:29 [Válasz erre: 390 orlandofurioso 2006-04-22 01:29:58]
Örülök, hogy neked is ez a véleményed! Én is a Marica után figyeltem fel Dagmar Schellenbergerre. Azóta minden információt begyűjtöttem róla amit csak lehet, és mondhatom, hogy nem igaz, hogy azóta csak operett-primadonnaként lehet róla hallani! Egyre több opera CD jelent meg a közremúködésével, legutóbb Wagnertől a Heidenkönig. Ez előtt jelentek meg Wagnertől Die heilige Linde, d\'Albert-től Die toten Auigen, Smetana Dalibor és még sorolhatnám! Ezen kívül dalválogatások is jelentek meg az előadásában, amelyek nekem nagyon tetszenek: Wiegenlieder, Stolz: Blumenlieder, Kienzel: Lieder. Idén novemberben a Theater an der Wien-ben hallható és látható majd egy premierben, aminek a címe: I hate Mozart.
Örülök, hogy neked is ez a véleményed! Én is a Marica után figyeltem fel Dagmar Schellenbergerre. Azóta minden információt begyűjtöttem róla amit csak lehet, és mondhatom, hogy nem igaz, hogy azóta csak operett-primadonnaként lehet róla hallani! Egyre több opera CD jelent meg a közremúködésével, legutóbb Wagnertől a Heidenkönig. Ez előtt jelentek meg Wagnertől Die heilige Linde, d\'Albert-től Die toten Auigen, Smetana Dalibor és még sorolhatnám! Ezen kívül dalválogatások is jelentek meg az előadásában, amelyek nekem nagyon tetszenek: Wiegenlieder, Stolz: Blumenlieder, Kienzel: Lieder. Idén novemberben a Theater an der Wien-ben hallható és látható majd egy premierben, aminek a címe: I hate Mozart.
390 orlandofurioso 2006-04-22 01:29:58 [Válasz erre: 386 bemaria 2006-04-14 07:42:29]
Ez érdekes, Schellenbergert én is kitünő primadonnának tartom, de épp egy mörbischi Marica grófnő után. A Komische Operben énekelt operákat is, készült vele, s Kowalskival egy Orfeusz, és részt vett Orff Trionfijának a felvételén is (lehet hogy nem mindent írok nyelvtanilag helyesen), kapott egy szóló árialemezt az EMItől, s aztán elsüllyesztették, most már jobbára csak operett primadonnaként hallok róla.
Ez érdekes, Schellenbergert én is kitünő primadonnának tartom, de épp egy mörbischi Marica grófnő után. A Komische Operben énekelt operákat is, készült vele, s Kowalskival egy Orfeusz, és részt vett Orff Trionfijának a felvételén is (lehet hogy nem mindent írok nyelvtanilag helyesen), kapott egy szóló árialemezt az EMItől, s aztán elsüllyesztették, most már jobbára csak operett primadonnaként hallok róla.
389 egy kívülálló 2006-04-22 00:31:22 [Válasz erre: 388 Búbánat 2006-04-21 19:09:07]
Köszi Búbánat, Rád mindig lehet számítani!
Köszi Búbánat, Rád mindig lehet számítani!
388 Búbánat 2006-04-21 19:09:07 [Válasz erre: 387 egy kívülálló 2006-04-19 00:26:38]
Kicsit megvárakoztattalak, aminek az oka, mert bizonytalan voltam a második strófa szövegében. De már meg van. Lehár Ferenc- Mérey Adolf: A víg özvegy Vilja-dal 1. vers: Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, Meglátta egy jámbor, egy ifjú legény, Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, És lángokat érez a szíve körül. Megdidergett, láz veré, Már lelke a rossz szellemé, Sóvárgón sóhajtott a lány felé: Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. 2. vers: Így szólt a lidérc: a tiéd leszek én, S ölelte mohón, lobogón a legényt. A földi leányoknak csókja fagyos, Lidércnek e csókja forró, zamatos. Megdidergett, láz veré, Már lelke a rossz szellemé, És végsőt sóhajtott a lány felé: Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. Néked adom éltemet!
Kicsit megvárakoztattalak, aminek az oka, mert bizonytalan voltam a második strófa szövegében. De már meg van. Lehár Ferenc- Mérey Adolf: A víg özvegy Vilja-dal 1. vers: Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, Meglátta egy jámbor, egy ifjú legény, Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, És lángokat érez a szíve körül. Megdidergett, láz veré, Már lelke a rossz szellemé, Sóvárgón sóhajtott a lány felé: Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. 2. vers: Így szólt a lidérc: a tiéd leszek én, S ölelte mohón, lobogón a legényt. A földi leányoknak csókja fagyos, Lidércnek e csókja forró, zamatos. Megdidergett, láz veré, Már lelke a rossz szellemé, És végsőt sóhajtott a lány felé: Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. Vilja, ó vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. Néked adom éltemet!
387 egy kívülálló 2006-04-19 00:26:38
Kedves operettesek! A segítségeteket kérem: be tudná tenni ide nekem valaki a Vilja-dal magyar szövegét? Nekem sajna csak német felvételeim vannak, de most nagyon kéne a magyar szöveg, és sehol sem találom. Előre is köszönöm.
Kedves operettesek! A segítségeteket kérem: be tudná tenni ide nekem valaki a Vilja-dal magyar szövegét? Nekem sajna csak német felvételeim vannak, de most nagyon kéne a magyar szöveg, és sehol sem találom. Előre is köszönöm.
386 bemaria 2006-04-14 07:42:29 [Válasz erre: 385 Búbánat 2006-04-08 16:37:13]
Mindennek szívből örülök! Gondoltam, hoigy tetszeni fog, de nem hittem volna, hogy ennyire el leszel ragadtatva. A legjobban annak örülök, hogy ilyen hatással volt rád Dagmar Schellenberger! Csak egyetérteni tudok mindennel amit írtál róla! Ami szerintem is kiemelendő, az, hogy színésznőként is elbűvölő nemcsak énekesként!
Mindennek szívből örülök! Gondoltam, hoigy tetszeni fog, de nem hittem volna, hogy ennyire el leszel ragadtatva. A legjobban annak örülök, hogy ilyen hatással volt rád Dagmar Schellenberger! Csak egyetérteni tudok mindennel amit írtál róla! Ami szerintem is kiemelendő, az, hogy színésznőként is elbűvölő nemcsak énekesként!
385 Búbánat 2006-04-08 16:37:13 [Válasz erre: 349 bemaria 2006-03-12 12:38:47]
Igazad volt. Ez a zürichi előadás csaknem tökéletes volt. Tegnap, ahogy megérkezett a DVD-lemez, azonnal beraktam a gépbe és végighallgattam. Kár, hogy kimaradt az első felvonásból Valencienne és Rosillon duettje. Különben pazar kiállításban került színre a darab, igen tetszett az egész. A kőszínház adta lehetőségek kihasználásával jól élt a rendezés, megkapta a néző a várt élményt. S tényleg, a zene minősége itt sokkal jobban kidomborodott, mint szabadtéren, Mörbischben. Nagyon köszönöm, hogy korábban felhívtad figyelmem erre a felvételre és benne a Glawari Hannát játszó német énekesnőre, Dagmar Schellenbergerre. Kevesebbre számítottam, és a várakozásomnál jóval többet kaptam. Ez a tizenharmadik teljes Vig özvegyem, és mondhatom, a kitűnő szoprán ott van az első három között. Varázslatos hang birtokosa, amivel játszi könnyedséggel bánik, s nem okoz számára nehézséget prózára váltani, majd vissza az énekléshez. Most már Veled együtt én is kíváncsi vagyok a többi opera produkciójára is. A külső megjelenése ragyogó, elbűvölő jelenség, végtelenül szimpatikus minden amit és ahogyan ebben az operettben megvalósított. Ugyancsak tetszett a bonviván, Danilo szerepében az amerikai Rodney Gilfrey, kinek könnyed, világos baritonja jól bírkózott meg igényes szólamával. Említést érdemel még a lengyel Piotr Beczala is, aki Rosillont alakította. Őt már jól ismertem más felvételekről. A végén jót derültem a karmester \"produkcióján\". Korábban álmomban sem hittem volna, hogy így is lehet csinálni: a szűnni nem akaró tapsok hatására Franz Welser-Möst fent a színpadon beállt az énekesek közé énekelni és táncolni, sőt a lábait is előre dobálta a zene refrénjének hangjaira, nyakában meg egy színes girland tekergőzött. Miközben Nyegus , ki vele helyet és szerepkört cserélt, odalent a zenekari árokban dirigált a közönség nagy ovációja közepette. Élmény volt Lehár mesterművének ezt a 2004-es zürichi produkcióját látnom és megismernem.
Igazad volt. Ez a zürichi előadás csaknem tökéletes volt. Tegnap, ahogy megérkezett a DVD-lemez, azonnal beraktam a gépbe és végighallgattam. Kár, hogy kimaradt az első felvonásból Valencienne és Rosillon duettje. Különben pazar kiállításban került színre a darab, igen tetszett az egész. A kőszínház adta lehetőségek kihasználásával jól élt a rendezés, megkapta a néző a várt élményt. S tényleg, a zene minősége itt sokkal jobban kidomborodott, mint szabadtéren, Mörbischben. Nagyon köszönöm, hogy korábban felhívtad figyelmem erre a felvételre és benne a Glawari Hannát játszó német énekesnőre, Dagmar Schellenbergerre. Kevesebbre számítottam, és a várakozásomnál jóval többet kaptam. Ez a tizenharmadik teljes Vig özvegyem, és mondhatom, a kitűnő szoprán ott van az első három között. Varázslatos hang birtokosa, amivel játszi könnyedséggel bánik, s nem okoz számára nehézséget prózára váltani, majd vissza az énekléshez. Most már Veled együtt én is kíváncsi vagyok a többi opera produkciójára is. A külső megjelenése ragyogó, elbűvölő jelenség, végtelenül szimpatikus minden amit és ahogyan ebben az operettben megvalósított. Ugyancsak tetszett a bonviván, Danilo szerepében az amerikai Rodney Gilfrey, kinek könnyed, világos baritonja jól bírkózott meg igényes szólamával. Említést érdemel még a lengyel Piotr Beczala is, aki Rosillont alakította. Őt már jól ismertem más felvételekről. A végén jót derültem a karmester \"produkcióján\". Korábban álmomban sem hittem volna, hogy így is lehet csinálni: a szűnni nem akaró tapsok hatására Franz Welser-Möst fent a színpadon beállt az énekesek közé énekelni és táncolni, sőt a lábait is előre dobálta a zene refrénjének hangjaira, nyakában meg egy színes girland tekergőzött. Miközben Nyegus , ki vele helyet és szerepkört cserélt, odalent a zenekari árokban dirigált a közönség nagy ovációja közepette. Élmény volt Lehár mesterművének ezt a 2004-es zürichi produkcióját látnom és megismernem.
384 Búbánat 2006-04-08 08:36:08 [Válasz erre: 383 Búbánat 2006-04-06 12:20:23]
Korrigálom magam. Házy és Szabó nem ezt a kettőst énekelik, hanem a hasonló című, más érzelmi töltésű duettben vannak együtt: \"Jó estét\". Teljes refrénnel: Jó estét,jó estét,áldás és békesség! Rosta Márton híres ember Pozsonyban... Ezek üdvözlő és bemutatkozó sorok, míg a \"Jóéjszakát, jóéjszakát\" kezdetű duettben Házy és Simándy a megismerkedés utáni szerelmes búcsú perceit élik át a daljátékban.
Korrigálom magam. Házy és Szabó nem ezt a kettőst énekelik, hanem a hasonló című, más érzelmi töltésű duettben vannak együtt: \"Jó estét\". Teljes refrénnel: Jó estét,jó estét,áldás és békesség! Rosta Márton híres ember Pozsonyban... Ezek üdvözlő és bemutatkozó sorok, míg a \"Jóéjszakát, jóéjszakát\" kezdetű duettben Házy és Simándy a megismerkedés utáni szerelmes búcsú perceit élik át a daljátékban.
383 Búbánat 2006-04-06 12:20:23 [Válasz erre: 382 bemaria 2006-04-06 11:03:12]
A Csínom Palkó - Jó éjszakát kettőst Szabó Ernővel is lemezre énekelte
A Csínom Palkó - Jó éjszakát kettőst Szabó Ernővel is lemezre énekelte
382 bemaria 2006-04-06 11:03:12
Április 18 este Kossuth Rádió Házy Erzsébet énekel Szerkesztő: Varga F. István 1.Offenbach: A szép Heléna - Heléna románca, 2.Johann Strauss: A cigánybáró - Saffi dala az I. felvonásból, 3.Fall: Pompadour - Pompadour belépője (km.: Koltay Valéria), 4.Planquette: A corneville-i harangok - Harangdal (km.: a MR Énekkara), 5.Csajkovszkij: Anyegin - Tatjána levéláriája (km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.: Erdélyi Miklós), 6.Smetana: Az eladott menyasszony - Masenka áriája a III. felvonásból, 7.Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal, 8.Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája a IV. felvonásból, 9.Kodály: Háry János - Szegény vagyok, 10.Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Jó éjszakát! (km.: Simándy József)
Április 18 este Kossuth Rádió Házy Erzsébet énekel Szerkesztő: Varga F. István 1.Offenbach: A szép Heléna - Heléna románca, 2.Johann Strauss: A cigánybáró - Saffi dala az I. felvonásból, 3.Fall: Pompadour - Pompadour belépője (km.: Koltay Valéria), 4.Planquette: A corneville-i harangok - Harangdal (km.: a MR Énekkara), 5.Csajkovszkij: Anyegin - Tatjána levéláriája (km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.: Erdélyi Miklós), 6.Smetana: Az eladott menyasszony - Masenka áriája a III. felvonásból, 7.Leoncavallo: Bajazzók - Madárdal, 8.Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája a IV. felvonásból, 9.Kodály: Háry János - Szegény vagyok, 10.Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Jó éjszakát! (km.: Simándy József)
381 Búbánat 2006-04-03 13:06:55 [Válasz erre: 380 Búbánat 2006-03-31 13:12:36]
Péntek este a Fészek Művészklubot választottam az Operaház helyett. Most már belátom, rosszul tettem. Inkább éltem volna pozsonyi ismerősöm ajánlatával, aki bevitt volna pót tiszteletjegyével a Bartók-premierre. A Lehár-est egy hakni nívójú volt, bár attól, hogy „hakni” még lehetett volna tisztességes, „iparos” kivitelű produkció is; a prezentálásban kiöregedett és hangjukat vesztett énekművészek próbálták „eladni” magukat és Lehárt, igaz, a közönség összetétele túlnyomórészt hozzájuk hasonló korosztályt reprezentálta. S ha még hozzáveszem a pódiumon ágáló ötfős, Nagykanizsáról érkezett kisnyugdíjas „kórust”, lehet, hogy együtt többen voltak a pódiumon, mint mi a székeinken. De mindennek semmi jelentősége nem volt akkor és ott, mert ahogy láttam, rajtam kívül mindenki remekül érezte magát, mindent alaposan megtapsoltak. Sőt, újráztatni akartak. A lelkesedés oda-vissza működött a közreműködő alkalmi társulat lelkes és igazán csak a szépet átnyújtani akaró előadóművészei és a befogadó, minden körülmények között Lehár művészetére és muzsikájára vágyó, mintegy harmincfős érdeklődő szimpatizáns között. Tehát a „visszacsatolás” jól működött, arra panasz nem lehet. Valószínűleg bennem van a hiba, amikor fanyalgok. De mit tegyek, körükben mindez „magas művészet”-nek számít. S talán igaza van annak a tenoristának, aki belépőjét a Vándordiák (más változatban a Garabonciás) Lehár-mű fő slágerével nyitotta: „Utam, muzsikálva járom…” Részéről és kollégáiról - a maguk módján - mindent ennek rendelnek alá. Népszerűsíteni valamit és valakit még így is lehet. Csak az a baj, hogy nem számoltak a hallgatóság sorai közé tévedő szerény személyemmel, kinek Lehár zenéje szent, s aki - bár eleve igyekezett skrupulusait félre tenni - mégsem hagyja magát megtéveszteni. Egyébként Lehár elragadó, fülbemászó melódiái mindent – ezt is – túlélik. Bevallom, az udvariasság diktálta módon az egymást követő számok után tapsra csattant a kezem, de gondolataim közben másfelé kalandoztak: akkor éppen az Operában a Bartók-esten talán több szívvel, nagyobb lelkesedéssel tapsolnék. Azért, hogy valami pozitívumot is mondjak a hallottakról: a zongorakísérőt dicsérnem kell, rajta tényleg semmi nem múlott, ezt érezhették az énekesek is, mert szinte kivétel nélkül ajnározták, tapsolták, puszilgatták őt minden egyes elhangzott szám után. Nem fárasztok senkit, magamat sem, hogy nevesítsem és értékeljem a számomra - két kivételtől eltekintve - csupa ismeretlen művész teljesítményét. Az Operaház két művésze, Csák József magánénekes és Erdős Melinda az Énekkarból próbálta menteni a menthetőt. Talán még az ő produktumuk dobta fel bizonyos szerény nívóra a hallottakat, de nem hiszem, hogy az óriási honorárium motiválta volna őket, amikor elfogadták a felkérést. Illúziókat kergettünk mindnyájan – a közreműködők és a nézőtéren helyet foglalók egyaránt -, kik ilyen-olyan megfontolásból jelen voltunk ezen a zenei eseményen. Bevallom, mindezek dacára, Lehár muzsikája még így is megunhatatlan. A jól ismert melódiák még ebben a „köntösben” is tudnak valami szépet és újat nyújtani annak, aki képes túl tenni magát minden zavaró momentumon, vagy aki talán életében először most találkozik Lehár zenéjével, most első ízben hallja ezeket a különben gyönyörű és igényes melódiákat. Persze nyitott (vagy belső) füllel, szívvel és ésszel mindent meg lehet magyarázni, értelmezni és be lehet fogadni. Ez adottság és lelkület kérdése csupán. Nagyjából sejtettem, hogy ezt fogom kapni, mégis az örök optimizmusom és a vágy hajtott ide, hogy Lehár örökbecsű melódiáiról le ne maradjak. Azt kaptam, amit megérdemeltem, de – senkit meg nem bántva - ezért is köszönettel tartozom. A víg özvegy, Luxemburg grófja, A cigányszerelem,az Éva, a Paganini, a Cárevics, a Friderika, a Giuditta, a Mosoly országa, a Három grácia és a Bécsi asszonyok című operettek örökbecsű részletei - ha nem is tudták elfeledtetni, hogy ezúttal milyen formában és megszólaltatásban jutottak el hozzám - , mégis, fenntartásaim ellenére, az általuk megidézett „békebeli” világ érzetének felkeltésével (s mindazzal, amit ez a fogalom takar) újra csak elvarázsolt és megigézett. Nem tehetek róla. Bartók három színpadi műve pedig megvár, egy későbbi időpontban is remélhetőleg Bartókot kapok. 2006. március 31., 19 óra, Fészek Művészklub, Lehár est: „Utam muzsikálva járom…” Közreműködtek: B. Tóth Magda, Dobó Katica, Kerekes Katalin, Csák József, Fazekas József, Bereznai Roland, a nagykanizsai Tüttő kórus, a zongoránál: Nemessányi Éva. Műsorvezető – Nagykanizsáról – Varga Zoltán.
Péntek este a Fészek Művészklubot választottam az Operaház helyett. Most már belátom, rosszul tettem. Inkább éltem volna pozsonyi ismerősöm ajánlatával, aki bevitt volna pót tiszteletjegyével a Bartók-premierre. A Lehár-est egy hakni nívójú volt, bár attól, hogy „hakni” még lehetett volna tisztességes, „iparos” kivitelű produkció is; a prezentálásban kiöregedett és hangjukat vesztett énekművészek próbálták „eladni” magukat és Lehárt, igaz, a közönség összetétele túlnyomórészt hozzájuk hasonló korosztályt reprezentálta. S ha még hozzáveszem a pódiumon ágáló ötfős, Nagykanizsáról érkezett kisnyugdíjas „kórust”, lehet, hogy együtt többen voltak a pódiumon, mint mi a székeinken. De mindennek semmi jelentősége nem volt akkor és ott, mert ahogy láttam, rajtam kívül mindenki remekül érezte magát, mindent alaposan megtapsoltak. Sőt, újráztatni akartak. A lelkesedés oda-vissza működött a közreműködő alkalmi társulat lelkes és igazán csak a szépet átnyújtani akaró előadóművészei és a befogadó, minden körülmények között Lehár művészetére és muzsikájára vágyó, mintegy harmincfős érdeklődő szimpatizáns között. Tehát a „visszacsatolás” jól működött, arra panasz nem lehet. Valószínűleg bennem van a hiba, amikor fanyalgok. De mit tegyek, körükben mindez „magas művészet”-nek számít. S talán igaza van annak a tenoristának, aki belépőjét a Vándordiák (más változatban a Garabonciás) Lehár-mű fő slágerével nyitotta: „Utam, muzsikálva járom…” Részéről és kollégáiról - a maguk módján - mindent ennek rendelnek alá. Népszerűsíteni valamit és valakit még így is lehet. Csak az a baj, hogy nem számoltak a hallgatóság sorai közé tévedő szerény személyemmel, kinek Lehár zenéje szent, s aki - bár eleve igyekezett skrupulusait félre tenni - mégsem hagyja magát megtéveszteni. Egyébként Lehár elragadó, fülbemászó melódiái mindent – ezt is – túlélik. Bevallom, az udvariasság diktálta módon az egymást követő számok után tapsra csattant a kezem, de gondolataim közben másfelé kalandoztak: akkor éppen az Operában a Bartók-esten talán több szívvel, nagyobb lelkesedéssel tapsolnék. Azért, hogy valami pozitívumot is mondjak a hallottakról: a zongorakísérőt dicsérnem kell, rajta tényleg semmi nem múlott, ezt érezhették az énekesek is, mert szinte kivétel nélkül ajnározták, tapsolták, puszilgatták őt minden egyes elhangzott szám után. Nem fárasztok senkit, magamat sem, hogy nevesítsem és értékeljem a számomra - két kivételtől eltekintve - csupa ismeretlen művész teljesítményét. Az Operaház két művésze, Csák József magánénekes és Erdős Melinda az Énekkarból próbálta menteni a menthetőt. Talán még az ő produktumuk dobta fel bizonyos szerény nívóra a hallottakat, de nem hiszem, hogy az óriási honorárium motiválta volna őket, amikor elfogadták a felkérést. Illúziókat kergettünk mindnyájan – a közreműködők és a nézőtéren helyet foglalók egyaránt -, kik ilyen-olyan megfontolásból jelen voltunk ezen a zenei eseményen. Bevallom, mindezek dacára, Lehár muzsikája még így is megunhatatlan. A jól ismert melódiák még ebben a „köntösben” is tudnak valami szépet és újat nyújtani annak, aki képes túl tenni magát minden zavaró momentumon, vagy aki talán életében először most találkozik Lehár zenéjével, most első ízben hallja ezeket a különben gyönyörű és igényes melódiákat. Persze nyitott (vagy belső) füllel, szívvel és ésszel mindent meg lehet magyarázni, értelmezni és be lehet fogadni. Ez adottság és lelkület kérdése csupán. Nagyjából sejtettem, hogy ezt fogom kapni, mégis az örök optimizmusom és a vágy hajtott ide, hogy Lehár örökbecsű melódiáiról le ne maradjak. Azt kaptam, amit megérdemeltem, de – senkit meg nem bántva - ezért is köszönettel tartozom. A víg özvegy, Luxemburg grófja, A cigányszerelem,az Éva, a Paganini, a Cárevics, a Friderika, a Giuditta, a Mosoly országa, a Három grácia és a Bécsi asszonyok című operettek örökbecsű részletei - ha nem is tudták elfeledtetni, hogy ezúttal milyen formában és megszólaltatásban jutottak el hozzám - , mégis, fenntartásaim ellenére, az általuk megidézett „békebeli” világ érzetének felkeltésével (s mindazzal, amit ez a fogalom takar) újra csak elvarázsolt és megigézett. Nem tehetek róla. Bartók három színpadi műve pedig megvár, egy későbbi időpontban is remélhetőleg Bartókot kapok. 2006. március 31., 19 óra, Fészek Művészklub, Lehár est: „Utam muzsikálva járom…” Közreműködtek: B. Tóth Magda, Dobó Katica, Kerekes Katalin, Csák József, Fazekas József, Bereznai Roland, a nagykanizsai Tüttő kórus, a zongoránál: Nemessányi Éva. Műsorvezető – Nagykanizsáról – Varga Zoltán.
380 Búbánat 2006-03-31 13:12:36
Fészek Művészklub, ma este hét óra: \"UTAM MUZSIKÁLVA JÁROM...\" Hangverseny LEHÁR FERENC műveiből Közreműködik: B. TÓTH MAGDA ERDŐS MELINDA DOBÓ KATICA KEREKES KATALIN CSÁK JÓZSEF FAZEKAS JÓZSEF BEREZNAI ROLAND a nagykanizsai TÜTTŐ KÓRUS A zongoránál: NEMESSÁNYI ÉVA Műsorvezető: VARGA ZOLTÁN Belépés: klubtagoknak érvényes klubtagsági igazolvánnyal, vendégeknek napi tagjegy megváltásával (800,-Ft). Meghívó az irodában igényelhető. Lehárt ígér, de fogalmam sincs mit kapok. Mindenesetre foglalkozom a gondolattal, hogy elmegyek.
Fészek Művészklub, ma este hét óra: \"UTAM MUZSIKÁLVA JÁROM...\" Hangverseny LEHÁR FERENC műveiből Közreműködik: B. TÓTH MAGDA ERDŐS MELINDA DOBÓ KATICA KEREKES KATALIN CSÁK JÓZSEF FAZEKAS JÓZSEF BEREZNAI ROLAND a nagykanizsai TÜTTŐ KÓRUS A zongoránál: NEMESSÁNYI ÉVA Műsorvezető: VARGA ZOLTÁN Belépés: klubtagoknak érvényes klubtagsági igazolvánnyal, vendégeknek napi tagjegy megváltásával (800,-Ft). Meghívó az irodában igényelhető. Lehárt ígér, de fogalmam sincs mit kapok. Mindenesetre foglalkozom a gondolattal, hogy elmegyek.
379 Búbánat 2006-03-28 15:02:08 [Válasz erre: 378 bemaria 2006-03-28 08:21:28]
Egészében nem láttam. Itt Domingo vezényel. Régebbi felvétel, és szép kiállítású darab. Sajnos Hermann Prey már nincs közöttünk.
Egészében nem láttam. Itt Domingo vezényel. Régebbi felvétel, és szép kiállítású darab. Sajnos Hermann Prey már nincs közöttünk.
378 bemaria 2006-03-28 08:21:28
Láttad ezt a felvételt? MI a véleményed? Nagyon modern feldolgozás, vagy élvezhető? STRAUSS, Johann: Die Fledermaus (A denevér) (DVD)[DVD0196] Placido DomingoKiri Te KanawaHermann PreyBenjamin LuxonHildegard Heichele (guest appearances by Hinge & Bracket, Charles Aznavour, Merle Park & Wayne Eagling) Royal Opera House Covent Garden Rendező:Humphrey Burton Kiadás dátuma:2003. november. 17. Játékidő:180 perc
Láttad ezt a felvételt? MI a véleményed? Nagyon modern feldolgozás, vagy élvezhető? STRAUSS, Johann: Die Fledermaus (A denevér) (DVD)[DVD0196] Placido DomingoKiri Te KanawaHermann PreyBenjamin LuxonHildegard Heichele (guest appearances by Hinge & Bracket, Charles Aznavour, Merle Park & Wayne Eagling) Royal Opera House Covent Garden Rendező:Humphrey Burton Kiadás dátuma:2003. november. 17. Játékidő:180 perc
377 bemaria 2006-03-27 14:49:45 [Válasz erre: 375 Búbánat 2006-03-27 12:18:03]
Én csak örülök neki, hogy megveszed! Én nagyon szeretem ezt az előadást, már rengetegszer visszanéztem. Mondjuk sajnos az angol szövegen kívül más extrát nem találsz rajta! Nekem is megvolt a videófelvétel, de meg kellett vennem. Az egyetlen ami nem tetszik benne, az, hogy Dagmar Schellenbergerre ráadták azt a fekete parókát. Annyira nem jól áll neki!
Én csak örülök neki, hogy megveszed! Én nagyon szeretem ezt az előadást, már rengetegszer visszanéztem. Mondjuk sajnos az angol szövegen kívül más extrát nem találsz rajta! Nekem is megvolt a videófelvétel, de meg kellett vennem. Az egyetlen ami nem tetszik benne, az, hogy Dagmar Schellenbergerre ráadták azt a fekete parókát. Annyira nem jól áll neki!
376 Búbánat 2006-03-27 12:25:13 [Válasz erre: 373 bemaria 2006-03-27 08:00:45]
Holnap késő este is énekel Udvardy Lehárt a Kossuthon (23.00), ezúttal Armand dalát a Frasquitából. A legutolsó szám (éjfél előtt -ha fennmaradsz). Előtte pedig hallhatsz vele még egy-egy részletet Csajkovszkij–Klein László: A diadalmas asszony (Elszállunk, mint a madár (duett, km. Moldován Stefánia)és Johann Strauss: Egy éj Velencében (Gondoladal).
Holnap késő este is énekel Udvardy Lehárt a Kossuthon (23.00), ezúttal Armand dalát a Frasquitából. A legutolsó szám (éjfél előtt -ha fennmaradsz). Előtte pedig hallhatsz vele még egy-egy részletet Csajkovszkij–Klein László: A diadalmas asszony (Elszállunk, mint a madár (duett, km. Moldován Stefánia)és Johann Strauss: Egy éj Velencében (Gondoladal).
375 Búbánat 2006-03-27 12:18:03 [Válasz erre: 372 bemaria 2006-03-27 07:59:39]
Igazad van, de más a videókazetta s megint más a DVD. Nekem most a DVD is kell az extrákkal.
Igazad van, de más a videókazetta s megint más a DVD. Nekem most a DVD is kell az extrákkal.
374 bemaria 2006-03-27 08:01:13 [Válasz erre: 371 Búbánat 2006-03-25 23:54:01]
Végre újra leadják! A múltkor lemaradtam róla, csak utólag hallottam, hogy volt!
Végre újra leadják! A múltkor lemaradtam róla, csak utólag hallottam, hogy volt!
373 bemaria 2006-03-27 08:00:45 [Válasz erre: 370 Búbánat 2006-03-25 23:30:32]
De jó! Majs sietek haza, de lehet, hogy így is lemaradok róla! Lehár művekből! Annyira örülök neki! Nem sok Lehárt hallottam még magyarul!
De jó! Majs sietek haza, de lehet, hogy így is lemaradok róla! Lehár művekből! Annyira örülök neki! Nem sok Lehárt hallottam még magyarul!
