322 bermuda 2006-02-20 14:47:13 [Válasz erre: 319 bemaria 2006-02-20 11:19:47]
Köszönöm,nagyon kedves vagy!
Köszönöm,nagyon kedves vagy!
321 Norma 2006-02-20 11:26:12 [Válasz erre: 320 bemaria 2006-02-20 11:20:37]
Ez a nőcsávász nem rossz!
Ez a nőcsávász nem rossz!
320 bemaria 2006-02-20 11:20:37
Remélem nem baj, hogy belekontárkodtam! Búbánat biztosan másképp mesélné el!
Remélem nem baj, hogy belekontárkodtam! Búbánat biztosan másképp mesélné el!
319 bemaria 2006-02-20 11:19:47 [Válasz erre: 318 bermuda 2006-02-19 08:59:56]
Arról szól, hogy a Gróf urat elhagyta a felesége, mert únta a vidéki életet. A gróf azóta nagyon megváltozott, igazi nőcsávász lett, és most is a szeretőjével lakik a hajdani közös házban. A feleséghez is eljutnak a pletykák, és elhatározza, hogy meglátogatja a hajdani közös hajlékot. Közben megérkezik a miniszter is, aki a szeretőről azt hiszi ő a feleség, és azzal nyugtatgatja, hogy egyszer úgyis visszatér hozzá a férje. Persze amikor a két asszony találkozik, mindkettő tudni szeretné ki a másik, és egy félreértés folytán a miniszter a grófnét mutatja be saját hitveseként a gróf szeretője előtt. Közben a gróf belszeret egy lányba és randevúra hívja a bál után. A lány elfogadja a meghívást. A bálon a Bécsi vér kezdetű dalban a gróf és a grófnő múltja és jelene elevenedik fel a szemünk előtt. A grófnő a grófra haragszik, mert hiányzott belőle a bécsi vér annak idején, ezért hagyta ott. Most viszont örül a pletykáknak, mivel a férjéből végre igazi Don Juan lett, és ez imponál neki. A gróf azt hazudja a feleségének, hogy a miniszterrel megy el, a szeretőjének meg azt, hogy a feleségével. A felesége a minisztert leveszi a lábáról (O Durchlaut...- nagyon szeretem ezt a dalt), hogy megtudja mit tervez a férje, és végül a miniszterrel megy el ugyanarra a helyre, aki pesrze nem tudja hogy ő a grófnő, azt hiszi a gróf szeretője és örül, hogy neki sikerült elcsábítania. Persze most már mindeki azt találgatja, hogy melyik a grófnő és melyik a szerető, de a lányra senki nem gyanakszik. A harmadik felvonásban pesrze kiderül minden. A miniszter elájul, amikor megtudja, hogy a grófnőnek csapta a szelet. Amikor a grófné és a gróf szeretője megtudja, hogy a gróf egy másik lánnyal randevúzik elhatározzák, hogy összefognak. Az egyik kedvencem a darabból ez a duett, amely arról szól, hogy az asszonynak ravasznak kell lennie, ha meg akarja tartani a férjét, és persze megegyeznek, hogy a gróf a grófnőjé. A végére a gróf rájön hogy beleszeretett újra a saját feleségébe.
Arról szól, hogy a Gróf urat elhagyta a felesége, mert únta a vidéki életet. A gróf azóta nagyon megváltozott, igazi nőcsávász lett, és most is a szeretőjével lakik a hajdani közös házban. A feleséghez is eljutnak a pletykák, és elhatározza, hogy meglátogatja a hajdani közös hajlékot. Közben megérkezik a miniszter is, aki a szeretőről azt hiszi ő a feleség, és azzal nyugtatgatja, hogy egyszer úgyis visszatér hozzá a férje. Persze amikor a két asszony találkozik, mindkettő tudni szeretné ki a másik, és egy félreértés folytán a miniszter a grófnét mutatja be saját hitveseként a gróf szeretője előtt. Közben a gróf belszeret egy lányba és randevúra hívja a bál után. A lány elfogadja a meghívást. A bálon a Bécsi vér kezdetű dalban a gróf és a grófnő múltja és jelene elevenedik fel a szemünk előtt. A grófnő a grófra haragszik, mert hiányzott belőle a bécsi vér annak idején, ezért hagyta ott. Most viszont örül a pletykáknak, mivel a férjéből végre igazi Don Juan lett, és ez imponál neki. A gróf azt hazudja a feleségének, hogy a miniszterrel megy el, a szeretőjének meg azt, hogy a feleségével. A felesége a minisztert leveszi a lábáról (O Durchlaut...- nagyon szeretem ezt a dalt), hogy megtudja mit tervez a férje, és végül a miniszterrel megy el ugyanarra a helyre, aki pesrze nem tudja hogy ő a grófnő, azt hiszi a gróf szeretője és örül, hogy neki sikerült elcsábítania. Persze most már mindeki azt találgatja, hogy melyik a grófnő és melyik a szerető, de a lányra senki nem gyanakszik. A harmadik felvonásban pesrze kiderül minden. A miniszter elájul, amikor megtudja, hogy a grófnőnek csapta a szelet. Amikor a grófné és a gróf szeretője megtudja, hogy a gróf egy másik lánnyal randevúzik elhatározzák, hogy összefognak. Az egyik kedvencem a darabból ez a duett, amely arról szól, hogy az asszonynak ravasznak kell lennie, ha meg akarja tartani a férjét, és persze megegyeznek, hogy a gróf a grófnőjé. A végére a gróf rájön hogy beleszeretett újra a saját feleségébe.
318 bermuda 2006-02-19 08:59:56
Kedves Búbánat,kérlek ismertesd pár szóval a \"Bécsi vér\" tartalmát,megvettem a cd-t de sajnos nem értek németül,magyarul pedig nem hallottam az egészet soha. Az Operettek könyvében sem találom. Köszönettel: Bermuda
Kedves Búbánat,kérlek ismertesd pár szóval a \"Bécsi vér\" tartalmát,megvettem a cd-t de sajnos nem értek németül,magyarul pedig nem hallottam az egészet soha. Az Operettek könyvében sem találom. Köszönettel: Bermuda
317 Búbánat 2006-02-17 08:53:53 [Válasz erre: 316 egy kívülálló 2006-02-16 18:01:03]
Persze, a Hawai rózsájából.
Persze, a Hawai rózsájából.
316 egy kívülálló 2006-02-16 18:01:03 [Válasz erre: 310 Búbánat 2006-02-15 21:31:21]
Angol kettős valamelyik Ábrahám Pál-operettben is van: \"My Golden Baby...\".
Angol kettős valamelyik Ábrahám Pál-operettben is van: \"My Golden Baby...\".
315 Búbánat 2006-02-16 11:41:25 [Válasz erre: 311 bemaria 2006-02-16 07:45:38]
Igen, ezt A víg özvegyet már én is felfedeztem. Nem tudom fogni a 3SAT-ot, de egyik ismerősömet megkérem, hogy vegye fel. Nagyon kíváncsi vagyok erre a szabadtéri produkcióra. Ha tetszik, akkor megtartom a felvételt.
Igen, ezt A víg özvegyet már én is felfedeztem. Nem tudom fogni a 3SAT-ot, de egyik ismerősömet megkérem, hogy vegye fel. Nagyon kíváncsi vagyok erre a szabadtéri produkcióra. Ha tetszik, akkor megtartom a felvételt.
314 Búbánat 2006-02-16 11:31:01
Még egy kicsit Suppénál maradva, elterjedt róla, hogy talán a nagy olasz zeneszerző, Donizetti rokona. De ez téves. Az igazság az, hogy a dalmát születésű, de belga származású fiatal karmester-muzsikusra felfigyelt Donizetti, ki 1842-ben éppen Bécsben tartózkodott, mert ott volt a Linda di Chamounix operájának ősbemutatója. Maga Suppé vezényelte művét, ami olyan jól sikerült, hogy a karmestert barátságába fogadta. Megismerkedett az ifjú – 23 éves volt ekkor – első kompozícióival, és elismerte képességeit, és felvállalta, hogy tanítványává fogadja. Egyes történészi kutatások szerint magával vitte Milánóba is. Az bizonyos, hogy abban az időben Suppé sok operát vezényelt, köztük más Donizetti műveket is, mint pl. a Szerelmi bájitalt. Talán innen eredeztethető ez a téves következtetés, a rokoni szálakat kereső találgatások.
Még egy kicsit Suppénál maradva, elterjedt róla, hogy talán a nagy olasz zeneszerző, Donizetti rokona. De ez téves. Az igazság az, hogy a dalmát születésű, de belga származású fiatal karmester-muzsikusra felfigyelt Donizetti, ki 1842-ben éppen Bécsben tartózkodott, mert ott volt a Linda di Chamounix operájának ősbemutatója. Maga Suppé vezényelte művét, ami olyan jól sikerült, hogy a karmestert barátságába fogadta. Megismerkedett az ifjú – 23 éves volt ekkor – első kompozícióival, és elismerte képességeit, és felvállalta, hogy tanítványává fogadja. Egyes történészi kutatások szerint magával vitte Milánóba is. Az bizonyos, hogy abban az időben Suppé sok operát vezényelt, köztük más Donizetti műveket is, mint pl. a Szerelmi bájitalt. Talán innen eredeztethető ez a téves következtetés, a rokoni szálakat kereső találgatások.
313 Búbánat 2006-02-16 11:16:04 [Válasz erre: 312 Búbánat 2006-02-16 11:13:58]
panaszaikat \"szótlan\" nélkül értendő.
panaszaikat \"szótlan\" nélkül értendő.
312 Búbánat 2006-02-16 11:13:58 [Válasz erre: 311 bemaria 2006-02-16 07:45:38]
Akkor elárulom a megfejtést. A Boccaccio szerzőjének, tehát Suppénak egy másik nevezetes operettjéről van szó: A pajkos diákok. Ez az egyfelvonásos pompás, humorral teli darab kifogyhatatlan a zenei ötletekben, sziporkáznak benne a kortárs „francia” operett-császáréhoz, Offenbach műveinek színvonalához mérhető zenei megoldások, a csipkelődő poénok. Arról szól a darab, hogy van egy szerelmespár, akik nem lehetnek egymáséi, mert a fiú gyámja a vén gazdag zsugori uzsorás Geier a markában tartja adóslevéllel a fiút, neki nincs pénze azt kiváltani. És addig ugye nem házasodhat össze szíve választottjával (Bartha Alfonz és Erdész Zsuzsa szép érzelmes dalokat és duetteket énekelnek a Rádió Dalszínházának felvételén.) Geiert Várhelyi Endre énekli szenzációsan, a kupléja, melyben az aranyt számolgatja és rakosgatja egyik zsákocskákból a másikba, fergeteges. A diák barátai megsajnálják a fiatal párt, nem nézik tétlenül szótlan panaszaikat vagy éppen szótlan fájdalmukat. Nem tűrik, hogy a galád uzsorás kisemmizze barátjukat. Vezérük három„pajkos diák”, két fiú és egy lány (Bende Zsolt, Palcsó Sándor és Szirmay Márta), akik tehát a maguk módján megleckéztetik Geiert: különböző csínyeket eszelnek ki, amivel folyamatosan zaklatják a mit sem sejtő öreget. Persze ebbe beavatják a szerelmes ifjakat is. Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta és a MR énekkara). A szép közzene után a következő jelenet színhelye Geier háza, a szobában ott üldögél a diák és gyámja. Nem mesélem el a történetet, lényeg, hogy különböző praktikákkal (álöltözet, egy olasz festő, két külföldi angol műértő kopogtat be az este) alaposan becsapják az öreget. Ekkor halljuk az” olasz áriát” (Bende Zsolt – tehát nem csak a Boccaccióban énekelnek olaszul) majd az „angol-kettőst” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor). És a legvégén még egy tréfa, amivel halálra rémítik a babonás gyámot: éjszaka van, fehér kísérteties leplekbe öltözve a teljes diáksereg körbe veszi a házat és fáklyákkal a kezükben körbetáncolják és többször fenyegetően bezörgetnek a szoba ablakán, miközben latin nyelven! énekli az énekkar a jól ismert dallamot és szöveget: Gaudeamus igitur, Juvenes dum sumus, Post jucundum juventutem, Nos habebit humus … A végén az öreg beadja a derekát, mire mindenki leleplezi magát Geier nagy bosszúságára, de nincs mit tenni, a kicsikart adóslevél már az ifjak kezében van. És szép fináléval zárul az operett. Nagyszerű ez a rádiófelvétel, amelyen a MR Énekkarát és Zenekarát Breitner Tamás vezényli. Ajánlom figyelmedbe.
Akkor elárulom a megfejtést. A Boccaccio szerzőjének, tehát Suppénak egy másik nevezetes operettjéről van szó: A pajkos diákok. Ez az egyfelvonásos pompás, humorral teli darab kifogyhatatlan a zenei ötletekben, sziporkáznak benne a kortárs „francia” operett-császáréhoz, Offenbach műveinek színvonalához mérhető zenei megoldások, a csipkelődő poénok. Arról szól a darab, hogy van egy szerelmespár, akik nem lehetnek egymáséi, mert a fiú gyámja a vén gazdag zsugori uzsorás Geier a markában tartja adóslevéllel a fiút, neki nincs pénze azt kiváltani. És addig ugye nem házasodhat össze szíve választottjával (Bartha Alfonz és Erdész Zsuzsa szép érzelmes dalokat és duetteket énekelnek a Rádió Dalszínházának felvételén.) Geiert Várhelyi Endre énekli szenzációsan, a kupléja, melyben az aranyt számolgatja és rakosgatja egyik zsákocskákból a másikba, fergeteges. A diák barátai megsajnálják a fiatal párt, nem nézik tétlenül szótlan panaszaikat vagy éppen szótlan fájdalmukat. Nem tűrik, hogy a galád uzsorás kisemmizze barátjukat. Vezérük három„pajkos diák”, két fiú és egy lány (Bende Zsolt, Palcsó Sándor és Szirmay Márta), akik tehát a maguk módján megleckéztetik Geiert: különböző csínyeket eszelnek ki, amivel folyamatosan zaklatják a mit sem sejtő öreget. Persze ebbe beavatják a szerelmes ifjakat is. Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta és a MR énekkara). A szép közzene után a következő jelenet színhelye Geier háza, a szobában ott üldögél a diák és gyámja. Nem mesélem el a történetet, lényeg, hogy különböző praktikákkal (álöltözet, egy olasz festő, két külföldi angol műértő kopogtat be az este) alaposan becsapják az öreget. Ekkor halljuk az” olasz áriát” (Bende Zsolt – tehát nem csak a Boccaccióban énekelnek olaszul) majd az „angol-kettőst” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor). És a legvégén még egy tréfa, amivel halálra rémítik a babonás gyámot: éjszaka van, fehér kísérteties leplekbe öltözve a teljes diáksereg körbe veszi a házat és fáklyákkal a kezükben körbetáncolják és többször fenyegetően bezörgetnek a szoba ablakán, miközben latin nyelven! énekli az énekkar a jól ismert dallamot és szöveget: Gaudeamus igitur, Juvenes dum sumus, Post jucundum juventutem, Nos habebit humus … A végén az öreg beadja a derekát, mire mindenki leleplezi magát Geier nagy bosszúságára, de nincs mit tenni, a kicsikart adóslevél már az ifjak kezében van. És szép fináléval zárul az operett. Nagyszerű ez a rádiófelvétel, amelyen a MR Énekkarát és Zenekarát Breitner Tamás vezényli. Ajánlom figyelmedbe.
311 bemaria 2006-02-16 07:45:38 [Válasz erre: 310 Búbánat 2006-02-15 21:31:21]
Hát most megfogtál! Ezt nem tudom megválaszolni! Viszont ezen a CD-n az olasz kettőst is németül éneklik! Olaszul már én is hallottam a Rádió Dalszínházában! Egyébként a Boccaccio-val még barátkoznom kell, de A madarász nagyon aranyos, vidám darab, nagyon tetszettek a dalook benne. A szövegük viszont olyan egyszerű, hogy szinte mindent értettem első hallásra. Tegnap fedeztem fel, hogy 25-én jövő szombaton lesz a 3sat-on A víg özvegy tavalyi mörbischi előadása. Már alig várom! Nagyon kíváncsi vagyok rá!
Hát most megfogtál! Ezt nem tudom megválaszolni! Viszont ezen a CD-n az olasz kettőst is németül éneklik! Olaszul már én is hallottam a Rádió Dalszínházában! Egyébként a Boccaccio-val még barátkoznom kell, de A madarász nagyon aranyos, vidám darab, nagyon tetszettek a dalook benne. A szövegük viszont olyan egyszerű, hogy szinte mindent értettem első hallásra. Tegnap fedeztem fel, hogy 25-én jövő szombaton lesz a 3sat-on A víg özvegy tavalyi mörbischi előadása. Már alig várom! Nagyon kíváncsi vagyok rá!
310 Búbánat 2006-02-15 21:31:21 [Válasz erre: 308 bemaria 2006-02-15 13:11:58]
Felteszek Neked egy találós kérdést. A Boccaccióban fogsz hallani egy \"olasz kettőst\" - tehát Boccaccio és Fiametta duettjét olasz nyelven (Az általam favorizált rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert és László Margit briliánsan oldja ezt meg.) Ennek mintájára említs nekem még egy operettet, amelynek egyik kettősében szintén az eredetitől eltérő nyelven - jelen esetben angolul - énekel az alt és a tenor! Ez így része a librettónak. A zeneszerző pedig kifogyhatatlan humorban,érzelmekben, ötletekben és invencióban. Segítségül: nem kell messze távolodnod Franz von Suppétól.
Felteszek Neked egy találós kérdést. A Boccaccióban fogsz hallani egy \"olasz kettőst\" - tehát Boccaccio és Fiametta duettjét olasz nyelven (Az általam favorizált rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert és László Margit briliánsan oldja ezt meg.) Ennek mintájára említs nekem még egy operettet, amelynek egyik kettősében szintén az eredetitől eltérő nyelven - jelen esetben angolul - énekel az alt és a tenor! Ez így része a librettónak. A zeneszerző pedig kifogyhatatlan humorban,érzelmekben, ötletekben és invencióban. Segítségül: nem kell messze távolodnod Franz von Suppétól.
309 bemaria 2006-02-15 13:16:29
Egyébként ez az első két olyan EMI CD-m, amin nem Gedda énekel. Rothenberger viszont mindkettőn.
Egyébként ez az első két olyan EMI CD-m, amin nem Gedda énekel. Rothenberger viszont mindkettőn.
308 bemaria 2006-02-15 13:11:58 [Válasz erre: 307 Búbánat 2006-02-15 12:16:03]
A Rádió Dalszínháza Boccaccio produkciójából már én is hallottam részleteket. Ezen a CD-n Hermann Prey énekel, meg még sokan mások. Már alig várom, hogy meghallgathassam mindkettőt. Sajnos a Koldusdiákot nem sikerült beszerezniük, ezért azt majd később rendelem meg máshonnan. Még várok most néhány megrendelt CD-t.
A Rádió Dalszínháza Boccaccio produkciójából már én is hallottam részleteket. Ezen a CD-n Hermann Prey énekel, meg még sokan mások. Már alig várom, hogy meghallgathassam mindkettőt. Sajnos a Koldusdiákot nem sikerült beszerezniük, ezért azt majd később rendelem meg máshonnan. Még várok most néhány megrendelt CD-t.
307 Búbánat 2006-02-15 12:16:03 [Válasz erre: 306 bemaria 2006-02-15 08:25:01]
Sok élvezetet kívánok hozzá! Azt tudtad, hogy Callas egyik első színpadi szerepe Athénban éppen a Boccaccio Fiamettája volt? Azt is említettem korábban, hogy a mi Székely Mihályunk is benne volt egy Boccaccio produkcióban. Szóval ezek az óriások pályájuk kezdeti vagy későbbi szakaszában nem fanyalogtak, ha egy klasszikus operettben kaptak feladatot - vállalták azt, sőt lubickoltak benne. Bár nem tudom elképzelni, hogy Callas a negyvenes évek elején, amikor a fáma szerint csúnyácska külalakkal (kövér és szemüveges volt), miként birkózott meg a szende vagy éppen csalfa reneszánsz nőalakkal. Székelyről inkább el tudom képzelni, miként énekelhette esetleg a Hordó-dalt. A Boccaccionak is sok lemezfelvétele van, videón is kihozták. Én legjobban a Rádió Dalszínház produkcióját szeretem, amelyet olyan kvalitások fémjeleznek, mint Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágai Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Réti József, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, Külkey László, a felvételen a MR Énekkarát és Zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Szóval valóságos sztárparádé, a hatvanas évek operaénekeseinek színe-java felvonult. Érdekesség, hogy a Hordó-dalt itt Külkey László (tenor) énekli, míg az eredeti német nyelvű felvételeken általában bariton (pl. Hermann Prey) szólaltatja meg. Kíváncsi vagyok, hogy a Te lemezeden ezt a szerepet ki énekli. Később a rádióban elkészült egy újabb változat is, melyen Molnár András, Melis György és Kincses Veronika énekel… De ez számomra nem eléggé „klasszikus”, inkább csak utánérzés. Aztán ismeretes, hogy a TV Zenés Színháza is felvette, régen, valamelyik csatornán látható volt. Nem szerettem, mert az énekhangokra (Rozsos István, Palcsó Sándor, Zempléni Mária, Csányi János) tátogtak a prózai színészek. Viszont meg van „gyári” videokazettán a Fővárosi Operettszínház ötvenes évekbeli legendás Boccaccioja, amelyen a kor üdvöskéi tűnnek fel: Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Ilona és sokan mások S bár fekete-fehér és itt-ott serceg a kép meg a hang, de hű képet kapunk az akkor idők operett művészeinek tehetségéről, továbbá jó látni, hogy nem üres a színpad, hanem szépen beépített a tér: a mutatós, jól funkcionáló díszletekre és a dekoratív jelmezekre nem sajnálták a pénzt. És nem tették idézőjelbe a cselekményt sem, mint ahogy az manapság bevált gyakorlat. Mert tudták, hogy a klasszikus operett zenéje és szövege azt nem viselné el. Vagy ha mégis, ám mi nézők nem.
Sok élvezetet kívánok hozzá! Azt tudtad, hogy Callas egyik első színpadi szerepe Athénban éppen a Boccaccio Fiamettája volt? Azt is említettem korábban, hogy a mi Székely Mihályunk is benne volt egy Boccaccio produkcióban. Szóval ezek az óriások pályájuk kezdeti vagy későbbi szakaszában nem fanyalogtak, ha egy klasszikus operettben kaptak feladatot - vállalták azt, sőt lubickoltak benne. Bár nem tudom elképzelni, hogy Callas a negyvenes évek elején, amikor a fáma szerint csúnyácska külalakkal (kövér és szemüveges volt), miként birkózott meg a szende vagy éppen csalfa reneszánsz nőalakkal. Székelyről inkább el tudom képzelni, miként énekelhette esetleg a Hordó-dalt. A Boccaccionak is sok lemezfelvétele van, videón is kihozták. Én legjobban a Rádió Dalszínház produkcióját szeretem, amelyet olyan kvalitások fémjeleznek, mint Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágai Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Réti József, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, Külkey László, a felvételen a MR Énekkarát és Zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Szóval valóságos sztárparádé, a hatvanas évek operaénekeseinek színe-java felvonult. Érdekesség, hogy a Hordó-dalt itt Külkey László (tenor) énekli, míg az eredeti német nyelvű felvételeken általában bariton (pl. Hermann Prey) szólaltatja meg. Kíváncsi vagyok, hogy a Te lemezeden ezt a szerepet ki énekli. Később a rádióban elkészült egy újabb változat is, melyen Molnár András, Melis György és Kincses Veronika énekel… De ez számomra nem eléggé „klasszikus”, inkább csak utánérzés. Aztán ismeretes, hogy a TV Zenés Színháza is felvette, régen, valamelyik csatornán látható volt. Nem szerettem, mert az énekhangokra (Rozsos István, Palcsó Sándor, Zempléni Mária, Csányi János) tátogtak a prózai színészek. Viszont meg van „gyári” videokazettán a Fővárosi Operettszínház ötvenes évekbeli legendás Boccaccioja, amelyen a kor üdvöskéi tűnnek fel: Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Ilona és sokan mások S bár fekete-fehér és itt-ott serceg a kép meg a hang, de hű képet kapunk az akkor idők operett művészeinek tehetségéről, továbbá jó látni, hogy nem üres a színpad, hanem szépen beépített a tér: a mutatós, jól funkcionáló díszletekre és a dekoratív jelmezekre nem sajnálták a pénzt. És nem tették idézőjelbe a cselekményt sem, mint ahogy az manapság bevált gyakorlat. Mert tudták, hogy a klasszikus operett zenéje és szövege azt nem viselné el. Vagy ha mégis, ám mi nézők nem.
306 bemaria 2006-02-15 08:25:01
Most kaptam meg a megrendelt Boccaccio és A madarász CD-imet. Már alig várom, hogy meghallgathassam!
Most kaptam meg a megrendelt Boccaccio és A madarász CD-imet. Már alig várom, hogy meghallgathassam!
305 Búbánat 2006-02-14 12:12:53 [Válasz erre: 304 egy kívülálló 2006-02-14 11:26:30]
Több részletről van szó,de egyik sem teljes, pár percnyi az egész, közbe szúrt schnittekkel, riportokkal. Ha jól emlékszem, három számból látható ízelítő, a kamera Lehárt is mutatja az Operaház zenekari árkában, amint az előadáson vezényli a zenekart... Nem tudhatjuk, hogy a TV archívuma erről a jelentős eseményről még mit és mennyit bírtokol... A TV-ben egy Lehár-összeállításban ennyi került vetítésre, de ebből is átjön, átsugárzik, hogy milyen pompázatos kiállítású előadás volt és milyen nagyszerű hangulat uralkodott az Operában: fenn a színpadon, a zenekari árokban és lent a nézőtéren egyaránt.
Több részletről van szó,de egyik sem teljes, pár percnyi az egész, közbe szúrt schnittekkel, riportokkal. Ha jól emlékszem, három számból látható ízelítő, a kamera Lehárt is mutatja az Operaház zenekari árkában, amint az előadáson vezényli a zenekart... Nem tudhatjuk, hogy a TV archívuma erről a jelentős eseményről még mit és mennyit bírtokol... A TV-ben egy Lehár-összeállításban ennyi került vetítésre, de ebből is átjön, átsugárzik, hogy milyen pompázatos kiállítású előadás volt és milyen nagyszerű hangulat uralkodott az Operában: fenn a színpadon, a zenekari árokban és lent a nézőtéren egyaránt.
304 egy kívülálló 2006-02-14 11:26:30 [Válasz erre: 303 Búbánat 2006-02-14 11:08:48]
Nem mondod, hogy erről van filmfelvétel!!! Teljes számok is megvannak, vagy csak amolyan ebből is egy kicsit - abból is egy kicsit?
Nem mondod, hogy erről van filmfelvétel!!! Teljes számok is megvannak, vagy csak amolyan ebből is egy kicsit - abból is egy kicsit?
303 Búbánat 2006-02-14 11:08:48 [Válasz erre: 298 egy kívülálló 2006-02-13 19:48:42]
Igen, ezt én is így gondolom. Utána néztem a Garabonciás keletkezés történetének. Dalos László egy cikkében beszámolt az előzményekről. „Sikereimet nem a sajátomnak könyvelem el, hanem nemzetemnek.”; Lehár Ferenc mondotta ezt egy interjúban, Budapesten, 1941 végén, amikor már magával hozta – hogy Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójának átadja – új dalműve partitúráját. Az új mű, amelyről 1942-be többször is nyilatkozik – a Garabonciás diák címet kapja. Szövegírója Innocent Vincze Ernő A mű háttere: az 1848-as szabadságharc… Mi ez, ha nem nyílt hitvallás?! A Garabonciás, amelynek egy negyede a Cigányszerelem dallamait használja fel, háromnegyede csupa-csupa új Lehár-dallam., 1943. február 20-án került az Operaház közönsége elé. A kor nagyjai énekeltek és játszottak benne, mint Udvardy Tibor, Orosz Júlia és Osváth Júlia és mások. Nádasdy Kálmán rendezte a művet. A premieren és még egy előadáson maga Lehár dirigált, azonban utána rosszul lett és visszautazott Bécsbe, majd további gyógykezeltetésre Bad Ischlbe. Egyébként a korabeli filmhíradó is felvette sok szép részletét. Szerencsére a TV archívumában meg van a kópia, illetve a kazetta, így sikerült nekem egyszer videóra vennem. Abból megítélve, amit láttam, tényleg fantasztikus előadás-sorozat lehetett az Operában. Káprázatos díszletek és jelmezek, és még a karcos képkockák és a sercegő hangok által is átjött a lényeg: a lelkesedés, a tűz, a szerző zsenialitása. Lehár a premier küszöbén ezeket írta a Magyar Színpad nevű műsorújság hasábjain: „ Szeretném, ha Józsi diák alakjával emléket sikerült volna állítanom azoknak a lelkes muzsikus garabonciásoknak, akik dalukkal, költő lelkükkel mindig szolgálatában álltak a nagy eszményeknek; akik kóbor bujdosásukban, lemondó, küzdelmes vándorlásukban mindig a legszentebbet szolgálták: hazájukat, nemzetüket, népük gondolatait. Szívemhez nőtt dalművem többi szereplője is, de Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani, amit belülről mindig éreztem és érzek: MAGYAR VAGYOK”. Egy másik interjúban – Gách Mariannak a Film Színház Muzsikában – így vallott: „Arra törekedtem, hogy melódiáimmal egy boldogabb világba vigyem az embereket…”
Igen, ezt én is így gondolom. Utána néztem a Garabonciás keletkezés történetének. Dalos László egy cikkében beszámolt az előzményekről. „Sikereimet nem a sajátomnak könyvelem el, hanem nemzetemnek.”; Lehár Ferenc mondotta ezt egy interjúban, Budapesten, 1941 végén, amikor már magával hozta – hogy Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójának átadja – új dalműve partitúráját. Az új mű, amelyről 1942-be többször is nyilatkozik – a Garabonciás diák címet kapja. Szövegírója Innocent Vincze Ernő A mű háttere: az 1848-as szabadságharc… Mi ez, ha nem nyílt hitvallás?! A Garabonciás, amelynek egy negyede a Cigányszerelem dallamait használja fel, háromnegyede csupa-csupa új Lehár-dallam., 1943. február 20-án került az Operaház közönsége elé. A kor nagyjai énekeltek és játszottak benne, mint Udvardy Tibor, Orosz Júlia és Osváth Júlia és mások. Nádasdy Kálmán rendezte a művet. A premieren és még egy előadáson maga Lehár dirigált, azonban utána rosszul lett és visszautazott Bécsbe, majd további gyógykezeltetésre Bad Ischlbe. Egyébként a korabeli filmhíradó is felvette sok szép részletét. Szerencsére a TV archívumában meg van a kópia, illetve a kazetta, így sikerült nekem egyszer videóra vennem. Abból megítélve, amit láttam, tényleg fantasztikus előadás-sorozat lehetett az Operában. Káprázatos díszletek és jelmezek, és még a karcos képkockák és a sercegő hangok által is átjött a lényeg: a lelkesedés, a tűz, a szerző zsenialitása. Lehár a premier küszöbén ezeket írta a Magyar Színpad nevű műsorújság hasábjain: „ Szeretném, ha Józsi diák alakjával emléket sikerült volna állítanom azoknak a lelkes muzsikus garabonciásoknak, akik dalukkal, költő lelkükkel mindig szolgálatában álltak a nagy eszményeknek; akik kóbor bujdosásukban, lemondó, küzdelmes vándorlásukban mindig a legszentebbet szolgálták: hazájukat, nemzetüket, népük gondolatait. Szívemhez nőtt dalművem többi szereplője is, de Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani, amit belülről mindig éreztem és érzek: MAGYAR VAGYOK”. Egy másik interjúban – Gách Mariannak a Film Színház Muzsikában – így vallott: „Arra törekedtem, hogy melódiáimmal egy boldogabb világba vigyem az embereket…”
302 Búbánat 2006-02-14 10:48:48 [Válasz erre: 299 bemaria 2006-02-14 07:59:02]
Idén novemberben lesz öt éve, hogy a Debreceni Csokonai Színház Budapesten a Millenáris Teátrumban bemutatta a Cigányszerelem eredeti változatát. Ezt a Moravetz Levente által rendezett produkciót a TV is közvetítette. Már nem emlékszem rá, hogy Kaposi Gergely vagy Somos Csaba vezényelt-e. Azt tudom, hogy azon az előadáson több neves budapesti művész is fellépett vendégként a produkcióban: Gárday Gábor, Molnár Marica, Jankovics József, Vadász Zsolt, Kállay Bori voltak a főszereplők. Nagy sikerük volt. Sok év telt el azóta, hogy utoljára láttam Lehár nagyszerű operettjét a Budapesti Operettszínházban, így ez a vendégjáték akkor igen felvillanyozott. De ha már ennyire leragadtam, leragadtunk a Cigányszerelemnél, illő, hogy utaljak a „mesére” is. Tehát egész röviden: Az erdélyi Kárpátokban, a Cserna folyó partján érdekes népszokás él. A leánynak az eljegyzési csók előtt késő este innia kell a Cserna folyó vizéből, és akkor megálmodja jövőjét. Ez a mese magva. Dragutin, a gazdag földbirtokos - ahogy ezen a vidéken hívják, bojár - Zórika nevű szépséges fiatal leányát Jonel Boleszku bojárhoz akarja férjhez adni. Zórika azonban Józsit, a cigánylegényt szereti. Józsiért rajonganak a nők. Kőrösházy Ilona, a szép magyar özvegy is hozzá akar menni feleségül. Zórika Jonelnek reggelre ígéri a mátkacsókot, előbb iszik a Cserna vizéből, és megálmodja sorsát...
Idén novemberben lesz öt éve, hogy a Debreceni Csokonai Színház Budapesten a Millenáris Teátrumban bemutatta a Cigányszerelem eredeti változatát. Ezt a Moravetz Levente által rendezett produkciót a TV is közvetítette. Már nem emlékszem rá, hogy Kaposi Gergely vagy Somos Csaba vezényelt-e. Azt tudom, hogy azon az előadáson több neves budapesti művész is fellépett vendégként a produkcióban: Gárday Gábor, Molnár Marica, Jankovics József, Vadász Zsolt, Kállay Bori voltak a főszereplők. Nagy sikerük volt. Sok év telt el azóta, hogy utoljára láttam Lehár nagyszerű operettjét a Budapesti Operettszínházban, így ez a vendégjáték akkor igen felvillanyozott. De ha már ennyire leragadtam, leragadtunk a Cigányszerelemnél, illő, hogy utaljak a „mesére” is. Tehát egész röviden: Az erdélyi Kárpátokban, a Cserna folyó partján érdekes népszokás él. A leánynak az eljegyzési csók előtt késő este innia kell a Cserna folyó vizéből, és akkor megálmodja jövőjét. Ez a mese magva. Dragutin, a gazdag földbirtokos - ahogy ezen a vidéken hívják, bojár - Zórika nevű szépséges fiatal leányát Jonel Boleszku bojárhoz akarja férjhez adni. Zórika azonban Józsit, a cigánylegényt szereti. Józsiért rajonganak a nők. Kőrösházy Ilona, a szép magyar özvegy is hozzá akar menni feleségül. Zórika Jonelnek reggelre ígéri a mátkacsókot, előbb iszik a Cserna vizéből, és megálmodja sorsát...
301 Búbánat 2006-02-14 10:47:26 [Válasz erre: 297 Váradi 2006-02-13 17:18:09]
Melyik évben volt ez a tours-i fesztiválra meghívásos turné? Volt egy időszak, amikor a Pesti Műsor több éven át rendszeresen beszámolt az Operettszínház társulatának nyugat-európai országokban évi rendszerességgel visszatérő (elsősorban a német nyelvterületen) tett turnéjáról, a sikerekről, díjakról, érdekességekről. Aztán abbamaradt ez a sorozat. Sajnáltam. Nem emlékszem, hogy erről a Szvjatoszlav Richter által kezdeményezett invitálásról olvastam volna. Valószínűleg elkerülte a figyelmem. Így ezer köszönet ezért az értékes információért!
Melyik évben volt ez a tours-i fesztiválra meghívásos turné? Volt egy időszak, amikor a Pesti Műsor több éven át rendszeresen beszámolt az Operettszínház társulatának nyugat-európai országokban évi rendszerességgel visszatérő (elsősorban a német nyelvterületen) tett turnéjáról, a sikerekről, díjakról, érdekességekről. Aztán abbamaradt ez a sorozat. Sajnáltam. Nem emlékszem, hogy erről a Szvjatoszlav Richter által kezdeményezett invitálásról olvastam volna. Valószínűleg elkerülte a figyelmem. Így ezer köszönet ezért az értékes információért!
300 Búbánat 2006-02-14 10:46:56 [Válasz erre: 296 Sesto 2006-02-13 16:53:35]
Egyébként ez a Tavaszhoz hasonlóan (amit ugyancsak nemrégen adta ki a CPO) ez is egy rövidebb lélegzetű operett. Dialógusok nélkül 60 percnél kevesebb idő hosszúságú. Gyorsan végezni lehet vele. De a „belseje” tömény szépség…
Egyébként ez a Tavaszhoz hasonlóan (amit ugyancsak nemrégen adta ki a CPO) ez is egy rövidebb lélegzetű operett. Dialógusok nélkül 60 percnél kevesebb idő hosszúságú. Gyorsan végezni lehet vele. De a „belseje” tömény szépség…
299 bemaria 2006-02-14 07:59:02 [Válasz erre: 294 Búbánat 2006-02-13 11:59:00]
De jó, hogy mindezt leírtad! Most már átlátom a folyamatot. Eddig mindig meglepődtem, hja olyan Lehár operettekkel találkoztam, amelyeket nem tudtam hova tenni. A Deres már a határt és az Apacslegényt már én is hallottam. A Zórika, Zórika tényleg gyönyörű dal, de több szép dallam van ebben az operettben. Az egyik favoritom a Csókban van az ifjúság c dal, de több kedvencem is van.
De jó, hogy mindezt leírtad! Most már átlátom a folyamatot. Eddig mindig meglepődtem, hja olyan Lehár operettekkel találkoztam, amelyeket nem tudtam hova tenni. A Deres már a határt és az Apacslegényt már én is hallottam. A Zórika, Zórika tényleg gyönyörű dal, de több szép dallam van ebben az operettben. Az egyik favoritom a Csókban van az ifjúság c dal, de több kedvencem is van.
298 egy kívülálló 2006-02-13 19:48:42 [Válasz erre: 294 Búbánat 2006-02-13 11:59:00]
Éppen az 1943-as Cigányszerelem-átdolgozás miatt helytelen, hogy mindenhol a Giudittát jelölik meg Lehár utolsó operettjeként. Valójában a Garabonciás az utolsó darabja, hiszen a szerzői átdolgozások is eredeti műnek számítanak (ld. Endlich allein => Schön ist die Welt).
Éppen az 1943-as Cigányszerelem-átdolgozás miatt helytelen, hogy mindenhol a Giudittát jelölik meg Lehár utolsó operettjeként. Valójában a Garabonciás az utolsó darabja, hiszen a szerzői átdolgozások is eredeti műnek számítanak (ld. Endlich allein => Schön ist die Welt).
297 Váradi 2006-02-13 17:18:09
Nagy örömmel olvastam a Cigányszerelem c. operettről,elfelejtett remekmű.Az Operett Szinházban Vámos László rendezésében ment,és miután magam is részese voltam,tudom,milyen nehezen mentek bele,hogy az u.n.ős változatot adjuk elő.Végül a darab nagyon sikeres volt,megjárta külföldet,főszereplői elnyerték a kritikusok diját Münchenben,és a legnagyobb sikere a műfajnak,hogy Szjatoszlav Richter az általa vezetett igen rangos tours-i zenei fesztiválra meghivta az operettes Cigányszerelmet.Sem elötte sem utána nem volt a \"könnyü\"műfaj jelen ezen a zenei eseményen.
Nagy örömmel olvastam a Cigányszerelem c. operettről,elfelejtett remekmű.Az Operett Szinházban Vámos László rendezésében ment,és miután magam is részese voltam,tudom,milyen nehezen mentek bele,hogy az u.n.ős változatot adjuk elő.Végül a darab nagyon sikeres volt,megjárta külföldet,főszereplői elnyerték a kritikusok diját Münchenben,és a legnagyobb sikere a műfajnak,hogy Szjatoszlav Richter az általa vezetett igen rangos tours-i zenei fesztiválra meghivta az operettes Cigányszerelmet.Sem elötte sem utána nem volt a \"könnyü\"műfaj jelen ezen a zenei eseményen.
296 Sesto 2006-02-13 16:53:35 [Válasz erre: 295 Búbánat 2006-02-13 15:21:41]
...bevallom, nem figyeltem fel a névre, mivel ez egy kb. 2-3 évvel ezelött készült felvétel,...s Elena elmondása szerint, már a felvétel idöpontjában sem volt igazán biztos, hogy ebben a mai bizonytalan helyzetben-ami a CD-kiadást illeti-piacra kerül-e etc. Minden esetre örülök neki! ;-))) (Márc. elejétöl úgyis együtt dolgozunk, ha mást nem, akkor majd meghallgatom/hozzájutok. :-) Aktuális \"véleményem\" éppen Puritani-elöadásairól van, hiszen most éppen azt énekelte...)
...bevallom, nem figyeltem fel a névre, mivel ez egy kb. 2-3 évvel ezelött készült felvétel,...s Elena elmondása szerint, már a felvétel idöpontjában sem volt igazán biztos, hogy ebben a mai bizonytalan helyzetben-ami a CD-kiadást illeti-piacra kerül-e etc. Minden esetre örülök neki! ;-))) (Márc. elejétöl úgyis együtt dolgozunk, ha mást nem, akkor majd meghallgatom/hozzájutok. :-) Aktuális \"véleményem\" éppen Puritani-elöadásairól van, hiszen most éppen azt énekelte...)
295 Búbánat 2006-02-13 15:21:41
Kedves Sesto, azt hittem felfigyelsz egy névre: Mosucra! Gondolom, számodra is újdonság lesz ez a vele készült, nemrég megjelent Lehár-lemez. Megrendeltem és várom. Esetleg Hozzád már eljutott? És van véleményed is róla?
Kedves Sesto, azt hittem felfigyelsz egy névre: Mosucra! Gondolom, számodra is újdonság lesz ez a vele készült, nemrég megjelent Lehár-lemez. Megrendeltem és várom. Esetleg Hozzád már eljutott? És van véleményed is róla?
294 Búbánat 2006-02-13 11:59:00 [Válasz erre: 293 bemaria 2006-02-13 08:21:43]
A Cigányszerelem valóban nagyon szép operett. Láttam többször az Operettszínházban. Jól ismerem a rádiós, televíziós felvételeit is. A TV pár éve közvetítette a Operettszínházból, akkor VHS kazettára felvettem a teljes darabot. Tudni kell, hogy Lehár ezt a művét átdolgozta és A garabonciás címmel 1943-ban a pesti Operaház bemutatta a szerző vezényletével. Még egy átdolgozása ismert, ezúttal a rádióra dolgozták át, 1952-ben, tehát a komponista halála után négy évvel, új szöveget is kapott, és Vándordiák lett a címe. Ebből a változatból ismert az „Utam muzsikálva járom…” kezdetű népszerű tenor-ária (Sárdy János, Réti József és mások kiváló tolmácsolásában sokszor hallani a rádióban). Ugyancsak nagyon ismert száma a „Deres már a határ…” Svéd Sándortól Melisen át Kováts Kolosig sok baritonunk és basszusunk énekében gyönyörködhetünk, amikor ez az érzelmes szám időnként felhangzik a rádió operettműsoraiban. Én mégis az első, eredeti operettet kedvelem, és benne a „Zórika, Zórika, jöjj vissza már…” kezdetű nagyon hatásos szerelmi románcot, amelyet Baksay Árpádon kívül még senkitől sem hallottam nála szebben, szívhez szólóbban énekelni… Lehár második sikeres operettje volt az 1902-ben bemutatott Der Rastelbinder (első: A bécsi asszonyok). A magyar címe: A drótostót. Így már biztosan ismered. Ez egy szlovák környezetben játszódó darab. Magyar nyelvű részletek nagy ritkán felhangzanak a rádió operett összeállításaiban. Jóval érdekesebb és kuszább a Der Sterngucker, aminek a bemutatója 1916-ban, Bécsben volt. Ezt a művét (is) többször átdolgozta Lehár – ezt a legtöbbször, szám szerint négyszer! A második verzió címe La danza delle libellule – ennek olasz nyelvű librettója egy német szöveg alapján készült, s a három felvonásos operett bemutatója Milánóban volt 1922-ben. Ebből elkészült a német változat Libellentanz, vagy más néven Die drei Grazien (bemutatója 1923-ban Bécsben volt). Magyar címe: A három grácia. Ugye, ez már Neked is ismerősen hangzik? A rádióban sokszor hallani belőle részleteket Legismertebb száma az „Apacs-kettős”. Ezt a nagyon népszerű kettőst rengetegen előadták (kedvencem a Palcsó Sándor és Kalmár Magda duettje, de Külkey László és Zentai Anna tolmácsolásában is élvezem), sajnos, sokszor áthangszerelték, modernizálták, ami már messze jár az eredeti hangzásvilágtól (lásd pl. Bodrogi Gyula és Voith Ági azért jópofa hajdani „bohóckodásait”). És még mindig nincs vége az átdolgozások sorának: Lehár elkészítette a negyedik változatot is, megint olasz szövegkönyvre készült, és ezúttal a nagyon hangzatos Gigolette címet kapta a darab. Ennek a verziónak 1926-ban volt a premierje. Most a CPO-nál megjelentetett felvételen az eredeti kompozíciót hallgathatjuk meg. Már nagyon várom ezt a CD-t is.
A Cigányszerelem valóban nagyon szép operett. Láttam többször az Operettszínházban. Jól ismerem a rádiós, televíziós felvételeit is. A TV pár éve közvetítette a Operettszínházból, akkor VHS kazettára felvettem a teljes darabot. Tudni kell, hogy Lehár ezt a művét átdolgozta és A garabonciás címmel 1943-ban a pesti Operaház bemutatta a szerző vezényletével. Még egy átdolgozása ismert, ezúttal a rádióra dolgozták át, 1952-ben, tehát a komponista halála után négy évvel, új szöveget is kapott, és Vándordiák lett a címe. Ebből a változatból ismert az „Utam muzsikálva járom…” kezdetű népszerű tenor-ária (Sárdy János, Réti József és mások kiváló tolmácsolásában sokszor hallani a rádióban). Ugyancsak nagyon ismert száma a „Deres már a határ…” Svéd Sándortól Melisen át Kováts Kolosig sok baritonunk és basszusunk énekében gyönyörködhetünk, amikor ez az érzelmes szám időnként felhangzik a rádió operettműsoraiban. Én mégis az első, eredeti operettet kedvelem, és benne a „Zórika, Zórika, jöjj vissza már…” kezdetű nagyon hatásos szerelmi románcot, amelyet Baksay Árpádon kívül még senkitől sem hallottam nála szebben, szívhez szólóbban énekelni… Lehár második sikeres operettje volt az 1902-ben bemutatott Der Rastelbinder (első: A bécsi asszonyok). A magyar címe: A drótostót. Így már biztosan ismered. Ez egy szlovák környezetben játszódó darab. Magyar nyelvű részletek nagy ritkán felhangzanak a rádió operett összeállításaiban. Jóval érdekesebb és kuszább a Der Sterngucker, aminek a bemutatója 1916-ban, Bécsben volt. Ezt a művét (is) többször átdolgozta Lehár – ezt a legtöbbször, szám szerint négyszer! A második verzió címe La danza delle libellule – ennek olasz nyelvű librettója egy német szöveg alapján készült, s a három felvonásos operett bemutatója Milánóban volt 1922-ben. Ebből elkészült a német változat Libellentanz, vagy más néven Die drei Grazien (bemutatója 1923-ban Bécsben volt). Magyar címe: A három grácia. Ugye, ez már Neked is ismerősen hangzik? A rádióban sokszor hallani belőle részleteket Legismertebb száma az „Apacs-kettős”. Ezt a nagyon népszerű kettőst rengetegen előadták (kedvencem a Palcsó Sándor és Kalmár Magda duettje, de Külkey László és Zentai Anna tolmácsolásában is élvezem), sajnos, sokszor áthangszerelték, modernizálták, ami már messze jár az eredeti hangzásvilágtól (lásd pl. Bodrogi Gyula és Voith Ági azért jópofa hajdani „bohóckodásait”). És még mindig nincs vége az átdolgozások sorának: Lehár elkészítette a negyedik változatot is, megint olasz szövegkönyvre készült, és ezúttal a nagyon hangzatos Gigolette címet kapta a darab. Ennek a verziónak 1926-ban volt a premierje. Most a CPO-nál megjelentetett felvételen az eredeti kompozíciót hallgathatjuk meg. Már nagyon várom ezt a CD-t is.
293 bemaria 2006-02-13 08:21:43 [Válasz erre: 292 Búbánat 2006-02-12 16:10:07]
A Zigeunerliebe-t én is csak ajánlani tudom! Nagyon ritkán játszák ezt az operettet, pedig gyönyörű a zenéje, és a történet sem szokványos! A másik hármat viszont egyáltalán nem ismerem!
A Zigeunerliebe-t én is csak ajánlani tudom! Nagyon ritkán játszák ezt az operettet, pedig gyönyörű a zenéje, és a történet sem szokványos! A másik hármat viszont egyáltalán nem ismerem!
292 Búbánat 2006-02-12 16:10:07 [Válasz erre: 291 Búbánat 2006-02-07 09:58:37]
A CPO-nál nem rég jött ki a Szép a világ. Schön ist die Welt (Gesamtaufnahme ohne Dialoge) Elena Mosuc, Zoran Todorovich, Chor des Bayerischen Rundfunks (Lt.:Michael Gläser), Münchner Rundfunkorchester,Ulf Schirmer Már megrendeltem. Addig pedig beérem a hazai kiválóságainkkal felvett rádiófelvétellel (Korondy György, Andor Éva). További Lehár-újdonságok a kiadónál: Zigeunerliebe Stojkovic, Schellenberg, Todorovich, Schneider, Lukic, Rankl, Köhler, Schulze, Hörl, Bielow, NDR-Chor, NDR Radiophilharmonie, Frank Beermann 2 CDs Der Rastelbinder Muliar, Hobarth, Papouschek, Zednik, Dallapozza, ORF-Chor, Wiener Mozart Sängerknaben, ORF-Symphonieorchester, Hans Graf 2 CDs Der Sterngucker (Operette in 3 Akten) Lothar Odinius, Claudia Rohrbach, Hanna Dora Sturludottir, Robert Wörle, Markus Köhler, Deutsche Kammerakademie Neuss, Johannes Goritzki Sound:stereo & multichannel (Hybrid) 2 Super Audio CDs Ezeket is megrendeltem már.
A CPO-nál nem rég jött ki a Szép a világ. Schön ist die Welt (Gesamtaufnahme ohne Dialoge) Elena Mosuc, Zoran Todorovich, Chor des Bayerischen Rundfunks (Lt.:Michael Gläser), Münchner Rundfunkorchester,Ulf Schirmer Már megrendeltem. Addig pedig beérem a hazai kiválóságainkkal felvett rádiófelvétellel (Korondy György, Andor Éva). További Lehár-újdonságok a kiadónál: Zigeunerliebe Stojkovic, Schellenberg, Todorovich, Schneider, Lukic, Rankl, Köhler, Schulze, Hörl, Bielow, NDR-Chor, NDR Radiophilharmonie, Frank Beermann 2 CDs Der Rastelbinder Muliar, Hobarth, Papouschek, Zednik, Dallapozza, ORF-Chor, Wiener Mozart Sängerknaben, ORF-Symphonieorchester, Hans Graf 2 CDs Der Sterngucker (Operette in 3 Akten) Lothar Odinius, Claudia Rohrbach, Hanna Dora Sturludottir, Robert Wörle, Markus Köhler, Deutsche Kammerakademie Neuss, Johannes Goritzki Sound:stereo & multichannel (Hybrid) 2 Super Audio CDs Ezeket is megrendeltem már.
289 egy kívülálló 2006-02-08 14:40:21 [Válasz erre: 290 bemaria 2006-02-07 08:05:43]
Tegnap megszereztem és meghallgattam a Lehár vezényelte Giiuditta-felvételt. Ha egyszer kicsit több időm lesz, be is számolok róla részletesebben is. A Szép a világ is megvan, ebbe még sajna bele sem tudtam hallgatni, ezt a darabot ráadásul egyáltalán nem ismerem - annyit azért tudok, hogy a jóval korábbi Végre egyedül c. operett átdolgozása.
Tegnap megszereztem és meghallgattam a Lehár vezényelte Giiuditta-felvételt. Ha egyszer kicsit több időm lesz, be is számolok róla részletesebben is. A Szép a világ is megvan, ebbe még sajna bele sem tudtam hallgatni, ezt a darabot ráadásul egyáltalán nem ismerem - annyit azért tudok, hogy a jóval korábbi Végre egyedül c. operett átdolgozása.
288 bemaria 2006-02-08 12:14:09
Kezdenek rájönni, hogy az operett műfajának is vannak rajongói. A következő oldalakat találtam: www.operett.lapozz.hu www.operettclub.hu Vajon mi történt?
Kezdenek rájönni, hogy az operett műfajának is vannak rajongói. A következő oldalakat találtam: www.operett.lapozz.hu www.operettclub.hu Vajon mi történt?
291 Búbánat 2006-02-07 09:58:37 [Válasz erre: 288 bemaria 2006-02-08 12:14:09]
A Madarász világsikerű darab. Olyan hírességek és nagyságok is énekelték az operett részleteit mint pl. Joan Sutherland, Kónya Sándor, Elisabeth Swarzkopf, Hermann Prey vagy Walter Berry. Offenbach egyfelvonásos operettje, A 66-os szám, egy jópofa blődség, igazi franciás kolorittal, csipkelődéssel, sziporkázó hangszereléssel, hálás énekelni valókkal; a humor mellett sok szép érzelmes dalbetétet is tartalmaz a mű. Az én általam favorizált teljes rádiós felvételen Radnai György, László Margit és Réti József brillíroz. A legismertebb szám: A Házaló-dal (Radnayn kívül elénekelte ezt Miller Lajos, Gáti István és mások is), de Suson románca, Suson dala és kettős, a Bordal mind-mind pompás énekelnivalókat tartalmaz. A szoprán szerepet egy másik régi felvételen Szecsődy Irén is énekelte. Évtizedekkel később, a kilencvenes évek elején elkészült egy újabb változat, amelyen Kertesi Ingridet, Gulyás Dénest és Melis Györgyöt hallhatjuk a MRT Szimfonikus zenekarának kíséretében, Pál Tamás vezényletével.
A Madarász világsikerű darab. Olyan hírességek és nagyságok is énekelték az operett részleteit mint pl. Joan Sutherland, Kónya Sándor, Elisabeth Swarzkopf, Hermann Prey vagy Walter Berry. Offenbach egyfelvonásos operettje, A 66-os szám, egy jópofa blődség, igazi franciás kolorittal, csipkelődéssel, sziporkázó hangszereléssel, hálás énekelni valókkal; a humor mellett sok szép érzelmes dalbetétet is tartalmaz a mű. Az én általam favorizált teljes rádiós felvételen Radnai György, László Margit és Réti József brillíroz. A legismertebb szám: A Házaló-dal (Radnayn kívül elénekelte ezt Miller Lajos, Gáti István és mások is), de Suson románca, Suson dala és kettős, a Bordal mind-mind pompás énekelnivalókat tartalmaz. A szoprán szerepet egy másik régi felvételen Szecsődy Irén is énekelte. Évtizedekkel később, a kilencvenes évek elején elkészült egy újabb változat, amelyen Kertesi Ingridet, Gulyás Dénest és Melis Györgyöt hallhatjuk a MRT Szimfonikus zenekarának kíséretében, Pál Tamás vezényletével.
290 bemaria 2006-02-07 08:05:43 [Válasz erre: 287 Búbánat 2006-02-06 16:09:47]
Igen, ebből a két Offenbach műből énekelt még részletet. Fel is vettem. Tényleg nem ismerem A madarászt, csak részleteket hallottam belőle az MDR-en. Magyarul még eddig nem hallottam belőle dalt azt hiszem. De már írtam, hogy megrendeltem a teljes felvételt németül, csak még nem érkezett meg, úgyhogy már csak idő kérdése, hogy megismerjem a teljes művet. A bányamesterről viszont még nem hallottam.
Igen, ebből a két Offenbach műből énekelt még részletet. Fel is vettem. Tényleg nem ismerem A madarászt, csak részleteket hallottam belőle az MDR-en. Magyarul még eddig nem hallottam belőle dalt azt hiszem. De már írtam, hogy megrendeltem a teljes felvételt németül, csak még nem érkezett meg, úgyhogy már csak idő kérdése, hogy megismerjem a teljes művet. A bányamesterről viszont még nem hallottam.
287 Búbánat 2006-02-06 16:09:47 [Válasz erre: 286 bemaria 2006-02-06 14:25:29]
A műsor elejét nem hallottam, csak a végére kapcsoltam be a készüléket, mikor éppen Zeller Madarászából Milka belépőjét énekelte Kertesi Ingrid. Szerimtem Offenbachtól énekelhetett még részleteket? A Hungarotonnál készítettek vele egy opera-operett-lemezt, és azon van rajta Az Orfeusz az alvilágban és a 66-os szám is. Bizonyára, az utóbbira gondolhattál még, mikor írod, hogy nem ismered ezeket. Azért megleptél most, hogy nem ismered A madarászt. Ebben az esetben feltétlenül hallgasd meg a teljes művet vagy részleteit. A szerző dallam invenciója vetekszik a legjobbakéval. A hazai rádiós feldolgozás részletei időnként felcsendülnek a rádió hullámhosszán. Legismertebb rádiós verzióján Szabó Miklós, Fábry Edit, Rátonyi Róbert, Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Petress Zsuzsa, Szilvásy Margit, a MR Énekkarát és Szimfonikus Zenekara működik közre Polgár Tibor vezényletével. Ez nem keresztmetszet, a teljes darab felvétele. Legismertebb részletei: a Rajna keringő, Ádám belépője, Annuska áriája, Hasko és Flasko kettőse, a postás kisasszony dala, Milka belépője, a Rózsadal, a finálék, mind szépségek, betelni velük szinte lehetetlen. Az egyes részleteket a fentieken túl külön -külön, számtalan neves művészünk is szalagra énekelte: Házy, Kalmár, Várhelyi, Kishegyi, Kazal László, Fekete Pál, Sárdy, Simándy,Ilosfalvy, Kónya stb. Viszont könnyebben hozzáférhetsz az eredeti német nyelvű operetthez (Der Vogelhandler) , mert láttam, hogy DVD-n kijött: ha jól emlékszem egy Mörbisch-i előadás felvétele volt? Zeller másik operettjét még ennél is jobban szeretem: A bányamester. Igaz, csak a keresztmetszetét ismerem, amit a rádióban vettek fel a hatvanas években Kelen Tiborral,Házy Erzsébettel. Bródy Tamás vezényelte a MR Énekkarát (hatalmas feladat: önállóan és minden ária, duett kóruskíséretes) és zenekarát. Jó pár évvel később Kincses Veronika is felénekelte szalagra a grófnő áriáját. Létezik egy nagyon régi felvétel,amit még nem hallottam: itt a grófnő Raskó Magda, Martin pedig Kövecses Béla, és a Földényi Kórus működik közre. Most el kell mennem, holnap majd a 66-os számról is szólok.
A műsor elejét nem hallottam, csak a végére kapcsoltam be a készüléket, mikor éppen Zeller Madarászából Milka belépőjét énekelte Kertesi Ingrid. Szerimtem Offenbachtól énekelhetett még részleteket? A Hungarotonnál készítettek vele egy opera-operett-lemezt, és azon van rajta Az Orfeusz az alvilágban és a 66-os szám is. Bizonyára, az utóbbira gondolhattál még, mikor írod, hogy nem ismered ezeket. Azért megleptél most, hogy nem ismered A madarászt. Ebben az esetben feltétlenül hallgasd meg a teljes művet vagy részleteit. A szerző dallam invenciója vetekszik a legjobbakéval. A hazai rádiós feldolgozás részletei időnként felcsendülnek a rádió hullámhosszán. Legismertebb rádiós verzióján Szabó Miklós, Fábry Edit, Rátonyi Róbert, Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Petress Zsuzsa, Szilvásy Margit, a MR Énekkarát és Szimfonikus Zenekara működik közre Polgár Tibor vezényletével. Ez nem keresztmetszet, a teljes darab felvétele. Legismertebb részletei: a Rajna keringő, Ádám belépője, Annuska áriája, Hasko és Flasko kettőse, a postás kisasszony dala, Milka belépője, a Rózsadal, a finálék, mind szépségek, betelni velük szinte lehetetlen. Az egyes részleteket a fentieken túl külön -külön, számtalan neves művészünk is szalagra énekelte: Házy, Kalmár, Várhelyi, Kishegyi, Kazal László, Fekete Pál, Sárdy, Simándy,Ilosfalvy, Kónya stb. Viszont könnyebben hozzáférhetsz az eredeti német nyelvű operetthez (Der Vogelhandler) , mert láttam, hogy DVD-n kijött: ha jól emlékszem egy Mörbisch-i előadás felvétele volt? Zeller másik operettjét még ennél is jobban szeretem: A bányamester. Igaz, csak a keresztmetszetét ismerem, amit a rádióban vettek fel a hatvanas években Kelen Tiborral,Házy Erzsébettel. Bródy Tamás vezényelte a MR Énekkarát (hatalmas feladat: önállóan és minden ária, duett kóruskíséretes) és zenekarát. Jó pár évvel később Kincses Veronika is felénekelte szalagra a grófnő áriáját. Létezik egy nagyon régi felvétel,amit még nem hallottam: itt a grófnő Raskó Magda, Martin pedig Kövecses Béla, és a Földényi Kórus működik közre. Most el kell mennem, holnap majd a 66-os számról is szólok.
286 bemaria 2006-02-06 14:25:29
Én nem igazán ismerem ezeket a felvételeket amiket írtatok. Tegnap a Petőfin belehallgattam a műsorba 16-17-ig. Olyan operett-felvételeket adtak a végén, amiket még nem hallottam, úgyhogy örültem neki!
Én nem igazán ismerem ezeket a felvételeket amiket írtatok. Tegnap a Petőfin belehallgattam a műsorba 16-17-ig. Olyan operett-felvételeket adtak a végén, amiket még nem hallottam, úgyhogy örültem neki!
285 Búbánat 2006-02-04 21:27:21 [Válasz erre: 282 bermuda 2006-02-04 14:51:21]
Igen, ez is meg van,de csak kazettán. Legelőször maga Ilosfalvy beszélt erről egy rádiós portréműsorban, áradozva Erika Köthről... és hogy ez volt a legelső - viszonylag későn megkapott - Lehár felvétele, bár a Vig özvegyet Margitszigeten a szabadtérin elénekelte. Meglepő, hogy a rádióban Lehár operettekben nem kapott lehetőséget. Viszonylag idősen készült vele egy csokorra való operettrészlet-válogatás, azok között volt egy-két részlet: Friderika, Cárevics és A mosoly országa művekből. Ugyanakkor az utóbbi Lehár-operettet a nyolcvanas évek elején-közepén, mikor már gyakrabban és hosszabb időre jött haza Németországból (nem sokkal később véglegesen), ha jól emlékszem két nyári évadon át az óbudai Zichy-kastély udvarán, a szabadtéri színpadon végig játszotta-énekelte Pitti Katalinnal. Nála ideálisabb Szu-Csongot azóta sem láttam és hallottam! KÁr, hogy arról a produkcióról nem készült hang- és képfelvétel!
Igen, ez is meg van,de csak kazettán. Legelőször maga Ilosfalvy beszélt erről egy rádiós portréműsorban, áradozva Erika Köthről... és hogy ez volt a legelső - viszonylag későn megkapott - Lehár felvétele, bár a Vig özvegyet Margitszigeten a szabadtérin elénekelte. Meglepő, hogy a rádióban Lehár operettekben nem kapott lehetőséget. Viszonylag idősen készült vele egy csokorra való operettrészlet-válogatás, azok között volt egy-két részlet: Friderika, Cárevics és A mosoly országa művekből. Ugyanakkor az utóbbi Lehár-operettet a nyolcvanas évek elején-közepén, mikor már gyakrabban és hosszabb időre jött haza Németországból (nem sokkal később véglegesen), ha jól emlékszem két nyári évadon át az óbudai Zichy-kastély udvarán, a szabadtéri színpadon végig játszotta-énekelte Pitti Katalinnal. Nála ideálisabb Szu-Csongot azóta sem láttam és hallottam! KÁr, hogy arról a produkcióról nem készült hang- és képfelvétel!
284 Búbánat 2006-02-04 21:07:51 [Válasz erre: 280 egy kívülálló 2006-02-04 12:15:54]
Áldom az eszemet, hogy abban az időben, amikor a rádió még rendszeresen sugározta és ismételte is a teljes operettfelvételeit, ezt is felvettem kazettára, meg a keresztmetszeteket is! Hanglemezen nekem sincs meg.
Áldom az eszemet, hogy abban az időben, amikor a rádió még rendszeresen sugározta és ismételte is a teljes operettfelvételeit, ezt is felvettem kazettára, meg a keresztmetszeteket is! Hanglemezen nekem sincs meg.
283 bermuda 2006-02-04 14:54:00
Bocs nem ia ,hanem is!
Bocs nem ia ,hanem is!
282 bermuda 2006-02-04 14:51:21
Ha már itt tartunk van egy nagyrabecsült régi bakelitom is,most akadt a kezembe:Electrola felvétel: Franz Lehar Die lustige Witwe. Keresztmetszet. Amiért ezt Bécsben megvettem a következő: Anneliese Rothenbeger Nicolai Gedda Erika Köth ROBERT ILOSFALVY. A pavillon duettben akkorát énekel Ilos,hogy az embert kirázza a hideg. Persze a másik favoritom Gedda ia tünemény.
Ha már itt tartunk van egy nagyrabecsült régi bakelitom is,most akadt a kezembe:Electrola felvétel: Franz Lehar Die lustige Witwe. Keresztmetszet. Amiért ezt Bécsben megvettem a következő: Anneliese Rothenbeger Nicolai Gedda Erika Köth ROBERT ILOSFALVY. A pavillon duettben akkorát énekel Ilos,hogy az embert kirázza a hideg. Persze a másik favoritom Gedda ia tünemény.
281 bermuda 2006-02-04 14:44:44 [Válasz erre: 278 Búbánat 2006-02-04 10:56:11]
Nos az első Qualiton 33.5 lp 6528 számú lemezt tartom a kezemben. narancssárga keretben táncoló ballerinák a cimoldalon. Hátul:Három a kislány. Énekelnek: Budanovits Mária,László Margit,Ilosfalvy Róbert,Koltay Vali,Orosz Júlia Maleczky Oszkár,Pálffy Endre,Radnai György,Somogyvári Lajos ? Várhelyi Endre. vezényel : Bródy Tamás. A kiadás éve nincs rajta,én imádom. természetesen a rádiófelvételt is nagyon szeretem,Ilos és Réti hangja elbűvöl.
Nos az első Qualiton 33.5 lp 6528 számú lemezt tartom a kezemben. narancssárga keretben táncoló ballerinák a cimoldalon. Hátul:Három a kislány. Énekelnek: Budanovits Mária,László Margit,Ilosfalvy Róbert,Koltay Vali,Orosz Júlia Maleczky Oszkár,Pálffy Endre,Radnai György,Somogyvári Lajos ? Várhelyi Endre. vezényel : Bródy Tamás. A kiadás éve nincs rajta,én imádom. természetesen a rádiófelvételt is nagyon szeretem,Ilos és Réti hangja elbűvöl.
280 egy kívülálló 2006-02-04 12:15:54 [Válasz erre: 278 Búbánat 2006-02-04 10:56:11]
Az általad említett két felvétel közül a második vagy a harmadik nem teljes, csak keresztmetszet, és nem a Rádió, hanem a Qualiton készítette - anno meg is jelent hanglemezen. Egyszer láttam is egy antikváriumban, csak sajna még 150 Ft sem volt nálam éppen. :-(( A Fischer Sándor-féle teljes felvétel - mint a Rádió saját opera- és operettfelvételeinek többsége - sajnos semmilyen formában sem hozzáférhető. Egyébként ennek külön érdekessége, hogy Schani szerepében a gyerek Kern Andrást lehet hallani.
Az általad említett két felvétel közül a második vagy a harmadik nem teljes, csak keresztmetszet, és nem a Rádió, hanem a Qualiton készítette - anno meg is jelent hanglemezen. Egyszer láttam is egy antikváriumban, csak sajna még 150 Ft sem volt nálam éppen. :-(( A Fischer Sándor-féle teljes felvétel - mint a Rádió saját opera- és operettfelvételeinek többsége - sajnos semmilyen formában sem hozzáférhető. Egyébként ennek külön érdekessége, hogy Schani szerepében a gyerek Kern Andrást lehet hallani.
278 Búbánat 2006-02-04 10:56:11 [Válasz erre: 276 bermuda 2006-02-02 20:20:52]
És arról tudsz, hogy paralel ugyanez mondható a Schubert-Berté Három a kislányának rádiós felvételéről is. Ebből is kettő van, itt is Ilosfalvy kétszer énekelte fel szólamát más partnerekkel: Egyszer van az ismertebb, gyakrabban játszott Dalszínházbeli felvétele, amelyen Ilosfalvy partnerei: László Margit, Melis György, Réti József, Bende Zsolt,Várhelyi Endre, Neményi Lili, Palánkay Klára és Maleczky Oszkár, a MR Ének és Zenekarát Fischer Sándor vezényli. A felvétel a hatvanas évek legelején készült. És van a másik felvétel, itt Ilosfalvy együtt énekel Orosz Júliával, Koltay Valériával, László Margittal, Budanovits Máriával, Somogyvári Lajossal, Radnai Györggyel, Pálffy Endrével, Maleczky Oszkárral, Várhelyi Endrével, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. Ez a felvétel az ötvenes évek végén készült. Sőt ismerek e kettőn kívül még egy rádiós felvételt, amin nem László Margit és nem Orosz Júlia énekli Médit, hanem HÁzy Erzsébet, és megint csak Ilosfalvyval vették fel Schubert énekelni valóit (Melis társaságában), szintén a hatvanas évek eleje tájékán készült a rádiós felvétel. Egyébként Orosz Júlia már jóval korábban is felénekelte szerepét más partnerrel, Laurisin Lajossal, a Budapest Szimfonikus Zenekart Komor Vilmos vezényelte. Tudomásom szerint ez a legkorábbi rádiós felvétele a daljátéknak (inkább csak keresztmetszet), még a negyvenes évekből...
És arról tudsz, hogy paralel ugyanez mondható a Schubert-Berté Három a kislányának rádiós felvételéről is. Ebből is kettő van, itt is Ilosfalvy kétszer énekelte fel szólamát más partnerekkel: Egyszer van az ismertebb, gyakrabban játszott Dalszínházbeli felvétele, amelyen Ilosfalvy partnerei: László Margit, Melis György, Réti József, Bende Zsolt,Várhelyi Endre, Neményi Lili, Palánkay Klára és Maleczky Oszkár, a MR Ének és Zenekarát Fischer Sándor vezényli. A felvétel a hatvanas évek legelején készült. És van a másik felvétel, itt Ilosfalvy együtt énekel Orosz Júliával, Koltay Valériával, László Margittal, Budanovits Máriával, Somogyvári Lajossal, Radnai Györggyel, Pálffy Endrével, Maleczky Oszkárral, Várhelyi Endrével, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. Ez a felvétel az ötvenes évek végén készült. Sőt ismerek e kettőn kívül még egy rádiós felvételt, amin nem László Margit és nem Orosz Júlia énekli Médit, hanem HÁzy Erzsébet, és megint csak Ilosfalvyval vették fel Schubert énekelni valóit (Melis társaságában), szintén a hatvanas évek eleje tájékán készült a rádiós felvétel. Egyébként Orosz Júlia már jóval korábban is felénekelte szerepét más partnerrel, Laurisin Lajossal, a Budapest Szimfonikus Zenekart Komor Vilmos vezényelte. Tudomásom szerint ez a legkorábbi rádiós felvétele a daljátéknak (inkább csak keresztmetszet), még a negyvenes évekből...
277 bemaria 2006-02-03 10:37:42
Na én ezt sem hallottam, de én is örlök neki, hogy még nem hallott/játszott felvételek is előkerülnek a Rádió archivumából.
Na én ezt sem hallottam, de én is örlök neki, hogy még nem hallott/játszott felvételek is előkerülnek a Rádió archivumából.
276 bermuda 2006-02-02 20:20:52
Kedves Búbánat! Én pont igy jártam. Hallom,hogy Ilosfalvy és jé nem a Házy,pedig valóban vele van meg ez a felvétel úgy ahogy leirtad!Ezt A Németh Marikás verziót én sem hallottam eddig! Sőt,Huszka kapcsán emlegettelek is magamban! Üdv.Bermuda.
Kedves Búbánat! Én pont igy jártam. Hallom,hogy Ilosfalvy és jé nem a Házy,pedig valóban vele van meg ez a felvétel úgy ahogy leirtad!Ezt A Németh Marikás verziót én sem hallottam eddig! Sőt,Huszka kapcsán emlegettelek is magamban! Üdv.Bermuda.
275 Búbánat 2006-02-02 19:33:38 [Válasz erre: 274 bemaria 2006-02-02 14:46:20]
Kérlek, ahogy tetszik. Egészen meglepődtem ma reggel. Kétszer egymásután. Egyrészt, mert a Bartók Rádió Muzsikáló Reggelében hét óra körül felcsendült egy operett részlet, mégpedig Huszka Lili bárónőjéből a jól ismert ”Tündér királynő, légy a párom...\" kezdetű örökzöld szám, Ilosfalvy Róbert és Németh Marika tolmácsolásában. A rádió reggeli zenés műsorában olyan ritka az operett, mint a fehér holló! Ezért is fogadtam kitörő örömmel és értékelem a zenei szerkesztő, e nem tudom, mire vélt gesztusát… Másrészt zavart valami a duettben: ugyanis Ilosfalvy Róbert és Németh Marika sok közös operett felvételét ismerem – Huszkától még a Bob herceget vagy a Gül babát is – de nem a Lili bárónőjükét. Aztán beugrott, hogy évtizedeken át én mindig azt a rádiós dalszínházi felvételt és részleteit hallgattam, amelyen Ilosfalvy primadonna - partnere Házy Erzsébet (és szubrettként Koltay Valéria) volt s nem Németh Marika. Úgyhogy most örömmel könyveltem el, előbukkant a rádió archívumából egy másik Lili bárónő- felvétel is. Ami közös bennük: Ilosfalvy énekli mindegyiken ugyanazt a szerepet. Németh Marika, aki ezek szerint anno hangszalagra (vagy Hungaroton lemezre?) énekelte vele a harmadik Huszka-operettet is, sajnos, már vagy tíz éve meghalt. Ahogy mindkét felvétel összes közreműködője közül már csak Ilosfalvy Róbert van közöttünk. Megjegyzem magamnak ezt a szép Lili bárónő felvételt is, amelynek zenei anyagát szerintem a stúdióban keresztmetszetként rögzíthették - ugyancsak a hatvanas években -, s amelyen még Zentai Annát és Kishegyi Árpádot is hallhatjuk. A Magyar Rádió Zenekarát és Énekkarát Kerekes János vezényelte. Egyébként van a rádiónak még egy Lili bárónő felvétele a hetvenes évek-nyolcvanas évek forduló tájékáról, amely már nem hoz annyira lázba, pedig a Sebestyén András által vezényelt felvételen olyan ismerős nevekkel találkozni, mint Molnár András, Kukely Júlia, Hűvösvölgyi Ildikó, Rozsos István, Zempléni Mária és Melis György. Ennek a hangzásvilága, hangszerelése úgy vélem sekélyesebb a \"klasszikus\" elődökéhez képest, tehát nálma hátrébb szorul. Megállapíthatom, a rádió reggeli műsorát hallgatva igazán nem lehet panaszom, és nem lehet egyoldalúsággal vádolni a zenei szerkesztőket – pedig egy másik topicon, mintha erről elmélkedett volna egy fórum társam…
Kérlek, ahogy tetszik. Egészen meglepődtem ma reggel. Kétszer egymásután. Egyrészt, mert a Bartók Rádió Muzsikáló Reggelében hét óra körül felcsendült egy operett részlet, mégpedig Huszka Lili bárónőjéből a jól ismert ”Tündér királynő, légy a párom...\" kezdetű örökzöld szám, Ilosfalvy Róbert és Németh Marika tolmácsolásában. A rádió reggeli zenés műsorában olyan ritka az operett, mint a fehér holló! Ezért is fogadtam kitörő örömmel és értékelem a zenei szerkesztő, e nem tudom, mire vélt gesztusát… Másrészt zavart valami a duettben: ugyanis Ilosfalvy Róbert és Németh Marika sok közös operett felvételét ismerem – Huszkától még a Bob herceget vagy a Gül babát is – de nem a Lili bárónőjükét. Aztán beugrott, hogy évtizedeken át én mindig azt a rádiós dalszínházi felvételt és részleteit hallgattam, amelyen Ilosfalvy primadonna - partnere Házy Erzsébet (és szubrettként Koltay Valéria) volt s nem Németh Marika. Úgyhogy most örömmel könyveltem el, előbukkant a rádió archívumából egy másik Lili bárónő- felvétel is. Ami közös bennük: Ilosfalvy énekli mindegyiken ugyanazt a szerepet. Németh Marika, aki ezek szerint anno hangszalagra (vagy Hungaroton lemezre?) énekelte vele a harmadik Huszka-operettet is, sajnos, már vagy tíz éve meghalt. Ahogy mindkét felvétel összes közreműködője közül már csak Ilosfalvy Róbert van közöttünk. Megjegyzem magamnak ezt a szép Lili bárónő felvételt is, amelynek zenei anyagát szerintem a stúdióban keresztmetszetként rögzíthették - ugyancsak a hatvanas években -, s amelyen még Zentai Annát és Kishegyi Árpádot is hallhatjuk. A Magyar Rádió Zenekarát és Énekkarát Kerekes János vezényelte. Egyébként van a rádiónak még egy Lili bárónő felvétele a hetvenes évek-nyolcvanas évek forduló tájékáról, amely már nem hoz annyira lázba, pedig a Sebestyén András által vezényelt felvételen olyan ismerős nevekkel találkozni, mint Molnár András, Kukely Júlia, Hűvösvölgyi Ildikó, Rozsos István, Zempléni Mária és Melis György. Ennek a hangzásvilága, hangszerelése úgy vélem sekélyesebb a \"klasszikus\" elődökéhez képest, tehát nálma hátrébb szorul. Megállapíthatom, a rádió reggeli műsorát hallgatva igazán nem lehet panaszom, és nem lehet egyoldalúsággal vádolni a zenei szerkesztőket – pedig egy másik topicon, mintha erről elmélkedett volna egy fórum társam…
274 bemaria 2006-02-02 14:46:20
Űjraélesztem a topicot.
Űjraélesztem a topicot.
273 bemaria 2006-01-27 13:00:42 [Válasz erre: 272 Búbánat 2006-01-27 12:11:42]
Nem is gondoltam! Örülök, csak aztán nehogy nagyot csalódj. Hiszen annyi felvételt láttál hallotál már erről az operettről, hogy bőven van összehasonlítási alapod! Majd ha megkapod és megnézed írd meg milyennek találtad!
Nem is gondoltam! Örülök, csak aztán nehogy nagyot csalódj. Hiszen annyi felvételt láttál hallotál már erről az operettről, hogy bőven van összehasonlítási alapod! Majd ha megkapod és megnézed írd meg milyennek találtad!
