Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

458 Szárcsa 2005-03-30 10:43:30 [Válasz erre: 457 frushena 2005-03-30 07:25:43]
A Semele szuper volt. González Mónika jól énekelt és játszott, valamint nagyon szexi volt. Kissé féltünk Bentch-től (az előadás kezdetekor bejelentették, hogy influenzás) a múltkori Ottavio miatt, de jól megoldotta a feladatát. Én személy szerint ilyen jelmezben ki se jönnék a színpadra. A többi szereplő is tetszett, bár lehet, hogy melleztek, sötétítettek, esetleg támasz nélküliek voltak. Ha így is volt, mi laikusok nem hallottunk semmi zavarót. Érdekes, hogy mennyire élvezetes volt a darab annak ellenére is, hogy a rendezés a barokk opera statikusságára olykor még rá is tett egy lapáttal. Mi lett volna, ha még egy-két ötletet is adott volna a rendező a neve mellé. Viszont mégiscsak jobb, hogy szcenírozva volt, mert félő, hogy a címszereplő egy koncertszerű előadáshoz másként öltözött volna. Igaz, akkor pedig nem kellett volna kihúzni - a szemmel látható cáfolat miatt - Junó híres becsmérlő áriáját: \"Semele, se melle, se feneke.\"

457 frushena 2005-03-30 07:25:43 [Válasz erre: 455 Szárcsa 2005-03-29 17:50:39]
Hogy tetszett Semele?

456 Gesztenye 2005-03-30 00:23:33
Voltam Maggio Musicalén... jó volt, de többet esetleg holnap... már csak a ráadás miatt is érdemes volt ott lenni! (Puccini: Manon Lescaut intermezzo... talán a legszebb zene... de csak elfogult vagyok)

455 Szárcsa 2005-03-29 17:50:39 [Válasz erre: 453 frushena 2005-03-29 08:07:43]
Ma a Semelére megyek, holnap hallgatom meg a firenzeieket a ZAK-on. Sajnos, még nem érzem magamat eléggé felvértezve ahhoz, hogy beszámolót írjak.

454 Búbánat 2005-03-29 12:05:11 [Válasz erre: 453 frushena 2005-03-29 08:07:43]
Nem megyek, ugyanakkor a firenzeiek holnapi zeneakadémiai koncertjét (más műsorral, de ugyancsak Verdi, Beethoven és Brahms szerepel a programban) a Bartók Rádió élőben közvetíti, úgy hogy azt az éter hullámhosszán keresztül hallgatni fogom.

453 frushena 2005-03-29 08:07:43
Megy ma valaki a Firenzei Maggio Musicale-re hangversenyére? Zubin Mehta vezényel. Ha valaki menne szívesen olvasom majd!

452 Fantom 2005-03-29 02:32:57 [Válasz erre: 451 Macika 2005-03-29 02:00:26]
Egy Macikának ilyenkor már rég aludnia kéne.:-)

451 Macika 2005-03-29 02:00:26 [Válasz erre: 447 Fantom 2005-03-27 23:41:44]
Na ja, csak tudnám, hogy mit keres itt, a Nemzeti Hangversenyterem topicjában. Csak úgy kérdezem. Persze én csak egy zenész vagyok, ilyen mélységű dolgokat én nem érthetek meg...

443 fancso 2005-03-28 19:48:12
A CSO Mahler hangversenyére van egy eladó jegyem (betegség miatt). Akit érdekel, a fancsonak@irj.hu címre küldjön egy mailt.

446 (A csapos közbeszól!) 2005-03-28 18:50:06
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)

450 janomano 2005-03-28 13:44:59 [Válasz erre: 446 (A csapos közbeszól!) 2005-03-28 18:50:06]
Ez arra emlékeztet, hogy volt egy ismerősöm aki szerint a klasszikus zene két fontos részből áll. A hajózós (értsd: széles dallamívek, hősi motívumok, talán Wagner?) és a sunnyogós (itt valszeg a scherzo szerű dolgokra gondolt) témákból. Ezek különböző keverékeiből bármilyen zene összeállítható! Szerinte... :-)

449 Fantom 2005-03-28 10:12:56 [Válasz erre: 446 (A csapos közbeszól!) 2005-03-28 18:50:06]
Igen, sok helyen közölték ezt a kis írásomat. Köszi Macika! :-)

448 Macika 2005-03-28 04:09:56
Hümm... http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/kultura/zene/zene.html Meghúzva: http://web.axelero.hu/ekleyer/dokumentumok/komolyzene%20-magyar.htm

445 sphynx 2005-03-27 23:58:52
A népzene továbbélésének jó példái megtalálhatók Zámbó Jimmy és Kozsó vilgágszínvonalú éltművében is. De erről majd a Mindentudás Egyetemének legközelebbi adásában hallhatuunk Fantom porfesszor úrtól.

447 Fantom 2005-03-27 23:41:44
Magyarország komoly rangot ért el a világ zenetörténetében. A hazai muzsika története a népzenével kezdődött, és a múlt században a népzene feldolgozásával, Bartók Béla kompozícióival érte el a világszínvonalat. A sajátos, népi íz a legfrissebb műfajokból sem tűnt el. A honfoglalás kori magyar zene kutatása egybe fonódott a népzene kutatásával: a régi stílusú, ereszkedő dallamvonalú műfajok, az erdélyi pentaton és magyar diatonikus siratók, a középkori eredetű, dudával kísért kanásztáncok mind a falvak szájhagyománya révén maradtak fenn. Az ősi idők sámánénekét azonban nem sikerült reprodukálni. A kereszténység és az egyház terjeszkedésével az egyszólamú gregorián zene sajátos, magyar változata alakult ki. A X-XI. században a zenei műveltség megalapozása az iskola alapvető feladata volt, díszes kóruskódexek készültek magyar kottaírással. A falvakban elterjedt a síppal-dobbal, regöléssel kísért szórakoztató muzsika is. A városok megjelenésével a gregorián kétszólamúvá, színesebbé vált. Mátyás király európai színvonalú kórust és kamarazenekart tartott fenn, a kor neves művészei is megfordultak udvarában. A török hódítással azonban elpusztult e jelentős zenekultúra, és átadta helyét Tinódi Lantos Sebestyén egyszólamú históriás énekeinek, az ostromokról szóló krónikáinak. Csak az erdélyi fejedelmek pártolták a zeneművészetet, híres szerzők, köztük Palestrina is dolgozott itt. Erdélyi származású volt a világhírt elért XVI. századi lantművész, Bakfark Bálint is. A török uralom után, a XVIII. századi barokk stílussal újjászületett az egyházi zenekultúra. A győri székesegyház kottatárában a püspökség felkérésére író Mozart, Haydn műveit is megtaláljuk. A főnemesek is pártolták a zenét, a kismartoni Esterházy Pál herceg kiadta a Harmonia Caelestis című egyházi kantátagyűjteményt, zenekarát pedig harminc éven át vezette Joseph Haydn, a bécsi klasszikusok egyike. A magyar zene igazi megújulása azonban egy XVIII. század végi stílusnak, a verbunkosnak köszönhető. Az eredetileg toborzáshoz járó férfitánc ötvözi a régi magyar tánczenét és a nyugati harmóniákat. Főkét cigánybandák játszották őket, innen a máig élő tévedés, hogy a cigány népzene az igazi magyar muzsika. A verbunkossal, magyar nótával azonban nemzetközi elismerést szereztek a cigányprímások, köztük Rózsavölgyi Márk, Bihari János, elemei beépültek Egressy Béni színpadi zenéjébe is. A magyaros elemek megjelennek a legnagyobbak, Beethoven, Mozart, Weber, Brahms és Berlioz zenéjében is. Utóbbi Rákóczi-indulója igencsak ismert darab. A XIX. században divat lett a házi muzsikálás, koncerteket szerveztek, megindult a hangszer- és kottagyártás, zeneiskolákat alapítottak. E környezetben sikerült a verbunkost és az európai zenét szintetizálnia Erkel Ferencnek, a nagy nemzeti operák, a Bánk bán és a Hunyadi László szerzőjének. Ő zenésítette meg a Himnuszt is. A magyar műzenét a magyarul egyébként alig tudó, virtuóz zongoristaként indult Liszt Ferenc emelte világszínvonalúvá. A század második felében operaháza, zenekarai, neves karmesterei (Gustav Mahler) révén Budapest Európa élvonalába tartozott. Vidéken, az idénymunkákkal járó vándorlások korában elterjedt a kupolás szerkezetű, új stílusú népdal. A századforduló legnépszerűbb műfaja a máig is sikeres operett volt: legismertebb szerzői Kálmán Imre, Huszka Jenő és Lehár Ferenc. Ebben az időben már Erdélyt és a vidéket járta a fiatal Kodály Zoltán és Bartók Béla. Kodály a késői romantikát ötvözte az összegyűjtött és megismert magyar népdalkinccsel, világszerte ismertté azonban a zenei nevelést forradalmasító Kodály-módszerrel lett. Bartók Béla a zenetörténet egyik legjelentősebb alakjává vált a népdal és a modern zene egybeforrasztásával, új ritmusok és hangrendszerek kidolgozásával. Főbb művei: A kékszakállú herceg vára (opera), A fából faragott királyfi (táncjáték), A csodálatos mandarin (pantomim), Cantata Profana (kórusmű). Szintén a népzene ihlette meg a kortárs Dohnányi Ernőt és Weiner Leót. A háború utáni kommunista diktatúra \"közérthető\", népies zenét akart, ezért több jelentős zeneszerző, zenész emigrált, köztük Ligeti György is. A zeneoktatásban Kodály elve, a népszerű muzsika érvényesült, így amatőr zenekarok, kórusok alakultak, egyszerű népdalokat dolgoztak fel. A modern irányzatok, például a dodekafónia a hatvanas évektől kaptak teret: Kurtág György, az operaszerző Petrovics Emil és Szokolay Sándor, Bozay Attila, Durkó Zsolt már e hagyományt ápolja. Saját közönséget nevelt a hetvenes években alakult Új Zenei Stúdió. A jelen számos komolyzenei előadóművésze, szerzője ismert világszerte. Néhány név: Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester, Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar, Schiff András zongoraművész, Perényi Miklós gordonkaművész, Marton Éva, Sass Szilvia, Polgár László, Rost Andrea, Gregor József operaénekesek. A magyar komolyzene legfőbb gondja a kilencvenes évektől az állami támogatások visszaszorulása és a szponzorkeresés. A magyar dzsessz a hetvenes évektől kezdve hódít világszerte Pege Aladár nagybőgős, Binder Károly és Szakcsi Lakatos Béla zongorista, Tomsits Rudolf trombitás, Vukán György zongorista-zeneszerző, Dés László fúvós, Szabados György és a Benkó Dixieland Band révén. Újjáélesztette a népzenei és a táncház mozgalmat Sebestyén Márta és a Muzsikás, Sebő Ferenc, a Kaláka, a Kolinda és a Fonó Zeneház Új Pátria CD-sorozata. A magyar beatzene politikai protestálás is volt a hatvanas években: máig népszerű az Illés, a Metró és az Omega. Az Illés egykori tagjai, Szörényi Levente és Bródy János rockoperákat vittek sikerre. Nem sokkal maradtak le a nemzetközi sikerről az LGT tagjai a hetvenes években. A nyolcvanas évek alternatív, underground zenei hulláma (Sziámi, Európa Kiadó) ma már klasszikus. Azóta változó színvonalú magyar popipari termékek keltettek nemzetközi feltűnést: a Távol-Keleten sikeres volt a nyolcvanas években a Neoton Família diszkója, legutóbb pedig Yonderboi elektronikus tánczenéje.

444 Orfeusz 2005-03-27 23:24:47
A mai koncert valóban méltó volt a 25éves Tavaszi Fesztiválhoz. Szergej Nakarjakov, a \"kürt Paganinije\", bebizonyította, hogy nemhiába sztár. A Haydn gordonkaverseny átiratát szárnykürte és az utána a ráadást lélegzetelállítóan bravúrosan és virtuzóan adta elő, mintha nem is egy hangszeren játszott volna. És annyira szép volt mikor kisebb szünetek közt(mikor ő nem játszott) mindig magához ölelte a szárnykürtjét.. A Moszkai Csajkovszkij Zenekar Fedoszejev veszényletével pedig igazolta, hogy méltóak a nagy zeneszerző nevéhez. Így Csajkovszkijt csak nagyon kevesen játszhatnak(IV. szimfónia)..hiába az orosz lélek. Az első ráadásként adott Csipkerózsika részlet a zenekar előadásában pedig maga volt a csoda, a szellemi orgazmus magasfoka.

442 Orfeusz 2005-03-27 14:32:17
\"A chicagóiak pontosan kezdenek Több szempontból is különleges élményt kínál a Chicagói Szimfonikus Zenekar két vendégjátéka a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A fesztivál záróeseményeinek számító komolyzenei koncertekre március 31-én és április 1-ején kerül sor. A kimondottam magyar műsorral érkező zenekar az első napon három Bartók művet játszik el, másnap pedig annak a Mahlernek a IX szimfóniája következik, aki 1888-1891. között volt az Operaház első embere, vezető karnagya. A nagy részben hazai és az egykori Monarchia területéről is érkező külföldi közönségnek tehát igyekszik kedvébe járni a tengerentúlról érkező csapat, azonban a közönségnek is érdemes felkészülnie a Chicagói Szimfonikusok precizitására. A most Pierre Boulez, illetve Daniel Barenboim által vezényelt együttes híres arról, hogy pontosan kezdi el a koncertet. A 19.30-as kiírás - más előadásokkal szemben - ezúttal nem csak nagyjából lesz igaz. Este fél nyolckor az ajtókat becsukják, és aki nem ér be, az csak az első rész után foglalhatja el a helyét. A szervezők ezért arra kérik a hallgatóságot, hogy - a nem mindig gyors leparkolás miatt - inkább jóval előbb érkezzen a Művészetek Palotájába, mint akár egy perccel is később. Aki még nem látta belülről az épületet, annak élményt jelenthet egy negyedórás séta. A kényelmesebbek pedig válogathatnak az ilyenkor is nyitva levő könyvesbolt portékái között, vagy a leülhetnek a kávézó szintén kellemes légkört árasztó helyiségében.\" Mup honlapról

441 frushena 2005-03-24 10:18:37 [Válasz erre: 440 Orfeusz 2005-03-24 10:00:59]
Én 3X, és szintén zenész!

440 Orfeusz 2005-03-24 10:00:59 [Válasz erre: 439 Hangyász 2005-03-23 22:33:36]
arra én is feliratkoztam kétszer is..én sem kaptam semmit

439 Hangyász 2005-03-23 22:33:36 [Válasz erre: 422 Orfeusz 2005-03-21 09:53:25]
Én még januárban feliratkoztam a hírlevelükre, azóta se kaptam belőle. Olyan ez, akár Rejtőnél az alvilági klubok. :O)))

438 meglepett(?) 2005-03-23 09:07:12 [Válasz erre: 435 Macika 2005-03-23 05:08:59]
Macika, másik mail ment, olvasandó!

437 geyersbach 2005-03-23 07:13:23 [Válasz erre: 424 ... 2005-03-21 21:26:09]
pozitív, de elég nagy semmi a momus kritikájához képest.

436 meglepett(?) 2005-03-23 07:05:00 [Válasz erre: 435 Macika 2005-03-23 05:08:59]
Szia Macika, mail ment.

435 Macika 2005-03-23 05:08:59 [Válasz erre: 353 meglepett(?) 2005-03-02 22:18:43]
Szia meglepett(?)! Erről a T-DAB-ról tudnál bővebben írni esetleg privátban? Nagyon érdekelne a dolog, mi szükséges hozzá, mennyibe fáj, stb-stb. Előre is köszi: macika@vianovo.hu

434 orlandofurioso 2005-03-23 00:44:45 [Válasz erre: 425 Orfeusz 2005-03-22 22:33:30]
Ugyan már Orfeusz, úgy írod ezt, mintha az elmúlt 25 év mindegyikében ne lett volna egy-két nagy dobásnak látszó nagy szívás. Ezt teszi a 25 éves rutin. Ez a király, ha nem is meztelen, de már régóta alsógatyában jár-kel közöttünk.

433 frushena 2005-03-23 00:18:08 [Válasz erre: 431 Orfeusz 2005-03-22 23:45:23]
Választ küld a fidelio-s címemre kérlek. Gázol a technika baromira ... :\'(

432 frushena 2005-03-22 23:50:29 [Válasz erre: 431 Orfeusz 2005-03-22 23:45:23]
Akkor egy másik címről megy!!! Pill.

431 Orfeusz 2005-03-22 23:45:23
igen érdekes a levél, sok a furcsa betű:) Küld el mégegyszer.

430 frushena 2005-03-22 23:35:04
[url]http://citizenjazz.com/albums/album11/Magnus_Lindgren.sized.jpg;Ő[/url] viszont jó volt!

429 frushena 2005-03-22 23:32:43 [Válasz erre: 427 Orfeusz 2005-03-22 22:49:17]
Ment mail. Remélem simán el tudod olvasni, mert valami káoszként olvastam vissza az elküldött mappából! Jelezd kérlek, ha olvashatatlan.

428 frushena 2005-03-22 22:59:25 [Válasz erre: 425 Orfeusz 2005-03-22 22:33:30]
Sajnálom, hogy nem tetszett! Mi kiültük Anyuval. Én elvoltam, de nagyon nagy nyomot nem hagyott bennem. Azért ügyesek voltak a muzsikusok.

427 Orfeusz 2005-03-22 22:49:17 [Válasz erre: 426 Nagymami 2005-03-22 22:39:59]
ezért jó a 200 ftos diákjegy.. de azok akik a földszintről távoztak, na azoknak pénzkidobás volt.

426 Nagymami 2005-03-22 22:39:59 [Válasz erre: 425 Orfeusz 2005-03-22 22:33:30]
Aha, szóval ablakon kidobott pénz volt... Akartam tegnap írni, de akkor leszóltak volna. Nem baj, saját kárán tanul az ember...

425 Orfeusz 2005-03-22 22:33:30
Nagy csalódás volt a mai Barabara Hendricks \"jazz\" koncert. Olyannyira nem tetszett, hogy az első rész közepén eljöttem(nem én voltam az egyedüli). B. Hendricks nem tud jazzt énekelni. Biztos nagy énekesnő volt egyszer, de ezt hogy jazzt próbáljon énekelni nem tud ki mondta neki. Operai hangon hogy lehet? Ráadásul úgy, hogy egyszer operai stílusban máskor meg amatőr jazz stílusban. Amit ma Hendricks produkált a Hangversenyteremben az szörnyű volt!! Próbált elesni jazz énekesnőktől fortélyokat, de égvilágon semmi köze nincs a jazzhez az énekesnőnek. Akkor telt be a pohár, amikor szószerint elkezdett sziszegni a mikrofonba, mintegy bravúros szólórészt imitálva. Persze a közönség tapsolt..de miért?! Svédországból hozott magával egy jazz quartet, akik aranyosak voltak, jópofák, na de ez színvonal? Akármelyik jazz clubban lehet találni ilyen színtű jazz zenészeket, ráadásul elég gyenge szalonjazzt játszottak. Szóval a mai este nem volt méltó a 25éves Tavaszi Fesztiválhoz!!

424 ... 2005-03-21 21:26:09
Orfeo: Hagyomány és modernitás Magyar operaszínpadon ritkán látható magas színvonalú előadáson Káel Csaba vitte színre, és Vashegyi György szólaltatta meg Claudio Monteverdi remekművét, az Orfeo-t. A Művészetek Palotájának Fesztivál Színháza méltó módon kezdte meg működését. Operabarátok: van remény! Március 16-án a Művészetek Palotájának Fesztivál Színháza Claudio Monteverdi első operájával, az Orfeo-val nyitotta meg a nagyközönség előtt kapuit. Munkatársunk 18-án tekintette meg az előadást. Orfeusz, az isteni dalnok felesége, Euridiké halála után leszáll az alvilágba, hogy visszaénekelje őt az alvilági hatalmaktól. A holtak birodalmában nemcsak Kerberoszt, hanem Hádészt és Perszephonét is megindítja a hős kitartása és éneke, s megengedik, hogy Euridiké visszatérjen a földre – amennyiben Orfeusz kiállja a próbát. Ez első hallásra nem nagy feladat, a nőnek mindvégig a dalnok mögött kell haladnia, és az nem nézhet vissza rá, amíg a felvilágra nem érnek. Orfeusz mégis elvérzett a vizsgán: türelmetlenül hátratekintett, s ezzel végleg elveszítette feleségét. Hatvan operát ismerünk, amely ezt a mítoszt dolgozza föl, Claudio Monteverdi operája mégis különleges helyet foglal el az operairodalomban, mint az egyik legkorábbi darab. Régente úgy tudták a zenetörténészek, hogy ez volt az első opera. Mindenképpen egy kiindulópont, akár csak – reméljük – e zenés színház megnyitása is. Káel Csaba Monteverdi operájának egy új értelmezését kívánja megmutatni. A műsorfüzet szerint: „Rendezésében Orfeo és Euridice lelke itt bolyong közöttünk és keresi az alkalmat, hogy újjászülethessen ifjú szerelmesek testében, mert a lélek csak a testben reinkarnálódva élheti át újra a szerelem csodáját. Történetében egy fiatal pár elszökik esküvőjén, hogy kicsit együtt lehessen. A pásztorok, nimfák szellemei körbeveszik őket, és a Zene múzsájának segítségével elkezdik felidézni Orfeo és Euridice történetét. Ifjú párunk eleinte nem érzékeli a szellemeket, de a zene hatalmával fokozatosan beléjük költözik Orfeo és Euridice lelke. A testet táncosok mozgatják, a lelket az énekesek.” A fiatal párt Kun Attila Londonból hazaérkezett fiatal koreográfus tanította be. Konzervatív színházjáróként és operarajongóként nehezen viselem az átértelmezéseket. Azt, amidőn a rendező szerzőtársként jelenik meg és a darab zenéjével, szövegével „műalkot”. Elég, ha a közelmúltban bemutatott katasztrofális Lohengrinre gondolunk, vagy hogy a Vígszínházban nemrég Shakespeare vígjátékába John Lenon szállította a mondanivalót. Káel Csaba értelmezése – bár mindvégig erőteljesen jelen volt – nem nagyon nyomta agyon a darabot. Mit is üzenhet Orfeusz sorsa egy friss házaspárnak? Talán csak azt: érdemes kitartani, különösen, mert a bukás lehetősége benne van az életben. Ezt a második részben jobban is sikerült érzékeltetni. F. Kovács Attila díszlete jó játéklehetőséget teremtett a játszó személyek számára. Andréa T. Haamer jelmezei igyekeztek „hidat verni” a barokk opera és a modernitás közé. Az operát korhű hangszereken - stílszerűen - az Orfeo zenekar adja elő Vashegyi György vezényletével. Vashegyi zenei életünkben egyértelműen a jövő és a minőség embere. Az általa létrehozott produkciók nem intézményekről, hanem a művészetről szólnak. Az Orfeo ezen előadása fényesen igazolta ezt. Sem a színpadon, sem előtte az árokban nem találunk senkit – ellentétben nem egy dalszínházunkkal -, akivel kapcsolatban feltehetnénk a kérdést: honnan került ide az illető, vagy kinek a kije, hogy ő énekel itt más helyett… Ehelyett egy magabiztos előadással találkozunk, pazar énekhangokkal és a lehető legautentikusabb hangzással. Orfeo szerepét Timothy Bench, a Magyarországon élő amerikai tenor alakítja. Hangja - mint mindig – érzékeny és magabiztos. Egyszerűen és könnyeden, pózok nélkül szólaltatja meg a dalnok végletes érzelmeit, gyászát, örömét. Euridice Érsek Dóra, a Zeneakademia hallgatója, méltó társa Bench-nek, vagy a La Musica szerepében először operát éneklő, kitűnő Zádori Máriának. A Messagera szerepét alakító Németh Judit igazi világsztár, akinek nevét jól ismerik Bayreuth-ban és a Scálában is. A végére még egy megjegyzés. Manapság színházba és ez sajnos az operára is egyre inkább igaz, „csak úgy” elmegy az ember. Nem jelent ünnepnapot, talán zakót sem húz. Ide azonban felöltöznek az emberek. Hogy ez a háznak szól, vagy az előadásnak, nem tudom. De, aki megnézi az előadást, tudja, hogy van remény! (gondola.hu)

423 Búbánat 2005-03-21 10:05:13 [Válasz erre: 422 Orfeusz 2005-03-21 09:53:25]
Nekem azt mondták, ha érdekel, hívjam fel a központi telefonszámukon a marketing ügyekért felelős menedzsmentet, talán ők több információval rendelkeznek. De még nem hívtam őket; az információs pult mögött ülők tényleg csak a vállukat vonogatják, ha a második félév programjairól érdeklődöm náluk.

422 Orfeusz 2005-03-21 09:53:25 [Válasz erre: 420 Búbánat 2005-03-19 14:05:52]
Megkérdeztem, mikor lehet ezekre jegyeket kapni..és a válasz: \"honnan tudjuk, csak most nyitottunk\" no comment

421 (:-((( 2005-03-21 09:43:55 [Válasz erre: 420 Búbánat 2005-03-19 14:05:52]
(.-(((

420 Búbánat 2005-03-19 14:05:52
A már korábban előre jelzett produkciókról itt vannak a részletek is. Augusztus 19-én, Rost Andrea operett-estjén a Magyar Állami Operaház Zenekarát Marcello Viotti vezényelte volna, aki sajnos már nincs közöttünk. Helyébe Pál Tamás lép. A műsorfüzetben olvasom, hogy „…Rost Andrea ezen a hangversenyen kirándul a primadonnák világába, bizonyítva, hogy közöttük is az első hölgyek egyike. Előadásában a legnépszerűbb operettek talán legszebb melódiái hangzanak el (tbk. Lehár, Kálmán, Ábrahám)” Én teszem hozzá, hogy ez nem az első kirándulása a műfajban, hiszen énekelt már vagy tíz éve Bad Ischlben Domingóval, Carreras-szal Eva May-jal egy szabadtéri operett gálán, és itthon, 1996-ban a Népstadionban is fellépett az emlékezetes „Szuperkoncerten” egyebek között Lehárt is énekelve. Szeptember 10. 19.30 óra: Donizetti: Roberto Devereux Koncertszerű előadás – a Pozsonyi Fesztivál és a Művészetek Palotája közös produkciója: Elizabetta – Edita Gruberová Roberto Devereux – Michal Lehotsky (Szlovákia) Nottingham – Albert Schagidullin (Oroszország) Sara – Ulbrich Andrea Km.: a Szlovák Filharmonikus Zenekar (Pozsony) és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Friedrich Haider Október 8-án 19.30 óra: Richard Strauss: Elektra Részben szcenírozott előadás rendezője Káel Csaba Elektra – Marton Éva Krüszothemisz – Bazsinka Zsuzsa Klütaimnesztra – Wiedemann Bernadett Aigiszthosz – Gulyás Dénes Oresztész – Fried Péter Km.: Danubia Szimfonikus Zenekar Vezényel: Soltész István Ezekről és sok minden egyébről, könnyen áttekinthetően, jól tematizáltan, az első félév programjairól teljes körűen, a második félév műsorairól pedig sok előzetest, 160 oldalon számtalan információt tartalmaz a most megjelent - a Palotában 890 Ft-ért megvásárolható - képes Műsorkalauz. 2005/1. A Nemzeti Hangverseny, a Fesztivál Színház produkciói éppúgy megtalálhatóak benne, mint a Ludwig Múzeum kiállításai, bemutatói, egyebek a részletes programismertetőkkel, a művek, alkotások tartalmi leírásával, a zeneszerzőkről, a közreműködő művészekről való tudnivalókkal, amelyeket sok-sok fénykép, művészi portré egészít ki. A földszinti információs pultnál 1.800 Ft körüli áron megvásárolható egy Képesalbum rengeteg színes fotóval a Művészetek Palotájáról, amit teljessé tesznek a Palotáról - a megvalósult beruházásról is - közzétett műszaki, gazdasági kulturális adatok, meg egyéb marketinges és a szervezetet bemutató paraméterek. (Aki eléggé ügyes, még ingyen is hozzájuthat ezekhez a kiadványokhoz.)

419 frushena 2005-03-18 17:15:35 [Válasz erre: 418 jólértesült forrás :) 2005-03-18 11:06:20]
Aki esetleg megy annak jó szórakozást a holnap délelőttihez! Arra nem tudok menni, hisz munkanap is van és sajnos amúgy sem érek rá. Az esti Traviata ami biztos. Különben nem értem!!!!! Két előadás erejéig feltámasztani egy rég hanyagolt művet. Igazán lehetne az ilyen művekből rendszerességgel előadás. Nem hinném, hogy összeegyeztetetlen. Hiába .... Pancser vagyok! :\'(

418 jólértesült forrás :) 2005-03-18 11:06:20
A Monteverdi: Orfeobol lesz egy + előadás most szombaton (19-n), de. 11 órakor! Semmilyen műsorban nem szerepel, (sőt, még a MuPa honlapján sem) mert utólag lett meghirdetve, de a jegypénztárban tudnak róla! (Az ok: a két előadást teljesen kiárulták, illetőleg a rengeteg repivendég miatt (akiknek aztán a fele nem jött el), nem jutott jegy a tényleg érdeklődőknek.) Gyertek, ha tudtok, mert minden bizonnyal ez az utolsó előadás!

417 frushena 2005-03-18 00:05:55 [Válasz erre: 416 Búbánat 2005-03-18 00:02:02]
Szerintem véleményed biztos lesz. És nyugodtan írd meg, ha nekem nem fog tetszeni! :)) Jól kipuffogom majd magam és ennyi ... :)))

416 Búbánat 2005-03-18 00:02:02 [Válasz erre: 414 frushena 2005-03-17 23:57:34]
Hát valamit majd összehozok...

415 Búbánat 2005-03-18 00:00:01 [Válasz erre: 412 frushena 2005-03-17 23:53:22]
Már válaszoltam is rá.

414 frushena 2005-03-17 23:57:34 [Válasz erre: 413 Búbánat 2005-03-17 23:53:57]
Elvárás??? Ugyan! Elég lesz a véleményed! ;)

413 Búbánat 2005-03-17 23:53:57 [Válasz erre: 411 frushena 2005-03-17 23:50:44]
Így igaz. Élőben persze, mert lemezről azért hallgattam barokk operát, ezt-azt. És köszönöm, igyekszem felnőni az \"elvárásaidhoz\".

412 frushena 2005-03-17 23:53:22 [Válasz erre: 410 Búbánat 2005-03-17 23:43:20]
Írtam mail-t!

411 frushena 2005-03-17 23:50:44 [Válasz erre: 410 Búbánat 2005-03-17 23:43:20]
Nem mondod komolyan Búbánat????? Megleptél!!! Én csak jó szórakozást tudok kívánni Neked!

410 Búbánat 2005-03-17 23:43:20 [Válasz erre: 409 frushena 2005-03-17 23:36:23]
Mindenesetre ez lesz életem első barokk operája! Nem is tudom, féljek-e tőle vagy inkább vígadjak?

409 frushena 2005-03-17 23:36:23 [Válasz erre: 408 Búbánat 2005-03-17 23:34:09]
Nem tudom miért éreztem így?! :O) Jó alaposan figyelj ... és okkkkveten kövesd a szálakat. Jobbhíjján lehet megnézem DVD-n \"Veletek\"! A Poppea, ahogy Sphynx is említette, szinte tömény recetatívó. Viszont az is tud szép lenni. :)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.