Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

6393 Héterő 2024-02-06 23:35:19
Aki nem érzi azt a betölthetetlen űr -t, aki nem érzi azt a büszkeséget,
- vagy nem jutott soha a közelébe;
- vagy fogalma sincs a zenéről;
- vagy simán agybeteg (mégpedig a legsúlyosabb változatban).
Esetleg mindhárom...

6392 macskás 2024-02-05 19:32:49 [Válasz erre: 6391 -zéta- 2024-02-05 17:53:31]
Nincs nap, hogy ne gondolnék rá! Hihetetlen tudás, maximalizmus.
A gyerekeim után arra vagyok a legbüszkébb, hogy szóba (és írásba) állt velem. Egy ekkora zseni!

6391 -zéta- 2024-02-05 17:53:31 [Válasz erre: 6388 Momo 2024-02-05 00:31:33]
Tökéletes megfogalmazás és tömör...
Én sokkal szószátyárabban tudtam fogalmazni, amikor elhunyt...
Azóta még közelebbről megismerhettem a betölthetetlen űr fogalmát...

6390 Edmond Dantes 2024-02-05 13:15:34
A Magyarországon született karmesterek döntő hányada mindegyike külföldön csinált nagy ill. "világ"világkarriert ... jelentős hányaduk szerencséjére, tekintve az 1938-tól itthon életbe léptetett fajvédő törvényeket. Nincs ez másképpen ma sem. Számos magyar karmester távozott ezért-azért külföldre vagy kezdte már eleve külföldön a pályát és csinál, reméljük, világkarriert. (Zárójelben és mellesleg úgy tudom, még Ferencsik János is eljátszott a gondolattal, hogy 1945 vagy 1956 után tartósan külföldön folytatja pályafutását, végül maradt itthon.) A "nagy muzsikusnak" pedig nem 1/1 szinonimája a "nagy karmester". Minden "nagy karmester" egyben "nagy muzsikus", de fordítva ez nincs így. Mindenki gondolhat ezzel kapcsolatban arra, akire akar. Itt lejjebb már eszmecseréltek erről. 

6389 Heiner Lajos 2024-02-05 08:43:28 [Válasz erre: 6384 -zéta- 2024-02-04 16:30:41]
H, B.?

6388 Momo 2024-02-05 00:31:33
takatsa fórumtársnak írtam még este privátban, de idemásolom:

"...ami Kocsist illeti, nem volt egy képzett, ügyes karmester. De az igazán tehetséges, jó karmesterek nincsenek is sokan. Pont mint az énekeseknél. Az igazán első osztály, az itthon ritka.
Kocsis abban volt unikum, hogy elképesztő tehetségű és hatású 'all-round' zenész volt. És mint ilyen, abban a pozícióban ahová került, nagy 
 jótékony  hatást tudott kifejteni az egész magyar komolyzenei életre és mindenkire, aki a környezetében volt. Zenészekre, énekesekre, háttéremberekre, stb. Volt egy nagy felhúzó ereje.
A felvételein pedig hallatszik, hogy karmesterként el tudta érni, amit elképzelt, amit szeretett volna. Max. több próbával.
Szerintem egyértelműen a Kodály / Ferencsik utáni magyar komolyzenei élet legnagyobb hatású alakja volt. (Mondom ezt úgy, hogy sok mindenki mást is nagyra tartok.)"

(Természetesen nem szentírás, amit írok, ez a véleményem.)

6387 gezakadocsa 2024-02-04 21:51:51 [Válasz erre: 6385 takatsa 2024-02-04 17:42:55]
Kb. egyetértek, sőt a korábbi hozzászólás bibliai idézetével is, bár azt (sem) lehet csak egy az egyben szó szerint értelmezni, mivel abban kétszeres utalás van: a  laodiceai egyház általános jólétéről (s ennek negatív, a hitéletet is ellangyosító) hatásáról van benne szó, ahogyan az idézett rész bevezetéséből és folytatásából is kiderül, de volt a címzetteknek egy híres melegvizű forrásuk is, ami ellangyosodván büdössé vált...
A témáról amúgy igen sokat lehetne még laikusként is vitatkozni, de azon aligha, hogy nem a vezénylés kívülről látható koreográfiája a lényeg. Közismert, hogy Furtwänglernek igen nehezen követhető és értelmezhető vezénylési stílusa volt, de valahogy mégiscsak érvényrejuttatta elképzeléseit, amik nem akármilyenek voltak. Az is tény viszont, hogy profi zenekari művészek írják le ismételten, hogy nekik sokat segít, ha egy karmesternek "jó keze van". Utóbbira -ha már Furtwänglert emlegettem- hadd hivatkozzam Karajanra, s itt főleg a produkcióit megalapozó próbamunka a lényeg, hiszen későbbi sok filmfölvételén már a látványra is törekedett, s mi ma csak ezt látjuk - legföljebb aki ettől elvonatkoztat, az azért tudja értékelni a zenei megvalósítást, ami általában nem lett rosszabb.
Kocsis Zoltánnal kapcsolatban egy szegedi barátunk, aki régóta tagja az ottani zenekarnak, mesélte (még K.Z. életében), hogy milyen sokat jelentett, amikor Szegeden vezényelt vendégként, s mennyire hasznos volt az a pár nap és próba is, stb.
Magam -momus-nyereményként- novemberben ott voltam a Vigadóban, ahol a hajdani nagy műsort ismételték meg. Nos, a Táncszvitnél kifejezetten zavart, amit hallottam, mert nem tudtam eldönteni, hogy én hallok ennyire rosszul, ennyire rossz helyen ülünk (földszinten egész elől, de nem az első sorban, s majdnem  középen) vagy sokszor ennyire nincs együtt a zenekar. Mintha mindenki szólózni akart volna. Keller András vezényelte ezt vendégként. A szünet után viszont helyreállni éreztem a rendet a Psalmusban: stimmeltek a hangzások, szépen (és a megfelelő helyeken halkan is) énekelt a kórus, bár csillagórának azért ezt sem nevezném. Nos, ekkor Vashegyi vezényelte uazt a zkr-t (NFZ). Ezt az igazság kedvéért írtam meg, amitől sajnos a többi dologban lehet, hogy a hozzászólóknak van igazuk vele kapcsolatban. 
Zéta 6384.sz. hozzászólásával is nagyjából egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy kb. 4 éve már ezt egyszer -Bruckner kapcsán- megírta, meg is nevezve a karmestert, Herbert Blomstedtet. Én is akkor megírtam már, hogy én néhány berlini vendégszereplésének fölvételét és néhány azokkal kapcsolatos interjúját láttam és hallottam, s nekem is nagyon tetszett, de én nem találtam zavarónak és ütemtelennek az egyébként tényleg eszköztelennek tűnő vezénylési módját, inkább azt szinkronban éreztem kommentárjaival, amik igen meggyőzőek és szemléletesek voltak.
Az egészhöz persze az is hozzátartozik, hogy a Berlini Filharmonikusokat vezényelte, miként Furtwängler és Karajan  is mellettük leginkább a Bécsi Filh-t, a Philharmonia O-t és csak néhány, ugyancsak kiváló zkr-t vezényelt leginkább, akik már ismerték is őket.
Ez a kérdés talán olyan a zeneszeretők körében, mint a bibliamagyarázóknál az Apokalipszis könyve...  

6386 macskás 2024-02-04 17:56:18 [Válasz erre: 6384 -zéta- 2024-02-04 16:30:41]
Már elhunyt karmester vezényelt (többször is) itthon, és valami csodálatos előadás volt. Zenekari ismerősömtől kérdeztem, honnan tudták, hogy mit kér tőlük, holott nem igazán vezényelt szépen vagy precízem. Próba minimális, mert aludni akart egy kicsit a karmester, nem volt fiatal. Az ismerős mondta, hogy minden benne volt az ütéseiben, a tekintetében.

6385 takatsa 2024-02-04 17:42:55
Mit jelent, hogy egy karmester tud vezényelni? Egy élet munkáját, hangszerismeretet, zongoratudást, partitúra olvasást, zeneelméletet, biztos stílusismeretet, a vezénylési technika ismeretét, rengeteg gyakorlatot, önbizalmat, alázatot és még nagyon sok mindent. Azután ez a komplex tudás mozdulatokká konvertálódik, mozdulatokban materializálódik, és ezek a mozdulatok koordinálják a zenészeket, szólaltatják meg a zenekart, ezek a mozdulatok közvetítik az akaratot, a koncepciót, amely megteremti az egységet, az összhangot és a harmóniát. Ezeket a mozdulatokat jó esetben mi is látjuk, bár nem értjük, nem is kell értenünk, hiszen egy jó karmester mozdulatai nem nekünk, hanem a zenészeknek szólnak. Hozzánk a zene szól, a megvalósult álom.

6384 -zéta- 2024-02-04 16:30:41
Mit jelent, hogy egy karmester tud vezényelni? Szép balettmozdulatokat? Aligha ...
Volt egy fantasztikus élményem, azt hiszem, még nem adtam közzé.
Régen volt, még javában a múlt évezredben. A San Francisco-i Szimfonikusok jöttek a Kongresszusi Központba. A műsor Wagner Trisztán előjáték és Izolda szerelmi halála, utána Mahler V. szimfónia.
A kezdésnél kicsoszog egy idős bácsi (utólag leellenőriztem, hogy jóval idősebbnek látszott a valós koránál). A vezénylése enervált és aritmikus. Komolyan, nem volt két egymással összhangban lévő mozdulata. Rettenetes volt nézni. 
De a zenekar úgy szólt, ahogy addig zenekart még nem hallottam. Az bizony csillagóra volt a javából.
A bácsi még mindig vezényel, most már jóval közelebb van a százhoz, mint a kilencvenhez...

6383 macskás 2024-02-04 13:42:04 [Válasz erre: 6382 takatsa 2024-02-03 18:45:44]
Nem fogjuk tudni meggyőzni egymást, de nem is baj :)

6382 takatsa 2024-02-03 18:45:44 [Válasz erre: 6380 macskás 2024-02-03 18:09:09]
"Nem kell tudni vezényelni." Lehet, hogy egyik-másik karmesternek más erről a véleménye. De tényleg ne keverjük bele Kocsis tevékenységét a jelenlegi beszélgetésünkbe. A két személyt vétek egy lapon említeni. Tudod, én csak egy egyszerű hallgató vagyok, lehet, hogy más a fülem, vagy az agyam, de számomra ritka az az előadás, ahol nincs egy-két magával ragadó, földöntúli pillanat. Én ezeket a pillanatokat gyűjtögetem a szívembe.  Vashegyinél viszont pontosan ezek a pillanatok hiányoznak. 
Nekem szinte mindenről valami bibliai idézet jut eszembe, erről is:  
"Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból."

6381 gézamalac 2024-02-03 18:44:01 [Válasz erre: 6373 takatsa 2024-02-01 09:08:57]
Nekem sem volt még maradandó koncertélményem Vashegyivel, amiben egyedül áll hazai karmestereink között. Szép, kiegyensúlyozott, korrekt játék alapvetően, és egyes, általában kulcsponti helyeken látszik, hogy sokat invesztál bele. Felteszem,  a próbákra rendelkezésre álló idő mennyit tesz lehetővé. Itt az Éliás alatt is látszik helyenként az igyekezet. A "Der Herr ging vorüber" pl., a hangosan suttogó kórus indítással. De valahogy a részletek nem húznak nagyobb ívet aztán. Amolyan "nem volt különösebb baj vele" előadások. Leszámítva, hogy a koncertélmény a ruhatárban ér véget.

6380 macskás 2024-02-03 18:09:09 [Válasz erre: 6378 takatsa 2024-02-03 13:20:53]
Nem kell tudni vezényelni. A lényeg az, milyen minőségben szólal meg a zenekar. Sokan vezényelnek nagyon szép mozdulatokkal, és akkor mi van? Nem peepshow a koncert, hanem a fülnek szól.
Rengeteg koncerten voltam és leszek (remélem). És ritkán, de tényleg nagyon ritkán volt az előadás káprázatos, sziporkázó. És igen, többek között Kocsiséi is ilyenek voltak. Az élet ilyen: sok az átlagosnál kicsivel jobb előadó vagy előadás, de kevés a csillagóra.

6379 Momo 2024-02-03 17:12:07 [Válasz erre: 6378 takatsa 2024-02-03 13:20:53]
Ami Kocsist illeti, vitatkoznék veled. Olyan szinten volt jó zenész, hogy szuper dolgok születtek a keze alatt karmesterként is. Jó pár lemezem van vele. És szeretem pl. a hangszereléseit is. Eredeti, lendületes. Őstehetség volt, és élt is vele.

Debussy - Images (oubliees) L. 87 III.
Debussy, Ravel - Tarantelle Styrienne L.69
Debussy - Marche Écossaise L.77

Az egy más kérdés, hogy jó karmesternek lenni egy külön adottság.
Nincsenek sokan. ;-)

6378 takatsa 2024-02-03 13:20:53 [Válasz erre: 6377 macskás 2024-02-03 09:52:10]
Az nálam fontos szempont, hogy egy "karmester" tudjon vezényelni. :) Kocsis nagyszerű zongorista volt, és Bartókot, Debussyt zseniálisan játszott. Nem elég ennyi?
És az pedig mit jelent, hogy "a Cosi jó volt, persze nem lehengerlő"? Hogy lehet jó az, ami nem lehengerlő, ami nem káprázatos, nem sziporkázó?? Az hogyan lehet egyáltalán Mozart? Fején találtad a szöget, kedves Macskás, nálam pontosan ez a "persze" a probléma.

6377 macskás 2024-02-03 09:52:10 [Válasz erre: 6373 takatsa 2024-02-01 09:08:57]
Hát...
Te tudod. Emlékeim szerint a Cosi jó volt, persze nem lehengerlő. Mindenesetre az, hogy emlékszem az előadásra, jelenthet valamit.
De Kocsis zenekari interpretációit se szereted :(

6376 Hangyászsün 2024-02-01 22:12:57 [Válasz erre: 6372 macskás 2024-01-31 23:26:03]
Feltehetően Agathét. (Kyrie, eleison!!!) Itt van nálam az MRZE nyomtatott füzete, benne az operával. Mme V. mellett egy bizonyos Kovács Csilla szerepel még női szólistaként, gondolom, ő lett volna Annuska a népdalos/halotti koszorús jelenetben.

6375 Hangyászsün 2024-02-01 22:09:45 [Válasz erre: 6370 Tejberizs 2024-01-31 18:29:48]
Kösz, holnap válaszolok!

6374 Edmond Dantes 2024-02-01 10:27:51 [Válasz erre: 6373 takatsa 2024-02-01 09:08:57]
Cosit? Te jò Èg! Egyik legnagyobb ès legösszetettebb feladat lehet azt a sokfèle mòdon èrtelmezett, sokrètegű, kitűnő, de -Till Gèza kifejezèsèvel- "mozarti szinten bizonyos fokig egysìkù" darabot ùgy elvezènyelni, hogy a szò jò èrtelmèben szòrakoztatò is legyen ès/de "mozarti szinvonalù" is legyen. Humor-dràma, komikum-tragikum. Ki szìnlel, ki kit ver àt etc. Hàt ehhez a főzeneig. ùr kevèsnek tűnik. 30+ ève làttam vele (ès "mellesleg" Derek Lee Raginnel) egy Gluck-Orfeuszt. Mèg főiskolàs volt, ìgèretes. Màr akkor "règizene"-orientàltnak tűnt. Aztàn lett, ami ès aki lett ..

6373 takatsa 2024-02-01 09:08:57 [Válasz erre: 6371 macskás 2024-01-31 23:24:51]
Kikopott fórumtársak? Tetszik ez a fogalmazás. :) De nem erről van szó. Ahogyan te is tapasztalhatod, nekem saját véleményem van a dolgokról, ami persze nem szentírás, és amin lehet - és időnként kell is - vitatkozni. Már többször leírtam Vashegyiről a véleményemet, így most csak röviden. Én szeretem a barokk zenét, és mióta "kinyílt a világ", vásárolom, töltögetem, hallgatom a barokk felvételeket, és - hogy úgy mondjam - tanúja voltam a "régizene" koncepció térhódításának. Egy ilyen előélettel hallgattam először Vashegyit, és megdöbbentem. Hová tűnt a zenéből az intenció, a csillogás, a fény? Láttam tőle sok produkciót, pl. egy olyan unalmas, szürke és lélektelen Cosit se előtte, se utána, mint amilyet Vashegyi produkált. Nem akartam hinni a fülemnek, a szememnek. Aztán egy hónap múltán újra megnéztem: ugyanaz a helyszín, rendezés, zenekar, énekesek, csak a karmester volt más - ha érdekel, utánanézhetsz, hogy ki volt a "váltó" karmester, itt nem kívánom fényezni a nevét. És csoda történt. Ez csak egy kiragadott példa, mert sok produkcióban láttam. A lényeg: én Vashegyit egy unalmas, középszerű embernek tartom, aki kezdetben rátelepedett a magyar régizenére, fejlődését megakasztotta, és évtizedekre visszavetette,  most pedig, mint egy kisgömböc, egyre nagyobb szeletett foglal el a magyar zenei életből. Nektek a feleségével van bajotok, nekem pedig azzal az emberrel, aki nemcsak szürke és igénytelen, hanem megvan benne az az agresszivitás is, amely ide juttata és ebben a pozícióban tartja, ahol megteheti azt, hogy reneszánsztól nagyromantikusig mindenfélét vezényel. És igen, a zenei minőség neki pontosan ennyit jelent, hogy Szutrély Katalinnal énekelteti a szóló szerepet.

6372 macskás 2024-01-31 23:26:03 [Válasz erre: 6369 Hangyászsün 2024-01-31 15:02:29]
Úristen, melyik szerepet énekelte volna?

6371 macskás 2024-01-31 23:24:51 [Válasz erre: 6367 takatsa 2024-01-31 12:19:25]
Asszem, én többet.
Nem lehet, hogy a régizenés, azóta kikopott fórumtársak beszélték a fejedbe?

6370 Tejberizs 2024-01-31 18:29:48 [Válasz erre: 6369 Hangyászsün 2024-01-31 15:02:29]
Válasz privátban.

6369 Hangyászsün 2024-01-31 15:02:29 [Válasz erre: 6360 Tejberizs 2024-01-29 16:39:45]
Itt a műsorcsere nyilván nem 2 nap alatt ment végbe. Érdekelne azért, ki, mikor, és főleg MIÉRT döntött mellette? Mme Vashegyi a szó szerint fordított A szabad lövészben is szerepelt volna, így nem érheti feddés a ház elejét, a karmestert. A címverziók pedig a magyar nyelv szójátékokra kiválóan alkalmas voltának szellemes bizonyítékai.

6368 Edmond Dantes 2024-01-31 14:23:08
Át- illetve visszateszem a székhelyemet ide élő MET-előadások beszámolóival..

Jövőre lesz 150 éves a (szinte?) mindenki számára elnyűhetetlen, örök kedvenc Carmen és sajnos Bizet halálának évfordulója is egybeesik a darab ősbemutatójával: pontosan három hónappal élte túl csupán a premiert.  Talán az évfordulóra is gondolva határozott most úgy a MET vezetősége, hogy a nem annyira régi (2009) előzőjét lecseréli újra. Akkor és abban debütált a jelenlegi főzeneigazgató, Yannick Nézet-Séguin, a Garanca- Alagna-Frittoli-Kwiecien sztárkvartett énekelt, és a rendezőnek (Richard Eyre) is ez volt az első ottani produkciója.

A 2023 szilveszteri premier előtt Piotr Beczala megbetegedett, cover (Rafael Davila) énekelte Don Josét. A múlt szombati előadáson mindenki a "helyén" volt, csupán az est háziasszonya, Susan Graham helyett moderált-interjúvolta másvalaki a közreműködőket.

Figyelem, légiveszély! Az új MET-Carmen 1) napjainkban 2) az USA-ban, valahol délen 3) az 1. felvonásban egy fegyvergyárban illetve mellett játszódik 4) a csempészek nem dohányt, hanem fegyvert csempésznek 5) van, bizony van mobiltelefon és szelfizés is 6) a tizedes nem késsel, hanem egy husánggal (baseball-ütővel?) végez szerelmével 7) Escamillo nem torreádor, hanem rodeós és nem bikaviadal készül, hanem rodeó 8) nem folytatom. Egyszóval ún. "modern" rendezés. 

Carrie Cracknell elismert brit színházi rendező, de pár éve rendezett már sikeres Wozzecket az English National Opera számára. Megemelem a kalapom a mostanában új utakat járó, új darabokat és/vagy "újszerű" rendezéseket kereső-találó Ház előtt. Még akkor is, ha sokak számára bizonyára minimum megosztó, helyenként következetlen is a mű ama prezentálása, amit láttunk. Meghagyom a rangos médiumok kritikusainak, hogy Beckmesser módjára lelkiismeretesen, szorgosan huzigálják a strigulákat, hol.mikor, mi nem tetszett nekik - meg is teszik, mint láttam. Én meg hátradőltem és néztem-hallgattam az előadást, ami talán sosem tud tökéletes lenni, ez sem volt az, de a MET és az élő közvetítés varázsa még a Fesztivál Színházban is megfogja az embert. Ha a mű színpadra állítása nem megy meredeken szembe azzal, ami még "belefér" (és ez a verzió nekem belefért), nem hamisítja meg az eredetit (mint hallom, egy másik Carmenben pl. a címszereplő szúrja le a tizedest? Na, azt nem!), akkor: hajrá! A díszlet (tervező Michael Levine) meghatározó eleme az első három felvonásban egy hosszú kamion: az elsőben orral a nézőtér felé, a másodikban -nyíltszíni tapsot kapott!- keresztbe fordítva és kinyitva, a színpad csaknem teljes szélességét elfoglalva mint Lillas Pastia kocsmája, az egyetlen szünet után a harmadikban oldalára dőlve, kiégve-lerobbanva. A negyedik felvonás kétemeletnyi magas acéltraverz arénalelátó előtt játszódik, a kórus ül vagy áll rajta. A kosztümök (tervező: Tom Scutt) a kornak és helyszínnek megfelelően szintén "maiak", vállalhatók. Carmené bevállalósak, a szopráné viszont előnytelen. Látványosak a hol fehéren, hol vörösen futó fénynyalábok (Guy Hoare) és egy magyaros hangzású (Roland Horvath) filmes készíthette az előjátékok alatti előfüggönyös-homályos képsorokat.

Aigul Akhmetshina talán az új, alt-mezzo kiadású Anna Netrebko (vagy Elina Garanca?) mint Carmen robbant be és robbantotta fel a közönséget. Szép az arca, telt az alakja és telt a hangja is: ahogy mondani szokás, ő nem egy mélyebb szólamba átkiránduló,  lesötétített szoprán, hanem igazi alt-mezzo, kellő magas regiszterrel. Huszonhét éves csupán, de már 21 évesen énekelte a szerepet a Covent Gardenben. Nem q**va ő és nem is szexmániás bajadér, de a feminista-női szabadság szimbóluma sem, aminek a rendező állítólag szánta: egyszerűen csak ha megtetszik neki valaki, vele kavar, ha ráun és éppen arra jön egy másik, mellesleg menő csávó, akkor átpártol .. és holnapután talán jönne a sokadik, már ha jöhetne, de ő már nincs. A hang mind a négy áriában és a kettős(ök)ben, együttesekben egyaránt varázslatos, azért a Cigánydalt és a Kártyaáriát külön kiemelném. Mozgása, játéka, kisugárzása, hangja: 5*. A már egészséges Piotr Beczala csak 2018 óta énekli Don Josét, Bécsben debütált vele. A hang teljesen intakt, a Virágária gyönyörű, a záró B pianóban csodás, az alakítás játékban, érzelmekben átélt, hiteles. Csak a szünetben, a közös interjú alatt, "civilben" jut az ember eszébe, hogy esetükben apa és lánya korkülönbségű a tragikus sorsú szerelmespár. Kyle Ketelsent láttam pl. Az órákban, ő is 50+ már. Tömör, magvas basszbariton az övé, szálkás, izmos alakja elüt a többiekétől, a slágerária jó, de nem elragadó és a kottában nem lévő, de sokszor hallott magas hang (?) is hiányzott nekem a végén. Angel Blue kiváló címszereplője volt nemrég a Florencia en el Amazonas kortárs operának, Most Micaelát énekelte nagy sikerrel és, az áriát legalábbis, talán kicsit hangosan. Remekelt a csempész-kvartett, az Akhmetshinával kiegészülő kvintett egészen bravúros volt, ki kell emelnem a sokkal többre érdemes Michael Adamst (Dancaïre) és az együtteseken is átszóló, vagány Sydney Mansacolat (Frasquita), de jó Briana Hunter Mercédese és Frederick Ballentine Remendadoja is. Nem tetszett a szintén debütáló Wei Wu fakó, színtelen hangja (Zuniga), annál inkább Benjamin Tayloré Morales aprócska szólamában. Daniele Rustioni fiatal kora ellenére már befutott, keresett opera- és már hangversenykarmester, biztos kézzel irányította a szezon végén búcsúzó Donald Palumbo által igazgatott káprázatos kórust és természetesen a szokásos magas színvonalon játszó zenekart.

Bizet: Carmen - MET/Fesztivál Színház, 2024. január 27.

6367 takatsa 2024-01-31 12:19:25 [Válasz erre: 6366 macskás 2024-01-31 10:53:19]
Semmi más, csak annyi, hogy láttam több produkcióját. :)

6366 macskás 2024-01-31 10:53:19 [Válasz erre: 6364 takatsa 2024-01-31 10:30:24]
Mi bajod Vashegyivel?

6365 macskás 2024-01-31 10:45:06 [Válasz erre: 6356 daunerni 2024-01-25 00:28:56]
Glass korábbi koncertje:
https://papiruszportal.hu/2024/01/31/meghokkento-mesek/

6364 takatsa 2024-01-31 10:30:24 [Válasz erre: 6362 uj-oberon 2024-01-31 08:59:15]
Akkor jól kiiegészíthetik egymást. Zsák a foltját...
De persze mindenben van valami (valaki) jó, ebben is. Legyünk optimisták.

6363 macskás 2024-01-31 09:13:02 [Válasz erre: 6362 uj-oberon 2024-01-31 08:59:15]
Borzalmas, ahogy énekel! Én nem is tudom, hogy lehet ezt engedni. A darab vége felé kikapcsoltam a fülemet, amikor énekelt. Viszont fejlődött az énekesnő, már nem igazgatja a száját, meg készítgeti be a hangot éneklés előtt.
Kíváncsi lettem volna a dalestjére. Vagy nem.

6362 uj-oberon 2024-01-31 08:59:15 [Válasz erre: 6361 Búbánat 2024-01-30 13:07:51]
Kedves Búbánat, lelkendező bezámolódon felbuzdulva belehallgattam a Bartók archívumban a koncertbe. Sajnos mégsincsenek csodák! A karmester úr felesége továbbra is vállalhatatlanul énekel.

6361 Búbánat 2024-01-30 13:07:51 [Válasz erre: 6358 Búbánat 2024-01-28 16:38:23]

Korábban mindig ódzkodtam az Éliástól, valahogy nem éreztem közel magamhoz Mendelssohn nagyszabású oratóriumát, de most itt a Müpában „megtört a jég”. Rádöbbentem, élőben hallgatva lehet igazán átátélni ennek a monumentális alkotásnak is kibontakozó zenei szépségeit. A létrejött - megvalósult - ilyen élményhez persze kellett egy „vaskezű” Vashegyi György karmester is, aki intenzíven ráhangolódott Mendelssohn művére, szuggesztív vezetői-irányítói képességével, a Magyar Rádió kiváló, nagylétszámú énekkarára és zenekarára meg kitűnő énekszólistákra támaszkodva, elérte, hogy végül egy lélekemelő, emlékezetes zenei élményben részesültek azok, akik erre a csodálatos koncertre eljöttek (feltételezem a rádióhallgatók is, hiszen a Bartók Rádió élőben sugározta az előadást).

Az oratórium két nagy részre oszlik. Az első rész négy fontos eseményt villant fel: a próféta megjövendöli az országos szárazságot, meggyógyítja egy özvegyasszony haldokló fiát, megöleti Baál papjait, s végül könyörgésével megnyitja az ég csatornáit.

A teljes zenei együttes odaadással adta elő ezt a lenyűgöző alkotást, amiben én is elmélyülhettem, a koncentrált figyelmünk végig kitartott a közel két és félórás koncert-előadás alatt. A partitúra utolsó hangjainak elhangzása után, a pillanatnyi mély csend megrendültségünket fejezte ki, hogy aztán amikor Vashegyi leeresztette vezénylő pálcáját, a mű szellemének és interpretációjának bensőnket érő hatása már a felcsattanó, hatalmas tapsokban kulmináljon. A felfokozott, rendkívüli érdeklődést tanúsító közönség és a hatalmas előadó-apparátus „egymásra talált” a nagy német romantikus zeneszerző csodálatos oratóriumának előadásán!

Nem bántam meg a cserét - „A bűvös vadász” helyébe érkező oratórium-bemutatót!

Mendelssohn: Éliás – oratórium

Vezényelt: Vashegyi György

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Szutrély Katalin (szoprán), Krajnyák Dalma (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Julian Orlishausen – Éliás (bariton),

Takács Ádám (fiúszólista)

Kórus-szólók: Stefanik Márta, Tillai Csilla, Móré Gabriella, Thurnay Viola, Gál József, Horváth Csaba, Melkovics Zoltán

2024. január 29., Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

6360 Tejberizs 2024-01-29 16:39:45 [Válasz erre: 6359 Hangyászsün 2024-01-29 14:12:06]
Off. Nem lehet, hogy "Bűnös..."? Bocs! :-) On. 

6359 Hangyászsün 2024-01-29 14:12:06 [Válasz erre: 6358 Búbánat 2024-01-28 16:38:23]
Ennek vajon mi lehet az oka??? Megbetegedett valamelyik énekes a Büdös Bűvös vadászból?

6358 Búbánat 2024-01-28 16:38:23

 VÁLTOZÁS - a Müpa közleménye:

Weber: A bűvös vadász című opera-keresztmetszet előadása helyett Mendelssohn Éliás című oratóriuma kerül műsorra holnap este (január 29.)  fél 8-tól a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. (Egy szünettel, a koncert vége: kb. 22.15)

A korábban megváltott bérletek és jegyek érvényesek a koncertre.

A produkciót a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vashegyi György. 

Énekszólók: Szutrély Katalin (szoprán), Krajnyák Dalma (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Julian Orlishausen (basszus)


6357 macskás 2024-01-25 09:12:41 [Válasz erre: 6356 daunerni 2024-01-25 00:28:56]
Minden szavaddal egyetértek.

6356 daunerni 2024-01-25 00:28:56
Nehéz lenne vitatkozni... Mondjuk engem a Philip Glass nem untatott, hanem bosszantott, de a többi stimmel! :-)

6355 takatsa 2024-01-24 22:59:38
Philip Glass unalmas, Mendelssohn szokványos, de aztán jött a második félidő és az a Strauss Itáliából, op 16 csodálatos volt, majd ráadásként az intermezzo Puccini Manonjából, földöntúlian szép előadása. Itt volt Muti a csikágóiakkal, és rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át... 

6354 Hangyászsün 2024-01-14 12:47:27 [Válasz erre: 6353 Edmond Dantes 2024-01-14 10:37:56]
Berliozt. A kérdéses mű A trójaiak.

6353 Edmond Dantes 2024-01-14 10:37:56 [Válasz erre: 6352 Hangyászsün 2024-01-14 10:04:35]
Felcsigáztál: te, mint Wagner-fan vajon kit emelsz a Nagymester közelébe? Lalot azért talán mégsem..

6352 Hangyászsün 2024-01-14 10:04:35 [Válasz erre: 6346 Búbánat 2024-01-12 22:26:14]
A darab nagy előnye, hogy nem terjengős, ellentétben korának rengeteg színpadi művével, vagy éppen magának Lalonak a Spanyol szimfóniájával, amely a "kevesebb több lenne" jellegzetes beigazolódása. (A szerintem dögunalmas csellóversenyét hagyjuk.) Most pedig hadd térjek vissza lassan 30 éve képviselt rögeszmémhez: Mo.-on tudtommal sohasem hangzott el a francia operairodalom kizárólag Wagnerhez (na jó, a legkiválóbb Verdihez, ill. Muszorgszkijhoz) mérhető fogható remeke a géniuszok géniuszának tollából. Utóbbi lángelméjéből egészen a még nála is nagyobb zseni Debussyig minden 19. századi francia zeneszerző(cske) több-kevesebb sikerrel igyekezett fellobbantani a lepattogzó szikrákat, ami e kategória legkülönbjére, Saint-Saëns-ra is érvényes. Vashegyi az Ys királyára szerzett előadókat és PÉNZT, mivel utóbbi a tavalyi szezonban szintén kellemes meglepetésnek bizonyult Herculaneum esetében is csordogált, mivel mindkét darab kevés szólistát igényel. Ha nem merülök ki, este folytatom.

6351 Hangyászsün 2024-01-14 09:50:33 [Válasz erre: 6347 takatsa 2024-01-13 09:22:06]
Csak megemlítem: Nem néztem végig az összes előrejelzést, de legalább 3 produkció felvétel, nem pedig élő közvetítés, mint az itt emlegetett esetben. Persze magától adódik a kérdés, mit tesz a MüPa a saját apparátusa által rögzített előadásokkal, ezeket mikor és miért teszik az internetezők által (regisztráció ellenében, egyelőre ingyen) hozzáférhetővé.

6350 Hangyászsün 2024-01-14 09:44:50 [Válasz erre: 6345 Edmond Dantes 2024-01-12 16:55:08]
Bevallom, kellemesen csalódtam, erre az estre is kizárólag barátném unszolására mentem el. Lehet, hogy fanyalgásnak tűnik, de megerősített a 19. századi francia zeneszerzőcskékről alkotott előítéletemben, avagy a jelen mű alkotójának esetében is beigazolódni éreztem a "Vak tyúk is talál szemet" örök igazságát.

6349 Klára 2024-01-13 14:35:54 [Válasz erre: 6348 Búbánat 2024-01-13 10:42:34]
Mindenképpen érdemes! Én tegnapelőtt képtelen voltam elmenni a Müpa előadásra. Tudom, hogy az online előadás nem teljes értékű, de tökéletesen kárpótolt az elmaradt élményért! Egyébként egyetértek a beírtakkal, nagyon jó előadás volt és páratlan lehetőség.

6348 Búbánat 2024-01-13 10:42:34 [Válasz erre: 6347 takatsa 2024-01-13 09:22:06]
Köszönöm infódat. Eddig ezt az oldalt nem követtem, most már figyelni fogom az ott közzétett ingyenes online programokat. Érdemes lesz!

6347 takatsa 2024-01-13 09:22:06 [Válasz erre: 6346 Búbánat 2024-01-12 22:26:14]
"Előzetesen nem volt tudomásom arról, hogy streamelni fogják a produkciót és online elérhető és meghallgatható lesz a koncert-előadás."
A MUPA Home oldalán jó előre lehet tájékozódni (2024 júniusáig) az összes programról, amelyek ingyenes online közvetítését tervezik.

6346 Búbánat 2024-01-12 22:26:14 [Válasz erre: 6344 Búbánat 2024-01-10 10:58:55]

ÉDOUARD LALO: Ys királya  - MÜPA, 2024. január 11. - Magyarországi bemutató

Az Ys királya mindenekelőtt egy mitológiai hátterű emberi dráma, nagyszerű zene! Szívesen láttam volna megrendezve, díszlet-jelmezzel, de belátom, a mai itthoni viszonyok csak ilyen, koncertszerű előadást tesznek lehetővé. Általában, amikor hírét veszem, hogy bemutatnak nálunk engem is érdeklő, alig vagy sohasem játszott dalműveket, különösen, ha a romantika korában írt alkotásokról van szó, ilyenkor felcsillan a szemem és elfog a buzgóság, hogy azonnal jegyet váltsak rájuk.  Az sem baj, ha nem színpadon látom, hanem koncertszerű keretek közt, élőben hallgathatom meg a darabokat. Az meg csak „hab a tortán”, ha nagyszerű, jóhangú, nemzetközileg jegyzett művészek érkeznek, akik énekproduktumukkal emelik a színvonalat, amit tegnap este is megtapasztalhattam, itt most a Müpa hangversenytermében. (Előzetesen nem volt tudomásom arról, hogy streamelni fogják a produkciót és online elérhető és meghallgatható lesz a koncert-előadás. Állítom, élőben az igazi, a helyszínen megteremtett atmoszférát nem pótolja semmilyen, akár HD minőségű felvétel sem.)

Lalo „Ys királya” teljesen lebilincselt és a reveláció erejével hatott rám!  Előzőleg az operából egyedül a nevezetes tenoráriát ismertem, hiszen a rádió rendszeresen csak ezt az egyetlen részletet sugározta, amit főleg Nicolai Gedda csodálatos énekfelvételéről hallgattam meg sokszor. Most, hogy Magyarországon először a teljes opera bemutatásra került, gondolom ebben nagy érdeme van Vashegyi Györgynek, aki vezényelt és energikusan összefogta hatalmas apparátusát - sőt, mint kiderült, a kivetített magyar szövegfelirat szerzője is egyben. A Palazzetto Bru Zane-nal együttműködésben megvalósult produkcióban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar mellett az érkezett amerikai mezzoszopránt, Kate Aldrichet (Margared), a holland szopránt, Judith van Wanroijt (Rozann) továbbá négy francia operaénekest, a tenor Cyrille Dubois-t (Mylio), a bariton Jérôme Boutillier-t (Karnac), a bariton Christian Helmert  és a címszereplő királyt megformáló basszista Nicolas Courjalt ünnepelhettük.  

Óriási zenei élményben volt részem! Az Ys királya zenéje nagyon erőteljes, szimfonikus hangzású, hatalmas, ugyanakkor szerintem eklektikus: például az egyik jelenetben elhangzó latin miseszöveg a kórus a cappella énekében és az aláfestő orgonahangzatokkal, Gounod-, sőt Meyerbeer féle nagyoperák jeleneteit is eszembe juttatta. Más helyeken Massenet-operáknak vagy éppen Goldmark Sába királynőjének bizonyos dallamszöveteit is „kihallottam" a zenéből, ám Wagner hatása is bizonyosan érvényesül a partitúrában – de ebben (sem) vagyok igazában értő.   

Kétségtelen, az opera szimfonikus aspektusa dominál. Lalót egy képzeletbeli és folklór Bretagne ihlette, hogy elmesélje két nővér történetét, akik ugyanazt az embert szeretik, de a rivalizálásuk tragédiába fordul. Margared és Rozenn drámai kapcsolatának összetettsége tükröződik a zenében: Judith van Wanroij tökéletes Rozenn, finom, szerelmes, érző szívű, nyílt szavú lány, míg Margared kezdetben befelé forduló, szófukar, visszahúzódó, komor gondolatokkal teli nővér,  a történet egy pontján kemény, bosszúszomjas, szinte őrjöngő fúriává válik,  majd csapongó, a lelkiismeret-furdalásoktól is gyötört nő. Megjegyzem, Kate Aldrichnak nem okoz nehézséget a szólam, megvannak a mélységei és magasságai, szélsőséges érzelmeket fejez ki mezzóján és ezáltal ad karakterének. A két testvér éneke alatt is erőteljes, remekül hangszerelt és helyenként sistergő, szimfonikus hangzást keltő zene szól, amely igen hatásosan támaszt nyújt nekik. Talán az est egyik legnagyobb sikere a Myliót éneklő Cyrille Dubois-hoz fűződik. A híres tenoráriát gyengéden, lágyan énekli, de a kettősökben, együttesekben a lírájából tud szenvedélyes, „hősies” színeket kikeverni, váltakozó regiszterében a könnyedén és biztosan csillogtatja hangját. Nagy sikere volt a Karnacot megszemélyesítő Jérôme Boutillier-nak, ugyancsak megérdemelt tapsokban részesítettük a kisebb, a címszerepet éneklő Nicolas Courjalt is, utóbbi gyönyörű basszushang birtokosa, megvan a muzikalitása, mélysége, és nagyszerűen tolmácsolja az apa érzelmeit a lányaival kapcsolatban.  Saint Corentin és Jahel  szerepek szólamát az ugyancsak francia Christian Helmer baritonján hallottuk, korrekt megformálásban. Mindegyik szerep hatalmas hangi kihívást jelent az előadóknak. Külön említés teszek még a Nemzeti Énekkarról, amely komoly, nehéz énekelnivalóit, mondhatni a zenekar és a szólisták kiemelkedő teljesítményének szintjén abszolválta. Nem véletlen, hogy az előadás végén a karmester és az összes szólista külön köszöntötte a kórust (karigazgató: Somos Csaba). Persze a közönség is forrón megtapsolt mindenkit. Meg kell hagyni: emlékezetes koncert-előadás, nagy siker volt! Lalo operájának megrendítő, felkavaró cselekménye ebben a megszólaltatásban is, katartikus hatást gyakorolt rám, gondolom minden érdeklődő-hallgatóra, akik zsúfolásig megtöltöttük a Müpa hangversenytermét.

Lalo grandiózus mesterműve – az Ys királya – zenei élményével még sokáig fogok töltekezni.

Ez a produkció hamarosan újra elhangzik - változatlan felállásban: Amsterdam, Concertgebow, 2024. február 03.


6345 Edmond Dantes 2024-01-12 16:55:08
Nekem a vàrtnàl jobban tetszett az Ys kiràlya, az előadàs pedig szerintem megütötte a nemzetközi mèrcèt. Külön ès első helyen èrdemel dìcsèretet a Nemzeti Ènekkar, amely a roppant mèretû feladatot magas szìnvonalon teljesìtette, de az NFZ is jò formàjàt hozta e mindenki szàmàra ismeretlen terepen. Minden szòlista -csupa külföldi- jò vagy kivàlò volt, az amerikai mezzo, Kate Aldrich kimagaslott ès a holland szopràn,  Judith van Wanroij is tetszett, Cyrille Dubois pedig igen szèpen ènekelte a nem tùl hosszù Kimernya-feladvàny tenoràriàt. Vashegyi Györgynèl -bìzton kijelenthető- Magyarorszàgon mèg senki nem vezènyelte jobban Lalo dalművèt ès vèlhetően nem is fogja.

6344 Búbánat 2024-01-10 10:58:55
„A zenedráma maga a francia opera” – interjú Vashegyi Györggyel

Fidelio.hu – Kondor Kata, 2023.12.21. 14:10

 Egy igazi különlegességgel folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok operasorozata: magyarországi bemutatóként hangzik el Lalo Ys királya című alkotása január 11-én a Müpában. A koncert karmesterét és az együttes főzeneigazgatóját, Vashegyi Györgyöt kérdeztük a mű zenéjéről és dramaturgiájáról, de mesélt a 350 éves Párizsi Operáról és arról is, a francia művek esetében miért mindig a librettóval kezd először foglalkozni.


Lalo: Ys királya

Koncertszerű operaelőadás három felvonásban

 (egy szünettel)

Vezényel: Vashegyi György

Szereplők:

Rozenn - Judith van Wanroij

Margared - Kate Aldrich

Mylio - Cyrille Dubois

Karnak - Jérôme Boutillier

Ys királya - Nicolas Courjal

Szent Corentin / Jahel - Christian Helmer

 

Közreműködők:

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Nemzeti Filharmonikus Zenekar






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.