Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
Azért megjegyezném, hogy a bariton Werther Szentpétervár számára készült és információim szerint 1902-ben mutatták be. Massenet pedig még 10 évig élt, tehát a baritonosítás szerzői engedéllyel történt - ellentétben a Bánk bán esetében, ahol sajnos nemcsak baritonosítás történt több évtizeddel a szerző halála után. Sőt még az is lehet, hogy a bariton Werther szerzői változat és azért ez nagyon nem mindegy.
5555
Nekem már bőven a felújított Werther jutott, be is írtam róla ld. MÁO/59003. A beírtak és halványuló emlékezetem szerint nem fogott meg különösebben sem a darab, sem az előadás. MüPában ki fogom hagyni.
Nem tudom, járt-e valaki a nemrég végetért Fesztiválakadémián? A hőség ellenére igen gazdag programot állítottak össze a szervezők, sok nagyszerű vendéggel. Sajnos én csak a nyitókoncertre jutottam el, ami pazar volt. Találtam egy írást néhány rendezvényükről: https://revizoronline.com/hu/cikk/9735/fesztival-akademia-budapest-2022
A Katona története annyira szuggesztív és megrendítő volt, pár éve a Müpában is láttam egy remek előadást belőle, de ez most azt is felülmúlta.
Igen, Tezier csodás bariton, és itt is gyönyörűen énekel, láttam az egész előadást élő közvetítésben. De mégis, nekem Werther törékeny, romantikus alakjához jobban passzol egy tenor hang. És vannak még transzponálható szerepek, pl. Mimét nálunk legutóbb Adrian Eröd énekelte. De mivel így szoktam meg, Bánk, Werther és Mime számomra továbbra is tenor szerep marad.
Évszázadokkal előbb, a 100 évvel ezelőtt született, most már agyonhallgatott Mikó András rendezésében az Erkelben volt egy abszolút hagyományos, szép Werther előadás, Kelen Péterrel. Azt a dörgő tapsot az Ossian dala után...
Köszönöm, nem tudtam, hogy van bariton Werther. Ezek szerint a bariton Bánk nincs egyedül ... Kamaszkoromban Giglivel hallottam Ossian dalát, amit nagyon megszerettem. Pár éve láttam életemben először a komplett operát, tenoristával MÁO-ban.
És nem Domingo énekel?
Amennyiben azt a változatot mutatják be, melyben Werther bariton hangon szólal meg, a szereposztás stimmel. Lásd az alábbi linket:
https://www.youtube.com/watch?v=oARJila0rfw
Nem tudom, stimmel-e a belinkelt szereposztás. Tassis Christoyannis bariton.
Kösz, hogy felhívtad a figyelmemet a Britten darabra, már vettem is jegyeket rá. Kiváncsi vagyok, hogyan oldják meg Fischerék, kis zenekar, csak néhány énekes, látszólag egyszerű feladat, de ez csak a látszat. Harding vagy Hickox felvételei után érdekes lesz egy Fischer-féle próbálkozás.
Na a Lombardokat el is feledtem, a Werthert pedig fel sem fedeztem, de ha már MÜPA és operák: én várom Fisherékkel a Britten darabot is! A MÁO többszörösére emelt jegyárai miatt is örülök a MÜPA valamivel azért olcsóbb előadásainak. Már csak azért is, mert esti előadásra, látóhelyre olcsó jegyet már nem lehet kapni az Andrássy útra.
Köszönöm! A Werther elkerülte a figyelmem. Remek!
Lesz külföldiekkel NFZ-s Werther is és te szereted Massenet-t. Koncerttermek, szimfonikus zenekarok, kórusok lassan átvennék MÁO egyik funkcióját? Balettezni talán nem fognak...
Ennek a hírnek ("A trubadúr"-előadásnak) igazán örvendeni lehet! Sőt, maradva Verdinél és a Müpá-nál, jövő áprilisban A lombardok koncertszerű előadását is igen várhatjuk...
Egy-két alkalommal már tippeltem Montanaro (fő)zeneigazgatói kinevezésére a többé-kevésbé gazdátlannak tűnő NFZ élére. Sokoldalú, impulzív karmester és feléleszthetné azt a hagyományt, hogy olasz karmesterek Tango, Failoni, Gardelli, Patané, Morandi stb. óta mindig vérfrissítést hoztak a magyar koncert-és operaéletbe. Nem Toscanini, Abbado vagy Muti ő, de olyanok nemigen vannak és tartósan itt nem is lennének.
Hát ha valakit érdekel, ha már a MÁO parkoló pályára tette a következő évadban a legnépszerűbb Verdi darabokat.
A képen Sümegi Eszter (Tosca) és Francesco Meli (Cavaradossi)
Új Ember, 2022. július 24.
Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar koncertje a Zeneakadémián
-kritikán aluli volt
Bevallom, kellemesen csalódtam, mert rosszabbra számítottam. Persze tudom, hogy ennél magasabb szinten is elő lehet adni a Toscát. Kíváncsi vagyok az Attilára.
A "kritika" jelzői és nívója több helyen kerületi ingyenesen bedobott újságra a szintén nívós, igényes origo.hu hasonló írásaira hajaznak. Jó tudni, hol tart a szellemi honvédelem -1938-ban vízre bocsátott- zászlóshajójának szellemi honvédelmi színvonala. Ki ne hagyj egyetlen magyarnemzet.hu-írást és annak belinkelését sem, mert kor- és sajtótörténeti dokumentumok arról, hol tart ma a "nemzeti" kulturális "kritika"írás. Igen, ott tart, az alatt.
Köszönöm ezt is, de most inkább László Ferencnek hiszek. Az Opera-Világ beszámolója is csak mérsékelten lelkesedett.Meli jó énekes, de a szerepformálás nem a legnagyobb erénye.
Itt egy másik beszámoló a margitszigeti előadásról:
"TOSCA VÉGZETES SZENVEDÉLYÉT A DUNAI SZÉL SEM TUDTA LECSENDESÍTENI A MARGITSZIGETEN"
Szerelem, szabadság, halál – ugrás az Angyalvárról
OSZLÁNYI GYÖNGYVÉR (mno.hu – 2022.07.13.)
Ott voltam a Szigeten a július 8-i első Tosca-előadáson, kíváncsian a vendég tenorra, mert magát az operát már kissé unom (különben nem váltottam volna rá jegyet), Meli Cavaradossija semmi különös, szokványos előadásmód-szerepjátszás, szépen csengő dallamívek, biztos tenorhang. Egy tucat ilyen vocéval rendelkező olasz énekest sorolhatnék fel - akik neve pár évig nimbuszként hat, aztán hamar eltűnnek az újabb feltörekvők, "törtetők" között, emlékük eltompul, elfelejtük. Viszont ezen az estén örömmel tapsoltam Francesco Melinek is.
Kár, hogy nem korábban jött el hozzánk valami Rossini-, Donizetti-, Verdi- szerepben (persze nálunk az OPERÁ-ban alig van "bel canto"-darab, Verdi-től is nagyon kevés...) . A DVD-felvételei által ismertem meg a művészt:
Donizetti: Pia de’ Tolomei; Maria Stuarda;
Rossini: Bianca e Falliero; Torvaldo e Dorliska
Bellini: La sonnambula
Verdi: Giovanna d’Arco
Jaj, én nem mentem el, kalózon láttam két részletet belőle és nem bántam a távolmaradást... ;-)
Én a TIÉDET..szeretném olvasni....kedves ZÉTA.
Mint egy pescarai könyvelőcég tulajdonosa... :-)
Itt egy igazán hiteles beszámoló László Ferenc tollából...
Senkise járt a Szigeten a Toscán? Kíváncsi lennék, hogy milyen volt Meli?
volt pénteken ráadás a California Youth Symphony koncertje végén? a zongorista Parker Van Ostrand a Chopin verseny döntőjébe került különben, jók voltak a ráadásai (La Campanella, Szerelmi álmok).
"Egésznél kevesebb
Próbálok nem igazságtalan lenni, de Baráth Emőke a legfényesebb csillagokkal ragyog versenyt, ha Händelt énekel. Most épp nem ragyog versenyt, virtuóz, de nem annyira, nem olyan fürge a hang, nem annyira lélegzetelállító a virtuozitás, olyan, de mégsem egészen olyan. Túlságosan gazdagok vagyunk, az lehet, de emiatt nehezen tudja az ember beérni a másolattal meg a hasonlóval. Az egész előadás rokonszenves meg érdekes, meg tetszik a díszítések mennyisége és mértéke, csak azt az ámulatot nem érzem, hogy nahát, mire képes valaki a puszta hangjával."
Fáy Miklós ÉS-kritikája Baráth Emőke és az Europa Galante koncertjéről a reklám után itt olvasható.
"A walkürök zajongása
Ez vajon Wagner-ellenes álláspont, vagy épp ellenkezőleg, az előadás éppen azt teszi, amiről szól? Brünnhilde megtagadja Wotan parancsát, mert tudja, hogy Wotan nem ezt akarta parancsolni. Fischer Ádám megtagadja Wagner parancsát, mert tudja, hogy Wagner sem ezt akarta parancsolni, itt minden a löketről, lendületről, hangerőről szól. Összeomlásról meg a vég kezdetéről beszélünk, de csak azért, hogy annál jobban örüljünk a pillanatok nagyszerűségének.
Véres torkúak
Nekem sajnos nem tetszik. Nem is ez a baj, hanem a tovább élést nem látom. Az idők során egyszer megújították már a rendezést, de mintha az is kasztráció jelleggel történt volna, az itt és mostból lett valami általános háttér, hegyek, völgyek, városok, eső. Mintha a megújítás arra akarná rávenni a nézőt, hogy ne is nézzen, inkább hallgasson, ne világválságra érkezzen, hanem operába.
Akkor miért nem operát kapunk?"
Fáy Miklós ÉS-kritikája a MüPa Walkür- és Istenek alkonya-előadásáról a reklám után itt és itt olvasható.
Egyetértek - nagyjából.
Az Europa Galante meg sem közelítette azt, amit lemezeken eleddig hallhattunk.
Vagy csak finoman avulnak?, nem tudom. Sinkovsky meg az orosz modellügynökséges hegedűs-lány-csodák, az mennyire más volt, emlékeztek?, na az Vivaldi.
Meg a ráadás. Ott kiment valami feszkó, valami köd, valami rossz, amit mi nem tudhatunk, hogy mi is volt.
Emőke?
Meghízott.
Hangja 'csak' jó. Én hibát nem hallottam, de megrezonáltatni nem tudott.
2 éve, az Orfeóban, emlékeztek, bejött, ki sem nyitotta a száját, és már felemelt az Égbe. Az a hang, akkor, simán partiban volt Jaroussky-val, a világ egyik legjobb régizene-hangjával. Ez a hang, ez egy keddi hang volt, egy a sok keddi közül... :(.
Nem tudom, hogy ilyenek lettek, vagy csak a rendezés, a 'felrakás', a megálmodás volt ennyire béna és erőtlen.
A szándék jó volt, a zenék igen jók voltak, az előadás, az meg valahogy nem volt semmilyen sem.
Én a Müpa Home közvetítését néztem, és azt gondoltam, hogy a hiba a közvetítő vonalban van - ez Müpa közvetítéseknél sajnos néha előfordul. Volt rá eset, hogy elnézést is kértek érte. Ergo kikapcsoltam, és kerestem valami más zenét. Ezek szerint nem kell utólag sajnálnom az elmulasztottakat!
5522
Én a bécsi és párizsi hallgatókból alakult zenekart hallottam a Zeneakadémián (Mahler4), rendkívül jó koncert volt.
A Müpa ebben az évadban elkényeztetett minket a jobbnál jobb barokk koncertekkel, talán elég két emlékezetes estet kiemelnem, Rolando Villazón és az Ensemble L'Arpeggiata (Christina Pluhar) és a többségében barokk műveket előadó DiDonato és az Il Pomo d'Oro koncertjét. Ehhez a két koncerthez képest - a harsogó és kitartó vastaps ellenére - nagy, sőt óriási csalódás volt a ma esti Baráth Emőke és Europa Galante koncert.
Az Europa Galante Vivaldi Négy évszakát adta elő, és a tételek közöttt énekelt Baráth Emőke barokk áriákat. A Négy évszak talán a legismertebb barokk mű, és nemcsak Árpi bácsi kedvence, hanem mindenki szívesen hallgatja. Kissé talán lerágott csont, de az Europe Galante megpróbála egészen más felfogásban előadni, újszerű metrum, furcsa dinamikai hatások, vagy a csembaló szólamba bekevert disszonáns kromatikus futamok, illetve az Ősz tételbe csempészett "csembaló-verseny"-nyel. Azt hiszem, hogy ennek a kísérletnek - rajtunk kívül - Vivaldi volt a nagy vesztese. A legfájdalmasabbak nem is ezek a különcködések voltak, hanem az, hogy a versenymű egészen egyszerűen nem szólalt meg, mert ahhoz kellett volna egy színvonalas és virtuóz hegedűs szólista, de a zenekar vezető Fabio Biondi - legalábbis a mai napon - nem rendelkezett ezekkel az ismérvekkel. A virtuozitás hiányzott belőle, és ráadásul annyira tisztátalanul játszott, hogy én ilyen szinten ilyesmit még sohasem hallottam, egyébként jól játszó zenekara leggyengébben játszó tagja volt, sőt, van egy gyanúm, hogy teljesítményét bármelyik zeneakadémista hegedűsünk felülmúlta volna. Nem akartam hinni a fülemnek.
Baráth Emőke könnyed kis hang, virtuóz technikával, és - néhány hamis hangot kivéve - az "ugrálós-célbalövöldözős számokban" ma is nagyot alakított. Igen, a barokk eleganciáját, fényét, csillogását Baráth Emőke nagyon jól hozza, otthonosan mozog ebben a környezetben, nincs is addig semi baj, amíg megmarad a saját kaptafájánál. De aztán eljön, aminek jönnie kell, valami más, mert a barokk - akár az élet - nem csak csacsogás, és Emöke belekezd Purcell "See, even Night herself is here" c. áriájába, és menten szétpukkad a farsangi léggömb, mert a barokk és Purcell sokkal több Baráth Emőkénél, a barokk szédítő magasság és mélység, amelyet csak a legnagyobbak tudnak hűen tolmácsolni. Hallgassátok meg ezt a művet egy valóban hiteles előadásban. A jó koncert ismérve az, ahol legalább egy pillanatra megáll a levegő és lúdbőrözik az ember egész teste, feláll a hátán a szőr. Ez a pillanat ma este nem következett be. Sebaj, lesz még új évad, lesznek még nagyszerű koncertek a Müpában, Baráth Emőkét és az Europa Galante-t pedig nem kell évről-évre megnézni-meghallgatni, ennyi most éppen elég volt belőlük egy időre.
Légy szíves és ne rohanj! Az én koromban már ártalmas.
Köszönöm, kedves Búbánat, megtaláltam. De Te is beírtad ugyanakkor.
Kedves Lujza! Edmond Dantes fórumtárs a 3.664. sorszám alatti beszámolójában nevesítette a 2017-ben fellépett művészeket a Rienziben.
Igen, köszönöm, a reggeli rohanás...
Két Faragó András helyett az egyik (Amfortas) Sólyom-Nagy Sándor lehetett. Ez volt az eredeti, Ferencsikes szereposztás is.
Amikor lattam, mar Erdelyi vette at a karmesteri palcat. A szereposztas Kasza (Isten eltesse a mai napon), Molnar, Farago, Szalma, Polgar, Farago voltak, ha jol emlekszem.
Örulne ma egy operahaz, ha ilyen szereposztast ki tudna hozni.
A Parsifalnak csak akkor szabad "nekirugaszkodni", ha bombabiztosan jó szereposztás ígérkezik! Nem elég ütős énekesekkel az 1.felvonás valóban sose akar véget érni! És a többi még hátra van!
Régesrég, amikor először jártam Bécsben, természetesen látni akartam a Staatsopert is (lány nem volt), mármint bent. Bármit játsszanak, mindegy. Azt hiszem 5 vagy max. 10 Schillingbe került a Steheplatz. Pfitzner Palestrináját fogtam ki. Úgy emlékszem, majdnem két órás (volt) az 1. felvonás ... egy örökkévalósàgnak tűnt. Szünetben körbenéztem a Házban, aztán gyorsan leléptem. Pfitzner-fanok kíméljenek. (-dni- egyszer feladta az előjátékot, naná, hogy elbuktam.)
Ezt most rosszul értelmezted. Csúnya lánnyal a Parsifalra - kettős megpróbáltatás. Ma biztos neki se rugaszkodnék a Parsifalnak - öreg vagyok, beteg és fáradt, de nem mazochista.
2017-ben már láttam a darabot, más szereplőkkel és másik karmesterrel és nekem is tetszett a darab és az akkori előadás (ld. 3664 ugyanebben a topikban). Akkor indítványoztam az opera újbóli kitűzését akár már a következő évben. Ha nem is akkor, de legalább most sor került erre.
Kedves Búbánat, nagyon egyetértek Veled! Ahhoz képest, hogy a Rienzi végül nem véletlenül nem került be a kanonizált Wagner operák közé, és szörnyen dagályos az egész, ez mégis egy remek előadás volt belőle. Ez valószínűleg erősen köszönhető a karmesternek, akinek volt koncepciója és biztos kézzel irányította a zenekart, meg a kiváló kórusoknak is, akik térbeli elhelyezése is telitalálat volt. És sikerült igazán jó énekeseket találni az előadáshoz. Számomra a csúcs Láng Dorottya volt, akit ugyan ismertem már, de hogy ennyit tud, azt nem sejtettem. De jó volt Vinke is, aki nagyon bírja szusszal, már a Siegfriedeknél is tapasztaltam, hogy mennyivel jobb, mint amikor már évekkel ezelőtt énekelt nálunk a Ringben. Egyedül az a csodálatos ária volt halványabb, talán mert elfáradt addigra, talán, mert ott nem elég a hősi hang, az az ária kilóg ebből a szerepből, ott érzelmek is kellenek. De a többiek is jók voltak, Groissböcköt most hallottam először élőben, és szintén nagyon jó volt Brickner Szabolcs is.
2017-ben már előadták a Rienzit ugyanígy koncertszerűen a Müpában, de ez az előadás most sokkal jobban tetszett nekem. Akkor Robert Dean Smith volt a címszereplő, már elfáradt hanggal, akkor is énekelt Brickner Szabolcs, még Boaz Danielre emlékszem, de a nőkre egyáltalán nem. Talán Te tudod, Búbánat, hogy még kik énekeltek akkor, és ki volt a karmester?
