Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

6368 Edmond Dantes 2024-01-31 14:23:08
Át- illetve visszateszem a székhelyemet ide élő MET-előadások beszámolóival..

Jövőre lesz 150 éves a (szinte?) mindenki számára elnyűhetetlen, örök kedvenc Carmen és sajnos Bizet halálának évfordulója is egybeesik a darab ősbemutatójával: pontosan három hónappal élte túl csupán a premiert.  Talán az évfordulóra is gondolva határozott most úgy a MET vezetősége, hogy a nem annyira régi (2009) előzőjét lecseréli újra. Akkor és abban debütált a jelenlegi főzeneigazgató, Yannick Nézet-Séguin, a Garanca- Alagna-Frittoli-Kwiecien sztárkvartett énekelt, és a rendezőnek (Richard Eyre) is ez volt az első ottani produkciója.

A 2023 szilveszteri premier előtt Piotr Beczala megbetegedett, cover (Rafael Davila) énekelte Don Josét. A múlt szombati előadáson mindenki a "helyén" volt, csupán az est háziasszonya, Susan Graham helyett moderált-interjúvolta másvalaki a közreműködőket.

Figyelem, légiveszély! Az új MET-Carmen 1) napjainkban 2) az USA-ban, valahol délen 3) az 1. felvonásban egy fegyvergyárban illetve mellett játszódik 4) a csempészek nem dohányt, hanem fegyvert csempésznek 5) van, bizony van mobiltelefon és szelfizés is 6) a tizedes nem késsel, hanem egy husánggal (baseball-ütővel?) végez szerelmével 7) Escamillo nem torreádor, hanem rodeós és nem bikaviadal készül, hanem rodeó 8) nem folytatom. Egyszóval ún. "modern" rendezés. 

Carrie Cracknell elismert brit színházi rendező, de pár éve rendezett már sikeres Wozzecket az English National Opera számára. Megemelem a kalapom a mostanában új utakat járó, új darabokat és/vagy "újszerű" rendezéseket kereső-találó Ház előtt. Még akkor is, ha sokak számára bizonyára minimum megosztó, helyenként következetlen is a mű ama prezentálása, amit láttunk. Meghagyom a rangos médiumok kritikusainak, hogy Beckmesser módjára lelkiismeretesen, szorgosan huzigálják a strigulákat, hol.mikor, mi nem tetszett nekik - meg is teszik, mint láttam. Én meg hátradőltem és néztem-hallgattam az előadást, ami talán sosem tud tökéletes lenni, ez sem volt az, de a MET és az élő közvetítés varázsa még a Fesztivál Színházban is megfogja az embert. Ha a mű színpadra állítása nem megy meredeken szembe azzal, ami még "belefér" (és ez a verzió nekem belefért), nem hamisítja meg az eredetit (mint hallom, egy másik Carmenben pl. a címszereplő szúrja le a tizedest? Na, azt nem!), akkor: hajrá! A díszlet (tervező Michael Levine) meghatározó eleme az első három felvonásban egy hosszú kamion: az elsőben orral a nézőtér felé, a másodikban -nyíltszíni tapsot kapott!- keresztbe fordítva és kinyitva, a színpad csaknem teljes szélességét elfoglalva mint Lillas Pastia kocsmája, az egyetlen szünet után a harmadikban oldalára dőlve, kiégve-lerobbanva. A negyedik felvonás kétemeletnyi magas acéltraverz arénalelátó előtt játszódik, a kórus ül vagy áll rajta. A kosztümök (tervező: Tom Scutt) a kornak és helyszínnek megfelelően szintén "maiak", vállalhatók. Carmené bevállalósak, a szopráné viszont előnytelen. Látványosak a hol fehéren, hol vörösen futó fénynyalábok (Guy Hoare) és egy magyaros hangzású (Roland Horvath) filmes készíthette az előjátékok alatti előfüggönyös-homályos képsorokat.

Aigul Akhmetshina talán az új, alt-mezzo kiadású Anna Netrebko (vagy Elina Garanca?) mint Carmen robbant be és robbantotta fel a közönséget. Szép az arca, telt az alakja és telt a hangja is: ahogy mondani szokás, ő nem egy mélyebb szólamba átkiránduló,  lesötétített szoprán, hanem igazi alt-mezzo, kellő magas regiszterrel. Huszonhét éves csupán, de már 21 évesen énekelte a szerepet a Covent Gardenben. Nem q**va ő és nem is szexmániás bajadér, de a feminista-női szabadság szimbóluma sem, aminek a rendező állítólag szánta: egyszerűen csak ha megtetszik neki valaki, vele kavar, ha ráun és éppen arra jön egy másik, mellesleg menő csávó, akkor átpártol .. és holnapután talán jönne a sokadik, már ha jöhetne, de ő már nincs. A hang mind a négy áriában és a kettős(ök)ben, együttesekben egyaránt varázslatos, azért a Cigánydalt és a Kártyaáriát külön kiemelném. Mozgása, játéka, kisugárzása, hangja: 5*. A már egészséges Piotr Beczala csak 2018 óta énekli Don Josét, Bécsben debütált vele. A hang teljesen intakt, a Virágária gyönyörű, a záró B pianóban csodás, az alakítás játékban, érzelmekben átélt, hiteles. Csak a szünetben, a közös interjú alatt, "civilben" jut az ember eszébe, hogy esetükben apa és lánya korkülönbségű a tragikus sorsú szerelmespár. Kyle Ketelsent láttam pl. Az órákban, ő is 50+ már. Tömör, magvas basszbariton az övé, szálkás, izmos alakja elüt a többiekétől, a slágerária jó, de nem elragadó és a kottában nem lévő, de sokszor hallott magas hang (?) is hiányzott nekem a végén. Angel Blue kiváló címszereplője volt nemrég a Florencia en el Amazonas kortárs operának, Most Micaelát énekelte nagy sikerrel és, az áriát legalábbis, talán kicsit hangosan. Remekelt a csempész-kvartett, az Akhmetshinával kiegészülő kvintett egészen bravúros volt, ki kell emelnem a sokkal többre érdemes Michael Adamst (Dancaïre) és az együtteseken is átszóló, vagány Sydney Mansacolat (Frasquita), de jó Briana Hunter Mercédese és Frederick Ballentine Remendadoja is. Nem tetszett a szintén debütáló Wei Wu fakó, színtelen hangja (Zuniga), annál inkább Benjamin Tayloré Morales aprócska szólamában. Daniele Rustioni fiatal kora ellenére már befutott, keresett opera- és már hangversenykarmester, biztos kézzel irányította a szezon végén búcsúzó Donald Palumbo által igazgatott káprázatos kórust és természetesen a szokásos magas színvonalon játszó zenekart.

Bizet: Carmen - MET/Fesztivál Színház, 2024. január 27.

6367 takatsa 2024-01-31 12:19:25 [Válasz erre: 6366 macskás 2024-01-31 10:53:19]
Semmi más, csak annyi, hogy láttam több produkcióját. :)

6366 macskás 2024-01-31 10:53:19 [Válasz erre: 6364 takatsa 2024-01-31 10:30:24]
Mi bajod Vashegyivel?

6365 macskás 2024-01-31 10:45:06 [Válasz erre: 6356 daunerni 2024-01-25 00:28:56]
Glass korábbi koncertje:
https://papiruszportal.hu/2024/01/31/meghokkento-mesek/

6364 takatsa 2024-01-31 10:30:24 [Válasz erre: 6362 uj-oberon 2024-01-31 08:59:15]
Akkor jól kiiegészíthetik egymást. Zsák a foltját...
De persze mindenben van valami (valaki) jó, ebben is. Legyünk optimisták.

6363 macskás 2024-01-31 09:13:02 [Válasz erre: 6362 uj-oberon 2024-01-31 08:59:15]
Borzalmas, ahogy énekel! Én nem is tudom, hogy lehet ezt engedni. A darab vége felé kikapcsoltam a fülemet, amikor énekelt. Viszont fejlődött az énekesnő, már nem igazgatja a száját, meg készítgeti be a hangot éneklés előtt.
Kíváncsi lettem volna a dalestjére. Vagy nem.

6362 uj-oberon 2024-01-31 08:59:15 [Válasz erre: 6361 Búbánat 2024-01-30 13:07:51]
Kedves Búbánat, lelkendező bezámolódon felbuzdulva belehallgattam a Bartók archívumban a koncertbe. Sajnos mégsincsenek csodák! A karmester úr felesége továbbra is vállalhatatlanul énekel.

6361 Búbánat 2024-01-30 13:07:51 [Válasz erre: 6358 Búbánat 2024-01-28 16:38:23]

Korábban mindig ódzkodtam az Éliástól, valahogy nem éreztem közel magamhoz Mendelssohn nagyszabású oratóriumát, de most itt a Müpában „megtört a jég”. Rádöbbentem, élőben hallgatva lehet igazán átátélni ennek a monumentális alkotásnak is kibontakozó zenei szépségeit. A létrejött - megvalósult - ilyen élményhez persze kellett egy „vaskezű” Vashegyi György karmester is, aki intenzíven ráhangolódott Mendelssohn művére, szuggesztív vezetői-irányítói képességével, a Magyar Rádió kiváló, nagylétszámú énekkarára és zenekarára meg kitűnő énekszólistákra támaszkodva, elérte, hogy végül egy lélekemelő, emlékezetes zenei élményben részesültek azok, akik erre a csodálatos koncertre eljöttek (feltételezem a rádióhallgatók is, hiszen a Bartók Rádió élőben sugározta az előadást).

Az oratórium két nagy részre oszlik. Az első rész négy fontos eseményt villant fel: a próféta megjövendöli az országos szárazságot, meggyógyítja egy özvegyasszony haldokló fiát, megöleti Baál papjait, s végül könyörgésével megnyitja az ég csatornáit.

A teljes zenei együttes odaadással adta elő ezt a lenyűgöző alkotást, amiben én is elmélyülhettem, a koncentrált figyelmünk végig kitartott a közel két és félórás koncert-előadás alatt. A partitúra utolsó hangjainak elhangzása után, a pillanatnyi mély csend megrendültségünket fejezte ki, hogy aztán amikor Vashegyi leeresztette vezénylő pálcáját, a mű szellemének és interpretációjának bensőnket érő hatása már a felcsattanó, hatalmas tapsokban kulmináljon. A felfokozott, rendkívüli érdeklődést tanúsító közönség és a hatalmas előadó-apparátus „egymásra talált” a nagy német romantikus zeneszerző csodálatos oratóriumának előadásán!

Nem bántam meg a cserét - „A bűvös vadász” helyébe érkező oratórium-bemutatót!

Mendelssohn: Éliás – oratórium

Vezényelt: Vashegyi György

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Szutrély Katalin (szoprán), Krajnyák Dalma (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Julian Orlishausen – Éliás (bariton),

Takács Ádám (fiúszólista)

Kórus-szólók: Stefanik Márta, Tillai Csilla, Móré Gabriella, Thurnay Viola, Gál József, Horváth Csaba, Melkovics Zoltán

2024. január 29., Müpa - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

6360 Tejberizs 2024-01-29 16:39:45 [Válasz erre: 6359 Hangyászsün 2024-01-29 14:12:06]
Off. Nem lehet, hogy "Bűnös..."? Bocs! :-) On. 

6359 Hangyászsün 2024-01-29 14:12:06 [Válasz erre: 6358 Búbánat 2024-01-28 16:38:23]
Ennek vajon mi lehet az oka??? Megbetegedett valamelyik énekes a Büdös Bűvös vadászból?

6358 Búbánat 2024-01-28 16:38:23

 VÁLTOZÁS - a Müpa közleménye:

Weber: A bűvös vadász című opera-keresztmetszet előadása helyett Mendelssohn Éliás című oratóriuma kerül műsorra holnap este (január 29.)  fél 8-tól a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. (Egy szünettel, a koncert vége: kb. 22.15)

A korábban megváltott bérletek és jegyek érvényesek a koncertre.

A produkciót a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vashegyi György. 

Énekszólók: Szutrély Katalin (szoprán), Krajnyák Dalma (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Julian Orlishausen (basszus)


6357 macskás 2024-01-25 09:12:41 [Válasz erre: 6356 daunerni 2024-01-25 00:28:56]
Minden szavaddal egyetértek.

6356 daunerni 2024-01-25 00:28:56
Nehéz lenne vitatkozni... Mondjuk engem a Philip Glass nem untatott, hanem bosszantott, de a többi stimmel! :-)

6355 takatsa 2024-01-24 22:59:38
Philip Glass unalmas, Mendelssohn szokványos, de aztán jött a második félidő és az a Strauss Itáliából, op 16 csodálatos volt, majd ráadásként az intermezzo Puccini Manonjából, földöntúlian szép előadása. Itt volt Muti a csikágóiakkal, és rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át... 

6354 Hangyászsün 2024-01-14 12:47:27 [Válasz erre: 6353 Edmond Dantes 2024-01-14 10:37:56]
Berliozt. A kérdéses mű A trójaiak.

6353 Edmond Dantes 2024-01-14 10:37:56 [Válasz erre: 6352 Hangyászsün 2024-01-14 10:04:35]
Felcsigáztál: te, mint Wagner-fan vajon kit emelsz a Nagymester közelébe? Lalot azért talán mégsem..

6352 Hangyászsün 2024-01-14 10:04:35 [Válasz erre: 6346 Búbánat 2024-01-12 22:26:14]
A darab nagy előnye, hogy nem terjengős, ellentétben korának rengeteg színpadi művével, vagy éppen magának Lalonak a Spanyol szimfóniájával, amely a "kevesebb több lenne" jellegzetes beigazolódása. (A szerintem dögunalmas csellóversenyét hagyjuk.) Most pedig hadd térjek vissza lassan 30 éve képviselt rögeszmémhez: Mo.-on tudtommal sohasem hangzott el a francia operairodalom kizárólag Wagnerhez (na jó, a legkiválóbb Verdihez, ill. Muszorgszkijhoz) mérhető fogható remeke a géniuszok géniuszának tollából. Utóbbi lángelméjéből egészen a még nála is nagyobb zseni Debussyig minden 19. századi francia zeneszerző(cske) több-kevesebb sikerrel igyekezett fellobbantani a lepattogzó szikrákat, ami e kategória legkülönbjére, Saint-Saëns-ra is érvényes. Vashegyi az Ys királyára szerzett előadókat és PÉNZT, mivel utóbbi a tavalyi szezonban szintén kellemes meglepetésnek bizonyult Herculaneum esetében is csordogált, mivel mindkét darab kevés szólistát igényel. Ha nem merülök ki, este folytatom.

6351 Hangyászsün 2024-01-14 09:50:33 [Válasz erre: 6347 takatsa 2024-01-13 09:22:06]
Csak megemlítem: Nem néztem végig az összes előrejelzést, de legalább 3 produkció felvétel, nem pedig élő közvetítés, mint az itt emlegetett esetben. Persze magától adódik a kérdés, mit tesz a MüPa a saját apparátusa által rögzített előadásokkal, ezeket mikor és miért teszik az internetezők által (regisztráció ellenében, egyelőre ingyen) hozzáférhetővé.

6350 Hangyászsün 2024-01-14 09:44:50 [Válasz erre: 6345 Edmond Dantes 2024-01-12 16:55:08]
Bevallom, kellemesen csalódtam, erre az estre is kizárólag barátném unszolására mentem el. Lehet, hogy fanyalgásnak tűnik, de megerősített a 19. századi francia zeneszerzőcskékről alkotott előítéletemben, avagy a jelen mű alkotójának esetében is beigazolódni éreztem a "Vak tyúk is talál szemet" örök igazságát.

6349 Klára 2024-01-13 14:35:54 [Válasz erre: 6348 Búbánat 2024-01-13 10:42:34]
Mindenképpen érdemes! Én tegnapelőtt képtelen voltam elmenni a Müpa előadásra. Tudom, hogy az online előadás nem teljes értékű, de tökéletesen kárpótolt az elmaradt élményért! Egyébként egyetértek a beírtakkal, nagyon jó előadás volt és páratlan lehetőség.

6348 Búbánat 2024-01-13 10:42:34 [Válasz erre: 6347 takatsa 2024-01-13 09:22:06]
Köszönöm infódat. Eddig ezt az oldalt nem követtem, most már figyelni fogom az ott közzétett ingyenes online programokat. Érdemes lesz!

6347 takatsa 2024-01-13 09:22:06 [Válasz erre: 6346 Búbánat 2024-01-12 22:26:14]
"Előzetesen nem volt tudomásom arról, hogy streamelni fogják a produkciót és online elérhető és meghallgatható lesz a koncert-előadás."
A MUPA Home oldalán jó előre lehet tájékozódni (2024 júniusáig) az összes programról, amelyek ingyenes online közvetítését tervezik.

6346 Búbánat 2024-01-12 22:26:14 [Válasz erre: 6344 Búbánat 2024-01-10 10:58:55]

ÉDOUARD LALO: Ys királya  - MÜPA, 2024. január 11. - Magyarországi bemutató

Az Ys királya mindenekelőtt egy mitológiai hátterű emberi dráma, nagyszerű zene! Szívesen láttam volna megrendezve, díszlet-jelmezzel, de belátom, a mai itthoni viszonyok csak ilyen, koncertszerű előadást tesznek lehetővé. Általában, amikor hírét veszem, hogy bemutatnak nálunk engem is érdeklő, alig vagy sohasem játszott dalműveket, különösen, ha a romantika korában írt alkotásokról van szó, ilyenkor felcsillan a szemem és elfog a buzgóság, hogy azonnal jegyet váltsak rájuk.  Az sem baj, ha nem színpadon látom, hanem koncertszerű keretek közt, élőben hallgathatom meg a darabokat. Az meg csak „hab a tortán”, ha nagyszerű, jóhangú, nemzetközileg jegyzett művészek érkeznek, akik énekproduktumukkal emelik a színvonalat, amit tegnap este is megtapasztalhattam, itt most a Müpa hangversenytermében. (Előzetesen nem volt tudomásom arról, hogy streamelni fogják a produkciót és online elérhető és meghallgatható lesz a koncert-előadás. Állítom, élőben az igazi, a helyszínen megteremtett atmoszférát nem pótolja semmilyen, akár HD minőségű felvétel sem.)

Lalo „Ys királya” teljesen lebilincselt és a reveláció erejével hatott rám!  Előzőleg az operából egyedül a nevezetes tenoráriát ismertem, hiszen a rádió rendszeresen csak ezt az egyetlen részletet sugározta, amit főleg Nicolai Gedda csodálatos énekfelvételéről hallgattam meg sokszor. Most, hogy Magyarországon először a teljes opera bemutatásra került, gondolom ebben nagy érdeme van Vashegyi Györgynek, aki vezényelt és energikusan összefogta hatalmas apparátusát - sőt, mint kiderült, a kivetített magyar szövegfelirat szerzője is egyben. A Palazzetto Bru Zane-nal együttműködésben megvalósult produkcióban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar mellett az érkezett amerikai mezzoszopránt, Kate Aldrichet (Margared), a holland szopránt, Judith van Wanroijt (Rozann) továbbá négy francia operaénekest, a tenor Cyrille Dubois-t (Mylio), a bariton Jérôme Boutillier-t (Karnac), a bariton Christian Helmert  és a címszereplő királyt megformáló basszista Nicolas Courjalt ünnepelhettük.  

Óriási zenei élményben volt részem! Az Ys királya zenéje nagyon erőteljes, szimfonikus hangzású, hatalmas, ugyanakkor szerintem eklektikus: például az egyik jelenetben elhangzó latin miseszöveg a kórus a cappella énekében és az aláfestő orgonahangzatokkal, Gounod-, sőt Meyerbeer féle nagyoperák jeleneteit is eszembe juttatta. Más helyeken Massenet-operáknak vagy éppen Goldmark Sába királynőjének bizonyos dallamszöveteit is „kihallottam" a zenéből, ám Wagner hatása is bizonyosan érvényesül a partitúrában – de ebben (sem) vagyok igazában értő.   

Kétségtelen, az opera szimfonikus aspektusa dominál. Lalót egy képzeletbeli és folklór Bretagne ihlette, hogy elmesélje két nővér történetét, akik ugyanazt az embert szeretik, de a rivalizálásuk tragédiába fordul. Margared és Rozenn drámai kapcsolatának összetettsége tükröződik a zenében: Judith van Wanroij tökéletes Rozenn, finom, szerelmes, érző szívű, nyílt szavú lány, míg Margared kezdetben befelé forduló, szófukar, visszahúzódó, komor gondolatokkal teli nővér,  a történet egy pontján kemény, bosszúszomjas, szinte őrjöngő fúriává válik,  majd csapongó, a lelkiismeret-furdalásoktól is gyötört nő. Megjegyzem, Kate Aldrichnak nem okoz nehézséget a szólam, megvannak a mélységei és magasságai, szélsőséges érzelmeket fejez ki mezzóján és ezáltal ad karakterének. A két testvér éneke alatt is erőteljes, remekül hangszerelt és helyenként sistergő, szimfonikus hangzást keltő zene szól, amely igen hatásosan támaszt nyújt nekik. Talán az est egyik legnagyobb sikere a Myliót éneklő Cyrille Dubois-hoz fűződik. A híres tenoráriát gyengéden, lágyan énekli, de a kettősökben, együttesekben a lírájából tud szenvedélyes, „hősies” színeket kikeverni, váltakozó regiszterében a könnyedén és biztosan csillogtatja hangját. Nagy sikere volt a Karnacot megszemélyesítő Jérôme Boutillier-nak, ugyancsak megérdemelt tapsokban részesítettük a kisebb, a címszerepet éneklő Nicolas Courjalt is, utóbbi gyönyörű basszushang birtokosa, megvan a muzikalitása, mélysége, és nagyszerűen tolmácsolja az apa érzelmeit a lányaival kapcsolatban.  Saint Corentin és Jahel  szerepek szólamát az ugyancsak francia Christian Helmer baritonján hallottuk, korrekt megformálásban. Mindegyik szerep hatalmas hangi kihívást jelent az előadóknak. Külön említés teszek még a Nemzeti Énekkarról, amely komoly, nehéz énekelnivalóit, mondhatni a zenekar és a szólisták kiemelkedő teljesítményének szintjén abszolválta. Nem véletlen, hogy az előadás végén a karmester és az összes szólista külön köszöntötte a kórust (karigazgató: Somos Csaba). Persze a közönség is forrón megtapsolt mindenkit. Meg kell hagyni: emlékezetes koncert-előadás, nagy siker volt! Lalo operájának megrendítő, felkavaró cselekménye ebben a megszólaltatásban is, katartikus hatást gyakorolt rám, gondolom minden érdeklődő-hallgatóra, akik zsúfolásig megtöltöttük a Müpa hangversenytermét.

Lalo grandiózus mesterműve – az Ys királya – zenei élményével még sokáig fogok töltekezni.

Ez a produkció hamarosan újra elhangzik - változatlan felállásban: Amsterdam, Concertgebow, 2024. február 03.


6345 Edmond Dantes 2024-01-12 16:55:08
Nekem a vàrtnàl jobban tetszett az Ys kiràlya, az előadàs pedig szerintem megütötte a nemzetközi mèrcèt. Külön ès első helyen èrdemel dìcsèretet a Nemzeti Ènekkar, amely a roppant mèretû feladatot magas szìnvonalon teljesìtette, de az NFZ is jò formàjàt hozta e mindenki szàmàra ismeretlen terepen. Minden szòlista -csupa külföldi- jò vagy kivàlò volt, az amerikai mezzo, Kate Aldrich kimagaslott ès a holland szopràn,  Judith van Wanroij is tetszett, Cyrille Dubois pedig igen szèpen ènekelte a nem tùl hosszù Kimernya-feladvàny tenoràriàt. Vashegyi Györgynèl -bìzton kijelenthető- Magyarorszàgon mèg senki nem vezènyelte jobban Lalo dalművèt ès vèlhetően nem is fogja.

6344 Búbánat 2024-01-10 10:58:55
„A zenedráma maga a francia opera” – interjú Vashegyi Györggyel

Fidelio.hu – Kondor Kata, 2023.12.21. 14:10

 Egy igazi különlegességgel folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok operasorozata: magyarországi bemutatóként hangzik el Lalo Ys királya című alkotása január 11-én a Müpában. A koncert karmesterét és az együttes főzeneigazgatóját, Vashegyi Györgyöt kérdeztük a mű zenéjéről és dramaturgiájáról, de mesélt a 350 éves Párizsi Operáról és arról is, a francia művek esetében miért mindig a librettóval kezd először foglalkozni.


Lalo: Ys királya

Koncertszerű operaelőadás három felvonásban

 (egy szünettel)

Vezényel: Vashegyi György

Szereplők:

Rozenn - Judith van Wanroij

Margared - Kate Aldrich

Mylio - Cyrille Dubois

Karnak - Jérôme Boutillier

Ys királya - Nicolas Courjal

Szent Corentin / Jahel - Christian Helmer

 

Közreműködők:

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Nemzeti Filharmonikus Zenekar


6343 Hangyászsün 2023-12-25 15:30:11 [Válasz erre: 6341 takatsa 2023-12-20 23:24:14]
Gyönyörű képzavarral ez az általam felállított Stokowski-szabály beigazolódása, noha a kórusban éneklő fiúk messze vannak a szenilitástól.

6342 perempe 2023-12-24 22:59:09 [Válasz erre: 6341 takatsa 2023-12-20 23:24:14]
Május 8-án lesz koncertjük a Musikvereinben. A Concertgebouworkest jön duplára, 9-én is fellépnek (Bruckner 5.).

6341 takatsa 2023-12-20 23:24:14
Mostanában nincs nekem szerencsém a Müpában, a vokális zenével. A King's Singers csak árnyéka volt ön- illetve másmagának, és akkor itt van most ez a Wiener Sängerknaben (kiegészítve az ebből a kategóriából már kinőtt Chorus Juventussal). A kisfiúk elég kevesen vannak, összesen 19-en. Kiderül, hogy van közöttük négy magyar is, felváltva konferálnak. Az első csak magyar származású, nagy igyekezettel és kedvesen töri a nyelvet, a többiek pedig  Magyarországon születtek, csak Bécsben tanulnak. Elkezdődik a koncert, és nem akarok hinni a fülemnek.  Olyan, mintha 20 évvel ezelőttre csöppentem volna vissza a múltba, egy zeneiskolai koncertre. A különbség csak annyi, hogy a zeneiskolában van zongorakísérő, itt viszont a karnagy látja el a zongorakíséretet is. 
Elég furcsán szólnak ezek a művek-művecskék. A változatosságot az jelenti, hogy vannak művek amelyeket kottából énekelnek és vannak, amiket kotta nélkül. Ezek jobban mennek, látszik, hogy sokat gyakorolták, és felszabadultabbak is, normális fejtartással, jobb hangképzéssel énekelnek. Aztán vannak acapella és zongorakísérettel előadott művek. Nos, a zongorakíséretes-kottás verzió a legrosszabb, mert akkor csipőből tartva a kottát, és a zongora előtt ülő karnagyra nézve,  leszegezett fejjel, még annyi hang sem jön ki a torkukból, amennyi bennük van. És különben is: bármennyire profik ezek a gyerekek, szükségük van a karvezetőre, nem szabad, nem lehet magukra hagyni őket. Az első félidő mélypontja Kodály Adventi éneke. (Talán azért, mert jól ismerjük?) Ezt a művet bármelyik amatőr kórus jobban énekli. A hangok úgy-ahogy megvannak, de hiányzik belőle a dinamika, pedig Kodály bácsi aprólékosan teleírta a kottát dinamikai jelzésekkel. Aztán kicsit reménykedni kezdek, mert a Britten dalok jobban sikerülnek, és a második félidőt bevezető Praetorius mű is szépen megszólal. De itt aztán vége is van mindennek, és haladunk az újabb mélypont felé, amely Handel: Joy to the World c. műve. Hiányzik a fény. Hiányzik az íz és a zamat, hiányzik mindaz, ami szépségnek nevezhető. Aztán jönnek a tingli-tangli sok-sok verszakos, egyre könnyedebb művek, amelyekről az embernek csak Karinthy sorai jutnak az eszébe: "Nincsen benne semmi, ámde az legalább érthető."
Egy nagyfiú próbálkozik valami könnyűzenei szóló-énekléssel, hol tenorban, hol elcsukló fejhangon (Who Would Imagine a King), ő kapja a legnagyobb tapsot. Aztán néhány spirituálé (még jó, hogy zömében fehér a közönség, így megússzák az énekesek), aztán a ráadások, szám szerint három darab. Szörnyű. 
Istenem, könyörgök: csak a Stille Nacht ne legyen, legalább attól ments meg engem! Dehogynem...

6340 Edmond Dantes 2023-12-19 16:25:36
"Figyelj a zongoristára!" Fáy Miklós írása egy Rachmaninov dalestről  itt. Mint írja: "túléltem, de nem volt könnyű." A cikk szerzője által nem nevesített és ...khm... nem dicsért énekeseket inkább én sem sorolnám fel, ismert nevek is vannak köztük ... akit érdekel, megtalálja a ZAK honlapján.

6339 Edmond Dantes 2023-12-19 16:01:12 [Válasz erre: 6338 takatsa 2023-12-19 15:17:44]
"Nem szívesen reagálok..." na már ez sem felel meg a valóságnak. Dehogyisnem! Másodmagaddal folyamatosan összetévesztesz az élő fával, mármint azzal az élő fával, amibe bele lehet (lehet?) kötni. Sebaj! Csak köss(etek)! Mint a Főigazgatók Gyöngye legfrissebb írásának címében:  "Teher alatt ( -vagy férfi?-) a pálma" :-) Ami pedig a tartalmat illeti: 1) igen, voltak előzetes fenntartásaim Currentzis-szel kapcsolatban, a koncert utáni bejegyzésem, úgy vélem, egyben ennek nyilvános revideálása is volt. Aki kevesellte, szóljon. 2) Aki egy koncertről ír, az szerintem a koncert egészéről írjon és pl. és lehetőleg ne olyasmiről, ami ott el sem hangzott. Magánügye, hogy mivel készült. Brahms, Bartók és Kelemen Barna többet érdemel(t volna). Több szót részemről az egészre -beleértve beírásodat- nem fecsérelek, ha nem veszed rossz néven. Záró soraid, sőt a beírás jelentős része pedig -ha az ellenkezőjét állítod is- számonkérés, amit tisztelettel visszautasítok elhárítok.

6338 takatsa 2023-12-19 15:17:44 [Válasz erre: 6337 Edmond Dantes 2023-12-19 09:21:16]
Nem szívesen reagálok becsmérlő és gúnyos soraidra, de valakinek mégis csak kell, mert nem lehet szó nélkül hagyni mindent, ezért megteszem. A napokban jelent meg a Magyar Kurir Katolikus Hírportálon Pallós Tamás írása, "Egy modern misztikus: Teodor Currentzis" címmel (az eredeti cikk az Újember dec. 11-i számában volt olvasható). Búbánat belinkelte ezt a cikket, amelyre te reagáltál, a saját bejegyzésedhez, mint arany-standardhoz hasonlítva. Megállapítottad, hogy Pallós Tamás  "a  kritika arrafelè "kötelező" vallàsos-misztikus csomagolàsá"-n kívül semmit sem tett hozzá a te írásodhoz,   és "ha egyáltalán ott volt az első félidőben"  méltathatta volna a Brahms hegedűverseny előadóit. Én eléggé furcsának találtam a bejegyzésedet, különösen azért, mert te a hivatkozott, és most példának tekintendően beállított beírásod előtt  olyan stílusú és tartalmú bejegyzéseket tettél Currentzisre, amelyet itt a fórumon többen szóvá tettünk. 
Én is elolvastam Pallós Tamás írását, amelyet szép, és kerek, jól megírt cikknek tartok. Pallós elsősorban nem az előadásban elhangzott művekkel, hanem magával a Currentzis jelenséggel foglalkozott, és én ezen egyáltalán nem csodálkozom, mert jómagam is emlékszem arra a semmihez sem fogható érzésre, amely hatalmába kerített engem 2018-ban, amikor először láttam és hallottam Currentzist vezényelni. Mert Currentzisnél tulajdonképpen nem is az a lényeg, hogy mit ad elő, hanem az, ahogyan előadja a művet, ahogyan a nézők-hallgatók részesei lesznek a zene megszületésének-újjászületésének. A Currentzis jelenség lényege ez.
És a Currentzis jelenség kapcsán érdemes elgondolkozni azon, hogy ki is ez a Currentzis, ez a görög származású fiatalember miért, és hogyan került Pétervárra zenét tanulni, és mi az, ami a sorsát Oroszországhoz kötötte, és nem a fényes nagyvárosokhoz, hanem - a mi léptékünkkel mérve - elképesztő távolságban Moszkvától, Szentpétervártól, egy Perm nevű városhoz, ahol valami olyan csodát alkotott, amelyre - kénytelen-kelletlen - az egész világ felfigyelt. Mi hajthat egy tehetséges muzsikust Permbe, az ismeretlen városba? Talán a pénz? Van annyi pénz, amelyért az ember fejest ugrik az ismeretlenbe, elmegy a világ végére, ahelyett, hogy a Nyugat felé, a csillogó nagyvárosok, a kultúra fellegvárai, az ismertség és elismertség felé tülekedne? Én elgondolkoztam ezen a kérdésen, és arra jutottam, hogy nemcsak a pénz, a karrier, az elismertség lehet motiváló erő, hanem vannak más, ennél fontosabb  dolgok is. Biztos vagyok pl. abban, hogy Currentzist rabul ejtette az orosz kultúra, az orosz zene és az orosz irodalom, maga az orosz lélek, amely annyira más, mint a nyugati. És  ezért indult el egy furcsa és ismeretlen úton, amely Permbe vezette és amely arra vezette, hogy egyre mélyebbre ássa magát a zenébe, a gyökereket, a végső titkot keresve, amely a zenét azzá teszi, ami: az emberi lélek kimondhatatlan sóvárgásává és sóhajává. Currentzis a zenében találta meg azt a végső csodát, a nagy titkot, amelyet mi mindannyian egész életünkben keresünk, és ha mást talán nem is, de legalább a morzsáit egy ilyen előadáson megtalálhatjuk, ha nyitott a szívünk.
Kedves ED, neked nem kell hinned az emberi lélekben, a transzcendenciában vagy Istenben, ha kedved tartja, akkor nem kell hinned semmiben. Ez a te dolgod, nem kéri rajtad számon ezt senki. De kérlek, ha valaki hisz valamiben, transzcendenciában, Istenben, az emberi lélekben, vagy akármiben, akkor te ezt nyilvánosan ne gúnyold ki, ne nevezd a másik hitét és meggyőződését "Ájtat"-nak, sőt, ne nevezd és ne minősítsd semminek, mert nincsen jogod ahhoz, hogy megalázd azokat, akik másként élnek és gondolkodnak, mint ahogyan te. 

6337 Edmond Dantes 2023-12-19 09:21:16 [Válasz erre: 6336 takatsa 2023-12-19 08:38:35]
Bizony van hovà. Àjtat helyett pèldàul ìrhatott volna kicsit többet a Brahms-darabròl ès a szòlò-ràadàsròl ... ahogy tettük mindketten.

6336 takatsa 2023-12-19 08:38:35 [Válasz erre: 6335 Edmond Dantes 2023-12-19 07:43:19]
Úgy látom, hogy Pallós Tamás nem olvasta el elég figyelmesen a 6313 sz. bejegyzésedet, mert a "látványpékség"-et kifelejtette a mondandójából. Van még hová fejlődnie.

6335 Edmond Dantes 2023-12-19 07:43:19 [Válasz erre: 6333 Búbánat 2023-12-18 22:31:18]
Biz'Isten nem èn vagyok Pallòs Tamàs :-) noha szinte ugyanazt olvasom tőle, mint magamtòl (6313). A kritika arrafelè "kötelező" vallàsos-misztikus csomagolàsa helyett az egyetlen "pazar" jelzőn kìvül -ha egyàltalàn ott volt az első fèlidőben- vesztegethetett volna pàr szòt a Brahms-versenyműre ès a Bartòk-ràadàsra is. Megèrdemeltèk volna az előadòk.

6334 lujza 2023-12-19 03:36:21 [Válasz erre: 6333 Búbánat 2023-12-18 22:31:18]
Köszi szépen!

6333 Búbánat 2023-12-18 22:31:18
A novemberi koncertjére visszatekintés:
Egy modern misztikus: Teodor Currentzis

/Magyar Kurír, 2023. december 17., vasárnap | 16:03/

/Pallós Tamás/


6332 perempe 2023-12-15 06:30:18
A tegnapi Concerto Budapest koncerten szófosás miatt 21:31-kor kezdődött a Berio Sinfonia, 21:40 előtt leléptem, hogy ne háromnegyed kettőkor érjek haza. 21:43-kor pont láttam, hogy elmegy az 1V, 21:54-kor jött a következő, későbbi nem lett volna elég.

6331 Heiner Lajos 2023-12-06 16:35:13
Ismertté vált a 2024-es Salzburger Sommerfestspiele programmja. Hát...

6330 perempe 2023-11-29 11:19:01 [Válasz erre: 6329 Edmond Dantes 2023-11-29 09:43:01]
Inkább Musikverein, hatással van rám a terem is, ha belépek, a Müpa csak egy modern koncertterem. Olcsó jeggyel és szállással meg lesz egy nap 40k alatt. Az első sorba akartam venni; múltkor szerencsém volt VPO-n (Beethoven 4. és Brahms 1.), volt jobb helyem.
Kitalálok valami normális programot a jan. 23-i és 24-i délelőttre, valószínűleg Albertina lesz az egyik, múltkor a Leopoldban voltam, a Votivkirche után az volt a fő program.

6329 Edmond Dantes 2023-11-29 09:43:01 [Válasz erre: 6328 perempe 2023-11-29 09:15:10]
Ennyiért a pesti koncertre is van jegy, kicsit más műsorral és talán még felszabadulnak olcsóbb helyek pl. orgonaülés. Megjegyzem a 2. emelet utolsó sorába 35.900 Ft-ot kérni egy jegyért szerintem túlzás.

6328 perempe 2023-11-29 09:15:10
Most vettem a jan. 22-i Chicago/Muti-ra, de már csak orgonaülés volt, ami elfogadható árú (35EUR), az első sor már elfogyott, holnap veszek a másik koncertre is. A második sortól 105EUR-ba kerülnek a jegyek, a harmadik sortól az ötödik sorig 148EUR, utána 170EUR.

6327 perempe 2023-11-29 08:43:40
Május végén lesz Lang Lang Drezdával és Krisztiánnal, arra kéne jegyet venni, azon nyerészkedni is lehetne, az összes májusi koncertjére elkeltek már a jegyek. Mitglieder tud venni egy héttel előbb. Ki mitglieder?

6326 takatsa 2023-11-29 06:30:52 [Válasz erre: 6325 macskás 2023-11-28 22:45:05]
Nem lett.

6325 macskás 2023-11-28 22:45:05 [Válasz erre: 6324 takatsa 2023-11-28 14:52:57]
Hihetetlen jó volt!
AHogy Fazil Sayé is!

Lett rá páciens?

6324 takatsa 2023-11-28 14:52:57
Utolsó pillanatig reménykedtem, de végül nem tudunk elmenni a ma esti MÜPA előadásra (Vikindur Olafsson, Bach:Goldberg variációk). Két jegyünk van a III. em  első sorába, tudom, hogy későn szólok, de ha valakinek kell, akkor keressen magánban, adja meg az emailcímét és küldöm pdf-ben a két jegyet, ajándékba.

6323 Búbánat 2023-11-28 14:08:23 [Válasz erre: 6057 Búbánat 2023-09-10 14:03:14]

 A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése

 2023.11.28., 19:00 - 19:30 

 A bábok Shakespeare-jéről, sajtóbeli üzengetésekről és Aranyhajról is szó esik majd a Prológ adásában, amely a Pelléas és Mélisande Fischer Iván által vezényelt szeptember 9-i előadásának felvételét fogja bevezetni.

 A mikrofonnál: László Ferenc

 Szerk.: Ottmár Dávid 

 19.35 – 22.00:

Claude Debussy: Pelléas és Mélisande

Ötfelvonásos opera

Szövegét Maurice Maeterlinck írta

Vez.: Fischer Iván

Ea.: Budapesti Fesztiválzenekar

Szereposztás:

Pelléas, Arkel király unokája - Bernard Richter (bariton)

Mélisande - Patricia Petibon (szoprán)

Golaud, Arkel király másik unokája - Tasszisz Krisztojannisz (bariton)

Arkel, Allemond királya - Nicolas Testé (basszus)

Genevieve, Pelléas és Golaud anyja - Yvonne Naef (alt)

Orvos / Egy pásztor hangja - Peter Harvey (basszus)

A kis Yniold, Golaud fia - Oliver Michael (fiúszoprán)


6322 lujza 2023-11-23 02:45:59 [Válasz erre: 6317 -zéta- 2023-11-20 17:29:23]
Már fent van az Istenek is (csak hanggal): https://www.youtube.com/watch?v=J_oilPi1UBY

6321 Búbánat 2023-11-21 22:24:07
Zenei katedrális – interjú Somos Csabával

/Fidelio.hu - Kondor Kata, 2023.11.16. 16:05/

 Liszt Krisztus című oratóriumának előadására készül a Nemzeti Énekkar, a november 26-i, Vigadó-beli koncertet az együttes karigazgatója, Somos Csaba vezényli.

A karmesterrel a darabhoz fűződő viszonyáról, a mű által támasztott kihívásokról, és arról is beszélgettünk, miért érzi úgy, hogy egy igazán nagyszerű előadógárda állt össze a koncertre.

„Ha el kellene hagynom a Földet, de ezt magammal vihetném, akkor meglenne minden örömforrásom, amire zenei, kulturális és lelki téren szükségem van” – nyilatkozta egy interjúban Liszt Krisztus című oratóriumáról.

Miért jelent olyan sokat önnek ez a darab?

Régóta nagy álmom, hogy a teljes művet vezényelhessem! Rendkívül sok szép emlék köt hozzá, például a Liszt-évben, amikor az oratóriumot világszerte több együttes ugyanabban az időpontban szólaltatta meg, én a Rádiókórus akkori vezetőjeként az együttessel Párizsban, majd Bécsben járhattam a Krisztussal. Itthon pontosan ugyanabban az időpontban Kocsis Zoltán vezényelte a Szent István Bazilikában. Szóval több ízben is volt szerencsém betanítani a gigászi művet, több hazai szimfonikus zenekar élén pedig dirigálhattam egy-egy önálló zenekari tételt is. Természetesen a Nemzeti Énekkarral is foglalkoztunk már közösen a darabbal, sőt

a mű iránti rajongásomnak és kollégáim kedvességének köszönhetően az ötvenedik születésnapomra a mű partitúráját kaptam tőlük ajándékba.

[...]

A nagy terjedelmen kívül miben ró még speciális feladatot a darab az előadókra?

A legintimebb, egy szólamú gregoriántól a leggrandiózusabb, szinte wagneri zenekar átvitelére is alkalmas hangzásig terjed a skála, amire az énekkarnak képesnek kell lennie. Ilyen szempontból egy kicsit olyan a darab, mint Verditől a Quattro pezzi sacri. Az első tételben azt kívánja Liszt, hogy a pásztor hangját előbb egy szoprán, aztán kettő, majd négy szólaltassa meg, a folytatásban pedig ugyanígy az altban.

Szinte megkoreografálta, hogyan adják tovább az örömhírt, és lépnek be a szólamok,

rendkívül puritán, már-már középkori hangzással, aztán az egész egy hatalmas dicsőítéssé fejlődik, óriási zenekar mellett. A nagy terjedelmű a cappella tételekben, illetve egy szál harmóniumkísérettel megírt szakaszokban pedig tűpontosan kell intonálni, ami minden énekkar számára nagy kihívás. Egyébként Liszt pontosan azért komponált ezekbe a részekbe alkalomszerűen orgonát vagy harmóniumot, mert a 19. században Németországban még nem voltak annyira jó énekkarok, akik támaszték nélkül ilyen hosszú a cappella tételek megszólaltatására képesek lettek volna.

[...]

A művet egy szünettel játsszuk, ami a második rész után lesz. Liszt által javasolt rövidítésekkel egy-egy óra hosszúságú a koncert mindkét fele, a latin szövegek megértését pedig magyar szövegfordítás kivetítésével segítjük. A terjedelem ellenére úgy vélem, e műalkotás könnyen befogadható, mintegy tablósorozatként követhetjük végig Jézus életét.

Olyan mértékben láttatja a zene a történéseket, hogy szerintem egyben is szájtátva ülné végig a közönség,

az ember teljesen a székbe szegeződik a mű hallgatása közben.

Liszt: Krisztus
november 26. 19:30, Pesti Vigadó


6320 Búbánat 2023-11-21 21:53:21
Végjátékok

 Magyarkurir.hu - 2023. november 19., vasárnap | 17:40

Pallós Tamás

Az idei őszi fesztivál, a Liszt Ünnep keretében két olyan koncertet – méghozzá magyarországi premiereket – tartottak meg a Művészetek Palotájában, amelyeket korábban már meghirdettek, de a covid-járvány miatt végül éveket késtek.

Kurtág György 2018 novemberében, a milánói Scalában bemutatott Fin de partie (A játszma vége) című Beckett-operája, illetve Liszt Ferenc „töredéke”, a Byron-tragédiát feldolgozó Sardanapalójának rekonstruált első felvonása is először hangzott el itthon.  


6319 Klára 2023-11-20 21:26:04 [Válasz erre: 6317 -zéta- 2023-11-20 17:29:23]
Nagyon köszönöm!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.