3274 Lali 2003-11-28 08:27:54
A Dohnányi-könyv leutálásával Szinetár bakot lőtt. Szerintem rövidesen felveszi ismételgetett mondatai közé Dohnányi méltatását. Sőt, talán Bánffy mellé beveszi a sorba Tóth Aladárt is. A közalkalmazott énekesek puccsával hatalomra került igazgató persze gondosan kerülni fogja elődje (T.A.) kipuccsolásának témáját.
A Dohnányi-könyv leutálásával Szinetár bakot lőtt. Szerintem rövidesen felveszi ismételgetett mondatai közé Dohnányi méltatását. Sőt, talán Bánffy mellé beveszi a sorba Tóth Aladárt is. A közalkalmazott énekesek puccsával hatalomra került igazgató persze gondosan kerülni fogja elődje (T.A.) kipuccsolásának témáját.
3273 bakfitty 2003-11-28 08:06:32
Nagyokos, mégis rájöttél miről van szó!
Nagyokos, mégis rájöttél miről van szó!
3272 Fityisz 2003-11-27 21:14:48
cincogi koma, klasszikusokat csak pontosan szabad idézni, vagyis \"presszó műveltségű\". Amire te gondolsz, az egy banki foglakozás, lunch manager.
cincogi koma, klasszikusokat csak pontosan szabad idézni, vagyis \"presszó műveltségű\". Amire te gondolsz, az egy banki foglakozás, lunch manager.
3271 Failoni Donatella 2003-11-27 16:18:06
Köszönöm ZTI-nek az apámról szóló Tóth Aladár kritikát, nagy élvezettel olvastam.Annyit szeretnék megjegyezni hogy \"faji okokból\" apámat a náci időben eltávolították az Operából, pedig igazán nagy karmester volt. Ehhez képest igazán semmiség hogy nekem is menni kellett mert GYRGY mellett dolgoztam.
Köszönöm ZTI-nek az apámról szóló Tóth Aladár kritikát, nagy élvezettel olvastam.Annyit szeretnék megjegyezni hogy \"faji okokból\" apámat a náci időben eltávolították az Operából, pedig igazán nagy karmester volt. Ehhez képest igazán semmiség hogy nekem is menni kellett mert GYRGY mellett dolgoztam.
3270 Zsolt 2003-11-27 15:35:34
Hangzavar Debrecenben [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=555;Hangzavar[/url] [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=471&PHPSESSID=33a82b9eb4e7bc22b0d60a37254a9a6a;A zenészek lemondták az előadást[/url] [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=523;Koncert lesz, csak a műsor változik[/url] [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=553;Siker felhangokkal[/url]
Hangzavar Debrecenben [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=555;Hangzavar[/url] [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=471&PHPSESSID=33a82b9eb4e7bc22b0d60a37254a9a6a;A zenészek lemondták az előadást[/url] [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=523;Koncert lesz, csak a műsor változik[/url] [url]http://www.vagy.hu/cikk.php?id=553;Siker felhangokkal[/url]
3269 Megén 2003-11-27 15:28:11
Szegény Mantuai, kiutálták Debrecenből?
Szegény Mantuai, kiutálták Debrecenből?
3268 púpos 2003-11-27 15:26:42
GILDE kedves! De bizony! 3x kaszál Ludas Matyi! Lesz bemutató augusztusban (2milliót kaszálok), lesz bemutató Japánban (5.000 €-t kapok), lesz bemutató októberben (1milliót kapok). Ki tud erről több bőrt lehúzni?
GILDE kedves! De bizony! 3x kaszál Ludas Matyi! Lesz bemutató augusztusban (2milliót kaszálok), lesz bemutató Japánban (5.000 €-t kapok), lesz bemutató októberben (1milliót kapok). Ki tud erről több bőrt lehúzni?
3267 cincogi 2003-11-27 15:19:31
Presszo managerből van Pesten is elég. Debrecenben is elegük lett belőle.
Presszo managerből van Pesten is elég. Debrecenben is elegük lett belőle.
3266 Megén 2003-11-27 15:16:34
Hiányzik cincogi? Kérjed meg Mantuait meséljen még!
Hiányzik cincogi? Kérjed meg Mantuait meséljen még!
3265 cincogi 2003-11-27 15:06:04
A szemellenző az kilóg. Hetekig csak a komoly USA-beli tapasztalatokról olvastunk, most meg az is befuccsol.
A szemellenző az kilóg. Hetekig csak a komoly USA-beli tapasztalatokról olvastunk, most meg az is befuccsol.
3264 Caligula 2003-11-27 14:59:53
Látod, nem érdekli őket az ember, csak a maguk jószága. Sztem zenélni se tudnak, csak a szájuk jár.
Látod, nem érdekli őket az ember, csak a maguk jószága. Sztem zenélni se tudnak, csak a szájuk jár.
3263 agyament 2003-11-27 14:58:20
Ja, akkor engem sem érdekel az operaház. Te sem. Lúzerbanda.
Ja, akkor engem sem érdekel az operaház. Te sem. Lúzerbanda.
3262 szanyi 2003-11-27 14:57:29
Hagyjál már agyament! Kit érdekel máshová mit írtál?
Hagyjál már agyament! Kit érdekel máshová mit írtál?
3261 kutya 2003-11-27 14:54:35
Frakk! Frakk! Ha kolbász nincs, legalább Mikitár virslijét adjátok ide! Frakk! Frakk!
Frakk! Frakk! Ha kolbász nincs, legalább Mikitár virslijét adjátok ide! Frakk! Frakk!
3260 agyament 2003-11-27 14:53:30
Csókollak, Szanyi, ezt már a másik fórumba belinkeltem. Vigyázat! Látszik a szemellenző!
Csókollak, Szanyi, ezt már a másik fórumba belinkeltem. Vigyázat! Látszik a szemellenző!
3259 szanyi 2003-11-27 14:51:19
A vagy.hu -n írják a debreceni zenekar ügyében: „Bencző szerint mindaz, ami egy zenekar életében nem a minőségi és a gazdasági elvhez kapcsolódik, az nem lehet meghatározó. Csak ez a két tényező teszi lehetővé, hogy a debreceni filharmonikusok hírnevét tovább növeljék. Ennek jegyében ösztönözte a közhasznú társaság létrehozását, mert szerinte a közalkalmazottiság ezen a területen nem vezet sehová. Nem lehet racionálisan gazdálkodni, fejlesztéseket végrehajtani. Márpedig komoly USA-beli tapasztalatai is ezt támasztják alá. Ennek jegyében zajlott le a minőségi próbajáték szeptemberben, tiltotta meg a tagok számára a haknizást. De cserében ígért is a zenészeknek: jó programot, világhírű karmesterrel való közös fellépést, és nem utolsó sorban jobb fizetés.” Nem ismerős a szöveg? ( http://www.vagy.hu/cikk.php?id=555 )
A vagy.hu -n írják a debreceni zenekar ügyében: „Bencző szerint mindaz, ami egy zenekar életében nem a minőségi és a gazdasági elvhez kapcsolódik, az nem lehet meghatározó. Csak ez a két tényező teszi lehetővé, hogy a debreceni filharmonikusok hírnevét tovább növeljék. Ennek jegyében ösztönözte a közhasznú társaság létrehozását, mert szerinte a közalkalmazottiság ezen a területen nem vezet sehová. Nem lehet racionálisan gazdálkodni, fejlesztéseket végrehajtani. Márpedig komoly USA-beli tapasztalatai is ezt támasztják alá. Ennek jegyében zajlott le a minőségi próbajáték szeptemberben, tiltotta meg a tagok számára a haknizást. De cserében ígért is a zenészeknek: jó programot, világhírű karmesterrel való közös fellépést, és nem utolsó sorban jobb fizetés.” Nem ismerős a szöveg? ( http://www.vagy.hu/cikk.php?id=555 )
3258 Szerényke 2003-11-27 14:50:51
Nyau! Lukrécia azt mondta, hogy ez az Irma néni dolga, te ebbe nem szólhatsz bele!
Nyau! Lukrécia azt mondta, hogy ez az Irma néni dolga, te ebbe nem szólhatsz bele!
3257 kutya 2003-11-27 14:46:57
Frakk! Frakk! Hé főkutyák! Hol a munkaruha? Mi lesz a frakkal? Megint egymást jutalmazzátok? Frakk! Frakk!
Frakk! Frakk! Hé főkutyák! Hol a munkaruha? Mi lesz a frakkal? Megint egymást jutalmazzátok? Frakk! Frakk!
3256 Caligula 2003-11-27 14:24:25
És kegyeskedtek megosztani velünk is, vagy majd csak kitaláljuk? Ez nem a jáccós topik!
És kegyeskedtek megosztani velünk is, vagy majd csak kitaláljuk? Ez nem a jáccós topik!
3255 GILDE 2003-11-27 14:17:28
Púpos! Csak nem?
Púpos! Csak nem?
3254 cintula 2003-11-27 14:12:53
Ugorj pajtás, ne törődj vele! (Én is ugrom a te böcsületes tirádáiat.) **
Ugorj pajtás, ne törődj vele! (Én is ugrom a te böcsületes tirádáiat.) **
3253 Megén 2003-11-27 14:05:27
Cintula, nem mondták még, hogy egy kicsit érthetőbben? Lehet, hogy van aki érti ezt a stílust, de én több olvasás után sem tudok ezekre a mélységekre felemelkedni. És én már ezt sajnos nem tudom kinőni.
Cintula, nem mondták még, hogy egy kicsit érthetőbben? Lehet, hogy van aki érti ezt a stílust, de én több olvasás után sem tudok ezekre a mélységekre felemelkedni. És én már ezt sajnos nem tudom kinőni.
3252 púpos 2003-11-27 12:10:58
Szerintetek ki rendezi a jövő évi Rigolettót?
Szerintetek ki rendezi a jövő évi Rigolettót?
3251 cintula 2003-11-27 11:57:01
:-)
:-)
3250 kapa 2003-11-27 11:46:20
Mit forgattok meg? a dugót a szátokban? ***
Mit forgattok meg? a dugót a szátokban? ***
3249 cintula 2003-11-27 11:43:18
Böcsületes? Akkor viszlát IparosIklós, LegendAttila, DiktátorEmil, ha nem tudnátok ez azért mégiscsak művészeti intézmény. Gyertek új pajtikák, holnapra megforgatjuk... ***
Böcsületes? Akkor viszlát IparosIklós, LegendAttila, DiktátorEmil, ha nem tudnátok ez azért mégiscsak művészeti intézmény. Gyertek új pajtikák, holnapra megforgatjuk... ***
3248 kapa 2003-11-27 11:42:50
Kedves zti! Légyszíves rövidebb hozzászólásokkal szórakoztass minket!
Kedves zti! Légyszíves rövidebb hozzászólásokkal szórakoztass minket!
3247 Megén 2003-11-27 10:16:48
Csak a pontosság kedvéért, Radics szerint Fityiszt leültették, ezért nincs munkaruha stb. térítése. Tévedés, ha ülne, akkor lenne teljes állami \"kiszolgálása\". De más: felháborodott, ha régebben jársz körünkbe, olvashatod, hogy mindenképpen azt a felfogást képviselem: egy operaénekes, vagy egy színész ne legyen közalkalmazott, mint az adóellenőr, vagy a lakásügyi előadó. Meg kell LASSAN - mert azért mégiscsak művészeti intézmény - teremteni azt a piaci körülményt, ahol el lehet érni, hogy csak a jó énekesek énekeljenek, hogy magas művészeti szinvonalon teljesítsen a zenekar és az énekkar, lehessen jó(!) külföldi énekeseket felléptetni, és ne kelljen agyondolgoztatni nem neki való szerepekben énekeseket. Aki pedig kiesik a rostán, méltó módon tudjon elvonulni, ne legyen sem ő, sem a MÁO arra kényszerítve, hogy szerepeltesse a pénzér. Ehhez (sokan cikiztek már érte) böcsületes tervek, annak tisztességes, jószándékú iparos végrehajtása szükséges, és olyan pénzösszeg, amit ehhez rendelnek. Véleményem szerint a pénz benne kering a rendszerben, csak annyi irányú ellenérdekeltség van, hogy nem meri senki megfogni a szekér rúdját, hogy egy irányba egyenesen és rezzenéstelenül húzza. Várom, hogy megszülessenek a jó gondolatok, ötletek, legyen állami akarat ahhoz, hogy megszabaduljanak a feneketlen költségvetési zsáktól, és emberi akarat arra, hogy a megújulást végrehajtsák. Ez az átalakulás előbb-utóbb el fog jönni. És ha bekövetkezik, miért fognak minket szidni tiszteletlen fórumtársaink?
Csak a pontosság kedvéért, Radics szerint Fityiszt leültették, ezért nincs munkaruha stb. térítése. Tévedés, ha ülne, akkor lenne teljes állami \"kiszolgálása\". De más: felháborodott, ha régebben jársz körünkbe, olvashatod, hogy mindenképpen azt a felfogást képviselem: egy operaénekes, vagy egy színész ne legyen közalkalmazott, mint az adóellenőr, vagy a lakásügyi előadó. Meg kell LASSAN - mert azért mégiscsak művészeti intézmény - teremteni azt a piaci körülményt, ahol el lehet érni, hogy csak a jó énekesek énekeljenek, hogy magas művészeti szinvonalon teljesítsen a zenekar és az énekkar, lehessen jó(!) külföldi énekeseket felléptetni, és ne kelljen agyondolgoztatni nem neki való szerepekben énekeseket. Aki pedig kiesik a rostán, méltó módon tudjon elvonulni, ne legyen sem ő, sem a MÁO arra kényszerítve, hogy szerepeltesse a pénzér. Ehhez (sokan cikiztek már érte) böcsületes tervek, annak tisztességes, jószándékú iparos végrehajtása szükséges, és olyan pénzösszeg, amit ehhez rendelnek. Véleményem szerint a pénz benne kering a rendszerben, csak annyi irányú ellenérdekeltség van, hogy nem meri senki megfogni a szekér rúdját, hogy egy irányba egyenesen és rezzenéstelenül húzza. Várom, hogy megszülessenek a jó gondolatok, ötletek, legyen állami akarat ahhoz, hogy megszabaduljanak a feneketlen költségvetési zsáktól, és emberi akarat arra, hogy a megújulást végrehajtsák. Ez az átalakulás előbb-utóbb el fog jönni. És ha bekövetkezik, miért fognak minket szidni tiszteletlen fórumtársaink?
3246 cintula 2003-11-27 09:13:52
Szép! Erre érdemes inni egyet.
Szép! Erre érdemes inni egyet.
3245 zti 2003-11-27 08:45:25
Tóth Aladár tudott dicsérni is ha kellett. csak kevesekről írt, közéjük tartozik Sergio Failoni. A Nyugatban megjelent Tóth Aladár írások közöl az olasz karmesterről szóló az egyetlen, amelyben egy művészről hosszan, és kizárólag az elismerés hangján szól. Tóth Aladár: Failoni Sergio a hangversenyteremben (Nyugat, 1932) Zeneéletünk fokozatos gazdagodásának talán leghangosabb hirdetői: az újonan alakult magyar zenekarok. Filharmonikusaink ma már három új testülettel - a Budapesti Hangversenyzenekarral, a Székesfővárosi Zenekarral és a Magyar Szimfónikus Zenekarral - oszthatják meg azt a fontos kultúrális hivatást, melyet hosszú ideig egyedül kellett betölteniök. Legnagyobb nyereség kétségkívül a Budapesti Hangversenyzenekar: szervezője, Zsolt Nándor - Weiner Leó támogatásával - valóban elsőrendű együttest állított sorompóba. Kevésbé szerencsés kezdet után a Székesfővárosi Zenekar is lassanként rátér a komoly fejlődés útjára. Orcheszterkultúránk további sorsát most már a vezető karmesterek tehetsége, egyéni kíválósága fogja megszabni. Mert, ahogyan Bülow mondta: «nincs rossz zenekar... csak rossz karmester». Fiatal orchesztertestületeinknek szerencsére nem kell messze menniök olyan kalauzért, aki a zenekari művészet legmagasabb csúcsára vezetheti őket. A rátermett vezért megtalálhatják operaházunkban, azaz annak zseniális olasz karmesterében, Failoni Sergióban. A Budapesti Hangversenyzenekar figyelmét nem is kerülte el az a rendkívüli érték, melyet számára Failoni művészete jelenthet: egész hangversenysorozat vezényletét bízta az olasz mesterre. A szezon első felében rendezett koncertek teljes mértékben igazolták a hozzájuk fűzött várakozást, azonkívül érdekes vonásokkal egészítették ki Failoni művészi portréját. Failoni az operaházban már megmutatta, hogy elsőrendű Wagner-dirigens; hogy Verdi zeneműveiben, sőt Rossini, Donizetti, Ponchielli és Puccini operáin keresztül is fel tudja idézni az olasz muzsika klasszikus szellemét; hogy olyan népi gyökerekből táplálkozó kultúrákhoz, melyek távolabb esnek a zenei műveltség évezredes európai közösségétől, így Musszorgszki mély orosz költészetéhez vagy Manuel de Falla spanyol világához szintén megtalálja az utat; mindezen felül Kodály zsoltárával még azt is bebizonyította, hogy nem «előkelő idegen» nálunk, hogy tud olvasni annak a népnek lelkében, melynek vendége. Bámultuk kezdettől fogva ezt a sokoldalúságot és bámulatunk még csak fokozódott, mikor Failoni, mint koncert-karmester, megismertette velünk művészi felfogását Mozartról, Beethovenről, Straussról. Ez a sokoldalúság nála nem holmi felszínesen nagyvilági, éppen könnyű fajsúlyánál fogva mozgékony szellem galantériája. Failoni nem tartozik azoknak a mindent ügyesen lefölözőknek sorába, akiknek csak a stílus legolcsóbb lehetőségeire van szemük, akik Mozartnál «finomkodnak», Beethovennél «hősieskednek», Bachnál «ájtatoskodnak», az olaszoknál «szenzuálisak», a franciáknál «parfőmösek és pikánsak» stb. Sokoldalúságának azonban nem lehet egyedüli magyarázata az a hatalmas és mély formaérzék sem, mellyel, mint a legnemesebb olasz tradíciók letéteményese, mindent, ami a zenében alakot öltött, bámulatos plaszticitással ragad meg. A képzelet gazdagsága szintén legfeljebb csak egyik eleme lehet müvészete átfogó erejének, hiszen amibe fantáziája belekapaszkodik, azon egyszersmind már lelke egész forróságával is csüng. Failoni egyetemességének titka: ez a művész az egyetemes emberi élet perspektívájából tudja nézni a muzsikát, elérkezett tehát arra a magaslatra, honnan a zene világának legkülönfélébb birodalmai egyetlen összefüggő tájként terülnek el előtte. Egyik talán közelebb, másik talán messzebb esik egyéniségétől, de egyik sincs olyan messzi, hogy ne érezné vele a kontaktust. Csak annak a művésznek fantáziája, formaérzéke, intelligenciája tapinthatja ki ilyen világosan a formák különféleségét, akinek embersége ilyen mélyen érzi minden művészet egységét. Ime Failoni Mozart-interpretálása. Milyen távol áll azoktól, akik - mivel Mozart szenvedélyének ereje: «karcsú» erő - filigrán allonge-parókás rokokófigurát faragnak Mozartból. De távol áll a formai artisztikumok Mozartjától is; ami annál figyelemreméltóbb, mert az olaszokat általában éppen Mozart formaművészete téveszti meg. Mozart ugyanis sokat tanult az olasz muzsikától. Művészetében az olasz hallgató ismerősnek érezhet számtalan formai elemet; ettől az ismerős formavilágból azonban ismerős költői szellemet is követel; a «Figaro lakodalma» poézisében a «Szevillai borbély» színpadi életét keresi; természetesen amit így talál: az jóformán semmi. Failoni ezzel szemben világosan érzi, mi van az olaszos formák mögött; teljes igazságában tudja felidézni Mozart szellemét, mely végeredményben Bach, Beethoven, Wagner nemzetének szelleme. Még a fiatal Mozartnak itáliai útján komponált motettái sem tévesztették meg. Mert itt is Mozart emberségét nézte, azt az egyéni életet, mely gyermeki rajongással, ifjúi hévvel issza magába Itáliának muzsikában felragyogó szépségét. Hogy Failoni ezeket, az ifjú Mozartot megigéző szépségeket, olasz ember létére mintegy önmagából merítheti: külön varázsa interpretációjának. Aki már a fiatal Mozart olasz dialektusát ennyire mozarti szellemben tudja tolmácsolni, annak szabad az út az immár egészen saját nyelvét beszélő késői Mozart remekeihez. És valóban: hosszú idők óta egyetlenegyszer sem szólalt meg nálunk olyan hatalmasan, olyan gazdagon és teljesen Mozart-muzsika, mint ezidén Failoni karmesterpálcája nyomán a nagy Esz-dur szimfónia. Az elérhetetlenbe vesző álmok és a végtelenbe lendülő nemes szenvedélyek, a határtalan kék egeket idéző, napsugaras örömök felragyogása és az örök éjszakákat idéző, felhődző bánatok elborulásai, egyszóval a mozarti poézisnak határtalan távlatokba nyíló belső képei szinte eszményi természetességgel öltöttek testet a szólamok szigorúan plasztikus vonalaiban, a gyönyörűen kiegyenlített, szervesen egységes zenekari hangzás eufóniájában, az egyes hangszerek lelkének önmagában nyugvó szolisztikus szépségében, a felépítés tökéletes harmóniájában. Failoninak azonban szüksége van mindig valamiféle egységes, harmonikusan lekerekített «testre», akkor is, ha benne az élet végtelenségével, örök hullámzásával eltelt német kultúra lelkét eleveníti meg. Mert ne feledjük: ő nem tagadja meg azt a szigorúan zárt formákat teremtő olasz szellemet, melynek Dante terzináit köszönhetjük; nem tagadja meg, csak korlátait tágítja annyira, hogy magába fogadhassa akár saját ellentétét is. Mozart formáinak tökéletes harmoniája, tiszta szépsége pompás támpont, melyen biztosan megvetheti lábát. Ahol ez hiányzik, más plasztikusan lezárható kereteket keres. A Wagner-zenekar szélesen hömpölygő, parttalan áradatát például a wagneri víziók «kézzelfogható» képszerűségének medencéjében fogja fel. Ilyen kívülről megragadható «testi» egységet legnehezebb Beethoven művészetében találnunk. Mert Beethoven formáiban jóformán semmi sincs, amit önálló életre lehetne támasztani. Ez a művészet csupa hatalmas alakító erő, de formái azonnal elvesztik valódi értelmüket, mihelyt - bármily kevéssé is - aláhúzzuk, hangsúlyozzuk őket. Beethoven a zeneirodalom legszabadabb szelleme. Failoni nagyon jól tudja ezt. Finom intuícióval megérzi, hogy kultúrájával csak egy úton át juthat be Beethoven világába: a különféle lelkiállapotok beethoveni rajzán keresztül. Tudjuk, hogy Beethoven maga ragadott ki belső életének illusztrálására kézzelfogható szimbólumokat a reális életből. Küzdelmeihez felidézi a «hős» alakját, örömeihez a táncoló parasztot, szenvedéséhez gyászmeneteket vonultat fel és így tovább. Igaz, ezeket a képeket csak egy-egy pillanatra ragadja ki a külső élet forgatagából, hiszen nem őket festi, velük fest. De ez a pillanat elég Failoninak, hogy meghódítsa magának Beethoven költői birodalmát. Elég a VII. szimfónia ragyogó előadására utalnunk, melyben a beethoveni öröm, melanchólia, humor és ujjongó, mámoros diadal képeit hatalmas erővel idézte fel, hol nagyvonalú freskószerűségükben, hol a lelkiélet legtitkosabb rezdüléseit követő differenciáltságukban, de alig megragadva, máris átszellemítve őket. Valami azonban mégis hiányzik Failoni Beethovenéből: ezek a képek élesen tükrözik ugyan Beethoven belső világát, de önmagukban nyugvó befejezettségükben nem mutatják ennek a világnak küzdelmes alakulását. Nála nem érezzük a szenvedés útját, mely az örömhöz vezet, itt nem szüli az élet szerelme a bánatot, a bánat a küzdelmet az ujjongó diadalig. Failoni nem adja nekünk olyan teljesen a beethoveni életet, mint a mozarti vagy wagneri életet. Strauss Richárd már lényegesen könnyebb probléma elé állítja Failonit. Már a Strauss-orcheszter életerőtől duzzadó érzéki teljében is valóságos paradicsomkertben érezheti magát az ilyen ragyogó, fölényes karmestervirtuóz. És azután a program-zene naturalisztikus pompája! Failoni természetesen itt sem áll meg a külsőségeknél. Karmesterpálcája a Don Quixoteban meggyőzően hirdette: a valóságot Strauss módjára csak az «utánozhatja», aki tudja szeretni is Strauss-módjára a valóságot. És Strauss annyira tudja szeretni az élet valóságát, hogy mély meghatódottsággal öleli magához még azt a búsképű lovagot is, aki egy magasabb élet álmát kergetve botorkál a realitás világában. A német költő természetesen el sem tudja képzelni a valóságot az álom engesztelhetetlen ellenségének. Ő maga nagyon is otthon érzi magát abban a világban, hol Cervantes hőse otthontalanul bolyong. Neki a birkanyáj birkanyájnak, a szélmalom szélmalomnak is kedves. Siratja az elérhetlen álmokat és kacagja a botorul utánuk indulót, de nem keserűn, nem tragikus mélységgel, hiszen számára az, ami elérhető, már kicsit kárpótlása, vagy még inkább záloga annak, ami elérhetetlen. Strauss hisz az életben, zenéjében visszacseng valami - igaz raffinériákba bágyadtan, parvenű-nyárspolgári nagyhangúsággal - Haydn rendíthetetlen optimizmusából, mélységes idealizmusából. Failoni ezt a német idealizmust szólaltatta meg a «Don Quixote»-ban, interpretálása ezért valami felemelő páthoszt, valami nemes ragyogást kölcsönzött a Strauss-muzsika hangjainak. - Művész, aki meg tudja mutatni a legnagyobb zeneköltők valódi nagyságát és aki ezenkívül még a kisebb komponistákban is azt tárja fel, amiben azok rokonok a legnagyobbakkal, az ilyen művész kultúrmissziót tölt be, kultúrmissziót a legjavából.
Tóth Aladár tudott dicsérni is ha kellett. csak kevesekről írt, közéjük tartozik Sergio Failoni. A Nyugatban megjelent Tóth Aladár írások közöl az olasz karmesterről szóló az egyetlen, amelyben egy művészről hosszan, és kizárólag az elismerés hangján szól. Tóth Aladár: Failoni Sergio a hangversenyteremben (Nyugat, 1932) Zeneéletünk fokozatos gazdagodásának talán leghangosabb hirdetői: az újonan alakult magyar zenekarok. Filharmonikusaink ma már három új testülettel - a Budapesti Hangversenyzenekarral, a Székesfővárosi Zenekarral és a Magyar Szimfónikus Zenekarral - oszthatják meg azt a fontos kultúrális hivatást, melyet hosszú ideig egyedül kellett betölteniök. Legnagyobb nyereség kétségkívül a Budapesti Hangversenyzenekar: szervezője, Zsolt Nándor - Weiner Leó támogatásával - valóban elsőrendű együttest állított sorompóba. Kevésbé szerencsés kezdet után a Székesfővárosi Zenekar is lassanként rátér a komoly fejlődés útjára. Orcheszterkultúránk további sorsát most már a vezető karmesterek tehetsége, egyéni kíválósága fogja megszabni. Mert, ahogyan Bülow mondta: «nincs rossz zenekar... csak rossz karmester». Fiatal orchesztertestületeinknek szerencsére nem kell messze menniök olyan kalauzért, aki a zenekari művészet legmagasabb csúcsára vezetheti őket. A rátermett vezért megtalálhatják operaházunkban, azaz annak zseniális olasz karmesterében, Failoni Sergióban. A Budapesti Hangversenyzenekar figyelmét nem is kerülte el az a rendkívüli érték, melyet számára Failoni művészete jelenthet: egész hangversenysorozat vezényletét bízta az olasz mesterre. A szezon első felében rendezett koncertek teljes mértékben igazolták a hozzájuk fűzött várakozást, azonkívül érdekes vonásokkal egészítették ki Failoni művészi portréját. Failoni az operaházban már megmutatta, hogy elsőrendű Wagner-dirigens; hogy Verdi zeneműveiben, sőt Rossini, Donizetti, Ponchielli és Puccini operáin keresztül is fel tudja idézni az olasz muzsika klasszikus szellemét; hogy olyan népi gyökerekből táplálkozó kultúrákhoz, melyek távolabb esnek a zenei műveltség évezredes európai közösségétől, így Musszorgszki mély orosz költészetéhez vagy Manuel de Falla spanyol világához szintén megtalálja az utat; mindezen felül Kodály zsoltárával még azt is bebizonyította, hogy nem «előkelő idegen» nálunk, hogy tud olvasni annak a népnek lelkében, melynek vendége. Bámultuk kezdettől fogva ezt a sokoldalúságot és bámulatunk még csak fokozódott, mikor Failoni, mint koncert-karmester, megismertette velünk művészi felfogását Mozartról, Beethovenről, Straussról. Ez a sokoldalúság nála nem holmi felszínesen nagyvilági, éppen könnyű fajsúlyánál fogva mozgékony szellem galantériája. Failoni nem tartozik azoknak a mindent ügyesen lefölözőknek sorába, akiknek csak a stílus legolcsóbb lehetőségeire van szemük, akik Mozartnál «finomkodnak», Beethovennél «hősieskednek», Bachnál «ájtatoskodnak», az olaszoknál «szenzuálisak», a franciáknál «parfőmösek és pikánsak» stb. Sokoldalúságának azonban nem lehet egyedüli magyarázata az a hatalmas és mély formaérzék sem, mellyel, mint a legnemesebb olasz tradíciók letéteményese, mindent, ami a zenében alakot öltött, bámulatos plaszticitással ragad meg. A képzelet gazdagsága szintén legfeljebb csak egyik eleme lehet müvészete átfogó erejének, hiszen amibe fantáziája belekapaszkodik, azon egyszersmind már lelke egész forróságával is csüng. Failoni egyetemességének titka: ez a művész az egyetemes emberi élet perspektívájából tudja nézni a muzsikát, elérkezett tehát arra a magaslatra, honnan a zene világának legkülönfélébb birodalmai egyetlen összefüggő tájként terülnek el előtte. Egyik talán közelebb, másik talán messzebb esik egyéniségétől, de egyik sincs olyan messzi, hogy ne érezné vele a kontaktust. Csak annak a művésznek fantáziája, formaérzéke, intelligenciája tapinthatja ki ilyen világosan a formák különféleségét, akinek embersége ilyen mélyen érzi minden művészet egységét. Ime Failoni Mozart-interpretálása. Milyen távol áll azoktól, akik - mivel Mozart szenvedélyének ereje: «karcsú» erő - filigrán allonge-parókás rokokófigurát faragnak Mozartból. De távol áll a formai artisztikumok Mozartjától is; ami annál figyelemreméltóbb, mert az olaszokat általában éppen Mozart formaművészete téveszti meg. Mozart ugyanis sokat tanult az olasz muzsikától. Művészetében az olasz hallgató ismerősnek érezhet számtalan formai elemet; ettől az ismerős formavilágból azonban ismerős költői szellemet is követel; a «Figaro lakodalma» poézisében a «Szevillai borbély» színpadi életét keresi; természetesen amit így talál: az jóformán semmi. Failoni ezzel szemben világosan érzi, mi van az olaszos formák mögött; teljes igazságában tudja felidézni Mozart szellemét, mely végeredményben Bach, Beethoven, Wagner nemzetének szelleme. Még a fiatal Mozartnak itáliai útján komponált motettái sem tévesztették meg. Mert itt is Mozart emberségét nézte, azt az egyéni életet, mely gyermeki rajongással, ifjúi hévvel issza magába Itáliának muzsikában felragyogó szépségét. Hogy Failoni ezeket, az ifjú Mozartot megigéző szépségeket, olasz ember létére mintegy önmagából merítheti: külön varázsa interpretációjának. Aki már a fiatal Mozart olasz dialektusát ennyire mozarti szellemben tudja tolmácsolni, annak szabad az út az immár egészen saját nyelvét beszélő késői Mozart remekeihez. És valóban: hosszú idők óta egyetlenegyszer sem szólalt meg nálunk olyan hatalmasan, olyan gazdagon és teljesen Mozart-muzsika, mint ezidén Failoni karmesterpálcája nyomán a nagy Esz-dur szimfónia. Az elérhetetlenbe vesző álmok és a végtelenbe lendülő nemes szenvedélyek, a határtalan kék egeket idéző, napsugaras örömök felragyogása és az örök éjszakákat idéző, felhődző bánatok elborulásai, egyszóval a mozarti poézisnak határtalan távlatokba nyíló belső képei szinte eszményi természetességgel öltöttek testet a szólamok szigorúan plasztikus vonalaiban, a gyönyörűen kiegyenlített, szervesen egységes zenekari hangzás eufóniájában, az egyes hangszerek lelkének önmagában nyugvó szolisztikus szépségében, a felépítés tökéletes harmóniájában. Failoninak azonban szüksége van mindig valamiféle egységes, harmonikusan lekerekített «testre», akkor is, ha benne az élet végtelenségével, örök hullámzásával eltelt német kultúra lelkét eleveníti meg. Mert ne feledjük: ő nem tagadja meg azt a szigorúan zárt formákat teremtő olasz szellemet, melynek Dante terzináit köszönhetjük; nem tagadja meg, csak korlátait tágítja annyira, hogy magába fogadhassa akár saját ellentétét is. Mozart formáinak tökéletes harmoniája, tiszta szépsége pompás támpont, melyen biztosan megvetheti lábát. Ahol ez hiányzik, más plasztikusan lezárható kereteket keres. A Wagner-zenekar szélesen hömpölygő, parttalan áradatát például a wagneri víziók «kézzelfogható» képszerűségének medencéjében fogja fel. Ilyen kívülről megragadható «testi» egységet legnehezebb Beethoven művészetében találnunk. Mert Beethoven formáiban jóformán semmi sincs, amit önálló életre lehetne támasztani. Ez a művészet csupa hatalmas alakító erő, de formái azonnal elvesztik valódi értelmüket, mihelyt - bármily kevéssé is - aláhúzzuk, hangsúlyozzuk őket. Beethoven a zeneirodalom legszabadabb szelleme. Failoni nagyon jól tudja ezt. Finom intuícióval megérzi, hogy kultúrájával csak egy úton át juthat be Beethoven világába: a különféle lelkiállapotok beethoveni rajzán keresztül. Tudjuk, hogy Beethoven maga ragadott ki belső életének illusztrálására kézzelfogható szimbólumokat a reális életből. Küzdelmeihez felidézi a «hős» alakját, örömeihez a táncoló parasztot, szenvedéséhez gyászmeneteket vonultat fel és így tovább. Igaz, ezeket a képeket csak egy-egy pillanatra ragadja ki a külső élet forgatagából, hiszen nem őket festi, velük fest. De ez a pillanat elég Failoninak, hogy meghódítsa magának Beethoven költői birodalmát. Elég a VII. szimfónia ragyogó előadására utalnunk, melyben a beethoveni öröm, melanchólia, humor és ujjongó, mámoros diadal képeit hatalmas erővel idézte fel, hol nagyvonalú freskószerűségükben, hol a lelkiélet legtitkosabb rezdüléseit követő differenciáltságukban, de alig megragadva, máris átszellemítve őket. Valami azonban mégis hiányzik Failoni Beethovenéből: ezek a képek élesen tükrözik ugyan Beethoven belső világát, de önmagukban nyugvó befejezettségükben nem mutatják ennek a világnak küzdelmes alakulását. Nála nem érezzük a szenvedés útját, mely az örömhöz vezet, itt nem szüli az élet szerelme a bánatot, a bánat a küzdelmet az ujjongó diadalig. Failoni nem adja nekünk olyan teljesen a beethoveni életet, mint a mozarti vagy wagneri életet. Strauss Richárd már lényegesen könnyebb probléma elé állítja Failonit. Már a Strauss-orcheszter életerőtől duzzadó érzéki teljében is valóságos paradicsomkertben érezheti magát az ilyen ragyogó, fölényes karmestervirtuóz. És azután a program-zene naturalisztikus pompája! Failoni természetesen itt sem áll meg a külsőségeknél. Karmesterpálcája a Don Quixoteban meggyőzően hirdette: a valóságot Strauss módjára csak az «utánozhatja», aki tudja szeretni is Strauss-módjára a valóságot. És Strauss annyira tudja szeretni az élet valóságát, hogy mély meghatódottsággal öleli magához még azt a búsképű lovagot is, aki egy magasabb élet álmát kergetve botorkál a realitás világában. A német költő természetesen el sem tudja képzelni a valóságot az álom engesztelhetetlen ellenségének. Ő maga nagyon is otthon érzi magát abban a világban, hol Cervantes hőse otthontalanul bolyong. Neki a birkanyáj birkanyájnak, a szélmalom szélmalomnak is kedves. Siratja az elérhetlen álmokat és kacagja a botorul utánuk indulót, de nem keserűn, nem tragikus mélységgel, hiszen számára az, ami elérhető, már kicsit kárpótlása, vagy még inkább záloga annak, ami elérhetetlen. Strauss hisz az életben, zenéjében visszacseng valami - igaz raffinériákba bágyadtan, parvenű-nyárspolgári nagyhangúsággal - Haydn rendíthetetlen optimizmusából, mélységes idealizmusából. Failoni ezt a német idealizmust szólaltatta meg a «Don Quixote»-ban, interpretálása ezért valami felemelő páthoszt, valami nemes ragyogást kölcsönzött a Strauss-muzsika hangjainak. - Művész, aki meg tudja mutatni a legnagyobb zeneköltők valódi nagyságát és aki ezenkívül még a kisebb komponistákban is azt tárja fel, amiben azok rokonok a legnagyobbakkal, az ilyen művész kultúrmissziót tölt be, kultúrmissziót a legjavából.
3244 WiseGentleman 2003-11-26 22:52:29
Hölgyek, urak, azt mondjátok, hogy a Tannhauserhez a tűzoltósisakokat és az ülőpárnákat nem Szinetár állja személyesen?
Hölgyek, urak, azt mondjátok, hogy a Tannhauserhez a tűzoltósisakokat és az ülőpárnákat nem Szinetár állja személyesen?
3243 Radics 2003-11-26 22:11:39
Persze, mert már leültettek.
Persze, mert már leültettek.
3242 Fityisz 2003-11-26 21:50:49
Én se munkaruhát, se korrepetítort, se kajapénzt, se közalkalmazotti juttatás dömpinget, se haknit és még sok mindent nem kapok. Utálok kapni egyébként is. De mégis, Velem, velünk - közalkalmasokkal - ki törődik? Természetesen mi magunk. Ahogy ez a civil kurázsi szerint szokás. Tenyértartás nyema.
Én se munkaruhát, se korrepetítort, se kajapénzt, se közalkalmazotti juttatás dömpinget, se haknit és még sok mindent nem kapok. Utálok kapni egyébként is. De mégis, Velem, velünk - közalkalmasokkal - ki törődik? Természetesen mi magunk. Ahogy ez a civil kurázsi szerint szokás. Tenyértartás nyema.
3241 Radics 2003-11-26 21:12:36
Munkaruha természetesen jár a zenekarnak és az énekkarnak is. A juttatás szabályait a kollektív szerződés tartalmazza. A téma aktuális, mindkét együttest ideje lenne ismét öltözettel ellátni, a jelenlegi szerelés a végét járja. Egyébként a munkaruha és egyéb juttatások kiadása sosem volt zökkenőmentes. A zenekari munkaruhát legutoljára éppen az a Farkas István szakszervezeti vezető (Liszt díjas harsona művész) harcolta ki, akit most elbocsátottak. A juttatás megszerzése nem volt egyszerű, mert az akkor vezetés (ebből ketten ismét vezetők) pénzhiányra hivatkozva nem akarta biztosítani. Az év végi pénzhiány ellenére a főnökök (ebből ketten ismét vezetők) állítólag 20 millió Ft-ot osztott ki egymásnak év végi jutalomként. A dolog Farkas tudomására jutott. A hírek szerint a szakszervezeti vezető a nyilvánossággal fenyegette volna a főtitkárt. Másnap értesítették a zenekart, hogy lesz frakk. A munkaruha körüli 3-4 évvel ezelőtti viharnak természetesen semmi köze Farkas mostani elbocsátásához. A trióból is csak ketten azonosak a jutalom felvevőivel. (A harmadikkal az illető leváltása előtt volt összetűzése Farkasak még 1990 előtt.)
Munkaruha természetesen jár a zenekarnak és az énekkarnak is. A juttatás szabályait a kollektív szerződés tartalmazza. A téma aktuális, mindkét együttest ideje lenne ismét öltözettel ellátni, a jelenlegi szerelés a végét járja. Egyébként a munkaruha és egyéb juttatások kiadása sosem volt zökkenőmentes. A zenekari munkaruhát legutoljára éppen az a Farkas István szakszervezeti vezető (Liszt díjas harsona művész) harcolta ki, akit most elbocsátottak. A juttatás megszerzése nem volt egyszerű, mert az akkor vezetés (ebből ketten ismét vezetők) pénzhiányra hivatkozva nem akarta biztosítani. Az év végi pénzhiány ellenére a főnökök (ebből ketten ismét vezetők) állítólag 20 millió Ft-ot osztott ki egymásnak év végi jutalomként. A dolog Farkas tudomására jutott. A hírek szerint a szakszervezeti vezető a nyilvánossággal fenyegette volna a főtitkárt. Másnap értesítették a zenekart, hogy lesz frakk. A munkaruha körüli 3-4 évvel ezelőtti viharnak természetesen semmi köze Farkas mostani elbocsátásához. A trióból is csak ketten azonosak a jutalom felvevőivel. (A harmadikkal az illető leváltása előtt volt összetűzése Farkasak még 1990 előtt.)
3240 garderobe 2003-11-26 16:43:43
Az Opera direkt azért fizet zongorista alkalmazottakat, hogy az énekes torkába rakják a hangokat. Még külön énektanárokat is alkalmaznak (szintén az Opera költségén). Az énekes az operába nem a saját ruháiban lép fel. A Zenekar meg a Kórus olykor a külső munkákra is magával viszi az operai fellépő cuccot (pl frakk). Külön frakkot a Filharmónia se fizet, koptatják a színház ruháját. Élelmes haknisták jelmezek időszakos kikölcsönzésével szinesíthetik fellépő ruhatárukat.
Az Opera direkt azért fizet zongorista alkalmazottakat, hogy az énekes torkába rakják a hangokat. Még külön énektanárokat is alkalmaznak (szintén az Opera költségén). Az énekes az operába nem a saját ruháiban lép fel. A Zenekar meg a Kórus olykor a külső munkákra is magával viszi az operai fellépő cuccot (pl frakk). Külön frakkot a Filharmónia se fizet, koptatják a színház ruháját. Élelmes haknisták jelmezek időszakos kikölcsönzésével szinesíthetik fellépő ruhatárukat.
3239 Búbánat 2003-11-26 16:18:20
Én úgy tudom, hogy egy énekes, ha csak nem kíséri saját magát, a tanulás, felkészülés időszakában el-eljár egy korrepetitorhoz. Feltételezem azt is, hogy ő ezért fizet annak. Vagy netán ezt a költségét elszámoltatja az Operaházzal? Nem ismerem a korrepetitori tarifát. Ha nem tudja elszámoltatni az őt foglalkoztató anyaintézménnyel, akkor a havi alapjövedelme már korántsem tűnik olyan magasnak. Ezt ellensúlyozandó, a havi alapfizetésen kívül kapja a fellépésenként megállapított nem kis pénzeket. Tehát, semmiképpen sem járhat rosszul az énekművész. S ha marad még idejük és energiájuk koncertezésre, „urambocsá” haknikra, akkor már pláne nem panaszkodhat az illető. A zenészek is tudnak – ha akarnak – kis mellékeshez jutni. Ezért is látni a zenekarokban ennyi vándormuzsikust? És érdekelne, hogy az énekesekkel ellentétben kapnak ruhapénzt? Vagy a zenekari árokban nindenki olyan gúnyában foglal helyet, amilyenben neki tetszik? Vagy ezen is spórol az Opera, és a muzsikus saját maga gondoskodik a mindenkori uniformisáról (szmoking, frakk, öltöny, szoknya, blúz,kis-vagy nagyestélyi stb.)?
Én úgy tudom, hogy egy énekes, ha csak nem kíséri saját magát, a tanulás, felkészülés időszakában el-eljár egy korrepetitorhoz. Feltételezem azt is, hogy ő ezért fizet annak. Vagy netán ezt a költségét elszámoltatja az Operaházzal? Nem ismerem a korrepetitori tarifát. Ha nem tudja elszámoltatni az őt foglalkoztató anyaintézménnyel, akkor a havi alapjövedelme már korántsem tűnik olyan magasnak. Ezt ellensúlyozandó, a havi alapfizetésen kívül kapja a fellépésenként megállapított nem kis pénzeket. Tehát, semmiképpen sem járhat rosszul az énekművész. S ha marad még idejük és energiájuk koncertezésre, „urambocsá” haknikra, akkor már pláne nem panaszkodhat az illető. A zenészek is tudnak – ha akarnak – kis mellékeshez jutni. Ezért is látni a zenekarokban ennyi vándormuzsikust? És érdekelne, hogy az énekesekkel ellentétben kapnak ruhapénzt? Vagy a zenekari árokban nindenki olyan gúnyában foglal helyet, amilyenben neki tetszik? Vagy ezen is spórol az Opera, és a muzsikus saját maga gondoskodik a mindenkori uniformisáról (szmoking, frakk, öltöny, szoknya, blúz,kis-vagy nagyestélyi stb.)?
3238 jövök én is énekesnek 2003-11-26 16:17:29
Nehéz munka a betanulás. Kincses Veronika például egész évben olyan intenzíven tanulja a szerepeket (melyiket is?), hogy nem jut ideje színpadra lépni. Fellépéseinek száma a teljes fizetéért 0 (nulla). Lukin Mártának éppen 8 előadása van 3 különböző darabban. A művészek bizonyára előadásról előadásra elfelejtik-e a darabokat és ez indokolja az intenzív, havi átlag 1 fellépést. Teljes fizetésért. Spoletta, Stázsamester, Gaston, Herold az 4 különböző szerep, melyet összesen 12 előadásban énekel Leblanc tenorista. Bizányára a rettenetes erőfeszítés indokolja, hogy havi átlag 1 előadásért és a borzasztó intenzív tanuló munkáért a teljes fizetését felmarkolja. Van képük ilyen kevés munkáért állami alkalmazottakat tartani?
Nehéz munka a betanulás. Kincses Veronika például egész évben olyan intenzíven tanulja a szerepeket (melyiket is?), hogy nem jut ideje színpadra lépni. Fellépéseinek száma a teljes fizetéért 0 (nulla). Lukin Mártának éppen 8 előadása van 3 különböző darabban. A művészek bizonyára előadásról előadásra elfelejtik-e a darabokat és ez indokolja az intenzív, havi átlag 1 fellépést. Teljes fizetésért. Spoletta, Stázsamester, Gaston, Herold az 4 különböző szerep, melyet összesen 12 előadásban énekel Leblanc tenorista. Bizányára a rettenetes erőfeszítés indokolja, hogy havi átlag 1 előadásért és a borzasztó intenzív tanuló munkáért a teljes fizetését felmarkolja. Van képük ilyen kevés munkáért állami alkalmazottakat tartani?
3237 Caligula 2003-11-26 16:15:45
Már-már azt hittem nyertünk, de rá kellett jönnöm, hogy vége a munkaidőnek. Jó pihenést mindenkinek, megyek abrakolni :-)))
Már-már azt hittem nyertünk, de rá kellett jönnöm, hogy vége a munkaidőnek. Jó pihenést mindenkinek, megyek abrakolni :-)))
3236 Caligula 2003-11-26 16:07:39
Á, még csak a disznók uralmánál járunk, de majd a csacsi fellázítja az állatokat. Ismerős a sztori? Pedig ez nem is a Nagy Big Brother Könyv :-)))
Á, még csak a disznók uralmánál járunk, de majd a csacsi fellázítja az állatokat. Ismerős a sztori? Pedig ez nem is a Nagy Big Brother Könyv :-)))
3235 felháborodott 2003-11-26 16:03:10
vagyis győztek az állatok...
vagyis győztek az állatok...
3234 Piroska és a farkas 2003-11-26 16:01:01
Ha már Bándi: december 1-én BKK-ban Verdi:Requiem Győrben pénteken, 28-án, Székesfehérváron szombaton 29-én ugyanaz. Aki szereti most hallhatja!!
Ha már Bándi: december 1-én BKK-ban Verdi:Requiem Győrben pénteken, 28-án, Székesfehérváron szombaton 29-én ugyanaz. Aki szereti most hallhatja!!
3233 Caligula 2003-11-26 15:59:07
A csacsit tündinek hívják? Még szerencse, hogy nem ezen a néven topikolok itten. Tiszta állatkert lehet ez a MÁO. Legalábbis szép gyűjtemény emberszabásúakból :-)
A csacsit tündinek hívják? Még szerencse, hogy nem ezen a néven topikolok itten. Tiszta állatkert lehet ez a MÁO. Legalábbis szép gyűjtemény emberszabásúakból :-)
3232 vau-vau, vagy iá! 2003-11-26 15:56:33
Zsolt! Tündi ez a kiscsacsi! /vagy nagy szamár?
Zsolt! Tündi ez a kiscsacsi! /vagy nagy szamár?
3231 Caligula 2003-11-26 15:41:47
Bándi pl mintha mondta volna, hogy ő idén csak a Wagnerekre készül, csak tanul. Biztos ez is sok energiát, időt vesz el (tudom, ő nem közalkalmatlan, csak egy példa) A kérdés tehát: egy átlagos közalkalmazott énekes/zenész mennyi időt tölt felkészüléssel?
Bándi pl mintha mondta volna, hogy ő idén csak a Wagnerekre készül, csak tanul. Biztos ez is sok energiát, időt vesz el (tudom, ő nem közalkalmatlan, csak egy példa) A kérdés tehát: egy átlagos közalkalmazott énekes/zenész mennyi időt tölt felkészüléssel?
3230 felháborodott 2003-11-26 15:37:38
Rendben. Én egy egyszerű, zenét szerető, koncertre járó tanár vagyok. Hav jövedelmem megközelíti a bruttó 150 ezret. Ezért havi 80 órát dolgozom és további 80 órát kell/kellene a felkészülésre, dolgozatjavítás stb. fordítanom. Innen nézve, meglehetősen furcsa az olyan közalkalmazotti állás, ahol kb. ugyanennyiért (esetekben ennek sokszorosáért) évi NÉHÁNY - ebben az esetben mindegy, hogy 8 vagy 20 - előadáson kell fellépni. Ha Ti ezt normálisnak, és védhetőnek tartjátok, akkor bizonyára bennem van a hiba és elnézést kérek minden megbántott és ezek szerint alaposan kizsigerelt énekestől.
Rendben. Én egy egyszerű, zenét szerető, koncertre járó tanár vagyok. Hav jövedelmem megközelíti a bruttó 150 ezret. Ezért havi 80 órát dolgozom és további 80 órát kell/kellene a felkészülésre, dolgozatjavítás stb. fordítanom. Innen nézve, meglehetősen furcsa az olyan közalkalmazotti állás, ahol kb. ugyanennyiért (esetekben ennek sokszorosáért) évi NÉHÁNY - ebben az esetben mindegy, hogy 8 vagy 20 - előadáson kell fellépni. Ha Ti ezt normálisnak, és védhetőnek tartjátok, akkor bizonyára bennem van a hiba és elnézést kérek minden megbántott és ezek szerint alaposan kizsigerelt énekestől.
3229 Megén 2003-11-26 15:26:45
Felháborodott, azért ne vedd nagyon a szívedre a dolgot. De azt azért el kell ismerned, hogy mint sok más munkát, az opraéneklést sem lehet \"kilóra mérni\". Nem hiszem, hogy naponta 9-től fél 5-ig énekelnie kell valakinek, hogy a közalkalmazotti munkaidőnek eleget tegyen. Azt az időt pedig senki nem számolja el neki, amikor betanul egy operát. Tehát én sem vagyok elégedett a mostani MÁO helyzettel, de ez azért bonyolultabb kérdés. Beszélgessünk róla, ha úgy gondolod.
Felháborodott, azért ne vedd nagyon a szívedre a dolgot. De azt azért el kell ismerned, hogy mint sok más munkát, az opraéneklést sem lehet \"kilóra mérni\". Nem hiszem, hogy naponta 9-től fél 5-ig énekelnie kell valakinek, hogy a közalkalmazotti munkaidőnek eleget tegyen. Azt az időt pedig senki nem számolja el neki, amikor betanul egy operát. Tehát én sem vagyok elégedett a mostani MÁO helyzettel, de ez azért bonyolultabb kérdés. Beszélgessünk róla, ha úgy gondolod.
3228 Fityisz 2003-11-26 15:23:31
Javasolom az összes józan, nem elvakult és nem gyűlölködő chattársnak, ne menjenek le olyan kutyába, ahogy ezt néhány MÁO-s teszi. Bocs, kutyusok!
Javasolom az összes józan, nem elvakult és nem gyűlölködő chattársnak, ne menjenek le olyan kutyába, ahogy ezt néhány MÁO-s teszi. Bocs, kutyusok!
3227 felháborodott 2003-11-26 15:20:53
Igen tisztelt operaénekes Urak/Hölgyek! Számoljunk egy kicsit! Ha valaki a diplomás minimálbért kapja ami ma 100 ezer forint, viszont egész évben összesen 8 alkalommal lép színpadra az előadásonként 150 ezerrel lesz gazdagabb. Önök ezt normálisnak tartják? Persze, hogy annak tartják, különben nem fognának össze BÁRKI ellen, aki megpróbálja ezt a hihetetlen és arcátlan rendszert megszűntetni. Gondolkodjanak már egy kicsit az Isten szerelmére!!
Igen tisztelt operaénekes Urak/Hölgyek! Számoljunk egy kicsit! Ha valaki a diplomás minimálbért kapja ami ma 100 ezer forint, viszont egész évben összesen 8 alkalommal lép színpadra az előadásonként 150 ezerrel lesz gazdagabb. Önök ezt normálisnak tartják? Persze, hogy annak tartják, különben nem fognának össze BÁRKI ellen, aki megpróbálja ezt a hihetetlen és arcátlan rendszert megszűntetni. Gondolkodjanak már egy kicsit az Isten szerelmére!!
3226 Megén 2003-11-26 15:20:38
Zsolt, nem volt jó a javaslat, ugyanis a képen látható egyéniség, még csökönyös formájában is sokkal jámborabb, mint annak idején Caligula volt.
Zsolt, nem volt jó a javaslat, ugyanis a képen látható egyéniség, még csökönyös formájában is sokkal jámborabb, mint annak idején Caligula volt.
3225 Mantuai herceg 2003-11-26 14:23:51
Személyes megszólittatás alapján: milyen Gáláról van szó? A Mantuai-féléknek azt hiszem sokat köszönhetnek az Operabarát alapítványban kifejtett munkájukért a MÁO dolgozói, de ne köszönjenek semmit, nem ezért csináljuk. Mi szeretjük a zenét, a Házat és hiszünk az emberekben. Egyelőre. Szívélyes üdvözlet a Mantuai-félék helyett és nevében a Mantuaitól.
Személyes megszólittatás alapján: milyen Gáláról van szó? A Mantuai-féléknek azt hiszem sokat köszönhetnek az Operabarát alapítványban kifejtett munkájukért a MÁO dolgozói, de ne köszönjenek semmit, nem ezért csináljuk. Mi szeretjük a zenét, a Házat és hiszünk az emberekben. Egyelőre. Szívélyes üdvözlet a Mantuai-félék helyett és nevében a Mantuaitól.
