Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:
2019. július 20. szombat 21:00 - 23:50
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
Közvetítés a Budapesti Operettszínházból – felvételről (2019)
(170')
„A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, hogy a hasonló nevű nagyhercegséggel még véletlenül sem vonjon párhuzamot a nagyérdemű, de miután a közönség amúgy is Luxemburgként emlegette az operettet, Lehár is beleegyezett a betűcserébe. A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint, minden különösebb műgond nélkül néhány Bad Ischlben töltött hét alatt „összecsapta”e remekművet. A kritika is kedvezően fogadta az operettet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt forradalmi, újító megoldásokat művébe. A viták most már nem csupán az új produkció körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére. A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angele-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret...”
Szereposztás:
René - Dolhai Attila
Angele - Fischl Mónika
Fleury - Frankó Tünde
Brissard - Kerényi Miklós Máté
Juliette - Szendy Szilvi
Sir Basil - Kálloy Molnár Péter
Lord Lanchaster - Langer Soma
Lord Winchester - Oláh Tibor
Lord Worchester - Pálfalvy Attila
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Tánckara, Énekkara és Zenekara
Karmester: Makláry László
Rendező: Somogyi Szilárd
Ma éjjel (21.00 - 23.15) ismét láthatjuk az M5 csatornán Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének a Soproni Petőfi Színház előadásán készült felvételét (2018. december)
A főbb szerepekben: Domoszlai Sándor, Vadász Zsolt, Sipos Marianna, Teremi Trixi, Szolnoki Tibot, Major Zsolt
Km. a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar, a Soproni Petőfi Színház kórusa, gyermekkara, tánckara
Vezényel: Tassonyi Zsolt
Koreográfus: Demcsák Ottó
Magyar szöveg: Zsadon Andrea
Versek: Miklós Tibor
Rendezte – Prof. Dr. Robert Herzl
Művészeti vezető – Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor
Kapcs. 1066 - 1075 sorszámok
Ma éjjel ismét sugázza a televízió:
M5 csatorna 2019. június 26. szerda 21:05 - 23:05
Tokody 40 - Tokody Ilona jubileumi hangversenye - 2017. március 13
(120')
Rendező: Aczél András
A XX. század utolsó harmadában egy igazi unicum Tokody Ilona magyar lírai szoprán, aki tehetsége és szorgalma, elbűvölő egyénisége révén sikerrel járhatta be a világot. Az olasz lírai szerepek mindegyikében etalon, a kifinomult, artisztikus éneklés nagy alakja. Pályafutása kezdetének 40. évfordulójára rendezett ünnepi hangversenyére személyesen állította össze az est műsorát és szereplőit.
A gálakoncerten az ünnepelt művésznő többek között a Figaro házassága, a Simon Boccanegra, az Otello, az Aida, a Bohémélet és a Tosca híres nőalakjait is megelevenítette, a duettekben Alexandru Agache és a művésznő férje, Muskát András működött közre.
A jubileumi előadást a néhai Luciano Pavarottival rendszeresen együttdolgozó, a Három Tenor-koncerteket rendszeresen vezénylő Ács János dirigálta. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
- rész
Mozart: Vado, ma dove? („Megyek, de hová?”) K. 583 – Tokody Ilona
Mozart: Don Giovanni – Nyitány
Verdi: Otello – Ave Maria – Tokody Ilona
Verdi: A lombardok – Oronte áriája a II. felvonásból – (’La mia letizia infondere’) – Muskát András
Verdi: Simon Boccanegra – Boccanegra és Amelia duettje az I. felvonásból (’Orfanella il tetto umile… Figlia! A tal nome palpito’) – Tokody Ilona, Alexandru Agache
Bellini: Norma – Nyitány
Verdi: Aida – Aida és Radamès duettje a IV. felvonásból (’O terra, addio’) – Tokody Ilona, Muskát András
- rész
Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája az I. felvonásból – (’Ecco, respiro appena’) – Tokody Ilona
Giordano: Andrea Chénier – Gérard áriája a III. felvonásból – (’Nemico della Patria’) – Alexandru Agache
Rossini: A tolvaj szarka – Nyitány
Meyerbeer: Az afrikai nő – Vasco da Gama áriája a IV. felvonásból – (’Pays merveilleux... O Paradis...’) – Muskát András
Puccini: Bohémélet – Mimì áriája a III. felvonásból – (’Donde lieta usci’) – Tokody Ilona
Verdi: Aida – Előjáték
Puccini: Tosca – Tosca és Cavaradossi duettje az I. felvonásból – (’Qual occhio al mondo…’) – Tokody Ilona, Muskát András
Ráadások:
Paolo Tosti: A vucchella
Ernesto de Curtis: Non ti scordar di me
A Zenés TV Színház bemutatója volt: 1986. február 27., 20.00 – 21.00
Behár György: Primadonna
Zenés játék/dalmű/
"Regényes történet Pálmay Ilkáról, aki meghódította a világot".
Krúdy Gyula kisregénye nyomán a forgatókönyvet írta és a televízióra alkalmazta: Juhász István
Versek: Baranyi Ferenc
A zenei felvételen közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Jancsovics Antal
Rendező: Bohák György
Dramaturg: Bánki László
Vezető operatőr: Kocsis Sándor
Díszletterrvező: Langmar József
Jelmeztervező: Wieder Marianne
A szereposztásból:
Primadonna (Pálmay Ilka) – Pitti Katalin
Florica, szobalány (öltöztetőnő) – Oszvald Marika
Timothy, angol inas (lakáj) – Benedek Miklós
Kinsky gróf - Bács Ferenc
Cziráky gróf – Bende Zsolt
Négy színésznő - Torday Éva, Barlay Zsuzsa, László Margit, Lehoczky Éva
Evva Lajos, a Népszínház igazgatója – Haumann Péter
Szigeti József – Vajda László
További szereplők:Mácsai Pál, Hirtling István és Szolnoki Tibor, Jáki Béla
Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara (koreográfus: Molnár Ernő, Szirmai Béla).
A Színházi Élet a húszas évek elején folytatásokban közölte Krúdy Gyula kisregényét, Pálmay Ilkáról, a századforduló tehetséges. kalandos életű színművészéről. Pálmay Ilka színészi pályája Kassáról indult; játszott a pesti Népszínházban, amelynek hőskora elválaszthatatlan az ő nevétől, majd Bécs és London után Amerika színházlátogató közönségét is meghódította. A francia pikantéria, a sejtetett, de ki nem mondott kétértelműségek bájos és virtuóz művésze volt.
A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián") ennek a televíziós daljátéknak a zenei hanganyagáról részlet szólalt meg: a finálé:
Km. Pitti Katalin, Bács Ferenc, Vajda László, Oszvald Marika, Benedek Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jancsovics Antal.
Ezt a mintegy 15 perces részletet ma délután (18.00 - 19.00) az ismétlő adás végén megint meghallgathatjuk.
Kapcs. 1057. sorszám
Ismétlés:
2019. május 26-án (vasárnap) 21:35 órától látható felvételről Richard Wagner A walkür című zenedrámája az M5 csatornán.
(250 perc)
Rendező, vizuális koncepció: M. Tóth Géza
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Vetített látvány: KEDD Kreatív Műhely
Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya
Koreográfus: Venekei Marianna
Dramaturg: Orbán Eszter
Szereplők: Kovácsházi István (Siegmund), Sümegi Eszter (Sieglinde), Andreas Hörl (Hunding), Tomasz Konieczny (Wotan), Linda Watson (Brünnhilde), Németh Judit (Fricka), valamint a walkürök szerepében: Wittinger Gertrúd, Bátori Éva, Fodor Beatrix, Vörös Szilvia, Várhelyi Éva, Kálnay Zsófia, Gál Erika, Fodor Bernadett
Vezényel: Halász Péter
A felvétel a bemutatón, 2016. március 6-án készült az Operaházban.
Ismét láthatjuk ma éjjel az M5 csatornán ezt az operettszínházi közvetítést:
2019. május 25., 21.00 – 23.55
Kálmán Imre: A chicagói hercegnő
- Operett két felvonásban
(2018) (180')
Díszlettervező: Horesnyi Balázs.
Jelmeztervező: Velich Rita.
Rendező: Béres Attila
„A chicagói hercegnő a nagy közép-európai operett-áradat hullámain született, de amikor bemutatták, 1928-ban a csillogó műfajnak már új versenytársa akadt. A kávéházakban megjelent az addig szokásos muzsika mellett az európai publikumot piszkálgató amerikai dzsessz. Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek.
A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek majd, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok.
"Amikor valami nincs, az nagyon nagy felelősség, mert rajtad múlik, tovább fog-e élni vagy sem." Béres Attila kiemelte, hogy az operett színpadra varázsolásánál arra törekedett az alkotói stáb, hogy formailag és színészi kifejezési eszközökben valami fajta kísérlet jelenjen meg az előadásban. "Nem tudom, sikerült-e, hogy a nitrogén bomba felrobban-e majd, de az biztos, hogy összeöntöttünk egy csomó színházi gondolkodást, sok-sok műfaji követelményt, sőt! műfaji ellenkövetelményt is, megpróbáltunk annyira ironikusak lenni, ami még nem sértő, és annyira cinikusak lenni önmagunkkal, amennyire csak lehet.”
Szereposztás:
Mary - Bordás Barbara,
Borisz, Sylvária trónörököse - Dolhai Attila,
Lizaveta nagyhercegnő, az Anyja - Kalocsai Zsuzsa,
Mr. James Bondy, Mr. Lloyd Titkára - Kerényi Miklós Máté,
Rosemary Dragica, morániai hercegnő - Szendy Szilvi,
Edith Rockefeller - Szulák Andrea,
Sarah Rotschild - Zábrádi Annamária,
Bobby, szaxofonos - Bársony Bálint,
Bunda Mihály, cigányprímás - Ökrös Tibor,
Alexej Zénó Luparovics nagyherceg, Moránia uralkodója - Földes Tamás,
Közreműködik:
Bársony Bálint és zenekara,
Ökrös Tibor és zenekara,
A Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, Zenekara,
valamint a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Musical Stúdiójának növendékei.
Vezényel: Bolba Tamás
Aki nem latta ezt a friss, 2019-es beszelgetest Kincses Veronikaval, sok vendeg kollegajaval es a főigazgatóval, itt megtekintheti.
Duna World-on ma 20:00-tol a "Hogy volt?!"-sorozatban zenes multidezes, beszelgetes Kincses Veronikaval.
Ma éjjel láthatjuk a televzióban:
2019. május 19-én (vasárnap) 21:00 órától látható felvételről Giacomo Puccini A Nyugat lánya című operája az M5 műsorán
A felvétel a 2018. december 13-i előadáson készült az Erkel Színházban.
(Bemutató: 2018. december 1.)
David Belasco The Girl of the Golden West című drámája alapján a szövegkönyvet írta: Guelfo Civinini, Carlos Zangarini
Díszlettervező: Zinovy Margolin
Jelmeztervező: Olga Shaishmelashvili
Világítástervező: Alexander Sivae
Dramaturg: Orbán Eszter
Rendező: Vasily Barkhatov
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor).
Vezényel: Kocsár Balázs
Szereposztás
Minnie – Bátori Éva
Dick Johnson (Ramerrez), bandita – Gaston Rivero
Jack Rance, seriff – Szegedi Csaba
Nick, pultos – Balczó Péter
Ashby, a Wells Fargo társaság ügynöke – Bakonyi Marcell
Sonora, aranyásó – Cseh Antal
Trin, aranyásó – Ujvári Gergely
Sid, aranyásó – Geiger Lajos
Bello, aranyásó – Erdős Attila
Harry, aranyásó – Kiss Tivadar
Joe, aranyásó – Kristofori Ferenc
Happy, aranyásó – Rezsnyák Róbert
Jim Larkens, aranyásó – Gábor Géza
Billy Jackrabbit, indián – Kőrösi András
Wowkle, a felesége – Heiter Melinda
Jake Wallace, vásári énekes – Káldi Kiss András
José Castro, mesztic férfi – Kiss András
Ma éjjel az M5 csatorna sugározza
2019. május 18. szombat 21:00 - 00:00
Szirmai Albert: Mágnás Miska
A Budapesti Operettszínház előadása (2019)
Szereposztás:
Alsótrécsei Trécsei Mixi Miska, lovász - Peller Károly
Marcsa, mosogatólány - Peller Anna
Rolla grófnő - Lukács Anita
Baracs István - Vadász Zsolt
Alsótrécsei Trécsei Mixi - Csere László
Felsőrécsei Récsei Pixi - Csonka András
Zsorzsi nagymama - Lehoczky Zsuzsa
Korláth gróf – Virágh József
Stefánia – Kalocsau Zsuzsa
Mausi grófnő – Ullmann Zsuzsa
Jella grófnő – Csengeri Ottilia
Leopold – Benkóczi Zoltán
Eleméri gróf – Péter Richard
Szele, Korláth gróf titkára – Balogh Bodor Attila
Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara.
Karmester: Rónai Pál
Író: Bakonyi Károly
Dalszövegíró: Gábor Andor
Átdolgozó: Békeffy István, Kaszó Elek
Dramaturg: Kállai István
elmeztervező:Tordai Hajnal
Díszlettervező: Kis-Kovács Gergely
Karigazgató: Drucker Péter
Koreográfus: Nagy György
Rendező: Verebes István
Múltidézés
„La Bella Tangolita”
Részletek a Pesti Vigadó 1983. augusztus 7-i operettműsorából
I. rész: 1984. február 15., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.30
Felléptek: Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Ötvös Csilla, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor, Rozsos István
(A műsorrészletezésről nem áll rendelkezésemre adat)
II. rész: 1984. március 22., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.35
Műsorszámok:
- Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban – Tangolita dala (Kukely Júlia)
- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nekem már száz babám” (Leblanc Győző)
- Lehár Ferenc – Erdődy János: Giuditta – „Olyan forró ajkamról a csók” (Pitti Katalin)
- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini – „Nem szeret így téged más” (Kukely Júlia, Horváth Bálint)
- Lehár Ferenc – Innocent-Vincze Ernő: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő” (Mészöly Katalin)
- Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – „Kis húgom, légy vidám…” (Ötvös Csilla, Ötvös Csaba)
- Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – „A lányok, a lányok…” (Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor)
Műsorvezető: Antal Imre
Km. a Postás Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dénes István
Szerkesztő: László Zsuzsa
Rendező: Bodnár István
Ma este 21 órától látható Jules Massenet Werther című operája az M5 HD műsorán.
Rendező: Szikora János
Karmester: Alain Guingal
A főbb szerepekben:
Brickner Szabolcs (Werther),
Szegedi Csaba (Albert),
Busa Tamás (Le Bailli),
Szerekován János (Schmidt),
Egri Sándor (Johann),
Mester Viktória (Charlotte),
Szemere Zita (Sophie)
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Kenesey Judit
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
A felvétel 2017. május 6-án készült az Operaházban.
Kapcs. 349. sorszámhoz
Kiegészítés
Petrovics-opera: Lysistrate
Az opera tévéváltozata
Írta: Ruitner Sándor
/RTV Újság, 1984. december 10-16./
Egy kritikus szerint az a mű, amelyik nem tűnik el a feledés homályában a bemutatót követő egy-két évtizeden belül, feltétlenül érdemes arra, hogy sorsának alakulását figyelemmel kísérjük. Korunkban ugyanis a formák és stílusok olyan sorozatban váltják egymást, amely ennek előtte szinte századokra elegendő lett volna. Ha egy huszonöt évvel ezelőtti, a magyar zene forrongó és megújulást szülő korszakából származó zeneműre azt mondhatjuk, hogy mainak, frissnek, fiatalosan üdének tetszik, akkor ebből az „opus”-ból igazi tehetség sugárzik. Petrovics Emil Lysistrate című koncertoperája (keletkezésekor így határozta meg műfaját a szerző) ilyen mű. A művészeti ízlésváltozások buktatóit szinte észre sem véve jelentkezett újra meg újra; változott külsővel, de változatlan tartalommal.
Először a rádióban szólalt meg. A fiatalosan dinamikus, abszolút drámai töltésű zene – érdekes módon – nemcsak hallgatóságának képzeletét ragadta magával, de szereplőit is a „mozgás” felé vonzotta. A felvétel címszereplője, Sándor Judit például ragaszkodott ahhoz, hogy a róla nem sokkal később készülő televíziós portréfilmben feltétlenül szerepeljen a darab egyik áriája.
Ilyen előzmények után izgalmas dolog nyomon követni a mű színpadi pályafutását. A Magyar Állami Operaház az 1962-es rádiós premier után kilenc esztendővel tűzte műsorára, Házy Erzsébettel a címszerepben. A cselekmény egy, az egész művet átfogó, látványos koreográfiától nyerte el szokatlanul újnak tetsző kifejezési formáját. Ezek után nem tarthatjuk véletlennek, hogy a rendezés munkáját – vendégként – a Pécsi Balett vezetőjére, Eck Imrére bízták. A Lysistrate új közönsége immár két Petrovics-opera ismeretében ült be a színházba. Két, nyomasztó témájú mű kontrasztja, és ugyanakkor vidám „előzménye” is a Lysistrate, hiszen anyaga – kísérőzeneként – előbb született, mint a C’est la guerre, vagy a Bűn és bűnhődés. Aristophanész sodró erejű komédiájának először kiszolgálójává szegődött az alig harmincesztendő, fiatal zeneszerző, Devecseri Gábor tüneményes fordításához társítva klasszikus ihletésű motívumait. S amikor a prózai színházban elért siker nyomán egy opera lehetőségének körvonalait látta kibontakozni, bátran vállalkozott arra, hogy immáron ő kényszerítse igába az arisztophanészi szöveget, hogy szolgálja a zenei mondanivalót és kifejezési formát.
Az első elképzelés, a rádióváltozat, a koncertopera még statikus volt; a színpadon, a táncos lábakon már szinte szárnyakat kapott a mű; és nemcsak az első változat. A budapesti premiert – kis idő múlva – követte egy más formátumú berlini, Mikó András rendezésében. Ennek filmszalagra rögzített részletét 1974-ben láthatták a magyar operabarátok, a forró sikerű színházi estéről beszámolt a televízió zenei híradója is.
Akkor merült fel először a tévéváltozat elkészítésének gondolata, ám a zeneszerző ellenállt. A Zenés TV Színház addig kialakult palettáján nem talált olyan színt, olyan formát, amely a mű, általa még mindig keresett, igazi kifejezési formájaként megfelelt volna. Alkotótársat keresett és Maár Gyula személyében (egyre gyarapodó zenés rendezései láttán) ezt a társat meg is találta. A Bűn és bűnhődés író-rendező szerzőtársa újraálmodta a táncos elképzelést, de mellőzte a konkrét játéktér kényszerítő kalodáját. A képző-és és a mozgásművészet rafinált kifejezési eszközeiből épített olyan sugárzó „színpadot”, amelynek fényébe, sőt fókuszába mindig életrehívója, a zene került. S még sincs olyan érzésünk, hogy ebben a megoldásban minden a zenét szolgálja. A különböző művészetek, a zenével társulva, olyan módon hatnak egymásra, mint a természet erői, hogy megszüljék a csillaghoz hasonló gyémántot: az arisztophanészi gondolatot.
Petrovics Emil: Lysistrate
az opera tévéváltozata
Zenés TV Színház bemutatója: MTV 1, 1984. december 16., 21.50 – 22.35 óra
(44 perc)
Szereplők:
Lysistrate – Zempléni Mária
Nő karvezető – Farkas Katalin
Férfi karvezető – Gulyás Dénes
Közreműködők:
a Magyar Állami Operaház zenekara,
a Debreceni Kodály Kórus,
a Népszínház tánckara,
a Rockszínház tagjai
Vezényel: Petrovics Emil
Arisztophanész művét Devecseri Gábor fordította
Zenei rendező: Erkel Tibor
Karigazgató: Erdei Péter
Koreográfus: Györgyfalvai Katalin és Reinthaller Éva
Díszlettervező: Kézdi Lóránt
Jelmeztervező: Schäffer Judit
Szerkesztő: Ruitner Sándor
Operatőr: Gulyás Buda
Rendező: Maár Gyula
Richard Wagner: Parsifal
Zenés ünnepi játék három felvonásban
Felvétel az Erkel Színházban készült, 2018. április 5-én.
Leadta: 2019. április 21. vasárnap 21:05 - 01:30, M5 csatorna
Mikó András legendás rendezése 35 év után, 2018. április 5-én ezzel az előadással búcsúzott a közönségtől.
Karmester: Kocsár Balázs
Km- a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara
Szereposztás:
Amfortas: Tómas Tómasson
Titurel: Kovács István
Gurnemanz: Palerdi András
Parsifal: Kovácsházi István
Klingsor: Gábor Géza
Kundry: Németh Judit
1. grál-lovag: Kiss Péter
2. grál-lovag: Geiger Lajos
1. apród: Markovics Erika
2. apród: Simon Krisztina
3. apród:
4. apród: Szerekován János
I./1. viráglány: Váradi Zita
I./2. viráglány: Szakács Ildikó
I./3. viráglány: Simon Krisztina
II./1. viráglány: Gál Gabi
II./2. viráglány: Wierdl Eszter
II./3. viráglány: Várhelyi Éva
Egy hang: Vörös Szilvia
Szövegíró: Richard Wagner
Koreográfia: Seregi László nyomán László Péter
Díszlettervező: Forray Gábor
Jelmeztervező: Makai Péter
Magyar nyelvű feliratok: Oberfrank Géza
Karigazgató: Strausz Kálmán
Kapcs, 346., 347. sorszámok
Kiegészítés
- Esti Hírlap, 1984. április 7.
„PESTIEKKEL BÉCSBEN”
„Indul a Lehár-expressz”
A sztárok: Sass Sylvia és Siegfried Jerusalem
Magyar operettművészek állnak a bécsi televízió stúdiójának kamerái elé. Nagyszabású, hamarosan az NSZK-ban, utóbb majd nálunk is bemutatandó, a szokásosnál tarkább zenei programot rögzítenek. A zenét Budapestről viszik magukkal: a dalok és a táncok muzsikáját ugyanis már rögzítették a rádió VI. stúdiójában. Egyetlen komponista műveit: Lehár Ferencét. A Bécsben dolgozó magyar művészcsoport vezetője Kalmár András, televíziónk szórakoztató osztályának vezetője. Őt kérdeztük a program részleteiről.
A világ körül
— Hatnapos bécsi utunk célja, hogy képeket adjunk a hangoknak — mondta. — Lehár-expressz című műsorunkhoz forgatunk. A műsor alapötletét az a közismert tény adta, hogy Lehár Ferenc minden operettjének más-más ország a színhelye. Abból indultunk ki — jómagam és GüntherTolar, a forgatókönyvben társszerzőm —, hogy a valóságban létező Lehár-expressz mintájára világkörüli útra hívjuk meg a tévénézőket. Olyan országokba, ahol a Lehár-darabok cselekménye játszódik. Például a régi Oroszországba (Cárevics), Spanyolországba (Frasquita), Olaszországba (Giuditta, Paganini), Franciaországba (A víg özvegy). Összesen tizenöt helyre, természetesen Magyarországra is, Pacsirta című operettjének egyik részletével. A zeneszámokat blokkokra osztottuk, becsempésztünk „kívülálló” muzsikát is, ilyen például A három grácia. Felhangzik a Vilja-dal, a Várj, várj, szép délibáb, Ajka az ajkon, majd egy részlet a Tatjana című munkájából.
A bécsi felvételek résztvevői: Sass Sylvia, Oszwald Marika, Kovács József, Straub Dezső, Decsi Ágnes és az osztrákok egyik kedvence, Németh Sándor. Osztrák részről egyébként szintén sok közreműködője van a Lehár- expressznek Herbert Grunsky rendezésében.
Fellép például a bécsiek Danilója, Harald Serafin, s korunk egyik legnagyobb művésze, Siegfried Jerusalem. Amikor a zenei felvételekre Budapestre érkezett, elmondta nekem, hogy hatszor vendégszerepeit már hazánkban, de operettet még soha nem énekelt. Úgy érzi, legalább olyan nehéz kifogástalanul előadni egy Lehár-áriát, mint bármelyik operáét.
Ó, lányka...
— Táncok?
— Palotás, részlet a Cigányszerelemből, a Drótostótból, s lehári tarantella. Élőre felhívom a figyelmet, hogy felhangzik majd a leghíresebb Lehár-tenorista, azaz Richard Tauber gyönyörű hangja is. A Friederikából adja elő az Ó, lányka, ó, lányka kezdetű dalt, amelyre Bécsben Szőnyi Nóra Michael
Birkmeier társaságában táncol egy pas de deux-t.
— Időtartam?
— A műsor összesen kilencvenöt percig tart. Ebből nyolcvan perc Lehár-zene, a többi próza, csakhogy két változatban. A német nyelvű kissé hosszabb, a magyar szöveg rövidebb. A zenei részeket a Magyar Rádió és Televízió Zenekara élén Pál Tamás vezényelte.
/Kristóf Károly/
Egyelőre csak ezt találtam: egy részletet a youtube-on:
Terzetto: "Guerrieri,e preso il tempio... Io t'amava..."
Abigaille - Veronika Fekete
Fenena - Éva Tordai
Ismaele - József Csák
Conductor: Ferenc Nagy
1995 - Erkel Színház (Erkel Theater), Budapest
2018 után tudtommal ma éjjel másodszor láthatjuk a Nabucco 2017-es előadásának felvételét (közvetítés az Erkel Színházból) a televízióban.
Nincs felvéve Misura Zsuzsával? F.Veronikával?Elsőrangúak benne.
Hányadjára????
Ismétlés az M5 csatornán ma éjjel: 21.05 - 23.20
(Először 2018 márciusában láthattuk a képernyőn az operaelőadás felvételét.)
Giuseppe Verdi: Nabucco
A felvétel 2017. október 21-én készült az Erkel Színházban.
Alexandru Agache, Brickner Szabolcs, Bretz Gábor
Rálik Szilvia, Gál Erika
Rendező és karmester: Kesselyák Gergely
Kapcs. 1127., 1063., 930., 929. sorszámok
Kiegészítés
1984. június 22. , MTV 20.30 – 21.15.
Zenés TV Színház bemutatója
Offenbach: Fortunio dala
Az operett televíziós filmváltozata
Libretto: Hector Crémieux, Ludovic Halévy
Műfordító: Innocent Vincze Ernő
Vezető operatőr: Márk Iván
Díszlettervező: Langmár András
Jelmeztervező: Wieber Marianne
Rendezte: Szirtes Tamás
Szereposztás:
• Fortunio, ügyvéd - Mádi Szabó Gábor (próza)
• Lauretta, a felesége - Zempléni Mária
• Babette, szakácsnő – Halász Aranka
• Valentin, Fortunio írnoka, Lauretta imádója - Mácsai Pál (próza) - Énekhang: Molnár András
• Friquet, Fortunio patvaristája - Maros Gábor
• Ügyvédbojtár - Gárday Gábor
• Ügyvédbojtár - Kozáry Ferenc
• Ügyvédbojtár - Szolnoki Tibor
• Ügyvédbojtár - Sipos András
• Lányok: Détár Enikő, Makai Ágnes, Szegedi Dorottya, Vásári Mónika
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara.
Vezényel: Makláry László
Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Koreográfus: Hencsey Róbert
(Időtartam: 45 perc)
Fortunio ügyvédet féltékenység gyötri, mert valaki lopkodja a rózsáit, és fiatal felesége Lauretta egyre több rózsacsokrot kap ajándékba. Fortunio félve emlékszik ifjúkorára, mikor másodírnok volt André ügyvédnél és elcsábította annak fiatal nejét egy szerelmes dal segítségével. Ezért gyanakodva figyeli a neki dolgozó ügyvédbojtárokat, különösen a Laurettába titkon szerelmes Valentint, mert nem szeretne úgy járni, mint elődje. Friquet elmeséli Fortunio történetét az ügyvédbojtároknak, akik nagyon szeretnék megtalálni az asszonyszíveket hódító bűvös dal kottáját…
Ruitner Sándor dramaturg gondolatai az új televíziós operett bemutatójához (Megjelent az RTV Újságban):
„Akadnak az ember életében olyan vétségek, amelyek jóvátétele néha évtizedekig várat magára. A Zenés TV Színház következő bemutatója ilyen jóvátételi alkalmat kínál. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, amikor Jacques Offenbach Fortunio dala című operettje megelevenedik a képernyőn, a történet két változatban szerepelhet a hallgatók-nézők ismeretében: az egyik az ötvenes években készült rádiófeldolgozás, amely több mint százszor hangzott el - („Búbánat”: a Rádió Dalszínházának bemutatója 1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25. - Házy Erzsébet mint Fortunio lánya szerepel itt!, további énekes szereplők: Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc) -, a másik ez a most bemutatásra kerülő „új” változat.
Ennek a kettősségnek – bármennyire furcsának tetszik – erkölcsi indoka van. Amikor a remek, sodró erejű vígjátékot bemutatta a Rádió Dalszínháza, igencsak erkölcsös világban éltünk, Az, hogy a megbecsült, idős ügyvédet megcsalja fiatal felesége az iroda pelyhesállú ügyvédbojtárjával/írnokával, nem tartozott a hivatalosan támogatott operett-témák közé. A sziporkázóan szellemes zenét viszont be lehetett mutatni. Kínálkozott hát egy kézenfekvő megoldás: az ifjú asszonykából fiatal lány, az idős férjből pedig – korához illő – apa lett. Mindezek után még a hepiendet is tálcán kínálta a korántsem ilyen konszolidált megoldásokért lelkesedő szerző darabja: a fiatalok – apai áldással – egymáséi lettek.
Ám higgyék el, ez az eredeti Offenbach-darabban nem így van. A valódi történet most jelenik meg a képernyőn. S akik jól ismerik az operett megálmodójának, első nagy mesterének gondolatvilágát (és az Offenbach életrajz-filmsorozat jóvoltából nálunk ez immár nem korlátozódik szűk körre), azok számára ez a régi-új változat adhatja a maradandó színházi élményt. No és a dramaturg lelkiismerete is megnyugodhat végre, korrigálhatja sok évtizedes „tévedését”. A darab mostani változatát nem dolgozta át senki, hiteles alakjában kerül a néző elé.
Egyetlen apró kis csalást azért mi is elkövettünk, de ezt közzétettük a színlapon: Operaházunk magánénekese, Molnár András „kölcsönzi” énekhangját a Valentint játszó Mácsai Pálnak.”
Megjegyzem:
A rádió 1982-ben készítette el a Fortunio dala 1958-as felvételének „ remake”-jét: már ezen a stúdiófelvételen énekel - két évvel a televíziós változat előtt - a Zempléni Mária-Molnár András páros:
- Jacques Offenbach – Fischer Sándor: Fortunio dala (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Breitner Tamás – Zempléni Mária, Molnár András, Takács Tamara, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Wendler Attila, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
1983. február 19-én az MTV 1 csatorna sugározta
A Zenés TV Színház bemutatója: 20.55 – 21.55
Lehár Ferenc: A garabonciás
A daljáték televíziós változata
(60 perc)
Szövegét és verseit Innocent Vincze Ernő írta.
Zenéjét átdolgozta: Rékay Miklós
Dramaturg: Ruitner Sándor
Díszlet: Mátay Lívia
Jelmez: Wieber Marianne
Maszk: Sammer Katalin
Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Békés András
Közreműködők:
- az MRT szimfonikus zenekara
- a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)
- a Bihari Táncegyüttes (koreográfus: Novák Ferenc)
Vezényel: Sándor János
Szereplők:
A diák – Mácsay Pál fh. (énekhangja: Molnár András)
Drághy Péter – Bitskey Tibor (énekhangja: Sólyom-Nagy Sándor)
Sárika, az unokahúga – Fazekas Zsuzsa fh. (énekhangja: Temesi Mária) - megjegyzem: a műsorlapon még a művésznő születési neve szerepel: Tóth Mária
Karolin – Andor Éva (próza és énekhang)
Ferdinand von Kolb – Horesnyi László
Borcsa – Kovács Erzsébet
István – Tarsoly Elemér
(Előtte emlékezés az 1943. február 20-i ősbemutatóra: Magyar Királyi Operaházban)
Kedves Héterő, egyikünk sincs a megengedés vagy a nem megengedés helyzetében.
Csak tiszteletre méltónak lehet nevezni Puccini híres, megszállott igényességét a tökéletes szöveg érdekében, egyben szerencséje volt, hogy korának kiváló költői, librettistái között válogathatott. Nyilván tudta (ha sejtette egyáltalán a Manon Lescaut komponálásakor), hogy ha muzsikája a számos nyelvet használó nagyvilág közkincsévé válik, már nem lesz módja ügyelni minden szóra és kirúgni szövegírókat, műfordítókat. Azt sem kötötte ki, hogy szövegeit nem szabad lefordítani, az előadó ország nyelvén énekelni. Sem ő, sem más.
Biztos vagyok abban, hogy Nádasdy Kálmán éppen annyi szövegeltérést engedett meg magának, amennyi szükséges volt a magyar nyelvű énekelhetőséghez, de nem változtatott a cselekményen és a szerep jellemén. Egy „átértelmezett” rendezői koncepció, gesztus, jelmez vagy díszlet sokkal erősebb hamisítás, mint egy eleve (olykor szándékosan) közhelyes szöveg átfogalmazása.
Kedves bermuda, nem akartam udvariatlan lenni, de ha mégis úgy érzed, elnézésedet kérem. Akinek valójában szólt, válaszolt is. Régi témánk IVÁ-val... :-)
Idő híján most csak ennyit tudok írni, de a véleményedre nagyon kíváncsi vagyok: megengedhető ekkora szövegeltérés a Manon-románcnál? Puccini sorra rugdalta ki a szövegírókat: Marco Praga, Domenico Oliva, Giuseppe Giacosa, Luigi Illica, Ruggero Leoncavallo és mások bicskája is beletört, mert a zeneszerző minden szóra ügyelt.
Kedves IVA. Köszönöm szépen... -nem akartam reagálni a" nagyon udvarias "helyreigazításra.. nem számit. ...Kb 100x hallottam Házyval , élőben is lemezen is, s most a You Tubeon is direkt meghallgattam... köszönöm .bermuda.
Valószínűleg kedvelték a jól hangzó Ékszerária elnevezést. Hiszen azonos a címe Margit áriájának (Ballada és Ékszerária), sőt gyakran hallottam így nevezni Dappertutto áriáját is, a Tükörária és Gyűrűária elnevezések mellett.
Dehogynem érti! – szólok a védők nevében.
Nincs ékszer ennél gyönyörűbb – olvassuk Nádasdy Kálmán magyar szövegkönyvében. (Érthető.) Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amelyekben egy énekes apró vagy merészebb, egyéni vagy hagyományos szövegmódosítással énekel, legtöbbször a kiéneklés vagy könnyebbség kedvéért. Ugyanúgy érthető az is, hogy nincs ékszeremnél gyönyörűbb. Bermuda nem értette félre: nem tudni, miért, felvételek tanúsága szerint így énekelte Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Pitti Katalin, Kukely Júlia is.
Ettől még Nádasdy Kálmán Manon Lescaut-fordítása minden idők egyik legszebb, legszívhezszólóbb magyar operaszövege, amely méltó Puccini zenéjéhez.
Bár a Magyar Állami Operaházban időről időre akadtak kiemelkedő sikerű előadások, népszerű és nagy tekintélyű énekesek, az utóbbi 60 év operajátszása legnagyobb sikerének a Manon Lescaut bizonyult. Ebben kétségtelenül nagy szerepe van az 1961-es felújítás zenei minőségének, még inkább a Házy–Ilosfalvy-párosnak és legendájának, valamint az előadás alapján készült rádió- és lemezfelvételnek. Nem sok érdeme volt a sikerben Fülöp Zoltán díszletének, amely a zseniális tervezőnek korántsem a legihletettebb munkája, amint Mikó András sem a Manon Lescaut rendezésében mutatta meg fantáziája legjavát. A magyar fordítás azonban mintegy 20 éven át volt részese a sikernek és a népszerűség megalapozásának.
Ennyit a magyar nyelvű operaelőadásról.
Puccini: Manon Lescaut - Manon: In quelle trine morbide
Hívhatnánk a teljesen légből kapott, ezért randán hamis Ékszerária-megnevezés helyett Alkóváriának vagy Hálófülke-áriának (ld. 1293), ami mutathatná a fordító dicséretes és kívánatos törekvését a pontosságra. Azonban Manon nem ingatlanügynökként vagy belsőépítészként vágyakozik vissza alkóv nélküli kicsiny lakába. Az egyébként igényes fordítás ( ritka eset! ) elkerülhette volna ezt a "hálófülke"-szarvashibát.
In quelle trine morbide...
nell'alcova* dorata v'è un silenzio gelido, mortal,
v'è un silenzio, un freddo che m'agghiaccia!
Ed io che m'ero avvezza a una carezza voluttuosa
di labbra ardenti e d'infuocate braccia
or ho tutt'altra cosa!
O mia dimora umile,
tu mi ritorni innanzi gaia, isolata, bianca
come un sogno gentile di pace e d'amor!
________________
alcova
1. la camera da letto matrimoniale, o *il letto stesso, con allusione, spesso scherzosa, ai rapporti sessuali
2. parte di una stanza, generalmente separata da un arco, da tendaggi ecc., dove si colloca il letto
________________
Az alábbi értelmezés jobban megfelel az olasz eredetinek:
Ezekben a finom csipkékben...
az aranyozott, baldachinos ágyban jeges, halálos némaság van.
Ez a némaság, ez a fagy halálra dermeszt!
Én ahhoz szoktam, hogy vágytól hevülve simogat
a forró ajak, az izzó kéz;
most milyen más az egész!
Ó, szerény kis lakom,
előttem vagy újra-meg-újra, vidáman, kiesen, fehéren,
mint édes álom - nyugalomról és szerelemről.
De az igazi blamázs mégsem a fordítás, hanem a IV. felvonás "Sola, perduta..." ária ide kavarása volt. Valóban nem árt, ha a májusi bemutatóig a csapat megpróbál ismerkedni a művel.
Nem szeretnélek elszomorítani, de a Gioconda kapcsán volt egy beszélgetés Almási Tóthtal, és akkor nekem úgy tűnt, hogy neki is vannak fogalmazási és nyelvhelyességi gondjai.
A felirat most ez volt:
Aranyozott hálófülkémben
a puha csipkék között
Nincs ékszer ennél gyönyörűbb, ( ! )
Szebb selyem, puhább bársony...
Ennyit a magyar nyelvű operaelőadásról: aki védi, az sem érti...
"Nincs ékszeremnél gyönyörűbb, szebb selyem,puhább bársony.".. magyarul az "Ékszerária". Sola perdut abbandonata: Árván, a dermesztő magányban.. ..nem tudom hogyan lehet a kettőt összetéveszteni..az illető még sosem látta a Manont....
A tények kedvéért:
Egy kedves fórumtárstól kaptam az előbb az alábbi hozzászóló-sorokat:
'de miért nem az Ékszerária lett volna? Dehogynem,az volt,az "In quelle trine morbide " kezdetű ária,ezt nevezik Ékszeráriának. A kezdősort idézték rosszul, nem az ária címét."
Köszönöm.
Drukkolok az új Artistic Director -nak, András Almási-Tóth -nak, hogy találjon maga mellé olyan munkatársakat, akik kevésbé trehányak, és meg tudják különböztetni például a "ki"-t az "aki"-től, a "mely"-t az "ami"-től, és a magyar nyelv használatában a klasszikus formátumokat részesítik előnyben, ellentétben a jelen, magyar-nyelv-gyalázó, reklám-ízűen ócska szöveghasználat képviselőinek áldatlan tevékenységétől.
Bizony, a Yoncheva által előadott Manon-részlet nem az Ékszerária volt… - ami még érdekesebb: Ókovács Szilveszter a „Tatjana néném”-nek címzett internetes (Origo.hu) levelében ugyanígy nevezi az Olasz Estélyről írt beszámolójában ezt a hallott Puccini-áriát ebből az operából.
Egyébként a gálaest programjának televíziós, szerkesztett változatából kimaradtak ezek a részletek:
- Ponchielli: Gioconda – Enzo áriája a II. felvonásból („Cielo e mar”) » Boncsér Gergely
- Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo
- Mascagni: Parasztbecsület – Nyitókórus
- Leoncavallo: Bajazzók – Harangkórus
- Mascagni: Fritz barátunk – Intermezzo
Valaki simán félrepárosította az első Manon-ária magyar címét a IV. felvonásbéli (olasz nyelvű) kezdősorával. (Merem remélni, hogy nem a készülő Manon Lescaut-felújítás próbáinak tapasztalata nyomán.
Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája a II. felvonásból (Ékszerária - „Sola, perduta, abbandonata”) » Sonya Yoncheva
A Nádasdy-fordítás nyomán Ékszeráriának nevezett Manon-dalocskában ékszer ugyan még nyomokban sem volt, de a „Sola, perduta, abbandonata” már végképp túlzás lenne.
Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk felvételről:
21.35 – 23.25 „Olasz Estély”
Sonya Yonchevával
Erkel Színház, 2019. március 2.
Műsor:
I.rész
- Nádasdi András / Puccini / Andorka Péter: Puccini-keringő – Nyitótánc
- Leoncavallo: Bajazzók – Prológ » Kálmándy Mihály
- Puccini: Lidércek – Anna áriája az I. felvonásból („Se come voi piccina io fossi”) » Sonya Yoncheva
- Rossini: La Fede » a Magyar Állami Operaház Gyermekkara
- Rossini: La Caritá » a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, Ittzés Berta (szóló)
- Mráz Kornélia / Csajkovszkij: Virágkeringő » a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei
- Ponchielli: Gioconda – Enzo áriája a II. felvonásból („Cielo e mar”) » Boncsér Gergely
- Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo
- Puccini: Bohémélet – Mimì áriája az I. felvonásból („Sì, mi chiamano Mimì”) » Sonya Yoncheva
- Giordano: Andrea Chénier – Gérard áriája a III. felvonásból („Nemico della patria”) » Kálmándy Mihály
- Mascagni: Parasztbecsület – Nyitókórus
- Puccini: Bohémélet – Mimì és Rodolfo duettje az I. felvonásból („O soave fanciulla”) » Sonya Yoncheva, Boncsér Gergely
II. rész
- Leoncavallo: Bajazzók – Harangkórus
- Puccini: Bohémélet – Mimì áriája az III. felvonásból („Donde lieta uscì”) » Sonya Yoncheva
- Sarkissova Karina / Respighi: La pentola magica, P. 129 » Ivanova-Skoblikova Sofia, Kekalo Iurii, Melnik Tatiana, Leblanc Gergely, Felméry Lili, Timofeev Dmitry, Lagunov Ievgen
- Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája a II. felvonásból (Ékszerária - „Sola, perduta, abbandonata”) » Sonya Yoncheva
- Giordano: Andrea Chénier – Kórus az I. felvonásból („O pastorelle, addio!”)
- Mascagni: Fritz barátunk – Intermezzo
- Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szan áriája a II. felvonásból ( „Nagyária” „Un bel dì vedremo”) » Sonya Yoncheva
- Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Lunardo áriája az I. felvonásból („Quando un omo xe serio”) Palerdi András
- Cilea: Az arles-i lány – Federico panasza - románc („È la solita storia del pastore”) » Boncsér Gergely
- Verdi: Falstaff – Zárófúga („Tutto nel mondo è burla”) » Rőser Orsolya Hajnalka, Wiedemann Bernadett, Kiss Tivadar, Szegedi Csaba, Nagy Zsófia, Balga Gabriella, Szappanos Tibor, Fülep Máté, Boncsér Gergely, Gábor Géza
Ráadás:
- Puccini: Gianni Schicchi – Laueretta áriája Sonya Yoncheva
Közreműködik a Magyar Nemzeti Balettintézet, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara
Karmester: Kocsár Balázs főzeneigazgató
Rendezők: Almási-Tóth András művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató
A rendező munkatársa: Kováts Andrea
Az est házigazdái: Morvai Noémi (MTVA) ás Ókovács Szilveszter főigazgató
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Zongorán közreműködik: Foskolos Bettina
Karigazgató: Csiki Gábor
Partner: BMW Group Magyarország
Kapcs. 1264. sorszám
Operettest a Vigadóban - felvételről
I. - Johann Strauss műveiből
(60')
II. - Lehár Ferenc műveiből
(50')
Az Ifj. Johann Strauss és Lehár Ferenc legnépszerűbb, legismertebb műveiből készült válogatás
Kiegészítésül:
Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar
Karmester: Makláry László
(1993)
I.rész
I. Johann Strauss: A cigánybáró – részletek (Kincses Veronika, Pitti Katalin, Berkes János, Gregor József, Miller Lajos)
II. Johann Strauss: A denevér
- Nyitány
- Adél dala (Kincses Veronika)
- Csárdás (Pitti Katalin)
III. Johann Strauss: Egy éj Velencében
- Gondoladal (Berkes János)
- Lagúnakeringő (Miller Lajos)
IV. Johann Strauss: Éljen a magyar! – polka
II. rész
Lehár Ferenc: Éva – keringő
Lehár Ferenc: A víg özvegy
- Danilo belépője (Miller Lajos)
- Hanna és Danilo szerelmi kettőse – „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress” (Pitti Katalin, Miller Lajos)
Lehár Ferenc: Pacsirta – Juliska dala (Kincses Veronika)
Lehár Ferenc: A garabonciás – „Deres már a határ” (Gregor József)
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Berkes János)
Lehár Ferenc: Paganini – „Szép álom, szállj a szívemre” (Kincses Veronika)
Lehár Ferenc: A cárevics –Volga-dal (Miller Lajos – német nyelven énekelte)
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő” (Pitti Katalin)
id. Johann Strauss: Radetzky-induló (vezényel: Gregor József – poén)
Ma éjjel, az M5 csatornán láthatjuk:
2019. március 30. szombat, 21:00 – 22:00; 22.00 – 22:50
Operettest a Vigadóban - felvételről
I. - Johann Strauss műveiből
(60')
II. - Lehár Ferenc műveiből
(50')
Az Ifj. Johann Strauss és Lehár Ferenc legnépszerűbb, legismertebb műveiből készült válogatás
Kincses Veronika, Pitti Katalin, Berkes János, Miller Lajos és Gregor József előadásában, a Vigadó hangversenyterméből.
Rendezte: Horváth Zoltán
Előzmények: 1230., 1198., 1181.,1190., 1189., 314., 417., 686-689.; 1063., 1127., 1128., 1131., 1132., 899., 900., 335. sorszámok
Zenés TV Színház
Robert Planquette: A corneville-i harangok
„A nyolcvanharmadik meghívó”
Petrányi Judit írása az RTV Újságban – az operett televíziós változatának 1983. március 5-i bemutatója elé.
A napokban a kezembe került egy régi meghívó. Az akkor megalakult színház így invitálta leendő közönségét első bemutatójára: „Szeretettel meghívjuk Önt saját tévékészüléked elé!” Az első hallásra meghökkentő felhívást azóta nyolcvanszor többször ismételte meg a Zenés TV Színház. A meghívás ezen a héten ismét elhangzik Planquette A corneville-i harangok című operettjének bemutatása előtt. A zenés dráma széles, bár a szerkesztők szerint még mindig nem teljes skálája – ez lehetne e színház első tíz évének egymondatos mérlege.
Ez évtized szereplői: zeneszerzők, írók, színészek, énekesek, hangszeres zenészek, karmesterek, rendezők – puszta felsorolásuk is vaskos kötetet töltene meg. A képzeletbeli névsor élére mindenképpen két név kívánkozik. A Zenés TV Színház két létrehozója: Bánki László és Ruitner Sándor
Ruitner Sándor a tíz év történetének igazi kezdetét harminchárom esztendővel ezelőttről számítja.
- 1950-ben működtem közre az első rádióoperettek felvételeiben – a sorozat azután A Rádió Dalszínháza nevet kapta. Ezt a mi hangzó színházunkat, amelyben a látvány hiányát „csak” a nemes zene és az előadások színvonala feledtethette, húsz év alatt sikerült olyanná alakítani, amilyennek szerettük volna. És akkor mindehhez ráadásként a látvány lehetőségét ajánlotta Bánki László és Gellért Endre, megkérdezve: nem volna-e kedvem valami hasonlóval a televízióban megpróbálkozni. Nagyon is volt kedvem, de nemigen tudtam, hogyan kellene hozzákezdeni. Nádasdy Kálmántól kértem tanácsot, és ő azt mondta: „Én ugyan ezt a műfajt nem értem, de szerintem pontosan ugyanúgy kell csinálni, mint az igazi színházat.” És valóban: az irodalom olykor helyettesítheti a képzőművészetet, a zene az irodalmat, s ha a szavak, színek, hangok és képek teljessége egyszer létrejött, akkor az így vagy úgy megváltoztatva is teljes marad. Úgy érzem, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv a magyar zenés színjátszás legjobb hagyományainak ezt a teljességét hagyta ránk; olyan örökséget, amelyet nekünk sajátos tévés kifejezésmóddal kell megőriznünk.
Bánki László, a Zenés TV Színház vezetője a sorozat egyik erényét az időzítésben látja.
- Szerencsés időben jött létre ez a színház: egy kiemelkedő művésznemzedék tehetsége és ereje teljében szerepelhetett benne. Simándy Józseffel kivételes Bánk bán-előadást rögzíthettünk; Melis György tizenkét zenetörténeti értékű alakítással ajándékozott meg bennünket. Galambos Erzsi a musicaljátszás legszebb színeit villantja fel, például mint Osztrigás Mici. De ugyanez a zeneszerzőkre is érvényes: „házi” szerzőink között olyan mesterekkel dolgozhattunk, mint Fényes Szabolcs, Petrovics Emil vagy Lendvay Kamilló. Színházunk eddigi 83 darabját 29 rendező vitte képernyőre, a legkiválóbb karmesterek és zenekarok közreműködésével. De legalább ilyen szerencse, hogy az elmúlt tíz év alatt felnőtt egy, az előzőhöz méltó ifjú művésznemzedék. Hogy csak az operaénekeseket említsem: Tokody Ilona, Pitti Katalin, Kalmár Magda, Gregor József és Kelen Péter. Talán nem hangzik szerénytelenül, ha azt mondjuk: mi is hozzájárultunk felfedezésükhöz. De nélkülük nem is tudtuk volna a nézőt teljes kép – hang élménnyel megajándékozni.
A gyakori közreműködők egyike Palcsó Sándor is. Tizenöt különböző szerep után joggal nevezheti magát tréfásan a Zenés TV Színház örökös tagjának:
- Mint mániákus tévénéző, már az első felkérésnek – még semmit sem ismerve, semmit sem értve – boldogan tettem eleget. A sokféle szerep azonban iskola is volt, és a karakterjátszás olyan lehetőségét kínálta, amely úgy érzem, színpadi pályámon is továbbvitt. S akkor még nem is beszéltem a televízió népszerűsítő hatásáról. Szerintem a Zenés TV Színház már puszta létével is sok új hívet szerzett az opera műfajának.
Békés András rendező továbbfűzi a megkezdett gondolatot:
- A Zenés TV Színház örvendetesen bővítette a repertoárt is. Én például csupa színpadon még nem játszott egyfelvonásost rendeztem. Remek szerzők értékes műveit, amelyek a hagyományos deszkákon mégsem állták meg a helyüket – a képernyő viszont feledtetni tudta gyengéiket. Örülök annak, hogy olyan műveket segíthettem sikerre, amelyek – mint például Schubert Házi háborúja, vagy Rossini Alkalom szüli a tolvajt című egyfelvonásos operája – különben valószínűleg nem kerültek volna közönség elé.
És befejezésül ismét Ruitner Sándor néhány mondata:
- Ha arra gondolok, hogy Operaházunk jövőre százesztendős, sőt, hogy 1793 óta létezik magyar opera, érthető, ha mi mindig kísérletnek tekintjük, amit csinálunk. S talán senki sem veszi rossz néven, ha újra meg újra meghívjuk – saját tévékészüléke elé.
Lásd még: 1230., 1198., 1181.,1190., 1189., 314., 417., 686-689.; 1063., 1127., 1128., 1131., 1132., 899., 900., 335. sorszámok
Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk:
2019. március 10. vasárnap 21:00 - 23:20
Giuseppe Verdi: Rigoletto
Opera három felvonásban, két részben olasz nyelven, magyar és angol felirattal
A felvétel 2017. szeptember 24-én készült az Erkel Színházban.
Szövegíró Francesco Maria Piave.
Rendező Szinetár Miklós / Harangi Mária.
Díszlettervező: Csikós Attila.
Jelmeztervező: Velich Rita.
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Szereposztás:
A mantovai herceg: László Boldizsár,
Rigoletto: Fokanov Anatolij,
Gilda: Miklósa Erika,
Sparafucile: Gábor Géza,
Maddalena: Mester Viktória,
Monterone gróf: Kőrösi András,
Marullo: Káldi Kiss András,
Borsa: Kiss Péter,
Ceprano gróf: Szüle Tamás
Ceprano grófné: Molnár Ágnes
Giovanna: Dobi-Kiss Veronika
Apród: Zavaros Eszter
Porkoláb: Németh Gábor
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Vezényel: Medveczky Ádám
Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk
2019. március 2. szombat 21:00 - 23:40
Huszka Jenő - Martos Ferenc: Lili bárónő - Operett-fantázia két részletben
A Budapesti Operettszínház Zsebszínházának előadása felvételről
Rendező: Béres Attila. Koreográfus: Bodor Johanna.
„Érdekel a szituáció” – mondja a nincstelen gróf, amikor komornyik-ruhába bújva vállalja, hogy szolgálatba áll a gazdag bárónál és leányánál. A gróf, aki komornyikot alakít, egyébként sikeres színpadi szerző; a lány, aki szerelmes lesz a komornyikba, színésznői álmokat dédelget. A színésznő, aki a szomszéd birtokon nyaral, meg szeretné szerezni a színpadi szerzőt; a lány a komornyikot; a lány apja pedig a grófot.
A Lili bárónő „szituációjában” mindenki akar valakit – mindenki mást és mégis ugyanazt „Miért szeretünk operettet hallgatni, nézni? Mert minden lehetséges benne, ugyanúgy, mint a mesékben.”
Huszka Jenő egyik legnépszerűbb operettje igazi kikapcsolódást nyújt pazar humorával, közkedvelt melódiáival, hisz ki ne ismerné, "Az egy kis cigaretta", a "Tündérkirálynő légy a párom" „Egy férfi képe…” és a "Gyere, csókolj meg tubicám" című slágereket?
A Lili bárónő ezúttal egyszerre több és kevesebb is egy nagyoperettnél: csupán kilenc színész, egy zenész és egy hihetetlen történet, finom eleganciával, különösen intim szférában…
Szereposztás:
Lili bárónő - Lukács Anita,
Illésházy gróf - Dolhai Attila,
Malomszegi báró - Jantyik Csaba,
Becsey,tiszttartó - Szolnoki Tibor,
Illésházy Agatha grófnő - Lehoczky Zsuzsa,
Illésházy Krisztina grófnő - Kalocsai Zsuzsa,
Frédi - Kerényi Miklós Máté,
Clarisse - Szendy Szilvi,
Minden szerepben - Peller Károly.
Zongorán kísér: Szekeres László
Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:
2019. február 20. szerda 21:50 - 00:45
MüpArt Classic
Rossini: A sevillai borbély - Vígopera két felvonásban
2014 (175')
"Rossini legismertebb és legtöbbet játszott vígoperája Beaumarchais 1775-ben írt színdarabjából Cesare Sterbini szövegkönyve alapján készült. A szereplők a commedia dell’arte jellegzetes figuráit idézik fel, a cselekményt a háttérből irányító furfangos borbély, az álruhában szerenádot éneklő gróf, az öregedő gyámja rabságából lázadó Rosina, mind az olasz operaszínpad jellegzetes alakjai, akik a fordulatos cselekményt sok humorral és izgalmas, invenciózus zenei megoldásokkal szédítő tempóban pörgetik a végső megoldás felé.
Káel Csaba rendezése némafilmes környezetbe helyezi az előadást, fokozva ezzel a játékosságot, valamint új dimenziót teremtve leporolja a kétszáz éves mű sikertörténetének elavult konvencióit.
Az előadás nemzetközi hírű szólisták részvételével valósult meg, René Barbera, Pietro Spagnoli, Megyesi Schwatz Lúcia, Bruno de Spagnoli énekesként és színészként is remekelnek. Az előadáson közreműködik a Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor."
Ma éjjel
a televízióban az M5 csatorna felvételről sugározza (21.50 - 24.00)
Belcanto-gála
Közreműködők: Diana Damrau - szoprán, Nicolas Testé - basszbariton és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Gianluca Martinenghi
(2016. május 14., Művészetek Palotája)
Műsor:
I. rész
• Rossini: A sevillai borbély - Nyitány
• Rossini: A sevillai borbély - Una voce poco fa (Rosina áriája)
• Rossini: A sevillai borbély - La calunnia (Rágalomária - Don Basilio)
• Gounod: Rómeó és Júlia - Je veux vivre (Júlia áriája)
• Gounod: Faust - Balettzene
• Gounod: Faust - Le veau d'or (Mefisztó áriája)
• Massenet: Manon - Suis-je gentille ainsì?… Je marche sur tous les chemins… Profitons bien de la jeunesse (Manon áriája)
II. rész:
• Wagner: A bolygó hollandi - Mögst du mein Kind (Daland áriája)
• Verdi: Szicíliai vecsernye - Mercè dilette amiche (Elena áriája)
• Verdi: A trubadúr - Di due figli vivea padre beato (Ferrando áriája)
• Verdi: A haramiák - Venerabile, o padre, è il tuo sembiante… Lo sguardo avea degli angeli (Amalia áriája)
• Verdi: A haramiák - Mio Carlo!... Carlo! Io muoio (Massimiliano és Amalia duettje)
• Mascagni: Parasztbecsület - Közjáték
• Ponchielli: Gioconda - Sì, morir ella de'! (Alvise Badoèro áriája)
• Bellini: Az alvajáró - Ah, non credea mirarti... Ah, non giunge (Amina áriája)
Ráadások:
- Puccini: Bohémélet – Vecchia zimarra, senti (Colline „Kabátáriája” )
- Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta áriája)
- Gershwin: Porgy és Bess – Honey, we sure goin’ strut our stuff today… Bess, you is my women now (Porgy és Bess kettőse, II. felv.)
Ma éjjel, az M5 csatornán láthatjuk
2019. február 2. szombat 21:00 - 23:15
Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében
Nagyoperett közvetítése
A Soproni Petőfi Színház előadása
(2018. december)

„Az operett aranykorának aligha akad kiemelkedőbb remekműve, mint az Egy éj Velencében. A nagyoperettben összhangot alkotva találkozik számtalan stílus: a keringő és a tarantella, a polka és a canzonetta. A darab előadásmódja a velencei komédia és a bécsi városi bohózat jellegzetességeiből szövődik össze. Egy karneváli éjszaka forgataga a 18. századi Velencében, melynek érzéki rokokó világát pompásan érzékelteti Johann Strauss muzsikája. „
Szereposztás:
Az urbinói herceg – Domoszlai Sándor
Delaqua, velencei szenátor – Major Zsolt
Annina, halászlány – Sipos Marianna
Caramello, a herceg borbélya – Vadász Zsolt
Pappacoda, szakács – Szolnoki Tibor
Ciboletta, a szenátor szobalánya – Teremi Trixi
Centurione, a herceg titkára – Ács Tamás
Testaccio szenátor – Savanyú Gergely
Barbaruccio szenátor – Fakas Tamás
Agricola, udvarhölgy – Zsadon Andrea
Barbara, Delaqua szenátor hitvese – Molnár Anikó
Enrico tengerésztiszt, Delaqua unokaöccse – Papp Attila
Peppino gondolás – Galkó Balázs
Benito, utcai énekes – Szabó László
Elisetta – Szalai Dóra
Giovanni – Rovó Péter
Vezényel: Tassonyi Zsolt
Egyéb munkatársak:
Díszlettervező – Frieder Klein
Jelmeztervező – Tóth Barna
Koreográfus – Demcsák Ottó
Korrepetitor – Sági Balázs
Rendezte – Prof. Dr. Robert Herzl
Művészeti vezető – Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor
Az M3 csatorna sugározza ma
2019. február 2. szombat 18:30 - 19:30
„Szellő szárnyán” - Huszka est a IV-es stúdióban
Televíziós operettfilm-összeállítás (1985)
(60')
Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangzanak el a műsorban.
A műsorvezető: Bács Ferenc
Közreműködik: Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor;
a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);
a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Hidas Frigyes
Rendezte: Apró Attila
Írta: Apró Attila, László Zsuzsa
Impozáns volt Begányi zuhanása, miután leszúrták. Ilyenre csak egy fiatal ember képes.
Jó volt az egész Békés rendezés, remélem, van, aki elmentette ezt az előadást!
Egy kis pontosítás - biztos elírás volt:
a televízió Szerelmi bájital-előadás közvetítése nem 1976-os, hanem 1966-os felvétel volt (László Margittal, Bartha Alfonzzal,Várhelyi Endrével, Bende Zsolttal, a karmester: Kerekes János)
Ezt követte a Cosi van tutte 1962. december 6-i operaházi előadásának a sugárzása (Ágai Karola, Sándor Judit, Koltay Valéria, Bartha Alfonz, Palócz László, Maleczky Oszkár – a karmester: Erdélyi Miklós)
Aztán láthattuk a Tv-ben a Diótörő balett klasszikus, 1962-es előadásának archív felvételét Dózsa Imre és Dévényi Edith főszereplésével.
Ez a sorozat folytatódott most a Hovanscsinával.
Én is remélem, hogy a régi, archív – digitálisan feljavított - operafelvételek sora az Operából további darabok képernyőre (M3 csatorna) tűzésével bővülni fog! Rendkívül sok értékes zenei kincs várhat még újra bemutatásra!
Teljesen egyetértek! Ugyanakkor nagyon örülök, hogy előkerültek valahonnan ezek a csodálatos felvételek, (ezelőtt a Szerelmi bájital 1976-os felvétele volt műsoron csodálatos előadásban László Margittal, Bartha Alfonzzal,Várhelyi Endrével, Bende Zsolttal-micsoda énekesek!!!) Remélem még nincs vége a sorozatnak!:)
