Bejelentkezés Regisztráció

Lisztről emelkedetten


512 Ardelao 2015-10-29 10:12:59 [Válasz erre: 511 Búbánat 2015-10-28 21:44:48]
Nagyon jó ez a beírás Liszt Ferencről!

511 Búbánat 2015-10-28 21:44:48
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/2015/10/22/204_eve_szuletett_liszt_ferenc/; 204 éve született Liszt Ferenc [/url] "Mint az óra, olyan pontos volt Liszt, a pedagógus. Délután háromkor belépett a terembe és már százárnyalatú köszönésével magához láncolt külön mindenkit. Mindig kitüntetésnek vettük, amikor bármelyikünket a zongorához szólított. Először a műről beszélt, azután meghallgatta eljátszását. Ha helytelennek találta azt s az illető tehetségét nem sokra tartotta, odament hozzá, megcirógatta, meg is csókolta s bravókkal megdicsérte. Ez volt a legrosszabb. Akivel így tett, az többet előtte alig zongorázhatott. Ha valaki nagyon rosszul játszott, azt többet nem foglalkoztatta, még ha évekig járt is óráira. Ha rendkívülibb tehetséget vett észre, aki valamit elhibázott, azt megállította. Megmagyarázta a hibát, el is játszotta rögtön és háromszor is megismételte a hibásan játszott ütemeket." "Ha valaki nagyon nagy fába vágta a fejszéjét, például egyik tanítványa Schumann Szimfonikus etűdjeit készült előtte eljátszani, ő maga ült le inkább a zongorához és végigjátszotta a hatalmas opuszt. A mester után természetesen nem merte senki sem ugyanazt előadni. Ilyen finoman szabadult sokszor Liszt egy rossz zongorázástól. Este hét óra felé szoktak végződni a leckeórák. Ilyenkor már idegeskedett, mire a tanítványok nagy része elment. Köszönés közben néhányunknak intett, hogy maradjunk és olyankor este kilencig is tanított. Néha meghívott vacsorára, mely többnyire sült vagy főtt burgonyából, ecetes uborkából állott vajjal és paprikával s az elmaradhatatlan pattogatott kukoricából. Természetesen nem hiányzott a jó ital, de az étel ilyen furcsán szerény volt. (...)" "A világ minden részéről naponta hozta utána a posta a kottákat. Ezeket sokszor én bontottam föl és néztem át zongorán. Némelyiket a mester előtt vagy vele együtt. Egy alkalommal Ricordi kiadásának egy igen szép kiállítású füzetében különféle faji szerenádok kerültek elénk Burgmeintól. Négykezes művek voltak, végigjátszottuk a mesterrel az egészet. Az utolsó egy kínai szerenád volt és hogy a füzet szép kiállítása ebben is stílusos legyen, háromszögű kottákkal nyomtatta a kiadó. Megleptek nagyon a háromszögű kottafejek s elhibáztam a darabot. Liszt határtalan fölénnyel eltolt a zongorától s a két oldalt egyszerre nézve játszotta le a szerenádot. Szinte csodálkozott, hogy miként akadhat meg valaki valamin, ami hangjegy. Ekkor értettem meg, hogy Richard Wagner kusza kézírású Lohengrin-, Tannhäuser- stb. partitúráját miért volt képes egyszerre jól leolvasni, zongorára alkalmazni, azután még utolérhetetlenül előadni is." /Szendy Árpád/

510 Búbánat 2015-10-23 14:22:57 [Válasz erre: 509 Ardelao 2015-10-23 14:12:35]
Igyekszek olyat is leírni, ami nincs fenn az interneten...(szó szerint)

509 Ardelao 2015-10-23 14:12:35 [Válasz erre: 508 Búbánat 2015-10-23 11:09:07]
Nagyon jó ötlet! Lisztről nem tudunk annyit írni amennyit lehetne és megérdemelne!

508 Búbánat 2015-10-23 11:09:07
Rövidesen elkezdem ide beírni a németből magyarra lefordított Liszt-ismertetőt, amit még évekkel ezelőtt Doborjánban, a zeneszerző szülőházában (ma emlékház-múzeumként funkcionál) vásároltam.

507 Ardelao 2015-10-22 17:48:26 [Válasz erre: 506 Búbánat 2015-10-22 14:20:39]
Liszt Ferenc születésnapjára álljon itt egy szép Apponyi Albert gróf idézet: „A művészi nagyság és emberi jóság egyesülése egy rendkívüli egyéniségben, — mondta Apponyi Albert gróf, ---- csakugyan isteni élmény! . . . Jobb, önzetlenebb nobilisabb emberrel, mint Liszt Ferenc, nem találkoztam — Hálásak lehetünk a Mindenhatónak, hogy ő köztünk, magyarok közt született.” Papp Viktor: Zenekönyv/Rádióhallgatók számára Arcképek – életrajzok 1940

506 Búbánat 2015-10-22 14:20:39
Liszt Ferenc születésnapját ünnepeljük ma. Ebből az alkalomból is, még tegnap a Magyar Nemzetben megjelent egy glossza (Kiss Eszter Veronika írása), amit idemásolok „A tehetség kötelez” Génie oblige! A tehetség (zsenialitás) kötelez! – vallotta Liszt Ferenc, szemben a régi arisztokrácia ’A név kötelez!’ jelszavával, mivel szent meggyőződése volt, a tehetséget és mindent, amit ennek révén kap az ember, kötelessége a közösség javára fordítani, vagyis a zsenialitás felelősséggel is jár. Ő maga a pesti árvízkárosultaknak gyűjtött Bécsben, különböző intézmények, szegények, betegek és bajba jutottak támogatásáért zongorázott a XIX. század meghatározó szellemi óriása. De vajon akad-e ma elegendő követője, aki felismeri a művészet társadalmi felelősségvállalásban betöltött szerepét? Jótékonyság, adakozás és az ilyen irányú társadalmi szerepvállalás tekintetében nem csak hazánk, de az egész világ egyik legnagyobb példaképe Liszt Ferenc, aki arra használta fel Istentől kapott tehetségét és virtuóz hangszerjátékosként szerzett hírnevét, hogy jótékonysági hangversenyek sorát adta szegények, bajbajutottak megsegítésére. Liszt Ferenc a mai magyar polgári mentalitás kialakulásának origójánál, a XIX. század közepén nemcsak példát mutatott, hanem irányt is, mégpedig az egész értelmiségre nézve. Sokat beszélhetünk ugyanis arról, mitől válik valaki értelmiségivé, polgári értékrendűvé, az azonban biztos, ehhez egy diploma önmagában nem elég. Az értelmiségi körökbe, a polgári létbe a belépő nem a papír, hanem a műveltség, amelynek része az aktív társadalmi és művészeti élet, beleértve a kiállítás-, színház- és koncertlátogatást, és azt a felelősségtudatot, amely nem hagyja az út szélén a segítségre szorulókat. Bár adakozni igazán csak az tud, akinek van miből, azért e téren azok is sokat tehetnek, akik maguk is bizonyos értelemben rászorulnak a segítségre, sőt sokszor épp ők azok, akik elsőként állnak a jó ügyek mellé. Épp ezért kimagasló gesztus, ahogy a Magyar Állami Operaház és Ókovács Szilveszter főigazgató első szóra az Őrzők Alapítvány mellé állt, jelezve, hogy a művészek társadalmi felelőssége alól a magyar zenei élet egyik zászlóshajója sem vonhatja ki magát. Liszt Ferencre hivatkoznak négy éve, amióta együttműködésben a Tűzoltó utcai gyermekklinika hivatalos alapítványával a daganatos és leukémiás gyermekek gyógyulási feltételeinek javításáért gyűjtenek. Minden évben a zeneszerző október 22-i születésnapjához közeli időpontban rendezett koncert előtt fanfár kíséretében megkoszorúzzák a Mester szobrát – aki még személyesen állt modellt annak készítésénél Stróbl Alajosnak -, emlékezve és emlékeztetve a XIX. század nagy alakjának jótékonysági hangversenyeire. Liszt Ferencnek persze hazánk ennél jóval többet köszönhet: nemcsak egy világhírű zeneszerzőt és zongoravirtuózt, hanem a magyar zenei élet magasba emelését, a zenei oktatás alapjainak megszilárdítását, a zenei szakképzés létrehozását és a koncertélet pezsgését. Azt, hogy ma Magyarország zenei nagyhatalom, jelentős mértékben az ő érdeme is. Életművével nemcsak műveit hagyta ránk örökül, hanem felelősséget is, és mindazt, ami ezzel jár. A Magyar Állami Operaház ezt érzékelhetően észrevette, bízzunk abban, hogy lassan a közönsége is követi.

505 Búbánat 2015-10-22 13:30:10
A Bartók Rádió sugározza élőben este: 19.35 – kb. 22.00 Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának hangversenye Vez. Pinchas Steinberg Km. Váradi László - zongora 1. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány 2. Liszt: A-dúr zongoraverseny 3. Wagner: Trisztán és Izolda - Előjáték és Izolda szerelmi halála 4. Liszt: Tasso - szimfonikus költemény Váradi László 19 évesen tavaly Junior Prima díjat kapott, idén pedig, immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem első évfolyamos hallgatójaként, Liszt Ferenc születésnapján szólaltathatja meg a zeneszerző-zongoraművész A-dúr zongoraversenyét.

504 macskás 2015-10-20 11:30:19 [Válasz erre: 503 Búbánat 2015-10-20 10:07:53]
Úristen, nézzétek meg, szenzációs Liszteket játszott, Berezovszkijt is felülmúlta! A Bartókot pedig hagyjátok ki!

503 Búbánat 2015-10-20 10:07:53
Ma éjjel a Duna televízió műsorán szerepel 22.50 – 00.40 MüpArt Classic - A határtalan Liszt - Bogányi Gergely zongoraestje (2015, 109 perc) A MüPa 2014. október 22-i koncertfelvétele "Liszt Ferenc születésnapjára emlékezve ünnepi főhajtásként szólaltatja meg Bogányi Gergely a XIX. század zongoravirtuózának a hangszer határait feszegető sorozatát, a Transzcendens etűdöket. A Liszt életművel elmélyülten foglalkozó művész nem csak a darabok magas technikai igényét tartja rendkívüli feladatnak, hanem a tételek többségében különböző programot megjelenítő karaktereinek hiteles tolmácsolását is, mely a zongorairodalom legnagyobb mérföldkövének számít." Elhangzik: - Bartók: Szonáta, BB 88 -I. tétel - Liszt: 12 transzcendens etűd Rendezők: Gémes Katalin, Goszleth Antónia Kamera: Homonnay Viktor

502 Búbánat 2015-10-08 10:40:55
A Classica csatornán ma 17:20-tól láthatjuk: JEVGENYIJ KISZIN LISZTET JÁTSZIK Vom Verbier Festival LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:08:34 SOLIST INSTR.: Jewgenij Kissin (Klavier) D, 2011 NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 09.10., 00:15 09.10., 07:20 Franz Liszt (1811-1886): Nr. 9 "Ricordanza" aus Etudes d'exécution transcendante - Klaviersonate h-Moll – Nr. 7 "Funérailles" aus Harmonies poétiques et religieuses – Nr. 6 "Vallée d'Obermann" aus Années de pèlerinage I. Jewgenij Kissin, Klavier. Aufgenommen beim Verbier Festival. Jewgenij Kissin, geboren 1971 in Moskau, begann in jüngsten Jahren als Wunderkind und sorgte bereits 1984 für internationales Aufsehen, als er im Moskauer Konservatorium als Solist beider Chopin-Konzerte unter der Leitung von Dmitri Kitajenko auftrat. Bereits 1986 absolvierte Kissin seine erste Japan-Tournee, kurze Zeit später wurde Herbert von Karajan auf ihn aufmerksam und förderte ihn. Jewgenij Kissin ist einer der großen Tastengiganten in der langen Tradition der russischen Klaviervirtuosen. Er erhielt viele internationale Auszeichnungen wie den Grammy, den Echo Klassik, den Herbert-von-Karajan-Musikpreis und den Preis der Deutschen Schallplattenkritik. Besonders berühmt ist sein Spiel des romantischen Repertoires, vor allem Liszt, Chopin und Rachmaninow.

501 smaragd 2015-10-08 06:19:47 [Válasz erre: 94 janomano 2004-08-31 21:28:23]
Örülök, hogy ez a fórum is eljutott a félezredik bejegyzéshez. Ami zongorával kapcsolatos írást illeti, mindenki megérti, aki már olyan zongora közelében lehetett, amelyen nagy művész játszott, és csak ő egyedül. Az ilyen zongorának erős kisugárzása van, sokáig. Lehet, hogy nem mindenki olyan érzékeny, hogy ezt érzi. A Szkrjabin fórumban is láthatunk egy videót erről a témáról, ami szinte megindító, nem engednek senkit a nagy zeneszerző zongorájához nyúlni, mert azon ő játszott... Azt hiszem ebbe a fórumba is minden nap be lehetne valamit jegyezni Liszt Ferenc életművéből és életéről, mert olyan páratlan és nagyszerű!

500 Búbánat 2015-10-07 21:32:29 [Válasz erre: 499 Búbánat 2015-10-07 21:30:08]
Egyébként a francia, osztrák és magyar forradalom kitörésekor Liszt Weimarban volt. Az eseményeket az újságok híradásaiból követte nyomon. A magyar forradalom kitörésével kapcsolatban (1848. március 15.) 1848. március 24-én ezt írta Wittgenstein hercegnőnek: „Én, aki a politikát mindig megvetettem, bevallom, nem tudom, hogyan védekezhetnék ellene továbbra is. Honfitársaim egy döntő, nagyon magyar és egyértelmű lépésre szánták el magukat, lehetetlen, hogy az ember megtagadja tőlük a szimpátiát.” 1848. március 30-án Liszt d’Agoult grófnőnek ír Krzyzanowitzból Párizsba: „Honfitársaim éppen nagy tettekre készülődnek, teljes szívemből örülök neki.” Forrás: Óvári József: Liszt Ferenc I. kötet - a szerző német nyelven írta, amit magyarra Tuza Csilla fordította le. (Püski Kiadó, Budapest 2003)

499 Búbánat 2015-10-07 21:30:08 [Válasz erre: 496 Búbánat 2015-10-07 10:19:38]
Liszt Bad Eilsenben volt, amikor 1849. október 6-án hírt kapott az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos pesti és a 13 tábornok aradi kivégzéséről. A tragikus események hatása alatt állva, a magyar mártírok tiszteletére komponálta híres zongoradarabját „Funérailles” címmel, melynek alcíme „1849. október”. Érdekesség, hogy az első vázlatban a zongoradarab címe: „Magyar” volt. A Funérailles komponálása közben jutott el hozzá egy másik gyászhír is: Chopin is meghalt. 1849. október 17-én halt meg Párizsban, a Place Vendome 12. alatt. Harsányi Zsolt Liszt életregényében, a négykötetes Magyar Rapszódiában ilyen költőien fogalmazza meg a komponista akkori lelkiállapotát: „ A lelkében kirajzolódó gyászinduló most még mélyebb tartalmat kapott. Az eilseni szoba zongoráján új muzsika született. ’Funérailles’-nek nevezte a szerzeményt, amely kimondhatatlan balzsammal szolgált fájdalmára. Mialatt dolgozott, csodálkozva figyelte magában azt a sajátságos démont, amelyet a nyelv művésznek nevez s amely túlvilági zsarnokként foglalja le magának az emberi érzéseket. Akit ez a rejtelmes démon megszállott, annak nem lehet sem öröme, sem bánata olyan, mint a hétköznapi embereknek. Ez a démon érzelmekkel táplálkozik, a lélek vérét issza és áthasonlítja saját lényegévé. Annak az embernek, akiben ez a démon lakozik, nem maradnak meg tulajdonában legszentebb érzései sem, a démon lecsap rájuk és művészetté változtatja őket.”

498 Búbánat 2015-10-07 18:27:58 [Válasz erre: 497 Ardelao 2015-10-07 13:42:07]
Köszönöm, hogy ezeket a sorokat kimásoltad Hankiss János könyvéből és ide betetted.

497 Ardelao 2015-10-07 13:42:07
„Lamartine őszintén fájlalta, hogy Liszt nem lett irodalmi kritikus” – Így kezdődik Hankiss János írása: „ Liszt Ferenc az író” című könyvében. A könyv Rózsavölgyi és Társa Kiadása(1941). [Erről a könyvről említést itt a 460. sz. beírásban találtam, azóta nem. A könyvet sikerült nemrégen beszereznem.] Majd így folytatódik: „Ez más szóval azt jelenti, hogy Liszt írói tevékenysége fel tudta kelteni a kor legnagyobb költőjének figyelmét. S ez annál több, mert az író fényét a zenész égre törő lángja mellett, vagy azon keresztül kellett észrevennie. Hogy Liszt, a nagy romantikus író még mindig oly kevéssé ismert, csaknem kizárólag ezzel magyarázható. Az átlagembernek — még ha szakember is — nincs olyan éles szeme, mint Lamartine-nak volt.” Hankiss János könyvében szereplő Liszt Ferenc írásai méltán válthatták ki Lamartine véleményét.

496 Búbánat 2015-10-07 10:19:38
[url] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fun%C3%A9railles; Liszt Ferenc: Funérailles (Temetés) [/url] -zongoramű, a Költői és vallásos harmóniák (S.173) című sorozat hetedik darabja. 1850–52 körül keletkezett, a végleges változat alcíme October 1849, és a komponista az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása felett érzett fájdalom hatására írta. A zongoradarabnak sok kiváló tolmácsolója volt/van itthonról és külföldön. Most a YouTube-ról választottam ezt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=EMPkzA65WxI; Evgeny Kissin - Liszt Funérailles [/url]

495 Búbánat 2015-10-02 14:30:05
Az Operaház honlapjáról: Zongoraáriák – Liszt Ferenc születésnapja az Operában Az Őrzők Alapítvánnyal a Tűzoltó utcai daganatos és leukémiás gyermekekért. Liszt Ferenc még megérte az Operaház felépülését, modellt ült Stróbl Zsigmondnak, szobra ott áll a főbejáratnál: illőn meg is koszorúzzuk a nevét viselő Zeneakadémia képviselőivel együtt, fanfárkíséretben. Liszt nemcsak vezényelte, de zongoradarabjaiban is rendszeresen feldolgozta az operairodalom számára kedves darabjait. A jótékonyság és a köz hasznára való figyelem életének egyik meghatározó eleme volt, ezért zongorahangversenyünk az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény évről évre. Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa, az est bevételét daganatos és leukémiás gyermekek gyógyítási feltételeinek javítására fordítja. 2015-ös koncertünk szólistái Gyenyisz Kozsukin (zongora) és Sümegi Eszter (szoprán), a tematika pedig Wagner és a 750 éve született Dante ünneplésével gazdagodik. Műsor: Brahms: Téma és variációk d-mollban, Op. 18b Brahms: Hét fantázia, Op. 116 Wagner: Csarnok-ária (Tannhäuser) Liszt: Velence és Nápoly Liszt: Isten áldása a magányban Wagner–Liszt: Tannhäuser-nyitány Előadás: 2015. október 19. 19:30, Operaház (koszorúzás a főbejáratnál 19:00 órakor)

494 Búbánat 2015-10-02 13:23:17
Liszt Múzeum - Délutáni koncert:Liszt nap délutáni koncert Budapest » Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont - Régi Zeneakadémia 2015. október 17. (17:00) Közreműködik: Peták Ágnes hárfaművész; Nagy Ibolya csellóművész; Tallián András hegedűművész; Szabó Ferenc János zongoraművész; Fazekas Zsuzsa zongora kamaraművész; Somogyi Anita énekművész; Turi Melinda énekművész; Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus Vezényel: Molnár Éva Liszt Ferenc: Egyneműkarok 1. Die Legende von der Heiligen Elisabeth - Fröhliche Spiele sannen wir aus ' 2. Die Loreley 3. Epithalam zu Eduard Remenyi's Vermahlungsfeier Die Zelle in Nonnenwerth 4. O heilige Nacht; Pater noster I. 5. Arcadelt: Ave Maria 6. Oh! quand je dors 7. Romance oubliée La lugubre gondola 8. O, lieb 9. O salutaris hostia Tantum ergo 10. Der 137. Psalm Jegyárak és információk 1300 Ft

493 Búbánat 2015-10-02 13:07:58
[url] http://www.lisztomanias.fr/portraits/liszt/; Liszt – portré [/url]

492 Búbánat 2015-09-28 20:52:05
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/2015/09/21/mosonyi_mihaly-nap_a_regi_zeneakademian/; Mosonyi Mihály-nap a Régi Zeneakadémián [/url] Fidelio.hu, 2015.09.21. 10:50 A kétszáz éve született zeneszerző, újságíró és tanár tiszteletére október 3-án koncerteket és emlékülést rendez a Liszt Múzeum. Fidelio.hu Mivel Mosonyi Mihályt közeli barátság fűzte Liszt Ferenchez, kézenfekvő, hogy a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja rendezzen az 1815. szeptember 2-án született szerző tiszteletére emléknapot. […]

491 Búbánat 2015-09-22 22:21:40
[url] http://www.ars-sacra.hu/index.php?; X. Ars Sacra Fesztivál 2015. szeptember 19-27. [/url] A programok ingyenesek! Zárókoncert - Bogányi Gergely 2015. szeptember 27., 19:30 HELYSÉG: Budapest, 6. kerület HELYSZÍN: Avilai Nagy Szent Teréz-templom RÖVID LEÍRÁS Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész a híres csodazongoráját elhozza most a templomba, ezen játssza el a szakrális zene gyöngyszemeit, és kedves szokásához híven néhány mondatban beszélni is hallhatjuk őt hitről, zenéről, zongoráról... Műsor: Liszt - 2 Legenda: - Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár - Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak Schubert: 2 Impromtu: gesz-dúr, Esz-dúr Liszt: Benediction de Dieu dans la solitude

490 Búbánat 2015-09-17 00:22:06
Liszt Ferenc Társaság Budapest rendezésében Emlékhangverseny Mosonyi Mihály születésének 200. évfordulója tiszteletére 2015. szeptember 19-én, szombaton 18 órakor a Régi Zeneakadémia épülete Kamaratermében (Budapest, VI. Vörösmarty u. 35.) Megemlékezést tart: Felvégi Béla, a Liszt Ferenc Társaság Kelet-Magyarországi Tagozatának vezetője - aki az egyes műsorszámok összekötőszövegét is mondani fogja. Műsor: Mosonyi Mihály: Mátyás anyja – dal Arany János versére (1864) Kiss Diána (ének), Sőrés Ildikó (zongora) Mosonyi Mihály: A magyar gyermekvilág – 12 életkép zongorára (1859) Sőrés Ildikó (zongora) - Gyermekbáli jelenet - Katonajáték induló - A kis csikós - Árvaleány - A kis cigány - Cserebogarászat - Szenderdal –kis testvér mellett - Kis furulyás - Gyermekdal - Búdal –elhalt kis játszótárs felett - Gyermekmesék –regélte a Bácsi - Búcsú Liszt Ferenc: Die Lorelei – dal Heinrich Heine versére (1856) Kiss Diána (ének), Sőrés Ildikó (zongora) Mosonyi Mihály: Az égő szerelem hármas színe – zongoradarab négy kézre (1864) Sőrés Ildikó, Felvégi Béla (zongora) 1. A piros rózsa 2. A liliom 3. A babér Jegyár: 500 Ft

489 Búbánat 2015-09-16 13:11:50
Meditáció Liszttel – Szent Erzsébet legendája a Pesti Vigadóban /Pallós Tamás, Új Ember Hetilap, 2015. augusztus 30. / Nem kétséges, augusztus 15-én ismét kultúrtörténeti esemény helyszíne volt a Pesti Vigadó. Napra pontosan ősbemutatója százötvenedik évfordulóján és annak helyszínén hangzott el Liszt Ferenc oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája. Igazi társasági összejövetelnek bizonyult az este, kissé merev, belterjes hangulattal, mintha a Magyar Művészeti Akadémia egyik ünnepi ülésére gyűlt volna össze a kötelességtudó tagság a Vigadó gondosan renovált, pompás ’aranytermében’. Többek között Marton Éva kezdeményezésére, a másfél évszázaddal ezelőtti világpremiert felidézve magyar nyelven szólalt meg a kétrészes oratórium. Telt ház; de ránézésre többen zsúfolódtak a pódiumon, mint a négyszázharminckét személyes nézőtéren. Ahogy illik s örvendetes módon (regionális és internetes) élő közvetítés szórta a és tévéfelvétel örökítette meg e jubileumi projektet; talán CD vagy DVD is lesz belőle… Élvonalbeli ifjú énekesgárda állt ki: Kele Brigitta (Erzsébet), Haja Zsolt (Lajos őrgróf), Cser Krisztián (Hermann őrgróf), Vörös Szilvia (Zsófia őrgrófnő), Szegedi Csaba (Magyar nemes, Udvarmester) és Kovács István (II. Frigyes) gondoskodott arról, hogy meggyőzően, vokális kompromisszumok nélkül szólaljon meg a ritkán játszott Legenda. Igényes és meglehetősen problémás mű. Nem adja magát könnyen. Egy-egy alkalom kevés a befogadásához, magyaros ’gesztusainak’, belső törvényszerűségeinek, szelíd-szolíd vezérmotívumainak fel-, illetve megismeréséhez. Kocsár Balázs a debreceni Kodály Filharmónia, a Kodály Kórus és a Nyíregyházi Cantemus Kórus mamutegyüttesét vezényelve igyekezett megadni a hangsúlyokat. Jól hatottak a dinamikai szélsőségek: a tompán, szárazon kongó dísztermet kipárnázó líra, a falakat szétvető induló, a romboló indulat és a dicsőítő himnusz szárnyalása. Hat wartburgi Moritz von Schwind-freskó nyomán hat képbe sűrített élet: 1. Megérkezés Wartburg várába; a gyermekek, Erzsébet és Lajos eljegyzése. 2. A rózsacsoda. 3. A keresztesek indulása Szentföldre, búcsú Lajostól. // 4. Zsófia elűzi az özveggyé lett Erzsébetet. 5. Erzsébet halála a szegények körében. 6. II. Frigyes német-római császár ünnepélyesen eltemetteti a szentként tisztelt asszonyt. Csupa kettősség és ellentmondás Liszt alkotása: oratóriumnak sok, operának kevés. Számtalan sebből vérzik Otto Roquette szövegkönyve, a dramaturgia széteső, a tablókban alig van mód a jellemek kibontására. Liszt árnyaló lélekábrázolása kizárólag Erzsébetre terjed ki. A Legenda itt szűkszavú, töredékes, amott cselekménytelenségével együtt is ’túlzenélt’. A kereszteseknek nem elég a makacsul visszatérő kóruskép, Liszt még egy rokon hangvételű, funkciótlan, sőt megakasztó indulót is elhelyezett a lovagi jelenetvégen. Zsófia Lajos fia halálhírét véve, a megrendülésen túltéve magát azonnal Erzsébetre zúdítja haragját, és gyermekeitől elszakítva kiűzi őt a tomboló viharba. Miért?... A hatalomvágyó Zsófia féktelen gyűlöletének valódi okai rejtve maradnak. Isteni büntetésként azonban a várat villámcsapás borítja lángba. Különös grand guignol egy oratóriumban. Liszt nem kerüli el a német romantika közhelyeit; Richard Wagner hatása Lisztre, illetve Liszt hatása Wagnerre egyértelmű. Sok a kérdőjel, a furcsaság, az aránytalanság a Legendában, a hallgató mégis minden pillanatban arra döbben rá, hogy Liszt valójában mennyire kiszámíthatatlan… - és milyen zseniális. Egyszerűsége, áttekinthetősége csalóka. A liszti énekbeszéd, a szerzői vonalvezetés bonyolultságát semmi sem igazolta jobban, mint a szólisták feszült kottába temetkezése. A közhelyek, a régi stílus, a tradicionális egyházi formák sűrű szövedékén minduntalan átsejlik az újító szándék. Előrevetíti Muszorgszkij kórusainak szláv melankóliáját, a századforduló impresszionistáit, a minimalizmus merészségét… Erzsébet vezérmotívumos jellemzése, egy magasztos érzés, a hangulat megragadása Liszt számára sokkal fontosabb a könnyen megjegyezhető, fütyülhető dallamoknál. Nála az impresszió finomsága, a megosztásra szánt gondolat hitélménye felülírja a zeneit. Valójában ez, a meditáció bensőségessége igazolja e nekünk ajándékozott, ránk bízott alkotás műfaji besorolását. A múltidéző, zenetörténeti jelentőségű este felhívja a figyelmet arra, hogy a Szent Erzsébet legendája, az ’euroépéer’ Liszt abbé hitvallása első és egyetlen ’nemzeti’ oratóriumunk lett. (Két színes fotó található a lapban, ami az előadáson készült: Kele Brigitta és Haja Zsolt illetve a nézőtér meg a pódiumon lévő együttesek élén Kocsár Balázs karmester.)

488 Búbánat 2015-09-16 12:22:44 [Válasz erre: 473 Búbánat 2015-08-16 18:22:30]
[url] http://www.mma.hu/academic_content_test/-/event/10180/ujra-bemutattak-liszt-ferenc-szent-erzsebet-legendaja-cimu-muvet-a-pesti-vigadoban;jsessionid=ED577D3BB676C956B4D72664BBD9D8FE; Újra bemutatták Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című művét a Pesti Vigadóban[/url] Előzmények: 1. [url] http://www.mma.hu/academic_content_test/-/event/10180/egy-zeneorias-hitvallasa-es-imaja;jsessionid=95B9034E78904D80551EAD04BCBDEA6F; Egy zeneóriás hitvallása és imája [/url] Beszélgetés Marton Évával a Szent Erzsébet legendája című oratóriumról 2. [url] http://www.mma.hu/academic_content_test/-/event/10180/egy-liszt-legenda-ujjaszulete-1; Egy Liszt-legenda újjászületése [/url] Sajtótájékoztató a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban 3. [url] http://www.mma.hu/academic_content_test/-/event/10180/liszt-szent-erzsebet-legendaja; Liszt: Szent Erzsébet legendája [/url] Az ősbemutató rekonstruált előadása a Pesti Vigadóban 4. [url] http://www.mma.hu/academic_content_test/-/event/10180/szent-erzsebet-legendaja-ujra-a-vigadoban; Szent Erzsébet legendája újra a Vigadóban [/url] /Magyar Művészeti Akadémia honlapjáról/ 5. [url] http://www.szenterzsebet150.com/interju; "Fontos, hogy minden részlettel tisztában legyünk" [/url] Kocsár Balázs karmestert Könczei Árpád zeneszerző kérdezte a zenemű előadásáról, a jubileumi bemutatóról. /http://www.szenterzsebet150.com/interju/

487 Búbánat 2015-09-13 23:38:46 [Válasz erre: 486 Búbánat 2015-09-13 21:34:22]
Ezt a cikket inkább tartom érdemesnek ide belinkelni, mint a Fidélióban olvasottét - ha majd a neten elérhetővé válik.

486 Búbánat 2015-09-13 21:34:22 [Válasz erre: 484 Búbánat 2015-09-13 21:27:43]
Az Új Emberben jelent meg Pallós Tamás írása: "Meditáció Liszttel" - Szent Erzsébet legendája a Pesti Vigadóban. (2015. augusztus 30-i lapszám)

485 smaragd 2015-09-13 21:32:32 [Válasz erre: 484 Búbánat 2015-09-13 21:27:43]
(Egyszer megpróbáltam, nem sikerült, tovább nem erőltettem...)

484 Búbánat 2015-09-13 21:27:43 [Válasz erre: 483 smaragd 2015-09-13 06:19:51]
Be lehet linkelni a fidelio.hu oldaláról - elég dehonesztáló cikk.

483 smaragd 2015-09-13 06:19:51 [Válasz erre: 482 musicus2 2015-09-12 21:49:54]
Elolvastam, nem lehet belinkelni,talán jobb is így... Én maradok az eredeti fórumcímnél és annak tartalmánál, szellemiségénél "Lisztről emelkedetten". (No comment, ahogy írtad, ezzel teljesen egyetértek. Bár kritika megjelöléssel közölt cikket meg lehetne vitatni, de akkor az itteni fórumok közül a Ki írhat kritikát topicba illik szerintem...)

482 musicus2 2015-09-12 21:49:54 [Válasz erre: 474 smaragd 2015-08-16 19:26:08]
[url]http://fidelio.hu/klasszikus/2015/08/24/politika_nelkul/,No comment[/url]

481 Búbánat 2015-09-08 13:04:57
Ma este (19.00 - 19.30 óra) a Bartók Rádió Összhang - a zeneélet aktualitásai című műsorában szó lesz a Liszt Ferenc Emlékmúzeum időszaki kiállításáról: "A Don Sanche-tól a Via Crucisig" Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta

480 Búbánat 2015-09-07 08:49:46
A Bartók Rádió sugározza ma délután: 13.25 – 14.30 Liszt és Európa Kamarazenei Fesztivál 2011 MTA díszterem, 2011. október 2. Km. Megyesi Schwartz Lúcia - ének, Arvid Engegard - hegedű, Rohmann Ditta - gordonka, Simon Izabella és Várjon Dénes - zongora 1. Liszt - Saint-Saëns: Orfeusz - szimfonikus költemény (Engegard, Rohmann, Simon) 2. Debussy: a) d-moll szonáta (Rohmann, Simon), b) g-moll szonáta (Engegard, Várjon) 3. Liszt: a) Ha álmom mély - dal Hugo versére, b) Loreley - dal Heine versére (Megyesi Schwartz, Simon) c) Les préludes - szimfonikus költemény (Várjon, Simon)

479 Búbánat 2015-09-05 11:11:12 [Válasz erre: 477 Búbánat 2015-08-24 11:50:39]
Ma újból meghallgathatjuk a Bartók Rádióban: 12.05 – 13.38 Lantos István Liszt-zongoraestje Zeneakadémia, Nagyterem, 1991. május 16.

478 Búbánat 2015-09-01 09:15:32
2015. szeptember 1., kedd, Márványterem, 19:00 200 éve született Mosonyi Mihály Kassai István zongorázik Közreműködnek: Körmendi Klára – zongora MÁV Szimfonikus Zenekar művészei: Trejer István, Bahil Katalin – hegedű Kökényessy Zoltán, Gyurkovics Csaba – brácsa Major István – gordonka Sándor György – nagybőgő Párkai Krisztina – fuvola A koncerten elhangzó művek: 1. Mosonyi Mihály: Ünnepi zene (Körmendi Klára) 2. Liszt Ferenc: Szózat és Magyar himnusz – fantázia 3. Mosonyi Mihály művei: - Fátyol modorában (XIII. tanulmány) - Gyászhangok Széchenyi István halálára - Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének 4. Mosonyi Mihály:Tanulmányok a magyar zene előadásának képzésére - 4. füzet - Lovagiasan - Elégia - a csalogány panasza Egressy Béni sírja felett - Pátriárkailag 5. Liszt Ferenc: Fantázia Mosonyi "Szép Ilonka" c. magyar operájára 6. Liszt Ferenc: Mosonyi gyászmenete 7. Mosonyi Mihály: Zongoraverseny (MÁV Szimfonikus zenekar művészei)

477 Búbánat 2015-08-24 11:50:39
A Bartók Rádió esti műsorán szerepel 19.35 – 21.08. Lantos István Liszt-zongoraestje Zeneakadémia Nagyterem, 1991. május 16. 1. A-dúr legenda - Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál 2. E-dúr legenda - Paolai Szent Ferenc a hullámokon 3. Funérailles 4. Gyászgondola No. 2. 5. II. elfelejtett keringő 6. III. elfelejtett keringő 7. II. Mefisztó kering 8. h-moll szonáta (Ism.: szeptember 5., 12.05)

476 Búbánat 2015-08-16 21:13:13 [Válasz erre: 475 Búbánat 2015-08-16 21:11:34]
Javítom: "áhított"; "öt perccel"

475 Búbánat 2015-08-16 21:11:34 [Válasz erre: 474 smaragd 2015-08-16 19:26:08]
Ritka szerencse volt, hogy egyáltalán bejuthattam a koncertre. Márt hetekkel korábban egy árva jegy nem volt a pénztárakban, ezért úgy spekuláltam, hogy majd az előadás kezdés előtt közvetlenül próbálkozom újra, talán visszamarad, vagy visszahoznak jegyet, és így hozzájutok az ahtott belépőhöz. És tényleg. Pontosan 9t perccel a kezdés előtt elkezdték osztogatni a pultról a borítékokat, benne a visszamaradt "drága" - nulla forintos - , extra jó helyekre szóló jegyeket. Volt vagy egy tucat... A jószerencse.lám, nem hagyott el! Loholtam is fel a Díszterembe, és amint elfoglaltam a helyemet, csaknem azután elkezdődött az ünnepi koncert. Még annyit, hogy a koncert-előadást fergeteges ovációk, szűnni nem akaró vastaps követte, a produkció előadó-apparátusát a közönség felállva ünnepelte és tapsolta meg újra és újra. Marton Éva a maga rózsa-virágcsokrát végül felnyújtotta a pódiumra a zenekar koncertmester-asszonyának...

474 smaragd 2015-08-16 19:26:08 [Válasz erre: 473 Búbánat 2015-08-16 18:22:30]
Nehéz ennyi emelkedettség és szépség után bármit is leírni, mondhatom, hogy még olvasni is nagy öröm volt! Minden közreműködőnek, szervezőnek szívből gratulálok elbeszélésed alapján, valamint az is boldogít, hogy az előadás időpontja, napja, még ma is ilyen elevenen él bennünk!

473 Búbánat 2015-08-16 18:22:30
Hadd osszam meg élményemet itt a fórumon, mikor Liszt Ferenc zseniális alkotásáról, a tegnap este a Pesti Vigadóban bemutatott Szent Erzsébet legendája oratóriumáról szólok. Elöljáróban idézem Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a szavait a hangversenyre megjelentetett tartalmas, szép kivitelű kísérőfüzetben olvasható köszöntő-írásból: „Az MMA a megújított Pesti Vigadóba mint székházába ezúttal is Liszt Ferenc művét hívja segítségül és Szent Erzsébet személyes példáját – a jóság, az áldozatkészség és a kötelességérzet hármasát – tiszteletadásul. Amit az idő ugyanis életre hívott, megőrzött és ajándékba adott nekünk, annak nemcsak élvezői, de sorsának felelősei is vagyunk. Minden ünnep lényege ebben rejlik. A Szent ma is velünk van, és a halhatatlan muzsika méltóan fogja megidézni példás életét.” Liszt művei nagyon közel állnak hozzám, hiszen nemcsak zongoráztam egyik-másik rövidebb és könnyedebb lélegzetű darabját, de kórusban is énekeltem egyházzenei alkotásait: Missa Choralis, Koronázási Mise, Missa Solemnis (Esztergomi mise), a B-dúr mise (Janacek-változat), a Krisztus-oratórium, a motettáiról nem is beszélve… Liszt szinte minden műfajban alkotott, és ezek között sok-sok kedvencem van, meg amiket mindenképpen számon tartok. Hallgatom Lisztet a rádióban vagy lemezről, eljárok koncertekre, ahol Liszt-műveket játszanak: csodálom szimfonikus költeményeit, szimfóniáit, rapszódiáit, orgonaműveit,dalait, kórusműveit, gyermekoperáját, a Don Sanche-t, a sok-sok zongoradarabját stb. Tagja vagyok a Liszt Ferenc Kórusnak és a Liszt Ferenc Társaságnak. Liszt nyomdokain - „vándorlását” követve - eljutottam Doborjántól kezdve Pozsonyon át egészen Bayreuthig, ahogy Párizst, Lisszabont, Madridot, Rómát, Weimart, sőt Szentpétervárt is „birtokba” vettem, amikor felkerestem azokat a helyeket, ahol életében megfordult. Itthon mindenhová elutaztam, ahol Liszt is járt. Olvasom a Liszt-irodalmat. Sok Liszt-mű lemezfelvételével rendelkezem. Tehát nyugodt szívvel kijelenthetem, Liszt és életműve nem hagy közömbösen, még most sem, így az egész életemet végigkíséri… De ma már inkább csak a fővárosunk zenei eseményeire koncentrálok, és amikor tehetem, ott vagyok, ahol valami Liszt kerül „terítékre”. Ahogyan tegnap este… Liszt oratorikus zenéjének fenséges momentuma a Krisztus mellett a Szent Erzsébet legendája – egyben az egész oeuvre-jének is legfőbb értékei közé tartozik. A Szent Erzsébet legenda a hősi magyar királylány, a türingiai őrgrófné, Wartburg őrangyala: a mi Árpád-házi Szent Erzsébetünknek apoteózisa. A mű 1862. évi keletkezése (bemutatója csak 1865.) új fejezetett nyit az oratóriumstílus történetében. Zenei értékessége mellett engem különösképpen érdekel ez az oratórium éspedig nemcsak hősnője miatt, de a zenének magyar vonatkozásai, sőt magyar íze, magyar jellege miatt is… A Hungarotonnál készült lemezfelvételeit jól ismerem: 1.) Ferencsik János - Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Kováts Kolos, Gregor József, Sólyom-Nagy Sándor, Miller Lajos, Bordás György, a Szlovák Filharmónia Énekkara, a Pozsonyi Rádió Gyermekkara, a Szlovák Filharmonikus Zenekar 2.) Joó Árpád – Marton Éva, Farkas Éva, Sólyom-Nagy Sándor, Kováts Kolos, Gáti István, Gregor József, a Budapesti Kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Személyes koncertélményeim az elmúlt évtizedből: 1.) 2006. november 19. , Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – a 195 éve született és 120 éve elhunyt Liszt Ferenc előtt tisztelegve: Héja Domonkos - Rálik Szilvia, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Fried Péter, Szvétek László, Hámori Szabolcs, a Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa, Virágh András orgonaművész és a Danubia Szimfonikus Zenekar. 2.) 2007. február 28., Zeneakadémia Nagyterme Kovács László - Sümegi Eszter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Jekl László, a Magyar Rádió Énekkara, Gyermekkórusa és Szimfonikus Zenekara 3.) 2011. május 24., Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – a Liszt-évben (születésének 200., halálának 125. évfordulója alkalmából) természetesen ismét előadásra került a grandiózus zenemű: Kocsis Zoltán - Bátori Éva, Ulbrich Andrea, Kálmándi Mihály, Cser Krisztián, Kelemen Zoltán, Lisztes László, a Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Tegnap elérkeztünk ismét egy állomáshoz, és elmondhatom, létrejött megint egy kiemelkedő, ünnepi koncert! – ami a Szent Erzsébet legenda itthoni előadás-történetének bizonyára egy újabb fejezetét nyitja meg. Nemcsak arról van szó, hogy újra felcsendült Liszt remekműve. E mellett említést érdemlő, hogy most azon a napon hangzott fel ez a monumentális, gyönyörű kompozíció, amikor a katolikus egyház Nagyboldogasszony napján Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékezik, de a magyarság számára ennél is többet jelent augusztus 15: védőszentünk és égi pártfogónk (Patrona Hungariae) ünnepe mellett Szent István megkoronázása és – mennyire különös! – halála is ekkorra esik; szent királyunk ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Ezek után már talán az sem meglepő, hogy a Pesti Vigadó (elődje a háború előtt „Redoute”) újjáépítése utáni első, ünnepi előadás éppen erre a napra, 1865. augusztus 15.-ére esett, és talán az sem volt véletlen, hogy Liszt Ferenc zseniális kompozícióját választották, és magát a szerzőt kérték fel a mű betanítására és vezénylésére! És még egy, talán a legfontosabb mozzanat, amit a tegnapi zenei esemény kapcsán a Szent Erzsébet legendájáról meg kell említenem: Ahogy 150 évvel ezelőtt az ősbemutatón, úgy tegnap este is, az Ábrányi Kornél által németből (Otto Roquette szövege) lefordított MAGYAR NYELVEN énekelték az oratóriumot! Erről Kocsár Balázs, az előadás karmestere nyilatkozatát olvashatjuk a közönség számára nyomtatott, gazdag kiállítású, a librettót három nyelven tartalmazó, színes, képes kísérőfüzetben: „egy pici korrekcióval, a szerző eredeti zenei, ritmikai szándékát megtartva sikerült az eredeti Ábrányi-féle szöveget az oratórium egészére felfrissíteni, felújítani. Az előadáshoz az eredeti partitúra alapján pedig egységesen javított zenekari anyagot is készítettünk.” A szövegkönyv Erzsébet életútjának öt fordulópontját ragadja meg. Először kisgyermekként látjuk, amint idegen földre, életének későbbi színterére érkezik, majd virágzó feleségként, a szegények csodatévő mentőangyalaként. Később hadba vonuló férjétől búcsúzik balsejtelemmel, majd a megalázott özvegyet anyósa kiűzi otthonából, megfosztja gyermekeitől. Végül haldokolva, de fölemelő lelki békében vizionál, koldusszegényen indulva égi hazája felé. Zenei elemzést nem írok. Bizonyára olvashatunk majd recenziókat a produkcióról. Annyit mondhatok, hogy számomra egy fenomenális, megrendítő előadás született, csodás énekkar (Kodály Kórus Debrecen – karigazgató: Somogyi-Tóth Dániel), gyermekkar (Cantemus Gyermekkórus – Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola; Cantemus vegyeskar - karigazgató: Szabó Soma) és a Kodály Filharmonikusok Debrecen működött közre, Kocsár Balázs remek zenei irányításával. A koncert szólistái egytől egyik képességeik legjavát hozták ki magukból: Szent Erzsébet – Kele Brigitta: kimagasló ének-zenei teljesítményt nyújtott szerepében! Lajos őrgróf – Haja Zsolt: meggyőző hangi teljesítményt nyújtott! Hermann őrgróf – Cser Krisztián Zsófia őrgrófnő – Vörös Szilvia: Marton Éva egykori növendéke egyre ragyogóbb énektudásával elbűvöli hallgatóságát! Udvarmester és magyar nemes – Szegedi Csaba II. Frigyes – Kovács István Megemlítem még, hogy a mintegy ötventagú gyermekkar az I. részben – jelenetükben –kétoldalról érkeztek a hangversenyterembe, a közönséggel szemben egy sorban helyezkedtek el; középen a gyermek Erzsébet és Lajos szerepét megformáló két gyermek énekelt. A II. részben az emeleti galériára vonult fel a gyermekkórus: középen és két oldalt álltak, és ott énekeltek a két utolsó tételben. Népies motívumú mintájú egyenruhában láthattuk őket, és természetesen kívülről énekelték – elragadóan - a sok énekszövegüket. Dicséretes a Kodály Kórus és a Zenekar munkája is, hatalmas munka fekszik benne, és az eredmény, az együtthangzás: lenyűgözött. A közönség körében feltűntek a közélet és a zeneélet prominens képviselői, közöttük a jubileumi produkció megálmodója, Marton Éva operaénekes is, aki ennek kapcsán korábban úgy fogalmazott: az oratórium és az opera erényeit ötvöző művet végtelen zenei tisztaság és a közvetített érzelmek letisztultsága jellemzi elsősorban. Bár az óriási, csaknem 200 fős apparátust alkalmazó darab előadása nem könnyű feladat, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata és közgyűlése is nagy többséggel támogatta a bemutatót – idézte fel, és – szintén, a kísérő füzetben olvashatjuk tőle: kéri, fogadjuk szeretettel a művet, amely számára nemcsak egy gyönyörű oratórium, hanem egy zeneóriás őszinte hitvallása és imája, amely egész nemzetünket átöleli, és erőt adhat mindenkinek, aki vele-velünk együtt hallgatja. Továbbá azt is kéri: vigyük haza a muzsikát a szívünkben! Őrizzük meg az emlékezetünkben a magyarság, a hazánk iránti szeretet megrendítő vallomását, amelyet Liszt Ferenc 150 évvel ezelőtt útjára indított művével számunkra hátrahagyott. Ennél szebben magam sem tudnám megfogalmazni mindazokat a bennem keletkezett érzéseket, melyek Liszt Ferenc megrendítő hatású zenéjének hallgatása alatt és még az előadás után is, a szívemet és lelkemet átjárták, betöltötték. Úgy tudom, a Szent Erzsébet legendáját élőben kivetítőkön szerte az ország több nagyvárosában (sőt Pesten a Szigeten is) figyelemmel lehetett kísérni. A Duna televízió sok kamerával megörökítette a nem mindennapi zenei élményünket. A Magyar Művészeti Akadémia DVD-t készül kiadni a felvett produkcióról. A felvételen hallható és látható anyag is bizonyára méltó lesz Liszt szelleméhez!

472 Búbánat 2015-08-11 12:24:31
Magyar tehetség a Liszt-zongora előtt Népszava|2015. aug 8. 05:49 „Balázs János magyar zongoraművész szólaltathatta meg Liszt Ferenc közelmúltban felújított zongoráját a világhírű milánói Scalában. Az idén, rendkívül fiatalon, mindössze huszonhat esztendősen már Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett alkotó a Magyar-olasz reflexiók Liszt Ferenc felújított zongoráján című zártkörű koncerten avatta fel a világszerte csodált magyar zeneszerző legendás hangszerét. A zongoráról köztudott, hogy ezen a hangszeren koncertezett Liszt Ferenc a milánói operaházban 1837-38-ban, majd a hangszer az unokája Garda-tónál fekvő villájába került, onnan pedig egy múzeum örökölte. A Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából végzett helyreállítást többek között az olasz Lombardia tartomány és a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának finanszírozta.”

471 Búbánat 2015-08-07 18:11:01 [Válasz erre: 470 Búbánat 2015-08-04 23:46:55]
Az 1865-ös ősbemutató után napra pontosan 150 évvel, 2015. augusztus 15-én újra felcsendül a Pesti Vigadóban Liszt Ferenc legendás műve, a Szent Erzsébet legendája. A jubileumi produkció megálmodója, Marton Éva operaénekes a bemutatóról szóló csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az oratórium és az opera erényeit ötvöző művet végtelen zenei tisztaság és a közvetített érzelmek letisztultsága jellemzi elsősorban. Bár az óriási, csaknem 200 fős apparátust alkalmazó darab előadása nem könnyű feladat, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata és közgyűlése is nagy többséggel támogatta a bemutatót – idézte fel. A vigadóbeli előadáson, amelyet az ország több pontján ingyenes vetítéseken is lehet majd látni, Szent ErzsébetetKele Brigitta, Lajos őrgrófot Haja Zsolt, Hermann őrgrófot Cser Krisztián, Zsófia őrgrófnőt Vörös Szilvia, az udvarmestert és egy magyar nemest Szegedi Csaba, II. Frigyest Kovács István alakítja. A debreceni Kodály Filharmóniát és Kodály Kórust, valamint a nyíregyházi Cantemus Kórust Kocsár Balázs vezényli. Marton Éva elmondta: nagyon közel érzi magához Szent Erzsébetet, akinek alakja különböző szerepekben végigkísérte pályáját. "Elsősorban a segíteni akarás fog meg benne" – fogalmazott az énekes, akinek Liszt is "mindennapi kenyere". Felidézte, hogy az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen kötelezővé tette egy Liszt-dal előadását, és ezen nem kíván változtatni az elkövetkező versenyeken sem. A darabban fellépő énekesek közül többen, így Cser Krisztián, Szegedi Csaba és Vörös Szilvia is Marton Évaegykori tanítványai, Vörös Szilvia egyúttal az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagydíjasa. A címszerepet alakító erdélyi szoprán, Kele Brigitta a világ vezető operaszínpadain lépett már fel, a 2016/17-es évadban a New York-i Metropolitanben énekli Musetta szerepét Puccini Bohéméletében. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója többek között arról beszélt, hogy Szent Erzsébet mélyen inspirálta a komponistát, jól mutatja ezt, hogy Liszt weimari otthonában egy róla készült festmény lógott a zeneszerző ágya fölött. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára felidézte, hogy az akadémia zeneművészeti tagozata már 2012-ben felvetette, újra elő kellene adni a művet, és nagy öröm, hogy most ez Marton Éva bábáskodásával megvalósulhat. Kiemelte az előadást megelőző szakmai előkészítő munka fontosságát, amelynek legfontosabb része a partitúra és a zenekari szólamok áttekintése és eseteges javítása volt. Ezt a munkát Kocsár Balázskarmester mellett Könczei Árpád zeneszerző és Pfeiffer Gyula karmester végezte el. A művet Liszt eredetileg Otto Roquette német szövegére írta, bemutatóját pedig Wartburg várába szánta, de végül az ősbemutató helyszíne és nyelve is magyar lett: a romjaiból újjáépített Pesti Vigadóban Ábrányi Kornélfordításában hangzott el első ízben, a szerző vezényletével. Az eredeti Ábrányi-féle szöveget a mostani bemutatóra felfrissítették, felújították. A Szent Erzsébet legendáját a helyszínen ugyan csak néhány százan láthatják, a közmédia által készített felvételt ugyanakkor megnézhetik majd az érdeklődők. Eddig Debrecen, Esztergom, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Sopron és Székesfehérvár jelezte részvételét, de a szervezők még további városok jelentkezését várják – mondtaKucsera Tamás Gergely. Budapesten a Műcsarnok előtt 21.30-kor kezdődik a vetítés, hajnali 1 órától pedig a Sziget fesztivál Fidelio színpadán is látható lesz az előadás felvétele. Az MMA tervei között szerepel, hogy még az idén DVD-n is elérhetővé teszi a produkciót. Az előadásról és a vetítésekről további részletek a szenterzsebet150.com címen érhetők el. Forrás: http://www.szinhaz.hu/MTI - 2015. augusztus 6.

470 Búbánat 2015-08-04 23:46:55
Szent Erzsébet legendája - Liszt oratóriuma szólal meg augusztus 15-én, 19.30 órától a mű százötven évvel ezelőtti ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadó Dísztermében. Közreműködik: Kele Brigitta, Molnár Levente, Cser Krisztián, Kálmándi Mihály, Vörös Szilvia, Szegedi Csaba, Haja Zsolt, a Debreceni Kodály Filharmónia és Kórus. Vezényel: Kocsár Balázs

469 Búbánat 2015-07-18 18:00:21
Bécsben állították ki Liszt Ferenc utolsó zongoráját /2015. július 17. Fidelio.hu/MTI / A múzeum igazgatója szerint a kiállított darab a világ egyik legkülönlegesebb hangszere, amely azért is fontos, mert Liszt a késői műveit ezen komponálta. A zongorát egy párizsi hangszermester, Sébastien Érard készítette 1862-ben, ekkor Liszt a hangszert az olaszországi Tivoliba szállíttatta. A zeneszerző halála után 1886-ban a zongora Rómában maradt, ahol egy egyházi intézmény falai között feledésbe merült. Először a kilencvenes években talált rá Carlo Maria Dominici olasz zongoraművész. A bécsi múzeum igazgatója szerint több dolog is alátámasztja, hogy valóban Liszt zongorájáról van szó, hiszen megtalálták benne Liszt rózsafüzérjének darabjait, amelyek megegyeznek a budapesti Liszt-múzeumban kiállított füzérrel. A zongorán továbbá rajta volt a Párizsból Olaszországba való szállítást igazoló pecsét is, amely a hangszer elkészültekor került rá. A zongorát 2001-ben New Yorkba vitték, ahol a Metropolitan múzeumba helyezték el. Néhány év múlva azonban kikerült a kiállított tárgyak közül, és raktárban tárolták. Emiatt a tulajdonos úgy döntött, hogy elhozza New Yorkból a zongorát. 2014-ben vette fel a kapcsolatot a bécsi múzeummal, amely - miután megbizonyosodott a hangszer eredetiségéről -, igent mondott az ajánlatra. A szállítás azonban elhúzódott, mivel az amerikai hatóságok nagyon korlátozzák azon kulturális javak kiadását, amelyek egzotikus fából vagy elefántcsontból készültek. A hangszert, amely július 17-től látható a bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) régi hangszerek gyűjteményében, a tervek szerint rendszeresen meg is szólaltatják, és koncerteken is hallható lesz majd.

468 Búbánat 2015-05-07 11:04:38
Nemzeti Filharmonikus Zenekar: nyitókoncert a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: [url] http://www.szabadter.hu/programok/item/1881-nemzeti-filharmonikus-zenekar-liszt-%C3%A9s-dante-nyit%C3%B3koncert.html#.VUsmQI7tmko; Kocsis Zoltán, Liszt és Dante – 2015. június 12. (péntek) 20 óra [/url] Dante Alighieri születésének 750. évfordulója alkalmából a Budapesti Nyári Fesztivál Liszt Ferenc pokol és menny között cikázó műveivel nyitja meg a szezont. Műsor: Liszt: Éji menet és Mephisto keringő Liszt: Haláltánc Liszt: Dante szimfónia Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar Énekes szólista: Szalai Ágnes Zongoraművész: Oravecz György Karigazgató: Antal Mátyás Vezényel: Kocsis Zoltán

467 Ardelao 2015-04-08 08:53:31
LISZT FERENC, A CSODAGYERMEK. A tizenkét éves liszt Ferenc 1823-ban lépett fel elsőízben Pesten, május elsején. A hangversenyt megelőző napokon a következő szövegű plakátokat ragasztották ki a pesti utcákon : Méltóságos és Kegyelmes Nemesség ! Tiszteletreméltó Közönség ! Magyar vagyok és nem ismerek nagyobb boldogságot, mint hogy nevelésem és taníttatásom első gyümölcseit Franciaországba és Angliába utazásom előtt ragaszkodásom és hálám első áldozataként drága hazámnak bemutathassam. Ami még hiányzik érettségemből, azt kitartó szorgalommal igyekszem megszerezni és egyszer talán abba a szerencsés helyzetbe juthatok, hogy drága hazám dicsőségének egyik ága leszek. Liszt Ferenc. http://epa.oszk.hu/02100/02120/00008/pdf/BPTM_TBM_08_085-117.pdf

466 Búbánat 2015-04-05 18:43:25 [Válasz erre: 465 smaragd 2015-04-05 18:22:02]
Liszt nemcsak zenekompozícióban, hanem - mint olvashattuk - leveleiben is megfogalmazta a benne lakozó "isteni" adományokat; szerényen, sohasem magát tolja az előtérbe...És ezt már a fiatalkori műveiben is - legyen az kottafej vagy betű - bennük kifejezésre juttatta.

465 smaragd 2015-04-05 18:22:02 [Válasz erre: 464 Búbánat 2015-04-05 17:36:14]
"És milyen érzelmi igazsággal"... kényelmes és kellemes volt itt olvasni Liszt sorait, elgondolkodni, csodálni, parányinak érezni magamat...köszönöm szépen.

464 Búbánat 2015-04-05 17:36:14 [Válasz erre: 457 Búbánat 2015-04-04 19:59:52]
(Ott folytatom a levél közlését ahol tegnap abbahagytam.) Liszt Ferenc HECTOR BERLIOZHOZ (Az Útilevelekből) San Rossore, 1839. október 2-án „[…] Azon elhatározásom folytán, hogy egymás után megismerem Itália nagyvárosait, anélkül, hogy valahol is hosszasabban telepednék meg, ha nem akartam oktalanul cselekedni, le kellett mondanom bárminő tartósabb behatás kifejtéséről. Őrültség lett volna másokra hatni óhajtanim s ugyanakkor oly feladatot tartani fenn a magam számára, mely csak arra szolgált volna, hogy kifelé elaprózzam magam – mindennemű eredmény nélkül. Így hát apró napi tanulmányi és személyes munka-adagokra korlátoztam magamat. Mivel pedig Itália jelenében nem volt mit keresnem, így arra adtam fejemet, hogy múltjában lapozgassak, és mivel az élőktől vajmi keveset nyerhettem, a holtakhoz fordultam. Itt azután a tevékenység tág területe nyílt meg előttem. A sixtusi kápolna zenéje, az a zene, mely Rafael és Michelangelo freskóihoz hasonlóan napról napra több változást szenved, s egyre inkább elmosódik, legmagasabb érdekű vizsgálódásokra indított. Miután így egyszer előrenyomultam ez ösvényen, nem voltam immár képes korlátozni vagy visszafogni magamat; nem akartam ez egészen nagy, nekünk nagyon is idegen egyházzenei iskoláról töredékes véleményeket terjeszteni eléd – így tehát vártam! Olykor nagyon is sok minden kötötte le figyelmemet; rövid volt az idő, a tanulmány pedig túlságosan tágkörű. Látni, hallani, szemlélni kellett, csak azután - írni. A Szépség, ez ország privilégiuma, legtisztább, legmagasztosabb alakjában mutatkozott meg előttem. Ámuló szemem előtt teljes nagyszerűségében jelent meg a művészet, teljes egyetemességében bontakozott ki, teljes egységében tárult fel előttem. Minden egyes nap megszilárdította érzésemben és gondolkodásomban a tudatot, hogy a géniuszok alkotásai rejtett rokonságban állnak egymással. Rafael és Michelangelo elvezetett Mozart és Beethoven megértéséhez; Gianni di Pisa, Fra Beato, Francia műveiben megtaláltam Allegri, Marcello, Palestrina magyarázatát; Tizian és Rossini úgy tűntek elém, mint azonos sugártörésű csillagzatok. A Colosseum és a Campo Santo nem állnak oly távol a heroikus szimfóniától és a Requiemtől, mint általában gondolják. Dante Orcagnában és Michelangelóban talál művészi visszhangra: egykor talán megleli zenei visszhangját a jövő Beethovenében. Egy esemény, melyet éltem legszerencsésebbjei közé számítok, nagymértékben hozzájárult, hogy megerősítse bensőséges érzékemet e dolgok iránt, valamint forró vágyamat, hogy mélyebbre hatoljak a művészet megértésébe és tudományába. Egy férfi, kinek zsenije, melyet a legfinomabb szépérzék, ízlés és férfias lelkesedés támogat, a modern festészet legnagyszerűbb alkotásait teremtette¸Ingres oly szívesen fogadott Rómában, hogy büszkeséggel tölt el. Benne megtaláltam mindazt, amit a közvélemény tulajdonít neki, s még annál is többet. Amint tudod, Ingres ifjúsága éveit fáradhatatlan tanulmánynak, a legmerészebb harcoknak szentelte. A megvetést, a félreismertetést, a szegénységet a rendíthetetlen meggyőződés szüntelen munkájával és hősies hajthatatlanságával küzdötte le. Most, érett férfikorában fölényesség nélkül élvezi hírét, melyet nem intrikának köszönhet. Ez a nagy művész, kinek szelleme előtt az antikvitásnak immár nincsen rejtett titka, s kit még Apelles is testvérként köszöntött volna, éppoly kiváló muzsikus, mint amily hasonlíthatatlan festő. Mozartm Beethoven, Haydn ugyanazt a nyelvet beszéli számára, mint Phidias és Rafael. Mindenütt, ahol csak útjába akad, megragadja a szépet és szenvedélyes tisztelete mintha csak még nagyobbá varázsolná a felidézett géniuszt. Egy napon – soha el nem felejtem! – együtt látogattuk meg a Vatikán termeit. Bejártuk a hosszú galériákat, hol számtalan műemlék képviseli Etruriát, Görögországot, a régi Rómát és a keresztény Itáliát. Mély tisztelettel haladtunk el egy-egy megsárgult márvány, megfakult festmény előtt. Ő beszélt jártában, én pedig szomjazó tanítványként figyeltem. Lángoló szava szinte új életre lelkesítette a remekműveket, és ékesszólása elmúlt századok ölébe varázsolt vissza. A vonalak és színek szemünk előtt keltek életre, az idő és profán kezek nyomán megváltozott forma ősi tisztaságában támadt fel, elénk tárva ifjú szépségét. A költészet valóságos csodája ment végbe: íme, a modern géniusz, aki az ókorit feltámadásra igézi! Mikor aztán estére, miután a Villa Medici zöld tölgyei alatt megpihentünk és még soká elbeszélgettünk túláradó szívvel a megtekintett mesterművekről, hazatértünk, a nyitott zongorához vontam őt, és gyengés szóval késztettem: ’Mester, ne feledkezzünk meg a mi kedves muzsikánkról – várja önt a hegedűje –az a-moll szonáta unja magát az állványon – lássunk hozzá!’ Ha ekkor hallottad volna őt! Mily áhítatos hűséggel tolmácsolta Beethovent! Milyen biztonsággal és melegséggel vezette vonóját! Mily tiszta dallamrajzzal! És milyen érzelmi igazsággal! Bármily tisztelet tölt el iránta, nem állhattam meg, hogy nyakába ne boruljak, és boldognak éreztem magamat, mikor atyai gyengédséggel keblére szorított. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ég veled, barátom! Viszontlátásra – Bécsben! Liszt Ferenc”

463 Búbánat 2015-04-05 17:18:11 [Válasz erre: 462 smaragd 2015-04-05 17:16:36]
De ha megtudom, ki a fordító, megírom.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.