474 smaragd 2015-08-16 19:26:08 [Válasz erre: 473 Búbánat 2015-08-16 18:22:30]
Nehéz ennyi emelkedettség és szépség után bármit is leírni, mondhatom, hogy még olvasni is nagy öröm volt! Minden közreműködőnek, szervezőnek szívből gratulálok elbeszélésed alapján, valamint az is boldogít, hogy az előadás időpontja, napja, még ma is ilyen elevenen él bennünk!
Nehéz ennyi emelkedettség és szépség után bármit is leírni, mondhatom, hogy még olvasni is nagy öröm volt! Minden közreműködőnek, szervezőnek szívből gratulálok elbeszélésed alapján, valamint az is boldogít, hogy az előadás időpontja, napja, még ma is ilyen elevenen él bennünk!
473 Búbánat 2015-08-16 18:22:30
Hadd osszam meg élményemet itt a fórumon, mikor Liszt Ferenc zseniális alkotásáról, a tegnap este a Pesti Vigadóban bemutatott Szent Erzsébet legendája oratóriumáról szólok. Elöljáróban idézem Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a szavait a hangversenyre megjelentetett tartalmas, szép kivitelű kísérőfüzetben olvasható köszöntő-írásból: „Az MMA a megújított Pesti Vigadóba mint székházába ezúttal is Liszt Ferenc művét hívja segítségül és Szent Erzsébet személyes példáját – a jóság, az áldozatkészség és a kötelességérzet hármasát – tiszteletadásul. Amit az idő ugyanis életre hívott, megőrzött és ajándékba adott nekünk, annak nemcsak élvezői, de sorsának felelősei is vagyunk. Minden ünnep lényege ebben rejlik. A Szent ma is velünk van, és a halhatatlan muzsika méltóan fogja megidézni példás életét.” Liszt művei nagyon közel állnak hozzám, hiszen nemcsak zongoráztam egyik-másik rövidebb és könnyedebb lélegzetű darabját, de kórusban is énekeltem egyházzenei alkotásait: Missa Choralis, Koronázási Mise, Missa Solemnis (Esztergomi mise), a B-dúr mise (Janacek-változat), a Krisztus-oratórium, a motettáiról nem is beszélve… Liszt szinte minden műfajban alkotott, és ezek között sok-sok kedvencem van, meg amiket mindenképpen számon tartok. Hallgatom Lisztet a rádióban vagy lemezről, eljárok koncertekre, ahol Liszt-műveket játszanak: csodálom szimfonikus költeményeit, szimfóniáit, rapszódiáit, orgonaműveit,dalait, kórusműveit, gyermekoperáját, a Don Sanche-t, a sok-sok zongoradarabját stb. Tagja vagyok a Liszt Ferenc Kórusnak és a Liszt Ferenc Társaságnak. Liszt nyomdokain - „vándorlását” követve - eljutottam Doborjántól kezdve Pozsonyon át egészen Bayreuthig, ahogy Párizst, Lisszabont, Madridot, Rómát, Weimart, sőt Szentpétervárt is „birtokba” vettem, amikor felkerestem azokat a helyeket, ahol életében megfordult. Itthon mindenhová elutaztam, ahol Liszt is járt. Olvasom a Liszt-irodalmat. Sok Liszt-mű lemezfelvételével rendelkezem. Tehát nyugodt szívvel kijelenthetem, Liszt és életműve nem hagy közömbösen, még most sem, így az egész életemet végigkíséri… De ma már inkább csak a fővárosunk zenei eseményeire koncentrálok, és amikor tehetem, ott vagyok, ahol valami Liszt kerül „terítékre”. Ahogyan tegnap este… Liszt oratorikus zenéjének fenséges momentuma a Krisztus mellett a Szent Erzsébet legendája – egyben az egész oeuvre-jének is legfőbb értékei közé tartozik. A Szent Erzsébet legenda a hősi magyar királylány, a türingiai őrgrófné, Wartburg őrangyala: a mi Árpád-házi Szent Erzsébetünknek apoteózisa. A mű 1862. évi keletkezése (bemutatója csak 1865.) új fejezetett nyit az oratóriumstílus történetében. Zenei értékessége mellett engem különösképpen érdekel ez az oratórium éspedig nemcsak hősnője miatt, de a zenének magyar vonatkozásai, sőt magyar íze, magyar jellege miatt is… A Hungarotonnál készült lemezfelvételeit jól ismerem: 1.) Ferencsik János - Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Kováts Kolos, Gregor József, Sólyom-Nagy Sándor, Miller Lajos, Bordás György, a Szlovák Filharmónia Énekkara, a Pozsonyi Rádió Gyermekkara, a Szlovák Filharmonikus Zenekar 2.) Joó Árpád – Marton Éva, Farkas Éva, Sólyom-Nagy Sándor, Kováts Kolos, Gáti István, Gregor József, a Budapesti Kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Személyes koncertélményeim az elmúlt évtizedből: 1.) 2006. november 19. , Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – a 195 éve született és 120 éve elhunyt Liszt Ferenc előtt tisztelegve: Héja Domonkos - Rálik Szilvia, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Fried Péter, Szvétek László, Hámori Szabolcs, a Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa, Virágh András orgonaművész és a Danubia Szimfonikus Zenekar. 2.) 2007. február 28., Zeneakadémia Nagyterme Kovács László - Sümegi Eszter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Jekl László, a Magyar Rádió Énekkara, Gyermekkórusa és Szimfonikus Zenekara 3.) 2011. május 24., Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – a Liszt-évben (születésének 200., halálának 125. évfordulója alkalmából) természetesen ismét előadásra került a grandiózus zenemű: Kocsis Zoltán - Bátori Éva, Ulbrich Andrea, Kálmándi Mihály, Cser Krisztián, Kelemen Zoltán, Lisztes László, a Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Tegnap elérkeztünk ismét egy állomáshoz, és elmondhatom, létrejött megint egy kiemelkedő, ünnepi koncert! – ami a Szent Erzsébet legenda itthoni előadás-történetének bizonyára egy újabb fejezetét nyitja meg. Nemcsak arról van szó, hogy újra felcsendült Liszt remekműve. E mellett említést érdemlő, hogy most azon a napon hangzott fel ez a monumentális, gyönyörű kompozíció, amikor a katolikus egyház Nagyboldogasszony napján Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékezik, de a magyarság számára ennél is többet jelent augusztus 15: védőszentünk és égi pártfogónk (Patrona Hungariae) ünnepe mellett Szent István megkoronázása és – mennyire különös! – halála is ekkorra esik; szent királyunk ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Ezek után már talán az sem meglepő, hogy a Pesti Vigadó (elődje a háború előtt „Redoute”) újjáépítése utáni első, ünnepi előadás éppen erre a napra, 1865. augusztus 15.-ére esett, és talán az sem volt véletlen, hogy Liszt Ferenc zseniális kompozícióját választották, és magát a szerzőt kérték fel a mű betanítására és vezénylésére! És még egy, talán a legfontosabb mozzanat, amit a tegnapi zenei esemény kapcsán a Szent Erzsébet legendájáról meg kell említenem: Ahogy 150 évvel ezelőtt az ősbemutatón, úgy tegnap este is, az Ábrányi Kornél által németből (Otto Roquette szövege) lefordított MAGYAR NYELVEN énekelték az oratóriumot! Erről Kocsár Balázs, az előadás karmestere nyilatkozatát olvashatjuk a közönség számára nyomtatott, gazdag kiállítású, a librettót három nyelven tartalmazó, színes, képes kísérőfüzetben: „egy pici korrekcióval, a szerző eredeti zenei, ritmikai szándékát megtartva sikerült az eredeti Ábrányi-féle szöveget az oratórium egészére felfrissíteni, felújítani. Az előadáshoz az eredeti partitúra alapján pedig egységesen javított zenekari anyagot is készítettünk.” A szövegkönyv Erzsébet életútjának öt fordulópontját ragadja meg. Először kisgyermekként látjuk, amint idegen földre, életének későbbi színterére érkezik, majd virágzó feleségként, a szegények csodatévő mentőangyalaként. Később hadba vonuló férjétől búcsúzik balsejtelemmel, majd a megalázott özvegyet anyósa kiűzi otthonából, megfosztja gyermekeitől. Végül haldokolva, de fölemelő lelki békében vizionál, koldusszegényen indulva égi hazája felé. Zenei elemzést nem írok. Bizonyára olvashatunk majd recenziókat a produkcióról. Annyit mondhatok, hogy számomra egy fenomenális, megrendítő előadás született, csodás énekkar (Kodály Kórus Debrecen – karigazgató: Somogyi-Tóth Dániel), gyermekkar (Cantemus Gyermekkórus – Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola; Cantemus vegyeskar - karigazgató: Szabó Soma) és a Kodály Filharmonikusok Debrecen működött közre, Kocsár Balázs remek zenei irányításával. A koncert szólistái egytől egyik képességeik legjavát hozták ki magukból: Szent Erzsébet – Kele Brigitta: kimagasló ének-zenei teljesítményt nyújtott szerepében! Lajos őrgróf – Haja Zsolt: meggyőző hangi teljesítményt nyújtott! Hermann őrgróf – Cser Krisztián Zsófia őrgrófnő – Vörös Szilvia: Marton Éva egykori növendéke egyre ragyogóbb énektudásával elbűvöli hallgatóságát! Udvarmester és magyar nemes – Szegedi Csaba II. Frigyes – Kovács István Megemlítem még, hogy a mintegy ötventagú gyermekkar az I. részben – jelenetükben –kétoldalról érkeztek a hangversenyterembe, a közönséggel szemben egy sorban helyezkedtek el; középen a gyermek Erzsébet és Lajos szerepét megformáló két gyermek énekelt. A II. részben az emeleti galériára vonult fel a gyermekkórus: középen és két oldalt álltak, és ott énekeltek a két utolsó tételben. Népies motívumú mintájú egyenruhában láthattuk őket, és természetesen kívülről énekelték – elragadóan - a sok énekszövegüket. Dicséretes a Kodály Kórus és a Zenekar munkája is, hatalmas munka fekszik benne, és az eredmény, az együtthangzás: lenyűgözött. A közönség körében feltűntek a közélet és a zeneélet prominens képviselői, közöttük a jubileumi produkció megálmodója, Marton Éva operaénekes is, aki ennek kapcsán korábban úgy fogalmazott: az oratórium és az opera erényeit ötvöző művet végtelen zenei tisztaság és a közvetített érzelmek letisztultsága jellemzi elsősorban. Bár az óriási, csaknem 200 fős apparátust alkalmazó darab előadása nem könnyű feladat, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata és közgyűlése is nagy többséggel támogatta a bemutatót – idézte fel, és – szintén, a kísérő füzetben olvashatjuk tőle: kéri, fogadjuk szeretettel a művet, amely számára nemcsak egy gyönyörű oratórium, hanem egy zeneóriás őszinte hitvallása és imája, amely egész nemzetünket átöleli, és erőt adhat mindenkinek, aki vele-velünk együtt hallgatja. Továbbá azt is kéri: vigyük haza a muzsikát a szívünkben! Őrizzük meg az emlékezetünkben a magyarság, a hazánk iránti szeretet megrendítő vallomását, amelyet Liszt Ferenc 150 évvel ezelőtt útjára indított művével számunkra hátrahagyott. Ennél szebben magam sem tudnám megfogalmazni mindazokat a bennem keletkezett érzéseket, melyek Liszt Ferenc megrendítő hatású zenéjének hallgatása alatt és még az előadás után is, a szívemet és lelkemet átjárták, betöltötték. Úgy tudom, a Szent Erzsébet legendáját élőben kivetítőkön szerte az ország több nagyvárosában (sőt Pesten a Szigeten is) figyelemmel lehetett kísérni. A Duna televízió sok kamerával megörökítette a nem mindennapi zenei élményünket. A Magyar Művészeti Akadémia DVD-t készül kiadni a felvett produkcióról. A felvételen hallható és látható anyag is bizonyára méltó lesz Liszt szelleméhez!
Hadd osszam meg élményemet itt a fórumon, mikor Liszt Ferenc zseniális alkotásáról, a tegnap este a Pesti Vigadóban bemutatott Szent Erzsébet legendája oratóriumáról szólok. Elöljáróban idézem Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a szavait a hangversenyre megjelentetett tartalmas, szép kivitelű kísérőfüzetben olvasható köszöntő-írásból: „Az MMA a megújított Pesti Vigadóba mint székházába ezúttal is Liszt Ferenc művét hívja segítségül és Szent Erzsébet személyes példáját – a jóság, az áldozatkészség és a kötelességérzet hármasát – tiszteletadásul. Amit az idő ugyanis életre hívott, megőrzött és ajándékba adott nekünk, annak nemcsak élvezői, de sorsának felelősei is vagyunk. Minden ünnep lényege ebben rejlik. A Szent ma is velünk van, és a halhatatlan muzsika méltóan fogja megidézni példás életét.” Liszt művei nagyon közel állnak hozzám, hiszen nemcsak zongoráztam egyik-másik rövidebb és könnyedebb lélegzetű darabját, de kórusban is énekeltem egyházzenei alkotásait: Missa Choralis, Koronázási Mise, Missa Solemnis (Esztergomi mise), a B-dúr mise (Janacek-változat), a Krisztus-oratórium, a motettáiról nem is beszélve… Liszt szinte minden műfajban alkotott, és ezek között sok-sok kedvencem van, meg amiket mindenképpen számon tartok. Hallgatom Lisztet a rádióban vagy lemezről, eljárok koncertekre, ahol Liszt-műveket játszanak: csodálom szimfonikus költeményeit, szimfóniáit, rapszódiáit, orgonaműveit,dalait, kórusműveit, gyermekoperáját, a Don Sanche-t, a sok-sok zongoradarabját stb. Tagja vagyok a Liszt Ferenc Kórusnak és a Liszt Ferenc Társaságnak. Liszt nyomdokain - „vándorlását” követve - eljutottam Doborjántól kezdve Pozsonyon át egészen Bayreuthig, ahogy Párizst, Lisszabont, Madridot, Rómát, Weimart, sőt Szentpétervárt is „birtokba” vettem, amikor felkerestem azokat a helyeket, ahol életében megfordult. Itthon mindenhová elutaztam, ahol Liszt is járt. Olvasom a Liszt-irodalmat. Sok Liszt-mű lemezfelvételével rendelkezem. Tehát nyugodt szívvel kijelenthetem, Liszt és életműve nem hagy közömbösen, még most sem, így az egész életemet végigkíséri… De ma már inkább csak a fővárosunk zenei eseményeire koncentrálok, és amikor tehetem, ott vagyok, ahol valami Liszt kerül „terítékre”. Ahogyan tegnap este… Liszt oratorikus zenéjének fenséges momentuma a Krisztus mellett a Szent Erzsébet legendája – egyben az egész oeuvre-jének is legfőbb értékei közé tartozik. A Szent Erzsébet legenda a hősi magyar királylány, a türingiai őrgrófné, Wartburg őrangyala: a mi Árpád-házi Szent Erzsébetünknek apoteózisa. A mű 1862. évi keletkezése (bemutatója csak 1865.) új fejezetett nyit az oratóriumstílus történetében. Zenei értékessége mellett engem különösképpen érdekel ez az oratórium éspedig nemcsak hősnője miatt, de a zenének magyar vonatkozásai, sőt magyar íze, magyar jellege miatt is… A Hungarotonnál készült lemezfelvételeit jól ismerem: 1.) Ferencsik János - Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Kováts Kolos, Gregor József, Sólyom-Nagy Sándor, Miller Lajos, Bordás György, a Szlovák Filharmónia Énekkara, a Pozsonyi Rádió Gyermekkara, a Szlovák Filharmonikus Zenekar 2.) Joó Árpád – Marton Éva, Farkas Éva, Sólyom-Nagy Sándor, Kováts Kolos, Gáti István, Gregor József, a Budapesti Kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Személyes koncertélményeim az elmúlt évtizedből: 1.) 2006. november 19. , Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – a 195 éve született és 120 éve elhunyt Liszt Ferenc előtt tisztelegve: Héja Domonkos - Rálik Szilvia, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Fried Péter, Szvétek László, Hámori Szabolcs, a Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa, Virágh András orgonaművész és a Danubia Szimfonikus Zenekar. 2.) 2007. február 28., Zeneakadémia Nagyterme Kovács László - Sümegi Eszter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Jekl László, a Magyar Rádió Énekkara, Gyermekkórusa és Szimfonikus Zenekara 3.) 2011. május 24., Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – a Liszt-évben (születésének 200., halálának 125. évfordulója alkalmából) természetesen ismét előadásra került a grandiózus zenemű: Kocsis Zoltán - Bátori Éva, Ulbrich Andrea, Kálmándi Mihály, Cser Krisztián, Kelemen Zoltán, Lisztes László, a Nemzeti Énekkar, a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Tegnap elérkeztünk ismét egy állomáshoz, és elmondhatom, létrejött megint egy kiemelkedő, ünnepi koncert! – ami a Szent Erzsébet legenda itthoni előadás-történetének bizonyára egy újabb fejezetét nyitja meg. Nemcsak arról van szó, hogy újra felcsendült Liszt remekműve. E mellett említést érdemlő, hogy most azon a napon hangzott fel ez a monumentális, gyönyörű kompozíció, amikor a katolikus egyház Nagyboldogasszony napján Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékezik, de a magyarság számára ennél is többet jelent augusztus 15: védőszentünk és égi pártfogónk (Patrona Hungariae) ünnepe mellett Szent István megkoronázása és – mennyire különös! – halála is ekkorra esik; szent királyunk ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Ezek után már talán az sem meglepő, hogy a Pesti Vigadó (elődje a háború előtt „Redoute”) újjáépítése utáni első, ünnepi előadás éppen erre a napra, 1865. augusztus 15.-ére esett, és talán az sem volt véletlen, hogy Liszt Ferenc zseniális kompozícióját választották, és magát a szerzőt kérték fel a mű betanítására és vezénylésére! És még egy, talán a legfontosabb mozzanat, amit a tegnapi zenei esemény kapcsán a Szent Erzsébet legendájáról meg kell említenem: Ahogy 150 évvel ezelőtt az ősbemutatón, úgy tegnap este is, az Ábrányi Kornél által németből (Otto Roquette szövege) lefordított MAGYAR NYELVEN énekelték az oratóriumot! Erről Kocsár Balázs, az előadás karmestere nyilatkozatát olvashatjuk a közönség számára nyomtatott, gazdag kiállítású, a librettót három nyelven tartalmazó, színes, képes kísérőfüzetben: „egy pici korrekcióval, a szerző eredeti zenei, ritmikai szándékát megtartva sikerült az eredeti Ábrányi-féle szöveget az oratórium egészére felfrissíteni, felújítani. Az előadáshoz az eredeti partitúra alapján pedig egységesen javított zenekari anyagot is készítettünk.” A szövegkönyv Erzsébet életútjának öt fordulópontját ragadja meg. Először kisgyermekként látjuk, amint idegen földre, életének későbbi színterére érkezik, majd virágzó feleségként, a szegények csodatévő mentőangyalaként. Később hadba vonuló férjétől búcsúzik balsejtelemmel, majd a megalázott özvegyet anyósa kiűzi otthonából, megfosztja gyermekeitől. Végül haldokolva, de fölemelő lelki békében vizionál, koldusszegényen indulva égi hazája felé. Zenei elemzést nem írok. Bizonyára olvashatunk majd recenziókat a produkcióról. Annyit mondhatok, hogy számomra egy fenomenális, megrendítő előadás született, csodás énekkar (Kodály Kórus Debrecen – karigazgató: Somogyi-Tóth Dániel), gyermekkar (Cantemus Gyermekkórus – Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola; Cantemus vegyeskar - karigazgató: Szabó Soma) és a Kodály Filharmonikusok Debrecen működött közre, Kocsár Balázs remek zenei irányításával. A koncert szólistái egytől egyik képességeik legjavát hozták ki magukból: Szent Erzsébet – Kele Brigitta: kimagasló ének-zenei teljesítményt nyújtott szerepében! Lajos őrgróf – Haja Zsolt: meggyőző hangi teljesítményt nyújtott! Hermann őrgróf – Cser Krisztián Zsófia őrgrófnő – Vörös Szilvia: Marton Éva egykori növendéke egyre ragyogóbb énektudásával elbűvöli hallgatóságát! Udvarmester és magyar nemes – Szegedi Csaba II. Frigyes – Kovács István Megemlítem még, hogy a mintegy ötventagú gyermekkar az I. részben – jelenetükben –kétoldalról érkeztek a hangversenyterembe, a közönséggel szemben egy sorban helyezkedtek el; középen a gyermek Erzsébet és Lajos szerepét megformáló két gyermek énekelt. A II. részben az emeleti galériára vonult fel a gyermekkórus: középen és két oldalt álltak, és ott énekeltek a két utolsó tételben. Népies motívumú mintájú egyenruhában láthattuk őket, és természetesen kívülről énekelték – elragadóan - a sok énekszövegüket. Dicséretes a Kodály Kórus és a Zenekar munkája is, hatalmas munka fekszik benne, és az eredmény, az együtthangzás: lenyűgözött. A közönség körében feltűntek a közélet és a zeneélet prominens képviselői, közöttük a jubileumi produkció megálmodója, Marton Éva operaénekes is, aki ennek kapcsán korábban úgy fogalmazott: az oratórium és az opera erényeit ötvöző művet végtelen zenei tisztaság és a közvetített érzelmek letisztultsága jellemzi elsősorban. Bár az óriási, csaknem 200 fős apparátust alkalmazó darab előadása nem könnyű feladat, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata és közgyűlése is nagy többséggel támogatta a bemutatót – idézte fel, és – szintén, a kísérő füzetben olvashatjuk tőle: kéri, fogadjuk szeretettel a művet, amely számára nemcsak egy gyönyörű oratórium, hanem egy zeneóriás őszinte hitvallása és imája, amely egész nemzetünket átöleli, és erőt adhat mindenkinek, aki vele-velünk együtt hallgatja. Továbbá azt is kéri: vigyük haza a muzsikát a szívünkben! Őrizzük meg az emlékezetünkben a magyarság, a hazánk iránti szeretet megrendítő vallomását, amelyet Liszt Ferenc 150 évvel ezelőtt útjára indított művével számunkra hátrahagyott. Ennél szebben magam sem tudnám megfogalmazni mindazokat a bennem keletkezett érzéseket, melyek Liszt Ferenc megrendítő hatású zenéjének hallgatása alatt és még az előadás után is, a szívemet és lelkemet átjárták, betöltötték. Úgy tudom, a Szent Erzsébet legendáját élőben kivetítőkön szerte az ország több nagyvárosában (sőt Pesten a Szigeten is) figyelemmel lehetett kísérni. A Duna televízió sok kamerával megörökítette a nem mindennapi zenei élményünket. A Magyar Művészeti Akadémia DVD-t készül kiadni a felvett produkcióról. A felvételen hallható és látható anyag is bizonyára méltó lesz Liszt szelleméhez!
472 Búbánat 2015-08-11 12:24:31
Magyar tehetség a Liszt-zongora előtt Népszava|2015. aug 8. 05:49 „Balázs János magyar zongoraművész szólaltathatta meg Liszt Ferenc közelmúltban felújított zongoráját a világhírű milánói Scalában. Az idén, rendkívül fiatalon, mindössze huszonhat esztendősen már Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett alkotó a Magyar-olasz reflexiók Liszt Ferenc felújított zongoráján című zártkörű koncerten avatta fel a világszerte csodált magyar zeneszerző legendás hangszerét. A zongoráról köztudott, hogy ezen a hangszeren koncertezett Liszt Ferenc a milánói operaházban 1837-38-ban, majd a hangszer az unokája Garda-tónál fekvő villájába került, onnan pedig egy múzeum örökölte. A Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából végzett helyreállítást többek között az olasz Lombardia tartomány és a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának finanszírozta.”
Magyar tehetség a Liszt-zongora előtt Népszava|2015. aug 8. 05:49 „Balázs János magyar zongoraművész szólaltathatta meg Liszt Ferenc közelmúltban felújított zongoráját a világhírű milánói Scalában. Az idén, rendkívül fiatalon, mindössze huszonhat esztendősen már Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett alkotó a Magyar-olasz reflexiók Liszt Ferenc felújított zongoráján című zártkörű koncerten avatta fel a világszerte csodált magyar zeneszerző legendás hangszerét. A zongoráról köztudott, hogy ezen a hangszeren koncertezett Liszt Ferenc a milánói operaházban 1837-38-ban, majd a hangszer az unokája Garda-tónál fekvő villájába került, onnan pedig egy múzeum örökölte. A Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából végzett helyreállítást többek között az olasz Lombardia tartomány és a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának finanszírozta.”
471 Búbánat 2015-08-07 18:11:01 [Válasz erre: 470 Búbánat 2015-08-04 23:46:55]
Az 1865-ös ősbemutató után napra pontosan 150 évvel, 2015. augusztus 15-én újra felcsendül a Pesti Vigadóban Liszt Ferenc legendás műve, a Szent Erzsébet legendája. A jubileumi produkció megálmodója, Marton Éva operaénekes a bemutatóról szóló csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az oratórium és az opera erényeit ötvöző művet végtelen zenei tisztaság és a közvetített érzelmek letisztultsága jellemzi elsősorban. Bár az óriási, csaknem 200 fős apparátust alkalmazó darab előadása nem könnyű feladat, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata és közgyűlése is nagy többséggel támogatta a bemutatót – idézte fel. A vigadóbeli előadáson, amelyet az ország több pontján ingyenes vetítéseken is lehet majd látni, Szent ErzsébetetKele Brigitta, Lajos őrgrófot Haja Zsolt, Hermann őrgrófot Cser Krisztián, Zsófia őrgrófnőt Vörös Szilvia, az udvarmestert és egy magyar nemest Szegedi Csaba, II. Frigyest Kovács István alakítja. A debreceni Kodály Filharmóniát és Kodály Kórust, valamint a nyíregyházi Cantemus Kórust Kocsár Balázs vezényli. Marton Éva elmondta: nagyon közel érzi magához Szent Erzsébetet, akinek alakja különböző szerepekben végigkísérte pályáját. "Elsősorban a segíteni akarás fog meg benne" – fogalmazott az énekes, akinek Liszt is "mindennapi kenyere". Felidézte, hogy az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen kötelezővé tette egy Liszt-dal előadását, és ezen nem kíván változtatni az elkövetkező versenyeken sem. A darabban fellépő énekesek közül többen, így Cser Krisztián, Szegedi Csaba és Vörös Szilvia is Marton Évaegykori tanítványai, Vörös Szilvia egyúttal az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagydíjasa. A címszerepet alakító erdélyi szoprán, Kele Brigitta a világ vezető operaszínpadain lépett már fel, a 2016/17-es évadban a New York-i Metropolitanben énekli Musetta szerepét Puccini Bohéméletében. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója többek között arról beszélt, hogy Szent Erzsébet mélyen inspirálta a komponistát, jól mutatja ezt, hogy Liszt weimari otthonában egy róla készült festmény lógott a zeneszerző ágya fölött. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára felidézte, hogy az akadémia zeneművészeti tagozata már 2012-ben felvetette, újra elő kellene adni a művet, és nagy öröm, hogy most ez Marton Éva bábáskodásával megvalósulhat. Kiemelte az előadást megelőző szakmai előkészítő munka fontosságát, amelynek legfontosabb része a partitúra és a zenekari szólamok áttekintése és eseteges javítása volt. Ezt a munkát Kocsár Balázskarmester mellett Könczei Árpád zeneszerző és Pfeiffer Gyula karmester végezte el. A művet Liszt eredetileg Otto Roquette német szövegére írta, bemutatóját pedig Wartburg várába szánta, de végül az ősbemutató helyszíne és nyelve is magyar lett: a romjaiból újjáépített Pesti Vigadóban Ábrányi Kornélfordításában hangzott el első ízben, a szerző vezényletével. Az eredeti Ábrányi-féle szöveget a mostani bemutatóra felfrissítették, felújították. A Szent Erzsébet legendáját a helyszínen ugyan csak néhány százan láthatják, a közmédia által készített felvételt ugyanakkor megnézhetik majd az érdeklődők. Eddig Debrecen, Esztergom, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Sopron és Székesfehérvár jelezte részvételét, de a szervezők még további városok jelentkezését várják – mondtaKucsera Tamás Gergely. Budapesten a Műcsarnok előtt 21.30-kor kezdődik a vetítés, hajnali 1 órától pedig a Sziget fesztivál Fidelio színpadán is látható lesz az előadás felvétele. Az MMA tervei között szerepel, hogy még az idén DVD-n is elérhetővé teszi a produkciót. Az előadásról és a vetítésekről további részletek a szenterzsebet150.com címen érhetők el. Forrás: http://www.szinhaz.hu/MTI - 2015. augusztus 6.
Az 1865-ös ősbemutató után napra pontosan 150 évvel, 2015. augusztus 15-én újra felcsendül a Pesti Vigadóban Liszt Ferenc legendás műve, a Szent Erzsébet legendája. A jubileumi produkció megálmodója, Marton Éva operaénekes a bemutatóról szóló csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az oratórium és az opera erényeit ötvöző művet végtelen zenei tisztaság és a közvetített érzelmek letisztultsága jellemzi elsősorban. Bár az óriási, csaknem 200 fős apparátust alkalmazó darab előadása nem könnyű feladat, a Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozata és közgyűlése is nagy többséggel támogatta a bemutatót – idézte fel. A vigadóbeli előadáson, amelyet az ország több pontján ingyenes vetítéseken is lehet majd látni, Szent ErzsébetetKele Brigitta, Lajos őrgrófot Haja Zsolt, Hermann őrgrófot Cser Krisztián, Zsófia őrgrófnőt Vörös Szilvia, az udvarmestert és egy magyar nemest Szegedi Csaba, II. Frigyest Kovács István alakítja. A debreceni Kodály Filharmóniát és Kodály Kórust, valamint a nyíregyházi Cantemus Kórust Kocsár Balázs vezényli. Marton Éva elmondta: nagyon közel érzi magához Szent Erzsébetet, akinek alakja különböző szerepekben végigkísérte pályáját. "Elsősorban a segíteni akarás fog meg benne" – fogalmazott az énekes, akinek Liszt is "mindennapi kenyere". Felidézte, hogy az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen kötelezővé tette egy Liszt-dal előadását, és ezen nem kíván változtatni az elkövetkező versenyeken sem. A darabban fellépő énekesek közül többen, így Cser Krisztián, Szegedi Csaba és Vörös Szilvia is Marton Évaegykori tanítványai, Vörös Szilvia egyúttal az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagydíjasa. A címszerepet alakító erdélyi szoprán, Kele Brigitta a világ vezető operaszínpadain lépett már fel, a 2016/17-es évadban a New York-i Metropolitanben énekli Musetta szerepét Puccini Bohéméletében. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója többek között arról beszélt, hogy Szent Erzsébet mélyen inspirálta a komponistát, jól mutatja ezt, hogy Liszt weimari otthonában egy róla készült festmény lógott a zeneszerző ágya fölött. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára felidézte, hogy az akadémia zeneművészeti tagozata már 2012-ben felvetette, újra elő kellene adni a művet, és nagy öröm, hogy most ez Marton Éva bábáskodásával megvalósulhat. Kiemelte az előadást megelőző szakmai előkészítő munka fontosságát, amelynek legfontosabb része a partitúra és a zenekari szólamok áttekintése és eseteges javítása volt. Ezt a munkát Kocsár Balázskarmester mellett Könczei Árpád zeneszerző és Pfeiffer Gyula karmester végezte el. A művet Liszt eredetileg Otto Roquette német szövegére írta, bemutatóját pedig Wartburg várába szánta, de végül az ősbemutató helyszíne és nyelve is magyar lett: a romjaiból újjáépített Pesti Vigadóban Ábrányi Kornélfordításában hangzott el első ízben, a szerző vezényletével. Az eredeti Ábrányi-féle szöveget a mostani bemutatóra felfrissítették, felújították. A Szent Erzsébet legendáját a helyszínen ugyan csak néhány százan láthatják, a közmédia által készített felvételt ugyanakkor megnézhetik majd az érdeklődők. Eddig Debrecen, Esztergom, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Sopron és Székesfehérvár jelezte részvételét, de a szervezők még további városok jelentkezését várják – mondtaKucsera Tamás Gergely. Budapesten a Műcsarnok előtt 21.30-kor kezdődik a vetítés, hajnali 1 órától pedig a Sziget fesztivál Fidelio színpadán is látható lesz az előadás felvétele. Az MMA tervei között szerepel, hogy még az idén DVD-n is elérhetővé teszi a produkciót. Az előadásról és a vetítésekről további részletek a szenterzsebet150.com címen érhetők el. Forrás: http://www.szinhaz.hu/MTI - 2015. augusztus 6.
470 Búbánat 2015-08-04 23:46:55
Szent Erzsébet legendája - Liszt oratóriuma szólal meg augusztus 15-én, 19.30 órától a mű százötven évvel ezelőtti ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadó Dísztermében. Közreműködik: Kele Brigitta, Molnár Levente, Cser Krisztián, Kálmándi Mihály, Vörös Szilvia, Szegedi Csaba, Haja Zsolt, a Debreceni Kodály Filharmónia és Kórus. Vezényel: Kocsár Balázs
Szent Erzsébet legendája - Liszt oratóriuma szólal meg augusztus 15-én, 19.30 órától a mű százötven évvel ezelőtti ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadó Dísztermében. Közreműködik: Kele Brigitta, Molnár Levente, Cser Krisztián, Kálmándi Mihály, Vörös Szilvia, Szegedi Csaba, Haja Zsolt, a Debreceni Kodály Filharmónia és Kórus. Vezényel: Kocsár Balázs
469 Búbánat 2015-07-18 18:00:21
Bécsben állították ki Liszt Ferenc utolsó zongoráját /2015. július 17. Fidelio.hu/MTI / A múzeum igazgatója szerint a kiállított darab a világ egyik legkülönlegesebb hangszere, amely azért is fontos, mert Liszt a késői műveit ezen komponálta. A zongorát egy párizsi hangszermester, Sébastien Érard készítette 1862-ben, ekkor Liszt a hangszert az olaszországi Tivoliba szállíttatta. A zeneszerző halála után 1886-ban a zongora Rómában maradt, ahol egy egyházi intézmény falai között feledésbe merült. Először a kilencvenes években talált rá Carlo Maria Dominici olasz zongoraművész. A bécsi múzeum igazgatója szerint több dolog is alátámasztja, hogy valóban Liszt zongorájáról van szó, hiszen megtalálták benne Liszt rózsafüzérjének darabjait, amelyek megegyeznek a budapesti Liszt-múzeumban kiállított füzérrel. A zongorán továbbá rajta volt a Párizsból Olaszországba való szállítást igazoló pecsét is, amely a hangszer elkészültekor került rá. A zongorát 2001-ben New Yorkba vitték, ahol a Metropolitan múzeumba helyezték el. Néhány év múlva azonban kikerült a kiállított tárgyak közül, és raktárban tárolták. Emiatt a tulajdonos úgy döntött, hogy elhozza New Yorkból a zongorát. 2014-ben vette fel a kapcsolatot a bécsi múzeummal, amely - miután megbizonyosodott a hangszer eredetiségéről -, igent mondott az ajánlatra. A szállítás azonban elhúzódott, mivel az amerikai hatóságok nagyon korlátozzák azon kulturális javak kiadását, amelyek egzotikus fából vagy elefántcsontból készültek. A hangszert, amely július 17-től látható a bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) régi hangszerek gyűjteményében, a tervek szerint rendszeresen meg is szólaltatják, és koncerteken is hallható lesz majd.
Bécsben állították ki Liszt Ferenc utolsó zongoráját /2015. július 17. Fidelio.hu/MTI / A múzeum igazgatója szerint a kiállított darab a világ egyik legkülönlegesebb hangszere, amely azért is fontos, mert Liszt a késői műveit ezen komponálta. A zongorát egy párizsi hangszermester, Sébastien Érard készítette 1862-ben, ekkor Liszt a hangszert az olaszországi Tivoliba szállíttatta. A zeneszerző halála után 1886-ban a zongora Rómában maradt, ahol egy egyházi intézmény falai között feledésbe merült. Először a kilencvenes években talált rá Carlo Maria Dominici olasz zongoraművész. A bécsi múzeum igazgatója szerint több dolog is alátámasztja, hogy valóban Liszt zongorájáról van szó, hiszen megtalálták benne Liszt rózsafüzérjének darabjait, amelyek megegyeznek a budapesti Liszt-múzeumban kiállított füzérrel. A zongorán továbbá rajta volt a Párizsból Olaszországba való szállítást igazoló pecsét is, amely a hangszer elkészültekor került rá. A zongorát 2001-ben New Yorkba vitték, ahol a Metropolitan múzeumba helyezték el. Néhány év múlva azonban kikerült a kiállított tárgyak közül, és raktárban tárolták. Emiatt a tulajdonos úgy döntött, hogy elhozza New Yorkból a zongorát. 2014-ben vette fel a kapcsolatot a bécsi múzeummal, amely - miután megbizonyosodott a hangszer eredetiségéről -, igent mondott az ajánlatra. A szállítás azonban elhúzódott, mivel az amerikai hatóságok nagyon korlátozzák azon kulturális javak kiadását, amelyek egzotikus fából vagy elefántcsontból készültek. A hangszert, amely július 17-től látható a bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) régi hangszerek gyűjteményében, a tervek szerint rendszeresen meg is szólaltatják, és koncerteken is hallható lesz majd.
468 Búbánat 2015-05-07 11:04:38
Nemzeti Filharmonikus Zenekar: nyitókoncert a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: [url] http://www.szabadter.hu/programok/item/1881-nemzeti-filharmonikus-zenekar-liszt-%C3%A9s-dante-nyit%C3%B3koncert.html#.VUsmQI7tmko; Kocsis Zoltán, Liszt és Dante – 2015. június 12. (péntek) 20 óra [/url] Dante Alighieri születésének 750. évfordulója alkalmából a Budapesti Nyári Fesztivál Liszt Ferenc pokol és menny között cikázó műveivel nyitja meg a szezont. Műsor: Liszt: Éji menet és Mephisto keringő Liszt: Haláltánc Liszt: Dante szimfónia Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar Énekes szólista: Szalai Ágnes Zongoraművész: Oravecz György Karigazgató: Antal Mátyás Vezényel: Kocsis Zoltán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar: nyitókoncert a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: [url] http://www.szabadter.hu/programok/item/1881-nemzeti-filharmonikus-zenekar-liszt-%C3%A9s-dante-nyit%C3%B3koncert.html#.VUsmQI7tmko; Kocsis Zoltán, Liszt és Dante – 2015. június 12. (péntek) 20 óra [/url] Dante Alighieri születésének 750. évfordulója alkalmából a Budapesti Nyári Fesztivál Liszt Ferenc pokol és menny között cikázó műveivel nyitja meg a szezont. Műsor: Liszt: Éji menet és Mephisto keringő Liszt: Haláltánc Liszt: Dante szimfónia Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar Énekes szólista: Szalai Ágnes Zongoraművész: Oravecz György Karigazgató: Antal Mátyás Vezényel: Kocsis Zoltán
467 Ardelao 2015-04-08 08:53:31
LISZT FERENC, A CSODAGYERMEK. A tizenkét éves liszt Ferenc 1823-ban lépett fel elsőízben Pesten, május elsején. A hangversenyt megelőző napokon a következő szövegű plakátokat ragasztották ki a pesti utcákon : Méltóságos és Kegyelmes Nemesség ! Tiszteletreméltó Közönség ! Magyar vagyok és nem ismerek nagyobb boldogságot, mint hogy nevelésem és taníttatásom első gyümölcseit Franciaországba és Angliába utazásom előtt ragaszkodásom és hálám első áldozataként drága hazámnak bemutathassam. Ami még hiányzik érettségemből, azt kitartó szorgalommal igyekszem megszerezni és egyszer talán abba a szerencsés helyzetbe juthatok, hogy drága hazám dicsőségének egyik ága leszek. Liszt Ferenc. http://epa.oszk.hu/02100/02120/00008/pdf/BPTM_TBM_08_085-117.pdf
LISZT FERENC, A CSODAGYERMEK. A tizenkét éves liszt Ferenc 1823-ban lépett fel elsőízben Pesten, május elsején. A hangversenyt megelőző napokon a következő szövegű plakátokat ragasztották ki a pesti utcákon : Méltóságos és Kegyelmes Nemesség ! Tiszteletreméltó Közönség ! Magyar vagyok és nem ismerek nagyobb boldogságot, mint hogy nevelésem és taníttatásom első gyümölcseit Franciaországba és Angliába utazásom előtt ragaszkodásom és hálám első áldozataként drága hazámnak bemutathassam. Ami még hiányzik érettségemből, azt kitartó szorgalommal igyekszem megszerezni és egyszer talán abba a szerencsés helyzetbe juthatok, hogy drága hazám dicsőségének egyik ága leszek. Liszt Ferenc. http://epa.oszk.hu/02100/02120/00008/pdf/BPTM_TBM_08_085-117.pdf
466 Búbánat 2015-04-05 18:43:25 [Válasz erre: 465 smaragd 2015-04-05 18:22:02]
Liszt nemcsak zenekompozícióban, hanem - mint olvashattuk - leveleiben is megfogalmazta a benne lakozó "isteni" adományokat; szerényen, sohasem magát tolja az előtérbe...És ezt már a fiatalkori műveiben is - legyen az kottafej vagy betű - bennük kifejezésre juttatta.
Liszt nemcsak zenekompozícióban, hanem - mint olvashattuk - leveleiben is megfogalmazta a benne lakozó "isteni" adományokat; szerényen, sohasem magát tolja az előtérbe...És ezt már a fiatalkori műveiben is - legyen az kottafej vagy betű - bennük kifejezésre juttatta.
465 smaragd 2015-04-05 18:22:02 [Válasz erre: 464 Búbánat 2015-04-05 17:36:14]
"És milyen érzelmi igazsággal"... kényelmes és kellemes volt itt olvasni Liszt sorait, elgondolkodni, csodálni, parányinak érezni magamat...köszönöm szépen.
"És milyen érzelmi igazsággal"... kényelmes és kellemes volt itt olvasni Liszt sorait, elgondolkodni, csodálni, parányinak érezni magamat...köszönöm szépen.
464 Búbánat 2015-04-05 17:36:14 [Válasz erre: 457 Búbánat 2015-04-04 19:59:52]
(Ott folytatom a levél közlését ahol tegnap abbahagytam.) Liszt Ferenc HECTOR BERLIOZHOZ (Az Útilevelekből) San Rossore, 1839. október 2-án „[…] Azon elhatározásom folytán, hogy egymás után megismerem Itália nagyvárosait, anélkül, hogy valahol is hosszasabban telepednék meg, ha nem akartam oktalanul cselekedni, le kellett mondanom bárminő tartósabb behatás kifejtéséről. Őrültség lett volna másokra hatni óhajtanim s ugyanakkor oly feladatot tartani fenn a magam számára, mely csak arra szolgált volna, hogy kifelé elaprózzam magam – mindennemű eredmény nélkül. Így hát apró napi tanulmányi és személyes munka-adagokra korlátoztam magamat. Mivel pedig Itália jelenében nem volt mit keresnem, így arra adtam fejemet, hogy múltjában lapozgassak, és mivel az élőktől vajmi keveset nyerhettem, a holtakhoz fordultam. Itt azután a tevékenység tág területe nyílt meg előttem. A sixtusi kápolna zenéje, az a zene, mely Rafael és Michelangelo freskóihoz hasonlóan napról napra több változást szenved, s egyre inkább elmosódik, legmagasabb érdekű vizsgálódásokra indított. Miután így egyszer előrenyomultam ez ösvényen, nem voltam immár képes korlátozni vagy visszafogni magamat; nem akartam ez egészen nagy, nekünk nagyon is idegen egyházzenei iskoláról töredékes véleményeket terjeszteni eléd – így tehát vártam! Olykor nagyon is sok minden kötötte le figyelmemet; rövid volt az idő, a tanulmány pedig túlságosan tágkörű. Látni, hallani, szemlélni kellett, csak azután - írni. A Szépség, ez ország privilégiuma, legtisztább, legmagasztosabb alakjában mutatkozott meg előttem. Ámuló szemem előtt teljes nagyszerűségében jelent meg a művészet, teljes egyetemességében bontakozott ki, teljes egységében tárult fel előttem. Minden egyes nap megszilárdította érzésemben és gondolkodásomban a tudatot, hogy a géniuszok alkotásai rejtett rokonságban állnak egymással. Rafael és Michelangelo elvezetett Mozart és Beethoven megértéséhez; Gianni di Pisa, Fra Beato, Francia műveiben megtaláltam Allegri, Marcello, Palestrina magyarázatát; Tizian és Rossini úgy tűntek elém, mint azonos sugártörésű csillagzatok. A Colosseum és a Campo Santo nem állnak oly távol a heroikus szimfóniától és a Requiemtől, mint általában gondolják. Dante Orcagnában és Michelangelóban talál művészi visszhangra: egykor talán megleli zenei visszhangját a jövő Beethovenében. Egy esemény, melyet éltem legszerencsésebbjei közé számítok, nagymértékben hozzájárult, hogy megerősítse bensőséges érzékemet e dolgok iránt, valamint forró vágyamat, hogy mélyebbre hatoljak a művészet megértésébe és tudományába. Egy férfi, kinek zsenije, melyet a legfinomabb szépérzék, ízlés és férfias lelkesedés támogat, a modern festészet legnagyszerűbb alkotásait teremtette¸Ingres oly szívesen fogadott Rómában, hogy büszkeséggel tölt el. Benne megtaláltam mindazt, amit a közvélemény tulajdonít neki, s még annál is többet. Amint tudod, Ingres ifjúsága éveit fáradhatatlan tanulmánynak, a legmerészebb harcoknak szentelte. A megvetést, a félreismertetést, a szegénységet a rendíthetetlen meggyőződés szüntelen munkájával és hősies hajthatatlanságával küzdötte le. Most, érett férfikorában fölényesség nélkül élvezi hírét, melyet nem intrikának köszönhet. Ez a nagy művész, kinek szelleme előtt az antikvitásnak immár nincsen rejtett titka, s kit még Apelles is testvérként köszöntött volna, éppoly kiváló muzsikus, mint amily hasonlíthatatlan festő. Mozartm Beethoven, Haydn ugyanazt a nyelvet beszéli számára, mint Phidias és Rafael. Mindenütt, ahol csak útjába akad, megragadja a szépet és szenvedélyes tisztelete mintha csak még nagyobbá varázsolná a felidézett géniuszt. Egy napon – soha el nem felejtem! – együtt látogattuk meg a Vatikán termeit. Bejártuk a hosszú galériákat, hol számtalan műemlék képviseli Etruriát, Görögországot, a régi Rómát és a keresztény Itáliát. Mély tisztelettel haladtunk el egy-egy megsárgult márvány, megfakult festmény előtt. Ő beszélt jártában, én pedig szomjazó tanítványként figyeltem. Lángoló szava szinte új életre lelkesítette a remekműveket, és ékesszólása elmúlt századok ölébe varázsolt vissza. A vonalak és színek szemünk előtt keltek életre, az idő és profán kezek nyomán megváltozott forma ősi tisztaságában támadt fel, elénk tárva ifjú szépségét. A költészet valóságos csodája ment végbe: íme, a modern géniusz, aki az ókorit feltámadásra igézi! Mikor aztán estére, miután a Villa Medici zöld tölgyei alatt megpihentünk és még soká elbeszélgettünk túláradó szívvel a megtekintett mesterművekről, hazatértünk, a nyitott zongorához vontam őt, és gyengés szóval késztettem: ’Mester, ne feledkezzünk meg a mi kedves muzsikánkról – várja önt a hegedűje –az a-moll szonáta unja magát az állványon – lássunk hozzá!’ Ha ekkor hallottad volna őt! Mily áhítatos hűséggel tolmácsolta Beethovent! Milyen biztonsággal és melegséggel vezette vonóját! Mily tiszta dallamrajzzal! És milyen érzelmi igazsággal! Bármily tisztelet tölt el iránta, nem állhattam meg, hogy nyakába ne boruljak, és boldognak éreztem magamat, mikor atyai gyengédséggel keblére szorított. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ég veled, barátom! Viszontlátásra – Bécsben! Liszt Ferenc”
(Ott folytatom a levél közlését ahol tegnap abbahagytam.) Liszt Ferenc HECTOR BERLIOZHOZ (Az Útilevelekből) San Rossore, 1839. október 2-án „[…] Azon elhatározásom folytán, hogy egymás után megismerem Itália nagyvárosait, anélkül, hogy valahol is hosszasabban telepednék meg, ha nem akartam oktalanul cselekedni, le kellett mondanom bárminő tartósabb behatás kifejtéséről. Őrültség lett volna másokra hatni óhajtanim s ugyanakkor oly feladatot tartani fenn a magam számára, mely csak arra szolgált volna, hogy kifelé elaprózzam magam – mindennemű eredmény nélkül. Így hát apró napi tanulmányi és személyes munka-adagokra korlátoztam magamat. Mivel pedig Itália jelenében nem volt mit keresnem, így arra adtam fejemet, hogy múltjában lapozgassak, és mivel az élőktől vajmi keveset nyerhettem, a holtakhoz fordultam. Itt azután a tevékenység tág területe nyílt meg előttem. A sixtusi kápolna zenéje, az a zene, mely Rafael és Michelangelo freskóihoz hasonlóan napról napra több változást szenved, s egyre inkább elmosódik, legmagasabb érdekű vizsgálódásokra indított. Miután így egyszer előrenyomultam ez ösvényen, nem voltam immár képes korlátozni vagy visszafogni magamat; nem akartam ez egészen nagy, nekünk nagyon is idegen egyházzenei iskoláról töredékes véleményeket terjeszteni eléd – így tehát vártam! Olykor nagyon is sok minden kötötte le figyelmemet; rövid volt az idő, a tanulmány pedig túlságosan tágkörű. Látni, hallani, szemlélni kellett, csak azután - írni. A Szépség, ez ország privilégiuma, legtisztább, legmagasztosabb alakjában mutatkozott meg előttem. Ámuló szemem előtt teljes nagyszerűségében jelent meg a művészet, teljes egyetemességében bontakozott ki, teljes egységében tárult fel előttem. Minden egyes nap megszilárdította érzésemben és gondolkodásomban a tudatot, hogy a géniuszok alkotásai rejtett rokonságban állnak egymással. Rafael és Michelangelo elvezetett Mozart és Beethoven megértéséhez; Gianni di Pisa, Fra Beato, Francia műveiben megtaláltam Allegri, Marcello, Palestrina magyarázatát; Tizian és Rossini úgy tűntek elém, mint azonos sugártörésű csillagzatok. A Colosseum és a Campo Santo nem állnak oly távol a heroikus szimfóniától és a Requiemtől, mint általában gondolják. Dante Orcagnában és Michelangelóban talál művészi visszhangra: egykor talán megleli zenei visszhangját a jövő Beethovenében. Egy esemény, melyet éltem legszerencsésebbjei közé számítok, nagymértékben hozzájárult, hogy megerősítse bensőséges érzékemet e dolgok iránt, valamint forró vágyamat, hogy mélyebbre hatoljak a művészet megértésébe és tudományába. Egy férfi, kinek zsenije, melyet a legfinomabb szépérzék, ízlés és férfias lelkesedés támogat, a modern festészet legnagyszerűbb alkotásait teremtette¸Ingres oly szívesen fogadott Rómában, hogy büszkeséggel tölt el. Benne megtaláltam mindazt, amit a közvélemény tulajdonít neki, s még annál is többet. Amint tudod, Ingres ifjúsága éveit fáradhatatlan tanulmánynak, a legmerészebb harcoknak szentelte. A megvetést, a félreismertetést, a szegénységet a rendíthetetlen meggyőződés szüntelen munkájával és hősies hajthatatlanságával küzdötte le. Most, érett férfikorában fölényesség nélkül élvezi hírét, melyet nem intrikának köszönhet. Ez a nagy művész, kinek szelleme előtt az antikvitásnak immár nincsen rejtett titka, s kit még Apelles is testvérként köszöntött volna, éppoly kiváló muzsikus, mint amily hasonlíthatatlan festő. Mozartm Beethoven, Haydn ugyanazt a nyelvet beszéli számára, mint Phidias és Rafael. Mindenütt, ahol csak útjába akad, megragadja a szépet és szenvedélyes tisztelete mintha csak még nagyobbá varázsolná a felidézett géniuszt. Egy napon – soha el nem felejtem! – együtt látogattuk meg a Vatikán termeit. Bejártuk a hosszú galériákat, hol számtalan műemlék képviseli Etruriát, Görögországot, a régi Rómát és a keresztény Itáliát. Mély tisztelettel haladtunk el egy-egy megsárgult márvány, megfakult festmény előtt. Ő beszélt jártában, én pedig szomjazó tanítványként figyeltem. Lángoló szava szinte új életre lelkesítette a remekműveket, és ékesszólása elmúlt századok ölébe varázsolt vissza. A vonalak és színek szemünk előtt keltek életre, az idő és profán kezek nyomán megváltozott forma ősi tisztaságában támadt fel, elénk tárva ifjú szépségét. A költészet valóságos csodája ment végbe: íme, a modern géniusz, aki az ókorit feltámadásra igézi! Mikor aztán estére, miután a Villa Medici zöld tölgyei alatt megpihentünk és még soká elbeszélgettünk túláradó szívvel a megtekintett mesterművekről, hazatértünk, a nyitott zongorához vontam őt, és gyengés szóval késztettem: ’Mester, ne feledkezzünk meg a mi kedves muzsikánkról – várja önt a hegedűje –az a-moll szonáta unja magát az állványon – lássunk hozzá!’ Ha ekkor hallottad volna őt! Mily áhítatos hűséggel tolmácsolta Beethovent! Milyen biztonsággal és melegséggel vezette vonóját! Mily tiszta dallamrajzzal! És milyen érzelmi igazsággal! Bármily tisztelet tölt el iránta, nem állhattam meg, hogy nyakába ne boruljak, és boldognak éreztem magamat, mikor atyai gyengédséggel keblére szorított. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ég veled, barátom! Viszontlátásra – Bécsben! Liszt Ferenc”
463 Búbánat 2015-04-05 17:18:11 [Válasz erre: 462 smaragd 2015-04-05 17:16:36]
De ha megtudom, ki a fordító, megírom.
De ha megtudom, ki a fordító, megírom.
461 Búbánat 2015-04-05 16:54:54 [Válasz erre: 460 Búbánat 2015-04-05 16:53:53]
Liszt a komponista, a zongoravirtuóz, karmester és pedagógus széleslátókörű író is volt. Hankiss János erre fekteti a hangsúlyt könyvében. (Liszt nagyobb tanulmányaiból kiragadott jelentős részletek mellett helyet kaptak a két kötetben a komponista rendkívül kiterjedt levelezésének gyöngyszemei is. A köteteket Hankiss két tanulmánya, valamint bőséges jegyzetanyag egészíti ki.)
Liszt a komponista, a zongoravirtuóz, karmester és pedagógus széleslátókörű író is volt. Hankiss János erre fekteti a hangsúlyt könyvében. (Liszt nagyobb tanulmányaiból kiragadott jelentős részletek mellett helyet kaptak a két kötetben a komponista rendkívül kiterjedt levelezésének gyöngyszemei is. A köteteket Hankiss két tanulmánya, valamint bőséges jegyzetanyag egészíti ki.)
460 Búbánat 2015-04-05 16:53:53 [Válasz erre: 458 smaragd 2015-04-05 06:58:40]
Nem tudom, ki fordította le az Útileveleket. Én László Zsigmond Az ifjú Liszt (1811-1839) című kötetéből, annak is az Irodalmi adalékok részéből másoltam ki ezt a Berliozhoz címzett levelet. Nincs feltüntetve a fordítója. Ugyancsak 1962-ben adta ki a Zeneműkiadó Hankiss János Liszt Ferenc válogatott írásai I-II. című munkáját, de ez a könyv nincs meg nekem. Elképzelhető, hogy az említett útibeszámoló abban a kötetben is megtalálható, és ott a fordító nevét nem felejtették le.
Nem tudom, ki fordította le az Útileveleket. Én László Zsigmond Az ifjú Liszt (1811-1839) című kötetéből, annak is az Irodalmi adalékok részéből másoltam ki ezt a Berliozhoz címzett levelet. Nincs feltüntetve a fordítója. Ugyancsak 1962-ben adta ki a Zeneműkiadó Hankiss János Liszt Ferenc válogatott írásai I-II. című munkáját, de ez a könyv nincs meg nekem. Elképzelhető, hogy az említett útibeszámoló abban a kötetben is megtalálható, és ott a fordító nevét nem felejtették le.
459 smaragd 2015-04-05 10:00:34 [Válasz erre: 458 smaragd 2015-04-05 06:58:40]
(Az Útilevelekre és fordítójára értettem ezt a mondatot.)
(Az Útilevelekre és fordítójára értettem ezt a mondatot.)
458 smaragd 2015-04-05 06:58:40 [Válasz erre: 457 Búbánat 2015-04-04 19:59:52]
Csodálatos érzés most Húsvét nyugalmában ezeket a nemes gondolatokat olvasni. Liszt írni is nagyszerűen tudott (egyik kedvencem a könyve),nem tudom ki fordította le magyarra, remek munka! Sok minden azóta is változatlan.... Kedves Búbánat, köszönöm, hogy fáradtál a beírással, tanulhatunk Liszt szavaiból!
Csodálatos érzés most Húsvét nyugalmában ezeket a nemes gondolatokat olvasni. Liszt írni is nagyszerűen tudott (egyik kedvencem a könyve),nem tudom ki fordította le magyarra, remek munka! Sok minden azóta is változatlan.... Kedves Búbánat, köszönöm, hogy fáradtál a beírással, tanulhatunk Liszt szavaiból!
457 Búbánat 2015-04-04 19:59:52
Liszt Ferenc HECTOR BERLIOZHOZ (Az Útilevelekből) "San Rossore, 1839. október 2-án Ha van hely a földön, hova el nem hatott a világi lárma – ha van magány, melyet hiú viszály s henye törtetés meg nem szentségtelenített; bizony nem más ez a hely, mint éppen az, honnan írok néked, nem más, mint az, hová visszavonultam, hogy végső üdvözletemmel búcsúzzam Itália térségeitől, még egyszer, utoljára élvezzem ez Istenáldotta ország kimondhatatlan szépségét. Elhagyva Pisát a Cascini-kapun át, és érintve a zöld mezőket, hol mintha csak valami varázshatalom emelt volna négy csodálatos emlékművet: a Katedrálist, a Baptisteriumot, a Campanilét és Campo Santo-t – hosszú, messzire nyúló, legelőkön átvágó fasoron át San Rossore erdejéhez ér az utas. Messze terjeszkednek a napfényben, mozgó kupolává egyesülve a fenyők, melyeken átzúg a tengeri szél e pompás erdőben, mely szakadatlan panasszal felel a lábainál elhaló hullám tompa mormolására. Dámvadak nyugtalan nyájai kóborolnak a napos, fövenyes tisztásokon, miközben öszvérek és bivalyok legelésznek békésen az illatos füvön vagy a favágótól hajszolva hurcolják magukkal százéves fák rablott ékességét. Alig kétszáz lépésnyire a parttól a berni fennsík kunyhóihoz hasonló, fából rótt magányos ház áll – az szolgál tanyámul. Lakói sehogy sem értik ötletemet, hogy éppen náluk keresek menedéket. A jó emberek nem ismerik azt a mélységes poézist, mely körüllengi őket, mit sem értenek a lapos, puszta part mögött lehanyatló nap varázsából, nem értik, miért leskel tekintetem a lángcsík alatt, mely átöleli a láthatárt, egyre csak ama szinte észrevehetetlen pont, Elba szigete felé. Itt San Rossoreban, hol egy hónapja a külvilággal való mindennemű kapcsolat nélkül éltem, itt esett meg, hogy valaki, aki tudja, mennyire becsüllek, hozzám juttatta augusztus 6-i leveledet. Ez a levél, telve egy világgal, melyben idegenné váltam, a legkülönösebb hatással fogott meg. Hirtelen úgy éreztem, mintha oly szférába vetődtem volna vissza, melyet önként hagytam el, és hová a körülmények hatalma fog visszahívni. Sejtem a csömört, a spleen-t, melyet közöny burka alá rejtesz; és ugyanúgy érzem, hogy az elválás nem változtatta meg kölcsönös viszonyunkat, s hogy testvétekként fogjuk egymást viszontlátni, mik azokban a napokban voltunk, melyeket emlékezetembe idézel – csak éppen, Berliozom, korosabban fogunk találkozni, sok-sok órával öregebben! A szív ama első türelmetlensége, a hódítás láza, mely mindent meghajlítani vagy megtörni vágyna, a művészet őrült szenvedélye, mely felháborodik, mert nem lel megértésre, az álomövezte ifjúság veszett erő-tékozlása – mindez visszavonhatatlanul elmúlt! Te időközben meghallottad a tapasztalás komor hangját; az emberekkel való érintkezés nem egy szigorú tanulsággal lepett meg; megtanultad fékezni erődet, és fáradságos ösvényen lassan haladni előre. Az ifjú művész, ki egykor oly büszkén és boldogan ereszkedett le az Appenineken, aki mindenkinek hadat üzent, ki nem hódolt múzsájának – ma töprengve és némán megvonul és harag nélkül szemléli a gondolattalan tömeget, mely ide-oda tévelyeg igaz és hamis közt, bálvány és Isten közt, művészet és művészkedés közt. Mint a földműves, ki a földbe szórja a magot, s azzal kunyhójába húzódik, időt hagyva a viharnak, te is a barázdába rejtetted gabonádat, s most bizalommal vársz az ég mosolyára, hogy megnövessze és megérlelje azt. Ami engem illet, kettőnk közül az ifjabbat, ki a világ folyását inkább megsejtettem, semmint tapasztaltam, s ki nem hivatott el egy magasztos sors dicső szenvedéseire – az én fejem felett sem vonultak el nyomtalanul az évek. A magányban nyelv rejtezik, mely hangosan szól azokhoz, akik figyelnek rá. Az ó-erdők a bölcsesség orákulumát hirdetik; San Rossore fenyői régtől fogva tudnak az emberek dőreségéről, s a dolgok elkerülhetetlen szükségszerűségéről. A legutóbb múlt két esztendő alatt sokat éltem egyedül, anélkül, hogy részt vettem volna abban, amit zenei zűrzavarnak neveznek. Hogy ne felejtsem el teljességgel mesterségemet, egy-egy itt meg ott adott hangversennyel tartottam fenn érintkezésemet a művészvilággal. Azután újból visszavonultam. Szememre veted, hogy keveset közöltem veled a zene itáliai helyzetéről; azonban több ok is indokolja hallgatásomat. A drámai zenén kívül, melyről a párizsi Olasz Színház tájékoztat a legjobban benneteket, nincs a jelenlegi zeneéletben egyáltalán semmi érdekes. Több izolált és elbátortalanodott művész, valamint néhány jelentős dilettáns fáradozása, kik alig voltak képesek nyélbeütni valamely szép műalkozást, mint páldául Haydn ’Teremtése’ előadását a firenzei Palazzo Vecchióban – ez volt minden, amire felhívhattam figyelmedet, és ezt meg is tettem.” (Innen folytatni fogom a levél további részének leközlését.)
Liszt Ferenc HECTOR BERLIOZHOZ (Az Útilevelekből) "San Rossore, 1839. október 2-án Ha van hely a földön, hova el nem hatott a világi lárma – ha van magány, melyet hiú viszály s henye törtetés meg nem szentségtelenített; bizony nem más ez a hely, mint éppen az, honnan írok néked, nem más, mint az, hová visszavonultam, hogy végső üdvözletemmel búcsúzzam Itália térségeitől, még egyszer, utoljára élvezzem ez Istenáldotta ország kimondhatatlan szépségét. Elhagyva Pisát a Cascini-kapun át, és érintve a zöld mezőket, hol mintha csak valami varázshatalom emelt volna négy csodálatos emlékművet: a Katedrálist, a Baptisteriumot, a Campanilét és Campo Santo-t – hosszú, messzire nyúló, legelőkön átvágó fasoron át San Rossore erdejéhez ér az utas. Messze terjeszkednek a napfényben, mozgó kupolává egyesülve a fenyők, melyeken átzúg a tengeri szél e pompás erdőben, mely szakadatlan panasszal felel a lábainál elhaló hullám tompa mormolására. Dámvadak nyugtalan nyájai kóborolnak a napos, fövenyes tisztásokon, miközben öszvérek és bivalyok legelésznek békésen az illatos füvön vagy a favágótól hajszolva hurcolják magukkal százéves fák rablott ékességét. Alig kétszáz lépésnyire a parttól a berni fennsík kunyhóihoz hasonló, fából rótt magányos ház áll – az szolgál tanyámul. Lakói sehogy sem értik ötletemet, hogy éppen náluk keresek menedéket. A jó emberek nem ismerik azt a mélységes poézist, mely körüllengi őket, mit sem értenek a lapos, puszta part mögött lehanyatló nap varázsából, nem értik, miért leskel tekintetem a lángcsík alatt, mely átöleli a láthatárt, egyre csak ama szinte észrevehetetlen pont, Elba szigete felé. Itt San Rossoreban, hol egy hónapja a külvilággal való mindennemű kapcsolat nélkül éltem, itt esett meg, hogy valaki, aki tudja, mennyire becsüllek, hozzám juttatta augusztus 6-i leveledet. Ez a levél, telve egy világgal, melyben idegenné váltam, a legkülönösebb hatással fogott meg. Hirtelen úgy éreztem, mintha oly szférába vetődtem volna vissza, melyet önként hagytam el, és hová a körülmények hatalma fog visszahívni. Sejtem a csömört, a spleen-t, melyet közöny burka alá rejtesz; és ugyanúgy érzem, hogy az elválás nem változtatta meg kölcsönös viszonyunkat, s hogy testvétekként fogjuk egymást viszontlátni, mik azokban a napokban voltunk, melyeket emlékezetembe idézel – csak éppen, Berliozom, korosabban fogunk találkozni, sok-sok órával öregebben! A szív ama első türelmetlensége, a hódítás láza, mely mindent meghajlítani vagy megtörni vágyna, a művészet őrült szenvedélye, mely felháborodik, mert nem lel megértésre, az álomövezte ifjúság veszett erő-tékozlása – mindez visszavonhatatlanul elmúlt! Te időközben meghallottad a tapasztalás komor hangját; az emberekkel való érintkezés nem egy szigorú tanulsággal lepett meg; megtanultad fékezni erődet, és fáradságos ösvényen lassan haladni előre. Az ifjú művész, ki egykor oly büszkén és boldogan ereszkedett le az Appenineken, aki mindenkinek hadat üzent, ki nem hódolt múzsájának – ma töprengve és némán megvonul és harag nélkül szemléli a gondolattalan tömeget, mely ide-oda tévelyeg igaz és hamis közt, bálvány és Isten közt, művészet és művészkedés közt. Mint a földműves, ki a földbe szórja a magot, s azzal kunyhójába húzódik, időt hagyva a viharnak, te is a barázdába rejtetted gabonádat, s most bizalommal vársz az ég mosolyára, hogy megnövessze és megérlelje azt. Ami engem illet, kettőnk közül az ifjabbat, ki a világ folyását inkább megsejtettem, semmint tapasztaltam, s ki nem hivatott el egy magasztos sors dicső szenvedéseire – az én fejem felett sem vonultak el nyomtalanul az évek. A magányban nyelv rejtezik, mely hangosan szól azokhoz, akik figyelnek rá. Az ó-erdők a bölcsesség orákulumát hirdetik; San Rossore fenyői régtől fogva tudnak az emberek dőreségéről, s a dolgok elkerülhetetlen szükségszerűségéről. A legutóbb múlt két esztendő alatt sokat éltem egyedül, anélkül, hogy részt vettem volna abban, amit zenei zűrzavarnak neveznek. Hogy ne felejtsem el teljességgel mesterségemet, egy-egy itt meg ott adott hangversennyel tartottam fenn érintkezésemet a művészvilággal. Azután újból visszavonultam. Szememre veted, hogy keveset közöltem veled a zene itáliai helyzetéről; azonban több ok is indokolja hallgatásomat. A drámai zenén kívül, melyről a párizsi Olasz Színház tájékoztat a legjobban benneteket, nincs a jelenlegi zeneéletben egyáltalán semmi érdekes. Több izolált és elbátortalanodott művész, valamint néhány jelentős dilettáns fáradozása, kik alig voltak képesek nyélbeütni valamely szép műalkozást, mint páldául Haydn ’Teremtése’ előadását a firenzei Palazzo Vecchióban – ez volt minden, amire felhívhattam figyelmedet, és ezt meg is tettem.” (Innen folytatni fogom a levél további részének leközlését.)
456 Búbánat 2015-04-03 14:36:15 [Válasz erre: 455 smaragd 2015-04-03 14:28:58]
Akkor kell leütni íziben, ha előtted van...
Akkor kell leütni íziben, ha előtted van...
455 smaragd 2015-04-03 14:28:58 [Válasz erre: 454 Búbánat 2015-04-03 13:10:07]
Bocs,hogy "beleszólok",de nekem tetszett, hogy csendben lecsaptál rá.
Bocs,hogy "beleszólok",de nekem tetszett, hogy csendben lecsaptál rá.
454 Búbánat 2015-04-03 13:10:07 [Válasz erre: 452 macskás 2015-04-02 23:07:34]
Kissé bánt, hogy megelőztelek ezzel...
Kissé bánt, hogy megelőztelek ezzel...
453 smaragd 2015-04-03 06:57:47 [Válasz erre: 447 musicus2 2015-04-02 12:13:56]
Varázslatos! Köszönöm szépen. A tegnapi Rossini-előadás után érdekes összehasonlítani az eredeti dallamot, amit Liszt indulószerűen kiemel és többször felmutat - egyszer szinte gyászindulóként - átiratában, amely jellegzetes, felismerhető Liszt művé alakult. Frederic Lamond előadásában, aki még személyes kapcsolatban volt Liszttel megrendítő hallani és felismerni a Falk könyvben ismertetett új "technikai és kifejezőeszközök"-et, Liszt "kivételes és egydülálló pianisztikus tehetségét" valamint a súlytechnikát, amelynek "Liszt és Chopin voltak a megalapítói." Erről az átiratról, Frederic Lamond előadásában tanulmányt is lehetne írni. Nem tudom, hogy a mai zongoraművészek a fentiek szerint játszanak-e. Gyermekkoromban magas fokon hallottam Liszt zongoratechnikai újításai és a súlytechnika szerinti játékmódot. Falk könyvéből értettem meg az elméleti részét és Frederic Lamond előadásában hallottam az eredeti szerinti előadásmódot.
Varázslatos! Köszönöm szépen. A tegnapi Rossini-előadás után érdekes összehasonlítani az eredeti dallamot, amit Liszt indulószerűen kiemel és többször felmutat - egyszer szinte gyászindulóként - átiratában, amely jellegzetes, felismerhető Liszt művé alakult. Frederic Lamond előadásában, aki még személyes kapcsolatban volt Liszttel megrendítő hallani és felismerni a Falk könyvben ismertetett új "technikai és kifejezőeszközök"-et, Liszt "kivételes és egydülálló pianisztikus tehetségét" valamint a súlytechnikát, amelynek "Liszt és Chopin voltak a megalapítói." Erről az átiratról, Frederic Lamond előadásában tanulmányt is lehetne írni. Nem tudom, hogy a mai zongoraművészek a fentiek szerint játszanak-e. Gyermekkoromban magas fokon hallottam Liszt zongoratechnikai újításai és a súlytechnika szerinti játékmódot. Falk könyvéből értettem meg az elméleti részét és Frederic Lamond előadásában hallottam az eredeti szerinti előadásmódot.
451 Ardelao 2015-04-02 21:55:41 [Válasz erre: 439 Búbánat 2015-04-02 10:07:16]
Jaj de jó kedves Búbánat, hogy ezt a filmet megtaláltad és ide betetted. Köszönjük !
Jaj de jó kedves Búbánat, hogy ezt a filmet megtaláltad és ide betetted. Köszönjük !
450 Búbánat 2015-04-02 12:55:09
Majd beírom ide a fiatal Liszt hosszú levelét, amit Berlioznak válaszul írt Olaszországi tartózkodása alatt: San Rossore, 1839. október 2-án (Az Útilevelekből)
Majd beírom ide a fiatal Liszt hosszú levelét, amit Berlioznak válaszul írt Olaszországi tartózkodása alatt: San Rossore, 1839. október 2-án (Az Útilevelekből)
449 smaragd 2015-04-02 12:37:02 [Válasz erre: 445 musicus2 2015-04-02 12:11:28]
:-) Így érzem én is. A fúvóshangszer és orgona is "telitalálat".
:-) Így érzem én is. A fúvóshangszer és orgona is "telitalálat".
448 smaragd 2015-04-02 12:33:50 [Válasz erre: 443 Búbánat 2015-04-02 11:53:32]
(Akkor jó, én is rá gondoltam.Addig nyusziztunk, míg bejött a 444!)
(Akkor jó, én is rá gondoltam.Addig nyusziztunk, míg bejött a 444!)
447 musicus2 2015-04-02 12:13:56 [Válasz erre: 445 musicus2 2015-04-02 12:11:28]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=LyDguzl-q0s;Cujus animam - Frederic Lamond[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=LyDguzl-q0s;Cujus animam - Frederic Lamond[/url]
446 musicus2 2015-04-02 12:13:03 [Válasz erre: 445 musicus2 2015-04-02 12:11:28]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=LyDguzl-q0sCujus animam - Frederic Lamond[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=LyDguzl-q0sCujus animam - Frederic Lamond[/url]
445 musicus2 2015-04-02 12:11:28 [Válasz erre: 438 smaragd 2015-04-02 05:50:23]
A Cujus animam Liszt átirata egy Liszt tanítvány interpretációjában. Ez az átirat ebben az előadásban (a zenetörténet egyik legjobb Beethoven játékosának előadásában) valamit megsejtet Liszt előadásmódjából és a zenéhez való viszonyáról... Minden érthető, világos, mélységesen zenei, - és hozzátesz valami többletet az eredetihez.
A Cujus animam Liszt átirata egy Liszt tanítvány interpretációjában. Ez az átirat ebben az előadásban (a zenetörténet egyik legjobb Beethoven játékosának előadásában) valamit megsejtet Liszt előadásmódjából és a zenéhez való viszonyáról... Minden érthető, világos, mélységesen zenei, - és hozzátesz valami többletet az eredetihez.
444 Búbánat 2015-04-02 12:06:22
444
444
443 Búbánat 2015-04-02 11:53:32 [Válasz erre: 442 smaragd 2015-04-02 11:45:23]
Én ugyan semmi rosszallni valót nem találok ebben az aranyos kis (húsvéti) nyuszikában...
Én ugyan semmi rosszallni valót nem találok ebben az aranyos kis (húsvéti) nyuszikában...
442 smaragd 2015-04-02 11:45:23 [Válasz erre: 441 Búbánat 2015-04-02 11:10:14]
Ezer bocs, utólag kapcsoltam, nem szándékoztam félreértést okozni. (Volt egy másik nyuszika a Rossini fórumban,899 :-).)
Ezer bocs, utólag kapcsoltam, nem szándékoztam félreértést okozni. (Volt egy másik nyuszika a Rossini fórumban,899 :-).)
441 Búbánat 2015-04-02 11:10:14 [Válasz erre: 440 smaragd 2015-04-02 11:00:54]
Szívesen veszem itt a "nyuszika" szerepét...
Szívesen veszem itt a "nyuszika" szerepét...
440 smaragd 2015-04-02 11:00:54 [Válasz erre: 439 Búbánat 2015-04-02 10:07:16]
Ez az!!! Millió hála és köszönet! Milyen ügyes vagy! Mégis hozott nekem még meglepetést a nyuszika... (...pedig a címére nem emlékeztem pontosan)
Ez az!!! Millió hála és köszönet! Milyen ügyes vagy! Mégis hozott nekem még meglepetést a nyuszika... (...pedig a címére nem emlékeztem pontosan)
439 Búbánat 2015-04-02 10:07:16 [Válasz erre: 438 smaragd 2015-04-02 05:50:23]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=YwGPxxYoG5o; Liszt: Szerelmi álmok – Magyar-német-osztrák játékfilm - 1935 [/url] Szereplők: • Táray Ferenc (Liszt Ferenc) • Z. Molnár László (Gróf Duday) • Báthory Giza (Madelaine a felesége) • Sulyok Mária (Mária a lánya) • Zala Karola (Mária nagymamája) • Földessy Géza (Eötvös Kálmán báró) • Pethes Sándor (Spiridon Liszt mindenes) • Gózon Gyula (Kovács János) • Ráthonyi Ákos (tanítvány) Rendezte: Heinz Hille Írta: • Heinz Hille • Lándor Tivadar Operatőr: Eiben István Zeneszerző: • Ernst Buder • Liszt Ferenc • Richard Wagner Időtartam: 90 perc Duday Mária grófnő báró Eötvös Péter menyasszonya. De amikor találkozik Liszt Ferenccel, házasság helyett inkább Weimarba megy, hogy a tanítványa lehessen. Ott hamarosan beleszeret Liszt kedvenc tanítványába, Franz Wendlandba. A féltékeny báró nem képes elviselni menyasszonya elvesztését és párbajra hívja ki az ifjú zongoristát... A filmből az akkori idők szokása szerint német verzió is készült. A magyar verziót a Filmintézet felújította.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=YwGPxxYoG5o; Liszt: Szerelmi álmok – Magyar-német-osztrák játékfilm - 1935 [/url] Szereplők: • Táray Ferenc (Liszt Ferenc) • Z. Molnár László (Gróf Duday) • Báthory Giza (Madelaine a felesége) • Sulyok Mária (Mária a lánya) • Zala Karola (Mária nagymamája) • Földessy Géza (Eötvös Kálmán báró) • Pethes Sándor (Spiridon Liszt mindenes) • Gózon Gyula (Kovács János) • Ráthonyi Ákos (tanítvány) Rendezte: Heinz Hille Írta: • Heinz Hille • Lándor Tivadar Operatőr: Eiben István Zeneszerző: • Ernst Buder • Liszt Ferenc • Richard Wagner Időtartam: 90 perc Duday Mária grófnő báró Eötvös Péter menyasszonya. De amikor találkozik Liszt Ferenccel, házasság helyett inkább Weimarba megy, hogy a tanítványa lehessen. Ott hamarosan beleszeret Liszt kedvenc tanítványába, Franz Wendlandba. A féltékeny báró nem képes elviselni menyasszonya elvesztését és párbajra hívja ki az ifjú zongoristát... A filmből az akkori idők szokása szerint német verzió is készült. A magyar verziót a Filmintézet felújította.
438 smaragd 2015-04-02 05:50:23 [Válasz erre: 437 Búbánat 2015-04-02 01:04:34]
Köszönöm! Okos ember. Egy egész - csodálatos - életet is lehetne a Liszt-életmű kutatásának szentelni. Tegnap este még 3x meghallgattam a belinkelt Rossini ária átiratot...:-) Ez rövid részlet is mennyi boldogságot ad! Elképzeltem, hogy Liszt zongorázik nekem.... Nemrég ment a Dunán az 1935-körüli magyar Liszt-film. Az idős Lisztről szól és magyar tanítványáról, aki beleszeret.A film címe:Liszt. Jó lenne ide belinkelni, a fórumba,ha szabad és ha valaki ide tudja varázsolni :-). (A Liszt-évből egyéb elfoglaltságaim miatt teljesen kimaradtam.)
Köszönöm! Okos ember. Egy egész - csodálatos - életet is lehetne a Liszt-életmű kutatásának szentelni. Tegnap este még 3x meghallgattam a belinkelt Rossini ária átiratot...:-) Ez rövid részlet is mennyi boldogságot ad! Elképzeltem, hogy Liszt zongorázik nekem.... Nemrég ment a Dunán az 1935-körüli magyar Liszt-film. Az idős Lisztről szól és magyar tanítványáról, aki beleszeret.A film címe:Liszt. Jó lenne ide belinkelni, a fórumba,ha szabad és ha valaki ide tudja varázsolni :-). (A Liszt-évből egyéb elfoglaltságaim miatt teljesen kimaradtam.)
437 Búbánat 2015-04-02 01:04:34
Egy régebbi cikk: interjú Alan Walker neves Liszt-kutatóval [url] http://fidelio.hu/klasszikus/interju/alan_walker_liszteletrajzot_irni_olyan_mint_egyetlen_fenysugarral_belevilagitani_a_vaksotetbe; "Liszt-életrajzot írni olyan, mint egyetlen fénysugárral belevilágítani a vaksötétbe" [/url] • Fidelio.hu, 2011. július 1. - • Végh Dániel - "Zenetörténész, rádiós szerkesztő, egyetemi tanár, de mindenekelőtt Liszt-kutató: Alan Walker mindent tud Liszt Ferencről, és ismereteinek jelentős részét meg is osztotta a világgal lebilincselő életrajzi könyveiben. A Liszt-év alkalmából több évtizednyi kutatómunkájának tapasztalatairól és személyes élményeiről kérdeztük."
Egy régebbi cikk: interjú Alan Walker neves Liszt-kutatóval [url] http://fidelio.hu/klasszikus/interju/alan_walker_liszteletrajzot_irni_olyan_mint_egyetlen_fenysugarral_belevilagitani_a_vaksotetbe; "Liszt-életrajzot írni olyan, mint egyetlen fénysugárral belevilágítani a vaksötétbe" [/url] • Fidelio.hu, 2011. július 1. - • Végh Dániel - "Zenetörténész, rádiós szerkesztő, egyetemi tanár, de mindenekelőtt Liszt-kutató: Alan Walker mindent tud Liszt Ferencről, és ismereteinek jelentős részét meg is osztotta a világgal lebilincselő életrajzi könyveiben. A Liszt-év alkalmából több évtizednyi kutatómunkájának tapasztalatairól és személyes élményeiről kérdeztük."
436 smaragd 2015-03-31 20:14:10
"A virtuóz-stílus legigazibb érvényesülési területe az átiratok és fantáziák, valamint a rögtönzések világában szélesedett ki a legnagyobb mértékben. Az operafantáziákat legtöbbször máshogy játszotta, mint amikép azokat leírta....Ő nemcsak zongoraművész, hanem alkotó is volt, aki ezeket a fantáziákat legszívesebben csak improvizálta, rögtönözte volna, ha a kiadók nem könyörögnek a kiadáshoz szükséges leírt kottafejekért." Falk Géza: Liszt Breviárium (1936)
"A virtuóz-stílus legigazibb érvényesülési területe az átiratok és fantáziák, valamint a rögtönzések világában szélesedett ki a legnagyobb mértékben. Az operafantáziákat legtöbbször máshogy játszotta, mint amikép azokat leírta....Ő nemcsak zongoraművész, hanem alkotó is volt, aki ezeket a fantáziákat legszívesebben csak improvizálta, rögtönözte volna, ha a kiadók nem könyörögnek a kiadáshoz szükséges leírt kottafejekért." Falk Géza: Liszt Breviárium (1936)
435 Búbánat 2015-03-31 17:26:34
Rossini Stabat materének Cujus animam-áriájából Liszt is készített átiratot, kettőt is (áthoztam a Rossini- topicból – 907. sorszám): 1.) [url] http://www.musicalion.com/es/scores/partituras/102/franz-liszt/19777/aria-cuius-animam-for-trombone-and-organ; Franz Liszt: Aria "Cuius animam" for Trombone and Organ [/url] (5:20 perc) 2. ) Ugyanezen a linkről lentebb videót is találunk: A Cuius animam-ária Liszt zongorára komponált változata (7:43 perc) Franz Listz - Cujus animam Fantasy - Marco Cadario F. Liszt - Fantasy on "Cujus Animam" from Rossini 's Stabat Mater. Marco Cadario on Bechstein piano 1914 Rännerslov (Sweden), April 17, 2010.
Rossini Stabat materének Cujus animam-áriájából Liszt is készített átiratot, kettőt is (áthoztam a Rossini- topicból – 907. sorszám): 1.) [url] http://www.musicalion.com/es/scores/partituras/102/franz-liszt/19777/aria-cuius-animam-for-trombone-and-organ; Franz Liszt: Aria "Cuius animam" for Trombone and Organ [/url] (5:20 perc) 2. ) Ugyanezen a linkről lentebb videót is találunk: A Cuius animam-ária Liszt zongorára komponált változata (7:43 perc) Franz Listz - Cujus animam Fantasy - Marco Cadario F. Liszt - Fantasy on "Cujus Animam" from Rossini 's Stabat Mater. Marco Cadario on Bechstein piano 1914 Rännerslov (Sweden), April 17, 2010.
434 Búbánat 2015-03-29 19:02:10 [Válasz erre: 432 takatsa 2015-03-29 18:19:10]
"A siker és csillogás mögött egy sok szempontból tragikus sors rejtőzött, önzetlen segítőkészsége és lánya rideg szeretetlensége együttesen okozta méltatlan halálát." - Ez az! Így igaz!
"A siker és csillogás mögött egy sok szempontból tragikus sors rejtőzött, önzetlen segítőkészsége és lánya rideg szeretetlensége együttesen okozta méltatlan halálát." - Ez az! Így igaz!
433 Ardelao 2015-03-29 18:50:15 [Válasz erre: 432 takatsa 2015-03-29 18:19:10]
Teljesen egyetértek Veled ! A filmsorozatnál el-tudnék képzelni egy jobb, hitelesebb alkotást.
Teljesen egyetértek Veled ! A filmsorozatnál el-tudnék képzelni egy jobb, hitelesebb alkotást.
432 takatsa 2015-03-29 18:19:10 [Válasz erre: 431 Ardelao 2015-03-29 17:07:02]
Igen, Liszt egy csodálatos ember volt, és mekkora zenész! Sokan csak mint excentrikus, ördögi zongoristát ismerik és zongoradarabjai mellett úgy-ahogy szimfonikus műveit. Pedig Liszt ennél sokkal több volt, pl. az egyházi zene terén is kimagaslót alkotott, oratóriumai egyedülállóak, bachi, handeli minőségűek. És ott vannak a csodálatos dalok, s folytatni lehet még sokáig ezt a sort. Liszt egy igazi hús-vér, reneszánsz ember volt, személyiségében a zenei zsenialitás mellett megfért hit és kétség, erő és gyengeség, bűn és erény. A siker és csillogás mögött egy sok szempontból tragikus sors rejtőzött, önzetlen segítőkészsége és lánya rideg szeretetlensége együttesen okozta méltatlan halálát. Én jobban örülnék, ha nem a régi filmsorozatot ismételnék meg, hanem készülne róla egy újabb, művészibb, autentikusabb, igazabb filmalkotás.
Igen, Liszt egy csodálatos ember volt, és mekkora zenész! Sokan csak mint excentrikus, ördögi zongoristát ismerik és zongoradarabjai mellett úgy-ahogy szimfonikus műveit. Pedig Liszt ennél sokkal több volt, pl. az egyházi zene terén is kimagaslót alkotott, oratóriumai egyedülállóak, bachi, handeli minőségűek. És ott vannak a csodálatos dalok, s folytatni lehet még sokáig ezt a sort. Liszt egy igazi hús-vér, reneszánsz ember volt, személyiségében a zenei zsenialitás mellett megfért hit és kétség, erő és gyengeség, bűn és erény. A siker és csillogás mögött egy sok szempontból tragikus sors rejtőzött, önzetlen segítőkészsége és lánya rideg szeretetlensége együttesen okozta méltatlan halálát. Én jobban örülnék, ha nem a régi filmsorozatot ismételnék meg, hanem készülne róla egy újabb, művészibb, autentikusabb, igazabb filmalkotás.
431 Ardelao 2015-03-29 17:07:02 [Válasz erre: 430 smaragd 2015-03-29 08:13:36]
Liszt Ferenc egész élete során sok jót tett mindenkivel. Teljesen önzetlenül segitett másokon. Rá is nagy büszkeséggel tekinthetünk. Nevét is nagy tisztelettel kell kimondani. Sajnos, sokan nem is tudják, hogy ilyen ember, sem előtte, sem utána nem volt. Weimarban és a Bp-i lakásán kiállitott személyes tárgyait megérintve olyan érzésem volt, örülhettem, hogy megadatott, hozzáérhettem zongorájához, íróasztalához. Megérinthettem azt az orgonát, amelyen a Fóti templomban játszott. Hosszú percekig álltam a meghatottságtól. Nekem Liszt Ferenc az emberi nagyság példaképe. Még Verdi nagyságát tudom így elképzelni. Liszt szerénysége is páratlan volt. Mindig azt mondogatta, hogy „ elődeim alázatos tanítványa vagyok.”
Liszt Ferenc egész élete során sok jót tett mindenkivel. Teljesen önzetlenül segitett másokon. Rá is nagy büszkeséggel tekinthetünk. Nevét is nagy tisztelettel kell kimondani. Sajnos, sokan nem is tudják, hogy ilyen ember, sem előtte, sem utána nem volt. Weimarban és a Bp-i lakásán kiállitott személyes tárgyait megérintve olyan érzésem volt, örülhettem, hogy megadatott, hozzáérhettem zongorájához, íróasztalához. Megérinthettem azt az orgonát, amelyen a Fóti templomban játszott. Hosszú percekig álltam a meghatottságtól. Nekem Liszt Ferenc az emberi nagyság példaképe. Még Verdi nagyságát tudom így elképzelni. Liszt szerénysége is páratlan volt. Mindig azt mondogatta, hogy „ elődeim alázatos tanítványa vagyok.”
430 smaragd 2015-03-29 08:13:36 [Válasz erre: 390 Búbánat 2013-05-18 19:44:07]
Most lapoztam át először ezt a fórumot, eddig csak címe szépségében gyönyörködtem. Ide írok egy idézetet Falk Géza: Liszt Breviárium(1936) könyvéből (amiről azt hiszem eddig nem esett említés): "Wagner, Berlioz,Schumann,Brahms nehezen népszerűsíthető műveit, valamint a saját alkotásait töretlen hittel, fáradságot nem ismerő munkával és győzni tudó lelkesítő erővel vitte diadalra. A kis Weimar zenei központ és követésre méltó példa lett."
Most lapoztam át először ezt a fórumot, eddig csak címe szépségében gyönyörködtem. Ide írok egy idézetet Falk Géza: Liszt Breviárium(1936) könyvéből (amiről azt hiszem eddig nem esett említés): "Wagner, Berlioz,Schumann,Brahms nehezen népszerűsíthető műveit, valamint a saját alkotásait töretlen hittel, fáradságot nem ismerő munkával és győzni tudó lelkesítő erővel vitte diadalra. A kis Weimar zenei központ és követésre méltó példa lett."
429 Búbánat 2015-01-07 13:19:58
A Duna televízióban mától ismét láthatjuk a Liszt Ferenc életéről készített 16 részes filmsorozatot. (1, rész: ma 14.35 – 15.05) Liszt Ferenc színes, magyar-német-olasz-francia-angol tévéfilmsorozat, 1982 Rendező: Szinetár Miklós Forgatókönyvíró: Maróti Lajos Operatőr: Kende János Szereplők: Hegedűs D. Géza (ifj. Liszt Ferenc) Darvas Iván (id. Liszt Ferenc) Marschek Gabriella (Carolyne Wittgenstein) Sinkó László (Liszt Ádám) Andrea Bürgin (Marie D'Agoult) Tordai Teri (Olga Meyendorf) Gálffi László (Chopin) Venczel Vera (Anna, Liszt Ádám felesége) Pap Vera (Anna) Székhelyi József (Berlioz) Bartal Zsuzsa (Lilline) Usztics Mátyás (Spiridion) Szabó Sándor (Saint-Crique gróf) Kenderesi Tibor (Cherubini) Eszenyi Enikő (Olga Janina) Hans Wolfgang Zeiger Bálint György Láng József Kun Vilmos Temessy Hédi „A Magyar Televízió 1982-ben készült parádés szereposztású, 16 epizódból álló sorozata részletesen mutatja be minden idők egyik legnagyobb tehetségű zeneszerzőjének kivételes életét, az őt övező intrikák, ármányok, rajongói szeretetének és szerelme beteljesülésének szövevényét. „
A Duna televízióban mától ismét láthatjuk a Liszt Ferenc életéről készített 16 részes filmsorozatot. (1, rész: ma 14.35 – 15.05) Liszt Ferenc színes, magyar-német-olasz-francia-angol tévéfilmsorozat, 1982 Rendező: Szinetár Miklós Forgatókönyvíró: Maróti Lajos Operatőr: Kende János Szereplők: Hegedűs D. Géza (ifj. Liszt Ferenc) Darvas Iván (id. Liszt Ferenc) Marschek Gabriella (Carolyne Wittgenstein) Sinkó László (Liszt Ádám) Andrea Bürgin (Marie D'Agoult) Tordai Teri (Olga Meyendorf) Gálffi László (Chopin) Venczel Vera (Anna, Liszt Ádám felesége) Pap Vera (Anna) Székhelyi József (Berlioz) Bartal Zsuzsa (Lilline) Usztics Mátyás (Spiridion) Szabó Sándor (Saint-Crique gróf) Kenderesi Tibor (Cherubini) Eszenyi Enikő (Olga Janina) Hans Wolfgang Zeiger Bálint György Láng József Kun Vilmos Temessy Hédi „A Magyar Televízió 1982-ben készült parádés szereposztású, 16 epizódból álló sorozata részletesen mutatja be minden idők egyik legnagyobb tehetségű zeneszerzőjének kivételes életét, az őt övező intrikák, ármányok, rajongói szeretetének és szerelme beteljesülésének szövevényét. „
428 tollnok 2014-12-28 19:27:52
[url]http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Alan_szerk_Walker_Liszt_Ferenc_utolso_napjai&id=64852&type=22;A Liszt Ferenc utolsó napjai könyv még néhány napid ezer forint a bookline-on![/url]
[url]http://shopline.hu/product/home!execute.action?_v=Alan_szerk_Walker_Liszt_Ferenc_utolso_napjai&id=64852&type=22;A Liszt Ferenc utolsó napjai könyv még néhány napid ezer forint a bookline-on![/url]
427 Búbánat 2014-12-25 13:07:56
Ma éjjel a Duna Televízió sugározza felvételről: 2014. december 25. csütörtök 22:50 - 01:30 Liszt Ferenc: Krisztus - oratórium három részben (2008) (160 perc) „Karácsonyi oratórium Vízkereszt után Szenvedés és feltámadás A Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. A debreceni Csokonai Színház egy nagyszabású zenei-színházi eseménnyel kapcsolódott a jeles év eseményeihez. Liszt Ferenc: Krisztus című oratóriuma Advent utolsó vasárnapján szólalt meg a színház nagyszínpadán. A teljes Krisztus oratóriumot eddig nagyon ritkán lehetett élőben látni-hallani. Ennek egyik oka, hogy a tizennégy tételes mű csaknem háromórás. Komoly gyakorlati nehézségeket okoz zenei apparátusának felállítása is. Tisztán nagyzenekari tételek váltakoznak benne ugyanis kórusra, szólistákra és zenekarra, csak szólóra és zenekarra, illetve orgonakíséretes kórusra írott számokkal. Liszt húsz évig dolgozott az oratóriumon, melyet élete egyik főművének tekintett, és melynek első bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével. A Csokonai Színház méltó vizuális keretet adott a műnek. A közönség attól a pillanattól kezdve, hogy átlépte a színház kapuját, összefüggő rituális térbe került. Az est során a Csokonai Színház és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kiváló színészei által előadott koreográfiák, látványos díszlet, vetített álló- és mozgóképek, valamint különleges fény- és pirotechnikai hatások segítették az elmélyülést, és adtak korszerű olvasatot az örök történetnek." Szereplők: • Ráckevei Anna • Kántor Katalin • Újhelyi Kinga • Ivaskovics Viktor • Kiss Gergely Máté • Kozma András • Krémer Sándor • Kristán Attila • Szabó Imre Közreműködők: Debreceni Filharmonikus Zenekar a Csokonai Színház Kórusa Karigazgató: Pálinkás Péter Kodály Kórus, Debrecen Karigazgató: Ella István Cantemus Gyermekkar, Nyíregyháza Karigazgató: Szabó Dénes Vezényel: Kocsár Balázs Díszlettervező: Bátonyi György Jelmeztervező: Libor Katalin Az előadás és a televíziós változat rendezője a televíziós és játékfilmjeiről ismert Mispál Attila, koreográfusa Gemza Péter, aki a világhírű Nagy József Társulat meghatározó tagja Operatőr: Horváth Adrienne
Ma éjjel a Duna Televízió sugározza felvételről: 2014. december 25. csütörtök 22:50 - 01:30 Liszt Ferenc: Krisztus - oratórium három részben (2008) (160 perc) „Karácsonyi oratórium Vízkereszt után Szenvedés és feltámadás A Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. A debreceni Csokonai Színház egy nagyszabású zenei-színházi eseménnyel kapcsolódott a jeles év eseményeihez. Liszt Ferenc: Krisztus című oratóriuma Advent utolsó vasárnapján szólalt meg a színház nagyszínpadán. A teljes Krisztus oratóriumot eddig nagyon ritkán lehetett élőben látni-hallani. Ennek egyik oka, hogy a tizennégy tételes mű csaknem háromórás. Komoly gyakorlati nehézségeket okoz zenei apparátusának felállítása is. Tisztán nagyzenekari tételek váltakoznak benne ugyanis kórusra, szólistákra és zenekarra, csak szólóra és zenekarra, illetve orgonakíséretes kórusra írott számokkal. Liszt húsz évig dolgozott az oratóriumon, melyet élete egyik főművének tekintett, és melynek első bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével. A Csokonai Színház méltó vizuális keretet adott a műnek. A közönség attól a pillanattól kezdve, hogy átlépte a színház kapuját, összefüggő rituális térbe került. Az est során a Csokonai Színház és a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kiváló színészei által előadott koreográfiák, látványos díszlet, vetített álló- és mozgóképek, valamint különleges fény- és pirotechnikai hatások segítették az elmélyülést, és adtak korszerű olvasatot az örök történetnek." Szereplők: • Ráckevei Anna • Kántor Katalin • Újhelyi Kinga • Ivaskovics Viktor • Kiss Gergely Máté • Kozma András • Krémer Sándor • Kristán Attila • Szabó Imre Közreműködők: Debreceni Filharmonikus Zenekar a Csokonai Színház Kórusa Karigazgató: Pálinkás Péter Kodály Kórus, Debrecen Karigazgató: Ella István Cantemus Gyermekkar, Nyíregyháza Karigazgató: Szabó Dénes Vezényel: Kocsár Balázs Díszlettervező: Bátonyi György Jelmeztervező: Libor Katalin Az előadás és a televíziós változat rendezője a televíziós és játékfilmjeiről ismert Mispál Attila, koreográfusa Gemza Péter, aki a világhírű Nagy József Társulat meghatározó tagja Operatőr: Horváth Adrienne
426 Búbánat 2014-12-24 09:28:15
Éjjel is hallgathatunk Lisztet a rádióban: 23.03 – 23.23 Király Csaba Liszt Ferenc műveket zongorázik 1. Pápai himnusz 2. Ave Maria 3. Karácsonyi dal 4. Pastorale 5. Weimari népdal No. 1., (Régi Zeneakadémia, 2003. december 20. - részletek)
Éjjel is hallgathatunk Lisztet a rádióban: 23.03 – 23.23 Király Csaba Liszt Ferenc műveket zongorázik 1. Pápai himnusz 2. Ave Maria 3. Karácsonyi dal 4. Pastorale 5. Weimari népdal No. 1., (Régi Zeneakadémia, 2003. december 20. - részletek)
425 Búbánat 2014-12-24 09:27:46
Ma délben a Bartók Rádió műsorán szerepel: 12.05 – 13.16. Liszt: Krisztus oratórium - I. rész (Karácsonyi oratórium) Előadók: Váradi Zita – szoprán Fassang László - orgona az MR Szimfonikusok, az MR Énekkar (karigazgató: Pad Zoltán) és az MR Gyermekkórus (vezető karnagy: Matos László, társkarnagy: Kabdebó Sándor) Vezényel: Kovács János (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2014. december 19. - részlet)
Ma délben a Bartók Rádió műsorán szerepel: 12.05 – 13.16. Liszt: Krisztus oratórium - I. rész (Karácsonyi oratórium) Előadók: Váradi Zita – szoprán Fassang László - orgona az MR Szimfonikusok, az MR Énekkar (karigazgató: Pad Zoltán) és az MR Gyermekkórus (vezető karnagy: Matos László, társkarnagy: Kabdebó Sándor) Vezényel: Kovács János (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2014. december 19. - részlet)
