1345 álmodó 2014-01-20 14:22:01
Meg akinek van Pennája. :-)
Meg akinek van Pennája. :-)
1342 Búbánat 2014-01-20 11:17:00 [Válasz erre: 1341 Búbánat 2014-01-20 11:16:35]
...sőt elhallgatással is.
...sőt elhallgatással is.
1341 Búbánat 2014-01-20 11:16:35 [Válasz erre: 1340 Janus 2014-01-20 04:22:23]
Sokszor érzékelem, hogy a hallgatással is ki lehet fejezni kritikát...
Sokszor érzékelem, hogy a hallgatással is ki lehet fejezni kritikát...
1340 Janus 2014-01-20 04:22:23 [Válasz erre: 1339 Janus 2014-01-20 04:15:14]
Hozzáteszem: a zenekar mélyrepülése az ismerősömnek se tűnt fel, aki velem volt. De ő nem ír zenekritikákat, nincs ilyen irányú képzettsége és nem jár rendszeresen Operába. Aki rendszeres Opera látogató és nem tűnik fel neki egy ilyen botrányos produkció, annak vagy nincs füle ehhez (és akkor ne írjon már kritikákat), vagy nem akarja megmondani az igazságot (az ilyen se értem minek ír kritikákat). Én nem vagyok az típus, aki nem mondja meg valamiről, ha rossz. És mindenkitől elvárom a felém irányuló negatív kritikát is, ha azt megérdemlem. A negatív kritika, ha kicsit élesebben van is megfogalmazva nem hiszem, hogy akkora tragédia lenne. Az ember ismerje, ha hibázok, ha pocsékul teljesít és viselje el, ha ezt mások leírják róla. Mert ez előadóművész szakmája ezzel jár!
Hozzáteszem: a zenekar mélyrepülése az ismerősömnek se tűnt fel, aki velem volt. De ő nem ír zenekritikákat, nincs ilyen irányú képzettsége és nem jár rendszeresen Operába. Aki rendszeres Opera látogató és nem tűnik fel neki egy ilyen botrányos produkció, annak vagy nincs füle ehhez (és akkor ne írjon már kritikákat), vagy nem akarja megmondani az igazságot (az ilyen se értem minek ír kritikákat). Én nem vagyok az típus, aki nem mondja meg valamiről, ha rossz. És mindenkitől elvárom a felém irányuló negatív kritikát is, ha azt megérdemlem. A negatív kritika, ha kicsit élesebben van is megfogalmazva nem hiszem, hogy akkora tragédia lenne. Az ember ismerje, ha hibázok, ha pocsékul teljesít és viselje el, ha ezt mások leírják róla. Mert ez előadóművész szakmája ezzel jár!
1339 Janus 2014-01-20 04:15:14 [Válasz erre: 1338 ferocissimoato 2014-01-19 23:23:52]
A fúvósok több pontatlanságot is produkáltak (a réz és fafúvósok gikszer parádéjának lehetünk tanúi), a vonósok gépiesen darálták, fűrészelték a hangokat, a zenekari hangzás gyakorlatilag teljesen nélkülözte a finom dinamikai árnyaltságot és kiegyenlítettséget, elkent és durva hangzások tömkelegét produkálta. Malina János szerint meg: "Maga a zenekar, a Kassai Állami Filharmónia is figyelemreméltó kvalitásokról tett tanúbizonyságot. Jóllehet emlékezetes szólista-teljesítmények nélkül - ilyenekre a partitúra sem kínál sok lehetőséget -, de rendkívül összehangoltan, kidolgozottan, fegyelmezetten, színekben rendkívül gazdagon játszottak, s főképpen együtt tudtak lélegezni a karmesterrel." Hát ha szerinte egy zenekar ily módon tesz tanúbizonyságot figyelemre méltó kvalitásokról, akkor nem tudom milyen egy pocsék zenekar??? Ne hogy már csak azért ne lehessen róluk rosszat írni, mert vendégművészek voltak. És akkor mi van? Attól még botrányos amatőrizmus volt, amit produkáltak! Persze most intézzük el ezt is az ízlés dolgával. Engem azért Mailna kritikája kiakasztott - teszem hozzá ilyen ritkán van. A kórus is darálta a hangokat és semmi érzelmet nem vitt az éneklésbe. Az Opera kórusa ennél ötven milliószor jobb szokott lenni, mert árnyaltan, érzelemmel énekelnek, nemcsak eldarálják a hangokat és kész. De nem kell velem egyet érteni, engem ez a kritika kiakasztott. Malinának nincs füle????
A fúvósok több pontatlanságot is produkáltak (a réz és fafúvósok gikszer parádéjának lehetünk tanúi), a vonósok gépiesen darálták, fűrészelték a hangokat, a zenekari hangzás gyakorlatilag teljesen nélkülözte a finom dinamikai árnyaltságot és kiegyenlítettséget, elkent és durva hangzások tömkelegét produkálta. Malina János szerint meg: "Maga a zenekar, a Kassai Állami Filharmónia is figyelemreméltó kvalitásokról tett tanúbizonyságot. Jóllehet emlékezetes szólista-teljesítmények nélkül - ilyenekre a partitúra sem kínál sok lehetőséget -, de rendkívül összehangoltan, kidolgozottan, fegyelmezetten, színekben rendkívül gazdagon játszottak, s főképpen együtt tudtak lélegezni a karmesterrel." Hát ha szerinte egy zenekar ily módon tesz tanúbizonyságot figyelemre méltó kvalitásokról, akkor nem tudom milyen egy pocsék zenekar??? Ne hogy már csak azért ne lehessen róluk rosszat írni, mert vendégművészek voltak. És akkor mi van? Attól még botrányos amatőrizmus volt, amit produkáltak! Persze most intézzük el ezt is az ízlés dolgával. Engem azért Mailna kritikája kiakasztott - teszem hozzá ilyen ritkán van. A kórus is darálta a hangokat és semmi érzelmet nem vitt az éneklésbe. Az Opera kórusa ennél ötven milliószor jobb szokott lenni, mert árnyaltan, érzelemmel énekelnek, nemcsak eldarálják a hangokat és kész. De nem kell velem egyet érteni, engem ez a kritika kiakasztott. Malinának nincs füle????
1338 ferocissimoato 2014-01-19 23:23:52 [Válasz erre: 1333 Janus 2014-01-19 20:09:41]
Kedves Janus, kérlek írd meg nekünk a véleményedet, hogy te szerinted miért volt a zenekar botrányosan pocsék a Boleyn Anna elöadáson.Ez igazán érdekelne.
Kedves Janus, kérlek írd meg nekünk a véleményedet, hogy te szerinted miért volt a zenekar botrányosan pocsék a Boleyn Anna elöadáson.Ez igazán érdekelne.
1337 zalbarna 2014-01-19 23:16:09 [Válasz erre: 1336 kugli 2014-01-19 22:10:08]
Még ők is : ....A borbély, a fodrász, A pékinas, a cukrász A búr, a búr a búrkalappal, A diák az irkalappal, A kõmûves házalappal, Hindenburg a vaskalappal. Most, hogy nyílik az ajtó: Belép a szabad sajtó. A páter, a Bangha, Ki a pénzt a bankba rakta. A madocsai szabó, Ki a villanyszékbe való, Az Emke, a Lenke,...stb
Még ők is : ....A borbély, a fodrász, A pékinas, a cukrász A búr, a búr a búrkalappal, A diák az irkalappal, A kõmûves házalappal, Hindenburg a vaskalappal. Most, hogy nyílik az ajtó: Belép a szabad sajtó. A páter, a Bangha, Ki a pénzt a bankba rakta. A madocsai szabó, Ki a villanyszékbe való, Az Emke, a Lenke,...stb
1336 kugli 2014-01-19 22:10:08
CSAK ketten írhatnak kritikát: a Boldog és a Boldogtalan
CSAK ketten írhatnak kritikát: a Boldog és a Boldogtalan
1335 álmodó 2014-01-19 21:40:07
Ja igen! És aki látta az előadást- meg aki nem. :-D
Ja igen! És aki látta az előadást- meg aki nem. :-D
1334 álmodó 2014-01-19 21:34:57 [Válasz erre: 1332 zalbarna 2014-01-19 19:36:08]
:-) -És akinek hagyják, hogy hagyja magát hagyni.
:-) -És akinek hagyják, hogy hagyja magát hagyni.
1333 Janus 2014-01-19 20:09:41 [Válasz erre: 1330 Haandel 2014-01-19 17:07:44]
A másokat fikázni dologgal kapcsolatban hagy jegyezzem meg, hogy azért az nem árt, ha egy kritikus kimondja, ha valami rossz. Mert hogy van úgy, hogy valami nem nézőpont meg ízlés kérdése, hanem egyszerűen pocsék. Az ízlés dolga, hogy mondjuk Domingót vagy Pavarottit szerette jobban valaki, mikor mind a két művész aktív tenorista volt és fellépet a világ nagy operaszínpadain. De ez nem ízlés kérdése, hogy a MÜPA-ban a Boleyn Anna előadáson a zenekar botrányosan pocsék volt! Erre a Muzsikában a illetékes kritikus dicsérte őket. Pedig én még élőben ilyen pocsékul nem hallottam zenekart muzsikálni egy operaelőadáson - pedig azért több tucatot láttam már.
A másokat fikázni dologgal kapcsolatban hagy jegyezzem meg, hogy azért az nem árt, ha egy kritikus kimondja, ha valami rossz. Mert hogy van úgy, hogy valami nem nézőpont meg ízlés kérdése, hanem egyszerűen pocsék. Az ízlés dolga, hogy mondjuk Domingót vagy Pavarottit szerette jobban valaki, mikor mind a két művész aktív tenorista volt és fellépet a világ nagy operaszínpadain. De ez nem ízlés kérdése, hogy a MÜPA-ban a Boleyn Anna előadáson a zenekar botrányosan pocsék volt! Erre a Muzsikában a illetékes kritikus dicsérte őket. Pedig én még élőben ilyen pocsékul nem hallottam zenekart muzsikálni egy operaelőadáson - pedig azért több tucatot láttam már.
1332 zalbarna 2014-01-19 19:36:08 [Válasz erre: 1331 álmodó 2014-01-19 18:59:32]
:) -És aki hagyja magát...
:) -És aki hagyja magát...
1331 álmodó 2014-01-19 18:59:32 [Válasz erre: 1330 Haandel 2014-01-19 17:07:44]
- És akit hagynak. ;-) :-)
- És akit hagynak. ;-) :-)
1330 Haandel 2014-01-19 17:07:44
Ki írhat kritikát? Az, aki tud írni. Az, aki másokat ki akar nyírni. Az, aki szeret másokat fikázni. Az, aki imád firkálni. Az, aki nem tud mást, mint másokat kritizálni. Az, aki csak saját magát akarja mutogatni. Az, aki az édeskés mondatok között adagolja a mérget. Az, aki már az előadás előtt tudja, hogy ki lesz a kivégzett. Az, aki tudja, hogy mi a tény és mi a vélemény. Az, aki tudja, hogy mi az üres duma és mi a tömény. Az, aki szereti és keresi az igazságot. Az, aki igyekszik megérteni az összetett valóságot. Az, aki nincs kritikus állapotban. Az, akiben megbízhatsz a kritikus pillanatban. Az, aki nem kurtizán. Az, aki nem partizán. Az, aki bölcs és alázatos. Az, aki nem a pénzt keresi, hanem az igazságot. Az, akinek a szerény, de tényeken alapuló véleménye, az elfogulatlanság utáni vágy eredménye.
Ki írhat kritikát? Az, aki tud írni. Az, aki másokat ki akar nyírni. Az, aki szeret másokat fikázni. Az, aki imád firkálni. Az, aki nem tud mást, mint másokat kritizálni. Az, aki csak saját magát akarja mutogatni. Az, aki az édeskés mondatok között adagolja a mérget. Az, aki már az előadás előtt tudja, hogy ki lesz a kivégzett. Az, aki tudja, hogy mi a tény és mi a vélemény. Az, aki tudja, hogy mi az üres duma és mi a tömény. Az, aki szereti és keresi az igazságot. Az, aki igyekszik megérteni az összetett valóságot. Az, aki nincs kritikus állapotban. Az, akiben megbízhatsz a kritikus pillanatban. Az, aki nem kurtizán. Az, aki nem partizán. Az, aki bölcs és alázatos. Az, aki nem a pénzt keresi, hanem az igazságot. Az, akinek a szerény, de tényeken alapuló véleménye, az elfogulatlanság utáni vágy eredménye.
1329 IVA 2014-01-18 06:01:48 [Válasz erre: 1327 parampampoli 2014-01-16 15:27:15]
Én is azt vallom, hogy mindenki írhat kritikát, de érdemes különbséget tenni a kritika mint irodalmi, illetve médiaműfaj, valamint a fórumokra bejegyzett, kritikát megfogalmazó vélemény között. Persze az utóbbi is kritika, mint ahogy az is, ha valakinek megmondom, milyen slamposan néz ki. A cezúrát nem mindig könnyű észrevenni, de a témában jártas olvasó számára a megállapítások és érvelések szakszerűsége és az írás minősége eligazítást ad a kritika és a kritikus hitelességének megítélésében. Bizonyos mértékig persze az is, hogy valakit felkértek a kritika írására, vagy elfogadták az ajánlkozását. Azért csak bizonyos mértékben, mert akad olyan hivatásos kritikus is, akinek a véleményét előre lehet tudni, ez szinte független a politikai rendszerektől. De végül is felkérhetnek bárkit, ajánlkozhat bárki, akár megfizetik, akár nem. Tágabb értelemben vett kritikát – kritikus véleményt – is írhat mindenki, hiszen szólásszabadság van, a fórumok pedig felületet adnak a véleménynek, szinte felkérik írásra a véleményezőt. Egy Hozzászólások a Momus írásaihoz típusú topic pedig annak ad felületet, mintegy arra kéri fel az olvasót, hogy a weboldalon, illetve a magazinban közölt kritikákról is mondjon véleményt, kritikát. Minden olvasó felmérheti és eldöntheti, mire, kikre érdemes odafigyelni, reagálni.
Én is azt vallom, hogy mindenki írhat kritikát, de érdemes különbséget tenni a kritika mint irodalmi, illetve médiaműfaj, valamint a fórumokra bejegyzett, kritikát megfogalmazó vélemény között. Persze az utóbbi is kritika, mint ahogy az is, ha valakinek megmondom, milyen slamposan néz ki. A cezúrát nem mindig könnyű észrevenni, de a témában jártas olvasó számára a megállapítások és érvelések szakszerűsége és az írás minősége eligazítást ad a kritika és a kritikus hitelességének megítélésében. Bizonyos mértékig persze az is, hogy valakit felkértek a kritika írására, vagy elfogadták az ajánlkozását. Azért csak bizonyos mértékben, mert akad olyan hivatásos kritikus is, akinek a véleményét előre lehet tudni, ez szinte független a politikai rendszerektől. De végül is felkérhetnek bárkit, ajánlkozhat bárki, akár megfizetik, akár nem. Tágabb értelemben vett kritikát – kritikus véleményt – is írhat mindenki, hiszen szólásszabadság van, a fórumok pedig felületet adnak a véleménynek, szinte felkérik írásra a véleményezőt. Egy Hozzászólások a Momus írásaihoz típusú topic pedig annak ad felületet, mintegy arra kéri fel az olvasót, hogy a weboldalon, illetve a magazinban közölt kritikákról is mondjon véleményt, kritikát. Minden olvasó felmérheti és eldöntheti, mire, kikre érdemes odafigyelni, reagálni.
1328 zalbarna 2014-01-16 16:22:30 [Válasz erre: 1327 parampampoli 2014-01-16 15:27:15]
Azért ez nem ilyen egyszerű! Olvastad a Molnár Antal-féle szöveget? Nem jó választás az értékek helyett a mindent elfogadó tolerancia. Írni írhat mindenki, amit akar, naná, nem ütközik törvénybe... Csak az még nem kritika. Maradi vagyok, elmaradott. Jobban szeretem, ha valaki másokért ír, nem magáért. Annak viszont, ha valamit m,ásokért teszel, vannak követelményei. Nem is egyfajta. Mint az előbbiekben olvasható, etikai és szakmai egyaránt. ( Csak zéta nem szereti, ha leírom az etika szót. Tart tőle ... :)
Azért ez nem ilyen egyszerű! Olvastad a Molnár Antal-féle szöveget? Nem jó választás az értékek helyett a mindent elfogadó tolerancia. Írni írhat mindenki, amit akar, naná, nem ütközik törvénybe... Csak az még nem kritika. Maradi vagyok, elmaradott. Jobban szeretem, ha valaki másokért ír, nem magáért. Annak viszont, ha valamit m,ásokért teszel, vannak követelményei. Nem is egyfajta. Mint az előbbiekben olvasható, etikai és szakmai egyaránt. ( Csak zéta nem szereti, ha leírom az etika szót. Tart tőle ... :)
1327 parampampoli 2014-01-16 15:27:15
Mindenki írhat, de nem mindenki tud. És csak nagyon kevesen vannak, akikre érdemes odafigyelni. Mindenki választhat, ízlése szerint.
Mindenki írhat, de nem mindenki tud. És csak nagyon kevesen vannak, akikre érdemes odafigyelni. Mindenki választhat, ízlése szerint.
1326 zalbarna 2014-01-16 14:23:27 [Válasz erre: 1325 zalbarna 2014-01-16 14:18:05]
Pedig tényleg csodás dolgok vannak benne: " ...sem becsületes, sem célravezető nem lehet a Z.(enekritika) olyan müről, melyet nem tudunk élvezni; a müvészi kritika feladata kimutatni, mit akart a müvész, nem pedig, hogy mit kellett volna akarnia («die Frage nach dem Wollen, nicht nach dem Sollen des Künstlers»), " ..hát ezt tényleg tanítani kéne...:)
Pedig tényleg csodás dolgok vannak benne: " ...sem becsületes, sem célravezető nem lehet a Z.(enekritika) olyan müről, melyet nem tudunk élvezni; a müvészi kritika feladata kimutatni, mit akart a müvész, nem pedig, hogy mit kellett volna akarnia («die Frage nach dem Wollen, nicht nach dem Sollen des Künstlers»), " ..hát ezt tényleg tanítani kéne...:)
1325 zalbarna 2014-01-16 14:18:05 [Válasz erre: 713 musicus 2007-10-28 10:47:03]
Kedves musicus2, egyáltalán nem volt ez felesleges bejegyzés. Sztem teljesen kitárgyalja a témát és egyet is értek vele. Sőt, nagyon megszívlelendőnek tartom itt sokak számára. Biztatom, hogy ameddig kirívóan eltévelyedett írások jelennek meg a momuson, addig rendszeres időközönként másolja be ezt a szöveget ( talán egy kicsit rövidítve :) a momus valamelyik topicjába. Ezek a főbb hibák: " 1. Összetévesztik egymással a birálat eredeti fogalmát és az esztétikai birálatét; előbbi a kritikust föléje helyezi az elbiráltnak, utóbbi csak a müvészi alkotás alapján «itélkezhetik», vagyis feladata, hogy a müből kiolvassa annak belső törvényszerüségét; előbbi apriori, utóbbi a posteriori alapon áll. «A müvészt azelőtt az örők igazság és szépség tanujának tekintették és nem mintegy vádlottnak méltatlan biró előtt» - mondja Liszt. 2. Összetévesztik az esztétikai birálatot a beszámolóval (recenzió) vagy tudósitással (referáta). A folyóiratok és napilapok beszámolói vagy tudósitásai, ahelyett, hogy a müvészi produkcióról mint társadalmi eseményről referálnának, többnyire a birálat terére kalandoznak. «A szerkesztőségek nem vonnak különbséget riporter és mübiráló között» (Bülow). 3. Gyakran olyanok irnak Z.-t, akiknek nincs hozzá kellő képzettségük. «A jelenkor épp azáltal becsüli le félre nem érthetően és objektive leszögezhetően a Z.-t, hogy csak fél-szakértőkre bizza, csak olyanokra, akik nehezen állnák meg a zenetudományi vizsgát, ha ilyentől függne a recenzió engedélye» (Bülow, Ausgew. Schriften 135. l.) " Ezek pedig a követelmények: " 1. határozott és szigoru ethikai és müvészi világfelfogás, 2. nem előzetes mértékkel mérni, hanem magukból a müvekből kiindulni, («mert a müvész maga alkotja önmaga törvényeit» (ahogyan már Goethe mondta), 3. nem itélkezés a cél hanem az, hogy magunkat és másokat közelebb vigyünk a mü élvezetéhez; erre szolgálhat a) a Z. aktiv-negativ módja, mely a mü teljes megértése alapján annak hiányait kimutatja, b) a Z. receptiv-pozitiv módja, mely a mü teljes megértése alapján annak erényeit felmutatja, c) a Z. aktiv-pozitiv módja, vagyis ugyanazt jobban megcsinálni (l. pl. Liszt átiratát F. David Bunte Reiche-ből); 4. sem becsületes, sem célravezető nem lehet a Z. olyan müről, melyet nem tudunk élvezni; a müvészi kritika feladata kimutatni, mit akart a müvész, nem pedig, hogy mit kellett volna akarnia («die Frage nach dem Wollen, nicht nach dem Sollen des Künstlers»), 5. uj müvek egyszeri meghallgatása még szakértőt sem jogosit fel végleges állásfoglalásra, csak azok tökéletes ismerete, 6. Z.-t irni dologbeli tudás nélkül: erkölcstelenség. Liszt ezenkivül fantáziát, emberiességet, sokoldaluságot kiván a Z.-tól és abban látja a Z. legszebb eredményét, ha ujabb alkotásra serkenti a müvészt; emlékeztet Hebbel szavaira: «Ne legyen a kritika olyan olló, mely egy szemölcsön megakad és egy életeret átvág, hanem eke legyen, mely sebeket szánt bár, de csak azért, hogy gyümölcsöt fakasszon.» A hirlapi zenereferens szellemi feladatát legtalálóbban irja körül G. Adler (Methode der Musikgeschichte 1919, 92, s köv. l.), jelenkori helyzetét kiválóan jellemzi Bülow (Ausgew. Schriften 446, s köv.; u. o. jó tanácsok a helyzet megjavitására), a vele szemben felállitandó követeléseket ujabban R. St. Hoffmann foglalja össze (Musikblätter des Anbruch I. 1. «Kritik der Kritik»); kitünő megjegyzések olvashatók Wagner, Liszt irataiban is stb. V. ö. még H. Springer: Normen und Fehlerquellen der Musikkritik (Melos IV. 2.) és Calvocoressi: The Principles and Methods ot Musical Criticism 1923. " Annyira szét van hullva manapság a téma, hogy én már mindkét csokorból ( hibák és követelmények ) már 2-2 feltétel teljesülése esetén is tátott szájjal csodálkoznék...
Kedves musicus2, egyáltalán nem volt ez felesleges bejegyzés. Sztem teljesen kitárgyalja a témát és egyet is értek vele. Sőt, nagyon megszívlelendőnek tartom itt sokak számára. Biztatom, hogy ameddig kirívóan eltévelyedett írások jelennek meg a momuson, addig rendszeres időközönként másolja be ezt a szöveget ( talán egy kicsit rövidítve :) a momus valamelyik topicjába. Ezek a főbb hibák: " 1. Összetévesztik egymással a birálat eredeti fogalmát és az esztétikai birálatét; előbbi a kritikust föléje helyezi az elbiráltnak, utóbbi csak a müvészi alkotás alapján «itélkezhetik», vagyis feladata, hogy a müből kiolvassa annak belső törvényszerüségét; előbbi apriori, utóbbi a posteriori alapon áll. «A müvészt azelőtt az örők igazság és szépség tanujának tekintették és nem mintegy vádlottnak méltatlan biró előtt» - mondja Liszt. 2. Összetévesztik az esztétikai birálatot a beszámolóval (recenzió) vagy tudósitással (referáta). A folyóiratok és napilapok beszámolói vagy tudósitásai, ahelyett, hogy a müvészi produkcióról mint társadalmi eseményről referálnának, többnyire a birálat terére kalandoznak. «A szerkesztőségek nem vonnak különbséget riporter és mübiráló között» (Bülow). 3. Gyakran olyanok irnak Z.-t, akiknek nincs hozzá kellő képzettségük. «A jelenkor épp azáltal becsüli le félre nem érthetően és objektive leszögezhetően a Z.-t, hogy csak fél-szakértőkre bizza, csak olyanokra, akik nehezen állnák meg a zenetudományi vizsgát, ha ilyentől függne a recenzió engedélye» (Bülow, Ausgew. Schriften 135. l.) " Ezek pedig a követelmények: " 1. határozott és szigoru ethikai és müvészi világfelfogás, 2. nem előzetes mértékkel mérni, hanem magukból a müvekből kiindulni, («mert a müvész maga alkotja önmaga törvényeit» (ahogyan már Goethe mondta), 3. nem itélkezés a cél hanem az, hogy magunkat és másokat közelebb vigyünk a mü élvezetéhez; erre szolgálhat a) a Z. aktiv-negativ módja, mely a mü teljes megértése alapján annak hiányait kimutatja, b) a Z. receptiv-pozitiv módja, mely a mü teljes megértése alapján annak erényeit felmutatja, c) a Z. aktiv-pozitiv módja, vagyis ugyanazt jobban megcsinálni (l. pl. Liszt átiratát F. David Bunte Reiche-ből); 4. sem becsületes, sem célravezető nem lehet a Z. olyan müről, melyet nem tudunk élvezni; a müvészi kritika feladata kimutatni, mit akart a müvész, nem pedig, hogy mit kellett volna akarnia («die Frage nach dem Wollen, nicht nach dem Sollen des Künstlers»), 5. uj müvek egyszeri meghallgatása még szakértőt sem jogosit fel végleges állásfoglalásra, csak azok tökéletes ismerete, 6. Z.-t irni dologbeli tudás nélkül: erkölcstelenség. Liszt ezenkivül fantáziát, emberiességet, sokoldaluságot kiván a Z.-tól és abban látja a Z. legszebb eredményét, ha ujabb alkotásra serkenti a müvészt; emlékeztet Hebbel szavaira: «Ne legyen a kritika olyan olló, mely egy szemölcsön megakad és egy életeret átvág, hanem eke legyen, mely sebeket szánt bár, de csak azért, hogy gyümölcsöt fakasszon.» A hirlapi zenereferens szellemi feladatát legtalálóbban irja körül G. Adler (Methode der Musikgeschichte 1919, 92, s köv. l.), jelenkori helyzetét kiválóan jellemzi Bülow (Ausgew. Schriften 446, s köv.; u. o. jó tanácsok a helyzet megjavitására), a vele szemben felállitandó követeléseket ujabban R. St. Hoffmann foglalja össze (Musikblätter des Anbruch I. 1. «Kritik der Kritik»); kitünő megjegyzések olvashatók Wagner, Liszt irataiban is stb. V. ö. még H. Springer: Normen und Fehlerquellen der Musikkritik (Melos IV. 2.) és Calvocoressi: The Principles and Methods ot Musical Criticism 1923. " Annyira szét van hullva manapság a téma, hogy én már mindkét csokorból ( hibák és követelmények ) már 2-2 feltétel teljesülése esetén is tátott szájjal csodálkoznék...
1324 macskás 2013-02-10 21:18:24
Gyöngyök:) "Ez az aleoterikus mű a fülünk hallatára, szemünk láttára alakult ki." "...az együttes hegedűszólam vezetője játszott egy kurta szólót." "Ugyanakkor intelligensen tudják elfojtani magukban a kitűnni vágyást."
Gyöngyök:) "Ez az aleoterikus mű a fülünk hallatára, szemünk láttára alakult ki." "...az együttes hegedűszólam vezetője játszott egy kurta szólót." "Ugyanakkor intelligensen tudják elfojtani magukban a kitűnni vágyást."
1323 virius 2013-02-10 14:35:54
Ezek szerint Isotta az olasz Fáy Miklós?! Az egészben a kritikus neve a pikantéria. A cikk szerint a Trisztánról is szó volt és "Isotta" olaszul annyi, mint Izolda... :-)
Ezek szerint Isotta az olasz Fáy Miklós?! Az egészben a kritikus neve a pikantéria. A cikk szerint a Trisztánról is szó volt és "Isotta" olaszul annyi, mint Izolda... :-)
1322 Cilike 2013-02-08 19:27:23 [Válasz erre: 1321 Búbánat 2013-02-08 19:03:13]
Pontosan: nem kapott ingyenjegyet. Nem úgy kell elképzelni, hogy nem mehet be a színházba. Az újságok szerfetnek kicsikét túlozni.
Pontosan: nem kapott ingyenjegyet. Nem úgy kell elképzelni, hogy nem mehet be a színházba. Az újságok szerfetnek kicsikét túlozni.
1321 Búbánat 2013-02-08 19:03:13
[url] http://fidelio.hu/light/hirek/kitiltottak_egy_zenekritikust_a_scalabol; Kitiltottak egy zenekritikust a Scalából [/url] Isotta "rossz karmesternek" tartotta a Scalában fellépő Claudio Abbadót is és azt írta, hogy a Scalában előadott Trisztán és Izolda annyira "langyos volt, hogy hihetővé tette még a Wagner homoszexualitásáról terjengő alaptalan feltételezéseket is. A Scala és a Corriere vitája éppen az operaház idényét decemberben megnyitó Wagner-művel csapott magasba. Az újság kritizálta Lissner azon döntését, hogy az olasz Verdi helyett a Wagner-évfordulóról emlékezett meg. Az olasz zenekritikusok szövetsége szerint Isotta kitiltásával a Scala a kritikagyakorlás szabad jogát korlátozta.”
[url] http://fidelio.hu/light/hirek/kitiltottak_egy_zenekritikust_a_scalabol; Kitiltottak egy zenekritikust a Scalából [/url] Isotta "rossz karmesternek" tartotta a Scalában fellépő Claudio Abbadót is és azt írta, hogy a Scalában előadott Trisztán és Izolda annyira "langyos volt, hogy hihetővé tette még a Wagner homoszexualitásáról terjengő alaptalan feltételezéseket is. A Scala és a Corriere vitája éppen az operaház idényét decemberben megnyitó Wagner-művel csapott magasba. Az újság kritizálta Lissner azon döntését, hogy az olasz Verdi helyett a Wagner-évfordulóról emlékezett meg. Az olasz zenekritikusok szövetsége szerint Isotta kitiltásával a Scala a kritikagyakorlás szabad jogát korlátozta.”
1320 zuniga 2009-04-06 13:59:02
Talán érdemes lenne egy külön fórumot nyitni Abody Béla érdekében. Addig íme egy érdekes fejtegetése a "Tündöklések és bukások" című könyvéből: "Énekesek, kritikusok Úgy kezdődött a história, hogy az ifjú, büszke nagyváradi újságíró, Ady Endre, ki operakritikákat is írt, párbajt vívott a vérmes helybeli baritonnal, Környei Bélával, aki nem volt még országos hírű hőstenor és Bécs meghódítója. Hozzátartozik a dologhoz, hogy utóbb kibékültek. Az ötvenes évek derekán látványos botrány tört ki az Operaház környékién (nem akarok ötleteket adni a fiataloknak, akik még nem hallhattak az ügyről), vagyis izom- és hangkolosszus Wagner-tenorunk egy kávéházban óriási pofonnal köszöntötte az ajtón belépő kritikust. Ők, úgy tudom, nem békültek ki. (Szó, ami szó, nem tudtam igazán, átélten sajnálni jeles kollégámat, kit utóbb a pofon - vagy valami más - 1956 őszén Nyugatra repített. Hírlett, hogy sok embernek ártott, mondhatni hivatásszerűen, bár szakmáját sem meggyőző színvonalon gyakorolta.) Kevésbé örültem, amikor a hajdani Operaház különös tervet dolgozott ki: minden kritikust ki kell tiltani az épületből, közigazgatási úton. No, nem kell megijedni, ez, ha emlékezetem nem csal, harminchárom esztendeje lehetett. A kapcsolat, ha nem is jobb, de civilizáltabb mainapság, ,s a Házat nem őrzik délceg tűzoltók fess locsolókkal; nagyon bízom benne, hogy nem is fogják, mert megvédi önmagát. (S a kritikus is.) Én sem úsztam meg könnyelmű szókimondásomat. Pofont ugyan nem kaptam, ez akkoriban nem lett volna megoldható. Ellenben boldogult úrfi koromban még nem volt titkos telefonom. Nagyképűség lett volna ilyen jószágot tartanom, s kizárnom életemből a külvilágot, amelyet élveznem és szolgálnom illik. (Azóta sok minden megváltozott, telefonom titkos, s a külvilághoz fűződő szolgálati viszonyom is módosult egy csipetnyit. Sőt, hellyel-közzel az is titkos.) S írtam az operakritikákat szakadatlanul. A maiak - úgy nézem - többé-kevésbé szelídek, legfeljebb a testetlen, személytelen jelenségekre jut némi megmaradt haragmorzsa. Öregszem? A korábbiak - a kezdő mit sem kockáztat - vadabbak, bátrabbak, indulatosabbak voltak. Jöttek is a fenyegetések, átkok, a megtisztelő pletykák különböző művészekkel parentáltak össze, és még hajnalban is megszólalt egy hang magas fekvésben, némi szeszbe mártva. Kora este egy Wagner-heroina támadott: recsegett a membrán. Feljelentés is futott be illetékes helyre. De lám, harsognak a telefonok most is - honnan került elő titkos számom? -, háromszorosra dagadt a postám, érkeznek a nyilvános és titkos üzenetek: egy nem hivatalos terror bénít; oktalan, zavaró lelkiismeret-furdalásba, igaztalan bűntudatba kerget. Vagy éppen az ellenkezőjébe: csak azért is egy oktávval feljebb énekelem valamelyik színi kedvesem dicsőségét, még ha magam tudom, hogy elkelne a szigorúbb szó is néhanapján. Szóval jön a nyomás újra. Miért X.-et, régi kedvencemet ünnepelem? Nincs jogom talán Füst Milánért rajongani Babits Mihállyal szemben? Nem az a dolgom, hogy a magam ízléskörébe építsem bele az egyes művészeket; egy önálló víziót teremtsek? Jön a másik oktatás: hogy merem egyik ifjú kedveltemet eddigi legjobb Miminknek minősíteni; mit szólnak elődei? Hogy merem? Úgy merem, hogy az. Vagy ha nem, hát kisnyúl, tévedtem. Látom-hallom. Keresem a kötelező értékrendet, de nincs. Nem lenne hát jogom a magam látomására? (Már amíg tart.) Hogy nem mindenkit szeretek egyformán? Nem is! Ez lehetetlen lenne, a rinocéroszt is kevésbé kedvelem, mint a hattyút, bár takaros állat az is. Tessék tudomásul venni, hogy van egy összefüggő álmom a világról, angyalokkal és ördögökkel. Jó! Igazolni igyekszem, melyik milyen maszkot visel, és mennyi joggal. De vállalom, kibe mit látok bele. Vállalom ízlésemet: tessék bírálatomba belekalkulálni. Én én vagyok. Egyik szereplő, csak éppen nem a színpadon. Nem tudok más helyett látni, hallani, szeretni vagy tartózkodni: Csontváry sem Vaszary stílusában festett. Szeretem Shaw-t, a nagy ír írót és nem kisebb operakritikust. "Ügyet se vessen azokra a hülyékre, akik azt követelik, hogy a kritika mentes legyen a személyes érzülettől. Soha életemben egyetlen elfogulatlan kritikát sem írtam, és remélem, nem is fogok. Örökké korteskedem." Ehhez nincs sok hozzáfűznivaló. Legfeljebb erős fogadalom: korteskedni tovább. S ezt az elfogultságot az értékek kutatásával vegyíteni: beleszeretni és kiábrándulni: de az elfogultság mellett megtanulni a válás tudományát is. Bátran kiábrándulni az elromlott hangulatból, az elzüllött személyiségből. Az operakritika nem laboratóriumi vizsgálat, hanem emberi kapcsolat. Az énekes: nem önmagával azonos tárgy, hanem asszociatív hívó szó, Jung receptje szerint. A kritikus nem tudós és nem patikus, nem az igazság (hol az igazság?) méricskélő szatócsa, hanem költő, látó, halló. Kétfajta építkezés nehéz találkozása, művészé és kritikusé. Nem kellene párbajoznunk. S ha már a megértésre nincs mód, érezzük meg legalább egymás munkájában modell és szobrász varázslatos kapcsolatát, odi et amo szép feszültségét, férfi és nő kibékíthetetlen kozmikus harcát és kiegészíthetetlenségét, ami szintúgy "virágzás, élet és örök".
Talán érdemes lenne egy külön fórumot nyitni Abody Béla érdekében. Addig íme egy érdekes fejtegetése a "Tündöklések és bukások" című könyvéből: "Énekesek, kritikusok Úgy kezdődött a história, hogy az ifjú, büszke nagyváradi újságíró, Ady Endre, ki operakritikákat is írt, párbajt vívott a vérmes helybeli baritonnal, Környei Bélával, aki nem volt még országos hírű hőstenor és Bécs meghódítója. Hozzátartozik a dologhoz, hogy utóbb kibékültek. Az ötvenes évek derekán látványos botrány tört ki az Operaház környékién (nem akarok ötleteket adni a fiataloknak, akik még nem hallhattak az ügyről), vagyis izom- és hangkolosszus Wagner-tenorunk egy kávéházban óriási pofonnal köszöntötte az ajtón belépő kritikust. Ők, úgy tudom, nem békültek ki. (Szó, ami szó, nem tudtam igazán, átélten sajnálni jeles kollégámat, kit utóbb a pofon - vagy valami más - 1956 őszén Nyugatra repített. Hírlett, hogy sok embernek ártott, mondhatni hivatásszerűen, bár szakmáját sem meggyőző színvonalon gyakorolta.) Kevésbé örültem, amikor a hajdani Operaház különös tervet dolgozott ki: minden kritikust ki kell tiltani az épületből, közigazgatási úton. No, nem kell megijedni, ez, ha emlékezetem nem csal, harminchárom esztendeje lehetett. A kapcsolat, ha nem is jobb, de civilizáltabb mainapság, ,s a Házat nem őrzik délceg tűzoltók fess locsolókkal; nagyon bízom benne, hogy nem is fogják, mert megvédi önmagát. (S a kritikus is.) Én sem úsztam meg könnyelmű szókimondásomat. Pofont ugyan nem kaptam, ez akkoriban nem lett volna megoldható. Ellenben boldogult úrfi koromban még nem volt titkos telefonom. Nagyképűség lett volna ilyen jószágot tartanom, s kizárnom életemből a külvilágot, amelyet élveznem és szolgálnom illik. (Azóta sok minden megváltozott, telefonom titkos, s a külvilághoz fűződő szolgálati viszonyom is módosult egy csipetnyit. Sőt, hellyel-közzel az is titkos.) S írtam az operakritikákat szakadatlanul. A maiak - úgy nézem - többé-kevésbé szelídek, legfeljebb a testetlen, személytelen jelenségekre jut némi megmaradt haragmorzsa. Öregszem? A korábbiak - a kezdő mit sem kockáztat - vadabbak, bátrabbak, indulatosabbak voltak. Jöttek is a fenyegetések, átkok, a megtisztelő pletykák különböző művészekkel parentáltak össze, és még hajnalban is megszólalt egy hang magas fekvésben, némi szeszbe mártva. Kora este egy Wagner-heroina támadott: recsegett a membrán. Feljelentés is futott be illetékes helyre. De lám, harsognak a telefonok most is - honnan került elő titkos számom? -, háromszorosra dagadt a postám, érkeznek a nyilvános és titkos üzenetek: egy nem hivatalos terror bénít; oktalan, zavaró lelkiismeret-furdalásba, igaztalan bűntudatba kerget. Vagy éppen az ellenkezőjébe: csak azért is egy oktávval feljebb énekelem valamelyik színi kedvesem dicsőségét, még ha magam tudom, hogy elkelne a szigorúbb szó is néhanapján. Szóval jön a nyomás újra. Miért X.-et, régi kedvencemet ünnepelem? Nincs jogom talán Füst Milánért rajongani Babits Mihállyal szemben? Nem az a dolgom, hogy a magam ízléskörébe építsem bele az egyes művészeket; egy önálló víziót teremtsek? Jön a másik oktatás: hogy merem egyik ifjú kedveltemet eddigi legjobb Miminknek minősíteni; mit szólnak elődei? Hogy merem? Úgy merem, hogy az. Vagy ha nem, hát kisnyúl, tévedtem. Látom-hallom. Keresem a kötelező értékrendet, de nincs. Nem lenne hát jogom a magam látomására? (Már amíg tart.) Hogy nem mindenkit szeretek egyformán? Nem is! Ez lehetetlen lenne, a rinocéroszt is kevésbé kedvelem, mint a hattyút, bár takaros állat az is. Tessék tudomásul venni, hogy van egy összefüggő álmom a világról, angyalokkal és ördögökkel. Jó! Igazolni igyekszem, melyik milyen maszkot visel, és mennyi joggal. De vállalom, kibe mit látok bele. Vállalom ízlésemet: tessék bírálatomba belekalkulálni. Én én vagyok. Egyik szereplő, csak éppen nem a színpadon. Nem tudok más helyett látni, hallani, szeretni vagy tartózkodni: Csontváry sem Vaszary stílusában festett. Szeretem Shaw-t, a nagy ír írót és nem kisebb operakritikust. "Ügyet se vessen azokra a hülyékre, akik azt követelik, hogy a kritika mentes legyen a személyes érzülettől. Soha életemben egyetlen elfogulatlan kritikát sem írtam, és remélem, nem is fogok. Örökké korteskedem." Ehhez nincs sok hozzáfűznivaló. Legfeljebb erős fogadalom: korteskedni tovább. S ezt az elfogultságot az értékek kutatásával vegyíteni: beleszeretni és kiábrándulni: de az elfogultság mellett megtanulni a válás tudományát is. Bátran kiábrándulni az elromlott hangulatból, az elzüllött személyiségből. Az operakritika nem laboratóriumi vizsgálat, hanem emberi kapcsolat. Az énekes: nem önmagával azonos tárgy, hanem asszociatív hívó szó, Jung receptje szerint. A kritikus nem tudós és nem patikus, nem az igazság (hol az igazság?) méricskélő szatócsa, hanem költő, látó, halló. Kétfajta építkezés nehéz találkozása, művészé és kritikusé. Nem kellene párbajoznunk. S ha már a megértésre nincs mód, érezzük meg legalább egymás munkájában modell és szobrász varázslatos kapcsolatát, odi et amo szép feszültségét, férfi és nő kibékíthetetlen kozmikus harcát és kiegészíthetetlenségét, ami szintúgy "virágzás, élet és örök".
1319 macskás 2009-02-13 19:15:45
Megint mit találtam... [url]http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=1793;Csuklógyakorlat[/url], szvit, Fáy Miklósra hivatkozás...
Megint mit találtam... [url]http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=1793;Csuklógyakorlat[/url], szvit, Fáy Miklósra hivatkozás...
1318 Sipi 2009-01-10 18:28:20 [Válasz erre: 1309 daunerni 2009-01-08 20:17:00]
Ez nagyon jó ötlet, én nagyon örülnék neki.
Ez nagyon jó ötlet, én nagyon örülnék neki.
1317 eccerű 2009-01-10 16:05:33
Óh, miről maradtam le...
Óh, miről maradtam le...
1314 Hypo 2009-01-09 15:17:12 [Válasz erre: 1311 Ritus 2009-01-09 15:04:44]
MOST írjak egy kritikát, mindezek UTÁN??? Tudod mit, ha igazán akarod, megteszem Neked a Privát Üzenetek rovatba.
MOST írjak egy kritikát, mindezek UTÁN??? Tudod mit, ha igazán akarod, megteszem Neked a Privát Üzenetek rovatba.
1313 Momo von Hofmannsthal 2009-01-09 15:15:29 [Válasz erre: 1312 daunerni 2009-01-09 15:13:26]
Nem lehetne egy-egy személyesebb hangú levélben...? Így olyan rideg...
Nem lehetne egy-egy személyesebb hangú levélben...? Így olyan rideg...
1312 daunerni 2009-01-09 15:13:26 [Válasz erre: 1310 Hypo 2009-01-08 23:02:42]
Természetesen, címoldalon szólunk majd mindenkinek...
Természetesen, címoldalon szólunk majd mindenkinek...
1311 Ritus 2009-01-09 15:04:44 [Válasz erre: 1307 Hypo 2009-01-07 22:15:54]
Na, napokon keresztül felizgatott, aztán úgy hagyott. Mégiscsak Momónak van igaza a mellénnyel kapcsolatban?
Na, napokon keresztül felizgatott, aztán úgy hagyott. Mégiscsak Momónak van igaza a mellénnyel kapcsolatban?
1310 Hypo 2009-01-08 23:02:42 [Válasz erre: 1309 daunerni 2009-01-08 20:17:00]
Hogy tudjuk meg a konkrétumokat? Ki lesznek hirdetve?
Hogy tudjuk meg a konkrétumokat? Ki lesznek hirdetve?
1309 daunerni 2009-01-08 20:17:00 [Válasz erre: 1307 Hypo 2009-01-07 22:15:54]
Nem szívesen ígérgetek, hiszen főllás(ok) mellett nagyon nehéz határidőket tartani, de egy ideje komolyan dolgozunk olyan speciális fórumon, ahol az olvasók egy-egy CD-ről - vagy DVD-ről megírhatják a véleményüket. Magától értetődik, hogy azokról is, amelyekről mi már írtunk, sőt nyilvánvalóan legelőször ezek a felvételek fognak megjelenni az adatbáziban.
Nem szívesen ígérgetek, hiszen főllás(ok) mellett nagyon nehéz határidőket tartani, de egy ideje komolyan dolgozunk olyan speciális fórumon, ahol az olvasók egy-egy CD-ről - vagy DVD-ről megírhatják a véleményüket. Magától értetődik, hogy azokról is, amelyekről mi már írtunk, sőt nyilvánvalóan legelőször ezek a felvételek fognak megjelenni az adatbáziban.
1308 janomano 2009-01-07 23:44:45 [Válasz erre: 1307 Hypo 2009-01-07 22:15:54]
Nekem nincsennek ilyen irányú ambícióim. Zenéről írni olyan, mint egy focimeccset lerajzolni. Csak buzgó fellépésedből véltem, hogy neked talán. Ezért bátorkodtam. Én igazából a "minden szar és még ráadásul ez is!" jelenség ellenében próbáltam meg véleményt elhelyezni.
Nekem nincsennek ilyen irányú ambícióim. Zenéről írni olyan, mint egy focimeccset lerajzolni. Csak buzgó fellépésedből véltem, hogy neked talán. Ezért bátorkodtam. Én igazából a "minden szar és még ráadásul ez is!" jelenség ellenében próbáltam meg véleményt elhelyezni.
1307 Hypo 2009-01-07 22:15:54 [Válasz erre: 1306 janomano 2009-01-07 21:57:46]
Hagyjuk ezt a lemezt, Janó. De tudod mit? Írjunk mind a ketten a következő kiadványról. Momo is beszállhat, sőt: én azt hiszem, érdemes lenne négyen-öten is írni ugyanarról. Audiatur et altera pars: nem csupán az igazság kedvéért, azért is, mert érdekes.
Hagyjuk ezt a lemezt, Janó. De tudod mit? Írjunk mind a ketten a következő kiadványról. Momo is beszállhat, sőt: én azt hiszem, érdemes lenne négyen-öten is írni ugyanarról. Audiatur et altera pars: nem csupán az igazság kedvéért, azért is, mert érdekes.
1306 janomano 2009-01-07 21:57:46 [Válasz erre: 1305 Hypo 2009-01-07 21:31:16]
Így van. Ez a paraszt plebs van többségben. :-) De még mielőtt felhúzott orral, fejedre borított tógával bevonulnál kis tornyodba, valamire azért még felhívnám becses figyelmed (amit itt már nem egyszer leírtam az elmúlt években): ez az egész "komolyzene" dolog nagyon-nagyon szűk szubkultúra, akár tetszik, akár nem. Kevesen vagyunk erre az úri huncutságra. Örüljünk, hogy egyáltalán valamiről szó van! Egyébként még mindig megírhatod a véleményed a lemezről, mert ez valahogy kimaradt.
Így van. Ez a paraszt plebs van többségben. :-) De még mielőtt felhúzott orral, fejedre borított tógával bevonulnál kis tornyodba, valamire azért még felhívnám becses figyelmed (amit itt már nem egyszer leírtam az elmúlt években): ez az egész "komolyzene" dolog nagyon-nagyon szűk szubkultúra, akár tetszik, akár nem. Kevesen vagyunk erre az úri huncutságra. Örüljünk, hogy egyáltalán valamiről szó van! Egyébként még mindig megírhatod a véleményed a lemezről, mert ez valahogy kimaradt.
1305 Hypo 2009-01-07 21:31:16 [Válasz erre: 1304 janomano 2009-01-07 17:59:10]
Már megértettem. Ha úgy, ahogy elismerés jár a szombat-vasárnap összeülő amatőr vonósnégyes-társaságnak (azok is kezdenek sajnos kihalni), akkor feltétlen elismerésem. Csak úgy gondoltam, hogy egy maximális igénnyel létrehozott produkcióhoz más szintű megítélés illi. De már nem gondolom úgy, hisz' ti vagytok többen.
Már megértettem. Ha úgy, ahogy elismerés jár a szombat-vasárnap összeülő amatőr vonósnégyes-társaságnak (azok is kezdenek sajnos kihalni), akkor feltétlen elismerésem. Csak úgy gondoltam, hogy egy maximális igénnyel létrehozott produkcióhoz más szintű megítélés illi. De már nem gondolom úgy, hisz' ti vagytok többen.
1304 janomano 2009-01-07 17:59:10 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]
Nem tudom, miért kell ennek a dolognak ekkora feneket keríteni! Ha más a véleményed, vagy szerinted jobban csinálnád, írd meg és küldd el a szerkesztőknek. (email címek a főoldal alján) Szerintem nem zárkóznak el attól, hogy leközöljék. Ja, és amit csinálnak ingyen és szabadidejükben csinálják. Ezért inkább elismerés jár.
Nem tudom, miért kell ennek a dolognak ekkora feneket keríteni! Ha más a véleményed, vagy szerinted jobban csinálnád, írd meg és küldd el a szerkesztőknek. (email címek a főoldal alján) Szerintem nem zárkóznak el attól, hogy leközöljék. Ja, és amit csinálnak ingyen és szabadidejükben csinálják. Ezért inkább elismerés jár.
1302 Momo von Hofmannsthal 2009-01-07 13:35:56
Egyébként rendszeresen szóvá teszem pl. Fáy hülyeségeit. Mert ő hivatásos, és jó pénzért, országos lapokban deformálja a közvéleményt… ami elfogadhatatlan…! (De még itt is megírtam, hogy a Fidelio egyik momusos beszámolója szerintem kritikán aluli, mert a megértés (látható) szándéka nélkül fikázza az előadást, oszt jónapot. Ezért ugyan nem érdemes írni.) De az itt megjelenő írások nagy része zeneszerető emberek szabad idejében született hobbytermék. Mellesleg cikkeket írnak. Persze, vitatkozzunk róla, de nehogy már átmenjünk inkvizítorba, és ez legyen a botrány tárgya. :-)
Egyébként rendszeresen szóvá teszem pl. Fáy hülyeségeit. Mert ő hivatásos, és jó pénzért, országos lapokban deformálja a közvéleményt… ami elfogadhatatlan…! (De még itt is megírtam, hogy a Fidelio egyik momusos beszámolója szerintem kritikán aluli, mert a megértés (látható) szándéka nélkül fikázza az előadást, oszt jónapot. Ezért ugyan nem érdemes írni.) De az itt megjelenő írások nagy része zeneszerető emberek szabad idejében született hobbytermék. Mellesleg cikkeket írnak. Persze, vitatkozzunk róla, de nehogy már átmenjünk inkvizítorba, és ez legyen a botrány tárgya. :-)
1301 Momo von Hofmannsthal 2009-01-07 13:10:16
Komolyan nem értem, mi a baj ezzel az írással. Időről, időre olvasni országos lapokban sok pénzért született, rosszindulatú, inszinuáló, romboló, félremagyarázó KRITIKÁKAT némely hivatásos kritikus tollából. Itt meg valaki leírja a gondolatait, (látszik, hogy agyalt a dolgon) és valami kritikusi eszmény nevében a kibicek keresztre feszítik…? Kezeljük már a helyén a dolgot…! 1. Nem kötelező olvasni a Momust. 2. Nem ez a hivatásos zenekritikák megjelentetésének szentelt országos orgánum. 3. Amatőrök írják a civil véleményüket, szintén amatőröknek. Kvázi: Beszélgetünk a zenéről… Mihez képest cseszegetjük egymást…? Szerintem ez inkább a bíráló problémája, nem a cikk szerzőjéé…
Komolyan nem értem, mi a baj ezzel az írással. Időről, időre olvasni országos lapokban sok pénzért született, rosszindulatú, inszinuáló, romboló, félremagyarázó KRITIKÁKAT némely hivatásos kritikus tollából. Itt meg valaki leírja a gondolatait, (látszik, hogy agyalt a dolgon) és valami kritikusi eszmény nevében a kibicek keresztre feszítik…? Kezeljük már a helyén a dolgot…! 1. Nem kötelező olvasni a Momust. 2. Nem ez a hivatásos zenekritikák megjelentetésének szentelt országos orgánum. 3. Amatőrök írják a civil véleményüket, szintén amatőröknek. Kvázi: Beszélgetünk a zenéről… Mihez képest cseszegetjük egymást…? Szerintem ez inkább a bíráló problémája, nem a cikk szerzőjéé…
1300 eszbe 2009-01-07 12:41:17 [Válasz erre: 1298 Hypo 2009-01-07 11:27:23]
Kedves Hypo, a tasakszövegről összesen annyit írtam, hogy "lemezborító - legalább érezhetően nem egyetértő - kommentárja szerint", illetve hogy a II. szvit zongoraátiratát megemlíti. Ezzel nem értesz egyet? A többit, amit nekem akarsz tulajdonítani, Futott Még mondta. Abban valóban van véleménykülönbség, hogy hogyan osztályozzunk egy-egy produkciót. Én azt gondolom, hogy az élet nagyon nem fekete-fehér, bármennyire is szeretnék azt sokan sugallni (lásd még a nagypolitika). Nem tudom azt mondani egy-egy előadásról, hogy tetszett, vagy nem tetszett, azt pedig végképp nem, hogy jó, vagy rossz volt. Élőzene esetében azt elmondhatom, hogy milyen hatást gyakorol rám. De a művészetben pont az a szép, hogy nincs általános igazság, akár egy az ízlésemtől, felfogásomtól gyökeresen eltérő zenei megoldást is el tudok adott esetben fogadni. Mi több, még az sem feltétlenül zavar, - mint az Ormándy-féle Mandarin felvételnél (asszem 1964-es) is hallható egy rosszkor történő belépés formájában - ha nem egyezik a kottával az amit hallok. Nagyon megtisztelő, hogy Tóth Aladár vagy Pernye András kapcsán emlegetsz - még ha rossz példaként is - de ők zenekritikusok voltak, én pedig egy zeneszerető ember, aki néhanapján egy-egy lemezről, koncertről leírja a nyilvánosságra érdemesnek tartott benyomásait. És egyszer sem akartam másnak látszani. Tőled, mint olvasótól azt várom, hogy helyén kezeld a dolgot, ne tulajdoníts se több, se kevesebb jelentőséget neki, mint amennyi van. Az "agyonajnározott" Concerto felvételt nem hallgattam meg, és nem is fogom, mert hallottam élőben, amikor ment a MűPában, szerintem AZ az előadás frenetikus volt, és nem szeretném ezt az élményt utólag elrontani. A II. szvit e felvétele lehet tradícióteremtő, persze, de ehhez az is kéne, hogy további felvételek szülessenek, erre nem sok esélyt látok.
Kedves Hypo, a tasakszövegről összesen annyit írtam, hogy "lemezborító - legalább érezhetően nem egyetértő - kommentárja szerint", illetve hogy a II. szvit zongoraátiratát megemlíti. Ezzel nem értesz egyet? A többit, amit nekem akarsz tulajdonítani, Futott Még mondta. Abban valóban van véleménykülönbség, hogy hogyan osztályozzunk egy-egy produkciót. Én azt gondolom, hogy az élet nagyon nem fekete-fehér, bármennyire is szeretnék azt sokan sugallni (lásd még a nagypolitika). Nem tudom azt mondani egy-egy előadásról, hogy tetszett, vagy nem tetszett, azt pedig végképp nem, hogy jó, vagy rossz volt. Élőzene esetében azt elmondhatom, hogy milyen hatást gyakorol rám. De a művészetben pont az a szép, hogy nincs általános igazság, akár egy az ízlésemtől, felfogásomtól gyökeresen eltérő zenei megoldást is el tudok adott esetben fogadni. Mi több, még az sem feltétlenül zavar, - mint az Ormándy-féle Mandarin felvételnél (asszem 1964-es) is hallható egy rosszkor történő belépés formájában - ha nem egyezik a kottával az amit hallok. Nagyon megtisztelő, hogy Tóth Aladár vagy Pernye András kapcsán emlegetsz - még ha rossz példaként is - de ők zenekritikusok voltak, én pedig egy zeneszerető ember, aki néhanapján egy-egy lemezről, koncertről leírja a nyilvánosságra érdemesnek tartott benyomásait. És egyszer sem akartam másnak látszani. Tőled, mint olvasótól azt várom, hogy helyén kezeld a dolgot, ne tulajdoníts se több, se kevesebb jelentőséget neki, mint amennyi van. Az "agyonajnározott" Concerto felvételt nem hallgattam meg, és nem is fogom, mert hallottam élőben, amikor ment a MűPában, szerintem AZ az előadás frenetikus volt, és nem szeretném ezt az élményt utólag elrontani. A II. szvit e felvétele lehet tradícióteremtő, persze, de ehhez az is kéne, hogy további felvételek szülessenek, erre nem sok esélyt látok.
1299 Sipi 2009-01-07 12:00:25
Engem érdekel a vita, már csak azért is, mert kíváncsi vagyok erre az új Bartók sorozatra. (Így meg már különösen :-)
Engem érdekel a vita, már csak azért is, mert kíváncsi vagyok erre az új Bartók sorozatra. (Így meg már különösen :-)
1298 Hypo 2009-01-07 11:27:23 [Válasz erre: 1297 eszbe 2009-01-07 10:54:20]
De bizony, különböznek a véleményeink, majdnem minden kérdésben. Változatlanul fenntartom, amit Momo-nak írtam: "élek a gyanúperrel, hogy a recenzió kellő stílus- és műismeret híján, felületes benyomások alapján, sebtében íródott". Egy produkció vagy helyet követel az általam kialakított értékrendben, vagy az elutasítja, kiveti magából. Ezt nyíltan ki kell mondani, még akkor is ha ezáltal a kritikus akaratlanul is erre vagy arra az oldalra kerül. Tóth Aladár, Jemnitz, de még Pernye is nyíltan vállalta alapállását (ezzel nem akarok egyenlőségjelet tenni közéjük és azt sem állítanám, hogy minden szavuk szentírás). A II. szvit ezen felvétele sokkal inkább lehet tradícióteremtő, mint a kritikusok által agyonajnározott Concerto/NFZ CD. Amelyen - mellesleg - egy vaskos montírozási hiba is található. Folytathatjuk privátban - de úgy érzem, az igényesebb olvasórétegnek mindenképp hasznos az efféle polémia. Üdv. H.
De bizony, különböznek a véleményeink, majdnem minden kérdésben. Változatlanul fenntartom, amit Momo-nak írtam: "élek a gyanúperrel, hogy a recenzió kellő stílus- és műismeret híján, felületes benyomások alapján, sebtében íródott". Egy produkció vagy helyet követel az általam kialakított értékrendben, vagy az elutasítja, kiveti magából. Ezt nyíltan ki kell mondani, még akkor is ha ezáltal a kritikus akaratlanul is erre vagy arra az oldalra kerül. Tóth Aladár, Jemnitz, de még Pernye is nyíltan vállalta alapállását (ezzel nem akarok egyenlőségjelet tenni közéjük és azt sem állítanám, hogy minden szavuk szentírás). A II. szvit ezen felvétele sokkal inkább lehet tradícióteremtő, mint a kritikusok által agyonajnározott Concerto/NFZ CD. Amelyen - mellesleg - egy vaskos montírozási hiba is található. Folytathatjuk privátban - de úgy érzem, az igényesebb olvasórétegnek mindenképp hasznos az efféle polémia. Üdv. H.
1297 eszbe 2009-01-07 10:54:20 [Válasz erre: 1295 Hypo 2009-01-07 09:23:15]
A tasakszöveget illetően nincs köztünk véleménykülönbség, erről nem velem kell vitatkozni. Az új kiadványt szerintem minősíteni kell, nem elhelyezni, mert nem létezik egy nagy közös, ha úgy tetszik kollektív értékrend, ahány ember, annyiféle. Ebből következően az utolsó bekezdés ellenkezőjét tartom követendőnek. Ha egy kritika eleve nem is törekszik objektivitásra, - ezalatt nem azt értem, hogy a kritikusnak mindenáron ki kell vonnia magát az előadás esetleges hatásai alól - akkor mire jó?
A tasakszöveget illetően nincs köztünk véleménykülönbség, erről nem velem kell vitatkozni. Az új kiadványt szerintem minősíteni kell, nem elhelyezni, mert nem létezik egy nagy közös, ha úgy tetszik kollektív értékrend, ahány ember, annyiféle. Ebből következően az utolsó bekezdés ellenkezőjét tartom követendőnek. Ha egy kritika eleve nem is törekszik objektivitásra, - ezalatt nem azt értem, hogy a kritikusnak mindenáron ki kell vonnia magát az előadás esetleges hatásai alól - akkor mire jó?
1296 eszbe 2009-01-07 10:43:16 [Válasz erre: 1294 Futott Még 2009-01-07 08:12:20]
Kezdünk félremenni. Eredendően éppen arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem kell mindenbe a Trisztánt belehallani, belemagyarázni, miért akarnám akkor ezt tenni? A "holmi homályos utalás" egész CD-re való kiterjesztéséhez már elég komoly rosszindulat szükséges, teljesen egyértelmű, hogy a Táncszvit kapcsán írtam. Egyébként nem készült még felmérés, hogy kik olvassák a momust, de amúgy sem gondolom hasznosnak, hogy befolyásoljam "az átlagolvasót", kit, mit halljon bele egy-egy műbe, előadásba. Mi viszont - és ez Hyponak is szól - számtalanszor deklaráltunk, hogy milyen céllal és attitűddel írogatunk ide, kinek vagyunk és kinek nem vagyunk a konkurenciája, nem szeretném újfent idézni. Soha nem mondtuk, de még a látszatát is kerültük annak, hogy mi, és csak is mi mondjuk meg a tutit, nem vagyunk tagjai sem a Magyar Zenekritikusok Kamarájának, sem a Magyar Zenekritikusok Országos Szövetségének, sem pedig a Magyar Zenekritikusok Közösségének. UI: A BÚS 6. zenekari lemeze jó előadás.
Kezdünk félremenni. Eredendően éppen arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem kell mindenbe a Trisztánt belehallani, belemagyarázni, miért akarnám akkor ezt tenni? A "holmi homályos utalás" egész CD-re való kiterjesztéséhez már elég komoly rosszindulat szükséges, teljesen egyértelmű, hogy a Táncszvit kapcsán írtam. Egyébként nem készült még felmérés, hogy kik olvassák a momust, de amúgy sem gondolom hasznosnak, hogy befolyásoljam "az átlagolvasót", kit, mit halljon bele egy-egy műbe, előadásba. Mi viszont - és ez Hyponak is szól - számtalanszor deklaráltunk, hogy milyen céllal és attitűddel írogatunk ide, kinek vagyunk és kinek nem vagyunk a konkurenciája, nem szeretném újfent idézni. Soha nem mondtuk, de még a látszatát is kerültük annak, hogy mi, és csak is mi mondjuk meg a tutit, nem vagyunk tagjai sem a Magyar Zenekritikusok Kamarájának, sem a Magyar Zenekritikusok Országos Szövetségének, sem pedig a Magyar Zenekritikusok Közösségének. UI: A BÚS 6. zenekari lemeze jó előadás.
1295 Hypo 2009-01-07 09:23:15 [Válasz erre: 1293 eszbe 2009-01-07 00:36:21]
Muszáj nekem is válaszolnom, mert igényes ismertetőjében David E. Schneider pontosan eloszlatni kívánja a felszínen valóban kínálkozó hasonlóságnak még a látszatát is (angol eredetiben még sokkal pontosabban). Főként a tárogatóról és Dohnányi: I. szimfóniájával való párhuzamról ír ennek kapcsán, elég részletesen. A bértollnokságtól való félelem felvetése furcsa és nevetséges. Mindenki tud a sorozat megszületésénél fellángolt polémiáról, amelynek kezdeményezője egyes-egyedül a másik (elbukott) pályázó volt. Annyira kell félni az esetleges újabb reakciótól? Szóval műismertetésnek nagyon is jó és bőven elég ez a tasakszöveg. A kritika feladata ebben az esetben jóval több: jelesül az eligazítás (adott esetben világosan artikulált elutasítás vagy meghallgatásra ajánlás) lenne. Az összehasonlítás elkerülhetetlen (nem is nagyon akarják elkerülni a legtöbb orgánumban). A II. szvit jelen előadása okvetlenül megérdemelt volna egy - ha mással nem, de legalább a régi összkiadásban található Erdélyi-felvétellel történő - összevetést. Nem szólva a többi darabról, ezekből elég sok felvétel létezik. Igenis, egy új kiadványt úgymond "el kell helyezni" az eddigiek során kialakult értékrend(ünk)ben. Mindenfajta távolságtartó, objektív magatartás csökkenti a kritikus és a közönség valódi részvételének esélyét; s nem utolsó sorban megkérdőjelezi a kritikus kompetenciáját, ezzel együtt magát a kritikai tevékenységet.
Muszáj nekem is válaszolnom, mert igényes ismertetőjében David E. Schneider pontosan eloszlatni kívánja a felszínen valóban kínálkozó hasonlóságnak még a látszatát is (angol eredetiben még sokkal pontosabban). Főként a tárogatóról és Dohnányi: I. szimfóniájával való párhuzamról ír ennek kapcsán, elég részletesen. A bértollnokságtól való félelem felvetése furcsa és nevetséges. Mindenki tud a sorozat megszületésénél fellángolt polémiáról, amelynek kezdeményezője egyes-egyedül a másik (elbukott) pályázó volt. Annyira kell félni az esetleges újabb reakciótól? Szóval műismertetésnek nagyon is jó és bőven elég ez a tasakszöveg. A kritika feladata ebben az esetben jóval több: jelesül az eligazítás (adott esetben világosan artikulált elutasítás vagy meghallgatásra ajánlás) lenne. Az összehasonlítás elkerülhetetlen (nem is nagyon akarják elkerülni a legtöbb orgánumban). A II. szvit jelen előadása okvetlenül megérdemelt volna egy - ha mással nem, de legalább a régi összkiadásban található Erdélyi-felvétellel történő - összevetést. Nem szólva a többi darabról, ezekből elég sok felvétel létezik. Igenis, egy új kiadványt úgymond "el kell helyezni" az eddigiek során kialakult értékrend(ünk)ben. Mindenfajta távolságtartó, objektív magatartás csökkenti a kritikus és a közönség valódi részvételének esélyét; s nem utolsó sorban megkérdőjelezi a kritikus kompetenciáját, ezzel együtt magát a kritikai tevékenységet.
