A vége az utolsó sláger, ahogy a programban olvasható.
Már kiváncsian várom. Mivel fejeződik be?
A "show" a millenniummal, az előző századfordulótól indul...
Annyit javasolhatok, hogy bátran vigyél magaddal másokat is erre az előadásra, élményt ad.
A közönség számát lehetne növelni. Ifjútól örökifjúig vettek jegyet.
Középiskolásoknak is ajánlható. Nem fognak unatkozni.
Visszafogott nézőtéri fogadtatás volt a műsor során, de a darab végén érezhető volt az elégedettség sok tapssal, siker.
A "show" az előző ezredfordulótól indul és az utóbbi évtizedekig vezet el minket történelmünkön keresztül, slágerekben is, prózában is előadva, a magasztos ideáloktól a faktoros jelenig süllyedve.
Miután minden percében átérezhetjük, átgondolhatjuk, hogy mi történt ezelatt velünk magyarokkal, mit bírtunk ki, nem túl sok nevetésre ad lehetőséget ez a zenés játék.
Mégis élvezetes, feszes, szép megoldásokkal van teletűzdelve.
Az a jelenet is erős, amelyben Kemény Egon két zeneszámát vitték színre. Sajnos azonban az előadásuknál megtört a tartalom és a forma egysége, amely egyébként a darabon végigvezethető.
Kemény Egon híres és nagysikerű tömegdala valamint foxtrot táncszáma nem kapott a darabban megfelelő formát, azaz a színpadon látható tartalomhoz más számokat kellett volna szerintem választani vagy Kemény Egon két előadott műve zenei tartalmának megfelelő, színvonalasabb színpadi formát adni. Ez a színpadi disszonancia nem az előadókon múlt.
Mennyien voltak? Én is elmegyek rá hamarosan. A jegyeladások elég rosszak a darabra és nincs is kint a maesteszínházon? Hogy fogadta a közönség a dalokat és az előadást, gondolom a szituáció és a történés alapján válogatták őket. Volt benne párbeszéd, vagy csak ének. Nálad volt a dallista?
Megnéztem a darabot.
Eltekintve a "Kinyílott a pitypang" kifogásolható előadásmódjától tetszettek a zene- és táncszámok, a színészi játék, a koreográfia, a jelmezek és a rendezés.
MEGHÍVÓ
A FŐVÁROSI ÉNEK- ZENETAGOZATÚ
ÁLTALÁNOS ISKOLA
II. LÓRÁNTFFY ZSUZSANNA UTCA 3
ÉVZÁRÓ HANGVERSENYÉRE
1961. MÁJUS 14-ÉN
VASÁRNAP DÉLELŐTT 1/2 11 ÓRAKOR
A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA
NAGYTERMÉBEN
Tavaszköszöntő
előadják: az I.-II.-III. osztályosok
Clarke-Visky: Menuette
előadják:
Tóth Lajos III.o. hegedűn
Wehner Géza IV. o. gordonkán
Wehner Krisztina III.o. zongorán
J.Haydn - Kassay M: Menuette
előadják:
Mikó István IV.o. hegedűn
Gryllus Vilmos III.o. gordonkán
Lendvai Ildikó V.o. zongorán
A IV.-V. osztályosok énekkara
J.S.Bach: Polonaise
W.A. Mozart: A B C D
J. Brahms: A hűtlen kismadár
Kodály Z.: Gergelyvárás
Kodály Z.: Villő
Kemény E.: Kinyílott a pitypang
(Részlet a műsorból)
Továbbá KEMÉNY EGON-Romhányi József: "Balaton-keringő "(1949)
KEMÉNY EGON-Szász Péter: "Május elsején..." (1950)
foxtrot, 3'
A "Szerencsés utazás" című rádióoperettből
Magyar Rádió
Először Dr. Lantos Olivér énekelte, majd rádiófelvételen:
Gálcsiki János - ének
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ezt a dalt a Zeneműkiadó több kottakiadványában is megjelentette, 1951-től.
Ma egy hete búcsúzhattunk el az utolsó Rádióműsortól, ami az RTV Részletesben jelent meg. Pár évvel ezelőtt felfigyeltem arra, hogy egyszercsak megváltoztatták a hagyományos sorrendet, és a rádióműsorok rangvesztettek lettek, ugyanis a napi programokban a tv-műsorokat eléjük helyezte a szerkesztőség. Ezt intő jelnek véltem és sajnos most tényleg baj van.
Másokkal, az újság rendszeres olvasóival is beszélgettem erről a héten, maguk elé nézve, hitetlenkedve jelezték megdöbbenésüket. Családok ehhez kapcsolódó mindennapi szokását húzta ki a napirendünkből a változás. Azokban az otthonokban, ahol olvasták a lapot gyakran többen is forgatták.
Megvettük vagy megrendeltük. Generációkon keresztül velünk volt a Rádióújság. Helye volt a lakásunkban...
Űr keletkezett hiányával.
Meglehet nézni a neten...hallom a választ.
Elvettek tőlünk valamit, amit kedveltünk, amire nem sajnáltuk a pénzt, a Rádióújságot.
Most már az említett könyv címlapját is megtekinthetjük, a hozzázartozó előzmény egy részlete:
"Kemény Egon zeneszerző karrierje 90 évvel ezelőtt (1927) indult, a kirobbanó sikert aratott Kemény Egon-Harmath Imre: "Honolulu Lulu" című charleston táncslágere Kassán is előadásra került: 1927-ben, az Andrássy Palota elegáns Grand Café ASTORIA tánctermének megnyitásakor."
További bejegyzéseink ebben a témakörben az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban (2508 - 2535; 2018. január 13.) olvashatók.
Kemény Egon zeneszerző műveit 1934 óta sugározza a Magyar Rádió, MTVA Dankó Rádió, "Túl az Óperencián". Elhangzott műsorai, zeneművei a Rádióújságokban megjelentek, sajtóarchívumok, könyvtárak őrzik, ma már digitalizálva is, a régi műsorújságokat.
"A műsorújság
Önálló rádióműsor közlésére először 1924. május 24. jelent meg újság:
Magyar rádió újság : képes rádió szaklap
néven.
1929. szeptember 26-tól Rádió újság névre nevezték át, mivel átvette a folyóiratot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A 21. évfolyam utolsó száma 1944. május 19-én került utcára. Felelős szerkesztője Laszgallner Ernő volt. A Budapesti Hírlap Rt., 1924-1929, Rádió Újság Lapvállalat 1929-1944 adta ki a folyóiratot.[35]
1929. szept. 28-án jelent meg először a Rádióélet utolsó száma pedig 1944. dec. 15.-én (16. évfolyam). Az újság főszerkesztője hosszú időn át Zilahy Lajos és Czizmadia László volt.[36]
A második világháború alatt jelent meg először a Magyar rádió újság : képes rádióműsoros technikai hetilap (1944. május 29.-1944. dec. 15.). Összesen 30 szám került az utcára. A felelős szerkesztői feladatot Petyke Mihály töltötte be.[37]
A második világháborút követően 1945. november 16-án jelent meg ismét műsorújság Magyar Rádió néven,[38] egészen 1956. október 21-ig adták ki. Szerkesztői között: Havas Rezső és Szilágyi Ödönt találjuk. ISSN:0200-0423 [39]. Rádió újság : a Magyar Rádió hetilapját Lévai Béla szerkesztésében 1956. dec. 17-től ismerte meg a lakosság. (ISSN : 0200-0415). Összesen 2 évfolyam jelent meg belőle. Az utolsó szám a 2.évfolyam 42. száma volt 1957. október 27-én. Ezt átnevezték 1957. október 28-án Rádió- és televízióújság : a Magyar Rádió és Televízió hetilapjára, amely névváltozást a televízió megjelenése indokolt. Szerkesztője továbbra is Lévai Béla volt. Melléklete: Az RTV-újság kalendáriuma : a Rádió- és Televízióújság külön-kiadványa mely 1985-1989 között évente jelent meg Boros János szerkesztésében (ISSN : 0324-2080).[40] A Rádió- és televízióújság 1998. február 9-től Rtv részletes : rádió és televízió újság : a Magyar Rádió Rt. műsormagazinja néven jelenik meg (ISSN : 0481-6048). Szerkesztője Aradi Varga Imre lett.[41]"
(Magyar Rádió, Wikipédia)
Az utolsó szám:
"RTV RÉSZLETES
5 RÁDIÓ+73 TÉVÉADÓ
TÉVÉ / RÁDIÓ / MAGAZIN
2018. JANUÁR 8 -14.
Felelős kiadó:
MTVA Kiadó Kft.
ügyvezető igazgatója
Főszerkesztő:
Kovács Ákos
Innen lehet újraindítani, megfiatalítani... :-) Várjuk az új Rádióújságot!
Mindjárt kezdődik az ismétlés: Dankó Rádió kb. 18.35
Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)
Rádiódaljáték
Magyar Rádió
Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)
Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus
Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.
A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette,
KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "
- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -
c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.39 - 19.00
KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" (1965 )
Itt:
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
Most megy:
KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz" (1957)
Rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra, 14'20"
Petri Endre zongorázik, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
228 Ardelao • előzmény2272016-09-29 07:03:47
Fájdalmas tény, hogy Kemény Egonról – akiről Kassai Zoltán már 1926-ban ilyen elismerő szavakkal írt - ma oly kevés szó esik. Ezért is indokolt, hogy Kemény Egon munkásságáról e fórum keretében is méltóan megemlékezzünk.
Az alábbi idézetek
Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1928 (Kassa) c. visszaemlékezéseiből származnak.
Az 1920. évi történések idején Kemény Egon még csak 15 éves volt.
„ Irodalmi életünk első megnyilatkozása az a törekvés volt,
hogy egy állandó szépirodalmi és kritikai folyóiratot teremtsen
magának a magyarság. 1920 -ban egymás után indultak meg
a szépirodalmi folyóiratok: Pozsonyban a „Tavasz" és a „Tűz",
Komáromban a „Vagyunk", Kassán a „Kassai Hét" és „Uj Élet",
Lőcsén a „Holnap" és Galántán a „Mátyusföldi Lapok". Ezek
a szépirodalmi lapok 1-2 esztendei működésük után nem tudtak
gyökeret verni és végeredményben mindegyik az „ideiglenes
szünetelés" állapotába jutott, amelyből azonban sohasem lett
megindulás.
Úgy az írók, mint az irodalmi egyesületek, jobbanmondva
kultúrális egyesületek teljesen tanácstalanok voltak az új helyzettel
szemben. Az írók különböző lapok hasábjain írásaikkal jelentkeztek.
A kulturális egyesületek pedig az új alapszabályok módosításával
és evvel kapcsolatos jóváhagyással — mely működésük tovább
folytatását jelentette — voltak elfoglalva.
Az első magyar irodalmi est Kassán folyt le a „Jövőnk" c.
ifjúsági lap rendezésében, a következő műsorral :
1921. évi július 2.-án a Kath. Olvasókör nagytermében:
1. A bús testvérekhez (prológ), irta Ölvedi László, szavalja
Urr Ida.
2. a) M. Moszkovszky : „Berceúse".
b) Ph. E. Bach: „Solfeggiello".
c) Th. Zitter: „Les Conriers".
Zongorán előadja Kemény Egon.
3. Az ifjúság és kultúra (Ünnepi beszéd). Tartja Mécs László.
4. Nyárra. (Elbeszélés). Irta : Rimay Vilma. Felolvassa :
Amrich Sári.
5. D. Popper: Op. 68. Rhapsodie Hongroise.
Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon. (Paulusz
Ákos zenetanár növendékei).
6. A semmitkeresők. (Mese), Irta és felolvassa: Schalkházi Sári.
7. Alfred de Vyny : Az olajfák hegye. Műfordítás Magyar
Bálint a „Határszéli Újság" szerkesztőjétől. Zenéjét szerezte és
zongorán kiséri: Deér Lenke. Szavalja: Kerekes Lujza.
8. Zárszó. Tartja : ifj. Urr György.
9. Urr Ida saját szerzeményű magyar dalait előadja a cigány-
zenekar.
Erről az estélyről szól Mécs Lászlónak a „Szegfű" című
költeménye a „Hajnali Harangszó" c. kötetében.
- Most megtaláltam:
Mécs László: "Hajnali harangszó" (1923)
Több szem, többet lát....köszönöm.
József Attila Színház - LUCIFER SHOW
Egyébként ennek a produkciónak már volt előzménye:
Lucifer Show - revü két részben
Premier 2002. április 26. Szigligeti Színház, Szolnok
Rendező: Verebes István
Koreográfus: Bodor Johanna
Sajnos nem sok jegy kelt el még, de három előladás ki van írva, ez a lényeg. Metrópótló megy a Lehel tértől.
Megtaláltam. Budapest, József Attila Szinház.
Nem tudtam róla, köszönöm, mikor és hol adják elő?
Szerintem ez kellemes meglepetés lesz számodra, ugyanis a műsorban el fog hangzani két szerzemény:
I. rész
Johann Strauss: Radetzky marsch, Szövegíró: Verebes István, Márkus Alfréd: Ma este babám a fasorba megyünk, Szövegíró: Garai Imre. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget és a szerelem Szövegíró: Szenes Iván, Fényes Szabolcs a Vén diófa c. operettből: Két napot ültem az egyesben, Szövegíró: Békeffi István, Szerdahelyi János: Három kislány ül a padkán, Szövegíró: Heródek Sándorné, John H. Flynn – Zerkovitz Béla Ujjé, a Ligetben, Szövegíró: Zerkovitz Béla
Penn W. H.: Lennék én (te) rózsabimbó (németül), Szövegíró: Fitz Albert, Magyar szöveg írója: Komor Gyula Leszler József: Hinni kell a boldogságban, Szövegíró: Horváth Gyula, Kerekes János, Polgár Tibor a Déryné c. filmből: Dal a módiról, Szövegíró: Innocent Vincze Ernő, Endrődi Sándor, Carl Hoschna: Itt a tavasz, valakit keresek én, Szövegíró: Weiner István, Huszka Jenő: Két veréb, Szövegíró: Beöthy László, Szlatinay Sándor: Lesz nekünk mindenünk, Szövegíró: Füredi Imre, Lajtai Lajos Sisters c. operettjéből: Szervusz, te vén lizsé!Szövegíró: Békeffi István, Zerkovitz Béla Csókos asszony c. operettjéből: Szép, jaj, de szép!Szövegíró: Szilágyi László, Zerkovitz Béla: Szép kis társadalom, Szövegíró: Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd: Felveszem az én keménykalapomat, Szövegíró: Kellér Dezső, Jacobi Viktor a Leányvásár c. operettjéből: Gilolo, Szövegíró: Bródy Miksa, Martos Ferenc, Eisemann Mihály: Most ugrik a majom a vízbe, Szövegíró: Szenes Andor, Szirmai Albert: Ha majd egyszer mindenki visszajön, Szövegíró: Emőd Tamás, Abraham Pál: Jókedvemszky van nékem, Szövegíró: Harmath Imre, Lajtai Lajos: Van egy kis viskóm Pomázon, Szövegíró: Szenes Andor, Papír Viktor: Ne kérdezd, ki voltam, Szövegíró: /Orsi/ Szepes Mária, Buday Dénes: A bohóc dala (Az egyik ember gazdag…) Szövegíró: Buday Dénes, Farkas Sándor: Miénk ez a föld, Szövegíró: Lampérth Géza, Zerkovitz Béla a Csókos asszony c. operettből: Goodbye, Duna, Szövegíró: Szilágyi László, Ákom Lajos: Adj, Uram Isten, Szövegíró: Ákom Lajos, Márkus Alfréd: Halló! Ha ló nincs… Szövegíró: Harmath Imre, Márkus Alfréd: A bankban nincsen betétem, Szövegíró: Békeffi István, Vadnay László, Ábrahám Pál: Családi pótlék, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi János: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Szövegíró: Kulinyi Ernő, Vincze Zsigmond: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!Szövegíró: Kulinyi Ernő. Márkus Alfréd: Csak azért is úgy lesz! Szövegíró: Harmath Imre, Fred Raymond: És közben halkan szól a dzsessz, Szövegíró: Szécsén Mihály, De Fries Károly: Csak egy nap a világ, Szövegíró: Vaszary Janos, Karl Wilhelm: Die Wacht Am Rhein (Őrség a Rajnán) Magyar szöveg: Kalmár Tibor, Reményi Béla: Jaj, de kutya jó kedvem van, Szövegíró: Kalmár Tibor, Elfogja szívünket a régi vágy, Dr. Roth Béla: Van egyormányú elefánt, Szövegíró: Dr. Roth Béla, Garai Imre, Seress Rezső: Én nem tudom, mit hoz a holnap Szövegíró: Dénes Gyula, Farkas Imre: Egyszer csak mindennek vége, Szövegíró: Hegedűs Tamás
II. rész
G. Dénes György: Poljuska, Szövegíró: Knyipper-Guszjev, Kemény Egon: Kinyílott a pitypang, Szövegíró: Dalos László
Kemény Egon: Május elsején láttalak meg én, Szövegíró: Szász Péter, Horváth Jenő: Belzebub lánya vagyok én, Szövegíró: Halász Rudolf, Garai Imre: Farkasok, farkasok, óvatosan járnak, Szövegíró: Garai Imre, Hegyek között, völgyek között (népdalból átírva) Malcsiner Béla: Hiába menekülsz, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi Zoltán: Amikor polkát jár a nagyapó, Szövegíró: Szenes Iván, Fred Raymond: Minden elmúlik egyszer, Szövegíró: Kovách Kálmán, Fényes Szabolcs a Szerencsés flótás c. operettből: Te Cézárnak hiszed magad, Szövegíró: Szenes Iván, Békeffi István, Matvej Iszaakovics Blanter: Katyusa, Szövegíró: Mihail Vasziljevics Iszakovszkij, Gyöngy Pál: Megyen a hegyen a turista, Szövegíró: Szenes Iván, Behár György: Szállnak a darvak, Szövegíró: Romhányi József, Horváth Jenő: Csellengő kis csacsi, Szövegíró: G. Dénes György, De Fries Károly: Egyszer láttam a tengert, Szövegíró: Kristóf Károly, Vértes László: Minden asszony életében… Szövegíró: Szenes Iván, Seress Rezső: Néha visszaűznek, Szövegíró: Seress Rezső, Breitner János: Mindenkit elfelednek egyszer, Szövegíró: Szenes Iván, de Fries Károly: Honvágy, Szövegíró: Kristóf Károly, Bágya András: Nem lehetsz te éntőlem oly messze, Szövegíró: Szenes Iván, Presser Gábor: Ringasd el magad, Szövegíró: Adamis Anna, Bródy János, Illés Lajos: Valahol egy lány, Szövegíró: Bródy János, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Levente: Keresem a szót, Szövegíró: Bródy János, Szörényi Levente
Gábor S. Pál – Szenes Iván: Hosszú forró nyár, Szövegíró: Gábor S. Pál, Szenes Iván, Dobos Attila: Nyári zápor Szövegíró: Szenes Iván, Binges Zsolt, Gajda Mátyás, Kovács Krisztián, Maróti András: Minden jó lesz, Szövegíró: Kovács Krisztián, Presser Gábor: Ahogy volt, úgy volt Szövegíró: Sztevanovity Dusán, Lehr István: Gyertyák
Szövegíró: Demjén Ferenc
KEMÉNY EGON (Wikipédia )
"1940-41- ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából."
E művek közül találtam meg az alábbi bejegyzésben (1270) szereplő olasz kiadásokat a könyvtárban.
Bartók Béla: Dansa dell' orso (Medvetánc)
Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény
Milano (1950) Zerboni
15 szólam
(könyvtári katalógusból másoltam)
Bartók Béla: La sera nella campagne (Este a székelyeknél)
Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény
Milano (1950) Zerboni
14 szólam
(könyvtári katalógusból másoltam)
KEMÉNY EGON: "Emlékezés" (1940)
4'
Rádió Budapest I, 1940. szeptember
A zeneszerző a kompozíciót 11 tagú szalonzenekarra hangszerelte.
Előadta: Weidinger Ede és szalonzenekara
"Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)
2494 Búbánat 2018-01-09 23:56:40
RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám
„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában
(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)
A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.
Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. "
Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait fenti bejegyzésedben.
1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel.
Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.
Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.
2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója.
Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.
A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt.
Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.
A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották.
Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.
Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült.
Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.
Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket.
Miért? Nincs rá válasz.
Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.
A fenti bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza.
Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sujtják a rádióhallgatókat. Kik?
Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat, megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.
Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött
Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa" zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire
Elhangzott: Magyar Rádió, 1965
Rendben van, majd egyszer visszatérünk rá.
Korabeli újságcikkekben voltak. Melyik anyag? A librettót a Színházi Élet közölte le....
Ez az eredeti vagy netes "anyag"? Keresni fogom.
Kemény Egon neve sincs feltünteve a Zenebona librettóján, passz írt-e bele dalt, ki kéne deríteni ehhez, hogy a többi dalnak ki a szerzője, de erre semmi nyom nincs. Annyi biztos hogy 4 dalt Ábrahám írt, és azt is kiderítettem, melyek azok. A "Szeretem a feleségemben" 3 külföldi sláger volt, a többi Ábrahám szerzeménye, rábukkantam erre is egy cikkben.
A "Zenebona"-'val eddig nem foglalkoztam, ezek érdekes adatok, lehet, hogy pontosak is, ez szép munka volt.
Ahogy írtam, majd én is keresem a darabot.
Arról én sem tudok, hogy Kemény Egonnak saját kompozíciója lett volna benne, bár van olyan előzményünk, amely mintha sejtetné, majd visszatérhetünk rá.
Hangszerelt benne, Ábrahámmal együtt, ez biztos.
Akkor már másodkarmester volt a színházban.
A "Kikelet ucca 3"-ra kapott felkérés volt akkor a legfontosabb. A színház vezetősége az 1928-ra tervezett bemutatót a kész darab ellére 1929-re tette, erről nemrég írtunk. Lehet, hogy szereposztással is összefüggött ez a döntés.
Lakatos László neve nem tudom, hogy hogyan merült fel, erről én is tudok, Bródy István írta a szövegkönyvet.
Azokról az Ábrahám operettekről, amelyek nem együttműködésük alatt születtek szívesebben olvasok az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban, oda illenek.
Pesti Hírlap, 1928. március 1. Zenebona dalait leközli:
1. Tán egy férfi akad még...
2. Mondja kis aranyos ...
3. Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz...
4. Három alma meg egy fél...
5. Londonban hej van számos bajos csinta
lan bár...
6. Ide simulj rózsám ...
7. Ugy mesés, csodás a házasélet...
8. Egy hatvanhetes öregúr ...
9. Nincs messze Kairó ...
10. Egy kicsit szeret, ugy-e ,,.
ez talán nem az összes dal, passz. Ezt is írják:
Ezen a házipróbán a kivételes szenzáció erejével hatottak ezek az ének- és táncszámok: ...
8 órai újság ezeket a dalokat emeli ki, 1928. október 4.
közönségének. A nagyszerű jazz- számok: „Párisi... Paris!..."; „Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz" és a „Simulj hozzám, rózsám!"...
A darab ezek szerint eljutott Bécsbe és ott is nagy sikert aratott.:
" a bécsi Johann Strauss-Theater Bródy István, Lakatos László és Ábrahám Pál nagysikerű jazzoperettjét, a „Zenebona ‘ -t, amely Bécsben „Spektakel“ címmel kerül színre. A nálunk olyan népszerű darabot Hans Adler és Paul Frank fordították németre...
Ábrahám Pál tényleg nem volt feltünetve szerzőként jogi okok miatt, és csak utólag árulta el hogy ő írta a fentebb említett 4 dalt. A Zenebona szövegkönyvén emiatt nincs feltünetve mint szerző:
a külföldi szerzők az alábbi személyek:
A zeneszámokat szerzették: Gus Kahn, Jacob Gade, Benny Davis, Harry Akst, AlSherman.B. G. de Sylva Sidney Holden, Lew Brown, Ray Henderson,
Robert Stolz, AbeFranki, Robert Katscher
1927. június 28. Pesti Napló viszont már szerzőként tünteti fel Ábrahámot "Cairo" és a "Párizs szép Párizs" c. daloknál.
1928. szeptember 22. Sporthírlap: rádió műsor... Ábrahám: Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz, a „Zenebona” c. operettből. (Dobb- ri saxofon zenekar.)
Nemzeti Sport 1928. szeptember 4. rádióműsor: 7. Ábrahám: Ide simulj rózsám, a „Zenebona” c. operettéből. (D'obbro Saxophon zenekara.)
Tehát később már szerzőként tüntették fel ennél a 4 dalnál Ábrahámot.
Viszont arra semmiféle bizonyítékot nem találok, hogy Kemény Egon közreműködött ebben a darabban, pedig beírtam a keresőbe a nevét. Ebben az időben arról tesznek emléítést, hogy el kezdte írni a Kikelet utca 3. c. operettjét Lakatos Lászlóval és Harmath Imrével, és írt egy Honolulu c. slágert.
Pesti Harlap, 1929. junius 21.
MAGYAR SZÍNHÁZ - SZERETEM A FELESÉCEM.
Birabeau és Doiley 3 táv. zenés vígjátéka.
Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál. (tehát őt jelölik meg zeneszerzőként itt)
A Kicsike vigyázzon...c. dal eredetileg itt volt, később a Savoyba is beletették. A Páris, szép Párizs pedig a Hawaii rózsájába került.
Ábrahámnak 1929-ben is volt egy operettje vagy un. zenés vígjátéka, a Szeretem a feleségem, ez egy francia komédia fordítása volt, melyhez zenét írt. Már találkoztam vele több újságban.
Pesti Hírlap, 1929. 06. 16. (csak részeltet írok ide, inkább az opi fórumba való)
Szeretem a feleségem. - Bemutató a Magyar Színházba.
Stella Adorján elmés fordításában ...
És a jókedvű, pikantériákkal tűzdelt, gáláns kis vígjáték kedves zenével van fölcifrázva; egy része a muzsikának híres külföldi slágerekből tevődik össze („Pretty little Baby“, „Leila“ stb.) — más részük a zenekart dirigáló Abrahám Pál szerzeménye; utóbbi számok ötletesség, derű, friss ritmus és pompás hangszerelés dolgában méltó társai a slágereknek és méltó zenei konkurrensei a szöveg frisseségének és elmésségének...
1258 számú bejegyzésre:
A "Zenebona" említett dalait hol találtad meg? Erre a forrásra kiváncsi vagyok, ugyanis pl. a "Kicsike vigyázon..." (Es ist so schön am Abend...) a "Bál a Savoyban" betétdala... stb....
Én is utananézek most már.
A jazzhangszerelés nem számít önálló műnek, eredeti zeneszerzőjük volt a daraboknak, kik?
A szövegírókat meg lehet találni.
Remekül használható Klaus Waller könyve is, megrendelhető. Német nyelvtudás nélkül is kitűnik belőle, el fogod tudni olvasni, hogy a "Zenebona" szövegkönyvét Lakatos László és Bródy István írták, "Az utolsó Verebély-lány" Harmath Imre munkája.
Ez a könyv az első, amely - azaz amelynek sikerült némi teljességet elérnie és weboldalon folyamatosan bővül - átfogóan részletezi, pontosan, az adatok alapos ellenőrzésével mutatja be Ábrahám Pál életét és karrierjét, mindazt amit eddig róla szorgos munkával össze tudott gyűjteni.
Ábrahám Pál első saját operettjének "Az utolsó Verebély-lány"-t tekinti.
Természetesen az Ábrahám Pál operettekben megjelent, Kemény Egon sokoldalú zenei munkáját érintő részek ebbe a fórumba is beletartoznak.
Klaus Waller bevezetőjében megjegyzi, hogy lesz még dolguk az elkövetkezendő kutatóknak is.
4 dalt írt Ábrahám a Zenebonába biztosan, megpróbáltam megkeresni melyek azok: a Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Nincs messze Cairo, Párizs, szés Párizst valamint az Ide simulj rózsámat. Lehet volt még, de kéne a liberttó hozzá. A külföldi dalok át lettek hangszerelve jazzre.
A szövegíróknál a legnagyobb a bizonytalanság. A Dankó rádióban többször mondták, hogy Harmath Imre írta a Bál a Savoyban dalszövegeit, pedig Heltai Jenő és Romhányi verseltek magyarra.
1246 számú bejegyzésre
Csak lassan, ne keverd kérlek a dolgokat, ha lehet pontosan, és ne csúsztatva, ami azért észrevehető sajnos a 272 számú bejegyzésben is.
A Zenebona ugyanis eredetileg nem volt Ábrahám Pál szerzeménye. A bemutató színlapján nincs zeneszerző feltűntetve, Karmester : Ábrahám Pál, ez áll rajta. Lsd. korábbi bejegyzésemet. Később lett zeneszerzőként megnevezve.
Az előzményekben utánanézhetsz a darab keletkezési körülményeinek, azaz Ábrahám Pál nem volt zeneszerzőként felkérve, nem volt abban a helyzetben, hogy megbízhatott volna valakit e mű hangszerelésével.
Mindketten hangszereltek a Zenebonában, ez igaz.
Amennyiben "külföldi számok voltak átalakítva" nem is lehetett volna egy zeneszerzője a darabnak...
A zenetudomány ezekre a dolgokra - ki mit írt, komponált, hangszerelt - fényt fog deríteni, (K. Waller könyve ajánlható) nem olvasói fórum feladata, és nem valószínű, hogy minden "köztük marad".
Elég lett volna a kottakiadványra - 1146 - nézned, ott is szerepel, ahogy írtam.
Ott Harmath Imre neve szerepel (nem Fricsai Richárdé).
Kemény Egon első modern táncslágerei (charleston, tango, foxtrott) 1927-től a magyarországi korai jazz műfajba sorolhatóak, lsd előzményekben.
Továbbiak mehetnek az "Operett mint színpadi műfaj" fórumra.
Ha ez volt az első hangszerelése Kemény Egonnak, akkor a Zenebona operettet, amit még 1927. végén 1928. elején írt Ábrahám (kb. a dalok felét, a másik fele külföldi számok voltak átalakítva), mégsem Kemény Egon hangszerelte, másrészt Ábrahám maga is hangszerelt, tehát ez már köztük maradt, ki melyik részt hangszerelte és melyiket közösen. Ábrahám hangszerelte jazzes daokkal a Napkelet asszonya c. némefilmhe 1927-ben, és a dalokat is maga írta, ezzel tünt fel és tett népszerűségre Budapesten.
32-es baka dal a pletykák szerint 1 nap alatt készült el az UFA felkérésére, de én úgy tudom, valami népdalt vett alapul Ábrahám és ezt írta át, és a ritmusát is megváltoztatta. A szöveg Fricsai Richárd alkotása. Elég gyors munka volt mindenesetre, ezek szerint Kemény ekkor már hagszerelt... passz
Viszont itt is van egy ellentmondás, elvileg ez a dal az 1929-es német UFA film számára készült, de akkor hogy mutathatták be Az utolsló Verebély lány premierjén. Meg fogom nézni a szövegkönyvet, hogy benne van e a dal.
A Színházi Élet 1929/1-es száma leközli Az utolsó Verebély lány librettóját és benne van a 32-es baka vagyok én...
én ezen már nem lepődöm meg, mert Ábrahám utólag már sokszor rosszul emlékezeett dolgokra.. talán nem volt ez nála szándékos, csak már maga is keverte a dolgokat és a történéseket. Pl. születési adatainál is volt ilyen, pl. 14 évesen iratkozott a Zeneakadémilyára, pedig 17 volt... a számokkal nem volt tisztában mindig. Viszont az Általános Iskolát 5 évesen kezdte, erről van papír...
Most röviden csak annyit jegyzek meg 1254 -1250 írásokhoz, hogy azok az Ábrahám művek váltak világhírűvé, amelyek megalkotásában - zenei munkatársként szerződtettve - Kemény Egon zeneszerző is részt vett, 1930-1933.
Azt, hogy ebben az esetben milyen tevékenységi kört fedett a zenei munkatárs státusz, azt az 1000 számú bejegyzésben is röviden olvashatjuk. Erre a témára majd meg visszatérek.
1254 előzménye 1253, azon feljön a 269 számú, benne a "32-es baka vagyok én" c induló. Ez továbbra is talány...bár hivatalosan elfogadott zeneszerzője Ábrahám Pál. Ez volt Kemény Egon első hangszerelése, amellyel Ábrahám Pál megbízta.
Lehet, hogy a szeptemberi revüben is elhangzott már, tudásom szerint először "Az utolsó Verebély-lány" bemutatóján adták elő, 1928. október 13-án (Kemény Egon 23. születésnapján...)
Ezen a felvételen valószínűleg az eredeti hangszerelést halljuk, de nem a színpadit, hanem a gramofonhangszerelést.
Fentiek értelmében ismét jelzem, hogy téves az előzményben feljövő, 272-ben olvasható állítás, ugyanis a "Melodie des Herzens" bemutatója 1929-ben volt, ennek megfelelően nem a filmen, hanem a magyar operettszínpadról indult (1928) a világsiker felé.
A 1146 számú bejegyzésbe behelyeztem az "Az utolsó Verebély-lány" kottakiadványát, ahol a betétdalok között a "32-es baka vagyok én" is látható.
Én is ezt akartam neked mondani, oda való. Próbálok utánanézni a Fehér hattyú és más operettnek újságokban....
Valójában inkább fordítv volt ez, mert Ábrahám zenéjét lopták el mások, amikor Berlinből elmenekült kiadatlan dalait a fiókban hagyta és a söfőrje eladta pénzért ezeket másoknak, és utána no name zeneszerzők adták ki ezeket a Náci Németországban.
A Kis Komáron, nagy Komáromban, van egy népdalrészlet, ez egy több dallamból összerakott dal, mint halljuk, a Szeretnék szántani, tehát nem biztos, hogy valót állít ez a férfi, bárki mármit mondhat azért, sok ellensége is volt Ábrahámnak és másoknak. Márkus Alfrédról is mindenféle pletyka keringett, de őt nem kedvelték sokan...
Ábrahám 1937 után névtelenül is írt osztrák filmzenét, mert már nem szerepeltethette nevét.
Elnézést kérek e topik megnyitójától. Valójában Kemény Egon érintettsége miatt írtam be ide előző bejegyzésemet. Nem kívántam Ábrahám fórummá alakítani Kemény Egon gondosan felépített topikját. Zenebaratmonikát is kérem, legyen kedves az Operettek topikjába beírni az Ábrahám Pállal kapcsolatos további bejegyzéseit.
Köszönöm.
A.
A Színházi Élet 1933/11. szám
Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...
— Ábrahám Pálról mi a véleménye?
— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.
Színházi Élet 1933/23. szám:
Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....
— És a) zene?
— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hnwai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....
A dal a Júlia c. operettben van benne. Ábrahám Pál azért elég gyorsan tudott dalokat írni, pár óra alatt is, főként este, amikor mindenki aludt írta dalait, pl Berlinben egy kis kunyhóban a villája mellett, máskor vidékre vonult el a magányba, erről több lap is közölt cikkeket, viszont az is igaz, hogy a magyar népzenéből sokat merített, ez a dal is ennek tűnik. Kodály a Székelyfonóban magyar nótákat használt fel.
Hogy ki írta pl. a "Kis Komárom, nagy Komárom dalt?" Kemény Egon, Ábrahám Pál?
Egy bizonyos Kleinberger György (Amerikában - Los Angelesben - George Kleba) zongoraművész és zeneszerző - akiről a Californiai magyarok lapjában lehet néhány szót olvasni, de neve néhol itthoni újságokban is megtalálható - a következőket meséli:
"Szenes Andorral, Iván édesapjával is van néhány közös szerzeményem. Sőt Ábrahám Palinak is eladtam a "Kis Komárom, nagy Komárom" című dalomat, amit aztán beletett a Fehér hattyú című operettjébe. Kétszáz pengőt kerestem az üzleten."
(Idézet Sugár Róbert "Ugye, hogy nem felejtesz el" c. könyvéből)
Az alábbi linken megtaláltam az Ábrahám Pál által megvásárolt dalt, de az egyik kommentelő azt a"Júlia"c. operett részeként említi. Most már csak "három a" kérdés:
1) Szerepel-e e dal a "Fehér hattyú"-ban is?
2) A "32-es baka vagyok én" előtörténete hasonlatos-e a "Kisomárom, Nagykomároméhoz"?
3) Az előzmények ismeretében lesz-e valaha valaki, aki fényt tud deríteni arra, ki vált valójában világhírűvé - Ábrahám Pál? Kemény Egon vagy valaki más? :)
KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem"(1935)
Angol keringő
Több kottakiadványban megjelent az évtizedek során, gramofon- és rádiófelvételen is sikerdarab.
Ilosfalvy Róbert elhunyta évfordulóján, emlékére:
KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang " (1957)
Rádiódaljáték 2 részben
Magyar Rádió
Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
GYURKOVICS MÁRIA
A tegnapi és várhatóan a mai tavaszias szép időhöz illik az archív felvétel, a bejegyzéssorozat (795) néhány elemét idehoztam:
KEMÉNY EGON-Dalos László: "Tavasz a télben" (1952)
Dalciklus, 25'
Magyar Rádió
KEMÉNY EGON-Dalos László: "Hóvirág"
3'25"
A dalciklus egyik legszebb dalát Gyurkovics Mária énekelte,
Andor Ilona Gyermekkórusa közreműködésével.
A szoprán és a bariton szólók mellett - Gyurkovics Mária és Pogány László - a Magyar Rádió 52 tagú zenekara, a Földényi kórus 36 tagú énekkara és Andor Ilona 30 tagú gyermekkara részére komponálta Kemény Egon ezt a művét, amelynek hangszerelése külön sikert aratott, hasonlóképpen a szép versek.
A Magyar Rádió sokszor ismételte.
Legutóbb 2014-ben, a "Túl az Óperencián" című műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében hallhattunk részleteket ebből a híres felvételből.
Köszönöm észrevételeidet, valahogy így lehetett, így van.
Egykori neves rádiós személyiségek Kemény Egonra emlékezve mindig nagy zenei tehetségét, megbízhatóságát, és ehhez társuló szerénységet emelték ki. Siker, tisztelet és szeretet vette körül.
Talán eljutunk oda, hogy műveit CD felvételeken is megismerhetjük.
Ha végigolvassuk a Kemény Egonról szóló új, pontosított és kiegészített ismertetőt a neten, bizony elgondolkodhatunk azon, mi mindenhez értett, és hányan vették igénybe segítségét, hányan húztak hasznot e kiváló zeneszerző tudásából annak idején. Kezdetben a jóhiszeműsége, majd a jóindulata, tisztessége és mindvégig a „mélységes szerénysége” „mentette meg” a világhírtől. Mert azért volt, amihez nem értett. Vagy, ha értett is, mások abban messze felülmúlták, mégpedig: önmaga menedzselésében.
Ennek a fórumnak elsődleges értéke az, hogy lassan minden szépen a megérdemelt helyére kerül.
Lavotta János zenéje, emlékezete Kemény Egon zeneszerző életművében két zeneművében jelenik meg:
Rózsavölgyi megbízásából és kiadásában:
BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás
Zenekari átdolgozás nagy- és szalonzenekarra
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp., 1938. 15 külön lap, 34x24 cm, borítóban
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang" (1957)
Rádiódaljáték 2 részben
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Csokonai Vitéz Mihály...Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc
Lilla...Házy Erzsébet, Korompai Vali
Lavotta...Molnár Miklós, Gönczöl János
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg.
A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt.
Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni.
Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység fémjelezte."
Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976
Fenti ismertetőm a "Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" 474 számmal kezdődő írásaihoz kapcsolódik (480), amely Lavotta János életét és művészetét idézi elénk.