JÁVOR PÁL
mint "segéd úr" , "Fűszer és csemege" hangosfilm (1940), zene és versek: KEMÉNY EGON
Ebben a kiadványban (Zeneműkiadó, 1954) - 1241 számú bejegyzés - a
Rádió-operettek
fejezetben találjuk Kemény Egon két keringőjét, itt :
KEMÉNY EGON: "Talán a csillagok " (1949) - Hópehely-keringő
KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás " (1950) - Szerencsés utazás-keringő
1238 számú bejegyzésben: "Hópehely-keringő" több kottakiadványban is megjelent, a "Balaton-keringő" szintén, itt könnyű átiratban zongorára, két kézre:
Benne:
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Kép-sanzon"
"Fénykép, ajándék volt..." Mezey Mária énekelte a Fővárosi Operettszínházban, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte
Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettjében. Bemutató: 1956. április, felújítás 1957.
Operett a Magyar Rádióban - Szilveszterkor
68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádióperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".
Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok".
Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.
Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.
Vezényelt: Majorossy Aladár
Rendező: Dr. Rácz György
Szerzők:
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)
Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.
A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban - rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.
Szereplők:
Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Szerzők:
Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)
Rádióoperett
Az egykori rádiós magnófelvételeket - "Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.
Köszönöm, hogy kerested pályája további részleteit.
Örülök, hogy Kemény Egon táncszámával most Szerdahelyi Rózsi színésznő emlékét is felidézhettük.
Sajnos nincs! Életrajzi adatai (egyelőre) ismeretlenek.
Szerdahelyi Rózsi színésznő filmkarrierje húsz éves korában, 1939-ben indult- amint azt a HANGOSFILM.hu oldalon olvashattuk (1228) - négy filmben kapott szerepet abban az évben.
A "Fűszer és csemege" (felvétel 1939-ben) énekesnője, ez pályáján előrelépést jelenthetett tekintettel az igen rangos szerzőkre és szereposztásra, filmes alkotókra.
Ebben az évben a Színészkamara új tagja is lett, lsd. Magyarország, 1939. 64.sz.
Sokat elárul az is, hogy már 1943-ban összegyűjtötték szerepeit, azóta nincs is adat róla.?
2017 - Szörényi Éva születésének 100. évfordulója.
KEMÉNY EGON hangosfilmje "Fűszer és csemege" (Port.hu)
SZÖRÉNYI ÉVA ÉS JÁVOR PÁL
1231 bejegyzésre:
Nem látok ebben a témában semmit, amit meg kellene beszélnünk.
Rendben van, majd valamikor lehet odaviszem a kérdést, de úgy se tud rá senki se válaszolni, ha gondolod inkább privát üzenetben megbeszéljük ezt.
1129 bejegyzésre válaszolva:
Ábrahám Pál ezen életrajzi adataival itt nem foglalkozunk, az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban írtál legutóbb róla, 3386 számú bejegyzés ill. előzményei 3384, 3383, 3381, stb.
Ebből a könyvből vettem az információt:
Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999) 79. o.
Ábrahám Pál, Mike Danzi és a jazzoperett Berlinben és Budapesten (1928. október 13 -1933.)
A bácskai Apatinban (ma: Jugoszlávia) 1892. november 2-án született Ábrahám Pál zongorázni tanult és bátyjával, a hegedülni tanuló Imrével rendszeresen eljártak az apatini Lindenmayer Szálló éttermébe, ahol igen sokszor nagy figyelemmel hallgatták a kitűnő cigányzenét. Kereskedelmi iskoláit 1906 és 1910 között Zomboron végezte. 1911-től a helyi sváb fiatalok szalonzenekarában a zsidó származású Abrahám Imre másodhegedűs, Abrahám Pál pedig zenei irányító és tanácsadó volt. Édesapja halála után Ábrahám Pál édesanyjával Budapestre költözött, ahol 1912-től a Zeneakadémián tanult tovább. Tanárai Herzfeld Viktor és Siklós Albert voltak.
Komolyzenei tanulmányai befejezése után nem tudott a komponálásból megélni és ezért banktisztviselő lett. Társával együtt tőzsdézett, vesztett, társa sikkasztott, Ábrahámot lecsukták.
Kiszabadulása után, a húszas évek második felében Marton Sándor zeneműkiadó hathatós rábeszélései után csak nagy nehezen kezdett úgymond „könnyűzenét” komponálni. Egyre szorosabb kapcsolatba került a zenés színház világával. Tánczenekart vezényelt és jazzbandjét frakkban, glaszékesztyűben dirigálta...
SZERDAHELYI RÓZSI
Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek"/YT
Dicséretes, hogy végre valaki elolvasta a filmen szereplő énekesnő nevét, a kezdő képsoroknál látható, azaz nem Fényes Kató énekel, ahogy a YT-videón eddig szerepelt, hanem most már helyesen, javítva: Szerdahelyi Rózsi. Róla ezen a linken olvasható néhány adat.
Tökéletes akkor lenne a videó feliratozása, ha
Kemény Egon neve is megjelenne rajta, aki a táncszám zenéjét komponálta és hangszerelte valamint a verset is ő írta.
A gramofonfelvételen ezt a táncslágert Sebő Miklós énekelte.
Bessenyei Ferencre - elhunyta évfordulója tegnap volt - emlékezve, nagyszerű Hatvani professzor alakítását elevenítem fel itt, YT videón.
"Megkérdeztem a madártól..." - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" c. daljátéka
Az elmúlt esztendő sikerdalait, a slágereket az évente frissen megjelentetett rangos válogatás az "Arany Karácsonyi Album", az "Újévi Album", "Táncalbum" mellett a "Farsangi emlékek 1940" ( Tizenhat nagy siker) című kottakiadvány is tartalmazta.
Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek"
című slow-foxtrot táncszáma a
"Fűszer és csemege" című (bemutató: 1940. január 29.)
irodalmi mű filmfeldolgozásának slágere volt.
A "Modern táncok" fejezetben látjuk Kemény Egon nevét.
Kemény Egon zeneművei
számos ARANY KARÁCSONYI ALBUMBAN megjelentek, ezeket majd egyszer műcím és megjelenési évszám szerint rendszerezni fogom, bár néhányat már korábban is bejegyeztünk fórumunkba, lsd pl. 800 számú bejegyzés és mások.
Az ebben az évben bevezetett képes megjelenítési lehetőség most már módot ad a megtekintésre is.
Ezeket a könyveket érdemes megnézegetni.
Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999)
Simon Géza Gábor (szerk.): Fejezetek a magyar jazz történetéből 1962-ig (Budapest, 2001)
Simon Géza Gábor: Magyar jazzlemezek 1912-1984 - Hungarian Jazz Records 1912-1984 (Pécs, 1987)
Simon Géza Gábor: Magyar hanglemeztörténet -100 éves a magyar hanglemez, 1908-2008 (Budapest, 2008)
Amennyiben ezt a kérdést hozzám intézted, szeretnélek emlékeztetni, hogy ezen a fórumon Kemény Egon és Ábrahám Pál zenei munkakapcsolatával és barátságával foglalkoztunk.
Ábrahám Pál életrajzi és személyes adatait eddig is az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumba írtad be.
Tematikailag jelenlegi keresésed is odatartozhat, talán át lehetne vinni bejegyzésedet. Azon a fórumon érdekes lehet Simon Gábor könyve is, pontos címe, mert azt hiszem, hogy nem közismert.
Arra a kérdésre tudsz válaszolni, hogy Ábrahám Pálnak mi történt a testvérével? A Simon Gábor könyvében megemlítette, hogy Pali Imre nevü bátyjával együtt zenélt az apatini szalonzenekarban. Ábrahám édesapja Ábrahám Jakab gyászjelentéséből (1909.) viszont az derül ki, hogy egy László (Laci) nevü fiútestvére volt, Imre pedig az unokatestvére volt. Van akik szerint a testvére elesett az I. világháborúban, viszont ilyen név nem szerepel a világháborús halottak listáján, aztán lehet simán valami betegségben halt meg, nem tudni mikor, passz.
http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452
Ebből kiderül az is, hogy anyai nagyszüleit Blau Rezsőnek és Freund Jeanette-nek hívták.
Ez pedig a nagypapája gyászjelentése.
http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452
Itt sok embert meg lehet találni, ha érdekel valakit, de sajnos sok mindenkit nem...
"Mit adhat nekünk az életünk" angol-keringő
Laurisin Miklós pályájával a "A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" fórumban Kemény Egon zeneszerzővel kapcsolatban a "Pusztai királykisasszony" és "A hölgy egy kissé bogaras" című magyar filmek zenéjének hangszerelésével is foglalkoztunk (323, 322, 321, 305 számú bejegyzések).
Most felbukkant az egyik említett kottakiadvány, fent megtekinthetjük a címlapot.
A tegnapi adásban - a december 22-én 6. évébe lépett "Túl az Óperencián" c. programban -, Szenteste napján, Karácsony ünnepének előestéjén Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon-zeneművet választott az operettműfaj képviselőjének.
Bevezetőjében elmondta:
"Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző daljátékával a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább.
Kemény Egon egészen fiatalon, alig 22 évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt.
Így írtak róla:
'Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülrő fakad művészete, átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéjéből témái. Nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nelkül siklanak a hallgatóba.'
Romantikus operettjei közül most a "Hatvani diákjai"-ból csendülnek fel dallamok."
Ismeretes, hogy az első rádióoperett Kemény Egon kompozíciója ("Májusfa", 1949 ), az új, magyar rádiósműfaj zenei alapítója.
A Hatvani diákjai című daljáték e műfaj egyik remeke.
Híressé és sikeressé a zenéje, szövegkönyve, versei, a rádiós alkotóműhely kiemelkedően tehetséges tagjai, a főszereplő, Hatvani István debreceni professzor személye, az őt énekhangjával is megformáló Bessenyei Ferenc valamint itt, első rádiós daljátékbeli szerepében (1955) - a teljes prózai szerepben is -, tündöklő Simándy József tette.
Ma, Dankó Rádió ismétlés: 18.10
KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)
A mai műsorban elhangzott:
- Nyitány
- Ha majd a fény...( Felhőcske száll a Hold előtt...) - Petress Zsuzsa és Simándy József
- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) - Hadics László
Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze.
A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi férfikórus.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Szeretetben teljes Karácsonyt kívánok olvasóinknak!
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.10
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)
Daljáték, részletek
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Ma,
a Dankó Rádió 6. évének első napján,
az ismétlésben kb. 18.50-kor:
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)
Nyitány
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Kemény Egon táncslágereit Szedő Miklós dr. is énekelte, ezek közül az egyik:
KEMÉNY EGON-Salver Béla : "Mondd, miért születtél oly csodásan szépnek angyalom" (1936)
Tango-dal, 3'
Énekli: Dr. Szedő Miklós
Patria gramofonfelvétel
Megjelent: Rózsavölgyi és Társa, Arany Karácsonyi Album,1936-1937
Az előbbi program lsd. előzmenyek - az Esti Kurirban jelent meg, továbbiak:
Pesti Hírlap
1935. 02. 08.
A Pesti Hírlap Rádiómelléklete:
Morva Ostrava
5.30
Danyi Nándor cselló- és Barti József zongoraművész Kodály szonátáját adja elő.
Pesti Napló
1937. 11. 05.
Ostrava
Rádióműsor
November 12-én
22.00 Danyi Nándor csellózik
Pesti Napló
1938. 08.12.
Külföld műsora
Ostrava
Augusztus 15.
20.55 Rádiózenekar Danyi Nándor csellóssal
A tegnapi műsorban - Dankó Rádió:
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)
Rádióoperett
Magyar Rádió
A felvételen a "Nyitányt" hallottuk, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon közvetlenül a "Krisztina kisasszony" bemutatója előtti években a "Hatvani diákjai" (1955) a "Komáromi farsang" (1957) című daljátékaival a Magyar Rádióban, 1956-ban a "Valahol Délen", Fővárosi Operettszínház bemutatójával aratott sikert.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Igen...rákeszülni, azaz előre örülni, hogy újra hallhatjuk a múlt század könnyű-zenejének nagyjait, zenéjüket és az archív, egyben csodálatos rádiófelvételeket.
Marad az ismétlés - elég baj, hogy a rádió facebook oldalán már jó ideje nem írják ki, milyen zenék hallgathatók meg az adásnapon; így nincs módunk rákészülni - akár Kemény Egon szerzeményére.
De azért hallgatjuk a műsort: így a műsor első részében Huszka Jenő Bob hercegéből felcsendült részleteknek is örülhettem.
Most!!! Dankó Rádió ismétlés ma: 18.53
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony "
Nyitány
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Kemény Egon és Danyi Nándor - 227, 228 számú bejegyzések - életpályája
kassai zeneiskolai tanulmányaikkal indult, és a zeneművészetben teljesedett ki.
Danyi Nándor csellóművészről eddig kevés dokumentumot találtunk, ezek közül néhány:
Kassa,
Rádióműsor
1932. 01.01.
9:30 Danyi Nándor csellóművész hangversenye
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)
Rádióoperett
Magyar Rádió
"A francia huszárok dala" / YT
Gyenes Magda énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli, közreműködik a Földényi kórus férfikara.
Ábrahám Pál búcsúja 1937 és 1938-ban több szerzeményében előjön. A Fehér hattyú volt a búcsú operettje 1938. karácsonyán, és ebben a Bon Soir, szerelmem jó éjszakát c. tangó. Itt feleségétől búcsúzik, aki nem ment vele, mert római katolikus volt
Ábrahám mielőtt elhagyta az országot 1939 elején többektől is elbúcsúzott, többek között barátjaitól Harmath Imrétől és Kellér Dezsőtől.
Duna nosztalgia - Ábrahám Pál 125
Ma,
15.00 Hotel Kikelet
Magyar fimvígjáték (1937)
Zeneszerző: Ábrahám Pál
Kottakiadványon:
"nádor salon jazz orchester
Hunnia-Hajdu Film
Daróczy Produkció
A "HOTEL KIKELET" c. filmből
Késő...
Hawai tangó
Vadnai László
verse
Ábrahám Pál zenéje
Nádor Kálmán Budapest, Rákóczi út 28. félemelet"
Ez áll a címlapon, a 2. oldal bal felső sarkában:
Arr. by E. KEMÉNY
A betétdallal kezdődik és végződik a film, közben pedig többször aláfestőzeneként tűnik fel.
Férfi főszerepben a titkár (....), akit Páger Antal és Kabos Gyula személyesít meg. Nem ismerem a film keletkezésének körülményeit, mégis az a benyomás támadt bennem, hogy a vidám fordulatok mögött Ábrahám Pál búcsúja érhető tetten, barátjával Kemény Egonnal és másokkal is a nagy sikereket megidézve, emlékezve.
Az alábbi bejegyzésben szereplő fotó kapcsán szeretném felhívni a figyelmet Kemény Egon megújult honlapjára. Fantasztikus! Követendően informatív és ízléssel megtervezett. A honlap készíttetőjét messzemenő elismerés illeti.
CSALA ZSUZSA ÉS GONDA GYÖRGY
KEMÉNY EGON-Macchiavelli-Vidor Miklós: Mandragora
Sostrata, Lucrezia komornája....Csala Zsuzsa
Timotheus...Gonda György
Déryné Színház, 1957
Budapest, VI. Nagymező utca 11.
Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne
Díszlettervező: Rajky György
KEMÉNY EGON-Macchiavelli: Mandragora
CSALA ZSUZSA - Sostrata, Lucrezia komornája
Kemény Egon zenéjével a művet 1949-ben a Magyar Rádió rádiójátékként mutatta be, majd a Déryné Színház, 60 évvel ezelőtt, 1957-ben tűzte műsorra, komédia 3 felvonásban.
Fórumunkon a 330, 327, 75 számú előzményekben olvasható a teljes szereposztás is.
ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK
AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951
Zenekari művek
3. Szalonzenekari művek
BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp., 1938. 15 külön l. 34x24 cm, borítóban
DANKÓ PISTA: Hortobágy-csárdás Magyar dalegyveleg
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp.,1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban
FEHÉR B.: Bugac-csárdás. Magyar dalegyveleg
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp. 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban
KEMÉNY EGON: Délibáb
Magyar tánc- és dalegyveleg
Bp., 1936. 23 külön füzet, 114 l. 33x26 cm, borítóban
KEMÉNY EGON: Tündértánc
Bp., 1942. 16 külön l. 34x24 cm, borítóban
LÁNYI ERNŐ: Tokaj-csárdás Magyar dalegyveleg
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp., 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban
Rákóczi-induló
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp., 1936. 13 külön l. 34x24 cm, borítóban
RÓZSAVÖLGYI MÁRK: Első magyar körtánc
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp., 1939. 13 külön füzet, 44 l. 34x24 cm, borítóban
SIMONFFY KÁROLY: Betyár-csárdás
Magyar dalegyveleg
Hangszerelte: Kemény Egon
Bp., 1939. 13 külön l. 27 cm, borítóban
(Kemény Egon itt felsorolt művei és hangszerelései a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadónal jelentek meg. A szakjegyzék a kiadókat nem tűntette fel.)
Rösler Endre operaénekes halálának mai évfordulóján felidézem Kemény Egon zeneszerző műveiben énekelt szerepeit és dalait, amelyeket az előző bejegyzésekben megtalálhatunk.
Ezek közül kiemelem:
KEMÉNY EGON-Képes Géza-Dalos László: "Őszi séta" (1952)
Dalciklus, 27'
Magyar Rádió
Közreműködtek:
Sándor Judit - szoprán (Anna)
Rösler Endre - tenor (Gábor)
Lukács Margit - próza (Mesemondó)
Andor Ilona Gyermekkórusa (60 tagú, 3 szóló)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (58 tagú) Polgár Tibor vezényelte.
ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK
AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951
V. Vonóshangszerek zongorakisérettel
1. Hegedűművek zongorakisérettel
KEMÉNY EGON: Tündértánc.
Bp. 1942. 6 l. 32 cm
Rózsavölgyi Orchester Sorozat
Hunnia-Hajdú Film
Daróczy produkció - Gál Béla rendezése
Pesti mese
Vadnai László fimje és versei
Ábrahám Pál zenéje
1. Nem bírok a bolond szívemmel... slow-fox
2. Nem csókolnak Pesten könnyen...induló-fox
(A fenti két betétdal természetesen két külön füzetben jelent meg, mindkettőben a második oldal bal felső sarkában feltüntetve:
KEMÉNY EGON hangszerelése.)
Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1937
A filmet ma 16:05 kezdettel a Duna vetíti,
Ábrahám Pál zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmából.
"Nem csókolnak Pesten könnyen" induló-fox, így kezdődik a film, majd a vége felé visszatér, felismerhető benne a "32-es baka vagyok én" című világsláger, amely Kemény Egon első felkérésre készült hangszerelése volt, Ábrahám Páltól, amelyet saját művei mellett 1945--ig mintegy kétszáz további kisebb-nagyobb hangszerelői megbízás követett, nevét hol kiírva, hol elhallgatva (megállapodás vagy szerződés szerint) , színpadan, rádióban és filmeken.
"Nem bírok a bolond szívemmel" slow-fox, a jelenet 39:00 - 43:33 között látható, 1st violin, 2nd violin, 3nd violin, trombone,1st saxophon, 2nd saxophon, 3nd saxophon, 1st trumpet, 2nd trompet, drums, bass hangszerelésben.
A két betétdal két alkalommal kísérőzeneként is hallható: 53:40,59:47.
A Rákóczi-induló honlapja, az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteménye
A honlap nagy fejezetei:
- Beköszöntő
- Az induló története
- Letölthető kották
A
"Rákóczi-induló"
(lsd 1197 számú előzmény)
az alábbi jegyzékben (1951), beírom ide valamennyit:
"
- Zongorára alk. Erkel Ferenc. Bp. é.n.10 l. 34cm
- Zongorára alk. Poor Vilmos 1939. 4 l. 34 cm
- Zongorára négy kézre átírta Siklós Albert. Bp. é.n. 10 l. 34 cm
- Zongorára négy kézre Bp. é.n. 6 l 34 cm
- Ének zongorára Bp. 1940 4 l.1 cm
- Vonósnégyesre gordon kísérettel átírta Allaga Géza. Bp. e.n. 5 külön l. 36 cm VMZE 11
- (Berlioz után.) Harmonikára átírta Kállay Ottó. Bp.1940. 4 l 32 cm MTK 3
- Szalonzenekarra hangszerelte Kemény Egon. Bp. 1936. 13 külön l. 34x24 cm borítóban.
- Fúvószenekarra alkalmazta Pécsi József. Bp. 1939. 24 külön l. 17x13 cm, borítóban.
- Fúvószenekarra hangszerelte id. Fricsay Richárd. Bp., 1943. 27 külön l. 17x23 cm, borítóban
"
A 1195 számú bejegyzésben "Az általános zeneműjegyzék" több "Rákóczi-induló" árírást, alkalmazást és hangszerelést tüntet fel.
1936-ban az ott közölt szalonzenekari hangszerelés mellett Kemény Egon nagyzenekarra és vonósquintettre áttéve is megkomponálta Rózsavölgyi és Tsa felkérésére, amelyet kottakiadványban jelentetett meg a megrendelő, a címlapon:
"
RÁKÓCZI INDULÓ
RÁKÓCZI MARCH
Arr. by
E G O N K E M É N Y
Klavier Quintett
Salon Orchester
Grosses Orchester
RÓZSAVÖLGYI & Co., BUDAPEST, IV., SZERVITA-TÉR 5.
"
ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK
AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951
Zenekari művek
1. Nagyzenekari és kiszenekari művek:
FUCSIK JULIUS : op. 92
Il soldato. Induló
Hangszerelte Kemény Egon
Bp. 1938. 23 külön l. 27 cm borítóban
KEMÉNY EGON: Délibáb
Magyar tánc- és dalegyveleg nagyzenekarra
Bp., 1936
(A zenekari művek listájáról úgy látom, hogy kimaradt a jegyzékben, az előzményben szerepelt a mű.)
ÁLTALÁNOS ZENEMŰJEGYZÉK
AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT SZAKJEGYZÉKE, 1951
" A jegyzék első kísérlet arra, hogy a Magyarországon megjelent és jelenleg forgalomban levő zeneművek anyagát áttekinthetően, mindenki számára érthetően csoportosítsuk. Ezt a jegyzéket alapjegyzéknek szántuk, melyet a szükséghez képest további kiegészítő jegyzékek követnek.
...
A jegyzék 1951. június 15-ig megjelent zeneműveket tartalmazza.
Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, V., Deák Ferenc-utca 15 "
Zeneművek névsoros jegyzéke:
KEMÉNY EGON :
- Délibáb.
Magyar tánc- és dalegyveleg. Szalonzenekarra. Bp. 1936. 23 külön füzet, 114 l. 33 x 26 cm borítóban
- Délibáb.
Nagyzenekarra, Bp. 1936.
- Tündértánc.
Hegedűre és zongorára. Bp. 1942. 6 l. 32 cm
- Tündértánc.
Szalonzenekarra. Bp. 1942 16 külön lap, 32 x 24 cm borítóban
- lásd BIHARI-LAVOTTA:
Díszpalotás.
Zongorára.
- lásd BIHARI- LAVOTTA:
Díszpalotás.
Szalonzenekarra
- lásd DANKÓ PISTA:
Hortobágy-csárdás.
Szalonzenekarra.
- lásd FUCSIK, JULIUS: Op. 92.
Il soldato.
Nagyzenekarra.
- lásd LÁNYI ERNŐ:
Tokaj-csárdás.
Szalonzenekarra.
- lásd
Rákóczi induló.
Szalonzenekarra.
- lásd RÓZSAVÖLGYI MÁRK:
Első magyar körtánc.
Szalonzenekarra.
- lásd SIMONFFY K.:
Betyár-csárdás.
Szalonzenekarra.
Ezen a héten
Boros Attila,
a neves és köztiszteletben álló rádiós szakember, zenei szerkesztő, műsorvezető Nagy Ibolya műsorának vendége.
Mai gondolatai közül kiemelem, hogy megemlítette : "a tanulnivágyás veszett ki az emberekből." A téma a közel 40 éven át népszerű és tanulságos "Ki nyer ma" kapcsán került elő. Nem idézem szó szerint, de fontos volt, hogy példát is mondott: a döntéshozók nemegyszer kijelentik, hogy "nincs rá igény", ennek a vége: "mert ha nincs rá igény, akkor nem is lesz rá igény". Talán érthető: a nemes tartalom nem jut el a hallgatóhoz, ha a döntéshozó maga sincs azon a szinten, vagy, ha más okok miatt nem kap teret egy értékes műsor vagy szerző.
Természetesen eszembe jutott a magyar rádióoperett is, a rádiódaljátékok, a Rádió Dalszínháza, amelyre egykor, évtizedeken át nagy igény volt...és a rádióhallgatók örömmel fogadták, szerették ezeket a darabokat.
Véleményem szerint jelenleg sajnos sok esetben a műveltségre nincs igény...a művelődésre, saját magunk csiszolására, szellemi feljebb emelkedésre, tisztelet a kivételnek.
Az időt nem, lehet visszaforgatni, de ezeket a műveket műsorra lehetne tűzni.
Fent említett csodálatos rádiós kincseinkre van közönségigény, csak sugározni kellene a darabokat, a hallgatók számos mű révén szórakozva művelődhettek a zenés rádiószínházban és ezt a folytonosságot kár volt megszakítani, tovább kellene vinni.
