MAGYAR RÁDIÓ
Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 5-7.
"A magyar rádiózás napja" mai évfordulóján
felidézem Tamássy Zdenkó szavait, aki egyik műsorában Kemény Egon zeneszerzőre, mint a Magyar Rádió munkatársára emlékezett, megemlítve, hogy sosem állt a Rádió alkalmazásában. Nagy zenei tudása, szorgalma és pontos megbízhatósága révén közel 35 esztendőn át kapott felkéréseket a Magyar Rádiótól kompozíciók készítésére.
Zeneművei sokszínű könnyűzene műfajban születtek - példaként: irodalmi műsorokban operaénekesek előadásában felcsendülő versmegzenésítésektől kezdve zenés rádiójátékokon át szimfonikus művekig - amelyek egy részét ezen a fórumon bejegyzésekben ismertettünk.
Első rádiós zeneműve közvetítésére a magyar rádiózás 9. évében került sor, Zsolt Nándor stúdióadásban vezényelte az Operaház zenekarát, "Fantázia a 'Hullámzó Balaton' című népdalra".
Kiemelkedő rádiós munkája során önálló műsort is vezetett (1946), 1949-ben az első rádióoperett - "Májusfa"- zenéjének megkomponálásával bízta meg a Magyar Rádió, így jött létre az új rádiós műfaj, a rádióoperett.
Műveit kora legkiválóbb előadói játszották, gyakran újdonságokat is hozva a magyar rádiózás történetébe. Ezek közül egy újabb (1955) Simándy József prózamondása a "Hatvani diákjai"-ban (1177 számú bejegyzés), ami egyúttal első rádiós daljátékszerepe is volt. Szintén a 'Hatvani'-ban énekelt először rádiós szerepet a Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc.
A mai napon köszönettel említem meg azokat a rádiós évtizedeket, amikor Kemény Egon zeneszerző kompozíciói szinte naponta eljutottak a hallgatókhoz, az akkori és jelenlegi műsorkészítő rádiósokat, és örülök annak is, hogy Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Dankó Rádió megalakulása óta műsoron tartja Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző műveit.
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek" (1946)
A "Fekete liliom" franciakeringője Karády Katalin könyvében, ezen az oldalon meghallgatható.
Közvetlen előzmények 1183, 1144 és 471 számú alatt bejegyzessorozat a romantikus nagyopererettről.
"Kikelet ucca 3" - Kemény Egon operettjéről az egyik korábbi bejegyzéssorozat olvasható a 732 számú előzmény megnyitásával.
KEMÉNY EGON- Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" (1929)
Pesti-operette 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház
"A fiatal magyar opetettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon.
Első operettje a "Kikelet utca 3.",
melynek szövegkönyvét Harmath Imre írta,
50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszínházban,
ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett."
Az előadásszám megnevezése nagyon fontos (1184 számú bejegyzésben), mert pontos. Van ugyanis olyan, Kemény Egon halála után írt forrás, amely ma is használt és mértékadónak tekintett, holott a "Kikelet ucca 3." esetében az előadásszám és egyéb adatok sem felelnek meg benne a valóságnak!
Előzmény: 1184 számú bejegyzésben beszélgetés Kemény Egonnal, 1931
továbbá
1188 számú bejegyzéshez is:
Nem ismerek ilyen dokumentumot, de még felbukkanhat, talán Németországban.
KEMÉNY EGON ÁBRAHÁM PÁL
Kettőjük emlékére: "Die Blume von Hawaii", Berlin, 1931 / YT video
Nincs valami videó vagy hangfelvétel Ábrahám Pálról és Kemény Egonról?
Ábrahámról egyet láttam, amikor vezényel, bár a hangját nem hallani.
Az operettszerzők közül eddig Lehárról, Gyöngy Pálról és Fényes Szabolcsról (idős korukban) láttam beszédes videót,, Kálmán Imréről, Huszka Jenőről, Jacobi Viktorról pedig hangnélkülit. Majd linkelem az operett mint színpadi műfajra ezeket később.
KEMÉNY EGON- Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3." (1929)
Pesti-operette 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház
KERTÉSZ DEZSŐ SOMOGYI ERZSI
Annuska....Somogyi Erzsi
Laci gróf.....Kertész Dezső
A 366 számú előzményt megnyitva a Színházi Élet beszámolóját olvashatjuk Kemény Egon operettjéről.
Tréfás megjegyzést is találunk az írásban:
"A házmester bizonyára Ábrahám Pál, mert úgy láttuk, ebben a házban ő dirigál."
Kemény Egon zeneszerzői pályája 90 évvel ezelőtt indult, Ábrahám Pál 125 évvel ezelőtt született, kettőjük hat és fél éven át tartó szoros zenei kapcsolata Ábrahám Pál ez idő alatt született műveiben is 1927-ben, a Fővárosi Operettszínházban kezdődött.
Szándékom szerint bejegyzéseinkkel mindkettőjüknek emléket állítunk fórumainkon.
A 1185 számú bejegyzéshez:
"A magasabb színházi politika...."
"Az operett zenéjének hangszerelését Ábrahám Pál vállalta." Ezek a megjegyzések elgondolkodtatóak, ha egyáltalán igaz az utóbbi, amit továbbra is kétségbe vonok.
(Bejegyzéssorozat Ábrahám Pálról Klaus Waller könyve alapján a 3348 számú bejegyzéstől az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumon, benne Kemény Egon zeneszerző hozzáfűződő baráti és zenei munkatársi témakörökkel is.)
Ismétlem: tényszerűen ezt zenetudományi kutatással lehetne megállapítani, nem olvasói fórumon bejegyzett korabeli napilapok, lsd még "8 órai újság" (még csak nem is színházi szaklapok!) egymásközti hírcseréje alapján.
A "Kikelet ucca 3." Kemény Egon kompozíciója, első, nagysikerű 3 felvonásos nagyoperettje.
Somogyi Erzsi szerepét néhány előadás után Eggerth Márta vette át.
Prágai Magyar Hírlap 1929. április 12.
(*) Egy budapesti lap Kemény Egon operettjéről. Budapestről írják: A budapesti Fővárosi
Operettszinház másodkarmesterének, a kassai származású Kemény Egonnak április 27-én mutatják be operettjét. A „Mai Nap“ ezt írja az uj darabról: „Kikelet-ucca 3. Ezt a jóhangjásu utcanevet kedves olvasóim, akárhogy is fogják keresni Budapest térképén egyelőre sehogy sem fogják megtalálni. Ezen utcanév egy soron következő operett cime, melynek az írója Harmath Imre, a diadalmas Verebély-leányok librettistája, a zeneszerzője pedig egy egészen fiatal, alig kuszonkétéves gyerekember: Kemény Egon. Ennek a fiatal zeneszerzőnek a nevével még nem igen találkozott eddig a pesti közönség (egy-egy sikerült dal után nem igen szokták megjegyezni a szerző nevét), ez az első operettje és ami talán eddig még példa nélkül áll a színházak világában, a szereplők, már a próbák kiírása előtt, tudták a dalokat. De nemcsak a szereplők, hanem a szinház összes alkalmazottjainak is kedves melódiái lettek a fiatal Kemény Egon zeneszámai és igen sokszor megtörtént (most már elárulhatom ezt a titkot), hogy a Riviéra Express próbáinak szüneteiben a Kikelet-ucca zenéjére táncoltak a görlicék. Az operettnek a Fővárosi Opereltszinházban már a Riviéra Express előtt kellett volna szinre- kerülnie, de a magasabb színházi politika a Riviéra Expresst indította útnak előbb, hogy az hozza meg a kikeletet — a Kikelet-uccának. De most már megindultak a próbák is Szabolcs Ernő vezetése mellett és Kemény Egon vidám zenéjétől, — mely meglepetés lesz a szakértőknek is — hangos a szinház. Az operett zenéjének a hangszerelését Ábrahám Pál vállalta, ő is fogja dirigálni a darabot, a főszerepeket pedig Fejes Teri, Szokollay Olly, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay, Sarkadi Aladár, Halmai Tibor fogják játszani, a táncokat Rótt Panci tanítja.
Találtam egy riportot Kemény Egonnal a Prágai Magyar Hírlapból 1931. jan. 18.
Beszélgetés Kemény Egonnal, a kassai származású zeneszerzővel, aki félév óta Berlinben él és Í933- ban Hollywoodba készül
Kassa, január 17. (Kassai ezerkesztőeégűnk löL)
A fiatal magyar operettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon. Első operettje, „Kikelet utca 3“, melynek szövegkönyvét Harmatih Imre irta, 50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszinházban, ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett. Karrierjének további szakaszát a „Viktória* világsikere szabta meg, amely a szerző-Ábrahámmal együtt külföldre szólította s most tavaly május óta Berlinben él mint Ábrahám munkatársa.
A tehetséges fiatal muzsikus jelenleg szabadságát tölti otthon családja körében s a vele való beszélgetésünkből a következőket jegyeztük fel a nyilvánosság számára:
— 1930 május vége óta Berlinben élek mint Ábrahám Pál munkatársa, akivel három esztendős szerződést kötöttem. Elsősorban a Viktóriát tanítjuk be a német színpadokon, ahol a darab hatalmas sikerrel fut hónapok óta.
Eddig 44 német színpad játssza a Viktóriát, ezek közül egyedül Berlinben már több, mint 150-szer ment
A német színpadok után Párisban, Londonban és Stockholmban kezdi el diadalutját a Viktória, melyet mindenütt Ábrahám Pállal együtt tanítunk be. 1933 augusztusban kézdődnek el Hollywoodban a Viktória filmfelvételei, melyeket szintén mi készítünk elő Ábrahám Pállal.
— A Viktórián kívül a berlini hangosfilmgyáraknak is dolgozunk s ebből a munkából ki kell emelnem a „Mesék az írógépről* c. filmoperettet, melyet az ismert Szomaházy-regényből ültettek át filmre s amelynek zenéjét Ábrahám Pál szerezte. A hangszerelés munkájában magam is tevékeny részt vettem, ugyancsak több számát hangszereltem Brigitte Helm és Ján Kiepura nagysikerű filmjének, a „Forróvérű városnak is. — Véleményem szerint a „Mesék az Írógépről* az utóbbi esztendő egyik legnagyobb sikere lesz, annyira tökéletes munkát végzett Ábrahám Pál a partitúra megírásával.
— Új operetten nem dolgozom egyelőre, egyrészt, mivel nincs rá időm, másrészt, mert eddig még nem sikerült kapnom jó szövegkönyvet. Ez- időszerint csak egyes számokat komponálok, de ha találok megfelelő szövegkönyvet, megírom a második operettemet is.
KEMÉNY EGON -Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946)
Romantikus nagyoperett
Fővárosi Operettszínház
Latabár Kálmán születésnapja mai évfordulóján Rátonyi Róbert mondatait idézem:
"....Kemény Egon eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott "Kikelet ucca 3." című darabjával. A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."
RUITNER SÁNDOR
A 1103 számú előzmény, bejegyzés archív felvétel, a képen középen Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző zongorán kiséri a "Komáromi farsang" rádiófelvételének egyik próbáját.
Mögötte Fischer Sándor dramaturg áll.
Bal oldalon, a zongorára támaszkodva, a szereplőket nézve látjuk Erdődy Jánost.
Hátat fordít neki Házy Erzsébet, aki a mikrofon felé fordul, tőle jobbra Ilosfalvy Róbert áll, vele szemben a fiatal Ruitner Sándor fejebúbja látszik.
A Rádiószínház bemutatója
KOMÁROMI FARSANG
Daljáték.
Írta: Erdődy János és Gál György Sándor
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre
Csokonai.....Zenthe Ferenc
Ilosfalvy Robert
Lilla..............Korompai Vali
Házy Erzsébet
(Részlet, Rádióújság)
Ma, Dankó Rádió ismétlés: 18.04
KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang " (1957)
Daljáték,
"Nyitány"
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18.04
KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang " (1957)
Nyitány
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
"KEMÉNY EGON
DALOK"
PETŐFI SÁNDOR
ALKONY
ADY ENDRE
BIZTATÓ A SZERELEMHEZ
ZSOLT BÉLA
FELVIDÉKI ESTE
JUHÁSZ GYULA
VIZIMALOM
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
A HOLTAK VONATJA
Rózsavölgyi és Társa, 1945
RÁCZ VALI
Ady Endre születésnapjának mai évfordulóján felidézem Kemény Egon megzenésített versei közül:
KEMÉNY EGON-Ady Endre: "Bíztató a szerelemhez " (1945)
Műdal, 3'30"
Rádió Budpest, I.
című kompozícióját, amelyet 1947-1948 között három további Ady-költemény követett.
Rácz Vali énekelte, zongorán kisérte Horváth Jenő.
1945-ben énekelte Koréh Endre is, 1946-ban Rösler Endre a "Költők múzsái"ciklusban.
KORÉH ENDRE
Megjelent a "KEMÉNY EGON DALOK" című kottakiadványbn, Rózsavölgyi és Társa, 1945
HATVANI
Hatvani István professzor emlékére
születésnapja évfordulóján
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)
Magyar Rádió ( szerzők, rádiós alkotók, szerepek es szereplők)
Gyarmati Borbála képes összeállítása Hatvani István debreceni professzorról.
Dr. HATVANI I. 1718 - 1786
DEBRECENI COLLEGIUM 1538-1938
- bélyeg -
"Hatvani István (1718 - 86) : legendás hírű magyar polihisztor. Debrecenben, majd Baselben tanult, ahol 1747-ben a teológia és az orvostudományok doktora lett. A heidelbergi, marburgi és leideni egyetemek hívták meg professzornak, ő azonban visszatért Debrecenbe, és a kollégium matematika-fizika- és kémiatanára lett. Több latin nyelvű tudományos művet írt, orvosi magángyakorlatot folytatott, a felvilágosodás eszméit hirdette. Debrecen földrajzi helyzetének csillagászati meghatározása is tőle származik. Személyéről a debreceni diákok adomái nyomán ördöngős mondák terjedtek el, amelyek a "magyar Faust" hírébe hozták. - Lósy-Schmidt E.: H.I élete és művei. 1931; Molnár Á.: Debreceni arcok a felvilágosodás századából. 1939."
ÚJ MAGYAR LEXIKON, AKADÉMIA KIADÓ, 1962
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)
Daljáték
Magyar Rádió
Hatvani professzor mellett a másik férfi főszereplő:
Kerekes Máté, Hatvani professzor famulusa, debreceni diák...Simándy József
Simándy József újra "megszólal"...
A kötetet összeállította es szerkesztette: Simándi Péter
"Magyar Rádió, 1955. január 24.
Hatvani diákja: Simándy József
A Rádióban szinte bevett szokás, hogy az operák felvétele általában a VI-os stúdióban, a legnagyobb rádiójátékoké, operetteké pedig az I.-es stúdióban történik. A minap mégis azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI-oshoz vezető megszokott úttól hirtelen elkanyarodott az I-es felé...
Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a "Hatvani diákjai" egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan "kirándulásáról" beszélgettünk vele.
- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb "prózai" szerepem - Fidelióban elmondott három-négy mondat - után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombeli emlékek...
Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi, és egyben legemlékezetesebb operai élmény napján, 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás végén felcsattanó taps kárpótolt mindenért. Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért a művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam a "Hatvani diákjai" szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngős debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes , érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.
A közönség kiváncsian várja Simándy kirándulását. Mi is szívesen talákoznánk vele többször is az I.-es stúdió tájékán...
A riport szerzője: Haán Endre"
Bízom benne, hogy Simándi Pétert - akárcsak engem - öröm tölti el, hogy könyve alapján Kemény Egon és Simándy József barátságát és a nagy sikerű, sok szempontból kivételes újdonságokat hozó daljátékot, a "Hatvani diákjai"-t Hatvani István professzor születésnapjának holnapi évfordulója alkalmából internetes komolyzenei napilapunk fórumán felidézhettük.
PETRESS ZSUZSA
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)
Daljáték
Magyar Rádió
"Megkérdeztem a madártól...- Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc
A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A női főszerepben:
Amálka, Fodorító csizmadiamester leánya....Petress Zuzsa
"Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, ami ennél több, énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval."
(Részlet, Színház- és Filmművészet, CS. P.,1955/ 830 számú bejegyzés)
BESSENYEI FERENC
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)
Daljáték
Magyar Rádió
A főszerepben:
Hatvani professzor....Bessenyei Ferenc
"A "Hatvani diákjai" bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további, hasonló törekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stíluszavarában."
(Részlet, Új Zenei Szemle, Tamássy Zdenkó,1955/ 406 számú bejegyzés)
1171 számú bejegyzéshez:
"már napok óta próbálják a "Lulu" című zenés francia vígjátékot" ehhez kapcsolom a Délibáb riportját Kemény Egonnal, akit Szabolcs Ernő rendező kért fel korrepetítornak a Fővárosi Operettszínházba, e munkát a "Lulu" -val kezdte.
Tovabbá jelzem, hogy
A "Kikelet ucca 3" szerzőtársai Bródy István és Harmath Imre lettek. (A cikkben szereplő Lakatos László helyett.)
"Kemény Egon neve ezelőtt a darab előtt egy Honolulu c. charleston kapcsán kerül említésre a lapokban, de még ő ekkor nagyon fiatal volt." - írtad, és ebből a megfogalmazásból sajnos kiderül, hogy nem vagy elég tájékozott az életműben, az 1927-1929 alkotói időszakról az elmúlt hónapokban részletesen írtam illetve korábban a "Honolulu"-ról többször írtunk, rangjához mérten. A Színházi Élet mellékletében jelent meg, gramofonfelvétel készült, kottakiadvány is, Dénes Oszkár és Érckövy László énekelték, és egyebek....a bejegyzésekben megtalálható.
Majd:
" Kemény Egon neve ekkor kerül még elő a lapokban"...nemcsak a stílus furcsa, amint ezt megírtad, hanem pontatlan is, hiányos, pl. : "A három jómadár" c. gyermekelőadás, revűoperett, és más darabok, előadások, tudósítások a budapesti és a kassai lapokban.
Fórumtársi üdvözlettel arra kérlek, hogy tájékozódj ezen a fórumon Kemény Egon műveivel kapcsolatosan a bejegyzések tekintetében is, mielőtt megfogalmazod írásodat.
Mindenesetre köszönöm mai bejegyzéseidet, és örülök, hogy Ábrahám Pál zeneszerzőről születésének 125. évfordulója alkalmából barátja és zenei munkatársa, Kemény Egon zeneszerző fórumán ily módon megemlékeztünk.
1170 számú bejegyzéshez:
Ez a tudósítás a zenekari főpróbáról szerepelt már fórumunkon.
A szégyenlős szó jelentése és a viselkedés is mai világunkban már alig értelmezhető...eltűnőben van.
Akkor, ebben az esetben tisztelettudót jelentett, amint a szövegből kiderül:
"...mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves is jóval öregebb nálam, és - nekik kell azt játszani, amit én irtam!" (Kemény Egon, 1929)
1169 számú bejegyzéshez:
"a két szerző közötti együttműködés később jött létre" írtad, ehhez hozzáfűzöm, hogy a kettőjük közötti szerződés jött később létre.
Tudomásom szerint - ugyanis mint tudjuk, a lapokon kívül más források is vannak - Kemény Egon zeneszerző a "Zenebona" hangszerelésében is részt vett, akkor már másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínházban.
A "Zenebona" előkészületeiről van laptudósítas a fórum bejegyzései között, ha jól emlékszem Ardelao találta meg és jegyezte be.
Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelése a "32-es baka vagyok én" volt, Ábrahám Pál "Az utolsó Verebélylány" című operettjében.
Korábban ezt is megírtuk már.
"Annyi bizonyos, hogy az 1934 utáni Ábrahám darabok hangszerelésében már Kemény Egon nem vett részt" - írod.
Ez sem nem bizonyos, sem nem igaz!
A szerződést bontotta fel Kemény Egon, de Ábrahám Pál felkérését adott esetben elfogadta, pl. A "Hotel Kikelet" c. Ábrahám film "Késő" c. hawaii tangó hangszerelését, amely Nádor Kálmán kiadásában jelent meg, 1937-ben. A korábbi szerződéses munkákkal ellentétben itt már Kemény Egon neve megjelent a kottakiadvány címlapján és belső oldalain is...!
További művek még a "3:1 a szerelem javára" és a "Mesék az írógépről", amelyekben szintén Kemény Egon hangszerelői munkája is benne van.
Kemény Egon zeneszerzői munkája 1934-től elsősorban a budapesti Rádióhoz kötődik.
8 órai újság 1928. augusztus 23.
— Francia zenes-vígjáték, Ábrahám - operett,Wallae-darab a Fővárosi Operettszinházban. A Fővárosi Operettszinbázban már napok óta próbálják a Lulu című zenés francia vígjátékot, amelynek szeptember közepén lesz a bemutatója. Faludi Sándor, a Fővárosi Operettszínház igazgatója, gazdag programmot tűzött ki az idei szezonra. Bár főleg zenés darabokat kíván bemutatni, néhány világsikert aratott prózai darab, különösen vígjáték is, előadásra fog kerülni az operettszínházban. A Lulu után Ábrahám Pál és Harmat Imre operettje, majd Szilágyi— Eisemann revüje kerülnek sorra, ezután pedig az első prózai darab, a világhírű Wallaee Varázsló című darabja. Új zeneszerzőt is avat ez évben a Fővárosi Operettszínház egy magyar fiatalember személyében. Kemény Egonnak hívják az új zeneszerzőt, aki Lakatos László Kikelet-utca 3. című operett-librettóját zenésítette meg.
Kemény Egon neve ez előtt a darab előtt egy Honolulu c. charleston kapcsán kerül említésre a lapokban, de még ő ekkor nagyon fiatal volt.
1928. 11. 11. Kemény Egon neve ekkor kerül még elő a lapokban, a Beretvás Károly és Lajtay Lajos: Dörmögő Dömötör c. gyermekdarabját vezényli az Operettszínházban.
8 órai újság, 1929. április 18.
A szégyenlős komponista
A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca 3..“ című operett-újdonság első zenekari próbája. A sanzonok, indulók, nóták, kuplék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmaih Irme, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista.
— Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . .
— Miért szégyenled magad?
— Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . .Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban
nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . . .
Szombat PESTI NAPLÓ 1928. március 3. Lakatos László Zenebona
A Fővárosi Operettszínház údonsága
Végre: operett az — Operettszínházban. Operett, mégpedig ízig-vérig, valódi jazz-operett. Szövegben is, zenében is. A librettó modern és nívós. A zene: friss és üdítő. Lakatos László, a rutinos, jószemű Bródy István ötletét teljes estét betöltő librettóvá szélesítette. Librettót Nem is, — sokkal több: fordulatos, pergő ütemű. mulatságos — vígjáték. Önmagában is teljes és önmagában is siker. Lakatos László, a színpad nagyszerű ismerője, ebben a librettóban valami egész kedves játékot rejtett el, s a cselekmény fordulatainak szövevényében bujtatja, csillogtatja, fejleszti, rejti, sűríti tovább, hogy végül is egy frappáns ötlettel, fölényesén keresse ki és adja élénk a megoldást. Bájos fintorok, nevettető tréfák, piruettek, bukfencek, és egészséges, maró szatíra keverednek egybe ebben az érdekes szövegkönyvben, amely mintha egyben enyhe paródiája is volna a divatos francia operettek már-már egészen szokványossá váló szövegkönyveinek. Él ez a cselekmény, még akkor is, amikor bátor tréfálkozással az életnek pontosan a visszáját mutatja.
A zene: tizenkét külföldi sláger és öt eredeti magyar jazzáru. Az eredeti számok kitűnő szerzője: Ábrahám Pál ötletes komponista; nyeresége az operettnek és a magyar muzsikusgárdának. Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb,12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat, amelyekből három hatásos finálét is épített. Kitűnő, a szövegkönyvhöz méltó, nívós munkát végzett. Külön elismerés illeti meg a tizennégytagú, pompásan működő zenekar dirigálásáért.
A színház áldozattal állt a szerzők mellé; szereposztásban, kiállításban és rendezésben is a tőle telhető legjobbat adta. Az együttes játéka elsőrangú.Fejes Teri játéka diszkréten finom, franciásan pikáns, éneke kedves, táncai nagyszerűek Mellette, ugyancsak az első vonalban: Gombaszögi Ella hatásosan szövi át és aknázza ki humoros szerepének minden lehetőségét. Ez a fiatal, talentumos művésznő Seraphine szerepében. A Zenebona főpróbájának sikerét teljes mértékben pecsételte meg a bemutató est hangos. nagy sikere, amelynek során, az egyes felvonások végén számtalanszor hívták a 'lámpák elé a szerzőket és a szereplőket.
Mindenesetre ez a darab még 1927 végén és 1928 elején készült, és a két szerző közötti együttműködés később jött létre. 1927-től lett Ábrahám karmester az Operettszínházban.
Annyi bizonyos hogy mindkét szerző hangszerelt, és hogy az 1934 vége utáni Ábrahám darabok hangszerelésében már Kemény Egon nem vett részt, így a Történnek még csodákban, a 3:1 a szerelem javárában, a Dzsainahban, a Júliában és a Fehér hattyúban.
A Mese a Grandhotelben, ez passz, mert pont 1934-es.
Annyira rosszul működik a lap. Először küldjétek el mindeképp utána szerkesztés, nehogy elvesszen a munka.
KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Mert más a párja" (1930)
Tango , 17 szólam
Saxofon B, in B Trombita, C Basso, Banjo...Harmonium, Cello...
hangszerelésben komponálta és hangszerelte a zeneszerző.
Ezt a zenedarabot Budapesten előadták, a Rózsavölgyi és Trsa kiadónál megjelent kottakiadványban, 1930-ban, Kemény Egon zeneszerző berlini éveit (1930-1933) megelőzően.
Kemény Egon zeneszerző részére tehát nem volt "új hangszer a bendzsó", a
"Die Blume von Hawaii" (1931) hangszerelésekor!
(lsd. 1164 számú bejegyzés: "új hangszereket is lehet hallani, pl. bendzsó")
1139 számú bejegyzéssorozatomhoz kapcsolódik a Cello szólam a fenti zeneműben.
Hatvani István professzorra emlékezve, halála napja évfordulóján
Hatvani professzor
történeti személy, Hatvani István (1718. november 21 - 1786. november 16.) debreceni tanár, ref. lelkész, orvos és természetbúvár.
Alakja köré tanítványai, a debreceni kollégium, diákjai eredetileg csipkelődve, humorral és babonaellenes éllel csoportosították a közszájon forgó, régi korok bűbájosainak történetéből kölcsönzött mondákat.
Előadják mint varázsolt vizet a Fehér-szálló tánctermének padlójára, hogy a szoknyájukat kapkodó asszonyoknak bebizonyítsa, hogy bizonyos esetekben tisztességes asszonyoknak is pirulniuk kell.
Fenti mondatokat a Néprajzi lexikon szócikkéből ragadtam ki, a "Hatvani diákjai" kedvéért, ahol Elmira sanzonjában hallhatjuk a történetet.
KEMÉNY EGON: "Elmira sanzonja" - Mezey Mária énekel
Hatvani professzor, Néprajzi Lexikon
Hatvani István rövid életrajza
A "Zenebona" dalbetétjeiről is írtunk korábban, érdeklődés esetén meg lehet keresni. Néha egymásnak némileg ellentmondó írások is megjelentek a lapokban. 1146 számú bejegyzésben leírt színlapon (Fővárosi Operettszínház,1928 ) még nem szerepel zeneszerző neve.
Nyilvánvaló, hogy együtt hangszereltek, és hát ez a kooperáció nagyon jó eredményre vezetett. Ábrahám maga is jól értett a hangszereléshez, - de mint tudjuk kevés ideje volt sok más elfoglaltsága - hisz pályája kezdetén külföldi számokat hangszerelt és így született a Zenebona dalai kb. fele, a többi saját szerzemény. 48 hangszer az pedig rengeteg, nehéz lehetett összehozni, ráadásul új hangszereket is lehet hallani, mint pl. bendzsó.
A Hawaii rózsája jövőre meghallgatható lesz a Lehár fesztiválon Bad Ishle-ben a Lehár Mosoly országa mellett.
https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA
Ezen a linken meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája operettet eredeti verzióban, rekonstruált változat.
Óriási siker volt!
Mesteri hangszereléssel...
A fórum névadójáról szóló részt kiemelem:
"Nem szabad említetlenül hagyni Kemény Egont, aki Ábrahám Pál hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásaban."
A hűséges is igaz...
Ne lepődj meg, mert mindig beszúrom és utána javítom a szerkesztéssel.
A két utóbbi bejegyzés: 1156, 1157
Köszönöm a két utóbbi bejegyzésedet.
A "Pármai ibolya" kottakiadványról Ibolya-napon én is írtam.
Kálmán Imre szolgálatába nemigen lehetett szegődni... ezt is megírtuk már, sőt azt is, hogy Kemény Egon zeneszerző atyai jóbarátja volt.
Mindenestre érdekes cikkek, főleg, ha időrendi sorrendben olvassuk őket.
Abból a szempontból fontosak, hogy feljegyezzük, mely műveket hangszerelt Kemény Egon. Az archív rádiódelvételeken nemreg hallottuk pl. a "Csárdás"-t, "Nem tudok hinni magának...".
Kemény Egon 1927-1929 között komponált és bemutatott zenedarabjait alább bejegyeztem.
Esti Kurir, 1931. július 29,
„Die Blume von Hawaii" premierjén
Interparlamentáris színigazgató-kongresszus Lipcsében — Rozi Bárzfini. meghódította a német közönséget
Lipcse, 1931 julias 24.
Délután hat óra.
Á szállodahall tele van már szmokingos urakkal. Áhrahám uj operettje a világ minden részéből idecsőditette a színigazgatókat, akik a hal asztalánál ülve kis csoportokat alkotnak és titokzatosan suttognak. Mintha ma lenne itt a színigazgatók világkongreszusa.
Megérkezik autóján Ince Sándor, aki Karlsbadból elhozta magával Bálint Lajost, a Nemzeti Színház titkárát, Bródg Istvánt, a Magyar Színház igazgatóját és Tihanyi Vilmost, a Király Színház főrendezőjét is.
Háromnegyed nyolc.
Leipzig hatalmas főtere hemzseg az autóktól Fehér plasztrónok és még fehérebb dekoltázsok villannak elő az autókból, hogy besiessenek az impozáns Neues-Theaterbe, amelyre ma az egész színházi világ egyforma érdeklődéssel figyel.
Nyolc óra.
Az elsötétült nézőtéren a közönség tapsorkán bán tör ki, amikor Európának ma egyik legnépszerűbb operettkomponistája, Ábrahám Pál, elfoglalja a karmesteri emelvényt.
A nyitány a szimfónikus es jazz-zenének csodálatos keveréke. Az első néhány széles, klasszikus akkord után a mesterien hangszerelt zenekarban alig hallhatóan felcsendül a hawai gitár meleg, buja hangja... De azonnal felderülnek az arcok akaratlanul is, ritmikusan mozognak a fejek; a sötét nézőtéren úgy érezni, mintha a székek, a csillárok, a levegő is masírozna: A zenekai az új Ábrahám, indulót játsszák *
’ Felgördül a függöny és szemeink elé tárul s gyönyörű kép: Honolulu. A színpadi félhomályban festői hawai kosztümökben majdnem az összes résztvevők, a háttérben a sötét hullámzó- tenger és a színpad balsarkában néhány frakkos pár és estélyiruhás hölgy (köztük égszínkék álomruhájában Bársony Rózsi)../
Az együttes remek megnyitója és néhányszavas párbeszéd után Bársony Rózsi és Fritz Steiner duettje következik. Ezt az első táncduettet a közönség háromszor ismételtet! el. — Barzoni! Barzoni! — kiállja a közönség. Bársony Rózsi befutott!
És a siker egyre fokozódik leirhatatlanul.
Az est legünnepeltebb hősei: Ábrahám Pál és Bársony Rózsi.
A fordulatos, nagyszerű szövegkönyv írója: "Földes Imre, német átdolgozó!: Alfréd Grünwald és dr. Fritz Löhner-Beda.
A mesteri, rutinos rendezés Práger Miksa érdeme. A táncokat a már nálunk is sok sikert aratott, I. Piddöck angol táncmester tanította be. Rita Georg, az operett primadonnája, Laya hercegnő és Susanne Provénce párizsi kokott kettős szerepében felejthetetlen alakítást nyújtott. Nem szabad emlitetlenül hagynunk Kemény Egont, aki Ábrahám Pál hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásában. A festői kosztümöket is magyar művész: a tehetséges Váradi Tihamér tervzete. Kis szerepeikben is jót nyújtottak: Lona Erdy (Vásárhelyi Gyula berlini magyar újságíró felesége), Tarján György, a Fővárosi Operettszinház volt tagja, Bob Grach (alias Weisz Imre, akinek ez volt második színpadi szereplése, először Reinhardtnál lépett fel egy revüben).
A B. Z. am Mlttag, Berlin legtekintélyesebb újságja háromhasábos cikkben számol be a nagy magyar sikerről:
• A közönség gyorsan tüzet fogott és mondhatni gázsi nélkül a színészekkel együtt játszott: részben a zene ritmusaira, részben szabadon, azonban mindig elragadtatással tapsolt.)
Jylius 25. déli 12 óra.
A lipcsei szálloda kiürül. A külföldi szinigazgatók boldogan utaznak vissza hazájukba, érdemes volt Lipcsébe jönniök. A telefon szakadatlanul szól, Zürich, Párizs, London, Barcelona, Amerika egymásután hívják a telefonhoz Ábrahámot, hogy gratuláljanak a nagy sikerhez és lekössék színházuk részére ezt az újabb magyar sikert. Eddig 264 színház kötötte le Ábrahám operettjét!
Flseh Károly.
Pesti Napló 1934. 04. 09.
Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.
Pesti Napló 1934. április 21.
Kemény Egon tervel. Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes-Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezónban már csak saját munkáimat hangszerelem.
Ma van Hatvani István debreceni tudósprofesszor születésének évfordulója, az ő munkássága körül forog KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" című daljátéka (1955).
1153 bejegyzéshez;
Vicces látásmódod van...az élet, a dokumentumok komoly dolgok.
Akkor még nem volt fénymásoló, se skenner, max. indigó, Kemény Egon szebben írt Ábrahámnál - aki ilyenekkel nem vacakolt - ezért őt erre is alkalmazta.
Visszatérve Ábrahám Pál és Kemény Egon barátságára és alkotótársi zenei munkáira - tegnapi műsor, "Túl az Óperencián" - most már az itteni új lehetőséggel képen is megjelentethetjük Ardelao fórumtársunk korábbi bejegyzésének részleteit:
Kemény Egon kéziratai: kottafüzete és a partitura részlete, Ball im Savoy (1932)
A berlin évek alatt Kapellmeister-ként is részt vett az Ábrahám-operettek színre- és filmre vitelében.
Most hangzott el, Dankó Rádió ismétlés ma:18.04
Kedves Hallgatóink Ábrahám Pálra emlékezve kihagyhatatlan egy név Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző neve.
Aki nem csak mint barát, hanem, alkotótárs is Ábrahám mellett állt. 1931 után Ábrahám Pál berlini műveinek jó részét Kemény Egon zeneszerző hangszerelte. Őt is megidézve jöjjenek a "Szerencsés utazás" operettjének dallamai. Az Előjátékot halljuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tolmácsolásában, vezényel Lehel György.
Az ismétlésben kb. 18.50-től hallható.
A mai műsor részleteire majd még visszatérek.
Ezen a fórumon a fent idézett életrajzi adatokat külön köszönöm Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
KEMÉNY EGON
kétszeres Erkel-díjas zeneszerző
A fénykép 1935 körül készült, ekkor már - Ábraham Pál zenei munkatársaként Berlinben töltött évek (1930-1933) után - újra Budapesten élt és komponált.
"Magyarújság
Színház- Kultúra
Kassai zenészek nagy sikerei külföldön
Peschkó Zoltán orgonaművész, Németh Miklós énekes és Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje - Egy 18 éves új csillag tűnt fel Kassán
....
Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramfónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója. A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta. Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. A tehetséges kassai származású komponista, aki éveket töltött a berlini filmstúdiókban, állandóan Pesten él, ahol megházasodott és szorgalmasan dolgozik újabb kompoziciókon.
...."
1936
"Karády Katalin legszebb dalai"
Lemezborító, rajta 1/2:
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Ma éjjel" (1946) Karády Katalin énekel (YT)
A zeneszerző hangszerelése gramofonfelvételhez, tangó-dal a "Fekete liliom"-ból.
Dankó Rádió
Ezen a héten Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Ábrahám Pál és Kálmán Imre magyar zeneszerzők életművét idézi fel.
Tegnap, továbbá a hét elején Ábrahám Pál műveivel foglalkozik a műsor, ennek során eredeti felvételeken betétdalokat is hallhattunk a "Zenebona" és az "Utolsó Verebélylány" című darabokból.
Az elhangzottakhoz hozzáfűzöm az alábbiakat,
korabeli plakátokon ez áll:
"Fővárosi OperettSzínház
1928. november 18. vasárnap
Jazz-operett
Zenebona
3 felvonásos vidámság sok muzsikával. Írták: Bródy István és Lakatos László. A dalok szövegét: Harmath Imre
Rendező: Szabolcs Ernő Karmester: Ábrahám Pál"
A zeneszerző neve nincs feltűntetve, az idők során Ábrahám Pál műveként maradt fent.
Előző nap, 1928. november 17-én, szombaton, ugyancsak délután 1/2 4-kor volt a Fővárosi Operettszínházban a "Dörmögő Dömötör" gyermekelőadás bemutatója, Sarkadi Aladár felléptével "látványos operett-revű 3 felvonásban", ahogy a színlapon olvasható. Karmester: Kemény Egon.
A "Zenebona"szerzői közül Bródy István és Harmath Imre Kemény Egon: "Kikelet ucca 3" című pesti-operettjének társszerzői lettek. A nagyoperett rendezője Szabolcs Ernő, karmestere Ábrahám Pál volt.
Bemutatók:
Budapest, Fővárosi Operettszínház 1929. április 27.
Kassa, Kassai Nemzeti Színház, 1927. október 14.
"Fővárosi OperettSzínház
Ma és mindennap
este 8 órakor
Az utolsó Verebélylány
Operett 3 felvonásban
Drégely Gábor: "A kisasszony férje" című vígjátékéból írta: Harmath Imre
Zenéjét Ábrahám Pál szerezte"
A "32-es baka vagyok én" című világhírűvé vált induló ("Ich bin kein Hauptmann") is elhangzott tegnap, Ambrózy Ferenc előadásában, Kemény Egon zeneszerző hangszerelésével,
Ábrahám Pál és Kemény Egon zenei együttműködése innen indult tehát, hat és fél éven át tartott.
Kemény Egon zeneszerző Ábraham Pál zeneszerző mellett az 1926-1928 évadokban a Fővárosi Operettszínház másodkarmestere, 1928-tól állandó karmestere volt. Első zenedarabját 1927-ben Dénes Oszkár és Érczkövy László fellépésével mutatták be.
(Fentiekről lsd korábbi bejegyzéseink)
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
KEMÉNY EGON-Raics István: "Sárga falevél" (1951)
Új YT felvételen hallgathatjuk meg Kishegyi Árpád előadásában az eredeti művet, itt!
Ma! Dankó Rádió ismétlés: 18.04-től
100 évvel ezelőtt született Csikós Rózsi színésznő, kedvelt és híres szubrett, akinek emlékét Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsor elején idézte fel.
A művesznő vidám közvetlenséggel beszélt pályája alakulásáról, fő céljáról, a siker eléréséről.
Petress István riportalanya volt, természetesen férje Fényes Szabolcs zeneszerző, a Fővárosi Operettszínház igazgatója is több témában megemlíttetett, majd az archív felvétel egyik kérdése így hangzott:
- Melyik operettben nem játszott végül is?
- Jaj, hát nagyon sokban... a "Fekete liliom"-ban...mert Szabolcs minden igyekezetével olyan darabot állított színre, ami fantasztikus.
A fenti idézet nem teljesen szó szerinti, de a fórumhoz kapcsolódóak mindenképpen.
Csikós Rózsinak színházigazgató férje ugyanis kertelés nélkül elmondta, hogy nem olyan nagy név, nincs olyan híre, hogy egyes szerepeket megkapjon. Ezt az állítást a művésznő elfogadta tőle.
Érdekes kor- és operettszínházi dokumentum ez a rövid részlet.
KEMÉNY EGON- Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom"(1946)
Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház
Bejegyzéseinkben korábban idéztük a kritikákat és Fényes Szabolcs színházigazgató szavait is, aki 1946-ban a nehéz gazdasági helyzetben Kemény Egon zenéjétől várta azt a sikert, amely a színházat megmenti az anyagi csődtől. Reménye beteljesedett!
1957-ben a "Valahol Délen" felújítása került színre, színházigazgatói karrierje újabb szakaszában.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió