SOMLAY ARTÚR
"Fűszer és csemege" (1940) irodalmi mű feldolgozása, hangosfilm
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető mai műsora kezdetén hívta fel a figyelmet Somlay Artúr halálának évfordulójára.
Juhász Gyula: Somlay Arthurnak (1924)
"Pozsony és Kassa dómjának harangja
Zeng fönséges hangodban, Somlay,"
Ebből az alkalomból KEMÉNY EGON: "Fűszer és csemege" (1939) fimzenéjével emlékezem meg nagy színészegyéniségünkről. Somlay Artúr Puskás Aladár szerepét alakította.
(A hangosfilmről számos bejegyzést tartalmaz fórumunk, egyebek mellett 443 és előzményei)
KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Feketeszemű kis párom", blues
A "Kikelet ucca 3" c. (1929) pesti operette-ből - Fővárosi Opererettszínház - a fenti ének- és táncszámot Somogyi Erzsi és Kertész Dezső adták elő.
"Fűszer és csemege" (1939)
Hangosfilm
Plakát
A "Csemege" felirat alatt látjuk:
ZENE: KEMÉNY EGON
Természetesen Vízváry Mariska neve is olvasható, Somlay Artúr, Jávor Pál, Szörényi Éva játszották a fő szerepeket.
Ma! Dankó Rádió ismétlés: 18.04-től
A Magyar Opera Napján a műsor zárásaként
KEMÉNY EGON szimfonikus könnyűzenéje hallható, rövid részlet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
A 1064 -1070 számú bejegyzéseimmel és előzményeikkel a cselló hangszeren át vezető zenei vonal kezdeteit próbáltam feltérképezni Kemény Egon életművében, amely művészete legkorábbi szakaszától - Kassa, Bécs, Budapest, 1921-1927 - nagy jelentőséget kapott muzsikájában.
(Kerpely Jenő Popper Dávid tanítványa volt)
Ez év március 1-én (előzmény 790) a "Túl az Óperencián" című műsorban hallhattuk újra
"Könnyűzene szimfonikus zenekarra, gordonkára, hegedűre és zongorára" című művét, szvit 4 tételben (1955, 17')
A rádiófelvételen (1955) a gordonkaszólót Tokaji András a hegedűszólót Ramor Ervin, a zongoraszólót Petri Endre játszotta.
Kisért a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Vezényelt: Lehel György.
A "Békebeli primadonna" (1947) kapcsán már említettem, Neményi Lili operaénekesnő valamint Rátonyi Róbert színművész (1949-ben, az első rádióoperett - Kemény Egon: "Májusfa"- egyik főszerepét is ő alakította) nevét, akik Kemény Egon több művében is szerepeltek.
Érdekes Kemény Egon életművében felfedezni majd áttekinteni, hogy a rendezők - adott esetben a zenei rendező vagy a zeneszerző javaslata alapján - zenedarabjaiban mikor és kire osztották a szerepeket. Ezekről a műhelytitkokról is említést tett Ruitner Sándor műsoraiban.
Visszatérve a "Békebeli primadonna"-'ra Vízváry Mariska ( Ómama szerepében) nevét emelem ki, aki a Nemzeti Színház örökös tagja volt. 1939-ben forgatták és 1940-ben mutatták be Kemény Egon zenéjével a "Fűszer és csemege" című hangosfilmet - emlékezetes közönségsikert aratott - , amelynek szintén egyik jelentős szerepét alakította Somlay Artúr oldalán.
A filmből még nem találtam fényképet a nagyszerű művésznőről, ezért híres szakácskönyve címlapjával emlékezem meg róla, amelyen időskori arcképe látható.
A "Békebeli primadonna" teljes szereposztása a 373 számú bejegyzésemben tekinthető meg.
A tegnapi ünnepi műsor záróakkordjaként
KEMÉNY EGON: "Könnyű-zene" című
- nagyzenekari szvit, 3 tételes, 1954 - műve csendült fel, amelyet teljes egészében sugárzott a Dankó Rádió.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
(A műcímet Nagy Ibolya pontosan mondta be.
A zenekar neve sajnos pontatlan volt, talán adatbeviteli ok miatt, lehet, hogy nem lehet egykönnyen javítani.)
Ma! Dankó Rádió ismétlés: 18.04-től
KEMÉNY EGON: "Könnyű zene-szvit" (1954)
12'20"
Szvit nagyzenekarra, 3 tételben
Magyar Rádió
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Ma kb. 18.50-kor , a Nemzeti Gyásznap ünnepi műsorának záróakkordjaként fog felcsendülni a mű egyik tétele.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Köszönöm a bejegyzést, a mai műsort - talán másokkal együtt - ma én is az ismétlésben fogom meghallgatni. Szerencsére erre is van mód és lehetőség!
Meghallgatás után majd tisztázhatjuk a műcímet, az biztos, hogy Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjét nem esztrádzenakar játszotta, hanem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Ha a karmester személyéből indulunk ki, aki Polgár Tibor, akkor másik műről van szó, visszatérhetünk erre.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián c.,mai adásának legvégén hangzott el:
Kemény Egon: „Könnyűzene vonószenekarra” (1952.) Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, Polgár Tibor vezényelt.
A rádióban újrameghallgatható lesz ez a zenekari szerzemény a ma 18 órakor kezdődő ismétlő műsor utolsó számaként.
Karády Katalin budapesti otthonában.
KEMÉNY EGON-Raics István: "Sárga falevél" (1951)
Dalkeringő, 3'
Elsőként Lantos Olivér énekelte illetve Karády Katalin a Magyar Rádióban.
Ebben az évben (1951) hagyták el mindketten Magyarországot.
Megjelent a Zeneműkiadó 1952-es "Újévi Album"-ában.
Kemény Egon zeneszerző műveiben a Nemzeti Színház rangos és ünnepelt színésznői is játszottak:
"Kikelet ucca 3" (nagyoperett,1929) - Somogyi Erzsi
"Fűszer és csemege" (hangosfilm,1939) - Vizváry Mariska (próza)
"Őszi séta" (dalciklus,1952) - Lukács Margit (próza)
"Valahol Délen" (nagyoperett,1956) - Mezei Mária
Ez a felsorolás talán nem is teljes, kiegészítésekkel vissza lehet térni rá.
Dankó Rádió ismétlés: ma 18 órakor
KEMÉNY EGON: "Tango" (1954)
6'
A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.
Ismétlés ma, kb. 18.04 órakor
Ábrahám Pál zeneszerző születésnapjának évfordulóján két részlet hangzott fel, a Magyar Rádió archív felvételei.
Óhatatlanul is felsejlik ezen a fórumon ez alkalomból a két zeneszerző barátsága, zenei munkakapcsolata, az ez időszak alatt komponált három világhírű Ábrahám-operett.
Ábrahám Pál szerzeményeiből most a "Hawaii rózsája" és a "Viktória" részleteit halljuk majd az ismétlésben, kb. 18.30-tól.
Házy Erzsébet és Melis György énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Halottak napján szeretettel emlékezem Ábrahám Pál és Kemény Egon zeneszerzőkre.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió
KEMÉNY EGON: Tangó
Nagy Ibolya műsora
Lehel György két évtizeden át vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara karmestereként Kemény Egon műveit.
Ezen a héten Zempléni Mária operaénekesnő a műsor vendége.
KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéről (1957) többek között a 1118 számú bejegyzésben írtunk.
A tegnapi műsor zárásaként a "Nyitány"-t hallottuk.
Lehel György karmester
Most! Dankó Rádió a délelőtti adás ismétlése: 18 órakor kezdődik
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió a délelőtti adás ismétlése: 18 órakor kezdődik
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
A "Békebeli primadonna" szereplői közül Neményi Lili, Vizváry Mariska, Bilicsi Tivadar, Zentai Ferenc, Ráthonyi (Rátonyi )Róbert szerepeltek már korábban is illetve kaptak később is újabb előadói lehetőséget Kemény Egon műveiben, róluk már írtunk itt, a zeneszerző fórumán.
Keresztessy Mária, Sitkey Irén, Oláh Böske, Németh Marika, Hajnóczy Lívia nevére is visszatérek majd, ha találok még előadásukban szerepeket az életműben.
Kassa - a Fő utca egyik részlete a Színházzal - Kemény Egon zeneszerző neveltetésének színhelye.
Megtaláltam a képet, amelyről már írtam, majd megkeresem hozzá a bejegyzés számát.
Magyar Rádió
Címlap
III. évfolyam
1947. augusztus 8.
"Neményi Lili
augusztus 12-én a
"Békebeli primadonna"
zenés vígjáték női főszerepét játssza.
(Várkonyi Stúdió felvetele)"
Zene: Kemény Egon
70 évvel ezelőtt mutatta be a Magyar Rádió, Budapest I. programján
Kemény Egon-Thurzó Gábor- Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" című rádiójátékát.
(előzmények: 1109, 377, 373, 372 számú bejegyzések)
Ez a zenés vígjáték egyéb évfordulókhoz is kötődik ebben az évben:
90 évvel ezelőtt indult Kemény Egon zeneszerző pályája, amelyet mindvégig siker koronázott,
100 évvel ezelőtt született Fábry (Fábri) Zoltán, a darab rendezője,
25 évvel ezelőtt hunyt el Rátonyi Róbert, aki a rádiójátékban a fűszerüzlet tulajdonosát játszotta.
Németh Marika a főszerepet alakító Neményi Lili unokáját formálta meg.
Neményi Lili Kemény Egon dalait és sanzonjait nagy sikerrel énekelte, Németh Marika - úgy tudom - csak ebben a Kemény-műben szerepelt.
Érdekesség, hogy Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttesében Kemény Egon zongorázott, Somló Sándor vezényelt.
A rádiójáték a 19 órakor kezdődött az "Előadás a stúdióban" programban.
Az I. és a I. felvonás között a szünetben Hírek-et és Sporthírek-et olvastak fel.
Az előadást viaszlemez-felvételen sugározta a Magyar Rádió, majd ismételte.
Kálmán Imre szobra a Budapesti Operettszínház bejárata előtt.
(Nemrég én is tisztelettel melléültem, különös érzés volt...)
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Kardos György: "Krisztina kiassszony" (1961)
Nagyoperett, Miskolci Nemzeti Színház
A főszerepben: Komlóssy Teri (előzmény 488)
"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya vendége ezen a héten Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Hallhatatlanok Társulatának örökös tagja volt.
Hangja, hanghordozása természetesen sajátja, mégis minden nap azt is figyeltem, mikor fedezem fel benne szüleiét...
Okos, mértéktartó meglátásait szívesen hallgattam, ám bevallom egyik kedvenc filmem is pergett gondolatban a szemem előtt, a vidám és kedves, "életből merített" "Butaságom története" - főszerepben Básti Lajos.
Kedden a Művésznő édesapjáról elmondott emlékeit Nagy Ibolya Ábrahám Pál: "Hawaii rózsája" (még az eredeti, a Kemény Egon hangszerelői korszakból, ugyanis Ábrahám Pál halála óta új hangszerelések is vannak) egyik dalával zárta. Ez a szerkesztői ötlet, a dal és az előadás rám váratlanul hatott, nagyon megkapó és szép volt, kicsit megilletődtem...
Az egykori Magyar Rádió épületének részlete a Pagodával.
Az egymásra épülés egyik oka lehetett
Kemény Egon zenéinek sikere,
a rádióhallgatók várták újabb és újabb műveinek bemutatóit a Magyar Rádióban, erről korabeli rádióújságok tanuskodnak.
Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").
Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte - előzmények: Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.
Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).
Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.
A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.
NAGY IBOLYA, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" címů műsora szerkesztő-műsorvezetője, énekművésznő portréja.
(Sajnos nekem még mindig nem sikerült, most sem, az elmaradott bemásolása.)
Köszönöm szépen összefoglaló bejegyzésedet.
Örültem, hogy szerencsésen sikerült bemásolni az új rendszerben.
Kemény Egon zenés rádiójátékai listáját Ardelao fórumtársunk találta meg az interneten, ez a 359 számú bejegyzésben olvasható.
Amennyiben további (34 darab...) zenés rádiójátékainak is elkészül - pl. a "Békebeli primadonna"- az összesített oldala, akkor a 1108 számúhoz kapcsolhatjuk, így némileg tematizált sorozatot kapunk majd.
Próba - szerencse...
Kapcs.: 930., 928., 928., 515., 359., 357. sorszámokhoz
Kiegészítés és teljeskörű leírás
Ideírom a már többször és több helyen említett zenés rádiójáték teljes szereposztását, közreműködőit, tudnivalóit:
„Az elrabolt asszony”
Vidám zenés játék
Boccaccio novellájából írta Bihari Klára
Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte.
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Rácz György
Bemutató: 1957. november 14., Kossuth Rádió
(előzmény-rádiójáték bemutatója, más címmel – lásd lejjebb - 1949. január 16., Kossuth Rádió)
Műsoridő: 57 perc
Ebből a zene összideje: 21'50"
Szereposztás:
Ricciardo – Mányai Lajos
Bartolomea, a felesége – Komlós Juci
Paganino da Mare, kalóz – Gábor Miklós
Bianca – Petress Zsuzsa (ének)
Petronella – Sitkei Irén
Pietro – Agárdy Gábor
Andolfo – Balázs István
Közreműködik:
Réti József (ének),
Szendrey Karper László (gitár),
a Földényi-kórus,
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Lehel György
„smaragd” fórumtárs írta:
1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel.
1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és újrahangszerelte a korábbi művet.
"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner Sándor)
A zenék részletezése:
- Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi-kórus)
- Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
- Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
- Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
- Dal a bátor halászról (Petress Zsuzsa )
- Álomzene (kamarazenekar)
- Evezősök kara (Földényi kórus )
- Átkötőzene (kamarazenekar)
- Zárókórus (Földényi-kórus )
A fenti kiegészítés kapcsolódik az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)” fórum 2148., 2146., 2145., 2143.,,és a „Pantheon” fórum 2000., 2001. számú bejegyzéseihez is.
Köszönöm bejegyzésedet.
A "Krisztina kisasszony"-ban is megfigyelhetjük a Kemény-Erdődy szerzőpáros mestermunkáját, ahogyan a zene és a vers egymásba fonódva tökéletes harmóniát alkot.
Igy nagyon fontos, hogy ide is a pontosan írjuk le a verset, "Blanche sanzonja" így kezdődik:
"Sétál a párizsi utcán
egy édes kis párizsi lány
Büszkén, a gárda huszárja
kocog a lányka után"
A "Dal a rabmadárról" versének kezdete:
"Kósza felhő úszik fenn az égen,
rab madárka búsan néz felé
Szabadságnak vágya él szivében,
várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik-é".
(A versek szövege is szerzői jogvédelem alatt áll.)
Ma! Dankó Rádió a délelőtti adás ismétlése: cca18.40-kor kezdődik
KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)
Rádióoperett
Négy részletet fogunk hallani.
A darab színpadi változatát - amint korábban is már megírtuk - a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be, egész estét betöltő nagyoperett.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Mától egész héten át Básti Juli színművésznő Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.
A mai zenei kínálatból:
Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély - nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi - részletek
Csákányi László, Kalmár Magda, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korondy György, Suka Sándor, Gálcsiki János, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András
Frederick Loewe - My Fair Lady– dal (Básti Lajos, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)
Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony
Bemutató: Magyar Rádió, 1959. augusztus 22. Kossuth-adó
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Cserés Miklós dr.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Közreműködött a Földényi-kórus.
Részletek:
- Blanche sanzonja (Gyenes Magda)
„Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány, büszkén a gárdahuszár várja, kocog a lányka után, fülébe suttogja szépen…/Hallgat a szóra a kislány és máris indulni kész, mehetünk már a csatába, teljes a felszerelés…”
- Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla)
„ Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik még…”
- Blanche és Brunner kettőse (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar)
„- Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet…”
- Krisztina és Eugene kettőse - "Dal a hódításról" (Petress Zsuzsa-Rátonyi Róber)
„- Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…/ A hódításhoz kell egy hadsereg..."
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: Keringő (Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)
Ismétlés ma 18 és 19 óra között.
Ámeli (Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet .
(A szerep nevét javítottam, ami elütés lehetett.)
KEMÉNY EGON:"Valahol Délen" - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert rádiófelvétel-részlet
Ma! Dankó Rádió ismétlés: 18.30
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 112. évfordulója alkalmából:
KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)
Daljáték
Az első szerelem dala - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)
Szüretelők dala - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus
Rózsa-kettős - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Mindkét fórumtársamnak köszönöm mai bejegyzéseit :-).
„A nap képe” – galéria – Café Momus
2017. október 13.
A "Komáromi farsang" (1957) felvételének próbája a Magyar Rádió stúdiójában
A zongoránál Kemény Egon zeneszerző, a háta mögött Fischer Sándor, a mikrofon körül mások mellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
A most véget ért operettműsorban, a Dankó Rádióban, újra hallhattunk részleteket Kemény Egon művéből: „Messzetűnt kedves”
Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János
A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.
Ezúttal három részlet csendült fel a darabból - emlékezve a zeneszerzőre, aki ezen a napon, október 13-án született, 1905-ben.
- Julika és Fazekas Mihály kettőse: „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)
- "Szüretelők dala" „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)
- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
(A Túl az Óperencián adásának első részében Nádor Mihály- Kuliniy Ernő Babavásár című operettjének részletei szólaltak meg Koltay Valéria, Andor Éva, Udvardy Tibor és Palcsó Sándor előadásában, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényelte az 1968-ban készült stódiófelvételen.)
Ismétlés ma 18 és 19 óra között.
Kemény Egon a saját darabjáról:
NÉPSZABADSÁG, 1957-12-21 / 301. SZÁM:
„A „Valahol délen" sikere — a Szovjetunióban
Csaknem harminc színház tűzi műsorára Kemény Egon operettjét
Hárman ültek együtt a Hungária kávéház asztalánál. Ketten — Tabi László, a szövegkönyv és Erdődy János, a versek írója — Kemény Egont, a zeneszerzőt igyekeztek rávenni: vállalja el operettlibrettójuk megzenésítését. „Ha a Valahol délen kezdetű dalt meg tudom jól csinálni, akkor elvállalom az egészet" — volt a felelet, s ebben maradtak.
Most majdnem ugyanannál az asztalnál beszélgetünk a Valahol délen zeneszerzőjével, mert a dal is, az operett is, elkészült, a Fővárosi Operettszínházban be is mutatták, sikere is volt, s egy idő múlva le is vették a műsorról, ahogy az nálunk szokás. Az operett azonban kikerült a Szovjetunióba, ahol a szverdlovszki operettszínház műsorra tűzte s idén tavasszal nagy sikerrel bemutatta. Az októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett színházi fesztiválra meghívták Moszkvába a szverdlovszki társulatot, a Valahol délent, és magát a szerzőt is. November 30-án volt az operett első előadása a Majakovszkij Színházban. Ennyit mond róla a szerző:
— Legnagyobb örömöm, hogy a magyar operettzene egyik képviselőjeként megállhattam a helyemet. A fogadtatásra vonatkozólag csak annyit: a harmadik felvonás után is kitapsolt a szovjet közönség a páholyból.
Az előadást a televízió is közvetítette. Ott látta Hrennyikov elvtársnak, a szovjet Zeneszerzők Szövetsége főtitkárának a sofőrje, aki azonnal „referált” a neki nagyon tetsző operettről. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a második előadást Hrennyikov elvtárs is végignézte, elragadtatással nyilatkozott és szívből gratulált a szerzőnek.
— Úgy gondoltam, amikor felültem a repülőgépre, hogy megbukni azért nem fog ez a darab, de ilyen sikerre nem számítottam — mondja Kemény Egon —, és mélységesen meghatott az az őszinteség, amellyel a szovjet zeneszerzők lelkűk mélyéig örülnek egy másik komponista sikerének. Miljutyinnal órákon át játszottunk egymásnak a készülő darabjainkból és megállapodtunk benne, hogy közösen írunk operettet a magyar—szovjet barátság témaköréből. Elutazásom előtt közölték velem, hogy a „Valahol délen" partitúráját, zongorakivonatát és szövegkönyvét kiadják, s eddig valamennyi szovjet operettszínház (összesen húsz) és hat vidéki opera kötötte le előadásra. Tallinnban január 25-én, Leningrádban áprilisban, a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színházban pedig novemberben lesz a bemutató. Az utóbbi főrendezője, Bara- tov professzor, a Színművészeti Főiskola tanára is. Meghívott a főiskolára, ahol növendékei már próbálják az operettet, s be is mutatják. Egyébként nemrég értesültem, hogy márciusban Romániában is színre kerül, először Ploestiben, majd Bukarestben és műsorra tűzik Berlinben is.
Lehet, hogy némi változással a „Valahol délen”-nek is az lesz a sorsa, ami jó néhány, azóta híressé vált magyar operettnek: itthon majd csak akkor kell igazán, ha külföldről hozzuk haza? Talán nem — hiszen úgy hírlik, hogy a Fővárosi Operettszínház február táján újra műsorra tűzi."
Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző születésének 112. évfordulója van ma.
KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" - "A nap képe "archív felvétel, arról az ihletette egykori rádiós stúdiómunkáról, amelyet a régi rádiósok évtizedekig emlegettek egymás között a Pagodában.
Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek
A bejegyzések száma: 1002, 1061, 1062, 1092
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Főszerepben: Petress Zsuzsa "Ha madárka dalol az ágon"
