Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


53 Búbánat 2016-09-13 12:28:27 [Válasz erre: 52 Búbánat 2016-09-13 12:26:43]
Ugyanakkor az operett-topicokban továbbra is ott van minden fent - átláthatóbban. A visszakeresés így adott.

52 Búbánat 2016-09-13 12:26:43 [Válasz erre: 51 Búbánat 2016-09-13 12:25:43]
És akkor részemről itt van a vége... - ami az átmásolásokat illeti.

51 Búbánat 2016-09-13 12:25:43 [Válasz erre: 48 Búbánat 2016-09-13 12:13:58]
Áthozom az alábbi beírásokat is - innen: Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49) 2787 • Búbánat Előzmény 2786 2016-08-30 23:37:56 Nem tudok róla, de attól még lehet... 2786 • zenebaratmonika Előzmény 2766 2016-08-30 09:53:40 A Kikelet ucccából maradt meg hangfelvétel? 2774 • Búbánat 2016-08-27 10:24:49 Két éve a Bősze Ádám Zenei Antikvárium árverésének anyagában szerepelt, a kéziratok között:: 158. Kemény Egon: Autográf levél „Kedves Alberti Úr!” megszólítással – S.l.s.a. 1 beírt oldal. Fekete tinta. 209x167 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy ott járt, de Alberti urat nem találta. Örülne, ha megtudná, miért kereste. 159. Kemény Egon: Kézirat „Igen tisztelt Alberti Úr!” megszólítással – Budapest, 1928.10.08. 1 beírt oldal. Gépírással. 261x208 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak, szakadozottak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy a pillanatnyilag a színház teljesen igénybe veszi. Amennyiben a címzett tudatja vele, mit kíván tőle, teljesítené kívánságát. 2773 • smaragd Előzmény 2772 2016-08-27 05:34:27 Kemény Egon atyai jó barátja volt Bécsben Kálmán Imre, amint korábban a Franz Schmidt fórumban már említettem. A 20-as életéveiben járó Kemény Egon zeneszerzőt a bécsi Akadémia elvégzése után Kálmán Imre irányította - elsősorban az akkori nehéz bécsi megélhetés miatt - a könnyű zene (Unterhaltungsmusik) felé. A fiatal zeneszerző így aratta első sikereit táncslágereivel most már Budapesten, szalonzenekaroknak írt rövid zeneműveket. Hogy volt-e kettejük között zenei kapcsolat az az ő titkuk és az is marad. A Brodszky Miklóssal kötött szerződés nem lehet jelentős,azaz hosszabb idejű, ezt még kutatni lehet, kettőjük közös munkáit nyomtatott kottafüzetek őrzik. "Ernste Musik, Unterhaltungsmusik" 2772 • Búbánat Előzmény 2771 2016-08-26 23:15:41 A teljes szöveg a Pesti Napló cikke. 2771 • smaragd Előzmény 2765 2016-08-26 20:23:53 Szeretném megkérdezni, hogy ez a szöveg idézet-e a lapból, vagy részben saját fogalmazás? "...szolgálatába szegődjék" nem fedi a valóságot, Kemény Egont ugyanis mindig felkérték egy munkára, zenedarab írására, vagy hangszerelésére.

50 smaragd 2016-09-13 12:23:03 [Válasz erre: 49 Búbánat 2016-09-13 12:15:09]
Nagyszerű, majd valahogy rendszerezzük egyszer,talán.

49 Búbánat 2016-09-13 12:15:09 [Válasz erre: 48 Búbánat 2016-09-13 12:13:58]
Az előbbi elejéről lemaradt: 2767 • smaragd Előzmény 2765 2016-08-26 17:07:39

48 Búbánat 2016-09-13 12:13:58 [Válasz erre: 47 Búbánat 2016-09-13 12:08:49]
Érdemes lenne összeírni, hány zeneszerző műve lett sikeres Kemény Egon hangszerelői tehetsége révén...is. Ugyanez vonatkozik a korabeli magyar filmekre is, ahol gyakran zenei vezető volt, de a neve nem került fel a szerzői listára. Ez érdekes cikk, majd utánanézek, részben ismerem a valós tartalmát. Aki ma Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző saját kompozícióját szeretné meghallgatni, Nagy Ibolya műsorát bekapcsolva megteheti: Dankó Rádió 18:49:55 Kemény Egon: "Krisztina kisasszony" – nyitány Áthozom az alábbi beírásokat is - innen: Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49) 2766 • Búbánat Előzmény 2693 2016-08-26 16:43:09 Az alábbi cikket bemásolom, meghagyva a korabeli helyesírást: Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám „Kikelet ucca 3.” A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje Bemutató: szombat, április 27. A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta. A Kikelet ucca 3 nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal. Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a Kikelet ucca 3. Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol. Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak. Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény. Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest. Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája. Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész - ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz. Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát. A zenekart Ábrahám Pál vezényli. A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovils Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő. Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49) 2765 • Búbánat Előzmény 2718 2016-08-26 16:38:50 Találtam egy cikket a Pesti Napló 1934. április 19. számában (87.) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezon elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon ott hagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hogy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol részt vesz Kék lámpás című operettjének előkészítő munkálataiban. 2710 • smaragd Előzmény 2694 2016-08-17 14:36:00 Annak ellenére, hogy Kemény Egon szinte kerülte a népszerűséget, sokat és sokszor írtak róla is és műveiről is életében. Egy rövid tudósítás: A táncos színház Hatvan görl próbál reggeltől estig a Fővárosi Operettszínházban. Ebben a házban született meg a pesti görl. Már orfeum korában felbukkant itt egy-kettő;... Most hatvan gyönyörű görlice táncol reggeltől estig és estétől hajnalig. A "Miss Amerika" görljei tanulják a "Miss Amerika" táncait. Hol Ábrahám Pali, hol Kemény Egon muzsikál nekik. A színház négy különböző helyén, négy teremben folyik a tánc:gyönyörű lányok szilaj és kedves tánca. Igazán: táncos színház a Fővárosi Operettszínház" 2709 • smaragd Előzmény 2702 2016-08-17 14:23:43 A fiatal Eggert Márta is szerepelt a Fővárosi Operettszínház újdonságában. Olyan ismeretlen lehetett még, hogy nevét a recenziók nemigen jelzik, de az Operettszínház műsorfüzetében már fényképét is közreadták. Egy másik recenzió részlete: Kikelet ucca 3 "Az új operett meséjéről nem lehet azt mondani,hogy teljesen új, töretlen ösvényeken halad, ellenkezőleg szigorúan alkalmazkodik a sablonokhoz, ellenben bizonyos, hogy azt a megszokott langyos limonádét kellemes, gusztusos módon szervírozza fel. A darab kellemes muzsikája, vidám mókái, a szép kiállítás és a szereplők igyekezete valószínűvé teszi a tartós sikert. " 2708 • smaragd Előzmény 2704 2016-08-17 14:12:30 Kemény Egon zeneszerző (Wien 1905- Budapest 1969) 23 éves, amikor a Fővárosi Operettszínház másodkarmesternek szerződteti Ábrahám Pál mellé. 1929. áprilisában "Kikelet ucca 3" bemutatóján még mindig csak 23 és fél... Ezt az állítást, miszerint tanítványa lett volna Ábrahám Pálnak csak ebben a cikkben lehet olvasni, esetleg idézőjelbe téve értelmezhető lenne, tekintve, hogy a 13 évvel idősebb Ábrahám valóban sok zenés színházi tapasztalatot adhatott át a bécsi Akadémiát alig néhány évvel korábban elvégzett Kemény Egonnak. 2704 • Búbánat Előzmény 2702 2016-08-16 23:56:11 Itt van még egy korabeli, hírlapi recenzió az új magyar operett színházi bemutatója alkalmából: Pesti Hírlap, 1929. április… „Kikelet-utca 3. „ Operett 3 felvonásban. Bemutatta szombaton a Fővárosi Operettszinház. Szövegét irta Bródy István és Harmath Imre. Zenéjét szerzetté Kemény Egon. A zeneszerző, Kemény Egon … voltaképpen Izsák, amennyiben zenei magzatja, legalább is tanítványa Ábrahámnak. A Zenebona és Az utolsó Verebély lány szerzője, Ábrahám Pál, vitte diadalra azt az operett-zeneműfajt, melynek magja őszintén máshonnét való; de amelyből a tagadhatatlan zeneszerzői eredetiség és a hangszerelési bűvészet újszerű, elragadó számokat sarjaszt. Kemény Egon kitűnő tanítvány. Külön szerencséje, hogy a zenekar élén ott áll — Ábrahám. A szombat esti közönség, a fentiekből egészen nyilvánvaló, sokat mulatott, sokat újrázott. És ahol emlegetik Ábrahámot és Izsákot, közel van Jákob is az ő lajtorjájával, mely, jelen esetben, bizonyosan fölvisz két jubileumos sikerig. Ráskai Ferenc. 2703 • Búbánat Előzmény 2702 2016-08-16 23:45:11 Egy másik, házassági közlemény Budapesti Hírlap, 1933. augusztus 26 / 193. szám „Kemény Egon, a Berlinben élő magyar zeneszerző, Berlinben házasságot kötött Gora Ollyval. (Minden külön értesítés helyett)” 2702 • Búbánat Előzmény 2699 2016-08-16 23:41:55 Ha már Kemény Egon munkássága került ismét szóba, meg a korabeli sajtó, idemásolok egy cikket: Népszava, 1929-04-28 / 96. szám Művészet, Irodalom Fővárosi Operettszínház. „Kikelet-utca 3." Nem tudom, mily rövid idő alatt ez a nem tudom, hányadik operett, amely a „régi jó Budapest" zászlója alatt indul a kasszasikerért megvívandó csatába. A régi jó Budapest hervadt bájait cibálta a rámpa indiszkréten éles fénye elé a Városi Színház csakúgy, mint a Király Színház vagy a Budai Színkör. S a tapintatlan és kíméletlen rivaldafénynél mindannyiszor kiderült, hogy a régi jó Budapest jelszava alatt a régi jó bécsi operettet próbálták új életre támasztani. A frissen mázolt bölcsőben cseregyerek nyöszörgött s Buda helyett. Hitzing vagy Grinzing, Pest helyett a Josefstadt. vagy a Taborstrasse képe kandikált ki a fodros csipkék közül. Állapítsuk meg. hogy a régi jó Budapestet lényegének csücskeinél még nem ragadta meg egyetlen operettszerző sem. Rendszerint csak úgy áll a dolog, hogy aki közülük nem rokonszenvezik az új angol-amerikai operett sablonjaival, a patinás régi bécsi operett szélesen megalapozott hagyományaira nyúl vissza. De tegyük föl, hogy Bródy István és Harmath Imre többet, ötletesebbet adnának ahelyett az elnyűtt história helyett, amit tőlük kapunk. Tegyük föl, hogy a levitézlett bécsi operett szentimentálisan hazug demokráciája nem járná el zörgőcsontú táncát és ama bizonyos fess gróf úr nem venné el ismét ama bizonyos szende kispolgárlányt. Akkor is fölmerülne az indokolt kérdés, hogy nem tennők-e jobban, ha előrenéznénk, s nem tekintgetnénk vissza oly korszakba, amely talán csak azért oly csalogatóan kedves, mert — elmúlt. A régi jó Budapest jóságának problémája revízióra szorul. S nagy kérdés, hogy van-e oly múltunk, amely ezt az idealizáló hánytorgatást valóban megérdemli. Bécsnek volt. Bécs öreg város, amely csakugyan néhány fényes korszakára tekinthet vissza s ezekből vigaszt, megújhodásra vezető bátorságot meríthet. De mi új város vagyunk, és jobban tesszük, ha nem feszegetjük azt, amink nincs. Berlin is új város s e tény józan tudatában van; levonta a következményeket és kerüli érzékeny pontját. Igaz, hogy II. Vilmos császár mértéketvesztett ideje alatt stílszerűen azt hitte, hogy a gyorsaság nem boszorkányság, s ha nincsen múltja, hát egy-kettőre gyárt magának ilyet is. De tévelygését azóta belátta s fölismerte az igazi magasabb célt; vagyis azt, hogy saját képét, jellegét, amelyre hivatkozni bátor, előbb fölfedezze és tisztázza. Berlin a jövőbe néz, ha önmagára kíváncsi és önérzetes ábrándjaiból, abból, hogy „milyen is szeretne lenni", e vágykomplexumból hámozza ki sajátos természetét. Talán helyesebben cselekednénk, ha mi is inkább a hozzánk hasonlóan múlttalan Berlin példáját szívlelnők meg... Kemény Egon, a muzsika fiatal szerzője biztatóan mutatkozik be. A szövegírókkal szemben a „mai Budapest" napi ízlésének álláspontjára helyezkedik, s míg egyfelől közönségünk egyik kedvenc zenedarabjából, az „Aida" indulójából farag jazz-számot, másfelől a már-már iskolát nevelő, lendületes Ábrahám Pál tanítványául is fölcsap és magyaros dallamokat kever palettájára. Hangszerelő készsége meglepő; a kis jazz-zenekarból nagyon sok egymással ellentétes alcsoportot tud összeállítani. Ezt a zenekart Ábrahám Pál vezényli az anyagon fejlődött tagadhatatlanul finom színérzékkel... A szombati bemutató előadás együttese a sorsdöntő primadonnák kérdésében kénytelen a Király-Színház előtt kapitulálni: nincs sem Gaál Franciskához, sem Bársony Rózsihoz mérhető, egyéni bélyegü nőtagja. Fejes Terí kitűnően táncol, de nélkülözi a kedély idevaló benső vidámságát. Somogyi Erzsi viszont bemutatja, hogy ^mozgásművészeti előképzettség nélkül manapság merőben kilátástalan kísérlet operettszínpadra lépni. A „macskazene"-számban kifejtett mozdulatai csakis kínosnak mondhatók. Férfiak dolgában viszont a Fővárosi Operettszínházat illeti az elsőség, mert ma bizony egyetlen fiatal komikus sem léphet Halmay Tibor mellé. Vérbeli tehetség sugárzik minden ötletéből. Végre egy operettszínész, aki kis termete ellenére is betölti a színpadot és kompletten hat. Kabos Gyula is sokat csihol ki kopottas szerepéből. 2701 • zenebaratmonika 2016-08-16 21:08:07 Származásilag Egon német volt? A wikipedia azt írta, hogy ápolta a német és osztrák zenei hagyományokat ill. Bécsben is született és ott is tanult. 2693 • smaragd Előzmény 2692 2016-08-16 19:45:42 Ismerem a könyvet. A "Kikelet ucca 3.sikere nem a zenén múlt és nem is a fergeteges színészi, énekes alakításokon...ez részben benne áll a könyvben, Kemény Egont sajnos már nem kérdezhetjük meg. 2692 • zenebaratmonika Előzmény 2691 2016-08-16 19:16:24 Köszi. Különben én is láttam, hogy készült Ábrahám Pál életéről egy dokumentumfilm, illetve könyv is, de sajna németül van, így nem értem. A filmben dalrészletek is vannak. Ezek a Gulyás partik mik voltak? Erről tudsz valamit? Mindenesetre egész jól ment a soruk akkoriban, sőt Ábrahám már autót is tudott venni, ami 1930-ban nagyon nagy dolog volt, azt nem tudom hogy ő vezette e vagy sofőrje volt. Kemény Egon is írt egy operettet 1930 körül, de a Rátonyi könyv szerint nem volt sikeres, ezért sokáig nem próbálkozott újabbal. 2691 • smaragd Előzmény 2687 2016-08-16 18:06:39 Kemény Egont első nagyoperettjének - "Kikelet ucca 3." - bemutatója után Ábrahám Pál még Budapesten titkárának kérte fel, majd a berlini évek alatt munkatársa lett, operettjeinek hangszerelője. Rendkívüli barátságuk,együtt aratott berlini sikereik annak idején, és még évtizedekkel később is közismert volt. Kemény Egon nem lakott Ábrahám Pál berlini villájában. Ábrahám nagyra becsülte színészeit, szerzőtársait, villájában "Gulyás party"-kat tartott, erről Darvas János portréfilmjében hallhattunk. Ábrahám Pál nagyvonalúsága ismert, igazi társasági ember lévén megosztotta művészeivel a berlini óriási sikerek bevételét, már ami megmaradt belőle... Az, hogy a három operett megkomponálása mögött mennyi munka, nehéz helyzet volt, kevésbé ismert.

47 Búbánat 2016-09-13 12:08:49 [Válasz erre: 46 smaragd 2016-09-13 12:02:47]
Áthozom az alábbi beírásokat is - innen: Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49) 2676 • Búbánat Előzmény 2672 2016-07-29 12:16:27 Volt már szó itt többször Kemény Egon népszerű operettjének külföldi vendégjátékairól, színpadra állításáról, sikereiről. Összeszedtem és alább felsorolom a Valahol Délen című Kemény Egon-operett külföldi bemutatóiról a korabeli hírlapokban megjelent néhány híradást. (Természetesen, nem teljes körű ez a „szemezgetés”…) • Népakarat, 1957-06-18 / 140. (Népszava) — A SZVERDLOVSZKI operettszínház most mutatta be Kemény Egon— Tabi László »Valahol délen« című operettjét. A darabot J. V. Sismonyin dolgozta át és fordította oroszra. A rendezést Szinetár Miklós, a Fővárosi Operettszínház rendezője irányította. • Népakarat, 1957-11-28 / 279. (Népszava) — A MOSZKVAI színházi fesztiválon a szverdlovszki társulat művészei bemutatják Kemény Egon, Erdődy János, Tabi László »Valahol délen« című operettjét, amelyet Szinetár Miklós rendezett. Kemény Egon és Szinetár Miklós a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának meghívására a napokban Moszkvába utazik, hogy részt vegyen az operett bemutatóján. A VALAHOL DÉLEN című magyar operettet a szverdlovszki színház bemutatta a moszkvai színházi fesztiválon. A zsűri a darab rendezőjét, Szinetár Miklóst és díszlettervezőjét, Fülöp Zoltánt oklevéllel tüntette ki. • Népszava, 1958-03-20 / 67. szám — CSÜTÖRTÖKÖN Március 20-án mutatják be Leningrádban a »Valahol délen« című operettet. Kemény Egon és Tahi László operettjét február közepén Tallinban is nagy sikerrel játszották. • Népszava, 1958-03-26 / 72. KEMÉNY EGON »VALAHOL DÉLEN« című operettjét bemutatták Leningrádban. A szereplők a darab budapesti előadásának tanulmányozása után fogtak munkájukhoz. • Népszava, 1958-04-12 / 86. szám Kemény Egon—Tabi László »Valahol Délen« című operettjét áprilisban a romániai ploiesti színház, májusban pedig a bratislavai Nemzeti Színház mutatja be. A Szovjetunió színházaiban is nagy sikert aratott magyar operett iránt újabban Kínából is érdeklődnek. • Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1958-05-17 / 40. szám Magyar operett sikere a Szovjetunióban A szverdlovszki zenés vidámszínház eddig százszor adta elő Kemény Egon— Tahi László „Valahol Délen” című operettjét. A szverdlovszki színház csaknem egy év óta állandóan játssza ezt az operettet, amelyet eddig csaknem 70 ezer néző tekintett meg. • Népszava, 1958-07-25 / 174. Magyar operett bemutatója Leningrádban A Lityeraturá i Zsizny című irodalmi lap közli Roman Tyihomirovnak, az OSZSZK érdemes művészének cikkét a »Valahol Délen« című magyar operett leningrádi bemutatójáról. Tyihomirov cikkében megállapítja, hogy Kemény Egon operettje állandó helyet biztosított magának a szovjet zenés színházak műsorában, a közönség rendkívül megszerette. • Népszava, 1959-12-24 / 302. — N A G Y S I K E R R EL M U T A T T Á K BE Ogyesszában Kemény Egon »'Valahol délen« című operettjét. A »Valahol délen-» jelenleg több mint tíz szovjet operettszínház műsorán szerepel állandóan. 2672 • smaragd 2016-07-24 19:14:43 "Kemeny and Kalman" operettjeiből énekel Hans Miilberg "Kemeny and Kalman" Kemény Egon zeneszerző tegnapi évfordulójához illik ez a videofelvétel, amelyet ma találtam meg, meglepetésemre. A videó leírásában pontos adatokat olvashatunk. Hans Miilberg Kemény Egon: "Valahol Délen" c. nagyoperettjének címadó dalát énekli, amit mi napjainkban Nagy Ibolya szerkesztésében a "Túl az Óperencián" című műsorában, a Magyar Rádió felvételéről hallgathatunk, Melis György énekével. A videó készítői minden bizonnyal ismerik a "Valahol Délen"-t, feltehetőleg még a színpadról, amikor a hatvanas évek körül a Fővárosi Operettszínház-i premier után nem sokkal indult "szerencsés utazás"-ára... az akkori Szovjetunió számtalan színházába,megszámlálhatatlanul sok, telt házas előadásra, ahol a városi színházak mutatták be. Óriási sikert aratott mindenhol. Korabeli újságcikkben olvastam, hogy egy színlapon szerepelt - egyébként Budapesten is - Kálmán és Lehár operettjeivel. A különleges sorsú darab kijutására és színpadi előadásaira Ruitner Sándor a nyolcvanas években rádióműsoraiban is visszaemlékezett, egyike ezeknek az "Arckép egy mű tükrében", amelyben Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző szakmai életívét mutatta be.

46 smaragd 2016-09-13 12:02:47 [Válasz erre: 45 Búbánat 2016-09-13 11:49:50]
Hirtelen nem is látom, közte van-e a "Valahol Délen" zenei tükre...az is nagyon fontos bejegyzéssorozat volt. Még "ocsúdnom" kell ennek az hatalmas bejegyzésáradatnak a láttán. Ez nemcsak óriási munka lehetett, de szép és példamutató fórumtársi tett is. Köszönöm szépen.

45 Búbánat 2016-09-13 11:49:50 [Válasz erre: 44 Búbánat 2016-09-13 11:48:20]
Ami azon az operett-topicban Kemény Egon témában előfordult, azt hiszem, minden lényegeset áthoztam ide.

44 Búbánat 2016-09-13 11:48:20 [Válasz erre: 43 Búbánat 2016-09-13 11:44:57]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1719 • Búbánat Előzmény 1717 • Válasz erre 2016-09-01 08:49:10 1955-01-29 / 24. szám Népszava A rádió mellett Kellemes estét szerzett a Rádió vasárnap egy új magyar daljáték, a »Hatvani diákjai« bemutatásával. Kedves és érdekes történet keretében ismerkedünk meg a XVIII. század magyar városának, Debrecennek akkori arculatával, egy haladó természettudóssal, Hatvani professzorral és diákjaival. A daljáték meséje arról szól, milyen csellel és ravaszsággal akarják eltávolítani a természettudóst Debrecenből, s Hatvani professzor és diákjai hogyan akadályozzák meg ezt. Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Sós László meseszövése jól jellemzi a korabeli debreceni diákéletet. A két legélőbb figura Hatvani professzor és Bule Lajos, a pedellus. A meseszövés fordulatosabb, helyenként humorosabb is lehetett volna, néhány helyen a szerzők sokszor megirt sablonokat alkalmaztak. Így például túl naiv, ahogyan a császári hivatalnok megvesztegeti az egyik professzort. A két fiatal szerelmes ábrázolása is elég szokványos. Kemény Egon zenéjének fő erőssége, hogy a diákéletet megelevenítő jelenetekben jó magyar muzsikát ad. A dalok kedvesek, színvonalasak, bár nem jellegzetesen operettdalok. A debreceni bálról szóló sanzon azonban Mezei Mária szellemes tolmácsolásában bizonyára hamarosan széles körben ismertté válik. Az előadás érdekessége volt még, hogy Bessenyei Ferenc, a nyári sikeres operettszereplés után most is megmutatta: lehet elmélyült alakítást nyújtani egy daljáték szerepében is. Ugyanakkor Simándy József, Operaházunk neves művésze, a számára szokatlan műfajban is megállta helyét. Gózon Gyula ezernyi derűt és színt vitt az öreg pedellus figurájába. /Kisbán/ 1717 • smaragd Válasz erre 2016-09-01 08:07:52 Kemény Egon: "Hatvani diákjai" című daljátékából - amely a rádióoperett műfaj zenei úttörőjének egyik kiemelkedő darabja - hallhatunk ma öt részletet Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában, a szerkesztő műsorvezető vendége ezen a héten Süvegjártó Áron színművész. A mai műsor már olvasható a program facebook oldalán, a fenti részletek 9:13:58 kezdettel indulnak. A "Hatvani diákjai" verseit Ambrózy Ágoston írta. 1705 • zenebaratmonika Előzmény 1703 • Válasz erre 2016-08-21 15:51:29 Egon az meddig volt Berlinben? Ő is 1933. februárjáig? Úgy tudom akkor mindenki hazament. Mik voltak azok a Gulyáspartik, amik Ábrahám villájában voltak? 1703 • smaragd Előzmény 1702 • Válasz erre 2016-08-21 15:46:41 A kicsi Andor Évike Kemény Egon egyik gyermekeknek írt kompozíciójában is szólót énekelt rádiófelvételen, már sokkal korábban. Andor Ilona gyermekkórusának volt tagja.. Az alábbiak szerint első felnőttkori felvétele volt az említett. (Majd bejegyzem, ha pontosan le tudom írni, melyik volt az, mindenesetre nevezetes története ez is az akkor rádiózásnak...)

43 Búbánat 2016-09-13 11:44:57 [Válasz erre: 42 Búbánat 2016-09-13 11:40:29]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1698 • Búbánat Előzmény 1697 • Válasz erre 2016-08-19 14:16:09 Ebből is látszik, hogy van mit itt visszakeresnünk még. 1697 • smaragd Előzmény 1696 • Válasz erre 2016-08-19 14:08:16 Az én bejegyzéseim Kemény Egon:"Májusfa", rádióoperett, történetével kapcsolatosan többek között: 1466, 1468, 1469, 1478. 1696 • Búbánat Előzmény 1693 • Válasz erre 2016-08-19 12:50:08 Köszönet ezért az adalékért, megjegyzem, hogy a témával kapcsolatban előzőleg már több bejegyzést (linket is) elolvashatsz itt a topicban, érdemes még visszaolvasni akár a 432. és a 431. sorszámok alatt beírtakat is. 1695 • smaragd Előzmény 1694 • Válasz erre 2016-08-18 05:01:58 Kemény Egon daljátékok, részletek 1694 • smaragd Előzmény 1693 • Válasz erre 2016-08-18 05:00:17 Az alábbi oldalon néhány részletet hallhatunk azokból a rádiófelvételekből, amelyek az elmúlt években a "Túl az Óperencián" c. műsorban is többször szerepeltek már. Ezek a Kemény Egon komponálta zeneművek mind a rádióoperett különleges műfajában születtek: [ur]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok ; Kemény Egon daljátékok, részletek[/url] 1693 • Ardelao Előzmény 1649 • Válasz erre 2016-08-17 11:28:37 Kôvágó Sarolta | A Magyar Rádió és a műsorpolitika… „1949 januárjától, Schöpflin távozása után Grandpierre-re kettős feladat hárult. Schöpflinhez 1949 tavaszán írott levelében érzékeltette, milyen terheket kell elviselnie, de azt, hogy milyen súlyosabb változások mennek végbe a Rádió Irodalmi Osztályán, még 1949 áprilisában sem érezte igazán. A Stockholmba küldött levélben arról panaszkodott, hogy pályatársa „slamasztikában hagyta”, mert a rádió vezetése hosszú idő után sem talált új műsorigazgatót. Ugyanakkor örömmel újságolta, hogy Mesterházy Lajos és Szász Péter személyében új, tehetséges munkatársak léptek be az osztályra. (Mint fentebb utaltam rá, Mesterházy korábban az MTI-nél dolgozott, és „megbízható” volt.) Az új értelmiségi gárda felemelésének programja keretében kerültek új munkatársak a rádió különböző osztályaira is. Ez időben lépett be az Irodalmi Osztályra lektornak Szűcs Andor, volt Györffy-kollégista, aki népi kádernek számított. Grandpierre levelet írt Kuczka Péternek, az Írószövetség titkárának, ajánljon néhány tehetséges munkás- vagy paraszt származású írópalántát, hogy a rádió „rádió-írókat” neveljen belőlük. Hasonló kéréssel fordult Szántó Miklóshoz, a Szakszervezeti Tanács kultúrosztálya vezetőjéhez: a József Attila-pályázatra jelentkező kezdő írók és az esetleges sikeres pályázatok közül juttasson el műveket és neveket a rádióhoz. Révai József ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponálta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgynevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet „Májusfa” címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádióoperettekből nem egy később színházi produkció is lett.” 1649 • smaragd Válasz erre 2016-05-01 19:52:49 Május elsején emlékezzünk arra a zenés rádiójátékra, amely a Magyar Rádió első "rádióoperett"-jeként rádiótörténeti jelentőségű: Kemény Egon-Mesterházi Lajos-Szász Péter-Romhányi József: "Májusfa" 1949.május 1-én, este, főműsorként sugározta akkor még élő adásban a Magyar Rádió a Kossuth adón. Az új rádiós műfaj első darabjáról, az új zenei, rádiós, technikai feladatokról és a már a próbák alatt a Pagoda környékén slágerré vált Májusfa-keringőről korábban már többször írtunk a fórumon. Az évtizedekig - akik még emlékeznek rá, azok számára mindmáig - igen népszerű Májusfa-keringőt a felvételen Gyurkovics Mária énekelte, korábban számtalanszor sugározta a Magyar Rádió. 1620 • Búbánat Előzmény 1618 • Válasz erre 2016-02-25 18:35:42 A Valahol Délen operettből három jelenet dalszövegét beírtam most az "Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek" topicba. 1619 • Búbánat Előzmény 1617 • Válasz erre 2016-02-25 14:02:28 A "Valahol Délen" legtöbb részletét egyfolytában végighallgatni a rádióban legutoljára elég régen, mintegy negyven esztendeje volt szerencsém: 1978. április 25-én, a Petőfi Rádió sugározta 18.43 és 19.14 óra között. De visszaemlékszem ennél is korábbi időkre rádióhallgatói korszakomból, amikor mintegy negyven- negyvenöt percben csak ennek a Kemény Egon-Erdődy János operettnek a zenéje szólt a rádió operettműsorában.. Régen volt – szép volt; ennek az „gazdag” időszaknak a visszajövetelér egyelőre nem látok esélyt. 1618 • Búbánat Előzmény 1617 • Válasz erre 2016-02-25 13:09:51 Kemény Egon operettjéből a következő részleteket (1 dal és 3 kettős) hallhattuk a délelőtti operettműsorban a Dankó Rádióban: - Rodrigo és Jutka kettőse: No. 15. Duett („Ha meggondolnád mégis a dolgot” – „Még nincsen senkim sem”) – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Anna és Péteri kettőse: „Légy enyém” - Gyurkovics Mária és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Anna és Bodzás kettőse, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) – Petress Zsuzsa és Melis György, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Rodrigo dala – „Kandúr-szerenád” No.2. („Ha az este leszáll”) – Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 1644 • Búbánat Válasz erre 2016-04-19 14:54:31 A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában délelőtt egy-egy Millöcker és Kemény Egon-operettből csendültek fel szép részletek: […] 2. Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen - részletek: Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1957) - előjáték - Péteri dala, (No.4.) (Melis György) „Valahol Délen, idegen tájon, rideg a föld, hideg az ég…. Hazavisz álmom, hazai tájon ragyog-e még a kék ég rám?” - Anna kettőse és Bodzás kettőse, (No.8.) (Petress Zsuzsa és Melis György) „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?… /Egy szót se szólj, a szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” - Rodrigo dala: Kandúr-szerenád, (No.2.) (Rátonyi Róbert) „ Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” Egy másik rádiófelvételről Gyurkovics Mária és Szabó Miklós énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara): „- Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág! /- Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág!...” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – a szövegkönyv ismeretében szerintem ez a részlet nem a Valahol Délen c. operettből való; vélhetően egy másik Kemény Egon-darab duettjének felvétele szólalt meg. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.

42 Búbánat 2016-09-13 11:40:29 [Válasz erre: 41 Búbánat 2016-09-13 11:37:40]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1620 • Búbánat Előzmény 1618 • Válasz erre 2016-02-25 18:35:42 A Valahol Délen operettből három jelenet dalszövegét beírtam most az "Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek" topicba. 1619 • Búbánat Előzmény 1617 • Válasz erre 2016-02-25 14:02:28 A "Valahol Délen" legtöbb részletét egyfolytában végighallgatni a rádióban legutoljára elég régen, mintegy negyven esztendeje volt szerencsém: 1978. április 25-én, a Petőfi Rádió sugározta 18.43 és 19.14 óra között. De visszaemlékszem ennél is korábbi időkre rádióhallgatói korszakomból, amikor mintegy negyven- negyvenöt percben csak ennek a Kemény Egon-Erdődy János operettnek a zenéje szólt a rádió operettműsorában.. Régen volt – szép volt; ennek az „gazdag” időszaknak a visszajövetelér egyelőre nem látok esélyt. 1618 • Búbánat Előzmény 1617 • Válasz erre 2016-02-25 13:09:51 Kemény Egon operettjéből a következő részleteket (1 dal és 3 kettős) hallhattuk a délelőtti operettműsorban a Dankó Rádióban: - Rodrigo és Jutka kettőse: No. 15. Duett („Ha meggondolnád mégis a dolgot” – „Még nincsen senkim sem”) – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Anna és Péteri kettőse: „Légy enyém” - Gyurkovics Mária és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Anna és Bodzás kettőse, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) – Petress Zsuzsa és Melis György, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Rodrigo dala – „Kandúr-szerenád” No.2. („Ha az este leszáll”) – Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 1644 • Búbánat Válasz erre 2016-04-19 14:54:31 A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában délelőtt egy-egy Millöcker és Kemény Egon-operettből csendültek fel szép részletek: […] 2. Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen - részletek: Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1957) - előjáték - Péteri dala, (No.4.) (Melis György) „Valahol Délen, idegen tájon, rideg a föld, hideg az ég…. Hazavisz álmom, hazai tájon ragyog-e még a kék ég rám?” - Anna kettőse és Bodzás kettőse, (No.8.) (Petress Zsuzsa és Melis György) „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?… /Egy szót se szólj, a szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” - Rodrigo dala: Kandúr-szerenád, (No.2.) (Rátonyi Róbert) „ Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” Egy másik rádiófelvételről Gyurkovics Mária és Szabó Miklós énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara): „- Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág! /- Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág!...” (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) – a szövegkönyv ismeretében szerintem ez a részlet nem a Valahol Délen c. operettből való; vélhetően egy másik Kemény Egon-darab duettjének felvétele szólalt meg. Az adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban. 1627 • Búbánat Válasz erre 2016-03-12 10:23:55 Kemény Egon egyik zenekari szerzeményének - „Könnyűzene” - dallamaival ért az imént véget a Túl az Óperencián című adás (km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, Polgár Tibor vezényelt). 1623 • smaragd Előzmény 1622 • Válasz erre 2016-03-04 18:15:00 Petress Zsuzsára és Simándy Józsefre, haláluk napjának mai évfordulójára emlékezett Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető csodaszép duettjükkel Kemény Egon: "Hatvani diákjai" daljátékából. 1622 • Búbánat Válasz erre 2016-03-04 14:49:12 A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából kiemelem: Kemény Egon- Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai – Petress Zsuzsa és Simándy József kettőse

41 Búbánat 2016-09-13 11:37:40 [Válasz erre: 39 Búbánat 2016-09-13 11:06:25]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1620 • Búbánat Előzmény 1618 • Válasz erre 2016-02-25 18:35:42 A Valahol Délen operettből három jelenet dalszövegét beírtam most az "Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek" topicba. 1619 • Búbánat Előzmény 1617 • Válasz erre 2016-02-25 14:02:28 A "Valahol Délen" legtöbb részletét egyfolytában végighallgatni a rádióban legutoljára elég régen, mintegy negyven esztendeje volt szerencsém: 1978. április 25-én, a Petőfi Rádió sugározta 18.43 és 19.14 óra között. De visszaemlékszem ennél is korábbi időkre rádióhallgatói korszakomból, amikor mintegy negyven- negyvenöt percben csak ennek a Kemény Egon-Erdődy János operettnek a zenéje szólt a rádió operettműsorában.. Régen volt – szép volt; ennek az „gazdag” időszaknak a visszajövetelér egyelőre nem látok esélyt. 1618 • Búbánat Előzmény 1617 • Válasz erre 2016-02-25 13:09:51 Kemény Egon operettjéből a következő részleteket (1 dal és 3 kettős) hallhattuk a délelőtti operettműsorban a Dankó Rádióban: - Rodrigo és Jutka kettőse: No. 15. Duett („Ha meggondolnád mégis a dolgot” – „Még nincsen senkim sem”) – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Anna és Péteri kettőse: „Légy enyém” - Gyurkovics Mária és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara - Anna és Bodzás kettőse, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) – Petress Zsuzsa és Melis György, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Rodrigo dala – „Kandúr-szerenád” No.2. („Ha az este leszáll”) – Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

40 Búbánat 2016-09-13 11:07:16 [Válasz erre: 39 Búbánat 2016-09-13 11:06:25]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 2682 2016-08-07 21:15:18 Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ez az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.

39 Búbánat 2016-09-13 11:06:25 [Válasz erre: 38 Búbánat 2016-09-13 11:05:36]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1530 • Búbánat Előzmény 1528 2015-11-04 10:13:50 A sorrend volt helyes. A cím bekonferálása nem: csak a Hatvani diákjait említette - mintha mindkét elhangzó szám ebből a rádióoperettből való lenne. Nem rádióújságot, hanem a rádió Facebook oldalát akartam írni (ott helyesen nevezi meg második részletként a Valahol délen c. operettet.) 1529 • smaragd Előzmény 1528 2015-11-03 21:05:31 "Megkérdeztem a madártól" a duett címe, első sora így kezdődik:"Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok". 1528 • smaragd Előzmény 1526 2015-11-03 20:37:03 Nagy Ibolya műsorában helyesen hangzottak el az adatok, ezek szerint a daljáték/rádióoperett szerzői és címe: Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai Petress Zsuzsa és Melis György énekelte a "Megkérdeztem a madártól..."kezdetű duettet. Ez egy másik rádiófelvétel, Melis Györggyel. A nagy sikerű "Hatvani diákjai" eredeti felvételén Bessenyei Ferenc énekelt, ez volt az első alkalom, amikor prózai szerepei mellé énekesi feladatot is elvállalt, azaz szerepét elmondta és elénekelte. Annak idején ez nagy szenzáció volt, mindmáig emlegetik. Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János:Valahol Délen nagyoperett 3 felvonásban A Valahol Délen rádiófelvételei is Petress Zsuzsával és Melis Györggyel készültek. Petress Zsuzsa primadonna a színpadon is játszotta a szerepet, a rádiófelvételhez partnereként Melis Györgyöt kérték fel. (Melyik rádióújságban láttál részletes műsort?) 1527 • Búbánat Előzmény 1526 2015-11-03 17:53:49 Javítás: értelemzavaró az alábbi mondattöredék. Ez törlendő a bejegyzésemben. , nem e szerkesztő-műsorvezető felkonferálásában Kemény Egon Hatvani diákjai című rádióoperettjéből hangzanak el részletek 1526 • Búbánat 2015-11-03 17:51:09 A Dankó Rádió délelőtti, Túl az Óperencián című műsorához teszek egy apró észrevételt. Az operettprogramban Kemény Egon-melódiák is megszólaltak: két duettet hallhattunk; a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ismertette, hogy a Hatvani diákjai című rádióoperettből következnek részletek, nem e szerkesztő-műsorvezető felkonferálásában Kemény Egon Hatvani diákjai című rádióoperettjéből hangzanak el részletek: „Dal a bon ton”-ról Mezei Mária és Tompa Sándor kettősében, illetve egy másik kettős Petress Zsuzsa és Melis György előadásban. Legalább most, utólag felhívom arra a figyelmet, hogy a másodikként bejátszott kettős („Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok”) nem a Hatvani diákjaiból való, hanem a zeneszerző Valahol délen (így is írják: ’Délen’) című darabjából. A rádióújságban is így szerepel. Más kérdés, hogy a rádió Facebook oldalán ez utóbbi mű szövegírójának miért Ambrózy Ágoston (id.) van feltüntetve: a rádiófelvétel dokumentációs adatainál az áll, hogy a szövegíró: Tabi László, versek szerzője: Erdődy János. (A Hatvani diákjai librettóját jegyzik: Ambrózy Ágoston (ifj.), Ignácz Rózsa és Soós László). Az adás Kéler Béla „Magyar vígjáték” Nyitányának rövid részletével zárult (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli.) Ezen a héten a ma 23 éve elhunyt kiváló énekes-színészre, Csákányi Lászlóra emlékezik a Dankó Rádió és benne Nagy Ibolya. Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a rádió frekvenciáin és online, az internetes elérhetőségeken. (18-19 óra) 1495 • Búbánat Előzmény 1494 2015-10-19 11:41:46 Így van, jól értesült vagy. 1494 • smaragd 2015-10-19 08:05:31 Még egy kicsit az elmúlt hétnél maradva elmondom,hogy Kincses Veronika művésznő napi adásait sajnos nem hallottam teljes egészében. Valószínűleg elhangzott, hogy igen kis korában már a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekelt. Most értesültem egy rádiófelvételéről, amelyen Kemény Egon-Erdődy János:"Csillebérci fák alatt" c. szvitjének két tételében is szólót énekelt, vezényelt Csányi László.

38 Búbánat 2016-09-13 11:05:36 [Válasz erre: 37 Búbánat 2016-09-13 11:03:46]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1478 • smaragd Előzmény 1477 2015-10-14 07:21:50 Dr. Rácz György visszaemlékezése is kiemeli az első rádióoperett megalkotásának és közönségsikerének jelentőségét, új zenés műfaj született, a rádióoperett. Ne felejtsük el, hogy akkor mindössze négy év telt el 1945 után... Ő maga hangfelvételeken is elmeséli élményeit az új műfaj rádiótörténeti, első darabja kapcsán, talán egyszer még ezt a sorozatot is meghallgathatjuk a rádióban... Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző rádiós munkásságára is emlékeztünk születésének 110. évfordulóján. Ebben a zenei közegben köszöntsük Ruitner Sándort is, aki több évtizeden át a Magyar Rádióban dramaturgként erősítette, majd zenei rendezőként vezette a rádióoperettek gyártását, személyesen is jól ismerte Kemény Egont is. Ruitner Sándor nevéhez több olyan rádiós sorozat is kötődik, amelyekben visszaemlékezik a rádióoperettek világára, a felvételek készítésére. Ő volt az, Schubert Ferenccel együtt, aki Kemény Egon 100. születésnapján műsorra tűzte a "Hatvani diákjai"-t, hosszabb visszaemlékezéssel keretbe foglalva. 1477 • Búbánat Előzmény 1470 2015-10-13 20:49:53 Még egy részletet idézek ebből a könyvből: a rádióoperettek kezdeti stúdiómunkáinak időszakára tekint vissza Rácz György - milyen kezdetleges technikai körülmények között vették fel a stúdióban ezeket a zenés darabokat. „[…] zenés játékaink főszereplői hol történelmünk köznapi emberei voltak, hol hétköznapjaink hősei: bányászok, KISZ-esek (akkor még MADISZ-osoknak hívták őket!), néha meg éppen a dolgozó nők. Így volt ez mindjárt első elkészült zenés játékunkkal, a ’Májusfá’-val, amelynek Kemény Egon szerezte a muzsikáját, s amelyet 1949. május elsején mutattunk be. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán, de ami még kínosabb volt, az én homlokomról is, verejték formájában. Szász Péter ugyanis tudta, miféle szövegkönyvet kell íratni, Tamássy Zdenkó is elő tudta írni a korszerű könnyűzene minéműségét, Lehel György pedig már akkor tudta a dirigálás minden csínját-bínját, csak éppen nekem nem volt semmi gyakorlatom, de még jóformán fogalmam sem, miképp kell egy ilyen újonnan kreált műfajt rendezni, Nem ajánlom egyetlen kollégámnak sem, hogy kieszelt módszeremet utánozni próbálja, de mindenesetre leírom, hogy első dolgom volt a VI-os stúdiót kiüríttetni, s az akkori szemléletünkben lovardának ható hodály egyik sarkába betelepítettem a zenekart és énekkart, az azzal ellenkező, attól sok-sok méterre fekvő másik sarokba pedig elhelyeztem a beszélő-éneklő szereplőket. A nagy akusztikai távolság miatt azonban a muzsikusok (és főként a karmester) nem hallhatták, mit tátognak a színészek, s amazok csak némi ciripelésből sejthették, hogy miféle zenére kell nekik ’tátogniok’. Amikor a helyzet így lehetetlenné vált, ’zseniális’ technikai ötletem támadt (a technika mindig erősségem volt; évtizedek alatt sem tudtam megtanulni például, hogy a magnókészüléken melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a szerkentyű megálljon, és többször kipróbált erényem az, hogy amennyiben a lakásomban két drótot összekötök, az egész kerületben kiég a villany!): minden közreműködőnek fejhallgatót adattam fejére, s a drótok szövevényében és a kagylók sűrűjében így mindenki hallhatta a másikat. Mondjam, hogy mindebből nem született valamiféle mikrofontiszta produkció? Hát kimondom. De született belőle két haszon is: egyrészt az elnökség annyira becsülte produkciónkban az igyekezetet, és annyira bízott a műfaj jövőjében, hogy szinte elképzelhetetlen gyorsasággal kialakította az I-e stúdiót olyan formában, hogy bár annak alapterülete kisebb volt a VI-osénál, de külön karzattal is rendelkezett a zenekar és énekkar elhelyezésére; a másik haszon pedig az volt, hogy a legjelentősebb zenekarok élvonalbeli tagjaiból összeállt egy alkalmi, de hetente foglalkoztatott együttes, kifejezetten e műfaj céljainak szolgálatában. Forrai Miklós – ugyancsak zenés játékainkhoz – ifjúsági énekkart szervezett, amelynek vezető baritonistája a TV mostani főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédi Ervin fújta, és olyan, ma már híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Kétségtelen, hogy ennyiféle segítő szándék közepette sem született valamiféle világrengető produkció, bár a sajtó, s főként a hallgatóság, nagy lelkesedéssel fogadta a ’Májusfá’-t. Mi azonban tudtuk, hogy a dicséret elsősorban az újat akarásnak szól, no meg az alapanyagnak […].” 1473 • Búbánat Előzmény 1472 2015-10-13 20:26:28 Talán az antikváriumboltokban (a zene-színház tematika fachban) kellene szétnézned, illetve ott érdeklődni. Valamikor én is egy antikváriumból szereztem be a könyvet. De most látom a neten, hogy a Antikvarium.hu oldalán megvásárolható. 1472 • smaragd Előzmény 1470 2015-10-13 20:16:13 Nem ismertem ezt a könyvet, gondolod, hogy be lehet még valahol szerezni? A "Szerencsés utazás" történetét a tavaly nyári évfordulón Nagy Ibolya bejátszotta a Túl az Óperencián c. műsorában, Tamássy Zdenkó emlékezett Kemény Egonra és hallhattuk a csodálatos keringőt is. Talán nemsokàra újra sorra kerül...:-) Ez a történet igaz, igen jellemző Kemény Egon közismert szorgalmára és finom lelkesültségére, amennyiben megragadta bizonyos dolog alkotói fantáziáját. Talán olvassák írásainkat róla azon olvasóink is, akik még személyesen ismerték őt a Rádióból. Ennek a rádióoperettnek az akkori Zenei Osztályon volt egy "intern munkacíme" is, ugyanis a megrendelés megtörtént, és a felkért szerzők az előleg kiutalását megkapták, ezért egymás között a soha el nem készült darabot "Szerencsés kiutalás"-ként emlegették. 1471 • Búbánat Előzmény 1470 2015-10-13 19:14:23 Javítás: "megfordítottuk a sorrendet" - utána nem kérdőjel van, hanem kettőspont. 1470 • Búbánat Előzmény 1467 2015-10-13 19:12:00 Rácz György az említett, Mester árnyéka című könyvében megemlít egy másik Kemény Egon-művet is. Ezt olvashatjuk: „[…] Búcsúzóul két, hogy úgy mondjam, belterjes zenés rádiójátékról kell számot adnom, amelyek még a teljes ’alkotóegyüttes’ működése közben jöttek létre, vagy - nem. Ezt az utóbbi rejtélyt csak a másodikról szólva tudom megmagyarázni. Az első a ’Keleten kél a nap’ című, daljáték igényű rádióoperett volt, Losonczy Dezső kitűnő zenéjével. […] […] Ennél azonban sokkal cifrább a másik belterjes mű sorsa, amellyel a rádió zenés játékai kezdeti időszakának naptárhű krónikáját stílusosan le is zárom. Ennek a darabnak főszámai még ma, több mint húsz év elteltével is (Búbánat megjegyzése: a szerző ezt a könyvét 1984-ben írta és jelentette meg Budapesten, saját kiadásában) fel-felhangzanak a rádióban, annak ellenére, hogy ilyen rádióoperett meg sem született. Szász Péternek támadt ugyan egy jól hangzó címötlete: ’Szerencsés utazás!’; a két szó megragadta Kemény Egon fantáziáját, keringőt kerekített köré, majd (ha már lúd, legyen kövér!) írt egy nyitányt is, később pedig Szász Péter versére egy derűs indulót, Szövegkönyv, sőt meseötlet azonban még mindig nem volt, azóta sem született meg. A három szám közben kedvelt és sikeres sláger lett, a rádióoperettek első periódusának zárásával megismételve az anekdotabeli kisfiú esetét, aki a zsiráf láttán – először járt az Állatkertben – elcsodálkozva kiáltott fel: - Ilyen állat pedig nincs! Nos, mi megfordítottuk a sorrendet? Az állítottuk, hogy van egy bizonyos rádióoperett, csak épp elfelejtettük megalkotni! De hát ezért már fájjon a rádióoperettek későbbi gazdáinak: az osztályvezető Decsényi Jánosnak és a szerkesztő Bitó Pálnak, majd az őt felváltó ifjú Schubert Ferencnek a feje. […]” 1469 • smaragd Előzmény 1467 2015-10-13 12:40:48 Egyébként visszaemlékezések is lehetnek részben pontatlanok. Itt ugyanis arról van szó, hogy a "Májusfa-keringő" óriási sikere köré alkottak új szövegkönyvet, ez lett a második rádióoperett, a "Talán a csillagok". Éppen ezért, Májusfa-keringőnek valóban pontos mása a Hópehely-keringő a Talán a csillagokban. A többi dalbetét zenéje nem egyezik meg a két rádióoperettben. Erről már többször megbizonyosodhattunk a Nagy Ibolya szerkesztésében bejátszott részletekből. Ez a hiba a visszaemlékezésben igen sajnálatos, mert tovább mehet olyan adat, ami nem felel meg a valóságnak. Korábbi bejegyzéseinkben erről már részletesebben is írtunk. 1468 • smaragd Előzmény 1467 2015-10-13 12:24:53 Bizony, bizony lehetne kutatni, hogy is volt akkor, s miként ítélnénk meg ma "a torzra sikerült oratórium" zenéjét, feltételezem, hogy Kemény Egon eme műve is megállta a helyét, sajnos ezek a felvételek már nincsenek meg. Megpróbálok én is utánanézni ennek a dolognak, erről eddig nem hallottam. Egy biztos, Kemény Egon, aki gyermekkorában egyházi zenésznek készült és Franz Schmidt tanítványaként minden bizonnyal az egyházi zenéhez is közelített, tehetsége minden eszközével igyekezett ezt a váratlan feladatot teljesíteni. Érdekes a technikai fejlődés említése is ebben a visszaemlékezésben. Amint itt többször megírtuk, 1949. május 1-én mutatta be a Magyar Rádió az első rádióoperettet, Kemény Egon: "Májusfa" címmel, abban az évben következett - "rohamtempóban" az említett szilveszteri bemutató, miközben a Rádióban jelentős műszaki előrelépés zajlott le. 1467 • Búbánat 2015-10-13 11:17:22 Itt egy kis történet Kemény Egon „Talán a csillagok”-ának rádiófelvételéről. Rácz György, a rádió egykori szerkesztője, rendezője így ír erről a Mesterek árnyékában című könyvében: „Talán a csillagok” – nyilván emlékeznek még erre a címre, és nemcsak az idősebbek, hiszen slágerszámait még ma is sokszor sugározza a rádió. Nos, ez a mű a „Májusfa” ikertestvére volt, annak nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét ugyanis elvetettük, ugyanakkor kiderült, hogy a zene időtálló; a technikai körülmények erősen megjavultak, nem volt hát más dolgunk, minthogy a számokhoz új szöveget írassunk, és főként új librettó kerüljön a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban. Egyetlen buktatóz azonban nem tudtunk kikerülni. Azt tudniilik, hogy a kiszabott másfélóra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s az nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért. Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túlságosan szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és énekkar, valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt! Kemény Egon fülbemászó keringőket és slágerré váló, játékosan kedves, gyors számokat komponált, de oratórium megírásával még sosem próbálkozott, nem is nagyon fűlt ahhoz foga; a zenekaron kívül az ifjú kórustagoknak és az operett-énekesnői kvalitású Rafael Mártának pedig még akkor sem sikerült volna a feladatot megoldani, ha igazi oratóriuméneklési lehetőséget kapnak. Bizony, verejtékezve hallgattuk szilveszter éjszakáján munkánk eme gyümölcsét; boldogan sóhajtottunk fel, amikor végre felcsendültek az új év kezdetét jelentő harangok, és örömünk akkor vált teljessé, amikor az ismétlés alkalmával már a torzra sikerült oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at. 1466 • smaragd Előzmény 1460 2015-10-13 10:39:52 Igen, így van :-)! Örülök, hogy már előttem is felhívtad a figyelmet Kemény Egon zenei alkotásaira. Őt méltatva elég annyit írni, minden csodaszép, amit leírt, zenéje megelőzte korát, élen járt. Azt hiszem zenetörténeti jelentősége még csak most van kibontakozóban, bár életében a zenei világ ezzel tisztában volt. Furcsa korokat élt át ő is... Már évekkel ezelőtt is figyeltem azon zeneszerető, zeneismerő írásaidat is, amelyek Kemény Egon műveinek megismertetésével foglalkoztak, gondoskodó, hozzáértő módon. 1462 • Búbánat Előzmény 1461 2015-10-13 10:04:39 Ez cikk nyáron, a komponista halála évfordulójára időzítve került fel a világhálóra. A mai operettműsorban Nagy Ibolya műsorvezető megint szépen emlékezett a kitűnő zeneszerzőre, születésének évfordulóján. 1461 • Búbánat Előzmény 1460 2015-10-13 10:02:13 cikk http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/ 2014. július 22. Július 23-án 45 éve hunyt el Kemény Egon. Kemény Egon (Bécs, 1905.október 13.-Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Édesapja Bécsben nagyra becsült sebész főorvos volt. Visszaköltözve a szülői házba Kassára, tanulmányait a kassai Zeneiskolában kezdte. Hat éves volt, amikor zeneértő édesapja felismerte fia abszolút hallását. Kassai nevelkedése, miskolci érettségi után a bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte el, tanára Franz Schmidt volt. A könnyűzene felé fordulva, önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel (charleston, foxtrot, tango, keringő – szalon-jazzorchesterre) aratta. Színpadi műveit a Fővárosi Operettszínház mutatta be: első nagyoperettje a „Kikelet utca 3” 1929, (Eggerth Márta, Kabos Gyula), „Fekete Liliom” 1946, (Karády Katalin, Latabár Kálmán), „Valahol Délen” 1956, (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert). 1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben. 1933-ban tért haza Budapestre. A Magyar Rádió 1934-ben sugározta először kompozícióját: „Fantázia a Hullámzó Balaton c. népdalból”. Sokszínű zenei munkakapcsolata a Magyar Rádióval élete végéig tartott. 1949-ben rádiótörténeti jelentőségű felkérést kapott az első rádióoperett, a „Májusfa” zeneszerzésére. A „Májusfa-keringő” óriási sikert aratott. Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte, kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte. Tehetsége és önzetlen szorgalma pályatársai darabjainak sikerre vitelében is szerepet játszott. A „Fűszer és Csemege” című hangosfilmje 1940, (Szörényi Éva, Jávor Pál) addig nem látott nézőrekordot ért el. Gyermekeknek írt kórusműveit (Erkel-díj, 1953) generációk kedvelik, éneklik „Kinyílott a pitypang” „Kukták dala”, „Úttörővasút”. Rádióoperettjeit a Rádió Dalszínháza mutatta be „Talán a csillagok” 1949, „Hatvani diákjai” Erkel-díj, 1955, „Komáromi farsang” 1957, „Krisztina kisasszony” 1959, „A messzetűnt kedves” 1965. Főszerepekben: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Simándy józsef. Helyszínek: Debrecen, Győr, Komárom. Kemény Egon élete végéig örült annak, hogy sikerült hazánkban a szimfonikus könnyűzenét meghonosítania, „Schönbrunni orgonák” 1937. Özvegye Kemény Egonné Mária, gyermekeik: Annamária és Egon. Kemény Egon zenei pályáját lánya Kemény Annamária nagy szeretettel gondozza. 1460 • Búbánat Előzmény 1106 2015-10-13 09:59:45 Smaragd fórumtárshoz - tudjuk – igen közel áll Kemény Egon életműve. Kemény Egon ma 110 éve született. Ez a Valahol délen (1956) című operettjének dallamai csendültek fel a rádióban: Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós énekét hallgathattuk.

37 Búbánat 2016-09-13 11:03:46 [Válasz erre: 36 Búbánat 2016-09-13 11:02:24]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1430 • Búbánat Előzmény 1422 2015-09-25 20:30:14 Lehel György operett- és daljátékfelvételei a rádióban Nem teljes, de itt van közülük egy csokorra való: 1949. május 1. Kemény Egon – Mesterházy Lajos - Szász Péter: Májusfa (az első rádióoperett) - Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Vámos Ágnes, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus. 1949. Kemény Egon – Szász Péter: Talán a csillagok - Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Pogány Margit, Rafael Márta, Hadics László, Mindszenti Ödön, Rátonyi R óbert, valamint az Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 1952. Kemény Egon – Raics István: Szerencsés utazás - Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, valamint az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 1955. Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai - Bessenyei Ferenc, Kovács Károly, Bárdy György, Simándy József, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Hadics László, Suka Sándor, Horváth Tivadar, Lázár Gedeon, Csákányi László, Gózon Gyula, Tompa Sándor, Petress Zsuzsa, Dénes György, Mezei Mária, Pethes Sándor, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. 1958. Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Lehoczky Éva, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Gózon Gyula, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin, Kishegyi Árpád, Molnár Miklós, Szabó Ernő, valamint az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus 1959. Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa, Kövecses Béla (Bitskey Tibor), Bilicsi Tivadar, Pethes Sándor, Sugár Mihály, Somogyi Nusi, Ungvári László, Rátonyi Róbert, Gyenes Magda, Szatmári István, Mezei Lajos, Sugár Lajos, Baló Elemér, Gonda György, Dajbukát Ilona, Nádori Margit, Deák Sándor, Varga András, Balázs István, , Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 1960. Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek - Sándor Judit (Bánki Zuzsa), Bende Zsolt (Benkő Gyula), Zentay Anna, Bikády György, Rafael Márta, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Horváth Jenő, Agárdy Gábor, Suka Sándor, Gonda György, Makláry János, Tarsoly Elemér, Horváth József, Beszterczey Pál, Ambrus András valamint az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus 1426 • Búbánat 2015-09-25 11:02:35 Számvetés Lehel György karmesterrel Bieliczky Éva: „25 éve, 1989. szeptember 25-én halt meg LEHEL GYÖRGY, a Rádiózenekar egykori karmestere. Ebből az alkalomból közzéteszem két régi beszélgetésemet a karmesterrel, amelyekből megismerhetjük a művész pályafutását, valamint a magyar zenetörténet, és a Magyar Rádió több évtizedes történetét is. „ B.É. - Ön is tagja volt annak a csoportnak, amelynek az volt a feladata, hogy szinte futószalagon gyártsa a zenés darabokat. Ezért is nevezték a Rádiót akkor „operettgyár”-nak. L.GY. - 1949-50-ben rendkívül nagy politikai súlyt kezdtek fordítani a rádióműsor népszerűsítésére, hogy minél populárisabb, minél szórakoztatóbb legyen. Hiszen az életszínvonal romlott, a politika egyre keményebb lett, szükség volt valami ellensúlyozásra. Akkor jött létre egy brigád, egy társaság, akik a Rádióoperettet gyártották. Ma már szinte hihetetlen, hogy hetenként egy új operettet produkáltunk, hosszú időn keresztül. Ennek a teamnek a vezéralakjai voltak: Rácz György rendező, Szász Péter dramaturg. A darabok legtöbbjét pedig én dirigáltam. Az operett bemutatók általában szombatonként, a 10-es stúdióból mentek élő adásokban. Ez a stúdió akkor épült fel, tehát még új volt. A zenekar rendszerint az erkélyszerű kiképzésen, a galérián volt elhelyezve, a színészek és az énekesek pedig a földszinten voltak. Nyugodtan mondom, hogy nehezebb volt az akkori körülmények között egy operett előadást létrehozni, mint ma mondjuk a szimfonikus koncertet vezényelni. Mindenesetre nekem – egészen fiatal emberként – jó karmesteri gyakorlatot jelentett. Ma már hálás vagyok a sorsnak, amiért ebben részt vettem, hiszen olyan szakmai gyakorlatnak felelt meg, amit más kollégák színházi szerződéssel szereznek meg, azzal a plusszal, hogy itt nem sorozatban mentek az előadások, hanem csak bemutatók voltak. A darabok között, amit hetenként vagy kéthetenként produkáltunk, persze sok volt a selejt. Ilyen rövid periódusokban nem lehet csupa jót alkotni. Azért egy-két maradandó mű is van ezek között. Az első rádió-operett Kemény Egon „Májusfa” című operettje volt. Erre azért emlékeszem, mert a „Keringője” ma is él és megy néha a Rádió műsorában. Farkas Ferenc „Csínom Palkó” című daljátéka rögtön a bemutató után rendkívüli sikert aratott és nagyon népszerű lett. A zeneszerző Kossuth-díjat kapott érte. 1422 • Búbánat Előzmény 1421 2015-09-25 09:38:55 Összefogom szedni Lehel György rádiós operettfelvételeit... 1421 • smaragd 2015-09-25 09:30:26 A mai napon hunyt el Lehel György karmester, aki a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén állva "számtalan" Kemény Egon zeneművet is vezényelt. A "Túl az Óperencián" mai műsorában, amely most hallható ill. du. ismétlésben 9.51.54 ill. 18.51.54 kor sugározza Kemény Egon-Erdődy János: Krisztina kisasszony c. daljátékának rádiós felvételéből a "Nyitány"-t.

36 Búbánat 2016-09-13 11:02:24 [Válasz erre: 35 Búbánat 2016-09-13 11:01:01]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1395 • Búbánat Előzmény 1393 2015-09-01 11:33:53 Érdemes ide is beírnom, amit a Házy-topicban már két helyen hoztam. Ott a 196. szám alatt idéztem a zenei rendező, Ruitner Sándor visszaemlékező szavait: „A Rádió Dalszínházának egyik korai stúdiófelvétele volt Kemény Egonnak az a ’rádióoperettje’, amely Komáromi farsang címmel Erdődy János librettója alapján, Csokonai és Lilla szerelmét dolgozta fel. A zenei felvételeken a két főszerepben - először a Dalszínház történetében - Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet hallhattuk, de közreműködött az a Földényi Kórus is, amelyikre az iménti prózai idézetben érdekes utalás történt. A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé.” Ugyancsak a Házy-topicba írtam be, a 3173. és az 524. sorszámnál Gál György Sándor és Somogyi Vilmos (az Operettek könyve társszerzőinek visszaemlékező mondatait) a rádiófelvétel körülményeiről: „E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a két főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.” 1394 • Búbánat Előzmény 1393 2015-09-01 08:59:13 09:28:58 Dal Bilicsi Tivadar & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Vincze Ottó -- Komáromi farsang - Dal (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:31:49 Dal Bilicsi Tivadar & Göndöcs József & Hlatky László -- Komáromi farsang - Üldözők kara (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:33:42 Dal Házy Erzsébet & Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Komáromi farsang - Csokonai és Lilla kettőse (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 09:35:40 Dal Fekete Pál & Kishegyi Árpád & Földényi Kórus -- Komáromi farsang - Dal a nápolyi királyokról (Szerző: Kemény Egon/Erdődy János) 1393 • smaragd Előzmény 1384 2015-09-01 08:04:21 És láss csodát! Így lett! A mai Bilicsi-emlékhét műsora már olvasható a Dankó Rádió Facebook oldalán, benne: Kemény Egon - Erdődy János: Komáromi farsang A zenei blokkban felcsendül majd Csokonai és Lilla kettőse is - Házy és Ilosfalvy énekében gyönyörködhetünk - továbbá Bilicsi Tivadar nagyszerű előadásában egy humoros-ironikus dal is. Ez a rész ma kb.9.28-9.40 és 18.28-18.40 között hallható. 1391 • smaragd Előzmény 1390 2015-08-31 14:26:33 Folyamatosan, rendíthetetlenül és a legnagyobb örömmel, 1390 • Búbánat Előzmény 1389 2015-08-31 13:05:43 MI csak erősítjük, beírásainkkal támogatjuk, buzdítjuk ez irányú szerkesztésében, törekvésében. 1389 • smaragd Előzmény 1388 2015-08-31 12:52:38 Ő már sokkal előbb, a Dankó Rádió indulásakor,az első adáshét egyikén részleteket szerkesztett a "Túl az Óperencián" c. új műsorba az első rádióoperettből, Kemény Egon: "Májusfa" és a "Valahol Délen"-ből! Azért az is lehet, hogy néha idekukucskál, :-)? Akkor szeretettel üdvözöljük! 1388 • Búbánat Előzmény 1385 2015-08-31 12:44:10 "Nagy Ibolyán nem múlik ugyebár, ő eddig is sokat tett a Kemény Egon-életmű rádiós továbbéltetéséért!" Nagy Ibolya bizonyára meghallgatta ez irányú kéréseinket, óhajainkat, sóhajainkat... Amiért külön köszönettel tartozom neki én is! 1387 • Búbánat Előzmény 1385 2015-08-31 12:42:16 Nekem ez a rádióoperett mindenekelőtt Házy és Ilosfalvy kettőse miatt nagyon fontos... 1386 • Búbánat Előzmény 1385 2015-08-31 12:41:13 Nekem sikerült megnyitni és letölteni... 1385 • smaragd Előzmény 1384 2015-08-31 11:25:39 Örömmel olvasom bejegyzésedet...aki ott volt a felvételen, sosem felejti, sajnos, már nagyon kevesen vannak köztünk, de itt vannak :-)! Mai szóhasználattal legendásnak is mondható ez a darab, a rádiófelvétel, a zene, a szórakoztató-humoros szöveg, az énekesek, a zenekar, a kórus, a karmester,az akkori rádiós "tudorok" :-),minden közreműködőnek örök emlék, a közönségnek pedig felhőtlen kikapcsolódást nyújtott a bemutató és az ismétlések. Nagy Ibolyán nem múlik ugyebár, ő eddig is sokat tett a Kemény Egon-életmű rádiós továbbéltetéséért! Most már egy másik dimenziónak kellene belépnie, ahogy halljuk, az MTVA az, aki szponzorál, és műsorokat készít, ha jól értelmezem. Most már az archív rádiós operettek kellene felkarolni- oly sok más sikeres lépés után -és főleg sugározni! Itt újra rátérek a hallhatatlan, de a magánhonlap alapján is érzékelhető közönségigényre, a rádióoperettek ismétlésére valamint a Rádió Dalszínházának darabjaiéra is! (Regisztráció után lehet csak meghallgatni a "Komáromi farsang"-ot? Még nem tudtam megnyitni...) 1384 • Búbánat Előzmény 1383 2015-08-31 09:58:51 Kemény Egon: Komáromi farsang – „Egy, kettő…” - Bilicsi Tivadar Talán ez a kedves dal is bekerül majd a rádió Bilicsi Tivadarról szóló emlékműsorába!

35 Búbánat 2016-09-13 11:01:01 [Válasz erre: 34 Búbánat 2016-09-13 10:59:36]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1342 • smaragd Előzmény 1341 2015-08-12 09:39:52 Nagyon figyelmes vagy, köszönöm kedvességedet. Talán mások is meghallgatják ezt a műsorzáró-részletet majd, aminek a történetét tavaly Tamássy Zdenkó elmesélte. Most Bilicsi visszaemlékezése megy, egyenesen óriási! 1341 • Búbánat Előzmény 1340 2015-08-12 09:21:51 "Kemény Egon" 1340 • Búbánat 2015-08-12 09:21:26 Smaragd fórumtársunk figyelmébe (is): a Túl az Óperencián című operettműsor - mely e héten Jávor Pál emlékének hódol - zárószáma: Kemémy Egon - Raics István: Szerencsés utazás - előjáték (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Lehel György) Kezdése: 09:53:31 a Dankó Rádióban. 1319 • smaragd 2015-07-23 17:52:53 A "Túl az Óperencián" című műsorban, Dankó Rádió Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető kedves szavaival a mai napon Kemény Egonra emlékezett, halálának 46. évfordulóján. A kétszeres Erkel-díjas zeneszerző munkái közül ezúttal kiemelte az első rádióoperett, a "Májusfa" rádiótörténeti jelentőségét, a szimfonikus könnyűzene hazai meghonosítását és ismertette rádióoperettjeinek címét. Végül Kemény Egon özvegyét és gyermekeit is megemlítette - talán tudomása van róla, hogy milyen fontos volt Kemény Egon számára a meghitt családi boldogság. Kemény Egon-Erdődy János: Valahol Délen című nagyoperettjéből hallhattunk dalokat. Ezek a rádiófelvételek a bemutató - amelyet egyenes adásban közvetített a Magyar Rádió - után készültek a rádióstúdióban. A nagyoperett érdekessége a betétdalok sokszínűsége is, bolero, foxtrot,dal, chanson, dalkeringő, paso-doble. A kettősöket Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós énekelte. Hallhattuk még a címadó dalt Melis György előadásában valamint Rátonyi Róbert vidám dalát "Ha az este leszáll" címmel. A műsor utolsó zeneműve Kemény Egon: Keringő-rapszódia című szimfonikus darabja. Az esti ismétlés 18 órakor kezdődik, a fenti emlékezés és az operettrészletek kb. 18.37 órakor, majd a Keringő-rapszódia 18.52-kor. Interneten és rádión egyaránt fogható. 1318 • smaragd 2015-07-23 08:52:24 Ma 9.38 tól kezdődik a Dankò Rádión a Kemèny Egon zenéje. 1317 • smaragd Előzmény 541 2015-07-23 04:49:59 Kedves Búbánat! Köszönöm tegnapi figyelmességedet, most visszatekintettem és a "válasz"-ban olvasható is mit írtál akkor az emlékhét első adásnapjáról. Kemény Egon elhunyta a mai napra esik, egy pillanatra gondoljunk rá szeretettel. "Ne rólam írjanak, a műveimet játsszák" ez a mondata kísérte zenei pályáját. Nagy Ibolya a Magyar Rádió archív hangfelvételei szerkesztésével is eleget tesz ennek a zeneszerzői kívánságnak. A tegnap esti ismétlő adásban teljes egészében hallható volt a "Ritka madár a szerelem". (Az idézett 2013. júliusi fórumbejegyzést 3 hónappal később követi az újabb, mennyi minden változott azóta e helyen is...) Kemény Egon Franz Schmidt (lsd. fórumán,300)tanítványa volt a Bécsi Akadémián. 1316 • Búbánat Előzmény 1315 2015-07-22 13:57:49 Köszönöm válaszodat. Már nem emlékszem arra, mi mindent mesélt Kemény Annamária az emlékhét műsorában, jó, hogy ez a műve is szóba került. Az akkor elhangzott zenék címét a rádió facebook oldalán visszakeresni lehet. A ma délelőtti adás ismétlését meghallgatjuk, talán többet is hallhatunk belőle, mert mint tudjuk, csak a műsoridő maradékát töltik ki az utolsónak lejátszandó zenék - ami hol több, hol kevesebb, de csak töredék marad: a legritkább esetben jutnak teljes lejátszási időhöz. 1315 • smaragd Előzmény 1314 2015-07-22 13:38:27 Ez a dal, vagy táncsláger Kemény Egon egyik legnagyobb sikere volt pályája kezdetén. Erről említést is tett abban a vele készült szerzői estben, amit a Magyar Rádió készített vele, barátja, Ráday Imre mikrofonja előtt a 60-as évek elején. Erről már említést tettem. Az eredeti táncslágert - a ma hallható tehát egy későbbi felvétel, már magnószalagra - viaszlemezre vették fel, csoda folytán hallottam. Este is meghallgatjuk, talán sikerül a szinte teljes felvételt hallani, délelőtt reklámok fejezték be a mai műsort. 1314 • Búbánat Előzmény 1313 2015-07-22 13:18:23 Az eredeti hangszerelésben is hallottad? Újra meghallgatjuk délután 6-tól... 1313 • smaragd Előzmény 1312 2015-07-22 12:16:50 Köszönöm figyelmességedet! Meghallgattam, ma reggel a műsor az adás előtt már megjelent, akkor vettem észre és megörültem neki. Ez a mai felvétel a 30-as években íródott Kemény Egon dalsiker újrahangszerelt változata. 1312 • Búbánat 2015-07-22 10:17:46 Kedves "smaragd"! Nem tudom, hallgattad-e a mai operettműsort a Dankó Rádióban? Kemény Egon munkásságának ápolása - eddigi bejegyzéseid alapján - közel áll a szívedhez, ezért is ajánlom figyelmedbe a délutáni ismétlő adást - akkor is, ha ott voltál a most véget ért adásnál a rádiókészülék előtt (vagy egy internetes elérőhelyen), hogy meghallgasd a műsort záró számot: Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - előadta a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Ritkaság! Én is kiélveztem Házy Erzsébet szép dalait ("Szívem ezt a dalt", "Száz vágy"), melyeket egy harmincperces Fényes Szabolcs-egyveleg részleteiként hallgathattunk meg. Ebben a blokkban Házyn kívül még énekelt Petress Zsuzsa, Zentai Anna, a napokban elhunyt Korondi György, továbbá Kishegyi Árpád és Melis György.

34 Búbánat 2016-09-13 10:59:36 [Válasz erre: 33 Búbánat 2016-09-13 10:58:49]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1292 • Búbánat Előzmény 1289 2015-07-09 12:29:48 Érdemes ideírni újra a teljes szereposztást: Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték) Rádió Dalszínháza bemutató két részben: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59 és 22:15-23:08 Kossuth Rádió Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc) Vezényel: Lehel György A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő. Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc Szereposztás: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc Bankós professzor –Kovács Károly Domokos professzor – Bárdi Ödön Kerekes Máté – Simándy József Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre Naszályossy – Zenthe Ferenc Kapocs – Hadics László Csukás – Suka Sándor Szilvássi – Dékány László Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar Kocsondi – Lázár Gedeon Reszegi pedellus – Csákányi László Bule, volt pedellus – Gózon Gyula Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa Czibljavzek, császári biztos – Dénes György Elmira – Mezei Mária Pfutscher – Pethes Sándor 1291 • Búbánat Előzmény 1290 2015-07-09 12:25:37 Köszi. 1290 • smaragd Előzmény 1289 2015-07-09 12:20:19 "Megkérdeztem a madártól..." (nem baj,nehéz ma koncentrálni...nekem is alig sikerül) 1289 • Búbánat Előzmény 1284 2015-07-09 11:12:50 Az alábbi részletek hangzottak el a Hatvani diákjai című Kemény Egon. rádióoperettből: - Kórusjelenet (Földényi Kórus) - Kettős (Petress Zsuzsa és Melis György - Kapocs dala (Hadics László, km. a Földényi Kórus Férfikara) - Kettős: „Megkérdeztem a mamától…” (Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc) - Bule Lajos dala (Gózon Gyula) - Amálka és Máté kettőse (Petress Zsuzsa és Simándy József) Azok kedvéért írtam ide ezt, akik nem hallgatták a rádió délelőtti operettműsorát, és a Dankó Rádió Facebook oldalát nem érik el a szereposztásért; akik szívesen meghallgatnák ezt a zenei blokkot, akár még egyszer, mert szeretik Kemény muzsikáját, vagy kíváncsiak rá. 1288 • smaragd Előzmény 1285 2015-07-09 10:58:28 A híres-hírhedt debreceni Hatvani professzor nevét sajnos az alábbi bejegyzésben helytelenül írtam, itt most javítom elnézést kérek. 1287 • smaragd 2015-07-09 10:53:42 Hamari Júlia művésznő a hét eddigi adásaiban többször említette erős kötődését hazájához, szüleihez, és a döntés körülményeit, ami miatt külföldre utazott. Nagyon szépen emlékezett a régi nagyokról, karmesterekről, énekesekről, Failloni Nelly (néniről,ahogy említette ) különleges operai kapcsolatairól. A magyar hazához való hűség köti a "Hatvani diákjai"-t az e heti műsorban elhangzottakhoz. 1286 • smaragd 2015-07-09 10:42:28 Kemény Egon: Hatvani diákjai c. művében -amelyről ezen a fórumon már sokszor írtunk - fordult elő először, hogy prózai színész énekelt is, Bessenyei Ferenc hosszas rábeszélésre elvállalta ezt a "kísérletet", akárcsak az operaénekes, aki pályája során először ezen a rádiófelvételen prózát is mondott, Simándy József. Ez a kísérlet, mint tudjuk mindkettőjük szakmai életútját új és nagyon sikeres irányba fordította. 1285 • smaragd 2015-07-09 10:36:37 Kemény Egon, aki Bécsben született és ott lett Franz Schmidt tanítványa, Budapesten alkotta műveit, magyar hazájához mindvégig hű maradt. (Franz Schmidt életútja magyar földről vezetett Bécsbe, ahol élete végéig alkotott.) "A hatvani diákjai" rádióoperettnek íródott, és mindmáig az is maradt. Színpadon még nem adták elő. Ennek a daljátéknak a muzsikája zenei szakmai körökben és a rádióhallgató közönségében is óriási, lelkesült sikert aratott. Az első rádióoperett zeneszerzőjének, Kemény Egonnak a bemutató után nemsokkal Erkel-díjat hozott. 1284 • Búbánat 2015-07-09 10:15:45 Kemény Egon Hatvani diákjai című operettjének szép dallamai is felcsendültek a Dankó Rádió délelőtti adásának második részében; a mintegy húszpercnyi zenében hat dalbetétet kaptunk a szerkesztő, Nagy Ibolya jóvoltából. Az igazi ritkaságnak számító rádiófelvételről elhangzott részletekben hallhattuk énekelni Petress Zsuzsát, Bessenyei Ferencet, Gózon Gyulát, Hadics Lászlót, Melis Györgyöt és Simándy Györgyöt és a Földényi-kórust. A felvételen km, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Vezényel Lehel György. A mai műsorban még Offenbach ugyancsak ritkán hallható Varázshegedűjéből is felhangzott három részlet László Margit, Bende Zsolt és Réti József előadásában. Megemlítem még a műsorvezető Nagy Ibolya telefoninterjúját Hamari Júliával, aki Stuttgartból mesélt sok érdekeset művészi-énekesi pályája újabb állomásairól, Carlos Kleiber és Alberto Erede karmesterekkel való munkakapcsolatáról, elismerésükről. Érdemes újra bekapcsolni a rádiót a 18 órakor kezdődő ismétlőadásra, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.

33 Búbánat 2016-09-13 10:58:49 [Válasz erre: 32 Búbánat 2016-09-13 10:58:03]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1197 • smaragd Előzmény 1196 2015-06-14 14:09:25 Kis hiányérzetem azért maradt. Ezen a fórumon mi saját körben írunk, olvasóink is vannak. Fórumbeli 1114, 1115, 1187-es bejegyzéseinkre utalok elsősorban ezzel a bejegyzésemmel, aminek témaköre a mai adással lezárult. Sem Nagy Ibolyától, sem Szinetár Miklóstól nem várhatjuk el, hogy olvassa írásainkat és kívánságainkat teljesítse (ámbár örültünk volna neki :-)). Kemény Egon: Valahol Délen c. nagyoperettjéről van szó, amelyre a műsor vendége a hét folyamán nem tért ki. A fiatal rendező,Szinetár Miklós, és a már pályája delén levő, magának nevet szerzett Kemény Egon zeneszerző közös munkájáról és óriási sikeréről a Szovjetunióban. A kétszeres Erkel-díjas Kemény Egon születésének 110. évfordulóján, ez év októberében lesz, meglátásom szerint a Dankó Rádió hallgatói is örültek volna annak, hogyha az e darabból sokszor hallott rádiófelvételek mellé, a kortárs Szinetár Miklós rövid visszaemlékezését is hallhatták volna. Ezzel a darabbal kapcsolatos Gáspár Margit és Sennyei Vera neve,a Fővárosi Operettszínház, az oroszországi és német színpadi operettjátszás jelentősége, amelyek a műsorhéten más összefüggésben megemlítésre kerültek, valamint tegnap hallhattuk a Krisztina kisasszony c. Kemény Egon mű nyitányát. Mintha a "Valahol Délen" és Kemény Egon személye itt-ott körüllengte volna a műsort... 1193 • Búbánat Előzmény 1192 2015-06-13 12:57:02 Az előbbi bejegyzésemhez kívánkozik még. A Dankó Rádió az operettadásaiban - örvendetes módon - Kemény Egon operettjeinek rádiófelvételeit is műsorán tartja – részleteket szólaltat meg azokból. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az egyik kedvencem, a Krisztina kisasszony című „rádióoperett” nyitányán kívül a darab más részlete emlékeim szerint még nem került itt az adásba. Természetesen örülök annak, hogy a gyönyörű darab igazán szép, hatásos bevezető zenéje újra és újra felcsendül itt a rádióban - sajnos, inkább töredékében, mert általában az adás legvégén szokott elhangzani záró számként: és akkor is többnyire nem a felvétel elejétől kezdve. Örömmel venném, s azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, ha e zenekari részlet mellett az operett kedves, énekbetét számai - dalok, kettősök, jelenetek - is helyet kapnának a műsorban! Szerintem, sokunk örömére szolgálna. Kemény Egon rádióoperettjének teljes stúdiófelvétele az idők folyamán - a Kossuth Rádió 1959. augusztus 22-i bemutatóját követően - többször adásba került: úgy tudom, utoljára 1981. szeptember 15-én 21.01 órai kezdettel hangzott el a rádióban a teljes operett. De ha az egész darab sugárzását nem várhatjuk is, miért nem jutunk hozzá az operett sok szép részletéhez? A Krisztina kisasszonynak a nagyszerű zenekari előjátékán túl ragyogó vokális részletei is vannak! Kemény Egon melodikus dallamai igazán megérdemelnék, hogy több évtized után ismét eljussanak a rádióhallgatókhoz! Vélhetően, csakis a Dankó Rádió szerkesztőjén múlik ez a óhaj: a kívánságunk teljesítése. Egyszer már leírtam, most újra ideírom a rádiófelvétel színlapját: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya Érdemes azt is megemlíteni újra, hogy valamivel több mint másfél évvel a rádióbemutató után, 1961-ben, a színpadon is láthatta a közönség a Krisztina kisasszonyt: a Miskolci Nemzeti Színház előadásról kritikát közölt az Északmagyarország lap (17. évf. 86. sz. 4. p. , 1961.) Jó lenne tudni, készült-e hangfelvétel, és ha létezik ilyen, hol, kinél lappanghat…

32 Búbánat 2016-09-13 10:58:03 [Válasz erre: 31 Búbánat 2016-09-13 10:56:55]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1187 • Búbánat Előzmény 1185 2015-06-09 10:18:10 Igen, itt az alkalom, hogy a Valahol délen /Délen/ operett szovjetunióbeli sikertörténetére is kitérjen Szinetár Miklós a rádióműsorban. Talán Nagy Ibolya "rákérdez"... Meglátjuk - meghalljuk. 1186 • Búbánat Előzmény 1183 2015-06-09 10:14:53 Az a jó ezekben a zenékben, hogy ki-ki saját szubjektumából fakadóan tud belőlük következtetésekre jutni: érzelmeket, hangulatokat, dallamokat, zenei motívumokat, kottajegyeket stb. illetően. 1185 • smaragd Előzmény 1182 2015-06-09 03:46:30 Érdemes elolvasni újra 1115. bejegyzésedet, alig egy hónapra rá valóra vált... Minden bizonnyal akkor már szervezés alatt lehetett az eheti program, ez is különös gondolati egybeesés... Abban írsz a "Valahol Délen" szovjetunióbeli útjáról. Talán ezen a nagyoperetten keresztül tényleg hallhatjuk a héten Kemény Egon zenéjét. 1184 • smaragd Előzmény 1183 2015-06-09 03:35:42 (A két utolsó sor nem tartozik írásomhoz.) 1183 • smaragd Előzmény 1181 2015-06-09 03:32:37 Döbbenetes volt, ez az eset. A bemondás után, ahogy a 1148-ban idéztem, megtörtént velünk is, " a néző ott ül és várja a füle". Kemény Egon muzsikáját vártuk. Ez a pszichológiában a beállítódás esete, amikor az vártuk, amit mondtak nekünk és abban kerestük a zeneszerzőt. Erre voltunk beállítva. Én azonnal felismertem, hogy ezt a művét még nem hallottam. Mint kiderült, nem is az övé. Döbbenetes az is, hogy sem te sem én nem tudtuk az ismétlésben újra meghallgatni... Döbbenetes az is, hogy Nagy Ibolya, aki a műsorzáró darabokat csak néha szólaltatja meg végig, itt teret adott a muzsikának, és hosszan hallhattuk a zenét, amit csak a zeneszerző (téves) megjelölésével tört meg, a zenedarab címét nem mondta be (úgy emlékszem), mert azután én is újra megnéztem a műsort, és ismét megdöbbentem. "Mintha kihallanék a két zeneszerzőből valami közöset" - írod, ezt pontosan akkor tudnánk megállapítani, ha Kéler Béla műveit ismernénk, csak ezt az egy nyitányát hallottuk. Ami közös, az szerintem az erős bécsi zenei hatás és a felvidéki magyar származás finom, zenei megvalósítása. Dallamviláguk azonban eltérő volt.

31 Búbánat 2016-09-13 10:56:55 [Válasz erre: 30 Búbánat 2016-09-13 10:55:37]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1116 • smaragd Előzmény 1115 2015-05-11 12:52:43 Ez is érdekes dolog, az egykori és a mai helyesírás címekben. A Kemény Egonra emlékezünk műsor ismertetőjében is olvasható első nagyoperettje -"pesti operett"- címe: Kikelet utca 3. Eredetileg (1929): "Kikelet ucca 3". Amikor a régi címet olvassuk, azonnal a múltban érezhetjük magunkat. 1115 • Búbánat Előzmény 1114 2015-05-11 09:40:23 Igazad lehet, én is találkoztam a címben a nagybetűs égtájjal. Ugyanakkor itthon szinte mindenhol kis betűvel írják: maga Rátonyi Róbert is - aki szerepelt a darabban - könyvében kis betűvel hozza; ahogy a színházi adattárban is így van írva. Úgyhogy én kis betűvel szoktam; de nincs "nemecsek"- komplexusom... Bizony Szinetár Miklós további érdekes, "színes" történeteket tudna mesélni a "Valahol délen" rendezésének szovjetunióbeli sikertörténetéről. Kemény Egonhoz fűződött művészi kapcsolatára is igen kíváncsi volnék! Talán meghallgatja Nagy Ibolya óhajunkat, és egyszer "mikrofonvégre" kapja Szinetár Miklóst! Nem esik messze a Dalszínház utca a Nagymező utcától... 1114 • smaragd Előzmény 1113 2015-05-11 06:35:14 A "Valahol Délen" (annak idején az égtájak nevét nagybetűvel írták, ez az eredeti cím) nagyoperett kikerült a Szovjetunióba. Ott már a fiatal rendező, Szinetár Miklós vitte színre. Egy korabeli újságcikkben olvastam régebben, hogy Kemény Egon Valahol Délen c. nagyoperettje Kálmán és Lehár operettjei mellett a moszkvai színház legnagyobb sikere. Úgy tudom, hogy a zeneszerzők mindig vágyódtak a moszkvai közönség előtti bemutatkozásra, ennek rangja volt. Kemény Egon zeneművét kivitték. Szinetár Miklós sokat tudna mesélni nekünk a "Valahol Délen" nagyoperett bemutatóiról, a fogadtatásról, az akkori szovjet zenei világról, Kemény Egon zeneszerzőhöz fűződő művészi kapcsolatáról. Jó lenne visszaemlékezéseit hallani, kiváló lehetőség lenne erre Nagy Ibolya Túl az Óperencián c. műsora. 1113 • Búbánat Előzmény 1112 2015-05-10 15:00:53 Szinetár Miklós említi egy interjújában, hogy 1957 végén tartottak egy zenés színházi versenyt Szverdlovszkban: a Szovjetunió valamennyi színházának zenés darabjával lehetett nevezni. Ő Kemény Egon Valahol délen című – saját rendezésű - operettjét vitte ki (orosz nyelvre fordítva játszották), amivel végül elnyerte az első díjat!! (Szinetár még hozzáteszi: Szerdlovszkban volt a Szovjetunió legjobb zenés színháza. Azt is említi, a kapott gázsiból vett magának Moszkvában egy vadonatúj Moszkvicsot – de ehhez kellettek Kremlbeli kapcsolatai… 1112 • smaragd Előzmény 1110 2015-05-10 06:56:41 A "Valahol Délen" -t a bemutató után, amelyet a Magyar Rádió közvetített, még 1956-ban több, mint 50 előadás után kényszerült levenni a műsorról az Operettszínház. "Szerencsés utazás"-a....a Szovjetúnióba és az akkori kelet-európai országokba - szintén kiemelkedően nagy sikerrel - ezután kezdődött. 1110 • Búbánat Előzmény 1107 2015-05-09 19:43:39 "A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be." - A Valahol délen sikeres bemutató előadásról is, sok érdekeset lehet olvasni Rátonyi Róbert Operett könyvében - maga is szerepelt a darabban, így el nem halványuló személyes (szerep)élményét is megosztja az olvasóval; mint "szem- és fültanú", részletesen mesél a cselekményről, a történet szálairól, idéz előadáskritikákból is. Rátonyi írja: „Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. […] A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” (A bemutatót követő évben pedig máris elkészül a új Kemény Egon-operett főbb zenei betétszámainak felvétele a rádió stúdiójában.) 1108 • Búbánat Előzmény 1107 2015-05-09 16:54:30 Lásd az 1106 sorszámnál a linkre kattintva: Lolita bolerója Mezey Mária tolmácsolásában. Pezseg az ember vére tőle... 1107 • smaragd 2015-05-09 05:47:21 Köszönöm a linket. Ízelítő a Venezuelában játszódó nagyoperettből. Ezt a darabot 1956-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház - ahogy már korábban is írtam - kasszasikerrel. A váratlan politikai helyzet miatt különös utat futott be. "Mai darab"-nak íródott, hangulatos magyar elemek, déli ritmusok és revü különlegesen jól sikerült kompozíciója. A "Túl az Óperencián" c. műsor indulásának legelején egyszer csak újra hallhattuk a "Kandúr-dalt" Nagy Ibolya szerkesztésében, a Dankó Rádióban. 1106 • Búbánat Előzmény 230 2015-05-08 14:44:42 Kiegészítés a 230. sz. beíráshoz: Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957 Km.: Gyenes Magda, Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Melis György, Rátonyi Róbert, valamint a Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás A rádió nem a teljes operettet vette fel, hanem - keresztmetszetszerűen -a főbb részletekből állított össze stúdiófelvételt. Ezek a részletek a következők: - Operett előjátéka - Lolita bolerója „Fekete az ég” (Mezey Mária) - Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll” (Rátonyi Róbert) - Péteri dala „Valahol délen” (Melis György) - Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam…/Egy szót se szólj…” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Anna és Péteri kettőse „Árván vártam” (Petress Zsuzsa, Melis György) - Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot…/Még nincsen senkim sem..” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert) Ennek a stúdiófelvételnek az az érdekessége, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét! Az 1956. március 30-i operettszínházi bemutatón: Péterit Borvető János - később Homm Pál is - alakította, míg Bodzást egyedül Hadics László formálta meg. Jutka szerepében pedig nem a rádiófelvételen hallható Gyenes Magda, hanem vendégként Gaál Éva lépett fel. (Mezey Mária, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert a darab színházi bemutatóján és a rádiófelvételen egyaránt saját szerepét énekelte.) A Dankó Rádióban ebből a Kemény Egon-operettből is időnként megszólal egy-két dal, kettős - de a felsorolt betétszámokat együtt még nem hallottam felcsendülni a rádióban. 1105 • Búbánat 2015-05-07 11:19:50 A mai operettműsorban gyakorlatilag semmi "igazi" operett nem volt hallható; a Dankó Rádió műsorán ezúttal sanzonok (Géczy Dorottya felvételéről - a művész e heti vendége a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójának), slágeregyvelegek (Bilicsi Tivadar és Csákányi László; Tolnay Klári és Mensáros László) kaptak helyett. Hogy az operettbarátok szája íze ne legyen annyira keserű, a Dankó Rádió operettműsorának mai „búcsúzenéjeként” Lehár Luxemburg grófjából hangzott el – megint csak – egy egyveleg-összeállítás röpke részlete. Ez kevés. 1104 • Búbánat Előzmény 1101 2015-05-07 11:08:57 Precedensek voltak, tehát van mire hivatkozni. 1103 • Búbánat Előzmény 1102 2015-05-07 11:07:06 Hátha olvassa ezt egy filmes szakmabeli, és megragadja ötleted! 1102 • smaragd Előzmény 1086 2015-05-07 06:51:24 Ábrahám Pál és Kemény Egon barátsága régóta foglalkoztat engem.Kettejük zeneszerzői pályája hat és fél évre összefonódott. Ezt követően Ábrahám sikersorozata megtört, életútja csak nagy vonalakban ismert. A nála tíz évvel fiatalabb Kemény Egon Budapesten folytatta több évtizedes, sikeres, önálló zeneszerzői munkásságát, valamint hangszerelésekhez továbbra is gyakran felkérték. A két zeneszerző barátsága, az együtt megélt hatalmas sikerek, az átélt politikai viszontagságok szerintem olyan sok érdekességet és művészi megjelenítési lehetőséget kínálnak,- a múlt század 20-as éveinek végétől a 30-as évek elejéig - ami filmre kívánkozik. 1101 • smaragd Előzmény 1096 2015-05-07 06:33:09 Kár, de még most sem késő "felfedezni"! Petress Zsuzsa emlékműsorában hallhattunk néhány részletet ebből a rádióoperettből is. Kemény Egon zenéje, Erdődy János szövegkönyve és versei a "franciás" könnyedséget, frivolságot idézik meg, felhőtlen szórakozást nyújtva. Sajnos Petress Zsuzsa az Operettszínházban nem énekelhette el, ki tudja miért. Szerintem ez a darab kifejezetten alkalmas a mai kerettörténetes - amennyiben ez a divattrend tovább tart - színrevitelre is, feltéve, ha megtartják az eredeti zenei kompozíciót és a hangszerelést, továbbá, ha van hozzávaló énekhang. Kosztümös darab, én óriási közönségsikert érzek benne. A rádióoperettek csodája volt, hogy a hallgató színpadi előadásként élvezhette a stúdió-felvételeket, ennek alapján a fentieket bátran állíthatom. 1098 • Búbánat Előzmény 1085 2015-05-07 00:02:44 Még adós vagyok Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony c. rádióoperettje bemutatójának pontos dátumával: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 óra A már jelzett, 1966. március 2. Petőfi adó, 14.00 órai ismétlés mellett még számon tartom az 1978. június 22., 21:32 - 23:31, Petőfi adó és az 1981. szeptember 15., 21:01 óra kezdési időpontokat is. Előzmény 1095 2015-05-06 23:56:16 1096 • Búbánat Előzmény 1084 2015-05-06 23:54:32 Kár, hogy az Operettszínház - a Miskolci Nemzeti Színházzal ellentétben - nem vállalkozott a bemutatására; rádióoperettként indult, és színpadra került; lehet, hogy a szerzői jogok kizárólagosan a miskolci produkció létrehozására irányultak? Előzmény 1085 2015-05-06 13:21:54 Előzmény 1091 2015-05-06 13:15:30 1093 • smaragd Előzmény 1086 2015-05-06 13:11:38 Sajnos ma nem hallottam a műsornak ezt a részét, ezért is köszönöm, hogy részletezted, emlegetted :-), este talán meg tudom hallgatni az ismétlést. Kevesen tudják, azt ami nagyon régen a Kemény Egon szerzői estben (azért "a", mert nem volt hajlandó magáról nyilatkozni. A "riporter" Ráday Imre volt...Magyar Rádió, 1960 körül) elhangzott, hogy a máig népszerű "32-es baka vagyok én" hangszerelője is ő volt, stb., stb., stb., stb..... 2015-05-06 12:55:42 1086 • Búbánat Előzmény 1084 2015-05-06 11:28:34 És ha már Kemény Egont emlegetted újra: neve ma is elhangzott a Dankó Rádió délelőtti operett adásában, abban az összefüggésben, hogy 1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben; ő hangszerelte a zeneszerző legjelentősebb műveit, operettjeit, így a Hawaii rózsáját is, melyből most dalok csendültek fel Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Melis György, Radnay György és Rátonyi Róbert énekével. (A Magyar Rádió a hatvanas évek közepén készült keresztmetszet-stúdiófelvételéről.) 1085 • Búbánat Előzmény 1084 2015-05-06 10:32:15 Legyen akkor itt a teljes szereposztása - a korabeli műsorújságból: Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (zenés játék) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959., egy ismétlése: 1966. március 2. Petőfi adó 14.00 Vezényel: Lehel György Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor) Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar Puchmann, karmester – Pethes Sándor Kőrösi úr – Sugár Mihály Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi Napóleon – Ungvári László Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert Madame Blanche – Gyenes Magda Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos Polgármester – Sugár Lajos Tanácsos – Baló Elemér Porkoláb – Gonda György Máticsné – Dajbukát Ilona Csaplárosné – Nádori Margit Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István, Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya 1084 • smaragd Előzmény 1077 2015-05-06 05:59:08 Mivel a "búcsúzenéket" - amelyek a műsor szerkezetéből adódóan többnyire csak részletek - nem mindig sorolod fel, megemlítem, hogy a 1047 alatti -ahogy írtad: gyönyörű - előjátékot tegnap a nyitózene (szimfonikus kompozíció) rövid részlete követte Kemény Egon-Erdődy János: Krisztina kisasszony c. zenés játékából, amely a rádióoperettek sorában készült el 1959-ben. Zenei rendezője Ruitner Sándor, rendezője Cserés Miklós dr. volt. Ezt a darabot a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta, 1961. április 7-én.

30 Búbánat 2016-09-13 10:55:37 [Válasz erre: 29 Búbánat 2016-09-13 10:54:38]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 1066 • smaragd Előzmény 1065 2015-05-01 20:03:00 Csodállak...:-)és köszönöm. Itt a helye ennek az ismertetőnek is. 1065 • Búbánat Előzmény 1063 2015-05-01 18:54:36 AZ RTV Műsorújság 1974. 49. száma (1974. december 9-15.) Ebben a cikkben olvashatjuk az alábbiakat: „A Májusfával kezdődött…” A negyedszázados rádióoperett születésének és első adásainak története sok dallal és muzsikával. Rácz György műsora Közreműködik: Bende Zsolt, Bilicsi Tivadar, Gáti József, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Horváth Tivadar, Kövecses Béla, Körmendy László, Külkey László, Lukács Margit, Medgyaszay Vilma, Mindszenti Ödön dr., Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Szabó Miklós, Tompa Sándor, valamint az ÁHZ és az MRT szimfonikus zenekara, a Forrai- és a Földényi kórus. Vezényel: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Fischer Sándor, Gyulai Gaál Ferenc, Kerekes János, Lehel György, Polgár Tibor Zenei munkatárs: Palásti Pál Adásrendező: Bodnár István Szerkesztő: László György A most negyedszázados rádióoperett műfajának nem két, hanem egyszerre négy életre hozó szülője is volt: a rádió akkori dramaturgja: Szász Péter, Zenei szerkesztője: Tamássy Zdenkó, karmestere: Lehel György és akkori főrendezője: Rácz György. Ez utóbbi idézi most fel – sok zenei emlékkel illusztrálva – ’történelmi visszaemlékezéseit’ a műfaj születésétől és annak olyan csúcsteljesítményeiről, mint pl. a Kossuth-díjjal jutalmazott ’Csínom Palkó’. A zenei illusztrációk legnagyobb részét immár halott művészek éneklik, archívumból, pincéből, magángyűjteményből előkotort felvételekről…” 1974. december 14., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00: (Megismételve: 1974. december 31., 3. Műsor 12.23 – 13.57) A rádióműsor elsősorban Kemény Egon és Farkas Ferenc rádióoperettjeit, a művek létrejöttének érdekességeit, keletkezésük történetét idézte meg sok muzsikával. Így megszólaltak benne Gyurkovics Mária felvételéről a "Májusfa-keringő" és a "Balaton-keringő" is. 1064 • Búbánat Előzmény 1063 2015-05-01 18:21:25 Meglesz! 1063 • smaragd Előzmény 1062 2015-05-01 18:18:40 Engem érdekel, kérlek tájékoztass az "irodalmi" nyom lelőhelyéről, előre is köszönöm. 1062 • Búbánat Előzmény 1060 2015-05-01 18:05:02 Ezt a műsort anno felvettem magnókazettára; de akit érdekel, ennek van "irodalmi" nyoma is, ami elolvasható nyomtatott vagy elektronikus formátumban. 1061 • smaragd 2015-05-01 16:36:37 "...májusba'..." 1060 • smaragd 2015-05-01 12:20:44 "Májusfa, májusfa de szép vagy májusba'" Kemény Egon-Mesterházi Lajos-Szász Péter-Romhányi József: Májusfa c. rádióoperettje nyitott meg egy új rádiótörténeti korszakot. Ezután számtalan sikeres mű született ebben a műfajban is, amelyeknek részleteit szinte naponta hallhatjuk a "Túl az Óperencián" c. műsorban. A " Májusfa" bemutatója 1949. május 1-én volt a Magyar Rádióban. Legsikeresebb dala, amelyet Gyurkovics Mária énekelt a "Májusfa-keringő" igazi operettsláger lett, a "Balaton-keringő" is számtalan ismétlést, lemezfelvételt és kottakiadványt ért meg. Jó lett volna ma is hallani a " Májusfa-keringőt", az akkori rádiósok,közreműködők, a hallgatóság idősebb korosztálya minden bizonnyal örömmel vette volna. Nagy Ibolya szerkesztésében 2014. július 23-án hallhattunk a "Májusfa" c. rádióoperett keletkezéséről is. Ezen a műsornapon "Kemény Egonra emlékezünk" címmel a kétszeres Erkel-díjas zeneszerző életpályáját idézte fel Nagy Ibolya műsorvezető. A "Májusfa" c. rádióoperettről Tamássy Zdenkó visszaemlékezéseit sugározta újra a Dankó Rádió. Kemény Egon zeneszerző hasonlóan nagy sikerű rádiófelvételeiből is válogatott Nagy Ibolya műsorvezető. Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 933 • Búbánat Előzmény 932 2015-03-09 12:34:37 Legyen úgy!!!... 932 • smaragd Előzmény 931 2015-03-09 04:13:20 Talán csoda történik, és Kemény Egon idei 110. születésnapja alkalmából újra ismétli "" A Hatvani""-t a Rádió. 931 • Búbánat 2015-03-08 11:12:42 Miután a Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában - a héten másodszor is - most délelőtt lejátszásra kerül Kemény Egon Hatvani diákjai című operettjéből a szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Simándy József tolmácsolásában), érdemesnek tartom ide leírni azt a cikket, amit Schubert Ferenc rádiós szerkesztő jegyzett le még 2005-ben, amikor az év október 19-én, 15.10 -17.35 óra között a rádió a teljes operettet sugározta a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából: „’Bevezetés Kemény Egon: Hatvani diákjai c. rádió-operett ismétléséhez” „Kettős ünnepet köszönhetünk a Rádió Dalszínházának következő műsorával: a Hatvani diákjai című – születésekor úgy nevezték – rádió-operett zeneszerzője – ha megérhette volna – ezekben a napokban, pontosan október 13-án lenne száz esztendős, az általunk készített ’születésnapi torta’, azaz az ebből az alkalomból műsorra tűzött darab pedig ötven évvel ezelőtt szólalt meg először az éteri színházunkban. Amikor ennek az egyéni hangú rádiós remekműnek a készítésekor együtt dolgozhattam, majd együtt izgulhattam a sikerért azzal a fantasztikusan szerény és mindig halk szavú Kemény Egonnal, aki később a barátságával is megajándékozott, nem gondolhattam arra, hogy életútját sajnálatosan rövidre szabja a sors. De velem együtt hálás lehet a rádiós műhely azért, mert a ’Hatvani’ bemutatóját követő alig másfél évtized alatt, még számos ehhez hasonlóan költőien szép, ugyanakkor nemesen szórakoztató alkotással gazdagította a Könnyű Múzsa magyar zenei arculatát. Az ezt megelőző két héten Kemény Egon 100. születésnapját kétrészes művészportré sugárzásával is köszöntöttük, ezekben részletesen szóltunk életének és művészpályájának alakulásáról. Most elégedjenek meg hallgatóink azzal, ha csak annyit jegyzek meg, hogy a bécsi születésű és neveltetésű, majd világhírű operett-szerzőnk, Ábrahám Pál közvetlen munkatársaként munkálkodó komponista a rádiós műhelynek köszönhetően, pontosan a Hatvani diákjai munkálkodása során találta meg azt a ’magyar hangot’, amely ezt követően, meghatározó módon színesítette műveinek muzsikáját. Ehhez természetesen szüksége volt olyan librettisták segítségére, mint Ambrózy Ágoston és Sós László, akik a ’Hatvani’ esetében Ignácz Rózsa debreceni, közelebbről: kollégiumi témájából építettek drámai cselekményt, vagy a későbbiek során Erdődy János, aki különös szépségű és történelmileg hiteles légkört árasztó szövegkönyveivel teremtett lehetőséget arra, hogy ez a bizonyos Kemény Egon-féle magyar zenei motívika megszólalhasson. A komponistáról ezúttal is el kell mondanom, hogy kicsit a mi, rádiós gyermekünk volt. Éteri színpadunkon szárnyalhatott a fantáziája, műhelyünkben megtalálta a lehetőséget, hogy szabadon kísérletezhessen a Könnyű Múzsa kínálta, legváltozatosabb zenei formákkal. Mindenek előtt a zenés játékokkal, amelyeknek műfaji meghatározásakor nyugodt szívvel vállalta fel az ’operettet’, hiszen teljes felépítésükön érezni lehetett azt a míves zenei munkát, amit a műfaj nagyjaitól örökölt. Soha nem akart ’modernkedni’, a szépség, a melódia, a szép hangok és a szép hangzás szerelmese volt. S mindez megteremtődött abban a pillanatban, amikor partitúráinak kottafejei testet öltöttek az énekesek és a zenekar megszólalásakor. Azt voltam bátor mondani, hogy kicsit a mi rádiós gyermekünk volt és ez akkor is így igaz,ha – emlékezetem szerint – mindössze három színházi bemutatóját említem. Ezek közül az első, a Kikelet utca 3. – születésem idején – 1929-ben csak az erkölcsi elismerést hozta meg számára, az igazgatók számára döntően fontos kasszasiker elmaradt. Nem véletlen tehát, hogy csak 18 év múlva követte a második, a Fekete liliom, ugyancsak az Operettszínházban. Az igazi, a nagy színházi ünnepet – nemcsak itthon, de külföldön is – 1956-ban, a Valahol délen bemutatója jelentette Kemény Egon számára, s amikor ezt említem, akkor feltétlenül fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy ennek bemutatóját mindössze egyetlen esztendő választotta el a most is sugárzásra kerülő ’Hatvani diákjai’ premierjétől. Az könnyed váltás, ahogy Kemény Egon zenéje egyetlen esztendő alatt tökéletesen átlényegült a debreceni kollégium és a cívis-város 18. századi világának zenés ábrázolásáról a 20. század dél-amerikai és magyar ’hangulatára’, kompozíciós fantáziájának gazdagságát jelzi. Mi azonban most ne váltsunk, maradjunk az ördöngösnek kikiáltott Hatvani professzornál és diákjainál! Csendüljenek fel a nyitány hangjai, majd kezdődjék a játék, melyhez jó szórakozást kívánok!” Zenei rendező: Ruitner Sándor "Szerkesztő: Schubert Ferenc (Petőfi Rádió / Zenevilág / Operett A Rádió Dalszínháza, 2005. október 18., kedd 9:16 (Adás: 2005. október 19., 15.10 – 17.35)" Dankó Rádióban és az internetes oldalán is, most 11:22 órától és délután 17:22 órától hallgatható meg a szerelmi kettős Petress Zsuzsa és Simándy József felvételéről.

29 Búbánat 2016-09-13 10:54:38 [Válasz erre: 28 Búbánat 2016-09-13 10:52:54]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 923 • smaragd 2015-03-05 13:51:08 A délelőtti műsorban, "Túl az Óperencián" elhangzott a "Hópehely-keringő" és a "Hóvirág-keringő" - búcsúztava a telet és köszöntve a tavaszt! (Ez csak az én megjegyzésem). A műsorban Petress Zsuzsa emlékezett Kemény Egon: "Talán a csillagok" c. rádióoperettjére,(bemutató:1949. december 31.) első rádiós nagy alakítására és Gyurkovics Máriára, akivel akkor együtt énekelt ebben az operettben. A "Hópehely-keringő" kitörő sikere szinte Kemény Egon rádiós "névjegye" lett azokban az időkben. Ennek a résznek az ismétlése ma du. kb. 17:35-től kezdődik. Nekem a mai műsor is egy teljs boldog órát szerzett a sok szórakoztató muzsikával és a régi, nagyszerű előadókkal, felvételekkel! 922 • smaragd Előzmény 920 2015-03-05 13:03:34 Köszönöm szépen. Ezt a forráskatalógust én is ismerem. A művet nem. Talán Kemény Egon volt a hangszerelő és kiírták a nevét? Kemény Egon szövegíróként nem alkotott (csak itt-ott szépített...). 921 • Búbánat Előzmény 920 2015-03-05 12:25:08 Elírtam a dátumot, helyesen: 1929. december 7. 920 • Búbánat Előzmény 918 2015-03-05 12:17:56 Említettem „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973.” Kiadványt. A Zenetudományi Intézet közrebocsátotta „Operett Magyarországon, 1860–1958 forráskatalógus” ugyancsak tartalmazza illetve jelöli a társszerzőséget: Beretvás Károly – Kemény Egon: A HÁROM JÓMADÁR. Operett 3 felvonásban. Rendező: Beretvás Károly. Bemutató: 1929. március 5. Fővárosi Operettszínház 919 • Búbánat Előzmény 918 2015-03-05 11:32:54 Hát akkor feltett kérdésemre vonatkozóan, látom, Te sem tudsz többet, mint én...Felvettem magnókazettára. A műsorvezetőtől elhangzik ugyanaz a mondat, utalva a Hatvani diákjai rádiós bemutatójára, amit Ruitner Sándor cikkéből idéztem: "Ez az operett aztán az Operett Színházban folytatta útját." Az is lehet, hogy a rádióújságba írt cikk szerzője mást adott Ruitner "szájába", és az a téves mondat aztán "keringeni" kezdett, ami, lám, máig tart... Ha Ruitner Sándor olvassa a Momust s benne ezt a topicot, úgy megtalálja módját, hogy megerősítse vagy megcáfolja a neki tulajdonított szavakat. Úgyhogy, végül is megerősíted kételyemet e mondat valóságtartalmáról. Én is csak erről a három Kemény Egon operettről tudok, amit Te is említettél, az Operettszínház számára komponáltakat. 918 • smaragd Előzmény 915 2015-03-05 04:38:27 Kedves "Búbánat" ! Kemény Egon zeneszerző 3 nagyoperettet komponált a Fővárosi Operett Színház részére (korabeli helyesírás szerint:) "Kikelet ucca 3." "Fekete liliom" "Valahol Délen" Ruitner Sándor említett írását nem ismerem. Érdekes, hogy a tegnapi műsorban sem halottam ezt a mondatot, miszerint a "Hatvani diákjai"-t a Operettszínház játszotta. Amit hallottam, azt helyesen mondta be Nagy Ibolya, a fenti 3 nagyoperettet említette, évszámmal és főszereplőkel, úgy ahogy a mediaklikken olvasható, a 2014. július 23-án sugárzott "Kemény Egonra emlékezünk" műsorának ismertetőjében szerepel. A "Hatvani diákjai"-t (még...) nem játszotta az Operettszínház. Talán egykor szó volt róla, azt nem tudom. Máshol is olvastam a Beretvás Károly-féle utalásról. Ez a darab Kemény Egon művei között nem szerepel. Nem ismerem, azt hiszem, hogy itt valamilyen tévedésről van szó. Kemény Egon kiváló és elismert hangszerelő is volt. Világhírűvé vált kortársai zenéjét is hangszerelte, amelynek egy részének titokban kellett maradnia, más része nyílt titok volt, egy része pedig megjelent a nyomtatott kottafüzetek bal felső sarkában: "Kemény Egon hangszerelése". Ami titok volt, az is maradt...ő nem árulta el senkinek. 917 • smaragd Előzmény 910 2015-03-05 03:54:58 Javítás: "Búbánat" Elnézést kérek :-) 916 • Búbánat Előzmény 915 2015-03-04 20:56:01 "Hatvani diákjai" 915 • Búbánat 2015-03-04 20:47:58 Kedves Smaragd! Talán tudsz segítségemre lenni abban, vagy esetleg rámutatni olyan forrásra, ami választ adhat kételyemre, mely a következőkből fakad: Ruitner Sándor írta a „Volt egyszer Dalszínház” címmel megjelent cikkben (ami a rádióújságban volt egykor olvasható), hogy a rádióban bemutatott Hatvani diákok című daljáték „aztán az Operett Színházban folytatta útját, 1955-ben.” Gondolom, ezt az információt vette át Nagy Ibolya is, amikor a mai operettműsorban szólt a rádiós daljáték „utóéletéről”. Megpróbáltam utána nézni ennek, de sehol nem találtam nyomát, hogy még a rádióbemutató évében (1955) vagy később, játszotta volna az Operett Színház a darabot. Nincs benne Rátonyi Róbert Operett könyvében sem, pedig ő rendkívül alaposan, kronológiát tekintve évről-évre sorra veszi az operett-újdonságokat, -bemutatókat – és nemcsak az Operett Színházét. Nem említi. Ahogyan nincs ennek nyoma Gál György Sándor-Somogyi Vilmos Operettek könyvében és Németh Amadénak a Magyar Operett történetéről írt munkájában sem. Megnéztem az interneten hozzáférhető Színházak adattárát, ott sem hozzák ezt. A kételyemet tovább erősíti, hogy elővettem az antikváriumban vásárolt kiadványt: „A Fővárosi Operettszínház műsora 1923-1973. Színháztörténeti füzetek 55. szám, Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1973. Összeállította Koch Lajos.” Elvileg ennek a kiadványnak az összes, 1923 és 1973 között a Fővárosi Operettszínházban bemutatott operettcímet és adatait (szerző, cím, átdolgozó-fordító, díszlettervező, jelmeztervező, koreográfus, rendező neve, a bemutató ideje – év, hó, nap; jelöli azt is, hogy új bemutató, felújítás vagy új betanulás) tartalmaznia kell. Fellapoztam az 1955. évet. Abban az évben – a kiadvány szerint – mindössze egy bemutatót tartott a teátrum: 1955. április 1. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem. Rátonyi is csak ezt hozza könyvében operett újdonságként. Viszont Kemény Egon új operettjét, amit a Hatvani diákjai után komponált, a Valahol délen-t, már a következő évben (1956. március 30.) bemutatta az Operettszínház. Ez a színháztörténeti füzet még említi a Kemény Egon-bemutatók között a Fekete Liliom (1946. december 20.), A három jómadár (1929. december 7. ; zenéjét részben Beretvás Károly szerezte) és a Kikelet utca 3. (1929. április 27.) darabokat. Persze, elő kellene venni a korabeli Színház és Mozi műsorokat is, hogy utána nézhessek, ami kérdés felmerült bennem. Esetleg, tudnál számomra olyan forrásadatra rámutatni, ami megnyugtathat; hitelesen tanúsítja, hogy tényleg játszotta 1955-ben (vagy később) a Hatvani diákjai című operettet a Fővárosi Operettszínház? Köszönöm előre is fáradozásodat. 914 • smaragd Előzmény 912 2015-03-04 18:17:50 Bocsánatot kérek! Engem a tegnapi és mai műsor nagyszerűsége igen felkavart. A remek összeállítások szerkesztése Nagy Ibolya érdeme! Amikor ma délután bejegyzéseimet -sajnos több elütéssel és 2 tárgyi elírással megírtam - azon drukkoltam, hogy elérjem a 17 órás ismétlést. Közben eszembe villantak a hibák és 6 után szerettem volna kijavítani őket. Hálásan köszönöm, hogy még melegében megtetted helyettem :-) ! Ráadásul arra is emlékszem, családom szomorúságára is, amikor a rádió Simándy halálhírét bemondta. Nekem Simándy József - az örök tenor. 913 • Búbánat Előzmény 910 2015-03-04 17:44:44 Biztosan azt akartad írni: a beszélgetés 26 évvel ezelőtt készült (1989)... 912 • Búbánat Előzmény 910 2015-03-04 17:29:06 Kicsit pontosítalak: - Simándy József és Petress Zsuzsa is egyaránt, március 4-én hagyott itt bennünket (1997 és 2001) - A bejátszott rádiós riportban elhangzik, hogy "már 34 éve annak”, hogy a három művész Kemény Egon daljátékának felvételén közreműködött: tudjuk, a bemutató éve 1955 volt. Ennek ismeretében a beszélgetés nem készülhetett 26 évvel később. A hallott riportbejátszás felvételének ideje 1989 év. (Az év februárjában volt Bessenyei Ferenc 70 éves, az előző év decemberében töltötte be Petress Zsuzsa a 60-at - lehet, véletlen összejátszása is, vagy apropója a beszélgetés időzítésének akkoriban.) (Simándy József 1916-ban született, jövőre ünnepeljük születésének 100. évfordulóját!) 911 • smaragd Előzmény 910 2015-03-04 16:42:29 "Simándy József - az örök tenor" 910 • smaragd 2015-03-04 16:40:52 A mai műsorról "búbánat" a Simándy - az örök topicban ír. Én is hozzáfűztem egy rövid bejegyzést. Kemény Egon és szerzőtársai: "Hatvani diákjai" című daljátéka - amely a rádióoperettek sorában készült el - a mai műsor egyik alapműve, szinte köré fonta Nagy Ibolya mindazt a kedvességet és szeretetet, amely Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József iránt érez és érzett a közönség és a szerkesztő-műsorvezető maga is... Olyan érdekes és kellemes, oldott légkörű összeállítás volt, ami feledtette bánatunkat, az azóta elhunyt művészek hiányát. Petress Zsuzsa elhunytának napja a mai, márc. 4., Simándy Józsefé néhány nap múlva lesz. Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző - akinek tehetségét a résztvevők visszaemlékezve rá méltatták -1969-ben hunyt el, a beszélgetés 26 évvel később készült. A részletes mai program a facebook oldalon, Dankó Rádió olvasható.

28 Búbánat 2016-09-13 10:52:54 [Válasz erre: 27 smaragd 2016-09-13 10:50:38]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 825 • smaragd Előzmény 824 2015-01-30 03:50:22 Ebben az évben születésének 110. évfordulója lesz... 824 • smaragd Előzmény 822 2015-01-30 03:47:01 Kemény Egon (Wien, 1905 - Budapest 1969) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző közel négy évtizedes aktív zenei munkássága alatt végig nagy idegi megterhelés alatt állt a határidők pontos betartása miatt- egész életét a zene töltötte be. Szelíd, kedves, finom úriember volt, (nagypolgári származását, kifogástalan némettudását 1945 után titkolni kellett) késői családalapítása után visszavonultan élt és alkotott. Mindenki ismerte őt a zenei, színházi és filmes pályán. Sajnos mára már kevesen vannak közöttünk. Ezért is olyan fontos a visszaemlékezés, Nagy Ibolya áldásos tevékenysége a Dankó Rádióban! mediaklikk. hu oldalán a Kemény Egon zeneszerző pontos szakmai életrajza olvasható. (A wikipédia pontatlan) A hiányérzet főleg a színpadi művek újrajátszásában mutatkozik. Egyrészt valamennyi rádióoperettje színpadi műként is előadható, másrészt a "Valahol Délen"c. nagyoperett közönség és kasszasiker sorozata is elakadt az Operettszínházban.A 1956 tavaszi bemutatót követően, amit a Rádió teljes egészében sugárzott, novemberig tartó előadássorozat követett. Ez a darab fergeteges sikert aratott Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Odesszában és számtalan más színpadon, még évtizedekkel később is! A Kossuth-díj nem a legfontosabb, de illene legalább utólag odaítélni Kemény Egonnak. Ebben az évben lenne születésnek 110. évfordulója lesz, talán ezért is került mostanában többször előtérbe neve és zenéje. 823 • Búbánat Előzmény 822 2015-01-29 12:27:25 Annyi pontosítást: hogy a felsorolt művek – a Valahol délen (1957) kivételével – mind rádióoperettnek készültek. 822 • Búbánat Előzmény 821 2015-01-29 12:07:22 Nem árt azt sem tudatosítani: Kemény Egon Ábrahám Pál testi-lelki jóbarátja, műveinek hangszerelője volt. Minderről a Túl az Óperencián című műsorban sok szó esett, amikor édesapjára emlékezett leánya a Dankó Rádió stúdiójában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Jó volt hallgatni a bejátszott sok szép Kemény Egon-melódiát is – köztük a „Hópehely-keringő”-t Gyurkovics Mária ihletett tolmácsolásában. Tudomásom szerint ezt a dalt Gencsy Sári is felénekelte a rádióban (vagy a hanglemezgyár stúdiójában?), vele is szívesen újrahallgatnám ezt a gyönyörű dalt! A Májusfa és a Talán a csillagok mint első rádióoperettek (ami „hungaricum” is lehetne) méltán válthatnak ki 66 év után ma is érdeklődést a rádióhallgatóból – ha egy-egy daluk felcsendül az „éter hullámhosszán”! Mindazonáltal számomra – talán nem véletlenül – a Csokonai és Lilla szerelmét megörökítő-megzenésítő Komáromi farsang című színpadi alkotása az, ami első számú kedvencemmé vált, amihez kellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álomszép éneklése is a rádió 1958-as stúdiófelvételén. De említhetem Kemény Egon Valahol délen, Hatvani diákjai, Krisztina kisasszony című operettjeit vagy egyik utolsó, a Messzetűnt kedves című, történelmi hangulatot keltő, érzelmes dalművét; szerencsénkre ezek rádiófelvételei nem vesztek el az idők során: időnként részleteket halhatunk belőlük a Dankó Rádió operett műsorában. Azt se bánnám, ha egy – akár tematikus - válogatás jelenne meg CD-n Kemény Egon szerzeményeiből! Ehhez meg kellene állapodni a jogörökösöknek a Magyar Rádióval és a Kiadóval. Kezdeményezésen semmi nem - vagy sok minden? - múlhat…

27 smaragd 2016-09-13 10:50:38 [Válasz erre: 26 Búbánat 2016-09-13 10:47:44]

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző


26 Búbánat 2016-09-13 10:47:44 [Válasz erre: 25 smaragd 2016-09-13 10:46:59]
Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 700 • Búbánat Előzmény 699 2014-11-27 23:01:58 Valóban, ezt a szép kettőst nem említettem meg. (Főleg Lehárra koncentráltam...) Köszönöm, hogy pótoltad. Meglátjuk, mit hoz a holnap? Fagyot csak nem? Ez amúgy sem jellemző a Dankó Rádió műsoraira... 699 • smaragd 2014-11-27 15:58:33 Kemény Egon szép dalát, amelyet Sándor Judit és Rösler Endre énekelt,a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara kísért, Nagy Ibolya a már említett Lehár és Kodály művek közé szerkesztette. Úgy, ahogy a mai műsorelőzetesben is szerepel :-) Kemény Egon-Dalos László: Őszi séta. Ezzel a hangulatos művel búcsúzhatunk is az idei ősztől. 637 • smaragd 2014-10-20 04:51:21 Az elmúlt héten a nagy művészekre való visszaemlékezések sora Kemény Egon születésnapján, október 13-án, hétfőn Kemény Egon-Erdődy János-Gál György Sándor: Komáromi farsang című daljátékával (rádióoperett formában felvéve, 1957)indult. Elhangzott: "Az első reggel..." Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert "A nápolyi király dala" Fekete Pál "Lilla románca" Házy Erzsébet "Kraxelstumpf szerenádja" Bilicsi Tivadar Ebből az operettből a Rátonyi Róbert emlékhéten Nagy Ibolya szerkesztésében Gózon Gyulát is hallhattuk, aki a "Korcsmáros dala" (Kelemen) c. részletet énekelte.Közreműködött a Magyar Rádió Szimf.zenekara, vez. Lehel György és a Földényi kórus. Zenei rendező: Ruitner Sándor.

25 smaragd 2016-09-13 10:46:59 [Válasz erre: 24 smaragd 2016-09-13 10:46:23]

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző


24 smaragd 2016-09-13 10:46:23 [Válasz erre: 22 smaragd 2016-09-13 10:45:33]

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző


23 smaragd 2016-09-13 10:45:44 [Válasz erre: 21 smaragd 2016-09-13 10:44:00]
Köszönöm szépen.

22 smaragd 2016-09-13 10:45:33 [Válasz erre: 21 smaragd 2016-09-13 10:44:00]

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 576 • Búbánat 2014-01-19 13:20:39 A Dankó Rádió műsorának délelőtti operett-összeállításában régi rádiófelvételekről, neves magyar énekművészek előadásában hallgathattunk meg - többségében kevésbé ismert – operettrészleteket. Ezek a hangfelvételek nagyon ritkán kerülnek be valamelyik zenei műsorblokkba sugárzásra, ezért is tartom fontosnak megemlíteni és felsorolni azokat, melyeket elhangzottak a mai adásban: „- Kemény Egon-dal: ’Szél, könnyű szél…’ (Gencsy Sári Km. a Földényi Kórus és a Stúdiózenekar)” 541 • Búbánat 2013-07-22 13:45:44 Ezen a héten Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző emlékműsora hallható minden nap a Dankó Rádió operettműsorában: délelőtt 11 órakor, és a délután ötórai ismétlésekor. Kemény Egon Bécsben született József Attilával egyazon évben (1905), de a harmincas évek közepétől Magyarországon élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű műve, a Valahol délen című operett (1956). Ezen kívül szintén a kedvelt alkotások között említhetjük: a Kikelet utca 3. (1928), Fekete Liliom (1946), Talán a csillagok (1949), Hatvani diákjai (1955), Komáromi farsang (1961) – a rádiófelvételén Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert éneklik Lilla és Csokonai szerepét. További ismert darabjai voltak még: Krisztina kisasszony (1961), Messze tűnt kedves (1965). Sajnos korán, 1969-ben elhunyt. Az emlékműsorban a neves komponistára lánya, Kemény Annamária emlékezik, kinek beszélgető partnere ezúttal is a műsor szerkesztő-műsorvezetője: Nagy Ibolya. A mai első adásban Kemény Annamária nagy szeretettel emlékezett vissza édesapjára, a budai szülői házra, ahol gyermekkorát töltötte, és arra a zenei miliőre, mely mindkét szülője részéről őt és öccsét körülvette. Természetesen sok szép zenei részlet is felcsendült az adásban édesapja szerzeményeiből, de Eisemann Mihály, Polgár Tibor daljátékaiból is hallhattunk részleteket a rádió archív stúdiófelvételeiről. Áthozom az alábbi beírásokat innen: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) 521 • Búbánat Előzmény 15 2011-12-30 15:46:47 Kiegészítés A 15. sorszám alatt hoztam: Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték) Rádió Dalszínháza bemutató két részben A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő. 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 Kossuth Rádió 15 • Búbánat 2008-03-06 23:21:26 14.) Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték) Rádió Dalszínháza bemutató: 1955 Vezényel: Lehel György Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc Szereposztás: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc Bankós professzor –Kovács Károly Domokos professzor – Bárdy György Kerekes Máté – Simándy József Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre Naszályossy – Zenthe Ferenc Kapocs – Hadics László Csukás – Suka Sándor Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar Kocsondi – Lázár Gedeon Reszegi pedellus – Csákányi László Bule, volt pedellus – Gózon Gyula Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa Czibljavzek, császári biztos – Dénes György Elmira – Mezei Mária Pfutscher – Pethes Sándor 432 • Búbánat Előzmény 431 2008-07-18 23:36:31 Kiegészítés Kemény Egon – Szász Péter: Májusfa A szereplők között volt a felsoroltakon kívül: Pogány Margit, Bilicsi Tivadar, Hlatky László és Mindszenti Ödön is. 431 • Búbánat 2008-07-16 21:01:59 1949 tavaszán Révai József, ekkoriban a közhangulat javítása érdekében proponál- ta, hogy a rádió karolja fel az operettet mint műfajt, és szülessenek úgy- nevezett rádióoperettek. Az Irodalmi Osztály két frissen belépett ifjú munkatársa, Mesterházy Lajos és Szász Péter készítette el Kemény Egon zenéjével az első rádióoperettet Májusfa címmel, s ezzel megindították a korszak új rádiós műfaját. Művek egész sora született így, és a rádió- operettekből nem egy később színházi produkció is lett. 364.) Rádiós bemutató: 1949. május 1. Szövegkönyv: Szász Péter Vezényel: Lehel György Rendező: Rácz György Km.: Bán Klári, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Vámos Ágnes, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, valamint az MR szimfonikus zenekara és egy akkor, alkalmilag verbuvált ifjúsági énekkar, melyet Forrai Miklós szervezett kifejezetten a rádióban bemutatandó zenés játékokhoz -, s mely egy évvel később már hivatalosan is a Magyar Rádió Énekkara lett, de még hosszú évekig a Forrai-kórus néven is működött. Érdekesség, hogy az új, fiatal énekkar vezető baritonistája a TV későbbi főrendezője, Horváth Ádám volt, s mellette a dallamokat az akkor még zeneakadémiai énektanulmányait folytató Kibédy Ervin fújta, és olyan, idővel híres zenepedagógusok és zenetudósok álltak a kórus soraiban, mint Forrai Katalin, Csík Miklós és Vikár László. Még egy érdekesség: ez a rádióoperett nem aratott igazán sikert, aminek oka nem a zenéjében rejlett, hanem a szövegkönyv és a versek sutaságaiban keresendő; pár hónappal később (1949. december 31.) a rádióban felcsendült Kemény Egon neve alatt a „Talán a csillagok” című új operett, ami nem is új, mert a zene a régi volt: a Májusfáé. S ezáltal mondhatni annak „ikertestvére”, slágerszámait gyakran sugározta a rádió. A rádiós produkció létrehozói elvetették a Májusfa nem teljességgel tökéletes szövegkönyvét, hiszen kiderült: a zene időtálló; a zeneszámokhoz új szöveget írattak, új librettó került a számok köré. A „Talán a csillagok” tehát tulajdonképpen nem volt egyéb, mint a „Májusfa” zenéje, más, megfelelőbb tálalásban. 430 • Búbánat Előzmény 429 2008-07-16 20:29:57 Ha már alább megemlítésre került a „Májusi fény” c. rádióoperett, további kiegészítő adatok erről a különlegességről: Zeneszerző: Farkas Ferenc Szöveg: Dékány András Rendező: Rácz György Rádiós bemutató: 1951. május 1. A Farkas Ferenc-mű az akkoriban divatozó „belép-e vagy miért nem lép be” falusi, szövetkezeti témát variálta. A darab érdekessége a zenés műfajban szokatlanul sok prózai szerep volt, viszont amelyek eljátszására olyan nagy színészóriásokat sikerült a rádió rovatának megnyernie, mint Uray Tivadar, Lehotay Árpád és Tompa Sándor. De az énekes főszereplő is kiválóság volt: Sárdy János (a szoprán partner: Rafael Márta), aki akkor – mint később még sok alkalommal – dalait Dalos László költői fogantatású rímeire komponáltan adta elő. (Közreműködött az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Lehel György vezényletével.) 429 • Búbánat 2008-07-16 19:04:51 Áthozom ide „Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban?” c. topicból az operettel kapcsolatos adatokat, melyeket a neten találtam. A Magyar Rádió átmeneti korszaka (1950–1956); a Magyar Rádió 1956-tól “1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó c. történelmi darabjával. Ez a darab is a Rádióban hangzott el elsőként. Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai {III-396.} József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött az akkori életet tükröző zenés játékok, operettek gyártása. A magyar szerzőkön kívül eredeti szovjet operetteket, filmforgatókönyvből írt átdolgozásokat is műsorra tűztek. Miljutyin Sztálin-díjas nagyoperettje, a Nyugtalan boldogság szövegkönyve a Szibériai rapszódia c. filmből készült. Vajda István írta a magyar rádióváltozatot. A darabot két szereposztásban, operett és prózai színészek előadásában mutatták be. Ezenkívül 200 statiszta mozgott a mikrofon előtt. 1951-ben számos ilyen típusú produkció került a hallgatók elé. (Fekete csillagok, Ambrózy Ágoston és Fényes Szabolcs kisoperettje; A legszebb lány a kolhozban. Kisoperett a Turr fivérek ötlete nyomán, a zenéjét Zoltán Pál verseire Pálos György szerezte; Vidám brigádok. Kisoperett. Írta: Bokor István és Kerekes Imre. Zene: Országh György és Müller György; Vidám vásár. Rádióoperett. Kővári György átdolgozása.) Az operettek, zenés játékok mind túlzott hurráoptimizmust sugároztak, de sok baj volt a figurák megformálásával is. 1951-ben különösen ezen a téren érték bírálatok a magyar operetteket. Részlet egy kritikából: „A májusi fény c. operett, amely a falu és város találkozásának egy kis epizódját meséli el, megpróbálkozott ugyan az osztályellenség leleplezésével, de sikertelenül. A nagyképű színész és a dagadt kulákok, akiket Dékány András, a jókedvű, harcos traktorista fiúval szembeállít, korántsem leküzdeni való gyűlöletes ellenségek, hanem vicclapból ollózott pojácák. Szó sincs arról, hogy A májusi fény politikailag káros darab lett volna, de most fejlődésünk új szakaszában markánsabban kellett volna ábrázolni ezeket a figurákat.” 1954-től a színházakból és a rádióból is kiszorultak az új zenés játékok, a megrendelésre írt operettek, és elfoglalták helyüket a kedvelt, örökbecsű klasszikus operettek. Az idősebb rádióhallgatóknak szóló műsor volt az Operettkedvelőknek (1981–1991) Bitó Pál, majd az Operettparádé (1991 óta) Schubert Ferenc szerkesztésében.”


21 smaragd 2016-09-13 10:44:00

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző


20 smaragd 2016-09-13 06:53:54 [Válasz erre: 16 smaragd 2016-09-12 23:44:03]
Egy kottafüzet a sok közül, ahol a régi szokás szerint a második oldalon, a bal felső sarokban feltüntették a hangszerelő nevét: Hangszerelte: Kemény Egon Slágerfilmek Kegyedet ától cettig imádom... sláger számok foxtrott Az "Úri világ" c. hangosfilmből Paksy József zenéje Szász Miklós verse Violin Zeneműkiadó Kft.

19 smaragd 2016-09-13 06:43:40 [Válasz erre: 17 smaragd 2016-09-13 06:28:38]
Az idézet pontosan így szól - nem is baj, ha kiemelem, mert nagy jelentősége van az életpálya alakulásában -: "Wienben születtem és ott is végeztem a Zeneakadémiát.Orvostanhallgató is voltam egy ideig, de aztán felhagytam az orvosi tanulmányokkal, mert a komponálás jobban csábított, a kettőt pedig összeférhetetlennek találtam."

18 smaragd 2016-09-13 06:35:42 [Válasz erre: 17 smaragd 2016-09-13 06:28:38]
Hozzáfűzöm még, hogy az idézetek idején Franz Schmidt a bécsi Akadémia tanszékvezetője, igazgatója majd az átszervezést követően rektoraként közismert volt az itthoni zenei körökben is. A fentieket Franz Schmidt fórumán sok bejegyzésben részleteztük.

17 smaragd 2016-09-13 06:28:38 [Válasz erre: 16 smaragd 2016-09-12 23:44:03]
Kemény Egon neve 22 éves korában robbant be a zenei világba, első műve: Kemény Egon-Harmath Imre: "Honolulu Lulu" (1927) charleston A sikert az is mutatja, hogy azonnal kottakiadványban is megjelent. Ezt a számot és az ezt követőket így mutatja be egy korabeli újságcikkben(részlet,1929) "Az összes számok Rott Kiskomédiájában - Érczkövy László nagyszerű interpretálásában - színre is kerültek, s ha szabad szerénytelennek is lennem, akkor bátor vagyok megjegyezni, hogy sikerük is volt." Ezt követően a Fővárosi Operettszínház korrepetitornak és valamint másodkarmesternek szerződtette Ábrahám Pál mellé. Innen datálódik zeneszerző és hangszerelő munkássága. Egész életében komponált. Első operettjét - "Kikelet ucca 3" - 1929-ben mutatta be a Fővárosi Operettszínház. 1945 után végképp felhagyott avval, hogy "másoknak írt zenét" és kizárólag saját műveket alkotott. Erről még sokat írhatunk. Nevéhez fűződik a rádióoperett műfajának létrehozása is. Pályakezdéséről ezt mondta: "Wienben születtem és ott is végeztem a Zeneakadémiát. Orvostanhallgató is voltam egy ideig, de aztán felhagytam a zenei tanulmányokkal, mert a komponálás jobban csábított, a kettőt pedig összeegyeztethetetlennek találtam." Ez azt jelenti, hogy több szemesztert egyszerre hallgatott és végzett az Orvosi Egyetemen és a bécsi Akadémián.

16 smaragd 2016-09-12 23:44:03

Castiglione Henrik és Székely Sándor által szerkesztett és 1941-ben kiadott „FILMLEXIKON” -ban az alábbi adatokat találtam KEMÉNY EGON zeneszerzőről: (*1905), Orvosnak készült a bécsi egyetemen. Zenei tanulmányait részben Kassán, részben a bécsi zeneművészeti főiskolán végezte. Több nagyhatású zenekari művet írt és többek között Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, József Attila, Babits Mihály, Tóth Árpád verseit zenésítette meg. A fűszer és csemege című film zenéjét szerezte és zenei vezetője volt a Rákóczi induló és az Úri világ című filmeknek.


15 smaragd 2016-09-12 08:36:32 [Válasz erre: 14 smaragd 2016-09-12 08:21:32]
Dankó Rádió, "Túl az Óperencián"

14 smaragd 2016-09-12 08:21:32
Kemény Egon: "Szerencsés utazás" - Előjáték a rádióoperett részletét ma sugározza műsorában Nagy Ibolya: 09:52:13 Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György ismétlés: 18:52:13

13 smaragd 2016-09-12 08:17:53 [Válasz erre: 12 smaragd 2016-09-11 22:48:17]
[url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/Universit%C3%A4t_f%C3%BCr_Musik_und_darstellende_Kunst_Wien#/media/Datei%3AMDW_Lothringerstrasse_18.jpg;"A bécsi Akadémia"[/url] Ebben az épületben tanított Franz Schmidt, magyar tanítványa volt Kemény Egon, zeneszerzés, ellenponttan és zongorajáték oktatásban részesült.

12 smaragd 2016-09-11 22:48:17

A Franz Schmidtről szóló topikban az 1150. sz. bejegyzéstől olvasható a (lefordított szöveg nyelvezetén is érezhető,) teljesen kötetlen beszélgetés, amelyet dr. Carmen Ottner asszonynak, a Franz Schmidt Társaság főtitkárának a közreműködésével Lynne Heller jegyzett fel a Ludovit Rajter (Rajter Lajos) professzor által elmondottakból. A professzor úr ugyancsak a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Főiskola növendéke volt, akárcsak Kemény Egon zeneszerző. Ezért éreztem úgy, hogy e topikba is érdemes beillesztem azt a részt, amely a főiskolán folyt oktatásról és a diploma megszerzésének a körülményeiről szól. „H: Milyen volt a kapcsolat a tanárok, ill. a növendékek és az igazgatás között? Jó volt az együttműködés, avagy elutasítás volt tapasztalható? R: Az igazgatásban dolgozók nagyon rendesek voltak. Ha kértünk valamit, a két hölgy [Helene] Westmayer és [Nina] Haas – a ház „jó szellemei” – mindent elintéztek. H: És mi volt Hans Waizmann szerepe? R: Waizmann? Ez egy – minisztérium által elrendelt – adminisztratív funkció volt. Ő irtó rendes ember volt, nagyon komoly, nagyon tisztességes, és nagyon kedves a növendékekhez, például mindig meghajolt, ez volt az ő gesztusa, „Jó reggelt, jó reggelt” – még akkor is, ha délután volt. Nagyon jó kapcsolat volt pl. a kiszolgáló személyzet között is. Minden folyosón pl. két iskolaszolga ült, egyik az első lépcsőnél, és a másik a másik oldalon, a második lépcsőnél. Az egyik felügyelte a zenekart, intézte a hangszereket – nem tudom, hány csellóval rendelkeztünk, és mindegyiknek neve volt. Az egyik csellót Desdemonának hívták, az volt a kedvencem. Például nem kellett csellót cipelnünk, csak odamentünk Orthmayr úrhoz – ő volt az iskolaszolga -, és azt mondtuk: „Orthmayr úr, kérünk egy csellót”. És akkor ő hozta a csellót. Csak a vonót kellett mindenkinek magával vinnie. H: Mennyire volt formális a bürokrácia? Csak ma, az ebédnél folytatott beszélgetésünk során hallottam arról, hogy a problémákra úgymond egyszerű megoldások voltak, amelyek ma már elképzelhetetlenek lennének. Emellett szó esett az Ön tandíjmentességéről is. Scholz professzor említett valamit. R: Tandíj. Igen, én nem tudom, hogyan van ez ma, de nekünk, külföldieknek - nemde én külföldről jutottam be -, nekünk tízszeres díjat kellett fizetnünk. Természetesen ezt kifizettem, majd a felvételi vizsgán elmondtam, hogy nekem nincs olyan sok pénzem. Ez pedig akkor azt jelentette: „Menjen Dr. Waizmannhoz”! „Mi az Ön apja?” – kérdezte. „Pedagógus.” – mondtam erre. Mire ő: „Ez olyan foglalkozás, amely semmit sem jövedelmez, természetesen „Belföldi díj” bélyegző. H: Ilyen egyszerű volt! R: És attól a perctől kezdve az első év végéig belföldi díjat fizettem, majd – mivel színjeles voltam – mentesültem a tandíjtól. Azt hiszem, csak a csellóért fizettem a tandíj felét, amely nagyon kevés volt. A fél belföldi díjat. H: Milyen műveket játszottak a zenekari gyakorlatokon? Ott nagyon sok modern zenét próbáltak? R: Modernet kevésbé. Főként a klasszikusokat és a bécsi romantikusokat: játszottunk természetesen Brahmsot, Brucknert is – a Harmadik, a Negyedik és a Hetedik szimfóniát – és Debussyt, „A tenger”-t egyszer, de nem hangversenyen, csak próbáltuk, tanultuk. O: Mahlert? Mahlert játszottak? R: Nem, sajnos nem. O: Taussig professzor még mindig a Met fő korrepetítora. Azt állította, hogy Franz Schmidttel betanulták Mahlertől a Negyediket, de ezt sehol sem találtam. R: Ez bizonyára már az én időm után volt. Taussig még itt maradt. Én Pozsonyba mentem, noha Béccsel továbbra is kapcsolatban maradtam. 1932-ben Budapestre mentem, és csak akkor vált sokkal ritkábbá a kapcsolat. ………………… H: A hallgatók sokat zenéltek együtt az Akadémián kívül? R: Kénytelenek voltak, mivel hogy akkor nem álltak rendelkezésre hanglemezek és felvételek. Magunknak kellett előállítanunk a zenét az általunk tanulmányozott partitúrákhoz. Léteztek úgynevezett „háromszögek”, zenei háromszögek, ezt Bachmann egyik könyve is megemlíti. [Robert C. Bachmann: Herbert von Karajan: Anmerkungen zu einer Karriere]. Ilyen háromszöget alkotott Karajan, Kojetinsky – Max Kojetinsky, aki Grácba távozott – és én. Továbbá egy nagyon rövid ideig Lovro von Matacic is. H: Milyenek voltak ezek a háromszögek? Ez azt jelenti, hogy együtt zenéltek? R: Igen, együtt zenéltünk. Ketten játszottak, és egy vezényelt. H: Két hangszerrel? Vagy zongorán? R: Két zongorán négykezest. H: Ez fáradságos módja a zenélésnek. R: Néha még a pozsonyi főiskolán is így tanultunk, így gyakoroltunk, ha nem volt gyakorló zenekarunk. Ma a hallgatók előveszik a legjobb CD-lemezeket, és azokat vezénylik hallás után. Természetesen ez nem az igazi, mert a zongorista némileg követi a dirigenst. Ám, mert hivatásunk szerint karmesterek voltunk, valóban úgy játszottunk, ahogyan a másik vezényelt. H. Két évig tartott a karmesterképzés? R: Igen, a tiszta karmesterképzés két évig tartott. H: Ön cselló- és karmesterszakot végzett? R: Nem, a csellót nem fejeztem be. Csak a zeneszerzést és a karmesterséget. H: A zeneszerzés szak diplomavizsgáján csak egy szerzeményt kellett bemutatni, vagy többet is? R: Nem, már rendelkeznünk kellett néhány szerzeménnyel. Akkoriban volt egy vonósnégyesem, a nagy orgonafúga, amelyet említettem – tulajdonképpen több fúga, még két vagy három fúga -, egy kvintett fúvósokra, amelyet most írok át szextettre zongorával – azt hiszem, nem létezik szextett zongorára és öt fúvós hangszerre. Kvartettek és kvintettek vannak, szextettről nem tudok. És dalainknak is kellett lenniük. Érdekes, amit az előbb Schmidt nyelvtudásáról kérdezett tőlem. Egyszer megkérdeztem tőle – nagyon szép magyar szöveget találtam egy magyar költőtől, Vörösmartytól -, megkérdeztem hát tőle, hozhatok-e magyar szöveget is. És erre ő azt mondta: „természetesen” magyarul. Odaadtam neki a „Csalogány” című dalt, ő pedig olvassa, majd egyszer csak felemeli a fejét, és azt mondja: „Ön magyarul érettségizett? Mit hozott egy magyar professzornak? Hiszen Ön egyáltalán nem tud magyarul! Minden hangsúly hamis.” A magyar nyelv nagyon bonyolult. Mindig az első szótagon van a hangsúly. Nem úgy, mint a latinban, ahol teljesen mindegy, hogy hová tesszük. A szöveg megkívánta pl. [a hangsúlyozás megváltoztatását a magyarnak megfelelő hangsúlyok szerint]. ”Dolgozza át!” Ezután átdolgoztam, és megmutattam neki, ő pedig ekkor azt mondta: „Most helyes”. H: A diplomavizsgák ünnepélyes alkalmak voltak? R: Tulajdonképpen nem, sajnos, nem. Ennek nem tulajdonítottak jelentőséget, a diploma átadásakor senki sem ült a pódiumon vagy a teremben, erre egyáltalán nem fektettek súlyt. Egyszerűen csak levizsgáztunk, és másnap odamentünk Hans Herleshez [irodai tisztviselő], bediktáltuk az adatainkat, majd egy hét múlva megkaptuk a vörös hengert, amely a diplomát tartalmazta. A diploma egyébként nagyon szép. „Franz Schmidt, a Zene- és Előadó Művészeti Főiskola rektora és Josef Marx, a főiskola rektorhelyettese ezennel tanúsítja, hogy X. Y. úr stb. az előírt vizsgákat ténylegesen …..” H: Az archívumomban csak egyetlen diploma van, de lehet, hogy ugyanaz, a Rudolf Junk tervezte változat. Érdekelne, hogy ugyanarról van-e szó, vagy voltak-e másfélék is. R: Valószínűleg. Hosszú formátumú volt, és alul ragasztották rá a bélyeget. Azt hiszem, ugyanannak kell lennie. H: Érdekelnének az Ön jegyzetei, ha vannak. Az ellenpont-gyakorlatok, meg lehet Önnél tekinteni ezeket egyszer? R: Scholz professzornál megvannak. O: Ki kellene adni őket. H: Csodálatos.”


11 smaragd 2016-09-11 22:47:10 [Válasz erre: 9 smaragd 2016-09-11 10:38:40]

Nekem is csak többszöri próbálkozás után sikerült, magára a képre kattintva, de nem volt szükséges bejelentkeznem.


10 smaragd 2016-09-11 10:41:22
Kemény Egon-Erdődy János: Valahol Délen Nagyoperett 3 felvonásban A videón rádiófelvételen hallhatjuk Mezei Máriát: [url]https://youtu.be/NkPaQWR3OEY;A vágyakozás (bolero)[/url]

9 smaragd 2016-09-11 10:38:40 [Válasz erre: 7 smaragd 2016-09-11 09:41:16]
Nekem sosem sikerül megnyitni ezt az oldalt, be kell jelentkezni? Egyébként kedvelem, a Magyar Rádió felvételei.

8 smaragd 2016-09-11 10:18:21

[url] http://epa.oszk.hu/01600/01609/00016/pdf/MFME_EPA01609_1972_1973_1_209-223.pdf; A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73/1- MEGZENÉSÍTETT JUHÁSZ GYULA-VERSEK - SONKOLY ISTVÁN (Debrecen) [/url] „ ,,A dal az élet legszebb varázsa. …… „— kezdi A dal című versét Juhász Gyula. A négy sor maradéktalanul kifejezi zeneszeretetét, …………………….. Dallamos versei olvasva is zenébe kívánkoznak. ………….. számos költeményében régi népdalritmus emléke él rejtve-lappangva. …………………………………………………………………………………. ……Juhász mély érzésű lírája, egyes szövegei mintegy meszalianszra jutottak a zenével. Hatásuk így sem csökkent, eljutott olyan környezetbe is költészete, mely addig kevésbé érdeklődött iránta. …… Ezeknek javához tartozik Buday Dénes néhány sanszonja. Buday nem műkedvelő, ….. elvégezte a zeneszerzési szakot is Koessler irányításával a Zeneművészeti Főiskolán, s azon ritka kivételek közé tartozott, akik nem a szimfonikus, hanem a „szórakoztató" zene művelésénél kötöttek ki. …… Kemény Egon Bécsben végzett Schmidtnél, s az osztrák zenei atmoszféra éreztette hatását nála. Sok a melodramatikus elem darabjaiban. …..” A tápai Krisztus Kemény Egon (ének zongorakísérettel) Rózsavölgyi 1940. Milyen volt szőkesége... Kemény Egon (ének zongorakísérettel), a „6 dal" с. füzetben, Rózsavölgyi 1940. Szerelem Kemény Egon (ének zongorakísérettel, kézirat)


7 smaragd 2016-09-11 09:41:16

[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok;Részletek Kemény Egon daljátékaiból [/url] Hatvani diákjai Komáromi farsang Szerencsés utazás


6 smaragd 2016-09-11 07:46:37 [Válasz erre: 4 smaragd 2016-09-11 00:47:21]
"Operettes" fórumtársamként üdvözöllek itt. Már évekkel ezelőtt, szinte a "momus" megjelenésével egy időben, ha jól emlékszem, elkezdtél Kemény Egon kompozícióival foglalkozni. Szinte megszámlálhatatlanná gyarapodtak ezek az utóbbi időben az én bejegyzéseimmel is, ez is olyan ok, ami miatt szükségesnek találtam, hogy önálló fórumot nyissak Kemény Egon zeneszerző művészi életívéről. Az érdeklődők az alábbi fórumokon találják meg az említett írásokat: Operett a magyar rádióban Operett, mint színpadi műfaj Opera, operett, dalciklusok, librettók, szövegkönyvek, versek Természetesen nagyszerű lenne, ha ezek közül át tudnád hozni idővel ebbe a fórumba is az ide illőket. A "Szabad szívek" rádióoperettet egyszer hallottam. Különleges darab, különleges rádiós alkotói munka eredménye. Ruitner Sándor mesélt erről egyik műsorában. Azt is tudom, hogy Sándor Judit művésznő nagyon kedvelte ezt a művet. Részletet már hallottunk belőle Nagy Ibolya műsorában, majd ha újra sugározzák, fel fogod ismerni...:-)

5 smaragd 2016-09-11 07:31:53 [Válasz erre: 2 smaragd 2016-09-10 17:33:41]
Örülök,hogy Kemény Egon fórumán is találkozunk és köszönöm a bejegyzett linket. Ez volt az a műsor, - Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető, "Túl az Óperencián" - amelynek ismertetője a mai digitalizált világban először közölt áttekintést Kemény Egon zeneszerző munkásságáról és az ott nyilvánosságra hozott portrét azóta számtalan helyen átvették. Ez fontos dolog, mert Kemény Egon elhunyta után zenei lexikonokban nem találtam átfogó anyagot életművéről, így az interneten minden érdeklődő elérheti. Sajnos a Dankó Rádiónak nincs hangtára, ezért a műsorba szerkesztett kompozíciók nem hallgathatók meg újra.

4 smaragd 2016-09-11 00:47:21

Az operett-topicban már említettem a zeneszerzőnek egy másik, szinte ismeretlen operettjét is: "Szabad szívek" - ami mára mintha teljesen feledésbe merült volna; jó lenne ha más Kemény-operettek, daljátékok zenéi mellett ennek a dalműnek a részletei is időnként megszólalnának a Dankó Rádió operettadásában, hiszen a stúdiófelvételnek meg kellene lennie a Magyar Rádió zenei hangarchívumában. 1960. március 26., szombat, Kossuth Rádió, 19.00 -22.15 - operettbemutató Kemény Egon: Szabad szívek Regényes daljáték két részben Szövegét és verseit Békés István írta Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: dr. Cserés Miklós Szereplők: Glória - Sándor Judit (Bánki Zsuzsa) András - Bende Zsolt (Benkő Gyula) Továbbá: Zentay Anna, Bikády György, Rafael Márta, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Horváth Jenő, Agárdy Gábor, Suka Sándor, Gonda György, Makláry János, Tarsoly Elemér, Horváth József, Beszterczey Pál, Ambrus András valamint az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus Vezényel: Lehel György Békés István (Debrecen, 1900. augusztus 28. – Budapest, 1982.április 5.) magyar újságíró, író, műfordító, műkritikus, lapszerkesztő, művelődéstörténész, anekdotagyűjtő. Békés András rendező, valamint Rita és Itala színésznők apja. (Wikipédia)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.