Most, hogy a YT-on hallhatjuk Kemény Egon egyik legismertebb és legkedveltebb keringőslágerét - most már a szerzőpár neve is megjelent - felidézem hozzá korábbi bejegyzésem egy részletét:
1033 smaragd • előzmény10322017-09-06 08:31:28
Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt.
Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk
"A hangszóró mellől" címmel megjegyezte,
'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '...
KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" / YT
Angol keringő, 1935
Miért nincs feltűntetve a szerzők neve a videón?
A DEBRECENI KOLLÉGIUM
Dankó Rádió mai ismétlés, cca: 18:10
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)
Daljáték
Magyar Rádió
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston "Hatvani diákjai"
című daljátékából csendültek fel zeneszámok.
Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08
Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György
- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)
- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)
- Kapocs dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)
- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)
- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…” (Petress Zsuzsa, Simándy József)
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Mai "országjárásom" idejére esett a "Hatvani diákjai"- részletek sugárzása. Sajnos pont nem hallottam az elejét, ezért köszönettel átveszem a Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)-ból, hiszen bejegyzéseinkben mindketten tökéletesítgettük az elmúlt években a daljáték felvételeinek adatait. :-)
A műsor legelején Sebő Ferenc zenei pályája kezdeteire emlékezve említette meg a régi zenéhez tartozó magyar népzenét, érdemes szavaira ma is odafigyelni.
Ehhez a témához szépen illesztette Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a "Hatvani diákjai"-t.
Kemény Egon zeneszerző 1955-ben a Magyar Rádió közbenjárásával régi magyar zenei motívumokat kutathatott a Debreceni Református Kollégiumban, amint ezt az akkor rendkívüli lehetőséget Ruitner Sándor egyik műsorában felevenítette.
Mindjárt kezdődik az ismétlés, Sebő Ferenc értékes mondatait is érdemes meghallgatni.
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18: 55
KEMÉNY EGON: " Kriszitina kisasszony "
Nyitány
- https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Nagy Ibolya mai műsorához és fórumtársunk bejegyzéséhez csatlakozom megemlékezésemmel:
Fórum - Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (Sesto, 2007-07-25 08:33:23)
653 Búbánat2018-03-11 12:35:16
111 évvel ezelőtt született Polgár Tibor, zeneszerző, karmester
(Budapest, 1907. március 11. - Toronto (Kanada), 1993. augusztus 27.)
Bónis Ferenc: Két magyar muzsikus a XX. századból: Polgár Tibor és Ránki György
hitelfolyóirat.hu/pdf
POLGÁR TIBOR
Nem könnyű az interneten Polgár Tibor munkásságáról Bónis Ferenc írásán kívül egyebet találni, de nála jobban, érzékletesebben talán nem is fogalmazta meg más emlékeit róla.
Polgár Tibor méltán volt a Magyar Rádió egyik legnagyobb zenei tekintélyű személyisége.
Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez volt élete legboldogabb időszaka.
Kemény Egon zeneszerzővel a Magyar Rádióban eltöltött évtizedek alatt szoros kapcsolatban álltak, alább kiemelt műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén Polgár Tibor vezényelte.
Ezek közül a "Túl az Óperencián" című műsorban is hallhattunk az elmúlt időszakban néhányat vagy részletet.
Korábbi évtizedek során a Magyar Rádióban gyakran felcsendültek teljes terjedelmükben is.
KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1941)
A Székesfővárosi Zenekar játszott, Polgár Tibor vezényelt.
KEMÉNY EGON: 'Könnyű zene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954)
Dalciklusok:
Kemény Egon-Dalos László: „Tavasz a télben” (1952)
Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara, Forrai kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Kemény Egon-Dalos László: „Őszi séta” (1952)
Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre, Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte
továbbá
KEMÉNY EGON dalai, amelyeket Simándy József és Sándor Judit énekeltek.
A Magyar Rádióban 1946-ban sugárzott - rendszeres időszakonkénti, talán heti - adássorozat, ahol Kemény Egon zenei szerkesztésében "Amit a város dalol" címmel hangzottak fel a kedvelt dalok, operettslágerek.
A rádiófelvételek közötti derüs összekötőszöveget Gyöngyi László és Kemény Egon párbeszédes formában mondta el.
Az egyik műsor zeneszerzői: Ábrahám Pál, Lányi Ernő, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Lajtai László, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Kálmán Imre, Buday Dénes, Horváth Jenő, összesen 18 műsorszám.
Csoda folytán felbukkanhatna valamelyik adás felvétele...
Több mai műsor előfutára is lehetett ez a műsorszerkezet.
NAGYKOVÁCSI ILONA
"Nagykovácsi Ilona a rádióban
Nagykovácsi Ilona önálló dalestjét hallgattuk a minap a rádióban. Ha van hang, amely a mikrofón apró hangszekrénykéjét - a szó szoros értelmében - látványos pódiummá sőt hangulatos, szép hátterű szabadtéri színpaddá színesíti s a dal szárnyán plasztikus mélységet ád szavaknak és az éneknek, úgy Nagykovácsi Ilona forró zengésű, bronzmély, csodálatos hangja az. Ahogy a "Milyen volt szőkesége" című Juhász Gyula vers fűtött szépsége, avagy Kosztolányi "Lámpagyújtogató éneke" fojtott drámaisága Kemény Egon kongeniális muzsikájával élménnyé jegesedett az istenáldotta tehetségű színésznő hangján, az valósággal ünnepe volt a studiónak."
Magyar Nemzet, 1939.
Lemaradt a YT-ra feltett felvétel, 1320, itt meghallgatható:
Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938
"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"
Operett 3 felvonásban
Szövegét írta és zenéjét szerzette: ERDÉLYI MIHÁLY
KEMÉNY EGON hangszerelése
(minden egyes kottaoldalon feltüntetve):
Nincs én nékem fogatom...Foxtrot
1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums
Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel /YT
1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig - és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – kizárólag szétválasztva szólaltak meg a rádiófelvételeken az énekes és prózai szerepek.
KEMÉNY EGON - Wikipédia
Átvettem...
"Fórum - Simándy József - az örök tenor (Búbánat, 2006-09-05 11:36:15)
520 Búbánat • előzmény5192018-03-04 21:14:49
Március 4.-e: Petress Zsuzsa és Simándy József is ezen a napon hunyta le örökre a szemét - rájuk emlékezett egy-egy operettdaluk felidézésével a Dankó Rádióban Nagy Ibolya; megtehette volna - és titkon reménykedtem benne -, hogy a Hatvani diákjai rádiófelvételéről beszerkeszti egy közös számukat az operettműsorába. De majd legközelebb..."
Petress Zsuzsa és Simándy József emlékére...
Ez a szerepe volt az első, amelyet Simándy József a Magyar Rádióban, daljátékban énekelt, 1955-ben.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )
Szerenád - Petress Zsuzsa és Simándy József televízió-felvételen
HARMATH IMRE
KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Aranypohár a napsugár" (1936)
Angol keringő (English Waltz)
Kottakiadványban megjelent:
Rózsavölgyi és Társa
R.O.S. Rózsavölgyi Orchester Sorozat
KEMÉNY EGON zenéje és hangszerelése
1st&2nd Violin, Piano Direktion, 1st Saxophon Eb Alto, 3nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon, Clarinetto in Bb, 1&2nd Trumpet in Bb, Drums,
Harmath Imre író, szövegíróként Kemény Egon zeneműveinek 1927-1937 között állandó szerzőtársa volt.
A "Kikelet ucca 3"
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27.
Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre
Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér
bemutatója és sikere előtt több, mint tíz modern táncslágerrel örvendeztették meg a nagyközönséget: színpadon előadva, gramofonlemezeken, hangosfilmszkeccs és rádión keresztül valamint kottakiadványokban, majd további tízzel, ugyanígy egészen 1937-ig.
Köszönöm Ardelao, hogy megtaláltad és bejegyezted a műsorrészletet!
A Triumph énekegyüttesről nem találtam adatokat, így itt rájuk is emlékezünk. Rádióműsor lévén, biztosak lehetünk benne, hogy magas színvonalú muzsikát nyújtottak.
Érdekes az is, hogy a Rádióújság a jelek szerint még nincs digitális adattárban feldolgozva...
Kemény Egon alábbi szerzeményéről eddig talán még nem esett szó.
1936. október 9-i, pénteki rádióműsor:
„Budapest 1:
…….
12,05: Triumph énekegyüttes. Tagjai: Vigh Jenő, Balassa József, Révész Imre és Gerő György. 1. …….. 2. ……. 3. Kemény Egon—Harmath: Aranypohár a napsugár, keringődal. ………“
A 129. oldalon:
"A dóm első ismert orgonáját Koffenberg Jakab építette 1634-ben Újszandecen. Az új orgona eredetileg a pécsi Angster cégnél készült 1869-ben.
1960-ban a krnovi Rieger-Kloss cég építette át. 1972-ben ismét felújították. A hárommanuálos, 65 regiszteres orgona jelenleg 4500 síppal és egy harangjátékkal rendelkezik. Az eredeti orgonaszekrényben helyezték el, melyet a bártfai Hölzer Mór készített neogótikus stílusban Steindl Imre tervei alapján (1896)."
"Volt egyszer egy Angster orgonagyár"
címmel készült videón 18:38-nál kezdődik az a rövid részlet, amelyen a Kassai dóm archív felvételei láthatók. YT / itt:
Itt ma szelíden búcsúzik az idei tél, vidám hópelyhek táncolnak....
SLÁGERMÚZEUM
Hópehely keringő 28
"Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics lászló A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte."
(Kemény Egon, Wikipédia)
A Hópehely-keringőt a "Talán a csillagok" -ban Gyurkovics Mária énekelte lakklemezre, majd magnófelvételre, az MR7 zenei program még utolsó adásnapján, 2012. decemberében is sugározta...
Tiszavirág a mi szerelmünk 23
KEMÉNY EGON - Dr. Lantos Olivér, 1947 Dal és slowfox / YT / gramofonfelvételen
Kemény Egon Wikipédia oldalán (lásd link az előző bejegyzésben) újabb zeneműve jelent meg:
KEMÉNY EGON: "Romantikus rapszódia” zongorára és nagyzenekarra" (1958)
17' 40",
Továbbá: az oldalon most már a képaláírások is jól olvashatók.
Kemény Egon színpadi művei sorában Wikipédia oldalán megjelent:
Kemény Egon - Victorien Sardou - Békés István: „Párizsiak New Yorkban” (1960)
Zenés vígjáték
Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház
Igazgató: Jákó Pál
Egyszer egy archivumban már láttam a darab nagyalakú plakátját. A szereposztást még nem találtam meg.
Zenés hangjáték-változatát a Magyar Rádió szintén 1960-ban mutatta be.
Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.
„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.
Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”
„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."
(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”
A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.
Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.
HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:
Erdélyi Mihály: "Legyen úgy, mint régen volt"
Erzsébetvárosi Színház.
Honthy Hanna és Jávor Pál
Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938
"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"
Operett 3 felvonásban
Szövegét írta és zenéjét szerzette:
ERDÉLYI MIHÁLY
KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottaoldalon feltüntetve):
1. Kék nefelejts... English waltz
Honthy Hanna és Jávor Pál / YT
2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot
1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums
Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel
3. Van neki...Foxtrot
("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")
4. Búskomor a liba...Foxtrot
5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot
6. Toponári Mári...Foxtrot
Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.
Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I., "Legyen úgy, mint régen volt"
"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...
Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?
Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.
A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”
Rátonyi Róbert: Operett
A tudósítás - 1318/ "...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje..." - Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt" .
Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) - jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.
KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:
Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936
"Csavargólány..."
Vidám operett 3 felvonásban 9 képben
Írta és zenéjét szerzette: Erdélyi Mihály
1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal
2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox
1st&2nd Violin, 3nd Violin, Piano, Trombone, st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass
3. Göncölszekér az égen...Fox-trott
Nagyon megörültem és át is veszem Ardelao bejegyzését kiegészítve a sajátommal Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)/ lsd 598, 600, 602
A Kontusovka budapesti bemutatóját eddig nem találtam meg, kassai párját a 1148 számú bejegyzésbe írtam be, ahol egyúttal szó esik Kemény Egon 1933 utáni sikereinek egy részéről is.
"Magyarújság
Színház- Kultúra
Kassai zenészek nagy sikerei külföldön
...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....
...
Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.
Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.
A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.
A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.
Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak.
8 ÓRAI UJSÁG, 1935. 11. 05.:
„Kontusovka
Házi főpróba az Andrássy-úti Színházban
A híres lengyel pálinkától nyerte a nevét ez a darab és a játék főszereplője. Az orosz—lengyel határon lévő kiskocsma tulajdonosa Madame Kontusovka, aki, hogy leányát megvédje az élet örvényeitől, férjhez megy a züllött és iszákos Nariskin herceghez, ami által ő is, a lánya is hercegnővé lesz. Ez az első felvonás, amely egészen orosz légkörben játszik. Madame Kontusovka: Gombaszögi Ella, Nariskin herceg: Rátkai Márton, a leány: Gervay Marica, Ignác, a kocsmárosné bizalmasa, a csapos: Pethes Ferenc. A második felvonás a Rivierán, Cannesben játszik, ahol Nariskin hercegné nagy életet él. Leányát nevelőintézetbe adta, és mint dáma érkezik hozzá, de az első látásra beleszeret Paul parkett-táncosba: Delly Ferencbe. A mama persze kétségbe van esve, nem azért ment férjhez Nariskin herceghez, hogy most a lánya egy parkett-táncoshoz kösse az életét. Mulatságos és lírai jelenetek során azonban kiderül, hogy Paul az igazi herceg és Nariskin részeges, züllött komornyik csak, aki a parkett-táncos apjának dokumentumait ellopta, és így lett herceggé. A vége persze, hogy a táncos elveszi feleségül a szép Verát, Madame Kontusovka tehát elérte anyai célját: megcsinálta a leánya karrierjét. Kedves, színes játék, amely második éve szerepel már a bécsi Academy Theater műsorán.Szerzője: Axel Nielsen, de ez álnév s az igazi szerző kilétét titokzatos homály födi. A zeneszerző: Hajdu Imre, akinek a muzsikája Szenes Andornak, a fiatalon elhunyt poétának hátrahagyott verseit zenésíti meg. Az előadást Vaszary János rendezi; a librettót Stella Adorján fordította, a játékban még Kováts Terus, Boross Géza, Szaplonczay Éva és Ihász Lajos is szerepel. Nyilvános főpróba pénteken; premier szombaton este lesz.“
"Kontusovka"
- Úgy fáj a szerelem...English Walz
A Rózsavölgyi kotta szerint a dalbetét -1936 - Hajdú Imre zenéje, az 1936-ban megjelent "Magyarújság, Színház- Kultúra" cikke szerint Kemény Egon zenéje.
(Csak az első kézirat árulhatná el a zeneszerző személyét, talán.)
Az biztos, hogy Kemény Egon hangszerelése: 1st Violin, Piano, 1st Saxophon Eb Alto, 2nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon Eb Alto, Piston, Drums.
"Egy nap az üdülőben"
Magyar Rádió
1949. augusztus
18.00 - 18.45 Kossuth
Valentin Katajev bohózata.
Fordította és átdolgozta ifj. Barta Lajos.
Zenéjét szerzette Kemény Egon.
Közreműködik a rádió kamarazenekara.
Vezényel Lehel György.
Rendező Cserés Miklós dr.
A szereposztásból:
Vera Kanpouna, az üdülő vezetője: Makay Margit
Szeicev, gyermekotthonok szállítója: Tompa Sándor
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Egy_nap_az_%C3%BCd%C3%BCl%C5%91ben
1315 bejegyzéshez: http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Tiszta_sz%C3%ADvvel
"477 Ardelao • előzmény4762016-11-16 07:56:44
Kemény Egon igen sok rádiójáték zenéjének a szerzője is volt. Sajnos, sok ilyen adás témája ma már nem tart érdeklődésre számot, igazodik az akkori időkben megkövetelt „irányelvekhez”, de zenéjük – Kemény Egon tehetségét és igényességét ismerve – minden bizonnyal értékes.
Nagy kár, hogy e rádiójátékok zenéit, az azokban elhangzott dalokat ma már a fenti okból nem, vagy csak elvétve hallgathatjuk meg."
Talán vannak még megmaradt zenés rádiójátékok. Történhetnek csodák. Értékmentés lenne digitalizálni és műsorra tűzni őket, egykori kiváló színészek, énekesek hangját újra hallani és a zenét is. Ezek a hangjátékok és a felvételek a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának megrendelésére jöttek létre, úgy tudom. Majd ha találok kritikákat bejegyzem.
"Tiszta szívvel"
Magyar Rádió
1951. január 22., hétfő, Kossuth
20:45 - 22:00 , 75 perc
Sólyom László rádiójátéka
Kisérőzenéjét szerzette: Kemény Egon
Az Úttörő Színház Zenekarát vezényli: Török Emil
Közreműködik a Földényi-kórus
Rendező: Szécsi Ferenc
Személyek:
Beszélők - Sennyei Vera és Básti Lajos
Mihály - Horváth Ferenc
János - Bihari József
Kós - Vándor József
Láng - Győző László
Zámboki - Kamarás Gyula
Sanyi bácsi - Bárdi Ödön
Panni, a felesége - Peéry Piri
Rácz - Zách János
Ráczné - Eőry Kató
Egy hang - Balázs János
Nyilas - Surányi Imre
Ilonka - Gyurkovits Zsuzsa
Janik - Bánhidi László
Pista - Verebes Károly
Parancsnok - Képesi József
Tibor - Molnár Tibor
I. hang - Pándy Lajos
Rendőr - Fellegi István
Magyar Rádió
Lev Tolsztoj: "Iván Iljics halála" című, Kemény Egon zenéjével kísért hangjáték.
Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton
Golovina, a felesége - Ladomerszky Margit
Magyar Rádió
"Diákkönyvtár hangszalagon"
sorozat egyik kiemelkedő színvonalú darabja Lev Tolsztoj: "Iván Iljics halála" című, Kemény Egon zenéjével kísért hangjáték.
Az irodalmi mű kötelező olvasmány volt, amely a "Diákkönyvtár" sorozatban volt kapható.
Ivan Iljics halála
Magyar Rádió
1950. jan.17. Petőfi
19.00 Ivan Iljics halála.
Ismétlés: 1957. február 1. 18.10 Petőfi rádió (61 perc) 1981. márc.29. 18.45-19.49 Kossuth, 65 perc
1988. 01. 02. 18.40 Kossuth
Lev Tolsztoj
ford.: Trócsányi Zoltán
írta: Székely Júlia
Rendező: Cserés Miklós dr.
zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon
Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton
Golovina, a felesége - Ladomerszky Margit
Tartalom: A rádiójátékban a halálos betegségben vergődő bíró elhibázott élete tárul fel.
- http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Ivan_Iljics_hal%C3%A1la -
FERRARI VIOLETTA
Négy napon belül - 1949-ben - három zenés játékot mutatott be a Magyar Rádió Kemény Egon zenéjével és nagyszerű szereplőkkel (Ferrari Violetta a "Májusfa"-'ban is szerepelt):
április 30-án: "Dzsomárt szőnyege",
május 1-én: "Májusfa",
május 3-án: "Megállt az idő"....
"Dzsomárt szőnyege"
1949. április 30. 19:00
Mesejáték
Írta:G. Rozsát és A. Tazsibájev
Fordította: Sik Endre
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Vezényel: Nagy Olivér
Rendező: Cserés Miklós dr.
Személyek:
Dzsomárt, a bajnok – Szabó Sándor
Neszvelda, szerelme – Szörényi Éva
Zahija, Dzsomárt anyja – Szabó Margit
Dariga, szőnyegszövő asszony - Berki Lili
Kuraláj, unokája – Ferrari Violetta
Gauhardász, fejedelemnő – Tőkés Anna
Ajáz, a zseszternákok vezetője – Balázs Samu
Anápia, Mart, Neszvelda, társnői – Pogány Margit és Nánási Mária
Harcosnők – Zsolnay Judit és Lénárd Judit
Zseszternákok – Tassy András és Palotai István
1. asszony – Gazdy Aranka
2. asszony – Gyulányi Éva
(60 perc)
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Dzsom%C3%A1rt_sz%C5%91nyege
Az egykori Magyar Rádióban 1934-től Kemény Egon zeneszerző darabjai gyakorta felhangzottak.
Polgár Tibor több szimfonikus művét vezényelte. Évtizedeken át szoros zenei, szakmai kapcsolat fűzte őket egymáshoz.
A Magyar Rádió zenei életének színvonalát kiváló tudásukkal, tehetségükkel mindketten emelték.
KEMÉNY EGON-Ady Endre: "Bíztató a szerelemhez "
című kompozícióját,
(1945, Műdal, 3'30") 1945-ben, Rádió Budapest, I.
Fenti soraim (562 számú bejegyzés) a Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35) -ban is olvashatók, ahonnan Koréh Endre művészportréjához a 563 számú bejegyzésből Polgár Tibor szavait vettem át:
"Koréh Endre erdélyi születésű, sepsiszentgyörgyi, ha élne, most 80 éves lenne. Sajnos, túl korán, 1960-ban halt meg Bécsben. 1935-ben, 25 éves korában, még ösztöndíjasként lépett fel a pesti Operában, mégpedig két jelentős szerepben, a Rigoletto Sparafucile-jében és mint Titurel, a Parsifal- ban. 1946-ig volt a magyar operaház tagja s ezalatt több, mint 80 szerepet énekelt. Egy vendégfellépése után a bécsi Staatsoper 1936- ban szerződtette s e nagyhírű intézménynek haláláig tagja volt. Közben 1948-ban a salzburgi Ünnepi Játékokon lépett fel, majd a glyndebournei Ünnepi Játékokon, utána a firenzei Maggio Musicale-n, s végül a newyorki Metro- politanban."
A Rádióhallgatók Lexikonában ez áll:
"Koréh Endre,
operaénekes, a m. kir. Operaház tagja. *1906. Kiváló művészete a rádióból is közismert. Híres szerepei: Hagen ( Istenek alkonya), Hunding (Walkür), II. Fülöp (Don Carlos), Daland (Bolygó hollandi), stb. Lemezei közül ismertebbek "A medvebocs", "Giling-galang", stb."
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA
AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA
SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA
I-II. KÖTET
A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.
VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST
Két nappal az első rádióoperett - Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) - nagy sikert aratott bemutatója után sugározta a Magyar Rádió az itt következő zenés rádiójátékot.
Mindkét darab zeneszerzője Kemény Egon és mindkettőben a főszereplők között: (Ruttkai) Ruttkay Éva.
"Megállt az idő"
Magyar Rádió, 1949. május 3.
21:25 Kossuth
Rádiójáték
Idegen ötletből írta: Thurzó Gábor.
Zenéjét Amádé László verseire szerzette Kemény Egon.
Rendező: Szendrő József.
Szereposztás:
Zöldi Katinka: Ruttkai Éva
Özvegy Boróthné, a nagynénje: Pádua Ildikó
Szontágh Márton, órásmester: Gózon Gyula
Pál, a fiú, lutheránus papa: Ladányi Ferenc
Gotthard János, rozsnyói főbíró: Mádi Szabó Gábor
Menyus, a fia: Ungvári László
Fabriczy György jolsvai pap: Kemény László
Vietoris János, Salitius Péter, Urszinyi Sámuel, Beszteri Balázs, Revucsán Károly, a papi tanács tagjai: Baló Elemér, Téri Arvéd, Pető Endre, Tompa Sándor és Máriás József
Miskolczi Páter, Zöldi Katinka prokátora: Árvai János
Szakmási Pál, Gotthard Menyus prókátora: Rozsos István
Dadus: Simon Marcsa
Pagonyi János, Késműves Imre, Soltész Miklós, ifjú rozsnyói szenátorok: Horkai János, Garai József és Pásztor János
Zsiga, pincér: Deák Lőrinc
Ajtónálló: Arossy Aladár
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Meg%C3%A1llt_az_id%C5%91
GÓZON GYULA
"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala, Gózon Gyula/YT
Sajnos biztosak lehetünk benne, hogy sokkal többen vannak olvasóink között, akik még nem hallották a "Hatvani diákjai" című daljátékot, mint akik még emlékeznek rá, bár tévednék!
Legutóbb Kemény Egon 100. születésnapja (2005) évfordulóján hangzott el a Magyar Rádióban, ezzel a művével és emlékműsorral tisztelgett Ruitner Sándor zenei rendező és Schubert Ferenc zenei szerkesztő a zeneszerző életműve előtt.
Rég volt, így azután nem csoda, hogy sokan lehetnek, akik Bule Lajos dalát nem tudják ahhoz a jelenethez kapcsolni, amely a debreceni diákok és Hatvani professzor tudományos munkáját itt tréfásan, de megalapozott tényekre építve állítja elénk. Emlékeimben él Simándy József felhangzó diákos nevetése is....
Talán egyszer meglep minket Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető ezzel a jelenettel!
Dankó Rádió, ma ismétlés: 18:40
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )
Az ismétlésben újra elhangzik/https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala, Gózon Gyula
"Oh miért vagy ilyen édes-kedves..." - kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Simándy József (Máté)
"Még azt mondják nem illik, a tánc a magyarnak..." - Kapocs dala, Hadics László és a Földényi kórus férfikara
"Hatvani diákjai"
Daljáték
Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
A szereposztásból:
Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor – Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdi Ödön
Varja rektor – Kővári Gyula
diákok:
Kerekes Máté – Simándy József
Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Szilvássi – Dékány László
Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gida
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorító – Tompa Sándor
Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa
Czibljavzek – Dénes György
Elmira – Mezei Mária,
Pfutsch – Pethes Sándor
Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.
Magyar Rádió, Kossuth Rádió
1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)
Ismétlés:1956. febr. 9., 16:10, Petőfi (143 perc)
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Hatvani_di%C3%A1kjai -
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió ismétlés: 18: 40
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )
Magyar Rádió, daljáték, részletek
- https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
"Bocskorosok"
A Magyar Rádiószínház bemutatója
Történelmi rádiódráma
Írta: Erdődy János
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
A Magyar Rádió szimfónikus zenekarát Lehel György vezényelte
Rendezte: Török Tamás
Közreműködtek: Jámbor László (ének), Kováts Barna (gitár), Földényi-kórus
Szereplők:
Krónikás – Kőmíves Sándor
Jost Fritz – Sinkovits Imre
Veit Haller – Ujlaki László
Hans Stüblin – Mádi Szabó Gábor
Barbara, a húga – Lelkes Ágnes
Édesanyjuk – Orsolya Erzsi
felkelő parasztok – Soós Lajos és Márkus Ferenc, Kaspar Hölling
Jürg Weser és Urbán Perger
öreg telkes paraszt – Misoga László
Speyeri püspök – Balázs Samu
Von Bruchsal lovag – Gáti József
Adalbert káplán – Krisztián Ferenc
Inkvizitor – Bárdi Ödön
Plébános – Faragó Ödön
Herold – Kárpári Zoltán
Liese anyó – Vizváry Mariska
Magyar Rádió 1953. november 2.
20:15 Kossuth Rádió, 95 perc
Ismétlés: 1956. szeptember 28., 20:20 Petőfi Rádió
"Egy menyecske két ura"
Vidám rádiószínház
Magyar Rádió
Anton Francesco Grazzini novellája nyomán írta: Bihari Klára
Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerzette
Rendező: Rácz György
Személyek:
Monna Margherita...Berky Lili
Monna Mea...Dajbukát Ilona
Közreműködik: Farkas Ilona, Spiegel Annie és Szabó Miklós
1949. szeptember 11.
20:55 Kossuth, 65 perc
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Egy_menyecske_k%C3%A9t_ura
"Mandragóra"
Macchiavelli színműve.
Fordította: Vidor Miklós
Rádióra alkalmazta: Székely Júlia
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Rendező Körmöczi László dr.
Szereposztás:
Callimaco: Szakáts Miklós
Ligurie, szolga: Ujlaki László
Nicia: Lengyel Vilmos
Lucrezia: Feleki Sári
Sostrára, komorna: Szabó Margit
Timótheus, barát: Gáti József
I.szolga: Szemethy Endre
II.szolga: Pethő Endre
Közreműködi: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének)
Magyar Rádió
1949. június 24. 14.55 Petőfi Ismétlés 1986. május 1. 22:13 Petőfi
Szabadlábon
G. B. Shaw vígjátékát rádióra alkalmazta: Székely Júlia
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Rendező: Rácz György
Szereposztás:
Gilbey: Gáti József
Gilbeyné: Keresztessy Mária
Bobby, a fiúk: Somogyvári Miklós
Rokon: Z. Molnár László
Knoxné – Szabó Margit
Margaret, leányuk: Bánki Zsuzsa
Daledey Dóra: Mezey Mária
Duwwalet, tengerésztiszt: Uray Tivadar
Jugg: Basa György
Szentéletű Jonn: Maglári János
Első rendező Molnár József, második rendező Heltey Andor
Magyar Rádió
1949. máj. 29. 20.50 Kossuth
Ismétlés: 1949.11.27. 20:55, Kossuth, 65 perc
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Szabadl%C3%A1bon
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_hazug_(1949)
A zeneszerző nevét nem tartalmazza az adatlap, ezért bejegyzem:
Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON
"A hazug (1949)
A hazug: Goldoni vígjátéka,
Vidám Rádiószínház
Rendező: Rácz György
Személyek: Gózon Gyula, Feleki Sári, Rátkay Márton
20:55, Kossuth, 65 perc
1949.11.20."
A próféta szakálla
1949. június 26. 18.10 Petőfi
Rádiójáték. Leszkov ötletéből írta Romhányi József.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A rádió kamarazenekarát Lehel György vezényli.
A szereposztásból:
Oszip Nikitis idős kereskedő: Gózon Gyula
Felesége: Dajbukát Ilona
(http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_pr%C3%B3f%C3%A9ta_szak%C3%A1lla)
Sajnos az adatbank erősen hiányos, talán megakadt a gyűjtés, kutatás.
A zenés játékok között megtaláljuk: http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Az_elrabolt_asszony
Az elrabolt asszony
Vidám zenés játék
Boccaccio novellájából írta Bihari Klára
Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Rácz György
Szereplők: Riccardo- Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége- Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca- Petress Zsuzsa…stb.
57 perc
Bemutató: 1949. január 16.
A Rádiólexikon az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében készül.
Források:
Magyar Rádió 1.évf. 1.sz. (1945. nov. 16.)-12.évf. 42.sz. (1956. okt. 21.)
FSZEK: 1946-56
OSZK: 6(1950)-12(1956) HB 2.580
Rádióújság
FSZEK: 1957-96 ("rádióújság" címen)
OSZK: 1956-1957 HB 2.597
Rádió és Televízió Újság
FSZEK: 1996-97
OSZK: 1957-98 HB 2.597
Rtv Részletes
FSZEK: 1998-2000 HIÁNY: 1998 január 19-25. HIÁNY: 2004. jun - 2005
2000. Február 20. KOSSUTH és a PETŐFI nem volt benne a könyvben, azok az oldalak minden bizonnyal eltűntek.
OSZK: 1998-2007 HB 2.597
A fentiek is mutatják, hogy a Magyar Rádió indulásától kezdve rendelkezésre álló nyomtatott újságokat megőrizték és fontos forrásként is felhasználták őket. Visszamenőleg ezen a módon is hiteles adatokat lehetett felvenni - gyakran fáradságos, aprólékos munkával - a digitalitizált adatbankokba.
Példaként:
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)
Egy kis vidámság:
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)
Ha én egyszer tereád szemet vetek...Blanche (Gyenes Magda) és Brunner (Bilicsi Tivadar) kettőse / YT
MAGYAR RÁDIÓ, PETŐFI, egykor:
1957. október 16. szerda
6.00-8.00 Reggeli zene.
14.00 Hírek és vízállásjelentés.
14.20 Dalok a moszkvai gyermekrádió műsorából.
14.40 Zenekari hangverseny.
15.45 Vidéki stúdiónk jelentkezik.
16.00 Komáromi farsang. Daljáték. Írta: Erdődy János és Gál György Sándor. Zenéjét szerezte Kemény Egon.
18.10 Rádióegyetem. Zenetörténeti sorozat III. évfolyam Beethoven, II. előadás.
19.00 Hírek, időjárásjelentés.
19.05 1000 szó franciául.
19.15 Fúvóshangverseny.
19.45 Sporthíradó.
20.00 Rózsalovag. Részletek Richard Strauss operájából.
21.00 Hírek.
21.05 Ifj. Magyari Imre és zenekara játszik.
21.30 Fürge ujjak...Hangszerszólók.
21.50. Mi így látjuk...Színházi esték.
22.00 Ha leszáll az éj...
23.00 Műsorzárás.
PETŐFI, ma:
Az alábbi linken ( lsd.1276 számú előzmény) látható a 2017. december 16-i budapesti bemutató után készült színházi videó,
Lucifer-Show:
