(Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35) 794 smaragd • előzmény7932018-05-07 11:40:49)
Küry Klára
és
KEMÉNY EGON: „Kikelet ucca 3” című „pesti operette”-jéről két előzetest találtam, amelyeket kivonatosan alább olvashatunk:
Az Est
1928.augusztus
„Csak operetteket játszik ebben a szezónban az Operettszínház. A Belvárosi Színház kivételével szombaton már minden budapesti színházban játszani fognak.
...Csupán a Fővárosi Operettszínház állapította meg már előre a műsorát egészen a jövő tavaszig.
...A következő darab Lakatos László és Kemény Egon - egy fiatal magyar zeneszerző - operettje, amelynek címe: Kikelet ucca 3. Ennek egyik főszerepét Küry Klára fogja játszani, aki hosszú évek óta most fog először színpadra lépni.”...
(A darab szövegkönyvét végül nem Lakatos László írta./s.)
Pesti Napló, 1929. január
„Küry Klára: Küry Klára
Szirmai Imre: Szirmai Imre
A Fővárosi Operettszínházban sikerrel kerül színre estinkint a Miss Amerika című revűoperett. A siker egyik természetes következménye az, hogy a színházban egyelőre a - Vígszínház együttese tartja próbáit O'Neil darabjából. A Fővárosi Operettszínház csak februárban kezdi meg a sorra következő újdonság próbáit.
Mi lesz az újdonság? Valószínűleg a Kikelet ucca 3. című operett, amelynek librettóját Bródy István és Harmath Imre írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. Kimondottan tavaszi újdonságnak szánta ezt az operettet a színház s ezért március vége előtt nem akarja színre hozni.
A Kikelet ucca 3 egyik legnagyobb érdekessége az, hogy szerepelni fog benne Küry Klára és Szirmai Imre. Küry Klára szerepét Küry Klára, Szirmai Imre szerepét Szirmai Imre fogja játszani.”
(Végül nem így alakult, Küry Klára a januári tervek ellenére áprilisban nem lépett fel a bemutatón, később sem szerepelt darabban. Talán megtaláljuk egy másik cikkben, mi lehetett ennek az oka.
A főszerepet Somogyi Erzsi játszotta, aki a Nemzeti Színházból jött át, ez volt első operettszerepe. Vannak dokumentumok, miszerint tőle Eggert Márta vette át a szerepet, újságcikkben még nem találtam erről említést./s.)
Esti Kurir
SZÍNHÁZ
Péntek,1929.április 26.
„Elsősorban színésznő vagyok és csak másodsorban vívóbajnoknő”,
mondja Tary Gizella, aki most fellép a Fővárosi Operettszínházban
Tary Gizella, aki a tőrvívásban európai hírnevet szerzett magának, szombaton este nem tőrrel a kezében, hanem a színjátszás finom fegyverével áll ki a planchera. A küzdelem színhelye: a Kikelet-utca 3., a zsűri: a közönség.
Beszéljen Tary Gizella, az olimpiai bajnoknő Tary Gizelláról, a színésznőről.
- Én elsősorban színésznő vagyok, és csak aztán vívó.
A Rákosi Színiiskolába jártam és ott tanultam először vívni. Igy fedezték fel bennem a Színiiskolában a víváshoz való tehetséget. Később pedig a tőrömmel akartam megszerezni a művészi pályán való érvényesülés lehetőséget.
…..
Mostani szerepem egyelőre kicsi – folytatja – kis karakterszerep, de – ha rövid a kardod toldd meg egy lépéssel. Ha rövid a szereped...
- Akkor?
- Akkor szívvel, tehetséggel kell eljátszani, hogy jelentőséget kapjon.
Az a fontos, hogy végre szóhoz jutottam, hiszen idáig még ennyit sem tudtam elérni.
A görl- és boy-áradat behömpölyög a kapun és kezdődik a próba.
Tary Gizella is indul.”
A riport a "Kikelet ucca 3" bemutójának előestéjén készült.
Tary Gizella wikipédia-oldala: itt olvasható.
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18.25
KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965)
Történelmi daljáték
Magyar Rádió, 1965
A mai műsorban két részletet hallottunk a rádiódaljátékból:
Búcsú - Ámeli (László Margit) és Fazekas Mihály (Simándy József) kettőse ("Ha egyszer véget ér ez a vétkes háború...") majd az "Ámeli dal" Fazekas Mihály verse nyomán, (Simándy József)
ezt követte a "Rózsa- kettős" (László Margit és Simándy József).
(A versek, jelenetrészletek az előzményekben olvashatók.)
Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván)
Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit)
A hét vendége : LÁSZLÓ MARGIT operaénekesnő ma Simándy Józseffel kapcsolatos emlékeit és szerepeit idézi fel szép szavakkal, érdekesen és remek rádiófelvételeken.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Most! Dankó Rádió mai ismétlés: kb 18:25
KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965)
Történelmi daljáték
Magyar Rádió, 1965
- részletek -
Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván)
Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit)
Itt : https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
A hét vendége : LÁSZLÓ MARGIT operaénekesnő
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
LÁSZLÓ MARGIT operaénekesnő a hét vendége Nagy Ibolya műsorában.
A "Túl az Óperencián" adásaiban az elmúlt öt esztendő folyamán már többször hallhattunk részleteket "A messzetűnt kedves" című történelmi daljátékból.
A darab "Főhadnagy Fazekas" életét eleveníti fel, amelyben kiemelkedő jelentőségű Ámelihez - a szerepet László Margit elbűvölően énekelte - fűződő szerelme.
FAZEKAS MIHÁLY
Az előzményben olvasható verse mellé idézem az "Ámelihez" címűt. (Ez nem szerepel a daljátékban.)
"Ámelihez"
Veled való múlatásom
Táplálta életemet,
Tőled való elválásom
Sietteti végemet.
Ámelim! míg öleltelek,
Haláltól tudtam félni,
Miolta elvesztettelek,
Félek azóta élni.
Gondolám: e fa enyhébe
Hogy majd nyugalmam lelem
S ím könnyebbülés helyébe
Még kínomat terhelem.
E hely szerelmünk kezdését
Juttatja bús eszembe,
Hallom egy galamb nyögését,
S könnyek gyűlnek szemembe,
Amott, ahol a vízesés
Az ekhót fecsegteti,
Úgy tetszik, a csergedezés
Nevedet emlegeti.
De csak hasztalan lesem,
Senki sem száll ölembe;
Mivel Ámeli kedvesem!
Nem vagy itt, csak szívembe.
Nálad nélkül nem találom
E világban kedvemet,
S érzem, hogy a végső álom
Már altatja véremet.
De akkor is, édes hívem!
Ha éltem kell végezni,
Hogy szeret, azt fogja szívem
Utóljára érezni.
Fazekas Mihály verse http://mek.oszk.hu/00600/00649/html/
751 smaragd • előzmény7422017-02-04 15:48:50, 742 és korábbiak
"Messzetűnt kedves..."
Történelmi daljáték, 1965
Magyar Rádió
Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON
Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János
Szereplők:
Fazekas Mihály a "Lúdas Matyi" költője....Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám...Palócz László (Láng József)
Ámeli (Amelie Deneulin polgármester lánya)...László Margit (Domján Edit)
○ Ámeli-dal: Fazekas Mihály - Simándy József
"Mint mikor a nap...
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla
A már barnuló erdőkre veresses arany színt
Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal
A sűrűségből kibukott árnyék letörüli:
Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével
Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,
S engem az aggódás és a siralom beboritott
Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!
Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok,
Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám
Gyűjt éjnek véget nem vét az örökre lement nap."
Fazekas Mihály verse
"A messzetűnt kedves" rádiódaljáték legutóbb 1997. augusztus 24-én hangzott fel a Magyar Rádió Petőfi adón.
Most! Dankó Rádió mai ismétlés, cca: 18:52
KEMÉNY EGON: " Szerencsés utazás " (1950)
Rádióoperett, Nyitány
A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
MÁJUSFA
A Magyar Rádió rádiótörténeti nevezetessége és újdonsága az 1949. május 1-én létrejött új zenei műfaj: a rádióoperett, Kemény Egon zenéjével a "Májusfa".
"Szülőatyjai" az akkori Irodalmi osztály vezető munkatársai Tamássy Zdenkó, Mesterházi Lajos, Szász Péter. A verseket Romhányi József írta.
Fórumunkban már többször foglakoztunk evvel a művel, amely nyitódarabja volt a több évtizedes sikert megélt rádióoperettek és rádiódaljátékok hosszú sorának, a későbbi Zenei Osztály kíváló alkotómunkájának.
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”
Bemutató: 1949. május 1., este, főműsoridőben
Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett.
Szereplők:
Fábry Edit (ének),
Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán
Rendező:
Dr. Rácz György
A bemutatót követően azonnal országszerte ismertté lett és páratlanul népszerű „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
Wikipédia https://hu.m.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jusfa :
"A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-áról május 1-jére virradó éjszaka volt. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket."
SARKADI ALADÁR
Sarkadi Aladár Wikipédia oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Sarkadi_Alad%C3%A1r egy kicsit hiányos - de pótolható -, ami a Fővárosi Operettszínházban (1927-1937), ill. más, fórumunkba tartozó, Kemény Egon zeneszerzői, karmesteri és zongorista alkotómunkájával (Budapest, 1927-1930) kapcsolatos szerepei felsorolását illeti.
Nem csak a "Kikelet ucca 3" hiányzik belőle, hanem más sikeres és színvonalas előadások is. Korábbi bejegyzéseink tehát ebből a szempontból is fontosak, hiánypótlóak. Néhány ezek közül:
1037 Ardelao • előzmény1012 2017-09-09 10:27:12
Esti Kurir, 1929. 12. 03.
„ A három jómadár
A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje
A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény Egon, a táncokat betanította Metzger Fini.”
1012 Ardelao • előzmény1011 2017-08-24 19:29:16
"Dörmögő Dömötör "
A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja
A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt.
Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő.
A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.
Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám)
974 Ardelao 2017-08-08 09:23:56
8 ÓRAI UJSÁG, 1930. JÚNIUS 3.:
„— Nyári revü a Royal Orfeumban.
A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”
Kemény Egon zenei pályája hirtelen berobbanva, meredeken ívelt felfelé Budapesten, ahol Ábrahám Pál sikereihez hasonló, nyomába lépő karriert jósolt neki a szakma (korabeli tudósítasok, cikkek). Minden bizonnyal több oka lehetett annak, hogy 1930. július 7-én mégis már Lipcsében (Berlin 1930-1933) volt, Ábrahám Pál "jobbkezeként".
(Ábrahám Pál első operettjét egy évvel korábban, 1928-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház, lsd. korábbi bejegyzéseink.)
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operette 3 felvonásban, nagyoperett Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér A táncokat betanította: Rott Ferenc Karmester: Ábrahám Pál
89 évvel ezelőtt...szombaton, nagy sürgés-forgás, izgalom és drukkolás volt a Fővárosi Operettszínházban!
Igen sok bejegyzésben ismertettük a darabot - néhány ezek közül: 1190, 1184, 980, 979, 956, 724, 714 -, most az egyik legrégebbit idézem:
2766 • Búbánat Előzmény 2693 2016-08-26 16:43:09
Az alábbi cikket bemásolom, meghagyva a korabeli helyesírást:
Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám
„Kikelet ucca 3.”
A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje
Bemutató: szombat, április 27.
A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta. A Kikelet ucca 3 nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal.
Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a Kikelet ucca 3.
Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol.
Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak.
Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény.
Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest.
Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája.
Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész - ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz.
Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát.
A zenekart Ábrahám Pál vezényli.
A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovits Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.
Áthozom mai bejegyzéseinket, köszönettel :-) :
Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)
761 smaragd • előzmény7602018-04-26 08:52
Erkel Elek "Tempefői" című operettjének (1883) recenzióját olvasva felvillant bennem a gondolat, hogy ez a zenemű Kemény Egon zeneszerző életművében látens inspiráció lehetett, amely a XX. század közepén komponált alábbi rádiódaljátékait trilógiaként foghatja össze.
Legnagyobb operaénekeseink főszereplésével a rádióhallgatók részére a Magyar Rádió irodalmi majd zenei osztálya nemes szándéka szerint můvelődési céllal szórakoztató formában alkotta meg ezeket a darabokat - Lilla, Csokonai, Hatvani, Fazekas Mihály, Debrecen és Komárom irodalomtörténeti, tudományos és történelmi műveit, halhatatlan magyar költők életrajzi emlékeit, hagyományait felelevenítve.
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics lászló, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező. Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre
760 Ardelao • előzmény7592018-04-26 05:17:18
VASÁRNAPI UJSÁG, 1883., 47. SZÁM:
"A népszínházban e hó 16-án «Tempefői» czím alatt eredeti magyar operette került színre. Szövegét Rákosi Jenő írta, zenéjét pedig Erkel Elek. Az operettek régen uralkodnak a színpadon, de ritka alkalom az eredeti termék. Szövegben, zenében sokkal különösebb e genre, mint azok, melyeket a hazai irodalom művel. Erkel Elek most másodszor szolgáltatott zenét operettehez a népszínházban, Rákosi szintén másodszor szöveget. A közönség nagy érdekeltséget tanúsított s az új termék első előadásaira mindig egészen megtöltötte a színházat.
Szöveg és zene különbözik attól a válfajtól, melyhez az «operette» elnevezés hozzászoktatott.Erkel Elek zenei tehetsége komolyabb, mintsem egy divatos genre kedveért megtagadná magát, s coupletek és tánczdallamokban keresné a hatást. A szöveg maga is komoly alaphangulatot kíván. Erkel értékes zenei ékítménnyel látta el, magyaros stylben dolgozta a nagyobb részt, a népies hangot is belevegyítve. A mélyebb érzelmek kifejezésére, a pajzán tréfára egyformán elég kifejező zenét írt. Első felvonása kétségkívül a legértékesebb, a játék-opera styljében tartva; a következő két felvonásban már az operettek könnyűbb természetét tartja inkább szem előtt. A kardalok is melódiával folynak, s erőben lendülnek. A második felvonás indulószerű karéneke tett ezek közt legnagyobb hatást. A magánrészekből többet ismételtettek.
A szöveg sokféle elemből fűződik. Egy költői ötlet körül van összehozva elég komolyság, sok furfang és burleszk. A Csokonaira való reminiszczencziákból írta Rákosi a szöveget, de a költő neve egyszer sem fordul elő, mert szabadon használta az anyagot; «Tempefői» Csokonai egyik vígjátékának a czíme, s e darabról azt tartják, hogy Csokonai saját magát írta le abban. Az operette hősének tehát ezt a czímet adta Rákosi, s fölhasznált Csokonai életére vonatkozó adatokat, és szerepeltet költeményeiben előforduló alakokat. Ott van Silányi néven Szilágyi professzor, ki Csokonait a kollégiumból kicsapta, kombinálva vele az ördöngős Hatvaniból is valami, a Tempefői, Lilla, Zsuzsi, Dorottya, Serteperti, a «Földiekkel játszó égi tünemény», «Estve jött a parancsolat» költemények, Petőfi Csokonairól szóló tréfás költeményének felhasználása a csappal, a debreczeni nagy erdő, Komárom vidéke, Csipkerózsa, tündér, boszorkány, tógás diákok, a hatalmas gerundiummal, a vén dámák diadalma és sok egyéb. Csokonai viszontagságos és rövid életet élt, mely nem volt boldog. Tempefői is meg van hagyva poétának, és mikor a darab házassággal végződik, ő a múzsáé marad, ki Csipkerózsa név alatt mint vízió jelenik meg neki olykor, s megjósolja, hogy dalolni fog, de boldog nem lesz, hanem hírnév vár rá. Lilla iránti szerelme csak gyöngéden van érintve. Mint kóborló érkezik Komáromba, a hol Lillát egy csélcsap báróhoz, Sertepertihez akarják nőül adni. Tempefői megakadályozza e házasságot, s a báró elveszi a vén Dorottyát, Lilla pedig azé lesz, a kit szeret. A szövegnek költőileg írt részei vannak; ilyen a debreczeni erdőben az a jelenet, mikor Csipkerózsa megjelenik Tempefőinek. Kár, hogy épen e részben Csipkerózsa személyesítője nem tudja érvényesíteni a mit szövegben és dalban rábíztak.Az előadás főérdeke Blaháné körül öszpontosul, Tempefői kitűnő ábrázolásáért; aztán Hegyi Aranka (Lilla) és Rákosi Szidi mint Dorottya következnek. Solymosi (Serteperti), Horváth (Silányi) és Tihanyi (nótárius) a derültség elemeit érvényesítik a darabban.”
KEMÉNY EGON: "Kinyílott a pitypang” /YT
Dalos László verse, 1952, először Petress Zsuzsa énekelte a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült. Országos sikert aratott, zenei körökben is, a közönség kedvence volt – ma is ismert és kedvelt – hosszú évtizedeken át a Magyar Rádió Gyermekkórusa - Botka Valéria, Csányi László - egyik sikerdarabjaként szerepelt külföldi turnéikon.
(Kemény Egon - Wikipédia)
Néhány szó a pitypangról:
https://magyargyogynovenyek.wordpress.com/2016/01/26/gyermeklancfu-pitypang-taraxacum-officinale/
Népies nevei: barátfej, pitypang, barátfű, békavirág, bimbófű, kákics, dandelion, oroszlánfog, pongyola pitypang, kácsavirág, kikirics, papatyivirág, pimpam, buborékfű, éjjeli lámpa, kutyatej, láncfű, láncvirág, pimpáré, zsibavirág, tejesfű virág.
Repülőszőrös magja a gyermekek kedvelt játéka. Neve is a gyermekjátékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik, és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.
Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)
3573 Búbánat • előzmény3572
FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ 1949-1956 .
B E S Z É L G E T É S G Á S P Á R M A R G I T T A L VIRÁGKOR TÖVISEKKEL III.
Kiemelem,
Gáspár Margit :
"Azt hiszem, még a Valahol délen-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott."
Átvettem ezt a rövid szakaszt. A beszélgetésnek ez a része - KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" című nagyoperettjéről - sajnos szintén rövid, netán rövidített?
Ami itt olvasható az nagyon lényeges, különleges is ebben az esetben: személyes szavak a nagyoperettről, Mezei Máriáról és szerepéről.
"Szalónzenekar. A Szalónzenekar az ú.n. házi zene pótléka a 19. és 20. században. A kizárólag a szórakoztatás céljait szolgáló, könnyű fajsúlyú zene előadására szolgáló Szalónzenekar olyan kisebb szólisztikus együttes, amelyben zongora (harmónium) is szerepel.
Háromféle típusa fejlődött ki:
1. a bécsi együttes: zongora, harmónium, I. hegedű, gordonka, esetleg ütőhangszerek;
2. berlini együttes: az előbbieken felül brácsa, nagybőgő, fuvola, klarinét, trombita, harsona;
3. párizsi együttes: zongora, hegedű, cselló, nagybőgő, fuvola, piszton és ütőhangszerek.
A rádió erős lendületet adott a Szalónzenekar elterjedésének. Ma már igen sok klasszikus és modern szerző művét átírták Szalónzenekarra és ezáltal irodalma számos magasabb színvonalú művel gazdagodott.Ezek és az újabban komponált igényesebb eredeti művek meglehetősen magasfokú technikai készültséget igényelnek."
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA
AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA
SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET
A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.
VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST
Már többször bejátszottuk a YT-ról, ám most is örömmel hallgattam, köszönöm.
Elég jó minőségű hangfelvétel, az eredeti az igazi... néhány perc múlva újra meghallgatható.
A youtube-ról
Kemény Egon - Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek – Mezei Mária
Km. a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Kerekes János (1957)
Teljes dalszöveg leírva is megtalálható a linken.
Most! Dankó Rádió mai ismétlés cca: 18:10
Mezey Mária halálának 35. évfordulóján
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető megemlékezett a sikerekben bőven részesült, kedvelt és nagyrabecsült színművésznő fordulatokban gazdag életpályájáról:
MEZEY MÁRIA énekel
KEMÉNY EGON: "Ha visszanézek" (1957)
Chanson, 4'
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
"Couplet =
1. visszatérő dallam, amelybe újabb és újabb versszakaszt énekelnek.
2. Kisebb terjedelmű és igényű zenei gondolat a nagyobb témák között, ha visszatér, akkor refrainszerű couplet a neve."
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA
AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA
SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET
A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.
VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST
1374/
"Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvíz-históriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske száll a Hold előtt« című kettős is. ….“
Ez a mondat a fentiek szerint átértelmezhető, a couplet régi jelentése alapján.
Jó lenne meghallgatni a "Hatvani diákjai"-t, teljes időtartamban, hogy nyomon követhessük ezt a zenei szálat.
(Már csak emiatt is...)
Továbbra is talány előttem, mire gondolt a cikk szerzője, a "Felhőcske száll a Hold előtt", Petress Zsuzsa és Simándy József kettőse, zenei tartalmát illetően.
Hozzáteszem, hogy a "Májusfa" (1949), a "Talán a csillagok" (1949) és a "Szerencsés utazás" (1950) rádióoperettek igen nagy sikert aratott keringőit követően 1955-ben Kemény Egon: "Hatvani diákjai" című rádiódaljátékában "magyar intonációjú zenét komponált" (lsd 1374) ez nem jelenti azt, hogy ne idézzük fel korábbi műveit, amelyek szintén a magyar zenei kincs őrzői:
"Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ c. népdalból” (1934)
"Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)
"A Tisza” szimfonikus költemény (1935)
„Délibáb” nagyzenekari népdalegyveleg (1935)
„Díszpalotás” zenekari átdolgozás nagyzenekarra (1935)
„Rákóczi induló” nagyzenekari átdolgozás (1936)
Tény azonban az is hogy a "Rádióbírálat" rovatban jelent meg az írás, az akkori rádióhallgatók a fentiekre még emlékezhettek.
Köszönöm, hogy bejegyezted ezt a részletet, módot adva arra is, hogy egy kicsit "tekeregjek"...körülötte. :-)
A „tekeredés” kérdésében igazat adok Neked. Ezért is nem idéztem végig a szóban forgó „Rádiókritiká”-t. Bár az alapvetően pozitív megállapításokat tartalmaz a dalműről, az abban foglalt megállapításokból kitűnik, hogy a kritika írója nem állt a zenei ismeretek magaslatán. Amivel egyetértek, és amiért betettem ezt a részt, az Kemény Egon választékos ízlésének és felkészültségének a kiemelése. U.i. azt - a még elérhető hangfelvételek alapján - a laikus is képes megállapítani, hogy Kemény Egon valóban „finom” zenét írt, bármilyen műfajban is tette azt.
Azért van ebben a cikkben egy kis tekeredés, "Elmira sanzonja",, / YT ,mint kuplé..., Kemény Egon ugyanis korábban sem komponált kuplét, valószínűleg a pesti kabaréra utalt a cikkíró. Az ott előadott majd gramofon lemezre vett Kemény zeneműveket (Harmath Imre verseivel, modern táncok 1927-1929) már az előzőekben idéztem, a Rott Kabaré és a magyarországi kabaré megjelenítésével, sajátos, irodalmi jellegével.
Magyar Nemzet, 1955.01.27.:
„Rádióbírálat
„Hatvani diákjai – új magyar daljáték”
……………..
Kemény Egon a felszabadulás óta rangot ért el a könnyűzene területén, választékos ízlésével, felkészültségével. Ebben az első nagy daljátékában saját munkásságán belül is új utat választott. Az eddigi finom keringők muzsikusa magyar intonációjú zenét komponált. A daljátéknak hatalmas zeneanyaga van, s éppen ez a főerőssége. A diákkórusok (»Jó dolga van a diáknak«), szólószámok (»Aki felönt a garatra«), duettek (»Szép is vagyok, jó is...«) énekszólamban, zenekari kíséretben s biztos kifejezési formákban járatos muzsikus alkotásai. Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvíz-históriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske száll a Hold előtt« című kettős is. ….“
"Szalónzene = régi, a főúri szalonok, később nyilvános helyiségek szórakoztató zenéje.
Műsora az erre a célra készített ú.n. szórakoztatózene-számokból és átiratokból (opera, operett, hangszeres darabok, stb.) áll."
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA
AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA
SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ÉS FALK GÉZA
I-II. KÖTET
A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.
VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST
Rádióműsor:
1941. május 20.
„13.30 Mikulai Gusztáv Szalonzenekara. …..2. Kemény Egon: Tündértánc“
KEMÉNY EGON: "Tündértánc" (1940)
Hangulatkép, 3'
Rímhányó Romhányi...ahogy tréfásan emlegették...
Ez így van, ahogy írtad, sőt Kemény Egon zeneszerző "önmaga reklámozását" meg sem próbálta, ahogyan arról már eddig is olvashattunk, zenéje és megbízhatósága vitte jó hírét.
Nem ismertem ezt az emlékezést, köszönöm, hogy bejegyezted.
Ők hárman viszont annál jobban ismerték egymást a Magyar Rádióból!
Kemény Egon, Dalos László és Romhányi József - Kemény Egon szerzőtársaiként is (1337, 1324,1238, 1202....)
"még Kemény Egon ajánlására sem"...mutatja a fent említetteket: neve volt, mélységesen szerény személyét mondhatni nimbusz övezte, amelyet rádiós kollégái szerint soha el nem ismert volna, emellett finom társasági lényével kedvelt volt a rádiós és művészi körökben.
Ehhez kapcsolódik saját rádióműsora is, az egyik adás a rádióújságból:
1946. október 9. szerda
Rádió Budapest I
19:19 "Amit a város dalol"… Kemény Egon összeállítása.
Szeretettel idéztem fel alakjukat és gondolatban rádiós sikereiket.
Vajon tudjuk-e, hogy Romhányi József, akit egykor oly sokan kedveltünk, nemcsak pompás, remek ritmusú versei, hanem kedves, derűs egyénisége, közvetlensége miatt is, „rádiós karrierjét”, illetve ismertté válását Kemény Egonnak köszönhette?
Ez azért is érdekes, mert az előzményekből kitűnik, hogy Kemény Egon önmaga reklámozásában nemigen jeleskedett.
Film Színház Muzsika, 1983.05.21.:
(Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől)
„ ………….Romhányi József nevét — ……. — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden
út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a magyar rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég.
Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovícs Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten. ……”
Annyi most már sikerült kiderítenem, hogy a YT felvételek szerint Szedő Miklós dr. tangólemezének lehetett a "Budapest tangót táncol" a címe. Ennek egy vagy több felvétele lehetett Kemény Egon zeneszáma.
Pesti Hírlap, 1936. december 11.
Rádióműsorok
„KEDD, DECEMBER 15.
BUDAPEST
6:00 Hanglemezek. — I. rész; Pátria-hanglemezek. 1. Kemény Egon: Budapest tangót táncol (dr. Szedő Miklós). ……………. 5. Kemény Egon: Légy életem és halálom (Harmath Imre szövege) …“
(Hozzáteszem, hogy a Budapest tangót táncol c. dalt itt olvashatjuk először, majd még ellenőrizni kell, hogy a Kemény Egon életmű része-e.)
RÁDIÓ és televizió ÚJSÁG
A Magyar Rádió és Televízió hetilapja
1957. szeptember 30 - október 6.
A Rádióújság ebben a számban megjelentette
KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettje
(Fővárosi Operettszínház) vezérdala refrénjének szövegét, amelyet a Zeneműkiadó Vállalat kiadványa alapján idézett, s amelyet rádiófelvételen Melis György énekelt.
Most hangzott el: Dankó Rádió mai ismétlés, cca: 18:45
KEMÉNY EGON: " „Keringő-rapszódia” hangversenykeringő (1952)
12'
Petri Endre - zongora
A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Sándor János vezényelte
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
NÉMETH MARIKA
Meglepett, hogy ilyen gyorsan találtál új adatokat, örömöt szereztél vele, köszönöm.
Közben én is rábukkantam egy dalbetétre.
Hol lehetnek ezek a rádiófelvételek, hova tűnhettek, miért nem hallhatjuk...nehéz ezt felfogni, bár sok okot fel lehetne sorolni az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiből. Jelenleg az is nagy dolog, hogy digitalizált adatbankokból nem kevés szorgalommal némileg teljes képet kaphatunk egy-egy zenés rádiójátékról. Kíváncsiságunkat mindez nem csillapítja teljesen, különösen olyan érdekes darabok esetében, mint ez.
Kemény Egont, a zeneszerzőt megtaláltuk, a háziegyüttes neve és a szövegkönyv is felbukkanhat még, de a zene csak a rádiófelvételről szólhatna. Minden bizonnyal nagy siker volt, elsőrangú szereposztással, Szász Péter szövegkönyve is szórakoztató lehetett.
A cukrászda életregénye szellemes fordulatokat sejtet, hozzájuk illeszkedve Kemény Egon zenéje korhű hangulatokat ébreszthetett.
Németh Marika eddigi ismereteim szerint nem szerepelt Kemény Egon színpadi műveiben, ám a Rádióban ebben a darabban - az 1947-ben bemutatott "Békebeli primadonna" (lsd. 1123 alatti bejegyzéssorozat) után - 23 évesen főszerepet kapott.
A Magyar Rádió hetilap kottamellékletében megjelent, a zenés rádiójátékban
Németh Marika és Kovách Aladár énekelte:
KEMÉNY EGON -Szász Péter: "Volt egyszer egy cukrászda Budán" (1948)
Dal
Azt hiszem, ezt kerested. :)
Most már csak a történet, a zene és a zeneszerző neve hiányzik (ez utóbbi, mint mindig ....). Pedig a szereposztás remek!
SZABAD NÉP, 1948.05.14.:
„Szombat
Május 22.
Budapest I
[…]
18 50: „Volt egyszer egy cukrászda.”
Egy kis budai cukrászda zenés életregénye Mária Teréziától az espressóig Irta: Szász Péter. Rendezi: Pál Sándor. Szereplők: Németh Marika, Hajnóczy Lívia. Sulyok Mária, Gábor Miklós. Kovách Aladár, Gáti József, Pécsi Sándor és Pethes Sándor. Közreműködik a házi-együttes. […]“
Ismét egy rádiójáték, ahol a cím nem teljes, a zeneszerző és a szereplők neve hiányzik. A felhasznált forrásban valószínűleg nem maradtak fent, ezért kiegészítem. Talán a szereplőket is megtaláljuk majd.
"Volt egyszer egy cukrászda Budán"
Budapest I., 1948. május 22. 18:50
Zenés életregény
Írta: Szász Péter
Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON
Rendezte: Pál Sándor
Hossz: 55 perc
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Volt_egyszer_egy_cukr%C3%A1szda
RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA, BUDAPEST, SZERVITA TÉR 5.
Kemény Egon zeneszerző és a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó közötti üzleti kapcsolat Kemény Egon Wikipedia-oldalán megjelent kottakiadványokból, fórumunkon ismertetett művei és kottakiadványai valamint a nemrég árverésre került Kemény-Alberti levélkézirat alapján is lassan kibontakozik, a mai zenei nyilvánosság előtt fölelevenedve.
Kemény Egon első zenedarabja, 1927-ben Rózsavölgyinél jelent meg, a Karácsonyi Album 1927-1928 is felvette a legnépszerűbb művek közé.
Ezért meglepett, amikor most megtaláltam Hutira Albin "Rózsavölgyi és a magyar zenekultúra" Parlando, 10/3 írásában az alábbi téves adatokat:
"Rózsavölgyi és Társa – Könnyűzenei kiadványok a XX. században
Egyes zeneszerzőkkel a Rózsavölgyi Zeneműkiadó több évre szóló kizárólagos szerzői jogokat kötött le. Ezekben az esetekben a kiadási jog kezdeti időpontja mellett a lejárati dátumot is közöljük.
1927-1944 Kemény Egon táncdalok és operettek hangszerelése"
Kemény Egon hangszerelői zenei munkája valóban rendkívül jelentős, filmzenék is beletartoznak, évtizedeket ívelt át, ám ennél is lényegesebb saját zeneszerzői pályája, amelynek kottakiadványai a fent jelzett 1927-es évtől a cég fennállásáig szinte kizárólag a Rózsavölgyi és Társa kiadóhoz kapcsolódnak.
Hogyan kerülhettek a fenti hibák illetve hiányosságok Hutira Albin írásába? Érdekes lenne, ha a fentiek alapján megtudhatnánk kinek a művét hangszerelte 1927-ben...
Zenés rádiójáték, az alkotók névsora hiányos, ugyanis a zeneszerző nevét nem tüntette fel az alábbi adatlap, ezért beleírom:
"A csúffátett város"
Bemutató:
1949. július 6. 14.30 Magyar Rádió, Petőfi
Mark Twain novelláját rádióra alkalmazta Palasovszky Ödön.
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Rendező Török Tamás
Szereposztás:
Thomson, kalapos: Horváth Tivadar
Utas: Palotai István
Reichards bankpénztáros: Vándori Gusztáv
Reichardsné: Szabados Piroska
Az idegen: Gáti József
Cox szerkesztő: Szakáts Miklós
Burgess bíró: Sz. Kowách Ernő
Billson: Késmárki Kálmán
Willson ügyvéd: Koppány Miklós
Halliday: Ruttkai Ottó
Harkness képviselő: Téry Arvéd
Első nő: Jánosi Judit
Második nő: Földes Éva
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_cs%C3%BAff%C3%A1tett_v%C3%A1ros
1356 Ardelao • Válasz erre2018-03-29 17:36:34
"Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét."
KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)
Köszönöm, érdekes volt végigtekinteni, sajnos nem maradt meg felvétel, bár minden ilyen esetben bízom a csodában...
A XX. század második harmadában három Franz Schmidt-tanítványt foglalkoztatott a Magyar Rádió:
Enyedi György, Kemény Egon és Rajter Lajos
a bécsi Zeneakadémia hallgatói voltak.
Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59):
2913 smaragd • előzmény29122017-10-12 07:34:22
Ez a kötet közel hozza Franz Schmidt személyét, elsősorban tanítványai emlékei révén.
Magyar tanítványra is bukkantam itt, Dr. Enyedi György személyében, akiről eddig csak annyit tudtam, hogy a Magyar Rádió tekintélyes zenei vezetője volt egy időben.
Ennek megfelelően még nagyobb nyomatékot kap az az állításom (2906), hogy a pozsonyi születésű Franz Schmidt (korabeli újságokban Schmidt Ferenc néven is említett) osztrák zeneművész , a bécsi Akadémia igazgatója majd rektora Magyarországon a XX. század utolsó harmadáig a legmagasabb zenei körökben ismert és elismert volt.
Zenei értékeit, kiváló adottságait már életében legendaszerűen emlegették. Néhány emlékezésben már korábban is felidéztük pl. bámulatra méltó zenei memóriáját, ebből a kiadványból idézve majd még folytatom a rá jellemző zenei, különleges tulajdonságok ismertetését.
Most! Dankó Rádió mai ismétlés, cca: 18:50
KEMÉNY EGON: " A tavaszhoz " (1957)
Rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra
Petri Endre - zongora
Magyar Rádió Szimfónikus Zenekara, vezenyélt Borbély Gyula
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét:
Kis Ujság, 1934.01.29.:
Február 4., 9:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit.
Pesti Napló, 1935.11.22.:
November 24., Budapest I., 22:10 h: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Rajter Lajos. ….. 2. Kemény Egon: Magyar szvit
Kis Ujság, 1936.01.31.:
Február 8., 19.40: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … d) Kemény Egon: Magyar szvit.
Pesti Napló, 1937.09.29.:
Február 4., 21:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit.
Népszava, 1941.04.11.:
Április 13., Budapest I., 12:30 h: Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: Polgár Tibor. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit.
"Bem tábornok"
Dienes András rádiójátéka.
Kísérőzenéjét írta Kemény Egon, a rádiózenekart vezényli Török Emil.
Rendező: Rácz György.
Személyek: Férfi beszélő — Képesi József, Női beszélő — Rafael Márta; Bem — Kemény László; Petőfi — Horváth Ferenc; Klapka — Dénes György; Példaék, nemzetőr — Tompa Sándor; Riczkó ezredes — Juhász József; Teleki Sándor — Palotai István; Kiss alezredes — Turgonyi Pál; Németh alezredes — Táray Ferenc, Bauer — Velenczei István; Dobay százados — Horváth Jenő; Bécsi légionista — Somogyvári Rudolf; Császári parlamenter — Lázár Gida; Bundfrührer — Keleti László; Kamasz-hang — Somogyvári Pál; Mély hang — Dózsa István; Hat hang — Heltay Andor, Márkus Ferenc, Sugár Lajos, Tamás József, Galamb György és Kozák László.
Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével.
Bemutató: 1951. március 15., csütörtök, 17:35, Kossuth
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Bem_t%C3%A1bornok
"A folyó varázsa" (1948)
Budapest I.
1948., szeptember 7., kedd, 20:45 - 22:00
75 perc
Rádiójáték
Írta: Josef Toman
Fordította: Egri Viktor
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Rendező: Cserés Miklós dr.
A Rádió kamarazenekarát Lehel György vezérli.
Szereplők:
Kohák Lipót - Gózon Gyula
Kohákné - Gombaszögi Ella
Helén- Pálfalvi Éva
Francois - Szabó Ferenc
Emmy - Szemere Vera
A főnök úr - Zátony Kálmán
Csavargó - Pásztor János
Beszélő - Gáti József
http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_foly%C3%B3_var%C3%A1zsa_(1948)
CSORTOS GYULA
„(Csortos Gyula új szerepe.)
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este."
Budapesti Hírlap, 1937.06.20.
1350 Ardelao • előzmény9622018-03-23 10:50:00
Korábban már nyitottam egy bejegyzés-sorozatot azokról a kiemelkedő színészeinkről, akik a Nemzeti Színház tagjaként Kemény Egon darabjaiban szerepeltek. Hozzájuk tartozik Csortos Gyula is, akinek életét barátja, Ráday Imre igyekezett megmenteni.
Ráday Imre és Kemény Egon között is évtizedeken át tartó barátság volt, amely talán Berlinből indult, az 1930-as években.
A tényt, hogy mennyire népszerű lehetett a „Schönbrunni orgonák”, alátámasztja az a tény is, hogy vizsgaelőadáson is műsorra tűzték. A darab tartalmáról az alábbi rövid leírást találtam:
Kis Ujság, 1938.06.23.:
„Előadás a Stúdióban 1938 július 1 –én, pénteken este 8 órakor.
SCHÖNBRUNNI ORGONÁK.
Zenés hangjáték 1 felvonásban. Irta Kulinyi Ernő. Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
Tartalom:
A schönbrunni kastély parkjában nyílnak az orgonák. Mindenki vidám és megelégedett a kastélyban, csak a császár rosszkedvű, mert a fiatal főherceg egy szegény és polgári származású leányt akar feleségül venni.
Girardi, a híres komikus sem tudja teljesen megenyhíteni a haragos uralkodót; ez csak a színésznőnek sikerül, aki egy nagy csokor orgonával beállít a kastélyba. A császár beleegyezik a fiatalok házasságába és megbékélten ül vacsorához kedvencével, a kis nagyhercegnővel.
A lakájok kinyitják a schönbrunni kastély ablakait és az orgonák illata elárasztja a királyi termeket.”
Budapesti Hírlap, 1939.02.14.:
„(Vizsgaelőadás.) Az Országos Filmegyesület filmművészeti iskolája vasárnap délelőtt vizsgaelőadást rendezett a Belvárosi Színházban. A műsor első felében Zilahy Lajos Tábornoká-nak első felvonását adták elő a növendékek […] Szünet után Kulinyi Ernő és Kemény Egon a rádióban nagy sikerrel bemutatott hangjátékát, a Schönbrunni orgonák-at adták elő Vándory Gusztáv rendező-tanár gondos és stílusos betanításában és Stephanides Károly karnagy kitűnő zenei vezetésével. A hangulatos és derűs játék szereplői közül sok megérdemelt tapsot kaptak Adorján Éva, Mattyasovszky Jolán, Láng Marika, Margittay Alajos, Incze Aurél, Tarján Béla, Keresztes György. […]”
Köszönöm szépen!
Óriási, hogy megtaláltad a szereposztást, mert sokszor nem is olyan könnyű rálelni.
Nagy nevek sejtetik a darab rangját, ugyanis évtizedek múltán is emlékezetes volt rádiós berkekben és akkor még a közönség is emlékezett rá.
Ismételték... és eljutott a hallgatóhoz.
KEMÉNY EGON-Kulinyi Ernő: "Schönbrunni orgonák" (1937)
Az első rádió-daljáték a Magyar Rádióban (Rádió Budapest, I.)
Ezt követte 1949-ben az első rádió-operett (Kemény Egon: "Májusfa"), majd 1950-ben az új politikai, történelmi korszak első rádió-daljátéka (Farkas Ferenc: "Csinom Palkó").
"Schönbrunni orgonák" egyveleg a hangjáték zenéjéből címmel szintén évekig sugározta a rádió a zenei összeállítást.
Megtaláltam a „Schönbrunni orgonák” szereposztását:
Budapesti Hírlap, 1937.06.20.:
„(Csortos Gyula új szerepe.) Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”
E bemutatóra a 962. bejegyzésben jelzett időpont előtt, tehát még korábban, 1937. 06. 29-én került sor.
Ezt követően a rádió 1940 végéig szerepeltetett műsorában részleteket a „Schönbrunni orgonák”-ból.
ANDAY PIROSKA
http://lfze.hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/anday-piroska/10192
KEMÉNY EGON -Reviczky Gyula: "Óh, csak még egyszer összejönnénk"
(Műdal, 1945) című dalát 1947-ben a Magyar Rádióban Anday Piroska énekelte.
Anday Piroska művészetéhez is kötődik ez a dal, megzenésített költemény:
KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "Mélyek a kutak" (1946)
Műdal, 2'
Rádió Budapest, I
A "Költők múzsái" sorozatban
Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre.
A későbbiekben Warga Lívia, Lantos Olivér, Ányos Irén, Anday Piroska,
Báthy Anna, Bencze Miklós énekelte a Rádióban.
Nagyon érdekes, köszönöm. Elképzelhető....
A címlapot elteszem az ünnepekre, akkorra terveztem a tavalyi bejegyzések (Arany Karácsonyi Album) folytatását.
http://www.antikvarkonyv.hu/showimg.php?image=nagy_71009aranykar46a.jpg
Kemény Egon - Petőfi Sándor: "Ezrivel terem a fán a meggy" (1945)
Dal (Foxtrot)
A Rádió Budapest I. sugározta először, Fekete Pál énekelte, Somló Sándor kisegyüttese játszott.
Sikerét Koréh Endre előadása minden bizonnyal tovább fokozta!
Ezt követően ezt a darabját Kemény Egon zongoraötösre hangszerelte.
Kapcs. 623. sorszám
Kiegészítés
Kemény Egon – Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy – kotta
Arany karácsonyi album 1946-47
kiadó: Bárd Ferenc és Fia Rózsavölgyi és Társa,
A kottában a cím felett ajánlás olvasható:
„Dr. Gerényi Tibor barátomnak szeretettel”
A Google keresőbe beütve a nevet ezt találtam:
Összeállította és magyarázatokkal ellátta: Dr. Gerényi Tibor ügyvéd.
"Bp.(1948.) Magyar Jog 144 l. /Magyar Jog könyvtára 3. kötet/ A füzet elképesztően drága volt, 25 Ft-ba került (ez kb. 10.000 mai forintot jelent). Fűzve, feliratos, kiadói papírborítóban, jó-közepes állapotban"
Felteszem, ennek az ügyvédnek szól Kemény Egon ajánlása a kottán.
Rádióműsor:
1949. augusztus 6., szombat, Petőfi Rádió
21.55: Vasárnapéji Rádiószínház.
Domárt szőnyege -Mesejáték, írta G. Rosál és A. Tadzsibájev.
Fordította Sík Endre. Zenéjét szerzette Kemény Egon. Vezényel Nagy Olivér. Rendező Cserés. — Főszereplők: Szakáts, Komlós Juci, Szabó Margit. Ferrari Violetta, Berki Lili. Tökés Anna. Balázs Samu.
A bemutató után, itt a két főszereplő nevében változás történt...
Akkor a Magyar Rádió Petőfi adójának "Vasárnapéji Rádiószínház" - a volt....
"Aki nem foglalkozik vele, nem tudja...." ez a mondattöredék is lehetne Sebő Ferencnek az elmúlt műsorhét vendégének, elhangzott gondolatmeneteinek, mottója.
Hálás vagyok Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek ezért a meghívásért.
Sebő Ferenc életművét ismerhettük meg, amely igen jelentős, sokrétű, nagy horderejű - művészi és zenetudományi szempontból egyaránt.
Lenyűgözőtt már egy mondatából is sugárzó széles látóköre, tudása és tehetsége. Végül az operett műfajáról is szót ejtett, bár kimondatlanul is kapcsolódtak ismerni való, tudnivaló zenei érdekességek hozzá.
Sebő Ferencnek köszönöm az elmondottakat!
Ajánlom a mai ismétlést is.
KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)
Daljáték
Magyar Rádió
"Megkérdeztem a madártól" - duett, Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc / YT
LÁSZLÓ MARGIT
operaénekesnő énekelte a női főszerepet - Ámeli -
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" c. történelmi daljátékában (Magyar Rádió, 1965)
Simándy József - Fazekas Mihály - oldalán.
A Művésznő mai szülétésnapjáról tisztelettel megemlékezve említem meg, hogy a daljáték teljes egészének ismétlése, sugárzása nagy örömet szerezne a hallgatóknak!