871 Ardelao 2017-05-04 12:00:08 [Válasz erre: 845 smaragd 2017-04-12 07:08:04]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=1P4uIucI_xM; Gózon Gyula - Egy két liter (Részlet Kemény Egon Hatvani diákjai c. daljátékából.) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=1P4uIucI_xM; Gózon Gyula - Egy két liter (Részlet Kemény Egon Hatvani diákjai c. daljátékából.) [/url]
870 smaragd 2017-05-04 09:03:10 [Válasz erre: 845 smaragd 2017-04-12 07:08:04]
MA! Dankó Rádió: 9.15 - 9.28 ismétlés 18.15 - 18.28 KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955) Daljáték Magyar Rádió Részleteket hallunk... A hét vendége: Hegyi Barbara színésznő "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
MA! Dankó Rádió: 9.15 - 9.28 ismétlés 18.15 - 18.28 KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955) Daljáték Magyar Rádió Részleteket hallunk... A hét vendége: Hegyi Barbara színésznő "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
869 smaragd 2017-05-03 07:06:20 [Válasz erre: 868 Búbánat 2017-05-02 23:40:36]
Ki tudja miért...? Kemény Egon műveit többnyire összefoglaló tartalmú mondatban méltatták...ahogyan az itteni fórumokon is gyakran olvashatjuk, lehet, hogy a zenéje magas színvonalának elemzése több helyet igényelt volna az adott kereteknél... "...sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez" Ez a mondat nagyon lényeges, mert a Magyar Rádió akkori törekvéseit a hallgatóság műveltségének emelésében ugyanúgy visszaadja, mint a rádiózás korabeli óriási népszerűségét és jelentőségét, valamint a zeneszerző Kemény Egon mindenkori zenei célkitűzését, közelhozni, megismertetni a régi zenei stílusokat, és azokat a szimfonikus könnyűzene eszközeivel továbbvinni.
Ki tudja miért...? Kemény Egon műveit többnyire összefoglaló tartalmú mondatban méltatták...ahogyan az itteni fórumokon is gyakran olvashatjuk, lehet, hogy a zenéje magas színvonalának elemzése több helyet igényelt volna az adott kereteknél... "...sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez" Ez a mondat nagyon lényeges, mert a Magyar Rádió akkori törekvéseit a hallgatóság műveltségének emelésében ugyanúgy visszaadja, mint a rádiózás korabeli óriási népszerűségét és jelentőségét, valamint a zeneszerző Kemény Egon mindenkori zenei célkitűzését, közelhozni, megismertetni a régi zenei stílusokat, és azokat a szimfonikus könnyűzene eszközeivel továbbvinni.
868 Búbánat 2017-05-02 23:40:36 [Válasz erre: 867 smaragd 2017-05-02 06:42:45]
Kapcs.: 867, 772- 771, 755, 752-751, 741, 737-736 sorszámok Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves Történelmi daljáték. Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve. Idézem a szerkesztői sorokat: „A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét… Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.”
Kapcs.: 867, 772- 771, 755, 752-751, 741, 737-736 sorszámok Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves Történelmi daljáték. Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve. Idézem a szerkesztői sorokat: „A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét… Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.”
867 smaragd 2017-05-02 06:42:45 [Válasz erre: 866 smaragd 2017-05-01 14:25:22]
A Rádió Dalszínháza A messzetűnt kedves Daljáték. Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Zenéjét szerezte: Kemény Egon Vezényel: Bródy Tamás Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám - Palócz László ( Láng József) Ámeli - László Margit ( Domján Edit) Julika - Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier - Szőnyi Ferenc ( Benkő Gyula) Kovács strázsamester - Domahidy László ( Farkas Antal) Weidemühl lovag - Külkey László ( Lázár Gedeon) Öreg Fazekas - Márkus László Mme Garron - Gáborjáni Klára Schatten gróf - Velenczey István De Breuil márki - Ugváry László Szekeres professzor - Újlaky László Rektor - Katona Lajos Műsoron: 1993. július 4. vasárnap, 21.10 - 22.51 Petőfi adó A rádióoperett műfajban alkotott művek sugárzását - operettek és daljátékok - a sok évtizedes sikersorozatot megszakítva a Magyar Rádió egyik vezetése megszüntette. Ez mindmáig így van. 2012 decembere óta a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában Nagy Ibolya műsorvezető részleteket szerkeszt programjaiba, ahol nemrég a "Messzetűnt kedves" dalfelvételeit is hallhattuk.
A Rádió Dalszínháza A messzetűnt kedves Daljáték. Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János Zenéjét szerezte: Kemény Egon Vezényel: Bródy Tamás Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám - Palócz László ( Láng József) Ámeli - László Margit ( Domján Edit) Julika - Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier - Szőnyi Ferenc ( Benkő Gyula) Kovács strázsamester - Domahidy László ( Farkas Antal) Weidemühl lovag - Külkey László ( Lázár Gedeon) Öreg Fazekas - Márkus László Mme Garron - Gáborjáni Klára Schatten gróf - Velenczey István De Breuil márki - Ugváry László Szekeres professzor - Újlaky László Rektor - Katona Lajos Műsoron: 1993. július 4. vasárnap, 21.10 - 22.51 Petőfi adó A rádióoperett műfajban alkotott művek sugárzását - operettek és daljátékok - a sok évtizedes sikersorozatot megszakítva a Magyar Rádió egyik vezetése megszüntette. Ez mindmáig így van. 2012 decembere óta a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában Nagy Ibolya műsorvezető részleteket szerkeszt programjaiba, ahol nemrég a "Messzetűnt kedves" dalfelvételeit is hallhattuk.
866 smaragd 2017-05-01 14:25:22 [Válasz erre: 865 Búbánat 2017-05-01 11:35:25]
Ma, május 1-én Kemény Egon "Májusfa-keringő" - jét (Gyurkovics Mária) hallgatnám szívesen, ahogy említi, javarészt a Rádiónak köszönhette ismertségét és népszerűségét. Hozzáteszem, hogy annak idején nem utolsó sorban a műfajt teremtő "Májusfa" (1949) című rádióoperettjének. Ez, az első rádióoperett, stúdiókörülmények között - a háború vége után négy évvel... - keltett színpadi hatást, az akkori technikai lehetőségek szerint, Ferrari Violetta, Rátonyi Róbert és mások nagyszerű előadásában, a hatalmas rádiós siker után 1949-ben, Szilveszterkor Kemény Egon: "Talán a csillagok" (1949) folytatással társulva több évtizeden át közönségkedvenc rádiós műfajjá lett, az első két említett operett után daljátékok írására is kaptak megbízást a zeneszerzők a Magyar Rádió vezetésétől. Kemény Egon pontos meghatározása az operett és a daljáték tekintetében mérvadó. "Mai tárgyú" operettje volt a "Valahol Délen" (1956) is, a "Májusfa"(1949) is, a "Talán a csillagok" a "Kikelet ucca 3" (1929) szintén. Kemény Egon nagyoperettjei sikeres premierekkel indultak - a "Valahol Délen" népszerűsége túlszárnyalt minden elképzelést - mindhárom, a "Fekete liliom" (1946) is látványos, revüszerű volt, ahogyan a bemutatók színlapján olvasható. Más kérdés az, hogy az akkori budapesti színházvezetések éppen milyen elhatározásra jutottak operettjei lekötött előadásai ügyében...és az is, hogy egyes "források" mindezt hogyan tálalták. Színházi szerzőként is tapasztalt művész volt, mint megtudtam, Kemény Egon gyermekkorától szoros kapcsolatban állt a színházzal - kassai házuk is a Színház mellett, a Fő-utcában állt... -, a főiskolai évek alatt Bécsben az Operával, majd Berlinben, 22 évesen már a Fővárosi Operettszínházban másodkarmester lett, kisoperettjeit a Royal Revü Varieté játszotta 1945-ben és 1946-ban, a "Mandragora" és "Valahol Délen" kamaradarabjairól, előadassorozatairól már korábban is írtunk, a "Krisztina kisasszony"-t a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be (1961), élete utolsó hónapjaiban új színpadi műre kapott megbízást a Fővárosi Operettszínháztól... Amit az alábbi riportban Kemény Egon zeneszerző említ - "az új magyar daljáték" - zenei formáját talán meg is valósította a Rádióban, megkomponálta a "Messzetűnt kedves" (1965) című művében, László Margit (Ámeli), Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költője) előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarával, Bródy Tamás vezényletével mutatta be a Rádió Dalszínháza.
Ma, május 1-én Kemény Egon "Májusfa-keringő" - jét (Gyurkovics Mária) hallgatnám szívesen, ahogy említi, javarészt a Rádiónak köszönhette ismertségét és népszerűségét. Hozzáteszem, hogy annak idején nem utolsó sorban a műfajt teremtő "Májusfa" (1949) című rádióoperettjének. Ez, az első rádióoperett, stúdiókörülmények között - a háború vége után négy évvel... - keltett színpadi hatást, az akkori technikai lehetőségek szerint, Ferrari Violetta, Rátonyi Róbert és mások nagyszerű előadásában, a hatalmas rádiós siker után 1949-ben, Szilveszterkor Kemény Egon: "Talán a csillagok" (1949) folytatással társulva több évtizeden át közönségkedvenc rádiós műfajjá lett, az első két említett operett után daljátékok írására is kaptak megbízást a zeneszerzők a Magyar Rádió vezetésétől. Kemény Egon pontos meghatározása az operett és a daljáték tekintetében mérvadó. "Mai tárgyú" operettje volt a "Valahol Délen" (1956) is, a "Májusfa"(1949) is, a "Talán a csillagok" a "Kikelet ucca 3" (1929) szintén. Kemény Egon nagyoperettjei sikeres premierekkel indultak - a "Valahol Délen" népszerűsége túlszárnyalt minden elképzelést - mindhárom, a "Fekete liliom" (1946) is látványos, revüszerű volt, ahogyan a bemutatók színlapján olvasható. Más kérdés az, hogy az akkori budapesti színházvezetések éppen milyen elhatározásra jutottak operettjei lekötött előadásai ügyében...és az is, hogy egyes "források" mindezt hogyan tálalták. Színházi szerzőként is tapasztalt művész volt, mint megtudtam, Kemény Egon gyermekkorától szoros kapcsolatban állt a színházzal - kassai házuk is a Színház mellett, a Fő-utcában állt... -, a főiskolai évek alatt Bécsben az Operával, majd Berlinben, 22 évesen már a Fővárosi Operettszínházban másodkarmester lett, kisoperettjeit a Royal Revü Varieté játszotta 1945-ben és 1946-ban, a "Mandragora" és "Valahol Délen" kamaradarabjairól, előadassorozatairól már korábban is írtunk, a "Krisztina kisasszony"-t a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be (1961), élete utolsó hónapjaiban új színpadi műre kapott megbízást a Fővárosi Operettszínháztól... Amit az alábbi riportban Kemény Egon zeneszerző említ - "az új magyar daljáték" - zenei formáját talán meg is valósította a Rádióban, megkomponálta a "Messzetűnt kedves" (1965) című művében, László Margit (Ámeli), Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költője) előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarával, Bródy Tamás vezényletével mutatta be a Rádió Dalszínháza.
865 Búbánat 2017-05-01 11:35:25
A Film Színház Muzsikában volt olvasható az alábbi cikk, amit kimásoltam ide a képes hetilap 1961-es évjáratából. Szerzője: „g.m.” – feltehetően, az újság egykori legendás hírlapíróját, Gách Marianne –t fedi. „Problémák – Az operett körül” – „Beszélgetés két komponistával" Kerekes János – Kemény Egon „Miért születik oly kevés új magyar operett? Mi a jövője nálunk ennek a műfajnak? Dolgoznak-e új műveken a zeneszerzők? Mi a panaszuk és mi az elképzelésük? Erről beszélgettünk két sikeres komponistával.” Most, a cikknek azt a részét ismertetem, amely a Kemény Egonnal készült beszélgetés szövegét tartalmazza. „Kemény Egon Valahol délen című operettjét most több szovjet színpadon is játsszák egyszerre. S itthon a rádióban, nap -nap után halljuk egy-egy hosszabb-rövidebb lélegzetű kompozícióját. Krisztina kisasszony címen rádió-daljátékot írt néhány évvel ezelőtt, ez is operettszerű, de színpadon még nem láttuk. - Épp most írtuk át színpadra Erdődy Jánossal és Kardos Györggyel együtt a Krisztina kisasszonyt – mondja. – Ezen kívül egy hattételes nagyzenekari szvitet komponálok, címe: Gyermekjátékok. Ezt is a rádiónak írom, hiszen, ha a közönség ismeri a nevem és munkáimat, ezt javarészt a rádiónak köszönhetem. Mondjam azt az elkoptatott frázist, hogy a magyar operett kérdése igen bonyolult? Nem vagyok se kritikus, se esztéta, sőt magam is irányításra szorulok munkámban. Mert sok szó esik arról, hogy jó lenne, ha mai tárgyú magyar operettek születnének, de amikor a szerzők megírják, egyedül maradnak. Éppen a mai tárgyú operetteket fogadja valamiféle húzódozás és fanyalgás. Az operett általában kollektív műfaj: s ahhoz, hogy létrejöjjön, nem elegendő a szövegíró meg a zeneszerző, hanem jó lenne, ha akadna egy színigazgató, egy dramaturg meg egy rendező is, aki leülne és átbeszélné velük munkájuk közben támadt, sokfelé ágazó, bonyolult problémáikat. Hiszen a mai tárgyú operett megírása temérdek veszéllyel jár: a szerzők könnyen a sematizmus útvesztőjébe tévedhetnek. Jó volna, ha ki tudnánk alakítani egy sajátos magyar stílust az operettben is, ami Lehár és Kálmán világsikerének is a titka. Mondhatnánk azt is, hogy ma nincsenek Lehárok és Kálmán Imrék. Ez lehetséges, de azért akadnak tehetséges zeneszerzők. Az új magyar operettet egyébként úgy képzelem el, hogy nem bécsi mintára születne, de mégis azon alapulna, látványos, revüszerű s nagy zenei formák bontakoznának ki benne. Kár, hogy nincs egy kísérleti színházunk a daljátékok számára. A daljáték mindenhonnan kiszorul, mert az Operaház operát akar bemutatni, az Operettszínház pedig operettet. A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár jónéhány operettjét jelölte -, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább, átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják. Az új magyar daljáték azt hiszem, az a műfaj, amely nagy tömegeket vonzana!” ( Kerekes János zeneszerző-karmester korabeli, kapcsolatos állásfoglalását a fenti kérdésekben, külön bejegyzésben teszem majd közzé itt a fórumon.)
A Film Színház Muzsikában volt olvasható az alábbi cikk, amit kimásoltam ide a képes hetilap 1961-es évjáratából. Szerzője: „g.m.” – feltehetően, az újság egykori legendás hírlapíróját, Gách Marianne –t fedi. „Problémák – Az operett körül” – „Beszélgetés két komponistával" Kerekes János – Kemény Egon „Miért születik oly kevés új magyar operett? Mi a jövője nálunk ennek a műfajnak? Dolgoznak-e új műveken a zeneszerzők? Mi a panaszuk és mi az elképzelésük? Erről beszélgettünk két sikeres komponistával.” Most, a cikknek azt a részét ismertetem, amely a Kemény Egonnal készült beszélgetés szövegét tartalmazza. „Kemény Egon Valahol délen című operettjét most több szovjet színpadon is játsszák egyszerre. S itthon a rádióban, nap -nap után halljuk egy-egy hosszabb-rövidebb lélegzetű kompozícióját. Krisztina kisasszony címen rádió-daljátékot írt néhány évvel ezelőtt, ez is operettszerű, de színpadon még nem láttuk. - Épp most írtuk át színpadra Erdődy Jánossal és Kardos Györggyel együtt a Krisztina kisasszonyt – mondja. – Ezen kívül egy hattételes nagyzenekari szvitet komponálok, címe: Gyermekjátékok. Ezt is a rádiónak írom, hiszen, ha a közönség ismeri a nevem és munkáimat, ezt javarészt a rádiónak köszönhetem. Mondjam azt az elkoptatott frázist, hogy a magyar operett kérdése igen bonyolult? Nem vagyok se kritikus, se esztéta, sőt magam is irányításra szorulok munkámban. Mert sok szó esik arról, hogy jó lenne, ha mai tárgyú magyar operettek születnének, de amikor a szerzők megírják, egyedül maradnak. Éppen a mai tárgyú operetteket fogadja valamiféle húzódozás és fanyalgás. Az operett általában kollektív műfaj: s ahhoz, hogy létrejöjjön, nem elegendő a szövegíró meg a zeneszerző, hanem jó lenne, ha akadna egy színigazgató, egy dramaturg meg egy rendező is, aki leülne és átbeszélné velük munkájuk közben támadt, sokfelé ágazó, bonyolult problémáikat. Hiszen a mai tárgyú operett megírása temérdek veszéllyel jár: a szerzők könnyen a sematizmus útvesztőjébe tévedhetnek. Jó volna, ha ki tudnánk alakítani egy sajátos magyar stílust az operettben is, ami Lehár és Kálmán világsikerének is a titka. Mondhatnánk azt is, hogy ma nincsenek Lehárok és Kálmán Imrék. Ez lehetséges, de azért akadnak tehetséges zeneszerzők. Az új magyar operettet egyébként úgy képzelem el, hogy nem bécsi mintára születne, de mégis azon alapulna, látványos, revüszerű s nagy zenei formák bontakoznának ki benne. Kár, hogy nincs egy kísérleti színházunk a daljátékok számára. A daljáték mindenhonnan kiszorul, mert az Operaház operát akar bemutatni, az Operettszínház pedig operettet. A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár jónéhány operettjét jelölte -, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább, átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják. Az új magyar daljáték azt hiszem, az a műfaj, amely nagy tömegeket vonzana!” ( Kerekes János zeneszerző-karmester korabeli, kapcsolatos állásfoglalását a fenti kérdésekben, külön bejegyzésben teszem majd közzé itt a fórumon.)
864 smaragd 2017-04-30 15:47:33 [Válasz erre: 666 Ardelao 2017-01-08 06:41:09]
KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház, Budapest Visszatérve a hídra - Előzmény 860 -, amelyet 10 évvel ezelőtt emeltek - azaz inkább újjáépítettek...- a szentpétervári és a budapesti zenés, operettszínház főigazgatói, most újra elolvastam az Előzményben írottakat. [url]http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/;Itt[/url], a szentpétervári színház honlapjára kattintva látható a "Valahol Délen" nagyoperett szerzőivel, külön érdekesség, hogy tegnap és ma is előadáson szerepel "Kero" neve...és a budapesti operettszínház vendégjátékai áprilisban és májusban.
KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház, Budapest Visszatérve a hídra - Előzmény 860 -, amelyet 10 évvel ezelőtt emeltek - azaz inkább újjáépítettek...- a szentpétervári és a budapesti zenés, operettszínház főigazgatói, most újra elolvastam az Előzményben írottakat. [url]http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/;Itt[/url], a szentpétervári színház honlapjára kattintva látható a "Valahol Délen" nagyoperett szerzőivel, külön érdekesség, hogy tegnap és ma is előadáson szerepel "Kero" neve...és a budapesti operettszínház vendégjátékai áprilisban és májusban.
863 smaragd 2017-04-29 05:00:35 [Válasz erre: 862 smaragd 2017-04-27 17:37:08]
Zeneszerző: KEMÉNY EGON - "Fűszer és csemege" (1939), hangosfilm [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6r%C3%A9nyi_%C3%89va;Szörényi Éva[/url] Wikipedia oldalán olvashatjuk, hogy a "Fűszer és csemege" vetítésével kezdte a Duna Televízió a magyar színésznő 90. születésnapja alkalmából filmjei újbóli bemutatását. (Az előző bejegyzésben Kemény Egon nevére, és mindkettőben Szörényi Éva nevére kattintva nyílnak meg a linkek.)
Zeneszerző: KEMÉNY EGON - "Fűszer és csemege" (1939), hangosfilm [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6r%C3%A9nyi_%C3%89va;Szörényi Éva[/url] Wikipedia oldalán olvashatjuk, hogy a "Fűszer és csemege" vetítésével kezdte a Duna Televízió a magyar színésznő 90. születésnapja alkalmából filmjei újbóli bemutatását. (Az előző bejegyzésben Kemény Egon nevére, és mindkettőben Szörényi Éva nevére kattintva nyílnak meg a linkek.)
862 smaragd 2017-04-27 17:37:08 [Válasz erre: 822 smaragd 2017-03-20 15:09:20]
[url]https://youtu.be/KlEvluMenI0;KEMÉNY EGON:"Fűszer és csemege"[/url](1939) Hangosfilm, színpadi mű megzenésítése filmen Szörényi Éva játszotta a női főszerepet a nagy sikert aratott filmalkotásban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása május 26-án nyílik "a száz éve született [url] http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=572&catid=2;Szörényi Éva emlékére[/url]".
[url]https://youtu.be/KlEvluMenI0;KEMÉNY EGON:"Fűszer és csemege"[/url](1939) Hangosfilm, színpadi mű megzenésítése filmen Szörényi Éva játszotta a női főszerepet a nagy sikert aratott filmalkotásban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása május 26-án nyílik "a száz éve született [url] http://szinhaziintezet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=572&catid=2;Szörényi Éva emlékére[/url]".
861 smaragd 2017-04-26 11:39:44 [Válasz erre: 859 smaragd 2017-04-24 14:17:08]
KEMÉNY EGON-Vajda János: "Szeretlek, mert oly szép szemed van" (1946) Műdal, 3'30" Rádió Budapest, I. "Költők múzsái sorozat" A fenti műsorban, 1946-ban Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre. 1947-ben szintén a Rádióban Warga Livia, Ányos Irén, Báthy Anna, Farkas Ilonka, Anday Piroska énekelte.
KEMÉNY EGON-Vajda János: "Szeretlek, mert oly szép szemed van" (1946) Műdal, 3'30" Rádió Budapest, I. "Költők múzsái sorozat" A fenti műsorban, 1946-ban Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre. 1947-ben szintén a Rádióban Warga Livia, Ányos Irén, Báthy Anna, Farkas Ilonka, Anday Piroska énekelte.
860 smaragd 2017-04-25 19:27:10 [Válasz erre: 696 Ardelao 2017-01-11 10:40:20]
KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" 1958-as leningrádi bemutatója és sikere (premier: Fővárosi Operettszínház, 1956) zenés színházi vonalon elindulva mentem péntek este a [url] http://www.operett.hu/musor/szentpetervar-budapest-10-eves-jubileumi-gala/213/7227/12;"Szentpétervár-Budapest - 10 éves Jubileumi Gála"[/url] címmel rendezett ünnepségre, amely megnyugvással és örömmel töltött el, véleményem szerint tökéletes, rendkívül magas színvonalú programot láttunk és hallottunk. Természetesen nem számíthattam arra, hogy 10 évvel korábbi bemutatóból is lássunk részleteket... A műsor a két színház három főigazgatójának bevezetőjével kezdődött, akik bensőséges hangvételben emlékezve idézték fel a kapcsolatfelvétel kezdetét majd munkában, művészi eredményekben, sikerekben gazdag éveit, a hidat, amelyet a két színház és közönségük összekapcsolásához építettek. Ezt követően a műsorvezető köszöntötte Kálmán Yvonne-t. A két részes műsorban az eltelt 10 év alatt bemutatott darabokból szerzők és műfaj szerint - Kálmán Imre, Lehár Ferenc, klasszikus operettszerzők valamint musicalek - vonultak színre a blokkokba rendezett részletek, nagyszerű hangú - csodálatos alakú művésznők - előadók fellépésével. Oszvald Marika színpadi kosztümjei - és valamennyi szereplőé - gyönyörűek és stílusosak voltak, produkciója most is magával ragadta a közönséget, és ezt a hosszú gála minden egyes bemutatott zeneszámára elmondhatom. Nagystílű műsort, kiváló zenei és színpadi előadást kaptunk, a szereplők, a kosztümök és díszlet látványában vizuális élményben is részesültünk.
KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" 1958-as leningrádi bemutatója és sikere (premier: Fővárosi Operettszínház, 1956) zenés színházi vonalon elindulva mentem péntek este a [url] http://www.operett.hu/musor/szentpetervar-budapest-10-eves-jubileumi-gala/213/7227/12;"Szentpétervár-Budapest - 10 éves Jubileumi Gála"[/url] címmel rendezett ünnepségre, amely megnyugvással és örömmel töltött el, véleményem szerint tökéletes, rendkívül magas színvonalú programot láttunk és hallottunk. Természetesen nem számíthattam arra, hogy 10 évvel korábbi bemutatóból is lássunk részleteket... A műsor a két színház három főigazgatójának bevezetőjével kezdődött, akik bensőséges hangvételben emlékezve idézték fel a kapcsolatfelvétel kezdetét majd munkában, művészi eredményekben, sikerekben gazdag éveit, a hidat, amelyet a két színház és közönségük összekapcsolásához építettek. Ezt követően a műsorvezető köszöntötte Kálmán Yvonne-t. A két részes műsorban az eltelt 10 év alatt bemutatott darabokból szerzők és műfaj szerint - Kálmán Imre, Lehár Ferenc, klasszikus operettszerzők valamint musicalek - vonultak színre a blokkokba rendezett részletek, nagyszerű hangú - csodálatos alakú művésznők - előadók fellépésével. Oszvald Marika színpadi kosztümjei - és valamennyi szereplőé - gyönyörűek és stílusosak voltak, produkciója most is magával ragadta a közönséget, és ezt a hosszú gála minden egyes bemutatott zeneszámára elmondhatom. Nagystílű műsort, kiváló zenei és színpadi előadást kaptunk, a szereplők, a kosztümök és díszlet látványában vizuális élményben is részesültünk.
859 smaragd 2017-04-24 14:17:08 [Válasz erre: 858 smaragd 2017-04-22 11:02:14]
Kemény Egon megzenésített verséhez(1946) csatolom a híres költeményt: Csokonai Vitéz Mihály: "Az esküvés" Esküszöm, szép Lilla ! hidd el Hogy miolta kellemiddel Megkötöztél engemet, Már azolta semmi szűznek, Semmi nyílnak, semmi tűznek Nem nyitom meg szívemet. Esküszöm ; s e szent hitemnek, Melyet adtam édesemnek, Pontjait meg nem csalom. Kérlek is reménykedéssel, Hogy viszonti esküvéssel Kösd le szíved, angyalom ! Esküszöm hószín kezedre, Rózsaszádra, tűzszemedre, Hogy te léssz csak kedvesem. Esküszöm, hogy míg csak élek, Más szerelmet nem cserélek ; Vagy Lilim, vagy - senki sem. Remekírók Képes Könyvtára Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái Budapest Lampel Róbert (Wodianer F. és Fia) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása
Kemény Egon megzenésített verséhez(1946) csatolom a híres költeményt: Csokonai Vitéz Mihály: "Az esküvés" Esküszöm, szép Lilla ! hidd el Hogy miolta kellemiddel Megkötöztél engemet, Már azolta semmi szűznek, Semmi nyílnak, semmi tűznek Nem nyitom meg szívemet. Esküszöm ; s e szent hitemnek, Melyet adtam édesemnek, Pontjait meg nem csalom. Kérlek is reménykedéssel, Hogy viszonti esküvéssel Kösd le szíved, angyalom ! Esküszöm hószín kezedre, Rózsaszádra, tűzszemedre, Hogy te léssz csak kedvesem. Esküszöm, hogy míg csak élek, Más szerelmet nem cserélek ; Vagy Lilim, vagy - senki sem. Remekírók Képes Könyvtára Csokonai Vitéz Mihály válogatott munkái Budapest Lampel Róbert (Wodianer F. és Fia) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása
858 smaragd 2017-04-22 11:02:14 [Válasz erre: 857 smaragd 2017-04-21 06:21:43]
KEMÉNY EGON-Csokonai Vitéz Mihály: "Az esküvés" (1946) Műdal, 2'15" Rádió Budapest I "Költők múzsái" 1946 Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre "Magyar Parnasszus" 1948 Rösler Endre énekelte, zongorán kisért Kemény Egon.
KEMÉNY EGON-Csokonai Vitéz Mihály: "Az esküvés" (1946) Műdal, 2'15" Rádió Budapest I "Költők múzsái" 1946 Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre "Magyar Parnasszus" 1948 Rösler Endre énekelte, zongorán kisért Kemény Egon.
857 smaragd 2017-04-21 06:21:43 [Válasz erre: 855 smaragd 2017-04-19 08:06:08]
Kosztolányi Dezső : "Mélyek a kutak" Mi lett belőle, istenem, mi lett? Én nem tudom. Hiába kérditek. Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek, órák peregnek, erdők zengenek. Csak azt tudom, hogy mint a gondolat vágtatnak az örök kerékfogak. Csak azt tudom, hogy tisztult árnya mély s rengő öbölbe zeng és sír a szél. Csak azt tudom, hogy búsak az utak, és mély az élet, mélyek a kutak. Kosztolányi Dezső összegyűjtött költeményei I. Révai, Budapest, 1935 Kemény Egon szerette a költeményeket, kortársai és klasszikus költők verseit is megzenésítette, ahogyan az korábbi bejegyzéseinkben is olvasható, egyik rádiós portréműsorában is említette. Ezen műveit a Rádió Budapest I., majd a Magyar Rádió sugározta, és hallhattuk már a Dankó Rádióban is a megmaradt felvételekből, a "Túl az Óperencián" c. műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében. A fenti vers a 855 sz. bejegyzéshez tartozik.
Kosztolányi Dezső : "Mélyek a kutak" Mi lett belőle, istenem, mi lett? Én nem tudom. Hiába kérditek. Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek, órák peregnek, erdők zengenek. Csak azt tudom, hogy mint a gondolat vágtatnak az örök kerékfogak. Csak azt tudom, hogy tisztult árnya mély s rengő öbölbe zeng és sír a szél. Csak azt tudom, hogy búsak az utak, és mély az élet, mélyek a kutak. Kosztolányi Dezső összegyűjtött költeményei I. Révai, Budapest, 1935 Kemény Egon szerette a költeményeket, kortársai és klasszikus költők verseit is megzenésítette, ahogyan az korábbi bejegyzéseinkben is olvasható, egyik rádiós portréműsorában is említette. Ezen műveit a Rádió Budapest I., majd a Magyar Rádió sugározta, és hallhattuk már a Dankó Rádióban is a megmaradt felvételekből, a "Túl az Óperencián" c. műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében. A fenti vers a 855 sz. bejegyzéshez tartozik.
856 smaragd 2017-04-19 13:19:45 [Válasz erre: 854 smaragd 2017-04-18 17:40:14]
Tokody Ilona operaénekesnő emlékei és Nagy Ibolya szerkesztése révén összecsengett a tegnapi műsor Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert és Kemény Egon művészete bizonyos vonatkozásaiban. Tegnap a "Komáromi farsang" kapcsán, amelynek főszereplőit ma magánszemélyi viszonylatban említett Tokody Ilona, aki most többek között moszkvai és leningrádi sikereit idézte fel, kitért a nagyszerű orosz közönségre, érzékletesen adta vissza az ottani színházi atmoszférát, az óriási siker milyenségét... - amelynek elbeszélését itt a fórumon már korábban Szinetár Miklóstól is reméltük...vártuk, a "Valahol Délen" szovjetunióbeli bemutatói utáni emlékeivel. Tokody Ilona művésznő egyebek mellett az énekversenyek során szinte minden egyes zeneszerzővel, aki dalokat is komponált zenei ismeretségbe került, ahogyan közvetlen, érdekes és tanulságos elbeszéléséből ma megtudhattuk. Hozzáteszem, hogy ez így van Kemény Egon esetében is, a [url]https://youtu.be/ZpHuJytmRrw;"Balaton-keringő"[/url]-t (Májusfa, 1949) énekelte Tokody Ilona és Gulyás Dénes CD-re. (Sajnos, erre csak a zeneszerző elhunyta után került sor, ezen a felvételen nem az eredeti hangszerelésben halljuk.)
Tokody Ilona operaénekesnő emlékei és Nagy Ibolya szerkesztése révén összecsengett a tegnapi műsor Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert és Kemény Egon művészete bizonyos vonatkozásaiban. Tegnap a "Komáromi farsang" kapcsán, amelynek főszereplőit ma magánszemélyi viszonylatban említett Tokody Ilona, aki most többek között moszkvai és leningrádi sikereit idézte fel, kitért a nagyszerű orosz közönségre, érzékletesen adta vissza az ottani színházi atmoszférát, az óriási siker milyenségét... - amelynek elbeszélését itt a fórumon már korábban Szinetár Miklóstól is reméltük...vártuk, a "Valahol Délen" szovjetunióbeli bemutatói utáni emlékeivel. Tokody Ilona művésznő egyebek mellett az énekversenyek során szinte minden egyes zeneszerzővel, aki dalokat is komponált zenei ismeretségbe került, ahogyan közvetlen, érdekes és tanulságos elbeszéléséből ma megtudhattuk. Hozzáteszem, hogy ez így van Kemény Egon esetében is, a [url]https://youtu.be/ZpHuJytmRrw;"Balaton-keringő"[/url]-t (Májusfa, 1949) énekelte Tokody Ilona és Gulyás Dénes CD-re. (Sajnos, erre csak a zeneszerző elhunyta után került sor, ezen a felvételen nem az eredeti hangszerelésben halljuk.)
855 smaragd 2017-04-19 08:06:08 [Válasz erre: 773 smaragd 2017-02-18 09:36:45]
KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "Mélyek a kutak" (1946) Műdal, 2' Rádió Budapest, I A "Költők múzsái" sorozatban hangzott el, Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre. A későbbiekben Warga Lívia, Lantos Olivér, Ányos Irén, Anday Piroska, Báthy Anna, Bencze Miklós énekelte a Rádióban.
KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "Mélyek a kutak" (1946) Műdal, 2' Rádió Budapest, I A "Költők múzsái" sorozatban hangzott el, Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre. A későbbiekben Warga Lívia, Lantos Olivér, Ányos Irén, Anday Piroska, Báthy Anna, Bencze Miklós énekelte a Rádióban.
854 smaragd 2017-04-18 17:40:14 [Válasz erre: 849 Ardelao 2017-04-16 02:17:56]
MA! Dankó Rádió: 9.20 - 9.40 ismétlés 18.20 - 18.40 KEMÉNY EGON-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1957) Daljáték 3 felvonásban, rádióváltozat 2 részben Magyar Rádió Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre A mai műsorban öt dalfelvételt hallhattunk és rövidesen az ismétlésben újra felhangzanak a "Komáromi farsang" kedvelt melódiái, a két főszereplő Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai) kiváló előadásában élvezhetjük Kemény Egon dallamait, Kraxelstumpf szerenádja Bilicsi Tivadar előadásában minden alkalommal jó hangulatra deríti a közönséget, szintúgy az Üldözök kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin és Szabó Ernő -, Gózon Gyula Kelemen kocsmáros szerepében sorsát elénk tárva mély átérzéssel énekel. Azaz mindez természetesen múlt időben, ugyanis kereken hatvan évvel ezelőtt volt a nagy várakozással kísért, sikeres és emlékezetes bemutató. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. A műsor vendége ezen a héten Tokody Ilona operaénekesnő. "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
MA! Dankó Rádió: 9.20 - 9.40 ismétlés 18.20 - 18.40 KEMÉNY EGON-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1957) Daljáték 3 felvonásban, rádióváltozat 2 részben Magyar Rádió Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre A mai műsorban öt dalfelvételt hallhattunk és rövidesen az ismétlésben újra felhangzanak a "Komáromi farsang" kedvelt melódiái, a két főszereplő Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai) kiváló előadásában élvezhetjük Kemény Egon dallamait, Kraxelstumpf szerenádja Bilicsi Tivadar előadásában minden alkalommal jó hangulatra deríti a közönséget, szintúgy az Üldözök kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédi Ervin és Szabó Ernő -, Gózon Gyula Kelemen kocsmáros szerepében sorsát elénk tárva mély átérzéssel énekel. Azaz mindez természetesen múlt időben, ugyanis kereken hatvan évvel ezelőtt volt a nagy várakozással kísért, sikeres és emlékezetes bemutató. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. A műsor vendége ezen a héten Tokody Ilona operaénekesnő. "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
853 smaragd 2017-04-18 09:34:51 [Válasz erre: 852 Búbánat 2017-04-18 09:23:55]
:-) hosszabb részletet hallunk.
:-) hosszabb részletet hallunk.
852 Búbánat 2017-04-18 09:23:55
Komáromi farsang - részletek; Dankó Rádió operettműsorában néhány dalt hallunk most éppen az operettből.
Komáromi farsang - részletek; Dankó Rádió operettműsorában néhány dalt hallunk most éppen az operettből.
851 smaragd 2017-04-18 05:01:32
Berliner Rundfunk, April 1968 Foto EGON KEMÉNY Wir stellen vor: Egon Kemény Berliner Rundfunk 22.00 - 22.45 Musica serena Einiges von und über Egon Kemény Lehet, hogy egy archívum még őrzi a portréműsor felvételét?
Berliner Rundfunk, April 1968 Foto EGON KEMÉNY Wir stellen vor: Egon Kemény Berliner Rundfunk 22.00 - 22.45 Musica serena Einiges von und über Egon Kemény Lehet, hogy egy archívum még őrzi a portréműsor felvételét?
850 smaragd 2017-04-16 18:47:19
Áldott Húsvétot kívánok olvasóinknak!
Áldott Húsvétot kívánok olvasóinknak!
849 Ardelao 2017-04-16 02:17:56 [Válasz erre: 804 smaragd 2017-03-09 17:50:08]
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebet__komaromi_farsang__lilla_romanca; Kemény Egon/Erdődy János: "Komáromi farsang" c. daljátékából Lilla románca, Házy Erzsébet énekel. [/url]
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebet__komaromi_farsang__lilla_romanca; Kemény Egon/Erdődy János: "Komáromi farsang" c. daljátékából Lilla románca, Házy Erzsébet énekel. [/url]
848 smaragd 2017-04-14 19:17:39 [Válasz erre: 846 smaragd 2017-04-14 08:34:16]
Nagy Ibolya most elhangzott műsorának végén heti vendégével, Tunyogi Bernadett művésznővel beszélgetett, aki az anyaság adta érzelmi gazdagodásáról tett említést és színművészi pályája kiteljesedését említve mindketten édesanyaként tűntek fel hirtelen. Nekem nagyon tetszett és nagyon meg is lepett, hogy a szerkesztésben milyen művészi módon illesztette az adás végére a primadonna Nagy Ibolya Kemény Egon nyitányát, amelyben én most nem a "Krisztina kisasszonyt"-t hallottam, hanem az ő gondolataikat éreztem, a szülővé válás katartikus máskor harmonikus élményét, a játékos perceket, amelyeket gyermekeink szereznek nekünk, a felelősség feszítő voltát, fokozódó, rejtett aggodalmat és a mindent átitató szeretet feloldását.
Nagy Ibolya most elhangzott műsorának végén heti vendégével, Tunyogi Bernadett művésznővel beszélgetett, aki az anyaság adta érzelmi gazdagodásáról tett említést és színművészi pályája kiteljesedését említve mindketten édesanyaként tűntek fel hirtelen. Nekem nagyon tetszett és nagyon meg is lepett, hogy a szerkesztésben milyen művészi módon illesztette az adás végére a primadonna Nagy Ibolya Kemény Egon nyitányát, amelyben én most nem a "Krisztina kisasszonyt"-t hallottam, hanem az ő gondolataikat éreztem, a szülővé válás katartikus máskor harmonikus élményét, a játékos perceket, amelyeket gyermekeink szereznek nekünk, a felelősség feszítő voltát, fokozódó, rejtett aggodalmat és a mindent átitató szeretet feloldását.
847 Ardelao 2017-04-14 11:44:04 [Válasz erre: 150 smaragd 2016-09-24 05:28:21]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=KIkdwd-_Y24; Kemény Egon: Egy szó elég (3:06) [/url] MHV Tánczenekara • Martiny Lajos • Zágon Edina ℗ 1953 HUNGAROTON RECORDS LTD. Dalszöveg (írta: Dalos László): Tűnő holdfény, tündér tó, dal száll balról, halk ringató. Bárányfelhők, ringó nád hozzák halk dallamát. Egy szó elég, visszhangja lég. Tudnám csak, hol vagy most, futnék eléd. Csendjét az éj, ízét a szél, mind hozzád libbenti minden levél. Ábrándos lombjával súg a hárs, vég nélkül a szél visz, merre jár. Dús réten át, mondd, élsz, tehát lágy szellő, hűs erdő híven vár rád. Egy szó elég, visszhangja lég. Tudnám csak, hol vagy most, futnék eléd. Csendjét az éj, ízét a szél, mind hozzád libbenti minden levél. Ábrándos lombjával súg a hárs, vég nélkül a szél visz, merre jár. Dús réten át, mondd, élsz, tehát lágy szellő, hűs erdő híven vár rád.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=KIkdwd-_Y24; Kemény Egon: Egy szó elég (3:06) [/url] MHV Tánczenekara • Martiny Lajos • Zágon Edina ℗ 1953 HUNGAROTON RECORDS LTD. Dalszöveg (írta: Dalos László): Tűnő holdfény, tündér tó, dal száll balról, halk ringató. Bárányfelhők, ringó nád hozzák halk dallamát. Egy szó elég, visszhangja lég. Tudnám csak, hol vagy most, futnék eléd. Csendjét az éj, ízét a szél, mind hozzád libbenti minden levél. Ábrándos lombjával súg a hárs, vég nélkül a szél visz, merre jár. Dús réten át, mondd, élsz, tehát lágy szellő, hűs erdő híven vár rád. Egy szó elég, visszhangja lég. Tudnám csak, hol vagy most, futnék eléd. Csendjét az éj, ízét a szél, mind hozzád libbenti minden levél. Ábrándos lombjával súg a hárs, vég nélkül a szél visz, merre jár. Dús réten át, mondd, élsz, tehát lágy szellő, hűs erdő híven vár rád.
846 smaragd 2017-04-14 08:34:16 [Válasz erre: 797 smaragd 2017-03-07 08:20:20]
MA! Dankó Rádió: 09.52 ismétlés 18.52 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959) Daljáték Magyar Rádió A felvételen a "Nyitányt" halljuk, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. Kemény Egon közvetlenül a "Krisztina kisasszony" bemutatója előtti években a "Hatvani diákjai" (1955) a "Komáromi farsang" (1957) című daljátékaival a Magyar Rádióban, 1956-ban a "Valahol Délen", című nagyoperettjével, a Fővárosi Operettszínházban aratott sikert. "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
MA! Dankó Rádió: 09.52 ismétlés 18.52 KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959) Daljáték Magyar Rádió A felvételen a "Nyitányt" halljuk, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. Kemény Egon közvetlenül a "Krisztina kisasszony" bemutatója előtti években a "Hatvani diákjai" (1955) a "Komáromi farsang" (1957) című daljátékaival a Magyar Rádióban, 1956-ban a "Valahol Délen", című nagyoperettjével, a Fővárosi Operettszínházban aratott sikert. "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
845 smaragd 2017-04-12 07:08:04 [Válasz erre: 835 smaragd 2017-03-31 11:38:00]
KEMÉNY EGON-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió [url]https://youtu.be/73ui_j-AEuM;Elmira sanzonja, Mezei Mária énekel[/url]
KEMÉNY EGON-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió [url]https://youtu.be/73ui_j-AEuM;Elmira sanzonja, Mezei Mária énekel[/url]
844 smaragd 2017-04-11 10:47:18 [Válasz erre: 659 smaragd 2017-01-04 21:24:39]
A "Százszorszép a május" műfaja lassú táncdal, (843 sz. bejegyzéshez, lsd. 842) Kemény Egon egyik dalkeringője az "Egy szó elég", amelyet először Gencsy Sári énekelt a Magyar Rádióban, 659 sz. bejegyzés.
A "Százszorszép a május" műfaja lassú táncdal, (843 sz. bejegyzéshez, lsd. 842) Kemény Egon egyik dalkeringője az "Egy szó elég", amelyet először Gencsy Sári énekelt a Magyar Rádióban, 659 sz. bejegyzés.
843 smaragd 2017-04-11 10:01:49 [Válasz erre: 842 smaragd 2017-04-09 18:49:05]
KEMÉNY EGON-Dalos László: " Százszorszép a május" (1953) Dalkeringő Az interneten elérhető egy[url]http://hanglemezkatalogus.gportal.hu/gindex.php?pg=36806447;katalógus[/url], amelyben szerepel ez a dal - T 7178 - , a szerzők megnevezése nélkül, itt a Mosoly Vokál előadásában. A YouTube-ra a Hungaroton archív "sorozatban" - nem hivatalos - került fel, szintén a szerzők megnevezése nélkül, a fenti előadásban, ami 1953 utáni, talán az 1970-es években készült felvétel lehet. Amennyiben a szerzők neve esetleg eddig nem lett volna ismert, akkor most lehetőség van a hiány pótlására azaz megnevezésükre. [url]https://youtu.be/GcylI8uo21s;KEMÉNY EGON:"Százszor szép a május",YouTube[/url]
KEMÉNY EGON-Dalos László: " Százszorszép a május" (1953) Dalkeringő Az interneten elérhető egy[url]http://hanglemezkatalogus.gportal.hu/gindex.php?pg=36806447;katalógus[/url], amelyben szerepel ez a dal - T 7178 - , a szerzők megnevezése nélkül, itt a Mosoly Vokál előadásában. A YouTube-ra a Hungaroton archív "sorozatban" - nem hivatalos - került fel, szintén a szerzők megnevezése nélkül, a fenti előadásban, ami 1953 utáni, talán az 1970-es években készült felvétel lehet. Amennyiben a szerzők neve esetleg eddig nem lett volna ismert, akkor most lehetőség van a hiány pótlására azaz megnevezésükre. [url]https://youtu.be/GcylI8uo21s;KEMÉNY EGON:"Százszor szép a május",YouTube[/url]
842 smaragd 2017-04-09 18:49:05 [Válasz erre: 840 smaragd 2017-04-06 08:53:03]
A belső oldalon a tartalomjegyzékkel ellátott címlapváltozat: A ZENEMŰKIADÓ VÁLLALAT 1956. ÉVI ÚJÉVI DAL- ÉS TÁNC-ALBUMA benne az előző bejegyzésben jelölt Kemény Egon-dal, itt most pontos adatokkal: KEMÉNY EGON-Dalos László: " Százszorszép a május" (1953) Lassú táncdal, 3' Bemutató a Magyar Rádióban 1953-ban, énekelte Gyurkovics Mária, kísérte a Rádió Tánczenekara és a Forrai-kórus vezényelt Forrai Miklós. Ez a dal az 1955 évi táncslágereket tartalmazó fenti, 1956 újévi válogatásban jelent meg. Az Újévi Táncalbumok 16-20 darabot tartalmaztak és a tartalomjegyzékben már nem műfaji besorolásban szerepelnek, hanem a dalok címe szerint ábécésorrendben. Kemény Egon táncslágerei a korábbi évek "Arany Karácsonyi Album" kiadványaiban a "Modern táncok" műfaji megjelölésben szerepeltek. [url]http://antikva.hu/zene/ujevi-tancalbum-a-zenemukiado-vallalat-1956-evi-ujevi-dal--63;Újévi Táncalbum 1956[/url]
A belső oldalon a tartalomjegyzékkel ellátott címlapváltozat: A ZENEMŰKIADÓ VÁLLALAT 1956. ÉVI ÚJÉVI DAL- ÉS TÁNC-ALBUMA benne az előző bejegyzésben jelölt Kemény Egon-dal, itt most pontos adatokkal: KEMÉNY EGON-Dalos László: " Százszorszép a május" (1953) Lassú táncdal, 3' Bemutató a Magyar Rádióban 1953-ban, énekelte Gyurkovics Mária, kísérte a Rádió Tánczenekara és a Forrai-kórus vezényelt Forrai Miklós. Ez a dal az 1955 évi táncslágereket tartalmazó fenti, 1956 újévi válogatásban jelent meg. Az Újévi Táncalbumok 16-20 darabot tartalmaztak és a tartalomjegyzékben már nem műfaji besorolásban szerepelnek, hanem a dalok címe szerint ábécésorrendben. Kemény Egon táncslágerei a korábbi évek "Arany Karácsonyi Album" kiadványaiban a "Modern táncok" műfaji megjelölésben szerepeltek. [url]http://antikva.hu/zene/ujevi-tancalbum-a-zenemukiado-vallalat-1956-evi-ujevi-dal--63;Újévi Táncalbum 1956[/url]
841 smaragd 2017-04-07 19:07:27 [Válasz erre: 840 smaragd 2017-04-06 08:53:03]
ARANY KARÁCSONYI ALBUM 1947-1948 BÁRD - RÓZSAVÖLGYI -VÉRTES ZENEMŰKIADÓK KÖZÖS KIADÁSA BUDAPEST KEMÉNY EGON-Dr. Lantos Olivér: "Tiszavirág a mi szerelmünk" (1947) Slowfox, 3' [url]https://www.antikvarium.hu/konyv/halasz-rudolf-polgar-tibor-arany-karacsonyi-album-1947-1948-567377;Arany Karácsonyi Album 1947-1948[/url]
ARANY KARÁCSONYI ALBUM 1947-1948 BÁRD - RÓZSAVÖLGYI -VÉRTES ZENEMŰKIADÓK KÖZÖS KIADÁSA BUDAPEST KEMÉNY EGON-Dr. Lantos Olivér: "Tiszavirág a mi szerelmünk" (1947) Slowfox, 3' [url]https://www.antikvarium.hu/konyv/halasz-rudolf-polgar-tibor-arany-karacsonyi-album-1947-1948-567377;Arany Karácsonyi Album 1947-1948[/url]
840 smaragd 2017-04-06 08:53:03 [Válasz erre: 802 smaragd 2017-03-09 08:37:46]
ÚJÉVI TÁNCALBUM 1956 ZENEMŰKIADÓ KEMÉNY EGON - Dalos László: "Százszorszép a május" A Magyar Rádió gyakran sugározta ennek a dalnak - akkori műfaja szerint: lassú táncdal - a felvételét, amelyen Gyurkovics Mária énekelt. Nagy Ibolya műsorában - "Túl az Óperencián", Dankó Radió - is már többször meghallgathattuk.
ÚJÉVI TÁNCALBUM 1956 ZENEMŰKIADÓ KEMÉNY EGON - Dalos László: "Százszorszép a május" A Magyar Rádió gyakran sugározta ennek a dalnak - akkori műfaja szerint: lassú táncdal - a felvételét, amelyen Gyurkovics Mária énekelt. Nagy Ibolya műsorában - "Túl az Óperencián", Dankó Radió - is már többször meghallgathattuk.
839 smaragd 2017-04-05 05:23:47 [Válasz erre: 813 smaragd 2017-03-14 12:30:44]
TÁNC- 1953 ALBUM A ZENEMŰKIADÓ VÁLLALAT KIADÁSA BUDAPEST KEMÉNY EGON- Dalos László: "Kinyílott a pitypang" Az 1952 után, az 1953-as évi siker-válogatás is Kemény-művel indul, a fenti slágerré vált darab a 3. oldalon szerepel. 16 dal ének zongora kottája szerepel a kiadványban, kiemelem Kerekes János: "Egy boldog nyár Budapesten", Polgár Tibor: "Budapest-keringő" c. műveit.
TÁNC- 1953 ALBUM A ZENEMŰKIADÓ VÁLLALAT KIADÁSA BUDAPEST KEMÉNY EGON- Dalos László: "Kinyílott a pitypang" Az 1952 után, az 1953-as évi siker-válogatás is Kemény-művel indul, a fenti slágerré vált darab a 3. oldalon szerepel. 16 dal ének zongora kottája szerepel a kiadványban, kiemelem Kerekes János: "Egy boldog nyár Budapesten", Polgár Tibor: "Budapest-keringő" c. műveit.
838 smaragd 2017-04-04 14:52:55
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
Rádióműsor, 1987 MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ Petőfi Rádió 8.05: Kemény Egon műveiből 1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó) (RTV műsorújság)
837 smaragd 2017-04-03 13:09:56
CONTEMPORARY HUNGARIAN COMPOSERS On behalf of the ASSOCIATION OF HUNGARIAN MUSICIANS published by EDITIO MUSICA BUDAPEST 1967 EGON KEMÉNY Born in 1905 at Vienna. As a student of the Viennese Academy of Music he accomplished his studies with Franz Schmidt. He is a freelance composer. In 1953 and in 1955 he was awarded the Erkel Prize. Stage Works: ( operettas and musical comedies), Kikelet utca 3 (Kikelet street 3), 1929; Fekete liliom (Black Lily), 1946; Valahol délen (Somewhere in the South), 1956; Talán a csillagok ( Maybe the Stars), 1949; Hatvani diákjai (The Students of Professor Hatvani), 1955; Komáromi farsang (Carnival Time at Komárom), 1957; Krisztina kisasszony (Miss Christine), 1961; Messze tűnt kedves (The Faraway Sweetheart) 1965. Symphonic Light-Music: Walz Rhapsody, 1952; Light Music for Strings, 1952; Light Music for Wind Instruments, 1952; Light Music Suite, 1954, A tavaszhoz (To the Spring), 1957; Úttörő vasút (Pioneer Railway), 1958; Eső és napsütés (Rain and Sunshine), 1958; Gyermekjátékok (Chiledren Games), 1961. Songs, song cycles, choral works, children's choruses and music to radio plays. Az oldal tetején KEMÉNY EGON zeneszerző fotóportréja látható. (Amint az fórumunk tartalmából is felismerhető, a fenti összefoglaló a művek tekintetében inkább átfogó, mint pontos és semmi esetre sem teljes.)
CONTEMPORARY HUNGARIAN COMPOSERS On behalf of the ASSOCIATION OF HUNGARIAN MUSICIANS published by EDITIO MUSICA BUDAPEST 1967 EGON KEMÉNY Born in 1905 at Vienna. As a student of the Viennese Academy of Music he accomplished his studies with Franz Schmidt. He is a freelance composer. In 1953 and in 1955 he was awarded the Erkel Prize. Stage Works: ( operettas and musical comedies), Kikelet utca 3 (Kikelet street 3), 1929; Fekete liliom (Black Lily), 1946; Valahol délen (Somewhere in the South), 1956; Talán a csillagok ( Maybe the Stars), 1949; Hatvani diákjai (The Students of Professor Hatvani), 1955; Komáromi farsang (Carnival Time at Komárom), 1957; Krisztina kisasszony (Miss Christine), 1961; Messze tűnt kedves (The Faraway Sweetheart) 1965. Symphonic Light-Music: Walz Rhapsody, 1952; Light Music for Strings, 1952; Light Music for Wind Instruments, 1952; Light Music Suite, 1954, A tavaszhoz (To the Spring), 1957; Úttörő vasút (Pioneer Railway), 1958; Eső és napsütés (Rain and Sunshine), 1958; Gyermekjátékok (Chiledren Games), 1961. Songs, song cycles, choral works, children's choruses and music to radio plays. Az oldal tetején KEMÉNY EGON zeneszerző fotóportréja látható. (Amint az fórumunk tartalmából is felismerhető, a fenti összefoglaló a művek tekintetében inkább átfogó, mint pontos és semmi esetre sem teljes.)
836 smaragd 2017-04-02 10:02:05 [Válasz erre: 835 smaragd 2017-03-31 11:38:00]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet (1955) Csobádi Péter, - részlet - : "Molnár Mihály és Szécsi Ferenc rendezte a "Hatvani diákjai"-t. Jó tempójú, lendületes előadást teremtettek, amely mind színészi játék - tehát érzelmi, eszmei hitelesség -, mind pedig rádiószerűség - tehát a láthatatlan színpadot láttató erő - dolgában szilárdan állt a lábán. Különösen a Hatvani professzor lakásán kezdődő jelenetsor megoldása sikerült művészi módon. A tömegjelenetek ( a vásári és kocsmai szín) mozgalmasság , "tágasság" tekintetében felülemelkedett a rádióban megszokott színvonalon."
835 smaragd 2017-03-31 11:38:00 [Válasz erre: 830 smaragd 2017-03-30 04:14:05]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " (1955) Daljáték Magyar Rádió Színház- és Filmművészet 1955 Csobádi Péter - részlet - : "A történet hősei: a híres debreceni tudósprofesszor, Hatvani s tanítványainak csapata. A nemzeti függetlenségi törekvések itt a tudomány szabadságáért és a felvilágosodásért vívott küzdelemmel járnak váll-váll mellett. Az osztrák helytartótanács Hatvaniban egyszerre üldözi a rebellist és a gyanús mágiával foglakozó boszorkánymestert. A szövegkönyv egyik fő erénye Hatvani professzor egy tömbből mintázott, tömör, erőteljes és rokonszenves alakja: melegszívű, de szigorú arcú humanista, akit mi sem rettent vissza eszméinek és felismeréseinek hirdetésétől. .... A két fő komikus-intrikus alak Fodoritó csizmadia céhmester, ez a debreceni "úrhatnám polgár" , másfelől a külföldi módit propagáló, eladósodott, cselszövő, szélhámos, arisztokratahölgy, Elmira."
834 smaragd 2017-03-30 14:50:39 [Válasz erre: 830 smaragd 2017-03-30 04:14:05]
MA! Dankó Rádió: 09.12 - 09.28 ismétlés: 18.12 - 18.28 KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth adó A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. A hegedűszólót Ramor Ervin, a csembalószólót Gát József játszotta. "....az általánosan kedvelt Kemény muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez. Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillantja, amit elsősorban a "magyar" és a "bécsi" muzsika intonációs váltogatásával ér el. .... A Hatvani diákjai bemutatója után most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stíluszavarában." (Tamássy Zdenkó, 1955) A rádió hullámhosszán, kiváló hangminőségben, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető válogatásában hallható felvételek: KEMÉNY EGON-Ambrózy Ágoston: - Dal a bon ton-ról......Mezey Mária, Tompa Sándor - "Jó dolga van a diáknak".....Földényi Kórus Férfikara - "Óh miért vagy ilyen édes, kedves".....Petress Zsuzsa, Simándy József - " Még azt mondják, nem illik...".....Hadics László, Földényi Kórus Férfikara (A verset Pálóczi Horváth Ádám eredeti műveiből Kemény Egon állította össze.) "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
MA! Dankó Rádió: 09.12 - 09.28 ismétlés: 18.12 - 18.28 KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955) Daljáték Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth adó A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. A hegedűszólót Ramor Ervin, a csembalószólót Gát József játszotta. "....az általánosan kedvelt Kemény muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez. Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillantja, amit elsősorban a "magyar" és a "bécsi" muzsika intonációs váltogatásával ér el. .... A Hatvani diákjai bemutatója után most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stíluszavarában." (Tamássy Zdenkó, 1955) A rádió hullámhosszán, kiváló hangminőségben, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető válogatásában hallható felvételek: KEMÉNY EGON-Ambrózy Ágoston: - Dal a bon ton-ról......Mezey Mária, Tompa Sándor - "Jó dolga van a diáknak".....Földényi Kórus Férfikara - "Óh miért vagy ilyen édes, kedves".....Petress Zsuzsa, Simándy József - " Még azt mondják, nem illik...".....Hadics László, Földényi Kórus Férfikara (A verset Pálóczi Horváth Ádám eredeti műveiből Kemény Egon állította össze.) "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
833 smaragd 2017-03-30 14:49:03 [Válasz erre: 832 Búbánat 2017-03-30 10:19:22]
Örültem a frissességednek, "még melegében" bejegyezted, én ma az ismétlésben fogom meghallgatni.
Örültem a frissességednek, "még melegében" bejegyezted, én ma az ismétlésben fogom meghallgatni.
831 Búbánat 2017-03-30 10:17:40 [Válasz erre: 406 Ardelao 2016-11-02 18:14:10]
A Dankó Rádióban imént véget ért operettműsor első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet Ardeleo fórumtársunk itt a 406. sorszám alatt másolt be. A Túl az Óperencián című adás délutáni ismétlése 6 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten a www.dankoradio.hu oldalon.
A Dankó Rádióban imént véget ért operettműsor első részében Kemény Egon Hatvani diákjai című darabjából (1955) hangzottak el részletek: - Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (Mezei Mária, Tompa Sándor) - Karjelenet (Földényi-kórus) - Amálka és Máté kettőse: „- Jaj, Istenkém, engedj el már…/…Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…” (Petress Zsuzsa, Simándy József) - Pálóczy Horváth dala: „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!” (Hadics László és a Földényi-kórus) A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beolvasta Tamássy Zdenkó méltató írását Kemény Egonról és operettjéről (ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal) – melyet Ardeleo fórumtársunk itt a 406. sorszám alatt másolt be. A Túl az Óperencián című adás délutáni ismétlése 6 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten a www.dankoradio.hu oldalon.
830 smaragd 2017-03-30 04:14:05 [Válasz erre: 829 smaragd 2017-03-29 05:13:53]
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) daljáték Magyar Rádió Színház és Filmművészet 1955 Cs.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" műfaját tekintve daljáték. Jellem- és társadalomrajza ebből eredően magasabb fokú konkrétságra törekszik, hangvétele komolyabb. A "Hatvani diákjai" főszerepét Bessenyei Ferenc játszotta. ...Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes értékű helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, s ami ennél több: énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval.
829 smaragd 2017-03-29 05:13:53 [Válasz erre: 815 smaragd 2017-03-16 13:49:34]
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston:"Hatvani diákjai" Daljáték Magyar Rádió, 1955 Színház és Filmművészet, 1955/3 Két új operett a Rádióban CS.P. - részlet -: A "Hatvani diákjai" zenéjét Kemény Egon szerzette. A rendkívüli tehetségű zeneszerző magyar alaphangú muzsikáját romantikus színekkel szövi át: hangszerelése finom, áttetsző, árnyalatos. A XVIII. századi civis város diákéletének hangulatát idézik a diák-kántus kórusszámai. A bemutató zenei anyaga alkalmas és méltó arra, hogy önálló szvitként is feldolgozódjék, de főképpen arra, hogy a látható színpadon is átmelegítse a játékot és a közönség szívét.
828 smaragd 2017-03-29 05:08:22 [Válasz erre: 827 smaragd 2017-03-28 04:17:13]
Zenés beszélgetés Kemény Egonnal Talán felbukkan majd még ennek a műsornak a zenei programja is.
Zenés beszélgetés Kemény Egonnal Talán felbukkan majd még ennek a műsornak a zenei programja is.
827 smaragd 2017-03-28 04:17:13
rtv Rádió és Televízióújság 1967. 44. szám Kemény Egon zeneszerző portréfotója az 5. oldalon látható. Kossuth november 1. szerda, 17.17 - 18.09 [url]Zenés beszélgetés Kemény Egonnal[/url] Közreműködik: Gyenes Magda, Mezei Mária, Petress Zsuzsa, Psota Irén, Melis György, Rátonyi Róbert, Petri Endre - zongora, az MRT gyermekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Polgár Tibor és Sándor János A műsort Boros Attila vezeti Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya (Ism.)
rtv Rádió és Televízióújság 1967. 44. szám Kemény Egon zeneszerző portréfotója az 5. oldalon látható. Kossuth november 1. szerda, 17.17 - 18.09 [url]Zenés beszélgetés Kemény Egonnal[/url] Közreműködik: Gyenes Magda, Mezei Mária, Petress Zsuzsa, Psota Irén, Melis György, Rátonyi Róbert, Petri Endre - zongora, az MRT gyermekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Polgár Tibor és Sándor János A műsort Boros Attila vezeti Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya (Ism.)
826 smaragd 2017-03-27 09:53:18
Aki tegnap, vagy ma a szabadban sétált, a tavaszi ég kékjét csodálhatta, a lassan már zöldellő fűben, napos helyeken megjelentek az első sárgafejű pitypangok... Mi más is juthatna erről Kemény Egon zeneszerző fórumán az eszembe, mint KEMÉNY EGON-Dalos László: "Kinyílott a pitypang" (1952) Tömegdal, 2' kompozíciója, amelyet először Andor Ilona Gyermekkara énekelt a Magyar Rádióban, nagyzenekari kísérettel. A kirobbanó siker után 1953-ban tánczenekarra hangszerelve Petress Zsuzsa négy tagú kísérettel énekelte, folytatódott a slágerré vált dal népszerűsége. [url]https://youtu.be/RAsWpznExRU;Petress Zsuzsa énekel,YT video[/url] Később a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusával és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával újra felvették a Rádióban, Csányi László vezényelt. [url]https://youtu.be/tPXUpcKBxoY;Rádió Gyermekkórus,YT video[/url] A "Kinyílott a pitypang" olyan közkedvelt volt, hogy az egyszerűsített változatban megjelent kottafüzet révén az ország valamennyi iskolájában éveken át énekelték az énekkarok.
Aki tegnap, vagy ma a szabadban sétált, a tavaszi ég kékjét csodálhatta, a lassan már zöldellő fűben, napos helyeken megjelentek az első sárgafejű pitypangok... Mi más is juthatna erről Kemény Egon zeneszerző fórumán az eszembe, mint KEMÉNY EGON-Dalos László: "Kinyílott a pitypang" (1952) Tömegdal, 2' kompozíciója, amelyet először Andor Ilona Gyermekkara énekelt a Magyar Rádióban, nagyzenekari kísérettel. A kirobbanó siker után 1953-ban tánczenekarra hangszerelve Petress Zsuzsa négy tagú kísérettel énekelte, folytatódott a slágerré vált dal népszerűsége. [url]https://youtu.be/RAsWpznExRU;Petress Zsuzsa énekel,YT video[/url] Később a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusával és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával újra felvették a Rádióban, Csányi László vezényelt. [url]https://youtu.be/tPXUpcKBxoY;Rádió Gyermekkórus,YT video[/url] A "Kinyílott a pitypang" olyan közkedvelt volt, hogy az egyszerűsített változatban megjelent kottafüzet révén az ország valamennyi iskolájában éveken át énekelték az énekkarok.
825 smaragd 2017-03-25 09:01:49 [Válasz erre: 823 smaragd 2017-03-21 08:08:38]
Kemény Egon kompozíciójából (1964) ez alkalommal részletet hallhattunk, a Magyar Rádió Esztrád Zenekara és Vonós Tánczenekara játszott.
Kemény Egon kompozíciójából (1964) ez alkalommal részletet hallhattunk, a Magyar Rádió Esztrád Zenekara és Vonós Tánczenekara játszott.
824 smaragd 2017-03-23 05:55:44 [Válasz erre: 771 Búbánat 2017-02-16 11:31:22]
KEMÉNY EGON: " A messzetűnt kedves" (1965) Magyar Rádió Rádió daljáték Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte, és a verseket írta: Erdődy János Film-Színház-Muzsika, D.L. 1972/3 Simándy József operettszerepeire emlékezve "Bródy Tamás, a műfaj egyik legkülönb magyar értője" (D.L. ) így nyilatkozott: "Megint másfajta kirándulás, amelyet Simándy József a rádió mikrofonja előtt a daljáték területére tett, többször is. Egyik példája : Vitányi János és Erdődy János írta A messze tűnt kedves című rádiódaljátékot, Kemény Egon szerezte a zenéjét, Simándy a költő Fazekas Mihályt játszotta és énekelte benne. Ezt is én dirigáltam." (Korábbi bejegyzéseimben kiemeltem és részleteztem azt a rádiótörténeti eseményt, amikor Simándy József Kemény Egon: "Hatvani diákjai" (1955) című daljátékában énekelt és prózát mondott, most utalok arra, hogy "A messzetűnt kedves"-ben a prózai főszerepet, Fazekas Mihályt Darvas Iván játszotta.)
KEMÉNY EGON: " A messzetűnt kedves" (1965) Magyar Rádió Rádió daljáték Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte, és a verseket írta: Erdődy János Film-Színház-Muzsika, D.L. 1972/3 Simándy József operettszerepeire emlékezve "Bródy Tamás, a műfaj egyik legkülönb magyar értője" (D.L. ) így nyilatkozott: "Megint másfajta kirándulás, amelyet Simándy József a rádió mikrofonja előtt a daljáték területére tett, többször is. Egyik példája : Vitányi János és Erdődy János írta A messze tűnt kedves című rádiódaljátékot, Kemény Egon szerezte a zenéjét, Simándy a költő Fazekas Mihályt játszotta és énekelte benne. Ezt is én dirigáltam." (Korábbi bejegyzéseimben kiemeltem és részleteztem azt a rádiótörténeti eseményt, amikor Simándy József Kemény Egon: "Hatvani diákjai" (1955) című daljátékában énekelt és prózát mondott, most utalok arra, hogy "A messzetűnt kedves"-ben a prózai főszerepet, Fazekas Mihályt Darvas Iván játszotta.)
823 smaragd 2017-03-21 08:08:38
MA! Dankó Rádió: 09:55 ismétlés 18:55 KEMÉNY EGON: "Estefelé" (1964) Karakterdarab esztrádzenekarra,5' Magyar Rádió esztrádzenekara, vezényel Gyulai Gaál János "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió A szerkesztő-műsorvezető vendége ezen a héten: Keresztes Ildikó
MA! Dankó Rádió: 09:55 ismétlés 18:55 KEMÉNY EGON: "Estefelé" (1964) Karakterdarab esztrádzenekarra,5' Magyar Rádió esztrádzenekara, vezényel Gyulai Gaál János "Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió A szerkesztő-műsorvezető vendége ezen a héten: Keresztes Ildikó
822 smaragd 2017-03-20 15:09:20 [Válasz erre: 821 smaragd 2017-03-20 15:04:22]
KEMÉNY EGON: [url]http://antikva.hu/kotta/fuszer-es-csemege-egy-regi-bolt-tortenete-3-felvonasban-0697f9cd;"Fűszer és csemege"[/url] Rózsavölgyi kottakiadványban
KEMÉNY EGON: [url]http://antikva.hu/kotta/fuszer-es-csemege-egy-regi-bolt-tortenete-3-felvonasban-0697f9cd;"Fűszer és csemege"[/url] Rózsavölgyi kottakiadványban
