Hogyne, Cziffra György imázsépítése argentin dalokkal... Ennyi erővel Carreras zarzuelái is Kodály imázsépítését szolgálták...
Interjú: „A zene az egyik legönzetlenebb dolog a világon”
Pesti Műsor, 2018-10. szám / Jónás Ágnes
2019. február 17-25. között negyedik alkalommal rendezik meg a Cziffra György zongoraművész emlékének ápolására létrehozott klasszikus zenei fesztivált az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. főtámogatásával, amely a kezdetek óta nyitott művészetszemlélettel, műfajilag befogadó programstruktúrával, a névadó szellemi hagyatékát, művészi örökségét méltóképpen ápolva várja a közönséget több helyszínen, világhírű fellépőkkel.
A programsorozatot életre hívó Balázs János Liszt- és Prima-díjas zongoraművésszel, Érdemes Művésszel beszélgettünk a Cziffra-imázsépítés további lehetőségeiről s a jelenleg is zajló születésnapi turnéjáról.
- Ellátogat hozzánk José Cura sztártenor is – óriási büszkeséggel tölt el, hogy közösen léphetek színpadra a maestróval. A magyar közönség által eddig még sosem hallott argentin dalokat hallhat a közönség.
Hogyan találkoztatok, s hogy jött szóba az együttműködés?
B. J.: Egy fogadáson találkoztunk. Bemutatkoztam neki, beszélgetni kezdtünk, és viszonylag gyorsan eljutottunk Cziffra Györgyig, illetve a nevét viselő fesztiválig. José Cura vetette fel a közös fellépés ötletét, én pedig nagy örömmel mondtam igent.
Cziffra György után szabadon...
Balázs János: A nemzetközi Virtuózok az utolsó utáni segélykiáltás a klasszikus zenéért – „Minden este azért imádkoztam: nőjenek meg a lábaim, hogy elérjem a zongora pedáljait”
CZF 2019 | Cziffra Fesztivál, Gálakoncert, díjátadó- José Cura és Balázs János gálaestje
2019. 02. 24. Zeneakadémia Nagyterem
Jose Cura és Balázs János dalestje
Műsor: Argentin dalok
José Cura mai születésnapjára:
José Cura a nyáron az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tért vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendezett Prágában.

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”
Szentgyörgyi Rita
2018.06.21. 09:20 Fidelio.hu
- 2004-ben az Ön áriaestjével kezdődött a VeszprémFest története. Az idén jubiláló 15 éves fesztiválon Rost Andrea, Ramón Vargas, Miklós Erika partnereként tér vissza. Milyen emlékekkel jön Veszprémbe, ahol legutóbb egy operagálán lépett fel hat évvel ezelőtt, és nem mellesleg a város díszpolgárává választották?
- Örömmel tölt el, hogy részese lehettem a VeszprémFest születésének. Az élet egyik legszebb kalandja látni, ahogy a „ gyermek” felcseperedik. Ugyanakkor szomorú érzéssel tölt el, hogy Kocsis Zoltán már nem lehet közöttünk, hogy vele ünnepeljünk. Annak idején a közös koncertünkön együtt kereszteltük meg ezt a remek kezdeményezést.
- A mostani partnereihez milyen szakmai viszony fűzi?
- Rost Andreával már többször énekeltem együtt, csodálatos kollégának tartom. Miklósa Erikával és Ramón Vargasszal még nem találkoztunk a színpadon, de mindkettejüket ismerem, művészileg és emberileg egyaránt kiváló személyiségek. A veszprémi koncertünk afféle baráti összejövetelnek ígérkezik.
- Nemrég azt nyilatkozta, hogy ezentúl kitüntetett alkalmakra hagyja az éneklést, igazán karmester minőségében szeretne kiteljesedni.
- Eredeti képesítésem szerint karmester volnék, aki mellesleg énekel. Sok minden érdekel, és tulajdonképpen egyazon dolognak a különböző területeivel foglalkozom. Hittel, kitartással, szorgalommal, tehetséggel igyekszem szolgálni a szerzőket, a műveket, a színházat. Énekesként csak magamért vagyok felelős. Karmesterként mindenkiért. Ha egy énekes indiszponált, rosszul végzi a dolgát, a kollégái meg a közönség is szenved, de ettől még az előadás megy tovább. Ha egy karmester teszi ugyanezt, az kész katasztrófa. De az érem másik oldalához tartozik, hogy egy kvalitásos zenekar megoldja a problémát, kijavítja a dirigens által elkövetett hibákat. Sok év kemény munkája, tapasztalata van abban, hogy nem csak a megszokott szerepkörömben merek kiállni a közönség elé. Az élet túl rövid, a zeneirodalom meg túl gazdag ahhoz, hogy ne a saját utamat járjam benne.
- A klasszikus zene lázadójának is nevezik. Egyszerre készít meta-showkat, rendez, díszletet- jelmezt tervez, komponál. Szereti feszegetni a határokat?
- A művészetben nincs helye a skatulyáknak. Képesség és mondanivaló alapján dolgozom. A bennem élő rendező az avatott énekesből merít, a bennem élő énekes a karmesterből táplálkozik, a dirigens énem éppúgy zenei történeteket mesél, mint az énekes.
- Emblematikus szerepe az Otello, azt szokta mondani, hogy a velencei mór megformálása adja a legnagyobb kielégülést. Milyen értelemben?
- Az egyik mesterem húsz évvel ezelőtt, amikor először öltöttem magamra Otellót, felhívta rá a figyelmemet, hogy Otellót énekelni olyan, mint a legkiválóbb minőségű bort inni. Apránként lehet csak kortyolgatni, mert megszédül tőle az ember. Igaza volt. Hasonló élményt jelentett, amikor Bach h-moll miséjét vagy Beethoven IX. szimfóniáját először vezényeltem. A legnagyobb mesterműveknél mindig van egy „előtte és utána” állapot, az eufória, a kiváltság szavakkal le nem írható állapota, hogy megszólaltathatod őket.
- Miben változott az évek során az Otello előadásmódja, az értelmezése?
- Egy példával élve, fiatalabb koromban őszre festették a hajamat meg a szakállamat, hogy úgy nézzek ki, mint egy ötvenes férfi. Manapság már nincs rá szükség, és ez oly sok mindent megmagyaráz. Az egyik legszebb dicséretet, amit az utóbbi években kaptam arra vonatkozott, hogy a testbeszédem mennyit fejlődött, és ezáltal a karakter is rengeteget gazdagodott. Ma már sokkal többet tudok arról a férfiról, akit megedzett az élet, a becsületről, árulásról, hiszékenységről. Pláne amióta rendezem is az Otellót. Nem hiszem, hogy valaha véglegesen megfejtem őt, de egyre mélyebben érzem belülről. Az úgy teszek, mintha érteném mit éreztől eljutottam az érzem amit érezig.
- Tavaly nagy elismerést szerzett a bonni és a Monte Carló-i operában bemutatott Peter Grimessel a saját rendezésében és interpretálásában. Britten zenedrámájáról eddigi pályafutása legnagyobb kihívásaként beszélt.
- A pályafutásom legnagyobb kihívása maga a pályafutásom. Hogy tudjam folytatni, friss és hajlékony maradjon a hangom, beérjek rendezőként, elfogadjanak zeneszerzőként. Ami Peter Grimes-et illeti, jó ideje mondogattam mindenhol, hogy mennyire szeretnék megbirkózni vele; a nyelvezete, a zenéje, az esztétikája annyira eltérő attól, amit eddig csináltam. Olyan érzés, mintha mindent a nulláról kellene kezdeni.
- Mi hiányzik még a repertoárjából?
- Néhány bariton szerepben szeretnék megmártózni, méghozzá rövid időn belül, amikor még könnyen el tudom énekelni a tenor repertoárt, hogy elkerüljem a rosszindulatú összehasonlításokat más művészekkel, meg az olyan jellegű megjegyzéseket, mint:” Biztos, azért váltott, mert már képtelen kiénekelni a magasabb hangokat!” Amióta létezik az opera műfaja, tudatlanságból és legendából terjeng ez a hiedelem. Emellett nagy álmom, hogy prózai színészként is kipróbálhassam magam színpadon, filmen egyaránt. De ki tudja, mit hoz a jövő.
Ma sugározza a Bartók Rádió, 21:29 – 22.00
Arckép
José Cura énekművész
Beszélgetőtárs-szerk.: Becze Szilvia
(Ism. hétfő, 9.30)
Tökmindegy. Mindkettő mar. Mint a nők.
Melyik a sav és melyik a bors?
Nő és szerelem - az élet sava-borsa, kvintesszenciája, az élet operájának operája. Sajnálom, hogy Nálad kimaradt.
Tényleg már csak ez a primitív, régi lemez marad: nő és szerelem? Ez az érvrendszer? Nevetséges.
Kár a gozért kedves Lajos, Evidens, hogy a holgy szerelmes az oszulo férfiúba.
Se kedvem, se időm nincs egy másodvonalbeli, kiöregedett tenorista viselt dolgaival foglalkozni.
?? Érdekes, hogy így menekülsz a kelepcéből.
Kedves Ametiszt, lehetne vitatkozni azzal, amit írsz. Ám tömör véleményem: ha egy C. kaliberű ember feltesz a honlapjára egy idézetet, ahol da Vincihez hasonlítják - az komoly szereptévesztési zavarra, hogy ne írjam, pszihiátriai gondokra utal.
Kedves Lajos!
Pedig épp arra kérlek, mivel újságíróként működsz időnként és ilyetén hiteles információk közlése a feladatod, hogy nézz utána annak, amit közölni akarsz, mielőtt rosszindulatúan valótlanságot állítasz valakiről. Még ha egy hivatkozásban olvastad is,de azt a feltételezést, hogy ő állította magáról, már te teszed hozzá vagy a szintén rossz forrásod: A hivatkozott mondat "Besides being one of the world’s greatest tenors, José Cura is a polymath, a Leonardo da Vinci of our time" egy elég nívós szakmai portál kritikájában jelent meg a stockholmi Bohémélet rendezéséről írt kritikában (Seen & Heart International, November 2015). Cura nem tett mást, mint beidézte ezt a mondatot a honlapján a forrással együtt.
Kedves Ametiszt, egy hivatkozásban olvastam így. Sokkal fontosabb dolgaim vannak, semmint hogy C. honlapját olvasgassam. Főleg azután, hogy prágai cirkuszairól is meséltek.
Kedves Lajos! Ne ferdíts! Cura honlapján egy kritikust idéz, ott a hivatkozás is. A stockholmi Bohélet rendezése kapcsán.
JOSÉ CURA, MIKLÓSA ERIKA, RAMÓN VARGAS ÉS ROST ANDREA IS FELLÉP A VESZPRÉMFESTEN
Szinhaz.org., 2018 MÁRCIUS 28. SZERDA, 8:23
"José Cura, Miklósa Erika, Ramón Vargas és Rost Andrea is fellép a jubiláló, 15 éves VeszprémFest nagyszínpadán július 11. és 14. között.
Az opera műfaja hat év után tér vissza a rendezvényre, és ebből az alkalomból négy olyan sztár ad koncertet július 13-án a História Kertben, aki az eddigi VeszprémFesteken már szerepelt – mondta Mészáros Zoltán, az esemény ügyvezető igazgatója a keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Jelen volt José Cura világhírű argentin tenor, aki kiemelte: Veszprém nemcsak zenei, hanem személyes okokból fontos számára, hiszen a város díszpolgára. “Hatalmas fejlődést látok a fesztiválon másfél évtized alatt, látványos, ahogy a kultúra kiépült a városban”. A korunk egyik legnagyobb tenorjának tartott, 55 éves José Cura, aki március 29-én a Müpában is énekel, már a VeszprémFest nyitókoncertjén, 2004. augusztus 1-jén színpadra lépett, akkor a Nemzeti Filharmonikusokat Kocsis Zoltán vezényelte.
Immár negyedszer lesz hallható a VeszprémFesten Miklósa Erika, aki 2006-ban debütált a rendezvényen az Éj királynője szerepében. Az operaénekesnő szólt arról, hogy Rost Andreával és Curával sem lépett még így együtt színpadra. Rost Andrea Verdi Rigolettójának Gilda szerepe, 13 év után után énekel újra a VeszprémFesten, akkori partnere, a mexikói születésű tenor, Ramón Vargas Miklósa Erikával együtt énekelt a 2008-as operagálán is.
“Mozart, Puccini, Verdi, Donizetti, Bernstein műveinek népszerű áriái szerepelnek az idei operaest programjában. A Magyar Állami Operaház zenekarát Kocsár Balázs fogja vezényelni” – mondta Bátor Tamás, a VeszprémFest operaprogramjának művészeti vezetője, a Müpa koprodukciós programigazgatója."
És még szerény is, mint Marton Éva szokott lenni :-).
Es jobb rendezo mint Ponelle, Visconti meg Carsen egyutt. Mikor Pozsonyban Caniot probált, harsányan elutasította a rendezo instrukcioit mondván, hogy a legjobb , a szerep kisujjában van.
Cura sajat honlapjan nyilvanvalo szerenysegrol tesz emlitest, amikor csak da Vincihez hasonlitja magat, termeszetes, hogy nem akar az ontomjenezes vadja ala kerulni.
Igy nekem kell hozza tennem: intellektusa Einsteinevel vetekszik, jobban vezenyel, mint Toscanini es Carlos Kleiber egyuttesen, poemai villoni melyseguek, mar szaz eve is gyorsabban lefutotta a szaz metert, mint Nurmi. Es most a Miss Pecs 2018 cimre hajt, biztos ebben is sikere lesz.
A José Cura zenei világa koncert 2018. március 29-én Budapesten a MÜPA-ban kerül megrendezésre.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – ma este fél 8:
Fellépnek: José Cura, Váradi Zita, Simon Krisztina, Horváth István, Bakonyi Marcell
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Pad Zoltán, Matos László)
Vezényel: José Cura, Mario De Rose
Műsoron:
JOSÉ CURA: Modus
JOSÉ CURA: Magnificat
JOSÉ CURA: Ecce homo
„José Cura a világ legnagyobb tenorjainak egyike, de igazi polihisztor is - korunk Leonardo da Vincije” - olvasható a tenor honlapján. És valóban: az argentin énekes egyre gyakrabban hódol másik nagy szenvedélyének, a dirigálásnak, és komponál is.
A hangverseny lehetőséget ad arra, hogy José Cura teljes zenei világában elmerüljünk - miközben megszólal három legjelentősebb oratorikus műve. A Modust és a Magnificatot ő maga vezényli, az Ecce Homóban pedig Krisztus szerepét énekli. A Salva Vita Alapítvány létrejötte huszonötödik évfordulójának tiszteletére rendezett koncerten Cura a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, Énekkarával és Gyermekkórusával, négy kiváló énekes szólistával, Váradi Zitával, Simon Krisztinával, Horváth Istvánnal és Bakonyi Marcellel, valamint az Ecce homót dirigáló Mario De Roséval osztja meg a színpadot.
Az Ecce homót Cura 1989-ben írta, miután a kórus tagjaként részt vett egy Máté-passió-előadásban. „Az élmény szabályosan sokkolt, s ez megismétlődött, amikor magam is vezényeltem a művet. Elhatároztam, hogy én is írok valamit bibliai témára, de nem operát, hanem olyasmit, ami még drámaibb, és a ma emberéhez szól. Végül ahhoz a kétezer évvel ezelőtti történethez nyúltam, amelyben Krisztust bűnözőnek nyilvánították.”
„Huszonöt éves voltam, amikor a pápa meghirdette Mária évét. A feleségem éppen harmadik gyermekünket várta. Eszembe jutott, hogy Mária még tinédzser volt, amikor szült, bizonyára sokkolhatta ez az egész történet.” A Magnificat úgy kezdődik, hogy Mária egyedül ül a sivatagban. Cura üzenete így foglalható össze: amíg egyedül van valaki, semmire sem képes. Ahhoz, hogy megvalósítson valamit, összefogásra van szükség.
A Modus ősbemutatója Prágában volt - a művet a cseh főváros, pontosabban a középkori Prága ihlette. A tízperces darabban, amelyet Cura maga hangszerelt, a városról szerzett inspiráló benyomásait összegzi.
/http://www.kulturaonline.hu/
543
Bartók Rádió sugározza ma délután
14.10 – 15.00 Rost Andrea és José Cura áriaestje
Km. a Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán és José Cura
1. Leoncavallo: Bajazzók - Prológ (Cura, vez. Berkes)
2. Verdi: Otello - Ave Maria (Rost, vez. Berkes),
3. Puccini: Tosca - Levélária (Cura, vez. Berkes),
4. Gounod: Faust - Ékszerária (Rost, vez. Berkes),
5. Puccini: Turandot - Kalaf áriája III. felv. (Cura, vez. Berkes),
6. Verdi: A végzet hatalma - Nyitány (vez. Cura),
7. Verdi: Traviata - a) Szerelmi kettős, b) Bordal (Rost, Cura, vez. Berkes),
8. Lennon-McCartney: Yesterday (Rost, Cura, vez. Berkes),
(Győri Audi Aréna, 2015. május 3.)
[url] http://www.mediaklikk.hu/video/jose-cura-es-maho-andrea-koncert-januar-18-an-1940-tol-az-m5-on/; José Cura és Mahó Andrea koncert felvétele 2017. január 18-án 19:40-től az M5-ön [/url] (80 perc) Special Crossover Concert Vendég: Miller Zoltán A zenei alapot a Hungarian Studio Orchestra biztosította. Közreműködött egy 60 fős gyerekkórus is. 2015. február 21., Papp László Budapest Sportaréna Rendező: Szurdoki Erika
Vagy legalabb Bo Derek lenne a cimszerepben! (Persze 40 evvel korabbi valtozataban).
Medvetánc alla spagnola.
Bezzeg, ha táncolná...;-)
Meg dogivel kaphatok jegyek Cura ket decemberi pragai koncertjere! Es elvezenyli a Bolerot is!
Szerintem a rendező se tudta pontosan, hogy miről szól a darab. Előzőleg az Operában láthattuk, hogy Hunding fütyül Wotanra, és meghalás helyett szépen kisétál a színpadról. Itt meg Desdemona tette ugyanezt.
De egyedül a Bosszúkettős túl gyors! 1997-en nem én léptem túl, hanem Cura. Amit nem reméltem már!
Megnéztem a kétszeres tempóban elővezetett Bosszúkettőst, amelynek így semmi súlya. Más opera. Így van az, ha az énekes 100 %-ra feltöltött légzőpalackok helyett csak 50 %-kal üzemel.
Kedves Márta! Örülök, hogy végre túllépett 1997-en! De most egy kicsit lemaradt. Olvassa el a Momuson folytatott polémiánkat a 486-os bekezdéstől anno március(kritika versus live élmény + a szokásos elfogult hozzászólások. A belinkelt youtube-nál sokkal jobb minőségben (nem kalóz videón) lehetett látni a Classicán és egy ideig a Sonostream TV-n (5 EUR)is ezt. Ez a rendezés (bár élőben elég idegesítő volt) azóta is kísért, sok érdekes gondolatokat is ébresztve az emberben.Sajnos még nem találtam olyan írást erről, ami jobban a közelébe férkőzött volna .. Viszont azóta egyre jobban hiszem, ha Desdemonát más énekli, az egész előadás "hivatalos fogadtatása" teljesen más lett volna (és Cura Otellója is).
https://www.youtube.com/watch?v=sdfAq-14jG0&t=3943s Hát, nekem is voltak fenntartásaim Curával, különösen az utóbbi időben, de ez az idei Otellója szenzációs! Bárki bármit mondjon. Thielemann fantasztikusan vezeti az előadást, Alvarez nagyszerű hangú Jago, és jók a többiek is. Őszintén szólva nem reméltem, hogy Cura még képes ilyen elmélyült, Otellót énekelni, ilyen jó hangi formában. Bravo!
Még mindig kevésbé rossz, ha beszél, mintha énekelne.
[url] http://mno.hu/grund/jose-cura-zenevel-atitatott-vilaga-1337776; José Cura zenével átitatott világa - interjú [/url] MNO.hu, Kiss Eszter Veronika, 2016. április 16., szombat 16:00 William Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából José Cura április 23-án Győrben, a Győri Filharmonikus Zenekar meghívására koncertszerű előadásban vezényli Verdi operáját, az Otellót. A világhírű argentin énekes, zeneszerző és karmester az előadásra készülve Budapesten próbált a Nemzeti Énekkarral és interjút adott a Magyar Nemzetnek.
Ezt honnan tudod? Igen, 23-án Boccanegrát nézek Domingoval Barcelonában.
Na, akkor én utazok külföldre.
[url] http://mno.hu/grund/jose-cura-mar-magyarorszagon-van-1337622; José Cura már Magyarországon van [/url] MMO.hu, 2016.04.15. „Budapesten próbált a Nemzeti Énekkarral José Cura, a világhírű énekes-karmester csütörtökön. Az április 23-i, győri Otello-előadásra készülnek. A Maestro a Győri Filharmonikus Zenekar meghívására koncertszerű előadásban dirigálja a Verdi-művet, amelynek címszerepével annak idején maga is befutott, és amelyet Buenos Airesben rendezett is. Most ugyan rendezéssel nem készült, de minimális mozgásokat beillesztett a színpadképbe, amelynek látványvilága szintén az ő munkája. José Curával készült interjúnkat, amelyben többek között a reneszánsz életszemlélet jelentőségéről és az Otello pályáján betöltött szerepéről is beszél, szombaton olvashatják itt, a Kultúrgrundon.”
Helyesbítés az előbbihez: a Bartók adó, 2013. február 13., 12.05 – 13.10 között sugározta már a koncert hangfelvételét.
két év után ma ismét leadja a rádió a 2002-es szilveszteri koncertet - részleteket Bartók Rádió, 20.59 -22.00 Hangverseny a Magyar Állami Operaházban - részletek "Európa Gála Budapest 2002" - Szilveszteri Bál az Operaházban Az "est sztárvendége" az argentin származású énekes karmester, José Cura. A Budapest Filharmóniai Társaság zenekarát José Cura vezényelte. (Amikor ő énekelt, akkor Szennai Kálmán vezényelt.) Az ünnepi koncerten az Operaház színpadán fellépett Sümegi Eszter, Bándi János és maga José Cura is, valamint az Operaház balett-szólistái. 1. Johann Strauss: A denevér - Nyitány és Csárdás (Sümegi) 2. Panizza: Aurora - Intermezzo (Cura, vez. Szennai) 3. Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo 4. Johann Strauss: Mennydörgés és villámlás – gyorspolka 5. Lehár: A víg özvegy - Szerelmi kettős „Ajk az ajkon…” (Sümegi, Bándi) 6. Kálmán: Marica grófnő - Marica belépője (Sümegi) 7. Verdi: Traviata - a) Az I. felvonás előjátéka, b) Brindisi (Sümegi, Bándi) 8. Puccini: Turandot, Kalaf áriája (Cura, vez. Szennai) 9. Johann Strauss: Éljen a magyar – polka (Ism. április 23., 13.59)
Na jó, késő van, minden második "érdekes"-t húzzatok ki gondolatban.
Megnéztem az Otellot. Érdekes módon úgy találtam, a rendezője lopott egyet-mást Podától. :-) Amúgy érdekes, noha cseppet sem konvencionális rendezés. Carlos Alvarez szerintem jó volt, kivéve érdekes módon a Credoban, valamiért az tetszett legkevésbé. Röschmann az elején kifejezetten tetszett, aztán a második felvonástól úgy találtam, szükségtelenül forte énekli az összes magas hangot, nemcsak forte, de kifejezetten hisztérikusan. Ezt nem tudom mire vélni. A hangszíne számomra ideális Desdemona-hang lenne, ha nem visongana folyton folyvást. Hozta a karaktert, amit ebben a verzióban kellett. Érdekesebb volt, mint az átlag "vittima innocente". Sok szempontból meg tudom érteni azokat, akiknek nem tetszik Cura Otelloja, mert ez az alakítás nagyon szubjektív. Hasonlít ahhoz, amit nálunk játszott, a kevés mozgással. Vokálisan úgy tudnám értékelni, hogy legfőbb probléma a legatok hiánya. Szaggatottan énekli a szerepet, nem tartja ki a hosszú hangokat a megfelelő időtartamig. Sokkal fegyelmezettebben énekel, mint nálunk, ahol totál átírta a kottát. Amit még fel lehet neki róni, az a szokásos probléma: passaggio. Nála ezek a hangok kicsit pozíció fölé kerülnek, úgy érzem, kicsit túl vannak vibrálva, ezzel oldja meg, hogy a fölötte levő hangok ne essenek hátra. Azok nem is esnek, de a váltóhangok furcsán szólnak. Meg lehet szokni. Szerintem sose volt ez énektechnikailag megoldva nála. Viszont: bevallom, nekem akár prózában is előadhatná, annyira szeretem a szerepfelfogását. Annyira tetszik a játéka. Nagyon átélt és szuggesztív. Lehet, hogy megvan a maga közönsége, van, akire ez hatástalan. Én nem cserélném el öt darab tökéletesen éneklő -nem hiszem, hogy van ilyen - de kevésbé intenzív játékú Otellora. Ez van.
Köszönöm. Beteszem a linket, egyszerűbb rákattintani... [url] http://revizoronline.com/hu/cikk/6017/jose-cura-az-otelloval-ter-vissza-gyorbe/?cat_id=6&first=0; Link [/url] „SZOROS PARTNERSÉG ALAKULT KI KÖZTÜNK” José Cura az Otellóval tér vissza Győrbe Revizoronline, 2016.03.23.
Akkor álljon már itt egy többet mondó link egy személyes interjúval: http://revizoronline.com/hu/cikk/6017/jose-cura-az-otelloval-ter-vissza-gyorbe/?cat_id=6&first=0
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/03/24/jose_cura/; José Cura Győrben ünnepli Shakespeare-t [/url] FIDELIO/MTI, 2016.03.24. 14:26
Ja, és sok locsolkodót Önnek. Nem vagyok gonosz. Nem Krasznaja Moszkvával.
Tegnap is leadta. A III. felvonásbeli Otello-ária kapcsán jutott eszembe a néhai Alan Blyth sok évtizeddel korábbi véleménye, persze egy másik Otello-felvétel kapcsán, "this is the way, how this aria should not be sung".
