308 Momo 2013-12-05 17:29:16 [Válasz erre: 307 Momo 2013-12-05 17:27:29]
Egyébként nekem nincs vele semmi bajom, csak nem tenném oda a legnagyobbak mellé.
Egyébként nekem nincs vele semmi bajom, csak nem tenném oda a legnagyobbak mellé.
307 Momo 2013-12-05 17:27:29 [Válasz erre: 306 Cilike 2013-12-05 17:09:52]
Hát azért, szerintem aki nem tud 4-5 jobb tenoristát mondani Curánál, az vagy elfogult, vagy nincs egészen képben. (Hozzáteszem az is értékmérője a dolognak, hogy mennyire tartós egy énekes jó teljesítménye.)
Hát azért, szerintem aki nem tud 4-5 jobb tenoristát mondani Curánál, az vagy elfogult, vagy nincs egészen képben. (Hozzáteszem az is értékmérője a dolognak, hogy mennyire tartós egy énekes jó teljesítménye.)
306 Cilike 2013-12-05 17:09:52
Ha valaki szigorúan nézi, akkor igen. Viszont, Cura is karizmatikus személyiség, megkockáztatom, erősebb kisugárzása van, mint mondjuk Carrerasnak, vagy Pavarottinak. Pavarotti technikailag volt perfekt, magam sosem rajongtam a hangszínéért. Carrerasnak tán 10 jó éve volt, Domingo pedig nagy egyéniség, viszont Curához hasonlóan technikailag hiányosságokat mutat fel. Szóval annyira azért nem hülyeség. Magam részéről többre tartom Kaufmannt a 3 tenornál.
Ha valaki szigorúan nézi, akkor igen. Viszont, Cura is karizmatikus személyiség, megkockáztatom, erősebb kisugárzása van, mint mondjuk Carrerasnak, vagy Pavarottinak. Pavarotti technikailag volt perfekt, magam sosem rajongtam a hangszínéért. Carrerasnak tán 10 jó éve volt, Domingo pedig nagy egyéniség, viszont Curához hasonlóan technikailag hiányosságokat mutat fel. Szóval annyira azért nem hülyeség. Magam részéről többre tartom Kaufmannt a 3 tenornál.
305 Momo 2013-12-05 16:57:47 [Válasz erre: 304 Ametiszt 2013-12-05 15:52:21]
Ez a "negyedik tenor" egy kicsit erős szerintem.
Ez a "negyedik tenor" egy kicsit erős szerintem.
304 Ametiszt 2013-12-05 15:52:21
Argentin dalok José Curától 2013. december 4., szerző: Kiss Eszter Veronika A negyedik tenorként is méltatott José Cura jótékonysági koncertet adott Budapesten. Emlékezetes este volt. José Cura holnap, december 5-én ünnepli 51. születésnapját. Ez persze csak mellékes szál, de nem elhanyagolható, hiszen az ünnepnap ellenére ideutazott Magyarországra, hogy segítse a Salva Vita Alapítvány munkáját, és felhívja a figyelmet a fogyatékosok munkába állásának, önállósodásának problémáira a fogyatékkal élők világnapján. Ráadásul nem szokványos operagálával érkezett tegnap, december 3-án a Művészetek Palotájába, hanem egy csendes, kedves és intim kamaraműsorral, ráadásul argentin dalokkal. Elhozta egyik szerzeményének részletét is, és bár maga úgy fogalmazott, hogy öreg korára talán eljut arra a felismerésre, hogy senki sem kíváncsi a műveire, ebben biztosan tévedett. Talán azért is kezdeném mindjárt ezzel a dallal, ami egy Pablo Neruda-vers megzenésítése, mert szokatlanul erős hatású mű volt ez a melankolikus, keserédes, argentin folklóron alapuló, az elmúlásról szóló ihletett, költői hangvételű szövegekre komponált dalest végén. A Pensé morir hét dalból álló ciklus, ez a dalciklus pedig egy dráma része, amelyben a negyven éve elhunyt chilei költő és felesége, Matilde beszélgetnek. A történet Matilde emlékeiben játszódik, Neruda pedig versekkel válaszol kérdéseire. Érdekes lenne az egész ciklust megismerni, hiszen a Pensé morir rendkívül drámai, egészen operaszerű megoldásai szemmel láthatóan az egész közönségre nagy hatást tettek. Nagy kaliberű zeneszerző lehetne José Cura, ha több időt tudna szánni a komponálásra. Persze, előnyére válik, hogy egyszerre énekes, karmester és zeneszerző, nem kategorizál, számára egy népdal éppen olyan fontos, mint egy nagyária, és gyakran ad ráadást operaesten is argentin népdalokból. Érdekes volt azt is látni, amikor a Kreol misét vezényelte, hogyan egyesíti egy személyben a karmestert és a szólistát. Visszatérve a műsor első felére, ahol az argentin zongorakíséretes dalok szóltak: ezt a kamarazenei arcát eddig nem ismertem José Curának. Talán egyszerűbbnek tűnhet egy ilyen kis dalocska eléneklése, amelyben nincs nagy technikai akadály, mint mondjuk címszerepben színpadra állni egy komoly és hosszú operában, azonban egyáltalán nem könnyű, sőt sokkal nehezebb egy pár perces dalban átadni a mondanivalót színpadi kellékek és hosszú kifutás híján. José Curának azonban mindez olyannyira könnyen megy, hogy szinte tolmács nélkül is értjük a mondanivalót, bár hozzá kell tennem, hogy a versek magyar felolvasása tényleg sokat tett a dalok megértéséhez. Olyannyira misztikus világ rajzolódott ki az argentin versekből, hogy az ember kedvet kapott az alaposabb megismerésükhöz. Hozzá kell tegyük, hogy Bizják Dóra zongoraművész nagyszerű kamarapartnernek bizonyult, a műsorválasztás pedig José Cura rendkívüli műveltségéről és tudatosságáról árulkodik. A második részben a Kreol mise és a karácsonyi dalokat tartalmazó Navidad Nuestra szólt. Mindkettő a néhány éve elhunyt Ariel Ramírez szerzeménye, és mindkettő különlegessége, hogy szólóra és kórusra írt kíséretét eredeti argentin népzenei banda látja el. A Los Calchakis tagjai már 45 éve zenélnek együtt, legidősebb tagjuk 83 éves, és minden porcikájukban él és mozog a muzsika. Különleges hangszerekkel érkeztek: a charango egy kisgitár, amelynek testét egy teknősszerű állatból is készítik; a kena egy indián furulya; a sziku az ismert pánsíp, a bombo leguero pedig egy dob, amelyből a leguero szó hét kilométert jelent, ekkora távolságig tudtak ugyanis egykor ezzel a hangszerrel jelezni egymásnak az indiánok. Poncsóban állt ki maga José Cura is, és igyekezett táncra perdíteni a Budapesti Monteverdi Kórust, azonban ők annyira mégsem vették át ezt a latinos életérzést, és ez sajnos kissé visszafogta a koncert második részét. Biztos vagyok benne, hogy más országokban a közönség is állva táncolt volna, nálunk mindenki illedelmesen ült a helyén – erről a különbségről egyébként már több zenész is beszámolt. A Navidad Nuestra ennek ellenére szép és az első részhez illő méltó befejezés volt, amely az adventi időszakban a kellő karácsonyi hangulatot is megteremtette. (Magyar Nemzet) A koncert szem és fültanújaként hozzáteszem a fenti kritikához, hogy a Budapesti Monteverdi Kórus (karigazgató: Kollár Éva) kiemelkedőt teljesített a két nagyon nehéz argentin zeneműben énekkarként. Egyáltalán nem voltak ezek könnyű darabok, és igazán embert próbáló feladatot jelentett ebben a számunkra ismeretlen zenei közegben mégis hitelesen előadni a két művet, úgy, hogy a szólista-karmesterrel (José Cura) és az öttagú népzenei együttessel (Los Calchakis) és egzotikus hangszereikkel együtt, egy kerek egészként, sikeres és élvezetes produkciót tudtak nyújtani. Nagyon tisztán és koncentráltan énekeltek, bravúros ritmus és szólamkezelések, váltások, gyönyörű volt az összhang, a nehéz lezárások vagy indítások kezelése, ami a MÜPA kiváló akusztikájában még jobban felerősödött. Ihletett és a művek üzenetéhez méltó előadás volt. Együtt lélegeztek és mozogtak – amennyire lehetett - pl. a zongora takarásában vagy a pódium hátsó extra széksorai előtt szorongva – a Maestroval, beérett a közös munka gyümölcse. Egyáltalán nem hiányoltuk a táncra perdülést, a MÜPA nagy és kényelmes székeibe süppedve is lelkesen vertük kezünkkel és lábunkkal taktust, mikor a zene ezt kívánta. Én még órákig elhallgattam volna őket.
Argentin dalok José Curától 2013. december 4., szerző: Kiss Eszter Veronika A negyedik tenorként is méltatott José Cura jótékonysági koncertet adott Budapesten. Emlékezetes este volt. José Cura holnap, december 5-én ünnepli 51. születésnapját. Ez persze csak mellékes szál, de nem elhanyagolható, hiszen az ünnepnap ellenére ideutazott Magyarországra, hogy segítse a Salva Vita Alapítvány munkáját, és felhívja a figyelmet a fogyatékosok munkába állásának, önállósodásának problémáira a fogyatékkal élők világnapján. Ráadásul nem szokványos operagálával érkezett tegnap, december 3-án a Művészetek Palotájába, hanem egy csendes, kedves és intim kamaraműsorral, ráadásul argentin dalokkal. Elhozta egyik szerzeményének részletét is, és bár maga úgy fogalmazott, hogy öreg korára talán eljut arra a felismerésre, hogy senki sem kíváncsi a műveire, ebben biztosan tévedett. Talán azért is kezdeném mindjárt ezzel a dallal, ami egy Pablo Neruda-vers megzenésítése, mert szokatlanul erős hatású mű volt ez a melankolikus, keserédes, argentin folklóron alapuló, az elmúlásról szóló ihletett, költői hangvételű szövegekre komponált dalest végén. A Pensé morir hét dalból álló ciklus, ez a dalciklus pedig egy dráma része, amelyben a negyven éve elhunyt chilei költő és felesége, Matilde beszélgetnek. A történet Matilde emlékeiben játszódik, Neruda pedig versekkel válaszol kérdéseire. Érdekes lenne az egész ciklust megismerni, hiszen a Pensé morir rendkívül drámai, egészen operaszerű megoldásai szemmel láthatóan az egész közönségre nagy hatást tettek. Nagy kaliberű zeneszerző lehetne José Cura, ha több időt tudna szánni a komponálásra. Persze, előnyére válik, hogy egyszerre énekes, karmester és zeneszerző, nem kategorizál, számára egy népdal éppen olyan fontos, mint egy nagyária, és gyakran ad ráadást operaesten is argentin népdalokból. Érdekes volt azt is látni, amikor a Kreol misét vezényelte, hogyan egyesíti egy személyben a karmestert és a szólistát. Visszatérve a műsor első felére, ahol az argentin zongorakíséretes dalok szóltak: ezt a kamarazenei arcát eddig nem ismertem José Curának. Talán egyszerűbbnek tűnhet egy ilyen kis dalocska eléneklése, amelyben nincs nagy technikai akadály, mint mondjuk címszerepben színpadra állni egy komoly és hosszú operában, azonban egyáltalán nem könnyű, sőt sokkal nehezebb egy pár perces dalban átadni a mondanivalót színpadi kellékek és hosszú kifutás híján. José Curának azonban mindez olyannyira könnyen megy, hogy szinte tolmács nélkül is értjük a mondanivalót, bár hozzá kell tennem, hogy a versek magyar felolvasása tényleg sokat tett a dalok megértéséhez. Olyannyira misztikus világ rajzolódott ki az argentin versekből, hogy az ember kedvet kapott az alaposabb megismerésükhöz. Hozzá kell tegyük, hogy Bizják Dóra zongoraművész nagyszerű kamarapartnernek bizonyult, a műsorválasztás pedig José Cura rendkívüli műveltségéről és tudatosságáról árulkodik. A második részben a Kreol mise és a karácsonyi dalokat tartalmazó Navidad Nuestra szólt. Mindkettő a néhány éve elhunyt Ariel Ramírez szerzeménye, és mindkettő különlegessége, hogy szólóra és kórusra írt kíséretét eredeti argentin népzenei banda látja el. A Los Calchakis tagjai már 45 éve zenélnek együtt, legidősebb tagjuk 83 éves, és minden porcikájukban él és mozog a muzsika. Különleges hangszerekkel érkeztek: a charango egy kisgitár, amelynek testét egy teknősszerű állatból is készítik; a kena egy indián furulya; a sziku az ismert pánsíp, a bombo leguero pedig egy dob, amelyből a leguero szó hét kilométert jelent, ekkora távolságig tudtak ugyanis egykor ezzel a hangszerrel jelezni egymásnak az indiánok. Poncsóban állt ki maga José Cura is, és igyekezett táncra perdíteni a Budapesti Monteverdi Kórust, azonban ők annyira mégsem vették át ezt a latinos életérzést, és ez sajnos kissé visszafogta a koncert második részét. Biztos vagyok benne, hogy más országokban a közönség is állva táncolt volna, nálunk mindenki illedelmesen ült a helyén – erről a különbségről egyébként már több zenész is beszámolt. A Navidad Nuestra ennek ellenére szép és az első részhez illő méltó befejezés volt, amely az adventi időszakban a kellő karácsonyi hangulatot is megteremtette. (Magyar Nemzet) A koncert szem és fültanújaként hozzáteszem a fenti kritikához, hogy a Budapesti Monteverdi Kórus (karigazgató: Kollár Éva) kiemelkedőt teljesített a két nagyon nehéz argentin zeneműben énekkarként. Egyáltalán nem voltak ezek könnyű darabok, és igazán embert próbáló feladatot jelentett ebben a számunkra ismeretlen zenei közegben mégis hitelesen előadni a két művet, úgy, hogy a szólista-karmesterrel (José Cura) és az öttagú népzenei együttessel (Los Calchakis) és egzotikus hangszereikkel együtt, egy kerek egészként, sikeres és élvezetes produkciót tudtak nyújtani. Nagyon tisztán és koncentráltan énekeltek, bravúros ritmus és szólamkezelések, váltások, gyönyörű volt az összhang, a nehéz lezárások vagy indítások kezelése, ami a MÜPA kiváló akusztikájában még jobban felerősödött. Ihletett és a művek üzenetéhez méltó előadás volt. Együtt lélegeztek és mozogtak – amennyire lehetett - pl. a zongora takarásában vagy a pódium hátsó extra széksorai előtt szorongva – a Maestroval, beérett a közös munka gyümölcse. Egyáltalán nem hiányoltuk a táncra perdülést, a MÜPA nagy és kényelmes székeibe süppedve is lelkesen vertük kezünkkel és lábunkkal taktust, mikor a zene ezt kívánta. Én még órákig elhallgattam volna őket.
303 Ametiszt 2013-12-04 13:41:29 [Válasz erre: 302 Búbánat 2013-12-04 12:21:03]
Nagyon szép koncert és élmény volt, köszönet érte minden közreműködőnek.
Nagyon szép koncert és élmény volt, köszönet érte minden közreműködőnek.
302 Búbánat 2013-12-04 12:21:03 [Válasz erre: 301 Búbánat 2013-11-03 13:29:41]
[url] http://mno.hu/grund/jose-cura-jotekonysag-argentin-zenevel-1198806; José Cura: Jótékonyság argentin zenével [/url] MNO, 2013. december 4., szerda 08:32, frissítve: szerda 08:59 , szerző: Kiss Eszter Veronika José Cura, a világhírű tenor kedden este a Művészetek Palotájában ismét jótékonysági koncerttel támogatta a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megvalósítását, társadalmi beilleszkedésüket, önálló életvitelüket segítő, 20 esztendeje tevékenykedő Salva Vita Alapítványt, akikkel már öt esztendeje működik együtt. Bár a hangverseny nemes célokat szolgált, egyfajta kuriózum is volt: az operaénekes-karmester ugyanis nemcsak ebben a két ismert szerepkörében állt színpadra argentin zenei csemegéket felsorakoztató műsorában, hanem zeneszerzőként is bemutatkozott. Lapunk ebből az alkalomból beszélgetett vele a koncert előtt. „[…] – Öt éve és most is azonnal igent mondott az önt megkereső Salva Vitának. Mindenkinek igent mond, ha jótékonyságról van szó, vagy ez esetben a Salva Vita céljait találta feltétlen támogatandónak? – Ha segítségért fordulnak hozzám, akkor mindig igent mondok. Természetesen ezt megelőzően alaposan utánanézek az adott alapítványnak, hogy valóban komoly szervezetről van-e szó, vagy csak megpróbálnak hasznot húzni a nevemből. Kell az óvatosság: túl sok olyan alapítvány van manapság a világon, amelynek az adminisztrátorai palotákban élnek, Mercedesszel járnak és az első osztályon utaznak. Ha ilyen alapítvány kéri a segítségemet, mindig nemet mondok. – Folytatódik ez az együttműködés? – Nem zárkózom el, de azt sem tudom biztosan, egyáltalán élek-e még holnap, ezt csak a Jóisten tudja. – Amikor belépett a sajtótájékoztatóra, első szava az volt a Művészetek Palotája épületét illetően, hogy „hihetetlen”. Valóban akkora kuriózum ez Európa-szerte? – Európában nagyon kevés kivételtől eltekintve a színház- és koncerttermeket több száz évvel ezelőtt építették. Ez azt jelenti, hogy bár sok közülük nagyon szép építészeti alkotás és kiváló akusztikával rendelkezik, a befogadóképességet illetően legtöbbjük túlságosan kicsi. Az a fajta épület, mint amilyen a Művészetek Palotája, inkább Japánra jellemző. Ezért nagyszerű és felfoghatatlan érték Magyarország számára, és őszintén mondom: európai mércével mérve az, hogy egy ilyen óriási koncerttermet hozzanak létre az összes infrastruktúrával és technikával együtt, ideértve a próbatermektől a kiszolgálóhelyiségekig mindent, rendkívüli ritkaságnak számít. [...]”
[url] http://mno.hu/grund/jose-cura-jotekonysag-argentin-zenevel-1198806; José Cura: Jótékonyság argentin zenével [/url] MNO, 2013. december 4., szerda 08:32, frissítve: szerda 08:59 , szerző: Kiss Eszter Veronika José Cura, a világhírű tenor kedden este a Művészetek Palotájában ismét jótékonysági koncerttel támogatta a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megvalósítását, társadalmi beilleszkedésüket, önálló életvitelüket segítő, 20 esztendeje tevékenykedő Salva Vita Alapítványt, akikkel már öt esztendeje működik együtt. Bár a hangverseny nemes célokat szolgált, egyfajta kuriózum is volt: az operaénekes-karmester ugyanis nemcsak ebben a két ismert szerepkörében állt színpadra argentin zenei csemegéket felsorakoztató műsorában, hanem zeneszerzőként is bemutatkozott. Lapunk ebből az alkalomból beszélgetett vele a koncert előtt. „[…] – Öt éve és most is azonnal igent mondott az önt megkereső Salva Vitának. Mindenkinek igent mond, ha jótékonyságról van szó, vagy ez esetben a Salva Vita céljait találta feltétlen támogatandónak? – Ha segítségért fordulnak hozzám, akkor mindig igent mondok. Természetesen ezt megelőzően alaposan utánanézek az adott alapítványnak, hogy valóban komoly szervezetről van-e szó, vagy csak megpróbálnak hasznot húzni a nevemből. Kell az óvatosság: túl sok olyan alapítvány van manapság a világon, amelynek az adminisztrátorai palotákban élnek, Mercedesszel járnak és az első osztályon utaznak. Ha ilyen alapítvány kéri a segítségemet, mindig nemet mondok. – Folytatódik ez az együttműködés? – Nem zárkózom el, de azt sem tudom biztosan, egyáltalán élek-e még holnap, ezt csak a Jóisten tudja. – Amikor belépett a sajtótájékoztatóra, első szava az volt a Művészetek Palotája épületét illetően, hogy „hihetetlen”. Valóban akkora kuriózum ez Európa-szerte? – Európában nagyon kevés kivételtől eltekintve a színház- és koncerttermeket több száz évvel ezelőtt építették. Ez azt jelenti, hogy bár sok közülük nagyon szép építészeti alkotás és kiváló akusztikával rendelkezik, a befogadóképességet illetően legtöbbjük túlságosan kicsi. Az a fajta épület, mint amilyen a Művészetek Palotája, inkább Japánra jellemző. Ezért nagyszerű és felfoghatatlan érték Magyarország számára, és őszintén mondom: európai mércével mérve az, hogy egy ilyen óriási koncerttermet hozzanak létre az összes infrastruktúrával és technikával együtt, ideértve a próbatermektől a kiszolgálóhelyiségekig mindent, rendkívüli ritkaságnak számít. [...]”
301 Búbánat 2013-11-03 13:29:41
A Salva Vita Alapítvány jótékonysági rendezvényt szervez José Cura karmesteri és énekesi szereplésével 2013. december 3-án Budapesten a Művészetek Palotájában. "Az argentin José Cura eredetileg karmesternek készült, majd énekesként lett világhírű. Ezúttal mindkét szerepben megmutatkozik: szülőhazája muzsikáját hallhatjuk tőle autentikus tolmácsolásban. A műsor első részében felhangzó dalokat követően Ariel Ramírez legismertebb műve, a Kreol mise és a karácsonyi témájú Navidad Nuestra csendül fel. Az Andok népi dallamait kortárs zenei elemekkel ötvöző művek szólistája és karmestere José Cura lesz, akit a Párizsban működő argentin Los Calchakis zenekar kísér majd. A Salva Vita Alapítvány húsz éve támogatja a fogyatékos embereket abban, hogy megtalálják helyüket a nyílt munkaerő-piacon és a társadalomban. José Cura öt éve ajánlotta fel először, hogy segít ismertté tenni az alapítvány munkáját. "Az fogott meg az alapítványban - mondta el -, hogy nem merülnek el a sajnálatban. Épp ellenkezőleg: arra tanítják a fogyatékos embereket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt saját boldogulásuk érdekében. Munkájuk nyomán és biztatásuk eredményeképpen a fogyatékos emberek elhiszik, hogy ők is képesek dolgozni, és ezt bizonyítják is." Műsor: Argentin dalok Ariel Ramírez: Navidad Nuestra Ariel Ramírez: Kreol mise Közreműködik: Bizják Dóra - zongora, Budapesti Monteverdi Kórus (karigazgató: Kollár Éva), Los Calchakis Énekel és vezényel: José Cura
A Salva Vita Alapítvány jótékonysági rendezvényt szervez José Cura karmesteri és énekesi szereplésével 2013. december 3-án Budapesten a Művészetek Palotájában. "Az argentin José Cura eredetileg karmesternek készült, majd énekesként lett világhírű. Ezúttal mindkét szerepben megmutatkozik: szülőhazája muzsikáját hallhatjuk tőle autentikus tolmácsolásban. A műsor első részében felhangzó dalokat követően Ariel Ramírez legismertebb műve, a Kreol mise és a karácsonyi témájú Navidad Nuestra csendül fel. Az Andok népi dallamait kortárs zenei elemekkel ötvöző művek szólistája és karmestere José Cura lesz, akit a Párizsban működő argentin Los Calchakis zenekar kísér majd. A Salva Vita Alapítvány húsz éve támogatja a fogyatékos embereket abban, hogy megtalálják helyüket a nyílt munkaerő-piacon és a társadalomban. José Cura öt éve ajánlotta fel először, hogy segít ismertté tenni az alapítvány munkáját. "Az fogott meg az alapítványban - mondta el -, hogy nem merülnek el a sajnálatban. Épp ellenkezőleg: arra tanítják a fogyatékos embereket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt saját boldogulásuk érdekében. Munkájuk nyomán és biztatásuk eredményeképpen a fogyatékos emberek elhiszik, hogy ők is képesek dolgozni, és ezt bizonyítják is." Műsor: Argentin dalok Ariel Ramírez: Navidad Nuestra Ariel Ramírez: Kreol mise Közreműködik: Bizják Dóra - zongora, Budapesti Monteverdi Kórus (karigazgató: Kollár Éva), Los Calchakis Énekel és vezényel: José Cura
300 Búbánat 2013-09-26 12:51:10
300
300
298 Búbánat 2013-09-26 12:24:48 [Válasz erre: 297 Búbánat 2013-09-07 12:44:00]
Az Otelló újra a Mezzon, ma 17 órától: Cura, Krasimira Sztojanova, Lado Ataneli
Az Otelló újra a Mezzon, ma 17 órától: Cura, Krasimira Sztojanova, Lado Ataneli
297 Búbánat 2013-09-07 12:44:00
A Mezzo ma este (20:30) Verdi Otellóját közvetíti: Cura, Krasimira Sztojanova, Lado Ataneli
A Mezzo ma este (20:30) Verdi Otellóját közvetíti: Cura, Krasimira Sztojanova, Lado Ataneli
294 Búbánat 2013-08-20 11:53:02
Ma éjjel a televízióban: 2013. augusztus 20. (Kedd), DUNA Televízió 23:30 – 0.15 José Cura és Komlósi Ildikó Veszprémben Magyar koncertfilm, 46 perc, 2010 Rendező: Bárány László Operatőr: Csendes Zsolt, Kiss Sándor, Molnár Péter, Tokaji Zoltán Szerkesztő: Pistyur Veronika "A világ egyik legkeresettebb, sármos argentin származású tenorja, José Cura egy felejthetetlen koncerten lépett fel 2010-ben a VeszprémFest-en. Partnere a nemzetközi operaszínpadok egyik legjelentősebb magyar szopránja, Komlósi Ildikó volt. A két ragyogó művészt a New York-i Metropolitan operában Franco Zefirelli rendezése hozta össze először, egyfajta hazai premier is volt a felejthetetlen veszprémi este. A felvételen Cura, aki egy ponton a karmesteri pálcát is magához ragadja, Komlósi Ildikóval együtt interjúban mesél együttműködésükről és a koncert öröméről." Veszprém Aréna 7. Veszprémi Ünnepi Játékok 2010.július 30. Részletek: Leoncavallo, Ciléa, Mascagni, Saint-Saëns, Bizet és Puccini operáiból közreműködik: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Mario de Rose
Ma éjjel a televízióban: 2013. augusztus 20. (Kedd), DUNA Televízió 23:30 – 0.15 José Cura és Komlósi Ildikó Veszprémben Magyar koncertfilm, 46 perc, 2010 Rendező: Bárány László Operatőr: Csendes Zsolt, Kiss Sándor, Molnár Péter, Tokaji Zoltán Szerkesztő: Pistyur Veronika "A világ egyik legkeresettebb, sármos argentin származású tenorja, José Cura egy felejthetetlen koncerten lépett fel 2010-ben a VeszprémFest-en. Partnere a nemzetközi operaszínpadok egyik legjelentősebb magyar szopránja, Komlósi Ildikó volt. A két ragyogó művészt a New York-i Metropolitan operában Franco Zefirelli rendezése hozta össze először, egyfajta hazai premier is volt a felejthetetlen veszprémi este. A felvételen Cura, aki egy ponton a karmesteri pálcát is magához ragadja, Komlósi Ildikóval együtt interjúban mesél együttműködésükről és a koncert öröméről." Veszprém Aréna 7. Veszprémi Ünnepi Játékok 2010.július 30. Részletek: Leoncavallo, Ciléa, Mascagni, Saint-Saëns, Bizet és Puccini operáiból közreműködik: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Mario de Rose
293 márta 2013-07-22 01:10:05
A szegedi Otellója szörnyű volt. Nem elénekelni, hanem megúszni akarta a szerepet, Félt tőle, Aztán szenzációs Cavaradossit énekelt. De 1996-os torinói Otellója Abbadóval nagyszerű. Érdekes énekes.
A szegedi Otellója szörnyű volt. Nem elénekelni, hanem megúszni akarta a szerepet, Félt tőle, Aztán szenzációs Cavaradossit énekelt. De 1996-os torinói Otellója Abbadóval nagyszerű. Érdekes énekes.
292 Búbánat 2013-07-21 19:28:29 [Válasz erre: 291 Ametiszt 2013-07-21 18:43:10]
Nem a volt az érdekes. Hanem a miért? Csak találgatunk, Te is, én is...
Nem a volt az érdekes. Hanem a miért? Csak találgatunk, Te is, én is...
291 Ametiszt 2013-07-21 18:43:10 [Válasz erre: 290 Búbánat 2013-07-21 18:03:45]
Utolsó kísérlet Búbánatnak: 2008-2010: itt volt 2011: benne volt BP a fellépési naptárában a végsőkig, nem ő mondta vissza a fellépést, hanem a szervezők 2012: nem volt itt 2013: BP-n fog énekelni ld. még Bambu beírását (érstd: mindezek ellenére.) Mit kell még magyarázni?????
Utolsó kísérlet Búbánatnak: 2008-2010: itt volt 2011: benne volt BP a fellépési naptárában a végsőkig, nem ő mondta vissza a fellépést, hanem a szervezők 2012: nem volt itt 2013: BP-n fog énekelni ld. még Bambu beírását (érstd: mindezek ellenére.) Mit kell még magyarázni?????
290 Búbánat 2013-07-21 18:03:45 [Válasz erre: 287 Ametiszt 2013-07-21 14:28:18]
Leszűrve: sajnos, továbbra sincs válasz, az utóbbi években miért kerüli el Magyarországot Cura!
Leszűrve: sajnos, továbbra sincs válasz, az utóbbi években miért kerüli el Magyarországot Cura!
289 Bambu 2013-07-21 16:09:11 [Válasz erre: 284 Búbánat 2013-07-21 10:15:02]
A felsoroltak között állítólag van olyan város ahonnan még mindig tartoznak neki. Talán majd ha nálunk is mindig, mindenhol korrekten fizetnek, ő és más nagy művészek is gyakoribb vendégek lesznek.
A felsoroltak között állítólag van olyan város ahonnan még mindig tartoznak neki. Talán majd ha nálunk is mindig, mindenhol korrekten fizetnek, ő és más nagy művészek is gyakoribb vendégek lesznek.
288 telramund 2013-07-21 14:39:28 [Válasz erre: 285 Ametiszt 2013-07-21 12:02:12]
De még mindig nem olyan mocsokul alázták Curat ,mint tették ezt Kaufmannal. 2o évvel ezelőtt nagyon kedveltem.Sőt életem legjobb Vittoriáját is Curaval hallottam. De sajnos megpróbálta az operaéneklést úgy előadni,mintha az a legegyszerűbb dolog volna a világon és ebbe bizony a hangja kissé belefáradt.Aztán már hány éve énekel? Nekem a bécsi Adrea Chenierben volt borzasztó csalódás pár éve,azóta élőben nem hallottam.De létezik feltámadás!
De még mindig nem olyan mocsokul alázták Curat ,mint tették ezt Kaufmannal. 2o évvel ezelőtt nagyon kedveltem.Sőt életem legjobb Vittoriáját is Curaval hallottam. De sajnos megpróbálta az operaéneklést úgy előadni,mintha az a legegyszerűbb dolog volna a világon és ebbe bizony a hangja kissé belefáradt.Aztán már hány éve énekel? Nekem a bécsi Adrea Chenierben volt borzasztó csalódás pár éve,azóta élőben nem hallottam.De létezik feltámadás!
287 Ametiszt 2013-07-21 14:28:18 [Válasz erre: 286 Búbánat 2013-07-21 12:12:23]
Kedves Búbánat! Hát nem tudom én magyarul írtam és elég egyértelműen, szerintem abból nem az a következtetés amit te most leszűrsz, épp az ellenkezője, hiszen az élménynyújtás - épp ezért hívták sokszor - megtörtént már többször és a közelmúltban is mindkét területen. Ezekről lehetne személyesen is tájékozódni, a helyszínen, az előadás megtekintésével is, nem csak az internetről, ahol "sok mindent írnak". Sokan meg is tették, ezek az előadások mind a teltházas és sikeres produkciók voltak. És ne legyünk naívak, itt nem az illetékesek (az ki lenne?), meg a lázbahozás a fő kérdés, hanem az, van-e szponzor és pénz, no meg igazi akarat (meg sok egyéb más feltétel is) egy adott podukcióhoz egy adott időpontban. Lehetőség, potenciális alkalom sok lenne.
Kedves Búbánat! Hát nem tudom én magyarul írtam és elég egyértelműen, szerintem abból nem az a következtetés amit te most leszűrsz, épp az ellenkezője, hiszen az élménynyújtás - épp ezért hívták sokszor - megtörtént már többször és a közelmúltban is mindkét területen. Ezekről lehetne személyesen is tájékozódni, a helyszínen, az előadás megtekintésével is, nem csak az internetről, ahol "sok mindent írnak". Sokan meg is tették, ezek az előadások mind a teltházas és sikeres produkciók voltak. És ne legyünk naívak, itt nem az illetékesek (az ki lenne?), meg a lázbahozás a fő kérdés, hanem az, van-e szponzor és pénz, no meg igazi akarat (meg sok egyéb más feltétel is) egy adott podukcióhoz egy adott időpontban. Lehetőség, potenciális alkalom sok lenne.
286 Búbánat 2013-07-21 12:12:23 [Válasz erre: 285 Ametiszt 2013-07-21 12:02:12]
Kedves Ametiszt! (ál)kérdésem akkor lenne ál, ha előre tudnám a választ. De tényleg csak sötétben tapogatózom, és Te sem gyújtottál fényt. Az egyik lehetséges válasz volna: azért nem hívjuk, mert az illetékesek úgy gondolják, már nem tud élményt nyújtani közönségének énekével - nálunk, de karmesterként sem hozná lázba a publikumát - itthon, Magyarországon. Az interneten sok minden olvasható róla, ezt Te is tudod, én is tudom, de sokan nem... Azért örülök, hogy nem zártad magadba Curáról meglévő, megszerezhető, a közös érdeklődésre számot tartó infóidat.
Kedves Ametiszt! (ál)kérdésem akkor lenne ál, ha előre tudnám a választ. De tényleg csak sötétben tapogatózom, és Te sem gyújtottál fényt. Az egyik lehetséges válasz volna: azért nem hívjuk, mert az illetékesek úgy gondolják, már nem tud élményt nyújtani közönségének énekével - nálunk, de karmesterként sem hozná lázba a publikumát - itthon, Magyarországon. Az interneten sok minden olvasható róla, ezt Te is tudod, én is tudom, de sokan nem... Azért örülök, hogy nem zártad magadba Curáról meglévő, megszerezhető, a közös érdeklődésre számot tartó infóidat.
285 Ametiszt 2013-07-21 12:02:12 [Válasz erre: 284 Búbánat 2013-07-21 10:15:02]
Kedves Búbánat! Érdekes, hogy zenei témákban, operaiban meg különösen is annyira tájékozott vagy, rögtön előhúzod adatbázisaidból a választ, most ez nem megy. Bedobsz egy témát –José Cura – majd sorsára hagyod, hadd csapjanak rá azok, akik rögtön ugornak egy névre, ha komolyabban érdekelne mást is találhatnál, mint egy Teatro Colón-beli műsorrendet - majd ezt a kis szelíd álkérdéseket teszed fel, min a legutóbbi. Igen José Cura életének 50. évében Otellót rendez (ő a díszlettervező is) és énekel a Teatro Colónban, Buenos Airesben, mert felkérték, hogy ezt tegye Verdi 200. éves évfordulójának tiszteletére. Magyarországra is hívják, te is tudhatod: legutóbb 2008, 2009, 2010 köztük a 2008, 2009-ben-a szegedi Otello és Tosca. 2011-is énekelt volna Budapesten egy nálunk ritkán műsorra tűzött operában, az előadás elmaradt, nem ő mondta vissza …. Idén is fellép, tudható, hogy hol. Legközelebb Bécsben szeptemberben Otelló sorozatot énekel. Mindezt a nagyérdemű tájékoztatására írom. Befejezésül egy link: http://www.lanacion.com.ar/1602943-cura-versus-cura
Kedves Búbánat! Érdekes, hogy zenei témákban, operaiban meg különösen is annyira tájékozott vagy, rögtön előhúzod adatbázisaidból a választ, most ez nem megy. Bedobsz egy témát –José Cura – majd sorsára hagyod, hadd csapjanak rá azok, akik rögtön ugornak egy névre, ha komolyabban érdekelne mást is találhatnál, mint egy Teatro Colón-beli műsorrendet - majd ezt a kis szelíd álkérdéseket teszed fel, min a legutóbbi. Igen José Cura életének 50. évében Otellót rendez (ő a díszlettervező is) és énekel a Teatro Colónban, Buenos Airesben, mert felkérték, hogy ezt tegye Verdi 200. éves évfordulójának tiszteletére. Magyarországra is hívják, te is tudhatod: legutóbb 2008, 2009, 2010 köztük a 2008, 2009-ben-a szegedi Otello és Tosca. 2011-is énekelt volna Budapesten egy nálunk ritkán műsorra tűzött operában, az előadás elmaradt, nem ő mondta vissza …. Idén is fellép, tudható, hogy hol. Legközelebb Bécsben szeptemberben Otelló sorozatot énekel. Mindezt a nagyérdemű tájékoztatására írom. Befejezésül egy link: http://www.lanacion.com.ar/1602943-cura-versus-cura
284 Búbánat 2013-07-21 10:15:02
Egy időben gyakorta jött Magyarországra énekelni, vezényeln: Pest, Szeged, Miskolc, Veszprém. Az utóbbi években már nem hívjuk?...
Egy időben gyakorta jött Magyarországra énekelni, vezényeln: Pest, Szeged, Miskolc, Veszprém. Az utóbbi években már nem hívjuk?...
283 parampampoli 2013-07-20 18:02:57 [Válasz erre: 282 Heiner Lajos 2013-07-20 14:13:21]
És otthon, honfitársainak.
És otthon, honfitársainak.
282 Heiner Lajos 2013-07-20 14:13:21 [Válasz erre: 277 Búbánat 2013-07-19 20:16:28]
De jó, hogy oly messze!
De jó, hogy oly messze!
281 macskás 2013-07-19 23:57:41 [Válasz erre: 280 Fux 2013-07-19 23:37:33]
Igazán megható, hogy tromfolsz a beírásaimra... Szerintem valakivel összekeversz. Talmin csillogsz.
Igazán megható, hogy tromfolsz a beírásaimra... Szerintem valakivel összekeversz. Talmin csillogsz.
280 Fux 2013-07-19 23:37:33 [Válasz erre: 279 macskás 2013-07-19 22:58:29]
De, a jobbik kezėvel. A másikkal meg a macska farkāt ráncigálja, hogy ne hamisan nyivákoljon :-)
De, a jobbik kezėvel. A másikkal meg a macska farkāt ráncigálja, hogy ne hamisan nyivákoljon :-)
279 macskás 2013-07-19 22:58:29 [Válasz erre: 278 parampampoli 2013-07-19 21:58:41]
Vezényleni nem fogja véletlenül?
Vezényleni nem fogja véletlenül?
277 Búbánat 2013-07-19 20:16:28
[url] http://www.teatrocolon.org.ar/en/opera-en/otello; José Cura a Teatro Colonban Otellót énekel [/url]
[url] http://www.teatrocolon.org.ar/en/opera-en/otello; José Cura a Teatro Colonban Otellót énekel [/url]
276 Búbánat 2013-07-19 20:16:00
[url] http://en.wikipedia.org/wiki/File:Jos%C3%A9_Cura_in_2013.jpg; José Cura fotó_2013 [/url]
[url] http://en.wikipedia.org/wiki/File:Jos%C3%A9_Cura_in_2013.jpg; José Cura fotó_2013 [/url]
275 Búbánat 2013-02-12 08:52:21
Két áriát énekel José Cura a ma déli rádióközvetítésben, az Operaházban 2002 szilveszterén tartott operagála hangfelvételéről: Bartók adó, 2013. február 13., 12.05 – 13.10: 12.05 Hangverseny a Magyar Állami Operaházban Km. Sümegi Eszter (szoprán), José Cura, Bándi János (tenor) Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Szennai Kálmán 1. Johann Strauss: A denevér - Nyitány és Csárdás (Sümegi) 2. Panizza: Aurora - Intermezzo (CURA) 3. Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo 4. Johann Strauss: Mennydörgés és villámlás – gyorspolka 5. Lehár: A víg özvegy - Szerelmi kettős (Sümegi, Bándi) 6. Brahms: I. magyar tánc 7. Kálmán Imre: Marica grófnő - Marica belépője (I. felv., Sümegi) 8. Verdi: Traviata - a) Előjáték (I. felv.), b) Bordal (Sümegi, Bándi), 9. id. Johann Strauss: Radetzky induló 10. Puccini: Turandot - Kalaf áriája (I. felv., CURA), 11. Johann Strauss: Éljen a magyar – polka (2002. december 31.)
Két áriát énekel José Cura a ma déli rádióközvetítésben, az Operaházban 2002 szilveszterén tartott operagála hangfelvételéről: Bartók adó, 2013. február 13., 12.05 – 13.10: 12.05 Hangverseny a Magyar Állami Operaházban Km. Sümegi Eszter (szoprán), José Cura, Bándi János (tenor) Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Szennai Kálmán 1. Johann Strauss: A denevér - Nyitány és Csárdás (Sümegi) 2. Panizza: Aurora - Intermezzo (CURA) 3. Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo 4. Johann Strauss: Mennydörgés és villámlás – gyorspolka 5. Lehár: A víg özvegy - Szerelmi kettős (Sümegi, Bándi) 6. Brahms: I. magyar tánc 7. Kálmán Imre: Marica grófnő - Marica belépője (I. felv., Sümegi) 8. Verdi: Traviata - a) Előjáték (I. felv.), b) Bordal (Sümegi, Bándi), 9. id. Johann Strauss: Radetzky induló 10. Puccini: Turandot - Kalaf áriája (I. felv., CURA), 11. Johann Strauss: Éljen a magyar – polka (2002. december 31.)
274 IVA 2012-12-05 01:27:50 [Válasz erre: 271 Heiner Lajos 2012-12-04 10:41:05]
Remélem, holnap látható lesz az interneten, miután most nem találom.
Remélem, holnap látható lesz az interneten, miután most nem találom.
273 IVA 2012-12-05 01:26:32 [Válasz erre: 270 parampampoli 2012-05-14 08:53:18]
Azért itt mindhárom megjegyzés több, mint túlzó.
Azért itt mindhárom megjegyzés több, mint túlzó.
272 von und zu Guttenberg 2012-12-04 11:37:43 [Válasz erre: 271 Heiner Lajos 2012-12-04 10:41:05]
Cura 15 éve, Villazon 8 éve fért volna bele a 3-ba. Ma már aligha.
Cura 15 éve, Villazon 8 éve fért volna bele a 3-ba. Ma már aligha.
271 Heiner Lajos 2012-12-04 10:41:05
Fay a mai Nepszabadsagban harmadmondatban kozli velemenyet Curarol.
Fay a mai Nepszabadsagban harmadmondatban kozli velemenyet Curarol.
270 parampampoli 2012-05-14 08:53:18
Jaj, de "szép"!!! 50 éves, de 70-nek látszik... (Hangilag 90.) http://www.republicain-lorrain.fr/actualite/2012/05/04/la-rondine-selon-jose-cura
Jaj, de "szép"!!! 50 éves, de 70-nek látszik... (Hangilag 90.) http://www.republicain-lorrain.fr/actualite/2012/05/04/la-rondine-selon-jose-cura
269 Haandel 2010-09-06 16:40:44
[url]http://www.opernhaus.ch/de/programm/detail.php?vorstellID=10333120;Pietro Mascagni: Cavalleria rusticana[/url] Montag, 6. September 2010 um 22.05 Uhr| Arte/Arte HD (Astra 19.2°E) Cheyne Davidson, Irène Friedli, José Cura, Liliana Nikiteanu, Paoletta Marrocu Inszenierung: Grischa Asagaroff Orchester: Orchester der Oper Zürich Dirigent: Stefano Ranzani (Schweiz, 2009, 75mn)
[url]http://www.opernhaus.ch/de/programm/detail.php?vorstellID=10333120;Pietro Mascagni: Cavalleria rusticana[/url] Montag, 6. September 2010 um 22.05 Uhr| Arte/Arte HD (Astra 19.2°E) Cheyne Davidson, Irène Friedli, José Cura, Liliana Nikiteanu, Paoletta Marrocu Inszenierung: Grischa Asagaroff Orchester: Orchester der Oper Zürich Dirigent: Stefano Ranzani (Schweiz, 2009, 75mn)
268 telramund 2010-08-08 17:18:44 [Válasz erre: 267 Ametiszt 2010-08-08 16:37:14]
Rendben!/csak jeleztem,ha olvastad,hogy Cura számomra is kedvenc volt,pályája elejétől-de aztán..a többi nem érdekes......
Rendben!/csak jeleztem,ha olvastad,hogy Cura számomra is kedvenc volt,pályája elejétől-de aztán..a többi nem érdekes......
267 Ametiszt 2010-08-08 16:37:14 [Válasz erre: 266 telramund 2010-08-08 14:30:57]
Mivel Telramund ajánlotta nekem Kaufmannt, neki válaszoltam, most is neki próbálom megmagyarázni azt, ami megmagyarázhatatlan, mert egyéni ízlés kérdése és ha ez más, mint a másiké, nem kell megpróbálni személyeskedéssel a földbe taposni és fröcsgöni 10x ugyanazt, mint egyesek teszik itt, és közben azt hiszik, hogy a mennyiséggel lehet pótolni a kultúrált megnyilvánulást, pedig ezzel csak magáról állít ki az illető szegénységi bizonyítványt. Minden hang egyedi és az opera eléggé az a műfaj, mikor a közönség - közéjük tartozom én is - egy hangba szeret bele, annak meg sok paramétere van. Kaufmann számomra a Metben Cavaradossiként sokkal baritonálisabban hangzott mint Cura bármikor. Nem ezért nem tetszett, hanem mert akkor az a hang tompa, kongó és matt volt számomra, hiányzott belőle a melegség, bársonyosság, a szenvedély, még ha technikailag kifogástalannak is hatott minden hangja. Nem érintett meg, nem keltette fel a kíváncsiságomat. Ezt konstatáltam akkor és később is. Mint ahogy Domingo hangja sem tudott igazán a kedvembe járni soha és még másokat is felsorolhatnék. Ellenben Del Monaco, Corelli, Begonzi, J. Björling és Caruso hangja és előadásmódja igen. Másoknak meg más tetszik, Pavarotti, Florez, stb. Ez az ami abszolút egyéni ízlés és választás kérdése, nem lehet a fejbe sulykolni az ellenkezőjét, valakinek vagy tetszik vagy nem, vagy megérinti az előadó művészete vagy nem. Cura is tetszik nekem, megérintett a művészete és elmondhatod ezerszer, hogy neked mikortól nem jön be és hogy szerinted showt csinál, és nincs szíve és mórikál; ez a te ízlésed és benyomásod, nyilván nem mész többet utána Bécsbe és nem hallgatod meg, igen, ez a te döntésed. Ettől én még nem támadlak le és nem szidom az ízlésedet, csak elmondom, hogy az enyém más, pont az ellenkezője. Számomra ő az az énekes, aki odateszi a szívét és lelkét a színpadra, abszolút megfog drámai erejével és előadói kisugárzásával, a hangja egyediségével (tónusa, színe, melegsége) és az azzal való bánásmóddal. Eddig ezt tapasztaltam és elég sokszor volt részem ebben a tapasztalásban. Nem vagyok purista, nem kell hogy technikailag tökéletes legyen, az számít hogy hat rám. Úgy hat rám, hogy elmegyek érte Bécsbe vagy Veszprémbe vagy máshová, hogy élőben is meghallgassam. Sajnálom, Kaufmann estében és másoknál, mondhatnék itt más neveket, tenorokat és szopránokat is, nem érzek ilyen késztetést. Ettől még nem vagyok kevesebb se nálad, se másoknál. Ez éppen olyan, hogy én esetleg a túros tésztát kedvelem, te pedig a mákosra esküszöl. Én az úszó EB-t nézem, te meg a focit. Nincs ezzel semmi probléma szerintem egy civilizált és kultúrált közegben.
Mivel Telramund ajánlotta nekem Kaufmannt, neki válaszoltam, most is neki próbálom megmagyarázni azt, ami megmagyarázhatatlan, mert egyéni ízlés kérdése és ha ez más, mint a másiké, nem kell megpróbálni személyeskedéssel a földbe taposni és fröcsgöni 10x ugyanazt, mint egyesek teszik itt, és közben azt hiszik, hogy a mennyiséggel lehet pótolni a kultúrált megnyilvánulást, pedig ezzel csak magáról állít ki az illető szegénységi bizonyítványt. Minden hang egyedi és az opera eléggé az a műfaj, mikor a közönség - közéjük tartozom én is - egy hangba szeret bele, annak meg sok paramétere van. Kaufmann számomra a Metben Cavaradossiként sokkal baritonálisabban hangzott mint Cura bármikor. Nem ezért nem tetszett, hanem mert akkor az a hang tompa, kongó és matt volt számomra, hiányzott belőle a melegség, bársonyosság, a szenvedély, még ha technikailag kifogástalannak is hatott minden hangja. Nem érintett meg, nem keltette fel a kíváncsiságomat. Ezt konstatáltam akkor és később is. Mint ahogy Domingo hangja sem tudott igazán a kedvembe járni soha és még másokat is felsorolhatnék. Ellenben Del Monaco, Corelli, Begonzi, J. Björling és Caruso hangja és előadásmódja igen. Másoknak meg más tetszik, Pavarotti, Florez, stb. Ez az ami abszolút egyéni ízlés és választás kérdése, nem lehet a fejbe sulykolni az ellenkezőjét, valakinek vagy tetszik vagy nem, vagy megérinti az előadó művészete vagy nem. Cura is tetszik nekem, megérintett a művészete és elmondhatod ezerszer, hogy neked mikortól nem jön be és hogy szerinted showt csinál, és nincs szíve és mórikál; ez a te ízlésed és benyomásod, nyilván nem mész többet utána Bécsbe és nem hallgatod meg, igen, ez a te döntésed. Ettől én még nem támadlak le és nem szidom az ízlésedet, csak elmondom, hogy az enyém más, pont az ellenkezője. Számomra ő az az énekes, aki odateszi a szívét és lelkét a színpadra, abszolút megfog drámai erejével és előadói kisugárzásával, a hangja egyediségével (tónusa, színe, melegsége) és az azzal való bánásmóddal. Eddig ezt tapasztaltam és elég sokszor volt részem ebben a tapasztalásban. Nem vagyok purista, nem kell hogy technikailag tökéletes legyen, az számít hogy hat rám. Úgy hat rám, hogy elmegyek érte Bécsbe vagy Veszprémbe vagy máshová, hogy élőben is meghallgassam. Sajnálom, Kaufmann estében és másoknál, mondhatnék itt más neveket, tenorokat és szopránokat is, nem érzek ilyen késztetést. Ettől még nem vagyok kevesebb se nálad, se másoknál. Ez éppen olyan, hogy én esetleg a túros tésztát kedvelem, te pedig a mákosra esküszöl. Én az úszó EB-t nézem, te meg a focit. Nincs ezzel semmi probléma szerintem egy civilizált és kultúrált közegben.
266 telramund 2010-08-08 14:30:57 [Válasz erre: 261 Ametiszt 2010-08-07 22:27:07]
Curának legalább olyan baritonális a hangszine.Ld valódi fénykorát,pont azért kedveltem anno.Az egyik legjobb Vittoriat hallottam tőle a Toscában.A morikálós éneklést elöször Bécsben az Anrea chenier-ben hallottam ,amikor Norma Fantinivel énekelt évekkel ezelőtt. Na és Domingo hangszine?Bem baritonalis.Hogy énekelne most Boccanegrát.Pont azért nem volt igazán soha jó magassága. Kaufmann technikája, ,lelke,diminuendoi elképesztők.És ezt mondom én akire mindent lehet mondnai csak azt nem ,hogy tenor fun.Anno amikor Cura kezdett és még énekelt és még szive is volt azt hittem Ő lesz Corelli méltó utódja.De jött a show és vitt mindent.Sajnos.
Curának legalább olyan baritonális a hangszine.Ld valódi fénykorát,pont azért kedveltem anno.Az egyik legjobb Vittoriat hallottam tőle a Toscában.A morikálós éneklést elöször Bécsben az Anrea chenier-ben hallottam ,amikor Norma Fantinivel énekelt évekkel ezelőtt. Na és Domingo hangszine?Bem baritonalis.Hogy énekelne most Boccanegrát.Pont azért nem volt igazán soha jó magassága. Kaufmann technikája, ,lelke,diminuendoi elképesztők.És ezt mondom én akire mindent lehet mondnai csak azt nem ,hogy tenor fun.Anno amikor Cura kezdett és még énekelt és még szive is volt azt hittem Ő lesz Corelli méltó utódja.De jött a show és vitt mindent.Sajnos.
265 Cilike 2010-08-08 11:32:44 [Válasz erre: 260 telramund 2010-08-07 22:19:45]
Kaufmann engem külsőre vicces módon Jeff Goldblumra emlékeztet. A hangszínéért nem vagyok oda, de valóban jó technkával énekel.
Kaufmann engem külsőre vicces módon Jeff Goldblumra emlékeztet. A hangszínéért nem vagyok oda, de valóban jó technkával énekel.
264 Cilike 2010-08-08 11:29:29
Nem t'om, én nem találtam kövérnek, azóta meghízott volna? Pár éve valóban szívdöglesztően nézett ki, de most sem egy eldobni való pasi, de ami a lényeg: a kisugárzás, ami vagy van, vagy nincs. Pölö van egy nagyon jóképű bariton a Máo-ban, akiben egy csepp sincs, hiába a szép külső. Curának van, na. Ez az igazság, rám is hat...:-), de azért hallom, ha nem énekel jól. Tud ő, csak nem mindig jön össze.
Nem t'om, én nem találtam kövérnek, azóta meghízott volna? Pár éve valóban szívdöglesztően nézett ki, de most sem egy eldobni való pasi, de ami a lényeg: a kisugárzás, ami vagy van, vagy nincs. Pölö van egy nagyon jóképű bariton a Máo-ban, akiben egy csepp sincs, hiába a szép külső. Curának van, na. Ez az igazság, rám is hat...:-), de azért hallom, ha nem énekel jól. Tud ő, csak nem mindig jön össze.
263 pancsova 2010-08-07 23:17:33
ha a felsorolt tenorok hallanak curat meghalnanak a rohogestol / es igazuk lenne
ha a felsorolt tenorok hallanak curat meghalnanak a rohogestol / es igazuk lenne
262 parampampoli 2010-08-07 23:12:37 [Válasz erre: 261 Ametiszt 2010-08-07 22:27:07]
Amikor Cura még énekelt - amit most tesz, nem az - legalább olyan baritonális volt mint Kaufmann. Művészi karizmát illetően Cura hozzá képest kb a nullával egyenértékű. Aki a londoni Carment látta, és az neki nem jön be, de Cura igen, az vagy elfogult vagy rossz az ízlése. Lehet jobbnak találni Corellit, Domingot, Pavarottit, del Monacot, Geddát, Ilosfalvyt (a sor folytatható sok névvel ízlés szerint) Kaufmannál, de Curát nem. Mert az egyszerű ízlésficam. Kedves Ametiszt, eredj oszt nézd meg hallgasd Curát, ahol akarod, amennyiszer akarod. Te szereted, de attól ő még művészileg, énekesileg az, ami. (Nevén nem nevezném.) Ezzel a róla szóló vitát magam részéről lezártnak tekintem, már így is sokkal de sokkal több szót vesztegettünk rá, mint amennyit megérdemel. A lényeget Ókovács már elmondta róla.
Amikor Cura még énekelt - amit most tesz, nem az - legalább olyan baritonális volt mint Kaufmann. Művészi karizmát illetően Cura hozzá képest kb a nullával egyenértékű. Aki a londoni Carment látta, és az neki nem jön be, de Cura igen, az vagy elfogult vagy rossz az ízlése. Lehet jobbnak találni Corellit, Domingot, Pavarottit, del Monacot, Geddát, Ilosfalvyt (a sor folytatható sok névvel ízlés szerint) Kaufmannál, de Curát nem. Mert az egyszerű ízlésficam. Kedves Ametiszt, eredj oszt nézd meg hallgasd Curát, ahol akarod, amennyiszer akarod. Te szereted, de attól ő még művészileg, énekesileg az, ami. (Nevén nem nevezném.) Ezzel a róla szóló vitát magam részéről lezártnak tekintem, már így is sokkal de sokkal több szót vesztegettünk rá, mint amennyit megérdemel. A lényeget Ókovács már elmondta róla.
261 Ametiszt 2010-08-07 22:27:07 [Válasz erre: 260 telramund 2010-08-07 22:19:45]
Hallottam Jonas Kauffmant a Met-ből Cavaradossiként rádión); rémesen baritonálisan hangzott, bár ez lehet hogy a közvetítés hibája volt. Don Joséként is ismerem, de sajnálom, nekem nem jön be ő sem hangban, sem művészi karizmában, bár kétségkívül érzékeny énekes. Sajnálom, de nem ő lesz az én nagy tenor élményem! Inkább megnézem Curát Zürichben újra Dick Johnsonként a Fanciullában.
Hallottam Jonas Kauffmant a Met-ből Cavaradossiként rádión); rémesen baritonálisan hangzott, bár ez lehet hogy a közvetítés hibája volt. Don Joséként is ismerem, de sajnálom, nekem nem jön be ő sem hangban, sem művészi karizmában, bár kétségkívül érzékeny énekes. Sajnálom, de nem ő lesz az én nagy tenor élményem! Inkább megnézem Curát Zürichben újra Dick Johnsonként a Fanciullában.
260 telramund 2010-08-07 22:19:45 [Válasz erre: 235 Ametiszt 2010-08-06 19:38:23]
Látom hiányolt-pedig 231 alatt már irtam egy két keresetlen szót. De most inkább javaslattal élek.Ha nagy tenor élményt akar valóban, hallgassa Jonas Kaufmannt! Fantasztikus!!!!
Látom hiányolt-pedig 231 alatt már irtam egy két keresetlen szót. De most inkább javaslattal élek.Ha nagy tenor élményt akar valóban, hallgassa Jonas Kaufmannt! Fantasztikus!!!!
259 bermuda 2010-08-07 21:44:35 [Válasz erre: 258 parampampoli 2010-08-07 21:35:52]
Nem a kérdéses igazság tartalma az ami elriaszt, hanem a stílusa ami néhány fórumozónál is kiverte a biztositékot. Albert Mária irása is lehet elfogult-esetleg-hiszen NŐ!!de kultúrált. Köszönöm Ametisztnek, hogy feltette.
Nem a kérdéses igazság tartalma az ami elriaszt, hanem a stílusa ami néhány fórumozónál is kiverte a biztositékot. Albert Mária irása is lehet elfogult-esetleg-hiszen NŐ!!de kultúrált. Köszönöm Ametisztnek, hogy feltette.
