3533 Búbánat 2016-07-17 12:29:29
1953-04-30 / 101. szám NÉPSZAVA AZ OPERAHÁZ MÁJUS ELSEJEI MŰSORA Az Operaház művészei május elsején délután a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szórakoztatják a dolgozókat. A műsorban szerepel az Operaház teljes zenekara Kórody András és Kerekes János vezényletével s a színház énekművészei közül Gyurkovics Mária, Palló Imre, Orosz Júlia, Takács Paula, Németh Anna, Fekete Pál, Király Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád; a balettművészek közül Csinády Dóra, Pásztor Vera, Vaskegyi Ernő, Ősi János, valamint Hamala Irén, Rácz Boriska, Tóth László, Gál Andor és Solymosi Kálmán. A többi között előadják a Hunyadi-nyitányt, a Tell Vilmos-nyitányt, a Denevér-nyitányt, részleteket a Hunyadi Lászlóból, a Toscából, a Carmenból, a Pillangókisasszonyból a Cigánybáróból és a Három a kislány-ból, táncrészleteket a Keszkenőből, a Páris lángjai-ból és eltáncolják a Kék Duna-keringőt.
1953-04-30 / 101. szám NÉPSZAVA AZ OPERAHÁZ MÁJUS ELSEJEI MŰSORA Az Operaház művészei május elsején délután a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon szórakoztatják a dolgozókat. A műsorban szerepel az Operaház teljes zenekara Kórody András és Kerekes János vezényletével s a színház énekművészei közül Gyurkovics Mária, Palló Imre, Orosz Júlia, Takács Paula, Németh Anna, Fekete Pál, Király Sándor, Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád; a balettművészek közül Csinády Dóra, Pásztor Vera, Vaskegyi Ernő, Ősi János, valamint Hamala Irén, Rácz Boriska, Tóth László, Gál Andor és Solymosi Kálmán. A többi között előadják a Hunyadi-nyitányt, a Tell Vilmos-nyitányt, a Denevér-nyitányt, részleteket a Hunyadi Lászlóból, a Toscából, a Carmenból, a Pillangókisasszonyból a Cigánybáróból és a Három a kislány-ból, táncrészleteket a Keszkenőből, a Páris lángjai-ból és eltáncolják a Kék Duna-keringőt.
3532 Búbánat 2016-07-16 10:49:18
Házy Erzsébet "énekhangját" két filmben hallhatjuk ma a televízióban: I. Duna TV 15.20 – 17.00: Gábor diák (1955) – Színes magyar zenés film, rendező: Kalmár László. Zeneszerző: Huszka Jenő és Vincze Ottó Veronika szerepében Andaházy Margitot látjuk, akinek énekhangja Házy Erzsébet Leila - Krencsey Marian (énekhangja: Gyurkovics Mária) (További szereplők: Zenthe Ferenc, Sinkovits Imre, Kőmíves Sándor, Tompa Sándor, Bárdy György, Mádi Szabó Gábor és sokan mások A filmet megismétli a Duna World csatorna már holnap éjjel: 2.25-4.05 II. M3 TV 22.20-23.00: Zenés TV Színház – Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – operafilm (1973.) Rendező: Szitányi András Serpina - Vörös Eszter (énekhangja: Házy Erzsébet) Uberto – Sinkó László (énekhangja: Dene József) Vespone – Levente Péter És hogy a rádió se maradjon ki a sorból: a Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti operettműsorának délutáni ismétlésében (18.00-19.00) felcsendülnek Fényes Szabolcs Mayájának jól ismert dallamai. A részletek: az 1. felv. fináléja; Hármas: Párizs, te szép; Haccáré, haccacáré. Az 1971-es stúdiófelvételről Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Németh Marika, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Korda György énekét halljuk, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc.
Házy Erzsébet "énekhangját" két filmben hallhatjuk ma a televízióban: I. Duna TV 15.20 – 17.00: Gábor diák (1955) – Színes magyar zenés film, rendező: Kalmár László. Zeneszerző: Huszka Jenő és Vincze Ottó Veronika szerepében Andaházy Margitot látjuk, akinek énekhangja Házy Erzsébet Leila - Krencsey Marian (énekhangja: Gyurkovics Mária) (További szereplők: Zenthe Ferenc, Sinkovits Imre, Kőmíves Sándor, Tompa Sándor, Bárdy György, Mádi Szabó Gábor és sokan mások A filmet megismétli a Duna World csatorna már holnap éjjel: 2.25-4.05 II. M3 TV 22.20-23.00: Zenés TV Színház – Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – operafilm (1973.) Rendező: Szitányi András Serpina - Vörös Eszter (énekhangja: Házy Erzsébet) Uberto – Sinkó László (énekhangja: Dene József) Vespone – Levente Péter És hogy a rádió se maradjon ki a sorból: a Dankó Rádió Túl az Óperencián című délelőtti operettműsorának délutáni ismétlésében (18.00-19.00) felcsendülnek Fényes Szabolcs Mayájának jól ismert dallamai. A részletek: az 1. felv. fináléja; Hármas: Párizs, te szép; Haccáré, haccacáré. Az 1971-es stúdiófelvételről Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Németh Marika, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Rátonyi Róbert, Korda György énekét halljuk, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc.
3531 Búbánat 2016-07-16 00:43:24 [Válasz erre: 3530 mazig 2016-07-15 14:36:32]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=Tpxh0hjhE9w; ÁLLAMI ÁRUHÁZ - "Egy Dunaparti csónakházban" [/url] Állami Áruház (1952) - Latabár Kálmán,Turay Ida,Petress Zsuzsa,Gábor Miklós,Horváth Tivadar,Peti Sándor,Gózon Gyula,Kabos László archiv retro nosztalgia magyar A youtube-on 1:49-től 1:55 ig tart ez a jelenetrész: egy kis lányka énekli az egy mondatos dalszövegét. Az énekhangból lehetetlen „kitalálni” Házyt – a stáblista ( imdb sem) - nem tünteti fel az ő énekhangját, mindenesetre nagyon "vicces" megoldást választottak az alkotók: a pici lányka énekhangjaként tudatosan nem a karakterhez fogható hasonló korú gyermekkórus-tagot kérnek fel, hanem a felnőtt, 23 éves, pályája elején járó – ekkor még kevéssé ismert – szopránra esik a választás a zenei felvétel készítésekor; a hat másodpercnyi ének- gyermekhangutánzás Házytól elismerésre méltó „játék” volt. Már akkor is. De ha nem említed, erre senki nem gondolna. Hogy „ki találta ki” őt? Nem tudhatni. Valami filmes bennfentes, netán a zenei részlegből valaki (a zeneszerző Kerekes János, a zenei rendező Fényes Szabolcs…?), vagy utóbb maga Házy „árulkodott" volna? Talán a forgatókönyvben van erre valami utalás, vagy más „bennfentestől” származik a jó(l) informáltságod? Kiegészítésként idemásolom az 1511 sorszám alatt beírt hozzászólásomat: „Egy boldog nyár Budapesten” - Kerekes János műveiből MTV 1969. november 29. 21.50 – 22.30 A zenés filmösszeállításban Házy Erzsébet is énekel Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és tánckara (koreográfus: Roboz Ágnes) Zongorán játszik és vezényel, az összekötő szöveget elmondja: Kerekes János Szerkesztő: Kótzián Katalin Díszlet tervezŐ: Bartha László Jelmeztervező: Bata Ibolya Rendező: Horváth Ádám További adataim vannak erről a tévé műsorról: Házy Erzsébet mellett közreműködött még: Ágai Karola, Gyurkovics Mária, Mezei Mária, Petress Zsuzsa, Toldy Mária, Tolnay Klári, Vámos Ágnes, Bartha Alfonz, Melis György, Radnay György, Rátonyi Róbert Házy Erzsébet Kerekes János szerzeményéből, az "Állami áruház" c. rádióoperettből énekelt egy dalt, ami egyben a TV-műsor címét is adta: "Egy boldog nyár Budapesten".
[url] https://www.youtube.com/watch?v=Tpxh0hjhE9w; ÁLLAMI ÁRUHÁZ - "Egy Dunaparti csónakházban" [/url] Állami Áruház (1952) - Latabár Kálmán,Turay Ida,Petress Zsuzsa,Gábor Miklós,Horváth Tivadar,Peti Sándor,Gózon Gyula,Kabos László archiv retro nosztalgia magyar A youtube-on 1:49-től 1:55 ig tart ez a jelenetrész: egy kis lányka énekli az egy mondatos dalszövegét. Az énekhangból lehetetlen „kitalálni” Házyt – a stáblista ( imdb sem) - nem tünteti fel az ő énekhangját, mindenesetre nagyon "vicces" megoldást választottak az alkotók: a pici lányka énekhangjaként tudatosan nem a karakterhez fogható hasonló korú gyermekkórus-tagot kérnek fel, hanem a felnőtt, 23 éves, pályája elején járó – ekkor még kevéssé ismert – szopránra esik a választás a zenei felvétel készítésekor; a hat másodpercnyi ének- gyermekhangutánzás Házytól elismerésre méltó „játék” volt. Már akkor is. De ha nem említed, erre senki nem gondolna. Hogy „ki találta ki” őt? Nem tudhatni. Valami filmes bennfentes, netán a zenei részlegből valaki (a zeneszerző Kerekes János, a zenei rendező Fényes Szabolcs…?), vagy utóbb maga Házy „árulkodott" volna? Talán a forgatókönyvben van erre valami utalás, vagy más „bennfentestől” származik a jó(l) informáltságod? Kiegészítésként idemásolom az 1511 sorszám alatt beírt hozzászólásomat: „Egy boldog nyár Budapesten” - Kerekes János műveiből MTV 1969. november 29. 21.50 – 22.30 A zenés filmösszeállításban Házy Erzsébet is énekel Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és tánckara (koreográfus: Roboz Ágnes) Zongorán játszik és vezényel, az összekötő szöveget elmondja: Kerekes János Szerkesztő: Kótzián Katalin Díszlet tervezŐ: Bartha László Jelmeztervező: Bata Ibolya Rendező: Horváth Ádám További adataim vannak erről a tévé műsorról: Házy Erzsébet mellett közreműködött még: Ágai Karola, Gyurkovics Mária, Mezei Mária, Petress Zsuzsa, Toldy Mária, Tolnay Klári, Vámos Ágnes, Bartha Alfonz, Melis György, Radnay György, Rátonyi Róbert Házy Erzsébet Kerekes János szerzeményéből, az "Állami áruház" c. rádióoperettből énekelt egy dalt, ami egyben a TV-műsor címét is adta: "Egy boldog nyár Budapesten".
3530 mazig 2016-07-15 14:36:32
Az Állami áruház c. film Egy Duna parti csónakházban énekes jelenetében egy csöpp lányka énekel egy mondatot. Az énekhang Házy Erzsébeté.(Mintha a későbbi Báthory Ödönkét hallanánk...) A jelenet megtekinthető a youtube-on.
Az Állami áruház c. film Egy Duna parti csónakházban énekes jelenetében egy csöpp lányka énekel egy mondatot. Az énekhang Házy Erzsébeté.(Mintha a későbbi Báthory Ödönkét hallanánk...) A jelenet megtekinthető a youtube-on.
3529 Búbánat 2016-07-04 12:28:39 [Válasz erre: 3528 Búbánat 2016-07-04 12:26:02]
Végül portálunk arra is kíváncsi volt, hogy a jövőben évente vagy ritkábban kerül-e sor a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyre. „A puding próbája az evés. Meglátjuk, hogy idén mekkora érdeklődés mutatkozik majd a verseny iránt. Az eredeti szándékunk szerint azt minden évben szívesen megrendeznénk. Már a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapjára is felkerült a verseny-kiírásunk. Reméljük, hogy arra mindenütt sokan felfigyelnek. Örvendetesnek tartom a versennyel kapcsolatos eddigi széles körű összefogást, és bízom abban, hogy kezdeményezésünk az évek során egy jelentős rendezvénnyé növi majd ki magát“ - zárta tájékoztatását Klemen Terézia.
Végül portálunk arra is kíváncsi volt, hogy a jövőben évente vagy ritkábban kerül-e sor a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyre. „A puding próbája az evés. Meglátjuk, hogy idén mekkora érdeklődés mutatkozik majd a verseny iránt. Az eredeti szándékunk szerint azt minden évben szívesen megrendeznénk. Már a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapjára is felkerült a verseny-kiírásunk. Reméljük, hogy arra mindenütt sokan felfigyelnek. Örvendetesnek tartom a versennyel kapcsolatos eddigi széles körű összefogást, és bízom abban, hogy kezdeményezésünk az évek során egy jelentős rendezvénnyé növi majd ki magát“ - zárta tájékoztatását Klemen Terézia.
3528 Búbánat 2016-07-04 12:26:02 [Válasz erre: 3494 Búbánat 2016-05-25 22:51:56]
[url] http://www.hirek.sk/kultura/20160627165429/Nemzetkozi-enekverseny-Hazy-Erzsebet-emlekere.html; Nemzetközi énekverseny Házy Erzsébet emlékére [/url] 2016. június 27., hétfő 18:54 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó – ÉRSEKÚJVÁR. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny elnevezéssel egy újkeletű, eredeti és célkitűzésében egyedi kezdeményezés valósul meg a Visegrádi Négyek kultúrpolitikai és szellemi értékteremtő együttműködésében, Érsekújvárban. A komáromi székhelyű Szlovákiai Civil Becsületrend által, Érsekújvár város fővédnökségével megtartandó énekversenyre szeptember 1-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. „A méltatlanul elfelejtett pozsonyi születésű Házy Erzsébet (1929. IX. 30., Pozsony – 1982. XI. 24., Budapest), Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas opera-énekesnő személyét éppen Dunajszky Géza, a Ligetfalu Polgári Társulás egyik „motorja“ hozta vissza a hazai magyarság köztudatába azáltal, hogy április 12-én részvételével az újpesti Perényi Zsigmond utca 46. szám alatti ház Baross utcai homlokzatán emléktáblát avattak a ´60-as évek világviszonylatban legnagyobb énekestehetségei közé sorolt lírai szoprán operaénekesnek és színművésznek. „
[url] http://www.hirek.sk/kultura/20160627165429/Nemzetkozi-enekverseny-Hazy-Erzsebet-emlekere.html; Nemzetközi énekverseny Házy Erzsébet emlékére [/url] 2016. június 27., hétfő 18:54 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó – ÉRSEKÚJVÁR. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny elnevezéssel egy újkeletű, eredeti és célkitűzésében egyedi kezdeményezés valósul meg a Visegrádi Négyek kultúrpolitikai és szellemi értékteremtő együttműködésében, Érsekújvárban. A komáromi székhelyű Szlovákiai Civil Becsületrend által, Érsekújvár város fővédnökségével megtartandó énekversenyre szeptember 1-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. „A méltatlanul elfelejtett pozsonyi születésű Házy Erzsébet (1929. IX. 30., Pozsony – 1982. XI. 24., Budapest), Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas opera-énekesnő személyét éppen Dunajszky Géza, a Ligetfalu Polgári Társulás egyik „motorja“ hozta vissza a hazai magyarság köztudatába azáltal, hogy április 12-én részvételével az újpesti Perényi Zsigmond utca 46. szám alatti ház Baross utcai homlokzatán emléktáblát avattak a ´60-as évek világviszonylatban legnagyobb énekestehetségei közé sorolt lírai szoprán operaénekesnek és színművésznek. „
3527 telramund 2016-06-24 08:21:51 [Válasz erre: 3524 parampampoli 2016-06-23 09:45:53]
Mármint a HVG?
Mármint a HVG?
3526 IVA 2016-06-24 01:43:50 [Válasz erre: 3524 parampampoli 2016-06-23 09:45:53]
Volt egy történet, több, mint fél évszázaddal ezelőtt, amelyen a fodrászüzletben, a vásárcsarnokban és a Vörömarty cukrászdában (alias Gerbaud) sokan szívesen csámcsogtak, leginkább olyanok, akik művészeti élményként nemigen találkoztak a szereplőkkel, a híres emberekről terjesztett „sikamlós” témákat viszont nem vetették meg. Ha egy kor meghatározó művészeinek magánéleti szálait megemlíti a szakirodalom, az nem baj, sőt lehet célszerű is. De a több, mint fél évszázados pletykák szintjén – kronológiai és egyéb tévedésekkel, közhelyes és hamis alcímmel és nyelvi fordulatokkal – bulvárrovatban hozni ezt az ügyet más és több, mint „nem éppen naprakészség”. Örültem Zéta helyesbítő megjegyzésének, mert ennek az értékes topicnak, ahol megvitatni is lehet az információkat, felülbírálni a sajtóanyagokat, egyik fontos küldetése lenne, hogy fals információ ne kerüljön bele kritika nélkül, illetve utólag illethessük az elmulasztott kritikával. OFF: A vitatott sajtótermék politikailag olyan szélsőségesen kiegyensúlyozatlan, hogy szakmailag hitelesnek tekinteni lehetetlen. Ama 3 évtized nem egységes időszak: Lipovecz Iván visszavonulása óta egyre kevésbé ugyanaz.
Volt egy történet, több, mint fél évszázaddal ezelőtt, amelyen a fodrászüzletben, a vásárcsarnokban és a Vörömarty cukrászdában (alias Gerbaud) sokan szívesen csámcsogtak, leginkább olyanok, akik művészeti élményként nemigen találkoztak a szereplőkkel, a híres emberekről terjesztett „sikamlós” témákat viszont nem vetették meg. Ha egy kor meghatározó művészeinek magánéleti szálait megemlíti a szakirodalom, az nem baj, sőt lehet célszerű is. De a több, mint fél évszázados pletykák szintjén – kronológiai és egyéb tévedésekkel, közhelyes és hamis alcímmel és nyelvi fordulatokkal – bulvárrovatban hozni ezt az ügyet más és több, mint „nem éppen naprakészség”. Örültem Zéta helyesbítő megjegyzésének, mert ennek az értékes topicnak, ahol megvitatni is lehet az információkat, felülbírálni a sajtóanyagokat, egyik fontos küldetése lenne, hogy fals információ ne kerüljön bele kritika nélkül, illetve utólag illethessük az elmulasztott kritikával. OFF: A vitatott sajtótermék politikailag olyan szélsőségesen kiegyensúlyozatlan, hogy szakmailag hitelesnek tekinteni lehetetlen. Ama 3 évtized nem egységes időszak: Lipovecz Iván visszavonulása óta egyre kevésbé ugyanaz.
3525 Búbánat 2016-06-23 19:32:18
Pótlás 1973. október 29.: LEHÁR-EMLÉKEST a rádió 6-os stúdiójában a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából. A Kossuth rádió élőben közvetítette koncertet. A hangverseny közreműködői voltak: HÁZY ERZSÉBET, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényelt: Bródy Tamás Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál A teljes műsor a következő volt: 1. – Mérei Adolf: A Víg özvegy – nyitány 2. – Szenes Andor: Friderika – „Óh lányka, óh lánykám” (Simándy) 3. – Kulinyi Ernő: A cárevics – Szonja dala (HÁZY) 4. – Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Melis) 5. – Gábor Andor: Cigányszerelem – kettős: „Csókban van csak az ifjúság” (Horváth és Palcsó) 6. – Mérei Adolf: A víg özvegy – Danilo belépője: „Az Orfeum tanyán…” (Palcsó) 7. – Mérei Adolf: A víg özvegy – Bevezetés és Vilja-dal (Németh; énekkar) 8. – Martos Ferenc: Pacsirta – Palotás (énekkar) 9. – Kulinyi Ernő: Paganini – előjáték 10. – Kulinyi Ernő: Paganini – Anna Elisa dala (Horváth) 11. – Gábor Andor: Luxemburg grófja – kettős: „Gyerünk tubicám, se kocsink, se lovunk…” (Petress és Palcsó) 12. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sir Basil belépője (Melis) 13. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sanzon (Petress és énekkar) 14. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa –Szu-Csong dala (Simándy) 15. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – Lisa és Szu-Csong szerelmi kettőse (HÁZY és SIMÁNDY) 16. – Erdődy János: Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók” (HÁZY és énekkar) 17. – Gábor Andor: Éva - nyitány
Pótlás 1973. október 29.: LEHÁR-EMLÉKEST a rádió 6-os stúdiójában a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából. A Kossuth rádió élőben közvetítette koncertet. A hangverseny közreműködői voltak: HÁZY ERZSÉBET, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényelt: Bródy Tamás Zenei rendező: Fejes Cecília Szerkesztő: Bitó Pál A teljes műsor a következő volt: 1. – Mérei Adolf: A Víg özvegy – nyitány 2. – Szenes Andor: Friderika – „Óh lányka, óh lánykám” (Simándy) 3. – Kulinyi Ernő: A cárevics – Szonja dala (HÁZY) 4. – Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Melis) 5. – Gábor Andor: Cigányszerelem – kettős: „Csókban van csak az ifjúság” (Horváth és Palcsó) 6. – Mérei Adolf: A víg özvegy – Danilo belépője: „Az Orfeum tanyán…” (Palcsó) 7. – Mérei Adolf: A víg özvegy – Bevezetés és Vilja-dal (Németh; énekkar) 8. – Martos Ferenc: Pacsirta – Palotás (énekkar) 9. – Kulinyi Ernő: Paganini – előjáték 10. – Kulinyi Ernő: Paganini – Anna Elisa dala (Horváth) 11. – Gábor Andor: Luxemburg grófja – kettős: „Gyerünk tubicám, se kocsink, se lovunk…” (Petress és Palcsó) 12. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sir Basil belépője (Melis) 13. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sanzon (Petress és énekkar) 14. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa –Szu-Csong dala (Simándy) 15. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – Lisa és Szu-Csong szerelmi kettőse (HÁZY és SIMÁNDY) 16. – Erdődy János: Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók” (HÁZY és énekkar) 17. – Gábor Andor: Éva - nyitány
3524 parampampoli 2016-06-23 09:45:53 [Válasz erre: 3522 IVA 2016-06-21 00:43:50]
Az lehet, hogy operai téren nem éppen naprakészek -- más újságok se, még szakfolyóiratok se!!!! -- de nem is az a szakterületük. Ami viszont az, abban a legjobbak Magyarországon. Már vagy 3 évtizede.
Az lehet, hogy operai téren nem éppen naprakészek -- más újságok se, még szakfolyóiratok se!!!! -- de nem is az a szakterületük. Ami viszont az, abban a legjobbak Magyarországon. Már vagy 3 évtizede.
3523 Búbánat 2016-06-23 09:39:57 [Válasz erre: 1397 Búbánat 2009-01-14 09:58:50]
Kiegészítés az 1397. sorszám alatt beírtakhoz: Jacobi: Leányvásár Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió
Kiegészítés az 1397. sorszám alatt beírtakhoz: Jacobi: Leányvásár Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió
3522 IVA 2016-06-21 00:43:50 [Válasz erre: 3517 Búbánat 2016-06-17 16:00:36]
És van, aki még kifogásolja, ha én silánynak és megbízhatatlannak nevezem ezt a „klasszikusan ócska” bulvárlapot.
És van, aki még kifogásolja, ha én silánynak és megbízhatatlannak nevezem ezt a „klasszikusan ócska” bulvárlapot.
3521 IVA 2016-06-21 00:29:18
Noha repedés vagy ragasztás nyoma húzódik az alján, azt hiszem, ilyen jó felbontásban még nem láttam [url]https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10206444073609634&set=gm.1027337384021801&type=3&theater;ezt a képet[/url].
Noha repedés vagy ragasztás nyoma húzódik az alján, azt hiszem, ilyen jó felbontásban még nem láttam [url]https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10206444073609634&set=gm.1027337384021801&type=3&theater;ezt a képet[/url].
3520 Búbánat 2016-06-18 12:12:44 [Válasz erre: 2135 Búbánat 2012-07-21 12:58:05]
A 2.135 sorszámhoz: Az alábbi linken a teljes dal lejátszható: [url] https://www.youtube.com/watch?v=eRtkcwn1_Mw; Farkas Ferenc:Csínom Palkó – Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” – Házy Erzsébet [/url] Km. az Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Kulka János Felvétel ideje: 1955. május 31. Ezen a régi hanglemezen további két részlet hallható a Csínom Palkóból: - Kati és Jankó kettőse: Kis Duna-ág, nagy Duna-ág (HÁzy Erzsébet és Reményi Sándor) - Förgeteg dala (Bódy József
A 2.135 sorszámhoz: Az alábbi linken a teljes dal lejátszható: [url] https://www.youtube.com/watch?v=eRtkcwn1_Mw; Farkas Ferenc:Csínom Palkó – Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” – Házy Erzsébet [/url] Km. az Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Kulka János Felvétel ideje: 1955. május 31. Ezen a régi hanglemezen további két részlet hallható a Csínom Palkóból: - Kati és Jankó kettőse: Kis Duna-ág, nagy Duna-ág (HÁzy Erzsébet és Reményi Sándor) - Förgeteg dala (Bódy József
3519 Búbánat 2016-06-17 17:41:32 [Válasz erre: 3518 -zéta- 2016-06-17 16:41:20]
... bizony, mert egy új házassághoz általában el kell válni az előző férjtől/feleségtől, amit dokumentálni szokás...
... bizony, mert egy új házassághoz általában el kell válni az előző férjtől/feleségtől, amit dokumentálni szokás...
3518 -zéta- 2016-06-17 16:41:20 [Válasz erre: 3517 Búbánat 2016-06-17 16:00:36]
Még sokszor kell elmondani, hogy Házy sosem volt Ilosfalvy felesége....
Még sokszor kell elmondani, hogy Házy sosem volt Ilosfalvy felesége....
3517 Búbánat 2016-06-17 16:00:36
A HVG 2016. május 12. (20. szám) hetilap 52. oldalán Klasszikus duettek címmel rövid, kettős-portrékban, egy-egy fotóval, mutat be az olvasóknak a jelenből és a múltból operaénekes-„álom-párokat” – akik egymáshoz kötötték magánéletüket is. (Diana Damrau - Nicolas Testé (Csúcshangok); Anna Netrebko – Yusif Eyvakof (Tiszta románc); Lukács Gyöngyi – Alexandru Agache (Drámai szereposztás); Mirella Freni – Nyikolaj Gyaurov) – és: HÁZY ERZSÉBET – ILOSFALVY RÓBERT /Tragikus idill/: „Puccini Bohémélet című operája boronálta össze őket 1957-ben a Nádasdy Kálmán-féle rendezésben. ’Sokszor átbeszéltük az operát, benne Rodolphe és Mimi szerelmét, a színpadon minden este megelevenedett az életünk’ – emlékezett idős korában az Ilos-nak becézett tenorista. A magyar álompáros 1961-től már Puccini Manon Lescaut című operája szerelmespárjaként aratott sikereket. Egy gázolás azonban véget vetett az idillnek. A tenorista egy kártyaparti után feldúltan száguldott el autójával az operaházi klubból, és Budán elütött egy gyalogost, amiért egy év börtönbüntetést kapott. Házynak Ilosfalvy volt a második és Darvas Iván lett a harmadik férje.”
A HVG 2016. május 12. (20. szám) hetilap 52. oldalán Klasszikus duettek címmel rövid, kettős-portrékban, egy-egy fotóval, mutat be az olvasóknak a jelenből és a múltból operaénekes-„álom-párokat” – akik egymáshoz kötötték magánéletüket is. (Diana Damrau - Nicolas Testé (Csúcshangok); Anna Netrebko – Yusif Eyvakof (Tiszta románc); Lukács Gyöngyi – Alexandru Agache (Drámai szereposztás); Mirella Freni – Nyikolaj Gyaurov) – és: HÁZY ERZSÉBET – ILOSFALVY RÓBERT /Tragikus idill/: „Puccini Bohémélet című operája boronálta össze őket 1957-ben a Nádasdy Kálmán-féle rendezésben. ’Sokszor átbeszéltük az operát, benne Rodolphe és Mimi szerelmét, a színpadon minden este megelevenedett az életünk’ – emlékezett idős korában az Ilos-nak becézett tenorista. A magyar álompáros 1961-től már Puccini Manon Lescaut című operája szerelmespárjaként aratott sikereket. Egy gázolás azonban véget vetett az idillnek. A tenorista egy kártyaparti után feldúltan száguldott el autójával az operaházi klubból, és Budán elütött egy gyalogost, amiért egy év börtönbüntetést kapott. Házynak Ilosfalvy volt a második és Darvas Iván lett a harmadik férje.”
3516 Búbánat 2016-06-13 22:50:11
[url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:2bO7FLKZXOcJ:www.168ora.hu/arte/opera-ilosfalvy-konyv-portre-126297.html+&cd=8&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Kelecsényi László: Az Ilos [/url] 2014. május 11. 168 óra online [Ilosfalvy] Profizmusára mi sem jellemzőbb, mint a pesti Operaház egyik legendává nőtt produkciója, a Gardelli vezényelte Manon Lescaut. A címszerepben Házy Erzsébet tündökölt, akivel egykoron az életben is egy párt alkottak. Ám amikor a halhatatlan szerelmeseket a rivalda előtt életre keltették, már szétváltak útjaik. A közönség ebből semmit sem vehetett észre. A harmadik felvonás nagyjelenetében, amikor karddal a kezében igyekszik kiszabadítani a fogságból hűtlen kedvesét, az ügyelőpultnál ott tolongott az egész műszak meg az öltöztetők, hogy vele együtt élhessék át a lángoló szerelem eme varázslatát."
[url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:2bO7FLKZXOcJ:www.168ora.hu/arte/opera-ilosfalvy-konyv-portre-126297.html+&cd=8&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Kelecsényi László: Az Ilos [/url] 2014. május 11. 168 óra online [Ilosfalvy] Profizmusára mi sem jellemzőbb, mint a pesti Operaház egyik legendává nőtt produkciója, a Gardelli vezényelte Manon Lescaut. A címszerepben Házy Erzsébet tündökölt, akivel egykoron az életben is egy párt alkottak. Ám amikor a halhatatlan szerelmeseket a rivalda előtt életre keltették, már szétváltak útjaik. A közönség ebből semmit sem vehetett észre. A harmadik felvonás nagyjelenetében, amikor karddal a kezében igyekszik kiszabadítani a fogságból hűtlen kedvesét, az ügyelőpultnál ott tolongott az egész műszak meg az öltöztetők, hogy vele együtt élhessék át a lángoló szerelem eme varázslatát."
3515 Búbánat 2016-06-12 15:20:31 [Válasz erre: 3514 telramund 2016-06-12 15:08:28]
Helyes az észrevételed.
Helyes az észrevételed.
3514 telramund 2016-06-12 15:08:28 [Válasz erre: 3511 Búbánat 2016-06-12 13:01:08]
Ez a kép a második felvonás után készülhetett csak.Az előadás végén semmiképpen!
Ez a kép a második felvonás után készülhetett csak.Az előadás végén semmiképpen!
3513 Búbánat 2016-06-12 13:54:02 [Válasz erre: 3512 Búbánat 2016-06-12 13:53:20]
Elírtam, helyesen: "1990-1992 között"
Elírtam, helyesen: "1990-1992 között"
3512 Búbánat 2016-06-12 13:53:20
1990 -1990 között láthattuk először a televízióban az [url] https://www.youtube.com/watch?v=jaZ6j1rG4vw; „Operettről – operettre” [/url] sorozatot, mely archív felvételekből válogatott. Műsorvezető Kudlik Júlia volt. Két olyan összeállítást nevezek meg ebből a szériából, amiben szerepelt Házy Erzsébet is: Operettről – operettre A műsorban látható: Bársony Rózsi. Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Keleti László, Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor. A műsor vendége: Petress Zsuzsa Operettről – operettre A műsorban látható: Feleki Kamill, Gyenes Magda, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kiss Manyi, Komlóssy Erzsébet, Latabár Kálmán, , Mezei Mária, Sárdy János, Weygand Tibor. A műsor vendége: Komlóssy Erzsébet
1990 -1990 között láthattuk először a televízióban az [url] https://www.youtube.com/watch?v=jaZ6j1rG4vw; „Operettről – operettre” [/url] sorozatot, mely archív felvételekből válogatott. Műsorvezető Kudlik Júlia volt. Két olyan összeállítást nevezek meg ebből a szériából, amiben szerepelt Házy Erzsébet is: Operettről – operettre A műsorban látható: Bársony Rózsi. Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Keleti László, Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor. A műsor vendége: Petress Zsuzsa Operettről – operettre A műsorban látható: Feleki Kamill, Gyenes Magda, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kiss Manyi, Komlóssy Erzsébet, Latabár Kálmán, , Mezei Mária, Sárdy János, Weygand Tibor. A műsor vendége: Komlóssy Erzsébet
3511 Búbánat 2016-06-12 13:01:08
[url] http://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_09/?query=Ilosfalvy%20%20H%C3%A1zy%20Erzs%C3%A9bet&pg=271&layout=s; Házy - Ilosfalvy - Manon Lescaut – Moszkva - 1971. – fotó [/url] „Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata. A Manón Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte. Képünk az előadás után készült. „ Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember 1971-09-30 / 230.
[url] http://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1971_09/?query=Ilosfalvy%20%20H%C3%A1zy%20Erzs%C3%A9bet&pg=271&layout=s; Házy - Ilosfalvy - Manon Lescaut – Moszkva - 1971. – fotó [/url] „Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata. A Manón Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte. Képünk az előadás után készült. „ Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember 1971-09-30 / 230.
3510 telramund 2016-06-11 08:46:10 [Válasz erre: 3509 IVA 2016-06-11 01:40:30]
A kisujja egyetlen percében.És ,mint adalék fiatalon szerette volna elénekelni Violettát,de akkor is voltak "kedvencek" pl Mátyáa Mária.(Ő külön fejezet a operaéletben) Így ez örökre kimaradt.Micsoda Violetta lett volna!?
A kisujja egyetlen percében.És ,mint adalék fiatalon szerette volna elénekelni Violettát,de akkor is voltak "kedvencek" pl Mátyáa Mária.(Ő külön fejezet a operaéletben) Így ez örökre kimaradt.Micsoda Violetta lett volna!?
3509 IVA 2016-06-11 01:40:30 [Válasz erre: 3507 telramund 2016-06-10 15:52:02]
Szerintem mentsd el a Búbánat által linkelt képet is. A különbség azért lényeges, mert Házynak a kisujjában is több volt, mint... – nos, ez a fordulat számos kontextusban érvényes azóta.
Szerintem mentsd el a Búbánat által linkelt képet is. A különbség azért lényeges, mert Házynak a kisujjában is több volt, mint... – nos, ez a fordulat számos kontextusban érvényes azóta.
3508 IVA 2016-06-11 01:37:58 [Válasz erre: 3506 Búbánat 2016-06-10 13:22:53]
Én pedig köszönöm a „Te fotódat”, mert arról nem vágták le Házy kisujját.
Én pedig köszönöm a „Te fotódat”, mert arról nem vágták le Házy kisujját.
3507 telramund 2016-06-10 15:52:02 [Válasz erre: 3505 IVA 2016-06-10 08:03:53]
Csodálatos kép Házyról!Valahol megvolt nekem ,de elkallódott!Most rögtön elmentettem:):)
Csodálatos kép Házyról!Valahol megvolt nekem ,de elkallódott!Most rögtön elmentettem:):)
3506 Búbánat 2016-06-10 13:22:53 [Válasz erre: 3505 IVA 2016-06-10 08:03:53]
Köszönöm a fotót: más vonatkozásban, ezt előzőleg már belinkeltem a 3.455. sorszámnál.
Köszönöm a fotót: más vonatkozásban, ezt előzőleg már belinkeltem a 3.455. sorszámnál.
3505 IVA 2016-06-10 08:03:53
Ide is, a fénykép kedvéért: [url]http://nepszava.hu/cikk/1096490-atkoltoztetik-a-hires-magyar-karmester-szobrat;Átköltöztetik a híres magyar karmester szobrát[/url]
Ide is, a fénykép kedvéért: [url]http://nepszava.hu/cikk/1096490-atkoltoztetik-a-hires-magyar-karmester-szobrat;Átköltöztetik a híres magyar karmester szobrát[/url]
3504 Búbánat 2016-06-04 20:16:32 [Válasz erre: 3502 Búbánat 2016-06-03 14:21:25]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/4. – befejező rész A nyugati és tengerentúli művészpályákon az e fajta gondok a nagy pozícióharc ellenére könnyebben áthidalhatók, hiszen a beérkezett művész a visszavonulás idejére már elegendő erkölcsi tőkével és anyagi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy művészi rangját és függetlenségét a nyugállomány éveiben is megőrizhesse. A kelet-közép-európai régió gazdasági feltételei ehhez még nem eléggé fejlettek, ezért sokan tovább maradnak a pályán, mint kellene. Az említett gondot az is mélyítette, hogy az Operaházban a 70-es évektől kezdve egyre jobban megromlott a szellem, s hogy a vezetőség diplomáciai és művészvezetési gyakorlatában súlyos, visszavonhatatlan hibák történtek. LUKÁCS MIKLÓS – aki eleinte gondos, hiteles igazgatónak bizonyult, s akinek vezetése alatt számos művészi siker született – a 70-es évek második feléről kezdve szemmel láthatóan elfáradt, kedvetlenné vált. A vezetés egyre inkább olyan személyek kezébe csúszott át, akik a diktatórikus politikai rendszer szilárd hívei voltak (erős politikai háttérrel és összeköttetéssel), és akik beosztásukon túlmenően azokba a kérdésekbe is döntően beleszóltak, amelyek korábban kizárólag az igazgató hatáskörébe tartoztak. Így hamarosan megbillent az Operaház erkölcsi tekintélye, hiszen a művészek felvételét, foglalkoztatását s a teljes személyi értékrendet (a kitüntetésektől a fizetések és jutalmazások kérdéséig) egy szűkebb operai csoport határozta meg, jórészt ACZÉL GYÖRGY sugallatai alapján. (Ne hallgassuk el már végre, hogy a kádárizmus évtizedei alatt Aczél a legtávolabbi vidéki színház legkisebb színészének Jászai-díjába is beleszólt: jóváhagyása vagy vétója mindent meghatározott a kultúra területén.) Az Operaházban az OLÁH-NÁDASDY korszakkal szöges ellentétben előtérbe kerültek a klikk-szellemet tükröző előjogok és kivételezések – s mindazok, akik nem kerültek szoros kapcsolatba ezzel a vezetői csoporttal, első sorban MIKÓ ANDRÁSSAL – s ilyenek kiváltképp az idősebb művészek közül kerültek ki – egyszeriben háttérbe szorultak. Kétségtelenül ez a sors várt volna HÁZY ERZSÉBETRE is, ha mindezt finom ösztönösségével nem érzi meg előbb. Így nem tűrte belenyugvóan a lassan bekövetkező mellőzést és félreállítást, hanem ő lendült támadásba. Nyílt természetéből fakadt, hogy aggodalmát, jogos kifogásait közvetlenül a vezetésnek panaszolta el. Saját közvetlen szavait idézem: „ többször is kellő érvekkel hivatkoztam arra, hogy sok-sok alakításommal vittem sikerre az Operaház előadásait és együttesét.” E cáfolhatatlan tényt nem méltányolták az illetékesek. Házy fokozatosan veszítette el türelmét és önuralmát. Egyre többször vált ingerültté operai bennléte alatt és sajnos, a szesz narkotikumához fordult. Mindes sem egészségének, sem ügyének nem használt. Sajnálatos módon botránnyal felérő jelenetek következtek: éles szóváltások, éjszakai telefonhívások az egyik operai vezető lakásán, s mindez csak elmélyítette a válságot. Nagy kár volt, hogy művészi intézményeinkből, így az Operaházból is hiányoztak a jó diplomáciai érzékű vezetők, akik kiküszöbölhették volna az efféle személyi-művészi konfliktusokat. Házy Erzsébetnek – aki az üstökös szárnyalásával tűnt föl pályáján – rendkívül sok irigye és rosszakarója akadt szakmai vezetőin kívül is. Ők terjesztették a sok megalapozatlan hírt és pletykát a sikeres művésznőről, csak hogy ártsanak neki. Nem volt igaz az a híresztelés sem, hogy annak idején ő gázolt a Budakeszi úton azon az esős napon és Ilosfalvy Róbert csak lovagi szolgálatból vállalta magára a tettet. Felgyorsuló folyamatként: fizikai és lelki tényezők hatására Házy súlyosan megbetegedett. A fogyatkozó egészség és lelkierő állapotában is szembe tudott nézni a valósággal: csöndes rezignációval jegyezte meg betegágyán, hogy a dalszínház 80-as évek elején történő átépítése rossz időszakban történik, mert így még az sem adatik meg számára, hogy az Operaház díszes előcsarnokából kísérjék utolsó útjára, mint a színház annyi kiemelkedő művészét. Halála őszinte és mély megrendülést keltett a hazai művészvilágban. Az Erkel Színház előcsarnokában ravatalozták föl, a megjelent óriási tömeg nagy része kívül rekedt az épületen. MIHÁLY ANDRÁS akkori igazgató búcsúbeszédének első mondatát BORNEMISSZA PÉTER XVI. századi író-prédikátortól kölcsönözte: „Virág az ember…” Erre a színes és különleges értékű virágra azonban alig-alig vigyáztak azok, akiknek ez nemzeti és művészi szempontból is tisztük s kötelességük lett volna. - - fejezi be Házy Erzsébetről írt tartalmas, hosszú esszéjét Szeghalmi Elemér.
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/4. – befejező rész A nyugati és tengerentúli művészpályákon az e fajta gondok a nagy pozícióharc ellenére könnyebben áthidalhatók, hiszen a beérkezett művész a visszavonulás idejére már elegendő erkölcsi tőkével és anyagi háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy művészi rangját és függetlenségét a nyugállomány éveiben is megőrizhesse. A kelet-közép-európai régió gazdasági feltételei ehhez még nem eléggé fejlettek, ezért sokan tovább maradnak a pályán, mint kellene. Az említett gondot az is mélyítette, hogy az Operaházban a 70-es évektől kezdve egyre jobban megromlott a szellem, s hogy a vezetőség diplomáciai és művészvezetési gyakorlatában súlyos, visszavonhatatlan hibák történtek. LUKÁCS MIKLÓS – aki eleinte gondos, hiteles igazgatónak bizonyult, s akinek vezetése alatt számos művészi siker született – a 70-es évek második feléről kezdve szemmel láthatóan elfáradt, kedvetlenné vált. A vezetés egyre inkább olyan személyek kezébe csúszott át, akik a diktatórikus politikai rendszer szilárd hívei voltak (erős politikai háttérrel és összeköttetéssel), és akik beosztásukon túlmenően azokba a kérdésekbe is döntően beleszóltak, amelyek korábban kizárólag az igazgató hatáskörébe tartoztak. Így hamarosan megbillent az Operaház erkölcsi tekintélye, hiszen a művészek felvételét, foglalkoztatását s a teljes személyi értékrendet (a kitüntetésektől a fizetések és jutalmazások kérdéséig) egy szűkebb operai csoport határozta meg, jórészt ACZÉL GYÖRGY sugallatai alapján. (Ne hallgassuk el már végre, hogy a kádárizmus évtizedei alatt Aczél a legtávolabbi vidéki színház legkisebb színészének Jászai-díjába is beleszólt: jóváhagyása vagy vétója mindent meghatározott a kultúra területén.) Az Operaházban az OLÁH-NÁDASDY korszakkal szöges ellentétben előtérbe kerültek a klikk-szellemet tükröző előjogok és kivételezések – s mindazok, akik nem kerültek szoros kapcsolatba ezzel a vezetői csoporttal, első sorban MIKÓ ANDRÁSSAL – s ilyenek kiváltképp az idősebb művészek közül kerültek ki – egyszeriben háttérbe szorultak. Kétségtelenül ez a sors várt volna HÁZY ERZSÉBETRE is, ha mindezt finom ösztönösségével nem érzi meg előbb. Így nem tűrte belenyugvóan a lassan bekövetkező mellőzést és félreállítást, hanem ő lendült támadásba. Nyílt természetéből fakadt, hogy aggodalmát, jogos kifogásait közvetlenül a vezetésnek panaszolta el. Saját közvetlen szavait idézem: „ többször is kellő érvekkel hivatkoztam arra, hogy sok-sok alakításommal vittem sikerre az Operaház előadásait és együttesét.” E cáfolhatatlan tényt nem méltányolták az illetékesek. Házy fokozatosan veszítette el türelmét és önuralmát. Egyre többször vált ingerültté operai bennléte alatt és sajnos, a szesz narkotikumához fordult. Mindes sem egészségének, sem ügyének nem használt. Sajnálatos módon botránnyal felérő jelenetek következtek: éles szóváltások, éjszakai telefonhívások az egyik operai vezető lakásán, s mindez csak elmélyítette a válságot. Nagy kár volt, hogy művészi intézményeinkből, így az Operaházból is hiányoztak a jó diplomáciai érzékű vezetők, akik kiküszöbölhették volna az efféle személyi-művészi konfliktusokat. Házy Erzsébetnek – aki az üstökös szárnyalásával tűnt föl pályáján – rendkívül sok irigye és rosszakarója akadt szakmai vezetőin kívül is. Ők terjesztették a sok megalapozatlan hírt és pletykát a sikeres művésznőről, csak hogy ártsanak neki. Nem volt igaz az a híresztelés sem, hogy annak idején ő gázolt a Budakeszi úton azon az esős napon és Ilosfalvy Róbert csak lovagi szolgálatból vállalta magára a tettet. Felgyorsuló folyamatként: fizikai és lelki tényezők hatására Házy súlyosan megbetegedett. A fogyatkozó egészség és lelkierő állapotában is szembe tudott nézni a valósággal: csöndes rezignációval jegyezte meg betegágyán, hogy a dalszínház 80-as évek elején történő átépítése rossz időszakban történik, mert így még az sem adatik meg számára, hogy az Operaház díszes előcsarnokából kísérjék utolsó útjára, mint a színház annyi kiemelkedő művészét. Halála őszinte és mély megrendülést keltett a hazai művészvilágban. Az Erkel Színház előcsarnokában ravatalozták föl, a megjelent óriási tömeg nagy része kívül rekedt az épületen. MIHÁLY ANDRÁS akkori igazgató búcsúbeszédének első mondatát BORNEMISSZA PÉTER XVI. századi író-prédikátortól kölcsönözte: „Virág az ember…” Erre a színes és különleges értékű virágra azonban alig-alig vigyáztak azok, akiknek ez nemzeti és művészi szempontból is tisztük s kötelességük lett volna. - - fejezi be Házy Erzsébetről írt tartalmas, hosszú esszéjét Szeghalmi Elemér.
3503 Búbánat 2016-06-03 22:45:18 [Válasz erre: 3502 Búbánat 2016-06-03 14:21:25]
Közbevetőleg megjegyzem: Szeghalmi Elemér a cikk címében születési évszámként 1931-et jelöl meg - ami sokunk szerint téves adatközlés; a szövegben is ennek megfelelő kort említ, amikor Házyval kapcsolatban évszámot említ. Az elfogadott születési év: 1929. Önhatalmúlag korrigáltam itt az évszámot erre, ahogyan a cikkben írt, Házy korára tett számszerű adatokat is.
Közbevetőleg megjegyzem: Szeghalmi Elemér a cikk címében születési évszámként 1931-et jelöl meg - ami sokunk szerint téves adatközlés; a szövegben is ennek megfelelő kort említ, amikor Házyval kapcsolatban évszámot említ. Az elfogadott születési év: 1929. Önhatalmúlag korrigáltam itt az évszámot erre, ahogyan a cikkben írt, Házy korára tett számszerű adatokat is.
3502 Búbánat 2016-06-03 14:21:25 [Válasz erre: 3501 Búbánat 2016-06-02 14:45:56]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/3. rész Szokolay Sándor VÉRNÁSZ című operájának 1964 októberi ősbemutatójával megkezdődött Házy Erzsébet nagy küldetése a modern dalművek világában is. Szokolay alkotása nem a modern hangzásvilágot tükrözi maradéktalanul – ezt zenetörténészek, kritikusok is rendre megállapították a mű bemutatója után; - markáns drámai elemei és dallamvilágának sodrása kapcsán joggal tarhatott igényt a közönség szélesebb részének érdeklődésére, tetszésére is. Lényegesen tovább maradt a dalszínház játékrendjén, mint bármely más újkori opera. A kitűnő szereposztásból (HÁZY, Komlóssy Erzsébet, Réti József, Szőnyi Ferenc, Szecsődy Irén, Várhelyi Endre, Faragó András) két női alakítás: Komlóssyé az Anya és Házyé a Menyasszony szerepében a többi fölé magasodott. Mindketten remekeltek a drámai cselekményt a zenében si ragyogóan megoldó, erősen felhevített légkörben, híven visszaadva Garcia Lorca színművének örök emberi és a spanyol társadalmi viszonyokat is tükröző vonásait. HÁZY ezúttal is érzékeltetni tudta a két férfi, a kétfajta érzelem között önmaga üdvét kereső nő boldogtalanságát, tragikus életvitelét. A 60-as évek második felétől beindult külföldi vendégjárások során a Vérnász „utazó darab” lett – HÁZY énekesi produkciója, megrázó alakítása s nem utolsósorban tüneményes külseje folytán a szakemberek joggal tarthatták a budapesti dalszínház kiemelkedő sztárjának. A végzetes nő alakját 1970 elején Gershwin PORGY ÉS BESS című jazzoperájának magyarországi bemutatója alkalmával az Erkel Színházban művészi vénájának áradó, új elemeivel építette föl. Mozgáskultúrájával, az európaitól elütő dallamvilág és stílus hiteles adaptációjával és a magasabb rendű erotizmust a csúcspontig hevítő szenvedélyességével életpályája egyik legemlékezetesebb régiójába emelte. Ahogyan alkalmi lovagjával, a lelketlen, bűnöző Crown-nal a színpadra lépett az első felvonásban, az maga volt a női vonzerő több ezer éves múltjának sűrített kifejezése. Táncolt, énekelt, csábított, elutasított – szinte a végletek között lebegve egy merőben új világ életérzéseit közvetítette az elbűvölt magyar közönségnek Porgy alakítójával, az élete ugyancsak csúcs-szerepét játszó-éneklő BEGÁNYI FERENCCEL és a szinte FRED ASTAIRE-i mozgású, bámulatos karakterfigurát alakító PALCSÓ SÁNDORRAL együtt. (Említésre méltó, hogy más kiváló alakítás is született e darabban_ Radnai György, Andor Éva, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor is nagy mértékben hozzájárultak a ritkán tapasztalható sikerhez.) Ilyen siker-széria után 1975-ben kitűnően megoldotta a KOLDUSOPERA női főszerepét is, Hiába mutatkoztak már jóval fiatalabb vetélytársak is (a szoprán szólam kitűnő énekesek sorát vonultatta föl azóta is), HÁZY vonzerejét, művészi sokszínűségét és megújulásra való hajlamát nem tudták feledtetni. Ha nem a szűkösebb magyar viszonyok között történik mindez, HÁZYT – életének negyvenes évei közepén – már világhírnek kellett volna öveznie, előnyös külhoni szerződések és fellépések között válogatva, a nemzetközi énekesi hierarchia legtetején. E helyütt maradt a további kemény munka a hazai kultúrszféra keretei között, az Operaházban. A késhegyig menő küzdelem a művészpálya és a magánélet egyre nehezebbé váló, súlyos konfliktusokkal tűzdelt mindennapjaival. (Folytatni fogom.)
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/3. rész Szokolay Sándor VÉRNÁSZ című operájának 1964 októberi ősbemutatójával megkezdődött Házy Erzsébet nagy küldetése a modern dalművek világában is. Szokolay alkotása nem a modern hangzásvilágot tükrözi maradéktalanul – ezt zenetörténészek, kritikusok is rendre megállapították a mű bemutatója után; - markáns drámai elemei és dallamvilágának sodrása kapcsán joggal tarhatott igényt a közönség szélesebb részének érdeklődésére, tetszésére is. Lényegesen tovább maradt a dalszínház játékrendjén, mint bármely más újkori opera. A kitűnő szereposztásból (HÁZY, Komlóssy Erzsébet, Réti József, Szőnyi Ferenc, Szecsődy Irén, Várhelyi Endre, Faragó András) két női alakítás: Komlóssyé az Anya és Házyé a Menyasszony szerepében a többi fölé magasodott. Mindketten remekeltek a drámai cselekményt a zenében si ragyogóan megoldó, erősen felhevített légkörben, híven visszaadva Garcia Lorca színművének örök emberi és a spanyol társadalmi viszonyokat is tükröző vonásait. HÁZY ezúttal is érzékeltetni tudta a két férfi, a kétfajta érzelem között önmaga üdvét kereső nő boldogtalanságát, tragikus életvitelét. A 60-as évek második felétől beindult külföldi vendégjárások során a Vérnász „utazó darab” lett – HÁZY énekesi produkciója, megrázó alakítása s nem utolsósorban tüneményes külseje folytán a szakemberek joggal tarthatták a budapesti dalszínház kiemelkedő sztárjának. A végzetes nő alakját 1970 elején Gershwin PORGY ÉS BESS című jazzoperájának magyarországi bemutatója alkalmával az Erkel Színházban művészi vénájának áradó, új elemeivel építette föl. Mozgáskultúrájával, az európaitól elütő dallamvilág és stílus hiteles adaptációjával és a magasabb rendű erotizmust a csúcspontig hevítő szenvedélyességével életpályája egyik legemlékezetesebb régiójába emelte. Ahogyan alkalmi lovagjával, a lelketlen, bűnöző Crown-nal a színpadra lépett az első felvonásban, az maga volt a női vonzerő több ezer éves múltjának sűrített kifejezése. Táncolt, énekelt, csábított, elutasított – szinte a végletek között lebegve egy merőben új világ életérzéseit közvetítette az elbűvölt magyar közönségnek Porgy alakítójával, az élete ugyancsak csúcs-szerepét játszó-éneklő BEGÁNYI FERENCCEL és a szinte FRED ASTAIRE-i mozgású, bámulatos karakterfigurát alakító PALCSÓ SÁNDORRAL együtt. (Említésre méltó, hogy más kiváló alakítás is született e darabban_ Radnai György, Andor Éva, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor is nagy mértékben hozzájárultak a ritkán tapasztalható sikerhez.) Ilyen siker-széria után 1975-ben kitűnően megoldotta a KOLDUSOPERA női főszerepét is, Hiába mutatkoztak már jóval fiatalabb vetélytársak is (a szoprán szólam kitűnő énekesek sorát vonultatta föl azóta is), HÁZY vonzerejét, művészi sokszínűségét és megújulásra való hajlamát nem tudták feledtetni. Ha nem a szűkösebb magyar viszonyok között történik mindez, HÁZYT – életének negyvenes évei közepén – már világhírnek kellett volna öveznie, előnyös külhoni szerződések és fellépések között válogatva, a nemzetközi énekesi hierarchia legtetején. E helyütt maradt a további kemény munka a hazai kultúrszféra keretei között, az Operaházban. A késhegyig menő küzdelem a művészpálya és a magánélet egyre nehezebbé váló, súlyos konfliktusokkal tűzdelt mindennapjaival. (Folytatni fogom.)
3501 Búbánat 2016-06-02 14:45:56 [Válasz erre: 3499 Búbánat 2016-05-31 21:38:33]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/2. rész A naptár 1961 decemberére fordult, bemutatóra készült az Operaház: az együttes az évtizedek óta nem játszott Manon Lescaut-t próbálta nagy munkakedvvel és felfokozott izgalommal. Avatott betanító és vezénylő karnagya volt e produkciónak L a m b e r t o G a r d e l l i személyében. A kettős szereposztás az Operaház akkor gazdag énekesi állományára utalt: két egyenértékű gárdát tudtak kiállítani: Moldován Stefánia, Simándy József, Melis György és Maleczky Oszkár neve fémjelezte az elsőt – a másodikban a színház két kiugró tehetsége: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kapott helyet. A próbákon előre vetítődő siker dübörgő valósággá vált a premieren és a többi előadáson. HÁZY megjelenésében gyönyörűm hangjának kifejezőerejében és a szereppel való azonosulásban káprázatos volt. Már színrelépése – amint a fogatról leszállt Amiens főterén – elbűvölte a közönséget. A finom női báj és a romlottságra való hajlam úgy ötvöződtek benne, ahogyan Prévost abbé elképzelhette nagysikerű regényének lapjain. Az ártatlan, szép arcot egy-egy gesztus és mozdulat tette tudatosan kétségessé – másutt az odaadó magatartás és az igazi szerelmet kérdőjelezte meg a vonzó arcon átsuhanó elvágyódás és spleen: egy merőben másfajta érzésvilág. Az emberben élő kettősség, a jóból és a rosszból összetevődő hajlamok s vonások hajszálpontosan működtek Házy magasfokú művészi megjelenítésében. A második felvonás budoár-jelenetében és a híres ékszeráriában érthetően óriási sikert aratott. Hangjának váltásai, különleges fényei ás árnyai a jómódú gavallér kitartottjaként döbbenetesen hitelesek voltak. A Des Grieux-vel való egymásra találásban (ILOSFALVY mindenben méltó partnernek bizonyult) egy hangulatoktól vezérelt, könnyelmű, de jó vonásait is őrizgető nő szélsőséges érzelemvilágáról vallott hiteles lélektani eszközökkel. Amit a két művész a kitoloncolási képben produkált, az az operajátszás világkrónikáiban is méltó lenne a megörökítésre. Puccini alkotói géniuszának meghatározó vonása: a szenvedély ábrázolása. HÁZY a vissza nem fordítható, gyászos tényt: az élet és vele együtt a szerelem végső elvesztését olyan megrázóan elevenítette meg, hogy a nézőtéren rohamszerűen előkerültek a zsebkendők, amint végigbotorkált végső reménytelenségében. (Mindössze harminckét éves volt ekkor, s már az ember ábrázolásának teljes kelléktárával rendelkezett.) Ilosfalvy, az eszményi partner a férfiszenvedély izzásában kirobbanó erővel és a hangbeli magasságok szinte korlátot nem ismerő biztonságával nyűgözte le a hallgatókat. A taps szűnni nem akaróan zúgott a nézőtéren. Gardelli karmesteri pálcája nyomán éteri hangon muzsikált a zenekar (az intermezzo lírai szépsége átjárta az egész Yble-palotát); árnyaltan szólaltak meg az énekesek, az énekkar tagjai is. S hogy milyen kiváló gárdája volt az akkori Operaháznak, azt Moldován és Simándy kiemelkedő első szereposztásbeli helytállása is fényesen igazolta. Az 1960-as évektől kezdődő időszak HÁZY művészi pályájának valóságos diadalmenete volt. Hangja kiérett, megerősödött; művészi kifejezőképességét a hivatás gyakorlata és az élet tapasztalatai elmélyítették és megnemesítették. Egymás után aratta a művészi babérpokat a színházban bemutatott új művekben. (Folytatni fogom)
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/2. rész A naptár 1961 decemberére fordult, bemutatóra készült az Operaház: az együttes az évtizedek óta nem játszott Manon Lescaut-t próbálta nagy munkakedvvel és felfokozott izgalommal. Avatott betanító és vezénylő karnagya volt e produkciónak L a m b e r t o G a r d e l l i személyében. A kettős szereposztás az Operaház akkor gazdag énekesi állományára utalt: két egyenértékű gárdát tudtak kiállítani: Moldován Stefánia, Simándy József, Melis György és Maleczky Oszkár neve fémjelezte az elsőt – a másodikban a színház két kiugró tehetsége: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kapott helyet. A próbákon előre vetítődő siker dübörgő valósággá vált a premieren és a többi előadáson. HÁZY megjelenésében gyönyörűm hangjának kifejezőerejében és a szereppel való azonosulásban káprázatos volt. Már színrelépése – amint a fogatról leszállt Amiens főterén – elbűvölte a közönséget. A finom női báj és a romlottságra való hajlam úgy ötvöződtek benne, ahogyan Prévost abbé elképzelhette nagysikerű regényének lapjain. Az ártatlan, szép arcot egy-egy gesztus és mozdulat tette tudatosan kétségessé – másutt az odaadó magatartás és az igazi szerelmet kérdőjelezte meg a vonzó arcon átsuhanó elvágyódás és spleen: egy merőben másfajta érzésvilág. Az emberben élő kettősség, a jóból és a rosszból összetevődő hajlamok s vonások hajszálpontosan működtek Házy magasfokú művészi megjelenítésében. A második felvonás budoár-jelenetében és a híres ékszeráriában érthetően óriási sikert aratott. Hangjának váltásai, különleges fényei ás árnyai a jómódú gavallér kitartottjaként döbbenetesen hitelesek voltak. A Des Grieux-vel való egymásra találásban (ILOSFALVY mindenben méltó partnernek bizonyult) egy hangulatoktól vezérelt, könnyelmű, de jó vonásait is őrizgető nő szélsőséges érzelemvilágáról vallott hiteles lélektani eszközökkel. Amit a két művész a kitoloncolási képben produkált, az az operajátszás világkrónikáiban is méltó lenne a megörökítésre. Puccini alkotói géniuszának meghatározó vonása: a szenvedély ábrázolása. HÁZY a vissza nem fordítható, gyászos tényt: az élet és vele együtt a szerelem végső elvesztését olyan megrázóan elevenítette meg, hogy a nézőtéren rohamszerűen előkerültek a zsebkendők, amint végigbotorkált végső reménytelenségében. (Mindössze harminckét éves volt ekkor, s már az ember ábrázolásának teljes kelléktárával rendelkezett.) Ilosfalvy, az eszményi partner a férfiszenvedély izzásában kirobbanó erővel és a hangbeli magasságok szinte korlátot nem ismerő biztonságával nyűgözte le a hallgatókat. A taps szűnni nem akaróan zúgott a nézőtéren. Gardelli karmesteri pálcája nyomán éteri hangon muzsikált a zenekar (az intermezzo lírai szépsége átjárta az egész Yble-palotát); árnyaltan szólaltak meg az énekesek, az énekkar tagjai is. S hogy milyen kiváló gárdája volt az akkori Operaháznak, azt Moldován és Simándy kiemelkedő első szereposztásbeli helytállása is fényesen igazolta. Az 1960-as évektől kezdődő időszak HÁZY művészi pályájának valóságos diadalmenete volt. Hangja kiérett, megerősödött; művészi kifejezőképességét a hivatás gyakorlata és az élet tapasztalatai elmélyítették és megnemesítették. Egymás után aratta a művészi babérpokat a színházban bemutatott új művekben. (Folytatni fogom)
3500 Búbánat 2016-06-01 09:47:58 [Válasz erre: 1569 Búbánat 2009-10-03 17:10:46]
[url] http://nava.hu/id/877780/; Operafejedelmek – Házy Erzsébet (1991) [/url] Az M3 csatornán láthatjuk újra az emlékműsort, az éjjel: 2016. június 2. csütörtök 00:10 - 01:00
[url] http://nava.hu/id/877780/; Operafejedelmek – Házy Erzsébet (1991) [/url] Az M3 csatornán láthatjuk újra az emlékműsort, az éjjel: 2016. június 2. csütörtök 00:10 - 01:00
3499 Búbánat 2016-05-31 21:38:33 [Válasz erre: 3497 Búbánat 2016-05-31 00:01:27]
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/1. rész Az edinburghi Operaház előtt kisebb csődület támadt 1973 nyarán, a délutáni órákban. A csontos, szikár és vöröses hajú skót férfiak csoportja egy szőke hölgyet bámult kitartóan, aki egy emeleti busz felső traktusán ült, és kifelé nézett az ablakon. A nő határozottan szép volt; feltűnően finom vonásokkal és hamisítatlan öntudattal felruházva, amely csak a szépek felső rétegének kiváltsága. Egy idő után leszállt a már majdnem kiürült buszból és eltűnt a színház bejárójában. A közfeltűnést keltő személy H á z y E r z s é b e t volt, a Budapesti Operaház vezető énekesnője, aki színházának nyári vendégjátékára érkezett az edinburghi fesztiválra. Operai tagságom alatt sokszor láttam Házy Erzsébetet a színpadon, a próbákon, az operai folyosókon, a büfékben és többször beszélgettem vele közvetlenül is, de az a kép ott, az északi város ismeretlen közegében, a helybeli férfiszemek pásztázó tüzében, örökké emlékezetes marad számomra. Házy fiatal korától kezdve rendkívüli módon tudta viselni külsejének, megjelenésének tetszetős vonásait. Az Operaháznak több mint száz éves fennállása alatt sok-sok vonzó külsejű művésznője volt – a pálmát, a „minden idők legszebb magyar operaénekesnője” nemhivatalos címét azonban aligha lehet elvitatni Házy Erzsébettől. Már első bemutatkozása során, az 1951-52-es operai évadban élénk feltűnést keltett külsejével és szereplésével egyaránt. Akkor még dúsfürtű, kissé gömbölyded arcú szépség volt – rövid idő alatt azonban tudatosan is kialakította későbbi vonzó küllemét: néhány kilót lefogyott, haját divatosra vágatta; kitűnő alakjával és tökéletes profiljával kifejezetten a filmvászonra kívánkozott. Mindezt tudta is magáról. „Korda Sándor meghívott magához Londonba” – híresztelte már évekkel korábban, amikor egy gépkönyvelői tanfolyamon vett részt, és beszámolt civil társainak művészi terveiről. Alapvető hiba volna Házy szépségét mint külön kategóriát kezelni, hiszen ő emellett kimagasló tehetséggel is rendelkezett: szép színezetű, szárnyaló hangja, mozgáskultúrája, muzikalitása s átlagon felüli színészi képessége túlmutatott egy kezdő énekes ígéretes első lépésein. Látni és érezni lehetett, hogy hamarosan túllép a kisebb szerepeken, s hogy sztárrá emelkedik az Operaház rangos együttesében. Pályája gyors iramban ívelt fölfelé. Ennek a sikeres operai életútnak a középpontjában ott álltak G i a c o m o P u c c i n i operái és azok remekbe szabott szopránszerepei. Azok a hősnők, akiket csak különleges hőfokú lírával és átizzító szenvedéllyel lehetett igazán élővé formálni. Házy Puccini-alakításai minden túlzás nélkül élményt jelentettek a közönség számára. Nem véletlenül írta ezekről az alakításokról az operai centenáriumra megjelentetett, díszkiadású kötetében T a l l i á n T i b o r zenetörténész: „A magyar operajátszás történetében talán ő a par excellence Puccini-hősnő; ugyanaz a legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott belőle, mint annak idején S z a m o s i E l z á b ó l, de eszközei vokálisan is, színészileg is sokkal dúsabbak voltak.” Az operalátogató egyszeriben csak azt éreztem hogy a Bohémélet (M i m i), A nyugat lánya (M i n n i e) s a Gianni Schicchi (L a u r e t t a) előadásain és női szerepeiben különleges varázslat történik a színpadon e fiatal énekesnő jóvoltából. Mintha T ü n d é r o r s z ág f ö l d i k ö v e t e jelenne meg, hogy elkápráztassa a jelenlevőket. Házy olyan természetességgel mozgott a színpadon, mintha oda született volna. Kristálytisztán énekelt – a színház és a játék láthatóan valódi közege, sőt éltető eleme volt. A felvonások csúcspontján kinyílt, mint egy pompázatos virág, és tehetségének, jókedvű szépségének milliónyi szirmát hullajtotta szét a nézők-hallgatók gyönyörűségére. A Puccini-szerepek említésekor szándékosan hallgattunk el egyet – csak azért, hogy kiemelten szólhassunk róla: a M a n o n L e s c a u t-t. Ha operaénekes valaha is alkatára szabott szereppel találkozhatott, úgy M a n o n és Házy Erzsébet minden vonásukban, szívdobbanásukban, emberi gyarlóságukban és szépre-jóra való vágyakozásukban azonosultak egymással. (Folyatni fogom)
„TÜNDÉRORSZÁG FÖLDI KÖVETE – HÁZY ERZSÉBET (1929-1982)” Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások /Új Ember Kiadó, 2001/ IV/1. rész Az edinburghi Operaház előtt kisebb csődület támadt 1973 nyarán, a délutáni órákban. A csontos, szikár és vöröses hajú skót férfiak csoportja egy szőke hölgyet bámult kitartóan, aki egy emeleti busz felső traktusán ült, és kifelé nézett az ablakon. A nő határozottan szép volt; feltűnően finom vonásokkal és hamisítatlan öntudattal felruházva, amely csak a szépek felső rétegének kiváltsága. Egy idő után leszállt a már majdnem kiürült buszból és eltűnt a színház bejárójában. A közfeltűnést keltő személy H á z y E r z s é b e t volt, a Budapesti Operaház vezető énekesnője, aki színházának nyári vendégjátékára érkezett az edinburghi fesztiválra. Operai tagságom alatt sokszor láttam Házy Erzsébetet a színpadon, a próbákon, az operai folyosókon, a büfékben és többször beszélgettem vele közvetlenül is, de az a kép ott, az északi város ismeretlen közegében, a helybeli férfiszemek pásztázó tüzében, örökké emlékezetes marad számomra. Házy fiatal korától kezdve rendkívüli módon tudta viselni külsejének, megjelenésének tetszetős vonásait. Az Operaháznak több mint száz éves fennállása alatt sok-sok vonzó külsejű művésznője volt – a pálmát, a „minden idők legszebb magyar operaénekesnője” nemhivatalos címét azonban aligha lehet elvitatni Házy Erzsébettől. Már első bemutatkozása során, az 1951-52-es operai évadban élénk feltűnést keltett külsejével és szereplésével egyaránt. Akkor még dúsfürtű, kissé gömbölyded arcú szépség volt – rövid idő alatt azonban tudatosan is kialakította későbbi vonzó küllemét: néhány kilót lefogyott, haját divatosra vágatta; kitűnő alakjával és tökéletes profiljával kifejezetten a filmvászonra kívánkozott. Mindezt tudta is magáról. „Korda Sándor meghívott magához Londonba” – híresztelte már évekkel korábban, amikor egy gépkönyvelői tanfolyamon vett részt, és beszámolt civil társainak művészi terveiről. Alapvető hiba volna Házy szépségét mint külön kategóriát kezelni, hiszen ő emellett kimagasló tehetséggel is rendelkezett: szép színezetű, szárnyaló hangja, mozgáskultúrája, muzikalitása s átlagon felüli színészi képessége túlmutatott egy kezdő énekes ígéretes első lépésein. Látni és érezni lehetett, hogy hamarosan túllép a kisebb szerepeken, s hogy sztárrá emelkedik az Operaház rangos együttesében. Pályája gyors iramban ívelt fölfelé. Ennek a sikeres operai életútnak a középpontjában ott álltak G i a c o m o P u c c i n i operái és azok remekbe szabott szopránszerepei. Azok a hősnők, akiket csak különleges hőfokú lírával és átizzító szenvedéllyel lehetett igazán élővé formálni. Házy Puccini-alakításai minden túlzás nélkül élményt jelentettek a közönség számára. Nem véletlenül írta ezekről az alakításokról az operai centenáriumra megjelentetett, díszkiadású kötetében T a l l i á n T i b o r zenetörténész: „A magyar operajátszás történetében talán ő a par excellence Puccini-hősnő; ugyanaz a legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott belőle, mint annak idején S z a m o s i E l z á b ó l, de eszközei vokálisan is, színészileg is sokkal dúsabbak voltak.” Az operalátogató egyszeriben csak azt éreztem hogy a Bohémélet (M i m i), A nyugat lánya (M i n n i e) s a Gianni Schicchi (L a u r e t t a) előadásain és női szerepeiben különleges varázslat történik a színpadon e fiatal énekesnő jóvoltából. Mintha T ü n d é r o r s z ág f ö l d i k ö v e t e jelenne meg, hogy elkápráztassa a jelenlevőket. Házy olyan természetességgel mozgott a színpadon, mintha oda született volna. Kristálytisztán énekelt – a színház és a játék láthatóan valódi közege, sőt éltető eleme volt. A felvonások csúcspontján kinyílt, mint egy pompázatos virág, és tehetségének, jókedvű szépségének milliónyi szirmát hullajtotta szét a nézők-hallgatók gyönyörűségére. A Puccini-szerepek említésekor szándékosan hallgattunk el egyet – csak azért, hogy kiemelten szólhassunk róla: a M a n o n L e s c a u t-t. Ha operaénekes valaha is alkatára szabott szereppel találkozhatott, úgy M a n o n és Házy Erzsébet minden vonásukban, szívdobbanásukban, emberi gyarlóságukban és szépre-jóra való vágyakozásukban azonosultak egymással. (Folyatni fogom)
3498 Búbánat 2016-05-31 00:16:27 [Válasz erre: 3497 Búbánat 2016-05-31 00:01:27]
Pontosítás: Dalos László nevezett cikke az Új Ember hetilapban jelent meg, 2001. 12.23-án.)
Pontosítás: Dalos László nevezett cikke az Új Ember hetilapban jelent meg, 2001. 12.23-án.)
3497 Búbánat 2016-05-31 00:01:27
"Operaélet": a magazin első, bemutató száma 1991 őszén jelentkezett. Abban volt egy képes cikk: „Tündérország földi követe – Házy Erzsébet” - Szeghalmi Elemér személyes, megemlékező írása a nagy szopránról, ami évekkel később - további személyes emlékekkel kibővítve - önálló kötetben kapott helyet: [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/szeghalmi-elemer-operistak-irok-es-alkotasok-175662; Operisták - írók és alkotások [/url] – Új Ember Kiadó, 2001. Szeghalmi Elemér újságíró, író (1951-től 1987-ig a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja, 1978-87 között szólamvezető) könyvéről az alábbi sorokat írta ajánlójában a másik neves író, újságíró, költő, librettista. Dalos László: Szeghalmi Elemér könyve „Karcsú kötet, százharminc-egynéhány oldal, benne negyvenöt karcsú írás: portré, tárca, emlékezés, cikk. Jól kézbe vehető könyv, s bárhol kinyithatom, bármikor beleolvashatok. Hogy kikről? Már a cím is elárulja. Ez nem véletlen, hisz a könyv írója, Szeghalmi Elemér - kettős kötöttségű kortársunk: operaénekes is, literátor is. Évtizedeken át szólaltatta meg kormos basszus hangján a dalműirodalom többtucatnyi műve kórusainak legmélyebb szólamát. Miközben irodalomtörténész doktor lett; és ugyanakkor mindmáig szerkesztőségi íróasztalnál ül. Így is, egyébként is szinte naponta találkozik írótársakkal. Van hát kikről és van mit írnia. Személyes hangúak, szubjektívek az Operisták - írók és alkotások írásai, szóljanak bár a magyar operaszínpad olyan jeleseiről, mint Gyurkovics Mária, Svéd Sándor, HÁZY ERZSÉBET, Székely Mihály vagy Ferencsik János, Nádasdy Kálmán,Oláh Gusztáv. És egyszemélyes irodalomtörténetet ír Szeghalmi, ha Mikszáthról,Babitsról, Móráról, Juhász Gyuláról, Tóth Árpádról és más, már eltávozottról közöl élményt, emléket, adatot; vagy ha élő alkotótársaikról ír mini-esszét. Igen, ezek a rövid, de sűrű szövésű szövegek talán ebbe a műfaji kategóriába sorolhatók leginkább. Ha szabad a kötet írójához hasonlóan a recenzensnek is személyesen és szubjektíven szólania (és miért ne?!): szeretem az ilyen írásokat, magam is örömmel művelem; a kötetből kettő különösen megfogott. Az egyik emlékezés két kevésbé ismert művészről rajzol bensőséges portrét: Kövesdi Károly baritonista és Erdei Gyula tenorista az Operaház kórusának tagjai voltak; sajnos egyikük sem él már. Több szólószerepet is énekeltek, Kövesdi például a Lohengrin királyát, Erdei a Tosca Spolettáját. Magam is ismertem őket, elragadó és tiszta ember volt mind a kettő. Megható az a szeretet, ahogyan Szeghalmi Elemér fölidézi a két egykori operai pályatárs alakját. A másik írás a zseniális magyar festőművészről, Egry Józsefről szól; és a mester "társművészeiről": Takáts Gyula, Fodor András, Keresztury Dezső költőről; Debussy, Ravel, Prokofjev muzsikájáról. Egry-rajongó vagyok, féltve őrzöm a tanulmányban említett, Vízitükör című gyönyörű kötetet, Egry József rajzaival, Takáts Gyula verseivel... Újra meg újra el kell olvasnom az írást, amelyben a könyv szerzője még közelebb visz a Balaton nagy festőjéhez...” Dalos László (Új Ember Kiadó, 2001. 12.23.) Amint a felvezetőben írtam, az „Operaélet” magazin első, bemutató száma 1991 őszén jelentkezett, és abban volt egy képes cikk: „Tündérország földi követe – Házy Erzsébet” - Szeghalmi Elemér személyes, megemlékező írása a nagy szopránról, ami évekkel később - további személyes emlékekkel kibővítve - önálló kötetben kapott helyet. Azonban a tíz évvel később az „Operisták - írók és alkotások” kötetbe bekerült, Házy Erzsébetről szóló írás nemcsak bővebb lett, de az eredeti szöveg szavai és mondatai néhol átírásra vagy megváltoztatásra kerültek. Tehát itt, ebben a kötetben mondhatni csaknem új szöveg olvasható változatlan cím alatt. Korábban az emlékező cikknek két részletét a topicba beírtam (94. és 712. sorszám), most úgy gondolom, nem érdektelen a teljes írás közzététele. A következőkben idemásolom az egészet.
"Operaélet": a magazin első, bemutató száma 1991 őszén jelentkezett. Abban volt egy képes cikk: „Tündérország földi követe – Házy Erzsébet” - Szeghalmi Elemér személyes, megemlékező írása a nagy szopránról, ami évekkel később - további személyes emlékekkel kibővítve - önálló kötetben kapott helyet: [url] https://www.antikvarium.hu/konyv/szeghalmi-elemer-operistak-irok-es-alkotasok-175662; Operisták - írók és alkotások [/url] – Új Ember Kiadó, 2001. Szeghalmi Elemér újságíró, író (1951-től 1987-ig a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja, 1978-87 között szólamvezető) könyvéről az alábbi sorokat írta ajánlójában a másik neves író, újságíró, költő, librettista. Dalos László: Szeghalmi Elemér könyve „Karcsú kötet, százharminc-egynéhány oldal, benne negyvenöt karcsú írás: portré, tárca, emlékezés, cikk. Jól kézbe vehető könyv, s bárhol kinyithatom, bármikor beleolvashatok. Hogy kikről? Már a cím is elárulja. Ez nem véletlen, hisz a könyv írója, Szeghalmi Elemér - kettős kötöttségű kortársunk: operaénekes is, literátor is. Évtizedeken át szólaltatta meg kormos basszus hangján a dalműirodalom többtucatnyi műve kórusainak legmélyebb szólamát. Miközben irodalomtörténész doktor lett; és ugyanakkor mindmáig szerkesztőségi íróasztalnál ül. Így is, egyébként is szinte naponta találkozik írótársakkal. Van hát kikről és van mit írnia. Személyes hangúak, szubjektívek az Operisták - írók és alkotások írásai, szóljanak bár a magyar operaszínpad olyan jeleseiről, mint Gyurkovics Mária, Svéd Sándor, HÁZY ERZSÉBET, Székely Mihály vagy Ferencsik János, Nádasdy Kálmán,Oláh Gusztáv. És egyszemélyes irodalomtörténetet ír Szeghalmi, ha Mikszáthról,Babitsról, Móráról, Juhász Gyuláról, Tóth Árpádról és más, már eltávozottról közöl élményt, emléket, adatot; vagy ha élő alkotótársaikról ír mini-esszét. Igen, ezek a rövid, de sűrű szövésű szövegek talán ebbe a műfaji kategóriába sorolhatók leginkább. Ha szabad a kötet írójához hasonlóan a recenzensnek is személyesen és szubjektíven szólania (és miért ne?!): szeretem az ilyen írásokat, magam is örömmel művelem; a kötetből kettő különösen megfogott. Az egyik emlékezés két kevésbé ismert művészről rajzol bensőséges portrét: Kövesdi Károly baritonista és Erdei Gyula tenorista az Operaház kórusának tagjai voltak; sajnos egyikük sem él már. Több szólószerepet is énekeltek, Kövesdi például a Lohengrin királyát, Erdei a Tosca Spolettáját. Magam is ismertem őket, elragadó és tiszta ember volt mind a kettő. Megható az a szeretet, ahogyan Szeghalmi Elemér fölidézi a két egykori operai pályatárs alakját. A másik írás a zseniális magyar festőművészről, Egry Józsefről szól; és a mester "társművészeiről": Takáts Gyula, Fodor András, Keresztury Dezső költőről; Debussy, Ravel, Prokofjev muzsikájáról. Egry-rajongó vagyok, féltve őrzöm a tanulmányban említett, Vízitükör című gyönyörű kötetet, Egry József rajzaival, Takáts Gyula verseivel... Újra meg újra el kell olvasnom az írást, amelyben a könyv szerzője még közelebb visz a Balaton nagy festőjéhez...” Dalos László (Új Ember Kiadó, 2001. 12.23.) Amint a felvezetőben írtam, az „Operaélet” magazin első, bemutató száma 1991 őszén jelentkezett, és abban volt egy képes cikk: „Tündérország földi követe – Házy Erzsébet” - Szeghalmi Elemér személyes, megemlékező írása a nagy szopránról, ami évekkel később - további személyes emlékekkel kibővítve - önálló kötetben kapott helyet. Azonban a tíz évvel később az „Operisták - írók és alkotások” kötetbe bekerült, Házy Erzsébetről szóló írás nemcsak bővebb lett, de az eredeti szöveg szavai és mondatai néhol átírásra vagy megváltoztatásra kerültek. Tehát itt, ebben a kötetben mondhatni csaknem új szöveg olvasható változatlan cím alatt. Korábban az emlékező cikknek két részletét a topicba beírtam (94. és 712. sorszám), most úgy gondolom, nem érdektelen a teljes írás közzététele. A következőkben idemásolom az egészet.
3496 Búbánat 2016-05-27 13:33:53
[url] https://www.facebook.com/groups/316014618494329/; Házy Erzsébet emlékezetes szerepei – Facebook [/url]
[url] https://www.facebook.com/groups/316014618494329/; Házy Erzsébet emlékezetes szerepei – Facebook [/url]
3495 Búbánat 2016-05-25 22:53:16
[url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.631357277011739.1073742055.151795548301250&type=3; Házy Erzsébet emléktábla-avatás [/url] Készítő: Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola · Április 12-én, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján avatták fel az Újpesten élt felvidéki születésű Házy Erzsébet operaénekesnő emléktábláját. Levéltári kutatásokból is kiderül, a család az akkori Rákóczi, ma Perényi Zsigmond utcában élt. Az emléktáblát az önkormányzat nevében Bartók Béla önkormányzati képviselő koszorúzta meg. Az eseményen dr. Molnár Szabolcs alpolgármester és több önkormányzati képviselő, valamint civil szervezetek elnökei is részt vettek. Iskolánk népdalénekléssel és hegedűjátékkal tisztelgett Házy Erzsébet emlékének.
[url] https://www.facebook.com/media/set/?set=a.631357277011739.1073742055.151795548301250&type=3; Házy Erzsébet emléktábla-avatás [/url] Készítő: Pécsi Sebestyén Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola · Április 12-én, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján avatták fel az Újpesten élt felvidéki születésű Házy Erzsébet operaénekesnő emléktábláját. Levéltári kutatásokból is kiderül, a család az akkori Rákóczi, ma Perényi Zsigmond utcában élt. Az emléktáblát az önkormányzat nevében Bartók Béla önkormányzati képviselő koszorúzta meg. Az eseményen dr. Molnár Szabolcs alpolgármester és több önkormányzati képviselő, valamint civil szervezetek elnökei is részt vettek. Iskolánk népdalénekléssel és hegedűjátékkal tisztelgett Házy Erzsébet emlékének.
3494 Búbánat 2016-05-25 22:51:56
[url] http://felvidek.ma/esemeny/hazy-erzsebet-nemzetkozi-tehetsegkutato-enekverseny/; Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny [/url] május 9.,08:00 - szeptember 1.,17:00 [url] http://www.szcb-hazyerzsebet-enekverseny.eu/index.php; Szlovákiai Civil Becsületrend [/url] Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt szervez, melyre 2016. szeptember 1-ig lehet jelentkezni. Válogatás: 2016. SZEPTEMBER 23. péntek 11:00-tól. REGISZTRÁCIÓ ÉS ALAPOK LEADÁSA: 10:00-ig Helyszín: 940 01 NOVÉ ZÁMKY- Érsekújvár –LOVARDA – Jazdiareň épülete , Szlovákia A válogatást az alábbi kategóriákban és műfajokban hirdetik meg: I. kategória: 14-18 év közötti lányok és fiúk opera operett musical II. kategória: 18 + feletti nő és férfi opera operett musical I.kategória nevezési díja 15 euro/fő/ műfaj II.kategória nevezési díja 30 euro/fő/ műfaj További információ az esemény facebook oldalán. Honlap: http://www.szcb-hazyerzsebet-enekverseny.eu/ A zsűri tagjai: Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Farkas Pál - az InterOperett és a Váci Szimfonikus Zenekar Kálmán Imre-díjas karmestere Mgr. Art. Otokar Klein - a zsűri elnöke, operaénekes, Érsekújvár polgármestere Dunajszky Géza - kórusvezető, zeneszakos pedagógus Mgr.Klemen Terézia - a zsűri titkára, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke, főszervező
[url] http://felvidek.ma/esemeny/hazy-erzsebet-nemzetkozi-tehetsegkutato-enekverseny/; Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny [/url] május 9.,08:00 - szeptember 1.,17:00 [url] http://www.szcb-hazyerzsebet-enekverseny.eu/index.php; Szlovákiai Civil Becsületrend [/url] Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt szervez, melyre 2016. szeptember 1-ig lehet jelentkezni. Válogatás: 2016. SZEPTEMBER 23. péntek 11:00-tól. REGISZTRÁCIÓ ÉS ALAPOK LEADÁSA: 10:00-ig Helyszín: 940 01 NOVÉ ZÁMKY- Érsekújvár –LOVARDA – Jazdiareň épülete , Szlovákia A válogatást az alábbi kategóriákban és műfajokban hirdetik meg: I. kategória: 14-18 év közötti lányok és fiúk opera operett musical II. kategória: 18 + feletti nő és férfi opera operett musical I.kategória nevezési díja 15 euro/fő/ műfaj II.kategória nevezési díja 30 euro/fő/ műfaj További információ az esemény facebook oldalán. Honlap: http://www.szcb-hazyerzsebet-enekverseny.eu/ A zsűri tagjai: Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Farkas Pál - az InterOperett és a Váci Szimfonikus Zenekar Kálmán Imre-díjas karmestere Mgr. Art. Otokar Klein - a zsűri elnöke, operaénekes, Érsekújvár polgármestere Dunajszky Géza - kórusvezető, zeneszakos pedagógus Mgr.Klemen Terézia - a zsűri titkára, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke, főszervező
3493 Búbánat 2016-05-24 12:36:11
Új Szó, 1990. november 2. (257. szám) Közeli harmóniák Zenés filmek Pozsonyban […] „A másik filmre vett, ugyancsak Schenk-rendezte Wiener Staatsoper-beli előadás Johann Strauss Denevérje volt. Ehhez sem adott semmit hozzá a rendező, mindössze - maga is tősgyökeres bécsi lévén - utánozhatatlan bécsi ízzel elmondott egy bécsi történetet, pezsgően, szellemesen, elegánsan. Ráadásul olyan szereplőgárda közreműködésével (Lucia Popp, Edita Gruberová, Walter Berry, Erich Kunz, Brigitte Fassbaender), amelyet a világon bárhol megirigyelhetnének. És mégis... Ami az énekesek vokális és színészi produkcióját illeti, a magyar néző nehezen tud ellenállni a kísértésnek, hogy ne gondoljon nosztalgiával a budapesti Denevér-előadásokra, ahol HÁZY ERZSÉBET volt Adél, llosfalvy Róbert Eisenstein, a mesés hangú Réti József pedig Alfréd. Minden tiszteletem EDITA GRUBEROVÁÉ, de Házy Erzsébet Adéljának pikáns bájából, huncut kacérságából szikrányit sem fedeztem fel korrekt alakításában. A bécsi előadásnak egyetlen előnye volt a budapestivel szemben: csodálatos Orlovsky hercege. Brigitte Fassbaender ebben a nadrágszerepben is remekelt, hangban, maszkban, mozgásban egyaránt tökéleteset nyújtva.” […] Vojtek Katalin
Új Szó, 1990. november 2. (257. szám) Közeli harmóniák Zenés filmek Pozsonyban […] „A másik filmre vett, ugyancsak Schenk-rendezte Wiener Staatsoper-beli előadás Johann Strauss Denevérje volt. Ehhez sem adott semmit hozzá a rendező, mindössze - maga is tősgyökeres bécsi lévén - utánozhatatlan bécsi ízzel elmondott egy bécsi történetet, pezsgően, szellemesen, elegánsan. Ráadásul olyan szereplőgárda közreműködésével (Lucia Popp, Edita Gruberová, Walter Berry, Erich Kunz, Brigitte Fassbaender), amelyet a világon bárhol megirigyelhetnének. És mégis... Ami az énekesek vokális és színészi produkcióját illeti, a magyar néző nehezen tud ellenállni a kísértésnek, hogy ne gondoljon nosztalgiával a budapesti Denevér-előadásokra, ahol HÁZY ERZSÉBET volt Adél, llosfalvy Róbert Eisenstein, a mesés hangú Réti József pedig Alfréd. Minden tiszteletem EDITA GRUBEROVÁÉ, de Házy Erzsébet Adéljának pikáns bájából, huncut kacérságából szikrányit sem fedeztem fel korrekt alakításában. A bécsi előadásnak egyetlen előnye volt a budapestivel szemben: csodálatos Orlovsky hercege. Brigitte Fassbaender ebben a nadrágszerepben is remekelt, hangban, maszkban, mozgásban egyaránt tökéleteset nyújtva.” […] Vojtek Katalin
3492 Búbánat 2016-05-24 12:32:25
A Hét 1978. december 2. (49. szám) HANGLEMEZ H á z y E r z s é b e t o p e r e t t - l e m e z e Az operettmuzsika kedvelői újabb kitűnő Qualiton-lemeznek örvendhetnek. Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház vezető szoprán énekesnője, aki a Mozart- és Puccini-operák szerepeiben ugyanolyan kiváló teljesítményt nyújt, mint számos klasszikus operettben és modern musical-ben, ezúttal e lemezzel is igazolja sokoldalúságát. A lemez valamennyi száma kitűnően dokumentálja, hogy Házy Erzsébet jelenleg nem csupán a magyar operaszínpad, hanem a magyar operettszínpad egyik legkimagaslóbb tehetsége is. A lemez Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Viktória című operettjeiből, Kálmán Imre Csárdáskirálynő és Cirkuszhercegnő, Lehár Ferenc A mosoly országa és A víg özvegy című operettjeiből, Johann Strauss Cigánybárójából és Bernstein West Side Story című musical-jéből tartalmaz részleteket. Valamennyi számban kitűnően érvényesülnek Házy Erzsébet előadóművészetének összes kvalitásai: tisztán csengő, szárnyaló szopránja, páratlan muzikalitása, hangjának a színészi játék sokoldalúságát is visszatükröző alakítókészsége, drámai ereje és líraisága, s mindezek összegezéseként a szereppel való teljes azonosulás. A musical műfaja tudvalévőén nem azonos az operett műfajával, hiszen e műfajnak is megvannak az operett-től eltérő műfaji, zenei és szerkezeti sajátosságai. Házy Erzsébet azonban a musical műfajában is ugyanazt a kimagaslóan felsőfokú teljesítményt képes nyújtani, mint az operettekben vagy az operákban. Sági Tóth Tibor
A Hét 1978. december 2. (49. szám) HANGLEMEZ H á z y E r z s é b e t o p e r e t t - l e m e z e Az operettmuzsika kedvelői újabb kitűnő Qualiton-lemeznek örvendhetnek. Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház vezető szoprán énekesnője, aki a Mozart- és Puccini-operák szerepeiben ugyanolyan kiváló teljesítményt nyújt, mint számos klasszikus operettben és modern musical-ben, ezúttal e lemezzel is igazolja sokoldalúságát. A lemez valamennyi száma kitűnően dokumentálja, hogy Házy Erzsébet jelenleg nem csupán a magyar operaszínpad, hanem a magyar operettszínpad egyik legkimagaslóbb tehetsége is. A lemez Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Viktória című operettjeiből, Kálmán Imre Csárdáskirálynő és Cirkuszhercegnő, Lehár Ferenc A mosoly országa és A víg özvegy című operettjeiből, Johann Strauss Cigánybárójából és Bernstein West Side Story című musical-jéből tartalmaz részleteket. Valamennyi számban kitűnően érvényesülnek Házy Erzsébet előadóművészetének összes kvalitásai: tisztán csengő, szárnyaló szopránja, páratlan muzikalitása, hangjának a színészi játék sokoldalúságát is visszatükröző alakítókészsége, drámai ereje és líraisága, s mindezek összegezéseként a szereppel való teljes azonosulás. A musical műfaja tudvalévőén nem azonos az operett műfajával, hiszen e műfajnak is megvannak az operett-től eltérő műfaji, zenei és szerkezeti sajátosságai. Házy Erzsébet azonban a musical műfajában is ugyanazt a kimagaslóan felsőfokú teljesítményt képes nyújtani, mint az operettekben vagy az operákban. Sági Tóth Tibor
3491 Búbánat 2016-05-23 14:12:36
• Új Szó, 1974. április 16. (89. szám) ■ A prágai Smetana Színházban április 17-én, szerdán a Budapesti Magyar Állami Opera öt szólistája vendégszerepei Csajkovszkij: Onyegin című operájában. Tatjana szerepét a bratislavai születésű HÁZY ERZSÉBET alakítja, aki már többször részt vett a „Prágai Tavasz“ nemzetközi énekversenyen. Az ünnepi előadást a csehszlovák—magyar baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása 25. évfordulója ünnepségeinek keretében rendezik meg. • Új Szó, 1974. április 18. (91. szám) Koktél a Magyar nagykövetségen Díszelőadás a Smetana Színházban Á csehszlovák - magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása 25. évfordulójának alkalmából szerdán Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete koktélpartit adott. Jelen volt Antonín Kapek és Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, František Ond- rich és Old'rich Švestka, a CSKP KB titkárai, a Szövetségi Gyűlés, a CSNT, a néphadsereg, a munkásőrség, a szövetségi kormány, továbbá a csehszlovák közélet számos személyisége. Este a Smetana Színházban a szerződés aláírása 25. évfordulójának tiszteletére ünnepi előadást rendeztek. Csajkovszkij „Anyegin“ c. operájának főszerepeiben öt neves magyar művész, a Magyar Állami Operaház tagjai léptek fel. A címszerepet Miller Lajos, Tatjana szerepét HÁZY ERZSÉBET alakította. Fellépett továbbá Barlay Zsuzsa, Berkes János és Bódy József. A díszelőadáson megjelentek a politikai és a kulturális élet képviselői, s a prágai diplomáciai testület számos vezetője és tagja. (sm)
• Új Szó, 1974. április 16. (89. szám) ■ A prágai Smetana Színházban április 17-én, szerdán a Budapesti Magyar Állami Opera öt szólistája vendégszerepei Csajkovszkij: Onyegin című operájában. Tatjana szerepét a bratislavai születésű HÁZY ERZSÉBET alakítja, aki már többször részt vett a „Prágai Tavasz“ nemzetközi énekversenyen. Az ünnepi előadást a csehszlovák—magyar baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása 25. évfordulója ünnepségeinek keretében rendezik meg. • Új Szó, 1974. április 18. (91. szám) Koktél a Magyar nagykövetségen Díszelőadás a Smetana Színházban Á csehszlovák - magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása 25. évfordulójának alkalmából szerdán Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete koktélpartit adott. Jelen volt Antonín Kapek és Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Miloš Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, František Ond- rich és Old'rich Švestka, a CSKP KB titkárai, a Szövetségi Gyűlés, a CSNT, a néphadsereg, a munkásőrség, a szövetségi kormány, továbbá a csehszlovák közélet számos személyisége. Este a Smetana Színházban a szerződés aláírása 25. évfordulójának tiszteletére ünnepi előadást rendeztek. Csajkovszkij „Anyegin“ c. operájának főszerepeiben öt neves magyar művész, a Magyar Állami Operaház tagjai léptek fel. A címszerepet Miller Lajos, Tatjana szerepét HÁZY ERZSÉBET alakította. Fellépett továbbá Barlay Zsuzsa, Berkes János és Bódy József. A díszelőadáson megjelentek a politikai és a kulturális élet képviselői, s a prágai diplomáciai testület számos vezetője és tagja. (sm)
3490 Búbánat 2016-05-23 14:09:05 [Válasz erre: 3489 Búbánat 2016-05-22 22:15:08]
Új Szó, 1962. szeptember 8. (248.szám)-/Csehszlovákia _ magyar nyelvű hetilap/ "Az évadnyitást követően két magyarországi művészt láthattunk a bratislavai Nemzeti Színház színpadán. Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet. Mind az Anyegin előadáson, mind a Bohéméletben nagy közönségsikereik voltak."
Új Szó, 1962. szeptember 8. (248.szám)-/Csehszlovákia _ magyar nyelvű hetilap/ "Az évadnyitást követően két magyarországi művészt láthattunk a bratislavai Nemzeti Színház színpadán. Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet. Mind az Anyegin előadáson, mind a Bohéméletben nagy közönségsikereik voltak."
3489 Búbánat 2016-05-22 22:15:08
• A Hét - 1962. szeptember 16. (37. szám) -/ Csehszlovákia _ magyar nyelvű hetilap/ Emlékek szárnyán - interjú Hűsítő szellő indul útjára a Duna felől. A szálló teraszán kigyulladnak a lámpák. Az ezüsthangú Házy Erzsébettel beszélgetünk. — Én is idézhetném Petőfi Sándort — lep meg egyszerre a művésznő —, zengő sorait: „ ... itt születtem én ezen a tájon ..." Amikor látja csodálkozó arcunkat, mesélni kezd: — Kilenc éves kislány voltam, amikor szüleimmel és három kishúgommal elköltöztünk Bratislavából. Budapestre mentünk. Elárulhatom maguknak — fordul felénk és huncutul elmosolyodik —, első utam egy régi pozsonyi ház elé vezetett. Kertész utca 93. Nem röstellem bevallani, hogy könny szökött a szemembe, amikor megpillantottam a régi házat, gyermekkorom édes-bús otthonát! Oh, mennyi szép emlék... valahogy megrohant a múlt.. szívemig sajdult. — Gondolhatják, mennyire megörültem, amikor kézhez kaptam Budapesten a bratislavai Operaház megtisztelő meg hívását. Az évek rohantak, elviharzottak és most mint Mimi és Tatjána köszönthetem az Itteni nagyon kedves közönséget, és köztük — itt élő rokonaimat. — Külön meglepetést szerzett nekem a város modern, új utcáival, zöldellő parkjaival — szinte elképesztő, hogy menynyire fejlődött! Egész új városnegyedek nőttek ki a földből! A bájos művésznőt minden érdekli, minden tetszik neki, mindenre kíváncsi. Alig győzünk válaszolni a kérdéseire. De ezúttal mi kérdezünk: — Vásárolt is valamit? — Meghiszem azt! De leginkább könyveket! A könyvek elszórakoztatnak: a könyvekből tanulok. Egyáltalán: mindenkitől tanulok, akitől csak lehet! E tekintetben Caruso híve vagyok ... Még itt is tanul, Bratislavában. Tanul, lázasan készül új szerepére. — Kinél tanult énekelni? . — Talán csodálkozni fognak — mondja és szeme valahogy messzire, a múltba néz, — magánúton tanultam László Géza tanárnál. Kiváló, európai hírű szakember volt; olyan nagy művészek voltak a tanítványai, mint Svéd Sándor és Székely Mihály! Milyen kár, milyen vesztesége a magyar ének-kultúrának. hogy itt hagyott bennünket. Lopva egy könnyet töröl ki szeméből. — Most már nyolc éve nincs új tanárom — folytatja, — a magam tanára vagyok,.. Autodidakta... Házy Erzsébet szerelmese a muzsikának, az éneknek. Csak művészetének él. Szinte lángol az optimizmustól. Szavaiban ott cseng bájos humora. Eddigi kimagasló sikerei ellenére is nagyon szerény, de ez nem úgynevezett álszerénység — ez lényéből fakad, és magától értetődő. — Kicsit szomorú vagyok, hogy már itt kell hagynom magukat, de hát hív a kötelesség. Várnak az új feladatok, az új szerepek ... vár a budapesti rádió és az én kedves budapesti közönségem! Most már egészen bizonyos, hogy megerősödnek itteni kapcsolataink és hogy nemsokára ismét találkozhatunk Önökkel... — Kérjük, kedves Művésznő, mondjon valamit a Hét olvasóinak. — Ezer örömmel. Szívből köszöntőm a Hét minden olvasóját. Szeretném hinni, hogy itteni szereplésünkkel nem okoztunk csalódást. Mi méltán vagyunk büszkék az egykori pozsonyi kislányra, a mai nagy művésznőre és sok sikert kívánunk neki, a mielőbbi viszontlátás reményében. S. Gy.
• A Hét - 1962. szeptember 16. (37. szám) -/ Csehszlovákia _ magyar nyelvű hetilap/ Emlékek szárnyán - interjú Hűsítő szellő indul útjára a Duna felől. A szálló teraszán kigyulladnak a lámpák. Az ezüsthangú Házy Erzsébettel beszélgetünk. — Én is idézhetném Petőfi Sándort — lep meg egyszerre a művésznő —, zengő sorait: „ ... itt születtem én ezen a tájon ..." Amikor látja csodálkozó arcunkat, mesélni kezd: — Kilenc éves kislány voltam, amikor szüleimmel és három kishúgommal elköltöztünk Bratislavából. Budapestre mentünk. Elárulhatom maguknak — fordul felénk és huncutul elmosolyodik —, első utam egy régi pozsonyi ház elé vezetett. Kertész utca 93. Nem röstellem bevallani, hogy könny szökött a szemembe, amikor megpillantottam a régi házat, gyermekkorom édes-bús otthonát! Oh, mennyi szép emlék... valahogy megrohant a múlt.. szívemig sajdult. — Gondolhatják, mennyire megörültem, amikor kézhez kaptam Budapesten a bratislavai Operaház megtisztelő meg hívását. Az évek rohantak, elviharzottak és most mint Mimi és Tatjána köszönthetem az Itteni nagyon kedves közönséget, és köztük — itt élő rokonaimat. — Külön meglepetést szerzett nekem a város modern, új utcáival, zöldellő parkjaival — szinte elképesztő, hogy menynyire fejlődött! Egész új városnegyedek nőttek ki a földből! A bájos művésznőt minden érdekli, minden tetszik neki, mindenre kíváncsi. Alig győzünk válaszolni a kérdéseire. De ezúttal mi kérdezünk: — Vásárolt is valamit? — Meghiszem azt! De leginkább könyveket! A könyvek elszórakoztatnak: a könyvekből tanulok. Egyáltalán: mindenkitől tanulok, akitől csak lehet! E tekintetben Caruso híve vagyok ... Még itt is tanul, Bratislavában. Tanul, lázasan készül új szerepére. — Kinél tanult énekelni? . — Talán csodálkozni fognak — mondja és szeme valahogy messzire, a múltba néz, — magánúton tanultam László Géza tanárnál. Kiváló, európai hírű szakember volt; olyan nagy művészek voltak a tanítványai, mint Svéd Sándor és Székely Mihály! Milyen kár, milyen vesztesége a magyar ének-kultúrának. hogy itt hagyott bennünket. Lopva egy könnyet töröl ki szeméből. — Most már nyolc éve nincs új tanárom — folytatja, — a magam tanára vagyok,.. Autodidakta... Házy Erzsébet szerelmese a muzsikának, az éneknek. Csak művészetének él. Szinte lángol az optimizmustól. Szavaiban ott cseng bájos humora. Eddigi kimagasló sikerei ellenére is nagyon szerény, de ez nem úgynevezett álszerénység — ez lényéből fakad, és magától értetődő. — Kicsit szomorú vagyok, hogy már itt kell hagynom magukat, de hát hív a kötelesség. Várnak az új feladatok, az új szerepek ... vár a budapesti rádió és az én kedves budapesti közönségem! Most már egészen bizonyos, hogy megerősödnek itteni kapcsolataink és hogy nemsokára ismét találkozhatunk Önökkel... — Kérjük, kedves Művésznő, mondjon valamit a Hét olvasóinak. — Ezer örömmel. Szívből köszöntőm a Hét minden olvasóját. Szeretném hinni, hogy itteni szereplésünkkel nem okoztunk csalódást. Mi méltán vagyunk büszkék az egykori pozsonyi kislányra, a mai nagy művésznőre és sok sikert kívánunk neki, a mielőbbi viszontlátás reményében. S. Gy.
3488 IVA 2016-05-22 00:05:14 [Válasz erre: 3485 Búbánat 2016-05-21 08:55:32]
Csányi László egyik mondata feltétlenül pontosításra szorul: „[url]Manon, a Bohémélet Mimije pályájának nagy sikerei közé tartozott, a” Tosca nélkül.[/url] Nehezen tudom elképzelni, hogy éppen a Tosca imája volt, amibe belefogott. Pontosabban: sehogy sem.
Csányi László egyik mondata feltétlenül pontosításra szorul: „[url]Manon, a Bohémélet Mimije pályájának nagy sikerei közé tartozott, a” Tosca nélkül.[/url] Nehezen tudom elképzelni, hogy éppen a Tosca imája volt, amibe belefogott. Pontosabban: sehogy sem.
3487 IVA 2016-05-22 00:00:24 [Válasz erre: 3484 Búbánat 2016-05-20 20:48:59]
Vajon mit adhatott elő Házy Erzsébet ebben a különben kifogásolt kabaréban, ami felejthetetlen szerepeit juttatta a recenzens eszébe?
Vajon mit adhatott elő Házy Erzsébet ebben a különben kifogásolt kabaréban, ami felejthetetlen szerepeit juttatta a recenzens eszébe?
3486 Búbánat 2016-05-21 08:56:33 [Válasz erre: 3485 Búbánat 2016-05-21 08:55:32]
Tolnai Népújság, 1997. július 18. (166. szám) Láttuk, hallottuk A filmkészítés gyakorlatában ritkán fordul elő, hogy operaénekesnőt kémek fel a főszerep eljátszására. Legfeljebb a hangját használják föl, ám a figurát színész formálja meg. így történt ez többek között a Dérynében is: Tolnay Klári alakította a címszerepet, és Gyurkovics Mária énekelt. Csaknem negyven éve készült a Felfelé a lejtőn című kellemes vígjáték, amelynek női főszerepét az Operaház ifjú dívája, HÁZY ERZSÉBET játszotta. Bár énekelt a filmben néhány kellemes dalt, nem ez volt a legfontosabb. Házy Erzsébet azon kivételes tehetségek közé tartozott, akiket a természet nemcsak szép szopránhanggal, kivételes muzikalitással áldott meg, hanem remek színészi képességgel és gyönyörű külsővel is. így azután érthető, hogy az énekesi babérra vágyó, gyári óvónő szerepében is remekül megállta a helyét a nagy színésztársak - Kálmán György és Ráday Imre - mellett. HÁZY ERZSÉBETBŐL igazi filmsztár lehetett volna, ha Amerikában kap lehetőséget. így azonban nagy ívű operaénekesi pályáján csak kellemes kikapcsolódást jelenthetett a filmezés. Nyilván sok olyan néző látta a filmvásznon és most, a tévé képernyőjén, aki annak idején az Operában tapsolt neki. Nem csalódtak benne most sem. Igazán nagy veszteség, hogy oly korán eltávozott az élők sorából. L.Zs.
Tolnai Népújság, 1997. július 18. (166. szám) Láttuk, hallottuk A filmkészítés gyakorlatában ritkán fordul elő, hogy operaénekesnőt kémek fel a főszerep eljátszására. Legfeljebb a hangját használják föl, ám a figurát színész formálja meg. így történt ez többek között a Dérynében is: Tolnay Klári alakította a címszerepet, és Gyurkovics Mária énekelt. Csaknem negyven éve készült a Felfelé a lejtőn című kellemes vígjáték, amelynek női főszerepét az Operaház ifjú dívája, HÁZY ERZSÉBET játszotta. Bár énekelt a filmben néhány kellemes dalt, nem ez volt a legfontosabb. Házy Erzsébet azon kivételes tehetségek közé tartozott, akiket a természet nemcsak szép szopránhanggal, kivételes muzikalitással áldott meg, hanem remek színészi képességgel és gyönyörű külsővel is. így azután érthető, hogy az énekesi babérra vágyó, gyári óvónő szerepében is remekül megállta a helyét a nagy színésztársak - Kálmán György és Ráday Imre - mellett. HÁZY ERZSÉBETBŐL igazi filmsztár lehetett volna, ha Amerikában kap lehetőséget. így azonban nagy ívű operaénekesi pályáján csak kellemes kikapcsolódást jelenthetett a filmezés. Nyilván sok olyan néző látta a filmvásznon és most, a tévé képernyőjén, aki annak idején az Operában tapsolt neki. Nem csalódtak benne most sem. Igazán nagy veszteség, hogy oly korán eltávozott az élők sorából. L.Zs.
3485 Búbánat 2016-05-21 08:55:32
Tolnai Népújság, 1992. szeptember 15. (218. szám) TV napló Házy Erzsébet emléke Akik látták színpadon, nem felejtik el. Vibráló jelenség volt, tökéletes Manon, igéző Salome és Poppea, akinek nemcsak gyönyörű hangja hatott, hanem a játéka is, aminek úgy át tudta adni magát, mint kevesen. Tíz éve halott, ebből az alkalomból emlékeztek rá pályatársai, a korán távozott nagy énekesnőnek kijáró tisztelettel. Én szekszárdi szereplését idézem, valószínűleg ez volt utolsó fellépése. Valami ünnepi alkalom volt, talán a népfront rendezett látványos műsort, erre hívták meg. Ekkor már beteg volt, látása is annyira megromlott, hogy úgy kellett a színpadra vezetni. Néhány dalt énekelt, hangja már veszített fényéből, de így is lelkesen ünnepelték. Ezt akarta meghálálni, s eltérve az előzetesen megbeszélt műsortól, belekezdett a Tosca imájába. Puccinit mindig szívesen énekelte, a Manon, a Bohémélet Mimije pályájának nagy sikerei közé tartozott, a Toscával együtt. Ez azonban ekkor már sok volt neki. Hangja elcsuklott, emlékezete is kihagyott, végül abba kellett hagynia. Megrendítő volt, pedig nem is sejtettük, hogy egy világnagyság búcsúzott a szekszárdi színpadon. Nem sokkal később meghalt, nagyon fiatalon, 52 éves korában, tíz évvel ezelőtt. Az őt idéző filmben, melyet egykorú felvételei illusztráltak, szekszárdi fellépésére is emlékeztünk. Csányi László
Tolnai Népújság, 1992. szeptember 15. (218. szám) TV napló Házy Erzsébet emléke Akik látták színpadon, nem felejtik el. Vibráló jelenség volt, tökéletes Manon, igéző Salome és Poppea, akinek nemcsak gyönyörű hangja hatott, hanem a játéka is, aminek úgy át tudta adni magát, mint kevesen. Tíz éve halott, ebből az alkalomból emlékeztek rá pályatársai, a korán távozott nagy énekesnőnek kijáró tisztelettel. Én szekszárdi szereplését idézem, valószínűleg ez volt utolsó fellépése. Valami ünnepi alkalom volt, talán a népfront rendezett látványos műsort, erre hívták meg. Ekkor már beteg volt, látása is annyira megromlott, hogy úgy kellett a színpadra vezetni. Néhány dalt énekelt, hangja már veszített fényéből, de így is lelkesen ünnepelték. Ezt akarta meghálálni, s eltérve az előzetesen megbeszélt műsortól, belekezdett a Tosca imájába. Puccinit mindig szívesen énekelte, a Manon, a Bohémélet Mimije pályájának nagy sikerei közé tartozott, a Toscával együtt. Ez azonban ekkor már sok volt neki. Hangja elcsuklott, emlékezete is kihagyott, végül abba kellett hagynia. Megrendítő volt, pedig nem is sejtettük, hogy egy világnagyság búcsúzott a szekszárdi színpadon. Nem sokkal később meghalt, nagyon fiatalon, 52 éves korában, tíz évvel ezelőtt. Az őt idéző filmben, melyet egykorú felvételei illusztráltak, szekszárdi fellépésére is emlékeztünk. Csányi László
3484 Búbánat 2016-05-20 20:48:59
Tolna Megyei Népújság, 1982. június 1. (126. szám) Színházi esték Szekszárdon H á z m e s te r s i r a tó Csurka Istvánnak valószínűleg eddigi legjobb darabja a Házmestersirató, ami fővárosi sikere után bejárja a vidéket is. Jó darab, még akkor is, ha a második részben helyenként a kelleténél több a didaktikus-retorikus elem, Szekszárdon már játszották, most a veszprémi színház előadásában láthattuk. Pethes György elsősorban a hiteles atmoszférára törekszik, hatásosan egyensúlyozva a burleszkelemekkel átszőtt tragédia ormain. Gondosan kidolgozott, korrekt előadást láttunk, melynek sikerét néhány kiváló színészi teljesítmény teszi emlékezetessé, amilyen Hőgye Zsuzsannáé, Joós Lászlóé és Jászai Lászlóé. R á d i ó k a b a r é - csalódásokkal Shakespeare III. Richardját legföljebb negyed ház nézte végig, Csurkára félig telt meg a színház, a rádiókabaré alkalmi műsorát telt ház várta felfokozott kíváncsisággal. A csalódás nem maradt el. Ezt az összeállítást inkább az alkalmiság, az esetlegesség jellemzi, mint a megszerkesztettség, az átgondoltság. Ha egy humoristának végképp nem jut eszébe semmi, akkor megcélozza a szexológusokat, ami még nem is lenne baj, de az ötlettelenség mindig megbosszulja magát. Mert bizony egyre kedvetlenebből ültük végig a kétórás műsort, néha kifejezetten viszolyogva. Mert az Ízléssel is baj van. A lengyel nép súlyos helyzetén felelőtlen és léha dolog viccelődni. Miként le kellene arról is szokni, hogy Bartókkal viccelődjenek, jelentősége ugyan nem csorbul ezzel, annál jobban ártunk önmagunknak. Az pedig nem menthető ízléstelenség, ha valakinek legközelebbi hozzátartozójáról erkölcsileg minősíthetetlen anekdotákat mesélnek, akár csak, hogy Karinthyval szóljunk, ,,a jó hangzás mián" is. A fáradt unalom ködén néhány fénysugár azért áthatolt. HÁZY ERZSÉBET nagy operaházi sikereit juttatta eszünkbe, felejthetetlen szerepeit, mint a Salome, Manon vagy Poppea. Felhőtlen örömöt azonban csak Tímár Béla jelentett, aki kitűnő színész, s úgy látszik, mindig feltalálja magát. Arról viszont ő sem tehet, hogy a két vértelen Tabi-jelenetbe nem tudott életet vinni. Cs. L.
Tolna Megyei Népújság, 1982. június 1. (126. szám) Színházi esték Szekszárdon H á z m e s te r s i r a tó Csurka Istvánnak valószínűleg eddigi legjobb darabja a Házmestersirató, ami fővárosi sikere után bejárja a vidéket is. Jó darab, még akkor is, ha a második részben helyenként a kelleténél több a didaktikus-retorikus elem, Szekszárdon már játszották, most a veszprémi színház előadásában láthattuk. Pethes György elsősorban a hiteles atmoszférára törekszik, hatásosan egyensúlyozva a burleszkelemekkel átszőtt tragédia ormain. Gondosan kidolgozott, korrekt előadást láttunk, melynek sikerét néhány kiváló színészi teljesítmény teszi emlékezetessé, amilyen Hőgye Zsuzsannáé, Joós Lászlóé és Jászai Lászlóé. R á d i ó k a b a r é - csalódásokkal Shakespeare III. Richardját legföljebb negyed ház nézte végig, Csurkára félig telt meg a színház, a rádiókabaré alkalmi műsorát telt ház várta felfokozott kíváncsisággal. A csalódás nem maradt el. Ezt az összeállítást inkább az alkalmiság, az esetlegesség jellemzi, mint a megszerkesztettség, az átgondoltság. Ha egy humoristának végképp nem jut eszébe semmi, akkor megcélozza a szexológusokat, ami még nem is lenne baj, de az ötlettelenség mindig megbosszulja magát. Mert bizony egyre kedvetlenebből ültük végig a kétórás műsort, néha kifejezetten viszolyogva. Mert az Ízléssel is baj van. A lengyel nép súlyos helyzetén felelőtlen és léha dolog viccelődni. Miként le kellene arról is szokni, hogy Bartókkal viccelődjenek, jelentősége ugyan nem csorbul ezzel, annál jobban ártunk önmagunknak. Az pedig nem menthető ízléstelenség, ha valakinek legközelebbi hozzátartozójáról erkölcsileg minősíthetetlen anekdotákat mesélnek, akár csak, hogy Karinthyval szóljunk, ,,a jó hangzás mián" is. A fáradt unalom ködén néhány fénysugár azért áthatolt. HÁZY ERZSÉBET nagy operaházi sikereit juttatta eszünkbe, felejthetetlen szerepeit, mint a Salome, Manon vagy Poppea. Felhőtlen örömöt azonban csak Tímár Béla jelentett, aki kitűnő színész, s úgy látszik, mindig feltalálja magát. Arról viszont ő sem tehet, hogy a két vértelen Tabi-jelenetbe nem tudott életet vinni. Cs. L.
