Forrás: Adrian Rajter https://webgram.life/user/adrian.rajter.music
Ez rendkívül értékes dokumentum. A "fórumozás" szép percei közé tartozik, hogy megjelentethetem Franz Schmidt fórumán és ami engem illet, én kizárólag ezekért az örömökért készítem bejegyzéseimet :-)
A 1173 számú közvetlen előzményt hét korábbi előzi meg, amelyekkel teljes a Rajter Lajossal készített interjú, "előrelapozva" könnyen megkereshető. Akkor még nem szoktuk meg, hogy az előzményeket lehetőleg egymáshoz fűzzük, képeket sem lehett még feltenni az oldalakra. A fórum tematizálása egyelőre még nem lehetséges, utólag szinte lehetetlen.
Gottfried Scholz
Die 2. Symphonie von Franz Schmidt
Eine Untersuchung der thematischen Einheit und variativen Vielfalt
(Studien zu Franz Schmidt III)
Durch das Instrumentalschaffen von Franz Schmidt zieht sich die Idee, zyklische Großform und Variationsverfahren miteinander zu verbinden. Barocke monothematik wird zur Bändigung spätromantischer Dimensionen neuerlich eingesetzt. Das Werk von Franz Schmidt wird jenes Publikum begeistern können, das Zugang zur österreichischen Wesensart der Synthese und des Ausgleichens findet.
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
Fabio Luisi leads Schmidt’s magnum opus, a vast oratorio that tackles no less a subject than the Bible’s Book of Revelation, a prophetic vision of the final violent destruction of the world. The DSO, soloists, choruses and organ solos depict the breaking of the seals, the Horsemen of the Apocalypse, the seven trumpets summoning souls to the Last Judgment, and, finally, the message of salvation and a climactic “Halleluiah!” Riveting and unforgettable.
“An artist of true distinction, an interpreter in possession of a bold, unique and clearly discernible voice.”
Cleveland Plain-Dealer
Franz Schmidt und seine Zeit
Symposium 1985
(Studien zu Franz Schmidt VI)
herausgegeben von Walter Obermaier
Mit Beitragen von
Kurt Rapf, Friedrich Oswald, Theofil Antonicek, Leo Black, Robert Pascall, Akio Mayeda, Gerhard J. Winkler, Anton Staudinger, Susi Jeans, Walter Panhofer, Marcel Rubin, Alfred Uhl.
F
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
So 10. November 2019
15:30 Großer Saal, Musikverein
Dupré • Poulenc • Schmidt
Interpreten
Tonkünstler-Orchester Niederösterreich
Wayne Marshall Dirigent und Orgel
Programm
Marcel Dupré
„Cortège et Litanie“ für Orgel und Orchester, op. 19/2
Francis Poulenc
Konzert für Orgel, Streichorchester und Pauken g-Moll
— Pause —
Franz Schmidt
Symphonie Nr. 2 Es-Dur
https://www.musikverein.at/konzert/eventid/41453
Franz Schmidt halálának 80. évfordulója évében – nem jelzi ugyan a program ezt a tiszteletadást, ám valószínűleg megemlítik majd szóban vagy írásban, megfelelő alkalommal.
Emlékeztetőül e mű korábban beillesztett felvételeiből:
Wayne Marshall plays the Variations & Fugue from Fredigundis by Franz Schmidt
Poulenc orgonaversenyét nagyon szeretem, és Schubert B-dúr szimfóniáját is. A Schmidt művet nem ismerem, milyen?
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
Sparkassen Saal Wiener Neustadt
09. NOV. 2019, 15:30
NÖ TONKÜNSTLER ORCHESTER
Wayne Marshall Organ, Conductor
Pulenc, Francis (1899-1963) Concerto in G minor
Schmidt, Franz (1874-1939) Variationen und Fuge über ein eigenes Thema D-Dur „Königsfanfaren aus Fredigundis”
Schubert, Franz (1797-1828) Symphony nr. 5 in B flat major D. 485
Trózner József (Marosvásárhely, 1904. aug. 4. – 1989): romániai magyar zeneszerző, zenetanár. A marosvásárhelyi konzervatóriumban kezdte zenei tanulmányait, majd a bécsi Zeneművészeti Főisk.-n 1928-33-ban Richard Stöhr és Franz Schmidt tanítványa volt. 1947-49-ben a marosvásárhelyi konzervatórium, 1949-től 1971-ig a Népi Művészeti Isk. tanára, tanított a Zenei Líceumban (1949-60) és a Pedagógiai Főisk.-n is (1961-68). A mai erdélyi zeneszerző középnemzedék több kiemelkedő tagja az ő tanítványa volt. Zeneszerzői munkásságának gerincét a dalok és a kórusművek alkotják. Mintegy ötven dalt írt többek között Rainer Maria Rilke, Babits Mihály, Juhász Gyula, Dsida Jenő verseire. – M. C-dúrszimfónia (1935); Fisz-moll vonósnégyes (1935); D-dúr hegedű-zongoraszonáta (1950)); Székely rapszódia (1951). – Irod. Molter Károly: Rilke-est Marosvásárhelyen (Maros, 1930. szept. 19.); H. A.: T. J. szerzői estje (Szabad Szó, 1947. dec. 13.); V. Cosma: Muzicieni români (Bukarest, 1970); Popescu: Repertoriul general al creaţiei muzicale româneşti (1981); Terényi E.: T. J.-ről négy dala apropóján (Utunk, 1982. jan.).
Trózner József (Marosvásárhely, 1904. augusztus 4. – Marosvásárhely, 1984. február 6.) erdélyi magyar zeneszerző, Trózner Lajos (1867) fia.
Tanulmányait szülővárosában kezdte (a zeneieket a Városi Zeneiskolában, 1915–22 között), majd a bécsi Zeneakadémia (1928–33) és az ottani Mesteriskola (1933–35) hallgatójaként folytatta, ahol Richard Stöhr és Franz Schmidt tanítványa volt. Közben az 1924–25-ös iskolaévben a párizsi École des hautes études comerciale előadásait is hallgatta. A második világháború után hathatós zenei nevelőtevékenységet fejtett ki: tanára volt a vásárhelyi városi Zenekonzervatóriumnak (1947–49), a Népi Művészeti Iskolának (1949–71), ezzel egy időben a Zenei Líceumban (1949–60) és a Pedagógiai Főiskolán (1961–68) is tanított szolfézst, zeneelméletet és összhangzattant.
Legfontosabb műfaja a dal volt, mintegy 50 dalt írt Ditmar von Aiste, Babits Mihály, Balassi Bálint, Charles Baudelaire, Berde Mária, Elisabeth Brown, Richard Dehmel, Dsida Jenő, Stefan George, Goethe, Victor Hugo, Juhász Gyula, Leona Klein, Detlef von Liliencron, Mallarmé, Michelangelo, Charles d’Orléans, Petrarca, Reményik Sándor, Rilke, Shakespeare, Tennyson, Vajda János, Paul Verlaine és mások verseire. E dalok egy csoportjával elnyerte a Kemény Zsigmond Társaság pályázatának egyik díját s a társaság tagságát.
Művei:
C-dúr szimfónia (1935);
Fisz-moll vonósnégyes (1935);
D-dúr hegedű-zongoraszonáta (1950);
Székely rapszódia (zenekarra, 1951), kórusművek többek közt Kriza János és Konsza Samu gyűjtötte népi szövegekre, két kantáta Rilke- (1935) és Babits-versekre (1946).
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
ORGELKONZERT „ Notre-Dame de Paris”
8. 1. 2019 – 19:30
Perchtoldsdorf, Pfarrkirche
ORGELFEST PERCHTOLDSDORF 2019
"Franz Schmidt-Orgel generalüberholt“
Gemeinschaftskonzert Perchtoldsdorfer OrganistInnen (Angela Amodio, Elena Guttman, Gabriele Wimmer, Markus Göller, Pfarrer Josef Grünwidl, Anthony Jenner, Jörg Nossek, Johannes Wenk und Stefan Zapotocky)
Veranstalter: pro organo Orgelverein Perchtoldsdorf
www. perchtoldsdorf.at
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-11197128-1511678530-2082.jpeg.jpg)
3397 számú bejegyzésre:
"Na ne bolondozz! :-) "
Felvilágosítanál afelől, hogy mit értesz bolondozás alatt?
A kioktató és leereszkedő fórumtársi stílusodból nem kérek és visszautasítom!
3396 számú bejegyzésre:
Na ne bolondozz! :-)
Számonkérő és kiosztó fórumtársi stílusodból nem kérek és visszautasítom!
Olvasd el Rózsika bejegyzéseit, annyi elég volt itt ebből.
"Kemény Egon életműve nem keres, hanem tanítványaként joggal talál helyet Franz Schmidt fórumában, lásd előzmények."
Kemény Egonnak van saját fóruma, ezeknek ott a helye.
Az olvasó azért kattint a Franz Schmidt fórumra, hogy róla olvasson, ne másról. Aki Kemény Egonra kíváncsi, az megnyitja azt a fórumot.
3393 számú bejegyzéshez:
Nem te vagy az első, aki ezen a fórumon stílusomat - ebben az esetben a nyelvhelyességi téma (Olvasói levelek) és a hozzátartozó betűtípus, amivel kiemeltem - utánozza. Nem baj.
Esetleges további akadékoskodás helyett elolvashatod az előzményekben az emléktábla feliratát és a róla készült fényképfelvételt is megtekintheted.
Fentiek értelmében ezen a fórumon, az emléktáblát internetes napilapban közreadtuk.
3392 számú bejegyzéshez:
Kemény Egon életműve nem keres, hanem tanítványaként joggal talál helyet Franz Schmidt fórumában, lásd előzmények.
A "végeláthatatlan" megjegyzésedet túlzásnak találom. Nem "kell ide bemásolni", hanem bejegyeztem, Kemény Egon zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából, a Dankó-Rádió Kemény Egon - emlékhét műsoraival kapcsolatban.
Örülök, hogy Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerzők kedvéért beléptél a fórumozók közé...ha nem is vitted előre a tartalmi részt.
Egy emléktáblát hogyan lehet közreadni?
közread (ige)
Nyomtatásban megjelenít egy írásművet a szerzője, vagy a szerzővel szerződéses kapcsolatban levő kiadó, vállalat.
Példák:
A gyár közread egy katalógust a gyártmányaiból.
Az író tavasszal közreadja az új regényét.
Mit keres ilyen sok Kemény Egon a Franz Schmidt fórumban? Miért kell ide bemásolni a végeláthatatlan Kemény Egon montázsokat?
FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
Olin Hall
Richard B. Fischer Center for the Performing Arts, New York
On Sunday 11 August 2019 at 13.30
Programme
Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)
Much Ado About Nothing, Op.11
Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)
Suite for two violins, cello and piano, Op.23
Works by Labor, Josef (1842-1924)
Works by Schmidt, Franz (1874-1939)
Works by Dohnányi, Ernst von (1877-1960)
Works by Braunfels, Walter (1882-1954)
Works by Schoeck, Othmar (1886-1957)
Németh István László pozsonyi Franz Schmidt tanítvány volt, amint most megtudtuk
Újra egy különlegesség, ahogy Tőled megszokhattuk – rég nem hallott nevet ismertettél meg velünk. Szívesen olvastam a szép mondatokat, nagy élmény lehetett annak idején jelen lenni ezen a koncerten.
Orgona-est.
Egy fiatal pozsonyi magyar művész mutatkozott be ma a Főiskola nagytermében, Németh István László*, akinek nevét örömmel jegyezzük föl emlékezet okáért, hogy örömmel várhassuk mindig vissza. A legjavából való muzsikus, föltétien úr ezen a nehezen megnyergelhető hangszeren, aki tökéletes ritmussal, bámulatosan finom és szellemes, önálló regisztrálással, rendkívül világos, értelmes szólamvezetéssel egy válogatottan érdekes műsort játszott végig.
Az orgona régi és új klasszikusai legkomolyabb műveikkel vonultak föl ezen a műsoron, Buxtehude: g-moll előjátéka s fugájával, Bach: C-dúr Toccata, Adagio és fugájával, négytételes Pastoraléjával, g-moll fantázia és fugájával, Reger fisz-moll szonátájával, Brahms és Schmidt Ferenc hangulatos Korálelőjátékaival.
A közönség a lenyűgöző szépségű előadásért szívből ünnepelte az előadót.
(m. i.)
MAGYARSÁG,1927.XII.1.
*Németh-Šamorínsky István (1896-1975), zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Bécsben tanult zongora és orgonaszakon. Franz Schmidt tanítványa volt. (A.)
Igen, köszönöm, az emléktáblát is közreadtuk már.
A 123.sz. bejegyzésemben már jeleztem (2015.V.30.), hogy Pozsonyban, a mai Kulturális Minisztérium helyén állt ez a bizonyos Raidner nevű ház, ahol Schmidt 1874-ben megszületett.
A jelenlegi épület Orsolya utcai falán emléktábla jelzi, hogy:
ITT SZÜLETETT FRANZ SCHMIDT, A JELENTŐS ZENESZERZŐ, CSELLISTA ÉS ZONGORISTA (1874.12.22.-1939.2.11.)
Az 1965-ből való emléktábla alkotója Alexander Vika volt.
Franz Schmidt német nyelvű oldalán találtam: https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist)
Das Geburtshaus von Franz Schmidt im Jahre 1922. Das Haus stand in Preßburg an der Ecke Marktplatz (heute nám. SNP) und Ursulinengasse und wurde Ende der 1920er Jahre abgerissen.
Erre a képre régóta vártunk, eddig csak feljegyzésekben olvastunk róla - Franz Schmidt egykori szülőháza, 1922-ben, Pozsonyban.
Közvetlen előzmény: 3379 számú bejegyzésben, Franz Schmidt: "Notre Dame"
Franz Schmidt: „Notre Dame” Oper (1902-1904)
Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Franz Schmidt tisztelője és művészetének ismerője, így illendő, hogy őt is bemutassuk fórumunk olvasóinak – biztosan sokan megcsodálták már koncertjein vagy CD felvételein kiváló játékát – kínálkozó alkalom a most elkészült videó:
KEDDI KALEIDOSZKÓP
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata
Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget
Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.
KEMÉNY EGON
kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül
DANKÓ RÁDIÓ
KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta: 9:04-10:00-ig és hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma
- Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.
Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.
Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.
A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:
„Még nincsen senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A vágyakozás – bolero, Mezey Mária
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.
Elhangzott:
- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).
- Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).
A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.
- Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
- Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”
Ámeli-dal – Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:
ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.
Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:
- Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.
NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július
Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.
Most készült először olyan rádióműsor – tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.
A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.
Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor – még, ha futólag is, – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…
Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.
KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.
Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.
Kemény Egon művei a mai adásban:
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta: 9:04-10:00-ig és hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma
- Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a
- „Talán a csillagok” (1949)
az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:
Kemény Egon – Romhányi József:
Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Szélvész dala – Mindszenti Ödön
a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).
Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.
Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:
„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.
Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.
Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.
A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.
Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.
Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”
Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)
Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások
Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu
2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a
- „Hatvani diákjai”-ból
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)
és a
- „Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól – hangzott el néhány részlet:
Nyitány
„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…” – Bilicsi Tivadar
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
A mai műsor végén
- Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955) négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Franz Schmidt: Präludium D-Dur (Vier kleine Präludien und Fugen, 1928 )
Úgy emlékszem Ardelao már ismertette a lemezt, most megtaláltam egy YT felvételt:https://youtu.be/2ThPMi7Huck
Nagyon örülök, hogy Nagy Ibolya szerkesztésében tegnap elhangzott a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában az „Intermezzo” – a Kemény Egon – emlékhét alkalmából!
Aki még nem ismerné, vagy meghallgatná, annak küldöm:-), ez a felvétel szólt: YT https://youtu.be/U-YUdIyev7w
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta 9:04-10:00-ig és hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.
Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:
A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása
a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban
Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban
beszélgetés Kassáról
a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.
Az elhangzott műrészletek:
- Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)
rádióoperett 2 részben.
Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.
- Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)
operett 3 felvonásban
Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg
a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése
Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában
- Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)
rádiódaljáték 2 részben.
Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert
Dal a nápolyi királyról – Fekete Pál, Kishegyi Árpád
Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
- Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából
a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.
- Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)
történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről
Az első szerelem dala – Andor Éva és Simándy József
Szüretelők dala – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
Rózsa kettős – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
- Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
EGY SCHMIDT-TANÍTVÁNY EMLÉKÉRE:
KEMÉNY EGON ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül
DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)
Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.
Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették.
Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.
A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.
1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.
Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál
Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957., Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.
A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa.
Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.
1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.
1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.
Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.
1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”- t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.
Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.
1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.
Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.
A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.
Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.
Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.
1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.
Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.
Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.
Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
2019. július 22 - 28. 30. hét
naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:
Kedves Hallgatóink!
Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.
Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A Rádióélet és a már korábban is megnyílt digitális archívumok dokumentumai szerint teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Franz Schmidt – Schmidt Ferenc – művei a rádión keresztül is eljutottak a magyarországi hallgatókhoz. Neve és művészete, zenepedagógusi munkássága évtizedeken át ismert és elismert volt hazánkban is.
archivum.mtva.hu
Műsor
1933.03.26 / 12
1933. március 26. - 1933. április 2
WIEN
21:00 Schmidt Ferenc zeneszerző művei a bécsi szimfonikusok előadásában Kabasta vezényletével
Franz Schmidt: Präludium und Fuge Hallelujah in D - Dur: Präludium
Vier kleine Präludien und Fugen, 1926
YT: https://youtu.be/I6j4EQWB4LA
Érdekes lesz a Rádióéletben is megnézni ezeket a koncerteket, és majd (ha lesz egy kis időm...) megkeresem a régi koncertbejegyzéseimnél, Musikverein.
Addig is csenben örülök, hogy megtaláltad! :-)
MAGYARSÁG RÁDIÓMELLÉKLETE:
1930.I.12. WIEN:
10.30:
Schmidt Ferenc F-dúr fugája és négy előjátéka orgonán.
*
1930.VI.27. BERLIN:
21.04:
Schmidt Ferenc zeneszerző estje.
*
1930.IX.12. WIEN:
21.05:
Adler Oszkár hegedű- és Schmidt Ferenc zongoraművész Mozart: C-dúr és B-dúr szonátáját játssza.
Ardelao 3331 számú bejegyzése
„Franz Schmidt-est.“
- Műsor:
Symphonie Nr. 1. E-dúr
Zwischenspiel aus der Oper „Notre Dame“
Schlusszene aus der Oper „Fredigundis“
(Sopransolo: Louise Helletsgruber (Staatsoper)
Magyar Rádió,1928. III. 15.
és most hozzáteszem a rádióújság eredeti oldalát (archivum.mtva.hu):
1928. március 15. csütörtök, Bécs
21:00 „Franz Schmidt est”
15.
Gespräch mit THEODOR BERGER
„Dem Schönberg bin ich persönlich nie begegnet, Berg habe ich ein paarmal im Konzert gesehen, der einzige, dem ich einmal persönlich begegnet bin, ist der Webern, wir haben uns bei unserem gemeinsamen Verleger, dem damaligen Direktor des Universal-Edition, kennengelernt.”
https://youtu.be/hSFOooWpxy0
(Minden bizonnyal telefonfelvétel… mégis egy kis benyomást kaphatunk az emlékműsorról.)
Megtaláltam, nagyon boldog vagyok! Hallani a magyar szavakat a zenében! :-)
Szeretettel küldöm mindenkinek
Franz Schmidt: Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien (1892)
No.1 in G - https://youtu.be/JOsJ3UVp0Fs
14.
Gespräch mit THEODOR BERGER
„In seinem Streichsextett ’Verklärte Nacht’ ist er von der Schmidtschen Musik gar nicht so weit entfernt. Aber all die Leute, die Schönberg gut kannten – auch während seiner Emigrationszeit – haben gesagt, daß es ihn dauernd ’gewurmt’ hat und unruhig gemacht habe, da er epigonal werden könne und als solcher auch klassifiziert würde. Es war fast so eine Art psychosomatische Erkränkung: Er konnte den Gedanken nicht ertragen, da man ihn eines Tages einmal zu den Epigonen rechnen würde. Wie das auch sei, die tonale und polytonale Musik ist ja noch lange nicht ausgeschöpft, der Kosmos kann noch mit ungeheuren musikalischen Welten angereichert werden. Trotz der immensen Werkfülle von den Klassikern und Romantikern ist der Tonvorrat immer noch nicht ausgeschöpft…”
A Wikipédia szerkesztői lassan felfedezik Franz Schmidt oldalát, Ferencsik János életművébe is beemelték.
A bekezdés tartalmi részét Franz Schmidt művei előadása tekintetében majd még lehet finomítani - fórumunkról pontosan be lehet írni - :
"Művészi alkatához a bécsi klasszikusok álltak a legközelebb, és mindenek fölött a két legnagyobb modern magyar zeneszerző: Bartók és Kodály Zoltán. Az új muzsika befogadója és tolmácsolója volt. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Lajtha László és Dohnányi Ernő mellett 28 kortárs magyar zeneszerző műveit mutatta be. Ő adta elő Ránki György Pomádé királyát, Leoš Janáček Katja Kabanováját, Alban Berg Wozzeckjét, Benjamin Britten Peter Grimesát, Humperdinck, Poldini, Franz Schmidt, Rimszkij-Korszakov, Ermanno Wolf-Ferrari, Siklós Albert, Polgár Tibor műveit is."
Úgy tudom, hogy teljes lista nem készült Franz Schmidt tanítványairól, ugyanis sok magántanítványa is volt.
Majd igyekszünk ezen a téren is összeállítást készíteni.
Oscar Kabasta felvidéki rokoni kapcsolatáról már szó esett, úgy emlékszem pozsonyi vonatkozásban, – kár, hogy nem lehet itt a fórumban tematizálni, mappázni – nem könnyű azonnal megtalálni, amit keresünk. Vajon tudott-e ő is magyarul, talán néha így beszélgettek egymás között Schmidttel? Érdekes újdonság bejegyzésed.
Előzmény: 3309, 3350, 3351, 3353
Érdekesség, hogy Oswald Kabasta – Franz Schmidt jó barátja - német főzeneigazgató eperjesi gyógyszerész-család sarja. A világhírű karmester nemrégiben Budapesten rendkívül nagysikerű hangversenyt vezényelt a müncheni Filharmonikus Zenekar élén. Ebből az alkalomból említjük meg, hogy nagyapja és dédapja Eperjesen gyógyszerészek voltak.
(GYÓGYSZERÉSZEK LAPJA, 1940.II.15.)
A Franz Schmidt zeneszerzői munkásságát érintő heves viták szerencsére már elültek. A ma komolyzenei köreinek vezető egyéniségei egyre inkább belátják, hogy nevezett zenéjével foglalkozni kell. Franz Schmidt tanári munkásságának az értékét azonban soha senki sem vitatta. E vonatkozásban minden kortársa és az utókor is messzemenő elismeréssel szólt róla. Minthogy Franz Schmidtnek már létezik magyar nyelvű Wikipédia-oldala, érdemes lenne azt még néhány fontos adattal kiegészíteni, legalább is addig, amíg azok fellelhetők:
Úgy tudom, az időközben sajnálatosan megszűnt Franz Schmidt Társaság birtokában volt annak a jegyzéknek, amelyben Franz Schmidt összes tanítványának a neve szerepelt. Közülük sokan váltak híressé, nemcsak a magyar és idegen nyelvű Wikipédia-oldalakon említett személyek. Dr. Carmen Ottner asszonytól egy személyes találkozó alkalmával talán érdemes lenne e jegyzék másolatát elkérni.
Korábbi bejegyzésemben már szóltam Schmidt néhány nő tanítványáról. Íme még egy, aki a gyengébb nem képviselői közül vált híressé: Isolde Ahlgrimm.
És egy róla szóló, korabeli újságcikk:
