FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021/2022
Franz Schmidt: Vier kleine Präludien und Fugen (1927)
30. JANUARY 2022, 10.15
Franz Schubert: Messe in G-Dur
225. Geburtstag am 31. Jänner
Hochamt am 4. Sonntag im Jahreskreis mit Caritasdirektor Michael Landau
https://www.wiener-dommusik.at/
- Felix Mendelssohn Bartholdy: Wer nur den lieben Gott lässt walten
- Franz Schmidt: Fuge in D-Dur (aus "Vier kleine Präludien und Fugen")
Solists
Cornelia Horak, Sopran
Gernot Heinrich, Tenor
Huub Claessens, Bass
Ensemble
Vokalensemble St. Stephan
Wiener Domorchester
Domorganist Ernst Wally
Lead
Domkapellmeister Markus Landerer
- Hamarosan kezdődik, itt meghallgatható:
Live auf Radio Klassik Stephansdom - https://radioklassik.at/webradio/
Franz Schmidt két operát komponált, ezek közül a második a "Fredigundis" című.
Franz Schmidt: Fredigundis (Oper, 1916-1921)
A teljes zongorakivonat szöveggel és a zeneszerző a rendezéshez írt megjegyzéseivel digitális, lapozható formában:
https://archive.org/details/fredigundis00schm/page/n3/mode/2up
Fredigundis; by Schmidt, Franz, 1874 Dec. 22-1939; Dahn, Felix, 1834-1912; Hardt-Warden, Bruno; Welleminsky, J. M; Werfel Collection
Előzetes, egyelőre csak remény és kívánom, hogy nyilvánosan is meg tudják tartani majd a programokat! Valószínűleg Kovács Róbert is fellép, remélhetőleg Schmidt-művet is elő fog adni:
https://filharmonia.hu/fesztivalok/orgonapont 2022 augusztus OrgonaPont
Idén is megrendezik!
9. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB 2022
13. - 21. SEPTEMBER 2022 Wien
https://www.orgelwettbewerb.at/komponisten/franz-schmidt/franz-schmidt-fuga-solemnis/
Franz Schmidt osztrák zeneszerző, Schmidt Ferenc néven ismerte hazai zeneértő közönségünk. Magyar származásúnak tekintették, de "A Magyar Muzsika Könyve"-'ben (1936) nem találjuk. Dohnányi Ernő felkérte a budapesti Zeneakadémi igazgatójának, ám ő romló egészségi állapotára hivatkozva (illetve emiatt) nem vállalta. Pontos részletek korábbi bejegyzéseinkben olvashatók.
https://concertobudapest.hu/magyar-kincsek-3
- 2022. március 8-án Franz Schmidt művei - hosszú évtizedek után ismét Budapesten - a műsor első részében csendülnek fel. "Fantáziadarab zongorára, zenekari kísérettel" - magyarországi ősbemutató!
A programban feltüntetett művekhez hozzáírtam eredeti címüket és keletkezésük évét:
- SCHMIDT: Változatok egy huszárdalra, zenekarra
Franz Schmidt: Variationen über ein Husarenlied (1930-1931)
- SCHMIDT: Notre Dame - Intermezzo
Franz Schmidt: Notre Dame (Oper, 1902-1904)
- SCHMIDT: Fantáziadarab zongorára, zenekari kísérettel
Franz Schmidt: Phantasiestück für Klavier mit Orchesterbegleitung (1925)
Közreműködik: Berecz Mihály zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Berecz Mihály
Berecz Mihály 1997-ben Budapesten született. Hét évesen hegedül, két évvel később kezdett zongorázni Major Edit tanárnőnél. Jelenleg a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója, Kőrösiné Belák Erzsébet növendéke. Számos rangos zongoraverseny díjazottja. Olyan zenei nagyságok követik fejlődését, mint Kocsis Zoltán, Wagner Rita vagy Vásáry Tamás.
2013. május 30-án mutatkozott be Művészetek Palotájában, ahol Kocsis Zoltán vezényletével szólaltatta meg Ravel G-dúr zongoraversenyét. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás, Vashegyi György, Záborszky Kálmán, Ménesi Gergely vagy Gál Tamás. Vendége volt többek között a Zuglói Filharmóniának, a Miskolci Szimfonikusoknak, a Kassai Állami Hangversenyzenekarnak, a Concerto Budapestnek, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának és a Nemzeti Filharmonikusoknak is. Fellépett a Zeneakadémia Nagytermében, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, a Magyar Állami Operaházban, a Pozsonyi Állami Filharmónia Nagytermében, valamint a Berliner Konzerthausban, ahol egy rangos nemzetközi fesztivál keretében szólaltatta meg Liszt Ferenc Magyar fantáziáját. Meghívott vendége volt az Operaházban megrendezett Faust-bálnak is, ahol szólókoncertet adott. Tudását Némethy Attila, Csalog Gábor, Kelemen Barnabás, Kemenes András, Malcolm Bilson, Ian Fountain, Hamish Milne és Michail Markov mesterkurzusain bővítette. Repertoárja rendkívül széles: Bachtól kezdve kortárs zeneszerzők műveiig terjed. Több zenekritikus is elismerően nyilatkozott kifinomult, stílus- és kottahű, ugyanakkor felszabadult, energikus interpretációiról.
https://concertobudapest.hu/muvesz-profil-672
Milyen vicces, hogy Franz Schmidt, Dohnányit már gyerekkorában is gyűlölte, és nem tartotta semmire. Ennek a koncertnek a topikba linkelése bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy még haló poraiban is bosszankodva forgolódjon sírjában Franz, a "nagy" mester. :)
https://culture.hu/hu/bratislava/esemenyek/magyar-kultura-napja
Magyar Kultúra Napja
2022. január 20. 15:30
Pozsony
Dohnányi Ernő és Rajter Lajos műveiből összeállított komolyzenei koncert
* Dohnányi Ernő Franz Schmidt (Pozsony, 1874. december 22. - Perchtoldsdorf, 1939. február 11.) gimnáziumi barátja volt Pozsonyban és később is, Rajter Lajos tanítványa volt Bécsben. (Röviden, részletek a fórum bejegyzéseiben.)
- Végre megjelent a magyar nyelvű Franz Schmidt Wikipédia bővített oldala, ezen már olvashatjuk a Franz Schmidt-Gesellschaft kiadványait is, a zeneszerzőről megjelent német nyelvű könyveket is itt találjuk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt
- Visszatekintés értékes fórumbejegyzésekre. Jelzem, hogy Laki Péter tanulmánya linken nem érhető el.
(Igen, igen ismétlés! Nem véletlenül mutatom be, hogy milyen volt az (szerencsére nem csak múlt időben érvényes), amikor fórumtársak érdeklődéssel és tudással, erőt és időt hozzáadva fordultak a fórum felé, példát lehet venni róluk... Odaadó kutató munkájukat, fáradozásukat ezúton is köszönöm!
Jelzem továbbá azt is, hogy az előrevivő, tartalmas bejegyzések felülírják az itt-ott megjelenő kisstílű, piszkálódó mondatokat, megjegyzéseket. Komoly emberek azokkal nem foglalkoznak.)
1505 Búbánat • előzmény1489 • Válasz erre | 2016-03-07 10:53:20 | |
Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás Forrás: Magyar zene. 42. évf. 2. sz. / 2004 A cikk negyedik, befejező részével folytatom. (A cikkben 6 db kottarészlet található) Dohnányi zenéjében (elsősorban a Bartókkal és Kodállyal való, szinte elkerülhetetlen összehasonlítás miatt) gyakran a ’nemzetközi’ vonásokat szokás hangsúlyozni, míg Schmidtnél lehetetlen nem észrevenni a ’magyaros’ pillanatokat. Az 1. szimfónia ’Heimweh’-epizódja nem elszigetelt példa; említhetjük a ’Notre Dame’ zenekari intermezzóját (mely Schmidt egyik leggyakrabban előadott műve) vagy a ’Hétpecsétes könyv’ vége előtt elhangzó Alleluját. A 2. szimfónia különlegesen érdekes eset, mert a magyaros epizód kulcsszerepet játszik a darab sajátos formai felépítésében. A szimfónia 2. tétele olyan variációsorozat, amelynek 9. és 10. darabja egyben a scherzo és trió szerepét is betölti. Jellemző módon azonban a magyaros 8. variáció az, amely a szimfónia utolsó tételének végén emfatikus zárógondolatként újra megjelenik (4. kotta a 161-162. oldalon). Mindkét szerző írt egy-egy jelentős, mintegy fél óra terjedelmű zenekari variációsorozatot: Dohnányi a zongoraszólós Változatok egy gyermekdalra címűt (1914), Schmidt a zenekari Huszárdal-variációkat (Variationen über ein Husarlied, 1930). Mindkét mű gazdag orkesztrális színekben bontakoztatja ki népszerű alaptémáját, váltogatja a könnyedebb és komolyabb epizódokat. Igen jellemző, hogy megint egyszer az osztrák szerző választ magyaros témát, visszatérve a korai csellódarabok inspirációs forrásához [11. sz. lábjegyzet: Lásd Urbancová: i.m.], míg magyar kollégája nemzetközileg ismert, sokféle szöveggel énekelt vándordallamot dolgoz fel. Szerkezetileg a két darab között sok a közös vonás: mindkettő hosszabb, drámai hangulatú lassú bevezetéssel kezdődik, amely Dohnányinál iróniába fordul, és ellentétben áll a téma gyermeki egyszerűségével, míg Schmidt bevezetése közvetlenül előlegezi a témát: annak tulajdonképpeni megjelenése előtt máris felvonultat egy kontrapunktikus variációt. Schmidt variációi négytételes szimfonikus forma keretébe illeszkednek: egy sorozat rövidebb karaktervariáció után terjedelmesebb scherzo, majd pedig ’szupermagyaros’ lassú tétel következik. A művet végül a témát tükörfordításban is bemutató, fugatós finálé zárja le (5-6. kotta a 163. oldalon). Dohnányi darabja egészen más elvek szerint építkezik. Nyoma sincs rejtett négytételességnek, ehelyett az egész mű karaktervariációkból áll, melyek közül nem egy a témában rejlő humoros lehetőséget aknázza ki. Végül három nagyobb szabású forma, a scherzo, a passacaglia és a fúga sorakozik fel. Ezek közül kettő, a scherzó és a fúga, a Schmidt-műben is jelen van, de Dohnányi egyfajta ironikus távolságtartással kezeli őket, amely kortársától merőben idegen. A zenei párhuzamokon túl két szerzőnk abban is sorstárs volt, hogy mindkettejüket náciszimpátiákkal vádolták a II. Világháborút követő időkben. Schmidt esetében, aki 1939-ben meghalt, csak posztumusz vádaskodásról lehetett szó, mely befejezetlenül maradt utolsó művét, a Deutsche Auferstehung (Német feltámadás) című kantátát vezette be. Valóban a már nagybeteg Schmidtet élete utolsó évében rábeszélték e náci propagandaszöveg megzenésítésére, ám ez a komponista részéről nem lehetett több tragikus naivitásnál. Schmidt soha életében nem foglalkozott politikával, és több zsidó barátja kezeskedett azért, hogy sohasem volt antiszemita. [12. sz. lábjegyzet: i.m. 15.] Dohnányit, mint köztudott, súlyos kollaborációs vádakkal illették, melyek az amerikai emigrációba is követték őt. [13. sz. lábjegyzet: Ezzel kapcsolatban lásd Vázsonyi: i.m. – Ilona von Dohnányi: Ernst von Dohnányi: A Song of Life. Indiana University Press, 2002.] A két kivételes tehetségű zenész útja ugyanabból a városból indult el, de csakhamar végérvényesen elágazott. Dohnányiból, a magyar zeneszerzőből világvándor lett, akinek zenei stílusa csak részben kötődött szülőföldjéhez; Schmidt mindvégig Bécsben maradt, Ausztriát alig hagyta el, és munkásságát teljesen az osztrák-német zenei hagyomány keretében fejtette ki. Magyarul sohasem felejtett el; közeli barátja, Alexander Wunderer szerint Schmidt az édesanyjával mindvégig magyarul beszélt. Ennek ellenére kulturális kapcsolata alig volt a magyarsággal: csak zenéje árulja el, milyen erős volt benne a nosztalgia az aktívan már nem ápolt örökség iránt. VÉGE a cikknek. („A cikk eredetileg a Musical Quarterly 1996 nyári számában jelent meg a következő címen: Franz Schmidt (1874-1939) and Dohnányi Ernő (1877-1960): A Study od Austro-Hungarian Alternatives. Peter Laki, a native of Budapest, studied musicology at the Franz Liszt Academy of Music. After further studies in Paris, he took his Ph. D. at the University of Pennsylvania in 1989. Since 1990, he has served as Program Annotator and resident musicologist for The Cleveland Orchestra; currently he is also Visiting Associate Professor at Oberlin College in Oberlin, Ohio. He is the editor of the volume of essay and documents ’Bartók and His World’ [Princeton: 1995] and the author of numerous other publications.) |
1489 Búbánat • előzmény1485 | 2016-03-06 10:42:39 | |
Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás Forrás: Magyar zene. 42. évf. 2. sz. / 2004 A cikk harmadik részével folytatom (a négyből) (A cikkben 6 db kottarészlet található) „Az 1. és 2. kotta bemutatja a két szimfónia tételeit és azok főtémáit. Schmidt szimfóniája a hagyományos négytételességet követi, és az egyes tételek hangnemei olykor igen távol állnak egymástól. Dohnányi műve öttételes; a scherzo és a finálé közé intermezzo ékelődik. Ez utóbbi vonás kissé elüt a megszokottól, a hangnemek viszonylatai ugyanakkor (a H-dúr intermezzo kivételével) konvencionálisabbak, mint Schmidtnél. A tételek formai tervét tekintve, Schmidt első tétele meglehetősen szabályos szonátaforma. A főtéma mindjárt a tétel elején teljes vértezetben áll előttünk; a lírai melléktéma, ahogy illik, a dominánsban jelenik meg, metrumváltozás nélkül. Az expozíció végén ismétlőjel áll, ezt kissé iskolás kidolgozási rész, majdnem teljesen szó szerinti visszatérés, meg egy mind hangosabb és gyorsabb kóda követi. Dohnányi első tétele sokkal komplexebb. Főtémája csak fokozatosan bontakozik ki a ködből; a melléktéma új metrumban és egy távoli hangnemben (az intermezzo H-dúrját előlegezve) szólal meg. A kidolgozási részben a zenei folyamatot gyakran drámai szünetek és várakozással teli pillanatok szakítják meg. A visszatérés fontos variánsokat hoz; hogy csak egyet említsünk, a főtéma piano helyett háromszoros fortissimóban hangzik fel. A drámai kóda a csellók és nagybőgők egyetlen pizzicatójával ér véget. A második tételek nagy vonalaiban eléggé hasonlók; fafúvós szólókkal hangszerelt lírai kezdetek után a zene egyre izgatottabb lesz, majd visszatér az eredeti nyugalom. Ám e meglehetősen közhelyszerű formaterv a két műben más és más módon valósul meg. Schmidtnél ’majdnem’ teljesen szabályos triós formát találunk. A klarinét lírai asz-moll dallamát kontrasztáló másodtéma követi E-dúrban, a szimfónia alaphangnemében; ezt a kürtök indítják, és több feltűnő, improvizatív hatású, madárhangszerű fafúvós szóló jelenik meg benne. A visszatérés asz-moll helyett e-mollban indul, és gyors tempójú, drámai csúcsponthoz vezet, ahol újabb improvizatív szakaszt hallunk, ezúttal hegedűn és csellón (’gleichsam phantasirend’). Csak ezután tér vissza az asz-moll alaphangnem és a nyugodt alaphangulat. Dohnányi ugyanezt az emelkedő-ereszkedő dramaturgiát anélkül valósítja meg, hogy a (mégannyira módosított) triós forma foglya maradna. A kezdeti angolkürtszólóra következő második témát érdekes módon éppúgy a négy kürt mutatja be, mint a Schmidt-mű analóg formarészét. De itt egy harmadik téma is megjelenik, oboaszólókkal. A legnagyobb meglepetés azonban most jön (3. kotta a 155-158. oldalon). Ez is improvizatív rubatozene, mint a Schmidté, csak sokkal merészebb; a fafúvók és a hegedűk virtuóz kitörése egyben a mű egyetlen igazán ’magyaros” pillanatával is szolgál. A tételt egy új gondolat ( a harmadik téma önállósult variánsa) és az első téma rövid visszaidézése zárja le. A két scherzo közül a Schmidté a könnyedebb – legalábbis az első megközelítésre. Figyelemreméltó azonban az ellenpont használata, továbbá egy váratlan hangnemi zökkenő: generálpauza után a főtéma hirtelen félhanggal lejjebb és lassabb tempóban jelenik meg. Még ennél is különösebb, amikor a trió, mely drámai cisz-moll szakasszal indul, egyre lassuló átvezetés után lassú Desz-dúr részbe torkollik, amelyben az egész szimfónia érzelmi csúcspontját kell látnunk. [9. sz. lábjegyzet: Érdekes módon sem Schmidt, sem Dohnányi nem használja a ’trió’ megnevezést.] A szordinált, osztott vonósok dallama fölé az Universal Kiadó általam használt kölcsönpéldányába valaki ceruzával a ’Heimweh’ (honvágy) szót írta be. Véletlen-e, hogy ez a szakasz ’magyaros’ éles ritmusokra épül? A téma vitathatatlanul szomorú hangulatot áraszt, melyet a scherzovisszatérés és rövid, sejtelmes és tündér léptű kóda sem tud teljesen elfeledtetni. Ezzel szemben Dohnányi scherzója szinte brutális makacssággal ismételgeti háromhangos basszustémáját. Éppúgy, mint a lassú tételben, a forma jócskán túllép az egyszerű ABA képleten. Az 5/4-es triót követően a scherzóvisszatérés teljesen újrakomponálva és kibővítve jelenik meg, majd hatalmas érzelmi kitörésben kulminál, amely után a zene csak sokára képes megnyugodni. Az 5/4-es trió is visszatér; a kóda a scherzo ritmusképletét szövi tovább egyetlen crescendo-decrescendo ív alatt. Dohnányi intermezzójára, melynek Schmidtnél nincs megfelelője ezúttal nem szükséges kitérnünk. A két fináléval kapcsolatban viszont érdekes megfigyelésekre van mód. Schmidté egyfajta barokkos fantázia hosszú kontrapunktikus fejlesztéssel és afölé helyezett koráldallammal. A középrész gyorsabb tempóban és új metrumban (6/8), de a főtémán alapul. Faktúráját, mely Schmidt más műveiben is fellelhető, Harold Truscott így jellemzi: ’Gyorsjárású, ellenpontozott ritmusképletek váltakozó ¾-es és 6/8-as metrumban’. [ 10. sz. lábjegyzet: Truscott: i.m. 53.] Ezt aránylag szabályos visszatérés és zárás követi. Dohnányi fináléja sokkal ambiciózusabb. Az ellenpont itt sem hiányzik, a tétel megjelölése: ’Intoduzione, Tema con Variazioni e Fuga’. De már a bevezetés is drámai feszültséggel terhes, az első tétel szenvedélyes hangvételét folytatja. A variációs téma szabálytalan, tizenhét ütemes szerkezetével tűnik fel (7 + 10). A variációsorozat három emelkedő-ereszkedő ciklusból álló nagyformát ír le, majd pedig elérkezünk a már említett, ’Heldenleben’-es zárófúgához. Látnivaló, hogy szimfóniájában Dohnányi sokkal kevésbé ragaszkodott a bevett szokásokhoz, mint Schmidt. A két mű közül feltétlenül az ő alkotása a ’modernebb’ és kiérleltebb. Schmidt szimfonikus fejlődésének azonban az 1. szimfónia csak kiindulópontja volt; további három szimfóniájában mindezt lényegesen meghaladta, míg Dohnányi csak jóval később – már Schmidt halála után – írt újabb szimfóniát. Általánosságban is elmondhatjuk, hogy Schmidt munkásságának csúcspontját élete utolsó évtizedében érte el a 4. szimfóniával és a Hétpecsétes könyv című oratóriumával, míg Dohnányi legmaradandóbb műveit jóval fiatalabb korában írta. (Folytatni fogom a cikk befejező részével.) |
1485 Búbánat • előzmény1479 | 2016-03-05 11:36:27 | |
Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás Forrás: Magyar zene. 42. évf. 2. sz. / 2004 A cikk második részével folytatom (a négyből) „A két muzsikus természetesen ismerte egymást, bár túlzás volna azt állítani, hogy szoros kapcsolatban álltak. Önéletrajzi vázlatában Schmidt mint riválisát említi Dohnányit: ’Dohnányi Frigyesnek, gimnáziumi fizikatanáromnak (aki egyszersmind hegedűtanárom is volt) volt egy fia, aki egy szép napon mint zongorista csodagyerek lépett a közönség elé. A csodagyerek első szereplését óriási szenzációnak igyekeztek beállítani: minthogy Dohnányi Ernő korához képest kis termetű volt, valóságos koránál még fiatalabbnak tüntették fel. A gyereket felemelték, úgy ültették rá a zongoraszékre, és egy speciális készüléket szereltek nagy hűhóval a zongora alá, hogy a fiú lába elérje a pedált stb. stb. Legfeljebb másfél évvel lehetett fiatalabb nálam: ő másodikos volt, én harmadikos, amikor első sikerét aratta az iskola egyik ünnepi hangversenyén. Én is játszottam ezen a koncerten, mégpedig egy nagy szólódarabot (ha jól emlékszem, Liszt XI. magyar rapszódiáját), míg ő mindössze Mozart g-moll zongoranégyesének könnyű zongoraszólamát adta elő. Mégis engem alig említettek meg az újságok, míg Dohnányit mint párját ritkító zsenit ünnepelték. A sajtó következetesen kitartott kettőnk ilyetén megítélése mellett, ami (bár nem mutattam) nagy keserűséggel töltött el.’ [5. sz. lábjegyzet: Schmidt önéletrajzi vázlatát angol fordításban közli: Truscott i.m. 167.] Vázsonyi Bálint Dohnányi-életrajzában olvassuk, hogy Dohnányinak 1933-ban szándékában állt meghívni Schmidtet zsűritagnak Budapestre, az első Nemzetközi Liszt Zongoraversenyre. [6. sz. lábjegyzet: Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernő. Budapes: Nap Kiadó, 2002, 221.] Rajter Lajos,a Pozsonyban nevelkedett karmester Bécsben Schmidt, Budapesten Dohnányi tanítványa volt, egy visszaemlékezésében megemlíti, hogy Schmidt egy ízben magyar nyelvű ünnepi beszédet tartott a budapesti főiskolán. [7. sz. lábjegyzet: Lynne Heller: „Gespräch mit Prof. Ludovit Rajter (unter Mitwirkung von Carmen Ottner)”. In: Franz Schmidt und Pressburg. Szerk.: Carmen Ottner (Studien zu Franz Schmidt XI.). Wien: Doblinger, 1999. 128.]. Ezen kívül azonban nem tudunk róla, hogy Schmidtnek jelentősebb kapcsolatai lett volna Magyarországgal, bár Notre Dame című operáját 1916-ban előadta a budapesti Operaház, 1934-ben (Schmidt 60. születésnapja tiszteletére) pedig Rajter eldirigálta a Notre Dame előjátékát és a Harmadik szimfóniát. Érdekes kérdés volna egy zenei vetélkedőn, hogy a két szerző közül ki kezdte pályáját magyar dallamok feldolgozásával, és ki írt első opuszként nagyszabású zongorakvintettet. A válasz természetesen az, hogy a Drei kleine Fantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien a bécsi Schmidt műve, míg a kvintett Dohnányié. Mindketten tizennyolc évesen komponálták az említett műveket, Bár Schmidt darabja, mely 1892-ben keletkezett, nyomtatásban csak 1926-ban jelent meg. (A szerző eredetileg négy tételt írt, de csak hármat adtak ki.) Schmidt kis darabjai csellóra és zongorára íródtak, a szerző nyilván saját magának szánta őket. A mű népzenei forrásait Hana Urbancová elemzi egy nemrég megjelent tanulmányban. [8. sz. lábjegyzet: Hana Urbancová: „Zu den Volksmusikelementen im musikalischem Schaffen Franz Schmidts”. In: Franz Schmidt und Pressburg. 75-100.] A pozsonyi zenetudósnő szlovák népdalok között talált Schmidt dallamainak pontos megfelelőire, de hangsúlyozza, hogy azok az új stílusú magyar népdal stílusköréhez tartoznak. Schmidt minden bizonnyal magyar szöveggel ismerte őket, ami a mű címéből világosan kitűnik. A ’Fantasiestück’-ök magyarsága a bécsi kontextusban persze mint exotikum jelenik meg, akárcsak Brahms magyar táncaiban. Dohnányi ezzel szemben a Brahms-hagyomény fővonalához kapcsolódott op. 1-es ’Zongoraötös’-ében. Hamarosan mindkét szerző szimfóniaírásba fogott. Schmidt 22 és 25 esztendős kora között, 1896 - 1899-ig írta 1. szimfóniáját. Dohnányi 1897-ben, húszéves fejjel írt egy F-dúr szimfóniát, mely kiadatlan maradt; a ’hivatalos’ 1. szimfónia 1901-ben készült el. Nehéz volna elképzelni két művet két, azonos városban született kortárs tollából, amely annyira különbözne egymástól, mint Schmidt E-dúr és Dohnányi d-moll szimfóniája. Bizonyos hangulati különbségek már a dúr, illetve moll hangnem választásából adódnak, ám ezen túlmenően a két mű majdhogynem két ellentétes stíluskörhöz tartozik. Schmidt szimfóniája – annak ellenére, hogy nyitótémája kissé emlékeztet Richard Strauss Don Juanjának kezdetére – alapvetően Schumann és Mendelssohn zenéjéből, valamint a barokk zenéből táplálkozik (részben a barokktól ugyancsak megérintett Mendelssohn közvetítésével). Dohnányi szimfóniája egészen más forrásokból merít. 1901-ben Bruckner és Csajkovszkij mind ’új zenének’ számított – tíz évvel korábban még mindketten éltek és alkottak. A Dohnányi-szimfónia kezdete, a változatlan kíséret fölötti nyugodt kürttémával, kétségtelenül némiképp bruckneres; az 5/4-es scherzo mögött pedig nyilvánvalóan ott áll a „Pathétique’. Az utolsó tétel monumentális fúgájára viszont az akkor legeslegújabb zene hatott: Strauss mindössze kétéves ’Hősi élet’-je, abban is a híres csatajelenet. Az eltérő stiláris orientáció a művészi attitüd különbségéből következik: Schmidt elfoglalja helyét egy jól megalapozott világban, amelyben lényegében jól is érzi magát. Dohnányinál hiányzik ez a kényelemérzet; az ő műve keres valamit, küzd valamiért. Mindebből persze hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy Schmidt ’konzervatívabb’, Dohnányi pedig ’modernebb’. Harmóniailag éppenséggel Schmidt a merészebb, míg Dohnányi formai vonatkozásban mutatkozik újítónak.” (Folytatni fogom) |
1479 Búbánat • előzmény1475 | 2016-03-04 13:14:34 | |
Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás Forrás: Magyar zene. 42. évf. 2. sz. / 2004 „Néha egyetlen döntés örökre meghatározza életünket. 1899-ben a tizennyolc éves Bartók Bélának a bécsi és a budapesti főiskola között kellett választania. Az utóbbi mellett döntött – ha nem azt tette volna, aligha válik a legnagyobb magyar zeneszerzővé. Sorsdöntő elhatározásában komoly szerepet játszott négy évvel idősebb barátjának, Dohnányi Ernőnek hasonló lépése néhány esztendővel korábban. Emberi dolog azonban eltűnődni, mi lett volna, ha akár Bartók, akár Dohnányi Budapest helyett Bécsbe megy. Az ilyen kérdéseket mint teljesen tudománytalanokat, általában el szokás hárítani. A jelen eset azonban kivétel, ugyanis van ellenpélda: Franz Schmidt, aki ugyanabban a városban nőtt fel, mint Bartók és Dohnányi, de onnan Bécsbe költözött, és ettől kezdve számára minden másképp alakult. A város neve, ahonnan a három zeneszerző elindult (attól függően, hogy kitől kérdezzük): Pressburg, Bratislava avagy Pozsony. Hármójuk közül az 1874-es születésű Schmidt a legidősebb. Háromnegyed részben volt magyar: anyja, született Ravasz Mária egészen az, apja félig magyar, félig német. Gyerekkorában odahaza főleg magyarul beszélt. Ugyanabba a gimnáziumba járt, ahol Dohnányi Ernő apja, Frigyes volt a fizikatanár és a kórus vezetője, de már tizennégy évesen elhagyta szülővárosát. Idősb Schmidt Ferencet csalás vádjával letartóztatták, és börtönbüntetésre ítélték. A fiatal Schmidt ekkor került ki Bécsbe, ahová nemsokára anyja és két nővére is követte őt. [1. sz. lábjegyzet: Norbert Tschulik: Franz Schmidt. Wien: Verlag Elisabeth Lafite, 1972.11.] Bár ettől kezdve haláláig Bécsben, illetve Bécs mellett élt, egészen 1918-ig gyakran látogatott haza. 1892-ben az érettségit is Pozsonyban tette le, magyar nyelven. A bécsi főiskola elvégzése után Schmidt csakhamar az osztrák főváros zeneéletének egyik vezető alakja lett. Életútjának a Dohnányiéval való összevetése érdekes tanulságokkal szolgál. (Bár Bartók nevét is emlegettük a fentiekben, az ő életműve annyira más kérdéseket vet fel, hogy ebben az összefüggésben aligha tárgyalhatjuk.) Dohnányi és Schmidt első közös vonása félelmetes memóriájukban rejlik. Mindkettőjüknek a fejében, sőt a szó szoros értelmében a kisujjában volt az egész zeneirodalom, hiszen mindketten szinte bármely kompozíciót, amelyet valaki megemlített, kívülről el tudtak zongorázni. Miközben Dohnányit korának egyik leghíresebb zongoraművészeként tartották számon, Schmidt is, bár nem mint aktívan koncertező pianista, kitűnő mestere volt a hangszernek. [2. sz. lábjegyzet: Érdekes, hogy mindkettejüknél kapcsolatban elterjedt az a vándoranekdota, amely szerint, amikor egy rossz állapotban lévő zongora félhanggal alacsonyabban szólt, egy félhanggal feltranszponálva játszottak el egy beethoven-zongoraversenyt.] (Meglehet, a zongorista karriertől a nagyhírű zongorapedagógus, Theodor Leschetizky epés megjegyzése riasztotta el: ’Ha valakit úgy hívnak, hogy Schmidt, az ne menjen művésznek.’) [3.sz. lábjegyzet: Tschulik i.m.] Schmidt ezenkívül kiválóan orgonált, valamint nagyszerű csellistaként tizenöt éven át működött a Bécsi Filharmonikusoknál. Ennek az időszaknak nagy részében Mahler volt a Hofoper igazgatója, és ő ragaszkodott hozzá, hogy az összes jelentős csellószólót Schmidt játssza. Csak azért nem nevezték ki hivatalosan is szólamvezetőnek, mert Arnold Rosé, a koncertmester hathatósan támogatta kvartettkollégáját, Buxbaumot. (Úgy mondták, ez egyike volt azon ritka eseteknek, amikor Mahlernek nézeteltérése támadt barátjával és sógorával, Roséval.) De Schmidt ezekben az években is fel-fellépett zongoristaként. Még az is előfordult, hogy a Rosé-vonósnégyes partnereként hallhatta őt a közönség. Schubert Pisztrángötösében a zongora-, a C-dúr vonósötösben a második csellószólamot játszotta a Rosé-kvartett tagjaival [4. sz. lábjegyzet: Hans Keller visszaemlékezését közli Harold Truscott: The Music of Franz Schmidt. 1: The Orchestral Music. London, Toccata Press, 1984. 8.] Mind Schmidt, mind Dohnányi életében nagy szerepet játszott a vezénylés, valamint a tanítás. Mindketten főiskolai igazgatók lettek, és mindketten kiálltak radikálisabb kollégáik mellett, megértvén az újítások szükségességét annak ellenére, hogy saját zenei stílusuk konzervatívabb úton haladt. Dohnányi számos Bartók-mű ősbemutatóját dirigálta, és zongoristaként is játszott Bartókot; Scgmidt sikerrel vezényelte Schönberg Pierrot lunaire-jét. A két muzsikus természetesen ismerte egymást, bár túlzás volna azt állítani, hogy szoros kapcsolatban álltak. Önéletrajzi vázlatában Schmidt mint riválisát említi Dohnányit: (Az önéletrajzi vázlat idézetével fogom folytatni a cikk bemásolását.) |
1475 Búbánat • előzmény1474 | 2016-03-04 01:51:49 | |
Mesterházi Máté felvezető írása Laki Péter tanulmánya elé: „Az elmúlt Budapesti Őszi Fesztivál kiemelkedő eseménye volt Franz Schmidt A hétpecsétes könyv című oratóriumának magyarországi bemutatója. Habár a produkció – a megszólaltatás nyilvánvaló hiányosságai ellenére – a közönség egyértelmű rokonszenvével találkozott, ugyanezt a hangversenyt a szűkebb muzikológusi-kritikusi szakma részéről jórészt elkedvetlenítő indolencia, lesújtó ignorencia, de még felháborító impertinencia is kísérte. Az Egyesült Államokban élő neves magyar zenetudós, Laki Péter közel másfél évtizede írja a világhírű Clevelandi Szimfonikus Zenekar programfüzeteinek műismertetéseit. Ebben a minőségében – saját elmondása szerint – számos ’nemszeretem’ zenével is találkozik. A Hétpecsétes könyvnek azonban – megint csak saját közlése szerint – Laki Péter a szerelmese lett. De még jóval azelőtt, hogy ezzel a remekművel, annak clevelandi bemutatója okán, foglalkoznia kellett, a Musical Quaterly 1996-os évfolyamában publikálta az alábbi tanulmány első változatát. Jellemzőnek tartom, hogy sem Ausztriában, sem Magyarországon, hanem éppenséggel a tengerentúlon figyelt föl elsőként egy kiváló kolléga a Dohnányi- és a Franz Schmidt-életmű közötti párhuzamokra. Örülök, hogy ez a mindkét szerző recepciójára nézve alapvetően fontos tanulmány most – a legújabb felismerésekkel bővítve – magyarul is olvasható. – Mesterházi Máté” /Itt a topicban, az 1.386. sz. bejegyzésben is történik hivatkozás az említett tanulmányra. / Megvan nekem ez a cikk (149-164. oldal), ha érdemesnek találjátok, onnan bemásolhatom a teljes írást. |
1474 Búbánat • előzmény1472 | 2016-03-04 01:27:08 | |
TANULMÁNY Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás 149-164 Magyar zene 42. évf. 2. sz. / 2004 |
1472 Búbánat • előzmény1427 | 2016-03-04 01:24:10 | |
Dohnányi Évkönyv 2002 Kovács Ilona: Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia tanára (1916-19 és 1928-44) Megjegyzések között olvasható ott: "2. A szintén pozsonyi származású pályatárs, a Dohnányínál három évvel idősebb Franz Schmidt hasonló kulturális környezetben nevelkedett. A Klarissza utcai Főgimnáziumba jártak mindketten, azonban Schmidt az érettségi után Bécset választotta. A két zeneszerző a későbbiekben eltérő zenei nyelvezetét, a bécsi és a budapesti iskola hatásának kérdését vizsgálta Laki Péter egy l996-os ottawai zenetudományi tanácskozáson: Franz Schmidt and Ernő Dohnányi: A Study ín Austro-Hungarian Alternatives. The Musical Quaterly 80, 1996, 62-3 81. E témáról lásd még , James A. Grymes: Dohnányi vs. Schmidt and Bartók: Three Boys fi'om Pozsony. Ox- ford, MS - Annual Meeting of the American Musicological Society, kiadatlan előadás, 1998. Dohnányi Archívum Amerikai Központ, Warren D. Allen Music Library, Florida State University. Másolata a budapesti Dohnányi Ernő Archívumban." |
1427 Ardelao | 2016-02-21 00:23:25 | |
Franz Schmidt (1874-1939) and Dohnányi Ernő (1877-1960): A Study of Austro-Hungarian Alternatives Péter Laki Franz Schmidt és Ernst von Dohnányi ugyanabban a városban született, Pozsonyban, amely most Szlovákia fővárosa. Schmidt, aki háromnegyed részben magyar volt, egy életen át Bécsben lakott, ahol jelentős zeneszerzővé vált, aki nagyrészt az osztrák-német hagyományt követő Mahler és más nagy mesterek stílusában komponált. Dohnányi Budapestre költözött, és a magyar zenei élet egyik oszlopos képviselőjévé vált. Mindketten legendás előadóművészek és kiváló pedagógusok voltak. Schmidt, akinek Magyarországgal és a magyar zenével kevés kapcsolata volt, nosztalgiáját műveiben számos magyar vonatkozású részlettel fejezte ki, míg Dohnányit gyakran tekintik „internacionalistának”, aki zenéjébe csak alkalmanként iktatott magyar elemeket. Péter Laki |
Telihold előtt vagyunk, amikor felfokozódnak az érzelmek, óvatosan jelzem tehát, hogy bejegyzésed tartalmát a szakirodalom a "repülő majmok" megnyilvánulásaként regisztrálná. Gondolom, még mindig a kedélyesség jegyében, hogy Tom Jones-szal konzultáltál.
A Facebook oldal a karmester Franz Schmidt-projektje, lásd kattintásra felbukkanó előzmények.
Végtelenül hálás vagyok a Szerkesztőségnek, hogy két zeneszerző életművét bemutathatom itt, és azon fórumtársaimnak is, akik nálam sokkal többet írtak ide, értékes dokumentumokat kutattak fel archívumokban és fordítással gazdagították ezt fórumot.
Számos teendőm mellett szívesen foglalkozom ezzel a két fórummal.
Mindazonáltal bármikor szépen le lehet zárni mind a két fórumot! :-)
Rákattintottam a megadott linkre.
Amit megtudtam: 72 embernek tetszik, 75 ember követi! A továbbiakhoz nem fértem hozzá, nem vagyok fent a facebook-on.
Ami kérdésként megfogalmazódott bennem:érdemes-e a Momus keretei között Franz Schmidt néven külön topicot fenntartani, mikor az "érdeklődés" ennyire gyér. Miközben T. Fórumtársak közül többen sokallják a topic-okat, és összevonásra, illetve megszüntetésre tesznek javaslatot
Előzmény: 4063 számú bejegyzésem
Ennek a linknek hasznos és fontos tartalma az volt, hogy megadta az – ismét hangsúlyozom – egykori Franz Schmidt-Gesellschaft adatait. Itt, a Musikverein épületében, ahol Schmidt műveit bemutatták és játszották, lehetett kapcsolatba lépni Dr. Carmen Ottner zenetörténész asszonnyal, aki évtizedeken át főtitkára, első számú szervezője volt a Franz Schmidt Társaság munkájának.
Az évente megrendezett Franz Schmidt-Tage elnevezésű progamjaik fórumunk indulása után hozzám is eljutottak, és itt közzétettem belőlük néhányat, Ardelao szintén.
Dr. Carmen Ottner főtitkár asszony a Társaság megszűnését elsőként fórumunkon jelentette be a nyilvánosság előtt! Ez a gesztus engem is meglepett. Német nyelvű levelét én tettem közzé, magyarra Ardelao fordította le.
A Franz Schmidt Társaság működéséről és megszűnéséről számos helyen olvashatunk fórumunkon, tematizálásra nincs lehetőség. Több évtizedes rendkívül magas színvonalú kutatómunkájuk, publikációik és koncertjeik összesítése még Ausztriában sem történt meg.
Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédia oldalán ez áll:
- 1951-ben Bécsben megalakult a Franz Schmidt-Társaság (Franz-Schmidt-Gesellschaft) a zeneszerző életének és életművének tudományos kutatása, e témában tanulmányok megjelentetése és művei bemutatásának a támogatása végett. (E társaság működésének 65. évében, 2017 tavaszán finanszírozási nehézségek miatt feloszlott.)
A Franz Schmidt Társaság működésének és eredményeinek feldolgozása és publikálása tehát 2017 óta végképp időszerű, remélhetőleg hamarosan megjelenik, komoly munkát igényel még a vázlatos összefoglalás is.
A linkedből sajnos az állapítható meg, hogy a Franz Schmidt társaság halott, vagy legalábbis tetszhalott, hiszen a programnaptárukban semmilyen esemény nem szerepel 2022-re, sőt visszamenőleg megnézve a kalendáriumukat az előző két évben sem volt semmilyen hirdetett programjuk. Milyen kár. :(
http://kultur.net/wien/wien/franz-schmidt-gesellschaft?show=2021-12
- Rövid és korántsem teljes áttekintés az egykori Franz Schmidt-Gesellschaft megalakulásáról és tevékenységéről. Fórumunkon a társaságról korábban Ardelao fordításában is megjelentek pontos és részletes bejegyzések.
Franz Schmidt-Gesellschaft
Region: Wien
Genre: Festivals/Open Airs
Adresse: Bösendorferstrasße 12, A-1010 Wien
Telefon: +43 1 5057271
Fax: +43 1 8765650
Internet: franzschmidtgesellschaft.at
E-Mail: office@franzschmidtgesellschaft.at
- Am 30. 11. 1951 erfolgte die Gründung der Gesellschaft im "Kammersaal" des Wiener Musikvereinsgebäudes - bis in die Gegenwart Sitz der Vereinigung. Aufgabe und Ziel der Gesellschaft ist die wissenschaftliche Erforschung der Biographie und des musikalischen Schaffens des Komponisten, bzw. die Interpretation seines Oeuvres zu fördern. Mit der Buchreihe "Studien zu Franz Schmidt", den bisher sechs Symposien und einzelnen Vorträgen wird die Franz Schmidt-Gesellschaft ihrer wissenschaftlichen Aufgabe gerecht. Die jährlichen "Franz Schmidt-Tage" leisten seit 1986 einen Beitrag zur Förderung der Interpretation der Kompositionen. Die Gesellschaft verfügt über ein umfangreiches Archiv mit Noten, Literatur und Tonaufnahmen, das von Künstlern und Wissenschaftern gleichermaßen genützt wird.
Örvendetes, hogy elindult a folyamat, amelynek során a magyar neveket pontosan írják le (például: Pozsony) tőlünk nyugatra. Ez, mármint a magyar nevek pontos közlése, nyilvánvalóan fórumunkból indulhatott ki majd megjelent a magyar nyelvű Franz Schmidt Wikipédia-oldal.
Újabb példa a videó-szövegben: "Ferenc Schmidt" és utalás a zeneszerző magyar származására, "Franz Schmidt, also Ferenc Schmidt (22 December 1874 – 11 February 1939) was an Austro-Hungarian composer, cellist and pianist".
Franz Schmidt: Quintett in A-dur für Klavier, Klarinette, Violine, Bratsche und Cello (1938)
Linos Ensemble / YouTube videó
The Franz Schmidt Interviews - Ep 3 Simone Young in conversation with Jonathan Berman / YouTube
Felhozom ide az előző témához 3914 számú bejegyzésemet :
The Franz Schmidt Interviews - Ep 1 Franz Welser-Möst in conversation with Jonathan Berman /YouTube
The Franz Schmidt Interviews - Ep 2 Wayne Marshall in conversation with Jonathan Berman YouTube
The Franz Schmidt Project Follow the Franz Schmidt Project on twitter for more videos, updates and all things Schmidt related! @fschmidtproject
Wayne Marshall a felvétel elején a bécsi Zeneakadémiát (jelenleg egyetem) még most is a régi elnevezéssel és németül "Hochschule" néven említi... ez nagyon megragadott, a hely szellemét éreztem ebben. Hochschule für Musik und darstellende Kunst, ahol Franz Schmidt tanárként és igazgatóként majd rektorként működött.
Óév-búcsúztató képgaléria Franz Schmidt "Notre Dame" című operájának 2021. évi előadásaihoz
Franz Schmidt: Notre Dame
Erkel Színház. Budapest, 2021. június 9.
Rálik Szilvia (Esmeralda)
A Magyar Állami Operaház Zenekarát Dénes István vezényelte.
A MÁO Énekkarának karigazgatója: Csiki Gábor.
Rálik Szilvia (Esmeralda)
Rezsnyák Róbert (Tiszt), Rálik Szilvia (Esmeralda), Kovácsházi István (Phoebus), Balczó Péter (Gringoire), Cser Krisztián (Quasimodo).
Rezsnyák Róbert (Tiszt), Rálik Szilvia (Esmeralda), Kovácsházi István (Phoebus), Cser Krisztián (Quasimodo),
Kdelemen Zoltán (A Notre Dame főesperese) Balczó Péter (Gringoire), Farkasréti Mária (A vén Falourdel)
Fotó: Ligeti Edina. Forrás: https://www.facebook.com/Operahaz
St. Gallen
készülődés Franz Schmidt: "Notre Dame" című operájának bemutatójára
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021/2022
Budapest, 2021. augusztus 20.
Franz Schmidt: Chaconne
Szent Péter Szent Pál bazilika, Kovács Róbert
Áldott, békés Karácsonyt kívánok!
Franz Schmidt: Chaconne
2021. augusztus 20. Szent Péter Szent Pál bazilika, Kovács Róbert / YouTube
Mik vannak! A kiadványaikban is szerepel néhány kép a díszletépítésről, különleges előadás lehetett, profi módon és szeretettel készültek, úgy érzem. Sajnos... de nem csak mi maradtunk le az előadásokról, hanem a rossz idő miatt az ottaniak közül is sokan. Nagy kár!
Nyáron a svájci körutam első állomása St. Gallenbe vezetett... Pechemre, két nappal a Notre Dame opera premierje előtt érkeztem a városba és csak egy napig tartózkodtam ott, így lemaradtam a szabadtéri előadás megtekintéséről. Különben jártamban-keltemben azt tapasztaltam, hogy az Ünnepi Játékok műsorai hirdetményeivel voltak tele a város helyszínhez közeli utcái, terei: molinókon, plakátokon, lobogó vásznakon stb. Ha érdekel, privátban tudok fotókat küldeni – amikor még csak az állványzat és a világítótestek magasodnak a híres apátsági székesegyház-könyvtár melletti szabadtéri színpadon, és Franz Schmidt Notre Dame című operáját hirdető, fellobogózott utcaképeket.
Franz Schmidt születésnapi évfordulóján
(Fotó: Bildarchiv Austria)
Prof. Dr. Franz Schmidt portréja 1927 körül (Pozsony, 1874 - Perchtoldsdorf, 1939)
Az egykori bécsi Zeneakadémia épülete napjainkban
(Hochschule für Musik und darstellende Kunst)
(Fotó: DerHHO)
Ma december 22-én a szokásostól eltérő módon emlékezem meg Franz Schmidt zeneszerző, zenepedagógus, kiváló csellista és virtuóz zongorista életművéről: nagy örömmel néhány linket kiválasztva internetes lehetőséget kínálok a kedves Olvasónak sokoldalú zenei karrierje megismeréséhez, mert vannak ilyen linkek!
https://pozsonyikifli.sk/franz-schmidt-schmidt-ferenc-a-zeneszerzo-orgona-zongora-es-csellomuvesz/
https://www.gramophone.co.uk/awards/gramophone-classical-music-awards-2021/orchestral
Elérkeztünk oda, hogy most már nálunk is egyre ismertebb lesz Franz Schmidt, ahogy életében hazánkban hívták Schmidt Ferenc neve, újra felfedezik és játszák műveit, amelyek annak idején arról is nevezetesek voltak, hogy kotta szerinti megszólaltatásuk nem könnyű feladat.
Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédia oldal létesült, ami folyamatosan bővíthető.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt
Most már nem csak tőlünk nyugatra, hanem itthon is újra előadásra került Notre Dame című első operája
https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/notre-dame-2020/eloadas-202106091900/
2022. márciusában koncerten játszák el a Pesti Vigadóban három magyar hangvételt is tükröző művét.
https://concertobudapest.hu/v/magyar-kincsek-3/
Itt említem meg Kovács Róbert orgonaművészünk kiváló munkásságát, aki felkarolta és magas színvonalon játsza el Franz Schmidt orgonaműveit.
https://becs.mfa.gov.hu/news/kovacs-robert-orgonamuvesz-bemutatkozo-latogatasa
https://www.atempo.sk/naptar/30765-kovacs-robert-koncertje-nyitja-az-50-ivan-sokol-nemzetkozi-orgonafesztivalt-kassan.html
Szeretném még kiemelni, hogy 2021-ben a Szent Galleni Ünnepi Játékokon is előadták a zeneszerző Notre Dame című operáját. Végtelenül sajnálom, hogy nem láthattam. A szervezők örültek érdeklődésemnek és igényes kiadványaikból elküldtek nekem néhányat. Ezekből a felvételekből válogattam Olvasóinknak.
DAS OPERNGLAS SPEZIAL ST. GALLER FESTSPIELE
16. St. Galler Festspiele
Esmeralda Anna Gabler
Videóelőzetes a bemutatóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=dtcF7EygfW8
Végezetül megemlítem Franz Schmidt bécsi zeneakadémiai magyar tanítványait: Kemény Egon, Rajter Lajos, Dr. Enyedi György.
SZENZÁCIÓ! FRANZ SCHMIDT MŰVEK BUDAPESTEN!
Nagy meglepetéssel és még nagyobb örömmel bukkantam erre a koncertre. Elkezdődött tehát, még inkább folytatódott 2009 óta itthon is Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) életművének felelevenítése, nyilvánvaló hogy a zeneértő közönség egyre inkább érdeklődni fog értékes darabjai iránt, csakúgy, mint életében. Az ismertető szöveg is méltó, felkeltheti a művek iránti kíváncsiságot.
Fórumunkon elsősorban Ardelao fórumtársunk bejegyzéseiben pontos adatok, magyar nyelvre lefordított műismertetők, kritikák is megtalálhatók. 2018 decemberében az "új magyar stílus"-ról én is írtam, rövid fordításaimban idéztem eredeti, hiteles szövegeket.
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021/2022
https://concertobudapest.hu/v/magyar-kincsek-3/
2022. március 8. kedd, 19:30
Pesti Vigadó
- SCHMIDT: Változatok egy huszárdalra, zenekarra
- SCHMIDT: Notre Dame - Intermezzo
- SCHMIDT: Fantáziadarab zongorára, zenekari kísérettel
Közreműködik: Berecz Mihály zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Pozsonyban született és az édesanyja magyar volt, így hát a hazai zenekultúra méltán ítélheti legalább részben a maga feladatának Franz Schmidt (1874–1939) emlékének ápolását és életművének újrafelfedeztetését. A Bécsi Filharmonikusok hajdani szólócsellistájaként, de éppígy a Bécsi Zeneakadémia professzora, sőt rektora gyanánt Schmidt persze elsősorban az osztrák zenetörténet jelesének számít, ám ha a műveibe belehallgatunk, rögvest érzékletessé válik erős kötődése ahhoz a magyaros-cigányos-verbunkos tradícióhoz, amely alkotásaiban a tömény német későromantika hangzásvilágával és szerkesztési elveivel vegyül össze. A koncert programját nyitó 1931-es zenekari huszárdal-variációk mellett mindezt kihallhatjuk második operája, a Victor Hugo regényén alapuló és 1914-ben bemutatott Notre Dame Intermezzójából is: Schmidt ugyanis Esmeralda alakjához félreismerhetetlenül ilyen, számunkra meghitten ismerős motívumokat társított. Zenei anyagával ehhez az operához és annak zenekari közjátékához kapcsolódik a műsoron felhangzó harmadik Schmidt-szerzemény is, amelynek jócskán megkésett ősbemutatójára 2013-ban, Bécsben került sor.
Sajnos, nem hónapokkal előbb, hanem ugyannyival később jelent meg nálam ez a koncert a neten.
És ez már másodszor fordul elő, remélem, hogy legközelebb tényleg meg tudom hallgatni Kovács Róbertet Kassán, Franz Schmidt művet játszva.
Erről a koncertről már alaposan elkéstünk, pedig ez a Jongen érdekelt volna.
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021/2022
2021. szeptember 16-a és 29-e között kerül megrendezésre az Ivan Sokol orgonaművész kezdeményezésére elindított, immár az 50. évadában járó Nemzetközi Orgonafesztivál Kassán, és a partner városaiban: Poprádon, Késmárkon, Kisszebenben, Rimaszombatban és Márkusfalván.
Program
Johann Sebastian Bach: Praeludium und Fuge in G BWV 550 (szóló orgona)
Franz Schmidt: Chaconne (szóló orgona)
Joseph Jongen: Symphonie Concertante – orgonára, zenekarra, op. 81
I. Allegro, molto moderato (in modo dorian)
II. Divertimento - Molto vivo
III. Molto Lento - Lento misterioso
IV. Toccata (Moto perpetuo) - Allegro moderato
https://www.atempo.sk/naptar/30765-kovacs-robert-koncertje-nyitja-az-50-ivan-sokol-nemzetkozi-orgonafesztivalt-kassan.html
Kovács Róbert koncertje nyitja az 50. Ivan Sokol Nemzetközi Orgonafesztivált Kassán
RENDEZVÉNY IDŐPONTJA: 2021. SZEPTEMBER 16.
2021. szeptember 16-a és 29-e között kerül megrendezésre az Ivan Sokol orgonaművész kezdeményezésére elindított, immár az 50. évadában járó Nemzetközi Orgonafesztivál Kassán, és a partner városaiban: Poprádon, Késmárkon, Kisszebenben, Rimaszombatban és Márkusfalván.
A jubileumi eseményen öt ország orgonaművészei mutatkozik be összesen tíz koncerten. Magyar, cseh, holland, dán és szlovák előadók lépnek közönség elé.
A FESZTIVÁL PROGRAMJA
A fesztivál nyitóhangversenyén szeptember 16-án, csütörtökön 19.00 órától Kassán, a Művészetek házában Kovács Róbert magyar orgonaművész mutatkozik be a Kassai Állami Filharmonikus Zenekarral közösen Robert Jindra vezényletével.
Kovács Róbert rendszeres koncertezik a Wiener Philharmoniker, a Wiener Symphoniker, az ORF Radio-Symphonierorchester Wien és a Tonkünstler Orchester zenekarokkal.
Program
Johann Sebastian Bach: Praeludium und Fuge in G BWV 550 (szóló orgona)
Franz Schmidt: Chaconne (szóló orgona)
Joseph Jongen: Symphonie Concertante – orgonára, zenekarra, op. 81
I. Allegro, molto moderato (in modo dorian)
II. Divertimento - Molto vivo
III. Molto Lento - Lento misterioso
IV. Toccata (Moto perpetuo) - Allegro moderato
Saturday, November 13, 2021 6:00p.m. (Doors open at 5:00p.m.)
Tokyo Metropolitan Theatre
Weber / "Der Freischütz," opera Op. 77 − Overture
Liszt / Piano Concerto No. 2 A Major
Franz Schmidt / Symphony No. 2 E-flat Major
https://www.nhkso.or.jp/en/concert/20211113.html
Nikolaus Harnoncourt születésének mai évfordulójára
Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln
The Book with Seven Seals
Wiener Philharmoniker / Wiener Singverein / Nikolaus Harnoncourt
Kicsit visszalapoztam az elmúlt hónapok bejegyzéseiben, és most írom meg, hogy örültem, egyrészt annak, hogy megnézted az előadást, el tudtál rá menni az akkori helyzetben. Másrészt, méltató, zeneértő szavaidnak is; korábbi Schmidt Ferenc bejegyzéseid is gazdagították fórumunkat.
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021/2022
WIENER KONZERTHAUS
MO 28 SEPTEMBER 2020
Wiener Singakademie / Kovács / Ferlesch
19:30 Uhr Großer Saal
INTERPRETEN
Robert Kovács, Orgel
Anita Rosati, Sopran
Cornelia Sonnleithner, Alt
Daniel Johannsen, Tenor
Alexander Grassauer, Bassbariton
Wiener Singakademie
Heinz Ferlesch, Leitung
PROGRAMM
Franz Schmidt Toccata C-Dur (1924)
Ludwig van Beethoven Stücke für die Flötenuhr WoO 33 (Adagio; Scherzo. Allegro; Allegro) (1799)
https://konzerthaus.at/abonnement/id/2740#ev58174
Kovács Róbert orgonaművészünkről már elég rég hallottam – néhány évvel ezelőtt Perchtoldsdorfban megcsodálhattam játékát – és most nagy örömmel adok hírt az alábbiakról!
Forrás: https://becs.mfa.gov.hu/news/kovacs-robert-orgonamuvesz-bemutatkozo-latogatasa
Magyarország Nagykövetsége
Bécs
KOVÁCS RÓBERT ORGONAMŰVÉSZ BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁSA
Dr. Nagy Andor nagykövet ma a követségen fogadta Kovács Róbert orgonaművészt, a bécsi udvari kápolna (Wiener Hofmusikkapelle) magyar származású orgonistáját, akivel a bécsi zenei életről és jövőbeni együttműködési lehetőségekről egyeztettek. Nagykövet úr gratulált az orgonaművész Wiener Konzerthausban szeptember 28-án adott koncertjéhez, melyen többek között Virágh András Gábor világhírű magyar orgonaművész szerzeményeiből is játszott.
Az osztrák magyar kapcsolatok építésében fontos szerepet játszanak az Ausztriában rendkívül magas szinten játszó magyar zenészek, melyért ezúton is köszönetet mondunk!
* Szívből gratulálok és további sok sikert kívánok! Szeretettel várunk vissza a Franz Schmidt fórumon :-) smaragd
Franz Schmidt: Intermezzo, Notre Dame / YouTube
Wiener Philharmoniker
Rudolf Kempe
https://www.welt.de/kultur/plus219419602/Verfemter-Komponist-Franz-Schmidt-Entnazifiziert-ihn-endlich.html
Veröffentlicht am 13.11.2020
Von Elmar Krekeler
Redakteur Feuilleton
Quelle: picture-alliance / akg-images
Vollender der österreichischen Sinfonie-Tradition: Franz Schmidt (1874 bis 1939)
"Franz Schmidt war Zeitgenosse von Mahler und Schönberg. Und ein ganz großer Komponist des 20. Jahrhunderts. Dann ließ er sich von den Nazis umarmen. Davon hat sich sein Werk bis heute nicht vollständig erholt. Jetzt ist es Zeit, ihn wieder zu entdecken."
* Jelzem, hogy a teljes cikk megtekintése feltételhez kötött. Akit valóban érdekel, nyilvánvalóan megoldja... Sajnálom, hogy nem egykönnyen hozzáférhető, éppen az életmű legfontosabb részei nem láthatóak, amint ez a halványan megjelenő, sokoldalúan illusztrált írásból előbukkan. Szerencsére a cím kifejezi a lényeget.
* *Szakirodalom:
F R A N Z S C H M I D T - S T U D I E N (Verlag "Doblinger" Wien)
VI: Franz Schmidt und seine Zeit. Symposion 1985. (Hg. Walter Obermaier)
XVII: Das Ende der Symphonie in Österreich und Deutschland von 1900-1945. Symposion 2012. (Hg. Carmen Ottner)
https://www.gramophone.co.uk/awards/gramophone-classical-music-awards-2021/orchestral
Schmidt Complete Symphonies
Frankfurt Radio Symphony Orchestra / Paavo Järvi
Deutsche Grammophon
Deutsche Grammophon’s booklet note for this new recording arguably exaggerates the neglect of Franz Schmidt (1874-1939) and his four symphonies, but there’s no denying that this is a hugely significant release for the Austrian composer, and one that reflects growing interest in his work. It follows two separate recordings of Symphony No 2 that came out in 2017 (including one from the Vienna Philharmonic, Schmidt’s own orchestra at the start of the 20th century), while the powerfully elegiac Fourth, the best-represented on disc, has been given a recent additional boost by Kirill Petrenko, who brought it to the Proms with the Berlin Philharmonic in 2018.
Schmidt is clearly also a favourite in the Järvi family. Kristjan has recorded his apocalyptic oratorio Das Buch mit sieben Siegeln (Chandos, 6/08), while Neeme’s survey of the symphonies (also Chandos) with the orchestras in Detroit and Chicago still holds up extremely well as a recommendation ahead of Vasily Sinaisky’s respectable rather than exceptional Naxos cycle.
‘It makes as strong a case for both Schmidt and his symphonies as one could imagine. Essential for the composer’s fans, highly recommended for newcomers’
Paavo shares plenty of his father’s virtues in the works, not least an apparently instinctive ability to draw Schmidt’s symphonic threads together into performances that are persuasive, powerful and, thanks here to the rich-sounding Frankfurt Radio Symphony Orchestra, very well played to boot. But the new set boasts its own qualities: an unfailing musicality, an extra sense of refinement, a seriousness that never spills over into portentousness, an ability to let Schmidt’s ideas unfurl naturally.
Although captured live in Frankfurt over a leisurely five-year period, the richly recorded performances have a real sense of coherence. As a set, they allow the listener to trace Schmidt’s development in a genre whose gods were very much in their twilight. The composer eschewed both the expansion (in terms of duration and instrumentation) favoured by Mahler and the descriptive route chosen by Strauss. Instead he resolutely charted a course in the tradition of Brahms and Bruckner.
But Schmidt’s is a distinctive sound world all his own. Tonality is pushed, pulled and stretched – but never beyond breaking point. Violin lines, often sweetened with characteristic languid turns, soar up over the stave in winding counterpoint; the winds burble or weave their own tendril-like lines with hothouse lushness. Rich brass are used to underpin grand and exultant climaxes (and few come grander than that at the close of the Second Symphony) which, in contrast to Bruckner, are rooted in the sensual and the earthly.
At its best this is music of great power and harmonious adventurousness, beautifully crafted and patiently built up. At other times, admittedly, it can seem to lose its way. The finales of the First and Third Symphonies, for example, footle along towards conclusions that then seem to arrive too soon, while some melodies, especially the scherzo-like movements, have an almost complacent jauntiness that, to my ears at least, can feel unsympathetic.
The achievement of Järvi and his orchestra, though, is in making it all seem necessary and inevitable: these are compelling, supremely persuasive performances that constantly underline the music’s great qualities. Their account of the First Symphony (which won the 25-year-old Schmidt the Beethoven Prize of the Gesellschaft der Musikfreunde in 1900) sits back and revels in the work’s generous, handsome melodiousness, especially in the fine slow movement and the seductive quasi-trio section of the structurally adventurous quasi-scherzo.
They keep the Second Symphony on a tight leash, never letting its winding luxuriousness overwhelm the sense of forward momentum (sounding a touch more purposeful than Semyon Bychkov’s admittedly gorgeous VPO account – Sony, 7/17). There’s plenty of virtuosity in the second movement’s variations and a final climax of thrilling power, where the FRSO’s brass show themselves a match for Järvi père’s Chicagoans. Conductor and orchestra revel in the melodic richness of the Third Symphony’s first movement and capture the misty melancholy of its slow movement beautifully.
Finally, the performance of the Fourth (1933) is one to treasure, even more eloquent, to my ears, than Franz Welser-Möst’s refined LPO account (EMI/Warner, 1/96). The first movement’s numb atmosphere of mourning is never overplayed. The heartbreaking love song of the slow movement, teetering on the edge of sentimentality before giving in to the disconsolate funereal tread of a distant march, is deeply moving – helped by fine solo work from cellist Peter-Phillip Staemmler. The Molto vivace’s busyness is then deftly dispatched before tumbling in a heap before a powerful, moving account of the final 10 minutes. Anyone wanting confirmation of Schmidt’s stature and seriousness should start here.
And what of Schmidt himself? Maybe he’s condemned to be in a perpetual state of rediscovery, stuck in limbo on the edge of the repertory. If anything can change that, though, it’s this set: with the Notre Dame Intermezzo thrown in to sweeten the deal, it makes as strong a case for both Schmidt and his symphonies as one could imagine. Essential for the composer’s fans, highly recommended for newcomers. Hugo Shirley
YouTube videó és felirat / új
Franz Schmidt : Symphony No. 2 in E-Flat Major https://www.youtube.com/watch?v=4VAmujtKhiA
Schmidt wrote his Symphony No. 2 in E flat major between 1911 and 1913, and it was published in Vienna the following year. Dedicated to the conductor Franz Schalk, who, according to Schmidt’s later statements, never had any true understanding of the work, the symphony was originally conceived as a piano sonata and has been described by its editor in the Kritische Neuausgabe, Karl Trötzmüller, as the most difficult in the whole symphonic repertoire, particularly in view of the demands made on the strings. It is unified by the presence, in one form or another, of a single basic theme, discernible in the first subject of the opening movement, the opening phrase first heard from divided second violins and clarinets. The symphony is scored for a large orchestra of piccolo, three flutes, two oboes and cor anglais, E flat clarinet, three B flat clarinets, a bass clarinet, two bassoons, a contra-bassoon. eight horns, four trumpets, two tenor and one bass trombone, a contra-bass tuba, four timpani, a bass drum, side drum, cymbals, triangle, tambourine, tam-tam and a large body of strings.
The first movement, marked Lebhaft, introduces the main theme at once, at first with the divided second violins and clarinet. The thematic material is to return twice in recapitulation, the first time in the original key, its approach marked by the timpani, and the second time in the strings in G major, after a general pause. The composer makes full use of the chromatic character of his main theme and of the possibilities presented by a full orchestra and a large body of strings, each section divided into six at one point. The theme of the Allegretto con variazioni, marked Einfach und zart is introduced by the woodwind, and the first variation is entrusted to the strings, with the varied melody in the first violin, accompanied by semiquaver figuration, largely from the second violins and violas. Woodwind and horns return for the second variation, with the third given to the strings, each section divided into three. The fourth variation, marked Schnell, scored for woodwind, horns, timpani and strings, is in figuration recalling that of the main theme of the first movement. The even faster B flat minor fifth variation, in which the woodwind are accompanied by long violin and viola trilled notes, leads to a B flat major sixth, marked Langsam und ruhig, but momentum is resumed with the seventh variation, now in E flat minor, modulating to an eighth, Sehr leidenschaftlich, nicht zu schnell, in the enharmonically related key of F sharp major. The ninth variation is a B flat major Scherzo, a movement that includes, as a tenth variation, its own A sharp minor Trio, before the Scherzo resumes. The Finale brings its own reminiscences of the main theme of the symphony, the principal source of its thematic material. The opening fugue is initiated by the woodwind and horns in a movement that combines contrapuntal elements with the general form of a rondo, providing the culmination not only of the symphony but also of an epoch.
I. Lebhaft - 00:00
II. Allegretto con variazioni - 17:34
III. Finale: Langsam - 37:50
Conductor : Gabriel Feltz
Orchestra : Bamberger Symphoniker
Franz Schmidt: 2. Symphonie in Es-dur (1911-1913)
Egyik magyar tanítványa, Rajter Lajos - Ľudovít Rajter - vezényel!
- YouTube videó és felirat:
https://www.youtube.com/watch?v=aqLev2cC5tU
FRANZ SCHMIDT "Symphony No 2" Ludovit Rajter
Symphony No 2 in E flat Major for Large Orchestra
by Franz Schmidt
1. Lebhaft
2. Allegretto con Variazioni
Einfach und zart
3. Finale. Langsam. Ruhig und fließend
Etwas lebhafter
Radio Bratislava Symphony Orchestra Ludovit Rajter, Conductor I.1987
*
F R A N Z S C H M I D T - S T U D I E N (Verlag "Doblinger" Wien)
II: Gottfried Scholz: Franz Schmidt, 2. Symphonie
Franz Schmidt kotta-kézirat a Dorotheum árverésén - https://www.dorotheum.com/en/l/7205182/
Schmidt, Franz, [Cultural Heritage] ennek a minősítésnek már nemrég is nagyon örültem, rangjához méltó - valószínűleg az árverést jelző korábbi bejegyzésemben. Most ennek az előzménynek nem eredek a nyomába, de aki ellenőrizni szeretné, megteheti. Amennyiben másik volt, annál jobb! Továbbiakat önállóan is kereshet bárki, akit érdekel a Dorotheum honlapján - aki keres talál -, bár a megvásárolható Franz Schmidt kézirat, kottakézirat nagy ritkaság, és komoly értéknek számít.
El kell, hogy ismerjem, igen szép a kézírás és csinos a kottakép. Sajnos már elkelt a kéziratos kotta, 06.21-én, a kikiáltási áron (3000 EUR). Kár, hogy csak most hívtad fel az aukcióra a figyelmet.
Forrás
This work is under cultural protection and an export from Austria will presumbly not be allowed.
Komponist, 1874 - 1939. E. Musikmanuskript: Präludium und Fuge in "A-Dur (ein Weihnachtspastorale)", o. O., o. D. (1934), 9 S., schwarze und blaue Tinte, Anmerkungen und Korrekturen mit Blei- und Rotstift, erste S. leicht fleckig und gebräunt, 4to.
Paavo Järvi honlapján:
https://paavojarvi.com/schmidt-symphonies-recording-wins-gramophone-award/
Gesamtaufnahme aller Sinfonien von Franz Schmidt ausgezeichnet
Gramophone Classical Music Award 2021 für hr-Sinfonieorchester Frankfurt
Veröffentlicht am 21.10.21 um 16:27 Uhr
Die CD-Produktion »Franz Schmidt: Complete Symphonies« des hr-Sinfonieorchesters Frankfurt unter der Leitung von Paavo Järvi gewinnt den britischen Gramophone Classical Music Award 2021 in der Kategorie »Orchester«. Die Preise werden am 5. Oktober in London verliehen, die Show gibt es als Livestream zu sehen auf www.gramophone.co.uk.
Neben den Grammy Awards und dem Opus Klassik gehört der vom britischen Klassikmagazin Gramophone verliehene Preis zu den renommiertesten der Branche. Die neue CD-Produktion rückt das faszinierende Werk und die außergewöhnliche Künstlerpersönlichkeit von Franz Schmidt in den Fokus und war bereits für den BBC Music Award 2020 nominiert.
Die vier Sinfonien sowie das Intermezzo aus der Oper »Notre Dame« von Franz Schmidt nahm das hr-Sinfonieorchester zusammen mit seinem ehemaligen Chefdirigenten und jetzigen Conductor Laureate über einen Zeitraum von fünf Jahren auf. Die von der Deutschen Grammophon veröffentlichten Aufnahmen entstanden bei Live-Aufführungen zwischen 2013 und 2018 in der Alten Oper Frankfurt sowie im hr-Sendesaal und sind ein Dokument der erfolgreichen künstlerischen Zusammenarbeit des hr-Sinfonieorchesters mit Järvi. Die Hommage an den österreichisch-ungarischen Komponisten Franz Schmidt war für Järvi ein sehr wichtiges Projekt: »Performing and recording the Franz Schmidt symphonies was a total labour of love – on many levels. First of all, it was music that was introduced to me by my father. I fell in love with these pieces because of him and because he was so incredibly enthusiastic about this music. Also this set was the last project I worked on as Chief Conductor of the Frankfurt Radio Symphony – and it was a very special conclusion to my time with the orchestra. For those reasons these recordings have a unique significance for me and I am thrilled to be receiving this Gramophone Award.« Paavo Järvi hatte von 2006 bis 2013 den Chefposten in Frankfurt inne.
»Wir freuen uns außerordentlich über diese Auszeichnung«, so hr-Musikchef und Orchestermanager Michael Traub, »und wir sind stolz und glücklich, dass wir in Zusammenarbeit mit Paavo Järvi und der Deutschen Grammophon ein besonderes Schlaglicht auf diesen nach wie vor wenig beachteten spätromantischen Komponisten werfen.«
Der Chronologie der musikalischen Entwicklung Schmidts folgend, markieren die in großen Abständen komponierten Sinfonien die unterschiedlichen Phasen im Leben des Komponisten. Beginnend mit der in jungen Jahren komponierten lebhaften und leichtfüßigen ersten Sinfonie, komponierte Schmidt, inzwischen 58-jährig, seine so dramatisch wie innige Vierte unter dem Eindruck eines großen persönlichen Schicksalsschlages.
Franz Schmidt: Complete Symphonies
hr-Sinfonieorchester; Paavo Järvi, Dirigent
1. Sinfonie E-Dur; 2. Sinfonie Es-Dur; 3. Sinfonie A-Dur; 4. Sinfonie C-Dur; Intermezzo aus der Oper "Notre Dame"
Label: Deutsche Grammophon, 3 CDs, Bestell-Nr. 483 8336
Gesamtdauer: 190‘23‘‘ min.
Sajnos a Notre Dame előadást nem láthattam, kedves invitálást kaptam a 2022-es évre: St. Galler Festspiele 24. Juni bis 08. Juli 2022
Walter Berry emlékére, halála napjának tegnapi évfordulójára:
FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021/2022
BBC Philharmonic with Vassily Sinaisky
Theatre Royal and Royal Concert Hall
Theatre Square, Nottingham, Nottingham, East Midlands, NG1 5ND, United Kingdom
Friday 28 January 2022 19:30
PROGRAMME
Schmidt, Franz (1874-1939) Notre Dame (Prelude, Intermezzo and Carnival) Rachmaninov, Sergei (1873-1943) Piano Concerto no. 2 in C minor, Op.18
Dvořák, Antonín (1841-1904) Symphony no. 8 in G major, Op.88
PERFORMERS
BBC Philharmonic
Vassily Sinaisky Conductor
Sunwook Kim Piano