13.
Gespräch mit THEODOR BERGER
„Schmidt hat auch nie eine Anfechtung gesagt gegen Schönberg oder Berg, von Webern war noch keine Rede, auch gegen Hindemith nicht, im Gegenteil, für Hindemith hat er sich einmal sehr Hochachtung streuend geäußert. Er hat sich nie über einen von ihnen ausgelassen. Sehen Sie, ich kenne einige Schönberg-Schüler, und einer von ihnen hat mir einmal gesagt, Schönberg sei in seinen letzten Jahren bekümmert darüber gewesen, daß er mit dieser Zwölftontechnik angefangen habe. Er hat sich sogar geäußert, da er sich damit auf einem Irrweg befunden habe. Es ist eben so, wie ich vorhin gesagt habe, daß man vor allem mit der Dodekaphonie die tollsten intellektuellen Gebäude machen kann, aber es ist keine Musik ’von innen’. Gut, der Schönberg hat’s überlebt…”
12.
Gespräch mit THEODOR BERGER
„Schmidt hat Brahms sehr bewundert. Den Bruckner fand er auch einen sehr beglückenden Komponisten, aber den Brahms hat er noch mehr bewundert. Brahms ist ja eh’ in Bezug auf kompositorische Virtualisität der größte aller Komponisten, zumindest in europäischen Orbit,”
Talán megajándékoz majd engem Főigazgató Úr egy tiszteletpéldánnyal... :-)
A Magyar Állami Operaház 2019/2020 Műsorkalendáriumában olvasom:
Az OperaTrezor lemezkiadványai között tervezi az Operaház megjelentetni Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) Notre Dame című operájának élő előadáson készülő felvételét (2 CD-n).
Erről többet olvashatunk az alábbi interjúban:
2019 „Az örök élet zenéi” - Ókovács Szilveszter az Operaház (következő) keresztény évadáról
szerző: Pallós Tamás
Új Ember Hetilap 2019.06.23.
Idézek az interjúból:
„- Nagy gondot fordít a ritkán játszott, méltatlanul elfeledett vagy elhallgatott magyar szerzők operáinak feltámasztására is. A következő évadban Hubay Jenő és Dohnányi Ernő egy-egy remeke is előkerül.
– Azzal is kezdhetném, hogy még közel sem teljes a hazai operajátszás két évszázadából szemezgető MagyarOpera200 CD-sorozatunk. Nyolc éve indult a program, mint a prioritáslistám egyik további eleme. Ahogy a mélyen alulreprezentált francia operairodalmat is szeretném jobban fölfedeztetni a magyar közönséggel, vagy ahogy a – számunkra nagy erőforrást jelentő – magyar klasszikus balett-társulatnak igyekszem több lehetőséget adni, úgy a sikeres régi magyar operák lemezen történő megjelentetése és közülük néhány fontosabbnak a színpadi megújítása is a céljaim közé tartozik. Dohnányi például: amikor A tenorral elkezdtük ezt a sorozatot, öröm volt látni, hallani, megsejteni, hogy még mi minden lehet hátra az ismeretlenből. Ide akartuk hozni Kodálytól a Czinka Pannát is, de eredeti példánya végül nem került elő, viszont a megtalált főbb részleteit csak eljátszottuk egy hangverseny keretében, így föl is vehettük, ki is adhattuk. Jött Kenesseytől Az arany meg az asszony, a következő évadban érkezik Dohnányi Simona nénije, Hubaytól A cremonai hegedűs. Tervben van Poldini Ede Farsangi lakodalma, Farkas Ferenc A bűvös szekrényét már egyszer kinyitottuk, Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalányát színpadra vittük, de Ránki György sincs elfelejtve, sőt, talán Kadosa Huszti kalandjának is nekifutunk, nagyon kortárs szemlélettel. Nem lehet véletlen, hogy eleink értékelték e darabokat. Azon kívül, hogy mindegyik a magyar kultúrhistória része, s így tisztességes hangfelvétel is maradjon belőle, kiderülhet, hogy ma is hallgatható, szerethető némelyik.
- Úgy érzem, az is dolgunk, hogy az eredendően magyar szerzőket visszaszerezzük magunknak. Ne hagyjuk, hogy mondjuk Goldmark vagy Lehár egyszerűen csak besorolódjon „a bécsiek” közé. Ilyen Franz Schmidt, vagyis a magyar anyanyelvű Schmidt Ferenc is, aki Pozsonyban született magyar anya és félig magyar apa gyermekeként. Április közepén leégett a párizsi Notre-Dame tetőszerkezete. De az összefüggéseket Ön mondja el…
- Schmidt Ferenc Victor Hugo regényét feldolgozó, Notre Dame című operájának sorsa, recepciója hasonló például Goldmark Sába királynőjéhez. Többen nyúltak e témához, még musicalszerzők is, de az operák közül Schmidt műve lett a legjobb, a legmaradandóbb. És illik az előbb említett sorba: magát magyarnak valló szerző ritkán játszott, elfeledett műve ez. Schmidt 4. szimfóniája sokfelé megszólal, nagy karmesterek dirigálják, néhány éve a mi muzsikusaink is játszották egy operaházi hangversenyen. Kaptam levelet, amelyben kérték: adakozzunk mi is a Notre-Dame számára. Csakhogy az Opera valamennyiünk adóforintjaiból működik, a pénzadomány így tilos. Megjegyzem: nem is tartanám helyesnek. Adják össze a franciák, akik meg is tették: eddig bő egymilliárd euró gyűlt össze, ami fedezi a költségeket – és a Notre-Dame közvetve hatalmas bevételt generál. Jobb, amit mi kínáltunk: létrehozunk egy előadást, és a felvételét 2019 példányban kiküldjük Párizsba. A Notre-Dame-plébánia pedig eladja vagy árverezi a CD-ket: hátha valamilyen magyar vonatkozású, a tűzben elenyészett vagy megsérült műtárgy restaurálására tudják fordítani a befolyt összeget!”
Magyar szerző a nemzetközi műsorban
Azok között, akik hétfőn este a nagyon érdekesnek ígérkező bécsi műsor meghallgatására készülnek, csak kevesen tudják, hogy a Bécsi Filharmonikusok műsorában szereplő-szerzők közül az egyik - magyar ember. Schmidt Ferenc, akinek a „Notre Dame” című sok, sikert aratott operájából, két részletet ad elő a bécsi-zenekar, magyar földről került idegenbe, és mint sok nagy zenész-honfitársa, Joachim, Goldmark, Nikisch, Hans Richter, kora ifjúságában hagyta el hazáját.
Pozsony közelében, «színmagyar» Csallóközben ringott Schmidt Ferenc bölcsője és a bécsivé lett zeneszerző csak Pozsonyban végzett középiskolai tanulmányai után került a császárvárosba, ahol a híres zeneakadémián Hellmesberger növendéke lett. Mint egzekutív zenész, ritkítja párját a komponisták között: a zeneszerzés mellett kettős művészi oklevelet is szerzett, gordonka- és zongoraművész egy személyben.
Hosszú ideig a bécsi állami operaház zenekarának volt tagja, mint gordonkás és ezt a hangszert tanította a bécsi zeneakadémián is. 1914-ben átvette az intézetben az egyik zongora-tanszak vezetését is és ekkor megvált az operaháztól. 1925-ben pedig, mint Marx József utóda, a bécsi állami Zeneakadémia igazgatója lett.
Schmidt Ferenc ma is kitűnően beszél magyarul és régebben, mikor gyakran megfordult Budapesten, szívesen érintkezett a magyar zenei körökkel. Művei sokszor szerepeltek a Filharmóniai Társaság műsorában. Notre-Dame című operáját pedig, amelynek szövege Hugó Viktor regényéből készült. 1916. december 14-én bemutatta a budapesti Operaház is. Azt a két részletet, amelyet hétfőn Bécsben játszanak belőle, gyakran adták már elő Budapesten is úgy filharmonikusaink, mint a nálunk vendégszereplő bécsi zenekarok.
MAGYARORSZÁG, 1929.VI.23.
11.
Gespräch mit THEODOR BERGER
„Ein ähnlich unmögliches Wort ist die Bezeichnung ’Avantgarde’! Man hätte es besser im Wortschatz des Militärvokabulars gelassen. Aber ebenso, wie der Wortschatz verkommt, gibt es auch eine gesellschaftliche Verwahrlosung, auch in der Kunst…
Bei Schmidt war das anders, ich hätte ihm ruhig Zwölftonarbeiten bringen können, er hätte sie in Ruhe durchgelesen und hätte sie toleriert. Höchstens hätte er versucht herauszubekommen, warum ich das so geschrieben habe, ob es eine Neigung bei mir war oder ob ich einer Pression gefolgt bin. So gab es damals auch von mir einige Werke, die ich heute klanglich abscheulich finde, die ich nicht mag, die waren gegen meine eigene Musikalität geschrieben, da hat das Intellektuelle dominiert. Es gibt ja auch heute noch eine ganze Reihe von Komponisten, die sehr bemüht sind, die sich ganz auf den intellektuellen Orbit verlegt haben und ihrer musikalischen Neigung nicht mehr gehorchen. Namentlich will ich niemanden nennen.”
10.
Gespräch mit THEODOR BERGER
„Schmidt ist im gleichen Jahr geboren wie Arnold Schönberg: 1874.
Beide haben sich aber in verschiedenen musikalischen Richtungen entwickelt. Würden Sie Schmidt unter diesen Gesichtspunkt als ’Konservativisten’ bezeichnen?
Dazu müßte man das Wort ’konservativ’ erst einmal in seiner Bedeutung artikulieren und auf seine Definition festlegen. Atonale Musik, Zwölftontechnik ist nicht konservativ, eine Kompositionsweise, die sich an dem Tonalitätsgebrauch früherer Zeiten orientiert, ist konservativ, so die übliche Meinung.
Nun finde ich, die Allerkonservativsten sind doch zur Zeit die Atonalisten und Zwölftontechniker: Die ganze Welt schreibt in diesem Stil doch gleich, der Zwanzigjährige gleich wie die Vierzigjährige, so wie es der Schönberg katapultiert hat.”
Az előző bejegyzésben említett műsorokban Rajter Lajos és Kemény Egon, ezen az oldalon:
1936.02.08
Amellett, hogy a két Franz Schmidt-tanítvány ismételten egy rádióműsorban szerepel, már 1936-ban…még egy érdekesség van ezen az oldalon, ami igen gyakran előfordult: alig fejeződött be az egyik programon egy Kemény Egon-mű, máris kezdődött a másikon a következő!
1936. február 8. szombat (ez a naptári nap szinte egybeesik az ez évi KEMÉNY EGON CD-bemutatóval …www.kemenyegon.hu)
22.40 Budapest I. Budapesti Hangverseny Zenekar Vezényel Rajter Lajos.
Vaszy Viktor, Kazacsay Tibor, Farkas Ferenc, Pongrácz Géza, Paksy József, Clement Károly és
6. Kemény Egon: Magyar szvit
Budapest II. 17.20 – 18.30 Közvetítés a Dunakorzó-kávéházból
Reisz Pál szalonötösének műsora
Kéler, Dohnányi, Ábrahám, Kiss-Angyal Ernő, Sattler, Poldini, Adler és
7. Kemény Egon: Ritka madár a szerelem
(archivum. mtva.hu - részletesen a következő bejegyzésben)
5. Oktober 1931. WIEN:
20.45: Sinfonie-konzert.
Dirigent: Prof. Oswald Kabasta. Ausführende: Prof. Franz Schmidt (Klavier).
Wiener Sinfonie-Orchester.
Beethoven: Fantasie für Pianoforte, Orchester und Chor, op. 80.
Es-Dur (Eroica), op. 55.
PESTER LLOYD, 1931.
Kiváló!
Úgy látom, hogy – szerencsére – kiapadhatatlan forrással rendelkezel, (nem csak) Oswald Kabasta művészetét illetően!
Olvasóink figyelmébe ajánlom ebben a témában is korábbi bejegyzéseidet.
FORRÁS, 1943.VI.1.
[…] Zenekari hangversenyeink közt a müncheni filharmonikusok két estjét kell először megemlítenünk. Oswald Kabasta vezényelte a kitűnő zenekart, amely, ha nem is éri el a bécsiek tökéletességét, még mindig példaképe lehetne a magyar együtteseknek. Kabasta egyénisége az ismert nagy karmesterek közül Mengelberghez áll legközelebb. Termete is, mozgása is sokban hasonlít a holland mesteréhez; nem annyira méltóságteljes és nagyvonalú, viszont több derű, a bajorokra jellemző egészséges testi-lelki életöröm ömlik szét mozdulatain.[…]
Oswald Kabasta sikereihez számos Franz Schmidt zenemű bemutatása és előadása is köthető!
9.
Gespräch mit THEODOR BERGER
„Wie charachterisieren Sie Oswald Kabasta?
Er war ein sehr musikalischer Mensch, und sehr gescheit. Er hatte eine sehr rundliche Figur uns sah eigentlich sehr gesund aus, war es aber nicht. Er litt ziemlich an Depressionen, und er hat sich ja auch durch Selbsmord das Leben genommen. …
…
Sie haben mich nach Wanderer gefragt: ich kannte ihn, aber ich mochte ihn nicht, ich hatte kein Vertrauen zu ihm.
…
Ich weiß nicht, ob ich Ihnen in den Details eine Hilfe war, ich hoffe auch, daß meine Erinnerungen nichts verfälscht hat. Ich konnte Ihnen wahrscheinlich nur helfen, Ihr Bild, das Sie von Schmidt haben, zu vervollständigen.”
FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
A koncertsorozat előzménye fórumunkon: 3286, 3285,3228 számú bejegyzések
Konzert anläßlich des 80. Todestages des Komponisten Franz Schmidt
23. Juni 2019
11:00 Großer Saal, Musikverein
Orchesterverein der GdM in Wien
Alois J. Hochstrasser | Franz Schmidt
Orchesterverein der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien
Interpreten
Orchesterverein der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien
Internationaler Franz Schmidt Chor
Alois J. Hochstrasser Dirigent
Robert HollBass (Stimme des Herrn)
Johannes ChumTenor (Johannes)
Nicola Proksch Sopran
Barbara Hölzl Alt
Jan Petryka Tenor
Thomas Tatzl Bass
Robert Kovács Orgel
Programm
Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln.
Aus der Offenbarung des Johannes - Oratorium für Solisten, Chor, Orchester und Orgel
musikverein.at
8.
„Gespräch mit THEODOR BERGER
„Schmidt hatte ein absolutes Gehör wie ich auch. Er sagte mir einmal, daß er seit einigen Jahren alles höher höre als es tatsächlich sei. Und bei mir war es vor zehn oder fünfzehn Jahren ebenso, da ich alles um einen halben Ton höher gehört habe, so war die Eroica für mich eine E-Dur-Symphonie. Die furchbarste Ungnade, die ein Mensch erfahren kann, ist die, wenn er ein absolutes Gehör hat! Schmidt sagte mir, daß ihn dieses ungenaue Hören ziemlich quäle.”
PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN
Franz Schmidt - Das Buch mit sieben Siegeln - Hallelujah - Dimitri Mitropoulos (Salzburg, 1959)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-7532260-1443438461-4092.jpeg.jpg)
|
1356 Ardelao |
2018-03-29 17:36:34 |
|
|
Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét: Kis Ujság, 1934.01.29.: Február 4., 9:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit. Pesti Napló, 1935.11.22.: November 24., Budapest I., 22:10 h: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Rajter Lajos. ….. 2. Kemény Egon: Magyar szvit Kis Ujság, 1936.01.31.: Február 8., 19.40: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … d) Kemény Egon: Magyar szvit. Pesti Napló, 1937.09.29.: Február 4., 21:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit. Népszava, 1941.04.11.: Április 13., Budapest I., 12:30 h: Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: Polgár Tibor. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit. |
||
Voltak olyan rádióműsorok is, ahol Rajter Lajos és Kemény Egon, mindketten Franz Schmidt-tanítványok voltak, egy-egy műve A RÁDIÓ ugyanazon műsorában hangzott fel, például:
1940.12.30 / 52 / 017
15:30 Szalonötösök
2. Rajter Lajos: Régi emlékek
3. Kemény Egon: Tündértánc
7.
„Gespräch mit THEODOR BERGER
„…Zwei Werke, die ich besonders gut kenne sind die zweite und die vierte Symphonie, die erste und die dritte kenne ich weniger. Ich erinnere mich, ich habe mit ihm einmal über die Vierte gesprochen, die ja mit einer Trompete allein anfängt. Da sagte mir Schmidt, da es eines seiner ersten musikalischen Jugenderlebnisse gewesen sei, wie er von weit weg über eine Wiese gehört habe, da jemand Trompete spielt oder übt. Und als er einmal sehr krank daniederlag hab er von diesem frühen musikalischen Erlebnis, dem Trompetensolo, geträumt. Und er nehme an, da ß es wieder diese Töne sein werden, die er höre, wenn es ans Sterben ginge, die ersten und letzten Töne auf dieser Welt. Und jener tiefer Eindruck, hat ihn dann zu diesem Symphonienanfang genötigt. Darauf sagte ich ihm, da wenn diese Jugenderlebnis tatsächlich der Anlaß zu diesem Trompetenanfang gewesen sei, die Trompete im Saal auf Podium zu brutal sei, und da es doch besser wäre, so wie in der Leonoren-Ouvertüre, das Solo von drauen spielen zu lassen, als Ferntrompete. Da hat er aber mir ziemlich barsch geantwortet, da sei nur eine Außerlichkeit. Er wollte es also nicht. Eigentlich ist es fast ein impressionistischer Zug, daß er einen erlebnishaften Anlaß zu dieser Symponie hatte, eber die Theatralik des Geschehens, nähmlich das weit entfernte Klingen, durfte nicht enthalten sein..”
6.
„Gespräch mit THEODOR BERGER
„…Wie charakterisieren Sie Schmidt als Menschen?
Ich habe ihn sehr gemocht, er war warmherzig, überaus freundlich. Auch das Urteil, was er über den Schütz gesagt hat, war nicht bös gemeint. Er war einer von den Menschen, die den Spielregeln der abendländischen Gesittung sehr untertan waren.”
5.
„Gespräch mit THEODOR BERGER
„Kannten Sie den Organisten Franz Schütz?
Ja, sicher, aber ich habe zu ihm keine näheren Beziehungen entwickelt. Er war dem Schmidt ja sehr zugetan und fast alles von ihm für Orgel aufgeführt. Weil der Schütz oft ein bißchen grobpratzig sein konnte, hat der Schmidt in seinem deftigen Humor einmal gesagt, der „Schütz sei eine Mischung aus einem Apollo und einer Fleischerhündin”. Nichts desto trotz, die beiden haben sich gut verstanden. Schütz war musikalisch eben sehr feinfühlig, konnte aber im Umgang oft etwas grob sein.”
Franz Schmidt: Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien (1892)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-7096620-1497842597-6739.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-10536309-1499440698-2416.jpeg.jpg)
Heinrich Schiff - Violincello
Samuel Sanders - Klavier
3 kleine Fantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien: Nr. 1 G-dur
Sajnos most már nem hallható mind a három darab az eddigi linken, de a 3335 számú bejegyzésben megszólal ennek a műnek rövid részlete.
4.
„Gespräch mit THEODOR BERGER
„Man spricht häufig von einem „österreichischen Kolorit”. Könnten Sie einem solchen Begriff zustimmen?
Ich könnte eine solche Difinition nicht wagen. Natürlich spricht man oft in naiver Weise von einem „Austrianismus” oder sogar von einem „Viennismus”. Auch beim Brahms spricht man davon, an was ich aber oft bei ihm denken muß, ist Schleswig-Holstein, gerade in der Dritten, ich denke da immer an eine Heide-Landschaft. Aber bitte, das ist subjektiv. Nur wenn man schon von Kolorit spricht, dann darf man das nicht übersehen. Brahms war natürlich auch von der ungarischen Musik sehr fasziniert, und selbst da ist in seinen „Ungarischen Tänzen” seine norddeutsche Abstammung erhalten. Aber ich finde, eine Bezeichnung „österreichisches Kolorit” geht zu weit, vor allem, wenn man es bei manchen Leuten zum ausschließlichen Kennzeichen macht. Mozart? Er hat eine Weltkolorit, eine magische Schönheit, die es überall gibt. Ich habe z.B. beim Betrachten eines Albums mit chinesischer Malerei nebenher aus dem Radio eine Mozart-Symphonie gehört. Und Sie werden es nicht glauben, ich fand, daß diese feine Schönheiten ungeheuer zusammenpassen.”
3.
„Gespräch mit THEODOR BERGER
„Sie würden Schmidts Musik also nicht als „wienerisch” bezeichnen?
Wienerisch? Da sind ja die „Ungarische Tänze“ von Brahms noch wienerischer. Aber bei Schmidt niemals. Johann Strauß – seine Walzer – oder Lanner usw. die sind meinetwegen wienerisch, aber Schmidt nicht.“
2.
„Gespräch mit THEODOR BERGER
„Hat Schmidt im Unterricht über eigene Werke gesprochen?
Nie, ich kann mich nicht daran erinnern, daß er jemals auch nur mit einer Silbe sein eigenes Schaffen erwähnt hat.
Würden Sie ihn eher einen „Pianisten“ oder einenen „Cellisten“ nennen?
Ich habe nur sein Klavierspiel gehört, und das war sehr aufschlußreich. Allein, wie er das Klavier angetastet hat, welches Stück es auch immer war, man hat sofort bemerkt, das ist ein Mensch mit einer ungeheuren musikalischen Feinfühligkeit.”
„Gespräch mit THEODOR BERGER
In welchem Jahr sind Sie in die Klasse von Franz Schmidt eingetreten?
Das weiß ich auswendig gar nicht genau, es muß das Jahr 1926 oder 1927 gewesen sein, denn im Jahre 1931 habe ich dann die sogenannte Reifeprüfung gemacht, ausgetreten bin ich im Mai 1932.
Damals hieß es das Haus noch Musikakademie, kurz darauf wurde es dann umgetauft in Musikhochschule, es war halt ein anderer Titel, aber das Wesen und die Unterrichtsmethoden sind gleich geblieben.“
Egy Schmidt hangversenyről:
A NEGYEDIK FILHARMONIAI HANGVERSENY
1922.XI.20.
Filharmonikusaink hétfői hangversenyüket egy nagytehetségű magyar szerző művével nyitották meg.
Schmidt Ferenc, akinek második szimfóniája került előadásra, 1874-ben Pozsonyban született. Mint a „Notre Dame“ című opera szerzője lépett az európai nyilvánosság elé. Dalművét 1914-ben adták Bécsben s rá két évvel nálunk is szép sikert aratott az Operában. Második (Esz-dúr) szimfóniáját is játszották már a filharmonikusok egyik rendkívüli hangversenyükön 1918-ban.
Schmidt műve a bruckneri minta szerint tágított formára készült. Több mint egy órát vesz igénybe. Az ilyen „tágítás“ nem válik egy műnek sem előnyére. Első tétele a tematikus felépítésben és kidolgozásában a szonátaforma egyik változatának tekinthető. Meleg témák csillannak fel az Orchester színtengerében. Rövid, inkább motivikus jellegűek.
A kidolgozásban a komoly tudás egész kincsesháza tárul a hallgató elé. Sokszólamú szövése mesteri, témáinak szembeállításában mindig természetes marad, egyébként sincs az egész műben semmi erőltetettség. Zenekara gigantikus méretei mellett kitűnően egyensúlyozott, kihasználása elsőrendű. A második tételben a mű a „téma con variazioni“ formáját követi végig. A finálét hosszabb lassú bevezetés készíti elő, amelyet a szintén komoly jellegű allegro záró-rész követ kiszélesített témáival, így festenek a mű kontúrjai madártávlatból.
Sajnos, a szerzőt is csak madártávlatból ismerjük. Annyit tudunk róla, hogy először a bécsi udvari Operában volt gordonkás, aztán hangszert cserélt és a bécsi konzervatóriumban vállalta el egyik zongoraszaknak a vezetését. Muzikális képzettségéről már ez a tény is eleget mond. Ma zongorát és zeneszerzést tanít ugyanott. A rajz nem teljes. A hiányzó vonalakat azonban a tegnapi szimfónia hangjaiból megszerkeszthetjük. Fogékony lelkű, gazdag kedélyű, vérbeli muzsikust ismerünk meg belőle, aki Bruckner és Mahler művein át szívta magába az „abszolút“ zenei stílust. A hatszorosan osztott vonósok briliáns kezelése, a hatásos fúvóregisztrálás, zenekarának drámai ereje rögtön elárulja a kitűnő operaházi gordonkást. Strauss Richard vezérkönyveinek minden keresztmetszete úgyszólván: a kisujjában van. Modern, igazi idegéletet élő intellektuális agy. Játszi könnyűséggel tette magáévá mindazt a készséget, amely a zenetörténet nagyjait jellemezte.
Mesteri tudásának csillogó eszközei mögött az alkotó egyéni vonásai elmosódnak. A technikai elemektől megtisztított motívummagon vissza- visszatükröződik a Rózsalovag szerzőjének ellenállhatatlan hatása. Pedig Schmidt Ferencben vannak egyéni jellegzetességek. Határozott, komoly erőt sugároz a zenéje. Azonban formális készsége nagyobb, virtuózabb, semhogy állandóan előtérbe kerüljön az ő Igazi „énje.”
...
[…] Schmidt Ferenc szimfóniája leköti figyelmünket, érdekel mindvégig, fantáziánkat is állandóan foglalkoztatja.
Mélyebb összhatást talán nem tesz (természetesen azt a bizonyos negyediket értve!).
Alkotó „énjét” nem érezzük ki belőle teljes pontossággal, azonban művének komoly értéke kétségtelen. A közönség nem azért fogadta meleg tapsokkal, mert a mesteri munkát honorálta benne. Nem. Sokkal inkább azért, mert bőven találkoznak a szimfóniában olyan részletek, amelyekre mégis csak a legegyszerűbb jelző a legtalálóbb ítélet, hogy tudniillik: szép.[…]
...
[…] Schmidt szimfóniája a fúvósok és vonósok számára egyaránt félelmetes nehézségeket tartalmaz. Rengeteg dolgot adhatott a betanulása. Szépen, diszkrét ízléssel kísérték a zongoraversenyt is.
Az imént azt mondtuk, nem volt az egész műsorban semmi különösebb egyéni vonás. Mégis volt. De azt a karmester Dohnányi Ernő nagy és erős egyénisége adta hozzá. Az önzetlen jó barát, aki az iskolapadbeli pajtásért minden energiáját latba vetette, hogy a sikert kivívja számára. El is érte. A jeles komponista, Schmidt Ferenc büszke lehet egykori iskolatársára, Dohnányi Ernőre. Sikerének hatalmas részét köszönheti neki. Friedmann mester sem találhatott volna avatottabb kezet a kísérő zenekar vezetésére.[…]
Dr.Spur Endre
SZÓZAT, 1922.XI.22.
(Spur Endre (Barcs, Somogy vm., 1886. máj. 11. - Pittsburgh, Penn., USA, 1963. okt. 6.): ügyvéd, törvényszéki bíró, zenetörténész.)
*
A HÉT ZENESZERZŐJE: FRANZ SCHMIDT
Zenei részletekkel dúsan illusztrált rádióműsor, új internetes design..., a régi, nagyszerű tartalommal. Ismét bejegyzem, meghallgatásra, új és régi olvasóink figyelmébe ajánlom, ez sajnos még mindig nem a Bartók Rádió műsora...
https://www.radionz.co.nz/concert/programmes/composeroftheweek/audio/2537414/franz-schmidt-1874-1939
Nemrég került fel
Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédiaoldalára
az alábbi link, amely fórumunkon eddig még nem szerepelt, ezúton is köszönöm:
Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédiaoldala megnyitása után, halálának 80. évfordulóján...lehetőségek nyíltak meg, szerkeszthető vált, más oldalakra is átvihető, így jelent meg a
Zenetörténet oldalon is:
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Zenet%C3%B6rt%C3%A9net . :-)
(Neve talán eddig is szerepelt, most már életműve, tartalom is van alatta, az oldal újabb szerkesztésekkel gyarapszik.)
Nagyszerű! Jó lenne rendszerezni az előadasokat, pl. a magyarországi ősbemutatókat összeírni... talán majd felkerül Franz Schmidt Wikipédiaoldalára.
(Bár ez a zenei szakma feladata lenne...azt hiszem. Amennyiben megvan valahol, annak nagyon örülnék!)
A két háború közötti években Franz Schmidt és művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió és a hangversenyek műsorán:
„Franz Schmidt-est.“
Műsor:
Symphonie Nr. 1. E-dúr
Zwischenspiel aus der Oper „Notre Dame“
Sehlusszene aus der Oper „Fredigundis“
(Sopransolo: Louise Helletsgruber (Staatsoper)
Magyar Rádió
1928.III.15.
Pozsony magyar estét közvetít, amelynek műsorában Jarnó József Jókai Mórról tart előadást magyar nyelven, dr. László felolvas, Erdélyi zongoraművész pedig Liszt, Kodály, Dohnányi és Bartók műveit adja elő. Magyar szereplője van Bécs kétzongorás hangversenyének is, amelyben Franz Schmidt, a bécsi Zeneakadémia magyar születésű tanára és Edgar Schiffmann működik közre.
AZ EST, 1930.VI.13.
A modern osztrák irodalom bemutatkozása Budapesten.
[…] Az irodalmi estély a modern osztrák zene néhány kimagasló alkotásával is gazdagodott: a műsor első számaként az Új Magyar Vonósnégyes szép tolmácsolásában Franz Schmidt mély költészettől átszőtt vonósnégyesét hallottuk, majd az egyik legnagyobb élő osztrák zeneszerző, Joseph Marx zongorakísérete mellett Báthy Anna, az Operaház művésznője énekelte el a mester néhány remek dalát. A közönség az összes szereplőket lelkesen ünnepelte és ez a tetszés az osztrák és magyar kapcsolatok újabb megpecsételését jelenti.[…]
PESTI HÍRLAP, 1936.XII.8.
*
Igen.
Körültekintő zenei előkészítéssel, és magas színvonalon előadva biztosan megtelne közönséggel a koncertterem.
Franz Schmidt életművét szinte a Schmidt Ferenc-korabeli évtizedekből kell visszahozni a már idős generációk számára, bár ők Franz Schmidt néven ugyanígy ismerik, amint a IV. Szimfonia bemutatóján is tapasztaltuk.
Művei közül magyarországi ősbemutatók is szép számmal váratnak magukra...új közönséggenerációk részére is kíváló zenei programok lehetnek.
Kézenfekvő és természetes lenne, ha a fenti nemes feladatkört mint egykori bemutatóit a magyar rádió, most a Bartók Rádió tűzné ki célul.
A "Notre Dame" budapesti ősbemutatója az Operaházban volt (lsd korábbi írásaink).
Egy hazai Schmidt koncert már régóta esedékes lenne!
Műveiből bőven lehetne válogatni.
Franz Schmidt neve és zeneművészete egyre kevésbé elfeledett, ahogyan még néhány évvel ezelőtt is sajnálatosan megállapítható volt.
Jelenleg a világ számos koncerttermében, templomokban játszák műveit, rádióadók sugározzák...talán eljut hozzánk is!
http://www.wqxr.org/music/musicians/franz-schmidt/
Franz Schmidt
Last played Wednesday, May 01 2019 at 02:53 PM
Franz Schmidt
Notre Dame: Intermezzo
Berlin Philharmonic Orchestra
Herbert von Karajan, conductor
Album: Overtures and Intermezzi
Buy Track
6:13
Last played Saturday, March 23 2019 at 12:16 PM
Franz Schmidt
Notre Dame, Op. 2: Introduction, Intermezzo, and Carnival Music
Netherlands Philharmonic Orchestra
Yakov Kreizberg, conductor
Album: Schmidt | Orchestral Works
Buy Track
14:31
Last played Tuesday, March 05 2019 at 04:21 AM
Franz Schmidt
Symphony No. 2 in E-flat Major
Vienna Philharmonic Orchestra
Semyon Bychkov, conductor
Album: Schmidt: Symphony No. 2 | Strauss: Dreaming by the Fireside
:-) Repül az idő...négy évvel ezelőtt indult Franz Schmidt fóruma, ezúton mondok a lehetőségért ismét köszönetet a Szerkesztőségnek és értékes bejegyzéseikért fórumtársaimnak is.
Kedves fórumtársunk korábbi bejegyzését idézem fel, és hozzáteszem, hogy azóta a YT-on megjelent egy új felvétel, itt meghallgatható:
Jörg Demusról magyar nyelvű Wikipédiaoldal is van már:
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6rg_Demus
ezt is ki lehet egészíteni Franz Schmidt zeneszerző művészetéhez kapcsolódó tényekkel és adatokkal.
|
1381 Ardelao |
2016-02-12 11:46:25 |
|
|
|
||
Jörg Demus zongoraművészre emlékezve
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-11788952-1522412173-4812.jpeg.jpg)
Franz Schmidt – Drei Kammermusikwerke
Label: Preiser Records – SPR 3246/47
Format: 2 × Vinyl, LP, Repress
Country: Austria
Released: 1964
Genre: Classical
Style: Neo-Romantic
Tracklist
|
Quintett Für Klarinette, Klavier, Violine, Viola und Violoncello B-dur |
||
|
A1 |
1. Andante Tranquillo |
|
|
A2 |
Lento, Allegro - Vivace |
|
|
B1 |
3. Allegro Ma Non Troppo |
|
|
B2 |
1. Molto Tranquillo |
|
|
B3 |
2. Adagio |
|
|
C1 |
3. Scherzo |
|
|
C2 |
4. Allegro |
|
|
Quintett Für Klavier, 2 Violinen, Viola und Violoncell G-Dur |
||
|
C3 |
1. Lebhaft, Doch Nicht Schnell |
|
|
D1 |
2. Adagio |
|
|
D2 |
3. Sehr Ruhig. Lebhaft |
|
|
D3 |
4. Sehr Lebhaft |
- Clarinet – Alfred Prinz
- Ensemble – Wiener Konzerthausquartett
- Piano – Jörg Demus
FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
Werke von Franz Schmidt und Hans Pfitzner
FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
Between Nostalgia and the Abyss
Opernhaus: Spiegelsaal Opernhaus
Falkenstrasse 1, Zürich, 8008, Switzerland
2019
December 01 11:15,
December 02 12:00
PROGRAMME
Works by Schmidt, Franz (1874-1939)
Works by Pfitzner, Hans (1869-1949)
PERFORMERS
Rita Karin Meier Clarinet
Karl-Andreas Kolly Piano
Bartlomiej Niziol Violin
Rumjana Naydenova Viola
Lev Sivkov Cello
Ruslan Lutsyk Double Bass
This season, a wide variety of ensembles consisting of members of the Philharmonia Zurich will also be presenting works of chamber music in our informal, intimate Brunch and Lunch Concerts. Join the musicians in discovering little-known gems as well as unusual arrangements of familiar pieces, and embark on unusual auditory adventures.
Brunch Concerts begin at 11.15 a.m. on Sundays and are followed by brunch in the Restaurant Belcanto. The concert and brunch cost CHF 60, including a welcome glass of champagne served at the Belcanto (students: CHF 52 / children up to the age of 16: CHF 32).
MANFRED HONECK BUDAPESTEN VEZÉNYELT!
Midnight Music Várkert Bazár 2019. április 28. 23:30
https://www.bfz.hu/bfo-cares/midnight-music-1
Zeneakadémia 2019. április 29.
https://zeneakademia.hu/mindenprogram/2019-04-29-budapesti-fesztivalzenekar-8326
FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020
Sinfonieorchester Basel
Bruckner+ Schmidt und Mahler
MITTWOCH, 22. MAI 2019 19:30
DONNERSTAG, 23. MAI 2019
Basler Münster
Wiebke Lehmkuhl, Alt
Andreas Liebig, Orgel
Ivor Bolton, Leitung
Franz Schmidt: Fuga Solemnis
Gustav Mahler: Kindertotenlieder
Anton Bruckner: Sinfonie Nr. 6 A-Dur,
WAB 106
Mit der 6. Sinfonie begab sich Anton Bruckner auf neue Wege: Seine «Keckste», wie er sie selbst nannte ist geprägt durch die Verwendung der Kirchentonarten und ihren szenisch bildhaften Charakter. Als «seltsam, befremdlich und urzeitlich roh» beschrieb der Kritiker Ludwig Benedikt Hahn das Werk nach seiner Uraufführung 1883 in Wien, bei der lediglich die beiden Mittelsätze gespielt wurden. Dennoch war diese Aufführung eine Besonderheit, denn nie zuvor hatten die Wiener Philharmoniker eine Brucknersche Sinfonie in ein reguläres Konzertprogramm aufgenommen. Bis heute gilt die Sechste zu den am wenigsten verstandenen und am seltensten gespielten Werken Bruckners. Und doch war es kein anderer als Gustav Mahler, der das Werk 1899 erstmals vollständig aufführte. Für seineKindertotenlieder hatte auch Mahler seinerzeit viel Kritik einstecken müssen, allen voran die seiner Frau Alma: «Ich kann es nicht verstehen, dass man den Tod von Kindern besingen kann, wenn man sie eine halbe Stunde vorher, heiter und gesund, geherzt und geküsst hat». Die deutsche Altistin Wiebke Lehmkuhl wird die Lieder um Qual, Trauer und Trost interpretieren. Das zweite + des Abends bildet das letzte grosse Fugenwerk des österreichischen Komponisten Franz Schmidt. Die Fuga Solemnis für Solo-Orgel, 16 Blechbläser, Pauken und Tamtam verspricht im Basler Münster zum monumentalen Hörerlebnis zu werden.
Ókovács Szilveszter főigazgató úr a linken megtekinthető videó
https://youtu.be/viO0SNWMnig 40:16 időponttól kezdődően
eleveníti fel röviden Franz Schmidt azaz Schmidt Ferenc életének és zenei munkásságának néhány részletét és bemutatja a 2021-es hangfelvétel és felajánlása tervét.
:-) ez pedig Neked: :-)!
Schmidt Ferenc Notre-Dame című dalművét játssza el és rögzíti lemezre a társulat.
Az intézmény igazgatója a Hír TV Bayer Show című műsorában elmondta: bár állami intézményként pénzt nem ajánlhatnak fel a katedrális újjáépítéséhez, jótékonysági előadást azonban szervezhetnek. Ezzel pedig hozzájárulnak majd a helyreállítás költségeihez.
„Arra gondoltunk, hogy 2021-ben, amikor egyébként a francia múzsának szentelt évad lesz, április 15-én, tehát a tűzeset második évfordulóján eljátsszuk Franz Schmidt, vagyis Schmidt Ferenc Notre-Dame című operáját, fölvesszük lemezre, ebből 2021 példányt legyártatunk, elküldjük a Notre-Dame plébániájára, és rájuk bízzuk, hogy mennyiért értékesítik. Az lesz a kérésünk feléjük csak, hogy ha volt a templomban magyar eredetű, vagy magyar vonásokkal bíró emlék, műtárgy, akkor esetleg a befolyt összeget fordítsák annak a helyrehozatalára” – mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója.
Nagy érdeklődéssel várom a további híreket a felvétellel kapcsolatban.
Franz Schmidtről Schmidt Ferencként:
Műsor
1933.12.10 / 49 / 022
NEWS-REL19331210022
1933. év, 49. hét
1933. december 10. - 1933. december 17
archivum.mtva.hu
Aki Franz Schmidt életének évfordulóiról egyik legszebb (és igen nehéz) orgonaműve videofelvételeivel újra és újra megemlékezik: Szeles Péter!
Péter Szeles spielt an der Dreifaltigkeitsorgel (Klais) der Abteikirche in Schweiklberg https://youtu.be/g6OUJORLYVY
Zum Gedenkjahr des großen österreichischen Spätromantikers. Péter Szeles spielt an der Orgel der Pfarrkirche St. Konrad in Burghausen https://youtu.be/0DUOz7uX6f0
Áldott Húsvétot kívánok olvasóinknak!
