Bejelentkezés Regisztráció

Franz Schmidt


20 Ardelao 2015-05-13 15:59:28
A interneten megjelent angol és német nyelvű leírások fordításának összevont és szerkesztett változata: Franz Schmidt (Díszdoktor, Prof., udvari tanácsos) élete Franz Schmidt 1894. december 22-én született, Pozsonyban. Apja félig, anyja teljesen magyar volt. Római katolikus hitben nevelkedett. Zenei tehetsége már korán megmutatkozott. Csodagyereknek számított. Legkorábbi tanára édesanyja, Ravasz Mária volt, egy kiváló zongoraművésznő, aki fiát rendszeres instrukciókkal látta el J. S. Bach billentyűre írott műveinek az interpretálásában. Felizian Moczik baráttól, a pozsonyi Ferences templom kiváló orgonistájától alapos elméleti oktatást kapott. Anyagi nehézségek miatt azonban a család nem tudta Pozsonyban folytatni a fiú zenei képzését, ezért Bécsbe költözött. A 14-éves zongoravirtuóz fiú házi és zenetanári állást kapott Perchtoldorfban, a zenekedvelő Grienauer családnál, ahol nagyon jól érezte magát. Titokban ekkor próbálta ki magát először a zeneszerzésben. Közvetlen környezetében ekkor írta Hugo Wolf a Mörike-dalokat. A fiatal Schmidt az „emberkerülő, komor jelenséget” – ahogy Wolf írja – többször látta távolról, de személyes kapcsolatra nem került sor. Schmidt - Paderewskihez, Gabrilovichhoz, Schnabelhez és Isabella Vengerovához hasonlóan -Theodor Leschetizkynél tanult zongorázni, akivel azonban annak elavult, torzító rubátók jellemezte előadói stílusa miatt hamarosan szakított. 1888-ban Bécsben, a Zenebaráti Társaság Konzervatóriumán, Robert Fuchsnál zeneszerzést, Ferdinand Hellmesbergernél csellózni, Anton Brucknernél pedig zeneszerzés-elméletet tanult. 1896-ban kitüntetéssel végzett. Szerzeményeiben követte Brahmsot és Brucknert, azonban azok stílusát szláv s magyar zenei elemekkel gazdagítva önálló stílusság alakította. 1896-tól 1911-ig Schmidt tagja volt a Bécsi Filharmonikusoknak. 13 pályázót legyőzve csellistaként felvételt nyert a Bécsi Udvari Operazenekarba (ma Bécsi Állami Opera) is, ahol 1914-ig játszott, gyakran Gustav Mahler vezénylete alatt. Mahler gyakran játszatta vele a csellószólókat, jóllehet Friedrich Buxbaum volt a fő csellista. (1910-ben Schmidt a bécsi Hadikgasse 140-ben lakott, amelyet emléktábla jelez.) Schmidt mind szólistaként, mind kamarazenészként, mind pedig kísérőként és karmesterként elismerést szerzett. Oscar Adlerral játszott Arnold Schönberg kvartettjében. Schmidt és Arnold Schönberg között jó baráti kapcsolat alakult ki, annak ellenére, hogy kettejük stílusa nagymértékében különbözött. Minthogy Schmidt ragyogó zongoraművész volt, 1914-ben a Bécsi Zeneakadémián (ma: Zene- és Előadó-művészeti Egyetem) zongoraoktatóként professzori állást kapott. (Amikor megkérdezték, ki a legnagyobb élő zongoraművész, Leopold Godowsky a következőt válaszolta: „A másik Franz Schmidt.”) 1925-ben kinevezték az Akadémia igazgatójává, és 1927-tól 1931-ig volt az Akadémia rektora. Zongora-, hegedű-, cselló-, ellenpontozás- és zeneszerzés-oktatóként számos, később jelentőssé vált zeneművész, karmester és zeneszerző képzésében vett részt. Legismertebb diákjai közé tartozott többek között Friedrich Wührer zongoraművész, Rudolf Wimmer zeneszerző és Alfred Rosé (Arnold Rosé, a Rosé Kvartett legendás megalapítójának, a Bécsi Filharmonikusok koncertmesterének és Gustav Mahler sógorának a fia). A zeneszerzők között Theodor Bergert, Marcel Rubint és Alfred Uhlt érdemes még megemlíteni. 1937-ben Schmidt egészségi okokból abbahagyta oktatói tevékenységét. Tevékenysége időrendben összefoglalva, tehát, a következő: 1927-től 1931-ig a Bécsi Zenei Főiskola rektora 1914-től 1925-ig a Bécsi Zeneakadémia zongoraoktató tanára 1896-tól 1911-ig a Bécsi Filharmonikusok tagja 1925-től 1927-ig a Zene- és Előadó-művészeti Akadémia vezetője 1911-től 1914-ig az Udvari Operazenekar szóló csellistája Sok kitüntetés tanúsítja, hogy milyen nagyra értékelték munkásságát, 1902-ben megkapta a Zenebaráti Társaság Beethoven Díját, majd a Művészek Berlini Akadémiájának Beethoven Díját, a „Ferenc József Rend”-et, és 60. születésnapja alkalmából a Bécsi Egyetem díszdoktorává (Dr. phil. h. c.) avatták. Diákjainak az állításai szerint tanáruk az akkor ismert zongoraműveket szinte kivétel nélkül kívülről tudta. Schmidt magánélete szöges ellentétben állt sikeres szakmai pályafutásával. Két beteljesületlen ifjúkori szerelem. Első feleségét, Karoliné-t annak időközben kitört elmebetegsége miatt 1919-től a Bécsi Ideggyógyintézetben kezelték, állandó bent fekvőként (Franz Schmidt halála után három évvel a nemzeti szocialisták eutanázia-törvénye alapján a gyógyintézetben megölték). Schmidt 1922-ben elvált Karoliné-től. Leánya, Emma, első gyermekének a megszülése után váratlanul meghalt. A megtört apa 4. szimfóniáját a leánya emlékére írta (Rekviem a leányomért). Csak a második, egy lényegesen fiatalabb, zongoraművésznőnek készülő diákjával (Margarethe Jirasek) 1923-ban kötött házasság hozta meg a már komoly egészségi problémákkal küszködő művész számára az oly régen vágyott magánéleti stabilitást. Életének utolsó esztendejében a halálos beteg Schmidt megérte Ausztria csatlakozását a Német Birodalomhoz. Mint a többi prominens személyiség, az 1938. áprilisi népszavazáson ő is igennel voksolt. Schmidtet a nemzeti szocialisták Ausztria, őt a „vallásos művészet képviselőjé”-nek tekintették. Megbízást kapott egy kantáta megkomponálására, „Német feltámadás” címmel, amelyet azonban befejezetlenül hagyott (ennek ellenére a kantátát Robert Wagner 1940-ben bemutatta), és 1938 nyarán, illetve őszén, néhány hónappal a halála előtt, gyakori megbízója, az egy karú zongoraművész, Paul Wittgenstein által megrendelt két másik műnek, az A-dúr Klarinétkvintett és a D-moll Szóló Toccata) megírásának szentelte magát. A zeneszerző 1939. február 11-én hunyt el az alsó-ausztriai Perchtolsdorfban, a saját házában (Lohnsteinstraße 4), ahol ma emlékszobája áll. A bécsi Központi temetőben (Zentralfriedhof) nyugszik (köztiszteletben álló személyiségek sírcsoportja, 32C/16. sz.) Síremlékét André Rodé készítette (a leleplezés dátuma: 1942. április 22.) Mellszobrát Wien-Hietzing-ben állították fel, a róla elnevezett Franz-Schmidt Parkban (korábban: Ernst-Krenek-Park). Franz Schmidt az osztrák későromantika zeneszerzőihez tartozik, és zenéjét finom harmonizációval elegyített karakterisztikus hangzásnyelv jellemzi. Első szimfóniáját már 1900-ban bemutatták, és megkapta a Zenebaráti Társaság Beethoven Díját. Kevesebb sikert aratott két operájával, a „Notre Dame”-mal (1914) és a „Fredegundis”-szal. A „Fredegundis”-t Griefenteinben komponálta, amikor a nyarat 1921-ben Joseph Saphier zongorakereskedő házában töltötte. Legjelentősebb művei közöl néhány Perchtolsdorfban született, ahol 1926-ban egy házat és egy kertet szerzett. Megihlette a közeli perchtolsdorfi puszta. Itt írta meg az összesen négy szimpfóniája közül a harmadikat és a negyediket, a „Variácók egy huszárdalra” c. művet, valamint „A hétpecsétes könyv” c., amely nem túl átfogó, de minőségileg magas szinten álló alkotói munkásságának a csúcspontját képezi. E művét súlyos betegsége alatt, 1935 és 1937 között írta meg, szakadatlanul dolgozott rajta, és még megérhette az 1938. évi ősmbemutatót a Bécsi Szimfonikusok és a Bécsi Énekegyüttes (Wiener Singverein) előadásában, Oswald Kabasta vezényletével. Írt még két zongorakvartettet, valamint számos orgonaművet is. Schmidt és a nácizmus 1945 után Schmidt műveit és életét a zeneszerzőnek a csatlakozásért való fellépése, személyének a nemzeti szocialisták általi méltatása és az osztrák fasiszta rendszer iránt érzett szimpátiája miatt határozottan kritikusabban szemlélték. Oswald Kabasta pl., aki „A hétpecsétes könyv” művet vezényelte az ősbemutatón, lelkes náci volt, 1946-ban el is tiltották a karmesteri pályától, végül öngyilkos lett. Ezek a tények árnyékot vetettek a zeneszerzőnek a halál utáni megítélésére. Leon Botstein véleménye szerint Schmidt a műveit az osztrák katolicizmus hagyományaira építette fel, és önmagának ily módon egy nem korrumpálható, antikozmopolita művész imázsát alakította ki, akit fogva tartottak hazája gyökerei. Ennek az imázsnak tudható be az, hogy Schmidt az 1930-as években síkra szállt az osztrák fasizmus és nemzeti szocializmus érdekében. Oscar Adler, aki egy életen át barátja volt Schmidtnek, és 1938-ban a nácik elől menekülni kényszerült, később azt állította, hogy Schmidt sohasem volt náci, és sohasem volt antiszemita. De rendkívün naív volt a politikát illetően. Hans Keller hasonlókat mondott. Schmidt legjobb barátai a zene terén zsidók voltak, akik sokat profitáltak a zeneszerző nagyvonalúságából.

19 Ardelao 2015-05-12 23:00:42
Listing of works Operas • Notre Dame, romantic Opera in two acts, text after Victor Hugo by Franz Schmidt and Leopold Wilk; comp. 1902-4, premiered Vienna 1914 • Fredigundis, Opera in three acts, text after Felix Dahn by Bruno Warden and Ignaz Welleminsky; comp. 1916-21, premiered Berlin 1922 Oratorio • Das Buch mit sieben Siegeln (The Book with Seven Seals) for Soli, Chorus, Organ and Orchestra, Text after the Revelation of St John; comp. 1935-37; premiered Vienna, 1938 Cantata • Deutsche Auferstehung a Festival Song for Soli, Chorus, Organ and Orchestra, Text by Oskar Dietrich; comp. 1938-39, unfinished, prepared for performance by Dr. Robert Wagner; premiered Vienna, 1940 Symphonies • Symphony No. 1 in E major; comp. 1896-99, premiered Vienna 1902 • Symphony No. 2 in E flat major; comp. 1911-13, premiered Vienna 1913 • Symphony No. 3 in A major; comp. 1927-28, premiered Vienna 1928 • Symphony No. 4 in C major; comp. 1932-33, premiered Vienna 1934 Piano Concerti • Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano (left hand alone) with orchestral accompaniment; comp. 1923, premiered Vienna 1924; Two-handed arrangement by Friedrich Wührer (1952) • Piano concerto in E flat major (for left hand alone); comp. 1934, premiered: Vienna 1935; Two-handed version by Friedrich Wührer (1952) Various Orchestral Works • Carnival music and Intermezzo from the Opera Notre Dame; comp. 1902-03; premiered Vienna 1903 • Variations on a Hussar Song for orchestra; comp. 1930-31; premiered Vienna 1931 • Chaconne in D minor; transcribed from the Chaconne in C sharp minor from 1925; completed 1931; Manuscript Chamber music • Four little Fantasy pieces after Hungarian national melodies, for cello with piano accompaniment; comp. 1892; premiered Vienna 1926 (three pieces) • String Quartet in A major; comp. 1925; premiered Vienna 1925 • String Quartet in G major; comp. 1929; premiered Vienna 1930 • Quintet for piano (left hand alone), two violins, viola and cello in G major; comp. 1926; premiered Stuttgart 1931; two-handed arrangement by Friedrich Wührer (1954) • Quintet for clarinet, piano (for left hand alone), violin, viola and cello in B major; comp. 1932; premiered Vienna 1933 • Quintet for clarinet, piano (for left hand alone), violin, viola and cello in A major; comp. 1938; premiered Vienna 1939; two-handed arrangement by Friedrich Wührer (1952) Music for Trumpets • Variations and Fugue on an original Theme in D major (King's Fanfare from Fredigundis); 3. Arrangement for Trumpets alone; comp. 1925, premiered 1925 Music for Organ and Trumpet • Variations and Fugue on an original Theme in D major (King's Fanfare from Fredigundis); 4. Arrangement for 14 Trumpets, Kettledrum and Organ; comp. 1925, premiered Vienna 1925 • Choral overture "God preserve us" for Organ with ad libitum processional Trumpet-chorus; comp. 1933, premiered Vienna 1933 • Solemn Fugue (Fuga solemnis) for Organ with Entrance of 6 Trumpets, 6 Horns, 3 Trombones, Bass Tuba and Kettledrums; comp. 1937, premiered Wien 1939 Piano music • Romance in A major • Christmas pastorale in A major (= Organ work, arrangement) • Intermezzo F sharp minor (2nd movement of the A major Quintet) • Toccata in D minor (for left hand alone); comp. 1938, premiered: Vienna 1940 (two-handed arrangement); two-handed arrangement by Friedrich Wührer (1952) Organ works • Variations on a theme by Christoph Willibald Gluck (lost) • Variations and Fugue on an original theme in D major (King's Fanfare from Fredigundis), 1. Arrangement; comp. 1916 • Phantasie and Fugue in D major; comp. 1923-24, premiered Vienna 1924 • Variations and Fugue on an original theme in D major (King's Fanfare from Fredigundis), 2. Arrangement; comp. 1924, premiered Vienna 1924 • Toccata in C major; comp. 1924, premiered Vienna 1925 • Prelude and Fugue in E flat major; comp. 1924, premiered Vienna 1925 • Chaconne in C sharp minor; comp. 1925, premiered Vienna 1925 • Four small Chorale preludes; comp. 1926, premiered Vienna 1926 "O Ewigkeit du Donnerwort" (O Eternity thou Thundrous Word), F major "Was mein Gott will" (What My God Wills), D major "O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen" (O How Happy Are Ye Now, You Blessed), D minor "Nun danket alle Gott" (Now Thank We All Our God), A major • Fugue in F major; comp. 1927, premiered Vienna 1932 • Prelude and Fugue in C major; comp. 1927, premiered Vienna 1928 • Four little Preludes and Fugues; comp. 1928, premiered Berlin 1929 Prelude and Fugue in E flat major Prelude and Fugue in C minor Prelude and Fugue in G major Prelude and Fugue in D major • Chorale Prelude, "Der Heiland ist erstanden"; comp. 1934, premiered Vienna 1934 • Prelude and Fugue in A major, Christmas pastoral; comp. 1934, premiered Vienna 1934 • Toccata and Fugue A flat major; comp. 1935, premiered Vienna 1936

18 smaragd 2015-05-12 12:40:56
[url]http://momus.hu/article.php?artid=6731&cat=22&recid=6731.hu; Franz Schmidt: IV. Szimfónia, Budapesti Ősbemutató 2014[/url]

17 Búbánat 2015-05-12 12:38:47 [Válasz erre: 16 smaragd 2015-05-12 12:15:45]
Szívesen, nincs mit...

16 smaragd 2015-05-12 12:15:45 [Válasz erre: 15 Búbánat 2015-05-12 10:38:10]
Köszönöm, hogy fáradtál, és ide is beírtad! Emlékszem erre bejegyzésre, de most már nem is fogom elfelejteni.

15 Búbánat 2015-05-12 10:38:10 [Válasz erre: 13 kugli 2015-05-11 18:51:27]
Ezt a kérdést korábban egy másik topicban is feltetted és megválaszoltam. Íme: Franz Schmidt: Notre Dame - az opera felújítása 1949-ben, Bécsben. Ferencsik János tanította be és dirigálta. Staatsoper ebben az évben még mindig a Theater an der Wien épületében működött.

14 smaragd 2015-05-12 05:44:59
[momus.hu/article.php?artid=22&recid=6731;Franz Schmidt:IV.Szimfónia,Budapesti Ősbemutató, 2014]

13 kugli 2015-05-11 18:51:27
Ha már a "Hétpecsétes könyv" szóba került: a Salzburgi Játékokon is elhangzott. Az 1940-es évek végén ki tanította be a Wiener Staatsoperben a Notre Dame c. operáját?

12 Ardelao 2015-05-11 14:06:39
A kompozíció a Jelenések Könyvének zenei nyelvre történő lefordítása késő romantikus stílusban, szimfonikus zenekarra, orgonára, hat szólistára, kórusra. Monumentális mű, monumentális előadói gárdával. Az oratórium az apokalipszis zenetörténetileg első megkomponálása. "...ha megzenésítésemnek sikerült ezt a pédátlan szöveget - melynek aktualitása most, tizennyolc és fél évszázad múltás is oly nagy, mint az első napon volt - a mai hallgatóhoz bensőleg közel vinnie, akkor ez lesz az én legszebb jutalmam." - Franz Schmidt (Részlet a műsorfüzetből; Mesterházi Máté fordítása)

11 smaragd 2015-05-11 12:32:26
Kedves Ardelao és kugli! Köszönöm hozzászólásaitokat, alig telik el lassan az első huszonnégy óra, és máris sok érdekes és értékes tény és emlékezés jelent meg ezen az új fórumon.

10 smaragd 2015-05-11 12:28:31 [Válasz erre: 9 Ardelao 2015-05-11 12:20:17]
10

9 Ardelao 2015-05-11 12:20:17
[url]http://revizoronline.com/hu/cikk/1566/franz-schmidt-a-hetpecsetes-konyv-miskolci-nemzetkozi-operafesztival/;Franz Schmidt: A hétpecsétes könyv Miskolci Szimfonikus Zenekar Miskolci Nemzetközi Operafesztivál 2009[/url]

8 Ardelao 2015-05-11 00:35:02
[url] https://www.youtube.com/watch?v=l4JVnZwhPeY; Franz Schmidt - Notre Dame Opera - Part 2 [/url]

7 Ardelao 2015-05-11 00:33:33
[url] https://www.youtube.com/watch?v=gaqpv8mSX90 ; Franz Schmidt - Notre Dame Opera - Part 1 [/url]

6 Ardelao 2015-05-10 18:41:18
[url] https://www.youtube.com/watch?v=0AcQXmaaYQU; Franz Schmidt "Notre Dame": Intermezzo [/url]

5 Ardelao 2015-05-10 18:26:40 [Válasz erre: 3 kugli 2015-05-10 16:01:37]
Két operája van. Az egyik az 1902-4 között írt Notre-Dame, Victor Hugo története alapján. Bécsben volt a bemutató 1914-ben. Ezt egyáltalán nem lepi a por. A Capriccio cég még lemezfelvételt is készített róla. Az Intermezzo-ja csodálatosan szép!

4 Ardelao 2015-05-10 18:07:21
Franz Schmidt 1874.XII.22-én született Pozsonyban, az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Apja félig, anyja teljesen magyar volt. Édesanyja tanította zongorázni, aki képzett zongorista lévén, rendszeres oktatásban részesítette fiát. 1888-ban Bécsbe költöztek, ahol a bécsi konzervatóriumban tanult tovább, Robert Fuchs csellóra, Ferdinand Hellmesberger elméletre (ellenpontra) tanította. Anton Bruckner is itt oktatott zeneelméletet. Mint cselista, állást kapott a bécsi udvari Operaház zenekarában, ahol 1914-ig játszott. Kamarazenészként Gustav Mahler-rel is kapcsolatba került , Arnold Schönberggel szívélyes kapcsolatot ápolt, annak ellenére, hogy kettejük között hatalmas stílusbeli különbségek voltak. 1914-után Schmidt professzori állást kapott a bécsi Zeneakadémián. Mint tanár cselló, zongora és ellenpontra tanította a növendékeket, akik közül számtalan képzett zeneszerzőt, zenészt és karmestert nevelt fel a bécsi Filharmónikusok számára. A zongorista Friedrich Wührer és Alfred Rosé (fia Arnold Rosé, a legendás Rosé Quartett megalapítója és koncertmestere). Zeneszerzők; Theodor Berger, Marcel Rubin és Alfred Uhl. Munkájának megbecsülése jeléül megkapta a Franz-Josef rendet és a Bécsi Egyetem tiszteletbeli díszdoktorátusi címet. Schmidt magánélete éles ellentétben állt a sikereivel szemben. Szakmai karrierjét beárnyékolta első feleségének tragédiája. 1919-ben elmegyógyintézetbe került. Leánya, Emma váratlanul meghalt első gyermeke szülésekor. Testileg, lelkileg megtört. A IV.szimfóniája híven tükrözi az átélt szenvedéseit (Requiem a leányomért). Még megnősült másodszor is – egy fiatal zongorista növendékét vette feleségül, aki némi fényt vitt még élete utolsó éveibe. Egészségi állapota fokozatosan romlott, visszaadta megbízásait, lemondott tanári állásáról. 1939.február 11-én halt meg Perchtoldsdorf-ban (Bécs mellett). Lehetett volna még írni egy pár érdekességről, műveiről stb. De mivel magyar nyelvű ismertetést nem találtam. Küszködtem a forditással, remélem a lényeges momentumokat sikerült leírnom. Legközelebb majd többet.

3 kugli 2015-05-10 16:01:37
Franz Schmidt emlékét kb. 1960-ig intenzíven ápolták a Bécsi Filharmonikusok - főleg a karmester vendégeik hatására ( Furtwängler, B. Walter, Mitropulos és Mehta ). A zenekar tagjaként a régiek őt személyesen ismerték. Ahogy telt az idő egyre ritkábban játszották műveit. Operáit is a "por lepi"

2 Ardelao 2015-05-10 15:46:47 [Válasz erre: 1 smaragd 2015-05-10 14:53:39]
Gratulálok ! Csak most vettem észre ezt az új fórumot. Kezdhetünk beleírni !

1 smaragd 2015-05-10 14:53:39
Franz Schmidt zeneszerző és a bécsi Akadémia igazgatója nagy tekintélynek örvendett kora zenei életében. Zeneművészete sokrétűen nyilvánult meg, aminek tiszteletére és emlékére nyitom ezt a fórumot. Örömömre szolgál, hogy ez a szándékom a Szerkesztőségével egybeesett. Most lehetősége nyílik a zenebarátok széles körének arra, hogy itt is megjelenhessenek írások Franz Schmidt muzsikájáról, a zenei életben betöltött szerepéről. Régi és rég nem publikáló fórumtársaimat ugyanolyan szeretettel várom itt, mint a most belépő újakat!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.