120 Ardelao 2015-05-29 15:56:32
[url] http://www.manfredhorvath.at/fotos/f1r470306/; Franz Schmidt Musikschule [/url]
[url] http://www.manfredhorvath.at/fotos/f1r470306/; Franz Schmidt Musikschule [/url]
119 Ardelao 2015-05-29 15:22:17
[url] http://www.ms-perchtoldsdorf.at/perchtoldsdorfer-kinderchor/galerie-kinderchor/; Franz Schmidt-Musikschule [/url]
[url] http://www.ms-perchtoldsdorf.at/perchtoldsdorfer-kinderchor/galerie-kinderchor/; Franz Schmidt-Musikschule [/url]
118 Ardelao 2015-05-29 14:50:13
[url] http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Franz_Schmidt_(composer)?uselang=de#/media/File:Hietzing_Franz_Schmidt_Denkmal.JPG; Franz Schmidt – Denkmal [/url]
[url] http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Franz_Schmidt_(composer)?uselang=de#/media/File:Hietzing_Franz_Schmidt_Denkmal.JPG; Franz Schmidt – Denkmal [/url]
117 Ardelao 2015-05-29 14:45:36
[url] http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Franz_Schmidt_(composer)?uselang=de#/media/File:Franz_Schmidt_-_Grab.JPG; Grabmal (errichtet 1942) des österreichischen Komponisten Franz Schmidt (1874-1939) auf dem Wiener Zentralfriedhof [/url]
[url] http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Franz_Schmidt_(composer)?uselang=de#/media/File:Franz_Schmidt_-_Grab.JPG; Grabmal (errichtet 1942) des österreichischen Komponisten Franz Schmidt (1874-1939) auf dem Wiener Zentralfriedhof [/url]
116 Ardelao 2015-05-29 14:38:43
[url] http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Franz-Schmidt-Villa,_Perchtoldsdorf?uselang=de; „Franz-Schmidt-Villa, Perchtoldsdorf“ [/url]
[url] http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Franz-Schmidt-Villa,_Perchtoldsdorf?uselang=de; „Franz-Schmidt-Villa, Perchtoldsdorf“ [/url]
115 Ardelao 2015-05-28 23:40:50
[url] http://www.dicoseunpo.it/S_files/Notre_Dame.pdf; Franz Schmidt: NOTRE-DAME [/url]
[url] http://www.dicoseunpo.it/S_files/Notre_Dame.pdf; Franz Schmidt: NOTRE-DAME [/url]
114 Búbánat 2015-05-27 11:10:00 [Válasz erre: 113 smaragd 2015-05-26 19:45:01]
Az is jó, hogy az interneten, a YouTube-on sok minden elérhető, "leszedhető", vagy ha még nincs ott fenn, idővel még odakerülhet - csak ki kell várni (ha van még rá időnk)...A Notre Dame-ot például szívesen venném "élőben" is!
Az is jó, hogy az interneten, a YouTube-on sok minden elérhető, "leszedhető", vagy ha még nincs ott fenn, idővel még odakerülhet - csak ki kell várni (ha van még rá időnk)...A Notre Dame-ot például szívesen venném "élőben" is!
113 smaragd 2015-05-26 19:45:01 [Válasz erre: 112 Búbánat 2015-05-26 19:08:00]
Igy van, ennek én is örülök. Mindenki oda ír, ahova indíttatása van. Engem pillanatnyilag elbűvöl az itteni lehetőségek sokszínűsége ("mindenevő ?"), amivel sok mindent pótolhatok, ami eddigi életemből hiányzott.
Igy van, ennek én is örülök. Mindenki oda ír, ahova indíttatása van. Engem pillanatnyilag elbűvöl az itteni lehetőségek sokszínűsége ("mindenevő ?"), amivel sok mindent pótolhatok, ami eddigi életemből hiányzott.
112 Búbánat 2015-05-26 19:08:00 [Válasz erre: 111 smaragd 2015-05-26 19:01:34]
Miért is lenne? Az Operett fórumok és e topic között nem érdemes párhuzamot vonni. Két merőben különböző zenei műfaj és szereplői más-más érdeklődési kör számára vonzóak. Annak örülök, hogy mi ketten-hárman itt is, ott is előfordulunk. De mint említettem, én nem vagyok "mindenevő", elsősorban a "kaptafámnál" maradok!
Miért is lenne? Az Operett fórumok és e topic között nem érdemes párhuzamot vonni. Két merőben különböző zenei műfaj és szereplői más-más érdeklődési kör számára vonzóak. Annak örülök, hogy mi ketten-hárman itt is, ott is előfordulunk. De mint említettem, én nem vagyok "mindenevő", elsősorban a "kaptafámnál" maradok!
111 smaragd 2015-05-26 19:01:34 [Válasz erre: 110 Búbánat 2015-05-26 18:30:23]
Kedves Búbánat! Emlékszel, amikor bejelentkeztem, és az operett fórumhoz szóltam hozzá? Akkor Te kedvesen fogadtàl,és azt mondtad, írjak csak, a fórum nincs levédve. Ez a fórum sincs levédve, mindenki írhat ès várom is,ahogy az első bejegyzésben írtam, a cèl nem változott. Ardelao nagy érdeklődéssel gyűjt anyagokat, ami nem is olyan egyszerű Franz Schmidt esetèben. Én annak örülnék, ha több fórumtárs is belèpne bejegyzèseivel. Remélem, hogy nincs semmilyen félreértès közöttünk.
Kedves Búbánat! Emlékszel, amikor bejelentkeztem, és az operett fórumhoz szóltam hozzá? Akkor Te kedvesen fogadtàl,és azt mondtad, írjak csak, a fórum nincs levédve. Ez a fórum sincs levédve, mindenki írhat ès várom is,ahogy az első bejegyzésben írtam, a cèl nem változott. Ardelao nagy érdeklődéssel gyűjt anyagokat, ami nem is olyan egyszerű Franz Schmidt esetèben. Én annak örülnék, ha több fórumtárs is belèpne bejegyzèseivel. Remélem, hogy nincs semmilyen félreértès közöttünk.
110 Búbánat 2015-05-26 18:30:23 [Válasz erre: 109 smaragd 2015-05-26 13:23:02]
Kedves "smaragd"! Ti ketten olyan jól elvagytok itt, hogy nem hiszem, hogy szükség van itt rám; a magyar vonatkozású cikkek előfordulása esetén azért olykor-olykor "bekopogok"...
Kedves "smaragd"! Ti ketten olyan jól elvagytok itt, hogy nem hiszem, hogy szükség van itt rám; a magyar vonatkozású cikkek előfordulása esetén azért olykor-olykor "bekopogok"...
109 smaragd 2015-05-26 13:23:02
Kedves Búbánat! Örülök, hogy bejegyzéseiddel ezt a fórumot is gazdagítod, bevallom, hogy már vártalak :-). Amikor tegnap leírtam Oswald Kabasta nevét éreztem, hogy meg fogsz jelenni, ez valami sejtelem volt.
Kedves Búbánat! Örülök, hogy bejegyzéseiddel ezt a fórumot is gazdagítod, bevallom, hogy már vártalak :-). Amikor tegnap leírtam Oswald Kabasta nevét éreztem, hogy meg fogsz jelenni, ez valami sejtelem volt.
108 Búbánat 2015-05-26 10:48:29 [Válasz erre: 107 Búbánat 2015-05-26 10:46:12]
[url] http://caruso.blog.hu/2014/10/20/az_operahaz_es_az_i_vilaghaboru_296; Az Operaház és az I. Világháború [/url] A Caruso blog cikkéből idézem: „A világháború éveiben az első valódi újdonságot a pozsonyi születésű, ¾ részben magyar származású Franz Schmidt Notre Dame című Victor hugói ihletésű rég várt bemutatója jelentette. Hiába a gondos előkészület és a kiváló előadás, a darab nagyot bukott, öt előadás után le kellett venni a műsorról. „Ósdi tárgyú mozidráma modern zenével.” – írták. „Schmidt Ferenc teljesen modern eszközökkel dolgozó zeneszerző, nagy apparátust mozgat meg és partitúrája komoly feladatok elé állítja a zenekart.” – a mai olvasónak mosolyogni támad kedve, annak ismeretében, hogy alig tíz év választja el a Notre Dame-ot a Wozzecktől.”
[url] http://caruso.blog.hu/2014/10/20/az_operahaz_es_az_i_vilaghaboru_296; Az Operaház és az I. Világháború [/url] A Caruso blog cikkéből idézem: „A világháború éveiben az első valódi újdonságot a pozsonyi születésű, ¾ részben magyar származású Franz Schmidt Notre Dame című Victor hugói ihletésű rég várt bemutatója jelentette. Hiába a gondos előkészület és a kiváló előadás, a darab nagyot bukott, öt előadás után le kellett venni a műsorról. „Ósdi tárgyú mozidráma modern zenével.” – írták. „Schmidt Ferenc teljesen modern eszközökkel dolgozó zeneszerző, nagy apparátust mozgat meg és partitúrája komoly feladatok elé állítja a zenekart.” – a mai olvasónak mosolyogni támad kedve, annak ismeretében, hogy alig tíz év választja el a Notre Dame-ot a Wozzecktől.”
107 Búbánat 2015-05-26 10:46:12 [Válasz erre: 106 Búbánat 2015-05-26 10:44:33]
További adatok a NOTRE-DAME opera magyarországi bemutatójáról: Regényes o. 2 fv., 5 képben. Szövegét Viktor Hugo hasonló o. regénye utón Írták: Wilk Leopold és Schmidt Ferenc. Ford.: Lányi Viktor. Zenéjét szerzetté: Schmidt Ferenc Rendezte: Mihályi Ferenc, Díszlet: Kéméndy Jenő. Karmester: Kerner István. Bemutató: 1916. XII. 14. , utolsó előadás 1917. I. 11. Összesen öt előadást ért meg a Notre Dame Budapesten, a Királyi Operaház repertoárján.
További adatok a NOTRE-DAME opera magyarországi bemutatójáról: Regényes o. 2 fv., 5 képben. Szövegét Viktor Hugo hasonló o. regénye utón Írták: Wilk Leopold és Schmidt Ferenc. Ford.: Lányi Viktor. Zenéjét szerzetté: Schmidt Ferenc Rendezte: Mihályi Ferenc, Díszlet: Kéméndy Jenő. Karmester: Kerner István. Bemutató: 1916. XII. 14. , utolsó előadás 1917. I. 11. Összesen öt előadást ért meg a Notre Dame Budapesten, a Királyi Operaház repertoárján.
106 Búbánat 2015-05-26 10:44:33
Színházi Élet 1916. december 17-től december 24-ig. I 45. szám. 12 – 13. oldal Notre Dame - kritika Külföldi nagy sikerek után végre nálunk is előadásra kerül a magyar Schmidt Ferenc érdekes és vonzó operája, mely a romantikus regényirodalom legnépszerűbb alakjait, Esmeraldát, a szép cigánylányt, Quasimodot, a félelmetes erejű, nyomorék harangozót, Gringoiret, a rajongó diákból cigánnyá lett ifjú és Phöbust, a daliás testőrtisztet viszi színpadra. Az Operaház a honfitársakkal szemben kijáró kötelességet teljesítette, amikor művészi áldozatkészséggel műsorába illesztette a Notre-Dame-ot, ezt az izzó muzsikájú, drámai szempontból is pompásan felépített modern operát, mtly a bécsi Hofopernek immár két év óta kedvelt műsordarabja. Hogy azután mennyire volt előzékeny Operaházunk a külföldön élő magyar zeneszerző iránt, azt legjobban tudhatják azok, akik Bécs - ben már látták a Notre-Dame-ot és most meglepetéssel állapíthatták meg, hogy a budapesti előadás mind belső művészi értéket, mind külsőségek tekintetében jóval fölötte áll a bécsinek. Kisszámú, intim közönség előtt folyt le a Notre-Dame tulajdonképpeni, igazi bemutatója: a főpróba szerdán délelőtt. Az operaházi főpróbák nem csak hogy ritkák, de sok egyébben is különböznek a többi színházakban tartani szokott fő- próbáktól. Mindenekelőtt ide valóban csakis a sajtó képviselői hivatalosak, Csepke bácsi gondos szeme és Kern Aurél szigorú ellenőrzése erősen ügyelnek arra, hogy avatatlan és hívatlan e napon ne kerüljön a nézőtérre. A tíz-tizenkét zenekritikuson kívül csak a színház legszorosabban vett tagjai juthatnak be a főpróbához, néhány művész és művésznő, kik történetesen próbán voltak, kicsi balletlányok, akiknek Zőbisch mester megengedte, hogy ha jól viselik magukat, megnézhetik a szép Esmeralda szomorú históriáját. Egy egyenruha is feltűnik a sötét nézőtéren: Dalnoky Viktor dr., aki egy ugrásra eljött a kórházából megnézni, mit csinálnak a kollégák. Egymásután szállingóznak a zenekritikusok, akiknek mindegyike Lajos bajor királynak érezheti magát: az egész operát csak nekik játsszák ezúttal. A legtöbben a középső széksorozatban helyezkednek el, csak dr. Béldy Izor, a Pesti Hírlap kitűnő referense ül évtizedek óta megszokott főpróba-helyén, a jobboldal első sorában. Hammerschlag János, akinek az írása kifelé is mérvadó, mert a Lloydba ír, partitúrával kezében jelenik meg, Az Újságot ketten is képviselik: dr. Gajáry István és dr. Weiner György. Kálmán Jenő Ákos, a Pesti Napló kritikusa, a legigazságosabb hangú, szellemes zenereferens, mindenekelőtt a nézőtér hölgyei felett tart rövid szemlét és meg- állapítja, hogy a főpróba kedvező auspiciumokkal kezdődik. Dr. Diósy Béla, a Neues Pester Journal népszerű kritikusa Hugó Viktor nagyszerű regényének egykori sikeréről beszél a fiataloknak, míg Radó Emánuel kedves, aktuális bonmot-kkal kacagtatja meg a körülölte állókat. A Budapesti Hírlapot dr. Haraszti Emil képviseli, de a főpróba kezdetéig nem lapjainak megbízásából udvarol a hölgyeknek, Oszeczky Béla az első sorban, a karmesteri emelvény mögött foglalt helyet és a partitúrát tanulmányozza, miközben komoly vitába bocsátkozott Sereghy Elemérrel, az Alkotmány kritikusával. Márkus Dez^ő Schmidt zeneszerzői kvalitásait fejtegeti egyik kollégája előtt, Merkler Andor pedig már a NotreDame melódiáit dúdolja, melyeket jól ismer a bécsi előadásokról. Pontosan tizenegy órakor megjelenik Kerner István klasszikusan szép feje a zenekar fölött, sietve helyet foglal mindenki, két rövid toppanás és már benne is vagyunk a „Notre-Dame" vízió hangulatában, a középkori Párisban, a Valóink korában, vidám farsangi menet vonul fel előttünk és megkezdődik Esmeralda tragikus története. A zenekar és a színpad színes, változatos képeket vetít elénk. Gábor József csengő tenorján elhangzik a szép cigányleány sorsának elbeszélése, — nincs még egy magyar énekes, aki ily pompásan deklamálna, — a színfalak mögött Marschalkó Rózsi meleg, színdús mezzoszopránja vibrál a spanyol cigánymelódia fölött, Szemere patetikus baritonja szinte egybeolvad az archidiakonus talárjával, Székelyhidy olvadékony lírája megkapóan érzékelteti a fiatal testőrtiszt lángoló szenvedélyét, Venczell hangjának is, ökölcsapásainak is el hisszük, hogy hatalmas erejű ember Nagyszerűen felépített farsangi kórus, majd a villámgyorsasággal, hogy triviálisan fejezzük ki magunkat, moziszerűen lepergő drámai jelenet : az éjszakai légyott, Phőbus meg- öletése és vége az első felvonásnak. A zenekritikusi tenyerek, melyek egyébkor oly szigorúan némák, lelkesen verődtek össze, mire a ballett szépei vidáman állapították meg: taps a főpróbán — nagy »iker. A meghívott közönség Kern Aurél körül csoportosult, aki a becsületes munka jóleső tudatával fogadja a gratulációkat. Valóban, ilyen főpróbára, ilyen bemutatóra rég nem emlékszünk az Operaházban. A „Notre-Dame" hosszas elő- készületei felcsigázták a kedélyeket, de amit a zeneszerző és a színház beváltott, felülmúlt minden várakozást. Schmidt Ferencben, kinek egyik szimfóniája csak nemrég aratott nálunk nagy sikert, rendkívül értékes tehetségű modern zeneszerzőt ismer meg a budapesti közönség. Csillogó hangszerelése a leghálásabb feladatok elé állítja a zenekart, mely Kerner pompás vezetése alatt nagyban osztályosa a Notre-Dame budapesti sikerének. Ami Hugó Viktor regényéből a szövegkönyvvé történt átdolgozás után kimaradt, azt pótolja Schmidt zenéje. Spanyol és cigányos ritmusok teszik jellegzetessé Esmeralda rokonszenves alakját, régi liturgikus motívumokból szőtt zene kíséri a negyedik képet, archaizáló, stílusos melódiák festik a középkorú farsangi jelenetet és mindezek felett hömpölyög csillogó aranyfolyamként Schmidt érző szerelmi lírája. A magánszereplők mellett derekasan kitesz magáért az énekkar is, mely a tömegjelenetekben bámulatos hatás volt. Kitűnő a darab Kiállítása. A korhű jelmez, a festői díszletek Kéméndy Jenő tervei szerint készültek. Különösen a két utolsó kép díszlete vált ki szenzációs hatást. A párisi Notre Dame székesegyház áll a színpadon, a maga impozáns méreteiben. Ezek a díszletek ábrázolási hűsé- gükkel, távlati hatásukkal, anyagszerűségükkel, a modern színpadi díszítőművészet remekei. A rendezés Mihályi Ferenc főrendező gondos, alapos megfigyelésre valló munkája. Különösen a tömegek magatartásában nagyszerű Mihályi rendezése. Végül meg kell emlékezni Lányi Viktor művészi fordításáról, mely a szöveget helyesen énekelhetővé és helyes magyarságúvá tette. Becsületes, nemes művészi törekvések jellemzik a Notre Dame budapesti bemutatóját és ezeket észrevette a közönség is, mely a csütörtöki bemutatón lelkes melegséggel ünnepelte a magyar szerzőt, aki végre méltó módon jut szóhoz itthon is.
Színházi Élet 1916. december 17-től december 24-ig. I 45. szám. 12 – 13. oldal Notre Dame - kritika Külföldi nagy sikerek után végre nálunk is előadásra kerül a magyar Schmidt Ferenc érdekes és vonzó operája, mely a romantikus regényirodalom legnépszerűbb alakjait, Esmeraldát, a szép cigánylányt, Quasimodot, a félelmetes erejű, nyomorék harangozót, Gringoiret, a rajongó diákból cigánnyá lett ifjú és Phöbust, a daliás testőrtisztet viszi színpadra. Az Operaház a honfitársakkal szemben kijáró kötelességet teljesítette, amikor művészi áldozatkészséggel műsorába illesztette a Notre-Dame-ot, ezt az izzó muzsikájú, drámai szempontból is pompásan felépített modern operát, mtly a bécsi Hofopernek immár két év óta kedvelt műsordarabja. Hogy azután mennyire volt előzékeny Operaházunk a külföldön élő magyar zeneszerző iránt, azt legjobban tudhatják azok, akik Bécs - ben már látták a Notre-Dame-ot és most meglepetéssel állapíthatták meg, hogy a budapesti előadás mind belső művészi értéket, mind külsőségek tekintetében jóval fölötte áll a bécsinek. Kisszámú, intim közönség előtt folyt le a Notre-Dame tulajdonképpeni, igazi bemutatója: a főpróba szerdán délelőtt. Az operaházi főpróbák nem csak hogy ritkák, de sok egyébben is különböznek a többi színházakban tartani szokott fő- próbáktól. Mindenekelőtt ide valóban csakis a sajtó képviselői hivatalosak, Csepke bácsi gondos szeme és Kern Aurél szigorú ellenőrzése erősen ügyelnek arra, hogy avatatlan és hívatlan e napon ne kerüljön a nézőtérre. A tíz-tizenkét zenekritikuson kívül csak a színház legszorosabban vett tagjai juthatnak be a főpróbához, néhány művész és művésznő, kik történetesen próbán voltak, kicsi balletlányok, akiknek Zőbisch mester megengedte, hogy ha jól viselik magukat, megnézhetik a szép Esmeralda szomorú históriáját. Egy egyenruha is feltűnik a sötét nézőtéren: Dalnoky Viktor dr., aki egy ugrásra eljött a kórházából megnézni, mit csinálnak a kollégák. Egymásután szállingóznak a zenekritikusok, akiknek mindegyike Lajos bajor királynak érezheti magát: az egész operát csak nekik játsszák ezúttal. A legtöbben a középső széksorozatban helyezkednek el, csak dr. Béldy Izor, a Pesti Hírlap kitűnő referense ül évtizedek óta megszokott főpróba-helyén, a jobboldal első sorában. Hammerschlag János, akinek az írása kifelé is mérvadó, mert a Lloydba ír, partitúrával kezében jelenik meg, Az Újságot ketten is képviselik: dr. Gajáry István és dr. Weiner György. Kálmán Jenő Ákos, a Pesti Napló kritikusa, a legigazságosabb hangú, szellemes zenereferens, mindenekelőtt a nézőtér hölgyei felett tart rövid szemlét és meg- állapítja, hogy a főpróba kedvező auspiciumokkal kezdődik. Dr. Diósy Béla, a Neues Pester Journal népszerű kritikusa Hugó Viktor nagyszerű regényének egykori sikeréről beszél a fiataloknak, míg Radó Emánuel kedves, aktuális bonmot-kkal kacagtatja meg a körülölte állókat. A Budapesti Hírlapot dr. Haraszti Emil képviseli, de a főpróba kezdetéig nem lapjainak megbízásából udvarol a hölgyeknek, Oszeczky Béla az első sorban, a karmesteri emelvény mögött foglalt helyet és a partitúrát tanulmányozza, miközben komoly vitába bocsátkozott Sereghy Elemérrel, az Alkotmány kritikusával. Márkus Dez^ő Schmidt zeneszerzői kvalitásait fejtegeti egyik kollégája előtt, Merkler Andor pedig már a NotreDame melódiáit dúdolja, melyeket jól ismer a bécsi előadásokról. Pontosan tizenegy órakor megjelenik Kerner István klasszikusan szép feje a zenekar fölött, sietve helyet foglal mindenki, két rövid toppanás és már benne is vagyunk a „Notre-Dame" vízió hangulatában, a középkori Párisban, a Valóink korában, vidám farsangi menet vonul fel előttünk és megkezdődik Esmeralda tragikus története. A zenekar és a színpad színes, változatos képeket vetít elénk. Gábor József csengő tenorján elhangzik a szép cigányleány sorsának elbeszélése, — nincs még egy magyar énekes, aki ily pompásan deklamálna, — a színfalak mögött Marschalkó Rózsi meleg, színdús mezzoszopránja vibrál a spanyol cigánymelódia fölött, Szemere patetikus baritonja szinte egybeolvad az archidiakonus talárjával, Székelyhidy olvadékony lírája megkapóan érzékelteti a fiatal testőrtiszt lángoló szenvedélyét, Venczell hangjának is, ökölcsapásainak is el hisszük, hogy hatalmas erejű ember Nagyszerűen felépített farsangi kórus, majd a villámgyorsasággal, hogy triviálisan fejezzük ki magunkat, moziszerűen lepergő drámai jelenet : az éjszakai légyott, Phőbus meg- öletése és vége az első felvonásnak. A zenekritikusi tenyerek, melyek egyébkor oly szigorúan némák, lelkesen verődtek össze, mire a ballett szépei vidáman állapították meg: taps a főpróbán — nagy »iker. A meghívott közönség Kern Aurél körül csoportosult, aki a becsületes munka jóleső tudatával fogadja a gratulációkat. Valóban, ilyen főpróbára, ilyen bemutatóra rég nem emlékszünk az Operaházban. A „Notre-Dame" hosszas elő- készületei felcsigázták a kedélyeket, de amit a zeneszerző és a színház beváltott, felülmúlt minden várakozást. Schmidt Ferencben, kinek egyik szimfóniája csak nemrég aratott nálunk nagy sikert, rendkívül értékes tehetségű modern zeneszerzőt ismer meg a budapesti közönség. Csillogó hangszerelése a leghálásabb feladatok elé állítja a zenekart, mely Kerner pompás vezetése alatt nagyban osztályosa a Notre-Dame budapesti sikerének. Ami Hugó Viktor regényéből a szövegkönyvvé történt átdolgozás után kimaradt, azt pótolja Schmidt zenéje. Spanyol és cigányos ritmusok teszik jellegzetessé Esmeralda rokonszenves alakját, régi liturgikus motívumokból szőtt zene kíséri a negyedik képet, archaizáló, stílusos melódiák festik a középkorú farsangi jelenetet és mindezek felett hömpölyög csillogó aranyfolyamként Schmidt érző szerelmi lírája. A magánszereplők mellett derekasan kitesz magáért az énekkar is, mely a tömegjelenetekben bámulatos hatás volt. Kitűnő a darab Kiállítása. A korhű jelmez, a festői díszletek Kéméndy Jenő tervei szerint készültek. Különösen a két utolsó kép díszlete vált ki szenzációs hatást. A párisi Notre Dame székesegyház áll a színpadon, a maga impozáns méreteiben. Ezek a díszletek ábrázolási hűsé- gükkel, távlati hatásukkal, anyagszerűségükkel, a modern színpadi díszítőművészet remekei. A rendezés Mihályi Ferenc főrendező gondos, alapos megfigyelésre valló munkája. Különösen a tömegek magatartásában nagyszerű Mihályi rendezése. Végül meg kell emlékezni Lányi Viktor művészi fordításáról, mely a szöveget helyesen énekelhetővé és helyes magyarságúvá tette. Becsületes, nemes művészi törekvések jellemzik a Notre Dame budapesti bemutatóját és ezeket észrevette a közönség is, mely a csütörtöki bemutatón lelkes melegséggel ünnepelte a magyar szerzőt, aki végre méltó módon jut szóhoz itthon is.
105 smaragd 2015-05-26 04:38:58 [Válasz erre: 103 Ardelao 2015-05-26 01:18:49]
Kedves Ardelao és fórumtársaim! 2015. május 10-én indította el a Szerkesztőség FRANZ SCHMIDT fórumát, amelyet én korábban kezdeményeztem. 15 nap alatt jutottunk el a 100. bejegyzéshez, amely egy szám, de mögé igyekeztünk Franz Schmidt személyéhez méltó komolyzenei témákat összegyűjteni. A munka és egyben öröm, ami ezzel jár szinte szenvedélyes formát kezd ölteni, - ahogy látom Ardelaonál is, nem csak nálam, ezt nehezíti, hogy a kapcsolódó szöveg többnyire német vagy angol nyelven íródtak, a fordításra is idő megy el. Tekintve, hogy olvasóink nagy része érti ezeket a nyelveket,talán alkalmanként eltekinthetünk a fordítástól. Kedves Ardelao! Éppen a Te elhivatott zenekedvelő és zeneértő írásaid, zenei illusztrációid gyorsították fel az itteni bejegyzések számát, gratulálok és köszönöm hozzáértő munkádat, remélve, hogy még sok örömünk lesz Franz Schmidt zeneművészetében!
Kedves Ardelao és fórumtársaim! 2015. május 10-én indította el a Szerkesztőség FRANZ SCHMIDT fórumát, amelyet én korábban kezdeményeztem. 15 nap alatt jutottunk el a 100. bejegyzéshez, amely egy szám, de mögé igyekeztünk Franz Schmidt személyéhez méltó komolyzenei témákat összegyűjteni. A munka és egyben öröm, ami ezzel jár szinte szenvedélyes formát kezd ölteni, - ahogy látom Ardelaonál is, nem csak nálam, ezt nehezíti, hogy a kapcsolódó szöveg többnyire német vagy angol nyelven íródtak, a fordításra is idő megy el. Tekintve, hogy olvasóink nagy része érti ezeket a nyelveket,talán alkalmanként eltekinthetünk a fordítástól. Kedves Ardelao! Éppen a Te elhivatott zenekedvelő és zeneértő írásaid, zenei illusztrációid gyorsították fel az itteni bejegyzések számát, gratulálok és köszönöm hozzáértő munkádat, remélve, hogy még sok örömünk lesz Franz Schmidt zeneművészetében!
104 Ardelao 2015-05-26 01:28:12 [Válasz erre: 98 Búbánat 2015-05-25 22:03:48]
Kedves Búbánat! Megoldódott a probléma! A jubileumi számra olyasvalaki csapott rá (és még a többire is), akinek semmi érdeme nem volt a topic-hoz! Te úriemberként viselkedtél!
Kedves Búbánat! Megoldódott a probléma! A jubileumi számra olyasvalaki csapott rá (és még a többire is), akinek semmi érdeme nem volt a topic-hoz! Te úriemberként viselkedtél!
103 Ardelao 2015-05-26 01:18:49 [Válasz erre: 100 macskás 2015-05-25 23:41:28]
A 100-as beírás a smaragdot illette volna, aki sokat tett ezért a fórumért, hogy létrejöjjön!!
A 100-as beírás a smaragdot illette volna, aki sokat tett ezért a fórumért, hogy létrejöjjön!!
102 Ardelao 2015-05-26 01:03:54 [Válasz erre: 101 macskás 2015-05-25 23:41:56]
Legalább írtál volna be valami érdemlegest! Úgylátszik, hogy csak ennyi telik ki belőled, hogy a kerek számokra állandóan "lecsapsz!" Van ennek valami értelme? Szerintem nincs! Ha csak ennyi az örömöd!
Legalább írtál volna be valami érdemlegest! Úgylátszik, hogy csak ennyi telik ki belőled, hogy a kerek számokra állandóan "lecsapsz!" Van ennek valami értelme? Szerintem nincs! Ha csak ennyi az örömöd!
101 macskás 2015-05-25 23:41:56
101
101
99 macskás 2015-05-25 23:41:16
99 Előbb a 99 :)
99 Előbb a 99 :)
98 Búbánat 2015-05-25 22:03:48
Ki éri el hamarabb a 100-at?...(Ezt az örömet meghagyom a ti nemes versengéseteknek.)
Ki éri el hamarabb a 100-at?...(Ezt az örömet meghagyom a ti nemes versengéseteknek.)
97 Búbánat 2015-05-25 22:00:35
Még egy kis olvasgatni való... [url] http://www.musikmph.de/musical_scores/vorworte/298.html; Variationen über ein Husarenlied (1930-31) [/url]
Még egy kis olvasgatni való... [url] http://www.musikmph.de/musical_scores/vorworte/298.html; Variationen über ein Husarenlied (1930-31) [/url]
96 Búbánat 2015-05-25 22:00:00 [Válasz erre: 23 Ardelao 2015-05-13 18:04:59]
Azt sem árt tudnunk, hogy Franz Schmidt/Schmidt Ferenc Egy huszárdalra írott zenekari variációját 1931-ben a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara is előadta. (Nem sokkal a darab bécsi ősbemutatója után.)
Azt sem árt tudnunk, hogy Franz Schmidt/Schmidt Ferenc Egy huszárdalra írott zenekari variációját 1931-ben a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara is előadta. (Nem sokkal a darab bécsi ősbemutatója után.)
95 Ardelao 2015-05-25 20:23:48
[url] https://www.youtube.com/watch?v=uRvTthQ3vmU; Franz Schmidt - Symphony No. 4 (1933) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=uRvTthQ3vmU; Franz Schmidt - Symphony No. 4 (1933) [/url]
94 Ardelao 2015-05-25 20:20:57
A smaragd zenebarátom említette Rudolf Moralt karmester nevét. 1902.II.26-án München-ben született Rudolf Moralt, német karmester nagy tehetségnek indult. Fiatalon, 1919-1923-ig a Müncheni Állami Operaházban mint korrepetitor dolgozott Bruno Walter és Hans Knappertsbusch mellett. 1923-1928-ig a Kaiserslauterni Operaház karmestere. Közben Braunschweigben és Graz-ban is dolgozott. 1932-34 között a Brnói Operaház zeneigazgatója. 1937-40 között Bécsben is szerepel, majd 1940- haláláig a Bécsi Állami Operaház karmestere. A megbízható, magasszínvonalú előadáskat produkáló Moralt az unokaöccse volt Richard Straussnak. Figyelemreméltó teljesítményt nyújtott Mozart, Wagner, R.Strauss és Pfitzner műveinek vezénylésénél. A Salzburgi ünnepi játékokon is szerepelt. Remek Don Giovanni és Salome felvétele is mutatta rendkívüli tehetségét. Sajnos, fiatalon, 1958.XII.16-án (56-éves korában) meghalt Bécsben. (Wikipédiából történt a fordítás) R.Moralt vezényli F.Schmidt IV.szimfóniáját: [url https://www.youtube.com/watch?v=uRvTthQ3vmU; Franz Schmidt - Symphony No. 4 (1933) [/url]
A smaragd zenebarátom említette Rudolf Moralt karmester nevét. 1902.II.26-án München-ben született Rudolf Moralt, német karmester nagy tehetségnek indult. Fiatalon, 1919-1923-ig a Müncheni Állami Operaházban mint korrepetitor dolgozott Bruno Walter és Hans Knappertsbusch mellett. 1923-1928-ig a Kaiserslauterni Operaház karmestere. Közben Braunschweigben és Graz-ban is dolgozott. 1932-34 között a Brnói Operaház zeneigazgatója. 1937-40 között Bécsben is szerepel, majd 1940- haláláig a Bécsi Állami Operaház karmestere. A megbízható, magasszínvonalú előadáskat produkáló Moralt az unokaöccse volt Richard Straussnak. Figyelemreméltó teljesítményt nyújtott Mozart, Wagner, R.Strauss és Pfitzner műveinek vezénylésénél. A Salzburgi ünnepi játékokon is szerepelt. Remek Don Giovanni és Salome felvétele is mutatta rendkívüli tehetségét. Sajnos, fiatalon, 1958.XII.16-án (56-éves korában) meghalt Bécsben. (Wikipédiából történt a fordítás) R.Moralt vezényli F.Schmidt IV.szimfóniáját: [url https://www.youtube.com/watch?v=uRvTthQ3vmU; Franz Schmidt - Symphony No. 4 (1933) [/url]
93 smaragd 2015-05-25 18:02:58
Most találtam meg a YT-on Franz Schmidt IV. Szimfóniájának régi felvételét. Az 1933-ban komponált művet a zeneszerző az első bemutató alkalmából Oswald Kabasta osztrák karmesternek és zeneszerzőnek ajánlotta, aki a Bécsi Szimfónikus Zenakar élén állt, többek között ez is a video feliratában olvasható. Ezen az 1955-ben készült felvételen Rudolf Moralt vezényel.
Most találtam meg a YT-on Franz Schmidt IV. Szimfóniájának régi felvételét. Az 1933-ban komponált művet a zeneszerző az első bemutató alkalmából Oswald Kabasta osztrák karmesternek és zeneszerzőnek ajánlotta, aki a Bécsi Szimfónikus Zenakar élén állt, többek között ez is a video feliratában olvasható. Ezen az 1955-ben készült felvételen Rudolf Moralt vezényel.
92 Ardelao 2015-05-25 12:58:47
[url] https://www.youtube.com/watch?v=tiz4yHQUhlc; Franz Schmidt: Symphony No. 4 in C major (Mehta, Wiener Philharmoniker [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=tiz4yHQUhlc; Franz Schmidt: Symphony No. 4 in C major (Mehta, Wiener Philharmoniker [/url]
90 Ardelao 2015-05-25 12:51:15 [Válasz erre: 89 smaragd 2015-05-25 12:47:01]
[ url] https://www.youtube.com/watch?v=tiz4yHQUhlc; Franz Schmidt: Symphony No. 4 in C major (Mehta, Wiener Philharmoniker [/url]
[ url] https://www.youtube.com/watch?v=tiz4yHQUhlc; Franz Schmidt: Symphony No. 4 in C major (Mehta, Wiener Philharmoniker [/url]
89 smaragd 2015-05-25 12:47:01
Az ősbemutatót a Magyar Rádió felvette, és a Bartók Rádión 2014. május 26-án sugározta, lsd. Győriványi Ráth György,karmester fórum, 744-es bejegyzés. Ezt a műsort a Bartók Rádió gyakrabban is műsorra tűzhetné, hasonló örömet szerezne a zenebarátoknak az is, ha az MTVA CD-n megjelentetné a teljes programú hangversenyt. (Hibajavítás: 4. "...Ő Bécsbe ment tanulni.")
Az ősbemutatót a Magyar Rádió felvette, és a Bartók Rádión 2014. május 26-án sugározta, lsd. Győriványi Ráth György,karmester fórum, 744-es bejegyzés. Ezt a műsort a Bartók Rádió gyakrabban is műsorra tűzhetné, hasonló örömet szerezne a zenebarátoknak az is, ha az MTVA CD-n megjelentetné a teljes programú hangversenyt. (Hibajavítás: 4. "...Ő Bécsbe ment tanulni.")
88 smaragd 2015-05-25 07:58:09 [Válasz erre: 80 smaragd 2015-05-25 06:02:39]
Franz Schmidt: IV. Szimfóniájának budapesti ősbemutatóját Dr. Győriványi Ráth György vezényelte. Hálás vagyok sorsomnak, hogy ezen a frenetikus sikert aratott előadáson a közönség soraiban tapsolhattam Franz Schmidt művének, a nagyszerű előadóknak, Karmester úrnak, és annak is, hogy ma, Pünkösd ünnepén erre itt emlékezhetek.
Franz Schmidt: IV. Szimfóniájának budapesti ősbemutatóját Dr. Győriványi Ráth György vezényelte. Hálás vagyok sorsomnak, hogy ezen a frenetikus sikert aratott előadáson a közönség soraiban tapsolhattam Franz Schmidt művének, a nagyszerű előadóknak, Karmester úrnak, és annak is, hogy ma, Pünkösd ünnepén erre itt emlékezhetek.
87 smaragd 2015-05-25 07:50:26 [Válasz erre: 86 smaragd 2015-05-25 07:28:29]
8. A Negyedik , amely a magánéleti tragédiák után íródott, így nem véletlenül Schmidt legmélyebb tartalmú szimfóniája, maga nevezte el Requiemnek lánya halálára. A négytételes, de egybe komponált mű 1. tételének főtémája a trombitán szólal meg. "Az utolsó zene, amely elkísér a másvilágra" - ezt a témát dolgozza fel az első tétel, és ez a téma nyitja a 4. tételt kürtön, hogy zárásul mottóként a szóló trombita búcsúztassa. A közrefogott két tétel egy mélyen fájdalmas 2.(Adagio), amelynek első részében Schmidt saját hangszerét a csellót szólaltatja meg szólistaként. A második szakaszban egy gyászinduló hangjai csendülnek fel, majd az induló a csúcspontot elérve visszavezet a nyitó csellótéma immár éteri hangszerelésű visszatéréséhez. A 3. tétel (Allegro vivace)fugato-szerű halálba meneteléséről Csajkovszkij 6. szimfóniájának 3.tétele juthat eszünkbe. Kívánom, hogy legyen Franz Schmidt 4. Szimfóniájának kései budapesti bemutatója, amely születésének 140. és halálának 75. évfordulója is egyben, hazai (újra)felfedezésének kezdete. (Dr. Győriványi Ráth György)
8. A Negyedik , amely a magánéleti tragédiák után íródott, így nem véletlenül Schmidt legmélyebb tartalmú szimfóniája, maga nevezte el Requiemnek lánya halálára. A négytételes, de egybe komponált mű 1. tételének főtémája a trombitán szólal meg. "Az utolsó zene, amely elkísér a másvilágra" - ezt a témát dolgozza fel az első tétel, és ez a téma nyitja a 4. tételt kürtön, hogy zárásul mottóként a szóló trombita búcsúztassa. A közrefogott két tétel egy mélyen fájdalmas 2.(Adagio), amelynek első részében Schmidt saját hangszerét a csellót szólaltatja meg szólistaként. A második szakaszban egy gyászinduló hangjai csendülnek fel, majd az induló a csúcspontot elérve visszavezet a nyitó csellótéma immár éteri hangszerelésű visszatéréséhez. A 3. tétel (Allegro vivace)fugato-szerű halálba meneteléséről Csajkovszkij 6. szimfóniájának 3.tétele juthat eszünkbe. Kívánom, hogy legyen Franz Schmidt 4. Szimfóniájának kései budapesti bemutatója, amely születésének 140. és halálának 75. évfordulója is egyben, hazai (újra)felfedezésének kezdete. (Dr. Győriványi Ráth György)
86 smaragd 2015-05-25 07:28:29 [Válasz erre: 85 smaragd 2015-05-25 07:22:04]
7. A 4. C dúr szimfónia talán Schmidt legátszellemültebb, legérettebb kompoziciója. Ahogy ő jellemezte: "Nem tudom, legjobb művem-e, de biztosan a legőszintébb és a legbensőségesebb." Schmidt amennyire szerencsés volt szakmai karrierjében, olyan sok csapás érte magánéletében. Első felesége elmegyógyintézetbe került, és később áldozatává vàlt a nácik eutanázia-programjának. Lánya belehalt unokája szülésébe.
7. A 4. C dúr szimfónia talán Schmidt legátszellemültebb, legérettebb kompoziciója. Ahogy ő jellemezte: "Nem tudom, legjobb művem-e, de biztosan a legőszintébb és a legbensőségesebb." Schmidt amennyire szerencsés volt szakmai karrierjében, olyan sok csapás érte magánéletében. Első felesége elmegyógyintézetbe került, és később áldozatává vàlt a nácik eutanázia-programjának. Lánya belehalt unokája szülésébe.
85 smaragd 2015-05-25 07:22:04 [Válasz erre: 84 smaragd 2015-05-25 07:11:07]
6. Magyarországon négy szimfóniájából a 2. számút csak kétszer játszotta a Budapesti Filharmónia Társaság ze nekara, először Dohnányi Ernő, majd Kerner István vezényletével, ez azonban még a 20-as illetve a 30-as években volt. Nagy hiányt kell pótolnunk, hogy ezt a nálunk méltatlanul mellőzött zeneszerzőnket megismertessük a hazai közönséggel és muzsikusokkal.
6. Magyarországon négy szimfóniájából a 2. számút csak kétszer játszotta a Budapesti Filharmónia Társaság ze nekara, először Dohnányi Ernő, majd Kerner István vezényletével, ez azonban még a 20-as illetve a 30-as években volt. Nagy hiányt kell pótolnunk, hogy ezt a nálunk méltatlanul mellőzött zeneszerzőnket megismertessük a hazai közönséggel és muzsikusokkal.
84 smaragd 2015-05-25 07:11:07 [Válasz erre: 83 smaragd 2015-05-25 07:01:09]
5. Műveit, köztük a Notre-Dame című operáját a világ legjelentősebb operái játszották, lemezen nem kisebb énekesekkel jelent meg ez a mű, mint Gwyneth Jones és James King. Variációk egy huszárdalra címmel írt magyaros hangvételű művét pedig ma is megtalálhatjuk a felvételek közt Hans Knappertsbusch vezényletével. Művei közül négy szimfóniáját és a Hét pecsét könyve című kantátáját tőlünk nyugatra még ma is gyakran tűzik műsorra. Számos lemezfelvétel is készült műveiből. Szimfóniáit a Chandos cég rögzítette a Chicagoi és a Detroiti Szimfonikus zenekar élén Neeme Järvivel. A Negyediket pedig, amelyet Hans Swarowsky is gyakran vezényelt Fabio Luisi és Zubin Mehta rögzítette.
5. Műveit, köztük a Notre-Dame című operáját a világ legjelentősebb operái játszották, lemezen nem kisebb énekesekkel jelent meg ez a mű, mint Gwyneth Jones és James King. Variációk egy huszárdalra címmel írt magyaros hangvételű művét pedig ma is megtalálhatjuk a felvételek közt Hans Knappertsbusch vezényletével. Művei közül négy szimfóniáját és a Hét pecsét könyve című kantátáját tőlünk nyugatra még ma is gyakran tűzik műsorra. Számos lemezfelvétel is készült műveiből. Szimfóniáit a Chandos cég rögzítette a Chicagoi és a Detroiti Szimfonikus zenekar élén Neeme Järvivel. A Negyediket pedig, amelyet Hans Swarowsky is gyakran vezényelt Fabio Luisi és Zubin Mehta rögzítette.
83 smaragd 2015-05-25 07:01:09 [Válasz erre: 82 smaragd 2015-05-25 06:52:28]
4. Franz Schmidt, aki apai ágon félig, anyai ágon teljesen magyar volt, életében talán ismertebb volt külföldön, mint "pesti iskolatársai". Ő Bécsbe nem tanulni, így többek között Brucknernél is tanulhatott.Mahler igazgatása idején a Bécsi Operaház csellistája volt, Mahler kedvence, aki a cselló szólókat mindig vele játszatta fontosabb előadásain. Közben a bécsi Zeneakadémián tanított zongorát, csellót, zeneszerzést, ellenponttant.
4. Franz Schmidt, aki apai ágon félig, anyai ágon teljesen magyar volt, életében talán ismertebb volt külföldön, mint "pesti iskolatársai". Ő Bécsbe nem tanulni, így többek között Brucknernél is tanulhatott.Mahler igazgatása idején a Bécsi Operaház csellistája volt, Mahler kedvence, aki a cselló szólókat mindig vele játszatta fontosabb előadásain. Közben a bécsi Zeneakadémián tanított zongorát, csellót, zeneszerzést, ellenponttant.
82 smaragd 2015-05-25 06:52:28 [Válasz erre: 81 smaragd 2015-05-25 06:12:54]
3. Az orgonán kívül Dohnányi édesapja volt a közös pont a három pozsonyi gimnazista között, aki bár műkedvelőként, de magas szinten játszott csellón, és még Liszt Ferencnél is kamarázhatott. Franz Schmidt szintén csellista révén került kapcsolatba Dohnányi édesapjával, Bartóknak pedig szinte otthona volt a Dohnányi-ház pozsonyi tartózkodása idején. Dohnányi Ernő volt hármuk közül az első, aki a korábbi szokásoktól eltérően nem Bécsbe,hanem a Liszt Ferenc által frissen alapított budapesti Zeneakadémiára ment tanulni, és Dohnányi rábeszélésére, az ő példáját követve került néhány év múlva Pestre Bartók is. Bár Dohnányi Bartók leírása szerint is több mint meghatározó volt Magyarország zenei életében, "Budapest zenei élete napjainkban egyetlen névben foglalható össze:Dohnányi Ernő", Dohnányit mégis hosszú évtizedekre elfelejtették Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt még szinte ismeretlen volt a hazai és nemzetközi zenei életben, màra már szerencsére -hála a magyar muzsikusok lelkes ténykedésének - ismét elfoglalta a nagyságához illő pozíciót idehaza és külföldön is.
3. Az orgonán kívül Dohnányi édesapja volt a közös pont a három pozsonyi gimnazista között, aki bár műkedvelőként, de magas szinten játszott csellón, és még Liszt Ferencnél is kamarázhatott. Franz Schmidt szintén csellista révén került kapcsolatba Dohnányi édesapjával, Bartóknak pedig szinte otthona volt a Dohnányi-ház pozsonyi tartózkodása idején. Dohnányi Ernő volt hármuk közül az első, aki a korábbi szokásoktól eltérően nem Bécsbe,hanem a Liszt Ferenc által frissen alapított budapesti Zeneakadémiára ment tanulni, és Dohnányi rábeszélésére, az ő példáját követve került néhány év múlva Pestre Bartók is. Bár Dohnányi Bartók leírása szerint is több mint meghatározó volt Magyarország zenei életében, "Budapest zenei élete napjainkban egyetlen névben foglalható össze:Dohnányi Ernő", Dohnányit mégis hosszú évtizedekre elfelejtették Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt még szinte ismeretlen volt a hazai és nemzetközi zenei életben, màra már szerencsére -hála a magyar muzsikusok lelkes ténykedésének - ismét elfoglalta a nagyságához illő pozíciót idehaza és külföldön is.
81 smaragd 2015-05-25 06:12:54 [Válasz erre: 80 smaragd 2015-05-25 06:02:39]
2. Dr. Győriványi Ráth György: Egy elfeledett művész, avagy a magyarországi bemutató 80 év után Jómagam is elzarándokoltam Lübeckbe, hogy láthassam azt az orgonát, amelyen Bruxtehude játszott, és a templomot, amelyet Bach 1705-ben Armstadtból gyalog keresett fel, hogy megismerhesse a híres mestert.Bach hosszabb időt töltött Lübeckben,így a templom falai minden bizonnyal az ő játékának is fültanúi lehettek. Ugyanilyen szakrális hely egy magyar muzsikus számára Pozsony, a Klarissza-kápolna,ahol pozsonyi diákként három olyan magyar muzsikus követte egymást az orgona billentyűinél, mint Franz Schmidt (1874-1939), Dohnányi Ernő (1877-1960), majd Bartók Béla (1881-1945).
2. Dr. Győriványi Ráth György: Egy elfeledett művész, avagy a magyarországi bemutató 80 év után Jómagam is elzarándokoltam Lübeckbe, hogy láthassam azt az orgonát, amelyen Bruxtehude játszott, és a templomot, amelyet Bach 1705-ben Armstadtból gyalog keresett fel, hogy megismerhesse a híres mestert.Bach hosszabb időt töltött Lübeckben,így a templom falai minden bizonnyal az ő játékának is fültanúi lehettek. Ugyanilyen szakrális hely egy magyar muzsikus számára Pozsony, a Klarissza-kápolna,ahol pozsonyi diákként három olyan magyar muzsikus követte egymást az orgona billentyűinél, mint Franz Schmidt (1874-1939), Dohnányi Ernő (1877-1960), majd Bartók Béla (1881-1945).
80 smaragd 2015-05-25 06:02:39 [Válasz erre: 78 Ardelao 2015-05-25 01:00:11]
A IV. Szimfónia budapesti ősbemutatóján a közönség esztétikus és tartalmas, egyszerű és szép kivitelű tájékoztató lapot kapott kézhez, amelynek tartalmát több részletben fogom ide átírni. 1. BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG - AZ OPERA ZENEKARA 161. évad Hangversenyek az Operában 2014. február 17., hétfő 19:30 FRANZ SCHMIDT: IV. Szimfónia 1. Allegro molto moderato, 2.Adagio,3.Molto vivace, 4.Allegro molto moderato
A IV. Szimfónia budapesti ősbemutatóján a közönség esztétikus és tartalmas, egyszerű és szép kivitelű tájékoztató lapot kapott kézhez, amelynek tartalmát több részletben fogom ide átírni. 1. BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG - AZ OPERA ZENEKARA 161. évad Hangversenyek az Operában 2014. február 17., hétfő 19:30 FRANZ SCHMIDT: IV. Szimfónia 1. Allegro molto moderato, 2.Adagio,3.Molto vivace, 4.Allegro molto moderato
79 smaragd 2015-05-25 05:08:14
78 Ardelao 2015-05-25 01:00:11
Érdekesség: Budapesti Filharmónikusok műsorán : -Újdonság volt a színpadon Franz Schmidt négytételes IV. szimfóniája. A szerzőt a magyar hangverseny-színpad számára Győriványi Ráth György fedezte fel újra. Az 1931-i Zenei lexikon (szerk: Szabolcsi Bence és Tóth Aladár) Schmidt Ferencnek említi, de erről a művéről még nem tud, nyilván később keletkezett. Schmidt (1874–1939) Pozsonyban született, félig magyar családban, beszélt magyarul. Gimnazista éveiben együtt járt Dohnányi Ernővel és Bartók Bélával a pozsonyi Klarissza-kápolnába kedvtelésből orgonálni. Dohnányi édesapja csellón játszott, és a házába bejáratos volt a három diák. Schmidt azután a bécsi zeneakadémiára járt Bruckner tanítványaként. Életében ismertebb volt, mint a pesti Zeneakadémián végzett barátai. Mahler igazgatása alatt a bécsi Staatsoper csellósa lett, és remekül zongorázott is. A bécsi zeneakadémián egyszerre tanított zongorát, csellót és zeneszerzést. Notre Dame című operáját Európa-szerte játszották. Variációk egy huszárdalra címmel magyaros művet is komponált. Alkotásaiból számos lemezfelvétel készült olyan karmesterekkel, mint Hans Knappertsbusch, Hans Swarowsky, Fabio Luisi, Neeme Järvi, Zubin Mehta. Magyarországon az 1920–30-as években játszották a Filharmonikusok az egyik szimfóniáját – Dohnányi, illetve Kerner vezényletével. Azután tökéletesen elfeledték. Elég furcsa, hogy zenészként Ókovács Szilveszter főigazgató és Bogányi Gergely sem hallotta még soha a nevét.
Érdekesség: Budapesti Filharmónikusok műsorán : -Újdonság volt a színpadon Franz Schmidt négytételes IV. szimfóniája. A szerzőt a magyar hangverseny-színpad számára Győriványi Ráth György fedezte fel újra. Az 1931-i Zenei lexikon (szerk: Szabolcsi Bence és Tóth Aladár) Schmidt Ferencnek említi, de erről a művéről még nem tud, nyilván később keletkezett. Schmidt (1874–1939) Pozsonyban született, félig magyar családban, beszélt magyarul. Gimnazista éveiben együtt járt Dohnányi Ernővel és Bartók Bélával a pozsonyi Klarissza-kápolnába kedvtelésből orgonálni. Dohnányi édesapja csellón játszott, és a házába bejáratos volt a három diák. Schmidt azután a bécsi zeneakadémiára járt Bruckner tanítványaként. Életében ismertebb volt, mint a pesti Zeneakadémián végzett barátai. Mahler igazgatása alatt a bécsi Staatsoper csellósa lett, és remekül zongorázott is. A bécsi zeneakadémián egyszerre tanított zongorát, csellót és zeneszerzést. Notre Dame című operáját Európa-szerte játszották. Variációk egy huszárdalra címmel magyaros művet is komponált. Alkotásaiból számos lemezfelvétel készült olyan karmesterekkel, mint Hans Knappertsbusch, Hans Swarowsky, Fabio Luisi, Neeme Järvi, Zubin Mehta. Magyarországon az 1920–30-as években játszották a Filharmonikusok az egyik szimfóniáját – Dohnányi, illetve Kerner vezényletével. Azután tökéletesen elfeledték. Elég furcsa, hogy zenészként Ókovács Szilveszter főigazgató és Bogányi Gergely sem hallotta még soha a nevét.
77 Ardelao 2015-05-23 21:17:25
Ezek a felsorolt művek a CD lemezfelvételek jegyzékét tartalmazza. Megtalálható: [url] http://www.arkivmusic.com/classical/Name/Franz-Schmidt/Composer/10823-1#drilldown_recordings; Arkiv Music Katalog [/url]
Ezek a felsorolt művek a CD lemezfelvételek jegyzékét tartalmazza. Megtalálható: [url] http://www.arkivmusic.com/classical/Name/Franz-Schmidt/Composer/10823-1#drilldown_recordings; Arkiv Music Katalog [/url]
76 Ardelao 2015-05-23 21:04:24
There are 76 Franz Schmidt recordings available. Select a specific Work or Popular Work below See all 76 recordings Works Chaconne for orchestra in C sharp minor (1) Chaconne for Orchestra in D sharp minor (1) Chaconne for Organ in C sharp minor (3) Chorale Prelude on Haydn's "Gott Erhalte" for organ (2) Concertante Variationen, on a Theme by Beethoven, for piano, left-hand & orchestra (1) Concerto for Piano left hand in E flat major (3) Das Buch mit sieben Siegeln (5) Der Heiland ist Erstanden (2) Fuga Solemnis (1) Fugue for Organ in F major (2) Kleine Phantasiestücke (3) nach ungarischen Nationalmelodien (2) Little Chorale Preludes (4) (1) Little Preludes and Fugues (4) for Organ (2) Notre Dame (1) Notre Dame: Act 1 Intermezzo (25) Nun danket alle Gott, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 4) (1) O Ewigkeit, du Donnerwort, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 1) (1) O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 3) (1) Prelude and Fugue for Organ in A major (1) Prelude and Fugue for Organ in C major (2) Prelude and Fugue for organ in D major (1) Prelude and Fugue for Organ in E flat major (3) Quartet for Strings in A major (1) Quartet for Strings in G major (1) Quintet for 2 violins, viola, cello & piano, left-hand in D major (1) Quintet for Clarinet, Violin, Viola, Cello and Piano in A major (1) Quintet for Clarinet, Violin, Viola, Cello and Piano in B flat major (2) Quintet for Piano left hand and Strings in G major (5) Romance for Piano in A major (1) Symphony no 1 in E major (4) Symphony no 2 in E flat major (5) Symphony no 3 in A major (4) Symphony no 4 in C major (11) Toccata and Fugue for Organ in A flat major (2) Toccata for Organ in C major (4) Toccata for Piano left hand in D minor (1) Toccata, Fantasia and Fugue in D major (1) Variations and Fugue for organ ("Fredigundis") (1) Variations and Fugue on an Original Theme (1) Variations for Orchestra on a Hussar's Song (4) Variations for Piano left hand and Orchestra on a theme of Beethoven (4) Was mein Gott will, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 2) (1) See Complete List of Works
There are 76 Franz Schmidt recordings available. Select a specific Work or Popular Work below See all 76 recordings Works Chaconne for orchestra in C sharp minor (1) Chaconne for Orchestra in D sharp minor (1) Chaconne for Organ in C sharp minor (3) Chorale Prelude on Haydn's "Gott Erhalte" for organ (2) Concertante Variationen, on a Theme by Beethoven, for piano, left-hand & orchestra (1) Concerto for Piano left hand in E flat major (3) Das Buch mit sieben Siegeln (5) Der Heiland ist Erstanden (2) Fuga Solemnis (1) Fugue for Organ in F major (2) Kleine Phantasiestücke (3) nach ungarischen Nationalmelodien (2) Little Chorale Preludes (4) (1) Little Preludes and Fugues (4) for Organ (2) Notre Dame (1) Notre Dame: Act 1 Intermezzo (25) Nun danket alle Gott, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 4) (1) O Ewigkeit, du Donnerwort, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 1) (1) O, wie selig seid ihr doch, ihr Frommen, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 3) (1) Prelude and Fugue for Organ in A major (1) Prelude and Fugue for Organ in C major (2) Prelude and Fugue for organ in D major (1) Prelude and Fugue for Organ in E flat major (3) Quartet for Strings in A major (1) Quartet for Strings in G major (1) Quintet for 2 violins, viola, cello & piano, left-hand in D major (1) Quintet for Clarinet, Violin, Viola, Cello and Piano in A major (1) Quintet for Clarinet, Violin, Viola, Cello and Piano in B flat major (2) Quintet for Piano left hand and Strings in G major (5) Romance for Piano in A major (1) Symphony no 1 in E major (4) Symphony no 2 in E flat major (5) Symphony no 3 in A major (4) Symphony no 4 in C major (11) Toccata and Fugue for Organ in A flat major (2) Toccata for Organ in C major (4) Toccata for Piano left hand in D minor (1) Toccata, Fantasia and Fugue in D major (1) Variations and Fugue for organ ("Fredigundis") (1) Variations and Fugue on an Original Theme (1) Variations for Orchestra on a Hussar's Song (4) Variations for Piano left hand and Orchestra on a theme of Beethoven (4) Was mein Gott will, chorale prelude for organ (Little Choral Preludes No. 2) (1) See Complete List of Works
75 Ardelao 2015-05-23 20:55:11
75. [url] https://www.youtube.com/watch?v=KIvmZD_2B2I; Franz Schmidt "Piano quintet in G Major [/url]
75. [url] https://www.youtube.com/watch?v=KIvmZD_2B2I; Franz Schmidt "Piano quintet in G Major [/url]
74 Ardelao 2015-05-23 20:43:49
[url] https://www.youtube.com/watch?v=63BMUoMN2V8; Franz Schmidt: Präludium und Fugue D-Dur [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=63BMUoMN2V8; Franz Schmidt: Präludium und Fugue D-Dur [/url]
73 Ardelao 2015-05-23 10:32:05 [Válasz erre: 72 smaragd 2015-05-23 08:56:27]
A "Fuga Solemnis" nagyon tetszett! Kiváló zenedarab!
A "Fuga Solemnis" nagyon tetszett! Kiváló zenedarab!
72 smaragd 2015-05-23 08:56:27 [Válasz erre: 71 Ardelao 2015-05-22 18:55:08]
:-) majd meglátjuk, ki ér oda előbb, és mivel lep meg minket, zenebarátokat. Nekem mind a két Franz Schmidt-mű nagyon tetszett (69,70). Az utóbbiban én inkább az őszi napnyugta melankóliáját éreztem. Érdekes, hogy ezekre a videókra teljes képanyagot is tettek, ami szintén a zene által kiváltott hallgatói benyomást tükrözi, egyéni. Az eddig itt - általad közzétett - Franz Schmidt-művek meghallgatása után most már körvonalazódik bennem a nagy zeneszerző hangi világa, tehetsége. Visszaemlékezve eddigi egyetlen, hangversenyen hallott Franz Schmidt zenei élményemre, a budapesti Operaházban 2014-ben előadott IV. Szimfóniára, úgy találom, hogy az sok tekintetben átöleli művészete sajátos elemeit. Érdekes lesz majd az a műlista is, ahol a darabok keletkezési ideje is fel van tűntetve. Ez lehetne a 75. bejegyzés.
:-) majd meglátjuk, ki ér oda előbb, és mivel lep meg minket, zenebarátokat. Nekem mind a két Franz Schmidt-mű nagyon tetszett (69,70). Az utóbbiban én inkább az őszi napnyugta melankóliáját éreztem. Érdekes, hogy ezekre a videókra teljes képanyagot is tettek, ami szintén a zene által kiváltott hallgatói benyomást tükrözi, egyéni. Az eddig itt - általad közzétett - Franz Schmidt-művek meghallgatása után most már körvonalazódik bennem a nagy zeneszerző hangi világa, tehetsége. Visszaemlékezve eddigi egyetlen, hangversenyen hallott Franz Schmidt zenei élményemre, a budapesti Operaházban 2014-ben előadott IV. Szimfóniára, úgy találom, hogy az sok tekintetben átöleli művészete sajátos elemeit. Érdekes lesz majd az a műlista is, ahol a darabok keletkezési ideje is fel van tűntetve. Ez lehetne a 75. bejegyzés.
71 Ardelao 2015-05-22 18:55:08
De a 75-ik téged fog illetni. Készülj rá! Valami nagy hord-erejű, világrengető dolog kell!
De a 75-ik téged fog illetni. Készülj rá! Valami nagy hord-erejű, világrengető dolog kell!
