Egyéb
Villa-Lobos, Piazzolla és Satie művei adják az anyag gerincét, a címből tehát három város már meg is van magyarázva. A muzsikusok azonban nem álltak meg itt, s a zenei-kultúrtörténeti utazást újabb állomásokkal bővítették, földrajzi és művészi értelemben egyaránt.
Egyéb
Johann Kusser (a "Pozsonyi Orfeusz") két szerenatáját, Gennaro Manna nagyheti responzóriumait, William Shield vonóstrióit valamint Alfredo Piatti dalait ismerhetjük meg a négy új kiadványról.
Egyéb
Az EMI szükségét érzi, hogy évente válogatásalbumot jelentessen meg a legnagyobbjaival – a múlt sztárjai és a jövő reménységei között a ma legjobbjai. De persze a névsorból az is kiderül, hogy a kiadó kicsit szélesen értelmezi a klasszikusokat.
Egyéb
Az EMI most megjelent dupla lemeze egyfajta keresztmetszetet kíván adni Britten életművéből. A két lemezt végighallgatva messze nem teljes, de állítható: hiteles képet alkothatunk a komponistáról.
Egyéb
Olybá tűnik, hogy az album valahol félúton lavíroz az olcsó „klasszikusok mindenkinek” típusú kiadványok és az igényesebb komolyzenei lemezek között. Jó lenne ismerni a szelektálás szempontjait a korongra került művek tekintetében.
Egyéb
Az elhangzó darabok zene és szöveg újszerű kapcsolatából születtek, ahol nem egyszerűen a két művészeti ág intellektuális kötődéséről, hanem egy közös létforma világra hozásáról van szó. A lemez anyaga válogatás Petőcz András és Sáry László közös alkotásaiból.
Egyéb
A Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok kiválóan szólnak Rohmann Imre dirigálásával. A hangzás egységes, a zenekar nagyon érzékenyen reagál a szólisták impulzusaira, pontosan követnek minden apró mozdulatot.
Egyéb
A lemez a komponista népzenei ihletésű, zenekari művei egy részét tartalmazza. Azért csak egy részét, mert Farkas Ferenc igen termékeny szerző volt, s ráadásul a népzene, mint téma, gyakran megérintette.
Egyéb
A Hungaroton két új lemezéről a Webertől tanuló, Wagnerrel is dolgozó Carl Gottlieb Reissiger zongorás trióit és Christophe Lemenu de Saint-Philbert vokális munkáit ismerhetjük meg.
Egyéb
Talán pontosan ez az a stílus, ami a legjobb esélyekkel csábíthat el a könnyűzenéhez szokott, de igényes embereket. Első és felületes pillantásra nem is olyan nagy a különbség, de aki másodszor és alaposabban is odafigyel, komoly és gazdag tartalmat talál.
