Operabemutatók
KERO® legfőbb színpadi törekvése az lehetett, hogy ne üljön le az előadás, ezért meglehetősen nagy statisztériával ebből a kellemes, pergős kamaradarabból sokszereplős, izzadságos nagyoperát „alkotott”. Egy-egy groteszk jelenet önmagában még hatásos volt, mint például a városi tűzoltók felvonulása, de semmi, de semmi köze nem volt a történethez és a darabhoz.
Operabemutatók
Az Erkel Színház közönsége minden este kitörő lelkesedéssel fogadta magát a tényt, a műtől és annak zenei értékeitől, zenetörténeti helyétől és jelentőségétől függetlenül, hogy végre egy olyan operaelőadást láthat, amely úgy néz ki…, mint egy operaelőadás.
Operabemutatók
A hugenottákkal nem volt ellentétes ez a megközelítés, mert a minimáldíszlet a mutatós jelmezek segítségével igenis elvezette a nézőt a mű mélyebb rétegeibe. A rendezői munkából viszont egyértelműen hiányoltam az olyanfajta színészvezetést, ami a hősök (lelki) milyenségét hivatott volna felmutatni. Azt gyanítom, hogy mindenki hozta otthonról, amit gondolt a saját figurájáról.
Operabemutatók
Csalódik az, aki igazi szimbólumokat keres Vidnyánszky rendezésében. A nyitány alatt bejön Bánk a földszint közepén, nagyon űzött, nagyon komor és nagyon elgondolkodó. Látjuk is, amint a súlyos terhek miként nyomják a vállát. Nagy nehezen föltámolyog a színpadra, ahol útjelző táblák mutatják az irányt, össze-vissza, egy kőrakás tövéből kiemel egy koponyát, s míg tartja, messze elnéz Gácsország felé.
Operabemutatók
Az Erkel Színházban viszont ezúttal nem a Palló Imre „alakjára és hangjára készült” változat hangzott el, hiába szerepel ez a produkció adatlapján. Ez a kijelentés annyira meghökkentőnek tűnik, hogy meg kell ismételjük: bár ezt olvashatjuk a színház honlapján, az előadás messze nem ugyanaz a mű, mint amiben Pallóék szerepeltek.
