„Hol azok a kánok? A hárem?”* – A bahcsiszeráji szökőkút felújítása az Erkel Színházban

A bahcsiszeráji szökőkút nem volt folyamatosan műsoron (ez a műfaj legnagyobb remekműveire sem jellemző), de időként felújították, és valljuk be, már-már meglepetésre az Operaház, illetve a Magyar Nemzeti Balett most is a feltámasztása mellett döntött. Nagyon helyesen, eléggé nem dicsérhetően!

„Un dolce ristoro” – Egy majd’ 40 éves Così fan tutte az Erkel Színházban, felfrissítve

Értékelem, hogy Szinetár Miklós, bár szakít az Operaház Mozart-operákban megszokott előadási hagyományával (a nemesi környezet pompája és fennkölt előkelősége, amelyben annál bizarrabb és pikánsabb az emberi esendőségek leleplezése), de nem jut még el a darabok miliőjét kispolgári környezetbe leszállító vonalhoz.

A lápvidék diszkrét bája – A rajnai sellők az Erkel Színházban

Úgy értékelem, hogy A rajnai sellők sem a nemzetközi operaélet utóbbi másfél évszázadában, sem a budapesti bemutatóhoz nem kapott a zeneszerző nagyságához méltó megsegítést, szakértő dramaturgiai átdolgozást, amit viszont a vitathatatlanul remekmű Hoffmann meséi megkapott.

Kortalan, pörgős, vidám csapatmunka – A Kékszakáll az Operettben

Offenbach Kékszakállja hatásos mű, szinte bármelyik kort és helyszínt kiválaszthatjuk előadásához, mert a poénok örökzöldek és minden környezetben hatalmasat ütnek. A Budapesti Operettszínház előadása pörgős, érezhetően vidám csapatmunka olyan végeredménye, ami igazán méltó a darabhoz.

A Norma diadalmenete Debrecenben

Teljes egészében egyetértek –zéta- írásával, ezért az eddigi offok és pótcselekvések, mert csak ismételni tudtam volna...