Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Rátóti Zoltán (a SZFE rektora -ED) az új (sic!) SZFE-ről: Nyitott, befogadó, mindenki számára esélyt adó intézmény
"A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek komoly múltja van. Van jelene is, hiszen kiválóan működik: akkreditált, rendezett, jogszerű, szabályos és transzparens. De van jövője is: folyamatosan épülnek például az intézmény nemzetközi kapcsolatai és az SZFE kiváló kapcsolatokat ápol a hazai és nemzetközi filmiparral is – egyebek mellett ezért is nem mindennapi karrier lehetősége várja az SZFE hallgatóit." - mondta Rátóti Zoltán, azt SZFE rektora az ünnepélyes tanévnyitón." Teljes cikk origo.hu-n ide kattintva.
Alapban helytelen! Minden magára valamit adó és édes anyanyelvünk alakulását szívén viselő tanár következetesen gyomlálja a nebulók fejéből ezeket a fordulatokat!
Tamás befogadta az öthetes stb...
Nem lenne világosabb így?
Igen, iskolai fogalmazások kedvelt formulája, az apja hároméves korában meghalt. Az a probléma, hogy igazából nem helytelen a használat, hiszen úgy is lehet érteni, ahogyan az író gondolta, csak nem teljesen egyértelmű, és félreértésekre adhat okot. Célszerűbb elkerülni a szófordulatot, de önmagában még nem helytelen.
"Világgá ment az ifj. Vidnyánszky Attila–Vecsei H. Miklós alkotópáros": apukát nem vitték magukkal?
Újságírói szösszenet:
"Tamás öthetes korában fogadta be az elárvult kisrókát."
Öthetes koromban én nem voltam ilyen karitatív:)
Az összművészet még teljesebb lenne, ha Rost Andrea debreceni hangversenyét a virágkarnevál napjára időzítik és mint Nedda a Bajazzókban (ami szerepe is volt), az egyik feldíszített kocsin énekelve tündökölt volna a karnevál útvonalán.
Már kezd megvalósulni Demeter Szilárd elképzelése az egyes művészeti ágakban szereplő személyek, szervezetek összevonásáról, egybeolvadásáról, itt például a Debreceni Virágkarnevál alkalmából:
https://szinhaz.online/az-szfe-es-a-nemzeti-szinhaz-is-viragkocsival-csatlakozik-a-viragkarnevalhoz/
Az idézett cikkben teljesen keveredik a Nemzeti Színház és az SZFE, az sem derül ki, hogy a Nemzeti Színház virágkocsijába rejtik-e az SZFE fiatalok a jövőnek szóló üzeneteiket.
...meg a köröm szakad be
Erről van szó. Az állítólagos újságírók műveletlenségük/igénytelenségük/tudatlanságuk miatt írnak így.
Idézet egy másik oldalról: "A kutatók szerint mindennapi életünk általában kiszámíthatóan telik, azonban sokszor megtörténik a váratlan: kihagy alvás közben a szívverésünk, hó esik áprilisban vagy beszakad a tőzsde, összeomlik a pénzpiac." Itt majd jobban fog másoknak is tetszeni, nemde? Meg itt is. Csak a "megfelelő" helyről kell idézni ;-)
Szerintem meg éppen kreatív és találó - de ízlések és pofonok. Pár cikk a portfolióról (azért onnan, mert online gazdasági magazinok közül Magyarországon az az irányadó), ahol használják, de lehetne még rengeteget, más gazdasági portálokról. A jelenségre én nem tudok pontosabb szót (beesett, visszaesett, bezuhant, stb., de a beszakad kifejezőbb).
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220513/beszakadt-a-twitter-elon-musk-nyugtatja-a-befektetoket-544759
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220221/fekete-hetfo-a-magyar-tozsden-beszakadt-a-piac-527939
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220802/brutalis-emelkedes-a-mutragyapiacon-beszakadt-az-ertekesites-559245
https://www.portfolio.hu/befektetes/20220613/eladasi-hullam-a-kriptopiacon-beszakadt-a-microstrategy-arfolyama-550285
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220622/fontos-bejelentesre-keszulhet-joe-biden-beszakadt-az-olajar-552079
Én nem beszakadok, hanem megszakadok - a röhögéstől.
Sok mindent "szoktak csinálni" - pl. lopni, ittasan vezetni, verekedni, és még furcsább dolgokat is - ami nem erkölcsös, nem dícséretes, nem követendő, stb. Ezen az alapon maholnap ezek is elfogadottak lesznek? A grafikon beszakadására is lehetne megfelelőbb kifejezést használni! Ez nyilván egy idegenből átvett szakzsargon gondolkodás nélküli tükörfordítása.
Az még csak rendben van, hogy a héthöznapi szóhasználatban elfogadhatóak ezek a szavak, de kérem szépen, ne ez legyen az irányadó a sajtóban is.
2552
Szokták így használni. Mint például beszakadt xy részvény árfolyama, beszakadt az új lakásépítések száma, stb. Nincs a beszakadt szó használatával itt semmi gond. Különben meg a nyelv nem romlik, hanem változik, alkalmazkodik. (Az, hogy a "beszakad" jelentése így változott, a grafikonokból ered: ha azon ábrázolja valaki a csökkenést, ott látható a meredek esés, amit szakadásnak is lehet nevezni)
Megint a nyelvrontás: A födém szakadt be, nem a felvett hallgatók száma. L. még berendel, bevéd. Tudatlan barmok!!!
Az elmúlt hetekben új szakaszához érkezett a Szinház és Filmművészeti Egyetem. Kinevezték Dr.Herczeg Tamást a SZFE Színházművészeti Intézet vezetőjének.
Ebből az alkalomból nyilatkozott az alábbi honlapon:
https://szfe.hu/hirek/herczeg-tamas-minden-kezdet-egyben-a-lehetosegek-tara/
A nyilatkozatából 2 mondatot szeretnék idézni és ezen a fórumon minden érdeklődő számára elérhetővé tenni:
„Meglátásom szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem vonatkozásában a struktúraváltás mellett fontos, hogy a színházi életünkben a tartalmi, esztétikai változások is szerepet kapjanak. Mindezek tudatában készülök az elkövetkezendő időszakra, azzal a felelőséggel, hogy a formai változások bonyolítása mellett a művészoktatás egyik legfontosabb feladata a tartalmi, esztétikai értékek képviselete.”
Most már minden világos a színházművészet vonatkozásában.
Köszönöm az interjú belinkelését. Szerintem nagyon érdekes, egy-két esetben „tiszta vizet önt a pohárba”. Feltételezem a HVG újságírói nem olvasták, ami azért hiba volt. Ha olvasták volna, akkor nem írtak volna olyan mondatot, hogy „a Vidnyánszky Attila irányítása alá került Színház- és Filmművészeti Egyetem”.
Szarka Gábor kancellár úr szavaiból kiderül, hogy az egyetemet Rátóti Zoltán rektor irányítja, lényegében az ő megválasztása fejezte be az egész átalakítási folyamatot.
Ezt tükrözi, hogy az interjúban Vidnyánszky neve csak egyszer fordul elő, míg Rátóti Zoltán neve kétszer is elhangzik a 6 (!!!) portréfényképpel illusztrált kancellár úrtól, aki természetesen művészeti kérdésekbe nem szól bele, mint ahogy azt több alkalommal el is mondja.
Az természetesen nem művészeti kérdésekbe beleszólás, hogy a lényegében pénzügyi-adminisztratív funkciót ellátó kancellár mondja– idézem: „lehetőséget adunk azoknak a tehetségeknek is, akik eddig kevésbé tudtak kibontakozni ezen a pályán, mert mindenféle módon éreztették velük, hogy más az értékrendjük” Nem tisztázta a riporter, hogy ezekkel a „tehetségek”-kel valakik már a felvételi előtt vagy az új első évfolyamban „éreztették velük, hogy más az értékrendjük, és ezért kevésbé tudtak kibontakozni.”
Ugyanez origo.hu egy korábbi olvasatában kész sikertörténet: "Elvesztette a budapesti álelit a kiváltságait." ld. pl. itt..
Mai cikk a 2022-2023-as tanévre felvett felsőoktatási hallgatókról:
A cikk egyik – nem szövegkörnyezetből kiragadott – bekezdés része a következő:
„sok intézmény jelentős veszteséget könyvelhet el e téren. A Vidnyánszky Attila irányítása alá került Színház- és Filmművészeti Egyetem például tavaly 130 hallgatóval indult neki a tanévnek, idén csupán 84-gyel fog. Azaz több, mint harmadával szakadt be a felvettek aránya.”
Legalábbis elgondolkodtató…
"Szinetár Miklós: Miért kellett mindent összetörni?
Szinetár szerint, - aki 51 évig tanított a Színművészetin, - az egyetemet renoválás helyett „felgyújtották”, megspékelve baromságokkal. Az egyik ilyen rossz döntés, hogy megszüntették az Ódry Színpadot, amit szintén fel kellett volna újítani." Teljes interjú Pepita Magazinban itt.
Mindjárt megszakad a szívem. A fivére meg hallgat a kies Umbriában?
"Péterfy Bori: Ami most ránk vár, az már szinte a teljes kivégzés lehet
A másképp gondolkodás nem tűnik célravezetőnek, ha a színházak állami támogatásáról van szó – mondta a HVG-nek adott interjúban Péterfy Bori. Szerinte a helyzet azért is tragikus, mert nem lehet minden terhet a nézőkre tenni.
Ma művésznek lenni Magyarországon mentálisan szinte túlélhetetlen – mondta Péterfy Bori a HVG-ben megjelent interjújában. A színész-énekes többek között arról beszélt, hogy ő nem politizál, hanem alapvető emberi értékek mentén él és gondolkodik, és ha ez valakinek politizálás, azzal nem tud mit kezdeni.
Aki emiatt elfordul tőlünk, mint alkotóktól, az nem rólunk árulkodik.
Péterfy Bori szerint hosszú ideje zajló folyamat az, ami a színházakkal történik. Példaként említi Mundruczó Kornélt, aki hiába ért el nemzetközileg nagy sikereket, „mégis, ahelyett, hogy öröm és boldogság lenne a hazájának, hogy van társulata (a Proton Színház – a szerk.) egy világhírű rendezőnek, a színháza egy fillér támogatást sem kap.”
Péterfy szerint nem lehet minden terhet a nézőkre tenni, ugyanakkor hiába futnak telt házas előadásokkal ezek a színházak, így sem jönnek ki anyagilag, és nem tudnak már hova emelni jegyárat.
„A háború és az infláció miatt azért is szorongok, mert ami most ránk vár, az már szinte a teljes kivégzés lehet” – mondta." (Teljes interjú: HVG)
"Walter Rózsi modernista villája a Bajza utcában"
„Most először múzeumként született újjá egy pazar modern villa Budapesten”
VÁLASZ online.hu - Zsuppán András -·2022.06.09
„Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.”
Némi habozás után úgy döntöttem, nem a musical-topikba, hanem ebbe írom be véleményemet a vígszínházi Kabaré-előadásról, amivel azt a sajnálatos benyomásomat is szeretném hangsúlyozni, miszerint inkább egy betétdalokkal, táncbetétekkel bővített színházi előadást láttam, semmint azt, amire régebbi előadásokról és főleg a fim kapcsán emlékeztem: hogy a Kabaré egy musical, valamennyi prózai összekötő szöveggel. Színpadon először ezt a Kabarét láttam és halvány emlékeim szerint az Operettszínházban tényleg musicalt játszottak. Úgy tűnt, mintha az egészet a közönség és egyik-másik szereplő kedvéért turbózták föl -le?- hozzáírt prózai szövegekkel, viccekkel, szójátékokkal, de a turbózás inkább felhígított. A darabról nem írnék, úgyis mindenki ismeri vagy legalábbis azt hiszi, hogy ismeri, pedig pl. már a Broadway-n bemutatott musical és a belőle készült film is eltér egymástól. (Az ősbemutatón Frau Schneidert Kurt Weill felesége, az első Kocsma Jenny, Lotte Lenya játszotta.)
Úgy tűnik, a Vígszínház és a rendező, Béres Attila tökéletesen egymásra talált ebben a produkcióban, már amennyiben a biztonsági játék, kiszámítható rutin, bármilyen formabontó kísérlet hiánya felől vizsgálódunk. Unalomig ismert fogások: felvonás közben kigyúló nézőtéri fények, nézők közül felemelkedő, éneklő kisfiú, nézőtéren át-, ki-be járkáló színészek és hasonló attrakciók közepette köszönt be, mantrázza a Konferanszié unos-untalan: "Willkommen, bienvenue, welcome". Pár áthallásos napi aktuális sem hiányzott.. A Víg és mindenkori igazgatóinak örök -talán igaz, talán hamis- ütőkártyája, miszerint nem lehet kockáztatni egy olyan színházban, ahol "minden este le kell ültetni ezer embert"; nos ezt a vezérlő csillagot követték ezúttal is az alkotók. Nem érheti kifogás a forgó díszletet (Czigler Balázs) és a jelmezeket (Tihanyi Ildi) sem, a táncok (Barta Dóra) azonban igencsak közepesek és valahogy keveselltem őket, nem csupán minőségben, hanem "kilóra" is, bár lehet, hogy ebben a minőségben ennyi is elég volt. A rengeteg próza okán csaknem statisztáló zenekart Mester Dávid irányította.
A rendezés láthatóan a Konferansziét helyezte az előadás fókuszába, ami egy, ahhoz megfelelő adottságokkal rendelkező művész esetén is véleményes: Seress Zoltán jó színész (és egykor jó szinidirektor volt), de sem személyisége, sem életkora, sem énekhangja, pontosabban utóbbinak a hiánya nem predesztinálja a szerepre, különösen ennyire a középpontba állítva. Etikátlan volna nevesítenem olyan, már szintén nem annyira fiatal kollégáját, aki bizony elvitte volna a hátán a darabot és ellopta volna a show-t a Sallyt alakító Dobó Enikőtől, aki számomra felfedezés. Hangban-játékban egyaránt meggyőző, sokszor emlékeztetett Liza Minnellire, (szerintem) anélkül, hogy konkrétan a nagy elődöt akarta volna utánozni. Betöltötte a színpadot, sőt a híres zárószámot ("What good is sitting alone in your room") a nézőtérre benyúló kifutón adta elő, emlékezetesen.Szívesen meghallgatnám, megnézném más zenés műben, minél messzebb a Szent István körúttól. A fiatal Brasch Bence érdektelen, külsőre öregecskedő-korpulens Cliff. Tutira bebiztosítandó a (törzs)közönségsikert, a rendezés úgyszólván párhuzamos főszereplővé emelte Fräulein Schneidert és Herr Schultzot, azaz Igó Évát és Kern Andrást. Még jól emlékszem a Csókos asszony egykori fergeteges sikerére ugyanitt, benne egyebek közt Igó Éva (és Méhes László) nagy "kiugrására" és Kern András kabinetalakítására. Igó most sem okozott csalódást, énekben és játékban is hiteles volt, Kern, a végtelenített (játszd-újra-) Sam/Woody Allen a számtalanszor látott manírokkal és/de énekhang nélkül hozta az "örök zsidó" zöldségkereskedő figuráját. A közönség pedig -kétli valaki?- tapsolt önfeledten.
A Kabaré akkor is, így is, örökké él, ahogyan zeneszerzője, a még mindig csak 95 éves John Kander és egykori filmes sztárjai, Minnelli, Joel Grey és Michael York is...
Kander-Ebb-Masteroff: Kabaré - Vígszínház, 2022. május 28.
"Mindennél fontosabb, hogy józanok maradjunk - Vidnyánszky Attila a Mandinernek
Nem lehet egy kultúrát egészében és visszamenőleg büntetni és eltörölni, ez rossz emlékeket idéz — mondja Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója ugyanakkor nem vitatja Bán Teodóra döntését, korábban ő maga is lemondta az oroszok szereplését a MITEM nemzetközi színházi fesztiválon, provokációtól tartva.
M: ...ön a koncert megtartása mellett döntött volna Bán Teodóra helyében? V.A.: Ebben a konkrét helyzetben én is hasonlóan tettem volna, mint ő, csakhogy én nem a konkrét helyzetre reagáltam, hanem az egész világon elharapódzó folyamattal kapcsolatban; az orosz kultúra eltörlésének szándékával szemben fejeztem ki nemtetszésemet. És ezt tenném bármely más kultúra eltörlésének szándéka kapcsán is." ... M: "A művészet soha nem állt és nem áll a politikán kívül – olvasható a (nagyköveti - ED) nyílt levélben. Ezt hogy kommentálná? V.A.: Ez így van. De mi a művészet felelőssége? Nem tudom, hová vezet az, ha egy kultúrát, egy ország minden polgárát kollektív módon kiközösítünk." Teljes interjú Mandineren itt.
Saját (ED) megjegyzésem: az a máshol,másoknál is megjelenő narratíva, miszerint (konkrétan) az orosz kultúra általános "eltörlése", "büntetése" stb. zajlik és ez egy "az egész világon elharapódzó folyamat" lenne: csúsztatás, terelés, összemosás, álhír. Miként Csehov, Prokofjev, Csajkovszkij, Puskin és az orosz nép nem/sem azonos az ország jelenlegi vezetésével.
Mácsai Pál és Máté Gábor is nemet mondott a Vidnyánszky-féle Színházi Olimpiára
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója azt szeretné, ha az általuk koordinált 2023-as Színházi Olimpián minden hazai, illetve határon túli teátrum részt venne. A színházak többségével még tárgyalások zajlanak, a budapesti Katona József és Örkény István Színház igazgatója azonban az Index kérdésére a távolmaradás okairól beszélt: kemény szavak hangzottak el.
"...Vidnyánszky is elismerte, hogy vannak színházak, amelyek még nem döntöttek, és van, amelyik azt mondta, hogy inkább nem csatlakozik a Színházi Olimpiához, de reményét fejezte ki, hogy mire „oda jutunk”, már az összes színház részt fog benne venni. Ezzel együtt is szembetűnő volt, hogy a Nemzetin kívül egyetlen budapesti prózai kőszínház sem volt ott a kerekasztal-beszélgetésen." ...
"De mi az a Színházi Olimpia? ...A nagyszabású fesztivál célja a világ minden tájáról érkező színházi alkotók közötti párbeszéd kialakítása. Magyarország a tizedik olimpiának ad otthont 2023 tavaszán-nyarán, Madách Imre születésének 200. évfordulóján. Ebben az évben rendezik meg tizedik alkalommal a drámaíróról elnevezett nemzetközi színházi fesztivált, a MITEM-et is – az olimpia keretein belül ... decemberben hivatalossá vált: 6,8 milliárd forintot fordít a kormány az eseményre ... Vidnyánszky ... szerint a korábbi Színházi Olimpiákhoz viszonyítva ez a költségvetés nem kiugró ... 2021 decemberében a Magyar Narancs a New York Timesra hivatkozva arról írt, hogy az eddigi legdrágább Színházi Olimpia a 2019-es szentpétervári volt, ami ráadásul fél évig tartott, és így került 10 millió dollárba, azaz – 2021-es árfolyamon számolva – nagyjából 3,24 milliárd forintba. A New York Times arra is kereste a választ, hogy ha az olimpia valóban olyan jelentős rendezvény, ahogy azt a szervezői állítják, akkor miért nem ismeri jóval szélesebb közönség, és miért nem taksálja jóval magasabbra a nemzetközi közvélemény is? A helyszínek között nem volt eddig egy nyugat-európai vagy tengerentúli sem... A Katonán és az Örkényen kívül "a Berliner Ensemble, Európa egyik meghatározó színházi műhelye Vidnyánszky kultúrpolitikai tevékenységét kifogásolva szakította meg a kapcsolatot a Nemzeti Színház nemzetközi fesztiváljával, a MITEM-mel, és a Nemzeti vezérigazgatójának szándékai ellenére egyelőre nem szerepelnek a tervezett programban." ...
"Hiába szeretné tehát Vidnyánszky Attila, hogy a valóban sok érdekes, értékes és izgalmas hazai és külföldi produkció mellett azok is jelen legyenek, akikkel az elmúlt években politikai csatát vívott, erre a párbeszédre, úgy tűnik, már nincs lehetőség. Pedig mindez méltó lezárása lehetne második ötéves színházigazgatói ciklusának, ami éppen 2023-ban jár le, ugyanis azt rebesgetik, hogy harmadszor már nem pályázza meg a Nemzeti Színház vezérigazgatói székét: a Színházi Olimpia lenne az utolsó nagy dobása." Máté Gábor, Mácsai Pál és a Berliner Ensemble vezérigazgatójának nyilatkozata és a teljes írás index.hu-n itt.
"Tudomásul kell azonban venni, hogy már nem vagyok pártpolitikus.." <---->"Főigazgatói klubot gründol a fideszes intézményvezetőknek" ...
L. Simon László: Orbán Viktor hátizsákja „ne legyen magányos”
Főigazgatói klubot gründol a fideszes intézményvezetőknek, új épülettel készíti elő a Magyar Nemzeti Múzeum felújítását, de közben azon is gondolkodik, hogyan lehetne integrálni a Természettudományi és az Iparművészeti Múzeumot. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum tavaly augusztusban kinevezett főigazgatója kész terveket tesz majd a leendő tárcavezető asztalára, bárki legyen is az.
/Index - Sümegi Noémi - 2022.04.11/
„Meghívtuk az összes nagy állami közgyűjtemény főigazgatóját, a nagy előadó-művészeti intézmények vezetőit a Müpától a Budapesti Operettszínházig, a fővárosi kiemelt közgyűjteményeket, illetve azon intézményvezetőket is, akik kultúrával is foglalkoznak, de nem feltétlenül ez a profiljuk, például a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját. Alapesetben az Egyetemi Könyvtár főigazgatója nem feltétlenül tart kapcsolatot a Hagyományok Házáéval, a Mezőgazdasági Múzeumé pedig a Capa Központ igazgatójával. Jó, ha van egy ilyen kifejezetten baráti légkörben folyó közös gondolkodás a kulturális intézményrendszerről.”
A Centrál Színház jó érzékkel vitte színpadra Sidney Lumet egykori nagysikerű, díjakkal elhalmozott filmjét, a Hálózatot (a színpadi változat szerője: Lee Hall, 2017), ami ma Pest talán legnagyobb színházi slágere. A televízió, tágabb értelemben a média mindent (el)uraló, féktelen és fékezhetetlen hatalmáról szóló keserű szatíra ma is aktuális, sőt: aktuálisabb, mint valaha. Az internet, a közösségi oldalak tömege a film elkészülte, 1976 óta végletesen kitágította a hírek, köztük az álhírek áradását, tágabb nézőpontból a média véleményformáló erejét, kevésbé diplomatikusabb kifejezéssel: a népbutítás, agymosás lehetőségeit. A televízió ma sem elhanyagolható szelete ennek a virtuális világbirodalomnak.
A Centrál előadása nem mentes az aktuális áthallásoktól -ugyan hol és mi az, ami nem "áthallásos"?- de nem helyezi át 1/1 a cselekményt a mába, még kevésbé teszem azt, a mai magyar médiavalóságba. Anélkül is mindenki tudja, aki akarja. Azt, amit.
Puskás Tamás a kétórás filmet szünet nélkül, 95 percbe sűrítette, lendületes, feszes előadást állított színpadra. Szinte főszereplővé lép elő a díszlet, az egész színpadot betöltő tévéstúdió, villogó képernyőkkel, stúdióberendezéssel, kivetítővel (jelmez- és díszlettervező: Pallós Nelli, technikai és videórendező: Gothár Márton) és az élő technikát mozgató népes személyzet és statisztéria. Valójában egyszerre nézünk tévét és színházat.Hatásosak a tévés főcím- és egyéb zenék. (Puskás Dávid) A főszereplőt, (Peter Finch posztumusz Oscar-díjas figuráját) Alföldi Róbert alakítja: hatásosan vezeti végig a nézőt az elegáns műsorvezetőből látszólag (?) megtébolyodott próféta-világmegváltó jósba változó tragi(komik)us Howard Beale alakjában. Mellette nehéz érvényesülni: Martinovics Dorina nem rossz, de nem mérhető a filmbéli Diana Christensen, Faye Dunaway szintén Oscar-díjat hozó szerepformálásához és László Zsolt -talán a rendező szándéka szerint- szürkébbnek, "kevesebbnek" tűnt a tőle megszokottnál. Nagy ötlet Bodrogi Gyula képfelvételről történő szerepeltetése a fináléban. Ő az egész birodalom fő-fő-főnöke, övé az utolsó szó,a kinyilatkoztatás.
Network - a Centrál Színház előadása, 2022. március 21.
A Nemzeti Színház friss közleménye a színház honlapjáról:
"Tisztelt Nézőink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2021. március 7-től, a járványügyi korlátozások megszüntetésére tekintettel sem a nézőtéren, sem a közönségforgalmi területeken nem kötelező a maszkviselés. Köszönjük eddigi együtműködésüket!
Üdvözlettel: a színház vezetősége"
Biztosan minden stimmel?
Ld. 2522. SZFE rektori székének betöltéséhez szükséges törvényi elvárás: megoldva, pipa.
Kedves joska141, köszönöm kedves figyelemfelhívását. A sors és a jegyvásárlás ördöge úgy hozta, hogy március 19-ére és 21-ére is váltottam már színházjegyet. Remélem, ezekről a produkciókról alkalmam nyílik majd beszámolni itt a fórumon. Tartok tőle azonban, hogy ilyen nagyívű és -különösen- nagy terjedelmű darabnál, mint a Rocco, agyi és ülőkapacitásomban fentiek miatt már nem bízhatom. Mivel a jövő hét végi előadásra még 200 jegy kapható úgy, hogy a Nemzeti teljes karzatát és összes páholyát (egyelőre?) lezárva tartják, remélhetem, hogy ha mégis meggondolnám magam, kis szerencsével last minute még bejuthatok.
Tisztelt Edmond Dantes! Ezen a helyen is köszönöm az Operaház fórumon írt, Nánási Henrikre vonatkozó hozzászólását.
Más téma, nagyon lazán kapcsolódik Nánási Henrikhez, de bízom benne, hogy az Ön érdeklődésére számot tarthat.
Az általa vezényelt hangverseny utáni napon, azaz március 20-án a Nemzeti Színház ismét előadja az Ön részéről korábban nagy-nagy elismeréssel említett Rocco és fívérei produkciót.
Gondolom hasonló sikere lesz, mint az itt említett, gyakorlatilag operának is nevezhető Agón produkció. Erről a már említett Origo-n kívül még az Index is közölt egy lényegében esszének is tekinthető írást. https://index.hu/kultur/2022/03/07/vidnyanszky-agon-nemzeti-szinhaz-bemutato-haboru/
A cikk a következő, Ön gondolataira rímelő, mondattal fejeződik be: „aki szeretne beférni erre az ínyenceknek való előadásra, annak érdemes minél előbb jegyet váltania.”
"Vidnyánszky Attila csodája - nácik, kommunisták, csernobili likvidátorok és a többbiek - Óriási sikerű magyar dráma bemutatója a Nemzeti Színházban
Kulturális, történelmi, mitikus, egyházi és politikai utalások hallhatók Józsa Péter Pál: Agón című darabjában. A szöveg indulatból született, tele fájdalmakkal és sikolyokkal. A nézőtér és a színpad is különleges: egy arénában játsszák az előadást, a nézők pedig körbeülik a játékteret több emelet magasságban. A darab rendezője, Vidnyánszky Attila az Origónak azt mondta: a zenekar, a Honvéd Férfikar, operaénekesek és a színészek együtt szólaltatják meg a darabot, amely inkább operához hasonlít, ahol az áriákat prózai szövegek, szabadversek helyettesítik. A felvételek a főpróbán készültek, a darabot pénteken mutatták be a Nemzeti Színházban - hihetetlen sikerrel." A jegymester.hu jegytérképe szerint a jelenleg meghirdetett, közeljövőbeni 4 előadásra a mai állás szerint kb.20-25%-os a telítettség a 280 fős kamarateremben, de ha a jelek szerint mind a 4 előadáson "nem hozzáférhető", vélhetően nem eladott, hanem lezárt utolsó sort nem számítjuk, a lefoglalt helyek aránya jelenleg 10-15%. Van még kis idő. Forrás: origo.hu
Én is láttam az előadást tavaly nyáron, "járványcsönd" idején, még zászló nélkül. Itt van két további tudósítás a turnéról és a produkció + a zászló fogadtatásáról: ez és ez.
Évekkel ezelőtt a Müpa meghívott a Recirquel "My Land" előadására. Addig sosem láttam újcirkusz előadást, de azóta már többet is. A My Land-ot 7 ukrán artista, egy nő és hat férfi adta-adja elő. Nem gondoltam volna, hogy egy artista produkció egyben ilyen erejű, drámai történetmesélés legyen. Engem nagyon megfogott az a hazaszeretet és honvágy, melyről ez az előadás szavak nélkül is mesélt. És mostanra ez a produkció különös aktualitást nyert. Érdemes megnézni, hogyan ünnepelték a szereplőket Franciaországban:
https://index.hu/kultur/2022/02/27/sirva-unneplik-a-franciak-a-recirquel-ukran-muveszeit/
Kedves ED, attól tartok, hogy finom iróniám elkerülte a figyelmedet...
Szerintem Krumpli és Nárcisz kutya -és gazdáik!- élete jóval izgalmasabb és a róluk készülő film(sorozat?), musical stb., Vidnyánszky Attila ill. Kálomista Gábor rendezésében, Rákay "Philip" Kálmán kimagasló produceri és Demeter Szilárd gondos irodalmi-dramaturgi tevékenységével kiegészülve, országos, sőt, nemzetközi szakmai és közönségsikert arathatna.
Attól tartok, Amalgám finom iróniája elkerülte a figyelmedet...
Én nagyon szeretem a kutyás filmeket. Emlékszem gyerekkori nagy élményemre, Homoki István zseniális "Cimborák" és "Hegyen-völgyön" c. filmjeire, ahogyan megígézetten ültem a moziban, mert még ott is ritka volt az egész estét betöltő, ráadásul színes természet-kalandfilm. És szerettem a Kincsemet is, amely egy nagyon látványos, pergő, kosztümös film volt, ráadásul mindenféle nézőcsúcsot megdöntött a saját kategóriájában igencsak kiváló alkotás. Igaz, hogy Bergman a kedvencem, de vallom, hogy ilyen Kincsem féle film is kell. Ráadásul volt némi fanyar és önkritikus mondanivalója is: ha másra nem is, egy magyar lóra (no jó, angol telivérre) büszke lehetett egy egész ország, egész nemzet, függetlenül nemre, korra, vallásra, politikai beállítottságra. Nemzeti öntudatunknak kellett ez, volt egy lovunk, egy csaknem ember, akire büszkék lehettünk, és feledtette velünk minden keservünk. De jó lenne most is egy Kincsem. És kis hozzászólásom stílszerű befejezéseképen még annyit mondhatok, hogy hátrébb az agarakkal (kérem)..
Viszonylag ritkán foglalkozunk a Társművészetek rovatban filmművészeti kérdésekkel, de azt hiszem, hogy egy-egy jelentősnek ígérkező mozgóképalkotás néha megérdemli a figyelmet ennek a fórumnak az oldalain is, és mi sem mehetünk el említés nélkül a többek között az Origo Film készült Fátyolról, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kabalakutyájáról c. cikkéből ismertté vált azon örvendetes tény mellett, hogy film készült Fátyolról, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kabalakutyájáról. A műfaját tekintve talán inkább fotóriportnak tekinthető tudósítás (Fotók: Polyák Attila – Origo) képanyagából és képaláírásaiból egyebek mellett megállapíthatjuk, hogy a Fátyol – Erdőn innen, városon túl című alkotást az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás mutatja be nekünk (legalábbis ha sikerült helyesen átírnom AZ „EGY A TERMÉSZETTEL” VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS BEMUTATJA A FÁTYOL ERDŐN INNEN VÁROSON TÚL CÍMŰ FILMET filmbeli főképcímben szereplő alakokat), továbbá hogy a rendezvény kabalaállatának szerepét „név szerint a Csővárberki Kennelből származó Fátyol töltötte be”, illetve hogy a róla készült alkotás „nagyszabású film”. A magam részéről rendkívüli módon bízok benne, hogy a hiánypótló jellegű mű elkészülte az illetékes döntéshozók részéről minden szükséges erkölcsi, szervezeti, főként pedig anyagi jellegű támogatást megkapott, hiszen a Herendi Gábor Kincsem c. filmjének 2017-es bemutatásával kijelölt hagyomány megköveteli, hogy igényes, magas művészi színvonalú filmalkotás örökítse meg a tavalyi vadászati világkiállítás nemes kabalafigurájának, Fátyolnak az életét is.
Itt azonban nem szabad megállnunk!
Nem szabad megfeledkeznünk ugyanis arról a tényről, hogy a tudósításból megállapítható módon Fátyol még mindössze 2, azaz kettő éves, így tehát bizonyára sok film- és kutyarajongó ki nem mondott vágyát váltom valóra, amikor követelem: az alkotók továbbra is kísérjék figyelemmel az illusztris jószág életpályáját, és abból készítsenek nagyszabású, a történelmi jelentőségű eb szerepének fontosságához igazodó finanszírozással bíró filmsorozatot is, amelyet a közmédia főműsoridőben mutasson be, és amelynek színvonala és költségvetése semmi esetre se tükrözzön valamiféle elvtelen kompromisszumot az olyan külső tényezőkkel, mint egy hosszan elhúzódó koronavírus-járvány, vagy az ahhoz kapcsolódó gazdasági válság.
Ugyancsak fontosnak tartom, hogy a többi jelentős alkotóművészeti ág művelői is bontsák ki a Fátyol kabalakutya életének bemutatásában rejlő kulturális potenciált, és a témából mihamarabb készüljön musical is. Bizonyos vagyok benne, hogy ennek a műfajnak a szemünk előtt lezajló, örvendetes hazai izmosodása és szerzői, alkotói körének folyamatos bővülése hamarosan kitermeli majd azt az alkotói gárdát, amelyik gond nélkül képes megfelelni a feladat által támasztott színvonalbeli elvárásoknak, és amelynek tudása, hozzáértése és művészi arányérzéke megfelelően biztosítja majd a feladat fontosságával arányban álló költségvetési források hatékony, mértéktartó felhasználását is. Nagy izgalommal és várakozással nézek tehát a jövőbe, és remélem, hogy a magyar kultúra új fejlődési irányaiba kódolt szinergia egy jelentős filmalkotás mellett hamarosan egy valóban rendkívüli zenés színházi művel is megajándékoz majd minket valamelyik fontos magyarországi színház színpadán!
"Rátóti Zoltán (az SZFE frissen kinevezett rektora - ED) nem lehetne rektor a világ egyetlen valamirevaló egyetemén sem ...pontosan tudja, hogy semmilyen képesítése sincs ehhez. Nem végzett doktori iskolát, nincsen nyelvvizsgája ... Szakmailag egy deszkatemplommal, néhány jól megoldott szereppel tud elszámolni ... Színháztörténeti munkák apróbetűs lábjegyzetei fognak megemlékezni a működéséről. Eljött az ő ideje." Sándor Erzsi újságíró, színházi sajtóreferens írása a szinhaz.online-on ill. a nepszava.hu-n ide kattintva olvasható. Karsai György színház-történész, egyetemi tanár a Hírklikkben: "Rátóti esetében is: az egyetemi tanárság, mint feltétel kikerült a kiírásból, ezzel persze automatikusan a habilitáció is, ami az egyetemi tanárság egyik feltétele. Rátóti márciusban Kossuth díjas lesz ... és akkor már egyébként sem lesz akadálya egyetemi tanári kinevezésének." Teljes cikk itt. 2522: nem vagyok Karsai György!
Vagy kipótolják egy Kossuth-díjjal. Éppen Rost A. topikjában írták, hogy az is felér(t?) egy doktori címmel ... és még jó sok pénzt is hoz és nem kell disszertáció-írással sem bajlódni. Win-win.
Nem szeretnék rossz kislány lenni, de miután egy másik topicban hosszú vita folyt Rost Andrea művésznő nem létező DLA-járól, most csak csendben jegyzem meg, hogy remélem, Rátóti Zoltánnak nemcsak a PhD-je van meg, de már habilitált is.
Miután felszállt a füst és a Vidnyánszky Attila vezette kuratórium elfogadta az általa vezetett Nemzeti Színház színésze, Rátóti Zoltán, mint egyetlen jelentkező, pályázatát az SZFE rektori tisztségére, mai napon Áder János államfő átnyújtotta nevezett részére a kinevezési okmányt.
Az elmúlt hónapok interjúi szerint Vidnyánszky Attila rendező osztályt vezet az SZFE-n.
Így Rátóti Zoltán, mint az egyetem rektora, Vidnyánszky Attila főnöke lesz.
De, ha Vidnyánszky Attila osztályvezető tanárnak nem tetszene Rátóti Zoltán Rektor utasítása, akkor fordulhat a Vidnyánszky Attila vezette Kuratóriumhoz, amely testület végső soron Rátóti Zoltán főnöke.
Azt hiszem erről írt Karinthy: álmomban két macska voltam és játszottam egymással.
