Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
"A színház az, amire a néző megveszi a jegyet..." - remek interjú Cserhalmi Györggyel...
Ascher Tamást diktátornak nevezni - nem is tudom, hogy minősítsem. És biztos lesz, aki elhiszi. Ezek után kénytelen leszek megkeresni azt a Veiszer Alinda interjút.
"Így átkozódik a hatalmát vesztett egykori színházi diktátor
Ascher Tamás, a bukott SZFE-rektor hosszabb videóinterjút adott. A hatalmát vesztett, utoljára a rendszerváltás környékén - azaz, jó harminc éve - sikeres színházrendező mondatai nemcsak azok számára lehetnek érdekesek, akiket érdekel a színház. Mondatai mögött az eltörlés-kultúra, a szélsőbaloldali gondolkodás agresszív kizárólagossága tökéletesen tetten érhető."
Erős idegzetűek és gyomrúak a fenti lead-et hasonló hangnemben folytató és magvas írást ide kattintva olvashatják. Árulkodó, hogy az origo.hu-n megjelent csasztuskát pro forma Veiszer Alinda Ascher-interjúját boncolgató munkát nem a portál valamelyik színházi üdvöskéje, Szilléry Éva vagy Sztankay Ádám jegyzi: ún. szerkesztőségi írás, ORIGO-jelzettel.
Egy osztályban Rákosi Mátyás feleségével
MNO.hu – Ozsda Erika – 2022.11.27
"Díszítőként kezdte a szakmát a régi Nemzeti Színházban 1949-ben. Hatvankét éve dolgozik díszlettervezőként. Szinte az összes Shakespeare-, Moliere- és Goldoni-darabhoz készített tervet. A Hamlethez ötször, s mind különböző volt. Munkája során világhírű művészekkel barátkozott össze. Legendás a munkabírása és a feladatok iránti szenvedélye. Idén eddig öt színházi bemutatója volt. Közvetlen ember, tele energiával. A kilencvenéves Székely Lászlóval próbáltuk tartani az iramot."
Audiatur et altera pars (legalább itt, ha már az életben úgysem)
"Antall Józsefből higgadt hőst, Göncz Árpádból kártékony bohócot csinál a Blokád"
"A Blokád... kitalál egy antagonistát, aki akadályokat gördít a főszereplő útjába, aki mindig rosszkor kavar, rossz döntéseket hoz, és az érzelemmentes, higgadt hőssel szemben (Antall József - ED) ő dölyfös, szétszórt, néha egy kicsit infantilis, és talán nem is a saját akarata szerint cselekszik. Ezt a személyt pedig úgy hívják, Göncz Árpád." Teljes cikk telex.hu-n itt.
"Könyörtelenül lehullt a lepel Göncz Árpi bácsiról"
Neeem, ez nem politikai tárgyú bejegyzés, hanem karaktergyilkosság kritika egy (idézem) "hiánypótló, zseniális filmről". Az írás hitelességét, a kritika elfogulatlanságát erősíti, hogy Felhévizy Félix jegyzi. Hogy ki ő vagy ki rejtőzik az álnév mögött? Aki tudja, súgja meg, bár mindegy is. S végül, de nem utolsósorban, "Magyarország a Blokád című filmet nevezte a 95. Oscar-versenyben a nemzetközi film kategóriában." Teljes cikk mno.hu-n itt. Hajrá Magyarország, hajrá Blokád!
Én mindenkinek ajánlanám a Káli holtakat, feltéve, hogy sikerül jegyet szereznie a Kamrába. A darab, a rendezés és a szereplők egyaránt frenetikusak.
Akit esetleg és ezek után még érdekli, itt megnézhető, kik és mik nyerték idén a fránya szinikritikusok díjait. Már csak kegyeleti okokból -és mert magam is láttam-, legalább egyet hadd emeljek ki: a tragikusan fiatalon elhunyt Térey János utolsó alkotását, a Káli holtak c. regényét, aminek dramatizált változatát kifejezetten a mindinkább gyenge Katonának szánta, főszerepét kifejezetten Tasnádi Bencének ajánlotta, úgyszólván őrá írta. A produkció és Tasnádi is szédületes.
"Párját ritkító bohóckodás a Katona József Színház körül
A baloldali színházi világ ünnepén, a "színikritikusok" díjátadóján a " színikritikusok" alaposan kitettek magukért. Másképpen: így még sohasem hízelegtek Máté Gábor egyébként köztudottan egyre gyengébb színvonalú előadásokat produkáló, a világ színi vérkeringéséből évek óta kínosan kiszorult színházának. De nézzük a részleteket." Az origo.hu írása itt olvasható.
PS Az írás a díjazott alkotók produkcióit nem címmel, hanem csupán 1. 2. 3. 4. sorszámmal közli, így nem tudhatjuk meg, hogy az "egyre gyengébb színvonalú előadások" közül vajon melyiket látta a tudósító. Azt viszont tudhatjuk, hogy (érdemi vagy bármilyen) kritikát Katona-produkcióról a jeltelen jeles portálon nem olvashattunk, csak ezt a sommásat ld. feljebb.
"Egyetemisták napja a Nemzeti Színházban - Őszintén, kíváncsian": ezzel az örömteli címmel tudósít az origo.hu azzal kapcsolatban, hogy folynak már a Kaukázusi krétakör próbái. Nem, nem a free SZFE hallgatói voltak a vendégek, hanem -láss, csodát!- a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjai. Bizonyára szorosan kapcsolódott valamely stúdiumukhoz ez a látogatás, Brecht szellemisége és a látogatás részét képező drámapedagógiai műhelyprogram és tömegesen szép számmal jelentkeztek is: a tudósítás szerint Vidnyánszky Attila előadását mintegy 70 diák hallgatta meg. (A hallgatói létszám 2013/14-ben 7910 volt./wiki) "A tapasztalatok azt mutatják, kíváncsiak lettek a Nemzeti Színház előadásaira." Azt hittem, már korábban is csapatostul tódultak a nemzet színházába, de mint az a cikkből kiderül, eddig egynegyedük "fordult meg" ott. Mármint -úgy tűnik- a kiválasztott 70 diák egynegyede. Hm...talán rossz helyről merített a NSz.. Teljes cikk itt.
Szeretek térképet és jegytérképet böngészni.Érdemes a mai Körhinta jegytérképére nézni (eladott tele zsöllye és balkon 1-3.sor):
https://jegymester.hu/production/50095/koerhinta/62003051
és a másik, október 31-ei Körhinta-előadáséra:
https://jegymester.hu/production/50095/koerhinta/62003076
Hja kérem, egy színházi olimpián minden másodperc számít/hat ;-)
Frissítés: ma van a magyar dráma napja. Az időzítés gyönyörű. (Bár meglehet, az év minden napja "magyar dráma napja".)
Megelőzótt. Én 12 óra 16 perckor szerettem volna ugyanezt, ugyaninnen kitenni.
Színház és politikamentes kultúra 1966-ban 2022-ben ..
"Miniszteri látogatás a Nemzeti Színházban
2022. szeptember 15-én a budapesti Nemzeti Színházba látogatott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, valamint Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár, és találkoztak Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház vezérigazgatójával. Csák János miniszteri kinevezését követően a kulturális intézmények közül elsőként a Nemzeti Színházat kereste fel.
A miniszteri látogatás a Nemzeti Színházban zajló két próbafolyamatba való betekintéssel kezdődött. Rátóti Zoltán rendező (a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója) az Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós-dráma szeptember 22-i premierjére, Avtandil Varzimasvili grúz rendező pedig A kaukázusi krétakör című Bertolt Brecht-darab október 14-i bemutatójára készül a teátrum színművészeivel.
A próbák után Csák János miniszter úr és delegációja megbeszélést tartott Vidnyánszky Attilával az európai uniós szankciós politika következtében várhatóan kialakuló intézményi nehézségekről. Megállapodtak, hogy a Nemzeti Színház a megnövekedett üzemeltetési költségek között is megőrzi a nemzeti kultúrában betöltött stratégiai szerepét. Miközben a teátrum megfelel a növekvő rezsiköltségek miatti takarékosság követelményeinek, továbbra is a törvény által előírt módon kiszolgálja nézőit. Miniszter úr biztosította Vidnyánszky Attilát, hogy a 2023-ban rendezendő nemzetközi Színházi Olimpiát a magyar kulturális kormányzat változatlanul támogatja." Forrás: nemzetiszinhaz.hu
PS Külön öröm, hogy addig is, amíg Bp. nem kapja meg a ... évi olimpiai játékok megrendezésének jogát, vigaszágon Színházi Olimpiát rendez ... a takarékosság jegyében és a "megnövekedett üzemeltetési költségek" ellenére között.
Talán képet adhat a kultúra, a kulturális turizmus és a lakosság kulturális felvevőerejének jelenlegi, járvány és gazdasági válság közbeni helyzetéről a világban az a hír, hogy New York-ban 35 év után leveszik a műsorról Az operaház fantomját. A produkció már nem tudja eltartani magát. Szász Tamás jelentése az origo.hu-n itt olvasható.
Rátóti Zoltán (a SZFE rektora -ED) az új (sic!) SZFE-ről: Nyitott, befogadó, mindenki számára esélyt adó intézmény
"A Színház- és Filmművészeti Egyetemnek komoly múltja van. Van jelene is, hiszen kiválóan működik: akkreditált, rendezett, jogszerű, szabályos és transzparens. De van jövője is: folyamatosan épülnek például az intézmény nemzetközi kapcsolatai és az SZFE kiváló kapcsolatokat ápol a hazai és nemzetközi filmiparral is – egyebek mellett ezért is nem mindennapi karrier lehetősége várja az SZFE hallgatóit." - mondta Rátóti Zoltán, azt SZFE rektora az ünnepélyes tanévnyitón." Teljes cikk origo.hu-n ide kattintva.
Alapban helytelen! Minden magára valamit adó és édes anyanyelvünk alakulását szívén viselő tanár következetesen gyomlálja a nebulók fejéből ezeket a fordulatokat!
Tamás befogadta az öthetes stb...
Nem lenne világosabb így?
Igen, iskolai fogalmazások kedvelt formulája, az apja hároméves korában meghalt. Az a probléma, hogy igazából nem helytelen a használat, hiszen úgy is lehet érteni, ahogyan az író gondolta, csak nem teljesen egyértelmű, és félreértésekre adhat okot. Célszerűbb elkerülni a szófordulatot, de önmagában még nem helytelen.
"Világgá ment az ifj. Vidnyánszky Attila–Vecsei H. Miklós alkotópáros": apukát nem vitték magukkal?
Újságírói szösszenet:
"Tamás öthetes korában fogadta be az elárvult kisrókát."
Öthetes koromban én nem voltam ilyen karitatív:)
Az összművészet még teljesebb lenne, ha Rost Andrea debreceni hangversenyét a virágkarnevál napjára időzítik és mint Nedda a Bajazzókban (ami szerepe is volt), az egyik feldíszített kocsin énekelve tündökölt volna a karnevál útvonalán.
Már kezd megvalósulni Demeter Szilárd elképzelése az egyes művészeti ágakban szereplő személyek, szervezetek összevonásáról, egybeolvadásáról, itt például a Debreceni Virágkarnevál alkalmából:
https://szinhaz.online/az-szfe-es-a-nemzeti-szinhaz-is-viragkocsival-csatlakozik-a-viragkarnevalhoz/
Az idézett cikkben teljesen keveredik a Nemzeti Színház és az SZFE, az sem derül ki, hogy a Nemzeti Színház virágkocsijába rejtik-e az SZFE fiatalok a jövőnek szóló üzeneteiket.
...meg a köröm szakad be
Erről van szó. Az állítólagos újságírók műveletlenségük/igénytelenségük/tudatlanságuk miatt írnak így.
Idézet egy másik oldalról: "A kutatók szerint mindennapi életünk általában kiszámíthatóan telik, azonban sokszor megtörténik a váratlan: kihagy alvás közben a szívverésünk, hó esik áprilisban vagy beszakad a tőzsde, összeomlik a pénzpiac." Itt majd jobban fog másoknak is tetszeni, nemde? Meg itt is. Csak a "megfelelő" helyről kell idézni ;-)
Szerintem meg éppen kreatív és találó - de ízlések és pofonok. Pár cikk a portfolióról (azért onnan, mert online gazdasági magazinok közül Magyarországon az az irányadó), ahol használják, de lehetne még rengeteget, más gazdasági portálokról. A jelenségre én nem tudok pontosabb szót (beesett, visszaesett, bezuhant, stb., de a beszakad kifejezőbb).
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220513/beszakadt-a-twitter-elon-musk-nyugtatja-a-befektetoket-544759
https://www.portfolio.hu/uzlet/20220221/fekete-hetfo-a-magyar-tozsden-beszakadt-a-piac-527939
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220802/brutalis-emelkedes-a-mutragyapiacon-beszakadt-az-ertekesites-559245
https://www.portfolio.hu/befektetes/20220613/eladasi-hullam-a-kriptopiacon-beszakadt-a-microstrategy-arfolyama-550285
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220622/fontos-bejelentesre-keszulhet-joe-biden-beszakadt-az-olajar-552079
Én nem beszakadok, hanem megszakadok - a röhögéstől.
Sok mindent "szoktak csinálni" - pl. lopni, ittasan vezetni, verekedni, és még furcsább dolgokat is - ami nem erkölcsös, nem dícséretes, nem követendő, stb. Ezen az alapon maholnap ezek is elfogadottak lesznek? A grafikon beszakadására is lehetne megfelelőbb kifejezést használni! Ez nyilván egy idegenből átvett szakzsargon gondolkodás nélküli tükörfordítása.
Az még csak rendben van, hogy a héthöznapi szóhasználatban elfogadhatóak ezek a szavak, de kérem szépen, ne ez legyen az irányadó a sajtóban is.
2552
Szokták így használni. Mint például beszakadt xy részvény árfolyama, beszakadt az új lakásépítések száma, stb. Nincs a beszakadt szó használatával itt semmi gond. Különben meg a nyelv nem romlik, hanem változik, alkalmazkodik. (Az, hogy a "beszakad" jelentése így változott, a grafikonokból ered: ha azon ábrázolja valaki a csökkenést, ott látható a meredek esés, amit szakadásnak is lehet nevezni)
Megint a nyelvrontás: A födém szakadt be, nem a felvett hallgatók száma. L. még berendel, bevéd. Tudatlan barmok!!!
Az elmúlt hetekben új szakaszához érkezett a Szinház és Filmművészeti Egyetem. Kinevezték Dr.Herczeg Tamást a SZFE Színházművészeti Intézet vezetőjének.
Ebből az alkalomból nyilatkozott az alábbi honlapon:
https://szfe.hu/hirek/herczeg-tamas-minden-kezdet-egyben-a-lehetosegek-tara/
A nyilatkozatából 2 mondatot szeretnék idézni és ezen a fórumon minden érdeklődő számára elérhetővé tenni:
„Meglátásom szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem vonatkozásában a struktúraváltás mellett fontos, hogy a színházi életünkben a tartalmi, esztétikai változások is szerepet kapjanak. Mindezek tudatában készülök az elkövetkezendő időszakra, azzal a felelőséggel, hogy a formai változások bonyolítása mellett a művészoktatás egyik legfontosabb feladata a tartalmi, esztétikai értékek képviselete.”
Most már minden világos a színházművészet vonatkozásában.
Köszönöm az interjú belinkelését. Szerintem nagyon érdekes, egy-két esetben „tiszta vizet önt a pohárba”. Feltételezem a HVG újságírói nem olvasták, ami azért hiba volt. Ha olvasták volna, akkor nem írtak volna olyan mondatot, hogy „a Vidnyánszky Attila irányítása alá került Színház- és Filmművészeti Egyetem”.
Szarka Gábor kancellár úr szavaiból kiderül, hogy az egyetemet Rátóti Zoltán rektor irányítja, lényegében az ő megválasztása fejezte be az egész átalakítási folyamatot.
Ezt tükrözi, hogy az interjúban Vidnyánszky neve csak egyszer fordul elő, míg Rátóti Zoltán neve kétszer is elhangzik a 6 (!!!) portréfényképpel illusztrált kancellár úrtól, aki természetesen művészeti kérdésekbe nem szól bele, mint ahogy azt több alkalommal el is mondja.
Az természetesen nem művészeti kérdésekbe beleszólás, hogy a lényegében pénzügyi-adminisztratív funkciót ellátó kancellár mondja– idézem: „lehetőséget adunk azoknak a tehetségeknek is, akik eddig kevésbé tudtak kibontakozni ezen a pályán, mert mindenféle módon éreztették velük, hogy más az értékrendjük” Nem tisztázta a riporter, hogy ezekkel a „tehetségek”-kel valakik már a felvételi előtt vagy az új első évfolyamban „éreztették velük, hogy más az értékrendjük, és ezért kevésbé tudtak kibontakozni.”
Ugyanez origo.hu egy korábbi olvasatában kész sikertörténet: "Elvesztette a budapesti álelit a kiváltságait." ld. pl. itt..
Mai cikk a 2022-2023-as tanévre felvett felsőoktatási hallgatókról:
A cikk egyik – nem szövegkörnyezetből kiragadott – bekezdés része a következő:
„sok intézmény jelentős veszteséget könyvelhet el e téren. A Vidnyánszky Attila irányítása alá került Színház- és Filmművészeti Egyetem például tavaly 130 hallgatóval indult neki a tanévnek, idén csupán 84-gyel fog. Azaz több, mint harmadával szakadt be a felvettek aránya.”
Legalábbis elgondolkodtató…
"Szinetár Miklós: Miért kellett mindent összetörni?
Szinetár szerint, - aki 51 évig tanított a Színművészetin, - az egyetemet renoválás helyett „felgyújtották”, megspékelve baromságokkal. Az egyik ilyen rossz döntés, hogy megszüntették az Ódry Színpadot, amit szintén fel kellett volna újítani." Teljes interjú Pepita Magazinban itt.
Mindjárt megszakad a szívem. A fivére meg hallgat a kies Umbriában?
"Péterfy Bori: Ami most ránk vár, az már szinte a teljes kivégzés lehet
A másképp gondolkodás nem tűnik célravezetőnek, ha a színházak állami támogatásáról van szó – mondta a HVG-nek adott interjúban Péterfy Bori. Szerinte a helyzet azért is tragikus, mert nem lehet minden terhet a nézőkre tenni.
Ma művésznek lenni Magyarországon mentálisan szinte túlélhetetlen – mondta Péterfy Bori a HVG-ben megjelent interjújában. A színész-énekes többek között arról beszélt, hogy ő nem politizál, hanem alapvető emberi értékek mentén él és gondolkodik, és ha ez valakinek politizálás, azzal nem tud mit kezdeni.
Aki emiatt elfordul tőlünk, mint alkotóktól, az nem rólunk árulkodik.
Péterfy Bori szerint hosszú ideje zajló folyamat az, ami a színházakkal történik. Példaként említi Mundruczó Kornélt, aki hiába ért el nemzetközileg nagy sikereket, „mégis, ahelyett, hogy öröm és boldogság lenne a hazájának, hogy van társulata (a Proton Színház – a szerk.) egy világhírű rendezőnek, a színháza egy fillér támogatást sem kap.”
Péterfy szerint nem lehet minden terhet a nézőkre tenni, ugyanakkor hiába futnak telt házas előadásokkal ezek a színházak, így sem jönnek ki anyagilag, és nem tudnak már hova emelni jegyárat.
„A háború és az infláció miatt azért is szorongok, mert ami most ránk vár, az már szinte a teljes kivégzés lehet” – mondta." (Teljes interjú: HVG)
"Walter Rózsi modernista villája a Bajza utcában"
„Most először múzeumként született újjá egy pazar modern villa Budapesten”
VÁLASZ online.hu - Zsuppán András -·2022.06.09
„Walter Rózsi operaénekesnő villája a Bajza utcában mai szemmel is lenyűgözően modern, elegáns ház. Fischer József alkotása évtizedekig kopott gyerekorvosi rendelőként szolgált, majd sokáig üresen állt. Gondos rekonstrukció után most a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első elkészült egységeként nyílt meg az 1930-as évek modern lakóházépítészetét bemutató kiállítással. A magyar Bauhaus nagy korszakához méltó helyszín született.”
Némi habozás után úgy döntöttem, nem a musical-topikba, hanem ebbe írom be véleményemet a vígszínházi Kabaré-előadásról, amivel azt a sajnálatos benyomásomat is szeretném hangsúlyozni, miszerint inkább egy betétdalokkal, táncbetétekkel bővített színházi előadást láttam, semmint azt, amire régebbi előadásokról és főleg a fim kapcsán emlékeztem: hogy a Kabaré egy musical, valamennyi prózai összekötő szöveggel. Színpadon először ezt a Kabarét láttam és halvány emlékeim szerint az Operettszínházban tényleg musicalt játszottak. Úgy tűnt, mintha az egészet a közönség és egyik-másik szereplő kedvéért turbózták föl -le?- hozzáírt prózai szövegekkel, viccekkel, szójátékokkal, de a turbózás inkább felhígított. A darabról nem írnék, úgyis mindenki ismeri vagy legalábbis azt hiszi, hogy ismeri, pedig pl. már a Broadway-n bemutatott musical és a belőle készült film is eltér egymástól. (Az ősbemutatón Frau Schneidert Kurt Weill felesége, az első Kocsma Jenny, Lotte Lenya játszotta.)
Úgy tűnik, a Vígszínház és a rendező, Béres Attila tökéletesen egymásra talált ebben a produkcióban, már amennyiben a biztonsági játék, kiszámítható rutin, bármilyen formabontó kísérlet hiánya felől vizsgálódunk. Unalomig ismert fogások: felvonás közben kigyúló nézőtéri fények, nézők közül felemelkedő, éneklő kisfiú, nézőtéren át-, ki-be járkáló színészek és hasonló attrakciók közepette köszönt be, mantrázza a Konferanszié unos-untalan: "Willkommen, bienvenue, welcome". Pár áthallásos napi aktuális sem hiányzott.. A Víg és mindenkori igazgatóinak örök -talán igaz, talán hamis- ütőkártyája, miszerint nem lehet kockáztatni egy olyan színházban, ahol "minden este le kell ültetni ezer embert"; nos ezt a vezérlő csillagot követték ezúttal is az alkotók. Nem érheti kifogás a forgó díszletet (Czigler Balázs) és a jelmezeket (Tihanyi Ildi) sem, a táncok (Barta Dóra) azonban igencsak közepesek és valahogy keveselltem őket, nem csupán minőségben, hanem "kilóra" is, bár lehet, hogy ebben a minőségben ennyi is elég volt. A rengeteg próza okán csaknem statisztáló zenekart Mester Dávid irányította.
A rendezés láthatóan a Konferansziét helyezte az előadás fókuszába, ami egy, ahhoz megfelelő adottságokkal rendelkező művész esetén is véleményes: Seress Zoltán jó színész (és egykor jó szinidirektor volt), de sem személyisége, sem életkora, sem énekhangja, pontosabban utóbbinak a hiánya nem predesztinálja a szerepre, különösen ennyire a középpontba állítva. Etikátlan volna nevesítenem olyan, már szintén nem annyira fiatal kollégáját, aki bizony elvitte volna a hátán a darabot és ellopta volna a show-t a Sallyt alakító Dobó Enikőtől, aki számomra felfedezés. Hangban-játékban egyaránt meggyőző, sokszor emlékeztetett Liza Minnellire, (szerintem) anélkül, hogy konkrétan a nagy elődöt akarta volna utánozni. Betöltötte a színpadot, sőt a híres zárószámot ("What good is sitting alone in your room") a nézőtérre benyúló kifutón adta elő, emlékezetesen.Szívesen meghallgatnám, megnézném más zenés műben, minél messzebb a Szent István körúttól. A fiatal Brasch Bence érdektelen, külsőre öregecskedő-korpulens Cliff. Tutira bebiztosítandó a (törzs)közönségsikert, a rendezés úgyszólván párhuzamos főszereplővé emelte Fräulein Schneidert és Herr Schultzot, azaz Igó Évát és Kern Andrást. Még jól emlékszem a Csókos asszony egykori fergeteges sikerére ugyanitt, benne egyebek közt Igó Éva (és Méhes László) nagy "kiugrására" és Kern András kabinetalakítására. Igó most sem okozott csalódást, énekben és játékban is hiteles volt, Kern, a végtelenített (játszd-újra-) Sam/Woody Allen a számtalanszor látott manírokkal és/de énekhang nélkül hozta az "örök zsidó" zöldségkereskedő figuráját. A közönség pedig -kétli valaki?- tapsolt önfeledten.
A Kabaré akkor is, így is, örökké él, ahogyan zeneszerzője, a még mindig csak 95 éves John Kander és egykori filmes sztárjai, Minnelli, Joel Grey és Michael York is...
Kander-Ebb-Masteroff: Kabaré - Vígszínház, 2022. május 28.
"Mindennél fontosabb, hogy józanok maradjunk - Vidnyánszky Attila a Mandinernek
Nem lehet egy kultúrát egészében és visszamenőleg büntetni és eltörölni, ez rossz emlékeket idéz — mondja Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója ugyanakkor nem vitatja Bán Teodóra döntését, korábban ő maga is lemondta az oroszok szereplését a MITEM nemzetközi színházi fesztiválon, provokációtól tartva.
M: ...ön a koncert megtartása mellett döntött volna Bán Teodóra helyében? V.A.: Ebben a konkrét helyzetben én is hasonlóan tettem volna, mint ő, csakhogy én nem a konkrét helyzetre reagáltam, hanem az egész világon elharapódzó folyamattal kapcsolatban; az orosz kultúra eltörlésének szándékával szemben fejeztem ki nemtetszésemet. És ezt tenném bármely más kultúra eltörlésének szándéka kapcsán is." ... M: "A művészet soha nem állt és nem áll a politikán kívül – olvasható a (nagyköveti - ED) nyílt levélben. Ezt hogy kommentálná? V.A.: Ez így van. De mi a művészet felelőssége? Nem tudom, hová vezet az, ha egy kultúrát, egy ország minden polgárát kollektív módon kiközösítünk." Teljes interjú Mandineren itt.
Saját (ED) megjegyzésem: az a máshol,másoknál is megjelenő narratíva, miszerint (konkrétan) az orosz kultúra általános "eltörlése", "büntetése" stb. zajlik és ez egy "az egész világon elharapódzó folyamat" lenne: csúsztatás, terelés, összemosás, álhír. Miként Csehov, Prokofjev, Csajkovszkij, Puskin és az orosz nép nem/sem azonos az ország jelenlegi vezetésével.
Mácsai Pál és Máté Gábor is nemet mondott a Vidnyánszky-féle Színházi Olimpiára
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója azt szeretné, ha az általuk koordinált 2023-as Színházi Olimpián minden hazai, illetve határon túli teátrum részt venne. A színházak többségével még tárgyalások zajlanak, a budapesti Katona József és Örkény István Színház igazgatója azonban az Index kérdésére a távolmaradás okairól beszélt: kemény szavak hangzottak el.
"...Vidnyánszky is elismerte, hogy vannak színházak, amelyek még nem döntöttek, és van, amelyik azt mondta, hogy inkább nem csatlakozik a Színházi Olimpiához, de reményét fejezte ki, hogy mire „oda jutunk”, már az összes színház részt fog benne venni. Ezzel együtt is szembetűnő volt, hogy a Nemzetin kívül egyetlen budapesti prózai kőszínház sem volt ott a kerekasztal-beszélgetésen." ...
"De mi az a Színházi Olimpia? ...A nagyszabású fesztivál célja a világ minden tájáról érkező színházi alkotók közötti párbeszéd kialakítása. Magyarország a tizedik olimpiának ad otthont 2023 tavaszán-nyarán, Madách Imre születésének 200. évfordulóján. Ebben az évben rendezik meg tizedik alkalommal a drámaíróról elnevezett nemzetközi színházi fesztivált, a MITEM-et is – az olimpia keretein belül ... decemberben hivatalossá vált: 6,8 milliárd forintot fordít a kormány az eseményre ... Vidnyánszky ... szerint a korábbi Színházi Olimpiákhoz viszonyítva ez a költségvetés nem kiugró ... 2021 decemberében a Magyar Narancs a New York Timesra hivatkozva arról írt, hogy az eddigi legdrágább Színházi Olimpia a 2019-es szentpétervári volt, ami ráadásul fél évig tartott, és így került 10 millió dollárba, azaz – 2021-es árfolyamon számolva – nagyjából 3,24 milliárd forintba. A New York Times arra is kereste a választ, hogy ha az olimpia valóban olyan jelentős rendezvény, ahogy azt a szervezői állítják, akkor miért nem ismeri jóval szélesebb közönség, és miért nem taksálja jóval magasabbra a nemzetközi közvélemény is? A helyszínek között nem volt eddig egy nyugat-európai vagy tengerentúli sem... A Katonán és az Örkényen kívül "a Berliner Ensemble, Európa egyik meghatározó színházi műhelye Vidnyánszky kultúrpolitikai tevékenységét kifogásolva szakította meg a kapcsolatot a Nemzeti Színház nemzetközi fesztiváljával, a MITEM-mel, és a Nemzeti vezérigazgatójának szándékai ellenére egyelőre nem szerepelnek a tervezett programban." ...
"Hiába szeretné tehát Vidnyánszky Attila, hogy a valóban sok érdekes, értékes és izgalmas hazai és külföldi produkció mellett azok is jelen legyenek, akikkel az elmúlt években politikai csatát vívott, erre a párbeszédre, úgy tűnik, már nincs lehetőség. Pedig mindez méltó lezárása lehetne második ötéves színházigazgatói ciklusának, ami éppen 2023-ban jár le, ugyanis azt rebesgetik, hogy harmadszor már nem pályázza meg a Nemzeti Színház vezérigazgatói székét: a Színházi Olimpia lenne az utolsó nagy dobása." Máté Gábor, Mácsai Pál és a Berliner Ensemble vezérigazgatójának nyilatkozata és a teljes írás index.hu-n itt.
"Tudomásul kell azonban venni, hogy már nem vagyok pártpolitikus.." <---->"Főigazgatói klubot gründol a fideszes intézményvezetőknek" ...
L. Simon László: Orbán Viktor hátizsákja „ne legyen magányos”
Főigazgatói klubot gründol a fideszes intézményvezetőknek, új épülettel készíti elő a Magyar Nemzeti Múzeum felújítását, de közben azon is gondolkodik, hogyan lehetne integrálni a Természettudományi és az Iparművészeti Múzeumot. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum tavaly augusztusban kinevezett főigazgatója kész terveket tesz majd a leendő tárcavezető asztalára, bárki legyen is az.
/Index - Sümegi Noémi - 2022.04.11/
„Meghívtuk az összes nagy állami közgyűjtemény főigazgatóját, a nagy előadó-művészeti intézmények vezetőit a Müpától a Budapesti Operettszínházig, a fővárosi kiemelt közgyűjteményeket, illetve azon intézményvezetőket is, akik kultúrával is foglalkoznak, de nem feltétlenül ez a profiljuk, például a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját. Alapesetben az Egyetemi Könyvtár főigazgatója nem feltétlenül tart kapcsolatot a Hagyományok Házáéval, a Mezőgazdasági Múzeumé pedig a Capa Központ igazgatójával. Jó, ha van egy ilyen kifejezetten baráti légkörben folyó közös gondolkodás a kulturális intézményrendszerről.”
A Centrál Színház jó érzékkel vitte színpadra Sidney Lumet egykori nagysikerű, díjakkal elhalmozott filmjét, a Hálózatot (a színpadi változat szerője: Lee Hall, 2017), ami ma Pest talán legnagyobb színházi slágere. A televízió, tágabb értelemben a média mindent (el)uraló, féktelen és fékezhetetlen hatalmáról szóló keserű szatíra ma is aktuális, sőt: aktuálisabb, mint valaha. Az internet, a közösségi oldalak tömege a film elkészülte, 1976 óta végletesen kitágította a hírek, köztük az álhírek áradását, tágabb nézőpontból a média véleményformáló erejét, kevésbé diplomatikusabb kifejezéssel: a népbutítás, agymosás lehetőségeit. A televízió ma sem elhanyagolható szelete ennek a virtuális világbirodalomnak.
A Centrál előadása nem mentes az aktuális áthallásoktól -ugyan hol és mi az, ami nem "áthallásos"?- de nem helyezi át 1/1 a cselekményt a mába, még kevésbé teszem azt, a mai magyar médiavalóságba. Anélkül is mindenki tudja, aki akarja. Azt, amit.
Puskás Tamás a kétórás filmet szünet nélkül, 95 percbe sűrítette, lendületes, feszes előadást állított színpadra. Szinte főszereplővé lép elő a díszlet, az egész színpadot betöltő tévéstúdió, villogó képernyőkkel, stúdióberendezéssel, kivetítővel (jelmez- és díszlettervező: Pallós Nelli, technikai és videórendező: Gothár Márton) és az élő technikát mozgató népes személyzet és statisztéria. Valójában egyszerre nézünk tévét és színházat.Hatásosak a tévés főcím- és egyéb zenék. (Puskás Dávid) A főszereplőt, (Peter Finch posztumusz Oscar-díjas figuráját) Alföldi Róbert alakítja: hatásosan vezeti végig a nézőt az elegáns műsorvezetőből látszólag (?) megtébolyodott próféta-világmegváltó jósba változó tragi(komik)us Howard Beale alakjában. Mellette nehéz érvényesülni: Martinovics Dorina nem rossz, de nem mérhető a filmbéli Diana Christensen, Faye Dunaway szintén Oscar-díjat hozó szerepformálásához és László Zsolt -talán a rendező szándéka szerint- szürkébbnek, "kevesebbnek" tűnt a tőle megszokottnál. Nagy ötlet Bodrogi Gyula képfelvételről történő szerepeltetése a fináléban. Ő az egész birodalom fő-fő-főnöke, övé az utolsó szó,a kinyilatkoztatás.
Network - a Centrál Színház előadása, 2022. március 21.
A Nemzeti Színház friss közleménye a színház honlapjáról:
"Tisztelt Nézőink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2021. március 7-től, a járványügyi korlátozások megszüntetésére tekintettel sem a nézőtéren, sem a közönségforgalmi területeken nem kötelező a maszkviselés. Köszönjük eddigi együtműködésüket!
Üdvözlettel: a színház vezetősége"
Biztosan minden stimmel?
