Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Színházvezetők: „Az állami támogatást nem a színházak, hanem a nézők kapják”
Papageno.hu - 2023. június 15.
Színházigazgatók fogalmaztak meg a kulturális kormányzathoz címzett közleményt, amit a Magyar Teátrumi Társaságon keresztül juttattak el szerkesztőségünkhöz. Az írást az alábbiakban közöljük:
„Ma
mindannyian fokozottan érezzük, hogy a kultúra: vigasz, erő és támasz.
Mi, magyar előadóművészek,
intézményvezetők felelősséget érzünk az anyaországban és a külhonban élő
magyarokért. Ez komoly áldozatokkal jár, amelyeket intézményeink a mögöttünk
hagyott évadban meghoztak.
Világossá vált, hogy a
kultúrára a mostani időszakban kevesebb állami forrás jut. Folyamatosan azon
dolgozunk, hogy ennek ellenére változatlan színvonalon, szeretettel,
hivatástudattal szolgáljuk a nézőinket. Intézményeink
az idei esztendőre jóval kisebb mértékben, mint kértek, de kaptak támogatást.
Ez biztosítja az intézményeinkben munkavállalóként dolgozó sok ezer művész,
szakember és családjaik számára a megélhetést, az épületek, műhelyek
fenntartását. Köszönjük!
A mi legfőbb felelősségünk a ránk bízott
intézmények felelős és magas művészi nívójú működésének fenntartása. Az állami
támogatást nem a színházak, hanem a nézőink milliói kapják. Kérjük, hogy az
előadóművészet állami támogatása minél hamarabb a válságok előtti időszak
mértékére álljon vissza!
A virágzó, értékválasztásaiban, művészi
megközelítéseiben színes magyar színházi világ fenntartásában a nézőkre, a
támogatókra nagyobb szerep kell, hogy háruljon. A kulturális
kormányzat számíthat ránk, és mi is számítunk a kulturális kormányzatra.
Partnerek vagyunk az együttműködés jegyében.
Budapest, 2023. június 15. "
[...] (felsorolás: 32 színház és vezetői)
Velük nem próbálkoztam, de minőség lehet a többihez képest. A kifutó szezonban próbáltunk eljutni ide, de minden jegy elkelt. Nos, tegnap rákerestem 3 db, 0 Ft-ban részesült társulatra, ezek a Gül Baba gyermekei (?), a soharóza és a TÁP Színház. Futóbolondok gyülekezete mind, aki fenn akarja tartani, adományozzon nekik. Más lapra tartozik, mire szórják el a pénzt: ÉLsport stadionostul, határon túli ál-, mű- és mintamagyarok, nacionalista giccsszobrok, -filmek, demeterszilárd ámokfutása, mágazoltán & tsai szuperkoncertjei, ripacselőadások, a nemzethtudatot növelő hazaffyas kúltúrprojektek.
Érdemes próbálkozni a Rózsavölgyi Szalonnal is, ők is 0 forintot kaptak. Kellemes hely, és vannak ott jó előadások.
Annyi különbség van, hogy a popszemetet eleve elkerülöm, bár kereskedelmi létesítményekben/vendéglátóhelyeken/utcán mellettem elhaladó autókból sajnos a fülembe jut. A "független" színházakról azt sem tudom, ki fiai-lányai-borjai. Nem jutnak a szemem elé/fülembe. Most tessék megdicsérni: Szeptemberre vettem jegyet a BFZ estjére, amelyen a minap 0 Ft-ban részesült Duda Éva társulata is közreműködik a Mandarin előadásán. Pintér Bélával megpróbálkozom, mert ha egy olyan hatökör korlátolt egyén is, mint Gajdics Ottó, tkp. elismerően nyilatkozik róla, akkor lehet benne valami.
Őszintén remélem, hogy egy-egy színházi társulat művészeti színvonalának nem az a mércéje, hogy Te hallottál-e vagy sem róluk! Talán az érdeklődési köröd szűkebb mezsgyén mozog, bár azon belül kétségtelenül mély. De kérlek, akkor van értelme hozzászólni egy témához, ha legalább fogalmad van róla.
Frissítés: megjelent hvg.hu újabb ("fizetős") cikke. Mottó: aki a pénzt fizeti, az rendeli a nótát. (copyright: Ő.)
"Hagyjuk azt most, mit árul el a Fideszről és a kormányról, hogy gyakran ismételt fordulatukból úgy csöpög a pörköltszaft, mint Németh Szilárd atlétájából húsvétkor, és hogy milyen művészetszemléletet sejtet ez a kifinomult mondás, amely a legautentikusabban egy öblös böfögés kíséretében hangzana: hogy a művész olyasvalaki, akinek a gatyakorcába lehet beletöfködni az ezreseket, és akkor majd húzza nekünk, mi meg óbégatunk hozzá részegen. Bár talán nem is kéne hagyni ezt sem, mert sokat elárul a NER lovasszínházas szemléletéről, amelyben a kultúra nem sötét belpesti pincékben történik, hanem a falunapon a csülökbüfé és a céllövölde között félúton.
Azért hagyjuk mégis, mert a szólás egyébként igaz. Az rendel, aki fizet."
Tisztelettel javasolnám a független színházi társulatok en bloc a "popszeméttel" egy sorba állításának mellőzését. A végén még megsértődnek .... mármint a "popszemét". A itt mellékelt index.hu-cikk hosszabban és szélesebb összefüggésben tárgyalja a számomra nem meglepő eseményt. HVG.hu cikke pedig alighanem találóan foglalja össze a pályázati pénzosztás lényegét: "...a koncepció épp a fontos, a kormányhoz nem kötődő szakmai műhelyek kivéreztetése", másrészt "...még mindig megéri jóban lenni Vidnyánszky Attilával."
A cikkben közölt támogatottak felsorolását minimum szemöldök-ráncolással olvastam, de az üres kézzel távozottak legtöbbjéről a büdös életben nem hallottam, akárcsak a popszar seregszemléin fellépők legtöbbjéről, avagy megfordítva amennyit egy Drogsziget/VOLT/Balaton Sound-zombi sem tudja, pl. ki az a Kelemen Barnabás.
https://fidelio.hu/szinhaz/jelentos-szinhazi-tarsulatok-szunhetnek-meg-178923.html
BÁN TEODÓRA: RAJTUNK MÚLIK, HOGY MIT ADUNK A KÖZÖNSÉGNEK
"Húsz éve a Margitszigeti Színház élén"
(mno.hu - Petrovics Gabriella)"
"– Változni és fejlődni, lépést tartani, és lehetőleg elöl lenni – vallja Bán Teodóra a Margitszigeti Színház vezetőjeként, amely immár 85. éve meghatározó szereplője a magyar szabadtéri színjátszásnak. A Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatójával és művészeti vezetőjével a teátrum élén eltöltött két évtizedről, az idei évadról és hazánk elképesztően gazdag kulturális kínálatáról is beszélgettünk."
CSÁK JÁNOS: AZ A CÉL, HOGY NE LEGYENEK AZ ORSZÁGBAN KULTURÁLISAN ELHANYAGOLT TERÜLETEK
"A kultúra maga az ellenálló erő"
MNO.hu – 2023.04.28 - Toót-Holló Tamás – Rácz András
„Jelképes helyszínen, a Szépművészeti Múzeumban adott interjút a Magyar Nemzetnek Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter. Az európai jelentőségű El Greco-gyűjtemény képei között beszélgettünk, néhány teremnyire a közelmúltban megnyílt Csontváry-kiállítástól, amit a beszélgetésünk előtt szintén meglátogatott a tárca vezetője. A művészet élményadó jelentősége, a kultúra a közösség és a hit megtartóereje mellett természetesen szóba került a kulturális intézményrendszer finanszírozásának új koncepciója is."
„– Szerencsére vannak most is nagy tehetségeink. Olyanok, akik egymással is versengenek egy-egy feladatért. Az Operaház élére sokan jelentkeztek – most zajlik a pályázatok értékelése – a Nemzeti Színház élén azonban rövid idő alatt eldőlt, hogy Vidnyánszky Attila folytathatja a munkát. Mi a különbség két intézmény között a vezetőválasztás eltérő módját látva?
– Két különböző kihívásról van szó: az Operaház esetében, nyilvánvaló volt, hogy többen éreznek elhívatást az Operaház jövőjének alakítására, de nem jelentkeztek, mert túl sok, a fő célon túlmutató megfontolás rabjai voltak. Holott a kihívás egyszerű: hogyan tesszük az Operát a világ egyik legjobb művészeti intézményévé a következő évtizedekre. Nagyon elégedett vagyok, hiszen az új kiírásra sokan jelentkeztek, ami számomra azt jelenti, hogy hisznek abban, hogy a pályázatok kiválóságát méri össze a bírálóbizottság. A verseny olyan, hogy bármennyire kiváló jelöltek mérik is össze a tudásukat, végső soron egy intendánst kell kijelölnünk. Ez az én felelősségem.”
Ez az ember súlyos beteg - mondom laikusként, tárgyilagosan a fotó alapján.
"Eldőlt Vidnyánszky Attila sorsa a Nemzeti Színháznál" ... nem, nem kell senkinek aggódnia a Nemzet Főrendezőjéért. A bombasztikus címet az index.hu adta a cikknek. Tessék megnyugodni, harmadik ötéves ciklusát is megkezdheti július 1-ével. Részletek ide kattintva olvashatók.
Off – nem értem, miért szerepel ez téma a Mi újság a Magyar Állami Operaházban topikban is, nem vág a „profiljába”. Mindegy, ha már ismét D. Sz. meg a Sziget, akkor újabb „folytatásos” olvasmányt kaptunk - inkább itt hozom:
ORIGO.HU - 2023.04.02. 15:06
Demeter Szilárd a Mandineren reagált a Sziget Fesztivállal kapcsolatban elhangzottakra. Írását teljes terjedelmében közöljük.
Kedves Fórumtársaim! Teccettek látni a Kálomista Unlimited Co. legújabb szuperprodukciójának legelső részét? A Celláról beszélek. Hozzám hasonló mazochistáknak ajánlott.
Mindenkinek szívből ajánlom a Budapest Bábszínház új produkcióját, a Decameron 2023-t. 10 remek történet (némelyik egészen zseniális) 10 szerzőtől, fantasztikus csapatmunkában... Link itt...
Kiderült, kik vezetik szeptembertől a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész osztályait
/VÁGI BARBARA – Origo.hu - 2023.02.14. 18:08/
„Színművész-, zenés
színművész-, színházrendező-, zenés színházrendező és színházi
rendezőasszisztens képzésekre várja új hallgatóit a Színház- és Filmművészeti
Egyetem Sinkovits Imre Színházművészeti
Intézete, valamint dramaturg és drámainstruktor (drámajáték és rendezői
specializáció) szakokra a Németh Antal
Drámaelméleti Intézet.
Az ősztől induló prózai színművész osztályt Ilja
Bocsarnikovsz rendező, a debreceni Csokonai Színház művészeti vezetője, Oberfrank Pál veszprémi színházigazgató
és Kálloy Molnár Péter színész
vezeti majd.
A zenés színművész osztályt Mátyássy Szabolcs zeneszerző, színész és Méhes László színész, rendező
indítja.
A rendező osztályt Aleksandar Popovski, az Európa-szerte ismert
macedón rendező és Szilágyi Bálint
színházrendező vezeti.
Az SZFE rektora, Rátóti Zoltán az Origónak úgy fogalmazott: tavaly
átlagosan több mint tizenötszörös volt a túljelentkezés az egyetemre – a
színészképzésre harminchatszoros –, és azt reméli, hogy az idén tovább
emelkedik a jelentkezők száma.”
[...]
„Homonnay Zsolt a másodéves
zenés színművész osztály társosztályvezetője úgy fogalmazott: „A szak a
színészetre is nagyon erősen koncentrál, lényegében ez egy prózai színművész
képzés, ami a zenei képzéssel párhuzamosan, szinkronban valósul meg. Ezenkívül
nincsen egységes, mindenkire alkalmazható tematikánk, inkább az egyénre
koncentrálunk. Mindenkinek azt a képzést nyújtjuk, amire a leginkább szüksége
van, igazodva az egyéni előrehaladáshoz, hiszen mindenki más adottságokkal
érkezik. Egyeseknek a színészi, másoknak a zenei attitűdje erősebb, és van,
akinél pedig a mozgás hangsúlyosabb. A 21. században a zenés színész lét olyan
összetett dimenzió, olyan sokféle elvárásnak kell megfelelni, hogy a képzés nem
is képzelhető el másképp, ha azt szeretnénk, hogy mindenki a saját tempójában
tudja fejleszteni az egyéni képességeit."
Marthaler örömtelen „Giuditta” Münchenben
/Operetta Research Center – Manuel Brug – 2021. december 20./
„Ezért döntött úgy a 'Regiteam', hogy Lehár utolsó operettjét
olyan „projektté” alakítja, amelyben az eredeti zene csak 50 százaléka maradt
meg. A kotta ilyen átrendezése azért lehetséges, mert a szerzői jog
nemrégiben lejárt.
Ez a tehetetlen 50 százalék, minden zseniális giccsével és egzotizmusával, forrón csókolózó ajkakkal és a szerelemtől megfulladt tengerrel most „lelepleződött”. Hogyan? A Hitler kedvenc zeneszerzőjénél politikailag kevésbé „sérült” kortársak „kiváló minőségű” zenéjének beillesztésével olyan emberek, mint Ullmann, Schönberg, Berg, Bartók, Sosztakovics, Eisler, Stravinsky, Korngold és Krenek.”
Lehár Ferenc utolsó, nagylélegzetű, operai nívójú és „szomorúvégű” Giudittáját – Christoph Marthaler botrányos (meg nem értett?) rendezésében - újra játssza a müncheni Bayerische Staatsoper: 2023. február 15-én, 18-án és 21-én.
Hogy miért nem az „Operett...” topikba teszem be ezt a bejegyzést? Kiderül az alábbi két cikket jegyző szerkesztő, dramaturg, műfordító, forgatókönyvíró Cseicsner Otília előzetes írásából illetve a Színház.Net oldalon megjelentetett korábbi kritikájából.
Előzetesen,
ez a videomontázs a Giuditta új produkciója színpadra állításának kulisszái mögé enged
bepillantást. Christophe Marthaler
rendező és dramaturgja, Malte Ubenauf
gondolatai a színpadra állítás koncepcióját fejtegetik, emellett Titus Engel karmester a felhasznált „idegen”
zenei anyagról ad áttekintést: Viktor
Ullmann vagy Arnold Schönberg műveivel a maga korának kontextusába helyezi
Lehár eredeti kompozícióját. Ödön von
Horváthtól prózai idézetek kerülnek be a zenék közé.
Giuditta – Christoph Marthaler Lehár Ferenc művet rendez a Bajor Operaházban!
/Szinhaz.online – 2021. december 11. – Cseicsner Otília/
Lehár Ferenc: Giuditta – Christoph Marthaler és Malte Ubenauf változatában - Trailer
CSEICSNER OTÍLIA: NYOMOKBAN LEHÁR
Lehár Ferenc: Giuditta – Bayerische Staatsoper
/SZÍNHÁZ.NET - 2022-01-18/
Ebből a kritikából idézek részleteket:
„A premier előtti operabeavató óta lehetett sejteni, hogy a Bajor Állami Operaház bemutatója csak nyomokban tartalmaz majd Lehárt: ha tudjuk, hogy Lehár nagyoperettjeiben maximum húsz szám van, és azt halljuk, hogy tizennégy zeneszerzőtől kölcsönzött betéteket illesztettek be, igazán örülhetünk, ha egyáltalán elhangoznak a jól ismert slágerek ebből a Magyarországon az 1934-es bemutató óta (!) nem játszott utolsó Lehár-műből.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a librettóba sikerült beilleszteni Ödön von Horváth Sladek, avagy a fekete véderő katonája című (magyarul még nem olvasható) művét is, amely a versailles-i békeszerződésbe bele nem nyugvó földalatti félkatonai mozgalmakról szól, erősödik a benyomás, hogy a müncheni intézmény új vezetője, Serge Dorny intendáns, nemcsak a májusra meghirdetett Ja, Mai! (Igen, május) fesztivál[1] keretében törekedik arra, hogy a kortárs zenés színházat összehozza más műfajokkal és művészeti formákkal, amilyen a prózai színház (Sprechtheater), a képzőművészet vagy a tánc.”
[...] „Marthaler ugyanis már a nyitány elé beilleszti Ödön von Horváthot: a harmincas évek letisztult vonalú, tágas és világos, ám rézgálic-zöldre meszelt art deco kultúrházába (látvány: Anna Viebrock) bemasírozó katonák a demokrácia csődjéről és a megoldást jelentő diktatúráról értekeznek (dramaturg: Malte Ubenauf és Katharina Ortmann).”
[...] „A jelenünkkel összecsengő politikai eszmefuttatás (demokrácia vs. diktatúra) után inti be a bemutatót vezénylő Titus Engel a nyitányt, és ez a gazdagon hangszerelt, áradó lehári muzsika azonnal kontrasztba kerül a prózai jelenettel, még akkor is, ha a katonák között ott találjuk Octaviót (Daniel Behle)”
[...] „Nem csoda, hogy a Giuditta leghíresebb számát (Meine Lippen sie küssen so heiß, No. 16) alig nyugtázza a közönség: Marthaler úgy vezeti fel, hogy előtte a katonatárs Antonio (Jochen Schmeckennecher) Az öngyilkosságról énekel, és közben a két narancssárga ruhás lány clownként vonaglik az előszínpadon.”
„Marthaler koncepciója nem elégszik meg az énekes számok beillesztésével, négy zenekari mű is bekerül az előadásba: Bartók, Stravinszkij, és Sosztakovics zenéi helyettesítik a felvonásközi zenéket (finaletto, intermezzo, polonéz, előjáték)..Mindez időnként olyan benyomást kelt, mint amikor különböző hangi rétegeket illesztünk egymás fölé, és a layer-ek (egy darabig) egymás alatt szólnak. Egy ponton meggyőződésem volt, hogy a zenekari árokban mást játszanak elöl, mint hátul – talán nem így történt, ám Titus Engel nagyon finoman keverte a számok arányait, és zeneileg sikerült összefésülni a Lehárt tágabb kontextusba helyezni kívánó montázst, vagy ha egy DJ-ktől kölcsönzött szóval nevezzük: mixet.[11]”
[...] „Marthaler rendezésében a földalatti mozgalomhoz csatlakozó férfi fél, hogy a kedvese elárulja őket, ezért a második felvonás tizedik percében a társaival közösen megölik őt. Ez a fordulat merőben szokatlan egy operettben. Sorra kimaradnak a szubrett-táncoskomikus pár számai is (No. 2., 9., 15.), az évekkel később játszódó fináléban pedig már Lehárnál sem szerepeltek (ami egyébként Marthalernél el sem hangzik). A szerelmi duettet (No. 7.) ugyan elénekelhetik – Avemo gazdag koloratúrája harmonikusan kapcsolódik Kohlhepp szólamához. Kár, hogy nekik ebből az operettből ennyi jutott.[6] A kimaradó operettslágerek helyett hangoznak el Eisler, Ullmann, Berg, Schönberg, Krenek, Korngold műveiből kölcsönzött dalok, operarészletek a Horváthtól kölcsönzött cselekményszálba illesztve[7].”
A Láz című dalt Lehár az első világháborúban megsebesült öccse betegágya mellett írta, a dal lírai énje csak álmodni és felejteni akar, így a szituációt tekintve kicsit meglepő a makkegészéges katonát adó Kohlhepp előadásában, de zeneileg tökéletes és ez az előadás egyik zenei csúcspontja. A másik a megölt Anna és gyilkosa által előadott részlet, a Glück, das mir verblieb Korngold: „A halott város” c. operájából, mely egyébként az operaház repertoárján van Simon Stone-rendezésében (ezúttal nem használ üvegfalat a leporellószerűen hajtogatható díszletben)[8] és közvetlenül a premier előtt került műsorra, így sokaknak ismerős lehetett. A lehári duett (No. 15.) helyett hangzik el, és Anna holttestét a „A halál minket el nem választ” sorokra viszik ki. A Korngold-mű kontextusából lesz érthető az is, hogy a halott asszony miért szólal meg az adott szituációban, ily módon a dramaturgia nemcsak egy zenei betétet illeszt be, hanem annak egész kontextusát átemeli a Lehár-műbe, bízva abban, hogy a bérletes közönségben ez összecseng az előző héten látott másik operával. Avemo és Kohlhepp kiállja az összeméretést Elena Guseva és Klaus Florian Vogt alakításával is: ez az egyetlen szám a premieren egyébként, amelyet a közönség hangosan ünnepel."
[...] „Árulkodó jel volt, hogy a bemutató előtti hetekben Káli Gábor beteget jelentett, így a svájci Titus Engel vette át a karmesteri pálcát[16]. Ne felejtsük el, amire Orbán Eszter a Radnai Annamária Emlékkonferencián felhívta a figyelmet: az operában a húzás „joga” a prózai színházzal ellentétben a karmesteré (a rendezővel, dramaturggal egyeztetve), és az övé a főpróbahét is, így ott nagyon kicsi a rendező mozgástere.[17] Ha ebben az időszakban a pultban változás van, az a rendezői koncepciót is érintheti – vagy fordítva, a markáns rendezői koncepció indukálhatja a karmesteri visszalépést. Pandémiás időszakban persze bármi előfordulhat, a Bécsi Állami Operaház például a sikeres kontaktkutatás eredményeképpen törölte az újév előadásait január 5-éig, és pandémián kívül is: Káli Gábor nem olyan régen éppen Fischer Iván helyére ugrott be a Müpában.[18] Mindenesetre az előadás alapján nem találom meglepőnek a karmesterváltást.”
[...] „Serge Dorny a különböző művészeti területek összekapcsolását, kortársi szemléletet, a zenés színház jelenbe helyezését tűzte ki célul. Ugyan a Giudittában a színlap nem tüntet fel koreográfust, de a zenés színház elegyítése a prózai színházzal kétségtelenül megtörtént Christoph Marthaler rendezésében. Hogy miért éppen Lehárra esett a választás? Nem derül ki az előzetesen kiadott információs anyagokból sem, de talán inkább az intendáns koncepciójába illeszkedően esett erre a maga korában rendkívül sikeres, ám ma már alig játszott műre a választás, miszerint az évad első felének bemutatói a 20. század első felét mutassák be.”
[...] „Marthaler kísérlete kudarcot vallott: a müncheni premierközönség ezt hangosan fejezte ki. Tudnak disztingválni, az énekeseket hangos Bravi! éltette. Csak a rendező és csapatának tartogatják a nemtetszés-nyilvánítást. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a lábukkal verik a padlót és közben teli torokból ordítják, hogy Bú! Ha kényszerből nem negyedházzal megy a bemutató, orkánként söpri el a marthaleri teamet. Marthaler egyenes derékkal, megértő mosollyal, alkotótársaival összekapaszkodva hunyorog a fényben. Nem viselkedi ki: viseli a kudarcot. Az este legszínházibb pillanata ez.” [...]
Az építész, aki nekiállt a Budavári Palota rekonstrukciójának – Gutowski Roberttel beszélgettünk
Mandiner.hu
- 2023. január 30. 15:54
„Szent István
királyunk ezeréves örökségében élünk, építészóriások nyomába szegődünk” –
vallja Gutowski Robert. Hazánk egyik meghatározó építészével beszélgettünk a
Budavári Palota nagyszabású rekonstrukciójának kihívásairól, valamint eddigi
pályafutásáról és nézeteiről!”
Írta:
Móré Levente
Én a) mazochizmusból néztem meg; b) igazolni akartam előítéleteimet, megnézetlenül pedig legfeljebb bárgyú amerikai tinivígjátékokról és egyéb hollywoodi melléktermékekről, meg úgy általában a popszemétről nyilvánítok véleményt.
Magam is olvastam a kritikát. Abban egyetértek vele, hogy ez a produkció pocsék, viszont én máshová helyezném a hangsúlyt. Az, hogy Petőfi 180 éves "szövege" nehezen érthető a mai olvasóknak, főleg a bugyuta képregényeket és popszemetet fogyasztó ifjaknak, nem a költőnek róható fel. Én kb. így kifogásoltam volna: https://24.hu/kultura/2023/01/24/a-helyseg-kalapacsa-film-kritika-mtva-mediaklikk/ - persze ezzel a kritikával sem 100%-ban osztozom vele.
Az Aranybulla után itt a következő magyar "szuperprodukció": A helység kalapácsa. A T. Hölgyek/Urak hogyan vélekednek erről, miután állítólag zenei betétei is vannak? Megnyugtatásul: Tízes skálán egyest adnék rá.
Koncz, Müpa: ELKELT.
Engedékeny vagyok, szegény gépírókisasszony! :O((( A klasszikus bulvárdarabokkal/ régi hollywoodi filmekkel ellentétben őt nem veszi feleségül a délceg ifjú vezérigazgató.
Eladó egy db jegy Koncz Zsuzsa 2023.01.24-i Müpás koncertjére egyéb elfoglaltság miatt. 15. sor, 12.900 Ft. Érdeklődni: matraijeno kukac gmail pont com
Talán nem túlzás, hogy Bíró Bence, aki dramaturgként, fordítóként már letette a névjegyét, első saját színművével berobban/t a hazai színházi és irodalmi szcénába. A nemrég bemutatott magyartenger (sic!) emlékezetem óta a legkacagtatóbb magyar komédia, sőt: olykor, nem ritkán burleszk. Valahol kicsit egy -emlékezetesen nagyszerű- Adáshibába oltott Pintérbéla vagy mi a bánat plusz egy csipet dán Az ünnep, hangvétele mégis egyéni, friss, őszinte, ...khm... olykor (?) trágár. Az ember megszakad a röhögéstől, aztán egyszer csak rájön, miken is röhögött akkorákat és elakad a lélegzete, ahogyan a szédületesen száguldó, bár nem túl sok cselekmény és a szélsebesen beszélő színészek is meg-megállnak egy-egy pillanatra és kitör a mindennél hatásosabb generálpauza: lélegzet hallhatóan visszafojtva. Korunk és hazánk legsúlyosabban feszítő bajain, pontosabban, azok gyilkos, egyben együtt érző kifigurázásán mulatunk ... szenvedünk. Legalábbis számomra így, ez jött át. A szerző annyit zsúfolt bele a kétrészes magyartenger-be, hogy az a tenger-tó már-már kiönt. Bíró Bence úgyszólván teljes kór- és körkép listát nyújt át mindarról, ami ma Magyarországon fontos vagy fontosnak kellene lennie; mindarról, ami nyomaszt/ó, de félresöprik, -söpörjük, tereljük-terelik, elhazudjuk-elhazudják. Nem csináljuk, amit kellene: nem foglalkozunk vele vagy nem úgy, nem oldjuk meg vagy nem úgy, max. beszélünk róla oszt' jónapot. Nem sorolom fel, mi minden kerül itt terítékre, szó szerint, -mert egy nagy családi-ünnepi ebéddel indul a burleszk & dramedy- és átvitt értelemben. Egy nyaraló a Balatonnál és egy család: nagypapa, nagymama, három középkorúba hajló gyermek, kettő nős, egy hajadon és az egyikük fia, azaz egy fiúunoka (Szécsi Bence) meg a párja (Fehér Tibor). Utóbbi szintén fiú, enyhítő (?) körülmény, hogy Erdélyből való sorozatsztár és hazaszerető magyar. Mindkét ifjonc színész, de mint később kiderül, e tekintetben még sincsenek egy platformon, különben igen. A nagymama még kezdés előtt kiesik a forgalomból: rosszulléte miatt az idősebbik fiú a siófoki kórházba vitte. Helyette betoppan majd Svájcban élő nővére, a bölcs megmondó, svájciul józan és biztonságos életét élő Ibolya (Szabó Éva). Meg egy sármos-negédes telek-szomszéd (Ódor Kristóf), aki hát kavart vagy kavarni próbált már 1-2 jelenlévővel. A demens(nek látszó) kerekesszékes nagypapa (Papp János) egész nap a tévé előtt ül (Adáshiba!), egy-egy felhorgadása, mondata arra utal: inkább csak bebújik a demens-álarc mögé a világ és családja elől. A nagyobbik fia (Schmied Zoltán) vállalkozó, váltakozó sikerrel, most éppen csődközelben és neje, aki akarnok és hisztis (Pálfi Kata); az öccs (Rada Bálint) történelemtanár, igazi mélymagyar, annak ismert attribútumaival, csakúgy mint babájába bújó hitvese (Földes Eszter). A húg, Pati (Balsai Móni remeklésében) sokszori sikertelen lombik-próbálkozás után örökbe fogadna egy hároméves kislányt, Jessicát ... igen, cigányt. Akár ebbe a családba is. Ötlete nem arat osztatlan sikert. Még osztott sikert sem túlzottan. A nyaralót, ami a hetvenes évek balatoni retróját idézi, (díszlet: Alföldi Róbert, jelmez: Kálmán Eszter), eladnák; ki is tör egyből a szokásos családi marakodás: kinek mekkora a részesedése a házban. 24 óra leforgása alatt mindenki összevész úgyszólván mindenkivel, hogy végül azért valahogy csak-csak elrendeződjenek a dolgok, ahogy az egy családban szokás. Mert a család: az család és a család az s z e n t: papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet (Mézga-család). Alföldi Róbert -ott volt az aznapi, sokadik előadáson is- pörgősen rendezi egységes ensemble-ba pörgősen beszélő színészeit, cselekményvezetése olyan tiszta és egyenes, mint a felvitt nyersanyag. Szükségtelen nagy sikert jósolni a darabnak, a nagy siker máris megvan. A Centrál Színház figyelemreméltóan szerkeszti repertoárját és kever be (magánszínház!) pénzt hozó bulvárdarabjai közé egyre inkább igényes fél- és egész klasszikusokat és kortárs hazai(aka)t..Riszpekt!
PS Eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha a magyartenger a Nemzetiben vagy éppenséggel a szomszédos Újszínházban jelenne meg? Nos, némi dramaturgiai ügyességgel-igazítással és a Nemzet Főrendezőjének vagy újszínházas kollégájának színpadra álmodott verziója amott meg amott is dörgő tapsokat kaphatna, mint emitt ..180 fokban eltérő hangsúllyal és ízlésvilággal.
Bíró Bence: magyartenger - Centrál Színház, 2023. január 8.
off A portás nélkülözhetetlen. Ő tartóztat fel "ott" illetékesen illetéktelenül bemenni szándékozókat. Pl. ogy. képviselőket. Aztán más közeg tartóztat olykor le ... másokat.
Állapodjunk meg a portásban, jó?
off Na persze, kirúgnak. Max. a gépíró kislányt, aki a szöveget írta. Őt azért sajnálnám.
A hírszerkesztő vagy a bemondó R. Kálmánon. Várjuk ki, hátha szép csendben kirúgnak onnan valakit, ami a szándék ellenére kiszivárog.
Ki kin állt volna bosszút? A közmédia Rákay Kálmánon? Vagy Ii. Andráson? Leginkább talán még Idán ;-)
Sodró Eliza mindig, mindenben jó. És mi a másik előadás?
Nem tudom eldönteni, hogy ez szándékos - és jogos! - bosszú volt-e, avagy a szokásos magyar trehányság, netán tudatlanság.
Köszönöm, ezt gondosan meghallgatom/nézem.
Két színházi előadásról tartozom beszámolóval nyájas netán nyájatlan fórumtársaimnak. Szilveszterkor a Truman Capote kisregényéből készült Álom luxuskivitelben című színdarabot láttam. Sokan emlékezhetnek még a magyarul azonos címmel és jó régen vetített filmre, Audrey Hepburnnel a főszerepben. Én már csak arra a jelenetre emlékszem, amikor Hepburn azaz Holly a Tiffany's new yorki, 5th Avenue-i áruházának kirakata előtt áll és persze a film híres slágere, a Moon River is máig "megvan". Tudvalévő, hogy a film cselekménye valamelyest, "hollywoodi" befejezése teljesen eltér Capote opuszától. Ellenben Richard Greenberg színpadi adaptációja, amit 2013-ban a Broadway számára készített, híven követi a kisregényt és szellemiségét. Ez utóbbi adaptáció látható Pesten is, a Radnóti Színházban. Holly Golightly vidéki lány, egy manhattani szerényke lakáskát bérel (a kis tér sikerült díszlete/i Khell Csörszt dicséri/k) és gazdag pasasokat húz le kisebb összegekkel. Nem igazán prosti ő, maga Capote "amerikai gésaként" írja le hősnőjét. Megismerkedik a szomszédban lakó Freddel -a regényben csupán "Narrátor"- aki íróként próbál csekély vagy semmilyen sikerrel érvényesülni. Kettejük különös barátsága -nem szerelme!- körül zajlanak a történések, közben előkerül "Doc", aki, mint kiderül, évekkel korábban feleségül vette Hollyt és most visszavinné a vidéki farmra, ahonnan a lány évekkel ezelőtt megszökött előle (is). A Radnóti jó érzékkel hozta ki ezt a darabot, de talán kevésbé jó érzékkel bízta a rendezést a sokszor, sok helyen felbukkanó Valló Péterre. Fő érdeme, hogy hagyja színészeit játszani, ami elsősorban a főszereplő, az ismét nagyszerű Sodró Eliza játékát teszi emlékezetessé. Száz ruhában (jelmez: Kálmán Eszter) és ezer színben csillog, hódít, szenved, őrjöng: remekel. Partnere, a való életben is párja, Rusznák András kevésbé tetszett, mint korábbi alakításaiban. A sok narrációban elég szürkének éreztem, ami néha az előadás lendületét is megtörte és mint Fred is elhalványult partnere vakító fényében. Bravúros beugrással mentette meg az estét László Zsolt, aki a megbetegedett Schneider Zoltán kettős-hármas szerepét vette át aznap; a szöveget részben a szövegkönyvből olvasva. Az előadás előtt Kováts Adél igazgató kérte mindenki megértését, amit a közönség és a kollégák a végén közös tapssal köszöntek meg a művésznek. Bálint András, Nagy Márk, Baki Dániel, Martin Márta, Sas Zoltán e.h. és Berényi Nóra Blanka alakította a többi és többes szerepeket, utóbbi még a koreográfiát is jegyezte.
Capote-Greenberg: Álom luxuskivitelben - Radnóti Színház 2022 Szilveszterén
Pocsék, vagy mesteri? – 1222 Aranybulla
/The Reelcrew/ - YouTube
Ferenc pápa szavaival: "ki vagyok én, hogy megítéljem őt?" Inkább idézem a nálamnál illetékesebb, a sorozatot megrendelő MTVA egyik műsorában elhangzott felkonferálást-laudációt: "Az irodalmi klasszikus ezúttal modernebb köntösben, de korhű, részletgazdag látványvilággal és nagyszerű alakításokkal mutatta be a fordulatos szerelmi történetet.” Igen, mindez az Aranybulla-sorozatról. ("Félre": valaki "ott" összekutyulta az Aranybulla-felkonfot Gárdonyi Géza Ida regénye új TV-változatának ajánlásával, ami tényleg jó volt..)
Az Aranybul(l)áról nem tudatod a véleményedet?
Én csak a Borítóképet csodáltam meg. Nekem az is elég! -)
https://index.hu/kultur/2023/01/02/maga-zoltan-ujev-koncert-zene/
Avagy van az a pénz, amiért korpás lesz az ember haja. Az ingyenjegyes tanarakról egy szó sincs?
Valamit?
Mindent.
De minimum az írás tárgyát...
Valamit nagyon elronthattam...
A Magyar Nemzet című napilap terjedelmes, 1.271 szavas, beszámolót közöl a Momus fórumain különböző hangsúlyokkal már említett újévi Mága Zoltán koncertről:
https://magyarnemzet.hu/sztarvilag/2023/01/telthazas-koncerttel-koszontotte-maga-zoltan-az-uj-evet
A Word szövegszámláló funkcióját felhasználva a koncert ismertetőjében döntően a következő szavak fordulnak elő:
Díj, díjas, díjaszott, kitüntetett és hasonló: 48 szó,
Koncert: 29 szó,
Hazaszeretet, béke, háború: 22 szó,
Mága Zoltán és családtagjai: 19 szó.
Összehasonlításként, véletlenszerűen kiválasztva: a Momus címoldalán levő szegedi Denevér kritika „csak” 987 szó és az előzőekben felsorolt szavakból egy sem szerepel benne.
Érdekesség: Mága Zoltán koncertismertetőjében a „Szeged” szó is megtalálható. "A szegedi gyermekklinika részére felajánlott orvosi műszert Kiss-Rigó László szeged-csanád (egyházmegyei/vármegye)i püspök vette át."
Jövőre Győzike lesz a penzum, mint most kiderült.
Lehet, hogy jövőre már kötelező lesz Nektek is... :-)
Sajnos, nem sajnos, nem KLIK fenntartású a munkahelyem, ezért aztán esélyem nem volt efféle úri mulatságokra.
Így be kellett érnem a már emlegetett kettővel, amelyeket hosszú ideig fogok még emlegetni, és igen, fizettem érte.
Én jelentkezem, úgyis van be nem váltott kisorsolásom. Szerzel legközelebbre? ;-)
