Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Köszönöm, mindig tanul az ember. Ezért és talán némiképp enyhítő körülmény,hogy háromszori nekifutásra sem értettem pontosan a címbéli, többszörös feltételes módot tartalmazó állítást ... nyelvileg és logikailag sem. Tartalmilag viszont annál inkább: az és úgy már elég egyértelmű.
Az idézett mondat egy úgynevezett konjunkciós szerkezet a formális logika szerint. Azaz, mind a két első állításnak be kellene teljesülnie, egyszerre, egyidőben, egymástól függetlenül, hogy a harmadik állítás teljesülésbe menjen.
Tekintettel arra, hogy a második állítás „el kellene pusztulnom” teljesen szubjektív, nem megítélhető az igazságtartalma, így a harmadik állítás sem következik be, akár hatalomra kerül Gyurcsány, akár nem.
"Ha Gyurcsány hatalomra kerülne és el kellene pusztulnom, akkor el fogok pusztulni - Interjút adott Trill Zsolt, a Nemzeti Színház vezető színésze Szilléry Évának." A videóinterjú origo.hu-n ide kattintva tekinthető meg.
Gothár Péter is újra színházban rendezhet - Ősszel a TÁP Színházban kap lehetőséget a 2019-ben a Katonából zaklatási botrány miatt kirúgott Gothár.
Vajdai Vilmos volt a vendége Veiszer Alindának ... kiderült, az általa alapította, lassan harminc éve működő TÁP Színházban fog rendezni ősszel Gothár Péter, akit zaklatási botránya után bocsátottak el a Katona József Színházból, valamint a Színművészeti Egyetemről 2019-ben. Teljes cikk hvg-hu-n itt, ugyanerről mandiner-hu-n itt.
Tisztelt Búbánat! Örülök, hogy ebbe a fórumba is be tetszett linkelni Lehoczky Zsuzsa elismerésének pillanatairól szóló tudósításrészt.
Örülök, hogy az Operettszínház művésznője ilyen elismeréssel nyilatkozik Vidnyánszky Attiláról, aki az előző évadban megújította a magyarországi operettjátszást a Csárdáskirálynő új bemutatójával.
Az Origo 2399.szám alatt ismertetett lelkendezése után azt hittem már nem lehet újat mondani erről a már nem látható Rómeó és Júlia előadásról.
De a Nemzet új Színészének sikerült, az Ön által belinkelt szavaival, melyet kiemelten idézek:
„én is megnéztem a Vidnyánszky Attila által rendezett Rómeó és Júliát, és úgy érzem, nem engem kell ünnepelni, hanem ezeket a fantasztikus színészeket. Tökéletes előadás volt, őrületes tehetségekkel, és a rendezés egészen egyedülállóan kiváló. Mindenkinek köszönöm ezt a nagyszerű élményt!”
Szűnni nem akaró álló taps a nemzet legújabb színészének
2021.06.13. 22:33 ORIGO.HU
Vasárnap este a Nemzeti Színházban, a Rómeó és Júlia című előadás után Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója átadta a Nemzet Színészének járó elismerést Lehoczky Zsuzsának. 1957 óta színész, és 1962 óta a Budapesti Operettszínház művésze Lehoczky Zsuzsa; Kossuth-díjas színésznő, kiváló és érdemes művész, akit az április közepén meghalt Törőcsik Mari helyére választottak meg a nemzet színészévé. A közönség felállt, és szűnni nem akaró vastapssal ünnepelte a színésznőt.
[...]
„Ennél nagyobb dicséret már nem is kell egy színésznek az életben. Köszönöm azoknak is, akik úgy gondolták, hogy megérdemeltem. De hadd mondjam el, hogy most én is megnéztem a Vidnyánszky Attila által rendezett Rómeó és Júliát, és úgy érzem, nem engem kell ünnepelni, hanem ezeket a fantasztikus színészeket. Tökéletes előadás volt, őrületes tehetségekkel, és a rendezés egészen egyedülállóan kiváló. Mindenkinek köszönöm ezt a nagyszerű élményt!" – mondta Lehoczky Zsuzsa, miután átvette a díjat.
Stohl András újra a Vígszínházhoz szerződik
Érdekes hírek a Vígszínház évadzáró társulati üléséről hvg.hu-n itt. Valaki talán értelmezni tudja, hogyan s miért kapott Rudolf Péter egy (1) évvel igazgatói kinevezése után Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat, az indoklás szerint "nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét.". Az együttes új tagjainak egyike -talán nem túl nagy meglepetésre- Nagy-Kálózy Eszter, ekképpen teljessé válik a családi együttlét, hiszen lányuk, Rudolf Szonja már tavaly óta a társulat tagja. Nagy-Kálózy Eszter pályafutása egyfajta kis magyar (színház)történelem: új munkahelyét beleszámítva -eddig!- összesen tizenegy (11) társulatnál fordult meg, köztük első, de csak első ciklusa (2013-18) idején Vidnyánszky Attila Nemzetijében.
Kedves joska141, ne legyünk igazságtalanok: origo.hu belinkelt cikke június 11. 22:16-os (!) keltezésű, vagyis a laudáció a bizalmat és a sikert megelőlegezve még az előadás előtt-alatt esetleg (másod)percekkel a befejezés után született, 1-1 pontatlanság becsúszhatott. "Kétszer ad, ki gyorsan ad." Megnyugtatásunkra: az egyik Sándort (Páris) azóta kijavították Nándorra (Mercutio). Boldog szüleik anno a névválasztásnál talán nem sejtették, hogy két fiúgyermekük azonos szakmát választ, azonos helyen (gyengébbek kedvéért: Kaposváron, Vidnyánszky Attilánál) végzi színitanulmányait és a világot jelentő azonos deszkákon aratják majd sikereiket. Még sokszor keverhetik össze őket pályájuk során. Igaz, egyiküknek máris van egyedi megkülönböztető jegye: "Nándor az, amelyik már színigazgató is".
Ide kívánkozik az online Magyar Nemzet előzetes kritikája, amely még a premier előtt, bizonyára a próbá(ko)n látottak alapján készült és itt olvasható. David Bowie szelleme (és zenéje) is ott lebeg (és szól) az előadásban...a Berettyán-fivérek viszont mindketten kimaradtak a cikkből.
Megtörtént a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház első, közönség előtti bemutatója, a Vidnyánszky Attila rendezte Rómeó és Júlia.
Idézet a cikkből:
„A premier óriási siker volt, az előadást először a páratlan költőiséggel ábrázolt erkélyjelenet után, majd többször is nyíltszíni taps szakította meg.”
Még egy idézet a cikkből:
„A két címszereplő minden túlzás nélkül csodálatosan alakította a legendás szerelmespárt, rajtuk kívül a Lőrinc barátot játszó, nagy színészt, Blaskó Pétert és persze Nagy Marit, Berettyán Sándort, Bordás Rolandot, Berettyán Sándort és Tóth Augusztát is ünnepelte a közönség.”
Berettyán Sándor valószínűleg két szerepet játszik a darabban, azért kerülhetett a neve kétszer is feltüntetésre a cikkben. Gondolom Ő a Karinthy Színpad újonnan kinevezett igazgatója, Berettyán Nándor testvére.
Kultúra a NER-ben: több százmillió lovas színházra, Vidnyánszkyék milliárdokról dönthetnek
Szépen kirajzolódik az előadó-művészeti többlettámogatások listájából, milyen színház igazán fontos a kormánynak: a lovas színházak mindent visznek, a független, „kísérletező” alkotók érjék be az apróval. A most kimaradt pályázókat senki nem tájékoztatta, mire számíthatnak, és százmillióért igazgathatja az ország új színházát (Szentesen - ED) az államtitkár (Fekete Péter - ED) kedves intézménye. Kedvcsinálónak a fejezetcímek: Kormánydöntés, titokban - Lóra, magyar! - Fekete, Nemcsák, L. Simon, Vidnyánszky (teljes cikk hvg.hu-n itt olvasható.)
Elkészült az újjászülető Szent István-terem különleges mennyezete és parkettája
Az ütemterv szerint haladnak a Budavári Palotában újjászülető Szent István-terem munkálatai. Most elkészült a csodálatos terem látványos mennyezete és parkettája, az egyedi bútorok többségének megmunkálásával is végeztek a szakemberek. A pazar falburkolat kialakítása lesz az egyik következő feladat. A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termét augusztus 20-tól csodálhatják meg az érdeklődők - írta közleményében a Várkapitányság.
"Káel Csaba neve nekem mindig azt jelzi, hogy lesz pénz" ... úgy korrigálnám, hogy mindig volt, van és lesz pénz. Emlékezzünk a "régi szép idők" Országimázs Központ, Ezüsthajó Kft és Happy End Kft-ügyére, amit szintén a neves kultúrmogul álláshalmozó Filmintézetes, SZFE-s, MüPás,stb. vezérigazgató, rendező, professzor foglalkozású Káel Csaba neve fémjelzett. Mindeközben pár hete (is) arról kesergett, hogy világsikerű (!) Bánk bánját "itthon méltatlanul elhallgatta a politika". Szerencsére hírek szerint hamarosan ismét lehetőséget (és pénzt) kap filmrendezésre. Akár még a miniszterelnökről is rendezhet filmet, amit nem túl régen nagyon is elképzelhetőnek tartott egy interjúban ... no nem a korábbi miniszterelnökről. Utóbbiról ugyanis már elkészült a madách-i Nagy Mű, de azt egy másik Nagy Mogul, Kálomista Gábor jegyzi.
Én egyéb műfajokról nem tudok, csak a koncerteket figyeltem a Müpa honlapján. Káel Csaba neve nekem mindig azt jelzi, hogy lesz pénz, és ez is valami. De azért nem bocsátom meg, hogy szétverte a Tavaszi Fesztivált.
Hogy volt-e siker, nem tudom, az itteni hallgatásból nem sok jó derül ki.
Tisztelt „Lujza”! Lehet, hogy az Ön által megnevezett fórum oldalon kellett volna leírnom az idézett részeket. Elnézést, hogy nem azt választottam, mentségemre szolgáljon, hogy az idézett cikk más részén azt írták, hogy nagyon sok műfajú volt a Fesztivál.
Felhívom a figyelmet azért arra, hogy az idézőjelek között szerepelő cikkrészlet nem a „Bartók Béla” és a „Fesztivál” szavakat emeli ki vastagítottan, hanem a „Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója” szavakat. Ez a tény alkalmat adhat bizonyos következtetések levonására…
Szerintem ez inkább a Nemzeti Hangversenyterem és más helyszínek topicba illene. A nagy siker a sok pénznek volt köszönhető. Tenyleg kiváló együttesek és karmesterek koncertjeit lehetett hallani az eredeti helyszínekről, nekünk ingyen. Hogy hányan hallgatták, nem tudom. Engem is érdekelt volna mások véleménye azokról is amiket hallottam, és azokról is, amiket nem.
„Fantasztikus hetek állnak mögöttünk, hiszen ebben a rendkívüli évben az első Bartók Tavasznak sikerült összekötnie a kultúrarajongókat és a művészeket a világ minden pontján, Milánótól Londonon át Budapestig. Nagyszerű volt látni, hogy milyen nagy szakmai és nézői érdeklődés kíséri a bemutatókat – mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. Kiemelte, hogy Bartók Béla születésének 140. évfordulóján a nevét viselő fesztivál kiválóan bizonyította, hogy az alkotóerő és a kreativitás felülkerekedik a nehézségeken, hiszen a pandémia hátrányaiból előnyt kovácsolva idén a digitális platformokon kivételes programnak lehetett szem- és fültanúja a közönség.”
„A 2. Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek 2022. április 1. és 18. között várja majd a közönséget.”
Miért nem olvashattam beszámolókat, kritikákat ezekről a „fantasztikus hetek”-ről a Momus fórumain?
Kedves joska141, igaza van! Ahogy mondják, biztos az, ami már a Népszabadságban Magyar Nemzetben is megjelenik. Ott pedig nyomát sem találom a hírnek.
Tisztelt Edmond Dantes! Még egy kicsit elsietett Kiss-B Attila üdvözlése.
Az Ön által belinkelt forrás is a "feltehetőleg" szót használja a szenátus jövőbeni személyeit illetően. Június 8-án egy általunk ismeretlen sösszetételű szervezet fogja a szenátust megválasztani. Ott, lehet, hogy minden jelöltet vagy egy részüket nem szavazzák meg, mint ahogy ez nálunk már megszokott. Szóval addig még izgulhatunk, szoríthatunk Kss-B Attiláért és a többiekért...
Az SZFE közlése szerint 2021. május 27-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem szenátusi választásának kapcsán a jelölő értekezletek sikeresen és érvényesen lezajlottak. A fentiek értelmében az SZFE új szenátusát a következő személyek alkotják: Erdélyi Gábor, Baska Barbara, Kiss-B. Atilla, Pataki András, Dr. Bódi Zoltán, Lajos Sándor, Dr. Golden Dániel, Dr. Káposztáné Jáger Éva, Bagány Márton. Forrás: itt.
Külön elismerés illeti Kiss-B Atillát, hogy számos elfoglaltsága mellett ideje maradt e fontos funkció betöltésére. Üdv. az álláshalmozók klubjában!
Megjelent a lista az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő oldalán arról, kik mennyi támogatást kapnak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a független, a szabadtéri, a nemzetiségi színházak és a zeneművészeti szervezetek között. Aki nehezen igazodik el a név- és számtengerben, az tájékozódhat a hvg.hu Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál című hosszabb cikkéből. "A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) amely 49 szervezetet képvisel a pályázók közül, már februárban levélben fordult az államtitkársághoz, elküldve a FESZ hivatalos e-mail-címeit, „tekintettel arra, hogy második éve nem kapjuk meg a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési pályázatára javasolt kurátorok névsorát”, pedig az előadó-művészeti törvény szerint erről kötelező a szakmai szervezetekkel egyeztetni...
...a szervezet már tavaly is felhívta a figyelmet arra, hogy a vidékiekről döntő kuratórium névsora törvénysértő. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény 9. paragrafusa ugyanis rögzíti: „Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.” Bár a kuratórium névsorát azóta sem hozták nyilvánosságra, a hvg.hu értesülései szerint ugyanazokról van szó, akikről tavaly is: Bán Teodóráról, Dósa Zsuzsannáról, Kiss Jánosról, Somogyi-Tóth Dánielről és az új SZFE-n is nagy szerepet kapó Zalán Jánosról. A listából két név biztosra vehető: Bán Teodóráé és Dósa Zsuzsannáé. Azt ugyanis még a nyilvános döntési lista „megjegyzés” rovata is rögzíti, hogy az ő „személyükben érintettség áll fenn” egyes döntésekben: amikor a kuratórium a saját intézményeik támogatásáról döntött. Hogy hogyan kerülhetett be a kuratóriumba olyan tag, aki a törvény szövegével ellentétesen érintett, arra nincs magyarázat." (hvg.hu)
Apró kiigazítás: Lajos Tamás az általam elért forrás szerint 2008-2014 között összesen kèt (2) db. 50-55 perces TV-filmet jegyzett, mint operatőr. 2014 óta pedig zéró (0) filmnek volt ő az operatőre. Azóta csupán producerkedik, igen sikeresen. Talán inkább ő maga is némi operatőr(tovább) képzést érdemelne. Segítséget kapna, nem adna. (Vö. Kossuth Jereváni Rádió hírei..) Egy filmproduceri szak rangos professzora lehetne.
Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök valószínűleg társadalmi munkában vezeti a színházrendezői osztályt, a következők szerint:
„A színházrendező szakirány osztályvezető tanára az SZFE-kuratórium vezetője, Vidnyánszky Attila, kiegészülve a Soproni Petőfi Színház igazgatójával, Pataki Andrással.”
Rátóti Zoltán kuratórium tag valószínűleg társadalmi munkában segíti a prózai színészi osztály vezetőjét, a következők szerint:
„A prózai színészi osztály vezetője Szarvas József, a Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház tagja, őt szintén a Nemzeti Színház színésze, Rátóti Zoltán segíti.”
Biztos csak az én figyelmemet kerülte el, de gondolom, a kuratórium harmadik szakmai tagja Lajos Tamás operatőr is segíti társadalmi munkában az ott folyó operatőrképzési oktatást.
Ennek ismeretében kell értékelni a közölt kuratóriumi tiszteletdíjakat.
SZFE kuratóriumi tiszteletdíjak:
– Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök havi 1,3 millió forintot kap.
– Világi Oszkár, a MOL-csoport igazgatósági tagja; Rátóti Zoltán, Jászai-díjas színész; Lajos Tamás László operatőr, érdemes művész; valamint Bacsa György, a Mol üzletfejlesztési igazgatója kuratóriumi tagokként fejenként havi 1,3 millió forintot kapnak.
– Windisch László MNB-alelnök felügyelőbizottsági elnökként havi 780 ezer forintot kap, felügyelőbizottsági tagokként ... Nemcsák Károly és Szapáry György Béla közgazdász, volt MNB-alelnök havi 650 ezer forinttal gyarapodik, ahogy Martonyi Zoltán jogász is vagyonellenőrként. Forrás: mandiner.hu.
PS Szeretnék jelen lenni, amikor Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán rektori megbízottja megbeszélést folytat Vidnyánszky Attilával, az SZFE kuratóriumi elnökével, pl. végzős színészeknek pl. a Nemzeti Színházhoz történő szerződtetéséről...hatszemközt.
Hírek szerint mindennél gyönyörűbb lesz az új Vidnya-krampusz. Csak legyen elég jelentkező nebuló. Az így-úgy erősen kozmetikázott 2021/22-es előzetes statisztikák a korábbiakhoz képest jelentős csökkenést mutatnak az SZFE-re kandidálók számát illetően. Rádió-stúdiók: köszönöm az értesítést. Legalább érthető, miért fog kb. 12 épületben székelni a PPKE. Vajon melyik főúri palota lesz a médiaképzés fellegvára?
Amikor én is morogtam a Pázmányon oktató barátnőmnek amiatt, hogy csak úgy bekebelezik a Rádió épületeit, és mi lesz a stúdiókkal, azt felelte, hogy média szak is indulni fog náluk, és ott fognak oktatni. Vagyis jobb körülményeik lesznek, mint a Szinművészeti hallgatóinak.
A belinkelt cikk hivatkozik a Magyar Nemzetben megjelent írásra mint forrásra.
Megkerestem és a teljes szövegét idemásolom:
2021. ÁPRILIS 17. SZOMBAT 07:05 2021. 04. 17. 14:45
A jövő egyetemét építi a Pázmány Budapest belvárosában
FELHASZNÁLJÁK A HALLGATÓK INNOVATÍV ÖTLETEIT IS A CAMPUS FEJLESZTÉSÉHEZ
Csókás Adrienn
Nem csak a Déli Városkapu – Diákváros projekt megszületése lesz az egyetlen grandiózus felsőoktatási beruházás Budapesten, hasonló horderejű fejlesztésbe vágta a fejszéjét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. A jelenleg több városban, széttagoltan működő intézmény egy új, minden igényt kielégítő egységes campust hoz létre a belvárosban, többek közt a patinás Esterházy és Károlyi palota épületét is bevonva.
Budapest már most is egyetemváros, de néhány éven belül igazán a diákoké lesz. A kínai Fudan Egyetem idetelepülésével egybekötött Diákváros gigaberuházása mellett a belvárosban is hatalmas felsőoktatási központ alakul ki néhány éven belül. A jelenleg több városban működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) vezetése úgy vélte, hogy
a széttagoltság egyre inkább versenyhátrányt jelent, ezért egy összevont campust hoz létre a Józsefvárosban, amely becslések szerint 2027-ben nyithatja meg kapuit.
Az új központ a meglévő Szentkirályi utcai, Mikszáth téri és Bródy Sándor utcai épületeken túl a Magyar Rádió volt épületegyüttesét (Esterházy- és Károlyi-palota) is érinti. A tervezés során a környezet és a műemléki értékek védelme kiemelt szempont volt.
A nagy horderejű beruházásról a projekt vezetője, Becker Pál, a PPKE fejlesztési főigazgatója számolt be a Magyar Nemzetnek. Mint mondta, a Budapest Campust a legmodernebb, XXI. század igényei szerint tervezett infrastruktúra és térhasználat jellemzi majd. Tavaly az Országgyűlés elfogadta a törvényt, amely nevesíti a Magyar Katolikus Püspöki Kar tulajdonába adott épületeket, amelyekben a PPKE működteti majd az egyetemet. Az előkészítési munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ fogja össze, jelenleg a területen lévő ingatlanok állapotának felmérése zajlik. – Meggyőződésünk, hogy az új campus létrehozásával jelentősen nő a környék értéke, vonzereje, megújulnak a romosodó épületek, miközben megmarad a kerület sajátos, egyedülálló hangulata is – tette hozzá.
Laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok, modern egyetemi könyvtár és ahhoz tartozó olvasótermek, háromszáz fős szakkollégium és sportpálya is létrejön, mindezeken túl pedig a tervek szerint hangversenyek, koncertek megrendezésére is lehetőséget nyújt majd az új létesítmény.
A Püspöki Konferencia és a Pázmány vezetése azt várja, hogy a fejlesztés révén az egyetemen zajló oktatási, kutatási és tudományos tevékenység eredményesebb legyen.
– Nyitott campusban gondolkodunk, mert szeretnénk építészetileg is kifejezni, hangsúlyozni a katolikus egyetem befogadó jellegét. Nem lesz zárt kerítés, a látogatók bármikor megközelíthetik az egyetemet, bár természetesen az őrzést biztosítani kell. Szeretnénk a sportkomplexumot is úgy üzemeltetni, hogy azt a kerületi lakosok is használhassák – hangsúlyozta a fejlesztési főigazgató.
Kitért arra is, hogy a campus hallgatóbarát jellegének kialakítása érdekében a diákok véleményét is kikérik a fejlesztés során.
Ha megengeded, 1/1 bemásolom a cikk alatti kommentet (nem az enyém!), tanulságos.
"Zavaros iras. A fotokbol sem derul ki igazan semmi. Jo lenne tudni, hogy mi lesz lebontva ill. hova mi fog epulni.
Engem legfokeppen az erdekelne, hogy eltuntetik-e vegre a Radio oda nem illo szocialista irodahazat ill. hogy visszaepul-e helyette az egykori Nemzeti Lovarda romantikus stilusu epulete ami multifunkcios csarnokkent szolgalhatna az egyetemet es a kornyeken lakokat. Hozzateszem, hogy Ybl Miklos eredetileg is igy tervezte meg az epuletet. A lovarda egyben lovolde, vivoterem, tornacsarnok es tancterem is volt. Nagy hiba lenne nem visszaepiteni." Komment vége.
Ehhez annyit tennék hozzá, hogy ha jól számolom, kb. tucatnyi épületben fog működni a PPKE, köztük úgy 150 éves, egykori villákban, palotákban. Mit mondjak, stílszerűen: épületes egy megoldás lesz a 21.szd.-ban... Ezért aztán érdemes volt Piliscsabán a teljesen használhatatlan Makovecz-féle "elvarázsolt kastélyt" felhúzni: annak ugyan mi lesz a sorsa? És a tudtommal műemléki védettségű VI-os stúdió épületével mi lesz? (Bull)dózer? Vagy bullshit? Utóbbi is stílszerű kifejezés lenne...az egész projektre. Célszerűseg tekintetében a KKP-Fudan legalább kompakt, egységes létesítmény.
Látványtervek – 2027-ben nyithat meg a Pázmány budapesti campusa a Magyar Rádió volt épületeiben
2021. ápr. 17. 14:00 – pestbuda.hu
"Városképi szempontból is jelentős változást hoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Magyar Rádió egykori épületeiben létrejövő campusa. A várhatóan 2027-re elkészülő beruházás során ugyanis több jelentős épület is megújul majd a Nemzeti Múzeum mögött fekvő területen, például a rádió egykori Márványtermét is magába foglaló Esterházy-palota vagy a végletesen leromlott állapotú Károlyi-palota, de új épületeket is emelnek majd."
"A területen létrejövő Pázmány Budapest Campusról a beruházás vezetője, Becker Pál a Magyar Nemzet című napilapnak azt mondta: a campus előkészítési munkálatait a Budapest Fejlesztési Központ fogja össze, jelenleg a területen lévő ingatlanok állapotának felmérése zajlik.
A PPKE fejlesztési főigazgatója kifejtette: a tervek szerint a 2027-ben megnyíló új campus területén laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok, modern egyetemi könyvtár és ahhoz tartozó olvasótermek, 300 fős szakkollégium és sportpálya is létrejön, mindezeken túl pedig a tervek szerint hangversenyek, koncertek megrendezésére is lehetőséget nyújt majd az új létesítmény."
"Áthalláspróba
Nem csak a diktatúra, a vele szemben álló művészet eszköztárai is kimeríthetetlenek. Erre két korábbi autokratikus korszak két emlékezetes, s a cenzúra által megfoghatatlanul áthallásos színházi előadása is példa.
A Nero valóban időszerű, mint ahogy időszerű lett volna száz vagy kétszáz év előtt is, mert a nagy általános emberi témák mindig érdeklődésre számíthatnak” – beszélt mellé a premier előtti rövid nyilatkozatában Pünkösti Andor rendező, a Madách Színház igazgatója 1942 januárjában.
A háromfelvonásos színművet a mára jószerével feledett Felkai Ferenc írta,
...
A bemutató számos visszaemlékezés szerint fergeteges sikert aratott. A darabot minden este telt házzal játszották, s több mint százszor adták elő.
...
Az egész sajtót éppen azokban a napokban utasította a miniszterelnökség alá tartozó „cenzúrahivatal”, hogy kellő tisztelettel, mint a hazájának és vezérének élő puritán politikust méltassák a Budapestre látogató német birodalmi külügyminisztert, Joachim von Ribbentropot. Így aztán a bemutató után született rövidebb-hosszabb írások legalább olyan áthallásosak voltak, mint maga az előadás.
...
..a Greguss Zoltán alakította címszereplőt tógába bújtatott Hitlerként nevette ki estéről estére. A Felkai megalapozta színháztörténeti legendárium szerint a sikerszériát még az sem törte derékba, hogy a századik előadás után a teátrumok felügyeletével megbízott rendőrfőkapitány magához rendelte az igazgató-rendezőt, és arra szólította fel, hogy vegye le a repertoárról a darabot, merthogy „a közönség nyíltan beszél arról, hogy a Nero tulajdonképpen Hitler”. Mire Pünkösti azzal riposztozott volna, hogy a főkapitány csukassa le azt, aki ilyet terjeszt, hiszen a színmű szerzője „egy skizofréniás, perverz szadistáról írt drámát és nem egy ma élő politikusról. Aki összehasonlítja, magára vessen!”
...
... a német megszállást követően a kollaboráns Sztójay-kormányzat azonnal visszavonta a „nemzetellenes” Pünköstiék magánszínházi engedélyét. S ha hihetünk a visszaemlékezéseknek, az 1944 júliusában öngyilkosságba menekülő direktor a leghatásosabb rendezésére utalva azzal búcsúzott barátaitól, hogy Senecát egykoron Nero, őt most Hitler küldi a halálba.
De úgy tűnik, hogy a színháztörténelem is tudja magát valamiképp ismételni. 1955 őszén a Nemzeti Színház felújította a nyolc évvel korábban már színpadra állított III. Richárdot. ...A karzat szűnni nem akaró tapsát – a plasztikus tollú költő, Gergely Ágnes önéletírásának találó szavaival: „elszörnyedt ovációját” – számos visszaemlékezés örökítette meg. A címszereplő bőrében otthonosan mozgó Major Tamás, a teátrum teljhatalmú direktora ugyan még évtizedekkel később is azt állította, hogy „nem akartunk aktualizálni”, ám a színpadiasan dramatizáló kijelentést nem lehet komolyan venni."
... (hvg360 / 2021.04.15.)
Tavaly a szédületes koreai Élősködők minden jelentős fesztiváldíjat elvitt, a Minari idén már megkapta a Golden Globe-ot és 6 jelentős Oscarra is jelölték. Hivatalosan amerikai, valójában Amerikában játszódó koreai film, az író- rendező egyfajta önéletrajza. Mindenfajta összehasonlításuk értelmetlen. A híres Álom luxuskivitelben címét kiforgatva a Minari keserű amerikai álom koreai kivitelben, a 80-as évekből. Papa, mama, kislány és szívbeteg kisfiú (ő az író-rendező, Lee Isaac Chung) a kies Kaliforniából a kietlen-világvége Arkansasba költöznek, hogy lélekölő naposcsibe-szortírozás helyett saját vállalkozásba fogjanak. Földművesek lesznek saját erejükből a semmi közepén, vérverejtékkel, lakókocsi-élettel, közben folytatják a csibézést. Mindez az apa tántoríthatatlan elhatározásából, ami kezdettől fogva családi konfliktus forrása. Ötödik kerékként pottyan közéjük a nagymama és tragik(omik)usan felforgat mindent, ami még nem fordult fel előtte-nélküle. Szuperlatívuszok mellőzésével: mélységesen humánus, szívszorító, de nem giccses alkotás. Megfogott. Remélem, a jövő heti Oscar-díjosztón is hallunk róla.
(A képen a minari, egy délkelet-ázsiai torma-petrezselyemszerű fűszernövény.)
Még sokáig nem tölti be ima a leégett Notre-Dame-ot
A CNN videoriportja
2021. ÁPRILIS 14. SZERDA 05:50 2021. 04. 14. 08:38 Koren-Karczub Tímea - MNO.hu
"– Az elmúlt két év munkája arról szólt, hogy ne dőljön el a katedrális épülete
– tudósított Melissa Bell, a CNN amerikai hírcsatorna riportere a párizsi Notre-Dame épületéből, amelyet belülről végig az újjáépítéshez szükséges állványzat takar, akár egy óriási pókháló.
A 2019. április 15-én leégett gótikus székesegyházon még csak most kezdődnek az igazi munkálatok.
Az eddigi két évet a templom stabilitásának helyreállításával és az elmeszesedett állványzatdarabok eltávolításával töltötték a mesteremberek. A Notre-Dame épülete ugyanis már a katasztrófa előtt néhány nappal felújítás alatt állt, így a tűzvész során megolvadt az akkori állványzat. Az újjáépítési munkálatok vezetésével megbízott egykori tábornok, Jean-Louis Georgelin elmondta, hogy még idén megkezdik az égő fáklyaként lezuhant huszártorony, valamint az általa beszakított boltíves mennyezet helyreállítását.
– Úton vagyunk afelé, hogy 2024-re ismét betölthesse az imádság a székesegyházat, de rengeteg a munka
– közölte Georgelin.
Mivel a helyreállításhoz vezető út hosszú és fáradságos, közel sem biztos, hogy a párizsi Miasszonyunk-székesegyház a régi fényében tündököl majd öt évvel a tűzvész után, mint ahogyan azt Emmanuel Macron ígérte.
A francia elnök már a katasztrófa után közvetlenül bejelentette, hogy az újjáépítési munkálatok befejezésére 2024 áprilisát tűzte ki. A szűkös határidővel az a célja, hogy ismét látogatható legyen a katedrális abban az évben, amikor Párizs ad otthont a nyári olimpiai játékoknak."
[...]
SZFE egyfelől - másfelől
Egyfelől. "SZFE: együttműködést akar a kancellár: A Magyar Nemzet értesülése szerint levelet készül írni a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja annak az öt külföldi egyetemnek, amelyek elvben készek átvenni az SZFE lázadó évfolyamait. Úgy tudjuk, a dokumentumban Szarka Gábor hangsúlyozza: hazug, pártpolitikai célú támadások érték az egyetem legitim, új vezetését...a hallgatók átvételére csak akkor van mód, ha ezek a képzések a magyar állam által akkreditáltak, működésük, kurzusaik és kiadott diplomáik a nemzetközi felsőoktatási együttműködésben elfogadottak." Teljes cikk itt.
Másfelől. "Kizárta a tagjai közül az SZFE-t az európai színházi iskolák szövetsége.
Az Európa: Színházi Iskolák és Akadémiák Szövetségének (E: UTSA) bizottsága 2021 márciusában úgy határozott, hogy kizárja az európai hálózatából a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) – tudta meg az ATV Híradó. A szervezet indoklása szerint az SZFE tagságának megszűnése az egyetem vezető testületének 2020. szeptember 1-je óta bekövetkezett jelentős változásával függ össze. Az egyetem tulajdonjoga egy állami egyetemtől egy magán alapítványhoz került, amelynek felügyeleti szerve volt a testület. Így a jelenlegi SZFE nem tekinthető ugyanannak az intézménynek, mint ami akkor volt, amikor felvételt nyert az E: UTSA tagsági körébe." Forrás: itt.
Akkor most mi is a meccs állása?
Nemsokára online, ingyenes Tavaszi Fesztivál:
https://fidelio.hu/vizual/legendas-eloadasok-online-a-budapesti-tavaszi-fesztival-kinalataban-162667.html
Velkovics Vilmos, az SZFE nemreg kinevezett tanára a legkorszerűbb módszerekkel, online üzemmódban, a közösségi médiában végzi egyetemi társművészeti tevékenységét, eleget téve az Intézményben bizonyos körök részéről régóta hiányolt kormánypárti-lakáj semleges-politikamentes szemléletmód elvárásnak.
Folytatódik a Városliget tájépítészeti megújítása
ORIGO
2021.03.22. 11:02
Bővül a Városligeti Promenád, megújul a Rondó, kialakítják a Magyar Zene Házát és az új Néprajzi Múzeumot összekötő parkrészt is.
Különleges képességű ember lehet! Ennyi elfoglaltság, hivatal egyszerre! A nap nekik hány órából áll?
Nem nézett a tükörbe.
Egy dolog kimaradt, az, hogy nem mellesleg az SZFA kuratóriumának is a tagja Rátóti Zoltán.
Új Ember – Mértékadó – kulturális melléklet
2021. március 8 - 14.
„Először nekünk kell tükörbe néznünk”
„A színházról, a jövő színészeiről beszélgettünk Rátóti Zoltánnal”
Hogyan vélekedik a ma színházának feladatairól és a jövő ifjú színészeiről Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház színésze, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, aki szeptembertől a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai színész osztályának tanára lesz? A Jászai Mari-díjas színművésszel, érdemes és kiváló művésszel a Rómeó és Júlia próbáinak szünetében beszélgettünk.
https://ujember.hu/wp-content/uploads/2021/03/210307_mertek_.pdf
/1-3. oldalon található a teljes interjú/
[…]
Szeptembertől tanítani fog a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai színészi osztályában. Mi az álma a jövő ifjú színészgenerációjáról?
– Szarvas Józseffel közösen indítunk osztályt, az ő segítője leszek. Mindketten ugyanazoktól a tanároktól tanultunk, Kapás Dezsőtől és Horvai Istvántól, az ő pedagógiájukat képviseljük a színésznevelésben. Úgy gondolom, először a kölcsönös bizalmat kell kialakítani, személyes odafigyeléssel. Minél inkább meg kell erősíteni az ifjú színészt, hogy bátran kinyíljon, és megmutassa az adottságait, amelyeket már a felvételin láttunk, éreztünk, megsejtettünk benne. A személyes odafigyelés segít, hogy rávezessük a hallgatót arra, mi az, amit tud. A szigor viszont elengedhetetlen. Nem a büntető, keménykedő szigorra gondolok, hanem a konzekvens és rendszeres munka megkövetelésére, ami ellen, tudom, mi is lázadtunk diákkorunkban. De jövője csak annak van, ha megtanítjuk a diákokat, hogy dolgozni akkor is érdemes, ha a munkának azonnal vagy rövid távon nincs elismerése. A főiskolás éveimre visszagondolva emlékszem, milyen nagy volt bennem a várakozás, milyen izgatott voltam, hogy mit fogunk itt kapni, mi fog itt történik velünk. Ez a várakozás ma is ott él a fiatalokban, ezt kell beteljesíteni, ennek kell megfelelni.
Felkészíthető-e a hallgató a művészlét megpróbáltatásaira, amilyen például a színpadfüggőséget kialakító flow és az azt követő hullámvölgy?
– Nem tudom, hogy erre föl lehet-e készíteni valakit. Elmondhatjuk, hogy ez így lesz, számítani kell rá, de mindenki a saját bőrén fogja megtapasztalni és a saját habitusa szerint fogja ezt megélni. Próbáltam felidézni, milyen feladataink voltak főiskolásként, hogyan nevelt minket a két mester. Rá kellett jönnöm, hogy ők sem tanítottak meg minket arra, hogyan lehet átvészelni egy-egy nehéz időszakot. Egyvalamit hangsúlyoztak, és ez alapvető mondat volt: „Tanuljanak meg egyedül dolgozni, mert sokszor magukra lesznek hagyva.” Igazuk volt. Amikor először mondták ezt, még nem értettem, csak később eszméltem rá, milyen mély tartalma van ennek a mondatnak. Bár a darabban együtt játszunk, a szereppel és néha sok minden mással is magamnak kell megküzdenem. Egy ideális társulatban nincs nagy versengés, pontosabban egészséges versengés van, ahogyan minden színészi közegben. De a színész nem mindig kapja meg a megfelelő segítséget, és az éles helyzetekben a küzdelmet neki magának kell megvívnia.
[…]
78 évesen és bő 30 évvel a rendszerváltozás után -jobb későn, mint soha- újabb jeles művésznek, András Ferenc filmrendezőnek is eszébe jutott, "hogyan és miért büntette meg, éveken át, a kommunista hatalom, mit gondol arról, amikor idén támadni kezdték, mert elvállalta az új (sic! - ED) Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának a vezetését, hogyan változtak meg ezek után emberi kapcsolatai, és persze terveiről is beszél." Memóriafrissítésre jó gyógymód az SZFE szétverése átszervezése. Már ezért megérte. Teljes cikk itt.
Fél év múlva látogatható az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában
Augusztus 20-ától lehet megnézni a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját, a Szent István-termet. A különleges látványosságnak és a hozzá kapcsolódó kiállításnak helyet adó épületrész, a déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatait befejezte a Várkapitányság. A következő hetekben elkezdődik a századforduló legjelentősebb reprezentatív termének belsőépítészeti kialakítása. Az épületrész és a legendás terem újjászületése a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg.
Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett terem a Budavári Palota ékszerdoboza, és a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert reprezentatív terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor olyan kiváló művészei és iparosai vettek részt, mint Thék Endre, Zsolnay Vilmos, Jungfer Gyula vagy Strobl Alajos. A csodálatos helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, de most a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra.
A Budavári Palota régóta esedékes rekonstrukcióját egy évvel ezelőtt, az épületegyüttes déli összekötő szárnyának helyreállításával, és a benne található Szent István-terem újjáépítésével kezdte el a Program megvalósításáért felelős Várkapitányság. Mára az eredeti térszerkezet elkészült, most a terem belsejének korhű kialakítása következik. A különleges helyszínt a nagyközönség 2021. augusztus 20-ától újra eredeti szépségében csodálhatja meg.
A fejlesztésben részt vevő hazai mesterek évek óta gőzerővel dolgoznak a berendezés kialakításán: újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, a terveknek megfelelően készülnek az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes diófa fal. A helyreállítás iparművészeti jelentőségét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vesznek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozik az eredetivel megegyező rekonstrukción.
A belső tér legmeghatározóbb elemét, a több mint 2 méter széles és 4,5 méter magas Zsolnay-kandallót márciusban kezdik el összeállítani a helyszínen, majd a következő hónapokban a szakemberek fokozatosan alakítják ki az eredeti megjelenést a padlótól a mennyezetig. Az új kulturális és turisztikai látványossághoz kapcsolódóan kiállítás is bővíti majd a Budavári Palota élménykínálatát, és lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek el az épületben.
A Nemzeti Hauszmann Program megvalósítása során az értékteremtés mellett az értékmentés is kiemelt feladat. A déli összekötő szárny munkálatai alatt már többször találtak értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket. Ezek könnyebbé teszik a múlt felidézését, az eredeti állapotok még pontosabb visszaállítását. Az épületrészben 2019 végén indult falkutatás, amely során a többi között értékes Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő. A tárgyi emlékeket a Várkapitányság szakemberei biztonságba helyezték. A leletek közül több az építkezés befejezése után, eredeti helyén újra látható lesz.
A Budavári Palota déli összekötő szárnyának történeti helyreállítását és a Szent István-terem műemléki rekonstrukcióját követően folytatódik a palotaegyüttes teljes külső és belső felújítása.
A fejlesztésekkel kapcsolatos legfrissebb hírek megtalálhatók a Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldalán: facebook.com/nemzetihauszmannprogram
https://drive.google.com/drive/folders/118wHYx6imTCvzq8R551VwhE6Ka5GCR7y
https://drive.google.com/drive/folders/118wHYx6imTCvzq8R551VwhE6Ka5GCR7y
https://drive.google.com/drive/folders/118wHYx6imTCvzq8R551VwhE6Ka5GCR7y
"Ügyes": "Ez a bejegyzésem semmiféle állásfoglalást nem képvisel..." és "..nem jelenti azt, hogy a konfliktus bármelyik szereplője ellen vagy mellett szeretnék véleményt megfogalmazni", szól a felütés... a beírás pedig kb. 100%-ban 99%-ban a FREESZFE ekézéséről szól. Szabad, csak nem értem, miért kell a semlegesség hangoztatása mellett nagyon is egy oldalról szemlélni és kommentálni a történéseket. Az orvosképzést nem hasonlítanám össze a színészképzéssel. Műteni, boncolni pl. elég komplikált (lenne) az online térben, színielőadást tartani könnyebb. Remélem, érthető. Megnyugtatásul: az online oktatás sehol nem fog az idők végezetéig tartani: se a FREESZFE-n se a Semmelweis Egyetemen se máshol. Erre utal a lenti közlemény egyik mondata is, ide másolom, ne kelljen keresni: "A korlátozások feloldásakor az ideiglenesen felajánlott próba- és műtermekbe, valamint magánlakásokba térünk vissza – a bázist jelentő épületet továbbra is keressük."
Elég sokat hallani mostanában innen-onnan arról, hogy napjainkban a civilizáció felbomlása zajlik, de ez már végképp az. Ez a bejegyzésem semmiféle állásfoglalást nem képvisel az SZFE körüli harcokkal kapcsolatban, és nem jelenti azt, hogy a konfliktus bármelyik szereplője ellen vagy mellett szeretnék véleményt megfogalmazni. Nem szeretném bántani az SZFE-t elhagyó hallgatókat sem, mert objektív értékelés szerint is nehéz élethelyzetbe kerültek, és ennek megállapításakor szintén teljes mértékben mellőzöm annak a vizsgálatát is, hogy ez kinek a felelőssége. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy ebben a konstrukcióban olyanokat juttatnak felsőoktatási oklevélhez, akik lényegében nem vesznek részt felsőoktatási képzésben, még ha hallgatói jogviszonyba kerülnek is egy egyetemmel. Igen, valóban „formálisan” veszi át őket egy másik egyetem. Már amennyiben tényleg jól olvasom, hogy a Magyarországon működő Freeszfe Egyesület magyarországi képzési tevékenysége alapján külföldi felsőoktatási intézmények oklevelet állítanak ki. Tudom, hogy a kreditrendszer, a távoktatás, a nem formális és informális tanulás eredményei felsőoktatási befogadhatóságának, a gazdasághoz közelebb eső képzési területeken a felhasználói és munkaadói szféra bevonásának stb. fogalmai, vagy akár még a járvány alatt bevezetett rendhagyó oktatási megoldások is sok mindenre lehetőséget adnak, de erre azért szerintem nem. Egy ilyen konstrukció felveti a kérdést, hogy mégis mire való az egyetem mint olyan, ha a tevékenysége ennyire behelyettesíthető egy egyesület munkájával - vagy esetleg bármivel. Lehet, hogy az SZFE körüli vita eddig a felsőoktatás autonómiája körül forgott, de én úgy látom, hogy rövid idő alatt sikerült szintet lépni, és amiről most szó van, és amiről beszélni kell, az a felsőoktatás lényegének a sérelme. Ebben az értelemben ez a mostani fejlemény túlmutat az aktuálpolitikai jelentőségén, és felveti a kérdést, hogy a felsőoktatási autonómia mit is véd valójában, és kell-e bármilyen autonómiával védeni egy olyan intézményrendszert, amely a jog és a hagyomány által körülbástyázott, közmegbecsülésnek örvendő, minőségében számos intézkedés által védett és hitelesített tevékenységét ilyen módon tartja kiszervezhetőnek. Sokkal hangsúlyosabban vetődik fel a kérdés, ha felmerülhet a gyanúja annak, hogy erre a kiszervezésre tisztességes, transzparens eljárások helyett személyes kapcsolatrendszerek útján kerül sor, és még ennél is nagyobb súllyal merül fel, ha szóba jöhet a lehetősége annak, hogy az intézkedés valamilyen értelemben politikailag motivált vagy politikai állásfoglalást jelent a társadalom olyan intézményei részéről, amelyekkel szemben hagyományos követelmény a politikától való mentesség. Meg vagyok döbbenve. Azt hiszem, hogy a felsőoktatási autonómiáról szóló vita során éppen most sikerül kiönteni a fürdővízzel együtt a gyereket is, mert nem lehet a felsőoktatási autonómia mellett úgy állást foglalni, hogy közben megsemmisítjük a felsőoktatás integritását. Meglehet, az SZFE-ről távozó hallgatók és a Freeszfe Egyesület ezzel a furcsa lépéssel eljutottak arra a pontra, amikor a tevékenységükkel egyértelműen nagyobb társadalmi kárt okoznak, mint amekkora hasznot próbálnak hozni. Amit most csinálnak, pont az az, ami összeegyeztethetetlen a felsőoktatás lényegével. Úgy tudom, a távozó hallgatókat senki nem küldi el az SZFE-ről, és bár az Egyetem átszervezése és új vezetése elfogadhtatlan a számukra, mégis meg kellene fontolniuk, hogy összeszorítják a fogaikat, és az eredeti intézményükben fejezik be a tanulmányaikat, mert a most kirajzolódó konstrukcióban ők, az Egyesület és a fogadó egyetemek a legbanálisabb módon járatják le a felsőoktatást mint olyant, nem pedig az autonómiáját védik. Azt hiszem, valójában senki nem fogja bántani őket, eredményesen befejezhetik majd a tanulmányaikat, és Bologna sem megy a lefolyóba a speciális partnerintézményiséggel és a kreditbefogadással való játék közepette. Lehet hogy az SZFE körüli konfliktus sok résztvevője háborús pszichózisban ég, de a pártatlanságra törekvő külső szemlélő nézőpontjából megítélve a dolgot azért jelezném, hogy nincs háború – 1945-ben véget ért –, békeidőben pedig ne nagyon számítsanak annak az erkölcsi elfogadására, amit egyetemi oktatás címén most próbálnak összehozni. Még egyszer szeretném leszögezni: ez a bejegyzésem nem politikai állásfoglalás a konfliktusban érintett felek valamelyike mellet vagy valamelyikével szemben, a célja pedig a felsőoktatás integritásának távlatosabb védelme, mert azt az ilyen módszerekkel pillanatok alatt le lehet rombolni, és kívül lehet helyezni azon a körön, amelybe a társadalom által védett értékek tartoznak. Ezen a fejlődési úton vajon mi lesz a következő lépés az európai felsőoktatás számára? Orvosi diploma a rektor volt évfolyamtársaival hat esztendőn át folytatott esti sörözés után egy távoli kocsmában, lehetőleg egy másik, messzi-messzi kontinensen?
Attól tartok, kedves Lujza, hogy -első mondatoddal- a lényegre tapintottál :-) ... vannak, akiknek pont az lelkesítő, amit abban a mondatban írtál. Ők azok a bizonyos -szavaddal élve- rátelepedők. A Társművészetek társutasai.
Az Aldiban akciós a szárított paradicsom. Ez is jó hír.
80 éves korában meghalt Szersén Gyula színművész.
Életéről két éve Sztankay Ádámnak adott interjút, amelyet itt olvashat az Origón.
Ez ugyan nem művészet, de nagyon jó hír: Lovász László Ábel díjat kapott! Ha Nobelnek nem lett volna gondja a matematikusokkal, akkor most lenne még egy Nobel díjasunk! :))
Kezdek nagyon undorodni az egésztől! Már más sincs, mint emberek gyalázása, és nagyhatalmú urak, akik rátelepednek egy-két-három művészeti ágazatra, és fellengzős terveket szőnek.
Nem írnátok inkább arról, hogy mit láttatok-hallottatok mostanában on-line? Színház, mozi, kiállítás, netán egy jó könyv, valami lelkesítőt! :))
Bizonyosan elő lehet bányászni további "szembesítő" cikket a mútból - ütköztetve a "jelen"-nel...
Tempora mutantur.......
