Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
A magyar pavilont idén ugyebár a Demeter Szilárd Petőfi Irodalmi Ügynökség rendezte be. Miután Krasznahorkai írói kvalitásáról továbbra sem tudok képet alkotni, szerényen jegyzem meg, a jelen levő D.Sz.PIÜ-munkatársak közül hányan tudtak a magyaron kívül más nyelven is válaszolni az érdeklődők kérdéseire? Abban viszont biztos vagyok, hogy D. Sziszi (amennyiben személyesen volt ott) EGY másik nyelven hozzá intézett kérdésekre/megjegyzésekre nyilvánvalóan tudott reagálni. (Ha ez nyereményjáték lenne, a helyes választ beküldők között nyomdahubás nyomdahibás elfekvő példányokat sorsolunk ki a magyar könyvkiadók vastartalékából.)
Demeter Szilárd: Az írói sikerről laikusoknak
Index.hu - 2025.10.20. 08:05
"Krasznahorkai László könyvei indulásból ott sorakoznak a polcon, és nagy tanulság, hogy jó bornak is kellhet cégér, tehát az, aki pénzt csinál a Nobel-díjból, vagyis a kiadója, az hajlandó LED-falat is üzemeltetni. Mármint a német kiadója, mert a magyar valamiért erre nem gondolt.”
Szerintem az összes Momus-fórumozó teljes egyetértésben van D. Sziszi megítélését illetően. Én 1-2 éve húgyagyú baromnak neveztem, ami róla alkotott mostani véleményemet illetően kifejezetten hízelgő. Magánban bárkivel szívesen megosztom nyilvánosan nem hangoztatandó nézetemet.
Tehàt teljes cikk hvg.hu-n itt.
Frankfurtban, a világ (egyik?) legjelentősebb könyvvásárán a magyar pavilon nagyszabású ünneplésben részesíti a "magyar nyelven író" (szóhasználat/forrás: NER-média) friss Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót: egy A4-es papírlapon. A könyv-, múzeumi, közgyűjteményi stb. piac koronás feje, Demeter Szilárd mindjárt meg is magyarázza, miért. Teljes cikk hvg.hu-n itt.
Hát persze, hogy ő, az ifjabb V.A. rendezte. Talán elűzné atyja rossz szellemét. Ezúttal szerintem nem sikerült, noha atyja rossz szelleme másképpen kísért a Soroksári úton és szerte a színházi szcénában, az oktatást is beleértve, nem is utolsósorban. Már most tartok az ifjabbnak egy másik rendezésétől, amit a Vígszínház mutatott be, ahol színészként már nem egyszer remekelt (A diktátor, A kastély). Legújabb rendezésének ez a címe: @LL3t4rgIA. Megfejthetetlen? Nekem is, pedig ez is egy klasszikus, Büchner Leonce és Lénája ... vagy amit abból szétcseszett csinált.
Én erre, a darab utolsó mondatára asszociáltam a cím alapján, de eszerint tévedtem. Így legalább már nem fogok betévedni erre az előadásra. Talán az atyja szelleme az ifjú rendezőt (ha az?) is kísérti. De egy jó színésznek nem kell okvetlenül rendezőnek is lennie, és feltehetőleg V. A. fiatal is még ehhez. Majd kiderül, hogy mennyire fogja a közönség szeretni ezt az előadást.
Hát erre garantáltan tódulni fog az ifjúság!
Sümegi Noèmi a lehetetlent pròbàlja megvalòsìtani: a NER-sajtò àltal èvek òta cèlkeresztbe sőt, össztűz alà vett Katona Jòzsef Szìnhàz ùjdonsàgàròl, a Hamlet-"parafràzis" nèmacsend cìmű valamiről ìrt kritikàt, amit a Nemzet(i) Főigazgatòjànak, főrendezőjènek, Vidnyànszky Attilànak a fia, a szìnèszkènt àltalam is többször làtott, igen tehetsèges ifj. V. A. rendez. Az ìràs első harmadàt osztom (a màsik 2/3 viszont benyalàs elkenès, megfelelni akaràs). Ìrom ezt, mivel màr làttam, csak nekem nem kell àrnyalnom, neki talàn igen: ez a produkciò szàmomra vàllalhatatlan, totàlis mellènyùlàs, egy rettenet. Fèlresikerült mozgàsszìnhàz, bömböldèvel kombinàlva, egyetlen (!) èrtelmes mondat nèlkül. "Suttogàsok, sikolyok" ... sincsenek. Ez màr nem "rendezői" szìnhàz, csak "rendezői". Avagy ahogy S. N. ìrja: "a közönsèg dönt". Avagy ahogy az ifjabb maga ìrja a műsorfüzetben: "Atyja szelleme kìsèrt". Ahogy ma mondani szokàs: ott a pont. Hamlet utolsò szavai: A többi nèma csend. Teljes cikk itt.
Filmtippek: Paolo Genovese nagyon kedves filmet alkotott a magyarra nagyon szerencsétlenül ferdített Túlagyalt randevú c. művel, amit én leginkább keserédes vígjátéknak neveznék. Ellentipp, de hogy ne járjunk úgy, mint az egykori foximaxi-kurzusok résztvevői, akiknek úgy kellett gyalázniuk az aktuális célszemélyeket, hogy még az oktató sem olvashatta azok írásait, megnéztem az 1242 c. újabb magyar (-mongol) szuperprodukciót. Hadd ne kelljen részletekbe bocsátkoznom, talán este, ha lesz rá kedvem. Ez a kritika gyakorlatilag mindent elmond róla. Már csak annyit teszek hozzá, hogy a képzeletbeli bíboros alakja Madách, ill. Herczeg Ferenc (Bizánc!) pátriárkáinak közeli rokona, valamint hogy Rákay KÁLMÁNnak sokkal több pénze, médiafelülete és háttértámogatása volt Fonyódihoz képest ahhoz, hogy éktelen csinnadrattával reklámozza önnön produktumát.
3000! Nem állítom, hogy egyáltalán nem olvasok, sőt! Sajnos többször is elaludtam az ágyban, majdnem mindig a könyvben okozva kárt.
Lényeg, hogy az illető olyan obskurus költőcskék bugyuta költeményeinek szakértője, akiknek a nevét az angol szakot elvégzett legszorgalmasabb öregdiákok sem ismerik. Ha a valóságban az történt volna, vagyis ha a hús-vér pásztorok a természet lágy ölén terjengős klapanciákban édelgő lánykák és fiúk módján viszonyulnak a rájuk bízott jószágokra, akkor azok a tehénkék/barikák/kiskecskék maguktól is szétszélednek, és akkor még egy szó sem esett a ragadozókról és sanda szándékú gazemberekről.
Látod,milyen különbözők vagyunk!?Én pl. leveszem a szemüvegem, ha olvasok :-)) És néha ülve is lekókadok..
Na látod, mégis olvasol! Egyébként megnyugtatlak, már én is kevesebbet olvasok, mint régen, már eleve azért is, mert fel kell venni szemüveget hozzá. Meg az ágyban is könnyebben elalszom közben, mint régebben. De azért próbálkozni mégis kell.
igyekszem fejben tartani :)
Majd egy hónap múlva légy résen...;-)
figyelitek az időpontot? :)
bukolikus lesz az a pásztori :)
A Digitális Irodalmi Akadémián Krasznahorkai több kötete is olvasható. Róla egyelőre ennyit.
Az ötletet David Lodge angol irodalomtörténész és író magyarul is megjelent Helycserés támadás c., roppant szórakoztató regényéből vettem. Ebben az angol vendégprofesszor azt javasolja amerikai kollégáinak, játsszák az "Igazság órája" c. társasjátékot, amelyben nem lehet hazudni. (Utána kellene néznem, hogyan kerül erre sor, a hétvégén talán megkeresem azt a fejezetet.) Ennek során az amerikai egyetem egyik oktatójáról kiderül, hogy nem olvasta a Hamletet. Az illető - stréber, egyben dögunalmas előadó, de óriási tudása van szakterületéről, az angol pásztori költészetről - emiatt kénytelen megválni a képzeletbeli Euphoria állam (nagyon könnyen ráismerni, hogy Kalifornia) egyetemén betöltött kényelmes állásáról, és átvitt értelemben kanadai vidéki felsőoktatási intézményekben nyomorog, ami újabb bonyodalmak forrása.
Köszönöm! (Nem dicsekedni akartam vele.)
OK, megpróbálkozom az olvasásával, sikert nem ígérhetek, ui. míg korábban rengeteget olvastam, mostanra elfogyott a türelmem, és inkább zenét hallgatok/filmeket nézek. Sajnos ez van.
Kertész Imrével én úgy jártam, hogy amikor Nobel díjas lett, azt sem tudtam, hogy létezik ilyen nevű író. Pedig én tényleg könyvmániás vagyok, de ő aztán egyáltalán nem volt reflektorfényben. Aztán persze elolvastam a Nobel díj után sorban megjelent műveit, de nemigen tett rám pozitív benyomást. Krasznahorkaival összehasonlítva, én Krasznahorkait nagyságrendekkel nagyobb írónak tartom, bár az igaz, hogy meg kell küzdeni a könyveivel, az olvasótól is komoly erőfeszítést igényel. Ezzel szemben Kertész könnyen olvasható, viszont a mondanivalója meglehetősen destruktív. Különösen a Sorstalanság. Amúgy, ha megnézzük az elmúlt 20 év irodalmi Nobel díjasait, akkor láthatjuk, hogy a díjat odaítélő bizottságot legtöbb esetben a valós irodalmi értéknél "magasabb és fontosabb" szempontok vezérlik. Persze akad üdítő kivétel is, pl. Ishiguro Kazuo.
Nem érdem esetemben az őszinteség, uis én évekkel ezelőtt megvettem és el is olvastam a Sátántangót és a Háború és háborút is, majd nemrégen a tévében megnéztem a
Nagyszerű! Krasznahorkait meglehetősen nehéz olvasni, de zenébe csomagolva emészthetőbbé lehet tenni. :)
Én sem olvastam tőle semmit. Ebben hasonlítunk egymásra.
Jöjjön el az igazság pillanata: Ettől az úrtól egy árva sort sem olvastam. Nos, ki olyan őszinte, mint szerénységem?
2025-ben az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapta, „látomásos és magával ragadó életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette is megerősíti a művészet erejébe vetett hitet." Az élőben közvetített kihirdetés itt megtekinthető.
Nincs helyhiány, van új raktár a világ végén (Pilisakárhol), viszont igaz, hogy a köteles pld.-ok beküldése már régóta nem teljes körű, pedig törvény kötelezi rá a kiadókat. Persze mit számít egy törvény ... pont itt, amikor sok máshol sem. A kurrens és/vagy drága könyveket nem küldik be. Meg kell hagyni, 5 vagy 6 köteles pld. kicsit tényleg sok ... szerintem.
Nekem döbbenetes volt ezt hallani, és szinte elképzelhetetlen, hogy történhetett! Az OSZK minden Magyarországon megjelent könyvből őriz egy példányt, műfajtól, értéktől függetlenül. Ha azok tönkremennének, melyek másutt már nem fellelhetőek, egy pici darabka elvész az ország múltjából is.
A kultúra helyzetére ma Magyarországon a Demeter Szilárd által vezetett MNMKK körüli történések mutatnak rá. Az OSZK főigazgatóját egy hónapra felfüggeszti, mert szóvá teszi, hogy a könyvek penészednek, és csótányok szaladgálnak köztük. Eközben a Nemzeti Múzeum dolgozói a múzeum lépcsőjén tiltakoznak tartanak gyűlést.
Így igaz! "ha valahová elcsorgatnak egy csomó pénzt" az adott esetben látványosan megemeli azt a bizonyos egy intézményre jutó átlagot, csak közelében sincs az igazságnak!
Tudod, én egyedül a Recirquel produkcióit tudom elfogadni, az tényleg művészet. De Fekete Péter kiválóan helyezkedik, és sokan azt hiszik, hogy amit látnak, a művészet teteje. :((
Hankó Balázs: Kultúrstratégiai intézmény lett a Debreceni Csokonai Színház
2025.
szeptember 9. 18:18
Bővítik a kultúrstratégiai intézmények körét: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház az első nem fővárosi intézmény, amely megkapta ezt a címet - jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen.
Hankó Balázs előadásában kitért a magyar kultúra finanszírozására. Hangsúlyozta, hogy az idei évadban a korábbinál egymilliárddal több, hatmilliárd forintra pályázhatnak az előadóművészeti szervezetek, és a pályázati lehetőséget kiterjesztették az egész Kárpát-medencére. Ennek megfelelően a források 30 százalékát budapesti, 60 százalékát vidéki, 10 százalékát külhoni intézmények nyerhetik el - jelezte, megjegyezve, hogy a magyar kulturális finanszírozás a duplája az európai uniós átlagnak. Elismeréssel szólt arról, hogy a színházlátogatások tekintetében "bronzérmes" Magyarország Európában: a múlt évadban 7,3 millió nézőjük volt a színházaknak, összesen 33 546 előadásra jutottak el a nézők. A tárcavezető elmondta: 30 vidéki és 7 budapesti színház működési támogatására az idén 21 milliárd forintot biztosít a kormány, ami 30 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Ehhez hozzáteszem, hogy a cirkusz világa már az operettben is ott van: ismeretes, a Budapesti Operettszínházban az előző évad zajos sikerű produkciója volt és hamarosan újból látható lesz ott a Cirkuszhercegnő című nagyoperett - benne igazi cirkuszi mutatványokkal lépnek fel a Nagycirkusz művészei. Tehát hívták őket és jöttek, a darab színpadra tervezésekor a dramaturgiába eleve beépítették a cirkuszi számokat, és ehhez partnerként megtalálták a Fővárosi Nagycirkuszt - nyilván nem kis gázsiért...
Rongálják csak az emberek ízlését tovább! :((
Ez az egyik leggyorsabban fejlődő művészeti ág, a magyarok élen járnak ebben
„A
cirkuszművészet az egyik leggyorsabban fejlődő
művészeti ág […] kikéredzkedik a show-biznisz világából és bekéredzkedik a
művészet világába, hiszen alkalmas arra, hogy társadalmi üzeneteket fogalmazzon
meg, hogy a világnak a legapróbb rezzenéseihez vagy épp nagy változásaihoz
hozzászóljon” – fogalmaz Fekete Péter. A Jászai Mari-díjas, érdemes művésszel,
a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és Fővárosi Nagycirkusz főigazgatójával
egyebek mellett arról beszélgettünk, miben áll a tematikus, „üzenetközvetítő”
cirkusz, hogy mely zsánerek a legnépszerűbbek ma, s hogy minek köszönhető a
Fővárosi Nagycirkusz nemzetközi viszonylatban is erős pozíciója.
/mno.hu - Ménes Márta - 2025. 09. 08. 5:30/
Átfutottam a támogatottak listáját, találtam köztük olyan produkciót, amelyre én egy buznyákot sem adnék, de ennél érdekesebb három olyan, amely Kovács Bálint által az egekbe magasztaltatott. Még tavaly rákerestem a TÁP Színházra és a Dollár Papára. Ezekhez a futóbolond-egyesülésekhez képest MZP maga a józanság. Bevallom, a Káva nemű sorosista rohamosztagról a büdös életben nem hallottam. Ezek a "jóemberek" hátrányos helyzetűekkel (=lumpen cigányok) együtt valósítanak meg különféle agyament projekteket, amelyek által az érintetteknek az élethez való viszonyulása egy jottányit sem változik. Sokkal hasznosabb lenne kis védenceiket pl. higiéniára, felelősségtudatra, evőeszköz-használatra okítani, ez viszont - minő érdekes! - elmarad. Persze kirekesztés, mélyszegények üldözése, O1G, ecetetrá. Ugyanakkor noha nem kenyerem a cinizmus, most éppen ilyen szellemben röhögök a 2 szekértábor összecsapásán. Közben epedve várom, hogy az EREDETI Hatvanpuszta dicső alapítójának meglehetősen degenerált leszármazottja fantáziájában megelevenedő genovai születésű hajós valamely kurzusszínház színpadán támadjon fel új életre közpénz elherdálására. Rákay Temu-Lord KÁLMÁN általi megfilmesítésről pedig wagneri hőshöz méltó álomban álmodom.
"A kormány nemcsak pofon vágja, de arcul is köpi a színházakat a mostani támogatásokkal
Nem is meglepő döntései, inkább végtelen cinizmusa miatt marad emlékezetes az idei színháztámogatások nemrég nyilvánosságra hozott listája: persze idén is 0 forintot kaptak olyan színházak, mint Pintér Béla és Társulata, de idén indoklás is érkezett az elutasításhoz. A színházak pályázata eszerint nem ütötte meg a szakmai mércét. Bezzeg azé, aki miatt rendőrségi nyomozás zajlik, igen." Teljes cikk hvg.hu-n itt. A válasz- és viszon(t)válasz-reakciók, közlemények, nyilatkozatok fidelio.hu-n itt.
L. Simon László: Erről nem akarok nyilatkozni, kérdezze Demeter Szilárdot
Amióta 2023 novemberében Csák János kulturális és innovációs miniszter
menesztette a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjáról, L. Simon Lászlót
nem láttuk magas közéleti pozícióban. Júniusban viszont a Magyar Mezőgazdasági
Múzeum és Könyvtár megújításáért és Gödöllőre költöztetéséért felelős
miniszteri biztossá nevezte ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős
miniszter. L. Simon László ennek apropóján adott nagyinterjút az Indexnek,
amelyben a come backről, a múzeumköltöztetési hullámról és a Munkácsy-díj
Bizottság lemondásáról is kérdeztük.
L. Simon László az interjúban többek között elmondja,
hogy
-A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjáról való leváltása olyan kisiklás volt, amit azok sem tudtak értelmezni, akik a mai napig a kormányzati politikát művelik;
- nem érez elégtételt, és a mostani kinevezése nem
ellensúlyozza azt a méltánytalanságot, ami vele történt;
- mostani megbízatása szép, de nehéz feladat, szinte
mission impossible;
- nehéz lenne megmondani, mennyi pénz kell az új
Mezőgazdasági Múzeumhoz, egy olyan épülethez, amelynek még a tanulmánytervei
sem készültek el;
- a Természettudományi Múzeum az egyik legbonyolultabb
képlet: egy bogár- vagy pillangógyűjteményt nem lehet csak úgy ide-oda
szállítgatni;
- ha valaki azt gondolja, hogy a Közlekedési Múzeumot
olyan könnyen meg lehetne valósítani Debrecenben, az naiv;
- azokat, akik elkezdtek pánikolni, hogy úristen, az L.
Simon visszatér, a miniszteri biztos megnyugtatja, hogy nem;
- csak azt akarja Hankó Balázs fülébe súgni, ami a
feladatához kapcsolódik, de azt nem, hogy mit csináljon Demeter Szilárd az
Iparművészeti Múzeummal.
Az már jó pár éve volt, gyorsan kinőtték a Kamrát. De utána Te miért nem jöttél a későbbi produkcióikra? Pedig remekek voltak.
És mégis az ő Poppea megkoronázása produkciójuk szerintem jobb volt, mint amit az Eiffel Műhelyházban láttam.
Pár éve volt a Kamrában Operabeavató a Dinyés - Göttinger párossal. Egy Cosi-próbára én is vettem jegyet, egyebek mellett a Come scoglio-áriát próbálták, Kolonits Klárával. Persze ezek más jellegű produkciók voltak.
Székely Kriszta operett (Offenbach: Kékszakáll az Operettszínházban) és opera (Offenbach: Hoffmann meséi az Erkel Színházban) jelentős érdeklődést kiváltott rendezései mutatják a zenés színpad iránti vonzódását. Ez az irány talán megmaradhat és törekszik rá, hogy a Katona József Színház kinevezett direktoraként előbbi érdeklődését mutató több zenés játék is helyet kapjon a színház palettáján, ezzel is színesítve/frissítve az amúgy gazdag repertoárt. Probléma, hogy ebben a kis színházban szűk a hely még egy kis zenekar számára is...
Egyetértek. Már 2-3 éve mondom, hogy Máté Gábornak át kell adnia a helyét. Nem csak az ilyen-olyan balhéi miatt. Elfáradt és vele együtt a színház is fáradóban volt már (?). . Bárcsak más is beérné 15 évnyi igazgatással, mint ő. Pl. Vidnyánszky Attila. A ciklus végén neki is meglesz a 15 éve. Meglátjuk, addig még sok víz lefolyik a közeli Tiszán Dunán.
Érthető a döntés. Az is, hogy kívülről nem pályázott senki. Bölcsen. Semmi esélye nem lett volna Székely Kriszta ellenében.
