Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
3278 Edmond Dantes 2026-10-02 17:21:03
"Ne mossuk már össze a 16 évet!” – Lőrinczy György Lázárról, Vidnyánszkyról és saját szerepéről
"Ne mossuk már össze a 16 évet!” – Lőrinczy György Lázárról, Vidnyánszkyról és saját szerepéről
Úgy rombolt, hogy semmit sem épített – indokolja Lőrinczy György, szerinte miért kellene távoznia Vidnyánszky Attilának. Lőrinczy, aki a múlt héten pályázta meg a Madách Színház igazgatói posztját, a Válasznak cáfolja, hogy Lázár János vagy éppen Balog Zoltán „embere” lett volna a Fidesz-kormányzás idején, s úgy véli: belőle azért lehetett annak idején színházi döntnök és NKA-főnök, mert időlegesen éppen a kultúrkampf-ellenes vonal kerekedett felül a kormányban. Így lett ő – ahogy fogalmaz – a liberális értelmiség „túsztárgyalója” – amíg Vidnyánszky át nem vette az irányítást és vissza nem tért a kultúrkampf. A most a Szentendrei Teátrumot vezető Lőrinczy nem szégyelli azt sem, hogy a Vadászati Világkiállítás kultúrfelelőse volt, az általa egykor menedzselt, ma már tiszás képviselő Rost Andreát pedig nem fogja felhívni, hogy lobbizzon neki Madách-ügyben. Teljes cikk valaszonline.hu-n itt.
3277 Edmond Dantes 2026-10-01 13:59:14 [Válasz erre: 3275 Klára 2026-09-30 14:15:10]
Ha jól értem, Szirtes Tamás százmilliós jogdíjával összefüggésben ír. Persze, hogy van igény ezekre a darabokra. A Madách Színház Szirtessel az élen töretlenül hasít most már évtizedek óta, ami engem meg is lep. Kicsit vagy nem kicsit a Madách is a közép- és felső középosztályhoz sorolható közönség kedvenc találkozóhelye lehet, ahol kétségtelenül jól lehet szórakozni a Broadway- és West End-musicalek replikáin. Igen, ahogy írja, járulékos utazási és szállásköltségek nélkül, ha esetleges zeneileg nem is 100%-ban azonos színvonalon, de az talán nem is számít. Magyar narancs ---> magyar Webber.
Ha jól értem, Szirtes Tamás százmilliós jogdíjával összefüggésben ír. Persze, hogy van igény ezekre a darabokra. A Madách Színház Szirtessel az élen töretlenül hasít most már évtizedek óta, ami engem meg is lep. Kicsit vagy nem kicsit a Madách is a közép- és felső középosztályhoz sorolható közönség kedvenc találkozóhelye lehet, ahol kétségtelenül jól lehet szórakozni a Broadway- és West End-musicalek replikáin. Igen, ahogy írja, járulékos utazási és szállásköltségek nélkül, ha esetleges zeneileg nem is 100%-ban azonos színvonalon, de az talán nem is számít. Magyar narancs ---> magyar Webber.
3276 Búbánat 2026-10-01 11:49:15
"Utazók" - Podcast Mahó Andreával
2026. szeptember 30.
„Mai vendégünk a magyar zenés színház meghatározó és kiemelkedő alakja, nemzetközileg is elismert rendező és színházigazgató, Kerényi Miklós Gábor, művésznevén KERO®.Nevéhez kötődik a Budapesti Operettszínház egyik legsikeresebb korszaka, megújította a magyar operettjátszást, és visszaszerezte annak hazai és nemzetközi elismertségét. Több évtizedes pályafutása során itthon és külföldön egyaránt számtalan nagyszabású opera-, operett- és musicalprodukciót rendezett.”
3275 Klára 2026-09-30 14:15:10 [Válasz erre: 3273 Edmond Dantes 2026-09-27 15:15:33]
Van egy kérdés, amit el kell dönteni: bemutatják-e ezeket a műveket Magyarországon, megteremtve a lehetőségét, hogy a hazai közönség is hozzájusson, és vállalják a "járulékos költségeket"? vagy nem mutatják be, és aki látni akarja, irány a külföld! A Momus sorait olvasva nem kell nagy ész ahhoz, hogy meg lehessen állapítani: az itt élménybeszámolókat tartó fórumosok közül vannak, akik külföldön látnak bizonyos előadásokat, és vannak, akik nem.
Ez nem demagógia, ezek tények.
3274 Edmond Dantes 2026-09-29 09:43:10
Vélhetően nagyot "dobott", hosszú ideig tartó kasszasikert remélhet a Centrál Színház, amikor az igazgató, Puskás Tamás rendezésében bemutatta a Furcsa párt, Neil Simon -egyik- elnyűhetetlen darabját. A megfejtés, a biztos siker kulcsa a két címszereplő, Alföldi Róbert és Stohl András, pontosabban kettejük együttes színpadra csábítása a két címszerepre. Közös munkájuk sok évre nyúlik vissza: Alföldi csupán nemzeti színházi igazgatói évei alatt számos nagy sikerű -olykor vitatható (János vitéz)- rendezésének főszereplője volt Stohl: A park, Vadászjelenetek... (!), Hazafit nekünk, Mephisto (!!), Danton halála (!!), "after-Nemzeti" pedig az Átriumban az Őrült nők ketrece többszázas szériájával folytatták gyümölcsöző együttműködésüket, rendező-színész státuszban. Színészként azonban most először jelentkeztek "édes kettesben". Furcsa párjuk szinte tökéletes. Alföldi elegánsan-rendetlenül hányaveti Oscarja és Stohl hiszteroid, hiperpedáns Félixe igazi, "régimódi" színházat teremt, átértelmezés-átrendezés nélkül, amit a Centrál nagyjából közép- és felső középosztálybeli zsúrközönsége nyilván el is vár illetve amiből nem kér(ne). Az első jelenetekben Alföldi szerintem még kissé modoros, hanghordozása a szokásos nazális, Stohl pedig, aki szerepe szerint később lép a színre, kicsit túlhisztizi, túlzokogja az otthonról éppen kirakott, válni készülő férjet, de később mindez kisimul, eltűnik, hibátlanul alakítják Oscar és Félix személyiségfejlődését. Jó a Puskás-fiúk új fordítása és jók a szekundáló mellékszereplők: Magyar Attila, Mészáros András, Marton Róbert, Rada Bálint, Hermányi Mariann, Domokos Éva Lili.
Vélhetően nagyot "dobott", hosszú ideig tartó kasszasikert remélhet a Centrál Színház, amikor az igazgató, Puskás Tamás rendezésében bemutatta a Furcsa párt, Neil Simon -egyik- elnyűhetetlen darabját. A megfejtés, a biztos siker kulcsa a két címszereplő, Alföldi Róbert és Stohl András, pontosabban kettejük együttes színpadra csábítása a két címszerepre. Közös munkájuk sok évre nyúlik vissza: Alföldi csupán nemzeti színházi igazgatói évei alatt számos nagy sikerű -olykor vitatható (János vitéz)- rendezésének főszereplője volt Stohl: A park, Vadászjelenetek... (!), Hazafit nekünk, Mephisto (!!), Danton halála (!!), "after-Nemzeti" pedig az Átriumban az Őrült nők ketrece többszázas szériájával folytatták gyümölcsöző együttműködésüket, rendező-színész státuszban. Színészként azonban most először jelentkeztek "édes kettesben". Furcsa párjuk szinte tökéletes. Alföldi elegánsan-rendetlenül hányaveti Oscarja és Stohl hiszteroid, hiperpedáns Félixe igazi, "régimódi" színházat teremt, átértelmezés-átrendezés nélkül, amit a Centrál nagyjából közép- és felső középosztálybeli zsúrközönsége nyilván el is vár illetve amiből nem kér(ne). Az első jelenetekben Alföldi szerintem még kissé modoros, hanghordozása a szokásos nazális, Stohl pedig, aki szerepe szerint később lép a színre, kicsit túlhisztizi, túlzokogja az otthonról éppen kirakott, válni készülő férjet, de később mindez kisimul, eltűnik, hibátlanul alakítják Oscar és Félix személyiségfejlődését. Jó a Puskás-fiúk új fordítása és jók a szekundáló mellékszereplők: Magyar Attila, Mészáros András, Marton Róbert, Rada Bálint, Hermányi Mariann, Domokos Éva Lili.
Neil Simon: Furcsa pár - Centrál Színház, 2026. szeptember 25.
3273 Edmond Dantes 2026-09-27 15:15:33 [Válasz erre: 3272 -zéta- 2026-09-27 14:42:39]
"Csupán" az a kérdés, vajon Szirtes Tamás -vagy OJD- előadó és/vagy alkotó "ér-e" annyit, mint A. L. Webber. Ki-ki döntse el. (Ugyan ki tudja, mennyit vág zsebre Webber a Madáchtól?) Továbbá Szirtes többnyire ún. replikákat "alkot" a színházában. Talán az nem annyira nagyon nehéz, mint újat alkotni. Továbbá, hogy Szirtes/OJD jogdíjai pl. az angliai, "nyugati" jegyárakhoz, egyebekhez képest a még mindig józanabb itthoniakhoz arányosan viszonyulnak-e. A kereseti viszonyokról, ideértve az érintett színházi dolgozók, művészek fizetéséről már nem is szólva. Azt gondolom, ez = az aránytalan differencia/k veri/k ki a biztosítékot, már ha Rékasin túl is kiveri/k. OJD "felejtős", ő már nyomozati kategória...
"Csupán" az a kérdés, vajon Szirtes Tamás -vagy OJD- előadó és/vagy alkotó "ér-e" annyit, mint A. L. Webber. Ki-ki döntse el. (Ugyan ki tudja, mennyit vág zsebre Webber a Madáchtól?) Továbbá Szirtes többnyire ún. replikákat "alkot" a színházában. Talán az nem annyira nagyon nehéz, mint újat alkotni. Továbbá, hogy Szirtes/OJD jogdíjai pl. az angliai, "nyugati" jegyárakhoz, egyebekhez képest a még mindig józanabb itthoniakhoz arányosan viszonyulnak-e. A kereseti viszonyokról, ideértve az érintett színházi dolgozók, művészek fizetéséről már nem is szólva. Azt gondolom, ez = az aránytalan differencia/k veri/k ki a biztosítékot, már ha Rékasin túl is kiveri/k. OJD "felejtős", ő már nyomozati kategória...
3272 -zéta- 2026-09-27 14:42:39
Nagyon vicces, amikor olyanok, akik hosszú évtizedek óta a szakmában dolgoznak, meglepődnek az előadói jogdíjakon. Egy sikeres (értsd: magas jegyárakon, magas előadás számon, sokáig futó) produkciónál bizony ez előfordul... esetleg vethetnének egy pillantást A.L. Webber Magyarországról befolyó díjaira a rémüldözők...
Nagyon vicces, amikor olyanok, akik hosszú évtizedek óta a szakmában dolgoznak, meglepődnek az előadói jogdíjakon. Egy sikeres (értsd: magas jegyárakon, magas előadás számon, sokáig futó) produkciónál bizony ez előfordul... esetleg vethetnének egy pillantást A.L. Webber Magyarországról befolyó díjaira a rémüldözők...
3271 Edmond Dantes 2026-09-27 09:07:30
"Kicsit" erősebb felütéssel... Kiverte a biztosítékot Szirtes Tamás napi 337 ezres fizetése – Rékasi Károly sem bírta ki szó nélkül! Több mint 123 millió forintos éves díjazást kapott a Madách Színház élén álló Szirtes Tamás. A kirobbant botrányra Rékasi Károly is reagált, rávilágítva, hogy az igazgató a bírálatok ellenére ismét megpályázza a pozícióját. Teljes cikk origo.hu-n itt.
"Kicsit" erősebb felütéssel... Kiverte a biztosítékot Szirtes Tamás napi 337 ezres fizetése – Rékasi Károly sem bírta ki szó nélkül! Több mint 123 millió forintos éves díjazást kapott a Madách Színház élén álló Szirtes Tamás. A kirobbant botrányra Rékasi Károly is reagált, rávilágítva, hogy az igazgató a bírálatok ellenére ismét megpályázza a pozícióját. Teljes cikk origo.hu-n itt.
3270 Búbánat 2026-09-26 11:49:38
"123 millió forintot számoltak el Szirtes
Tamásnak 2025-ben a Madách Színháznál – derül ki a teátrum éves beszámolójából. A 81 éves igazgató bevételének jelentős részét alkotói
díjak és jogdíjak tették ki az általa vezetett intézményben. A színházi
közegben kiváltképp hatalmasnak számító összeg a művészvilágban is
megütközést keltett. Az igazgató fizetéséről szóló hír néhány héttel
azután kapott szárnyra, hogy Szirtes Tamás 22 év után ismét megpályázta a
Madách Színház igazgatói posztját."
"123 millió forintot számoltak el Szirtes
Tamásnak 2025-ben a Madách Színháznál – derül ki a teátrum éves beszámolójából. A 81 éves igazgató bevételének jelentős részét alkotói
díjak és jogdíjak tették ki az általa vezetett intézményben. A színházi
közegben kiváltképp hatalmasnak számító összeg a művészvilágban is
megütközést keltett. Az igazgató fizetéséről szóló hír néhány héttel
azután kapott szárnyra, hogy Szirtes Tamás 22 év után ismét megpályázta a
Madách Színház igazgatói posztját."
A wmn.hu teljes cikke elolvasható: Itt
3269 Edmond Dantes 2026-09-25 15:31:10
Lemondott az SZFE rektora, Sepsi Enikő
Lemondott az SZFE rektora, Sepsi Enikő
A Színház- és Filmművészeti Egyetem közölte: közös megegyezéssel megszűnik Sepsi Enikő rektori megbízása, és Sepsi szeptember 30-ával távozik az egyetem éléről ... egyetemi tanárként folytatja munkáját az SZFE-n.Teljes cikk hvg.hu-n itt.
3268 Búbánat 2026-09-16 19:06:13
Nádas Péter szövegeivel és szeretett zenéivel búcsúznak az írótól
Fidelio.hu - 2026.09.09. 16:15
A Zeneakadémia Nagytermében szeptember 16-án zenei-irodalmi esttel emlékeznek a 83 éves korában elhunyt Kossuth-díjas íróra. Az esményen a szerző műveinek részletei mellett többek között Purcell, Bach, Haydn, Jeney Zoltán, Morton Feldman és Kurtág György alkotásai is felcsendülnek. Az esten neves színművészek és zenészek működnek közre.
Az esten közreműködik: Fullajtár Andrea, Hegedűs D. Géza, Ötvös András, Dömötör András, a Trio Passacaglia – Rajk Judit, Kéringer László, Zétényi Tamás, valamint a Dubóczky Gergely által vezényelt Budapest Sound Collective.
3267 lujza 2026-09-12 01:39:05 [Válasz erre: 3266 Neandervölgyi 2026-09-11 07:33:17]
Párizst nagyon érdemes megnézni, minimum egy hétig de inkább egy hónapig érdemes ott lenni, és nem az opera miatt. De igazán megismerni turistának lehetetlen.
Párizst nagyon érdemes megnézni, minimum egy hétig de inkább egy hónapig érdemes ott lenni, és nem az opera miatt. De igazán megismerni turistának lehetetlen.
3266 Neandervölgyi 2026-09-11 07:33:17 [Válasz erre: 3262 Edmond Dantes 2026-09-10 17:17:41]
Meglátom, majd ha visszaértem Majlandból, gondolkozom rajta.
Meglátom, majd ha visszaértem Majlandból, gondolkozom rajta.
3265 Neandervölgyi 2026-09-11 07:28:35 [Válasz erre: 3261 takatsa 2026-09-10 17:12:25]
Az, hogy nem láttam Párizst.
Az, hogy nem láttam Párizst.
3264 Edmond Dantes 2026-09-10 19:25:25 [Válasz erre: 3263 takatsa 2026-09-10 18:42:15]
Ez csak sajàt talàlmány-szava(m)jàràs, de igaznak vèlem. Persze, hogy èlt, èl, èlni fog (mint V. I. L.), aki nem volt ott, de Pàrizst muszàj làtni, legalàbb szippantàsnyit. Szerintem.
Ez csak sajàt talàlmány-szava(m)jàràs, de igaznak vèlem. Persze, hogy èlt, èl, èlni fog (mint V. I. L.), aki nem volt ott, de Pàrizst muszàj làtni, legalàbb szippantàsnyit. Szerintem.
3263 takatsa 2026-09-10 18:42:15 [Válasz erre: 3262 Edmond Dantes 2026-09-10 17:17:41]
Mi az, hogy "nem éltél, ha nem voltál Párizsban" - ezt honnan veszed? Ilyen szólás nincs. Nem dicsekvésképpen írom, de én pl. voltam Nápolyban, és mégis élek.
Mi az, hogy "nem éltél, ha nem voltál Párizsban" - ezt honnan veszed? Ilyen szólás nincs. Nem dicsekvésképpen írom, de én pl. voltam Nápolyban, és mégis élek.
3262 Edmond Dantes 2026-09-10 17:17:41 [Válasz erre: 3260 Neandervölgyi 2026-09-10 13:39:40]
A szólásszabadság és a -remélem- jó nexus jegyében :-)
A szólásszabadság és a -remélem- jó nexus jegyében :-)
1/veszteség 2/nem éltél, ha nem voltál Párizsban 3/a világ fővárosa 4/soha nem késő. 5/de tényleg.
Úgy látszik a párizsi operán átok ül, pontosabban itt többünkön átok ül, mert talán mindahányan, akik azt írták, hogy voltak Párizsban, hozzátették, hogy "de ottani Operaházban soha". Sajnos én is csatlakozom ehhez a körhöz, noha elég sokszor voltam ott, elég sok operaházban voltam életemben, noha nem vagyok művész, csak néző. És elvarázsoltabb városok operaházaiban is voltam, Párizsban egyikben sem. Még nem tettem le róla (teljesen).
3261 takatsa 2026-09-10 17:12:25 [Válasz erre: 3260 Neandervölgyi 2026-09-10 13:39:40]
Ezt az aláhúzott mondatot nem tudom értelmezni. Mi az a "mekkora veszteség"? A leendő halálod, vagy az, hogy nem láttad Párizst?
Ezt az aláhúzott mondatot nem tudom értelmezni. Mi az a "mekkora veszteség"? A leendő halálod, vagy az, hogy nem láttad Párizst?
3260 Neandervölgyi 2026-09-10 13:39:40 [Válasz erre: 3257 Búbánat 2026-09-09 23:07:42]
Köszönöm, ez kimerítő válasz volt! (Én meg vsz. úgy fogok meghalni, hogy sohasem jártam Párizsban.) Kérem a T. fórumtársakat, ne jöjjenek azzal, mekkora veszteség.
Köszönöm, ez kimerítő válasz volt! (Én meg vsz. úgy fogok meghalni, hogy sohasem jártam Párizsban.) Kérem a T. fórumtársakat, ne jöjjenek azzal, mekkora veszteség.
3259 Neandervölgyi 2026-09-10 13:34:37 [Válasz erre: 3256 Edmond Dantes 2026-09-09 16:04:35]
Havasi és azon politikusok/celebek, akik ennek a Kossuth-díjjal kitüntetett dupla nullának korábban tapsoltak, ízléséről mindent elmond az utóbbi tény. Várom, mikor követi meg önmagát pl. Bayer Zsoca. Csík Miklós tanár úr hiába próbált a ZENE irányába terelni. Mármint téged, B. Zs. és szentfazékká lett druszádat, Semjént, akit én csak a Tartuffe névvel illetek.
Havasi és azon politikusok/celebek, akik ennek a Kossuth-díjjal kitüntetett dupla nullának korábban tapsoltak, ízléséről mindent elmond az utóbbi tény. Várom, mikor követi meg önmagát pl. Bayer Zsoca. Csík Miklós tanár úr hiába próbált a ZENE irányába terelni. Mármint téged, B. Zs. és szentfazékká lett druszádat, Semjént, akit én csak a Tartuffe névvel illetek.
3258 Klára 2026-09-10 10:53:56 [Válasz erre: 3256 Edmond Dantes 2026-09-09 16:04:35]
Nem ő az első, és tartok tőle, nem is ő lesz az utolsó.
Nem ő az első, és tartok tőle, nem is ő lesz az utolsó.
3257 Búbánat 2026-09-09 23:07:42 [Válasz erre: 3250 Neandervölgyi 2026-09-08 22:15:54]
A Garnier-Palotában az adventi időszakban még ment A Figaro
házassága; 2025. december 09. és 13. között voltam Párizsban, amikor gyaníthatóan
a Nagyopera is kiemelt érdeklődésre számíthatott az operarajongók körében.
Ezért nem csodálkoztam azon, hogy amikor rákerestem a honlapon a jegytérképre,
gyakorlatilag minden olcsó jegy már gazdára talált, sőt a középáras kategóriákban
sem volt szabad hely. (ezek 23 és 270 Euro között mozogtak a Galéria, Balcon szinteken),viszont
a legdrágább helyek közül választhattam volna – Optima (Prémium) kategória,
ahol ha jól emlékszem 320 Euro volt az ár. Az is zavaró körülmény, hogy
előzetes foglalást kell tenni online, s két héten belül küldik el a visszaigazolást. Az informatikai rendszerükben nem tudtam eligazodni. Úgyhogy mindezek miatt le kellett mondanom az
operaélményről és a Garnier Palais belső láthatóságáról is. De most már
elhatároztam, hogy legközelebbi párizsi látogatásomat időzíteni fogom egy
kedvenc romantikus nagyopera bemutatójához, és nem fogom sajnálni arra a pénzt, és időben lépek.
Lekérdeztem a szereposztást. Íme ez volt
Figaro: Gordon Bintner
· Susanna: Sabine
Devieilhe
· Count Almaviva: Christian
Gerhaher
· Countess Almaviva: Hanna-Elisabeth Müller
· Cherubino: Lea Desandre
Director and
Designer: Netia Jones
Conductor: Antonello Manacorda leading the Orchestra of the Opéra national de Paris
3256 Edmond Dantes 2026-09-09 16:04:35
Egy "vilàghìrű, nagyformàtumù művèsz" (Leslie Mandoki, copyright Havasi Bertalan) pàlfordulàsa nyilatkozata itt olvashatò.
Egy "vilàghìrű, nagyformàtumù művèsz" (Leslie Mandoki, copyright Havasi Bertalan) pàlfordulàsa nyilatkozata itt olvashatò.
A zenész ... az elmúlt két évben több tízmillió forint értékben kapott a magyar államtól olyan kényelmi szolgáltatásokat, amelyek leginkább miniszterelnököknek vagy más, magas rangú diplomatáknak járnak.
Ám, amikor a Telex ezzel kapcsolatban megkereste a zenészt, kiderült, hogy Mandoki ma már sokkal inkább Magyar Péternek szurkol, mint Orbánnak."
3255 Neandervölgyi 2026-09-09 14:34:22 [Válasz erre: 3254 Edmond Dantes 2026-09-09 08:49:12]
Hát ez valóban nagyvonalú árengedmény!
Hát ez valóban nagyvonalú árengedmény!
3254 Edmond Dantes 2026-09-09 08:49:12 [Válasz erre: 3250 Neandervölgyi 2026-09-08 22:15:54]
Mèg vannak aznapra leàrazott jegyek ... 435€ helyett 418€-èrt. A hülyènek is megèri.
Mèg vannak aznapra leàrazott jegyek ... 435€ helyett 418€-èrt. A hülyènek is megèri.
3253 Klára 2026-09-09 08:09:03 [Válasz erre: 3243 takatsa 2026-09-08 13:39:59]
Köszönöm a két képet és az összehasonlítás lehetőségét! Lenepveu festményére pillantva a Sixtusi Kápolna csodás freskói jutottak eszembe - bocs! Lehet, hogy Lenepveu valamit "merített" azokból a jelenetekből? Persze, ez abszolút szubjektív vélemény, lesznek, akik elítélnek ezért. Ha valaki nekem kínálná fel, és is a Chagall-t választanám.
Köszönöm a két képet és az összehasonlítás lehetőségét! Lenepveu festményére pillantva a Sixtusi Kápolna csodás freskói jutottak eszembe - bocs! Lehet, hogy Lenepveu valamit "merített" azokból a jelenetekből? Persze, ez abszolút szubjektív vélemény, lesznek, akik elítélnek ezért. Ha valaki nekem kínálná fel, és is a Chagall-t választanám.
3252 Edmond Dantes 2026-09-09 06:26:01 [Válasz erre: 3251 lujza 2026-09-09 03:51:24]
Tudod mit, èn nem bànnàm, ha Chagall a pesti Operahàz plafonjàt is kimàzolta volna valamikor. Lotz Kàroly (vagy Than Mòr) csilivili, akadèmikus alkotàsa/i 12 egy tucat, telefestette/k a fèl vàrost hasonlòkkal, ez az igazsàg. Chagallnak csodàjàra jàrna a vilàg, ahogyan Pàrizsban, a MET-ben, ahol kèt alkotàsa szinte külön entitàs, mikènt a jeruzsàlemi Hadassa kòrhàz elkèpesztő üvegablakai, amik ugyancsak az ő alkotàsai.
Tudod mit, èn nem bànnàm, ha Chagall a pesti Operahàz plafonjàt is kimàzolta volna valamikor. Lotz Kàroly (vagy Than Mòr) csilivili, akadèmikus alkotàsa/i 12 egy tucat, telefestette/k a fèl vàrost hasonlòkkal, ez az igazsàg. Chagallnak csodàjàra jàrna a vilàg, ahogyan Pàrizsban, a MET-ben, ahol kèt alkotàsa szinte külön entitàs, mikènt a jeruzsàlemi Hadassa kòrhàz elkèpesztő üvegablakai, amik ugyancsak az ő alkotàsai.
3251 lujza 2026-09-09 03:51:24
Bár a párizsiak engem nem fognak erről megkérdezni, de én egyértelműen a Chagall freskóra szavaznék, és nem arra a semmi különös régire, ami korántsem említhető Lotz Károlyéval egy napon. Opera előadást ugyan nem láttam ott, de vezetésen már jártam a szépséges Garnier operában, és a Chagall mű abszolút szép, és illik a környezetébe.
Bár a párizsiak engem nem fognak erről megkérdezni, de én egyértelműen a Chagall freskóra szavaznék, és nem arra a semmi különös régire, ami korántsem említhető Lotz Károlyéval egy napon. Opera előadást ugyan nem láttam ott, de vezetésen már jártam a szépséges Garnier operában, és a Chagall mű abszolút szép, és illik a környezetébe.
3250 Neandervölgyi 2026-09-08 22:15:54 [Válasz erre: 3249 Búbánat 2026-09-08 18:31:03]
Mennyi volt az az ár, és hová szólt volna a jegy? Csak összehasonlításul: A Scala október 10-ikei Traviata-előadására 110 eurót perkáltam le egy nagyon rossz 4. emeleti jegyre.
Mennyi volt az az ár, és hová szólt volna a jegy? Csak összehasonlításul: A Scala október 10-ikei Traviata-előadására 110 eurót perkáltam le egy nagyon rossz 4. emeleti jegyre.
3249 Búbánat 2026-09-08 18:31:03 [Válasz erre: 3246 Edmond Dantes 2026-09-08 16:35:34]
Nem tudok mondani ilyet, de remélem, nem is jön elő nálunk ilyen tervvel a jövőben senki.
Nem tudok mondani ilyet, de remélem, nem is jön elő nálunk ilyen tervvel a jövőben senki.
Viszont kedvet kaptam ismét kezembe venni Gaston Leroux Az operaház fantomja című misztikus regényét. Emlékszem, hajdanán mennyire lebilincselt ez a fordulatos, rejtélyekkel teli olvasmány. Már akkor is képekről ismertem a párizsi operapalotát kívülről-belülről. A rádió jóvoltából pedig sok operaközvetítést is hallgathattam onnan. Most Párizsban lett volna módom jegyet venni A figaro házassága című Mozart-operára, volt még jegy, de végül "meghátráltam" a belépőjegyek ára ismeretében. Sajnos. Talán majd legközelebb, és megélem még látni élőben az eredeti kupolafreskót is - ha "kiállítják" és szabaddá teszik. Amennyiben a döntést tényleg meghozzák - és kivitelezik - az illetékes párizsi szervek.
3248 Búbánat 2026-09-08 18:26:51 [Válasz erre: 3244 gezakadocsa 2026-09-08 15:13:59]
Az elmúlt év decemberében öt napot tartózkodtam Párizsban, és természetesen ismét elmentem a Garnier-palotához is. Bejutni nem tudtam, kívülről sem mutatott semmit az épület, tekintve, hogy külső felújítása miatt körbe volt állványozva. (Korábban többször jártam Párizsban és minden alkalommal ellátogattam a Nagyoperához, körbejárhattam, így kívülről volt módom alaposan megszemlélni az épület nagyszerűségét.)
Az elmúlt év decemberében öt napot tartózkodtam Párizsban, és természetesen ismét elmentem a Garnier-palotához is. Bejutni nem tudtam, kívülről sem mutatott semmit az épület, tekintve, hogy külső felújítása miatt körbe volt állványozva. (Korábban többször jártam Párizsban és minden alkalommal ellátogattam a Nagyoperához, körbejárhattam, így kívülről volt módom alaposan megszemlélni az épület nagyszerűségét.)
Belülről én is dokumentumfilmek által szereztem benyomásokat, no meg a DVD-lemezeken és a ma már youtube-ról is elérhető operaközvetítések révén, így a kupolát borító impozáns freskójáról is, amit a kamerák megmutattak. Számomra csodálatos a Chagall-freskó, mégis - én is azt mondom - , az eredeti festmény stílusában és hangulatában jobban illeszkedett a pompás belső építészeti megoldásokhoz. Sajnálom, hogy nem láthatja élőben a mai operaközönség. Az ötletet jónak találom, hogy keresnek módot és alkalmat, hogy a nagyközönségnek megmutassák a szerencsére nem lemeszelt és megmaradt eredeti freskót is.
3247 Neandervölgyi 2026-09-08 16:54:31 [Válasz erre: 3246 Edmond Dantes 2026-09-08 16:35:34]
Dr. Máriás? :ODDD
Dr. Máriás? :ODDD
3246 Edmond Dantes 2026-09-08 16:35:34 [Válasz erre: 3241 Búbánat 2026-09-08 12:45:16]
Ugyan mondj màr egy Chagall-nìvòjù "ma élő magyar neves művészt"! Esetleg Nagy Kriszta Tereskova? Netàn Vèszabò Noèmi?
Ugyan mondj màr egy Chagall-nìvòjù "ma élő magyar neves művészt"! Esetleg Nagy Kriszta Tereskova? Netàn Vèszabò Noèmi?
3245 takatsa 2026-09-08 15:54:01 [Válasz erre: 3244 gezakadocsa 2026-09-08 15:13:59]
Ja, én szívesen átveszem azt a Sagalt, ha nem passzol a függönyhöz. A plafonunk még úgyis üres...
Ja, én szívesen átveszem azt a Sagalt, ha nem passzol a függönyhöz. A plafonunk még úgyis üres...
3244 gezakadocsa 2026-09-08 15:13:59 [Válasz erre: 3243 takatsa 2026-09-08 13:39:59]
Aligha mi fogjuk eldönteni a vitát...
Aligha mi fogjuk eldönteni a vitát...
Én csak kívülről láttam a párizsi operaházat, a belsejéről francia filmsorozat részeként részletes kisfilmre emlékezem, de a most megnyitható összehasonlító képek alapján is úgy látom, hogy az eredeti freskó stílusával sokkal jobban illik a terem belső berendezéséhöz és díszítéseihöz, egyáltalán az épület keletkezésének korához. Ráadásul a Chagall-féle távolítható el ezek szerint sokkal kömnnyebben (és olcsóbban). Ha kivitelezhető, akár az épületen belül is ki lehetne állítani - állandó vitára ingerelve az oda látogatókat - akiknek nem biztos, hogy eszébe jut a lányeg: De gustibus non est disputandum...
3243 takatsa 2026-09-08 13:39:59 [Válasz erre: 3241 Búbánat 2026-09-08 12:45:16]
Előrebocsátom, hogy sajnos nem jártam a párizsi operába (sem), így csak interneten tudom megszemlélni a két festményt. Ennek alapján Lenepveu 19. századi, "A Múzsák és a napi és éjszakai órák" című freskója egy akadémikus stílusú mű, nincsen benne semmi eredeti, a művészi értéke kétséges, ráadásul a témája sem "operaházi". Éppen ezért, számomra teljesen logikusan, döntött úgy 1964-ben André Malraux francia kulturális miniszter a freskó "lecseréléséről". Chagall alkotása bámulatos, és talán ez a link is igazolja, hogy nemcsak illik az operaházhoz, hanem fénnyel és varázslattal tölti be a patinás teret. Sokminden (számomra) aggasztó dolog történik napjainkban, de remélem, hogy sohasem köszönt be a barbárság olyan mérvű kora, hogy ezt a páratlan és csodálatos művet valaki megkérdőjelezze, és akár időszakosan is eltávolítsa. (Még egy link a két festmény összehasonlítására - a nagyításhoz kattints a képbe)
Előrebocsátom, hogy sajnos nem jártam a párizsi operába (sem), így csak interneten tudom megszemlélni a két festményt. Ennek alapján Lenepveu 19. századi, "A Múzsák és a napi és éjszakai órák" című freskója egy akadémikus stílusú mű, nincsen benne semmi eredeti, a művészi értéke kétséges, ráadásul a témája sem "operaházi". Éppen ezért, számomra teljesen logikusan, döntött úgy 1964-ben André Malraux francia kulturális miniszter a freskó "lecseréléséről". Chagall alkotása bámulatos, és talán ez a link is igazolja, hogy nemcsak illik az operaházhoz, hanem fénnyel és varázslattal tölti be a patinás teret. Sokminden (számomra) aggasztó dolog történik napjainkban, de remélem, hogy sohasem köszönt be a barbárság olyan mérvű kora, hogy ezt a páratlan és csodálatos művet valaki megkérdőjelezze, és akár időszakosan is eltávolítsa. (Még egy link a két festmény összehasonlítására - a nagyításhoz kattints a képbe)
3242 Neandervölgyi 2026-09-08 13:21:12 [Válasz erre: 3241 Búbánat 2026-09-08 12:45:16]
Hadd ne ássam bele a korabeli vitákba. Chagall kiüti ezt a szerencsétlen Lenepveu-t. Ugyanakkor most már azt is tudom, hogy az utóbbi Benczúrnak a pesti Szt. István bazilikában látható szentélymozaikjait IS megihlette.
Hadd ne ássam bele a korabeli vitákba. Chagall kiüti ezt a szerencsétlen Lenepveu-t. Ugyanakkor most már azt is tudom, hogy az utóbbi Benczúrnak a pesti Szt. István bazilikában látható szentélymozaikjait IS megihlette.
3241 Búbánat 2026-09-08 12:45:16 [Válasz erre: 3240 Neandervölgyi 2026-09-08 12:27:13]
Nekem jobban tetszik az eredeti romantikus, allegorikus tematikájú freskó - nem értem, miért kellett azt a régit "letakar(íta)ni" (eltüntetni) egy új, "modern" alkotással - mégha Chagall lett is felkérve erre, ami önmagában értékes munka, bár a kor ízlésvilágát tükrözi. Gondoljunk bele: Lotz Károlynak az Operaházunk gyönyörű freskóját - a "zene apoteózisa" - akár a példa után, "lecserélnék", és a jelen kultuszminisztere egy ma élő magyar neves művészt bízna meg egy vadonatúj kupola-freskó elkészítésével az eredeti helyébe.
Nekem jobban tetszik az eredeti romantikus, allegorikus tematikájú freskó - nem értem, miért kellett azt a régit "letakar(íta)ni" (eltüntetni) egy új, "modern" alkotással - mégha Chagall lett is felkérve erre, ami önmagában értékes munka, bár a kor ízlésvilágát tükrözi. Gondoljunk bele: Lotz Károlynak az Operaházunk gyönyörű freskóját - a "zene apoteózisa" - akár a példa után, "lecserélnék", és a jelen kultuszminisztere egy ma élő magyar neves művészt bízna meg egy vadonatúj kupola-freskó elkészítésével az eredeti helyébe.
Miért tűrték el ezt akkor a párizsiak? Amit sokuk botrányként élhetett meg? Persze aztán a kozmopolita közönség "megszokta" és elfogadta. Talán sokan el is felejtették már, hogy milyen eredeti alkotás, művészeti kincs rejlik Chagall festménye alatt.
3240 Neandervölgyi 2026-09-08 12:27:13 [Válasz erre: 3239 Búbánat 2026-09-08 09:48:23]
No igen, Lotznak volt hová ihletért fordulnia. :O))) Az egyetlen megoldás a kecske jóllakik, de a káposzta is megmarad elve szerint az volna, ha az eredeti freskót az Itáliában már jól bevált technikával levennék a mennyezetről. Más kérdés, hol lehetne kiállítani.
No igen, Lotznak volt hová ihletért fordulnia. :O))) Az egyetlen megoldás a kecske jóllakik, de a káposzta is megmarad elve szerint az volna, ha az eredeti freskót az Itáliában már jól bevált technikával levennék a mennyezetről. Más kérdés, hol lehetne kiállítani.
3239 Búbánat 2026-09-08 09:48:23
Újra fellángolt a vita a párizsi Operaház kupolafestményéről
Múlt-kor - 2026- szeptember 7.
Évtizedek
óta tart a vita a párizsi Operaház kupolás mennyezetéről, amelyen ma Marc
Chagall 1964-ben elkészült alkotása látható. Alatta azonban továbbra is ott
rejtőzik Jules-Eugène Lenepveu 19. századi festménye, és a művész egyik
leszármazottja most azt szeretné elérni, hogy az eredeti alkotás ismét a
közönség elé kerüljön.
Összefoglaló
·
Jules-Eugène
Lenepveu 1869 és 1871 között festette meg a párizsi Operaház kupolájának
eredeti mennyezetképét.
·
Marc Chagall
1962 után új alkotást készített ugyanarra a helyre, amelyet 1964-ben mutattak
be.
·
Chagall műve
egy eltávolítható szerkezetre került, így Lenepveu festményét nem semmisítették
meg
Lenepveu festménye
Chagall festménye
3238 Búbánat 2026-09-07 20:45:56 [Válasz erre: 3237 Edmond Dantes 2026-09-07 13:23:44]
A Színház- és Filmművészeti Egyetem - SZFE rektora a bejelentett távozási szándéka mellett egyebekről is szólt a tanévnyitó ünnepségen.
Prof. Dr. Sepsi Enikő egy Szabó Magda idézettel nyitotta meg az ünnepséget: „Egy ember élete sosem egy ember élete, mindig egy országé, egy világé, egy korszaké is.” „Egy egyetemi közösségben ez különösen igaz. Amit egy hallgató létrehoz, az hatással van az osztályára, a tanáraira és alkotótársaira. Amit pedig egy egyetem közössége létrehoz, az idővel a magyar színház-, film- és kultúrtörténet részévé válhat” — egészítette ki a rektor. Ezért fontos, hogy a tanév elején találkozzanak egymással a 164 újonnan felvett hallgató, az egyetem oktatói és munkatársai, valamint azok a művészek, akik ötven, hatvan vagy hatvanöt évvel ezelőtt kezdték meg tanulmányaikat ezen az egyetemen.
A rektor az SZFE szakmai eredményeire és a nemzetközi kapcsolatokra is kitért, részletezte azokat. Ezekről is olvashatunk a Papageno.hu oldalán: ITT
3237 Edmond Dantes 2026-09-07 13:23:44
Az SZFE rektora kezdeményezi a lemondását
Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora bejelentette a hallgatók előtt:
"Az egyetem előtt álló változások tervezett előkészítése érdekében a mai napon kezdeményezem a rektori megbízásom lezárásáról szóló egyeztetést." Teljes cikk hvg.hu-n itt.
3236 Búbánat 2026-09-04 12:00:47
Nem titok: egyik legkedvesebb magyar íróm – báró Jósika Miklós, Jókai Mór, Mikszáth
Kálmán, Gárdonyi Géza, Fekete István, Passuth László, Dékány András mellett
- Illés Sándor (
„Kocsis Pál
Kossuth-díjas szőlőnemesítő életéről, munkájáról szól az életrajzregény. A
homoki óriásról, ifjúkoráról, az elkötelezettség vállalásáról és a kecskeméti
határban végzett munkáról, amelynek őrhelyén élete végéig kitartott.
Nem titok: egyik legkedvesebb magyar íróm – báró Jósika Miklós, Jókai Mór, Mikszáth
Kálmán, Gárdonyi Géza, Fekete István, Passuth László, Dékány András mellett
- Illés Sándor (
Felhívom a figyelmet erre a kötetére:
Illés Sándor: A homok óriása. Kocsis Pál életregénye. Bp., 1977, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 186+[2] p.+ 4 t. Kiadói kartonált papírkötés. Kikiáltási ár: 2.400 Ft
Ez a könyv most került aukcióra a Darabant aukciósház internetes oldalán (532. árverés)
„Kocsis Pál
Kossuth-díjas szőlőnemesítő életéről, munkájáról szól az életrajzregény. A
homoki óriásról, ifjúkoráról, az elkötelezettség vállalásáról és a kecskeméti
határban végzett munkáról, amelynek őrhelyén élete végéig kitartott.
Munkája során barátja lett Mathiász János,
Hankovszky Zsiga, majd a nemesítés következett; egy új korszak nyitánya a
magyar szőlőtermesztésben. Hiszen Kocsis Pál 180 új szőlőfajtát nemesített ki.
Közben sosem mondott le nagyszerű álmáról: egyszer majd festő lesz. Járt
gyakran a Balatonon – szerette a vizet –, festegetett, tele volt művészi
elképzelésekkel, vonzotta Párizs, a fény, de nem tudott szabadulni a homoktól.
A szőlőitől. A petróleumlámpától. Itt élte le életét.
Ezt a küzdelmet, a nagyszerű, szép, nemes életet
mutatja be a regény; a ma is ismert legjobb szőlőfajták kinemesítését, egy
igazi ember tiszta életét.
A könyv függelékben tartalmazza Kocsis Pál
kutatómunkájának eredményeit.”
Kocsis Pál (Kecskemét,
1884. december 1. – Budapest, 1967. február 24.) Kossuth-díjas magyar szőlőnemesítő, a 20.
századi csemegeszőlő-nemesítés jellegzetes alakja.
A Wikipédián olvasható Róla többek között:
Egyik legjobb barátja Kodály Zoltán volt,
barátságukat egy
„Kodály Zoltán” nevű nemesített szőlőfajtával pecsételte meg.
A
Kútvölgyi úti kórházban hunyt el 1967. február 24-én. A sors iróniája, hogy
ebben az időpontban barátja, Kodály
Zoltán is ugyanebben a kórházban, egy másik szobában feküdt, majd tíz nappal később ő is elhunyt.
Kecskemét város díszsírhelyet adományozott számára. Temetésekor református búcsúztatást kapott, hiszen haláláig az egyház presbitere volt. Sírja mellett, a Kecskeméti Köztemetőben ma is szőlő hajt.
3235 Edmond Dantes 2026-08-16 11:13:09
"Átvilágítás a Nemzetiben
A beszélgetésen Vidnyánszky Attila jelezte, kész a kölcsönös együttműködésre. Más intézményekhez hasonlóan átvilágítás indul a Nemzeti Színházban is – erről tájékoztatták a fenntartó képviselői péntek délelőtt Vidnyánszky Attilát a minisztérium épületében. " Teljes cikk mandiner.hu-n itt. Aha. A -Tarr miniszterrel folytatott- beszélgetés előtti napon- ATV-ben készségesen az orra alá tolt mikrofont Vidnyánszky Attila telesírta azzal, hogy holnapra azért rendelték be, hogy kirúgják. Aztán másnap azzal állt elő, hogy azért nem rúgták ki, mert ő előző napon azt nyilatkozta, hogy ki fogják rúgni. Hogy tud ez az ember szemébe nézni a társulatának? A szakmának? A nemlétező fizető törzsközönségének? A vattájának? A családjának? És egy sok milliárddal kitömött, ki-tudja-mire-költött pénzekből fenntartott állami zászlóshajó-színház auditálása üldözés? Utóbbi kérdés kiterjeszthető pl. MÁO-ra is. (Vagy pl. az Operettszínházra is.)
3234 Edmond Dantes 2026-07-15 13:22:43 [Válasz erre: 3233 Hangyászsün 2026-07-15 12:15:58]
Privátban.
Privátban.
3233 Hangyászsün 2026-07-15 12:15:58 [Válasz erre: 3230 Edmond Dantes 2026-07-15 08:27:22]
Melyik az egyetlen fennmaradt rémes népszínmű?
Melyik az egyetlen fennmaradt rémes népszínmű?
3232 Búbánat 2026-07-15 10:24:46 [Válasz erre: 3227 Edmond Dantes 2026-07-14 19:53:03]
Kedves ED! A Te tirádáiddal nem tudok és nem is kívánok versenyezni. Viszont ha azt olvasom Tőled - bármiről - egyoldalúan és tendenciózusan hajtogatva, ismételgetve, amiről nekem más meglátasaim vannak, akkor azt léírom én is hosszabb-rövidebb sorokban, a Tiedre reagálva, akár hasonló terjedelemben. A mostani bejegyzesedben semmi különös nincs, amire érdemesnek tartanám a választ, hiszen az előző saját bejegyzéseimben már leirtam és minek ismételjem azt. Újakat nem tudunk írni egymásnak.
Kedves ED! A Te tirádáiddal nem tudok és nem is kívánok versenyezni. Viszont ha azt olvasom Tőled - bármiről - egyoldalúan és tendenciózusan hajtogatva, ismételgetve, amiről nekem más meglátasaim vannak, akkor azt léírom én is hosszabb-rövidebb sorokban, a Tiedre reagálva, akár hasonló terjedelemben. A mostani bejegyzesedben semmi különös nincs, amire érdemesnek tartanám a választ, hiszen az előző saját bejegyzéseimben már leirtam és minek ismételjem azt. Újakat nem tudunk írni egymásnak.
3231 Búbánat 2026-07-15 10:09:26 [Válasz erre: 3226 -zéta- 2026-07-14 17:42:46]
Kedves Zéta! A belinkelt cikkel "megelőztél"; folyamatosan, napi 24 órában, nem böngészem az internetet, a kulturális rovatokat, híreket, sem a Momus-t. Nincs erre fordítható annyi szabad időm. Különben teljesen egyet értek Fischl Mónika mondandójával, amit most elolvastam. ED is megelőzött az Operett fórumra betett cikk "szemlézésével", amit más forrásokból ugyancsak olvasni lehet a neten. Nem ismételgetem azt, ami már itt a fórumon bejegyzésre került.
Kedves Zéta! A belinkelt cikkel "megelőztél"; folyamatosan, napi 24 órában, nem böngészem az internetet, a kulturális rovatokat, híreket, sem a Momus-t. Nincs erre fordítható annyi szabad időm. Különben teljesen egyet értek Fischl Mónika mondandójával, amit most elolvastam. ED is megelőzött az Operett fórumra betett cikk "szemlézésével", amit más forrásokból ugyancsak olvasni lehet a neten. Nem ismételgetem azt, ami már itt a fórumon bejegyzésre került.
A "szelektálás" mint olyan itt a fórumon nem csak ED-t és engem érint, hozzá teszem, vissza lehet keresni, csak
az utóbbi hónapokban, hetekben honnan mire esett a "választékom" (pld. Népszava, Revizoronline, Fidelio, Papageno, Színházonline, Magyar Nemzet, Origo, HVG, 24.hu, Index, Opera.hu, Operett.hu, Debeceni Csokonai Színház oldala, a Müpa oldala, a Zeneakadémia oldala stb.)
Széles a kör, vannak itt fórumtársak, akik hónapok alatt semmit nem írnak ide vagy alkalmanként jelentkeznek egyirányú témaválasztásból merítve. Hozzájuk képest ED és magam "színesítjük" a palettát - s természetesen, ki-ki a szája íze szerint. De mint írtam, nincs annyi időm, hogy állandóan figyeljem, kövessem, mit ír a média.
Jut eszembe, Fischl Mónika nyilván azért is vállalta el jövőre A víg özvegy debreceni produkciójában Hanna szerepét, mert az anyaszínházában egyre kevesebb lehetőséghez jut. Érdekesség, hogy egykori férje, Vadász Dániel opera- és operetténekes az igazgatója a Csokonai Színháznak, ahol bemutatkozik Lehár operettjében, s kivel az Operettszínházban anno együtt alakították a darab szerelmespárját.
3230 Edmond Dantes 2026-07-15 08:27:22 [Válasz erre: 3226 -zéta- 2026-07-14 17:42:46]
Fischl Mònika, akit különben kedvelek, szaporìtja az àprilis 12-e utàn rövidebb-hosszabb idővel hirtelen megvilàgosodott művèszek ès nem-művèszek egyre hosszabb soràt. Mi is volt addig? Fortèlyos fèlelem? Stockholm-szindròma? Megalkuvàs-szolgalelkűsèg? Dehàt a nemzeti-keresztyèni szeretet, bèke orszàgàban ugyan mitől-kitől kellett fèlni?
Fischl Mònika, akit különben kedvelek, szaporìtja az àprilis 12-e utàn rövidebb-hosszabb idővel hirtelen megvilàgosodott művèszek ès nem-művèszek egyre hosszabb soràt. Mi is volt addig? Fortèlyos fèlelem? Stockholm-szindròma? Megalkuvàs-szolgalelkűsèg? Dehàt a nemzeti-keresztyèni szeretet, bèke orszàgàban ugyan mitől-kitől kellett fèlni?
Megjegyzem, az operettet a mostansàg, màs kontextusban sokat emlegetett Ràkosi-rendszerben èppenhogy felkaroltàk, sztàroltàk, vèlt vagy valòs (politikai) àrtalmatlansàga miatt. Nem tömtèk tele a szìnhàzat tehetsègtelen alkotòkkal, èrtő igazgatò vezette. A "korszellemnek" megfelelően jobb-rosszabb-rossz szovjet operetteket is jàtszottak, hogy mellette ezres szèriàban jàtszhassàk a Csàrdàskiràlynőt, Luxemburg gròfjàt, màs nèpszerű klasszikusokat. A kàdàri szocializmusban a szovjet operettek helyett musicaleket kezdtek jàtszani. Màra az Operettszìnhàz egy roncstelep lett, nagyrèszt az oda ejtőernyőzött vezetők: a kièrdemesült ènekművèsz, a baletttàncosbòl harcos jobber influenszer, a közepesen tehetsègtelen operahàzi korrepetìtor, a rendezővè avanzsàlt egykori tàncos(nő) "jòvoltàbòl". Miközben az operett, nèhàny orszàgot leszàmìtva el-eltünedezőben van, ahogyan a nèpszìnmű is -egyetlen rèmes kivètelt leszàmìtva- màr 120 ève erre a sorsra jutott: kottatàrak, mùzeumok polcaira.
3229 fbcs 2026-07-14 22:38:03 [Válasz erre: 3226 -zéta- 2026-07-14 17:42:46]
Nálam a vírusirtó bejelez a színház.online-ra, ha más is így jár, akkor a művésznő facebook posztja, illetve az OJD-re (és átvitten az Operettszínház vezetésére) történő kifakadását előidéző cikkek egyike.
Amúgy rossz ezeket olvasni, mert Orbán János Dénes anno tényleg korának kiemelkedő költőjének indult, én nagyon szeretem a korai verseit, a pimasz, de egyben játékos hangja tényleg egyedi volt. Aztán egyszercsak a versek eltünedeztek, és elkezdett írni operettlibrettót, regényt, miegymást. Felcsapott műsorvezetőnek is, és csinált egy halom fordítást, első ránézésre sokszorosan túlárazva(27 millió Carmen fordítás, 27 millió Hamupipőke fordítás, lehet szemezgetni...)
Közben mint művész, költő nem nagyon alkotott tudtommal. Nekem versfronton (amihez tényleg lenne érzéke) az utóbbi évekből egyedül egy Janus Pannonius fordítás-átirat rémlik, az is 2014-ből talán. Ott még a fordításon (átiraton?) is átütött egyfajta sajátos önirónia, mert Janus úgy ábrázolja, mint egy vívódó embert, aki hol a szívére, és erkölcsi érzékére hallgatva bírálja Mátyást, hol a zsebére hallgatva meghunyászkodik. És közben, érződött, hogy valahol OJD magát látja Janus Pannoniusban. Aztán mára kiderült, hogy míg Janus végül fellázadt, Orbán János Dénes a pénzt választotta. Hogy mennyit tudott az operettben hozzátenni a a magyar kultúrához, azt nem tisztem megmondani, nem láttam sem a saját szövegek alapján készült műveket, sem a fordításokat. (Mindenesetre állításaival szemben kétlem, hogy a lehető legjobban elköltött pénz volt a minisztériumtól. Habár Hankó által támogatatottak listáját elnézve valószínű a legrosszabb sem...)
