Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Hogy is van ez? "Ahány könyvet olvasol, annyi életet élhetsz, a saját életeden kívül."
Attól tartok, Krasznahorkai nem az én világom, így e téren minden további kommentártól tartózkodom.
Oké, várom, bár egy picit szomorúsággal tölt el, hogy olyan keveset beszélgetünk a fórumban érdemben a zenéről, kultúráról, egyéb művészetekről.
A napokban megírom magánban, nem igazán súlyosak a fenntartásaim.
Beszélhetnénk róla, érdekel a váleményed.
Megnéztem az Árvát, fenntartásokkal ugyan, de tetszett. Most hadd ne térjek ki rá, milyen fenntartásaim támadtak közben.
Az Árva egy csodálatos szépségű, szívszaggató film, nagyságrendekkel jobb a Saulnál. Borítékolható volt, hogy elbukik az Oscar-díjon, mivel ott egészen más szempontok érvényesülnek. Jobb, mint a nekem is nagyon tetsző Testről és lélekről, sőt, még Szántó Andreánál is jobb. :)
Én nem azt kérem számon a színészektől, hogy miért nem deklamálnak patetikusan, hanem hogy szótagokat nyelnek el. A felsorolt rendezők közül Török Moszkva tere tetszett, Hajdú 2 filmje is (ha őrá gondolok), Enyedi Testről és lélekről c. alkotása nagyon, Szászról és Mundruczóról nem tudok nyilatkozni, Nemes Jeles 3 filmje közül a Saul fia közepes, nagyon felkapott, a témáját illetően Polanski Zongoristájával és Adrien Brodyval nem veszi fel a versenyt. A Napszállta olyan rossz kritikákat kapott, hogy nem néztem meg, az Árvát viszont tervezem. Az állami támogatást nem kérő rendezők között komoly és kommersz alkotók egyaránt vannak. Szente Vajkkal kapcsolatban egyetlen hozzá kapcsolódó pozitív véleményem, hogy a jelenleg sajnos még futó szemét tákolmányára nem kért pénzt. (Bár ki tudja, ill. talán így hálálja meg az Erkelt?)
Végignéztem a Wikin az 1990 óta készült filmek jegyzékét - jó néhány cím esetében meglepődve olvastam: Nahát, ilyen filmet is forgattak/játszottak akkoriban? Részben maradt a filmes maffia uralma a senkit sem érdeklő értelmiségi nyavalygás bemutatásával, ehhez járultak a régi nevezetes vígjátékok harmatgyenge remake-jei, ill. a legócskább prolihumorral vagy tinitrágársággal sziporkázó termékek, amelyekre nagyon nem jött be a közönség, a filmesek pedig óbégattak, hogy nincs pénz a művészetükre, a közönség pedig ótvaros hülyékből áll. Vajna néhány éve használt ugyan, ő viszont csakis eladhatósági szempontból nézett a forgatókönyvekre - bár kötve hiszem, hogy Hollywoodban pallérozott ízlése korszakalkotó remekművek elkészültét torpedózta meg. A halála miatt mára gyakorlatilag minden visszakerült a régi kerékvágásba - azzal a különbséggel, hogy olyan filmek is készülnek, amelyek tudatosan nem kérnek állami támogatást. Ami a mai színészeket illeti, legtöbbjük érthetetlenül beszél, ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, mire kényszerülnek a megélhetésük érdekében.
KI Természetesen csakis a magyarok, főleg a székelyek. Speciális NEM erdélyi kategóriát képeznek a moldvai csángók.BE
off "Erdély és lakói szent földnek, ill. szent teheneknek számítanak a kormányzati propaganda szerint." Ès ha Georgescu?
Elismerem, ide is ingyen busszal/ofői óra keretében vihetik a vidéki nyugdíjasokat és a középiskolásokat, akárcsak az Elkxrtuk és a Most vagy soha esetében, így aztán biztos a siker. Ráadásul Erdély és lakói szent földnek, ill. szent teheneknek számítanak a kormányzati propaganda szerint. Ugyanakkor az 1242-nek nem Kálomista/Rákay Kálmi/Káel az "apja", így tudtommal ilyen közönséget növelő intézkedésekre nem került sor.
Amúgy az utóbbi évtizedek magyar filmjeit nem szeretem, alig nézem - sem tévében, sem moziban, sem streamelve - nem érdekelnek. Nálam az idő megállt a hatvanas- hetvenes- még beleférve a nyolcvanas évek magyar filmtermésénél. Egyébként mindig jobban szerettem és szeretem a történelmi, historikus, kalandos, bűnügyi, kosztümös filmeket - mint a bugyuta „pol korrekt”-megfelelésű, a háborúk poklait, a forradalmak borzalmait bemutató, az öncélú erőszaktól, az erotikától vagy a mai ifjúságot megcélzó, mocskos dialógusokkal teli, alpári humorral, értelmetlen, "művészi(eskedő") és más alternatív, úgymond mai társadalmi témákat feszegető alkotásokat, amelyek nem érdekelnek, untatnak vagy közömbösek– még akkor is, ha érzelmes vagy vidám zenei körítést kap egy mondjuk "szerelmes"-film. A mai színészek, filmsztárok nevét alig követem, míg feledhetetlen alakításaikkal a régi időkből előbukkannak – kiragadva közülük néhányat: Dayka Margit, Sulyok Mária, Krencsey Marianne, Tolnai Klári, Béres Ilona, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari, Tordai Teri, Váradi Hédi, Schütz Ila, Domján Edit, Pécsi Ildikó, Halász Judit, Gobbi Hilda, Sunyovszky Szilvia, Szerencsi Éva, Bordán Irén, az újabb generációból a közelmúltban fiatalon elhunyt Tompos Kátyát emelem ki. (Psota Irént soha nem szerettem, bármilyen nagy és tehetséges művész volt...)
Páger Antal, Tomanek Nándor, Mécs Károly, Zenthe Ferenc, Bitskey Tibor, Ungváry László, Somogyvári Rudolf, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Latinovits Zoltán, Bujtor István, Tordy Géza, Darvas Iván, Agárdy Gábor, Sztankay István, Kállai Ferenc, Avar István, Huszti Péter, Márkus László, Benkő Gyula, Bodrogi Gyula, Tahi Tóth László, Szabó Gyula, Kozák András, Bárdy György, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, Koncz Gábor, Balázs Péter... Nosztalgiával gondolok vissza pld. a Jókai-, Gárdonyi-, Krúdy-, Móricz-, Kosztolányi-, Fekete István művei nyomán készült nevezetes filmalkotásokra.
A régmúltból izgalmas, látványos, mozgalmas, színes, érdekfeszítő történetek megfilmesítései a mozivásznon mindig lebilincselnek – és amelyek klasszikus irodalmi alapokon nyugszanak, inkább lekötnek. Az utóbbi évek filmszemléin bemutatott és díjazott vagy a moziba került filmek, filmszínészek, filmrendezők kapott díjözöne sem befolyásolják, mit-kit szeretek, mit-kit nem, de azért elismerem a tehetségeket, noha jelentős részükre, nevükre hamar a feledés porai borulnak nálam. (A mai színházzal -színészvilággal ugyanígy vagyok...)
Az Ezüsthajós-Happy Endes Káel Csaba és Altorjai Anita hitvese/Lajos Tamás neve garancia a sikerre.
Akad még valaki, aki manapság bátoran nem MMA-hoz "csatlakozik"? Riszpekt!
A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagokat választott szakosztályaiba.
A Zenei Alkotóművészeti Osztályhoz Dinyés Dániel csatlakozott.
/Forrás: MTI/
Ez már olyan mértékben ízléstelen és gagyi, hogy nem nézem meg, 2 perc előzetes elég belőle. Viszont nagyon várom a Magyar menyegzőt! :ODDD
Kritika Szente Vajk első nagyjàtèkfilmjèről, a Legènybùcsùròl hvg.hu-n itt. Javaslom, mindenki fussa àt, aki szereti vagy/ès hiànyolja az Erkel Szìnhàzat, hogy fogalma legyen arròl, mifèle művèsz szemèly lett az Erkel Szìnhàz (tàrs)igazgatòja. Rèszletek a kritikàbòl: "vajon az a legrosszabb a filmben, ahogyan a nők megerőszakolásának lehetősége az egyik fő humorforrás, vagy inkább az, hogy általában totálisan dilettáns a film minden egyes másodperce? ...erre nem lehet azt mondani, hogy „ez csak egy vígjáték, nem kell komolyan venni”, mert ami ebben a filmben történik, az bohózat ide vagy oda, nem más, mint a nők elleni erőszak ünneplése,... Visszataszító, hogy egy filmben 2025-ben az lehet a humorforrás, hogy egy női szereplő duci, és visszataszító, hogy ezen még csak nem is egyszerűen röhögnek, hanem az a poén, hogy a nagyobb testsúly egyértelműen ocsmány." (Kiemelèsek tőlem - ED)
Máté Gábor: Kormányülésen foglalkoztak velem, azzal, hogy le kellene mondanom
Index.hu - 2025.11.13. 08:04 – Sümegi Noémi
„Ezt hagyom itt kvázi örökül. Hogy teszek egy olyat, amire nem
számítottatok. Erre biztos nem számítottatok” – mondja a színházi szakmának
üzenve az idén hetvenéves Máté Gábor, aki az utolsó évét tölti a budapesti
Katona József Színház élén: 2026. február 1-től Székely Kriszta ül az igazgatói
székbe. A leköszönő direktorral a Katona két friss bemutatója apropóján
beszélgettünk az ellene indított karaktergyilkosságról, zokogó nézőkről, és
arról, hogy új korszak kezdődik az életében, már persze ha bele nem döglik.
Máté Gábor leköszönő színigazgató az interjúban többek között elmondja, hogy
- karaktergyilkosságot
kellett átélnie a Gothár-ügy után;
· - ma az ország
ügyeit érintő viták helyett a célkeresztbe kerülő emberek azonnali lebontása
zajlik;
· - boldoggá
teszi, hogy az utolsó évében került színpadra ifjabb Vidnyánszy Attila
rendezése, a némacsend;
· - valami
brutális dolog történik a darabban, hiszen egy ember színházi eszközökkel
ugyan, de iszonyatos módon megöl egy másik embert;
· - a némacsend előadása után zokognak a nézők;
· - az Ódry
Színpad ma üres, hol járkáljanak máshol a szellemek;
· - nem árt, ha
15 év elteltével változás történik, ez is talán példát akarna mutatni;
· - készülő
könyvében a bulvárosítás miatt szeretné elkerülni a személyeskedésnek tűnő
elemeket.
Az Opera honlapjáról
Petőfi, Vörösmarty, Kodály és Mozart
Vers és muzsika - Egy óra Szinetár
Miklóssal
Szinetár Miklós a magyar
színházi élet doyenje. 72 év alatt 10 magyar város és 15 ország
színházaiban rendezett, és ma is aktívan részt vesz az Operaház életében.
Figyelemmel kíséri repertoáron lévő darabjait: A varázsfuvola, István, a
király, Rigoletto. Rendszeresen látogatja előadásainkat, és ír azokról.
A közelmúltban
többször is szerepelt az interneten. Az egyik műsorban magyar versek
értelmezéséről beszélt, és azt gyakorlatban is plasztikusan megmutatta. Ekkor
támadt a gondolat, felkérjük, hogy az Operaházban is tartson előadást,
beszélgetést a mi törzsközönségünk számára. Mondjon, és értelmezzen verseket.
Elvállalta, és a
versek közé „pihentetőnek” kérte - aki számára a legfontosabb - Mozartot. Lesz
hát muzsika is, ebben Szennai Kálmán karmesterünk brilliáns
zongorajátéka és az OPERA Marton Éva Nemzetközi Stúdiójának három
ifjú énekese lesz segítségére.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket,
különleges délelőttben lesz részük
Az előadás helyszíne:
Operaház – Medgyaszay terem (tetőterem)
1061
Budapest, Andrássy út 22.
Az előadások időpontjai:
2025. december 06. szombat 11 óra
2025. december 13. szombat 11 óra
2025. december 20. szombat 11 óra
|
Közreműködik:
Fenyvesi Gabriella Rea (operastúdió)
Takács Lilla (operastúdió)
Halász Gergely (operastúdió)
Közreműködik: Szinetár Miklós
Zongorán közreműködik: Szennai Kálmán
Rendező: Aczél András
"Némán nézzük, ahogy szavak nélkül, hörögve ölik egymást az SZFE aulájában." Ács Bori ugyancsak talányos kritikája telex.hu-n a Katona József Színház "Hamlet nyomán" készült, némacsend című produkciójáról, amit ifj. Vidnyánszky Attila rendezett és amiről már beírtam itt (3002) illetve belinkeltem a más értékrendű index.hu kritikáját. Ki-ki döntse el, mit kínálnak, mit kap, ha megnézi ezt az alkotást.
"Hol a színészünk?" Origo-, index- és mno.hu-laudációk mellőzésével Átfogó helyzetkép a NER 15 évében a színházi szcénában lezajlott történésekről, változásokról telex.hu-n ide kattintva.
Öt év a Társaskörben – interjú Vass Lajossal
„Vezette a szolnoki színházat, mentorálta a Liszt Ferenc Kamarazenekart, volt az Opera főigazgatója. Vass Lajos jelenleg Óbudára fókuszál: a Társaskört igazgatja.
– A zene világnapján ünneplik a Társaskör megnyitásának 37. évfordulóját – de nem ez adja a beszélgetésünk apropóját, hanem az ön évfordulója: öt éve vette át az intézményt. Több tíz éve a kultúrában dolgozik. Fanatikus vagy vonzotta még az új kihívás?”
Óbudai Társaskör – Budapest, III. ker., Kiskorona u. 7.
Két november 9-i előadásra hívom itt fel a figyelmet:
III. Óbudai Zsidó Kulturális Napok
november 9.,
15:00 - 16:30
2500Ft
1888 őszén bombaként robban a pesti sajtóban a hír,
miszerint a kultúrkormányzat egy teljesen ismeretlen 28 éves „külföldire”
(ráadásul egy zsidó származású fiatalemberre), bizonyos Gustav Mahlerre bízza
az alig négy évvel korábban megnyílt Magyar Királyi Operaház vezetését. Hogyan
reagált a kinevezésre a hazai közvélemény, az újságok és az operaházi klikkek –
különös tekintettel az Erkel-klánra? Minden ellenállásuk ellenére a fiatal,
rutintalan vezető rövid idő alatt felfrissítette a társulatot, valamint az együttes
repertoárját, vezényletével pedig európai nívójú produkciók is születtek. A
karmester-zeneszerző pesti működése végül mindössze két és fél évre
redukálódott, mégis erre az időszakra a mai napig „Mahler-korszakként”
hivatkoznak, a legendák ködébe emelve a komponista budapesti sikereit éppúgy,
mint vélt vagy valós botrányait.
De mit is adott nekünk Mahler? – ennek próbál
utánajárni több mint százharminc év távlatából Karczag Márton, az Operaház
emléktárának vezetője.
november 9., 18:00 - 19:30
4900Ft
A Társaskör Világítótornyok sorozata a művészet, a tudományos és a közélet mértékadó személyiségeit látja vendégül.
A főszereplő ezúttal Szinetár Miklós rendező, a „riporter” azonban egyszeri alkalommal ölti magára ezt a szerepkört: egy másik rendező, Harangi Mária. Az egykori mester-tanítvány viszonyból kollégákká avanzsáltak, és kölcsönös tiszteletben nyomon követik egymás pályáját. Ezen az estén úgy beszélgetnek, hogy a közönség számára is érdekfeszítő legyen: közérdekűen szakmáznak, miközben felidézik a Szinetár-könyvekben megírt legjobb történeteket, amelyeken végighúzódik az operai ösvény – ezen keresztül vezetik a nézőt egy varázslatos világba.
Ha meg nem jön be a közönség, majd előveszik a láda fiából a jó öreg Csókos asszonyt és társait.
Szarvas József közzétette igazgatói pályázatát
Tisztelt egri polgár, kedves barátom!
Pályázatom nyilvános és számon kérhető. Eger kulturális öröksége mindig is határon átívelő, Kárpát-medencei identitást erősítő üzenet volt, és az is marad. Ha bizalmat kapok, egy olyan város kulturális történetéhez csatlakozhatom, amely joggal büszke hagyományaira, épített és szellemi kincseire. Ha bizalmat kapok, olyan emberrel találkoznak, aki kész és képes Eger városát mandátuma végéig felelősen szolgálni. Minden eddigi munkám közösségben valósult meg és teljesedett ki. Bízom benne, hogy az a folyamat, amely 2002-ben Viszákon indult, az Önök aktív közreműködésével Egerben megmutathatja igazi arcát. Ha bátran élünk korunk lehetőségeivel, az utánunk jövők is büszkék lesznek értékőrző, áldozatos, közösség-erősítő munkánkra.
Szarvas József
Üvegtigris. Aha. Nekem inkàbb onnan ismerős a neve, hogy a NER (az ùj SZFE) szìnhàzi tagozatànak valamint a Nemzet(i) Főrendezőjènek oszlopos tagja. A vele kèszült, itt olvashatò interjùban ő maga is elèg őszinte.
Megvan az egri színház új igazgatója
A közgyűlés a kérdések után szavazott a pályázatokról, Szarvas Józsefet bízta meg a közgyűlés jövő
februártól a színház vezetésére. Szarvas Kossuth- és Jászai Mari-díjas
magyar színész, érdemes és kiváló művész, ismerős
lehet a közönségnek onnan is, hogy mindhárom Üvegtigris filmben szerepelt. Tíz évig
játszott a Vígszínházban, 1997-ben szerződött a kaposvári Csiky Gergely
Színházhoz, azóta a Nemzeti Színház társulatának tagja. Olyan filmekben volt
látható még mint a Zimmer Feri, a Sorstalanság vagy az 1945.
Négy kiváló pályázat érkezett az egri színház vezetésére, mind a négy reménybeli igazgató változtatott volna a teátrum jelenlegi működésén. Megválasztották a Gárdonyi Géza Színház igazgatóját, mutatjuk, honnan ismerjük az új vezetőt mi, nézők.
HEOL – Heves Vármegyei Hírportál
2025. november 1.
Sajnos én úgy tudom, hogy a német mondás a "Nie" szóval kezdődik. :((
Ebben az egyedül érdekes Szakács ingatlanos/házkezelői mivolta. ??? Bár ha valakivel nem foglalkozom, akkor az ő.
Ld. 3012 avagy: vàtesz. Ahovà kerül, azt hiszem, arra mondjàk, hogy "Titel ohne Mittel" .... nyilvàn szèp gàzsival kipàrnàzva avagy: nem hagyjàk az ùt poràban. Talàn kevesebb kàrt okoz eztàn (màr az is valami), ahogy a szintèn OJD vagy az ingatlanos-hàzkezelőből kultùrharcossà avanzsàlt, majd "pàlfordult" Szakàcs, mindahànyan az erdèlyi csapatbòl; eltűntek, mint a kàmfor. De mint mondjàk: nie selten kommt ein besserer nach.
A kilátásba helyezett szinekúra szépségtapasz kb. Kádár 1988-as "elnöki" posztjához fogható üres cím. Kár, hogy kissé hideg van már a Sziszi kiakolbólítását felmentését megünneplő szabadtéri ökörsütéshez. Tudom, hogy a közgyűjteményi dolgozók fizetése mindig is a bányászbéka ülepe /a tanárok munkabére alatt volt, de szerintem ha a kényszervízfejbe fogott múziumok munkatársai összedobnák a költségeket, számukra is elviselhető lenne az örömünnepen az egy főre jutó kiadás.
Bruckneri harmóniák fülemnek! Sajnos hiába reményked(t)em abban, hogy egy másik hír hallatán beethoveni hangzatokban gyönyörködhetem.
Ha helyes a sejtésem, ez a bemutató nagyon kapóra jöhet valaki(k)nek. NE arra tessék gondolni, ami kézenfekvő módon akárkinek az eszébe jut.
Csak tudnám, mit osztottam volna meg magánban D. Sziszivel kapcsolatosan?
Jàtszik basszusgitàron ès mùzeumigazgatò valamint NER-èlharcos. Ennyi nem elèg? Lehet, hogy nem, mert mintha ùjabban màsodvonalba szorulna.
A magyar pavilont idén ugyebár a Demeter Szilárd Petőfi Irodalmi Ügynökség rendezte be. Miután Krasznahorkai írói kvalitásáról továbbra sem tudok képet alkotni, szerényen jegyzem meg, a jelen levő D.Sz.PIÜ-munkatársak közül hányan tudtak a magyaron kívül más nyelven is válaszolni az érdeklődők kérdéseire? Abban viszont biztos vagyok, hogy D. Sziszi (amennyiben személyesen volt ott) EGY másik nyelven hozzá intézett kérdésekre/megjegyzésekre nyilvánvalóan tudott reagálni. (Ha ez nyereményjáték lenne, a helyes választ beküldők között nyomdahubás nyomdahibás elfekvő példányokat sorsolunk ki a magyar könyvkiadók vastartalékából.)
Demeter Szilárd: Az írói sikerről laikusoknak
Index.hu - 2025.10.20. 08:05
"Krasznahorkai László könyvei indulásból ott sorakoznak a polcon, és nagy tanulság, hogy jó bornak is kellhet cégér, tehát az, aki pénzt csinál a Nobel-díjból, vagyis a kiadója, az hajlandó LED-falat is üzemeltetni. Mármint a német kiadója, mert a magyar valamiért erre nem gondolt.”
Szerintem az összes Momus-fórumozó teljes egyetértésben van D. Sziszi megítélését illetően. Én 1-2 éve húgyagyú baromnak neveztem, ami róla alkotott mostani véleményemet illetően kifejezetten hízelgő. Magánban bárkivel szívesen megosztom nyilvánosan nem hangoztatandó nézetemet.
Tehàt teljes cikk hvg.hu-n itt.
Frankfurtban, a világ (egyik?) legjelentősebb könyvvásárán a magyar pavilon nagyszabású ünneplésben részesíti a "magyar nyelven író" (szóhasználat/forrás: NER-média) friss Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót: egy A4-es papírlapon. A könyv-, múzeumi, közgyűjteményi stb. piac koronás feje, Demeter Szilárd mindjárt meg is magyarázza, miért. Teljes cikk hvg.hu-n itt.
Hát persze, hogy ő, az ifjabb V.A. rendezte. Talán elűzné atyja rossz szellemét. Ezúttal szerintem nem sikerült, noha atyja rossz szelleme másképpen kísért a Soroksári úton és szerte a színházi szcénában, az oktatást is beleértve, nem is utolsósorban. Már most tartok az ifjabbnak egy másik rendezésétől, amit a Vígszínház mutatott be, ahol színészként már nem egyszer remekelt (A diktátor, A kastély). Legújabb rendezésének ez a címe: @LL3t4rgIA. Megfejthetetlen? Nekem is, pedig ez is egy klasszikus, Büchner Leonce és Lénája ... vagy amit abból szétcseszett csinált.
Én erre, a darab utolsó mondatára asszociáltam a cím alapján, de eszerint tévedtem. Így legalább már nem fogok betévedni erre az előadásra. Talán az atyja szelleme az ifjú rendezőt (ha az?) is kísérti. De egy jó színésznek nem kell okvetlenül rendezőnek is lennie, és feltehetőleg V. A. fiatal is még ehhez. Majd kiderül, hogy mennyire fogja a közönség szeretni ezt az előadást.
Hát erre garantáltan tódulni fog az ifjúság!
Sümegi Noèmi a lehetetlent pròbàlja megvalòsìtani: a NER-sajtò àltal èvek òta cèlkeresztbe sőt, össztűz alà vett Katona Jòzsef Szìnhàz ùjdonsàgàròl, a Hamlet-"parafràzis" nèmacsend cìmű valamiről ìrt kritikàt, amit a Nemzet(i) Főigazgatòjànak, főrendezőjènek, Vidnyànszky Attilànak a fia, a szìnèszkènt àltalam is többször làtott, igen tehetsèges ifj. V. A. rendez. Az ìràs első harmadàt osztom (a màsik 2/3 viszont benyalàs elkenès, megfelelni akaràs). Ìrom ezt, mivel màr làttam, csak nekem nem kell àrnyalnom, neki talàn igen: ez a produkciò szàmomra vàllalhatatlan, totàlis mellènyùlàs, egy rettenet. Fèlresikerült mozgàsszìnhàz, bömböldèvel kombinàlva, egyetlen (!) èrtelmes mondat nèlkül. "Suttogàsok, sikolyok" ... sincsenek. Ez màr nem "rendezői" szìnhàz, csak "rendezői". Avagy ahogy S. N. ìrja: "a közönsèg dönt". Avagy ahogy az ifjabb maga ìrja a műsorfüzetben: "Atyja szelleme kìsèrt". Ahogy ma mondani szokàs: ott a pont. Hamlet utolsò szavai: A többi nèma csend. Teljes cikk itt.
Filmtippek: Paolo Genovese nagyon kedves filmet alkotott a magyarra nagyon szerencsétlenül ferdített Túlagyalt randevú c. művel, amit én leginkább keserédes vígjátéknak neveznék. Ellentipp, de hogy ne járjunk úgy, mint az egykori foximaxi-kurzusok résztvevői, akiknek úgy kellett gyalázniuk az aktuális célszemélyeket, hogy még az oktató sem olvashatta azok írásait, megnéztem az 1242 c. újabb magyar (-mongol) szuperprodukciót. Hadd ne kelljen részletekbe bocsátkoznom, talán este, ha lesz rá kedvem. Ez a kritika gyakorlatilag mindent elmond róla. Már csak annyit teszek hozzá, hogy a képzeletbeli bíboros alakja Madách, ill. Herczeg Ferenc (Bizánc!) pátriárkáinak közeli rokona, valamint hogy Rákay KÁLMÁNnak sokkal több pénze, médiafelülete és háttértámogatása volt Fonyódihoz képest ahhoz, hogy éktelen csinnadrattával reklámozza önnön produktumát.
3000! Nem állítom, hogy egyáltalán nem olvasok, sőt! Sajnos többször is elaludtam az ágyban, majdnem mindig a könyvben okozva kárt.
Lényeg, hogy az illető olyan obskurus költőcskék bugyuta költeményeinek szakértője, akiknek a nevét az angol szakot elvégzett legszorgalmasabb öregdiákok sem ismerik. Ha a valóságban az történt volna, vagyis ha a hús-vér pásztorok a természet lágy ölén terjengős klapanciákban édelgő lánykák és fiúk módján viszonyulnak a rájuk bízott jószágokra, akkor azok a tehénkék/barikák/kiskecskék maguktól is szétszélednek, és akkor még egy szó sem esett a ragadozókról és sanda szándékú gazemberekről.
