Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Én kis naiv eddig azt hittem, hogy csakis a becsomagolt bőröndjüket készenlétben tartó értelmiségiek rettegtek - no de nem Szirtestől.
"Rettegnek a Madách Színház művészei Szirtes távozása után
Sok ilyen "utolsó" napot kell még kiböjtölni?
„Minden nap úgy megyek be, hogy lehet, az az utolsó napom” - Exkluzív interjút adott az Origónak Vidnyánszky Attila
A Nemzeti Színház vezérigazgatója az Origo Négyszemközt Andor Évával című podcast-műsorában adott exkluzív interjút. Vidnyánszky Attila kultúrpolitikáról, előadásokról, tervekről, a színház jelenlegi helyzetéről és személyes megéléseiről is beszélt.
A podcastben Vidnyánszky Attila azt is elmondta:
- hogyan
került a „Nemzeti” szó a Magyar Nemzeti Színház épületére?
- milyen
előadást szeretne megvalósítani?
- mi
az, ami megijeszti?
- meglepte-e
a választási eredmény?
- hová,
hány helyre hívták az elmúlt időszakban?
- társadalmi
szempontból mit tart „megbocsáthatatlan bűnnek”?
Dörnert elviselni nem lehetett egy leányálom. Én puccsszerűen az igazgatói székbe történt katapultálása óta nem jártam ebben a színházban, Herczeg Ferenc Bizáncát szívesen megnéztem volna, de amikor mai terepszínű katonai gyakorlóruhákba öltöztették a színészeket, ettől is elment a kedvem. Édesanyám emlékezései miatt (persze ő sem látta anno Bajor Gizit a címszerepben) érdekelt volna Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné c. darabja, de erről is lemaradtam. Csiby nyilatkozatában feltűnt a "coworking" bevezetése, ráadásul a nagyszerű Lajta Béla tervezte épületben. Bravó! Ez bevételt teremt, akár mondjuk a használtruha-vásárnál is nagyobbat.
Ha nem tévedek, újjá akarja éleszteni a prózai színjátszást a Madáchban, amely Szirtes hosszú egyeduralkodása alatt kizárólag az angolszász musicalbóvlik játszóhelyévé alakult át. Tudom, ez kell a népnek, kell a bevétel, ecetetrá, nem lehet mindenkiből ha nem is Wagner-, de Puccini-rajongó. A Madách hosszú ideig rangos prózai előadásoknak adott otthont; ha már vegyes profilúvá alakul át, ez önmagában üdvözlendő.
Ami nem sikerült Szabó P. Szilveszternek 2023-ban, amikor megpályázta az Operettszínház főigazgatói posztját, eredménytelenül, az most a Madách Színház élére történt megválasztásával sikerrel járt - és számára most elégtétellel szolgálhat. A Budapesti Operettszínházban közel harminc évig volt tag, számos nevezetes operett- és musicalszerep játszása fűződik a nevéhez. Tapasztalatait jól fogja tudni kamatoztatni új, felelős színházvezetői pozíciójában.
Madách Színház: Szabó P. Szilveszter...
Kiegészítés: Vajda Boróka Péczely Saroltát alakítja a darabban.
Bevallom, pár héttel ezelőttig nem hallottam a Kovács ikrekről. Barátnőm, aki hozzám hasonlóan Gálffi László nagy rajongója, hívta fel rá a figyelmemet a testvérpár Kodály - Hegyi éjszakák c. darabjára. Ugyanakkor én kötöttem az ebet a karóhoz, hogy Kecskemét nem a világ vége, ha délutáni előadást nézünk meg, még este visszaérünk Bp.-re - már ha a MÁV is úgy akarja. Nos, nagyon megérte, akármilyen szűkek is a nagyon szépen felújított Katona József Színház emeleti ülései. A szerzők nem annyira az életműre, hanem Kodályra, a magánemberre helyezik a hangsúlyt. Az egyes jelenetek során ide-oda ugrálunk az időben, ráadásul a fiatal Kodályt Koltai-Nagy Balázs alakítja, miközben Emma asszony szerepét nem két színésznőre írták. Kodály magánemberként két különös házassága által fogható meg leginkább: Első felesége akár az anyja is lehetett volna, míg a második az unokája - ugyanakkor mindkét házassága jól sikerült, mert bensőséges szereteten, sőt szerelmen alapult. Az életmű legnagyobb darabjairól nem esik szó, legfeljebb az alkotóerő Emma halála utáni elapadásáról, ami viszont új életre kap Sárika révén. A húszas években a Hubay és Wlassics báró vezette "törpefejűek" fegyelmi tárgyalást tartanak ellene, az ötvenes években pedig az "Új Undokak" igyekeznek az általuk egyedül helyes irányba terelni az idős Mestert. Utóbbiak képviselőjét, Czabarkáné elvtársnőt (=Barna Andrásné) zseniálisan alakítja Hajdú Melinda, aki mögött Danyi Judit (Emma) és Vajda Boróka sem marad el. E művésznők, de szinte az összes közreműködők esetében is érvényes az a megállapítás, mennyire igazságtalan a magyar gyakorlat, amikor a színészek (Gálffi és bizonyos tekintetben a Wlassicsot alakító Körtvélyessy Zsolt) döntő többsége gyakorlatilag ismeretlen a Kecskeméten kívüli színházjárók körében, és milyen belterjes állapot alakul ki, amikor a magyar mozi- és tévéfilmekben gyakorlatilag ugyanaz a két tucat színész és színésznő lép fel. Két mozzanatot emelek ki a nagyon elgondolkodtató és mindvégig izgalmas darabból: Az első a kisföldalatti peronőrével való két találkozása, benne az örök kisember alakjával. Két jelenetük van, az első a darab elején, a másik a vége felé. A derék nyugdíjas nem tudja, ki pihent meg, kezében bevásárlószatyorral az állomás padján. A másodikban már tudja, és ennek megfelelően viselkedik a mű egyetlen vidám jelenetében. A másik mozdulat az öreg Kodály szájából hangzik el valamikor az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, röviden: - Én mosolygó, éneklő Magyarországot akartam. A mára IS történő utalás pedig feltehetően nem az én képzeletem terméke. Az egyszeri néző meg eltöprenghet azon, mi valósult meg Kodály nagyon helyes, bár naiv elképzeléseiből, továbbá milyen az utóélete, első sorban Bartókkal, de a 20. század más nagy zeneszerzőivel is összehasonlítva.
Avagy mi vagyunk a Régi Undokak, mi vagyunk a Régi Undokak. Le az Új Undokakkal!!!
Akkor mostantól egy ideig mindent a SZIMA egyedüli tagjai nyernek majd el. Megjegyzem, vannak olyanok, akik mindkét gittegyletben testületben tagok.
Az elmúlt ... évben (kipontozott rész tetszés szerinti), tehát az elmúlt ... évben bezzeg nem volt MMA-nak ill. mélyen tisztelt tagjainak egy árva szava sem ahhoz, hogy pl. úgyszólván az összes állami kitüntetés, sarzsi a kormányhoz dörgölődző húzó művészek, együttesek ölébe hullott ... nem utolsósorban a nyilatkozatot aláírók közül jó néhányéba. Akinek ez nem szúrt szemet, az forduljon Hankó Balázshoz menjen szemorvoshoz!
„A politika nem erőszakolhat ideológiai elvárásokat a művészekre” – Reagált az MMA a SZIMA állásfoglalására
Papageno.hu - 2026. október 8.
Ókovács Szilveszter Káel Csaba ügyéről: Ha egy döntés börtönt ér, az is bolond, aki vezető lesz
Ókovács Szilveszter többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy jelenleg kik a független filmesek. Az Operaház főigazgatója szerint a Káel Csaba rendezte Magyar menyegző egy hiánypótló alkotás, a volt filmügyi kormánybiztost pedig aligha lehet azzal vádolni, hogy bárki elől elhappolta volna a lehetőséget.
Ókovács Szilveszter több kérdést is megfogalmazott egy vasárnapi Facebook-bejegyzésben azok után, hogy kiderült, őrizetbe fogják venni Káel Csaba volt filmügyi kormánybiztost, miután hazatért egy barcelonai vetítésről.
Index.hu -2026.10.04. 16:09
"Ne mossuk már össze a 16 évet!” – Lőrinczy György Lázárról, Vidnyánszkyról és saját szerepéről
Ha jól értem, Szirtes Tamás százmilliós jogdíjával összefüggésben ír. Persze, hogy van igény ezekre a darabokra. A Madách Színház Szirtessel az élen töretlenül hasít most már évtizedek óta, ami engem meg is lep. Kicsit vagy nem kicsit a Madách is a közép- és felső középosztályhoz sorolható közönség kedvenc találkozóhelye lehet, ahol kétségtelenül jól lehet szórakozni a Broadway- és West End-musicalek replikáin. Igen, ahogy írja, járulékos utazási és szállásköltségek nélkül, ha esetleges zeneileg nem is 100%-ban azonos színvonalon, de az talán nem is számít. Magyar narancs ---> magyar Webber.
„Mai vendégünk a magyar zenés színház meghatározó és kiemelkedő alakja, nemzetközileg is elismert rendező és színházigazgató, Kerényi Miklós Gábor, művésznevén KERO®.Nevéhez kötődik a Budapesti Operettszínház egyik legsikeresebb korszaka, megújította a magyar operettjátszást, és visszaszerezte annak hazai és nemzetközi elismertségét. Több évtizedes pályafutása során itthon és külföldön egyaránt számtalan nagyszabású opera-, operett- és musicalprodukciót rendezett.”
Vélhetően nagyot "dobott", hosszú ideig tartó kasszasikert remélhet a Centrál Színház, amikor az igazgató, Puskás Tamás rendezésében bemutatta a Furcsa párt, Neil Simon -egyik- elnyűhetetlen darabját. A megfejtés, a biztos siker kulcsa a két címszereplő, Alföldi Róbert és Stohl András, pontosabban kettejük együttes színpadra csábítása a két címszerepre. Közös munkájuk sok évre nyúlik vissza: Alföldi csupán nemzeti színházi igazgatói évei alatt számos nagy sikerű -olykor vitatható (János vitéz)- rendezésének főszereplője volt Stohl: A park, Vadászjelenetek... (!), Hazafit nekünk, Mephisto (!!), Danton halála (!!), "after-Nemzeti" pedig az Átriumban az Őrült nők ketrece többszázas szériájával folytatták gyümölcsöző együttműködésüket, rendező-színész státuszban. Színészként azonban most először jelentkeztek "édes kettesben". Furcsa párjuk szinte tökéletes. Alföldi elegánsan-rendetlenül hányaveti Oscarja és Stohl hiszteroid, hiperpedáns Félixe igazi, "régimódi" színházat teremt, átértelmezés-átrendezés nélkül, amit a Centrál nagyjából közép- és felső középosztálybeli zsúrközönsége nyilván el is vár illetve amiből nem kér(ne). Az első jelenetekben Alföldi szerintem még kissé modoros, hanghordozása a szokásos nazális, Stohl pedig, aki szerepe szerint később lép a színre, kicsit túlhisztizi, túlzokogja az otthonról éppen kirakott, válni készülő férjet, de később mindez kisimul, eltűnik, hibátlanul alakítják Oscar és Félix személyiségfejlődését. Jó a Puskás-fiúk új fordítása és jók a szekundáló mellékszereplők: Magyar Attila, Mészáros András, Marton Róbert, Rada Bálint, Hermányi Mariann, Domokos Éva Lili.
"Csupán" az a kérdés, vajon Szirtes Tamás -vagy OJD- előadó és/vagy alkotó "ér-e" annyit, mint A. L. Webber. Ki-ki döntse el. (Ugyan ki tudja, mennyit vág zsebre Webber a Madáchtól?) Továbbá Szirtes többnyire ún. replikákat "alkot" a színházában. Talán az nem annyira nagyon nehéz, mint újat alkotni. Továbbá, hogy Szirtes/OJD jogdíjai pl. az angliai, "nyugati" jegyárakhoz, egyebekhez képest a még mindig józanabb itthoniakhoz arányosan viszonyulnak-e. A kereseti viszonyokról, ideértve az érintett színházi dolgozók, művészek fizetéséről már nem is szólva. Azt gondolom, ez = az aránytalan differencia/k veri/k ki a biztosítékot, már ha Rékasin túl is kiveri/k. OJD "felejtős", ő már nyomozati kategória...
Nagyon vicces, amikor olyanok, akik hosszú évtizedek óta a szakmában dolgoznak, meglepődnek az előadói jogdíjakon. Egy sikeres (értsd: magas jegyárakon, magas előadás számon, sokáig futó) produkciónál bizony ez előfordul... esetleg vethetnének egy pillantást A.L. Webber Magyarországról befolyó díjaira a rémüldözők...
"Kicsit" erősebb felütéssel... Kiverte a biztosítékot Szirtes Tamás napi 337 ezres fizetése – Rékasi Károly sem bírta ki szó nélkül! Több mint 123 millió forintos éves díjazást kapott a Madách Színház élén álló Szirtes Tamás. A kirobbant botrányra Rékasi Károly is reagált, rávilágítva, hogy az igazgató a bírálatok ellenére ismét megpályázza a pozícióját. Teljes cikk origo.hu-n itt.
"123 millió forintot számoltak el Szirtes
Tamásnak 2025-ben a Madách Színháznál – derül ki a teátrum éves beszámolójából. A 81 éves igazgató bevételének jelentős részét alkotói
díjak és jogdíjak tették ki az általa vezetett intézményben. A színházi
közegben kiváltképp hatalmasnak számító összeg a művészvilágban is
megütközést keltett. Az igazgató fizetéséről szóló hír néhány héttel
azután kapott szárnyra, hogy Szirtes Tamás 22 év után ismét megpályázta a
Madách Színház igazgatói posztját."
A wmn.hu teljes cikke elolvasható: Itt
Lemondott az SZFE rektora, Sepsi Enikő
Nádas Péter szövegeivel és szeretett zenéivel búcsúznak az írótól
Fidelio.hu - 2026.09.09. 16:15
A Zeneakadémia Nagytermében szeptember 16-án zenei-irodalmi esttel emlékeznek a 83 éves korában elhunyt Kossuth-díjas íróra. Az esményen a szerző műveinek részletei mellett többek között Purcell, Bach, Haydn, Jeney Zoltán, Morton Feldman és Kurtág György alkotásai is felcsendülnek. Az esten neves színművészek és zenészek működnek közre.
Az esten közreműködik: Fullajtár Andrea, Hegedűs D. Géza, Ötvös András, Dömötör András, a Trio Passacaglia – Rajk Judit, Kéringer László, Zétényi Tamás, valamint a Dubóczky Gergely által vezényelt Budapest Sound Collective.
Párizst nagyon érdemes megnézni, minimum egy hétig de inkább egy hónapig érdemes ott lenni, és nem az opera miatt. De igazán megismerni turistának lehetetlen.
Meglátom, majd ha visszaértem Majlandból, gondolkozom rajta.
Az, hogy nem láttam Párizst.
Ez csak sajàt talàlmány-szava(m)jàràs, de igaznak vèlem. Persze, hogy èlt, èl, èlni fog (mint V. I. L.), aki nem volt ott, de Pàrizst muszàj làtni, legalàbb szippantàsnyit. Szerintem.
Mi az, hogy "nem éltél, ha nem voltál Párizsban" - ezt honnan veszed? Ilyen szólás nincs. Nem dicsekvésképpen írom, de én pl. voltam Nápolyban, és mégis élek.
A szólásszabadság és a -remélem- jó nexus jegyében :-)
Ezt az aláhúzott mondatot nem tudom értelmezni. Mi az a "mekkora veszteség"? A leendő halálod, vagy az, hogy nem láttad Párizst?
Köszönöm, ez kimerítő válasz volt! (Én meg vsz. úgy fogok meghalni, hogy sohasem jártam Párizsban.) Kérem a T. fórumtársakat, ne jöjjenek azzal, mekkora veszteség.
Havasi és azon politikusok/celebek, akik ennek a Kossuth-díjjal kitüntetett dupla nullának korábban tapsoltak, ízléséről mindent elmond az utóbbi tény. Várom, mikor követi meg önmagát pl. Bayer Zsoca. Csík Miklós tanár úr hiába próbált a ZENE irányába terelni. Mármint téged, B. Zs. és szentfazékká lett druszádat, Semjént, akit én csak a Tartuffe névvel illetek.
Nem ő az első, és tartok tőle, nem is ő lesz az utolsó.
A Garnier-Palotában az adventi időszakban még ment A Figaro
házassága; 2025. december 09. és 13. között voltam Párizsban, amikor gyaníthatóan
a Nagyopera is kiemelt érdeklődésre számíthatott az operarajongók körében.
Ezért nem csodálkoztam azon, hogy amikor rákerestem a honlapon a jegytérképre,
gyakorlatilag minden olcsó jegy már gazdára talált, sőt a középáras kategóriákban
sem volt szabad hely. (ezek 23 és 270 Euro között mozogtak a Galéria, Balcon szinteken),viszont
a legdrágább helyek közül választhattam volna – Optima (Prémium) kategória,
ahol ha jól emlékszem 320 Euro volt az ár. Az is zavaró körülmény, hogy
előzetes foglalást kell tenni online, s két héten belül küldik el a visszaigazolást. Az informatikai rendszerükben nem tudtam eligazodni. Úgyhogy mindezek miatt le kellett mondanom az
operaélményről és a Garnier Palais belső láthatóságáról is. De most már
elhatároztam, hogy legközelebbi párizsi látogatásomat időzíteni fogom egy
kedvenc romantikus nagyopera bemutatójához, és nem fogom sajnálni arra a pénzt, és időben lépek.
Lekérdeztem a szereposztást. Íme ez volt
Figaro: Gordon Bintner
· Susanna: Sabine
Devieilhe
· Count Almaviva: Christian
Gerhaher
· Countess Almaviva: Hanna-Elisabeth Müller
· Cherubino: Lea Desandre
Director and
Designer: Netia Jones
Conductor: Antonello Manacorda leading the Orchestra of the Opéra national de Paris
Egy "vilàghìrű, nagyformàtumù művèsz" (Leslie Mandoki, copyright Havasi Bertalan) pàlfordulàsa nyilatkozata itt olvashatò.
Hát ez valóban nagyvonalú árengedmény!
Mèg vannak aznapra leàrazott jegyek ... 435€ helyett 418€-èrt. A hülyènek is megèri.
Köszönöm a két képet és az összehasonlítás lehetőségét! Lenepveu festményére pillantva a Sixtusi Kápolna csodás freskói jutottak eszembe - bocs! Lehet, hogy Lenepveu valamit "merített" azokból a jelenetekből? Persze, ez abszolút szubjektív vélemény, lesznek, akik elítélnek ezért. Ha valaki nekem kínálná fel, és is a Chagall-t választanám.
Tudod mit, èn nem bànnàm, ha Chagall a pesti Operahàz plafonjàt is kimàzolta volna valamikor. Lotz Kàroly (vagy Than Mòr) csilivili, akadèmikus alkotàsa/i 12 egy tucat, telefestette/k a fèl vàrost hasonlòkkal, ez az igazsàg. Chagallnak csodàjàra jàrna a vilàg, ahogyan Pàrizsban, a MET-ben, ahol kèt alkotàsa szinte külön entitàs, mikènt a jeruzsàlemi Hadassa kòrhàz elkèpesztő üvegablakai, amik ugyancsak az ő alkotàsai.
Bár a párizsiak engem nem fognak erről megkérdezni, de én egyértelműen a Chagall freskóra szavaznék, és nem arra a semmi különös régire, ami korántsem említhető Lotz Károlyéval egy napon. Opera előadást ugyan nem láttam ott, de vezetésen már jártam a szépséges Garnier operában, és a Chagall mű abszolút szép, és illik a környezetébe.
Mennyi volt az az ár, és hová szólt volna a jegy? Csak összehasonlításul: A Scala október 10-ikei Traviata-előadására 110 eurót perkáltam le egy nagyon rossz 4. emeleti jegyre.
Nem tudok mondani ilyet, de remélem, nem is jön elő nálunk ilyen tervvel a jövőben senki.
Az elmúlt év decemberében öt napot tartózkodtam Párizsban, és természetesen ismét elmentem a Garnier-palotához is. Bejutni nem tudtam, kívülről sem mutatott semmit az épület, tekintve, hogy külső felújítása miatt körbe volt állványozva. (Korábban többször jártam Párizsban és minden alkalommal ellátogattam a Nagyoperához, körbejárhattam, így kívülről volt módom alaposan megszemlélni az épület nagyszerűségét.)
Dr. Máriás? :ODDD
Ugyan mondj màr egy Chagall-nìvòjù "ma élő magyar neves művészt"! Esetleg Nagy Kriszta Tereskova? Netàn Vèszabò Noèmi?
Ja, én szívesen átveszem azt a Sagalt, ha nem passzol a függönyhöz. A plafonunk még úgyis üres...
Aligha mi fogjuk eldönteni a vitát...
