Téma ismertetése: film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc
Nem teljesen értem ezt a beírásodat, pedig elég jól értünk egymás nyelvén, talán az én hibám.. De nem is hinném, hogy etimológiai apróságokon, betűelírásokon kellene rugóznunk. (Nermzetit is elírtam.) Fontosabb dolog ez az egész ilyesmiknél. Neked válaszoltam 1471-ben, de egyfajta általános beírásnak szántam. A feltett kérdések költőiek.
PS Hogy hvg.hu kitől-mitől független, azt nem tudom, de hogy origo.hu kitől-mitől nem független, azt elég könnyű összerakni. Ha eddig nem volt könnyű, akkor G.P. és az ő "ügyének" ottani kezelése eloszlathatott minden esetleges kétséget. SZFE célkeresztbe helyezése óta pláne.
(Nyilván arra a betegségre gondol, amely már az antik görög színház elődjénél járványként ütötte fel a fejét.)
Ha az origo.hu előtt epitheton ornans következetességével ragaszkodsz a független jelzőhöz, ennyit a szegény kis hvg.hu is megérdemelne.
A politikai tettre és politizálásra mint a Katonába járás motívumára vonatkozó gondolatomban nem használtam az okvetlen szót, még annak szimonimáját sem, tehát „ahogy nem írom”…
A bizonyos időszakban a Nemzetibe tóduló közönség motivációjáról szólva nem a te színházjárói személyedről, nem az általad megváltott jegyről írtam. Kisebb tömegre való közeli és távoli ismerőseim, jegyet váltók és jegyváltásról lemaradók véleményét és tapasztalatát összegeztem.
A bizonyos időszakot hasonlatnak szántam, nem kívántam végigzongorázni az ilyenkor szokásos adok-kapok érveket. Legfőképpen azért nem, mert (ez is ismétlés már) Alföldit és Vidnyánszkyt hatalomvágy, erőszakosság és művészeti érték tekintetében jómagam egyenlőségjel két oldalán jegyzem. A különbség abban nyilvánul meg, hogy melyikük mögött aktuálisan milyen erejű hatalom áll.
OFF: Csak mert előszeretettel használod a Színház- és Filmművészeti Egyetem rövidített nevét: SZFE. (Az intézménynévben ugyan helyesen Sz szerepel, a betűszókat csupa nagybetűvel írjuk. Ld. SZTK, SZOT.)
Mint 1468-1469-ből kiderül: a "pellengér" nem állt meg, a néhai Kerényi Imre pár évvel ezelőtti támadását követően ismét rádőlt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre (SzFE) is. Mint a befolyásos producer, rendező, színigazgató, Kálomista Gábor kijelentette: "maga SzFE a betegség góca". (Melyik betegségé is?) A kultúrharc folytatódik, a "harc" feltételei a "hadviselő felek" szempontjából nem egyenlőek és ami az igazi baj, a valódi közönség és a valódi közönség valóságos érdeklődését, igényeit figyelembe nem véve nem egyenlőek.
A 108%-os nézettségi mutató forrása maga a színház, 1458-ban a 108%-ra kattintva kinyílik a forráscikk maga. Higgyük el ezt az adatot, ahogy elhisszük Nemzeti Színház saját kimutatását arról, hogy 2018-ban 180 milliós veszteséget produkáltak, bár Vidnyánszky Attila vezérigazgató -mint utóbb kiderült- nem hitte el a saját (!) kimutatását, hanem azt a hvg.hu hazugságának nevezte. Egyetértek abban, hogy adott színház(ak)ba járni bizonyos választást jelent. Nem okvetlenül politikai tettet vagy politizálást, ahogyan írod, inkább értékrendet, ízlést, kulturális orientációt. Sokszor leírtam már e fórumon, hogy politikamentes színház szerintem: nincs. A magam részéről ünnepélyesen és nyilvánosan kijelentem, hogy Alföldi Róbert színházába, Nermzeti Színházába, produkcióira nem politikai tüntetés céljából vagy politikai indíttatásból jártam. De ha már Nemzeti Színház: ugyan hol van az az ún. keresztény szellemiségű-értékrendű közönség, amit ez alatt (1470) idéztem és amelynek már 2013 óta nem kell a Nemzeti Színházban a "buzilobbi" produkcióit néznie? (A kifejezést Kerényi Imre éppen egy Vidnyánszky Attilával folytatott beszélgetésben használta.) Hol van a keresztény-nemzeti szellemiségű többség, amely estéről-estére megtölthetné a Nemzet Színházát? Legalább bizonyos mértékig...ha nem is úgy mint Alföldi idején. Ők miért nem járnak "tüntetően" Vidnyánszky előadásaira? Miért csak Alföldi Nemzetije elé mentek el "tüntetően" ... tüntetni?
Miután újabb illetékes színházi szakembert -Kálomista Gábort- szólaltatott meg a független origo.hu, éspedig a Katona József Színházon valamint t.k. Budapest főpolgármesterén kívül immár a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SzFE) is felelőssé téve G.P. zaklatási ügyében, belinkelek egy korábbi cikket egy ugyancsak neves színházi szakembertől, aki ugyancsak markáns módon támadta szólította meg SzFE-t és ugyancsak a független origo.hu-n. Kerényi Imre még a szexuális zaklatáshullám előtt egyebek mellett kijelentette, hogy ő "elvenné SzFE-től a színészképzés jogát, a pénzzel együtt" és "fel kell venni a harcot a a buzilobbi ellen, ami mindent, az egész nemzetközi opera- és filmvilágot is átszövi". A teljes cikk és a néhai miniszterelnöki főtanácsadó hozzászólása itt olvasható el ill. hallgatható meg.
https://www.origo.hu/itthon/20191122-gothar-peter-szinhaz-es-filmmuveszeti-foiskola.html
A Színház- és Filmművészeti Egyetem válaszolt a Gothár Péter szexuális zaklatásáról szóló kérdéseinkre, nem is akármiket
Kálomista Gábor a Gothár-botrányról: Maga a Színház- és Filmművészeti Egyetem a betegség góca
A sajtószakma, akár tisztán tájékoztató, bulvár vagy szenny a jelzője, nem azért létezik (és nem abból él), hogy figyelembe vegyen önmérsékletre irányuló kéréseket. Ez egyik oldal médiájára sem jellemző.
Ha lehet ilyent mondani, a Katona József Színház azért „érdemel” kevesebb kíméletet az ügyben, mint a Víg és az Operett, mert a divathullám magyarországi betörése óta a zaklatás elleni mozgalmak élharcosának mutatja magát. Ha igaz Schilling állítása, mely szerint a színházi világban régóta tudtak Gothár dolgairól, a Katona két évvel ezelőtti elhatárolódó közleménye, továbbá a mostaniak, illetve valamennyi akciója mind képmutatás volt.
Akad némi jogosság is az Origo követel(ődzés)eiben, aminek – túl az Origo modorán – az is az oka, hogy a Katona József Színház valóban nem kifogástalan és következetes módon vezényli le a Gothár-ügy nyilvánosság elé tárásának lépéseit. Noha én az egész történetről lemondtam volna, ha már az ügy és megtorlásának nyilvánosság elé tárása etikai követelmény, ezt úgy lett volna helyes kidolgozni, hogy a szellemi muníció terén hátrányban levő Origónak és más sajtóorgánumoknak ne lehessenek kérdései.
Hiszen látjuk, hogyan ferdít az Origo, amikor azt állítja, hogy a színészeknek megtiltották véleményük nyilvánítását. Nem kell azt megtiltani ahhoz, hogy valaki megtagadja.
Persze, ebben sem kell egyezni a véleményünknek, kedves Lujza. Gothár külseje voltaképpen csak azért jutott eszembe, mert az embernek van egy olyan (meglehet téves) képzete, hogy egy bizonyos megjelenési, sikerességi stb. szint fölött egy férfi akár kölcsönös vonzalomra is számíthat. Ez persze nem feltétlenül van így, és nem is tartja mindenki feltétlenül értéknek, sőt – Scarpia természetéből is tanulhatunk egyet s mást.
Mivel nem láttam a Hóhérokat, szívesen fogadom el az elismerésedet, de attól függetlenül is az a véleményem, hogy ha valaki bűnt vagy etikai vétséget követett el, de az nem nyilvánul meg az alkotásában, az alkotástól is szabadulni: hisztéria és vérszomj. Nem akarom Gothár állítólagos bűnét elhelyezni, hiszen mértékét és részleteit nem is tudjuk (nincs is erre szükség), de bizonyos, hogy nem háborús bűncselekményt és nem hazaárulást követett el. Ezt a szenvedélyesen buzgó döntést csakis a diktatúrák módszeréhez hasonlíthatom: indexre, fekete listára tenni valakit, okkal vagy ok nélkül. A metoo-mozgalomnak és -hisztriának – és ne tagadjuk, a Katona eddigi, ezzel kapcsolatos hivalkodó nyilatkozatainak – úgy látszik, diktatórikus erejű követelései vannak. Mindenesetre méltatlan mértékűek; ha Gothár Kossuth-díját is követelik, amit korábbi és kizárólag szakmai teljesítményeiért ítéltek oda neki; ismét csak a vérszomjat tudom emlegetni.
… És azt sem tudjuk, hogy a Katona mennyire csapta be most a nyilvánosságot, mert az sincs kizárva, hogy a megbocsájtó vagy megbocsátani kész hölgy akkor panaszolta be sérelmét a színház vezetőségénél, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a vezetőség mindent tud, sőt – amint Schilling Árpád akarva vagy akaratlanul „elszólta magát” – a színházi világ tudott már ezekről a dolgokról. Ki tudja, mióta tanakodnak, milyen érdekek és ellenérdekek működtek már, ki kit zsarolt meg az ügyben, mire nyilvánosságra került a zavarosan kidolgozott forgatókönyv.
A 108 %-os nézettségi mutatóhoz, bárhonnan származik is az adat (van rá egy tippem), azért hozzá kell fűzni: noha a Katona József Színház társulati minősége és művészi igényessége nem vitatható, a szembe került szálkákról és az irigységről szólva érdemes hozzátenni: a Katona alapítása óta a lehetőségek szerinti mértékben politizáló, politikus színház; oda járni, feltételekkel vagy feltétel nélkül hűségesen, bizonyos mértékig politikai tett, politizálás is. A bizonyos mérték alatt azt a jelenséget értem, amelyre példa Alföldi Róbert Nemzeti Színházának megrohamozása abban az időben, amikor már lehetett tudni, hogy Vidnyánszky Attilának sikerül(t) kitúr(at)nia őt onnan. Tüntetés-értékű volt, hiszen olyanok is mentek az előadásokra, akik különben nem jártak a Nemzetibe, esetleg még színházba sem. (A várható opponálásra: igen, Alföldi Nemzetije máskor is jobban ment, mint a Vidnyánszkyé.)
Szerintem nem kell pellengérre állítani a Katonát, mint ahogy a másik két színházat se, rosszul értetted, amit beírtam! De ahogy látom, az Origó valóban egy vaskos szennylap. Mintha valaki egy tömegbaleset után a földön fekvő sebesülteket és halottakat akarná közelről fényképezni (nem a bűnügyi helyszínelő), és rajtuk csámcsogni. Maximálisan egyetértek IVA 1454 számú beírásával, nem is arra válaszoltam. Csak most mentem fel a Katona weboldalára, és olvastam el a közleményüket, ide másolnám a végét:
"Ezzel párhuzamosan a színház a vizsgálóbizottság felállításával és a fenti lépések megtételével az ügyet lezártnak tekinti, arról a későbbiekben sem a vezetőség, sem az intézmény munkatársai további nyilatkozatot nem adnak. Az érintett kollégák kifejezett kérése volt, hogy személyük maradjon anonim. Bizalmuk megtartása és személyiségi jogaik védelme kiemelten fontos a színház számára, ezért fokozottan kérjük a sajtó képviselőit ennek tiszteletben tartására!"
Úgy tűnik, az Origó munkatársai nem tudnak olvasni, vagy különösen súlyos szövegértési nehézségeik vannak.
Még valami, most Gothár Kossuth díjának visszavonásáról is beszélnek, tettek ilyet a két másik rendezővel? Én nem vagyok Gothár rajongó, de nem értem, miért nagyobb a felzúdulás most, mint a korábbi esetekben. (Domingo nem a mienk, őt nem említem.)
Lankadatlanul, már a főpolgármesterre kiterjesztőleg rugózik a független origo.hu portál G.P. zaklatási ü(rü)gyén ... (idézem:) "a balliberális világ jelképén", a Katona József Színházon, "... ezért a színház és a Karácsony-féle városvezetés is mindent megtesz azért, hogy megakadályozza ennek szétrobbantását." Tartok tőle, ha így folytatják, a színház tavalyi 108%-os nézettségi mutatója 120%-ra fog emelkedni...a Nemzeti Színház masszív törzsközönsége pedig elkezdhet apadni-átpártolni. A cikk teljes terjedelmében az alábbiakban olvasható.
Továbbra is hallgat a Katona és védeni próbálja a szexuális zaklató Gothár Pétert
BORDÁCS BÁLINT2019.11.21. 16:00
Továbbra is hallgat a Katona József Színház Gothár Péter szexuális zaklatási botrányával kapcsolatban: hiába tettünk fel több kérdést is a színház vezetősége és a rendező állításai közötti ellentmondásokkal kapcsolatban, választ továbbra sem kaptunk. Pedig az őszinteség lenne az egyetlen kiút az intézmény hírnevét megtépázó botrányból. De a Katona József Színház a balliberális világ jelképe, ezért a színház és a Karácsony-féle városvezetés is mindent megtesz azért, hogy megakadályozza ennek szétrobbantását.
Bár egyre többen szólalnak meg a Katona József Színház körül kirobbant szexuális zaklatási botránnyal kapcsolatban, a színház továbbra is titkolózik, ezzel védve a szexuális zaklató Gothárt.
Nincs vége a botránynak
Mint ismert, a színház elhallgatási kísérlete ellenére kiderült, Gothár Péter volt az a munkatárs, aki szexuálisan zaklatott több színésznőt, azonban eddig csak egyet vallott be. "Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz." - írta szűkszavú közleményében. Állításai szembemennek a színház vezetőségének egy nappal korábban kiadott nyilatkozatával, ugyanis abban több ilyen esetről, és több áldozatról írtak. Nem csak ez az egyetlen homályos folt a történetben: a Katona vezetősége beszámolt egy külső szakértőkkel lebonyolított belső vizsgálatról is, ami körül több minden is tisztázatlan. Ha úgy történt, ahogy Gothár állította, akkor a Katona vezetősége hazudott: kizárt, hogy egy ilyen fegyelmi eljárás egy évig tartson. Ezzel a színház mindent megtett az ügy teljes eltussolása érdekében.
A komoly ellentmondások miatt tehát továbbra sem zárult le a súlyos szexuális zaklatási botrány, több kulcsfontosságú kérdés még mindig megválaszolatlan:
bevallott-e mindent Gothár Péter, illetve ki hazudott: a színház vagy a rendező, vagy mindkettő?
Már tegnap is szerettünk volna választ kapni ezekre, azonban Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója mindkét alkalommal kinyomta hívásunkat, amikor telefonon kerestük. Nem adtuk fel, ezért kérdéseket tettünk fel a színház szóvivőjének, válasz azonban nem érkezett. Csütörtök reggel tettünk még egy próbát, jelen állás szerint ezúttal sem jártunk sikerrel. Első körben azt szerettük volna megtudni a Katonától:
- Melyik verzió az igaz?
- Előfordulhat, hogy Gothár Péter nem vallott be mindent?
- Igaz-e Gothár Péternek az az állítása, miszerint az általa ismertetett esetre egy éve került sor?
- A Katona József Színház vezetősége mikor szerzett tudomást arról, hogy Gothár Péter szexuálisan zaklatta egyik női munkatársát?
- Mennyi ideig tartott az ügyben, ügyekben indított belső vizsgálat? A Borsnak nyilatkozó rendőrségi szóvivő szerint a színház nem tett feljelentést az ügyben. Mi az oka ennek?
A Katona Gothárt fedezi
Nemcsak Gothár, hanem a színház felelősségének és vezetői magatartásának oldaláról is érdemes megvizsgálni a történetet. A Katona ugyanis mindezidáig nem lépett érdemben, amivel azt mutatja, hogy nem az áldozatok, hanem a zaklató pártján áll.
- honlapjukra kattintva továbbra is az látható, hogy Gothár a társulat megbecsült tagja és
- műsorukon jelenleg is négy olyan darab fut, amelyet Gothár rendezett.
Bár a Katona a kérdéseinkre nem válaszolt, a Facebookon azt tették közzé, hogy a Gothár rendezte Hóhérokat leveszik a műsorról. Ez azonban meglehetősen képmutató dolog: a Hóhérok régóta megy, sokszor már nem is volt telt ház az előadásokon, vagyis amúgy is le kellett volna venni. A 24 nevű balliberális propagandalapnak ezt azzal indokolták, hogy a felújító próbák már nem zajlottak le. Mivel a jövő májusi tervezett bemutató, a Karnyóné próbái el sem kezdődtek, így azt kénytelenek levenni a programról. Vagyis egyetlen előadást sem töröltek, amire nem kényszerültek rá. Nagyon úgy tűnik,
a Katona József Színház inkább közismert rendezőjét védi, semmint hogy védelmet nyújtson a szexuális zaklatás ismeretlen áldozatainak.
Ez önmagában is visszás lenne, ráadásul a színház vezetősége kedden arról írt, hogy az egész társulatnak pszichológus segítségét ajánlotta fel az ügy feldolgozásához. Mivel a Katona magatartása és eljárása erősen megkérdőjelezhető, ezért újabb kérdéseket tettünk fel. Ezek voltak azok
- Botrányának ismeretében, tervezik-e, hogy törlik Gothár Péter darabjait a színház programjából?
- Elfogadhatónak tartják, hogy a bevallása szerint az egyik női kollégáját szexuálisan zaklató Gothár az emberi erkölcs, tisztesség, szépség témakörét állítja darabjainak középpontjába?
Megkeresésünkre ezúttal sem érkezett válasz, amint ez megtörténik, frissítjük cikkünket.
Mi lehet a megoldás?
A történet teljes körű megértéséhez fontos tisztázni, hol is helyezkedik el a Katona József Színház a balliberális kulturális-politikai térben. A színház régóta a baloldali elit kulturális szimbóluma, emiatt a botrány a szokásosnál súlyosabb. A Katona ennek a világnak a jelképe, és a színház vezetése ennek a jelképnek a teljes erkölcsi és szakmai szétrobbanását próbálja kétségbeesetten elodázni. A megoldás azonban nem a hazugság, hanem a teljes őszinteség lenne. Úgy tűnik, még mindig nem jöttek rá arra, hogy óriási hiba volt megpróbálni eltitkolni Gothár bűnösségét. Pedig ez teljes tévút:
egyedüli út az őszinteség lenne,
a közvélemény tájékoztatása arról, mi is történt valójában. Egyelőre azonban ennek semmi jele: még a színészeknek is megtiltották, hogy elmondják a saját véleményüket.
Miért kell(ett) pellengérre állítani a Katonát? 1451-ben másképpen láttad.
Sajnos nekem is az szúrta a szememet, hogy se a Vígszinházat, se az Operettet nem állították pellengérre, pedig mindkettőben az egykori igazgató - főrendező követte el mindazt, amit elkövetett.
Kedves IVA, látod számomra Gothár sosem volt szép férfipéldány, viszont a műsorról most levett Hóhérok kimondottan remek, egyszerre megrázó és közben élvezhető előadás - volt, sajnos.
Azt nem tudom, valóban becsapta-e a hölgy Gothárt, mert az sincs kizárva, hogy ő azután kért csak bocsánatot, miután az illető már bepanaszolta őt a vezetőségnél.
A két jelző(tök) stimmel, bár szerintem a második találóbb..Értsük meg: nevezett független hírportált addig és olyan mértékben érdekli G.P. személye, ameddig és amennyiben leírhatja róla, hogy "...a balliberális kulturális világ egyik leghangosabb vezetője, az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselőjelölt..." és hasonlók. Jó eséllyel egyetlen színházi rendezését sem látták, ha egyáltalán ismerték eddig a nevét. Továbbá édeskevéssé érdekli őket maga az "ügy", még kevésbé a "zaklatás" szóval összefoglalható jelenség, "kordivat", ha a célszemély számukra nem megfelelő. A megszólaltatni kivánt színészeket is gondosan válogatták ki, számítva rá, hogy nem fognak (érdemben) nyilatkozni. Abban a "cikkben" is a kulcs(fél)mondat ez: "...a balliberális színházi világ tagadhatatlan botrányáról. " Ezúttal még a százszor elátkozott, lelibsizett, lehazaárulózott Schilling Árpád is készséges fogadtatásban részesült, teljes Fb-bejegyzését leközölték. Megtaláltak olyan színész(eke)t, aki "előfordult" a Katonában (Lukáts A.), "játszott ott" (Hámori G.), "nem játszottak ott, de a Katonához szorosan kötődő kaposvári színházban játszottak" (Jordán T., Igó É., Pogány J.) etc. Érdekes módon nem találták meg a "másik oldal" reprezentáns művészei közül pl. Eperjes Károlyt vagy Blaskó Pétert, akik évekig voltak a Katona tagjai (!), vezető szerepeket játszó színészei vagy mondjuk Reviczky Gábort, aki szintén tag volt Kaposváron és másokat sem. Megtalálták Hegedűs D. Gézát, de "nem találták meg" mondjuk az MMA-tag, színigazgató Cseke Pétert, Ráckevei Annát, Rátóti Zoltánt -aki ráadásul igazgató és színész is volt Kaposváron!- és sokan másokat a "másik/saját oldalról". Vidnyánszky Attilát sem találták meg, miközben az egyik cikkben felróják, hogy a Katona miért nem értesítette t.k. a Magyar Teátrumi Társaságot etc. Inkább Gy. Németh Erzsébetet keresték meg...Napnál világosabb, hogy az egész hecckampány igazi célpontja a Katona József Színház egésze, szőröstül-bőröstül. Bár ők nem arattak tomboló közönségsikert a hírneves Színházi Olimpián mint a Nemzeti Színház Rocco és fivérei-produkciója, ami a premier óta talán ha négyszer ment Pesten, idén már nem is játsszák. (2020: ???) A Nemzetivel ellentétben nem kaptak sok milliárdos állami mankót, igaz, nem termeltek 150 milliós veszteséget sem 2018-ban mint a Nemzet Színháza. Nem tagok a Vidnyánszky-féle Magyar Teátrumi Társaságban ... a Magyar Színházi Társaságban sem, de úgy látszik, az nem mentség. És szálka lehet egyes szemekben a Katona 108%-os nézettségi mutatója is...óóó, hol vagyunk már G.P. "ügyétől"..
Csak azt a "mint" szócskát nem értem a hozzászólásodban, egyébként stimmel :-)
A bulvár- és szennylapok újságírói szerkesztésében és stílusában többnyire van némi profizmus. A mostanában hivatkozott Origo-cikkek (rossz értelemben) gyerekesek, szerkesztetlenek, amiben az a sértő, hogy igénytelenségükkel gyermeki, primitív lényeknek tekintik az olvasót. (Nem keveset ártva azoknak az ügyeknek, amelyekért ki akarnak állni, ha igaz.)
Az első link alatt olvashatókról: csodálom a megszólítottak türelmét. Így rárontani emberekre telefonon, aztán vonakodásukat és elfoglaltságukat tapasztalva is tovább szekírozni őket, ezt mérhetetlen pofátlanságnak tartom. Remélem, az érintettek tudják kezelni a telefonjukat annyira, hogy letiltsák ezeknek a hívóknak a számát.
A másodikról: Schilling most is gyomorforgató, mint mindig.
Távol álljon tőlem, hogy kedveljem Gothár Pétert. Láttam olyan filmjeit és színházi rendezéseit, amelyeket akár zaklatásnak is tarthatok, de hogyan jelenthetném fel, amikor még fizettem is ezekért. Továbbmegyek: nem rokonszenves ember, amennyire ismerem, a szerénység feltétlenül hiányzik belőle. De hogy valami pozitívat is mondjak róla: szép férfipéldány, az volt fiatalon és később is, ez viszont kevés ok arra, hogy védjem, nem is teszem.
Ám – feltételezve, hogy közleményében igazat állít – meg kell jegyeznem, hogy munkatársnője, akihez bevallása szerint erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledett, erkölcsileg elfogadhatatlan módon becsapta, átverte, hazudott neki. Amikor Gothár bocsánatot kapott tőle. Mert ha megbocsátunk valakinek, azzal az ügy lezárult, a tanulságok levonásával. Ha viszont az esetet kifecsegjük, a munkahelyen panaszt teszünk és nagy hatósugarú közleményre késztetjük az intézményt, az minden lehet, csak megbocsátás nem. Szóval, ismétlem, Gothár közleményében egy hazug, jellemhibás „áldozatról” esik szó.
Csak ennyit akartam hozzászólni.
Végigolvastam én is a tudós nők olykor molière-i magasságokba törő kommentfolyamait, néha arra gondolva, hogy ideje lenne belefolyni a Wikipédia szerkesztésébe. Elsőnek az Ember szócikk Táplálkozás című fejezetének elejét egészíteném ki: „Az ember mindenevő.” Olykor vérszomjas.
Az Origo úgy ír, mint valamelyik bulvár- vagy szennylap: "Az elmúlt évek legsúlyosabb szexuális zaklatási botránya robbant ki...", "Hazug propagandával védik a szexuális zaklatási botrányba keveredett Katona József Színházat". Szerencsére kabátlopási botrányba még nem keveredtek!
https://www.origo.hu/itthon/20191120-katona-jozsef-szexualis-zaklatas-szineszek-velemenye.html
Ugyanez a független origo.hu oldal tálalásában:
Gothár Péter a Katona József Színház szexuális zaklatója
ORIGO2019.11.20. 15:08
Közleményben ismerte be Gothár Péter rendező, hogy ő az, aki szexuálisan zaklatott a Katona József Színházban több színésznőt. Közleményét a színház Facebook-oldala tette közzé. Gothár Péter a balliberális színházi és filmes vezető alakja, a színház egyik vezető rendezője, neve a színház honlapján még most is szerepel a rendezők között. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen rendezést tanít, a közelmúltban is végzett osztálya, tiszteletbeli doktori címet kapott 2007-ben. 1994-ben az SZDSZ parlamenti képviselő-jelöltje volt, később is rendszeresen a liberális szabaddemokraták kultúrpolitikai céljait képviselte. Cikkünk frissül.
A közleményben Gothár Péter egy zaklatást ismer be, de az Origo úgy értesült, több eset történt, és ez derült ki a színház tegnapi közleményéből is. A közlemény szövege:
Eddigi szellemi bázisomat, szeretett munkahelyemet, a Katona József Színházat kérem meg arra, hogy közleményemet a nyilvánosság elé bocsássa.
Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz. Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle.
Most, hogy ez az eset a színház, s azon keresztül az ország nyilvánossága elé került, szeretném bocsánatkérésemet nyilvánosan is megismételni. Nagyon sajnálom, ami történt. Ahogyan azt is, hogy nyers stílusommal, rossz modorommal vagy erkölcsileg kifogásolható viselkedésemmel valaha bárkit megbántottam.
Gothár Péter
Az én "számítógépem" :-) két lehetséges nevet dobott ki, amióta kiderült, hogy az illető a Katonában (is) rendez(ett) + SzFE egyetemi tanára is, ő volt az egyik, akinél a két halmaz összeér.. A hvg.hu cikke itt olvasható. Benne: "...Az általunk (hvg.hu - E.D.) megkérdezett jogi szakértő szerint színház indokoltan hivatkozott a személyiségi jogok védelmére. Az áldozat szempontjából ez nem is szorul magyarázatra, az elkövetőnél pedig ilyenkor általában azt mérlegelik, hogy a tevékenységét mennyire helyezi más megvilágításba az eset. A főszabály szerint a magántitok védelme mindenkinek jár, a kivételt csak az képezi, ha olyan közéleti összefüggése van az esetnek, ami hozzájárulhat a társadalmi párbeszédhez. Kizárólag kíváncsiságból, közérdeklődésből tehát nem lehet nyilvánosságra hozni az elkövető nevét."
Megtörtént - Gothár Péter
Főpolgármesteri (fenntartói) vélemény:
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/karacsony-deruljon-ki-a-zaklato-neve-2490600?utm_source=feed&utm_medium=rss&fbclid=IwAR0j8Q83NHgfD1CxoN4wU1FZWRM6-pdwfANhAWzMGJrTKCad5S_KzV0E8aw
Ha nem csal az emlékezetem, két másik nagynevű, Kossuth-díjas rendező esetében annyira -az ön szavaival élve- "összezárt" a két érintett színház, hogy csak akkor szólaltak meg kénytelen-kelletlen, amikor az ottani botrányok már napvilágra kerültek ... éspedig nem házon belülről, hanem az érintett-zaklatott személyektől. A Katona elébe ment az ügynek, elsőként szólalt meg és nem a botrány máshonnani kipattanása után, hanem a belső vizsgálat lezárása és a megfelelő intézkedés meghozatala = az illető kiutasítása után és mindenki más előtt. Ennek fényében minimum disszonáns az a műbalhés felhördülés számonkéréses gözhenger, ami a kormánypárti média felől a talán nem kormánykedvenc Katona József Színház egésze (!) ellen beindult, a lejjebb idézett portálon kívül más "véleményvezérek" részéről is. Egyszersmind holtában szinte mártírrá emelik a néhai rendezőt, talán nem függetlenül attól, hogy őt egy szintén nem kormánykedvenc rendező, egykori -"mellesleg" ellehetetlenített- színigazgató felesége "dobott fel". Ez ám a kettős mérce! Nem vagyok bennfentes, de feltételezem, hogy a színház ügyvédei vizsgálják, mikor, meddig mehetnek el az illető megnevezése tekintetében. Ők is tudják, semmi nem marad titok, de vélhetően kötik őket bizonyos idevágó jogszabályok.
Ami a kispesti hasonlatot illeti: egyrészt erősen sántít, másrészt a politika tárgykörébe tartozik. De ha már "kispestezünk": emlékeztetnék egy másik város "összezárására", tetszik tudni, ahol azt a négybetűs autót gyártják. Megvan? Ott is történt ez-az ... vagyis eddig semmi érdemleges.
"Történelemfordító", "modellértékű", "tanítanivaló", "korrekt" -
Jelen fórum és a levelezőtársak iránt érzett tisztelet - saját jóérzésemen kívül természetesen - tart vissza attól, hogy ideírjam azt a rövid felszólító mondatot, mely ezen sorok olvastán eszembe jutott. Ha társulatnak pszichológus segítségre van/lehet szüksége, akkor ez nem egyszeri eset, bár az is komoly büntetést érdemelne! Ha visszatérő, rendszeres, stb, akkor mi lehetett eddig és mi lesz ezután? A facebook kommentároktól enyhe hányingert kaptam, különösen az "dobott fel"? aki virtuális ölelést küldött az érintetteknek. Legszívesebben hasonló, nem virtuális élményt kívánnék az illetőnek, vagy kedves hozzátartozóinak, de ez nem az én műfajom.
A baj az, hogy ilyen esetben teljes az összezárás, ahogyan összezártak az érintettek pl. a kispesti korrupció-ügyben, és engedték, hogy a szerencsétlen választók ismét megválasszák az érintett polgármestert, tisztségviselőt, stb. Egyébként megdöbbentő az, ahogyan a "személyiségi jog" védelme címen eltitkolnak elsikálnak sokmindent. Ügy tűnik, csak a tettesnek vannak jogai, az áldozatnak, áldozatoknak már nem annyira.
Frissítés: ma tovább szárnyal a független origo.hu hírportál:
"Hazug propagandával védik a szexuális zaklatási botrányba keveredett Katona József Színházat"
Az elmúlt évek legsúlyosabb szexuális zaklatási botránya robbant ki kedden, a Katona József Színháztól csupán egy titkolózó közleményre tellett, a színház Facebook-oldalát mégis elárasztják az intézményt, és annak botrányosan gyáva és álságos eljárását bizarr módon dicsőítő hazug és nevetségesen propagandisztikus hozzászólások. "Történelemfordító", "modellértékű", "tanítanivaló", "korrekt" - záporoznak a jelzők arra a nyilatkozatra, amelyben nem nevezik meg, ki a molesztáló. Persze több hozzászóló profiljáról szinte ordít, hogy álnév, és valószínűleg köze van a Katona József Színházhoz.
Kedden újabb durva szexuális zaklatási botrány rázta meg a magyar közéletet. A fővárosi balliberális színházi világ központja, a Katona József Színház váratlanul egy konkrétumok nélküli közleményt adott ki arról, hogy az egyik "szerződéses munkatársuk több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival." Az elkövetőt annak ellenére nem nevezte meg a színház vezetősége, hogy rendkívül súlyos molesztálási botrányról van szó. Ez magából a nyilatkozatból is kiderült, ugyanis eszerint már lépések is történtek az ügyben:
- a meg nem nevezett zaklatót kitiltották a színház területéről,
- szerződést bontottak vele, valamint
- az egész társulatnak „felajánlották pszichológus segítségét az ügy feldolgozásához."
Katona József SzínházFORRÁS: GOOGLE MAPS
Az Origo értesülése szerint ennél sokkal drámaibb a helyzet: a színházban dolgozó egyik neves rendező rendszeresen súlyosan zaklatta női kollégáit, az pedig, amit tett, bűncselekmény. Tehát a létező legrosszabb forgatókönyv valósult meg, ennek ellenére gyanús módon ömlenek a Katona József Színházat és eljárását nevetségesen propagandisztikus szövegekkel éltető hozzászólások a Facebookon közétett közlemény alá.
A legelső hozzászóló egyenesen fantasztikusnak titulálta a szexuális zaklató személyét titkoló közleményt. "Gratulálok! Jó, hogy van ilyen!" - tette hozzá (elgondolni sem merjük, mire gondolt a posztoló)
FORRÁS: FACEBOOK
Csak úgy záporoztak a dicsőitő jelzők, elhangzott a "történelemfordító" szócska is az egyik lírai hangulatba kerülő kommentelőtől.
FORRÁS: FACEBOOK
Volt, aki tudományos alapokra helyezte a Katona mosdatását. "Modellértékű a színház konfliktuskezelési és kríziskommunikációs praxisa! Az intézményi bizalom erős lehet, hiszen a sértettek merték és tudták a jelzőrendszer tagjait tájékoztatni arról, hogy milyen méltánytalanság érte őket. Minden érintettnek küldök egy-egy virtuális ölelést!" - fogalmazott az ismeretlen (angol nevet használó, eddig angol nyelven posztoló) konfliktuskezelési szakértő. Azt már csak mi kérdezzük: vajon a rendezőnek is küld egy virtuális ölelést?
FORRÁS: FACEBOOK
"Tanítanivaló!" - egyesek már az oktatási intézményekben is kötelezővé tennék a Katona konkrétumok nélküli közleményét.
FORRÁS: FACEBOOK
Talán a legszelídebb az a virtuális véleményformáló volt, aki szimplán korrektnek nevezte a tájékoztatást.
FORRÁS: FACEBOOK
Az Origo kereste az ügyben a színház vezetőségét, valamint a Gyurcsány-párti Gy. Németh Erzsébetet, Karácsony Gergely humán és kulturális területekért felelős főpolgármester-helyettesét, a reakciójuk azonban közel sem tekinthető történelemfordítónak. Míg előbbi az érintettek személyiségi jogainak védelmére hivatkozva nem reagált érdemben, utóbbi még válaszra sem méltatta az Origót.
És hogy mik a kérdéseink? Mik azok, amiket meg szeretnénk tudni? Mi az, amit már a "modellértékű" közleménynek is azonnal tudatosítani kellett volna?
A metoo papíron élharcosa, az átláthatóságért a szólamok szintjén szónokló Katona József Színház miért nem nevezi meg a szexuális zaklatót, tett-e rendőrségi feljelentést, mit tett azért, hogy a szexuális zaklató más színházak dolgozóit ne hozza ugyanilyen helyzetbe? Azaz: értesítették a Magyar Színházművészeti Szövetséget és a Magyar Teátrumi Társaságot? Közölték velük, hogy ki ez az ember?
A válasz egyelőre csak a szégyenteljes hallgatás: és nyugodtan mondhatjuk, a lapítás.
Érthetetlen okból csak apró részletet, a lead bevezető sorait másoltad be a független origo.hu hírportál cikkéből. Így sajnos nem derül ki, hogy a színház közleményére lecsapva a független origo.hu hírportál késedelem nélkül ítéletet is hirdet éspedig nem az egyelőre meg nem nevezett zaklató, hanem mindjárt a teljes színház fölött. 1-2 idézet ugyanebből a cikkből: "A Katona József Színház a metoo harcosaként (most már nyugodtan írhatjuk: álharcosaként) azonnal lecsapott a kampányra két évvel ezelőtt, valami chartaszerűséget is fabrikáltak, most viszont nem csinálnak semmit."..."...ezzel a nem túl ügyes kommunikációs trükkel próbálták megelőzni a botrányt, mintegy jelezve, hogy ők a zaklatottak pártján vannak. Ki kell ábrándítanunk őket: nincsenek a zaklatottak pártján." Emlékeztetnék arra, hogy annak idején már megnevezték két másik pesti színház rendezőjét, (egykori) igazgatóját jóval azt megelőzően, hogy az érintett színházak megszólaltak volna. Most azonban a színház lépett először. Javaslatom: a független origo.hu hírportál továbbra is inkább állva tapsoló, bár alig létező közönségét nagyon, de amúgy szexuálisan nem zaklató kedvenc (fő)rendezőjének mindig, mindenhol óriási sikerű bemutatóiról tudósítson. Színházi szakértelmük, hozzáértésük az utóbbi terepen érvényesül legfényesebben.
A független origo.hu hírportál a homéroszi epitheton ornanst alkalmazza minden esetben, ahol, amikor Vidnyánszky Attila feltűnik, márpedig elég sok "esetben", sokszor tűnik fel. Mindent, amit ő csinál, mindig, mindenhol "óriási" sikerrel mutatnak be: legutóbb Rocco és fivéreit, Csárdáskirálynőt, Buborékokat. Igaz, ami igaz, Vidnyánszky: egy óriás. Nehogy buboréknak bizonyuló óriás legyen. Még úgy járhat(na) mint az a bizonyos Bbuborék Petúr bordalában..
A számos híradás közül „természetesen” az Origóé a „legszigorúbb”, legtámadóbb hangú, mégis hasznosnak találom, hogy ezt linkelte ide Búbánat. Ez szembesíti ugyanis a színházat azzal, hogy a Sárosdi-botrány idején a Katona mintegy kéretlenül adott ki nyilatkozatot mindenkori érintetlenségéről.
Míg jómagam tk. nem vagyok kíváncsi a zaklató személyére (sosem öröm az ilyen információ), megnevezésének elmulasztását (vagy halasztását) nemcsak azért helytelenítem, mert a Katona intézményén kívül ezután is dolgozhat (akár taníthat is) álruhában, hanem azért is, mert ezzel a színház gyanúba keverte mindazokat a rendezőket, akiket szerződéssel foglalkoztatott. Remélem, ők nem fogják tűrni az alaptalan gyanúsítást, és tiszta beszédet fognak követelni az álságos szellemiségű intézménytől.
https://www.origo.hu/kultura/20191119--katona-jozsef-szinhaz.html
"Súlyos szexuális zaklatási botrány a Katona József Színházban"
ORIGO2019.11.19. 16:01
„Furcsa közleményt adott ki a Katona József Színház. A lényege: kitiltottak valakit a színházból és ezután soha nem dolgozhat náluk, mert több emberrel szemben átlépte az erkölcsi határokat. Olyan súlyosan, hogy pszichológus alkalmazásáról is írnak. Az Origo információi szerint súlyos szexuális zaklatásról van szó. A közlemény nem tér ki rá, de úgy tudjuk, egy rendező a zaklató.”
Én mindkét hírből ugyanazt a következtetést vonom le.
Én mindkét hírből ugyanazt a következtetést vonom le.
Két kulturális hír az elmúlt napok internetes sajtójából:
A cikk szerint: „Hatalmas sikerrel mutatták be a kaposvári Csiky Gergely Színházban a színház névadójának Buborékok című vígjátékát, Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében.”
Nagy megnyitó miniszterelnöki részvétellel, színpadról megyéspüspöki áldással. Egy kicsit azért elgondolkodtató, hogy egy országos hírű – tényleg nagyon szépen felújított – színház első bemutatójának rendezésére nem talált saját társulaton belül arra érdemes személyt…
2. https://contextus.hu/jordan-tamas-diszplgar-rendezo/
Az ezzel foglalkozó tudósítások szerint „Ma a Szent Márton Gála napja - és Jordán Tamás díszpolgárságáé”
Nagy átadó ünnepség Alföldi Róbert részvételével, és a Jordán Tamás igazgatású Weöres Sándor Színházban a Mohácsi testvérek által átdolgozott/rendezett Liliomfi bemutatóval.
A két idézett esemény egy héten belül zajlott le és így egymás mellé helyezve, alkalmat adhat különböző következtetések levonására, a mai magyar színházi valóságot illetően.
Nagyon vártam a Katona újdonságát, de előre kell bocsátanom: csalódás volt számomra ez a produkció. A filmet imádtam annak idején és neki adtam volna az Oscart is, de "csak" az Arany Pálmát, Európai Filmdíjat és Golden Globe-ot vitte el Michael Haneke fekete-fehér alkotása. Vagy a dramaturg (Enyedi Éva) hibája vagy ez a mű nem való színpadra (amit kétlek), mindenesetre a cselekmény -számomra- gyakran és úgyszólván követhetetlen, pedig a film kristálytisztán érthető volt. A sok szálon futó, sok eseményt, (bűn)cselekményt hordozó, sűrű szövésű darabban ráadásul több szereplő több alakban is megjelenik és a nagy pörgésben néha nehezen rakható össze, ki kinek a kicsodája, amikor -olykor több- felnőttet és amikor gyereket alakít. Pedig Haneke filmje nem csupán és nem elsősorban puzzle-krimi (az is), hanem sokrétű pszichodráma, családo(ko)n belüli ilyen-olyan erőszak(ok)ról, elfojtásokról, egy zárt faluközösség csepp-vízben-a-tenger éjsötét titkairól, végső soron pedig ebbe a mikrovilágba sűrített előképe, talán magyarázata mindannak, ami Németországot sújtja majd a darab cselekményének ideje (1913-14) után húsz évvel és az egész világot az azt követő évtizedben. Ascher Tamás klasszikus rendezése, rutinos segítőtársai, Khell Zsolt (díszlet) és Szakács Györgyi (jelmez) valamint néhány formátumos alakítás (Bezerédi Zoltán, Fullajtár Andrea, a "pintérbélás" Friedenthal Zoltán m.v., a remek kabinetalakítást nyújtó Takátsy Péter és Dankó István) sem képes eredeti érdemei szerint fogyaszthatóvá tenni A fehér szalagot.
Michael Haneke: A fehér szalag - Katona József Színház, 2019.október 31.
Dr. Fenyvesi Anna fotókiállításáról
Számomra mindig van valami pikantéria abban, ha valaki egy, szakmájától távol eső területen alkot valami érdekeset, izgalmasat.
Dr. Fenyvesi Anna a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője, a Pittsburgh-i Egyetemen szerezte meg PhD fokozatát, Debrecenben habilitált.
A szegediek többsége azonban fényképei révén ismerte meg. A fotózást 12 évesen, egy Szmena géppel kezdte, tavaly ért el, ahogyan ő fogalmaz, a "guru" szintre.
Az SZTE Rektori épületében kiállított képei jól tükrözik érdeklődését: a geometria világa érdekli, lépcsőház-labirintusok, felhőkarcolók, vagy épp Hamburg, esetleg Moszkva metróállomásainak világa.
Több tucatszor jártam a prágai Óvárosházában, sosem voltam képes olyan szemszögből meglátni, ahogyan ő láttatja (sajnálom, hogy a fényképet nem tudom ide feltenni).
Emberek nagyon ritkán szerepelnek a képeken, akkor is arctalanok, mint egy moszkvai felhőkarcoló üvegablakait sikáló munkások esetében, vagy a - családi ihletésű - "Emily"-n, ahol egy lány harisnyás lábai csodálhatók.
Fenyvesi biztos kézzel bánik fekete-fehérben és színesben egyaránt, képeiből általában elegancia, kicsit hűvös nyugalom sugárzik.
A Professzorasszony hivatásához stílszerűen: Congratulations!
MAGYAR MUZSIKASZÓ, Budapest, 1932. december 1. ( I. évfolyam. — 4. szám) :
„Mocsányi és Lakos
Mocsányi ül a zongoránál, énekel és zongorázik, grimaszokat vág és dúdol. Lakos csak támaszkodik, vagy hegedül, banjozik és tercel. Mindketten fáradhatatlanul mosolyognak. …
Mindig tudnak valami újat hozni. Kifogyhatatlanul ötletesek. Mindenki szereti őket. Te is, — ő is, — én is. ...
Ha valaki 1903-ban a rádióról beszél, azt menten becsukták volna a Lipótmezőre. Csak e két fiú családja bízott benne, hogy a sivalkodó fiúgyermekük később ritmikusan bőgve és brekegve, sivítva és susogva, dúdolva és dadogva, trombitálva és turbékolva, no és végül, de nem utolsósorban: énekelve, közismert és népszerű rádió-humoristává növi majd ki magát.
És igazuk lett. „Mocsányi és Lakos", vagy „The two Jazzers“ vagy „Laci és Tibi“, — de mindhárom név alatt ez az ellenállhatatlan két kópé, — európaszerte kedvelt és tapsolt attrakció. Igaz, hogy közben Mocsányi gabonás is volt és csak titokban járt az Akadémiára. Lakossal itt barátkozott össze, ki a hegedűtanulmányok mellett a Műegyetemet is látogatta. (A Műegyetem még, azóta sem adta vissza a vizitet. Nem hallatlan?)
Először csak társaságuk és családjuk mulattatására kezdték otthon parodizálni a jazz-t. De a rádió lehetőséget adott nekik, hogy milliófülű hallgatósága előtt debütáljanak. Azóta már jónéhány Mocsányi—Lakos-műsor ment le, de az kétségtelen, hogy ma is egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben követelt állandó műsorszám az ő szereplésük.
Összesen 54 évesek. Szerepeltek Bécsben és Berlinben, Londonban és Zürichben, Albertfalván és Kisvárdán, hogy csak a nagyobb városokat említsem. Hogy nem unják őket, azt megértem; — de hogy ők nem unják! ...
Mocsányi: «Nem lehet ezt megunni, hisz mi is rengeteget nevetünk, amíg a műsorunkat kidolgozzuk. Egyik ötlet jön a másik után és néha a szegény szerző nem ismer rá a zenéjére, illetve ráismer az eredetire, amiből kölcsön kérte a melódiát.»
Lakos: — «és nincs pardon, még a saját számaink sem menekülhetnek. Például Laci legutóbbi operettje. ...»
Mocsányi: ... «csak hallgass! Vagy énekeljek valamit tőled? Inkább ne bántsuk egymást.»
Lakos: «Jobb is lesz. De visszatérve a téged érdeklőkre, sejtheted, hogy igen gyakran kénytelenek vagyunk improvizálni. Őszintén megvallva, ilyenkor van a legnagyobb sikerünk. Csak sajnos, az ilyeneket nem tudjuk megismételni; másodszorra sosem megy olyan jól.»
Mocsányi (nevet és erről a nevetésről külön cikket lehetne írni. Ez a legjobb imitációja): «A múltkor a rádióban nyolc vidéki telefon kérte a magyar nótaegyveleg megismétlését, de azt persze nem vallhattuk be, hogy azt is csak ott rögtönöztük...»
A legsokoldalúbb énekesek. Mind a ketten zenét is „szereznek.“ Mocsányi szöveget is ír. Lakos a közismert „Rádió Újság" kottaszerkesztője.
Ezen-kívül édesapja gépgyárában is mérnökösködik. Berlinben bárjuk is volt, a „Dschungel.”…
Mocsányi az első magyar gramofongyár társtulajdonosa. Ilyen minőségében mintaszerűen belterjes gazdálkodást folytat. A saját versét megzenésítve, azt gramofonba énekli, és mint gyáros forgalomba is hozza. (Lakos szerint a lemezeket is ő veszi meg, de ez csak baráti ugratás részéről).
Jelenleg az Astoria felsőtermében játszanak és szórakoztatják a budapesti közönség színe-javát. (Az étlapon is rajta vannak, mint: rögtönzöttek. ... (sic).
Még csak egyet. Amióta Lakos Tibi megnősült, minden a duó ellen irányuló szerelmi merénylet áldozata szegény Mocsányi Laci. Ennek következménye, hogy Laci is nősülni készül ...”
A múlt század hatvanas éveinek közepén, egy napon „műkedvelő” bárzongorista barátom azzal állt elő, hogy feltétlenül el kell látogatnunk a Tabáni Kakasba. „Majd meglátod, miért.”- mondta. A - tél lévén - jól fűtött, füstös, ezért meglehetősen levegőtlen, nem különösebben impozáns helyiség zsúfolásig tele volt vendégekkel. Nem értettem, mi vonzotta barátomat ide. Nem messze a bejárattól, a sarokban azonban egy zongora állt, és már sejtettem tabáni kirándulásunk indítékát.
A zongoránál egy jelentéktelen, almafejű, gyér hajú kis ember ült, szinte eltűnt hangszere árnyékában. Ám, ha jobban megnézted, észrevetted szeme körül a sok apró nevetőráncot, amelyek arcát végtelenül szimpatikussá, személyét azonnal szerethetővé varázsolták. És a kis ember egyszer csak elkezdett zongorázni, majd énekelni. Hangja nem volt szép, inkább vékonyka, erőtlen, de a dalokat, amelyeket szerény hangja ellenére tökéletes zeneiséggel adott elő, a mai napig a fülemben hallom. Előadóművész volt ő a javából, aki képes volt egy pillanat alatt magára vonni a vendéglátó helyiség avatatlan közönségének is a figyelmét, feledtetni ételt és italt. Családot kovácsolt a sok ismeretlenből, akik egymást követő kis csapatokban körbeállták a művészt és hangszerét, folyamatosan új és újabb zeneszámokat rendelvén tőle. Ő pedig játszott élvezettel, mosolyogva, a pajzánabb szövegrészeknél hamiskásan kacsintgatva, hol erre, hol arra.
Ő volt Laci bácsi, mindenki Laci bácsija, a Mocsányi, az egykori Mocsányi-Lakos duó, a „The Two Jazzers” akkor még élő tagja. A hatvanas évek közepén a Tabáni Kakas vendégei közül bizonyára már nem sokan tudták, hogy egy legendás művészhez volt szerencséjük, aki egykor nemcsak itthon, de külföldön is hírnevet szerzett magának. A művészet egyik legnehezebb ágát művelte: a zenével ötvözött, igazi, szívderítő humorét, amely tán még a poklot is elviselhetőbbé teszi.
Lakos Tibor (fent) és Mocsányi László (lent)
A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek sorában - Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged után hatodikként - immár Kecskemétnek is nemzeti színháza lesz!
2019. szeptember 29.
NEMZETI SZÍNHÁZA LESZ KECSKEMÉTNEK
Nemzeti minősítést kap a kecskeméti Katona József Színház 2020. január 1-jétől. A címet szombaton adta át sajtótájékoztató keretében prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere, Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét város polgármester asszonyának és Cseke Péter igazgató úrnak.
„Több mint hat évvel ezelőtt, amikor már láttam, hogy a társulat minden ízében megfelel a nemzeti színházi kritériumoknak, elindítottuk az első kérelmet. A színház mindeközben évről évre fejlődött, nagyobb feladatokat vállalt és látott el, amelyeket mind a kecskeméti közönség, mind a szakma is elismerésekkel honorált. Túl azon, hogy a Társulat egésze megérdemli az új minősítést, úgy gondolom, hogy a város polgárai, színház szerető, színházba járó nézői az igazi nyertesei a nemzeti színházi kinevezésnek - mondta el Cseke Péter.
Majd hozzátette:
„Hálával és köszönettel tartozom Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszonynak, aki végig kitartott mellettem, és hit abban, hogy a közös munka ilyen fokon gyümölcsözhet. Nemzeti Színháza lesz a Hírös Városnak.”
A címet ünnepélyes keretek között is átadják október 5-én, a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett, Város Napja díjátadó-gálaesten.
https://www.kecskemetikatona.hu/hu/rolunk/hirek.html?cikk_id=15599
Igen, ezt az új csodát valóban így írják, de a dolog legalábbis kétesélyes: hirtelenjében itt, itt, itt, itt, itt egy "n"-nel írják, itt pedig salamoni bölcsességgel helyesírással mindkét változat szerepel. A garázs- és zöldfelületmentes, kulturális központnak, múzeumnak csúfolt becézett étterem-buliközpont mennükártyája valószínűleg borsós (bor+só+borsó) árakat fog tartalmazni.
Kissé -magyarán: teljesen- más nézőpontból járja körül (virtuális értelemben) a városligeti Millenium Házát egy másik portál. A sokatmondó információkat nem áll módomban bemásolni: a "jogok" rovatban az oldal szellemi tulajdonosa mindennemű másolást, terjesztést előzetes írásbeli engedélyhez köt. A teljes cikk, amit ajánlok az érdeklődők figyelmébe, itt olvasható.
Európában egyedülálló rekreációs és kulturális tér lesz a Városligetben
MNO.hu - 2019. OKTÓBER 9. SZERDA 05:55 2019. 10. 09. 08:15
BAÁN LÁSZLÓ: EGYRE INKÁBB LÁTOGATÓBARÁT INTÉZMÉNYEKKÉ VÁLNAK A MAGYAR MÚZEUMOK
/Szilléry Éva/
Ahogy haladunk előre a Liget projekt megvalósításában, látni fogják az emberek, hogy amit ígértünk, azt teljesítettük: a Városliget gazdagodik, a zöldfelülete is bővül, az itt lévő régi épületek megújulnak, az újak pedig harmonikusan illeszkednek a környezetbe, így a megújult Liget mindenkinek többet és jobbat fog nyújtani, mint eddig, állítja Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, aki újabb öt évig vezeti a Szépművészeti Múzeumot.
magyarepitok.hu, ligetbudapest.hu
2019.10.01. 10:11
Liget Budapest egyik legimpozánsabb épülete október 26-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Az értékmentő és -teremtő munkát az Épkar Zrt. végezte el. A lebonyolítási és műszaki ellenőrzési feladatokat pedig az Óbuda-Újlak Zrt. és a Főber Zrt. végezte el.
